felsŐs - oszkdk.oszk.huoszkdk.oszk.hu/storage/00/02/61/57/dd/1/nemet_ftk_online_03_03.pdf ·...

TANÁRI KÉZIKÖNYV FELSŐS

A NÉMET NYELVTANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

Európai SzociálisAlap

Felsős tanári kézikönyv a német nyelv tantárgy tanításához

Ez a kiadvány az EFOP-3.1.2-16-2016-00001 kódjelű kiemelt projekt keretében valósult meg.

A második, harmadik fejezet szerzői:Bikics Gabriella (ME), Boócz-Barna Katalin (ELTE), Feldné Knapp Ilona (ELTE).

Klein Ágnes (PTE). Perge Gabriella (ELTE), Mészáros Tímea (EKE), Papp-Boros Tímea (EKE), Sárvári Tünde (SZTE), Varga Éva (EKE), Villangó Pálné (EKE), Novák Károly (Ceglédberceli Eötvös

József Nyelv. Nemz. Ált. Isk. és Alapf. Műv. Isk.), Hezler Edit (Oroszlányi Hamvas Béla Gimn.), Keszler Éva, Somodiné Szűcs Márta (Debreceni Benedek Elek Ált. Isk.),

Csordásné Tróbert Annamária (Gyulaffy László Ált. Isk.)

Bevezető fejezet szerzője: Varga Éva

Szerkesztette:Villangó Pálné, Papp-Boros Tímea

Eger, 2018

Felsős tanári kézikönyv a német nyelv tantárgy tanításához

A nyomtatás és kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda Zrt. munkája

Felelős vezető György Géza vezérigazgató

ISBN 978-963-496-072-0 (Print)ISBN 978-963-496-073-7 (Online)

Nyelvi lektorálta:Gombáné Ludwig Holde Sonja

A kiadásért felelősaz Eszterházy Károly Egyetem rektora

Megjelent az EKE Líceum Kiadó gondozásábanKiadóvezető: Nagy Andor

Felelős szerkesztő: Zimányi ÁrpádLayout: Csombó Bence

Tördelés: Névery OrsolyaBorító: Dankó MártonMegjelent: 2018-ban

Tartalomjegyzék

Előszó ...............................................................................................................................................7

1. Elméleti bevezető ....................................................................................................................... 9

1.1. A DFHT tanítási-tanulási stratégia ..................................................................................... 9

1.2. Komplex Instrukciós Program rövid bemutatása ............................................................. 13

1.3. A KIP szerint szervezett 45 perces órák felépítése .......................................................... 15

1.4. A KIP-feladatsor követelménye .......................................................................................... 17

1.5. Kiegészítő tantárgy-specifikus szempontsor német nyelv .............................................. 17

1.6. Kérdéssor megfogalmazása önreflexióra nevelés céljából a pedagógusoknak ............. 20

2. Tanmenet-, tematikusterv- és óraterv-illusztrációk évfolyamonkénti bontásban ................ 23

2.1. 4. évfolyam illusztrációi .................................................................................................... 24

2.1.1. Tanmenet-illusztráció ......................................................................................... 24

2.1.2. Tematikusterv-illusztráció .................................................................................. 26

2.1.3. Óraterv-illusztráció (DFHT) ................................................................................ 28

2.1.3.1. Óraterv-illusztráció (N/4/41. DFHT) ...................................................... 28





2.2.3.1. Óraterv-illusztráció (N/5/5. DFHT) ........................................................ 36











2.4.4. Óraterv-illusztráció (DFHT-KIP) ......................................................................... 52

2.4.4.1. Óraterv-illusztráció (N/7/96. DFHT-KIP) ............................................. 52




6 7FELSÔS TANÁRI KÉZIKÖNYVFELSÔS TANÁRI KÉZIKÖNYV

NÉMET NYELV NÉMET NYELV



3. Játék- és tankockagyűjtemény ................................................................................................ 64

3.1. Játékgyűjtemény ............................................................................................................... 64

3.2. Tankocka – LearningApps a Komplex Alapprogramban ............................................... 107

3.2.1. 4. osztály tankockagyűjtemény ............................................................. 107





4. Komplex Alapprogram fogalomtár ........................................................................................ 117



Előszó

A tanárok iskolához kapcsolódó feladatai sokrétűek, melyben a tanítással és a neveléssel össze-függő feladatok a legjelentősebbek. Az iskolai tevékenységek során a tanórára való felkészülés, a tanulók tanulási teljesítményváltozásának folyamatos követése jelentősen hozzájárul a tanu-lók tanulási eredményességének (learning outcomes) javulásához. A gyakorlatban az iskolák többfajta megoldással élnek, mely a tervezést, szervezést, és a tanítást is érinti, mely termé-szetszerű. A Komplex Alapprogram bevezetése az iskolai gyakorlatba változással, esetenként kisebb többletfeladattal is járhat, ugyan akkor a programban kidolgozott és a pedagógusok ren-delkezésére bocsájtott szakmai anyagok kompenzálják a felkészüléssel és a megvalósítással összefüggő feladatokat.

A felső tagozaton tanítók számára a programban a közismereti tárgyakhoz kapcsolódóan kézikönyvek (17 db) készültek, mely mind az éves tervezést, mind az óravázlatok elkészítését, valamint az adott óra megvalósítását is támogatják.

Jelen kézikönyv elsődleges célja a program alapelveinek (adaptivitás, komplexitás, tanulástá-mogatás, közösségi lét, méltányosság) és tanítási-tanulási stratégiájának (DFHT) tantárgy szintű megjelenítése, a differenciált fejlesztés megvalósításához alternatív lehetőségek bemuta tása. A kézikönyv azzal a szándékkal készült, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak a tanórára való felkészülésben és a tanításban.

A kézikönyv négy nagyobb egységből áll:

a) az első fejezetben kerül bemutatásra a program és a tantárgy egymáshoz kapcsolódása és annak elméleti megalapozottsága. Itt jelennek meg az alapelvek tantárgyszintű értelmezése és a tantárgy, valamint a Komplex Alapprogram alprogramjainak kapcsolódási lehetőségei, továbbá a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban tanítási-tanulási stratégia tantárgyszintű értelmezése. Szó esik még egy általános tanítói és egy tantárgyspecifikus óra-elemzési szempontsorról is, mely támogatja az önreflexiót a tanítás hatékonyságával kapcso-latban.

b) a második fejezetben egy éves tanmenet illusztráció, valamint tematikus terv illusztrációk, valamint óraterv illusztrációk találhatók. Ezek, ahogy jeleztük illusztrációk, azaz a tantárgyi tartalom egy lehetséges felépítését foglalják magukba. Ezek szabadon felhasználhatók, ugyan akkor módosíthatók is, példaként szolgálnak. Az óraterv illusztrációk az éves óraszám kb. 20%-nyi részéhez készültek, alkalmazva a DFHT óraszervezési módokat. Ezen óraterv illuszt-rációk követik a tanmenet- és tematikus terv illusztrációkat, azokra épülnek, azonban szaba-don használhatók és módosíthatók is. Példaként szolgálnak, mely a pedagógus elképzelése és a tanóra (és tanulócsoport összetétele) sajátosságai alapján változtatható.

A kézikönyvben szereplő tanmenetekben sorszámozással jelöltük az óraterveket. Terjedelmi okok miatt nem kerülhetett be minden óraterv a nyomtatott kiadványba, azonban elektroniku-san elérhetőek. Az egyszerűbb kereshetőség miatt sorszámoztuk az órákat, illetve piros szín-nel jelöltük a tanmenetekben azokat az órákat, amelyekhez készültek óraterv-illusztrációk. A sorszám tartalmazza a tantárgy nevét, az évfolyamot és az adott óra sorszámát. Pl: Német/ 4. évfolyam/1. óra: a tanmenetben szereplő jelzés: N/4/1. A sorszám mellett külön jelöltük a DFHT-s és a KIP-es órákat egy-egy kiegészítő jelzéssel: N/4/1 DFHT; N/4/2. DFHT-KIP.

c) a harmadik fejezetben feladatok, játékok és linkek gyűjteménye található. Ezek célja, hogy az óraterv illusztrációkban megjelenő feladatok mellett további feladatok, játékok legyenek elérhetők az órákon. A harmadik fejezetben található a Komplex Alapprogram koncepció-jához illeszkedő Tankockagyűjtemény. Ezen digitális formátumú feladatok kiegészíthetik a



tanórákat, érdekessé, interaktívvá, izgalmassá téve azokat. A tankockákat QR kóddal is elláttuk annak érdekében, hogy okos eszköz segítségével (okostelefon, tablet) leolvashatók legyenek a pedagógusok és a tanulók számára is, és ezek segítségével meg is tudják oldani a feladato-kat, ugyan akkor linkekkel is kiegészítettük, hogy számítógép/laptop segítségével is megold-hatók legyenek.

d) A kézikönyv végén a Komplex Alapprogram fogalomtára kapott helyet, melyben bemutatásra kerülnek a programban használt kifejezések, fogalmak.

A tanmenet-, tematikus terv illusztrációk, az óraterv illusztrációk, valamint a feladatgyűjtemé-nyek mellett a Komplex Alapprogram segítséget kíván azzal is nyújtani, hogy kiadványai nem csak nyomtatott formában, hanem elektronikusan is elérhetőek. Minden szakmai anyag megtalálható a belépést követően a www.komplexalapprogram.hu oldalon lévő Tudástárban is. Kiadványaink díjmentesen letölthetőek, szerkesztett formában is elérhetőek, ugyan akkor az óraterv illuszt-rációk, feladatok, tankockák és egyéb anyagok kereshető formában is megtalálhatók. A kereső funkció alkalmazásával a pedagógusok adott tantárgy/évfolyam/alprogram/tartalom/stb. szerint tudnak keresni, mely során a keresésnek megfelelő találatokat kap a pedagógus.

Bízunk benne, hogy kiadványunk segítségül szolgál a tanítás során!



1. Elméleti bevezető

A Komplex Alapprogram célja egy olyan nevelési-oktatási program kidolgozása, mely az iskolai szervezeti kultúra fejlesztésével - melynek része egy pedagógus továbbképzési rendszer - pre-ventív módon szeretné mérsékelni a végzettség nélküli iskolaelhagyást. A program ezt a célt egy komplex módszertan kidolgozásával támogatja, mely a differenciált fejlesztésen alapul. A program tanítási-tanulási stratégiája a DFHT (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban), mely támogatja a képesség- és készségfejlesztést egyéni bánásmód keretében. A pedagógiai cél olyan adaptív pedagógiai kultúra kialakítása, amely elsősorban a programban alkalmazott tanítási módszerek fejlesztésével járul hozzá a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzéséhez (Révész és munkatársai, 2018a).

A Komplex Alapprogram újszerűsége a következő: a tanítás-tanulás stratégiája (a DFHT) a pe - da gógusoknak a tanulók differenciált fejlesztésére vonatkozó ismereteit elméletileg megala-poz za, rendszerbe foglalja és azok alkalmazásához segítséget nyújt, érvényre juttatja a tanulást támogató státuszkezelést a DFHT-n belül alkalmazott Komplex Instrukciós Program (KIP) segít-ségével, ill. a képességterületek és a személyiségfejlesztés az alprogramokkal támogatottak. A tanítási stratégia célja, hogy minden tanuló meglévő tudása bővüljön, és pozitív élmények-ben, sikerekben legyen része, képessé váljon az önálló és eredményes tanulásra. A módszertan komplexitása azt jelenti, hogy a tanulók személyiségének fejlesztéséhez szükséges tevékenysé-geket együtt alkalmazzuk az osztálymunka alatt (Révész és K. Nagy 2018).

1.1. A DFHT tanítási-tanulási stratégia A DFHT tanítási-tanulási stratégia a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiája, az isko-lai nevelés-oktatás folyamatának a segítője. A DFHT-ban megjelennek az adaptivitáson alapuló, ismert tanulásszervezési technikák, a csoportmunka és benne a tanulói státuszkezelő Komplex Instrukciós Program (KIP).

A stratégia újszerűségét adja, hogy kötelező és szabadon tervezhető tanórákban a tanítás- tanulás folyamata a tananyagtartalom körülbelül 30%-ának a tekintetében (ez az éves óraszám kb. 10%-a), az összes közismereti tárgy tanítása során, a kereszttantervi tartalmakra alapozva, az alprogramokkal összekötve, interdiszciplináris keretek között valósul meg, melyet Komplex órának nevezünk (Révész és munkatársai, 2018b).

A DFHT tanítási-tanulási stratégia megvalósítása

A DFHT tanítási-tanulási stratégia eszközei a DFHT kivitelezését segítő oktatásszervezési módok, módszerek, munkaformák (egyénre szabott differenciálás, egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka, párban folyó tanulás, páros munka, tanulópárok munkája, kooperatív csoportmunka, drámajáték, projektmunka, tantermen kívüli tanulásszervezés) és a speciális kooperatív technikán alapuló, tanulói státuszhelyzetet kezelő Komplex Instrukciós Program (KIP). Ez utóbbiban a speciális jelző a tanulók közötti stá-tuszrangsor rendezésére való alkalmasságot jelenti, amely az egyenlő esély megteremtésének és ezen keresztül a képességkibontakoztatásnak az egyik eszköze.

A Komplex Alapprogramban a hagyományos munkaszervezési módok mellett kiemelt sze-repet kap a tanulók közös munkavégzése, amely a gyerekek tudásának gyarapodását az eltérő képességek felszínre hozásával és a feladatok nyitott végűségével támogatja. A Komplex Alapprogram tudatosan és tervezetten támogatja a tanulók együttműködését, a társak eltérő



nézőpontjának megjelenését és megvitatását, arra késztetve a tanulót, hogy reflektáljon saját és társai elképzeléseire. A folyamat lényegi elemének az gyerekek közti interakción alapuló tanulási utakat és a tudásmegosztást tekinti (K. Nagy és Révész, 2018a).

A Komplex Alapprogram a tanári aktivitásról a tanulói aktivitásra helyezi át a hangsúlyt. A sze- mélyre szabottság minden tanulóra vonatkozik, azaz ugyanazzal a tanulási megközelítéssel, mégsem egyformán, lehet támogatni a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a tehetséges, a hát- rányos helyzetű gyermekeket is. A Komplex Alapprogram tanulási környezete a korszerű osz-tálytermi, digitális környezeten túl az osztálytermen, iskolán kívüli tanulási lehetőségeket is beépíti (Kovácsné és Révész, 2018). A Komplex Alapprogram esetében mindhárom tanulási színtér megjelenik, a formális tanulás mellett a nonformális és informális tanulásnak is biz-tosít teret és lehetőséget. A formális tanulás alatt a tanórai foglalkozásokat értjük, azonban a program a másik két terület jelentőségét is hangsúlyozza. A délutáni alprogrami foglalkozá-sok keretében van elsősorban jelen a nonformális tanulás, ahol a tanulók a pedagógusok által tervezett és lebonyolított foglalkozások során az új ismeretek elsajátítása mellett a meglévő ismereteiket is mélyíthetik. Az informális tanulás egy része a szervezett szabadidőhöz kapcso-lódik, azonban a spontán, vagy önkéntes tevékenységek során is megjelenik ennek jelentősége. A Komplex Alapprogram a tanítási órák adott részét kötelezően érintő DFHT központi gondolata a személyre szabott differenciálás megvalósítása, amely a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének egyik eszköze. A DFHT stratégia akkor hatékony, ha a pedagógus minél gyak-rabban teremt olyan helyzetet, jelöl ki olyan feladatot, amelyek lehetőséget teremtenek a tanu-lók státuszának a megváltozására (a státusz megváltozásáról akkor beszélhetünk, ha tanulói státusz-sorrendben olyan változás következik be, amelyik pozitív hatással van a tanulók iskolai teljesítményére) (K. Nagy és Révész, 2018b).

A DFHT tanítási-tanulási stratégia a megoldást az alábbi differenciálást előtérbe helyező okta-tásszervezési módokban, módszerekben látja: egyénre szabott differenciálás: egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka. Párban folyó tanulás: páros munka, tanulópárok munkája, ezen kívül kooperatív csoportmunka, dráma-játék, projektmunka, tantermen kívüli tanulásszervezés.

A DFHT-ban a tanulók közös, kiscsoportokban végzett munkája kiemelt jelentőségű. A peda-gógus a státusz-kiegyenlítő beavatkozások (feladatok, pozitív megerősítés stb.) használatával arra törekszik, hogy a tanulók egymás intellektuális kompetenciája iránti elvárásait megvál-toztassa. A pedagógus a nyitott végű, többféle képességeket felhasználó feladatok segítségé-vel a tanulók számára lehetővé teszi, hogy felismerjék egymás képességeit, kompetenciáit. A KIP-et kiemelt, a program lényegéhez tartozó stratégiának tekintjük, amely egy olyan célt (a státuszkezelést) valósít meg, amely a koncepció sarkalatos pontja. A KIP hatására mérhetően alacsonyabb lesz az igazolatlan hiányzás aránya, amelynek következtében az évismétlők száma és a tanulók túlkorossága, így a lemorzsolódás is csökkenthető. A KIP alapelvei a Komplex Alapprogram elveivel harmonizálnak (K. Nagy és munkatársai, 2018).

A Komplex Alapprogram alapján működő iskolák esetében javasolt a tanórák esetében minél nagyobb arányban a DFHT-módszertan alkalmazása, amely órák részét képezi a Komplex Instrukciós Program (KIP), illetve DFHT módszertanához kapcsolódó óraszervezési módok (differenciált egyéni munka, a rétegmunka, a pármunka, a kooperatív módszerek, a csoport-munka, a drámajáték és a projektmunka). Mivel a tanulók között jelentős eltérések tapasztalha-tók, ezért a státusz megerősítése folyamatos kell, hogy legyen, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hierarchikus sorrend nem változik, ha legalább minden ötödik-tízedik taní-tási óra nem ad alkalmat a tanulók közötti státuszrangsor rendezésére. Azt is látni kell azonban, hogy a pedagógusok ettől a mértéktől eltérhetnek.

Amire a pedagógus hangsúlyt fektet: Személyre szabott differenciálás, fejlesztés. Kreatív és problémamegoldó gondolkodásra késztetés. A konstruktív pedagógia eleminek alkalmazása az



előzetes tudásra építkezés és a személyes tudás konstrukciós folyamatainak pedagógiai támo-gatása. A tanulók közötti interakció előmozdítása, a kommunikáció, a beszéd és a kérdéskultúra fejlesztése. A figyelem felhívása a tanulói intelligenciaterület heterogenitásának a fontosságára. Tanulói státuszkezelés. A tanári értékelés mellett az önértékelés és a társértékelés elvszerű megjelenítése. önszabályozott tanulásképesség-együttesének és személyiségbeli komponen-seinek fejlesztése.

A tanítási órán a tanulóknak lehetősége van: Kreativitásuk megmutatására. A kritikai gon-dolkodás és problémamegoldó-képesség fejlesztésére. A kommunikáció és együttműködés fejlesztésére Az életszerű és gyakorlatias feladatokon keresztül, a képességektől és adottsá-goktól független sikerélmény átélésére. A személyiségük pozitív irányba történő fejlesztésére. A közös munka és az egyéni érdekek egyenrangú értelmezésére.

A tantárgy kapcsolódása az alapelvekhez

A modern idegen nyelvek órái kiváló lehetőséget nyújtanak a Komplex Alapprogram minden szintű megvalósításához. A nyelvtanárok mindig is kiemelkedően széleskörű módszertani reper-toárral rendelkeztek, a program elemeit minden bizonnyal minden nyelvtanár használta eddig is és használja a nyelvórákon. Mindössze a rendszerszerű személet megértésére és elfogadására van szükség a nyelvtanárok részéről. Hiszen a kommunikatív nyelvtanítás, az interkulturalitás, a modern nyelvtanítási módszerek, a differenciálás lehetőségei, a készségfejlesztések, a szociá-lis kompetencia fejlesztése eddig is elengedhetetlen elemei voltak a nyelvtanításnak. A nyelvórák ezen kívül lehetőséget adnak bármikor személyiségfejlesztésre, közösségformálásra is. A prog-ram személyiségfejlesztő alapelvei: az adaptivitás, a komplexitás, a közösségiség, a tanulástá-mogatás és a méltányosság (Szivák és munkatársai, 2018 alapján).

Adaptivitás: a különböző nyelvi szinteken lévő diákok együttes foglalkoztatásának fontos eleme, hogy figyelembe véve az egyéni szükségleteket, mégis közösen dolgoztatjuk a diákokat. A Komplex Alapprogram értelmében nem csak a nyelvi szintek közötti különbséget kell észreven-nünk, hanem a diákok egyéb területen való egyediségét is, ez dönti el, hogy milyen módszerekkel dolgozunk az órákon. A nyelvtanárok által kedvelt csoportmunka, kooperatív csoportmunka, pro-jektfeladat kiváló lehetőségeket nyújt a differenciálásra, a motiváció fenntartására.

Komplexitás: Az idegen nyelvi óra teret ad a személyiségfejlesztésnek, egy jól megtervezett nyel-vóra céljai között ott szerepelnek a kognitív célok mellett az affektív és a szociális célok is. Egy jó nyelvtanár számára természetes, hogy beépíti a különböző módszereket, kiválasztja a tanítási helyzetben legmegfelelőbbet. Nyitott végű kérdések megfogalmazása is elképzelhető a nyelvta-nulás bármely szintjén, bármely részterület fejlesztésénél. A kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező készség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése a nyelvórák során fejlődik.

Közösségi lét: A csoportmunkák, páros munkák során a diákok felelősséget vállalnak egymásért, a kooperativitást igénylő feladatok erősítik ezt az érzést. A tanórán kívül végzett projektmunkák, készülések a nyelvi programokra (Márton nap, Húsvét stb.) erősítik az összetartozás érzését.

Tanulástámogatás: A tanulói aktivitás a nyelvóra fontos eleme, hiszen a kommunikatív készség csak így fejleszthető. A nyelvóra alkalmat biztosít arra, hogy a diákok használják a megszerzett tudást. A játékos nyelvtanulás sem ismeretlen eleme a jó nyelvórának, így is növelhető a motivá-ció. A nyelvtanárok részére is gyakran szerveznek alkalmakat, ahol lehetőség van eszmecserére, tapasztalatcserére, amelynek nem csak az egyéni fejlődés az célja, hanem a tanulás lehető-sége. A megváltozott tanári szerep fontosságát pedig már nagyon régóta kiemelten kezeljük a némettanár-képzésben is. A mai kor fiataljait kizárólag régi, hagyományos módszerekkel nem lehet elérni, de vitathatatlan, hogy vannak helyzetek, amikor jó eredménnyel alkalmazhatjuk pl. a frontális tanulást is.



Kapcsolódás az alprogramokhoz

A Komplex Alapprogram öt alprogramot foglal magában, melyek elsődleges célja a képesség és készségfejlesztés a délutáni idősávban megvalósuló foglalkozásokon. Az alprogramok tantárgy-függetlenek és a transzverzális készségek fejlődédét támogatják (Révész, 2018).

Testmozgásalapú alprogram (TA)

Művészetalapú alprogram (MA)

Digitális alapú alprogram (DA)

Logikaalapú alprogram (LA)

Életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)

A Testmozgásalapú alprogramhoz: mozgásos gyakorlatok végzésével a nyelvórán is fenntartható a figyelem, segítségükkel a tanulási folyamat eredményessége fejleszthető, valamint a tanulók kognitív, affektív, szociális képességei is fejlődnek. A lelki egészség témája megjelenhet a társal-gási témakörök között, minden nyelvi szinten van lehetőség a feldolgozásra.

A Művészetalapú alprogramhoz: a művészetek és a nyelvtanulás kapcsolata mindig is egyér-telmű volt. A rajzolás fontos eleme a nyelvóráknak, főleg kisebbek esetén. De egy festmény, épü-let megismerése is növelheti a nyelvtanuláshoz szükséges pozitív attitűdöt. A zene pedig minden szinten szerepet kell, hogy játsszon a nyelvórán, hiszen a zene, az éneklés pozitív hatással van a nyelvtanulás minden területére, fejleszthető bármelyik készség, nyelvtan, szókincs, kulturális ismeretek stb. A zene érzelmi hatását nem szabd kihagyni a nyelvórákon. Az eredményes nyelv-tanuláshoz szükséges kreativitás is nagy eredményességgel fejleszthető a művészetekkel.

A Logikaalapú alprogramhoz: a heterogén csoportokban történő differenciált fejlesztéshez jól igazodik a különböző tantárgyak és az önálló foglalkozások élményszerű, játékos megközelítése, a logikai játékoknak van helye a nyelvórákon. Közös játékok, társasjátékok fejlesztik a diákok logikai képességeit, szociális kompetenciájukat.

A Digitális alapú alprogramhoz: a mai modern nyelvórán megjelennek a digitális eszközök, számos lehetőséget adnak a nyelvórák izgalmassá tételére. Rengeteg applikáció, weboldal áll rendelkezésre, nem beszélve az interaktív tábla nyújtotta lehetőségekről. A tanulás és a tudás megszerzése a digitális alkalmazások használatával örömforrás lesz, ezzel nő a tanulók moti-vációja. Az autentikus anyagok, melyeket az interneten könnyedén megtalálunk, élményszerűvé és hitelessé teszi a nyelvtanulást. Nem eltiltani kell a diákokat a „kütyük” használatától a tanó-rákon, hanem ki kell használni az eszközök nyújtotta lehetőségeket.

Az Életgyakorlat-alapú alprogramhoz: a tolerancia, a másság elfogadása kulcsszavai a nyelv-oktatásnak. A koncepcionális elvárások (1) egészséges életmód, életvezetés (2) környezettuda-tosság (fenntarthatóság), (3) állampolgári felelősség (közösségi szerepek), (4) életút-támogató pályaorientáció, (5) család, párválasztás, (6) érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés) a nyelvórák témáiként mindig megjelennek.

Tanulásszervezési módok

Az idegennyelv-tanítás legfőbb célkitűzése a nyelvi cselekvőképesség fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az adott idegen nyelven képesek legyenek szóban és írásban megérteni szö-vegek által közvetített tartalmakat, ill. létrehozni új szövegeket. Az iskolai idegennyelv-tanítás a szakmai célok mellett természetesen még fontos nevelési célkitűzéseket megvalósításához is hozzájárul. Lehetőségeket teremt többek között a tanulók számára szociális és interkulturá-lis kompetenciáik kiépítésére. Mindezen céloknak a megvalósításában fontos szerepet játszik a differenciálás, melynek hatékony megszervezéséhez szükségünk van a tanulás folyamatáról és a nyelvi cselekvőképesség fejlődéséről alkotott tudásunkra.



A tanulás egy olyan külső személy által nem befolyásolható konstrukciós folyamat, melyet a tanuló egyénileg épít fel, hasznosítva a már megszerzett tudását és a világról szerzett tapasz-talatait. Az eredményes tanulás a tanulóktól egy stratégiai magatartást igényel, mely az egyéni tanulási stratégiák alkalmazásában mutatkozik meg. A stratégiai magatartás az autonóm tanu-lás egyik alapvető megnyilvánulása, melynek kialakításához és elsajátításához a tanár nagymér-tékben járulhat hozzá, ha figyelembe veszi az egyes tanulók személyes adottságait, képességeit, szociális körülményeit, stb. Tehát a differenciálás alkalmazása és az autonóm tanulói maga-tartás fejlesztése szorosan összefüggenek. Az idegennyelv-tanítás céljának megvalósulásában szintén döntő jelentősége van a differenciálásnak, hogy a tanulók egyénre szabottan kapjanak lehetőséget a nyelvi cselekvésre szóban és írásban, receptív és produktív területen. E két terület fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van a tanulásszervezési módoknak.

1.2. Komplex Instrukciós Program rövid bemutatásaA KIP olyan heterogén tanulói összetételt feltételező oktatási eljárás, amely eredményesen alkalmazható minden tanuló iskolai sikerességének megalapozásához. A speciális kooperatív ismeretelsajátítási program jellemzője, hogy alkalmazása során a nevelés és oktatás kognitív, morális és affektív komponenseit egyformán fontosnak tartja, vagyis a tudományos-intellek-tuális, társadalmi-állampolgári és a személyiségfejlesztésre irányuló célok közül egyiket sem helyezi előbbre a többinél. A módszer komplexitása a tanulók személyiségének fejlesztéséhez szükséges tevékenységek együttes alkalmazását jelenti.

A KIP alkalmazása során a csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együtt-működési szabályokra történő felkészítésére, a felszín alatt megbúvó tehetségek kibontakozta-tására a sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásán keresztül. A feladatok alkalmat adnak a tanulóknak, hogy eltérő képességeikkel vagy eltérő problémamegoldó straté-giájukkal hozzájáruljanak a sikeres probléma-megoldáshoz, amely lehetőségek továbbfejlesztik a tanulók erősségeit, miközben újakra is szert tesznek. A feladatok összetettsége teret enged minden tanulónak a feladatokhoz való hozzáféréshez és intellektuális kompetenciájának felvil-lantására, amelyen keresztül a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek is alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására (K. Nagy és Révész 2018).

A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok megfelelő végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési szabá-lyokra, a meghatározott szerepek elsajátítására, mivel a tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére. Ebben a speciális csoport-munka-szervezésben a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre és tudatosítsa, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előrehaladás, a tanárnak meg kell tanul-nia a diákok között meglévő különbségek kezelését.

A módszer egyik fontos célja a tanár szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmun-ka-szervezés során. A csoportban a tanulók különböző szerepeket töltenek be, van olyan felelős, akinek az a faladata, hogy segítséget kérjen a tanártól, és e tanuló magyarázata segítségével jusson a csoport előbbre a feladat megoldásában, miközben a gyerekek nyelvi kifejezőkészsége a kommunikációs készsége javul.

A módszer elvei, szabályai között szerepel az eltérő, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, amely minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítá -



sára alkalmas feladatot jelent. A felelősség megosztásának elve magában foglalja az egyén felelősségét a saját és a csoport teljesítményéért és a csoport felelősségét az egyén teljesít-ményéért. A csoportfeladat igényli az egymásrautaltság kialakítását és a csoporttagok kölcsö-nös támogatását, mert amennyiben egy tanuló egyedül is képes lenne a feladat elvégzésére, elvesztené ösztönző szerepét a csoportmunkára. Abban az esetben, ha a feladat sokrétű, szí-nes, nyitott végű, sokféle képességet mozgósít, ha az idő korlátozott, ha a tanár a csoportmunka fontosságát meg tudja teremteni, akkor a feladat sikeres végrehajtása biztosított.

A KIP a következő célok elérését tűzi ki (K. Nagy és munkatársai, 2018 alapján):

• Az osztályon belüli rangsorbeli problémák (státuszproblémák) felismerése és kezelése.

• Az osztály szociális szerkezetének a megváltoztatása.

• A csoportfoglalkozások alatt az integrált, heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül a tanulók közötti együttműködési szerepek, nor-mák kiépítése.

• Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.

A KIP pedagógiai innováció akkor lesz sikeres, ha

• az intézmény a program minden lényeges elemét átveszi,

• a módszert kreatív pedagógus alkalmazza,

• a programot a tantestület minden tagja megfelelő gyakorisággal alkalmazza.

Amire a pedagógus hangsúlyt fektet:

• A társas interakció előmozdítása, a kommunikáció, a beszéd és a kérdéskultúra fejlesztése.

• A képzelet, a fantázia megmozgatása, gondolkodásra késztetés a nyílt végű feladatokon ke-resztül.

• A szabálytudat kialakulása a speciális, csak a KIP-re jellemző szabályokon (normákon) ke-resztül.

• A hibázás természetes dologként kezelése.

• A tanulók figyelmének a felhívása a csoporton belüli heterogenitás fontosságára.

A KIP tanítási óra a tanulók számára lehetőséget ad

• a kreativitásuk megmutatására,

• a kritikus gondolkodásra és problémamegoldásra,

• a kommunikáció és együttműködés fejlesztésére,

• a személyiségük pozitív irányba terelésére,

• a képességektől és adottságoktól független sikerélmény biztosítására mindenki számára,

• a közös munka és az egyéni érdekek egyenrangú értelmezésre.



A tanítási órán elvárás

• a szociális viselkedés erősödése,

• a kommunikációs készségek fejlődése,

• a kognitív képességek fejlesztése, az ismeretelsajátítás.

Elvárt eredmény

• a magatartásbeli problémák mérséklődése,

• az alulmotiváltság megszűnése,

• a gyerekek közötti kapcsolat javulása, harmonikussá válása,

• a csoportos és az egyéni siker,

• az önbizalom növekedése, a tanuló önértékelésének helyes szintre kerülése,

• a tanulmányi eredmény javulása.

1.3. A KIP szerint szervezett 45 perces órák felépítéseA KIP-es órák minden esetben az alábbi keretet, menetet követik:

A KIP-es óra szerkezete Időtartam Tanári, tanulói tevékenységek

Ráhangolás a központi téma, nagy gondolat ismertetésével

1-3 perc A ráhangolás eszköze a bejelentés, a „nagy gondolat” közlése, kép, hanganyag stb. A központi téma, a nagy gondolat az óra vezérfonala: megjelöli azt a témát, amiben a csoportok dolgoznak. Az óra végén erre visszautalás történik.

Célkitűzés 1 perc A pedagógus megbeszéli a tanulókkal a feladat végre-hajtásához szükséges kompetenciákat. Megjelöli, hogy az óra során mely tanulói szerep teljesítését figyeli és a szabályok közül kiemeli azt, amely betartását az óra végén értékelni fogja.

Szerepek, szabályok (normák) áttekintése

A bevezetés és a korosztály szint-jétől függően 1-5 perc

Az általában használt szerepek: kistanár/irányító, beszámoló, írnok, eszköz-, időfelelős, de számítógép, laptop alkalmazásakor: pl. számítógép-kezelő, IKT eszközfelelős, testnevelés órán pl. bemelegítő.Óráról órára kötelező a szerepek rotációja.A KIP-hez tartozó szabályok (normák) betartása a fegyelmezett munkavégzést segíti.Normák, szerepek a falon jól láthatóan kerülnek kifüggesztésre:– Teljesítsd a kijelölt szereped!– Jogod van a csoporton belül bárkitől segítséget kérni!– Köteles vagy segítséget adni annak, a ki kéri!– Segíts másoknak, de ne oldd meg helyettük a felada-

tot!– Munkádat mindig fejezd be!– Pakolj el magad után!



A KIP-es óra szerkezete Időtartam Tanári, tanulói tevékenységek

Csoportfeladat 10-25 perc Kötelező a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok szervezése.Szükséges a csoportonként különböző, nyílt végű, többféle megoldás lehetőségét adó, sokféle képes sé-get megmozgató feladatok kijelölése – a központi témának megfelelően,– a versenyhelyzet kizárásával.A tanár feladata a tanulók közötti interakciók megfi-gyelése alapján– a státuszkezelés, ezen belül

◊ a tanulók erőségeinek kiemelése,◊ a dicséret, megerősítés, biztatás, elismerés adása.

Csoportbeszámoló kb. 2 perc/ csoport

Követelmény: a beszámolók értő figyelemmel kísérése.A pedagógus feladata– a pozitív megerősítés,– a személyre szóló értékelés,

Egyéni feladatok 5-7 perc A csoportmunka eredményét felhasználó differen-ciált, személyre szabott, képességekhez mért egyéni feladatok megoldása.A tanulók füzetükbe ragasztják és megoldják a felada-tukat.A KIP szabályainak a betartásával a feladatok megol-dása közben egymásnak segítséget adnak a tanulók.

Egyéni beszámolók 5-10 perc Ha nincs idő arra, hogy valamennyi tanuló bemutassa a megoldását, akkor az órán eddig kevesebbet beszélő gyerekeket hallgatjuk meg. Lehet pl. csak az eszközfe-lelősök beszámoltatása.Az egyéni feladatot szorgalmi feladatnak vagy házi feladatnak is adhatjuk.Azoknak a tanulóknak, akiknek nem volt lehetőségük beszámolni az óra során, szedjük össze a füzetüket, ellenőrizzük a feladatukat és adjunk visszajelzést.

Az óra zárása – értékelése

2 perc Utaljunk vissza a nagy gondolatra, értékeljük a figyelt szerep betöltését és a kijelölt szabály (norma) érvénye-sülését. Személyre szóló fejlesztő értékelés „Azért voltál ügyes, mert …”„..ben nagyon ügyes vagy” „Ez a te erősséged”„Hallottam, hogy ezt mondtad …”stb.



1.4. A KIP-feladatsor követelményeKIP-et a tanítási órák 10%-ban alkalmazzuk. A központi témára (nagy gondolatra) épülő csoport-feladatokat úgy állítjuk össze, hogy megfeleljen az alapelveknek, azaz

• a versenyhelyzet kiküszöbölése miatt minden csoport, azonos témában, más-más, nyílt végű, több megoldás lehetőségét magába foglaló feladatot kap,

• a tanulóknak a meglévő ismereteik felhasználásával lehetőségük van eltérő képességeik mozgósítására,

• a feladat megoldásához a csoport minden tagjának munkájára szükség van,

• egy tanuló a rendelkezésre álló időben egyedül nem tudja megoldani a feladatot.

A csoportmunkát követően minden tanuló egyénileg ad számot ismereteiről írásban vagy szó-ban. Az egyéni feladat

• a csoportfeladatra épül,

• felhasználja annak eredményét, ami azt jelenti, hogy a megoldása nem lehetséges a cso-portfeladat elvégzése nélkül.

Az egyéni feladatok kijelölésénél ügyelni kell arra, hogy a csoportok heterogén összetételéhez igazodva, minden tanulónak képességéhez megfelelő, egyénre szabott feladata legyen. Az egyéni feladatok, a csoportfeladat nyíltvégűségével ellentétben, nyílt és zárt végűek is lehetnek.

Az egyéni feladatok megoldásának különböző módjai lehetségesek: a csoport feladat kiegé-szítése, továbbgondolása, véleményalkotás, kérdés megválaszolása stb.. A válaszadás történ-het szóban, írásban, de akár egy rajz és egyéb produktum elkészítésével is.

1.5. Kiegészítő tantárgy-specifikus szempontsor német nyelv11. Médiahasználat

Célszerűen és változatosan alkalmazza-e a tanár a vizuális, auditív, audiovizuális és interaktív oktatási eszközöket?

Milyen a táblaképe? (pl.: tartalma rendezett, írásképe olvasható, kiemeléseket is alkalmaz)

Mikor és hogyan használja a CD lejátszót a hallásértés fejlesztésére?

Mikor és hogyan használ számítógépet és projektort a (látás)/hallásértés fejlesztésére? (pl.: You Tube filmek, power point prezentációk)

Mikor és hogyan használ interaktív elemeket? (pl.: interaktív táblai feladatok, számítógép hasz-nálat az órán)

Ad-e az órán vagy házi feladatnak számítógépen elvégezhető önálló kutatási feladatokat?

KAK/DFHT: Alkalmaz-e a tanár médiahasználattal támogatott csoportmunkát? Ad-e a tanulók-nak okos telefon segítségével megoldható feladatokat? Támogatja-e a médiahasználatot a pre-z en táció során?



12. Idegennyelv használat

Milyen arányban vezeti idegen nyelven a tanár az órát? Mikor vált át anyanyelvre? Indokolt-e az anyanyelvre átváltás?

Milyen színvonalú a tanár idegen nyelvű óravezetése a kiejtés, beszédfolyamatosság, szóhaszná-lat és nyelvhelyesség szempontjából? (pl.: kitűnő, jó, megfelelő, hibás)

Alkalmazkodik-e a tanár idegen nyelvű óravezetése az adott csoport nyelvi szintjéhez?

Milyen módszerekkel kompenzálja a tanulók megértési hiányosságait? (pl.: körülírás, egysze-rűsítés, példák, anyanyelvre váltás, testbeszéd: gesztusok, mimika, vizuális elemek pl.: rajzolás, rámutatás)

KAK/DFHT: Biztosítja-e és hogyan az idegennyelv használat folyamatosságát a csoportmunka során?

13. Nyelvpedagógia-módszertan

Célszerűen és változatosan alkalmazza-e a tanár a nyelvoktatás alapvető módszereit – mérle-gelve az egyes módszerek előnyeit és esetleges hátrányait?

Mikor és hogyan alkalmazza a kommunikatív nyelvoktatási módszer elemeit? (pl.: pármunka, cso portmunka, párbeszédek, szituációk, vita, projekt, kiselőadás, kreatív írás)

Mikor és hogyan alkalmazza az audiolingvális / audiovizuális nyelvoktatási módszer elemeit? (pl.: hallásértés, szemléltetés, képleírás, film, interaktív feladat, interaktív tábla, média)

Mikor és hogyan alkalmazza a direkt nyelvoktatási módszer elemeit? (pl.: idegen nyelvű óraveze-tés és szómagyarázat, autentikus szövegek, képek és tárgyak, szemléltetés, testbeszéd, gesztu-sok, mimika, drámapedagógiai elemek, mozgás, játékok, versek, dalok)

Mikor és hogyan alkalmazza a grammatizáló - fordító nyelvoktatási módszer elemeit? (pl.: kont-rasztivitás, egyes szavak és nyelvtani szabályok összehasonlítása a magyar nyelvvel és egy másik idegen nyelvvel, a szabályok strukturálása táblázatokban, fordítás, tolmácsolás, hibajavítás)

KAK/DFHT: Hogyan alkalmazza a kommunikatív nyelvoktatás alapelemeit a csoportmunka során? (pl.: tanulóközpontú, cselekvésközpontú, gyakorlat-központú, problémaközpontú)

Szempontsor a csoportmunka megfigyelésére

14. A tanár szerepe a csoportmunkában

ELŐKÉSZÍTÉSKOR: Hogyan mutatja be a tanár a tanulóknak a csoportmunka céljait, feladatait, szervezési kérdéseit, időbeosztását, prezentációs módszereit?

Milyen elvek szerint alakítja ki a csoportokat?

Milyen utasításokat ad a csoportok terembeli elhelyezkedésére? (pl.: egymástól távol, egymással szembefordulva, a padokat átrendezve)

Hogyan adja ki a feladatvégzésre vonatkozó utasításokat? (pl. szóban mindenkinek/írásban a cso - portoknak)

Ad-e a csoporton belül az egyes tanulóknak szerepeket?

Milyen anyagokat és eszközöket készít elő a csoportmunkához? (pl. fénymásolatok, szótár, tér-kép, lapok, filctollak stb.)



KAK/DFHT: Alkalmaz-e a tanár médiahasználattal támogatott csoportmunkát?

Ad-e a tanulóknak okos telefon segítségével megoldható feladatokat? Támogatja-e a média-használatot a prezentáció során?

KAK/DFHT: Hogyan tudja beilleszteni a tanár a csoportmunkát a tanítási folyamat egészébe?

KAK/DFHT: Hogyan tudja beilleszteni a tanár a csoportmunkát a tanóra 45 percébe?

KAK/DFHT: Helyes döntéseket hoz-e a tanár a csoportmunka vonatkozásában?

A MUNKAFOLYAMAT SORÁN: Milyen feladatokat lát el a munkafolyamat közben (pl.: megfigye-lés, tanácsadás, segítség, motiválás, prezentáció előkészítése)

KAK/DFHT: Milyen módszertani előnyök és nehézségek figyelhetők meg a csoportmunka alkal-mazásakor?

KAK/DFHT: Hogyan alkalmazza a tanár a csoportmunkát gyakorlásra?

KAK/DFHT: Hogyan biztosítja a tanár a csoportmunka során a tanulók személyre szabott támo-gatását?

KAK/DFHT: Biztosítja-e és hogyan az idegennyelv használat folyamatosságát a csoportmunka során?

KAK/DFHT: Hogyan alkalmazza a kommunikatív nyelvoktatás alapelemeit a csoportmunka során? (pl.: tanulóközpontú, cselekvésközpontú, gyakorlat-központú, problémaközpontú)

A PREZENTÁCIÓ SORÁN: Milyen formában szervezi meg a tanár a prezentációt?(pl.: egy szóvivő a plénum előtt, minden tanuló egy új csoportban stb.)

Hogyan zajlik a hibajavítás?

Hogyan zajlik az értékelés?

KAK/DFHT: Megbeszéli-e a tanár a tanulókkal a csoportmunkával kapcsolatos tapasztalataikat? Végrehajt-e korrekciókat esetleges negatív tapasztalatok esetén?

KAK/DFHT: Hogyan értékeli a tanár a csoportmunka során megfigyelt tanulói tevékenységeket és az elért teljesítményeket? Mit tesz a teljesítmények javulása érdekében

15. A tanulók szerepe a csoportmunkában

ELŐKÉSZÍTÉSKOR: Megértik -e a tanulók a csoportmunka céljait, feladatait, szervezési kérdé-seit, időbeosztását, prezentációs módszereit?

Megértik és követik-e a csoportkialakításra és terembeli elhelyezkedésre vonatkozó utasításait?

Megértik és követik-e a feladatvégzésre vonatkozó utasításokat?

Használják-e célszerűen az előkészített anyagokat?

Betartják-e a számukra kijelölt szerepeket?

Betartják és beosztják-e a kijelölt időkeretet?



A MUNKAFOLYAMAT SORÁN: Hogyan fejlődnek a tanulók módszertani-szervezési kompetenciáik szempontjából? (pl. A tanulók a feladattal foglalkoznak, megtervezik és megszervezik a munka menetét és a prezentációt, részfeladatokat osztanak ki egymásnak, kulcsinformációkat keres-nek, gyűjtenek, strukturálnak, kérdéseket tesznek fel vagy válaszolnak meg)

Hogyan fejlődnek a tanulók intellektuális kompetenciáik szempontjából? (pl.: egymástól tanul-nak, információkat megosztanak, cserélnek, fejlődnek kognitív képességeik, fejlődik problé-ma-felismerési és -megoldási képességük, leküzdik tanulási problémáikat)

KAK/DFHT: Hogyan járul hozzá a csoportmunka a tanulók meglévő tudáselemeinek és szemé-lyes élettapasztalatainak mozgósításához és a megszerzett, új ismeretek gyakorlati alkalma-zásához?

Hogyan fejlődnek a tanulók kommunikációs kompetenciáik szempontból? (pl.: A tanulók beszél-getnek, kifejezik a gondolataikat, a véleményüket, javul a kifejezőképességük, egymásra figyel-nek, kérdeznek, érvelnek, vitatkoznak).

Hogyan fejlődnek a tanulók személyes kompetenciáik szempontjából? (pl.: A tanulók önmaguk vonatkozásában: bátrak, kezdeményezők, magabiztosak, lelkiismeretesek, nő az önállóságuk, erősödik az önbizalmuk és önértékelésük, fejlődik önkritikai és reflexiós készségük, nő a fruszt-ráció-tűrésük, leküzdik magatartási problémáikat. Társaik vonatkozásában: felelősségvállalók, barátságosak, udvariasak, empatikusak, türelmesek, toleránsak, segítőkészek, elkötelezettek, fejlődik kritikai készségük. A feladattal vonatkozásában: aktívak, motiváltak, kreatívak, nyitottak

KAK/DFHT: Hogyan járul hozzá a csoportmunka, a tanulási folyamatban résztvevők számára a po - zitív tanórai atmoszféra kialakításához?

Hogyan fejlődnek a tanulók szociális kompetenciáik szempontjából?

(pl.:A tanulók megszervezik a feladatot, megbeszélik a megoldásokat, szabályokat hoznak, betartják a szabályokat, együttműködnek, megegyezésre jutnak, kompromisszumot kötnek, kezelik és megoldják a konfliktusokat, egymással való viselkedésük demokratikus elveket követ, erősödik a stressz-tűrésük, leküzdik magatartási problémáikat, nő a szolidaritásuk)

A PREZENTÁCIÓ SORÁN: Hogyan fejlődnek a tanulók prezentációs kompetenciáik szempontjá-ból?(pl.: A tanulók képesek az eredmények strukturálásra, bemutatására, az egymásra való oda-figyelésre, a tartalmak és prezentációs módszerek értékelésére, az egymástól való tanulásra.)

A szempontrendszer a tanítási folyamat egészére vonatkozik, óratípusok szerint más-más szem-pontok relevánsak.

1.6. Kérdéssor megfogalmazása önreflexióra nevelés céljából a pedagógusoknak

Selbstevaluation der Lehrpersonen

Ziele

• überprüfen, ob

» unser pädagogisches Handeln erfolgreich war,

» wir uns auf dem richtigen Weg befinden

• sich selbst und anderen Rechenschaft über die eigenen Leistungen geben

• die Einhaltung eigener oder fremder Standards sowie der Zielerreichung prüfen

• das Wissen über die eigene Situation erweitern



• neue Einsichten gewinnen, um Handlungssicherheit und Orientierung zu erhalten

• Situationen und Probleme besser verstehen

• gezielter und wirkungsvoller handeln können.

Schritte der Selbstevaluation (in Anlehnung an Burkard/EikEnBusch 2000, S. 24-28)

Evaluation sollte im Idealfall nacheinander folgende Arbeitsschritte durchlaufen:

1. Evaluationsbereich auswählen und Ziel der Evaluation klären: Worüber möchte ich Erkenntnis gewinnen? Was ist das Ziel der Evaluation?

2. Evaluationskriterien und Qualitätsindikatoren vereinbaren Welche Kriterien geben mir Aufschluss über den Gegenstand der Evaluation?

3. Vorgehen planen und Methoden zur Datensammlung auswählen Welche Methoden kann ich einsetzen, um zu den gewünschten Daten zu kommen? Welchen Aufwand kann und will ich leisten?

4. Daten analysieren und bewerten Was sagen mir die Ergebnisse über meinen Evaluationsgegenstand?

5. Konsequenzen vereinbaren und nächste Schritte planen Ergibt sich aufgrund der Ergebnisse Handlungsbedarf?

Mein berufliches Selbstportrait

Als Einstig eignet sich gut das von Schart und Legutke vorgeschlagene berufliche Selbstportrait. Es wird geschrieben, um die eigene Lernphilosophie in einem eigenen Text festhalten zu kön-nen. Im Folgenden werden zwei mögliche Formen des beruflichen Selbstportraits präsentiert. In beiden Schemata kommen die Metaphern für den Lehrerberuf als Aspekt vor. Schart und Legutke geben folgende mögliche Metaphern für den Lehrerberuf an:

• Animateur

• Clown

• Dirigent

• Dompteur

• Gärtner

• Hebamme

• Künstler

• Manager

• Schauspieler

• Trainer

• Zauberer

Die Lehrenden können entweder von diesen Metaphern eine auswählen, oder selbst nach einer passenden Metapher suchen.





Mein berufliches Selbstportrait

Metapher für den Lehrerberuf

Lehren

Lernen

Lernende

Inhalte/methodisch-didaktische Prinzipien

Atmosphäre

Lehrwerke

Erfolge

Probleme

Ausbildung

Pädagogische Vorbilder

Felhasznált szakirodalom

K. Nagy Emese, Révész László (2018a): A Komplex Alapprogram tanulási-tanítási stratégi-ája. In: Révész László, K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger, 36–37.

K. Nagy Emese, Révész László (2018b): A tanulás eredményei. In: Révész László, K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger, 39–40.

K. Nagy Emese, Révész László, Revákné Markóczi Ibolya, Sápiné Bényei Rita, Kopp Erika, Lénárd Sándor, Major Éva, Kovácsné Duró Andrea, Illésné Kovács Mária, Dobróné Tóth Márta, Óbis Hajnalka, Sarka Lajos, Huszár Zsuzsanna, Fűzné Kószó Mária, Musza Katalin (2018): Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégia. Líceum Kiadó, Eger.

Majorosné Kovács Györgyi, Révész László (2018): A tanulási-tanítási környezet a Komplex Alapprogramban. In: Révész László, K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger, 70–73.

Révész László (2018): A Komplex Alapprogram alprogramjai. In: Révész László, K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger, 43–60.

Révész László, K. Nagy Emese (2018a): A Komplex Alapprogram bemutatása. In: Révész László, K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger, 11–20.

Révész László, K. Nagy Emese, Szivák Judit, Rapos Nóra, Török Balázs, Mrázik Julianna (2018a): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger.

Révész László, Légrádiné Kőházi Tímea, K. Nagy Emese, Szűcsné Hütter Eszter, Csontosné Bodnár Gyöngyi, Szabó Zsuzsanna, Lipkovics Péter, Mizera Tamás, Daróczi Gabriella, Kovács Enikő, Székelyné Magyary Nóra, Ládiné Szabó Tünde, Sándor József (2018b): Útmutató a Komplex Alapprogram intézményi bevezetéséhez. Líceum Kiadó, Eger.

Szivák Judit, Rapos Nóra, K. Nagy Emese, Révész László (2018b): A Komplex Alapprogram alap-elvei. In: Révész László, K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum Kiadó, Eger, 23–33.





2. Tanmenet-, tematikusterv- és óraterv-illusztrációk évfolyamonkénti bontásban



2.1.

4. é

vfol

yam

illu

sztr

áció

i2.

1.1.

Tan

men

et-i

llusz

trác

ió

Tant

árgy

: Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

: 4. o

sztá

ly

Kés

zíte

tte:

Kle

in Á

gnes

A fe

lhas

znál

t for

ráso

k:

»A

ngel

i Éva

(200

8): W

ir le

rnen

Deu

tsch

4. A

pácz

ai K

iadó

Kft

, Cel

ldöm

ölk.

»N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.)

Kor

m.

rend

elet

] és

az

51/2

012.

(XI

I. 21

.) EM

MI-

rend

elet

2.

sz.

mel

lékl

et:

Ker

etta

nter

v az

ált

alán

os i

skol

a 5–

8. é

vfol

yam

a, M

agya

r K

özlö

ny,

2012

. év

i,

66.

szám

(20

12.

06.

04.),

106

35–1

0847

. el

ektr

onik

usan

elé

rhet

ő: h

ttp:

//ofi

.hu/

site

s/de

faul

t/fil

es/

atta

chm

ents

/mk_

nat_

2012

1.pd

f (le

tölt

ve: 2

018.

11.

01.

)

»R

évés

z Lá

szló

, K. N

agy

Emes

e, F

alus

Iván

/sze

rk./

(201

8): A

Kom

plex

Ala

ppro

gram

Kon

cepc

iója

. Lí

ceum

Kia

dó, E

ger.



Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

1–5.

Csa

lád

Én é

s a

csal

ádom

.C

salá

dtag

ok b

emut

atás

a.

igen

6–10

.O

ttho

nO

ttho

nom

, szű

kebb

kör

nyez

etem

.K

edve

nc já

téka

im.

Lakó

hely

em, t

ágab

b kö

rnye

zete

m

igen

11–2

0.Ét

kezé

s N

api é

tkez

ések

.K

edve

nc é

tele

im, i

tala

im.

Egés

zség

es tá

plál

kozá

s.

igen

21–3

0.Id

ő, id

őjár

ás

Évsz

akok

és

hóna

pok.

A hé

t nap

jai é

s na

psza

kok.

Az ó

ra.

Időj

árás

.

igen

31–3

5.Ö

ltöz

ködé

sÉv

szak

ok é

s ru

hada

rabo

k.K

edve

nc r

uhái

m.

igen

36–4

0.Sp

ort

Test

rész

ek é

s m

ozgá

s.K

edve

nc s

port

om.

igen

Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

41–4

5.Is

kola

, bar

átok

Is

kolá

m, o

sztá

lyte

rmün

k.Ta

ntár

gyai

m.

Osz

tály

társ

aim

, bar

átai

m.

igen

, N/4

/41.

DFH

Tig

en, N

/4/4

2. D

FHT

igen

, N/4

/43.

DFH

Tig

en, N

/4/4

4. D

FHT

igen

, N/4

/45.

DFH

T

46–5

0.Sz

abad

idő

Szab

adid

ős te

véke

nysé

gek.

Ked

venc

időt

ölté

sem

.

igen

51–5

7.Te

rmés

zet,

álla

tok

Kis

álla

tok.

Ked

venc

álla

taim

.Ál

lato

k a

ház

körü

l.Va

don

élő

és á

llatk

erti

álla

tok.

igen

58–6

7.Ü

nnep

ek é

s ha

gyom

ányo

kAz

én

ünne

peim

.Ü

nnep

ek it

thon

és

a cé

lnye

lvi

kult

úráb

an.

igen

68–7

2.Fa

ntáz

ia é

s va

lósá

gK

edve

nc m

eséi

m, k

önyv

eim

.K

épze

lete

m v

ilága

.A

cirk

usz.

igen



2.1.

2. T

emat

ikus

terv

-illu

sztr

áció

Kés

zíte

tte

Kle

in Á

gnes

Évfo

lyam

4. o

sztá

ly

Tant

árgy

ném

et n

yelv

Tém

akör

(mod

ul)

Tant

árgy

ak, v

élem

ény,

napo

k, ó

rai t

evék

enys

égek

A te

mat

ikai

egy

ség

fela

data

Adot

t szó

kinc

s fe

jlesz

tése

, nye

lvi k

észs

égek

fejle

szté

se: h

allá

sért

és, í

rás,

olv

asás

és

besz

éd. N

yelv

tani

ism

eret

ek

elm

élyí

tése

a n

égy

kész

ség

fejle

szté

sébe

ágy

azva

.

Tane

szkö

zök

Ange

li Év

a (2

008)

: Wir

lern

en D

euts

ch 4

. Apá

czai

Kia

dó K

ft, C

elld

ömöl

k.N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.) K

orm

. ren

dele

t] é

s az

51/

2012

. (XI

I. 21

.) EM

MI-

rend

elet

2. s

z. m

ellé

klet

: K

eret

tant

erv

az á

ltal

ános

isko

la 5

–8. é

vfol

yam

a, M

agya

r K

özlö

ny, 2

012.

évi

, 66.

szá

m (2

012.

06.

04.

), 10

635–

1084

7.

Elek

tron

ikus

an e

lérh

ető:

htt

p://

ofi.h

u/si

tes/

defa

ult/

files

/att

achm

ents

/mk_

nat_

2012

1.pd

f (le

tölt

ve: 2

018.

11.

01.

) R

évés

z Lá

szló

, K. N

agy

Emes

e, F

alus

Iván

/sze

rk./

(201

8): A

Kom

plex

Ala

ppro

gram

Kon

cepc

iója

. Líc

eum

Kia

dó, E

ger.

Kul

csfo

galm

akW

ann

hast

du

Kun

st?

-

Ich

habe

am

Mon

tag

Kun

st.,

vala

min

t a h

ét n

apja

i és

tant

árgy

ak r

echn

en, m

alen

, les

en,

turn

en, s

chre

iben

, sin

gen

Wie

find

est d

u… ?

– Ic

h fin

de …

fant

astis

ch. é

s sz

avak

: kla

sse,

fant

astis

ch, g

ut, n

icht

gut

, la

ngw

eilig

, Far

ben

und

Nam

en v

on S

chul

uten

silie

n

Tant

árgy

közi

tart

alm

aktő

- és

sor

szám

ok, ó

rare

nd tá

rgya

i, ill

uszt

ráci

ó ké

szíté

se, v

élem

ény

kife

jtése

, isk

olai

tárg

yak,

szí

nek



Taní

tási

eg

ység

óras

zám

Tart

alom

Cél

okM

ódsz

erek

Mun

kafo

rmák

Eszk

özök

1.M

onda

tmod

elle

k: W

ie

finde

st d

u… ?

– Ic

h fin

de

… fa

ntas

tisch

. és

szav

ak:

klas

se,

fant

astis

ch, g

ut,

nich

t gut

, lan

gwei

lig

ism

erte

tése

és

gyak

o rol

-ta

tása

N/4

/41.

DFH

T

Ism

étlé

s, ú

j any

ag

elsa

játít

ása,

bes

zéd-

írás

kész

ség

fejle

szté

se,

szók

incs

bőv

ítése

DFH

T,be

szél

geté

sfr

ontá

lis m

unka

, pá

ros

mun

ka,

egyé

ni m

unka

Szó-

és

képk

árty

ák,

fela

datl

ap, s

mile

-k

2.W

ann

hast

du

Kun

st?

– Ic

h ha

be a

m M

onta

g K

unst

., va

lam

int a

hét

na

pjai

és

tant

árgy

akN

/4/4

2. D

FHT

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

á-tí t

ása,

bes

zéd-

írás

kész

ség

fejle

szté

se, s

zóki

ncs

bőví

-té

se, h

allá

sért

és fe

jlesz

tése

DFH

T,be

szél

geté

s,sz

erep

játé

k

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, eg

yéni

mun

ka

Szó-

és

képk

árty

ák,

fela

datl

ap, t

áblá

zat

3.re

chne

n, m

alen

, les

en,

turn

en, s

chre

iben

,si

ngen

N/4

/43.

DFH

T

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

átí-

tása

, bes

zéd-

írás

kész

ség

fejle

szté

se, s

zóki

ncs

bőví

-té

se, f

ejle

szté

se

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, pá

ros

mun

ka,

egyé

ni m

unka

tábl

ázat

, fel

adat

lap

4.ig

erag

ozás

bev

ezet

ése

a

már

ism

ert i

gékk

elN

/4/4

4. D

FHT

iger

agoz

ás b

ővíté

se E

/3,

T/2,

3,D

FHT

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, ec

set,

köny

v, o

lló, l

abda

, ce

ruza

, kár

tya,

tábl

a,

Wir

lern

en D

euts

ch 4

. Ar

beits

buch

-hef

t

5.sz

ínek

és

isko

lai f

elsz

e re-

lési

tárg

yak

foga

lmán

ak

beve

zeté

seN

/4/4

5. D

FHT

szók

incs

és

besz

édké

szsé

g fe

jlesz

tése

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, eg

yéni

mun

ka,

csop

ort m

unka

,

tollt

artó

, isk

olat

áska

, kö

nyv,

heg

yező

, von

alzó

, ra

dír,

szín

es c

eruz

a, g

rafit

, fil

c, fü

zet,

olló

, szó

- és

ké

pkár

tyák

,W

ir le

rnen

Deu

tsch

4.

Arbe

itsbu

ch-h

eft



2.1.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió (D

FHT)

Az ó

ra e

gész

e a

játé

koss

ágon

, m

ozgá

son

alap

ul.

A já

téko

s fe

lada

tok

felk

eltik

a g

yere

kek

érde

klőd

ését

, sz

íves

en v

égzi

k az

izga

lmas

fel

-ad

atok

at. A

mun

kafo

rmák

köz

ül fő

leg

a pá

rmun

ka é

s a

fron

tális

mun

ka k

erül

elő

térb

e. A

pár

mun

káva

l tud

ják

gyak

orol

ni a

z id

egen

nye

lvi

kom

mun

ikác

iót é

s kö

zben

seg

ítik

is e

gym

ást.

A fr

ontá

lis m

unka

az

új is

mer

etek

feld

olgo

zásá

nál i

ndok

olt.

2.1.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/4/4

1. D

FHT)

Kés

zíte

tte

Kle

in Á

gnes

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

4. o

sztá

ly

Óra

tém

ája

1. ó

ra, T

antá

rgya

k

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

átítá

sa: b

eszé

d-ír

áské

szsé

g fe

jlesz

tése

, szó

kinc

s bő

víté

se

Az

óra

dida

ktik

ai fe

lada

tai

Mon

datm

odel

lek:

Wie

find

est d

u… ?

-Ic

h fin

de …

fant

astis

ch. é

s sz

avak

: kla

sse,

fan

tast

isch

, gut

, nic

ht g

ut,

lang

wei

lig i

smer

teté

se é

s gy

akor

olta

tása

.

Tant

árgy

i kap

csol

atok

:–

Tém

aVé

lem

ény

nyilv

ánítá

sa n

émet

nye

lven

tant

árgy

akró

l

Mel

lékl

et–

Szük

sége

s es

zköz

öktá

bláz

at



2.1.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió (D

FHT)

Az ó

ra e

gész

e a

játé

koss

ágon

, m

ozgá

son

alap

ul.

A já

téko

s fe

lada

tok

felk

eltik

a g

yere

kek

érde

klőd

ését

, sz

íves

en v

égzi

k az

izga

lmas

fel

-ad

atok

at. A

mun

kafo

rmák

köz

ül fő

leg

a pá

rmun

ka é

s a

fron

tális

mun

ka k

erül

elő

térb

e. A

pár

mun

káva

l tud

ják

gyak

orol

ni a

z id

egen

nye

lvi

kom

mun

ikác

iót é

s kö

zben

seg

ítik

is e

gym

ást.

A fr

ontá

lis m

unka

az

új is

mer

etek

feld

olgo

zásá

nál i

ndok

olt.

2.1.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/4/4

1. D

FHT)

Kés

zíte

tte

Kle

in Á

gnes

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

4. o

sztá

ly

Óra

tém

ája

1. ó

ra, T

antá

rgya

k

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

átítá

sa: b

eszé

d-ír

áské

szsé

g fe

jlesz

tése

, szó

kinc

s bő

víté

se

Az

óra

dida

ktik

ai fe

lada

tai

Mon

datm

odel

lek:

Wie

find

est d

u… ?

-Ic

h fin

de …

fant

astis

ch. é

s sz

avak

: kla

sse,

fan

tast

isch

, gut

, nic

ht g

ut,

lang

wei

lig i

smer

teté

se é

s gy

akor

olta

tása

.

Tant

árgy

i kap

csol

atok

:–

Tém

aVé

lem

ény

nyilv

ánítá

sa n

émet

nye

lven

tant

árgy

akró

l

Mel

lékl

et–

Szük

sége

s es

zköz

öktá

bláz

at

Idők

eret

A ta

nuló

k te

véke

nysé

geA

ped

agóg

us

tevé

keny

sége

Cél

ok é

s fe

lada

tok

Mód

szer

ekM

unka

form

ák

Eszk

özök

Meg

jegy

zés

7’Si

ngen

Ausf

ühru

ng

geze

igte

r Tä

tigke

iten

Beg

rüßu

ngsl

ied

sing

en:

Gut

en T

ag…

”Ze

igt,

was

ich

sage

(s

chre

iben

, sin

gen,

ta

nzen

, les

en, t

urne

n)!

Kont

rolle

der

Hau

sauf

gabe

Eins

tieg

und

Mot

ivat

ion

Sich

erun

g de

utsc

hspr

achi

ger

Atm

osph

äre

Vork

ennt

niss

e ak

tivie

ren

Lied

Fron

tala

rbei

t

8’D

ie K

inde

r su

chen

di

e B

ild-u

nd

Wor

tkar

ten

im

Kla

ssen

zim

mer

.

Such

spie

l:B

ilder

und

Wor

tkar

ten

sind

ver

stec

kt. S

ucht

die

P

aare

!

Spie

l mit

Bew

egun

gM

ündl

iche

Mitt

eilu

ngIn

tere

sse

wec

ken

Zusa

mm

enar

beit

mit

den

Mits

chül

ern

Spie

lSe

lbst

ändi

ge

arbe

itW

ort-

und

B

ildka

rten

übe

r di

e Sc

hulfä

cher

9’D

ie K

inde

r er

gänz

en

die

Wör

ter

und

zeic

hnen

.

Ergä

nze

die

Wör

ter

und

zeic

hne

die

Bed

eutu

ngen

! Ar

beits

blat

t:

Ma_

_ __

eU

m__

e_t _

_u__

de__

nf__

rm__

ti__

De_

_t__

S_o_

t,K_

_st

Mu_

i_

Erkl

ärun

g

Kon

trol

le

Bes

prec

hung

Die

För

deru

ng v

on

Schr

eibf

ertig

keit

und

krea

tivem

Den

ken

DFH

T,Er

rate

n un

d ze

ichn

en

Par

tner

arbe

itAu

fgab

enbl

att

6’D

ie S

ch. s

olle

n P

aare

bild

en.

Paa

re b

ilden

: Sm

ileys

m

it en

tspr

eche

nder

B

edeu

tung

an

der

Tafe

l: to

ll kl

asse

fa

ntas

tisch

gut

nic

ht g

ut

lang

wei

lig

Prä

sent

atio

n ne

uer

Ken

ntni

sse

Kre

ativ

es D

enke

n

Lese

fert

igke

it

Wei

tere

Mot

ivat

ion

gebe

n

Inte

ress

e w

ecke

n

Fron

tala

rbei

tSm

ileys

, W

ortk

arte

n



Idők

eret

A ta

nuló

k te

véke

nysé

geA

ped

agóg

us

tevé

keny

sége

Cél

ok é

s fe

lada

tok

Mód

szer

ekM

unka

form

ák

Eszk

özök

Meg

jegy

zés

5’Je

der

Sch.

be

kom

mt e

in

Bild

von

ein

em

Schu

lfach

, sie

so

llen

es b

enen

nen

und

ents

chei

den,

w

ie s

ie e

s fin

den.

Frag

e un

d An

twor

t als

B

eisp

iel a

n de

r Ta

fel:

-Wie

find

est d

u… ?

-Ich

find

e …

fant

astis

ch.

Förd

erun

g de

r Sp

rech

fert

igke

it D

ialo

g,

Rol

lens

piel

szer

epjá

ték

Fron

tala

rbei

tSa

tzm

odel

le

am S

mar

tboa

rdB

ilder

mit

Schu

lfäch

ern

9’K

ette

nübu

ng:

– W

ie fi

ndes

t du

.? –

Ich

finde

…

fant

astis

ch/..

.M

it H

ilfe

der

Tafe

l un

d de

r B

ilder

so

llen

die

Sch.

ei

nand

er fr

agen

und

da

rauf

ant

wor

ten.

Ei

nen

(bzw

.2)

Dia

log/

e in

s H

eft

schr

eibe

n.

Erzä

hlt e

uren

Par

tner

n,

wel

che

Fäch

er ih

r ge

rn

habt

und

wel

che

nich

t!

Schr

eibt

ans

chlie

ßend

ei

nen

Dia

log

in e

uer

Hef

t!

Hilf

t, un

ters

tütz

t, ko

ntro

llier

t, ko

rrig

iert

di

e P

artn

erar

beit

Förd

erun

g de

r Sp

rech

fert

igke

it

Kon

trol

le

Vert

iefu

ng n

euer

K

ennt

niss

e

Spie

lP

artn

erar

beit

Bild

er m

it Sc

hulfä

cher

n

1’H

ausa

ufga

beH

ausa

ufga

be: S

chre

ibt 3

D

ialo

ge in

eue

r H

eft!

Wie

derh

olun

g un

d Fe

stig

ung

Selb

stän

dige

ar

beit



Idők

eret

A ta

nuló

k te

véke

nysé

geA

ped

agóg

us

tevé

keny

sége

Cél

ok é

s fe

lada

tok

Mód

szer

ekM

unka

form

ák

Eszk

özök

Meg

jegy

zés

5’Je

der

Sch.

be

kom

mt e

in

Bild

von

ein

em

Schu

lfach

, sie

so

llen

es b

enen

nen

und

ents

chei

den,

w

ie s

ie e

s fin

den.

Frag

e un

d An

twor

t als

B

eisp

iel a

n de

r Ta

fel:

-Wie

find

est d

u… ?

-Ich

find

e …

fant

astis

ch.

Förd

erun

g de

r Sp

rech

fert

igke

it D

ialo

g,

Rol

lens

piel

szer

epjá

ték

Fron

tala

rbei

tSa

tzm

odel

le

am S

mar

tboa

rdB

ilder

mit

Schu

lfäch

ern

9’K

ette

nübu

ng:

– W

ie fi

ndes

t du

.? –

Ich

finde

…

fant

astis

ch/..

.M

it H

ilfe

der

Tafe

l un

d de

r B

ilder

so

llen

die

Sch.

ei

nand

er fr

agen

und

da

rauf

ant

wor

ten.

Ei

nen

(bzw

.2)

Dia

log/

e in

s H

eft

schr

eibe

n.

Erzä

hlt e

uren

Par

tner

n,

wel

che

Fäch

er ih

r ge

rn

habt

und

wel

che

nich

t!

Schr

eibt

ans

chlie

ßend

ei

nen

Dia

log

in e

uer

Hef

t!

Hilf

t, un

ters

tütz

t, ko

ntro

llier

t, ko

rrig

iert

di

e P

artn

erar

beit

Förd

erun

g de

r Sp

rech

fert

igke

it

Kon

trol

le

Vert

iefu

ng n

euer

K

ennt

niss

e

Spie

lP

artn

erar

beit

Bild

er m

it Sc

hulfä

cher

n

1’H

ausa

ufga

beH

ausa

ufga

be: S

chre

ibt 3

D

ialo

ge in

eue

r H

eft!

Wie

derh

olun

g un

d Fe

stig

ung

Selb

stän

dige

ar

beit

2.2.

5. é

vfol

yam

illu

sztr

áció

i

2.2.

1 Ta

nmen

et-i

llusz

trác

ióTa

ntár

gy: N

émet

nye

lv

Évfo

lyam

: 5. o

sztá

ly

Kés

zíte

tte:

Kle

in Á

gnes

A fe

lhas

znál

t for

ráso

k:

»A

ngel

i Éva

(200

8): W

ir le

rnen

Deu

tsch

4. A

pácz

ai K

iadó

Kft

, Cel

ldöm

ölk.

»N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.)

Kor

m.

rend

elet

] és

az

51/2

012.

(XI

I. 21

.) EM

MI-

rend

elet

2.

sz.

mel

lékl

et:

Ker

etta

nter

v az

ált

alán

os i

skol

a 5–

8. é

vfol

yam

a, M

agya

r K

özlö

ny,

2012

. év

i,

66.

szám

(20

12.

06.

04.),

106

35–1

0847

. el

ektr

onik

usan

elé

rhet

ő: h

ttp:

//ofi

.hu/

site

s/de

faul

t/fil

es/

atta

chm

ents

/mk_

nat_

2012

1.pd

f (le

tölt

ve: 2

018.

11.

01.

)

»R

évés

z Lá

szló

, K. N

agy

Emes

e, F

alus

Iván

/sze

rk./

(201

8): A

Kom

plex

Ala

ppro

gram

Kon

cepc

iója

. Lí

ceum

Kia

dó, E

ger.

Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

1–12

.Le

ktio

n 1

– Ic

h bi

n w

iede

r da

!Vo

rübu

ngen

Will

kom

men

in d

er fü

nfte

n K

lass

e!W

ie k

enns

t du

dein

e M

itsch

üler

?Vi

site

nkar

te v

on S

tefa

nie

Was

mac

hst d

u ge

rn?

Was

kan

nst d

u m

ache

n?W

as h

ast d

u ge

rn?

Land

esku

nde

Die

kle

ine

Hex

e ha

t Ärg

er(L

B)

Die

Tor

te (A

H)

igen

, N/5

/1. D

FHT

igen

igen

, N/5

/5. D

FHT

igen

, N/5

/6. D

FHT

igen

, N/5

/7. D

FHT

igen

, N/5

/9. D

FHT

Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

13–2

4.Le

ktio

n 2

– P

erso

nalie

n si

nd im

mer

w

icht

ig!

Vorü

bung

enAl

les

über

uns

Info

rmat

ione

n su

chen

Vors

tellu

ng 1

Uns

ere

Per

sona

ldok

umen

teVo

rste

llung

2La

ndes

kund

eD

as d

oppe

lte

Lott

chen

(LB

)M

ein

Vate

r (A

H)

Wer

will

flei

ßige

Han

dwer

ker

sehn

..

igen

igen



Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

25–3

9.W

ir fe

iern

Fes

te –

Mar

tinst

agLe

ktio

n 3

– M

eine

Fam

ilie

Vorü

bung

enM

eine

Fam

ilie

1M

eine

Fam

ilie

2D

ie F

amili

enm

itglie

der

1D

ie F

amili

enm

itglie

der

2La

ndes

kund

eD

ie F

amili

enm

itglie

der

3Sp

iele

mit

den

Buc

hsta

ben

(LB

)Th

emen

absc

hlus

sLe

ktio

n 4

– U

nser

e Fe

iert

age

Vorü

bung

enFe

iert

age

in u

nser

er F

amili

eEi

nlad

ung

schr

eibe

n

igen

igen

40–4

8.P

arty

org

anis

iere

nG

esch

enke

1G

esch

enke

2B

egrü

ßung

skar

te s

chre

iben

Übu

ngLa

ndes

kund

eG

edic

hte

zu d

en F

eier

tage

n (L

B)

Pau

lche

n fe

iert

sei

nen

Geb

urts

tag

(AH

)W

ir fe

iern

Fes

te –

Adv

ent u

nd

Wei

hnac

hten

igen

igen

Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

49–6

0.Le

ktio

n 5

– W

ie s

ind

wir

?Vo

rübu

ngen

Eine

bun

te K

lass

eW

ie s

ind

dein

e M

itsch

üler

Wie

find

est d

u…?

Wie

sin

d un

sere

Kör

pert

eile

?D

u bi

st d

a un

d ic

h bi

n hi

erD

ie E

igen

scha

ften

Die

Eig

ensc

haft

en v

on G

egen

stän

den

Übu

ngLa

ndes

kund

eJu

dith

(LB

)D

u un

d ic

h (A

H)

igen

igen

61–7

2.W

ir fe

iern

Fes

te –

Fas

chin

gLe

ktio

n 6

– W

o ic

h w

ohne

, wo

ich

lebe

Vorü

bung

enU

nser

neu

es H

aus

Wer

woh

nt w

o?

Wer

woh

nt w

o? 2

Das

Leb

en a

uf d

em L

ande

1D

as L

eben

auf

dem

Lan

de 2

Übu

ngLa

ndes

kund

eN

icht

alle

Kin

der

habe

n ei

n Zu

haus

e (L

B)

Das

gro

ße S

chw

inde

llied

(AH

)

igen

igen



Óra

-sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

73–8

4.Le

ktio

n 7

– Im

mer

lern

en m

üsse

n?Vo

rübu

ngen

Jede

n Ta

g Sc

hule

Was

bra

ucht

man

…?

Übu

ngG

espr

äche

in d

er S

chul

eW

ann

mac

hst d

u da

s?Ta

geso

rdnu

ng 1

Tage

sord

nung

2Ü

bung

Land

esku

nde

Schu

le –

früh

er (L

B)

Lüge

nmär

chen

igen

igen

85–9

8.W

ir fe

iern

Fes

te –

Ost

ern

Wir

feie

rn F

este

– O

ster

nLe

ktio

n 8

– K

leid

er m

ache

n Le

ute

Vorü

bung

enM

eine

Kle

idun

gU

nser

e G

arde

robe

Kle

idun

gsst

ücke

in d

en M

odek

atal

ogen

Kle

idun

gsst

ücke

im S

chra

nkÜ

bung

Land

esku

nde

Des

Kai

sers

neu

e K

leid

er (L

B)

igen

igen

igen

99–1

06.

Lekt

ion

9 –

Und

end

lich

Som

mer

feri

en!

Vorü

bung

enEn

dlic

h So

mm

erfe

rien

!So

mm

erpl

äne

Übu

ngLa

ndes

kund

eFe

rien

plän

e (L

B)

Susi

kri

egt B

esuc

h (A

H)

igen

igen

107-

111.

Übu

ng u

nd W

iede

rhol

ung

igen



2.2.

2. T

emat

ikus

terv

-illu

sztr

áció

Kés

zíte

tte

Kle

in Á

gnes

Évfo

lyam

5. o

sztá

ly

Tant

árgy

ném

et n

yelv

Tém

akör

(mod

ul)

Will

kom

men

in d

er fü

nfte

n K

lass

e!

A te

mat

ikai

egy

ség

fela

data

Adot

t szó

kinc

s fe

jlesz

tése

, nye

lvi k

észs

égek

fejle

szté

se: h

allá

sért

és, í

rás,

olv

asás

és

besz

éd. N

yelv

tani

ism

eret

ek

(mel

lékn

év fo

kozá

sa) e

lmél

yíté

se a

nég

y ké

szsé

g fe

jlesz

tésé

be á

gyaz

va.

Tane

szkö

zök

Ange

li Év

a (2

008)

: Wir

lern

en D

euts

ch 4

. Apá

czai

Kia

dó K

ft, C

elld

ömöl

k.N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.) K

orm

. ren

dele

t] é

s az

51/

2012

. (XI

I. 21

.) EM

MI-

rend

elet

2. s

z. m

ellé

klet

: K

eret

tant

erv

az á

ltal

ános

isko

la 5

–8. é

vfol

yam

a, M

agya

r K

özlö

ny, 2

012.

évi

, 66.

szá

m (2

012.

06.

04.

), 10

635–

1084

7.

Elek

tron

ikus

an e

lérh

ető:

htt

p://

ofi.h

u/si

tes/

defa

ult/

files

/att

achm

ents

/mk_

nat_

2012

1.pd

f (le

tölt

ve: 2

018.

11.

01.

)

Rév

ész

Lász

ló, K

. Nag

y Em

ese,

Fal

us Iv

án /s

zerk

./ (2

018)

: A K

ompl

ex A

lapp

rogr

am K

once

pció

ja. L

íceu

m K

iadó

, Eg

er.

Kul

csfo

galm

akm

ellé

knév

foko

zása

, bem

utat

kozá

s

Tant

árgy

közi

tart

alm

akill

uszt

ráci

ó ké

szíté

se, b

emut

atko

zás,

kép

essé

gek

bem

utat

ása



Taní

tási

eg

ység

óras

zám

Tart

alom

Cél

okM

ódsz

erek

Mun

kafo

rmák

Eszk

özök

1.M

ellé

knév

foko

zásá

nak

beve

zeté

seN

/5/9

. DFH

T

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

á-tít

ása,

bes

zéd-

írás

kész

ség

fejle

szté

se, s

zóki

ncs

bőví

tése

, ny

elvt

ani a

nyag

bev

ezet

ése

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, pá

ros

mun

ka,

egyé

ni m

unka

labd

a, m

unka

tank

önyv

, ké

pkár

tyák

2.B

emut

atko

zás

mel

lékn

év fo

kozá

sána

k gy

akor

lása

N/5

/1. D

FHT

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

á-tít

ása,

bes

zéd-

írás

kész

ség

fejle

szté

se, s

zóki

ncs

bőví

tése

, ny

elvt

ani a

nyag

gya

korl

ása

DFH

Tfr

ontá

lism

unka

, pá

ros

mun

ka,

egyé

ni m

unka

labd

a, m

unka

tank

önyv

, ké

pkár

tyák

3.Fe

lada

tok

bem

utat

kozá

s gy

akor

lása

cél

jábó

lN

/5/5

. DFH

T

Ism

étlé

s, ú

j any

ag e

lsaj

á-tít

ása,

bes

zéd-

írás

kész

ség

fejle

szté

se, s

zóki

ncs

bőví

tése

, fe

jlesz

tése

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, pá

ros

mun

ka,

egyé

ni m

unka

, cs

opor

tmun

ka

mun

kata

nkön

yv, n

év-

jegy

kárt

ya s

cann

elve

és

nyom

tatv

a, la

bda

4.m

ellé

knev

ek fo

kozá

sá-

nak

gyak

orlá

sa, k

önne

n se

gédi

ge a

lkal

maz

ása

és

form

áina

k gy

akor

lása

N/5

/7. D

FHT

Új n

yelv

tani

ism

eret

tuda

to-

sítá

sa é

s rö

gzíté

se, i

smét

lés,

be

széd

kész

ség

fejle

szté

se

dial

ógus

sal

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, pá

ros

mun

ka,

egyé

ni m

unka

labd

a, k

épká

rtyá

k, tá

bla

(inte

rakt

ív),

mun

kafü

zet

5.kö

nnen

seg

édig

e al

kal-

maz

ása

és fo

rmái

nak

gyak

orlá

saN

/5/6

. DFH

T

nyel

vtan

i ism

eret

tuda

tosí

-tá

sa é

s rö

gzíté

se, i

smét

lés,

be

széd

kész

ség

fejle

szté

se

dial

ógus

sal

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, eg

yéni

mun

kala

bda,

tábl

a (in

tera

ktív

), m

unka

füze

t-kö

nyv



2.2.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió (D

FHT)

Az ó

ra fő

leg

fron

tális

és

páro

s m

unká

ra é

pül.

Miv

el ú

j nye

lvta

ni a

nyag

ot d

olgo

znak

fel,

indo

kolt

a fr

ontá

lis m

unka

alk

alm

azás

a. P

árm

unká

val

a ta

nuló

k se

gítik

, tá

mog

atjá

k eg

ymás

t. A

nyel

vi k

omm

unik

áció

egy

ik l

egfo

ntos

abb

form

ája

a pá

rbes

zéd.

A j

áték

os f

elad

atok

mot

ivál

ják

a gy

erek

eket

, izg

alm

asab

bá te

szik

az

órát

.

2.2.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/5/5

. DFH

T)

Kés

zíte

tte

Kle

in Á

gnes

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

5. o

sztá

ly

Óra

tém

ája

5. ó

ra, k

önne

n se

gédi

ge a

lkal

maz

ása

és fo

rmái

nak

gyak

orlá

sa

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

nyel

vtan

i ism

eret

tuda

tosí

tása

és

rögz

ítése

, ism

étlé

s, b

eszé

dkés

zség

fejle

szté

se d

ialó

guss

al

Az

óra

dida

ktik

ai fe

lada

tai

könn

en m

ódbe

li se

gédi

ge a

lkal

maz

ása

Tant

árgy

i kap

csol

atok

:–

Tém

aW

illko

mm

en in

der

fünf

ten

Kla

sse!

Mel

lékl

et–

Szük

sége

s es

zköz

öktá

bláz

at



Idők

eret

A ta

nuló

k te

véke

nysé

geA

ped

agóg

us te

vé-

keny

sége

Cél

ok é

s fe

lada

tok

Mód

szer

ekM

unka

form

ák

Eszk

özök

7’O

rgan

isat

ion

Schü

ler

antw

orte

n un

d st

elle

n Fr

agen

. Wer

den

B

all h

at u

nd a

ntw

orte

t, da

rf d

en

Bal

l wer

fen

und

eine

Fra

ge s

tel-

len.

Mög

liche

Ant

wor

t: J

a, ic

h ka

nn. N

ein,

ich

kann

es

nich

t.

Lehr

erin

wir

ft e

inen

B

all u

nd fr

agt:

Kan

nst

du s

chw

imm

en?

Eins

tieg

und

Mot

ivat

ion

Sich

erun

g de

utsc

hspr

a-ch

iger

Atm

osph

äre

Vork

ennt

niss

e ak

tivie

ren

Spie

l mit

Bew

egun

g

Spie

lFr

onta

larb

eit

Bal

l

12’

Schü

ler

antw

orte

n un

d fr

agen

an

hand

der

Tab

elle

abw

ech-

seln

d.

Öffn

et d

as

Arbe

itshe

ft a

uf

S.8.

Lös

t die

Auf

gabe

8

in P

artn

erar

beit.

K

ontr

olle

/K

ontr

olle

/Hilf

e

Mün

dlic

he, s

chri

ftlic

he

Mitt

eilu

ng

Inte

ress

e w

ecke

nZu

sam

men

arbe

it m

it de

n M

itsch

üler

n

Par

tner

arbe

itAr

beits

heft

10’

Die

Kin

der

stel

len

eina

nder

die

Fr

age:

Was

kan

nst d

u gu

t? S

ie

antw

orte

n, d

ann

frag

t der

, der

ge

antw

orte

t hat

.

Ket

tens

piel

: W

as k

anns

t du

gut?

Kon

trol

leK

orre

ktio

n

Die

För

deru

ng v

on

Spre

chfe

rtig

keit,

Wie

derh

olun

g gr

amm

a-tis

cher

Ken

ntni

sse

Fron

tala

rbei

t

7’D

ie K

inde

r hö

ren

sich

den

Tex

t 3-

mal

an,

dan

n fü

llen

sie

den

Lück

ente

xt a

us.

Hör

vers

tehe

n:

Buc

h S.

13/

15.

Kon

trol

le

Entw

ickl

ung

des

Hör

vers

tänd

niss

es

DFH

TFr

onta

larn

eit,

Se

lbst

ändi

ge

arbe

it

Smar

tboa

rd/

Tafe

lAr

beits

heft

7’K

inde

r en

tsch

eide

n, o

b da

s,

was

sie

geh

ört h

aben

, ric

htig

od

er fa

lsch

ist.

Sie

korr

igie

ren

mün

dlic

h di

e fa

lsch

en S

ätze

.

Hör

vers

tehe

n:

Buc

h S.

13/

16.

Kon

trol

le

DFH

TFr

onta

larn

eit,

Se

lbst

ändi

ge

arbe

itt

Arbe

itshe

ft,

Tafe

l

2’H

ausa

ufga

beSc

hrei

b 5

Sätz

e in

de

in H

eft:

Was

kan

nst

du g

ut?

Was

kan

nst

du b

esse

r? W

as

kann

st d

u am

bes

-te

n? S

chre

ib d

arüb

er

6 Sä

tze

in d

ein

Hef

t.

Vert

iefu

ng n

euer

K

ennt

niss

e.W

iede

rhol

ung

und

Fest

igun

g

Selb

stän

dige

ar

beit

Hef

t



2.3.

6. é

vfol

yam

illu

sztr

áció

i2.

3.1.

Tan

men

et-i

llusz

trác

ió

Tant

árgy

: Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

: 6. o

sztá

ly

Kés

zíte

tte:

Vill

angó

Pál

né

A fe

lhas

znál

t for

ráso

k:

»N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.) K

orm

. ren

dele

t] és

az

51/2

012.

(XII.

21.

) EM

MI-

rend

elet

2. s

z.

mel

lékl

et:

Ker

etta

nter

v az

ált

alán

os is

kola

5–8

. évf

olya

ma,

Mag

yar

Köz

löny

, 201

2. é

vi, 6

6. s

zám

(2

012.

06.

04.

), 10

635–

1084

7. E

lekt

roni

kusa

n el

érhe

tő:

http

://o

fi.hu

/site

s/de

faul

t/fil

es/a

ttac

h-m

ents

/mk_

nat_

2012

1.pd

f (le

tölt

ve: 2

018.

11.

01.

)

»K

ocsá

ny P

iros

ka-L

iksa

y M

ária

(201

0): P

ass

auf!

2 N

eu, N

emze

ti Ta

nkön

yvki

adó,

Bud

apes

t.

»R

évés

z Lá

szló

, K. N

agy

Emes

e, F

alus

Iván

/sze

rk./

(201

8): A

Kom

plex

Ala

ppro

gram

Kon

cepc

iója

. Lí

ceum

Kia

dó, E

ger.

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

1.Év

ele

ji is

mét

lés

igen

2.Év

ele

ji is

mét

lés

nem

3.Sz

abad

idő

nem

4.Sz

abad

idős

tevé

keny

sége

kig

en

5.Sz

ünid

ei c

sele

kvés

ekne

m

6.Sz

ünet

ek, h

ónap

ok, é

vsza

kok

nem

7.K

öltö

zés,

laká

sne

m

8.La

kás,

lakó

hely

iség

ekne

m

9.B

eren

dezé

si tá

rgya

kig

en

10.

Bút

orok

, bút

orok

elh

elye

zése

nem

11.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

12.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sig

en

13.

Bem

utat

kozá

sne

m

14.

Szem

élye

s ad

atok

nem

15.

Hob

byig

en

16.

Csa

lád,

csa

ládt

agok

, szo

msz

édok

igen

17.

Bar

átok

nem

18.

Lakó

körn

yeze

tne

m

19.

Épül

etek

, hel

yek

nem

20.

Ház

ak, h

áztíp

usok

igen

21.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

22.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

23.

Isko

lám

igen

24.

Osz

tály

term

ünk

nem

25.

Osz

tály

társ

akne

m

26.

Taná

rain

kne

m

27.

Tant

árgy

akig

en

28.

A ta

ntár

gyak

min

ősíté

sene

m

29.

Érde

mje

gyek

, biz

onyí

tván

yne

m

30.

Pla

kátk

észí

tés

az is

kola

rek

lám

ozás

ára

igen

31.

Ülé

sren

dne

m

32.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

33.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sig

en

34.

Ház

imun

kaig

en, N

/6/3

4. D

FHT

35.

Ott

honi

mun

kák,

fela

dato

kig

en, N

/6/3

5. D

FHT

36.

Ház

imun

kák

min

ősíté

seig

en, N

/6/3

6. D

FHT

37.

Segí

tés

a há

ztar

tásb

anig

en, N

/6/3

7. D

FHT

38.

Mun

kam

egos

ztás

a c

salá

dban

igen

, N/6

/38.

DFH

T

39.

Ott

honi

hét

közn

apok

igen

, N/6

/39.

DFH

T

40.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

- ké

rés-

Ház

imun

kaig

en, N

/6/4

0. D

FHT

41.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

s.

Elvá

ló ig

eköt

ős ig

ék, ö

ssze

tett

múl

t idő

, be

i

igen

42.

Nap

i tee

ndők

igen

43.

Időb

eosz

tás

nem

44.

Csa

ládi

mun

kam

egos

ztás

nem

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

45.

Bev

ásár

ló li

sta

nem

46.

Bev

ásár

lás

nem

47.

Nap

iren

d a

hétv

égén

igen

48.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

49.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

50.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

51.

Téli

spor

tok,

tevé

keny

sége

kig

en

52.

Téli

spor

tok

hely

szín

eine

m

53.

Téli

ruha

dara

bok,

ölt

özkö

dés

nem

54.

Bep

akol

ásne

m

55.

Uta

záss

al k

apcs

olat

os k

ifeje

zése

kne

m

56.

Téli

vaká

ció

– na

pló

írás

aig

en

57.

Síba

lese

tne

m

58.

Segí

tség

nyúj

tás

bale

set e

seté

nne

m

59.

Az o

rvos

nál

igen

60.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

61.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

62.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

63.

Spor

tága

kig

en

64.

Ked

venc

spo

rtom

nem

65.

Spor

tpro

gram

okne

m

66.

Csa

pato

k és

szu

rkol

ókne

m

67.

Játé

koso

kne

m

68.

Hír

es n

émet

vár

osok

– O

rszá

gism

eret

igen



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

69.

Jegy

zőkö

nyv

nem

70.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

71.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sig

en

72.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

73.

Tört

énés

ek e

lbes

zélé

sene

m

74.

Aján

déko

zás,

ajá

ndék

ötle

tek

igen

75.

Bol

hapi

acne

m

76.

Vásá

rlás

, ela

dás

nem

77.

Áruc

ikke

kne

m

78.

Tárg

yak,

min

ősíté

sek

igen

79.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

80.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

81.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sig

en

82.

Óra

beos

ztás

nem

83.

Pon

tos

idő

nem

84.

Nap

i pro

gram

igen

85.

Reg

geli

tevé

keny

sége

kne

m

86.

Nap

iren

dne

m

87.

Tevé

keny

sége

k, h

elys

zíne

k, s

zem

élye

kne

m

88.

Tevé

keny

sége

k, id

őpon

tok,

tárg

yak

nem

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

89.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sig

en

90.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

91.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

92.

Szem

élye

k kü

lső

jegy

eiig

en

93.

Embe

ri tu

lajd

onsá

gok

nem

94.

Szem

élye

k le

írás

ane

m

95.

Szín

ekne

m

96.

Tula

jdon

ságo

k, m

inős

égek

igen

97.

A pi

acon

nem

98.

Vásá

rlás

, érd

eklő

dés

az á

ru ir

ánt

nem

99.

Mi m

enny

ibe

kerü

l?ne

m

100.

Szitu

áció

s já

téko

kig

en

101.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

102.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sig

en

103.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

, szá

mon

kéré

sne

m

104.

Év v

égi ö

ssze

fogl

alás

nem

105.

Év v

égi ö

ssze

fogl

alás

igen

106.

Év v

égi ö

ssze

fogl

alás

nem

107.

Év v

égi ö

ssze

fogl

alás

nem

108.

Év v

égi i

smét

lés

nem



2.3.

2. T

emat

ikus

terv

-illu

sztr

áció

Kés

zíte

tte

Villa

ngó

Pál

né

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

6. o

sztá

ly

Tém

akör

(mod

ul)

Hau

sarb

eite

n

A te

mat

ikai

egy

ség

célja

A m

ár ta

nult

ház

imun

kák

fele

leve

níté

se, ú

j sza

vak,

kife

jezé

sek

meg

taní

tása

a té

mak

örön

bel

ül: s

zóki

ncsf

ejle

szté

s M

ind

a né

gy n

yelv

i kés

zség

egy

ütte

s fe

jlesz

tése

: a b

eszé

dkés

zség

, hal

lott

és

olva

sott

szö

veg

meg

érté

se é

s az

ír

áské

szsé

g fe

jlesz

tése

.Se

gíts

égké

rés,

udv

aria

s fe

lszó

lítás

, rák

érde

zés

szán

dékr

a, s

ann

ak k

ifeje

zése

, am

it sz

íves

ebbe

n te

nnék

, ille

tve

nem

sze

retn

ék v

alam

it m

egte

nni.

A há

zim

unká

król

vél

emén

y m

egfo

galm

azás

a.B

eszá

mol

ó a

csal

ádi m

unka

meg

oszt

ásró

l jel

en é

s m

últ i

dőbe

n.Sz

ituác

iós

játé

kok

játs

zása

.El

váló

igek

ötős

igék

saj

átos

sága

i, ra

gozá

suk

és h

aszn

álat

uk m

onda

tokb

an, s

zöve

gkör

nyez

etbe

n.A

tanu

lt n

em r

endh

agyó

igék

öss

zete

tt m

últ i

deje

hab

en-n

el. A

lkal

maz

ásuk

mon

dato

kban

.

Tane

szkö

zök

Lapt

op, m

obilt

elef

on, i

nter

aktív

tábl

a, h

angs

zóró

sajá

t kép

ek, s

aját

szó

kárt

yák,

saj

át P

PT

Ujjb

ábok

, lab

da, b

oríté

k, p

apír

(cso

mag

olóp

apír

vag

y A3

-as

lap)

, pap

írce

tlik

Koc

sány

Pir

oska

-Lik

say

Már

ia (2

010)

: Pas

s au

f! 2

Neu

. Tan

köny

v. N

emze

ti Ta

nkön

yvki

adó,

Bud

apes

t,K

ocsá

ny P

iros

ka-L

iksa

y M

ária

(201

0): P

ass

auf!

2 N

eu. M

unka

füze

t. N

emze

ti Ta

nkön

yvki

adó,

Bud

apes

t, sz

ótár

füze

t, is

kola

i füz

et, fi

lcto

llak

Letö

ltöt

t int

erak

tív a

nyag

ok, fi

lmek

:A

tém

ában

has

znos

vid

eót l

d.Yo

uTub

e: H

ausa

rbei

t/H

ilfe

zu H

ause

ker

esős

zóva

l.A

tém

ában

has

znos

vid

eót l

d.Yo

uTub

e: H

allo

aus

Ber

lin –

Fam

ilie

kere

sősz

óval

.A

tém

ában

has

znos

old

alak

at ld

.Goo

gle:

Tre

nnba

re V

erbe

n ke

reső

szóv

al é

s a

Lear

ning

apps

: Hau

sarb

eit k

eres

őszó

val.

Kul

csfo

galm

akA

tém

akör

ben

tanu

lt s

zava

k, k

ifeje

zése

k.Sz

erke

zete

k, b

eszé

dszá

ndék

ok:

Wie

find

est d

u di

e H

ausa

rbei

t? –

Pos

itive

, neg

ativ

e M

einu

ngen

Wob

ei h

ilfst

du

zu H

ause

? –

Bei

m A

ufrä

umen

, bei

m S

taub

saug

enW

as h

at M

ama

gem

acht

? –

Sie

hat F

rühs

tück

gem

acht

.R

äum

st d

u bi

tte

das

Kin

derz

imm

er a

uf?

– Im

mer

ich!

Tant

árgy

i kap

csol

ódás

körn

yeze

tism

eret

, viz

uális

kul

túra

, tec

hnik

a és

éle

tvite

l, te

stne

velé

s



A ta

nítá

si

egys

égór

aszá

ma

Tart

alom

Cél

okM

ódsz

erek

Mun

kafo

rmák

Eszk

özök

1.H

ausa

rbei

ten

N/6

/34.

DFH

TA

már

kor

ábba

n ta

nult

sza

vak

felid

é-zé

se, ú

j sza

vak

tanu

lása

.Sz

ókin

csbő

víté

s

DFH

T,sz

emlé

ltet

és,

játé

k

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

,eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

Lapt

op, s

zóká

rtyá

k,

képe

k, s

zótá

r, m

unka

-fü

zet

2.Ar

beite

n un

d Au

fgab

en

zu H

ause

N/6

/35.

DFH

T

Az ú

j sza

vak

gyak

orlá

sa.

Elvá

ló ig

eköt

ős ig

ék r

agoz

ása,

has

zná-

lata

. Mon

data

lkot

ás

Vála

szad

ás k

érdé

sekr

e

DFH

T,

szem

lélt

etés

,m

agya

ráza

t,já

ték

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

,eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

Lapt

op, s

zóká

rtyá

k,

cetl

ik, i

nter

aktív

tábl

a,

borí

ték,

labd

a,ta

nkön

yv, m

unka

füze

t

3.W

ie fi

ndes

t du

die

Hau

sarb

eit?

N/6

/36.

DFH

T

A m

odul

ban

tanu

lt is

mer

etek

ism

eret

ek

együ

ttes

alk

alm

azás

a.M

ellé

knev

ek fe

lele

vení

tése

, úja

k

tanu

lása

. Vé

lem

ényn

yilv

ánítá

s a

házi

mun

kákr

ól.

DFH

T,

játé

k,sz

emlé

ltet

és,

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

,eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

labd

a, la

ptop

,füze

t, m

unka

füze

t, ta

nkön

yv,

szók

árty

ák, p

apír,

fil

ctol

l

4.H

ilfe

im H

aush

alt

N/6

/37.

DFH

TA

mod

ulba

n ta

nult

ism

eret

ek e

gyüt

tes

alka

lmaz

ása.

A m

últ i

dő m

egta

nulá

sa a

z is

mer

t, ne

m r

endh

agyó

igék

nél.

Mon

data

lkot

ás m

últ i

dőbe

n.

DFH

T,

játé

k,sz

emlé

ltet

és,

mag

yará

zat,

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

,eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

Lapt

op/m

obil,

mun

ka-

füze

t, ta

nkön

yv, s

zóká

r-ty

ák, p

apír,

labd

a, fü

zet,

CD

, CD

-lej

átsz

ó

5.Ar

beits

teilu

ng in

der

Fa

mili

eN

/6/3

8. D

FHT

A m

odul

ban

tanu

lt is

mer

etek

ism

eret

ek

együ

ttes

alk

alm

azás

a.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia fe

jlesz

tése

.

DFH

Tfr

ontá

lis m

unka

, eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

papí

r, fil

ctol

l, ta

nkön

yv

6.H

äusl

iche

Wer

ktag

eN

/6/3

9. D

FHT

Szoc

iális

kom

pete

ncia

fejle

szté

se.

A m

odul

ban

tanu

lt is

mer

etek

seg

ítsé-

géve

l szi

tuác

iós

játé

kok,

pár

besz

édek

el

játs

zása

.

DFH

T,

játé

k,

szem

lélt

etés

,el

őadá

s,sz

erep

játé

k

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

,eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

tank

önyv

, szó

kárt

yák,

uj

jbáb

ok, s

aját

PP

T,

füze

t, la

ptop

7.Le

se-u

nd H

örve

steh

en,

Ein

Inte

rvie

w m

ache

nN

/6/4

0. D

FHT

A m

ár e

lőző

leg

meg

tanu

lt s

zava

k,

kife

jezé

sek

fele

leve

níté

se, g

yako

rlás

a

új s

zitu

áció

kban

, új s

zöve

gkör

nyez

etbe

n.M

ind

a né

gy n

yelv

i kés

zség

egy

ütte

s al

kalm

azás

a.

DFH

T,

játé

k,

szem

lélt

etés

,m

agya

ráza

t,el

őadá

s,sz

erep

játé

k

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

,eg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

tank

önyv

, mun

kafü

zet,

kere

sztr

ejtv

ény,

labd

a,

mik

rofo

n



2.3.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió (D

FHT)

Az ó

ra té

máj

a le

hető

sége

t ad

a vá

ltoz

atos

mun

kafo

rmák

ra, m

ódsz

erek

re. A

cso

port

mun

kák

és a

pár

os m

unká

k so

rán

a gy

erek

ek fe

lelő

ssé-

get v

álla

lnak

egy

más

ért,

segí

tik e

gym

ás m

unká

ját.

A já

téko

s fe

lada

tok

és a

dig

itális

esz

közö

k m

otiv

áljá

k a

tanu

lóka

t, iz

galm

asab

bá te

szik

a

mun

kát.

Min

d a

négy

nye

lvi k

észs

ég e

gyüt

tes

alka

lmaz

ása

meg

való

sul.

2.3.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/6/1

. DFH

T)

Kés

zíte

tte

Villa

ngó

Pál

né

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

/ cso

port

6. o

sztá

ly

Tém

a/ m

odul

/ tem

atik

us e

gysé

gH

ausa

rbei

ten

Az

óra

tém

ája

1. ó

ra, H

ausa

rbei

ten

– W

orts

chat

zerw

eite

rung

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

A m

ár is

mer

t sza

vak,

kife

jezé

sek

fele

leve

níté

se, ú

j ism

eret

ek á

tadá

sa, s

zóki

ncsb

ővíté

sM

ind

a né

gy n

yelv

i kés

zség

egy

ütte

s al

kalm

azás

a

Tant

árgy

i kap

csol

atok

tech

nika

és

élet

vite

l, vi

zuál

is k

ultú

ra, t

estn

evel

és, k

örny

ezet

ism

eret

Ker

eszt

tant

ervi

kap

csol

atok

Kör

nyez

eti n

evel

és, e

gész

ségn

evel

és, i

nfor

mác

iós

és k

omm

unik

áció

s ku

ltúr

a

Mel

lékl

et-

Tane

szkö

zök

Lapt

op, s

zóká

rtyá

k, k

épek

Felh

aszn

ált f

orrá

sok

inte

rnet

: A té

máb

an h

aszn

os v

ideó

t ld.

You

Tube

:Hau

sarb

eit/

Hilf

e zu

Hau

se k

eres

őszó

val.

Koc

sány

Pir

oska

-Lik

say

Már

ia (2

010)

: Pas

s au

f! 2

Neu

, Ném

et n

yelv

köny

v gy

erm

ekek

nek,

Nem

zeti

Tank

önyv

kiad

ó, B

udap

est,

31–3

2.

Koc

sány

Pir

oska

-Lik

say

Már

ia (2

010)

: Pas

s au

f! 2

Neu

Mun

kafü

zet,

Nem

zeti

Tank

önyv

kiad

ó, B

udap

est,

45.

Szar

vasn

é Sz

omba

ti Év

a: H

ausa

rbei

t – W

as p

asst

zus

amm

en?

http

s://

lear

ning

apps

.org

/321

9415

, (le

tölt

ve:

2018

. 10.

31.

)



Idő

Cél

ok(n

ev.-

okt.)

Az

óra

men

ete

/A

ped

agóg

us te

véke

nysé

geA

tanu

lók

tevé

keny

sége

Mód

szer

ekM

unka

form

ákTa

nesz

közö

k

5’Ei

nstie

g un

d M

otiv

atio

n

Pan

tom

imen

spie

l

Die

Leh

reri

n sc

hrei

bt

Verb

en a

uf d

ie Z

ette

l, di

e di

e K

inde

r zi

ehen

sol

len.

Die

Leh

reri

n fr

agt:

W

as m

acht

er/

sie?

Die

Kin

der

spie

len

vor

der

Kla

sse

pant

omim

isch

ver

-sc

hied

ene

Tätig

keite

n vo

r, di

e si

e zu

Hau

se m

ache

n.D

ie a

nder

en s

olle

n er

rate

n,

was

sie

mac

hen.

DFH

T,Sp

iel

Fron

tala

rbei

t,Ei

nzel

arbe

itZe

ttel

5’W

ortig

el

Vork

ennt

niss

e m

otiv

i-er

en

Die

Leh

reri

n ze

ichn

et e

inen

W

ortig

el a

n di

e Ta

fel.

In d

er

Mitt

e st

eht:

Hau

sarb

eite

n

Die

Kin

der

solle

n W

örte

r un

d W

endu

ngen

zum

Th

ema

Hau

sarb

eit s

am-

mel

n.

DFH

T,Sc

hrift

liche

Au

fgab

e in

s H

eft.

Nac

h 3

Min

. les

en

sie

die

Lösu

ngen

vo

r.

Gru

ppen

arbe

itTa

fel,

Hef

t

15’

Neu

e W

örte

r un

d W

endu

ngen

zum

Th

ema

Hau

sarb

eit

Pik

togr

amm

e au

f den

B

ilder

n un

d ne

ue W

örte

r au

f den

Wor

tkar

ten.

N

ache

inan

der

kleb

t die

Le

hrer

in d

iese

an

die

Tafe

l.

Die

Kin

der

schr

eibe

n si

e in

die

Vok

abel

heft

e un

d w

iede

rhol

en s

ie d

reim

al im

C

hor

und

auch

ein

zeln

.

Die

neu

en W

örte

r in

s Vo

kabe

lhef

t sc

hrei

ben

und

auss

prec

hen.

Fron

tala

rbei

t, Ei

nzel

arbe

itB

ilder

, W

ortk

arte

n,Ta

fel,

Voka

belh

eft

5’Ü

bung

en z

u de

m n

euen

W

orts

chat

zVe

rtie

fung

YouT

ube

Die

Kin

der

wie

derh

olen

die

Sä

tze.

Eine

n K

urzfi

lm

anse

hen

Fron

tala

rbei

tLa

ptop

, Pro

jekt

or,

Laut

spre

cher

6’Ve

rtie

fung

der

K

ennt

niss

eLe

arni

ngap

ps: P

aare

find

en(H

ausa

rbei

t)D

ie K

inde

r ge

hen

zur

Tafe

l un

d su

chen

die

Paa

re.

Was

pas

st z

usam

men

?P

aare

find

enP

artn

erar

beit

Lapt

op/H

andy

, P

roje

ktor

5’R

ates

piel

- R

atet

mal

!

Wie

derh

olun

g

Was

mac

he ic

h zu

Hau

se

gern

? R

atet

mal

!D

ie K

inde

r fr

agen

die

Le

hrer

inW

er d

ie T

ätig

keite

n ri

chtig

er

rät,

ist d

ran.

Spie

l:di

e H

ausa

rbei

t zu

erra

ten

Fron

tala

rbei

tTa

fel,

Voka

belh

eft

2’H

ausa

ufga

beW

as p

asst

zus

amm

en?

Die

Paa

re s

uche

nAr

beits

buch

, S.

45./1

.

2’

Bew

ertu

ngD

ie L

ehre

rin

äuße

rt ih

re

Mei

nung

übe

r di

e Ar

beit,

M

itarb

eit d

er S

chül

er



2.4.

7. é

vfol

yam

illu

sztr

áció

i2.

4.1.

Tan

men

et-i

llusz

trác

ió

Tant

árgy

: Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

: 7. o

sztá

ly

Kés

zíte

tte:

Pap

p-B

oros

Tím

ea

A fe

lhas

znál

t for

ráso

k:

»N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.) K

orm

. ren

dele

t] és

az

51/2

012.

(XII.

21.

) EM

MI-

rend

elet

2. s

z.

mel

lékl

et:

Ker

etta

nter

v az

ált

alán

os is

kola

5–8

. évf

olya

ma,

Mag

yar

Köz

löny

, 201

2. é

vi, 6

6. s

zám

(2

012.

06.

04.

), 10

635–

1084

7.,

elek

tron

ikus

an e

lérh

ető:

htt

p://

ofi.h

u/si

tes/

defa

ult/

files

/att

ach-

men

ts/m

k_na

t_20

121.

pdf (

letö

ltve

: 201

8. 1

1. 0

1.)

»K

ocsá

ny P

iros

ka-L

iksa

y M

ária

(20

10):

Pas

s au

f! 3

Neu

. Ta

nkön

yv.

Nem

zeti

Tank

önyv

kiad

ó,

Bud

apes

t.

»R

évés

z Lá

szló

, K. N

agy

Emes

e, F

alus

Iván

/sze

rk./

(201

8): A

Kom

plex

Ala

ppro

gram

Kon

cepc

iója

. Lí

ceum

Kia

dó, E

ger.

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

1.Év

ele

ji is

mét

lés

nem

2.Év

ele

ji is

mét

lés

nem

3.Év

ele

ji is

mét

lés

igen

4.

Szün

idei

élm

énye

kne

m

5.Sz

ünid

ei c

sele

kvés

ekne

m

6.K

edve

nc id

őtöl

tése

mne

m

7.Ta

nórá

n kí

vüli

közö

s pr

ogra

mok

ba

ráto

kkal

igen

8.M

ozi,

szín

ház,

zen

ehal

lgat

ásne

m

9.N

apir

end,

dél

előt

ti, d

élut

áni p

rogr

amok

nem

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

10.

Ors

zági

smer

etig

en

11.

Ism

étlé

s, g

yako

rlás

nem

12.

Öss

zefo

glal

ásne

m

13.

Szám

onké

rés

nem

14.

Spor

tága

kig

en

15.

Spor

tesz

közö

k, s

port

fels

zere

lése

kne

m

16.

Ked

venc

spo

rtom

nem

17.

Spor

tver

seny

ek, o

limpi

aig

en

18.

Spor

tnap

nem

19.

Extr

ém s

port

okne

m



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

20.

Pro

gram

egye

ztet

ésig

en

21.

Ism

étlé

s, g

yako

rlás

nem

22.

Öss

zefo

glal

ásne

m

23.

Szám

onké

rés

nem

24.

Test

rész

ekig

en, N

/7/2

4. D

FHT

25.

Bet

egsé

gek

igen

, N/7

/25.

DFH

T

26.

Orv

osná

lig

en, N

/7/2

6. D

FHT

27.

Szitu

áció

s já

téko

kig

en, N

/7/2

7. D

FHT

28.

Egés

zség

es é

letm

ód, e

gész

sége

s tá

plál

kozá

sig

en, N

/7/2

8. D

FHT

29.

Egés

zség

es é

letm

ód –

Pla

kátk

észí

tés

igen

, N/7

/29.

DFH

T

30.

Ism

étlé

s, g

yako

rlás

igen

, N/7

/30.

DFH

T

31.

Öss

zefo

glal

ásne

m

32.

Szám

onké

rés

nem

33.

Egy

hétv

ége

igen

34.

Én é

s a

csal

ádom

nem

35.

Csa

ládt

agok

bem

utat

ása

nem

36.

Csa

ládi

pro

gram

okne

m

37.

Pro

gram

meg

besz

élés

igen

38.

E-m

ail í

rása

nem

39.

Falu

si u

dvar

nem

40.

Ház

iálla

tok

igen

41.

Ked

venc

álla

taim

nem

42.

Ism

étlé

sne

m

43.

Öss

zefo

glal

ásne

m

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

44.

Szám

onké

rés

nem

45.

Mik

ulás

igen

46.

Kar

ácso

nyne

m

47.

Félé

vi is

mét

lés,

ren

dsze

rezé

sne

m

48.

Félé

vi is

mét

lés,

ren

dsze

rezé

sig

en

49.

Félé

vi is

mét

lés,

ren

dsze

rezé

sne

m

50.

Félé

vi is

mét

lés,

ren

dsze

rezé

sne

m

51.

Félé

vi is

mét

lés,

ren

dsze

rezé

sne

m

52.

Kir

ándu

lás,

nya

ralá

sne

m

53.

Köz

leke

dési

esz

közö

kig

en

54.

Dol

gok

össz

ehas

onlít

ása

nem

55.

Időj

árás

nem

56.

Időj

árás

i jel

ensé

gek

nem

57.

Időj

árás

nak

meg

fele

lő ö

ltöz

ködé

sig

en

58.

Évsz

akok

nem

59.

Ism

étlé

sne

m

60.

Öss

zefo

glal

ásig

en

61.

Szám

onké

rés

nem

62.

Látn

ival

ók, n

evez

etes

sége

k a

lakó

hely

emen

nem

63.

Hír

es v

áros

ok é

s ne

veze

tess

égei

kne

m

64.

Tájé

kozó

dás,

útb

aiga

zítá

sig

en

65.

Lakó

hely

és

körn

yéké

nek

bem

utat

ása

nem

66.

Lakó

hely

em r

égen

és

mos

tne

m

67.

Ott

hono

m, s

zűke

bb k

örny

ezet

emig

en



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

68.

Ism

étlé

sne

m

69.

Öss

zefo

glal

ásne

m

70.

Szám

onké

rés

nem

71.

Ünn

epek

itth

on é

s a

nagy

vilá

gban

igen

72.

Csa

ládi

ünn

epek

nem

73.

Az é

n ün

nepe

imne

m

74.

Szül

etés

napi

par

ti sz

erve

zése

nem

75.

Vásá

rlás

igen

76.

Üzl

etek

, bev

ásár

lókö

zpon

tok,

pia

cig

en

77.

Rec

epte

kne

m

78.

Szok

ások

, éte

lek

nem

79.

Ked

venc

éte

lem

igen

80.

Jókí

váns

ágok

kife

jezé

sene

m

81.

Ism

étlé

sne

m

82.

Öss

zefo

glal

ásne

m

83.

Szám

onké

rés

nem

84.

Szab

adid

ős te

véke

nysé

gek

igen

85.

Kon

cert

, kiá

llítá

sne

m

86.

Inte

rnet

, int

erak

tív já

téko

kne

m

87.

Ked

venc

olv

asm

ánya

im, k

önyv

eim

nem

88.

Ked

venc

zen

ém, e

gyüt

tese

mne

m

89.

Ház

imun

kaig

en

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

90.

Mun

kam

egos

ztás

a c

salá

dban

nem

91.

Ism

étlé

sne

m

92.

Öss

zefo

glal

ásig

en

93.

Szám

onké

rés

nem

94.

Pro

jekt

mun

ka e

lőké

szíté

sene

m

95.

Ors

zági

smer

et: M

agya

rors

zág

bem

utat

ása

nem

96.

Pro

jekt

mun

kaig

en, N

/7/9

6. D

FHT-

KIP

97.

Pro

jekt

mun

kaig

en

98.

Pro

jekt

mun

kaig

en

99.

Bem

utat

ásig

en

100.

Érté

kelé

sne

m

101.

Ism

étlé

sne

m

102.

Öss

zefo

glal

ásne

m

103.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

sne

m

104.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

sig

en

105.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

sne

m

106.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

s,

szám

onké

rés

nem

107.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

s,

szám

onké

rés

igen

108.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

s,

szám

onké

rés

nem



2.4.

2. T

emat

ikus

terv

-illu

sztr

áció

Kés

zíte

tte

Pap

p-B

oros

Tím

ea

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

7. o

sztá

ly

Tém

akör

(mod

ul)

Bei

m A

rzt

A te

mat

ikai

egy

ség

célja

Új s

zava

k ta

nulá

sa, s

zóki

ncs

fejle

szté

se, b

eszé

d-, í

rás-

, olv

asás

-, h

allá

sért

és fe

jlesz

tése

, nye

lvta

ni is

mer

etek

el

sajá

títás

a, s

zem

élye

s né

vmás

rés

zes

eset

e, s

olle

n m

ódbe

li se

gédi

ge

A cs

opor

tmun

ka s

orán

a s

zem

élyi

ség

kibo

ntak

ozás

ának

tám

ogat

ása.

Élet

vite

li, s

zoci

ális

, int

erpe

rszo

nális

, log

ikai

kom

pete

ncia

fejle

szté

se. E

gész

ségt

udat

ossá

gra

neve

lés.

Tane

szkö

zök

Koc

sány

Pir

oska

-Lik

say

Már

ia (2

010)

: Pas

s au

f! 3

Neu

, Nem

zeti

Tank

önyv

kiad

ó, B

udap

est.

A té

máb

an h

aszn

os v

ideó

t ld.

YouT

ube:

Kör

pert

eile

, Wir

mal

en e

in M

onst

er k

eres

őszó

val.

A té

máb

an h

aszn

os v

ideó

t ld.

YouT

ube:

Ges

undh

eit u

nd K

rank

heit

kere

sősz

óval

.A

tém

ában

has

znos

vid

eót l

d.Yo

uTub

e: M

ein

Weg

nac

h D

euts

chla

nd –

5. B

eim

Arz

t ker

esős

zóva

l.A

tém

ában

has

znos

vid

eót l

d. Y

ouTu

be: P

yram

iden

lied

kere

sősz

óval

. Sa

ját k

épek

, saj

át k

árty

ák, l

apto

p, c

d le

játs

zó, p

roje

ktor

, újs

ágok

, szí

nes

ceru

za, o

lló, r

agas

ztó,

cso

mag

olóp

apír,

fe

lada

tlap

ok

Kul

csfo

galm

akA

tém

akör

ben

tanu

lt s

zava

k: te

stré

szek

, bet

egsé

gek,

kife

jezé

sek

orvo

si r

ende

lőbe

n, e

gész

sége

s tá

plál

kozá

ssal

, eg

észs

éges

éle

tmód

dal k

apcs

olat

os s

zava

k

Tant

árgy

i kap

csol

ódás

biol

ógia

, éne

k-ze

ne, v

izuá

lis k

ultú

ra, k

örny

ezet

ism

eret

, tes

tnev

elés



A ta

nítá

si

egys

égór

aszá

ma

Tart

alom

Cél

okM

ódsz

erek

Mun

kafo

rmák

Eszk

özök

1.Te

stré

szek

N/7

/24.

DFH

TTe

stré

szek

meg

tanu

lása

DFH

T,sz

emlé

ltet

és,

besz

élge

tés,

já

ték

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, eg

yéni

mun

ka

lapt

opok

, pro

jekt

or,

cd-l

eját

szó,

tábl

a,

krét

a, k

épek

, kár

tyák

2.B

eteg

sége

kN

/7/2

5. D

FHT

Bet

egsé

gek

meg

tanu

lása

DFH

T,sz

emlé

ltet

és,

mag

yará

zat

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, cs

opor

tmun

ka

proj

ekto

r, ké

pek

3.

Orv

osná

lN

/7/2

6. D

FHT

Tanu

lt s

zava

k is

mét

lése

, el

mél

yíté

se, h

allá

s ut

áni é

rtés

fe

jlesz

tése

, mon

data

lkot

ás

a so

llen

mód

beli

segé

digé

vel

DFH

T,sz

emlé

ltet

és,

szim

ulác

ió

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, cs

opor

tmun

ka

proj

ekto

r, la

ptop

kép

ek

4.Sz

ituác

iós

játé

kok

N/7

/27.

DFH

TO

lvas

ásér

tés,

írás

kész

ség,

be

széd

kész

ség

fejle

szté

se

dial

ógus

ok s

egíts

égév

el

DFH

T,sz

erep

játé

k,

koop

erat

ív ta

nulá

s

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, cs

opor

tmun

ka

inte

rakt

ív tá

bla,

fe

lada

tlap

, pap

írcs

íkok

5.Eg

észs

éges

éle

tmód

(e

gész

sége

s tá

plál

kozá

s)

N/7

/28.

DFH

T

írás

kész

ség,

bes

zédk

észs

ég

fejle

szté

sesz

emlé

ltet

és,

szer

epjá

ték

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, cs

opor

tmun

ka

proj

ekto

r

6.Eg

észs

éges

éle

tmód

N/7

/29.

DFH

TP

laká

tkés

zíté

sD

FHT

fron

tális

mun

ka,

egyé

ni m

unka

cs

opor

tmun

ka,

inte

rakt

ív tá

bla,

cs

omag

olóp

apír,

szí

nes

ceru

zák,

újs

ágpa

píro

k,

olló

, rag

aszt

ó

7.Is

mét

lés,

gya

korl

ásN

/7/3

0. D

FHT

hallá

s ut

áni é

rtés

fejle

szté

se,

mon

data

lkot

ás, b

eszé

dkés

zség

fe

jlesz

tése

DFH

T,já

ték,

sz

emlé

ltet

és

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, eg

yéni

mun

ka

csop

ortm

unka

,

kárt

yák,

fela

datl

apok

, pr

ojek

tor



2.4.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió

Az ó

ra v

álto

zato

s m

unka

form

ákra

épü

l, de

els

ősor

ban

a cs

opor

t-és

a fr

ontá

lis m

unka

dom

inál

. A c

sopo

rtm

unka

sor

án a

tanu

lók

segí

tik e

gy-

más

mun

kájá

t, tá

mog

atjá

k a

társ

ukat

. Az

inte

rjúk

észí

tés

sorá

n le

hető

ség

van

a ko

mm

unik

áció

fejle

szté

sére

. A já

téko

s fe

lada

tok

mot

ivál

ják

a gy

erek

eket

a fe

lada

tok

elvé

gzés

ére.

2.4.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/7/5

. DFH

T)

Kés

zíte

tte

Pap

p-B

oros

Tím

ea

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

/ cso

port

7. o

sztá

ly

Tém

a/ m

odul

/ tem

atik

us e

gysé

gB

eim

Arz

t

Az

óra

tém

ája

5. ó

ra, G

esun

d le

ben,

ges

unde

Ern

ähru

ng

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

Egés

zség

es é

letm

ódda

l kap

csol

atos

sza

vak

gyűj

tése

, szó

kinc

sfej

lesz

tés,

bes

zéd-

, és

írás

kész

ség

fejle

szté

se

Tant

árgy

i kap

csol

atok

biol

ógia

, kör

nyez

etis

mer

et

Ker

eszt

tant

ervi

kap

csol

atok

Egés

zség

neve

lés

Mel

lékl

et–

Tane

szkö

zök

Pro

jekt

or, l

apto

p, c

etli,

pap

ír

Felh

aszn

ált f

orrá

sok

A té

máb

an h

aszn

os v

ideó

t ld.

You

Tube

: Pyr

amid

enlie

d ke

reső

szóv

al.



2.4.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió

Az ó

ra v

álto

zato

s m

unka

form

ákra

épü

l, de

els

ősor

ban

a cs

opor

t-és

a fr

ontá

lis m

unka

dom

inál

. A c

sopo

rtm

unka

sor

án a

tanu

lók

segí

tik e

gy-

más

mun

kájá

t, tá

mog

atjá

k a

társ

ukat

. Az

inte

rjúk

észí

tés

sorá

n le

hető

ség

van

a ko

mm

unik

áció

fejle

szté

sére

. A já

téko

s fe

lada

tok

mot

ivál

ják

a gy

erek

eket

a fe

lada

tok

elvé

gzés

ére.

2.4.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/7/5

. DFH

T)

Kés

zíte

tte

Pap

p-B

oros

Tím

ea

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

/ cso

port

7. o

sztá

ly

Tém

a/ m

odul

/ tem

atik

us e

gysé

gB

eim

Arz

t

Az

óra

tém

ája

5. ó

ra, G

esun

d le

ben,

ges

unde

Ern

ähru

ng

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

Egés

zség

es é

letm

ódda

l kap

csol

atos

sza

vak

gyűj

tése

, szó

kinc

sfej

lesz

tés,

bes

zéd-

, és

írás

kész

ség

fejle

szté

se

Tant

árgy

i kap

csol

atok

biol

ógia

, kör

nyez

etis

mer

et

Ker

eszt

tant

ervi

kap

csol

atok

Egés

zség

neve

lés

Mel

lékl

et–

Tane

szkö

zök

Pro

jekt

or, l

apto

p, c

etli,

pap

ír

Felh

aszn

ált f

orrá

sok

A té

máb

an h

aszn

os v

ideó

t ld.

You

Tube

: Pyr

amid

enlie

d ke

reső

szóv

al.

Idő

Cél

ok(n

ev.-

okt.)

Az

óra

men

ete

/A

ped

agóg

us te

véke

nysé

geA

tanu

lók

tevé

keny

sége

Mód

szer

ekM

unka

for-

mák

Tane

szkö

zök

5’Ei

nstie

g un

d M

otiv

atio

nD

as P

yram

iden

lied,

You

Tube

Die

Sch

üler

seh

en s

ich

ein

Vide

o (e

in lu

stig

es L

ied)

übe

r di

e Er

nähr

ungs

pyra

-mid

e an

Anhö

ren

des

Lied

esFr

onta

larb

eit

Pro

jekt

or,

Lapt

op

5’W

ortig

el

Vork

ennt

niss

e he

rvor

rufe

n

Der

Leh

rer

zeic

hnet

ein

en

Wor

tigel

an

die

Tafe

l m

it de

m T

itel „

Ges

unde

Er

nähr

ung”

Die

Sch

üler

sch

reib

en W

örte

r im

Zu

sam

men

hang

mit

dem

The

ma

„Ges

unde

Ern

ähru

ng”

an d

ie T

afel

Wör

ter

sam

mel

nFr

onta

larb

eit

Tafe

l

15’

Eine

Tab

elle

au

sfül

len

Der

Leh

rer

sagt

: Ste

llt e

ine

gesu

nde

und

unge

sund

e M

ahlz

eit z

usam

men

!Fr

ühst

ück

Mitt

ages

sen

Aben

dess

en

Die

Sch

üler

sch

reib

en e

ine

gesu

nde

und

eine

ung

esun

de M

ahlz

eit u

nd

dann

prä

sent

iere

n di

e G

rupp

en,

was

sie

ges

chri

eben

hab

en u

nd d

ie

ande

ren

Gru

ppen

sol

len

erra

ten,

w

elch

e M

ahlz

eit i

st g

esun

d, w

elch

e ni

cht.

DFH

T,G

esun

des

und

unge

sund

es

Esse

n zu

sam

men

-st

elle

n

Gru

ppen

arbe

it

8’G

esun

de,

unge

sund

e Tä

tigke

iten

grup

pier

en

Der

Leh

rer

vert

eilt

den

P

aare

n Ze

ttel

mit

gesu

nden

un

d un

gesu

nden

Tät

igke

iten

Die

Sch

üler

sol

len

Zett

el g

rupp

iere

n.

Was

ist g

esun

d, w

as is

t ung

esun

d?

Auf d

en Z

ette

ln s

ind

Tätig

keite

n z.

B.:

–12

Stun

den

pro

Tag

arbe

iten

– w

enig

sch

lafe

n–

Gar

tena

rbei

t–

jogg

en–

tanz

en; u

sw.

Gru

ppie

rung

Par

tner

arbe

itZe

ttel

10’

Inte

rvie

w K

reat

ives

D

enke

n, F

örde

rung

de

r Sc

hrei

bfer

tig-

keit,

Spr

echf

ertig

-ke

it

Mac

h ei

n kl

eine

s In

terv

iew

m

it de

inem

Par

tner

!Ar

beite

mit

dein

em P

artn

er

zusa

mm

en u

nd s

chre

ibt 5

-8 F

rage

n zu

m T

hem

a G

esun

dhei

t und

Spo

rt a

uf.

Stel

lt e

uch

gege

nsei

tig d

ie F

rage

n un

d da

nn s

chre

ibt e

inen

ku

rzen

Ber

icht

übe

r de

n P

artn

er.

Z.B

.:W

as is

st d

u ge

rn?

Was

trin

kst d

u ge

wöh

nlic

h? T

reib

st d

u Sp

ort?

usw

.

Inte

rvie

wP

artn

erar

beit

2’B

ewer

tung

Der

Leh

rer

bew

erte

t die

Ar

beit

der

Schü

ler.

Fron

tala

rbei

t



2.4.

4. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió (D

FHT-

KIP

)

2.4.

4.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/7/9

6. D

FHT-

KIP

)

Kés

zíte

tte

Pec

sét Z

suzs

anna

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Osz

tály

/ cso

port

7. o

sztá

ly

Tém

a/ m

odul

/ tem

atik

us e

gysé

gFo

glal

kozá

sok,

sza

kmák

/ B

eruf

Az

óra

tém

ája

Év e

leji

ism

étlé

s: F

ogla

lkoz

ások

és

mun

kahe

lyek

/ B

eruf

und

Arb

eits

stel

le

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

Tudj

anak

a ta

nuló

k fo

glal

kozá

soka

t, sz

akm

ákat

, mun

kahe

lyek

et m

egne

vezn

i,- m

ás ta

ntár

gyi i

smer

etek

et is

fe

lhas

znál

va –

kre

atív

an m

egol

dani

a k

apot

t fel

adat

okat

, inf

orm

áció

t köz

ölni

azo

kkal

kap

csol

atba

n.Tu

dniu

k ke

ll ny

elvi

sze

rkez

etké

nt a

„w

o?”

kérd

ésre

ada

ndó

vála

szt,

a„m

ögen

” ig

e fe

ltéte

les

mód

ú ha

szná

latá

t Sz

üksé

g es

etén

tudj

ák é

letk

oruk

nak

meg

fele

lően

, gyo

rsan

has

znál

ni a

ren

delk

ezés

re á

lló s

zótá

raka

t.A

csop

ortf

elad

atok

sor

án le

gyen

ek k

épes

ek a

z es

etle

gese

n fe

lmer

ülő

új s

zava

kat,

nyel

vi e

gysé

geke

t áta

dni

egym

ásna

k, a

z eg

yütt

műk

ödés

i nor

mák

sze

rint

dol

gozn

i a c

sopo

rtok

ban.

Tant

árgy

i kap

csol

atok

Mag

yar

nyel

v, v

izuá

lis k

ultú

ra

Ker

eszt

tant

ervi

kap

csol

atok

Info

rmác

iós

és k

omm

unik

áció

s ku

ltúr

a. É

nkép

és

önis

mer

et.

Felk

észü

lés

a fe

lnőt

t lét

sze

repe

ire

Mel

lékl

et–

Tane

szkö

zök

Hes

sky

Reg

ina

(201

2): N

émet

– m

agya

r, M

agya

r –

ném

et G

yere

kszó

tár;

Gri

mm

Kia

dó.

Hes

sky

Reg

ina

– Ik

er B

erta

lan

(201

7): N

émet

– m

agya

r, M

agya

r –

ném

et T

anul

ószó

tár.

Max

im K

iadó

.fil

ctol

lak,

szí

nes

ceru

zák,

cso

mag

olóp

apír,

szó

kárt

yák

Felh

aszn

ált f

orrá

sok

–



Idő

Cél

ok(n

ev.-

okt.)

Az

óra

men

ete

/A

ped

agóg

us te

véke

nysé

geA

tanu

lók

te

véke

nysé

geM

ódsz

erek

Mun

kafo

rmák

Tane

szkö

zök

3'R

áhan

goló

dás

Szer

epek

elle

nőrz

ése.

Mot

ivál

ó sz

öveg

gel a

z ér

dekl

ődés

felk

elté

se.

Szer

epkö

rök

tiszt

ázás

aD

FHT-

KIP

fron

tális

mun

ka,

csop

ortm

unka

12'

Fő r

ész

(cso

port

mun

ka)

Fela

dato

k ki

oszt

ása.

A cs

opor

tok

mun

kájá

nak

– sz

üksé

g sz

erű

segí

tése

.

A fe

lada

tok

csop

orto

n-ké

nti m

egér

tése

utá

n,

eszk

özök

kik

észí

tése

,a

kapo

tt fe

lada

t eg

yüt t

es te

rvez

ése

és

elvé

gzés

e.

csop

ortm

unka

csom

agol

ópap

ír,

szók

árty

ák,

(filc

)tolla

k,

szót

árak

12'

Fő r

ész

(cso

port

ok

besz

ámol

ója)

A be

szám

oló

mun

kájá

nak

segí

tése

. A fi

gyel

em r

áirá

-ny

ítása

.Ér

téke

lés.

A ki

stan

ár v

. a b

eszá

-m

oló

rövi

d cs

opor

t-m

unka

– é

rték

elés

e;

a cs

opor

t elé

rt m

un-

kájá

nak

bem

utat

ása.

fron

tális

mun

kasz

üksé

ges

eszk

özök

8'Fő

rés

z (e

gyén

i fe

lada

tok)

A gy

erek

ek e

gyén

i m

unká

jána

k se

gíté

se:

(igén

y sz

erin

t)

A cs

opor

t-m

unká

ra

épül

ő di

ffere

nciá

lt fe

l-ad

atok

ért

elm

ezé s

e,

meg

oldá

sa, g

yako

rlá -

sa

egy

énile

g (e

sete

n-ké

nt p

árba

n).

egyé

ni m

unka

szót

árak

(aká

r sa

ját

írot

t szó

tár

is),

füze

tek,

ír

óesz

közö

k

7'Fő

rés

z (e

gyén

i be

szám

olók

)N

éhán

y eg

yéni

fela

dat m

eg-

teki

ntés

e. É

rték

elés

.Eg

yéni

fela

dato

k be

mu t

atás

a az

osz

tály

-na

k.

fron

tális

mun

ka,

egyé

ni m

unka

Füze

tek

3'Ér

téke

lés

A ta

nuló

k cs

opor

tos,

és

egyé

ni m

unká

jána

k ér

téke

-lé

se: p

ozití

vum

ok k

iem

e-lé

se.

A ta

nár

érté

kelé

séne

k m

egha

llgat

ása,

bel

őle

tanu

lság

levo

nása

.El

pako

lás.

fron

tális

mun

ka–



In d

er S

chul

- un

d B

eruf

swah

l kan

n je

de H

ilfe

gut k

omm

en.

A to

vább

tanu

lásb

an é

s sz

akm

avál

aszt

ásba

n

min

den

segí

tség

jól j

öhet

Bei

der

Sch

ul-

und

Ber

ufsw

ahl b

ekom

mt m

an v

iele

R

atsc

hläg

e un

d of

t seh

r un

ters

chie

dlic

he H

ilfe.

Man

chm

al

fühl

t man

, das

s es

sch

on z

u vi

el is

t, ab

er m

eist

ens

sind

di

e R

atsc

hläg

e do

ch n

ützl

ich!

Az is

kola

-, é

s pá

lyav

álas

ztás

ban

az e

mbe

r so

k ta

nács

ot

és g

yakr

an s

okfé

le s

egíts

ége

kap.

Néh

a úg

y ér

ezzü

k, h

ogy

már

sok

lesz

bel

őle,

de

legt

öbbs

zör

azér

t has

znos

ak.

1. c

sopo

rt fe

lada

t /G

rupp

enau

fgab

e 1:

Fert

igt

eine

n „W

OR

TSU

CH

ER”

zum

The

ma

ARB

EITS

STEL

LE a

n!

Pla

nt s

o, d

ass

im R

ätse

l 20

Arb

eits

stel

len

verb

orge

n w

erde

n/si

nd!

Arbe

itet s

aube

r, le

sbar

/lese

rlic

h un

d fe

hler

frei

!

(Kés

zíts

etek

„M

UN

KAH

ELY

– SZ

ÓK

ERES

Ő”

– t.

Úgy

ter

vezz

étek

m

eg a

játé

kot,

hogy

20

mun

kahe

ly le

gyen

ben

ne e

lrej

tve!

Kér

lek

benn

etek

et, d

olgo

zzat

ok o

lvas

ható

an, h

ibát

lanu

l!)

Egyé

ni fe

lada

tok

/ ind

ivid

uelle

Auf

gabe

n:

1. W

elch

e Ar

beits

stel

len

aus

der

Gru

ppen

arbe

it ge

falle

n di

r ni

cht?

Sc

hrei

b si

e zw

eim

al i

n de

in H

eft

ab,

und

vers

uch

dabe

i, di

ese

inte

ress

ant d

arzu

stel

len.

(M

ely

fogl

alko

záso

k ne

m te

tsze

nek

neke

d a

csop

ortm

unká

ból?

M

ásol

d le

val

amily

en s

zám

odra

érd

ekes

mód

on k

étsz

er e

zeke

t a

füze

tedb

e!)

2. W

elch

e Ar

beits

stel

len

inte

ress

iere

n di

ch g

ar n

icht

zu

dies

em

Them

a? V

ersu

che

sie

in d

eine

m H

eft

so z

u sc

hrei

ben,

das

s si

e tr

otzd

em in

tere

ssan

t für

dic

h w

erde

n!

(M

ely

fogl

alko

záso

k ne

m é

rdek

elne

k eg

yált

alán

ebb

en a

tém

á-ba

n? P

róbá

ld ú

gy l

eírn

i ez

eket

a s

zakm

ákat

füz

eted

be,

hogy

va

laho

gy m

égis

érd

ekes

sé v

álja

nak

szám

odra

!)

3. S

chre

ib m

inde

sten

s 3

wah

re B

ehau

ptun

gen

über

die

Gru

ppen

-ar

beit!

(Ír

j leg

aláb

b 3

rövi

d ig

az á

llítá

st a

cso

port

mun

káto

król

!)

4. S

chre

ib

min

dest

ens

3 un

wah

re

Beh

aupt

unge

n üb

er

eure

G

rupp

enar

beit!

(Ír

j leg

aláb

b 3

ham

is á

llítá

st a

cso

port

mun

káto

król

!)

5. W

as m

öcht

est d

u vo

n B

eruf

wer

den?

Wo

möc

htes

t du

arbe

iten?

An

twor

te a

uf d

iese

Fra

ge in

ein

em g

anze

n Sa

tz u

nd d

enke

dab

ei

an d

ie E

rgeb

niss

e de

r G

rupp

enar

beit!

(M

i sze

retn

él le

nni é

s ho

l sz

eret

nél

dolg

ozni

? Eg

ész

mon

datt

al

vála

szol

j, ké

rlek

a c

sopo

rtm

unka

ala

pján

!)

2. c

sopo

rt fe

lada

t / G

rupp

enau

fgab

e 2:

Fert

igt W

OR

TKAR

TEN

– P

AAR

E m

it m

öglic

hst v

iele

n bi

sher

gel

er n -

te

n B

eruf

snam

en a

n. A

uf d

er e

inen

Sei

te d

er K

arte

ste

hen

die

Ber

ufsn

amen

und

auf

der

and

eren

Sei

te d

ie p

asse

nden

Arb

eits

stel

len.

W

enn

ihr

schn

ell u

nd g

esch

ickt

arb

eite

t und

noc

h Ze

it ha

bt, s

chre

ibt

auch

die

ung

aris

che

Bed

eutu

ng a

uf d

ie a

nder

e K

arte

nsei

te. A

rbei

tet

in e

iner

gut

aus

sehe

nden

For

m, a

chte

t auc

h au

f die

übe

rsic

htlic

he,

ansp

ruch

svol

le A

usfü

hrun

g eu

rer

Idee

n! E

s is

t au

ch s

ehr

wic

htig

, da

ss ih

r di

e W

örte

r oh

ne R

echt

schr

eibf

ehle

r an

gebt

.

(Min

él t

öbb

eddi

g ta

nult

fogl

alko

zásn

evet

felh

aszn

álva

kés

zíts

etek

eg

y SZ

ÓK

ÁRTY

A –

PÁR

OK

– a

t! A

z eg

yik

kárt

yán

az e

ddig

tanu

lt fo

g-la

lkoz

ásne

vekb

ől le

gyen

egy

, a p

árjá

n a

hozz

á ta

rtoz

ó m

unka

hely

. H

a el

ég g

yors

ak é

s üg

yese

k va

gyto

k, a

mag

yar

jele

ntés

eket

is ír

já-

tok

rá a

kár

tyák

hát

uljá

ra! K

érem

, hog

y do

lgoz

zato

k jó

l átl

átha

tóan

, ig

énye

sen,

hib

átla

n he

lyes

írás

sal!)



Egyé

ni fe

lada

tok

/ ind

ivid

uelle

Auf

gabe

n:

1. F

ertig

e ei

n B

UC

HST

ABEN

-Rät

sel

aus

5 B

eruf

snam

en

der

Wor

tkar

ten

an!

(K

észí

ts a

füze

tedb

e a

szók

árty

ák 5

fogl

alko

zásn

evén

ek fe

lhas

z-ná

lásá

val e

gy b

etű-

rejtv

ényt

!)

2. F

ertig

e m

it 5

Arbe

itsst

elle

n au

s de

r G

rupp

enar

beit

eine

n „S

IL B

EN -

SALA

T” in

dei

nem

Hef

t an!

(A

cso

port

mun

ka 5

mun

kahe

lyéb

ől k

észí

ts „

SZÓ

TAG

SALÁ

TÁ”-

t a

füze

tedb

e!)

3. W

o m

öcht

est d

u ar

beite

n? A

ntw

orte

auf

grun

d de

r G

rupp

enar

beit

in e

inem

gan

zen

Satz

auf

die

se F

rage

!

(H

ol s

zere

tnél

dol

gozn

i? V

álas

zolj

egés

z m

onda

ttal

a c

sopo

rt-

mun

káto

k al

apjá

n!)

4. W

elch

e B

eruf

e au

s de

r G

rupp

enar

beit

möc

htes

t du

bess

er k

en-

nenl

erne

n? A

ntw

orte

bitt

e im

kom

plet

ten

Satz

!

(A

cso

port

mun

káto

k m

ely

fogl

alko

zása

it sz

eret

néd

jobb

an m

eg-

ism

erni

? Vá

lasz

olj a

kér

désr

e eg

y ko

mpl

ett m

onda

ttal

! )

5. S

chre

ib a

lle S

ubst

antiv

e de

r W

ortk

arte

n in

AB

C R

eihe

nfol

ge in

de

in H

eft a

b!

(M

ásol

d le

a s

zóká

rtyá

k m

inde

n fő

nevé

t AB

C –

rend

ben

a fü

zete

dbe!

)

III. c

sopo

rt fe

lada

t / G

rupp

enau

fgab

e 3:

Als

Spie

lzeu

gent

wic

kler

sol

lt ih

r Ju

gend

liche

n be

i der

Ber

ufsw

ahl

helfe

n.

Fert

igt d

azu

mit

den

bish

er g

eler

nten

Ber

ufsn

amen

ein

„B

ERU

F –

ACTI

VITY

Spi

el”

an, w

obei

die

Kar

tenk

ateg

orie

„Ze

ichn

en”

benu

tzt

wer

den

soll.

Arbe

itet

gena

u un

d ge

stal

tet

eure

Plä

ne i

n ei

ner

schö

nen

Form

! Ac

htet

auc

h au

f di

e ri

chtig

e R

echt

schr

eibu

ng u

nd w

ählt

ein

e Sc

hrei

bfor

m m

it gu

t les

bare

n B

uchs

tabe

n!

(Ját

ékfe

jlesz

tőké

nt a

fiat

alok

pál

yavá

lasz

tásá

t ke

ll se

gíte

nete

k.

Kés

zíts

etek

ehh

ez a

z ed

dig

tanu

lt fo

glal

kozá

snev

ekbő

l „SZ

AKM

ÁK

– AC

TIVI

TY –

játé

k” -

ot,

azon

bel

ül is

a „

Raj

zolá

s” k

árty

ákat

!

Ügy

elje

tek

a po

ntos

ságr

a, a

hel

yesí

rásr

a és

a jó

l olv

asha

tó é

s m

eg-

fele

lő m

éret

ű be

tűkr

e, a

szé

p kü

lala

kra!

)

Egyé

ni fe

lada

tok

/ ind

ivid

uelle

Auf

gabe

n:

1. W

elch

e si

nd d

eine

5 L

iebl

ings

beru

fe a

us d

er G

rupp

enar

beit?

Sc

hrei

b si

e –

min

dest

ens

5 –

als

Übu

ng in

ein

er in

tere

ssan

ten

/ un

gew

öhnl

iche

n D

arst

ellu

ng in

dei

n D

euts

chhe

ft!

(M

ik a

ked

venc

sza

kmái

d a

csop

ortm

unká

ból

(lega

lább

5-t

vá-

la

ssz!

?

Ír

d le

azo

kat

ném

et f

üzet

edbe

val

amily

en s

zám

odra

érd

ekes

/

szok

atla

n m

ódon

gya

korl

áské

nt!)

2. P

rüfe

, w

elch

e K

onso

nant

en i

n de

n W

örte

rn d

er G

rupp

enar

beit

am m

eist

en v

orko

mm

en! S

chre

ibe

die

se W

örte

r ab

!

(V

izsg

áld

meg

, m

ely

más

salh

angz

ók f

ordu

ltak

elő

leg

gyak

rab-

ban

a cs

opor

tmun

káto

k sz

avai

ban?

M

ásol

d le

azo

kat a

fogl

alko

zásn

evek

et, a

mel

yekb

en e

zek

előf

or-

duln

ak!)

3. W

elch

e 3

Ber

ufe

des

Spie

les

kann

st d

u am

bes

ten

in d

ein

Hef

t ze

ichn

en?

(M

ely

fogl

alko

záso

kat

tudo

d a

legj

obba

n le

rajz

olni

a f

üzet

edbe

? Vá

lass

z há

rmat

!)

4. S

uche

zu

den

Ber

ufen

der

Gru

ppen

arbe

it Ar

beits

stel

len.

(K

eres

s a

csop

ortm

unka

fogl

alko

zásn

evei

hez

mun

kahe

lyek

et!)

5. Z

eich

ne d

eine

Lie

blin

gsbe

rufe

aus

der

Gru

ppen

arbe

it m

it ei

ner

von

dir

gew

ählt

en D

arst

ellu

ngst

echn

ik.

(R

ajzo

ld le

a k

edve

nc fo

glal

kozá

said

at a

cso

port

mun

kábó

l!)



2.5.

8. é

vfol

yam

illu

sztr

áció

i2.

5.1.

Tan

men

et-i

llusz

trác

ió

Tant

árgy

: Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

: 8. o

sztá

ly

Kés

zíte

tte:

Més

záro

s Tí

mea

A fe

lhas

znál

t for

ráso

k:

»N

emze

ti al

apta

nter

v [1

10/2

012

(VI.

4.) K

orm

. ren

dele

t] és

az

51/2

012.

(XII.

21.

) EM

MI-

rend

elet

2. s

z.

mel

lékl

et:

Ker

etta

nter

v az

ált

alán

os is

kola

5–8

. évf

olya

ma,

Mag

yar

Köz

löny

, 201

2. é

vi, 6

6. s

zám

(2

012.

06.

04.

), 10

635–

1084

7. E

lekt

roni

kusa

n el

érhe

tő:

http

://o

fi.hu

/site

s/de

faul

t/fil

es/a

ttac

h-m

ents

/mk_

nat_

2012

1.pd

f (le

tölt

ve: 2

018.

11.

01.

)

»K

ocsá

ny P

iros

ka-L

iksa

y M

ária

(201

0): P

ass

auf!

4 N

eu. T

ankö

nyv.

Nem

zeti

Tank

önyv

kiad

ó, B

uda-

pest

.

»R

évés

z Lá

szló

, K. N

agy

Emes

e, F

alus

Iván

/sze

rk./

(201

8): A

Kom

plex

Ala

ppro

gram

Kon

cepc

iója

. Lí

ceum

Kia

dó, E

ger.

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

1-3

Év e

leji

ism

étlé

sne

m

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Isko

laO

sztá

lyom

Osz

tály

társ

aim

jelle

mzé

seÉr

dekl

ődés

i kör

ömTa

nórá

n kí

vüli

tevé

keny

sége

imC

sere

diák

kap

csol

atok

nem

igen

, N/8

/5. D

FHT

nem

igen

igen

nem

10.

Ism

étlé

sig

en

11–1

2.ös

szef

ogla

lás,

dol

goza

t ne

m

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

Méd

ia, k

omm

unik

áció

E-m

ail

Face

book

Kom

mun

ikác

ió le

vélb

enLe

vélfo

rmák

Pos

taTe

lefo

nálá

sLá

tniv

alók

, nev

ezet

essé

gek

bem

utat

ása

igen

nem

nem

igen

nem

nem

nem

igen

21.

Ism

étlé

sig

en

22–2

3.ös

szef

ogla

lás,

dol

goza

t ne

m



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

Talá

lkoz

ás e

lőké

szíté

seSz

építk

ezés

Div

atK

ozm

etik

umok

, tes

tápo

lás

Egés

zség

Egés

zség

es é

letm

ódTe

tová

lás,

Pie

rcin

gÖ

ltöz

ködé

si é

s él

etm

ód ta

nács

ok

nem

nem

igen

nem

nem

igen

nem

igen

32–3

4.Is

mét

lés,

öss

zefo

glal

ás, d

olgo

zat

nem

35.

36.

37.

38.

39.

40.

Vend

égfo

gadá

sTá

jéko

zódá

sK

ultú

ra, s

zóra

kozá

si le

hető

sége

kP

rogr

amok

ven

dége

knek

Meg

hívá

sH

íres

vár

osok

és

neve

zete

sség

ek

nem

nem

igen

igen

nem

igen

41–4

3.Is

mét

lés,

öss

zefo

glal

ás, d

olgo

zat

nem

44–4

5.M

ikul

ás, K

arác

sony

nem

46–5

0.fé

lévi

ism

étlé

s, r

ends

zere

zés

nem

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

Köz

ös id

őtöl

tés

bará

tokk

alVá

sárl

ási l

ehet

őség

ekVá

sárl

ás á

ruhá

zban

Ölt

özkö

dés

Div

at v

ilága

Isko

lai „

diva

t”-

egye

nruh

aK

edve

nc r

uhad

arab

ok

nem

igen

nem

igen

nem

nem

igen

58–6

0.Is

mét

lés,

öss

zefo

glal

ás, d

olgo

zat

nem

Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

Óra

, nap

szak

ok, i

dőha

táro

zós

kife

jezé

sek

Nap

iren

dH

ázi f

elad

atok

Óra

rend

, érd

eklő

dési

kör

, sza

kkör

ökIs

kolá

mIs

mét

lés

Isko

lai é

let E

uróp

ában

és

Euró

pán

kívü

l

igen

, N/8

/61.

DFH

Tig

en, N

/8/6

2. D

FHT

igen

, N/8

/63.

DFH

Tig

en, N

/8/6

4. D

FHT

igen

, N/8

/65.

DFH

Tig

en, N

/8/6

6. D

FHT

igen

, N/8

/67.

DFH

T

68–7

0.Ö

ssze

fogl

alás

, dol

goza

tne

m

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

Spor

tága

kIs

kola

i spo

rtve

rsen

yek

Foci

(Ném

etor

szág

ban

és M

agya

rors

zágo

n)K

erék

páro

zás

Köz

ös s

port

olás

bar

átok

kal

Ked

venc

spo

rtom

bem

utat

ása

Rip

ort e

gy s

port

olóv

alSp

ortb

ales

etek

nem

nem

nem

nem

igen

igen

nem

nem

79.

Ism

étlé

sig

en

80–8

1.ös

szef

ogla

lás,

dol

goza

tne

m

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

Test

rész

ekK

ülső

tula

jdon

ságo

kB

első

tula

jdon

ságo

kÉr

zelm

ekSa

ját m

agam

jelle

mzé

seC

salá

dom

jelle

mzé

seB

arát

aim

jelle

mzé

se

nem

nem

nem

nem

nem

igen

igen

89.

Ism

étlé

sig

en

90–9

1.ös

szef

ogla

lás,

dol

goza

tne

m



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

92.

93.

94.

95.

96.

97.

98.

99.

100.

101.

Pro

jekt

mun

ka e

lőké

szíté

seO

rszá

g is

mer

et: N

émet

orsz

ágÉt

kezé

si s

zoká

sok

Kul

turá

lis é

lmén

yek

Köz

leke

dés

Pro

jekt

mun

kaP

roje

ktm

unka

Pro

jekt

mun

kaB

emut

atás

Érté

kelé

s

nem

nem

igen

igen

nem

igen

igen

igen

nem

nem

102–

105.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

nem

106–

111.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

s,

szám

onké

rés

nem



Óra

- sz

ámA

z ór

a té

máj

aA

DFH

T-m

ódsz

er

hasz

nála

ta

92.

93.

94.

95.

96.

97.

98.

99.

100.

101.

Pro

jekt

mun

ka e

lőké

szíté

seO

rszá

g is

mer

et: N

émet

orsz

ágÉt

kezé

si s

zoká

sok

Kul

turá

lis é

lmén

yek

Köz

leke

dés

Pro

jekt

mun

kaP

roje

ktm

unka

Pro

jekt

mun

kaB

emut

atás

Érté

kelé

s

nem

nem

igen

igen

nem

igen

igen

igen

nem

nem

102–

105.

Ism

étlé

s, ö

ssze

fogl

alás

nem

106–

111.

Év v

égi i

smét

lés,

ren

dsze

rezé

s,

szám

onké

rés

nem

2.5.

2. T

emat

ikus

terv

-illu

sztr

áció

Kés

zíte

tte

Més

záro

s Tí

mea

Tant

árgy

Ném

et n

yelv

Évfo

lyam

8. o

sztá

ly

Tém

akör

(mod

ul)

Isko

la, n

apir

end

A te

mat

ikai

egy

ség

célja

A sz

öveg

érté

si k

ompe

tenc

ia fe

jlesz

tése

úgy

, hog

y a

szób

eli é

s ír

ásbe

li te

véke

nysé

gek

sorá

n a

tanu

lók

képe

ssé

válja

nak

a kü

lönb

öző

jelle

gű é

s kü

lönb

öző

utak

on te

rjed

ő in

form

áció

k m

egér

tésé

re, s

zele

ktál

ásár

a, fe

lhas

z-ná

lásá

ra, k

iala

kítá

sára

, köz

vetít

ésér

e, lé

treh

ozás

ára.

Alk

otó

és a

ktív

rés

zvét

el a

kom

mun

ikác

iós

tevé

keny

sé-

gekb

en; i

ly m

ódon

kre

atív

gon

dolk

odás

fejle

szté

se, t

apas

ztal

atsz

erzé

ssel

a p

robl

émal

apú

tanu

lási

str

atég

iák

alap

jain

ak k

iala

kítá

sa.

Min

d a

négy

kés

zség

egy

ütte

s fe

jlesz

tése

a c

él: a

bes

zédk

észs

ég, h

allo

tt, i

ll. o

lvas

ott s

zöve

g ér

tése

és

az

írás

kész

ség.

Tane

szkö

zök

Sajá

t fel

adat

lapo

kSa

ját k

épek

Han

gany

agok

Letö

ltöt

t any

agok

Kul

csfo

galm

akA

tém

akör

ben

tanu

lt s

zava

k, k

ifeje

zése

kId

őhat

ároz

ós k

ifeje

zése

k, k

érdé

sek:

wan

n/ b

is w

ann/

von

wan

n bi

s w

ann/

wie

oft

/ wie

lang

e ké

rdős

zava

kkal

Tant

árgy

i kap

csol

ódás

mat

emat

ika,

bio

lógi

a–él

etvi

tel,

erkö

lcst

an



A ta

nítá

si

egys

égór

aszá

ma

Tart

alom

Cél

okM

ódsz

erek

Mun

kafo

rmák

Eszk

özök

1.Ó

ra, n

apsz

akok

, idő

hatá

rozó

s ki

feje

zése

kN

/8/6

1. D

FHT

Elöl

járó

szók

meg

ism

erés

e,

alka

lmaz

ása.

Időp

onto

k ki

feje

zésé

nek

elsa

játít

ása,

m

onda

talk

otás

fejle

szté

se

DFH

T,

szem

lélt

etés

, be

szél

geté

s, já

ték

fron

tális

, mun

ka

páro

s m

unka

, eg

yéni

mun

ka

fela

datl

ap,

lapt

op,

proj

ekto

r

2.N

apir

end

N/8

/62.

DFH

TSz

ókin

csfe

jlesz

tés

Az e

lőző

órá

n ta

nult

ism

ere-

tek

együ

ttes

alk

alm

azás

a

DFH

T,

szem

lélt

etés

, m

agya

ráza

tjá

téko

s, m

ozgá

sos

fela

dat

fron

tális

mun

ka,

páro

s m

unka

, eg

yéni

mun

ka

lapt

op,

proj

ekto

r,

fela

datl

ap

3.H

ázi f

elad

atN

/8/6

3. D

FHT

kérd

őíve

k al

apjá

n a

tanu

lók

tanu

lási

szo

kása

inak

meg

is-

mer

ése

DFH

T,ké

rdőí

vek,

be

szél

geté

s

páro

s m

unka

kérd

őív,

la

ptop

, pr

ojek

tor

4.Ó

rare

nd, é

rdek

lődé

si k

ör,

szak

kör

N/8

/64.

DFH

T

Szók

incs

fejle

szté

s, m

on-

data

lkot

ás fe

jlesz

tése

, egy

né

met

isko

la d

élut

áni f

ogla

l-ko

zása

inak

meg

ism

erés

e

DFH

T,

szem

lélt

etés

, m

agya

ráza

t, já

ték

fron

tális

mun

ka,

egyé

ni m

unka

Lapt

op,

proj

ekto

r,

labd

a,

sajá

t óra

rend

, fe

lada

tlap

5.Is

kolá

m

N/8

/65.

DFH

Tis

kolá

m, o

sztá

lyom

bem

uta-

tása

, isk

olai

hag

yom

ányo

kD

FHT,

fron

tális

mun

kaLa

ptop

, pr

ojek

tor,

fü

zet,

csom

agol

ó-

papí

r,

filct

olla

k,

szín

es c

eruz

ák

6.

Ism

étlé

sN

/8/6

6. D

FHT

A m

odul

ban

elsa

játít

ott

ism

eret

ek e

gyüt

tes

alka

lma-

zása

DFH

Teg

yéni

mun

ka,

csop

ortm

unka

Lapt

op,

csom

agol

ópap

ír,

filct

olla

k,

ceru

zák,

fü

zete

k

7.Is

kola

i éle

t Eur

ópáb

an é

s Eu

rópá

n kí

vül

N/8

/67.

DFH

T

Kül

önbö

ző o

rszá

gok

isko

lai

élet

ének

meg

ism

erés

eD

FHT

egyé

ni m

unka

, cs

opor

tmun

katá

bla,

fé

nym

ásol

atok

, fe

lada

tlap

ok,

atla

sz



2.5.

3. Ó

rate

rv-i

llusz

trác

ió (D

FHT)

Az ó

ra fő

leg

a cs

opor

tmun

kára

épü

l. A

tanu

lók

háro

m c

sopo

rtba

n do

lgoz

nak,

a c

sopo

rtok

kül

önbö

ző fe

lada

toka

t kap

nak.

A k

oope

ratív

mun

-ká

ban

a gy

erek

ek tá

mog

atjá

k eg

ymás

t, eg

yütt

dol

gozn

ak a

köz

ös c

élér

t, am

i mot

ivál

óan

hat r

ájuk

. A k

özös

mun

ka k

özbe

n fe

jlődi

k, k

itelje

se-

dik

egyé

nisé

gük.

2.5.

3.1.

Óra

terv

-ill

uszt

ráci

ó (N

/8/5

. DFH

T)

Kés

zíte

tte

Més

záro

s Tí

mea

Műv

elts

égi t

erül

etÉl

ő id

egen

nye

lv

Tant

árgy

Ném

et

Osz

tály

/ cso

port

8. o

sztá

ly

Tém

a/ m

odul

/ tem

atik

us e

gysé

gSc

hule

, Tag

esab

lauf

Az

óra

tém

ája

5. ó

ra, M

eine

Sch

ule

Az

óra

cél-

és

fela

datr

ends

zere

Isko

lám

, osz

tály

om b

emut

atás

a, is

kola

i hag

yom

ányo

k

Tant

árgy

i kap

csol

atok

mat

emat

ika,

föld

rajz

, bio

lógi

a és

éle

tvite

l, m

űvés

zete

k

Ker

eszt

tant

ervi

kap

csol

atok

Énké

p és

öni

smer

et, K

örny

ezet

i nev

elés

, Inf

orm

áció

s és

kom

mun

ikác

iós

kult

úra

Mel

lékl

etcs

opor

tok

fela

data

, kép

Tane

szkö

zök

Lapt

op, p

roje

ktor

, füz

et, c

som

agol

ópap

ír, fi

lcto

llak,

szí

nes

ceru

zák

Felh

aszn

ált f

orrá

sok

A té

máb

an h

aszn

os v

ideó

t ld.

You

Tube

: Sch

ule

kere

sősz

óval

.K

ép:

Isko

la: F

reep

ik k

épbá

zis:

htt

ps:/

/ww

w.fr

eepi

k.co

m/f

ree-

vect

or/a

-yel

low

-sch

ool-

build

ing_

2608

098.

htm

#te

rm=

schu

lgeb

aude

&pa

ge=3

&po

sitio

n=7

(letö

ltve

: 201

8. 1

1. 0

1.)



Idő

Cél

ok(n

ev.-

okt.)

Az

óra

men

ete

/A

ped

agóg

us te

véke

nysé

geA

tanu

lók

tevé

keny

sége

Mód

szer

ekM

unka

form

ákTa

nesz

közö

k

8’M

otiv

atio

nK

ontr

olle

der

Hau

sauf

g. (A

G)

Wie

geh

t es

dir?

Wan

n ge

hst d

u he

ute

nach

Hau

se?

Sam

mel

t Wör

ter

zum

The

ma

„Sch

ule”

. Mac

hen

wir

ein

en W

ortig

el

(Bild

) an

der

Tafe

l.

Die

Sch

üler

bea

nt-

wor

ten

die

Frag

en

des

Lehr

ers

Dia

log

Fron

tala

rbei

t H

eft,

Arbe

itsbl

att

Tafe

l

10'

Einf

ühru

ng

L. e

rklä

rt d

ie A

ufga

be: W

ir w

erde

n un

s ei

nen

klei

nen

Film

ans

ehen

. Ic

h st

elle

euc

h zu

erst

Fra

gen:

W

er s

pric

ht?

Wie

alt

kan

n si

e se

in?

Wel

che

Räu

me

seht

ihr

im F

ilm?

Wel

che

Fäch

er e

rwäh

nt s

ie im

Film

? Vo

n w

ann

bis

wan

n ha

ben

sie

Schu

le?

Sch.

schr

eibe

n di

e Fr

agen

auf

, dan

n m

ache

n si

e w

ähre

nd

des

Hör

ens

Not

izen

.

DFH

TFr

onta

larb

eit

Einz

elar

beit

YouT

ube

4’K

ontr

olle

Sch.

bea

ntw

orte

n di

e Fr

agen

zum

Vid

eo.

12'

Erar

beitu

ngL.

erk

lärt

die

Auf

gabe

: Sc

h. a

rbei

ten

in G

rupp

en.

Jede

Gru

ppe

beko

mm

t ein

en Z

ette

l, au

f dem

die

Auf

gabe

n si

nd.

Sch.

beg

inne

n m

it de

r Ar

beit.

Gru

ppen

arbe

itH

eft,

Pap

ier

9’K

ontr

olle

der

Au

fgab

eL.

hör

t sic

h di

e Vo

rträ

ge a

n, h

ilft u

nd

korr

igie

rtSc

h. p

räse

ntie

ren

die

Aufg

abe

Fron

tala

rbei

t

2’B

ewer

tung

L. u

nd S

ch b

ewer

ten

gem

eins

am

die

Stun

deFr

onta

larb

eit



Idő

Cél

ok(n

ev.-

okt.)

Az

óra

men

ete

/A

ped

agóg

us te

véke

nysé

geA

tanu

lók

tevé

keny

sége

Mód

szer

ekM

unka

form

ákTa

nesz

közö

k

8’M

otiv

atio

nK

ontr

olle

der

Hau

sauf

g. (A

G)

Wie

geh

t es

dir?

Wan

n ge

hst d

u he

ute

nach

Hau

se?

Sam

mel

t Wör

ter

zum

The

ma

„Sch

ule”

. Mac

hen

wir

ein

en W

ortig

el

(Bild

) an

der

Tafe

l.

Die

Sch

üler

bea

nt-

wor

ten

die

Frag

en

des

Lehr

ers

Dia

log

Fron

tala

rbei

t H

eft,

Arbe

itsbl

att

Tafe

l

10'

Einf

ühru

ng

L. e

rklä

rt d

ie A

ufga

be: W

ir w

erde

n un

s ei

nen

klei

nen

Film

ans

ehen

. Ic

h st

elle

euc

h zu

erst

Fra

gen:

W

er s

pric

ht?

Wie

alt

kan

n si

e se

in?

Wel

che

Räu

me

seht

ihr

im F

ilm?

Wel

che

Fäch

er e

rwäh

nt s

ie im

Film

? Vo

n w

ann

bis

wan

n ha

ben

sie

Schu

le?

Sch.

schr

eibe

n di

e Fr

agen

auf

, dan

n m

ache

n si

e w

ähre

nd

des

Hör

ens

Not

izen

.

DFH

TFr

onta

larb

eit

Einz

elar

beit

YouT

ube

4’K

ontr

olle

Sch.

bea

ntw

orte

n di

e Fr

agen

zum

Vid

eo.

12'

Erar

beitu

ngL.

erk

lärt

die

Auf

gabe

: Sc

h. a

rbei

ten

in G

rupp

en.

Jede

Gru

ppe

beko

mm

t ein

en Z

ette

l, au

f dem

die

Auf

gabe

n si

nd.

Sch.

beg

inne

n m

it de

r Ar

beit.

Gru

ppen

arbe

itH

eft,

Pap

ier

9’K

ontr

olle

der

Au

fgab

eL.

hör

t sic

h di

e Vo

rträ

ge a

n, h

ilft u

nd

korr

igie

rtSc

h. p

räse

ntie

ren

die

Aufg

abe

Fron

tala

rbei

t

2’B

ewer

tung

L. u

nd S

ch b

ewer

ten

gem

eins

am

die

Stun

deFr

onta

larb

eit

1. G

rupp

e: S

tellt

eur

e Sc

hule

von

auß

en u

nd in

nen

vor!

(Geb

äude

, Räu

me,

Leh

rer-

, (Sc

hüle

rzah

l, U

nter

rich

t, Sc

hulfä

cher

)

2. G

rupp

e: S

tellt

eur

e K

lass

e vo

r! (K

lass

enzi

mm

er, K

lass

enka

mer

aden

, Kla

ssen

lehr

er, P

rogr

amm

e, P

ause

n)

3. S

tellt

die

Tra

ditio

nen

in d

er S

chul

e vo

r! (F

este

: Wei

hnac

hten

, Fas

chin

g, K

lass

enfa

hrt,

Feri

en, S

port

lebe

n)

Jede

Gru

ppe

soll

auf d

em P

apie

r ar

beite

n, z

eich

nen!

Mot

ivat

ions

bild

SCHULE

SCHULE

SCHULE



3. Gyűjtemény

3.1. Játékgyűjtemény

Találjunk valami közöset!Cél: kommunikáció, ismerkedés, nyelvi kompetenciák fejlesztése

Korcsoport: 10+ év

Munkaforma: csoportmunka, pármunka

Előkészületek: –

Idő: kb. 20-25 perc

Játékleírás: 1. lépés A csoport tagjai saját választásuk szerint párokat alkotnak, a párok a terem-

ben egymástól aránylag messze helyezkednek el, hogy ne zavarják egymást.

2. lépés A pároknak egymás kérdezésével három olyan dolgot kell találniuk, amelyik

mindkettőjükre jellemző. Lehetőleg törekedni kell minél érdekesebb közös pontok megtalálására. A párok felírják a megbeszélt információkat egy lapra vagy beírják a füzetbe.

3. lépés Minden tanuló új párt választ magának. A feladat ismétlődik.

4. lépés Három- négy kör után a tanulók visszaülnek a helyükre és elmondják a nagy-

csoportban azokat az információkat, amelyek közösek voltak.

Alkalmazások: idegen nyelv, osztályfőnöki

VillámrandiCél: kommunikációs készség fejlesztése, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése,

tárgyi tudás ellenőrzése

Korcsoport: 12+ év


Előkészületek: érdekes, gondolkodtató kérdések felírása kis kártyákra (számuk a létszámtól függetlenül minél több legyen)

Idő: 2-3 perc körönként

Játékleírás: 1. lépés

A tanár a diákokat két, egyenlő létszámú csoportra osztja, majd az egyik cso-port tagjait egymástól kisebb távolságra leülteti, kiosztja nekik az előre elké-szített kártyákat, a másik csoport tagjai állva maradnak.



2. lépés Az álló csoport tagjai egyenként leülnek egy ülő tanulóval szemben, majd a

tanár elindít egy időzítőt, 2-3 percre állítva. Ez idő alatt a tanulóknak a kártyá-kon lévő kérdéseket kell egymásnak feltenni, azokról beszélgetni, véleményü-ket kifejteni.

3. lépés Minden kör végeztével az álló csapat tagjainak egy másik ülő diákhoz kell

leülni, majd újraindul az időzítő.

Alkalmazások: történelem, irodalom, természettudományok, idegen nyelv

Variációk: számonkérésre is használhatjuk, ebben az esetben tárgyi tudást ellenőrző kér-dések kerülhetnek a kártyákra

Szituációs játék – máskéntCél: kommunikációs készség, gyors helyzetfelismerés fejlesztése, idegen nyelvi

kompetenciák fejlesztése

Korcsoport: 12+ év


Előkészületek: kis kártyák készítése, melyek különböző szituációkat tartalmaznak (éttermi rendelés, útbaigazítás kérése, jegyvásárlás stb.); további kis kártyák, külön-böző vicces/nem hétköznapi szavakkal (4-5 csapatonként)

Idő: 10 perc előkészület, 3-4 perc bemutatás csapatonként

Játékleírás:

1. lépés

A tanár a diákokat kisebb 2-3 fős csapatokra osztja, majd minden csapat húz egy szituációs kártyát, illetve 4-5 szókártyát.

2. lépés

A tanulóknak ezek után kb. 10 perces felkészülési idő alatt kell eljátszani a szi-tuációkat, a megadott szavakat használva, majd bemutatni ezeket egymásnak. Az előadások lehetnek viccesek, komolyak, kreatívak.

3. lépés

Miután mindenki bemutatta a saját szituációját, a diákok értékelik egymás előadását.

Alkalmazások: idegen nyelv, tánc és dráma

Variációk: A játékot játszhatjuk versenyszerűen vagy csupán szórakozásból. Nagyobb gyerekeknél a megadott szavak helyett használhatunk különböző jellemvoná-sokat (dühös, elégedetlen, vicces, kedves, akadékoskodó), melyekkel a diákok-nak egyenként azonosulniuk kell.



Igaz-HamisCél: ismerkedés, idegen nyelvi kompetenciák

Korcsoport: 10+ év

Munkaforma: egyéni


Idő: létszámtól függően 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

Minden diák felír magáról két hamis és egy igaz állítást egy papírra, melyeknek minél egyedibbnek, meglepőnek kell lenni, hogy ne legyen túl könnyű a többi-eknek kitalálni a válaszokat.

2. lépés

Egy tanuló hangosan felolvassa az állításokat, majd mindenkinek egyénileg tippelnie kell, hogy melyik állítás lehet igaz, és melyik hamis (lehet jelentkezé-ses alapján, vagy mindenki felírhatja tippjét a lapjára)

3. lépés

A tippelések után a tanuló ismerteti, hogy melyik állítás volt igaz. A tanulók minden jó tipp után egy pontot kapnak. A soron következő játékos jön.

Alkalmazások: idegen nyelv, tánc és dráma, osztályfőnöki

Variációk: A játékot játszhatjuk pontokkal vagy azok nélkül. A két hamis, egy igaz helyett használhatunk más kombinációt is.

A parkbanCél: idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, kommunikáció

Korcsoport: 12+ év

Munkaforma: pármunka

Előkészületek: Két szék kikészítése a teremben, melyek a parkban lévő padot szimbolizálják

Idő: létszámtól függ, páronként kb. 2-3 perc

Játékleírás:

1. lépés

Az első tanuló megérkezik „a város parkjába”, leül a padra. Hamarosan helyet foglal mellette a következő diák, aki szintén leül. Beszélgetésbe kezdenek. A beszélgetés utánozza azt a helyzetet, amikor két vadidegen ember kezd beszélgetni egymással.

2. lépés

Kb. 2 perc után az egyik tanulónak „sietnie” kell, feláll a „padról”, visszaül a helyére. Ezután érkezik a következő tanuló, aki szintén helyet foglal a széken. Újabb beszélgetés kezdődik.



3. lépés

Kb. 2 perc után az első diák feláll, a második marad. Majd a következő diák ül le a megüresedett helyre és újra beszélgetnek.

Alkalmazások: idegen nyelv

Variációk: A diákok saját szerepük eljátszása helyet kitalált személyeket is megszemé-lyesíthetnek, pl. idős néni, kisgyerekes anyuka, egyetemista stb.

Mit jelent valójában?Cél: nyelvi kompetenciák fejlesztése

Korcsoport: 12+ év

Munkaforma: csoportos

Előkészületek: A tanár olyan ritka, kevésbé közismert szavakat, kifejezéseket ír fel a táblára, melyeket egyik diák sem ismer, lehetőleg soha nem is találkoztak még velük.

Idő: 10-15 perc előkészület, 20 perc játékidő

Játékleírás:

1. lépés

A tanár a diákokat 2-5 fős csapatokba osztja, majd minden csapat választ egy szót/kifejezést a tábláról.

2. lépés

A tanár minden csapattal ismerteti a saját szavuk/kifejezésük jelentését, majd a csapatoknak meg kell fogalmazni a valódi jelentést egy mondatban, ill. két másik kitalált jelentést is írni.

3. lépés

Minden csapat ismerteti a szót és a hozzá tartozó jelentéseket, amit írtak, majd a többi csapatnak meg kell tippelnie, hogy melyik volt a valódi jelentés.

Alkalmazások: idegen nyelv, magyar nyelvtan, irodalom, biológia, földrajz

Variációk: A játékot nem szükséges versenyszerűen játszani. A szavak, kifejezések helyett használhatunk tantárgy szerint különleges állatokat, országokat, váro-sokat, vagy szakmai kifejezéseket, a lényeg annyi, hogy ne legyen olyan diák, aki ismeri a jelentésüket.



Hogy érzed magad?Cél: ráhangolódás, motiváció, kommunikáció, idegen nyelvi kompetenciák fejlesz-

tése

Korcsoport: 10+ év

Munkaforma: csoportmunka, egyéni munka


Idő: csoport létszámától függ, diákonként max. 1 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár megkérdezi a diákokat, válasszanak ki egy színt, amelyik legjobban jellemzi a pillanatnyi állapotukat. Saját példáján elmondja, hogy érzi magát. Pl. Ich fühle mich heute rosa, denn ich bin ruhig…

2. lépés

A tanár sorban megkérdezi a diákokat, ki hogyan érzi magát.


Variációk: Magasabb nyelvi szinten lévő csoportokban részletesebben meg lehet indo-kolni a színválasztást.

Rajzos diktálásCél: beszédértés és kreativitás fejlesztése

Korcsoport: 10-13 év

Munkaforma: egyéni munka, majd pármunka

Előkészületek: a diákoknak lediktálandó szöveg előkészítése

Idő: kb. 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár diktálása alapján a diákok rajzot készítenek a hallottak alapján.

2. lépés

A diákok összehasonlítják egymással párban a munkáikat és megbeszélik az esetleges eltéréseket és azok okát.

Alkalmazások: idegen nyelv, vizuális kultúra

Forrás: Gedeon Éva / N. Tóth Zsuzsa / Rádai Péter (1994): 165 ötlet nyelvtanárok szá-mára. 3. kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 207.



Betűzöm a nevem!Cél: motiváció, ismerkedés, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

Korcsoport: 12+ év

Munkaforma: egyéni munka


Idő: felkészülés 10-15 perc, majd kb. 10 perc a játékidő

Játékleírás:

1. lépés

A tanár megkéri a diákokat, hogy betűzzék a neveiket úgy, hogy olyan szava-kat válasszanak ki, amelyek az adott betűvel kezdődnek és jellemzőek rájuk. Bármilyen szófaj használata megengedett. Pl. EVA, e wie ehrlich, V wie viel-seitig, a wie Arbeit.

2. lépés

A felkészülési idő letelte után tetszőleges sorrendben mondják el a diákok a nevüket betűzve.


Variációk: Nyelvi szinttől függően lehet teljes nevet betűzni, vagy csak keresztnevet. Lehet egyszerűsíteni a feladatot azzal, hogy a kiválasztott szónak nem kell jellemző-nek lenni a diákra vagy lehet nehezíteni azzal, hogy megkötjük pl. a szófajokat vagy teljes mondatokat kell alkotni a betűkhöz kiválasztott szavakkal.

Személyi igazolványCél: beszédkészség fejlesztése, csoportkohézió erősítése


Munkaforma: pármunka, majd plénum

Előkészületek: személyi igazolvány minta elkészítése, lemásolása

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

Minden diák kap egy üres személyi igazolvány mintát.

2. lépés

A párok kérdéseket tesznek fel egymásnak és a másik válasza alapján elkészí-tik az ő személyi igazolványát.

3. lépés

A személyi igazolványok elkészülése után a plénumban mindenki bemutatja a párját.



Alkalmazások: idegen nyelv, osztályfőnöki óra, magyar nyelv és irodalom

Variációk: A személyi igazolvány minta bővíthető további aspektusokkal a diákokra szabva.

Forrás: Gedeon Éva / N. Tóth Zsuzsa / Rádai Péter (1994): 165 ötlet nyelvtanárok szá-mára. 3. kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. p. 21.

Kreatív írásCél: íráskészség, nyelvi cselekvőképesség és kreativitás fejlesztése


Munkaforma: csoportmunka

Előkészületek: a diákok érdeklődési körének megfelelő téma kiválasztása

Idő: kb. 20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár megad egy témát, amelyet minden csoport elkezd kidolgozni és elkezd írni egy szöveget.

2. lépés

Egy bizonyos idő után a csoportok továbbadják a lapjukat úgy, hogy a rajta lévő szöveg nem látható a másik csoport számára. Ezután ők továbbírják a szöve-get.

3. lépés

Az utolsó kör után a csoportok visszakapják azt a szöveget, amelyet ők kezdtek el írni és el tudják olvasni a szöveget, amely az egész csoport munkájaként több részletben íródott.

Alkalmazások: idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem

Variációk: A feladat elvégezhető egyéni munka formájában is. Ebben az esetben a diákok egy megadott témához szabadon írhatnak egy szöveget a rendelkezésükre álló idő alatt.



Sorakozó játékCél: interkulturális kompetencia fejlesztése, szókincsbővítés, érvelési készség

fejlesztése


Munkaforma: plénum

Előkészületek: állítások előkészítése

Idő: kb. 30 perc

Játékleírás:

1. lépés

A diákok a terem két oldalán egymással szemben állnak és felolvasott vagy kivetített állításokkal kapcsolatban kell véleményt formálniuk úgy, hogy, aki alapvetően egyetért az állítással egy kicsit előre lép.

2. lépés

Az összes állítás felolvasása után megbeszélheti a csoport, hogy ki milyen megfontolásból lépett előre, ill. ez alapján a vélemények megvitathatók.

Alkalmazások: idegen nyelv, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Variációk: A játék játszható egy sorba rendeződve is. Ebben az esetben egy vélemény-vonal alakul ki, ahol a diákok 1-10-ig tudnak elrendeződni az adott állítással kapcsolatos véleményük alapján.

Forrás: Lázár Ildikó (2015): 39 interkulturális játék. Ötlettár tanároknak az interkulturá-lis kompetencia és a csoportdinamika fejlesztéséhez. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem (= Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 9.). pp.22-81.

Verseny a szöveg megértéséértCél: szövegkompetencia és nyelvi cselekvőképesség fejlesztése



Előkészületek: a szöveg kiválasztása, sokszorosítása, kellékek (rajzszög) előkészítése, a szö-veghez

tartozó kérdések (20-25 kérdés) megírása

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1.lépés

A tanár a terem különböző pontjain, jól látható helyeken elhelyezi a szöveg példányait.

2.lépés

A megalkotott csoportok egy-egy példány köré állnak és egyszer elolvassák a szöveget.



3. lépés

Ezután a tanár sorban felteszi a szöveghez kapcsolódó kérdéseket, amelyekre a választ bármelyik csoport tagja bemondhatja. Helyes válasz esetén az adott csoport egy pontot kap.

Alkalmazások: idegen nyelv, történelem, magyar nyelv és irodalom, művészettörténet

Variációk: Meg lehet kérni a tanulókat, hogy a helyes válasz megadása után olvassák fel a szöveg azon részét, amely alátámasztja a helyes választ.


SzinonimakártyákCél: szókincsbővítés


Munkaforma: plénum

Előkészületek: a tárgyalt szövegből annyi szó kiválasztása, ahány diák van a csoportban, a szavak kártyára történő felírása, ezekhez szinonima vagy körülírás keresése

Idő: kb. 15 perc

Játékleírás:

1.lépés

Minden diák kap egy szókártyát.

2. lépés

A tanár elkezdi felolvasni a szöveget úgy, hogy a tanulók kártyáin szereplő szavakat behelyettesíti az általa kigondolt szinonimákkal, ill. körülírásokkal. A tanulóknak meg kell állítaniuk a tanárt, ha úgy gondolják, hogy az ő szavuk behelyettesítése hangzott el és el kell ismételniük a mondatot az eredeti szó visszahelyezésével.


Variációk: A diákok maguk is elkészíthetik a szókártyákat és az azokhoz tartozó szino-nimákat. Majd csoportokban egymást kihívhatják versenyre.




Mondatalkotás (kockajáték)Cél: nyelvi tudatosság és beszédkészség fejlesztése



Előkészületek: kocka előkészítése a kérdőszavakkal

Idő: kb. 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

A diákok kapnak egy nagy kockát, amelyen a kérdőszavak (mikor?, kit?, hol?, miért?, hogyan?, milyen gyakran? Stb.) szerepelnek.

2. lépés

A csoport kijelöli a mondat alanyát (pl. a gyerek). A játékosok dobnak a koc-kával és amelyik kérdőszót dobják, arra adnak egy választ a mondat alanyát beleépítve.


Variációk: A kockára felírhatók más gyakorolni kívánt nyelvi jelenségek is.

Forrás: Häusermann, Ulrich / Piepho, Hans-Eberhard (1996): Aufgaben-Handbuch. Deutsch als Fremdsprache. Abriss einer Aufgaben- und Übungstypologie. München: iudicum Verlag. 490.

TegnapCél: nyelvi cselekvőképesség és beszédkészség fejlesztése




Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

Minden csoport egy tagja kimegy az osztályteremből. A teremben bent mara-dók elkészítik a kint lévő társaik képzeletbeli előző napi időbeosztását (hol vol-tak, kivel, mit csináltak stb.)

2. lépés

Ezután behívják a kint lévő társaikat, akiknek eldöntendő kérdések segítsé-gével kell kideríteniük, hogy csoportjuk szerint hogyan töltötték ők az előző napot.

3. lépés

Miután kitalálták a csoportjuk kikérdezheti őket, hogy valójában hogy zajlott az előző napjuk.



Alkalmazások: idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom

Variációk: Az előző nap helyett lehet más témát is választani (pl. előző nyaralás).


Bekerítő kérdések Cél: kérdés-technika fejlesztése, szókincs ismétlése



Előkészületek: szókártyák előkészítése minden tanuló részére

Idő: 15 perc

Játékleírás:

1.lépés

A tanár minden tanulónak ad egy szót. (A párok nem ismerhetik egymásét). A tanulók olyan kérdést tesznek fel egymásnak, amire válaszul elhangzik a saját szavuk, amelyet kaptak.

(Pl. erdő –

A: Hol él az állatok nagy része?

B: A tengerben.

A: Hol vándorol Hófehérke, mielőtt megérkezik a törpék házához?

B: Az erdőben. )

2.lépés

Miután a pár mindkét tagja kitalálta a másik szavát, maguk választanak egyet az elmúlt órák új szavai közül néhányat, és azokkal folytatják a játékot.

Alkalmazások: idegen nyelv, társadalmi és állampolgári ismeretek, osztályfőnöki óra


Szavak keresztül-kasulCél: memória fejlesztése, ráhangolás új szavak ismétlésével


Munkaforma: egyéni munka, majd plénum

Előkészületek: A tanár egy nagy fehér papírra hosszában, keresztben és átlósan felír 10-12 szót.

A feladat elkészíthető aktív táblás feladatként is.

Idő: 5 perc



Játékleírás:

1. lépés

A tanár megmutatja a lapot, a tanulók pedig leírják azokat emlékezetből.

2. lépés

Ez 1. lépés kétszer megismétlődik. Remélhetőleg minden alkalommal újabb szavak kerülnek a listákra.

3. lépés

A legtöbb szót leírt tanulók valamelyike diktálja a szavakat, egy másik a táblára írja.

Variáció: Amikor a színeket tanítjuk, különböző színű ceruzával írjuk a szavakat. A tanu-lóknak nemcsak a szavakra kell emlékezniük, hanem arra is, milyen színnel voltak írva az egyes szavak.

A szavakat kivetíthetjük aktív táblán is.



Tedd, amit mondok!Cél: Ráhangolás, felszólító mód begyakorlása


Munkaforma: plénum

Előkészületek: A tanár előkészít egy felszólításokat tartalmazó listát (a teremben végrehajt-ható cselekvések legyenek!), és kiválaszt egy zeneszámot. A terem nagy részét kiürítik (a padokat a terem szélére tolják).

Idő: 5-10 perc

Játékleírás:

1. lépés

Megszólal a zene, a tanulók sétálnak a teremben.

2. lépés

Amikor a tanár leállítja a zenét, ad egy utasítást: pl. Alkossatok 5 fős csopor-tokat! A felszólítás végrehajtása után ismét indul a zene, és mindenki egyedül sétál tovább.

3. lépés

Az 1. és 2. lépés addig ismétlődik, amíg a listáról elfogynak a felszólítások.





HallgatózásCél: beszéd- és íráskészség fejlesztése



Előkészületek: A tanár olyan képeket visz be vagy készít elő aktív táblás feladatként, amelyek két személy látható. Annyi képre van szükség, hogy minden párnak jusson egy.

Idő: 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

A párok feladata az, hogy írjanak egy olyan párbeszédet, amelyet a képen lát-ható két személy folytat egymással.

2. lépés

Amikor a párok elkészültek, előadják jelenetüket az osztálynak úgy, hogy a ké- pen látható pózba helyezkednek és utánozzák a kép szereplőit.

3. lépés

Az osztály a párbeszéd után megbeszéli, hogy szerintük ki a két szereplő és milyen viszonyban vannak egymással.


Forrás: Gedeon Éva, N. Tóth Zsuzsa, Rádai Péter (1994): 165 ötlet nyelvtanárok szá-mára. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 228.

SzókeresőCél: motiváció, szókincsfejlesztés


Munkaforma: egyéni / pár / csoport munka

Előkészületek: szókereső feladatlap elkészítése (Pl.: http://www.suchsel.de.vu/), sokszorosí-tása

Idő: kb. 5-10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár ismerteti a feladat menetét. Ha pár- vagy csoportmunkában szeretné megoldatni a feladatot, kialakítja a párokat / csoportokat, majd kiosztja a szó-keresők feladatlapokat.

2. lépés

A tanulók megkeresik az elrejtett szavakat.

3. lépés

A tanulók ellenőrzik a megoldásaikat és a megtalált szavakat mondatba fog-lalják.



Alkalmazások: bármely tantárgy esetében alkalmazható

Variációk: Ha a tanulók csoportban dolgoztak, versenyfeladatként is megoldhatják a szó-keresést. Minden a megadott idő alatt megtalált szó egy pontot ér. Ha mon-datba is tudják foglalni, újabb ponto(ka)t szerezhetnek attól függően, ki hány helyes mondatot tud alkotni pl. 1 perc alatt.

A tanulók készítenek egymás számára szókereső feladatlapokat, amiket azu-tán egymás között kicserélnek és megoldanak.

BetűsalátaCél: motiváció, szókincsfejlesztés, kreativitás fejlesztése



Előkészületek: betűsaláták elkészítése, sokszorosítása, kiosztása

Idő: kb. 10-15 perc (a létszámtól függően)

Játékleírás:

1. lépés

A tanár ismerteti a feladat menetét. Ha pár- vagy csoportmunkában szeretné megoldatni a feladatot, kialakítja a párokat / csoportokat, majd kiosztja a betű-salátákat.

2. lépés

A tanulók megpróbálják kitalálni, mely szavak betűi keveredtek össze és felír-ják az adott szavakat a füzetbe.

3. lépés



Variációk: Ha a tanulók csoportban dolgoztak, versenyfeladatként is megoldhatják a szó-keresést. Minden a megadott idő alatt megtalált szó egy pontot ér. Ha mon-datba is tudják foglalni, újabb ponto(ka)t szerezhetnek attól függően, ki hány helyes mondatot tud alkotni pl. 1 perc alatt.

A tanulók készítenek egymás számára betűsalátákat, amiket azután egymás között kicserélnek és megoldanak.



Három szóCél: beszédkészség és kreativitás fejlesztése


Munkaforma: frontális osztálymunka

Előkészületek: beszélgetőkör kialakítása székekkel, esetleg szókártyák előkészítés


Játékleírás:

1. lépés

A tanulók a tanárral együtt körben ülnek. Először a tanár nevez meg három szót, melyek kezdőbetűje azonos.

2. lépés

A mellette ülő tanuló mondatot alkot ezekkel a szavakkal. Majd ő adja meg az új szavakat.

Alkalmazások: idegen nyelv, magyar nyelv, dráma és tánc

Variációk: –

Így hallottam (Stille Post)Cél: motiváció, koncentráció, megfigyelőképesség, hallásérzékelés fejlesztése



Előkészületek: beszélgetőkör elkészítése székekkel


Játékleírás: A tanulók körben ülnek. A tanár a tőle balra ülő tanuló fülébe súg egy szót / mondatot. A tanuló továbbsúgja a mellette ülő fülébe, amit hallott. Ezt addig folytatják, amíg a legutolsó tanulóhoz is elér az információ. Ő hangosan elmondja, amit hallott. Ezt összehasonlítják az eredeti szóval / mondattal.

Alkalmazások: bármely tantárgy esetén alkalmazható

Variációk: –



MemoryCél: szókincs fejlesztése, ismétlés, gyakorlás

Korcsoport: 6-10 év kezdő


Előkészületek: képek és német nyelvű megfelelőjük felírása kis kártyákra (számuk a létszám-tól függetlenül minél több legyen)

Idő: 5-10 perc körönként

Játékleírás:

1. lépés

A tanár a diákokat párosával vagy 3-4 fős csoportokba osztja, majd kiosztja nekik az előre elkészített kártyákat és borítékba bekészített kártyákat.

2. lépés

A gyerekek leteszik a képeket lefordítva az asztalra, ezt követően váltogatva fordítják őket fel, megkeresve a párokat, hangosan felolvassa, így bizonyítva, hogy jó a megoldás. Az nyer, aki több párt talál.


Variációk: számonkérésre is használhatjuk, ebben az esetben tárgyi tudást ellenőrző kér-dések kerülhetnek a kártyákra.

KeresésCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás


Munkaforma: frontális munka

Előkészületek: a gyerekek testrészeket rajzolnak egyesével nagy papírra csoportban

Idő: 2 perc körönként

Játékleírás:

1. lépés

A tanár elhelyezi a plakátokat az osztályterem különböző részein, úgy hogy azok akadálymentesen elérhetők legyenek.

2. lépés

Megnevez egy testrészt és a gyerekek odaszaladnak a megnevezett testrész-hez. Néhány kör után egy gyerek átveszi a játék irányítását a tanártól, majd továbbadja egy másik gyereknek.

Alkalmazások: idegen nyelv, vizuális kultúra, környezetismeret

Variációk: más főnevekkel, számokkal, színekkel is játszható.



PuzzleCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás


Munkaforma: páros munka

Előkészületek: előrerajzolt fej, újságból kivágott arcrészek

Idő: 10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár kiosztja a szükséges anyagokat a gyerekeknek a kivágott részeket borítékban, akik párosával fognak dolgozni.

2. lépés

A gyerekek kihúzzák egyesével a darabokat, megnevezik őket, és a megfelelő helyre teszik, ha elkészült a munka, cserélhetnek egymással a csoportok arc-részeket. Természetesen németül megnevezve, és kérve a megfelelő darabot.

Alkalmazások: idegen nyelv, technika, vizuális kultúra, környezetismeret

Variációk: kiegészíthető további arcrészekkel (szempilla, arccsont, szemhéj, szemöldök stb), testrészekkel

Forrás: Vollmer (2005). In: Grannemann–Loos

Beszélő kőCél: kommunikációs készség fejlesztése, ötletgyűjtés


Munkaforma: plénum

Előkészületek: 1 db kő

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanulók székeikkel ülőkört alakítanak ki. A feladat egy adott téma megbe-szélése, illetve egy ötletadó impulzus nyomán egy történet közös kitalálása. Mindig az a tanuló beszélhet, akinél a kő van.

2. lépés

Ha valaki érzi, hogy melegszik a kő a kezében, lassan be kell fejeznie a mon-dandóját és tovább kell adnia a követ valakinek. A követ lehet kérni, illetve az aktuális beszélő is felkérhet valakit, hogy vegye át tőle a követ és folytassa a történetet, illetve mondja el a véleményét.

3. lépés

A beszélgetés során többször is szabad kérni a követ. Fontos, hogy a tanár nagyon keveset beszéljen.

Forrás: Szklenár Judit /szerk./ (2006): Szakma módszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet



A és BCél: kommunikációs és beszédkészség fejlesztése, önálló ismeretszerzés

Korcsoport: 12+


Előkészületek: feladatlap-párok összeállítása

Idő: 10-15 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanulók párban dolgoznak. A feladatot A és B feladatlapon kapják meg. Mindkét feladatlap a megoldáshoz szükséges információknak csak az egyik felét tartalmazza. A tanulók nem láthatják egymás feladatlapjait.

2. lépés

Ahhoz, hogy a tanulók ki tudják tölteni a saját feladatlapjaikat a hiányzó infor-mációkkal, kérdéseket kell feltenniük egymásnak.


HanghibaCél: kommunikációs készség fejlesztése, megfigyelőképesség fejlesztése

Korcsoport: 12+

Munkaforma: egyéni ⇒ csoportmunka ⇒ plénum

Előkészületek: a tanár jelenetet választ egy filmből

Idő: 3+15 perc+prezentáció

Játékleírás:

1. lépés

A kiválasztott jelenetet úgy nézik meg a tanulók, hogy a képet látják ugyan, de levesszük a hangot.

2. lépés

A tanulók feladata, hogy átgondolják, miről beszélhetnek a szereplők.

3. lépés

A lehetséges dialógusokat csoportokban megvitatják.

4. lépés

A csoportmunka eredményét kevert csoportokkal, esetleg csoportbeszámo-lókkal prezentálják.

5. lépés

Ezt követően a tanulók hanggal nézik meg a jelenetet, és összehasonlítják ötleteiket a valódi filmrészlettel.




Közös történetmesélésCél: kommunikációs készség fejlesztése, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

Korcsoport: 12+


Előkészületek: a beszélgetést indító kép, papír és íróeszköz előkészítése

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár felmutat egy képet, mely alapján a körben ülő diákok egyike egy törté-netet kezd elmesélni.

2. lépés

3-4 mondat után a mellette ülő diák folytatja azt. Az óramutató járásával meg-egyezően haladnak.

3. lépés

Amíg egyikőjük szövi a mesét, a tőle jobbra ülő társa jegyzeteli mondandójának lényegét.

Forrás: Szklenár Judit (szerk.): Szakma módszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet 2006.

Ülj le!Cél: beszédértés fejlesztése, óra eleji bemelegítés

Korcsoport: 10+

Munkaforma: frontális


Idő: 5 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár felállítja az osztályt.

2. lépés

A tanár különböző mondatokat mond. Például: Aki ma reggel busszal jött az is-kolába, az üljön le. Aki ma még nem evett semmit, üljön le. Akinek van kutyája, üljön le. Aki szeret horgászni, üljön le.

3. lépés

Akik egy-egy mondatra igennel válaszolnak vagy akikre a tanár mondata érvé-nyes, azok leülnek. 4-5 perc alatt minden tanuló leül.

Forrás: Gedeon Éva, N. Tóth Zsuzsa, Rádai Péter (1993): 165 ötlet nyelvtanárok szá-má ra. Tankönyvkiadó, Budapest.



Mi hova került?Cél: szókincs, helyhatározók

Korcsoport: 10+



Idő: 10-15 perc

Játékleírás:

1. lépés

Az osztály tagjai átrendezik az osztálytermet, egyes tárgyak szokatlan helyre kerülhetnek. A tanár ad két percet, hogy mindenki megfigyelje a tárgyak hely-zetét.

2. lépés

A tanár kérdéseket tesz fel, melyekre a tanulók válaszolnak. Pl. Mi van a tanári asztalon? Hány ablak van nyitva? Hol van a könyv?

3. lépés

A tanár megkéri a tanulókat, hogy csukják be a szemüket, majd ő vagy egy felkért tanuló átrendezi a tárgyak helyzetét. A tanulók a füzetükbe írják a vál-tozásokat.

Forrás: Gedeon Éva – N. Tóth Zsuzsa – Rádai Péter (1993): 165 ötlet nyelvtanárok szá-mára. Tankönyvkiadó, Budapest

SzigetfejlesztésCél: szociális kompetencia fejlesztése, döntéshozatal, stratégiai gondolkodás fej-

lesztése

Korcsoport: 12+ év


Előkészületek: nagyobb méretű papírlap, színes ceruzák, filctollak

Idő: 20 perc előkészület, csapatonként 4-5 perc ismertetés

Játékleírás:

1. lépés

A diákok 3-4 fős csapatokba rendeződnek, majd minden csoport kap egy papír-lapot.

2. lépés

Minden csapatnak meg kell terveznie a saját szigetét, melyet az alapoktól kell felépíteniük. Az egyetlen megkötés annyi, hogy minden döntésüket indokol-niuk kell: Miért oda kerültek az épületek? Miért azokat az állatokat tenyésztik? Miért létesítettek/nem létesítettek bizonyos épületeket? A szigetre bármit épít-hetnek, bármit tervezhetnek oda, viszont figyelniük kell a különböző feltételek megteremtésére: ivóvíz, élelem, megfelelő időjárási körülmények, egészség-ügy stb.



3. lépés

Miután elkészültek a tervezéssel, minden csapat bemutatja a saját szigetét, majd a többiek kérdéseket tesznek fel ezzel kapcsolatban, melyekre a tagok-nak válaszolniuk kell.

Alkalmazások: idegen nyelv, biológia, földrajz

Variációk: Korosztálytól függően szigoríthatjuk a követelményeket, nagyobb gyerekektől komolyabban átgondolt munkákat is várhatunk.

Mi a szabály?Cél: logikus gondolkodás, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

Korcsoport: 10+ év

Munkaforma: egyéni


Idő: korlátlan

Játékleírás:

1 lépés

Kisebb csoportokra van szükség, maximum 5-6 fő kerüljön egy csoportba. Minden csoportból egy embert kiválasztunk, akinek ki kell találnia egy szabályt arra, hogy mi kerülhet bele egy „zsákba” és mi nem. A szabály bármi alapján lehet: a szó nyelvtani felépítése, jelentése, a kérdező kézmozdulata, a kérdés hangsúlya, bármi, amire egy logikai szabályt fel lehet építeni.

2. lépés

Ezek után a csoport többi tagja elkezdi kérdezni, hogy bizonyos dolgok bele-kerülhetnek-e a zsákba, a játékvezetőnek pedig igen-nemmel kell válaszol-nia nekik. A játékosok feladata annyi, hogy minél hamarabb ki kell találniuk, milyen szabály alapján megy a játék.

3. lépés

Ha valaki kitalálta, és a játékvezető is jóváhagyta a tippjét, akkor ő is vezetővé válik és segíthet a válaszadásban.

Alkalmazások: idegen nyelv, magyar nyelv, matematika, természettudományok

Variációk: Tantárgytól függően változtathatjuk a kritériumokat: matematikaórán hasz-nálhatunk számokat, biológián állatokat, növényeket stb.



Interkulturális találkozásokCél: interkulturális kompetencia és nyelvi cselekvőképesség fejlesztése kulturális

különbségek tudatosítása, empátia és nyitottság fejlesztése


Munkaforma: csoportmunka, majd plénum

Előkészületek: szerepkártyák és színes kitűzők készítése, kérdések sokszorosítása

Idő: megbeszéléssel együtt 25 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár bevezeti a diákokat a játékba és elmondja, hogy szerepük szerint három országból fognak érkezni, hogy részt vegyenek egy ünnepségen, ahol minél több emberrel kell kapcsolatba kerülniük és beszélgetést kezdemé-nyezni velük.

2. lépés

A szerepkártyákat és színes kitűzőket, amelyek a különböző országokat szim-bolizálják, kiosztja a tanár, majd a diákok körbemennek a teremben és beszél-getnek egymással.

3. lépés

Egy rövid ismerkedés után 3-4 fős csoportokban leülnek a diákok, lehetőség szerint különböző országokat képviselve, ahol a tanár által kinyomtatott kérdé-seket a diákok megbeszélik.

4. lépés

Majd plénumban az egyes csoportok beszámolnak a megbeszéltekről és összegzik a tanulságokat, legfontosabb gondolatokat.


Variációk: A játék max. 15 fővel hatékony. Abban az esetben, ha a csoport jóval nagyobb, bizonyos diákok lehetnek megfigyelők is.

Forrás: Lázár Ildikó (2015): 39 interkulturális játék. Ötlettár tanároknak az interkul-turális kompetencia és a csoportdinamika fejlesztéséhez. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem (= Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 9.). pp.22-24.



TörténetbarkochbaCél: beszédkészség és kreativitás fejlesztése


Munkaforma: plénum

Előkészületek: a kitalálandó történet kulcsszavainak előkészítése

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár felírja a táblára a történet három kulcsszavát.

2. lépés

A diákok eldöntendő kérdéseket tesznek fel, amelyek segítségével megpróbál-ják kitalálni a történetet.


Variációk: A diákok nem az egész történetet találják ki plénumban, hanem csak a felét és a többi részét csoportokban befejezik írásban.


Szimbolikus önéletrajzCél: nyelvi cselekvőképesség és csoportdinamika fejlesztése


Munkaforma: plénum

Előkészületek: a diákok otthonalaposan előkészítik, hogy milyen ábrákkal jelenítenék meg a saját életrajzukat

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

Egy diák (elsősorban egy önként jelentkező) kimegy a táblához és felrajzolja ábrákkal, szimbólumokkal az önéletrajzát a táblára.

2. lépés

A többiek az ábrák alapján megpróbálják elmesélni az életét, az azok alapján megfejtett legfontosabb állomásokat.

3. lépés

Majd a táblára rajzoló diák megerősíti, hogy az elmondottak igazak-e rá, és a társai a megfelelő jelentést társították az ábrákhoz.

Alkalmazások: idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra

Variációk: A munka csoportmunkában is elvégezhető, így egyszerre több diák tud szere-pelni.



Forrás: Häusermann, Ulrich / Piepho, Hans-Eberhard (1996): Aufgaben-Handbuch. Deutsch als Fremdsprache. Abriss einer Aufgaben- und Übungstypologie. München: iudicum Verlag. p. 463.

„Költői” portréCél: nyelvi cselekvőképesség, kreativitás és nyelvi tudatosság fejlesztése


Munkaforma: egyéni munka, majd csoportmunka

Előkészületek: a diákoknak előkészíteni a mintát, amely alapján a saját portréjukat elkészít-hetik

Idő: kb. 20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár megmutatja a diákoknak (kivetíti) a mintát, amely alapján magukról kell írniuk egy rövid bemutatkozást, egy ún. portrét. A mintában egy adott nyelvi jelenséget kell pl. konzekvensen kitölteni (pl. mindig egy adott szófajt).

2. lépés

A diákok név nélkül készített portréit a tanár beszedi, összekeveri, majd a diá-koknak csoportokban kell kitalálniuk, hogy kié lehet az adott szöveg.


Variációk: A portré készülhet különböző témákban is, pl. a munka világa, személyes tulajdonságok, család stb.


Szövegtípus megváltoztatásaCél: szövegkompetencia és szövegtípusról való tudás és tudatosság fejlesztése



Előkészületek: szöveg kiválasztása

Idő: kb. 30 perc

Játékleírás:

1. lépés

A diákok feldogoznak egy adott szövegtípusú szöveget (tartalmilag, nyelvileg egyaránt), megismerkednek a szövegtípus sajátos jegyeivel.

2. lépés

A diákok átírják szöveget úgy, hogy az egyik másik szövegtípus legyen. Ehhez mindkét szövegtípus sajátosságait meg kell ismerniük.




Variációk: Itt mindenképpen érdemes az adott korosztály számára releváns szövegtípu-sokat kiválasztani.

Forrás: Häusermann, Ulrich / Piepho, Hans-Eberhard (1996): Aufgaben-Handbuch. Deutsch als Fremdsprache. Abriss einer Aufgaben- und Übungstypologie. München: iudicum Verlag. 331.

Igaz történetCél: beszédkészség és beszédértés fejlesztése, logikus gondolkodás fejlesztése




Idő: kb. 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

A pár egyik tagja részletesen elmesél egy történetet a társának, aki nem készít jegyzeteket, csak figyel és próbál minél több információt megjegyezni.

2. lépés

A történet elmesélése után a másik fél megpróbálja rekonstruálni a történetet és elmeséli az emlékei alapján a hallottakat.

3. lépés

A párok ezután szerepet cserélnek, így mindenkinek lesz lehetősége egyszer mesélni, majd reprodukálni a hallottakat.

Alkalmazások: idegen nyelv, történelem, magyar nyelv és irodalom

Variációk: A történet előkészíthető otthon is házi feladatként.


Vásárlási tippek (kártyajáték)Cél: beszédkészség, nyelvi tudatosság fejlesztése



Előkészületek: kártyák előkészítése

Idő: kb. 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

Az osztály két csoportra oszlik. Az „A” csoport tagjai kapnak egy-egy kártyát, amelyen egy árucikk szerepel. A „B” csoport tagjai pedig egy kártyát, amelyen egy cím szerepel, egy lehetséges válasz.



2. lépés

Az „A” játékosok kérdéseket tesznek fel a „B” játékosoknak, hogy hol tudják megvenni az adott árut, hová menjenek stb.

3. lépés

A „B” játékosok közül az ad választ, akinél a megfelelő válaszkártya található.

4. lépés

Ha mindenki sorra került, a két csoport tagjai szerepet cserélnek.


Forrás: Häusermann, Ulrich / Piepho, Hans-Eberhard (1996): Aufgaben-Handbuch. Deutsch als Fremdsprache. Abriss einer Aufgaben- und Übungstypologie. München: iudicum Verlag., 477.

Kulturális lutriCél: interkulturális kompetencia, nyelvi cselekvőképesség fejlesztése, kulturális

különbségek tudatosítása



Előkészületek: kérdések előkészítése

Idő: kb. 20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A diákok 2-3 fős csoportokat alkotnak. Lehetőség szerint olyanok dolgozzanak együtt, akik ritkán szoktak.

2. lépés

A tanár kivetíti vagy papíron kiosztja a kérdéseket és megkéri a diákokat, hogy közösen indokolják meg, miért gondolják igaznak vagy hamisnak az állításo-kat.

3. lépés

Ezután együtt megbeszélik, hogy kinek mi volt új, vagy meglepő, mit tartanak fontosnak stb.


Variációk: A diákokkal az is megbeszélhető ilyen formában, hogy a Magyarországra láto-gató külföldiek mit gondolnak a mi szokásainkról.

Forrás: Lázár Ildikó (2015): 39 interkulturális játék. Ötlettár tanároknak az interkul-turális kompetencia és a csoportdinamika fejlesztéséhez. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem (= Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 9.). pp.64-65.



TegnapCél: nyelvi cselekvőképesség és beszédkészség fejlesztése




Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

Minden csoport egy tagja kimegy az osztályteremből. A teremben bent mara-dók elkészítik a kint lévő társaik képzeletbeli előző napi időbeosztását (hol vol-tak, kivel, mit csináltak stb.)

2. lépés

Ezután behívják a kint lévő társaikat, akiknek eldöntendő kérdések segítsé-gével kell kideríteniük, hogy csoportjuk szerint hogyan töltötték ők az előző napot.

3. lépés

Miután kitalálták a csoportjuk kikérdezheti őket, hogy valójában hogy zajlott az előző napjuk.


Variációk: Az előző nap helyett lehet más témát is választani (pl. előző nyaralás).


Irodalmi körsétaCél: interkulturális kompetencia, szövegkompetencia, nyelvi cselekvőképesség

fejlesztése, olvasási stratégiák tudatosítása



Előkészületek: egy külföldi irodalmi szöveg keresése, amely sok információt elárul a másik kultúráról


Játékleírás:

1. lépés

A tanár megadja a mű címét és néhány kulcsszót a diákoknak, akiknek párban le kell írniuk kb. 5 perc alatt, hogy mit gondolnak, kik lesznek a szereplők, miről fog szólni a történet és hol fog játszódni.

2. lépés

Minden pár elmondja plénumban a kigondolt ötletét.



3. lépés

A tanár felolvassa vagy lejátssza a kiválasztott szövegrészletet a diákoknak.

4. lépés

Ezután a diákok összefoglalják szóban a meghallgatott szövegrészletet és összehasonlítják a saját ötleteikkel. Megbeszélik továbbá, hogy mi lehet az oka a különbségeknek és hasonlóságoknak.

5. lépés

Ezt követően a diákok maguk is elolvassák a szöveget.


Variációk: Az olvasás után a párok megírhatják a szöveg befejezését is.

Forrás: Lázár Ildikó (2015): 39 interkulturális játék. Ötlettár tanároknak az interkulturá-lis kompetencia és a csoportdinamika fejlesztéséhez. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 9.). 76–77.

Fele sem igazCél: szókincsbővítés



Előkészületek: egynyelvű szótárak és szókártyák előkészítése


Játékleírás:

1. lépés

A csoportok tagjai keresnek maguknak a szótárból egy olyan szót, amelyet biz-tosan nem ismernek a többiek.

2. lépés

Kiírják a szótárból a szavak valódi meghatározását és a helyes definíció mellé annyi hamisat készítenek, hogy mindenkinek a csoportból jusson egy.

3. lépés

Az első csoport megadja az első szavát a többieknek és a csoport tagjai egy-mást követően ismertetik a szó szerintük helyes meghatározását. A többi cso-port rövid idő után jelzi, hogy melyik definíciót hiszi igaznak. Miután mindenki döntött, az első csoport elmondja a helyes megoldást és az a csoport kap pon-tot, amelyik jól találgatott.

4. lépés

A játékot addig játsszák, amíg minden csoport sorra nem kerül.





Utazási célok (kérdező játék)Cél: beszédkészség fejlesztése




Idő: kb. 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

Minden csoport egy tagja kigondol egy úti célt (egy várost vagy országot).

2. lépés

A többieknek kérdéseket kell feltenniük, hogy azok alapján kitalálják a társuk úti célját. Ügyelniük kell arra, hogy földrajzi jellegű kérdéseket ne tegyenek fel.


Variációk: Az úti cél helyett lehet más témát is a középpontba állítani az adott aktuális témától és a diákok érdeklődésétől függően. (pl. kedvenc síró, kedvenc könyv stb.)


ÖnéletrajzCél: beszédkészség és beszédértés fejlesztése



Előkészületek: ---


Játékleírás:

1. lépés

A diákok körben ülnek és elmesélnek egymásnak egy önéletrajzot.

2. lépés

A csoport minden tagja mond egy mondatot és a többieknek ahhoz kapcsoló-dóan kell folytatni az életrajzot.

Alkalmazások: idegen nyelv, történelem, magyar nyelv és irodalom




Stop és folytasd!Cél: Ráhangolás, beszédkészség fejlesztése, konfliktuskezelés fejlesztése, az elfo-

gadható viselkedési formák tudatosítása


Munkaforma: egyéni/pár/csoportmunka, majd plénum

Előkészületek: Filmrészlet kiválasztása

Idő: 20-30 perc

Játékleírás:

1. lépés

Filmrészlettel bemutatunk egy konfliktushelyzetet.

2. lépés

A filmet egy előre meghatározott helyen, a konfliktus kialakulásakor vagy a konfliktus csúcspontján megállítjuk.

3. lépés

A tanulók egyedül, párban vagy kiscsoportban átgondolják, hogyan reagálná-nak ők ebben a helyzetben, és erről feljegyzést készítenek. (Ha van kedvük, szerepjátékkal is folytathatják a jelenetet.)

4. lépés

A feljegyzett vagy eljátszott megoldásokat előadják, majd a reakciókat plé-numban megvitatják.

Alkalmazások: idegen nyelv, osztályfőnöki óra

Forrás: Szakmamódszertár www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013.../Szakma_modszertar.pdf (letöltve 2017.10. 11.)

LeglegCél: Egymás megismerése, kooperációs készség fejlesztése


Munkaforma: plénum

Előkészületek: -

Idő: 15-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanulók némán tanulmányozzák a számukra új osztály/csoport összetételét, majd mindenki választ egy felsőfokú melléknevet, ami őt a csoport többi tagjá-tól megkülönbözteti, jellemzi, illetve őt a csoportból kiemeli. Pl. a legfiatalabb, a legviccesebb, a legrövidebb hajú.

2. lépés

Plénumban mindenki ezzel a melléknévvel mutatkozik be, és röviden kom-mentálja a választását.



3. lépés

A bemutatkozást követően közösen megbeszélik, mindez megfelel-e annak a képnek, ami a többiekben első látásra, illetve az eddigi közös munka során kialakult a személyekről.

Alkalmazások: elsősorban idegen nyelv, osztályfőnöki óra

Forrás: Szakmamódszertár www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013.../Szakma_modszertar.pdf (megtekintve 2017.10. 11.)

Csak így tovább!Cél: reflektálási készségek fejlesztése, megerősítés, tanácsadás a további munkához



Előkészületek: A4-es lap előkészítése a csoportlétszámnak megfelelően

Idő: 15+5 perc

Játékleírás:

1. lépés

Minden tanuló kap egy A4-es lapot, amelyre felírja a nevét, és elkészíti a táblá-zatot.

Sebestyén László

I. Folytasd! Csak így tovább! 2. Hagyd abba! 3. Láss neki!

Az elkészített lapot mindenki az asztalán hagyja.

2. lépés

Mindenki körbejár és megjegyzéseket ír a többiek lapjaira a társuk tanórai viselkedésére, munkájára és a társakkal való együttműködésére vonatkozóan. Az a cél, hogy egy-egy tanuló minél több társnak adjon visszajelzést. Jó, ha indoklást is írnak mellé. (Folytasd: „Továbbra is vállad, hogy te csinálod a pla-kátokat, ebben jó vagy.”) A lépés megkezdése előtt fontos felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy kizárólag a közös munkára vonatkozó visszajelzések visz-nek előre, és személyeskedő, a társakat sértő megjegyzések ne kerüljenek a lapokra.

Szabályok: Mindenkinek körbe kell járnia, senki nem maradhat a saját lapjánál.

Ha valaki a 2. vagy 3. oszlopba szeretne írni, előtte írnia kell az 1. oszlopba is.

A visszajelzéseket alá lehet írni, de nem muszáj.

Ajánlatos ezután plénumban villanófény módszerrel megérdeklődni a tanu - lók tól, mi a legfontosabb számukra a kapott visszajelzésekből.

Alkalmazások: idegen nyelv, osztályfőnöki óra



„Fuss, figyelj, írj!”Cél: a helyesírás gyakorlása



Előkészületek: 10-12 mondatos rövid szöveget több példányban, kissé felnagyítva lemásolunk és a teremben több helyen kifüggesztünk. A szövegeket úgy kell elhelyezni, hogy a tanulók könnyen hozzáférjenek.

Idő: 10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanulók párban dolgoznak. Az egyik tanuló odaszalad a szöveghez, elolvassa, memorizál belőle annyit, amennyit bír, majd visszaszalad a párjához, és ledik-tálja a szövegrészletet.

2. lépés

Ha a jegyzetelő tanuló bizonytalan egy-egy szó leírásában, visszaküldi a párját, hogy nézzen utána. A feladat elvégzésére 10 perc áll rendelkezésre, ezalatt a futó annyiszor megy vissza a szöveghez, ahányszor csak akar.

3. lépés

A párok megkapják a teljes szöveget, és a tanulók javítják saját magukat.

Variáció: a tanulók versenyezhetnek is, az a pár nyer, amelyik először kész – természe-tesen hiba nélkül – a teljes szöveggel

Alkalmazások: magyar és idegen nyelv

Forrás: Szakmamódszertár www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013.../Szakma_modszertar.pdf (megtekintve 2017.10. 11.)

FogalompantomimCél: fogalmak átismétlése, nonverbális kommunikáció fejlesztése


Munkaforma: (csoportmunka), plénum

Előkészületek: ismétlendő fogalmak külön-külön cédulákra írva

Idő: 10-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

Ebben a pantomim játékban két csapat felváltva küldi ki a játékosait a játék-térre, akik különböző fogalmakat mutogatnak el a másik csapatnak.

Variáció: A csapat egy játékosa húz a közös cédulákból, ezt a feladványt kell adott idő alatt a saját csapatának elmutogatnia. (Nem beszélhet, nem írhat és nem mutathat tárgyra, kivéve: saját magán lévő tárgyak és saját testrészek.) Saját csapatának tagjai folyamatosan találgathatnak, hangosan bekiabálva ötleteiket.



2. lépés

Az időt pontosan mérni kell (pl. 1 perc fogalmanként). Minden időn belül kita-láőlt fogalomért a csoport egy pontot kap.


Forrás: Szakmamódszertár www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013.../Szakma_ modszertar.pdf (letöltve 2017.10. 11.)

Elidegenített képekCél: ráhangolás


Munkaforma: egyéni/pár/csoportmunka

Előkészületek: megfelelő papíralapú vagy digitális képek kiválasztása (legalább annyi képpel dolgozzunk, ahány tanuló az osztályban van, optimális, ha kétszer-háromszor annyi)

Idő: 10-20 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanulók kiválasztanak egy-egy képet, és különböző módszerekkel elidegení-tik.

A tanulók

» a kép egy részét kivágva azt új kontextusba helyezik,

» történelmi eseményeket vegyíthetnek aktuális képekkel,

» a képeket más színekkel, más technikával újrarajzolhatják,

» az eredeti képből kollázst készíthetnek,

» a képet tükrözhetik vagy torzíthatják,

» kiegészíthetik további elemekkel.

» A képek elidegenítése különösen egyszerű számítógépes progra-mokkal

2. lépés

A képeket galéria formájában bemutatják a többieknek (kivetítéssel is lehet- séges), személyes kommentárokkal kísérik a „műveiket”.

Alkalmazások: idegen nyelv, osztályfőnöki óra, történelem, társadalomismeret, vizuális kul-túra



Élő memóriajátékCél: motiváció, kommunikáció, emlékezőtehetség fejlesztése, szókincs elmélyítése



Előkészületek: memóriakártyák készítése az adott témakörhöz, a memóriakártyák kiosztása



A tanár megkérdezi a tanulókat, ki szokott memóriajáték játszani, illetve ját-szott-e már valaki élő memóriajátékot. Ezután elmagyarázza az élő memória-játék szabályait (vö. a következő lépések)

2. lépés

Két önként jelentkező kimegy a teremből. A többiek lesznek a memóriakár-tyák. Mindenki kap/húz egy kártyát, amit nem mutat meg senkinek.

3. lépés

Visszajön a két tanuló és eldöntik (kiszámoló vagy „Kő, papír. olló” segítségé-vel), ki kezdi a játékot. Ez a tanuló megkérdez két „kártyát”, kik ők, és igyekszik megjegyezni a hallottakat. Ha párt talál, elveszi a kártyákat és újra kérdezhet. Ha nem talál párt, a másik tanuló kerül sorra. Az nyer, akinek a végén több kártyapár van a kezében.

Alkalmazások: bármely tantárgy esetén alkalmazható

Variációk: A memóriakártya párjait nemcsak képek vagy szavak és képek képezhetik, hanem fogalmak és meghatározások vagy helyek és időpontok is.

Találj valakit, aki…!Cél: motiváció, kommunikáció


Munkaforma: frontális osztálymunka (Plenum)

Előkészületek: kérdőívek készítése, sokszorosítása

Idő: kb. 5-15 perc


A tanár minden tanulónak add egy kérőívet és ismerteti a játék menetét.

2. lépés

A tanulók mindegyike egymást kérdezgetve megpróbál három olyan embert találni, akikre igazak az alábbi állítások (vö. táblázat). Az a személy, akire igaz az állítás, aláírja a lapot, hogy ne egymásról másolják a tanulók a válaszokat. Minden sorba legalább egy aláírást kell gyűjteni.

3. lépés

A tanulók megbeszélik, milyen eredménnyel végződött a „kutatásuk”.




Variációk: -

Találj valakit, …! 1. név 2. név 3. név

akinek van testvére.

akinek nincs házi állata.

aki szereti a kék színt.

aki nem szereti a fagylaltot.

aki nem volt még külföldön.

aki fél a pókoktól.

akinek a német nyelv a kedvenc tantárgya.

akinek télen van a születésnapja.

aki busszal jár iskolába.

aki szeret sportosan öltözködni.

Jut eszembe!Cél: asszociációs készség, kreativitás és figyelem fejlesztése, szókincsfejlesztés


Munkaforma: frontális osztály munka

Előkészületek: a székek körbeállítása a beszélgető-körhöz

Idő: kb. 5-10 perc (a létszámtól függően)

Játékleírás:

1. lépés

A tanulók körben ülnek. A tanár mond egy mondatot, például: „Az iskoláról nekem a tanulás jut eszembe”. A mellette ülő kapcsolódik hozzá: „A tanulásról nekem a házi feladat jut eszembe”. És így tovább.

2. lépés

Mindegyik játékosnak meg kell jegyezni a saját mondatát, mert a második kör-ben fordított sorrendben hangzanak el a mondatok.


Variációk: –



Ötsoros (Elfchen)Cél: szókincsfejlesztés, kreativitás fejlesztése



Előkészületek: esetleg sablonok elkészítése (vö. lent), sokszorosítása, kiosztása


Játékleírás:

1. lépés

A tanár ismerteti az ötsoros írásának technikáját.

2. lépés

A tanulók elkészítik az adott témához az ötsorosukat.

3. lépés

A tanulók felolvassák a verseiket (illusztrálják és egy verseskötetben össze-gyűjtik).


Variációk: –

1. sor: Milyen? (1 szó)

2. sor: Mi? (2 szó)

3. sor: Mit csinál? (3 szó)

4. sor: Mit gondolsz róla? (4 szó)

5. sor: lezárás (1 szó)

sárga

a falevél

lehullik a fáról

itt van az ősz

szép

TriminoCél: szókincsfejlesztés, nyelvtani struktúrák gyakorlása


Munkaforma: pár / csoport munka

Előkészületek: trimino elkészítése (pl. http://paul-matthies.de/Schule/Trimino.php), sokszo-rosítása, kiosztása




Játékleírás:

1. lépés

A tanár ismerteti a játékszabályokat, majd kialakítja a párokat / csoportokat. Ezután kiosztja a triminokat.

2. lépés

A tanulók megkeresik az összetartozó szavakat / kifejezéseket / nyelvtani fogalmakat / stb.

3. lépés



Variációk: A tanulók készítenek egymás számára triminot, amit azután egymás között kicserélnek és megoldanak.

Egyperces interjúCél: beszédkészség és emlékezőképesség fejlesztése





Játékleírás:

1. lépés

A párnak egy-egy perce van arra, hogy minél többet megtudjon egymásról. Az interjúkészítőnek arra kell törekednie, hogy minél több információt megje-gyezzen a hallottakból.

2. lépés

A párok bemutatják egymást.


Variációk: –

Arc készítéseCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás


Munkaforma: páros munka csoportmunka

Előkészületek: hungarocel gömbök, filcből szem, orr, száj, haj fonalból, dobókocka, ragasztó

Idő: 10 perc körönként



Játékleírás:

1. lépés

A tanár kiosztja a szükséges anyagokat a gyerekeknek, akik párosával vagy kis csoportokban fognak dolgozni. Az egyes pontok egy-egy arcrészt jelölnek pl: egy pont száj, két pont szem, három pont fül, négy pont orr, öt pont haj, hat pont joker.

2. lépés

A gyerekek dobnak, majd a megfelelő részt ráhelyezik a megfelelő helyére.

Alkalmazások: idegen nyelv, technika, vizuális kultúra, környezetismeret

Variációk: kiegészíthető további arcrészekkel (szempilla, arccsont, szemhéj, szemöldök stb)

Forrás: Gramadtke (2005) In: Grannemann–Loos.

TolljátékCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás


Munkaforma: frontális munka

Előkészületek: toll beszerzése

Idő: 5-6 perc

Játékleírás:

1. lépés

Egy gyerek ül vagy áll a terem közepén csukott szemmel. Egy másik gyerek megérinti egy tollal az egyik testrészét, akinél a toll van, megkérdezi: Was ist das? A megérintett gyerek válaszol: Das ist mein Arm.

2. lépés

A választ adó gyereknél van a toll és ő érinthet meg egy másik gyereket.

Alkalmazások: idegen nyelv, környezetismeret

Variációk: –

Forrás: Schlösser, 2007:33

ÉrzékszervekCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás


Munkaforma: csoportos munka,

Előkészületek: kártyák érzékszervekről

Idő: 10 perc



Játékleírás:

1. lépés

A tanár kiosztja a kártyákat egy borítékban. A gyerekek lefordítva az asztalra teszik azokat.

2. lépés

Az egyik gyerek húz, és azt mondja: Mit lalala kann ich sehen. Was ist das? Az a gyerek, amelyik a leghamarabb és jól válaszol, húzhatja a következő kártyát.


Variációk:

Forrás: Schlösser, 2007:50

PantomimCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás


Munkaforma: csoportos munka, frontális munka

Előkészületek: kártyák fájó testrészekről

Idő: 10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár kiosztja a kártyákat egy borítékban csoportonként vagy egy gyerek húz egy kártyát, majd elmutogatja azt, amit a kártyán lát. A többi gyerek lefordítva az asztalra teszik őket.

2. lépés

Az többi gyerek kérdéseket tehet fel pl: Was tut weh? Amire a gyerek mutatás-sal válaszolhat. Tut dein Fuß weh? kérdés esetén a válasz: Ja, Nein. Ez utóbbi esetén tovább mutogat.


Variációk: –

FogorvosjátékCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás, mondatmodellekkel ismerkedés



Előkészületek: kártyák: fogorvosi szék, fogkefe, fogkrém kártyák, régi társas játékalap, ame-lyen a beteg fog és a koszos fog többször előkerülnek, cél az alma mező, dobó-kocka

Idő: 10 perc



Játékleírás:

1. lépés

A tanár kiosztja a kártyákat, minden gyerek kap két fogorvosi széket és egy-egy fogkrém és fogkefe kártyát. A gyerekek dobnak, aki a legmagasabb számot dobja, kezdhet, de kezdhetnek sorban. Ha egy gyerek a koszos fog mezőre ér, akkor oda kell adnia egy kártyát, amin vagy a fogkrém vagy a fogkefe található, ha elhasználta a kártyákat, akkor két mezőt visszalép. Ha a lyukas fog mezőre lép, akkor a fogorvosi székkel válthatja ki magát, amennyiben nincs már meg a kártya, akkor egy körben kimarad. Az nyer, aki előbb eléri a piros alma mezőt.

2. lépés

A gyerekek játék közben a következő mondatmodelleket használják: Du bist dran. Ich bin dran. Ich habe den roten Apfel. Ich habe den kranken Zahn. Ich habe den schmutzigen Zahn. Ich habe die Zahnpasta. Ich habe die Zahnbürste.


Variációk: –

Forrás: P. Grannemann – R. Loos, 2005

ÉvszakmemoryCél: szókincs fejlesztése, gyakorlás,



Előkészületek: négy darab tárgy az udvarról pl: fakéreg, levél, gesztenye, dió, mogyoró, ágacska, rajz egy kopasz fáról, dobókocka

Idő: 10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár kiosztja a lapokat a fáról, a gyerekek előveszik saját gyűjteményüket. Megbeszélik, hogy melyik tárgynak hányas a száma a dobókockán látható pon-tok szerint: pl: 1=egyszer kimaradsz, 2=ágacska, 3=dió, 4=gesztenye, 5=színes levél, 6=helyet cserélsz egy gyerekkel.

2. lépés

A gyerekek sorrendben dobnak, elvégzik a feladatot, és elkészítik az őszi fát, aki először elkészül nyert.


Variációk: tavaszi fa, nyári fa készítése

Forrás: Nocatas-Opitz In: Grannemann – Loos, 2005



SzámkirályCél: számok tanulása, gyakorlás,



Előkészületek: korona papírból,

Idő: 10 perc

Játékleírás: A gyerek a koronával a fején háttal áll az osztálynak, és az egyik gyerek azt kér-dezi tőle:“ König, König wie viele Schritte dürfen wir gehen?“ A király mond egy számot. Ennyi lépést tehet a gyerek. Az nyer, aki először eléri a királyt. Utána ő a király.

Alkalmazások: idegen nyelv, matematika

Variációk: –

VisszhangCél: kommunikációs készség fejlesztése


Munkaforma: plénum


Idő: 5-10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A diákoknak feldobunk egy témát, amiről tudnak beszélni/vitázni.

2. lépés

A tanulóknak a vitába való bekapcsolódásukkor csatlakozniuk kell a közvet-lenül vagy korábban előttük szólóhoz, oly módon, hogy megnevezik, kinek a megszólalásához kapcsolódnak és röviden összefoglalják, mi volt annak a megszólalásnak a lényege. Ezután szabad a saját mondanivalójukkal kiegészí-teni.

3. lépés

Az idézett személynek jeleznie kell egyetért-e az összefoglalással és valóban ebben a szellemben nyilatkozott-e. Ha nem, röviden pontosíthatja az összefog-lalást.

Forrás: Szklenár Judit /szerk./: Szakma módszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet 2006.



KoktélpartiCél: kommunikációs készség fejlesztése, egymás megismerése, ráhangolás

Korcsoport: 10-14

Munkaforma: pármunka – váltakozó párokkal

Előkészületek: téma kiválasztása, példakérdések megfogalmazása

Idő: 15 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanulóknak rövid beszélgetéseket kell elképzelniük a büféasztalnál.

2. lépés

Az adott témára vonatkozóan olyan kérdéseket kell feltenni, amelyekkel kap-csolatban érdekli a tanulókat a többiek véleménye.

3. lépés

Minden beszélgetés során 3-3 kérdés és válasz után búcsút kell venniük egy-mástól, és másik beszélgetőpartnert kell keresniük.

Forrás: Szklenár Judit /szerk/ (2006): Szakmai módszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet.

Közös bennünkCél: egymás megismerése, kooperáció, kapcsolatfelvétel megkönnyítése, csapat-

építés

Korcsoport: 10+

Munkaforma: pármunka ⇒ csoportmunka ⇒ plénum

Előkészületek: párok kialakítása

Idő: 3+3+10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A párok feladata az, hogy 3 perc alatt a lehető legtöbb olyan dolgot találják meg, amely közös bennük. Ezekről listát készítenek.

2. lépés

Ezután négyesével összeülnek, és egy közös listát készítenek.

3. lépés

Végül következhet egy nagyobb csoport, ahol az összekötő, közös dolgokat kell megtalálniuk.

Forrás: Szklenár Judit /szerk/ (2006): Szakmai módszertár. Nemzeti Szakképzési Intézet.



Bingo (Lottó)Cél: számok felismerése hallás alapján

Korcsoport: 10+


Előkészületek: a tanár beszerez vagy készít annyi lottószelvényt, ahányan a csoportban vannak.

Idő: 10 perc

Játékleírás:

1. lépés

A tanár megkéri a tanulókat, hogy a 90 számot tartalmazó kockák közül ötöt ikszeljenek meg.

2. lépés

A tanár elkezd mondani számokat.

3. lépés

Az a tanuló, akinek egy számát eltalálta, felkiált: Bingó.

4. lépés

Az a tanuló nyer, akinek először lett ötös találata.

Forrás: Gedeon Éva, N. Tóth Zsuzsa, Rádai Péter (1993): 165 ötlet nyelvtanárok szá-mára. Tankönyvkiadó, Budapest



3.2. Tankocka – LearningApps a Komplex AlapprogrambanA LearningApps.org egy interaktív oktatási segédanyagok létrehozására készített web 2.0-ás felület. Az oldalon való regisztráció után sablonokat használva viszonylag egyszerűen lehet vál-tozatos, interaktív és multimédiás applikációkat – tankockákat létrehozni, azokat megosztani.

A Komplex Alapprogram céljait és alapelveit figyelembe véve a LearningApps felületen lét-rehozott Komplex Alapprogramos tankockák a játékalapú tanítás-tanulás eszközei, melyek bármilyen böngészőt futtatni képes eszközön használhatók. Segítik az ismeretátadást és az ismeretszerzést, fejlesztik a digitális kompetenciát, az együtt-tanulás élményét nyújtják játé-kos környezetben. A pedagógusok a tankockák használatával színesebbé, élvezetesebbé tehe-tik a tanóráikat, hiszen több érzékszervi csatornát megmozgatva szöveget, képet, audio- vagy videofelvétel-részletet is megjeleníthetnek a tankockákon belül. A tanóra bármely szakaszában használhatók növelve a tanulói aktivitást, motivációt.

Emellett a tankockák kiválóan alkalmasak differenciálásra is, mert tartalmuk egyénre szabható. Remekül használhatók távoktatásra, formatív értékelésre is, továbbá a tanulóknak is lehetőségük van kreatív tartalom előállítására. A felület elősegíti a tudásmegosztást, mert a tankockák nyilvánossá tehetők, így mások által is felhasználhatók és átdolgozhatók.

A pedagógusoknak szánt kézikönyvünkbe a Komplex Alapprogramhoz készített tankockák kerültek. Ezek könnyen beemelhetők a tanítók/tanárok által már kidolgozott, meglévő órater-vekbe is. A tankockák szabadon alkalmazhatóak az órán a tanulók képességeinek, érdeklődé-sének megfelelően.

Reméljük, hogy e kis módszertani ízelítővel hozzájárulunk a játékos, örömteli tanulás megva-lósításához.

3.2.1. 4. osztály tankockagyűjteményKészítette: Novák Károly, Hezler Edit, Keszler Éva, Somodiné Szűcs Márta, Csordásné Tróbert

Annamária

Ellenőrizte: Papp-Boros Tímea

Tantárgy: Német nyelv

Témakör vagy cím QR-kód

Die Familie

https://learningapps.org/5147119

Die Familie



Wohnung


Arbeiten im Haushalt





Essen, trinken


Obst und Gemüse


Bekleidung


Was spielst du?


Die Schule


Schule


Pflanzen im Garten


Faschingkostüme Pass auf! L7



Feste feiern


Fasching


Feste, Feiertage


Guten Morgen, Guten Morgen! (Lied)


Ich habe (Akkusativ)


Fragewörter – Vorstellung


Begrüßungsformen


Pass auf 1 L 3 Wo?





Konjugation (sein, klettern, wohnen, kommen)


Die deutsche Buchstabiertafel


Farben



Tageszeiten, Wochentage, Monate


die Monate, die Jahreszeiten


Die Zahlen von 1 bis 20


3.2.2. 5. osztály tankockagyűjteményKészítette: Novák Károly, Hezler Edit, Keszler Éva, Csordásné Tróbert Annamária

Ellenőrizte: Varga Éva



der, die oder das?


mein oder meine?


Wer ist das?



Was machen wir in der Schule?


Fächer – Deutsch-Ungarisch


Stundenplan





Pronomen statt Substantive (Schulsachen)


Nominativ oder Akkusativ


Marco stellt sich vor


Was macht?


Wir 2 Modul 6 Tiere


Tiere


Wohin gehst du?


Berufe



Gesunde Ernährung


KONJUGATION – WIEDERHOLUNG, WIR1.


Imperativ


Wir2 M6 L2 Adjektivsteigerung


Wohin muss ich gehen?


WO? oder WOHIN?


Sich vorstellen – Hörverstehen


Fragewörter – Vorstellung





Zahlen von 1 bis 60


Konjugation Präsens – verschiedene Verben (lesen,

lernen, singen, spielen, schreiben)



Brechung


3.2.3. 6. osztálytankockagyűjteményKészítette: Novák Károly, Hezler Edit, Keszler Éva, Somodiné Szűcs Márta, Csordásné Tróbert Annamária

Ellenőrizte: Villangó Pálné



Freizeit


Gegenteile


Hobbys – Wörtersuchspiel


Meine Hobbys – Kreuzworträtsel



In meinem Haus


Im Haus – Diktat


Auf dem Markt


Einkauf – wo kann man das kaufen?





Essen oder Getränk?


Uhrzeit


Der wievielte ist heute?


Präpositionen (A, D, A/D)


Woher? Lokale Präpoasitionen


Wo wirst du das machen?


Wohin gehst du?


Wohin? Präpositionen mit Alkkusativ



am – im – um


kein oder keine?


ein/e, mein/e, dein/e


Imperativ


Umlaut


Deutschsprachige Länder - Städte


D-A-CH-Länder - Städte




3.2.4. 7. osztály tankockagyűjteményKészítette: Novák Károly, Hezler Edit, Keszler Éva, Csordásné Tróbert Annamária

Ellenőrizték: Varga Éva, Villangó Pálné



Körperteile


EU-Quiz


EU-Quiz


Himmelsrichtungen


Wohin? Geographische Namen


Verben mit Brechung und Umlaut


Wohin? nach, in die oder in den, ins?



zu, in, bei, von, aus


Vorsilben der Verben – trennbar, untrennbar


haben oder sein? Der Umzug Sätze in Perfekt und in

Präsens


hat oder ist? Perfektform der Verben


Wo kann man wohnen?


Im Kinderzimmer


Budapester Sehenswürdigkeiten





Was machen die Jugendlichen in ihrer Freizeit?


Hobbys


Hobby


Schnellimbiss, Restaurant, Café, Konditorei


Ernährung



Einkauf – Wo kann man das kaufen?


Ostern


Rövidítések


Familie, Genitivkonstruktion




3.2.5. 8. osztály tankockagyűjteményKészítette: Novák Károly, Hezler Edit

Ellenőrizte: Mészáros Tímea



Die neue Wohnung


Verben mit Rektionen – Lückentext


Präpositionen: auf; an; unter; vor; zwischen; neben


Eigenschaften - Lehrer und Schüler


Betegség vagy tünet? Krankheit oder Symptom?


Was ist richtig?


Reisevorbereitungen vor der Auslandsreise



Auf dem Wasser, in der Luft und auf Schienen


Verkehrsschilder


Selektive Mülltrennung - Wohin mit dem Müll?


Technik im Alltag


Präteritum


Georgs Morgen – Brechung und Umlaut


lassen, er lässt, ließ. h. gelassen – leichtere Version





lassen, er lässt, ließ. h. gelassen


werden


Speisen – international


Speisen und ihre Beschreibungen


Verben mit Dativ



Adjektive


hat oder ist? Perfektform der Verben


lassen


Hungarika


Reisevorbereitungen




A Komplex Alapprogram koncepciója, alapel-vei, pedagógiai modellje képzés (KAK): a ⇒ Komplex Alapprogram ⇒ alprogramjaihoz kapcsolódó ⇒ pedagógus-továbbképzése-ket megalapozó, harmincórás, akkreditált pedagógus-továbbképzést is magába fog-laló nevelési-oktatási program.

Alprogram: a ⇒ Komplex Alapprogram Kon-cepciójára, illetve a ⇒ Differenciált Fejlesz - tés Heterogén Tanulócsoportokban tanítási- tanulási stratégiára épülő, a ⇒ partner-intézményekben a ⇒ komplex órák és az ⇒ alprogrami foglalkozások tematikájában megjelenő fejlesztő program, amelyhez akk-reditált, harmincórás ⇒ pedagógus-tovább képzés is kapcsolódik.

Alprogrami foglalkozás: tanórán kívül szerve-zett délutáni, komplex képesség- és kész-ségfejlesztő tartalommal megtöltött, a ⇒ Komplex Alapprogram ⇒ alprogramjaihoz kapcsolódó foglalkozás.

DFHT: a ⇒ Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban tanítási-tanulási stra-tégia közkeletűen használt betűszó alakja. Az egyes fogalmakban és szóösszetételek-ben való használatát lásd a jelen fogalomtár megfelelő betűhelyein.

DFHT-val támogatott tanóra: a ⇒ partnerintéz-ményekben megvalósuló, a ⇒ Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban ta- nítási-tanulási stratégia alapján szervezett közismereti óra.

Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócso-portokban (DFHT) tanítási-tanulási stra tégia: a ⇒ Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiája, amelynek célja a tu dás ban hete-rogén tanulói csoport hatékony ke zelése, fókusza a pedagógus által végzett rendsze-res státuszkezelés.

Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócso - portban (DFHT) tanítási-tanulási straté gia képzés: a ⇒ Komplex Alapprog ram ⇒ al - programjaihoz kapcsolódó ⇒ peda gó gus-továbbképzéseket megala po zó, har mincórás, akk reditált pedagógus-tovább képzés, amely-

nek célja a ⇒ DFHT tanítási-tanulási straté-gia elsajátíttatása a ⇒ partnerintézmények pedagógusaival.

Digitális alapú alprogram (DA): a tanulók digitális állampolgárrá nevelését az infor-mációs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó műveltség széles körű és folya-matos fejlesztésével támogató ⇒ alprog-ram, amihez ⇒ pedagógus-továbbképzés is kapcsolódik.

Elektronikus Szakmai Támogatórendszer (e-SZTR): a Szakmai Támogatórendszer ke - re tében, a ⇒ partnerintézmények pedagó-gusai és intézményvezetői által feltett és gyors válaszadást igénylő kérdések megvála-szolására kidolgozott elektronikus rendszer, amelyet ⇒ e-SZTR-munkatársak koordinál-nak és működtetnek.

Elektronikus úton történő támogatás: az ⇒ Elektronikus Szakmai Támogatórendszer keretei között, az ⇒ e-SZTR-munkatár-sak közreműködésével megvalósuló, a ⇒ partnerintézmények pedagógusait és intéz-ményvezetőit támogató szolgáltatás.

Életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA): a szo-ciálisan értékes és egyénileg eredményes életvezetést közösség- és önfejlesztő tevé-kenységformák kialakításával, direkt és in-direkt nevelési módszerek alkalmazásával megalapozó ⇒ alprogram, amihez ⇒ peda-gógus-továbbképzés is kapcsolódik.

Élménysuli: 1. A ⇒ Komplex Alapprogram in - tézményi szintű megvalósulása, amely a ta - nulók aktív tanórai részvételének támoga- tására, az élményszerűségre, a játékos tanulási szituációkra, a kisebb vagy más jellegű terhelésre és a sikerélményre épül. 2. A Komplex Alapprogram bevezetéséhez kapcsolódó, összetett kritériumrendszer-nek megfelelő, az ⇒ iskolahálózat részét képező ⇒ partnerintézmény pályázati úton elnyert megnevezése.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK): a ⇒ part-nerintézmények pedagógusai és intézmény-vezetői által, az ⇒ Elektronikus Szakmai

4. Komplex Alapprogram fogalomtár



Támogatórendszeren keresztül többször feltett és szélesebb érdeklődésre is számot tartó kérdések, illetve az ⇒ e-SZTR-mun-katársak által adott adekvát válaszok gyűj-teménye, amely a ⇒ Komplex Alapprogram hivatalos weboldalán érhető el.

Iskolahálózat: a ⇒ Komplex Alapprogramba tartozó ⇒ partnerintézmények, szűkebb ér- telemben az ⇒ Élménysulik szakmai há ló-zata.

Intézményi workshop (IWS): a ⇒ Szakmai Támogatórendszer keretében megvalósuló, a ⇒ tantestület jelenléti támogatását segítő munkaforma, amely során az ⇒ intézmé-nyi workshop megvalósítója a ⇒ Komplex Alapprogram elemeit részletesen bemutatja a ⇒ partnerintézmények tantestületei szá-mára.

Komplex Alapprogram (KAP): 1. Az EFOP-3.1.2.–16–2016–00001 azonosítószámú, „A köz-nevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából – Komplex Alapprogram bevezetése a közneve-lési intézményekben” című pályázati program. 2. Komplex szolgáltatási csomag, amely magá-ban foglalja a hét akkreditált ⇒ pedagógus-to-vábbképzést, a ⇒ Szakmai Támogatórendszert és a ⇒ Komplex Alapprogram Tudástárban elérhető kiadványokat és segédleteket, vala-mint az ⇒ iskolahálózatot is.

Komplex Alapprogram Országos Pedagógus-képző és -továbbképző Központ (KA OK): a ⇒ Komplex Alapprogram keretei között és annak megvalósítása érdekében létreho-zott, a ⇒ pedagógus-továbbképzések szer-vezését, a ⇒ Szakmai Támogatórendszer működtetését és az ⇒ iskolahálózat koordi-nációját végző központ.

Komplex Alapprogram Tudástár: a ⇒Komplex Alapprogram keretében készült elektro-nikus dokumentumkezelő és -szolgálta tó rendszer, amely biztosítja a Komplex Alap-programhoz, valamint az azt megvalósító ⇒ Élménysulihoz kapcsolódó tartalmak táro-lását, hozzáférhetőségét és visszakereshe-tőségét.

Komplex óra: kötelező és szabadon szervez-hető tanóra, ahol a tanítás-tanulás folyamata a tananyagtartalom mintegy 30%-nak az ⇒ alprogramokkal összekötve, interdiszcipli- ná ris keretek között valósul meg. Ez az adott tantárgy éves összóraszámának 10%-át je - lenti.

Logikaalapú alprogram (LA): a tanulók gondol-kodásának fejlesztését a matematika órák játékos megközelítésével, logikai játékok al- kalmazásával és a szabadidős tevékenysé gek játékos szervezésével támogató ⇒ al prog-ram, amihez ⇒ pedagógus-továbbkép zés is kapcsolódik.

Művészetalapú alprogram (MA): a művészettel nevelés lehetőségeire fókuszáló, a nevelé-si-oktatási feladatok megvalósítását a ze ne, a tánc, az irodalom, valamint a vizuális és népművészet segítségével megvalósító ⇒ alprogram, amihez ⇒ pedagógus-tovább-képzés is kapcsolódik.

Partnerintézmény: olyan köznevelési intéz-mény, amely a fenntartóval kötött együttmű-ködési megállapodás alapján vállalja a ⇒ Komplex Alapprogram bevezetését és iskolai megvalósítását, pedagógusai részt vesznek a ⇒ pedagógus-továbbképzéséken, illetve adott feltételek teljesülése esetén használ-hatják az ⇒ Élménysuli megnevezést.

Ráhangolódó foglalkozás: a ⇒ partnerintéz-ményekben évfolyamonként ajánlottan heti 2-3 alkalommal, a tanítási nap kezdetén megvalósuló foglalkozás, amelynek tartal - ma az aktuális iskolai és a tanulókat érintő eseményekhez kapcsolódik.

Szakmai fejlesztő: a ⇒ Komplex Alapprogram keretében fejlesztő tevékenységet végző szak ember.

Szakmai támogatás: a ⇒ Komplex Alapprog-ram ⇒ Szakmai Támogatórendszerén ke -resz tül a ⇒ partnerintézmények számára biztosított szolgáltatások összefoglaló el ne - vezése, amelynek a ⇒ jelenléti támogatás- hoz, illetve az ⇒ elektronikus úton történő támogatáshoz kapcsolódó módszerei és mun kaformái, valamint a Tudástárban elér-hető szakmai anyagai állnak rendelkezésre, továbbá az ⇒ iskolahálózathoz kapcsolódó szolgáltatások megnevezése.



Szakmai támogató: a ⇒ Komplex Alapprog-ram keretében a ⇒ szakmai támogatást megvalósító, a ⇒ Szakmai Támogatórend-szer működtetésében ⇒ e-SZTR-munka- társként, a ⇒ DFHT tanítási-tanulási straté-gia szakmai támogatójaként, ⇒ alprogrami szakmai támogatóként, ⇒ intézményvezetőt támogató szakemberként vagy ⇒ intézmé-nyi workshop megvalósítójaként részt vevő munkatárs.

Szakmai Támogatórendszer (SZTR): a ⇒ Komplex Alapprogram ⇒ partnerintézmé-nyeinek pedagógusai és intézményvezetői részére ⇒ szakmai támogatást biztosító rend-szer, amelynek feladatai: a ⇒ Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban tanítási-tanulási stratégia és az ⇒ alprog-ramok intézményi implementációjának, osz - tálytermi gyakorlattá válásának elősegítése és nyomon követése (1) ⇒ elektronikus úton történő támogatással, amelyre az ⇒ e-SZTR online felülete ad lehetőséget; (2) ⇒ jelen- léti támogatással, amely személyes ta lál ko - zásokon alapuló segítségnyújtást biztosít a pedagógusok számára; továbbá (3) szakmai anyagokhoz való hozzáférés biztosítása a ⇒ Komplex Alapprogram Tudástár elek tronikus

felületén keresztül, (4) ⇒ iskolahá lózat mű- ködtetése, amely összefogja a ⇒ Komplex Alapprogramot megvalósító intézményeket,, és szakmai fórumot biztosít a prog ram fenn-tarthatósága érdekében.

Szakmai Támogatórendszer online felülete: a ⇒ Komplex Alapprogram hivatalos hon-lapjáról elérhető weboldal, a ⇒ Szakmai Támogatórendszer szervezési és adminiszt-ratív feladatainak koordinációja érdekében kialakított online felület.

Te órád: a ⇒ partnerintézményekben a dél-utáni időszakban, az ⇒ alprogrami foglal ko - zások mellett megvalósuló, a tanuló ér dek -lődéséhez és az iskola lehetőségeihez iga-zított, ajánlottan heti egy-három órában megvalósuló foglalkozás.

Testmozgásalapú alprogram (TA): az élmény-szerű, testmozgáson és mozgásos tanuláson alapuló módszerek és tevékenységek tanítá-si-nevelési folyamatba történő integrálását; a rendszeres testmozgás igényének kialakí-tását és a testnevelés-tanítás módszertani fejlesztését célzó ⇒ alprogram, amihez ⇒ pedagógus-továbbképzés kapcsolódik.

felsŐs - oszkdk.oszk.huoszkdk.oszk.hu/storage/00/02/61/57/dd/1/nemet_ftk_online_03_03.pdf ·...

Documents