68

Fennmaradni vagy elbukni? osztrák politika az I. világháborúban

Lothar Höbelt napjainkegyik legkiemelkedőbbosztrák történésze.Afennmaradnivagyelbukni?Azosztrákpolitikaazelsővilághábo-rúban címűkötetazOsztrák–MagyarMonarchiaelsővilágháborústörténelmét teljesen új aspektusból: geopolitikába helyezettenmu-tatjabe.Amagyarolvasónakezszinteforradalminarratíva:gyakranmegfeledkezünkarról,hogyaz52milliófőslakosságúdualistaál-lam–mindenválságésbelsőgyengeségellenére–európainagyha-talomvolt,éssorsakorántsemvoltmegpecsételve1914nyarán.Azegészkötetvoltaképpolyan reális alternatívákat,kétségeketmutatbe,amelyekszázéveazakkorikordualistaállamvezetőit, illetveközvéleményétfoglalkoztatták.Akötetcímébenlévőosztrák politika abirodalomciszlajtánfelénekalaposabbismertetésétjelenti–ané-met-osztrákközpontmellettkülönöstekintettelacsehországi,illetvegalíciailengyelhelyzetre.Azosztráktörténészekétfőbbnemzetiségviszonyairatérkirészletesebben,nempusztánpolitikaijelentőségükmiatt,hanemazokbólis,hogyacseh-illetvelengyelforrásokatkellőnyelvismerettelfeltudtahasználni.

A mű vezérgondolata, hogy a címben megfogalmazott kérdés,vagyalétvagynemlétkérdéseegészen1918nyaráigalapvetőenafennmaradásfelélátszotteldőlni,ésaháborúidejénolyanmélyre-hatóreformokzajlottakleaMonarchiában,amelyekalapvetőenbiz-tosíthattákvolnaadualistaállamtúlélését‒méghaezmegváltozottfeltételrendszer mentén lényegében egy új államot eredményezettvolna.Afőkérdésbelpolitikaiszempontbólazvolt,hogylehetséges-eúgymegreformálniabirodalmataháborúközben,hogysikerüljönmegőrizniabirodalomnemzetközisúlyát.LotharHöbelttehátarra

69

teszkísérletet,hogydöntőenefolyamatokat,vagyisazOsztrák–Ma-gyarMonarchiaelsővilágháborúalattikül-ésbelpolitikájátrekonst-ruálja(8.).

Azelsőfejezeta„bessz”címetviseliésaMonarchiaelsőkilencháborúshónapjátmutatjabe,amelyidőszakotjoggalnevezhetjükabirodalomvesszőfutásának.Sorozatos hadszíntéri kudarcok, jelen-tékeny területvesztés, valamint borzalmas emberveszteség mellett folyamatosangyengültadualistaállambel-éskülpolitikaihelyzete.Ausztria–Magyarországezeketaveszteségeketelsődlegesenszövet-ségese,aNémetBirodalomtehermentesítésemiattvállaltafel,illetveszenvedteel–ezenkilenchónapalattmegközelítőenkétmillióka-tonátelveszítve.Hamarosanazjelentettealegsúlyosabbkülpolitikaidilemmát, hogy teljesítsék-e azolaszokDél-Tirolravalókövetelé-seit?Báranémetekeztösztönözték,aMonarchiaebbenazesetbensajátérdekeithelyezteelőtérbeésnemetmondott,amelynekkövet-kezményeazolaszhadüzenetlett1915májusában.Enehézhelyzetazonbanparadoxmódonmégiserősítetteadualistaállamkohézióját,mertazolaszokelleniháborútaciszlajtánnémetlakosságmegnyug-vássalfogadta,sőt,ahogyegybankigazgatófeljegyezte,„összeshá-borúnkközülezvoltalegnépszerűbb”(�4.).

Amásodikfejezet‒folytatvaatőzsdeihasonlaticímeket‒a„hossz”címetviseli,ésaz1915májusa,valamint1916májusaközöttiidősza-kottekintiát.Ezaperiódusadualistaállamlegsikeresebbelsővilág-háborúsévevolt:agorliceiáttöréstkövetően(1915.május2.)sikerülvisszaszorítaniazoroszokataMonarchiaterületéről,ősszelpedigaBalkánpacifikálásaismegkezdődött,amely1916januárjábanSzer-biaésMontenegró,valamintAlbániaészakirészénekmegszállásávalértvéget.HöbeltteljesjoggalvonjapárhuzambaazekkoriMonarchi-át1940nyaránakNagy-Britanniájával,amikora„theirfinesthour”kifejezésthasználja(45.).AgyőzelmekmellettazonbanaMonarchiaegyúj fronton isharcolnikényszerült,miutánOlaszországmegtá-madta1915.május2�-án.Mindennekellenéreadualistaállamsiker-relvédekezett,ésbárfelőrlőjellegűháborúzajlottazIsonzó-fronton,aK.u.K.csapatokmoráljamagasabbvoltezenahadszíntéren,mintészakonéskeletenazoroszokelleniküzdelemben.Adualistaállam

70

világháborúskitartásaannálisfigyelemreméltóbbvolt,hogyatöbbihadviselőfélhezképestkevésbé tudtabővítenihaderejét (aháborúelőtti50hadosztályhozképest70lett,deezenközbenakisebblakos-ságúFranciaország60-ról110-re,aNémetBirodalom100-ról240-reemeltedivízióilétszámát),továbbáaMonachiateljesháborúsvesz-teségénekfelétazelsőhadiévbenszenvedteel(47.)!AfejezetbenhosszanolvashatunkaBulgáriávalésRomániávalfolytatotttárgya-lásokról,amelyeketHöbeltvilágpolitikaikontextusbahelyez.Szófiaesetébenkifejezettenazértjártpávatáncotazantant,hogyGallipoli-nálvívottharcaittámogassa,ésezáltalkitudjaütniazOszmánBi-rodalmataháborúból.Hasonlóanrészletesenolvashatunkanálunkkevéssé ismertún. „ausztrolengyel”megoldásról (vagyis azOroszBirodalomtólelfoglaltlengyelterületekAusztriáhozvalóközvetlen,vagyszatellitállamkéntvalócsatolásáról.Ekérdéskapcsániselőtér-bekerülazaszempont,amelyabirodalomosztrákésmagyarfeleközöttadódott,vagyis,hogyhazánkjobbankormányozható,erősebbállamkéntműködött,mintapapíronnagyobb,dejóvalszéttagoltabbciszlajtánbirodalomfél(60‒62.).

A soron következő két alfejezet az osztrák belpolitikai történé-seket, különösenpedigKarlStürgkhosztrákminiszterelnök sorsátmutatjabe.Ezekarészektalánkevésbéhozzáklázbaamagyarolva-sót,demindenképpenhasznosösszefoglalástnyújtanakAusztriaek-kori történeténekmegértéséhez,különösenabonyolultcsehországieseményektekintetében.AmásodikrésztHöbelt legjobbanazzalakorabeliidézettelnyomatékosítja,hogy„nemtudjuk,miheziskezd-jünkgyőzelmünkkel!”A„hossz”konjunktúrájátugyanisaMonar-chiakevéssétudtakihasználni,elsődlegesenazért,mertahátországbelsőfeszültségeifolyamatosannövekedtek–ahadszíntérisikerekellenére.

AharmadikfejezetaPattcímetviseliés1916másodikfélévénektörténéseitmutatjabe.HöbeltazI.világháborútalánlegkritikusabbhónapjainakeredményeitaBruszilov-offenzívakövetkezményeinekfeltárásávalkezdi.Alegsikeresebboroszelsővilágháborúshadmű-veletben többmint400ezerosztrák‒magyarkatonaesetthadifog-ságba.Avereségkövetkeztébenanémetkeletifőparancsnokságde

7�

factoátvetteaMonarchiacsapatainakirányításátezenahadszínté-ren.Anehézségeket szimbolikus értelembenKarlStürgkhoktóber21-imeggyilkolása,majdI.FerencJózsefnovember21-ihalála ishűenszimbolizálta:utóbbivégleglezártaadualistaállamXIX.szá-zadi történelmét.

Anegyedik fejezet a IV.Károly trónra lépése utáni reformidő-szakotmutatjabe.EzvolttalánalegmozgalmasabbidőszakaMo-narchiaelsővilágháborústörténelmében:afiataluralkodóreformokegészsorábakezdett.Höbeltelemzésealapjánrészletesképetnyer-hetünkazekkorifolyamatokról,ésbirodalminézőpontbahelyezet-tenismerhetjükmeghazánkekkorisorsátis,különöstekintettelTi-szabukására(171–182.).

E korszak legfontosabb külpolitikai eseménye az USA hadba lé-pésevolt.HöbeltérdekesésszemléletesmódonállítjapárhuzambaazEgyesültÁllamokekkorikülpolitikájátaz1812-esbrit–amerikaiháborúval.Aprofesszorjoggalmutatráarra,hogyazUSAmindkétesetbenvoltaképpkereskedelmiérdekeivédelmébenkapcsolódottbeegyeurópaisúlypontú,deglobálisháborúba(1�2‒1��.).

Azötödikfejezetaz1917őszeutáni‒egyéves‒időszakotte-kintiát.Különösenértékesnektartomanagyhorváttervekrészle-testaglalását,amelyrőlszinténcsakritkánesikszóamagyarhis-toriográfiában. Höbelt a kérdés rendezetlen voltát „elszalasztottlehetőségnek”véli (256.),dereálisanmutatjabe,hogyvalójábannem lehetettkeresztülvinnieffajta terveket,hiszenazmindakétbirodalomfeletérintetteésTiszamerevenelzárkózottmindenolyanlépéstől,amelyaMonarchiatrialistaátalakításáteredményezhettevolna.Hasonlóan jól sikerült részaSzixtusz-misszióbelpolitikaihatásánakbemutatása.

Magyarszempontbóltalánalegérdekesebbfejezetazutolsó,hato-dikrész,amely1918októberénektörténéseit,vagyisafinis Austriae korszakátmutatjabe.HöbeltrészletesenismertetiIV.Károlyoktó-ber16-ánkiadottmanifesztumát,amelyföderatívállammáalakítottaabirodalomciszlajtánfelét.AprofesszorértelmezésébenacsászárelsősorbanWilson14pontjávalszemben fogalmazta meg ezt a doku-mentumot(26�.)‒ezzelszembenmagamúgyvélem,hogyinkábbaz

72

amerikaielnökprovokáltakiamanifesztumkiadását,amikorKárolyoktóberelejijavaslatát‒awilsonipontokalapjánabéketárgyalásokmegkezdését‒válasznélkülhagyta.

Höbeltkönyvéneklegfontosabbhozadéka,hogyteljesenismeret-len,deegyúttalérdekesadatokkaltámasztjaalá,hogyazI.világhá-borúvalóbanglobáliskonfliktusvolt.Nemsokanhallhattakafelől,hogy1916tavaszánfelmerülttörökhadosztályokbevetéseOlaszor-szágellenadélnyugatihadszíntéren,amelymintegyrevansotkínál-hatottIsztambulszámáraaz1911‒1912.éviháborúbanelszenvedettvereségért(100.).Hasonlóanérdekesszempontokatkínálakülönbö-zőhadszínterekrevonatkozóismeretekösszekötése,amelyteljesenmásmegvilágításbahelyezsokolyantörténést,amelyethajlamosakvagyunkbelpolitikainézőpontbólvizsgálni.

Kiemelkedőenfontosnaktartom,hogyHöbeltszámosolyanada-tot,feljegyzéstteszközzé,amelyeknemerősítikmeg,vagyegyene-sen cáfolják aMonarchia általánosgyengeségére, illetve elégtelenvilágháborús teljesítményére vonatkozó communis opinio-t, amelynálunkamarxistatörténetírásnézetrendszeremiattismeggyökere-sedett.Akötetbenpéldáulolvashatunkarról,hogy1916májusábanakezdetidél-tirolisikerekidejénBerlinbenúgyvélekedtek:bárcsakanémethaderőtirányítanáazosztrák‒magyarHadsereg-főparancs-nokság(101.).

Nagyon érdekes, egyben elgondolkodtató Höbelt azon állítása,hogyKelet-Európábanvalójábanabreszt-litovszkibékébenfügget-lennéváltállamokjelentekmegújra1989-ben,másképpfogalmazvaebbenarégióbanvalójábanaközpontihatalmakkeletigyőzelménekkövetkezményeitlátjuk,ésnemaversailles-irendszerhatásait.

Manfried Rauchensteiner A kétfejű sas halála című, jóval rész-letesebbéshosszabbmonográfiájáhozképest‒amelynekmásodikkiadása2017-benmagyarnyelvenisnapvilágotlátott‒HöbeltművejóvaltömörebbösszefoglalóazI.világháborúolyanosztrák‒magyarpolitikaiaspektusairól,amelyeketérdemesmegismernünk.Kiválóakötetforrásanyaga,amelyjórésztpublikálatlannaplókraésfeljegy-zésekretámaszkodik,ésszámosolyanszempontotnyerbelőlükazolvasó,amelyalapvetőeneltérazelsővilágháborúravonatkozó„de-

73

terminista”nézőponttól.Számunkra a legfontosabb tanulság,hogyezenvészterhesévekhazaitörténéseitnemelégmagyarszemszögbőlvizsgálni,hanemaMonarchiakereteinbelülkellértelmezniazokat.Jóllehet a kötet elsődlegesen a ciszlajtán viszonyokat taglalja, re-cenziómban talán rávilágíthattam arra, hogy amagyar vonatkozá-súkérdésekisfontosszerepetkapnak–sajnos(ön)kritikakéntkellmegállapítanunk, hogy a szerzőmindössze néhány hazaimunkárahivatkozhatott,mivelcsakkevéseffajtaértekezésjelentmegidegennyelven.Nagyonfontosnaktartomtovábbá,hogyatörténészpoliti-katörténetimunkáttettközzé:ezaműfajnemdivatosmanapság,pe-digalegfontosabbkérdésekvalóbanezenaterületentanulmányoz-hatókalegjobban.

LotharHöbeltkiemelkedőszínvonalúmunkájamindenelsővilág-háborúirántérdeklődőszámárakihagyhatatlanolvasmány,amelynekmagyarfordításafeltétlenülindokolt.

LotharHöbelt:„Stehenoderfallen?”ÖsterreichischePolitikimErstenWeltkrieg.(Fennma-radnivagyelbukni?Osztrákpolitikaaz I.világháborúban)Wien–Köln–Weimar,BöhlauVerlag,2015.�2�o.

Ligeti Dávid