európai parlament eurobarométer (eb/ep 82.4) · a körülbelül 1000 interjúból álló minták...

1

Directorate-General for Communication

Public Opinion Monitoring Unit

Brüsszel, 2015. január 30.

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4)

Parlaméter – 2014

ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama (27 801 európai polgár)

Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok

Módszer: Személyes interjú (CAPI)

Adatgyűjtés: A felmérést a TNS opinion végezte 2014.

november 29.és december 9. között

BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................................... 3

I. AZ EURÓPAI PARLAMENT ...................................................................................................................................... 19

A.INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ............................................................................................ 19

1. Média emlékek ................................................................................................................................................ 19 2. Az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban tájékozottnak érzi magát ............................................ 22

B.AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE ÉS SZEREPE ............................................................................................... 25 1. Az Európai Parlament általános képe ............................................................................................................ 25 2. Az Európai Parlament szerepe ....................................................................................................................... 28

C.AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE ............................................................................................................. 31 1. Ahogyan az Európai Parlament működik ....................................................................................................... 31 2. Ahogyan az Európai Parlament döntéseit elfogadják .................................................................................... 34 3. Az Európai Parlament általános ismerete ...................................................................................................... 37

II. EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ..................................................................................................................... 43

A.EURÓPAI INTEGRÁCIÓS AZONOSSÁG, TAGSÁG ÉS ÜTEM ........................................................................ 43

1. Az európai azonosságot alkotó tényezők ........................................................................................................ 43 2. Európai Unió tagság ...................................................................................................................................... 46 3. Az európai integráció üteme ........................................................................................................................... 49 4. Az Európai Uniót legjobban képviselő intézmény .......................................................................................... 53

B.AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE ............................................................................................ 56 1. A véleményem számít ...................................................................................................................................... 56 2. Az új bizottság kinevezése ............................................................................................................................... 62

C.POLITIKAI ELSŐBBSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK ......................................................................................................... 65 1. Elsőbbséget élvező politikák ........................................................................................................................... 65 2. Az Európai Parlament értékei ........................................................................................................................ 70

D.AZ EU TAGSÁG ELŐNYE VAGY HÁTRÁNYA ................................................................................................ 74

2

Figyelmeztetés

Fontos szem előtt tartani, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és hogy a hat legnépesebb

tagállam körülbelül 70%-ot képvisel ebben az átlagban.

Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei olyan becslések, amelyek

pontossága – amennyiben a többi tényező azonos – a minta méretétől és a százalékos

eredményektől függ. A körülbelül 1000 interjúból álló minták esetében (egy tagállamban

általában ekkora mintát alkalmaznak) a valódi százalékos arány – azaz ha a népesség egészét

megkérdezték volna – a következő konfidenciaintervallumokon belül változik:

Százalékos

eredmények 10% vagy 90%

20% vagy

80%

30% vagy

70%

40% vagy

60% 50%

Hibahatár +/– 1,9

százalékpont

+/– 2,5

százalékpont

+/– 2,7

százalékpont

+/– 3,0

százalékpont

+/– 3,1

százalékpont

3

BEVEZETÉS

A Parlemeter az Európai Parlament éves felmérése. Az első rész célja annak felmérése, hogy

az uniós polgárok hogyan ítélik meg az intézményt, a róla kialakult képet, az intézmény

szerepét, és milyen tudással rendelkeznek róla.

A második rész az uniós polgárokról és az Európai Unióról szól. A jelentés nemcsak az

identitás és az uniós tagság kérdéseivel foglalkozik, hanem azzal is, hogy mennyire számít az

uniós polgárok véleménye/szavazata az EU-ban, valamint kitér az Európai Bizottság

elnökének megválasztására is.

Végezetül első alkalommal kérdeztük meg az európai polgárokat arról, hogy szerintük az EU

képvisel-e hozzáadott értéket a felsorolt 15 területen.

2014. november 29. és december 9. között került sor. A felmérést a TNS Opinion

készítette a 28 tagállamban 27 801 polgár személyes megkérdezésével.

Az eredmények összefoglalását a bevezető ismerteti. Az egyes kérdésekre adott, uniós és

tagállami szintre lebontott válaszokat táblázatok, térképek és grafikonok formájában találja meg az olvasó a dokumentum második részében.

Az európai környezet

Mint minden hasonló felmérés esetében, ezúttal is nagyon fontos meghatározni, hogy a

felmérés milyen környezetben készült. Ennek megfelelően a terepmunkára a Juncker-féle

Európai Bizottság beiktatását követő hetekben került sor, ami néhány kérdés esetében

valószínűleg befolyásolta a válaszokat.

4

Főbb tanulságok

Csakúgy, mint a 2009-es európai parlamenti választások után, 2014 végén is az

állapítható meg, hogy az Európai Parlament médiaszereplésére vonatkozó

kérdésre az „európai választások” szókapcsolat említése jelentős volt: 10-ből

közel 6 európai polgár emlékezett rá.

Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy attól, hogy valaki hallott már az

Európai Parlamentről, még nem feltétlenül érzi magát jól tájékozottnak a

témakörben. Elmondható, hogy a legtöbb európai polgár tájékozatlannak tartja magát

az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban.

Az uniós polgárok fejében továbbra is többnyire semleges kép él az Európai

Parlamentről. Ez a megállapítás 21 tagállamra érvényes.

Másrészről az európai polgárok közel fele szívesen látná, ha az Európai

Parlament fontosabb szerepet játszana.

Ezzel szemben a válaszadók több mint egynegyede vélekedik úgy, hogy a

Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania, és e vélemény aránya 26

tagállamban mutatott növekedést.

Az európai polgároknak a Parlament felépítésével és működésével kapcsolatos

ismeretei 2013 júniusa óta folyamatos bővülést mutatnak.

A jelek szerint az uniós polgárok „átpolitizáltabbnak” látják az Európai Parlamentet,

vélhetően azért, mert az szerepet játszik az Európai Bizottság elnökének

megválasztásában.

Ezzel kapcsolatban ugyanis két jelenség figyelhető meg. Egyfelől az, hogy a

válaszadók ismeretei arról, hogy a parlamenti képviselők mi alapján foglalnak

helyet az Európai Parlamentben, most voltak a legpontosabbak azóta, amióta ezt

a kérdés a Parlemeterben feltesszük (2007. augusztus).

Másfelől először fordult elő az, hogy nagyon kicsivel ugyan, de a válaszadók

többsége úgy vélte, hogy az Európai Parlament a döntéseit a képviselők politikai

hovatartozása alapján hozza meg. Közel ugyanennyien gondolják azt, hogy a

Parlament döntéseit a képviselőket delegáló tagállamoknak az érdekeitől függően

hozzák meg.

Az uniós polgárok fele szerint az Európai Parlament az az intézmény, amely a

legjobban képviseli az Európai Uniót.

Amikor az európai polgárokat az európai identitás összetevőiről kérdeztük,

egyértelműen a demokrácia és a szabadság értékeit sorolták előre – ezek aránya 22

tagállamban emelkedett.

5

Az egy évvel korábbi első helyezett egységes fizetőeszköz mára a második helyre

szorult, ugyanakkor az euróövezet országaiban továbbra is az identitás fontos

összetevőjének számít. Ennek megfelelően az eurót az euróövezet 10 országában

tekintik az identitás legfontosabb összetevőjének.

Az Eurobarométer hagyományos kérdésére adott válaszok szerint az európai uniós

tagságot az uniós polgárok abszolút többsége jó dolognak tartja, és először fordult

elő, hogy az euróövezeten kívüli országokban is ez az eredmény született.

A 2009 és 2014 közötti időszakot felölelő elemzés azt mutatja, hogy a válaszok alig

változnak, függetlenül attól, hogy pozitív, negatív vagy semleges válaszokról van-e

szó.

Az EU-integráció ütemével kapcsolatban egyre több (közel minden második)

uniós polgár úgy gondolja, hogy az új, közös politikák bevezetése előtt érdemesebb

lenne megvárni, amíg az összes tagállam készen áll azokra. E válaszok aránya a

válság által legsúlyosabban érintett országokban a legnagyobb.

Amikor 2013-hoz hasonlóan arról kérdeztük az európai polgárokat, hogy szerintük

számít-e a véleményük/szavazatuk, 10-ből majdnem hatan gondolták úgy, hogy

véleményük/szavazatuk számít a hazájukban, és 10-ből több mint négyen vélték

úgy, hogy a véleményüknek/szavazatuknak súlya van az EU-ban. Ez enyhe

növekedést jelent ugyan, ám tagállami szinten – különösen a válság által

legsúlyosabban érintett országokban – komoly különbségek mutatkoznak.

Bár továbbra is többségben vannak azok, akik szerint véleményük/szavazatuk nem

számít az EU-ban, a számuk valamelyest csökkent.

Mindegyik tagállamban egyértelműen az a válasz volt többségben, amely szerint az,

hogy a Bizottság elnökét és magát az Európai Bizottságot is az európai

választások eredményei alapján választják meg, előrelépés az európai

demokrácia szempontjából.

25 tagállamban továbbra is – és egyre inkább – úgy látják, hogy a szegénység és a

társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az a legfontosabb szakpolitika, amelyet az

Európai Parlamentnek prioritásként kellene kezelnie.

A legnagyobb mértékben a bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem

említésének aránya nőtt, ami újabb szakadékokra világít rá tagállamok között.

Ugyanez mondható el a biztonsági és védelempolitikáról is.

Az uniós polgárok számára az emberi jogok védelme messze a legfontosabb azok

közül az értékek közül, amelyeket az Európai Parlamentnek védelmeznie kell. Ezt

követi a nemek közötti egyenlőség és a szólásszabadság témaköre, amelyek említési

aránya ugyancsak nőtt.

6

Érdemes megjegyezni, hogy uniós szinten mindössze egyetlen értéket, az Unió

tagállamai közötti szolidaritást említették kevesebben a korábbi évekhez képest.

Végezetül arra a kérdésre, hogy befolyásolná országuk helyzetét, ha az nem tartozna

az uniós tagállamok közé, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy a felmért

15 kérdéskör közül 11-ben országának rosszabb lenne az EU nélkül.

Négy másik területen a többség úgy gondolta, hogy országának sem jobbat, sem

rosszabbat nem tenne, ha nem tartozna az EU tagállamai közé.

A válaszadók véleménye azonban az alábbi három területen nagyon megoszlott a

„jobb lenne” és a „rosszabb lenne” válasz között: infláció és megélhetési

költségek, bevándorláspolitika, valamint mezőgazdaság.

7

Főbb eredmények

I. AZ EURÓPAI PARLAMENT

A. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ

1. A 2014. májusi európai parlamenti választások továbbra is ott vannak a

köztudatban

Csakúgy, mint a 2009-es európai parlamenti választások után, 2014 végén is az

állapítható meg, hogy a Parlament médiaszereplésére vonatkozó kérdések esetében

az „európai választások” szókapcsolat említési aránya jelentős volt: 10-ből közel 6

európai polgár emlékezett rá.

Uniós viszonylatban ugyanis a válaszadók 58%-a vallotta azt, hogy mostanában

hallott az Európai Parlamentről, ami 2013 júniusa óta 11 százalékpontos

növekedést jelent.

Közülük azok aránya, akik saját bevallásuk szerint nem emlékeznek arra, hogy

mostanában hallottak volna az Európai Parlamentről, már csak 40%-ot tesz ki (–

10 százalékpont 2013. júniushoz képest).

Tagállami viszonylatban az Európai Parlament médiaszereplésének felidézése

Szlovéniában (86%, +23), Luxemburgban (78%, +21), Lengyelországban (56%, +21)

és Észtországban (75%, +19) nőtt a legnagyobb arányban.

Szintén jelentős mértékben nőtt Franciaországban (44%, +18), jóllehet egyedül itt és

Írországban (47%, +3) van 50% alatt azon válaszadók aránya, akik hallottak

mostanában a Parlamentről.

2. Tájékozottság az Európai Parlamentről

Annak megítélése, hogy az európai polgárok mennyire érzik magukat tájékozottnak

a Parlament tevékenységével kapcsolatban, továbbra is alacsony szintű és időben

változatlan (2011 novemberéhez képest).

Az uniós polgárok valamivel kevesebb mint egyharmada (30%-a) véli úgy, hogy jól

tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban.

Ezzel szemben 67%-uk nem gondolja azt, hogy ebben a tekintetben jól tájékozott

lenne.

Tagállami viszonylatban kizárólag Litvániában fordult elő, hogy a válaszadók

többsége (52%-a) vallotta magát jól tájékozottnak. A megkérdezettek közül

8

Franciaországban érzik úgy a legkevesebben (19%), hogy jól tájékozottak az EP

tevékenységével kapcsolatban.

Azok a válaszadók, akik rosszul tájékozottnak vallják magukat az EP tevékenységével

kapcsolatban, Svédországban (80%), Franciaországban (78%) és Spanyolországban

(77%) vannak a legtöbben.

E felmérés kiértékelése arra mutat rá, hogy attól, hogy valaki említés szintjén hall

az Európai Parlamentről, még nem feltétlenül érzi magát jól tájékozottnak az

intézmény munkájával kapcsolatban. Tehát azok közül, akik mostanában említés

szintjén hallottak az Európai Parlamentről, 41% jól tájékozottnak, 57%-uk viszont

rosszul tájékozottnak érzi magát.

Tagállami szinten például a svéd megkérdezettek mindössze 20%-a érzi magát jól

tájékozottnak, holott a médiaszereplés felidézésének aránya ott 69% volt, ami 2013

júniusához képest 14 százalékpontos növekedést jelent.

Társadalmi-demográfiai szempontból megközelítve elmondható, hogy az

idősebbek közül többen tudják felidézni az EP médiaszereplését, tájékozottságukat

azonban rendkívül alacsonynak vélik.

Ahogyan az a különböző felmérésekből is gyakran kiderül, a menedzserek (39%) és a

legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (37%) érzik magukat a

legtájékozottabbnak.

B. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP ÉS AZ EP SZEREPE

1. Az Európai Parlamentről alkotott általános kép

Az uniós polgárok által az Európai Parlamentről alkotott kép kissé javult annak

ellenére, hogy 22 tagállamban inkább a semleges benyomás van túlsúlyban.

2013 júniusához viszonyítva a Parlamentről alkotott kép nem változott: 30%-ot

képvisel a pozitív kép (=) és 43%-ot (+1) a semleges kép. A negatív kép 2

százalékponttal, 23%-ra csökkent.

Nemzeti szinten:

a 28 tagállam közül 22-ben a semleges kép dominál;

23 tagállamban a pozitív kép nagyobb arányban fordul elő, mint a negatív kép.

Külön említésre érdemes, hogy 2013. júniushoz képest a pozitív kép:

o határozottan nőtt Spanyolországban (29%, +10), Svédországban (34%,

+9) és Cipruson (34%, +8), valamint Lettországban (25%, +6) és

9

Portugáliában (30%, +5). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezek a szintek

továbbra is alacsonynak számítanak.

o a semlegesnél nagyobb arányt képvisel Romániában, Bulgáriában,

Olaszországban és Máltán;

o jelentősen csökkent Írországban (40%, –10), Bulgáriában (48%, –8) és

Belgiumban (34%, –7).

Ezzel szemben a negatív kép a pozitívnál nagyobb arányt képvisel

Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában.

2. Az Európai Parlament szerepe

Az európai polgárok közel fele szívesen látná, ha az Európai Parlament fontosabb

szerepet játszana. Ezzel szemben a válaszadók több mint egynegyede vélekedik úgy,

hogy a Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania. E válasz aránya 26

tagállamban nőtt.

Arra a kérdésre, hogy mekkora súllyal essen latba az Európai Parlament szerepe a

jövőben, a megkérdezettek nagy többsége (47%, –2 százalékpont 2013. júniushoz

képest) továbbra is úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az EP szerepe fontosabb lenne.

Érdekesség, hogy egyre kevesebb (12%, –8) azok száma, akik spontán módon azt

válaszolták, hogy a Parlamentnek ugyanolyan szerepet kellene játszania, mint eddig,

és ezzel párhuzamosan többen (27%, +7) voltak azok, akik azt szeretnék, hogy az EP

kevésbé fontos szerepet játsszon, illetve azok, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre

(14%, +3).

Nemzeti szinten:

Azok, akik szerint a Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kellene

játszania, 16 tagállamban abszolút többségben, 22 tagállamban pedig

többségben vannak; közülük az élen áll Ciprus (84%, +5), Málta és Portugália

(67%, +2, illetve +7 százalékpont), Spanyolország és Románia (65%, sorrendben

+9 százalékpont, illetve változatlan).

A fontosabb szerepet óhajtók száma Portugáliában és Spanyolországban, azaz

válság által súlyosan érintett két országban nőtt, de ugyanez a helyzet

Görögországban (63%, +2) és Olaszországban is (49%, +4). Azok száma, akik

szívesen látnák a Parlamentet egy fontosabb szerepben, Lettországban (58%,

+16) és Litvániában (64%, +15) emelkedett a legnagyobb mértékben.

Az EP-t kevésbé fontos szerepben látni kívánók száma 26 tagállamban nőtt, ez

alól egyedül Ciprus és Lengyelország képez kivételt.

10

Ez a válasz képviselte a többséget 6 tagállamban: Dániában (46%, +12),

Finnországban (44%, +25), Svédországban (49%, +25), az Egyesült Királyságban

(43%, +4), a Cseh Köztársaságban (43%, +19) és Hollandiában (48%, +13).

Külön figyelmet érdemel, hogy azok száma, akik szerint az Európai Parlamentnek

kisebb szerepet kellene játszania a jövőben, nagyobb mértékben nőtt az

euróövezethez tartozó, mint az azon kívüli országokban.

C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE

Az európai polgároknak az Európai Parlament felépítésével és működésével

kapcsolatos ismeretei 2013. június óta egyértelmű bővülést mutatnak.

Válaszaikban visszatükröződik a 2014. májusi európai választások hatása és az, hogy

az intézményt átpolitizáltabbnak látják, ami akár az Európai Bizottság elnökének

megválasztásával is összefügghet.

Ahogyan azt már a bevezetőben is kiemeltük, az, hogy az EP kulcsszerepet játszik az

Európai Bizottság elnökének megválasztásában és az egész testület beiktatásában,

minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy az uniós polgárok sokkal átpolitizáltabbnak

látják az intézményt.

1. Az Európai Parlament működése

A válaszadók 48%-a számára ismert, hogy az európai parlamenti képviselők

politikai hovatartozásuk szerint foglalnak helyet az ülésteremben, ami 2013.

júniushoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent.

A válaszadók 35%-a (–4) vélekedett úgy, hogy ez a képviselők állampolgársága

alapján történik.

17%-ra (–1) csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt mondták, hogy

nem tudják, mi alapján foglalnak helyet a képviselők a Parlamentben

Tagállami viszonylatban nézve azok száma, akik tudják, hogy az EP üléstermében a

tagok a politikai hovatartozásuk alapján foglalnak helyet, 23 tagállamban nőtt 2013.

júniushoz képest. A növekedés Litvániában (60%, +18), Svédországban (70%, +16)

és Dániában (60%, +14) volt a legerőteljesebb.

11

2. A döntéshozatal módja az Európai Parlamentben

Először fordult elő, hogy a válaszadók többsége szerint az Európai Parlament

döntéseit a képviselők politikai hovatartozása alapján hozza meg.

Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok 40%-a osztja ezt a véleményt, szemben

azzal a 38%-kal, akik szerint a döntéseket a képviselőket delegáló tagállamok

érdekei alapján hozzák meg.

Nemzeti viszonylatban figyelmet érdemel, hogy:

tizenöt tagállamban a többség azt válaszolta, hogy a döntéseket az Európai

Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján hozzák meg: a legtöbben

Svédországban (62%, +15), Finnországban (55%, +13), Szlovéniában és

Hollandiában (51%, +4, illetve +9 százalékpont) vélekedtek így.

ezzel szemben tizenegy tagállamban a többség azt gondolja, hogy a döntéseket a

nemzeti érdekek határozzák meg, a legtöbb ilyen válasz a Cseh Köztársaságban

(56%, –3), Szlovákiában (54%, –2) és Görögországban (52%, +4) született.

3. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos általános ismeretek

Noha az Európai Parlament tényleges ismertségének aránya továbbra is magas, ez

az arány az EU-alapító országokban inkább csökkenő tendenciát mutat.

Azt, hogy az uniós polgárok milyen tényleges ismerettel rendelkeznek az

intézményről, az Európai Parlament közvetlen megválasztására, a képviselők

tagállamonkénti számára, az uniós költségvetés elfogadásának módjára és az uniós

jogszabályokra vonatkozó négy kérdésre adott válaszokból mértük fel.

Uniós viszonylatban a helyes válaszok átlaga 59%-ot tesz ki, míg a rossz válaszoké

19%-ot.

E biztató eredmények mellett azonban figyelmet érdemel, hogy 2013 júniusa óta nőtt

azoknak a válaszadóknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni ezekre a

kérdésekre (22%, +4).

Noha az Európai Parlamenttel kapcsolatos tényleges ismeretek szintje szinte

valamennyi tagállamban jónak mondható, 2013. júniushoz képest e szint csökkenése

figyelhető meg az alapító országokban.

Ezzel szemben Bulgáriában 2013. júniushoz képest nőtt a négy kérdésre adott helyes

válaszok száma.

12

II. AZ UNIÓS POLGÁROK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

A. AZ INTÉZMÉNY, AMELY A LEGJOBBAN KÉPVISELI AZ EU-T

Az uniós polgárok abszolút többsége szerint az Európai Parlament az az intézmény,

amelyik a legjobban képviseli az Európai Uniót.

A válaszadók 50%-a (ugyanannyi, mint 2013. júniusban) látja az Európai

Parlamentben azt az intézményt, amely a legjobban képviseli az Európai Uniót.

Az Európai Bizottságot a válaszadók 16%-a említette meg (+1), 9%-uk pedig az

Európai Unió Tanácsát (–6).

Megjegyzendő, hogy a megkérdezettek 23%-a (+4) nem tudta megmondani, hogy

melyik intézmény képviseli a legjobban az EU-t.

Tagállami viszonylatban minden tagállamban a Parlamentet említették meg a

legtöbbször (bár az Egyesült Királyságban e válasz aránya alacsonyabb volt, mint a

„nem tudom” válaszoké). A Parlamentet a legtöbben Szlovákiában (67%) és

Horvátországban (57%), a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (36%) és

Lettországban (44%) választották.

A válaszokat szocio-demográfiai szempontból vizsgálva szintén a Parlament áll az

első helyen minden kategóriában.

B. IDENTITÁS, UNIÓS TAGSÁG ÉS AZ INTEGRÁCIÓ ÜTEME

1. Az európai identitás elemei

A válaszadókat arról kérdeztük, hogy szerintük melyek az európai identitás

legfontosabb elemei.

Az uniós polgárok szerint az európai identitás legfontosabb elemei a demokrácia és

szabadság: e válasz aránya 22 tagállamban nőtt.

Az EU28 szintjén mért eredmények a demokrácia és szabadság értékei válasz

erőteljes növekedését mutatják (47%, +7 százalékpont 2013. júniushoz képest), amely

most már megelőzi az egységes fizetőeszközt (40%, –2).

A harmadik helyre a kultúra (28%) került, majd sorrendben a történelem (24%), az

európai gazdaság sikerei (20%) és a földrajz (18%) következett. A földrajz esetében

figyelmet érdemel, hogy ennek említési aránya 25 tagállamban csökkent.

13

Tagállami viszonylatban az állapítható meg, hogy a legtöbb tagállamban nőtt a

demokrácia és szabadság értékei válasz; a növekedés mértéke 2013. júniushoz képest

+17 százalékpont volt Hollandiában (65%), +16 százalékpont Belgiumban (57%) és

+15 százalékpont Finnországban (60%).

Megjegyzendő továbbá, hogy ezeket az értékeket a legmagasabb arányban az EU

északi részében (69% Svédországban, 67% Németországban, 65% Hollandiában,

63% Dániában és 60% Finnországban) említették meg a válaszadók, míg a válság

által legsúlyosabban érintett országokban kevesebbszer említik: Spanyolország

30% (+1), Görögország 34% (+5), Olaszország 37% (–2), Ciprus 43% (–3), Írország

45% (+11) mind az uniós átlag (47%) alatt helyezkednek el.

Az egységes fizetőeszköz, az euró egyértelműen az európai identitás tényezőjének

számít, hiszen Portugália kivételével (39%) az euróövezethez tartozó országokban az

uniós átlagnál (40%) nagyobb arányban említették meg a válaszadók.

2. Az uniós tagság

Az európai uniós tagságot az uniós polgárok egyre nagyobb többsége tartja „jó

dolog”-nak, még azokban az országokban is, amelyek nem tartoznak az

euróövezethez.

Az uniós polgárok 54%-a (+4 százalékpont 2013. júniushoz képest) véli úgy, hogy

az EU-tagság „jó dolog”.

Az uniós polgárok 29%-a (–2) gondolja úgy, hogy a tagság „se nem jó, se nem rossz

dolog”.

14%-uk (–3) szerint pedig az EU-tagság „rossz dolog”.

Tagállami viszonylatban a megkérdezettek közül a legtöbben Luxemburgban (83%,

+12 százalékpont 2013. júniushoz képest), Németországban (72%, +4) és Belgiumban

(70%, +6) gondolják, hogy az uniós tagság „jó dolog”.

E kérdés tekintetében a legnagyobb arányú növekedés Észtországban és

Romániában volt tapasztalható: az arány mindkét országban 68% volt (+13

százalékpont), továbbá Luxemburgban (83%, +12), Spanyolországban (59%, +12),

Portugáliában (46%, +10) és Lengyelországban (63%, +10).

Ezzel szemben azon országok közül, ahol a válaszadók a legnagyobb aránya szerint

az EU-tagság „rossz dolog”, az első kettőt súlyosan érintette a válság, a válaszok

aránya azonban nem változott vagy csökkent: Görögország (30%, =) és Ciprus (30%,

–6). Az arány szintén nem változott az Egyesült Királyságban (27%, =), és kis

mértékben nőtt Ausztriában (23%, +2).

14

A válaszokat szocio-demográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy az

uniós tagságot – csakúgy, mint korábban – leginkább a férfiak, a fiatalok, a magasabb

iskolai végzettségűek és a kiváltságos társadalmi és foglalkozási kategóriákba

tartozók támogatják.

3. Az európai integráció üteme

Az integráció ütemével kapcsolatban megkérdezett uniós polgároknak két lehetőség

közül kellett választaniuk: A kérdés úgy szólt, hogy ahhoz, hogy bizonyos területeken

közös európai szakpolitikát vezessen be az EU, meg kell várni, amíg az összes ország

készen áll, vagy sem?

Egyre több uniós polgár (közel 50%) gondolja azt, hogy inkább meg kellene várni,

hogy az összes tagállam készen álljon, mielőtt új közös politikákat vezetnek be. Ezt a

megközelítést a válság által legsúlyosabban érintett országokban támogatják a

legtöbben.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy az uniós polgárok közel fele (49%, +3)

inkább megvárná, hogy az összes tagállam készen álljon a továbblépésre, míg 39%-

uk (–4) szerint egy bizonyos országcsoportnak együtt kellene haladnia anélkül,

hogy a többi országot bevárnák.

Tagállami viszonylatban a válság által legsúlyosabban érintett országok támogatják leginkább, hogy egy-egy új közös szakpolitika bevezetése előtt meg kell

várni, amíg valamennyi tagállam felkészült: Portugália (70%, =), Görögország (62%,

+4), Spanyolország (61%, +3), Ciprus (60%, –2) és Írország (53%, +5).

Ezzel szemben a második lehetőséget (azt, hogy nem kell várni) Hollandiában (61%,

+3), Szlovéniában (54%, +1), illetve Litvániában és Ausztriában (52%, +7, illetve

nem változott 2013. június óta) választották a legtöbben.

C. AZ EURÓPAI POLGÁROK VÉLEMÉNYE/SZAVAZATA

1. A véleményem/szavazatom számít

Hogyan érzik az uniós polgárok, a véleményük/szavazatuk számít hazájukban,

illetve az EU-ban? Az eredmények azt mutatják, hogy ez az érzés az első esetben

erősebb, mint a másodikban.

15

a. A véleményem/szavazatom számít a hazámban

2013 júniusa óta nem változott, 58%-ot (=) tesz ki azoknak az uniós polgároknak az

aránya, akik szerint véleményük/szavazatuk számít hazájukban, míg 39%-ot (–1)

azoké, akik szerint nem ez a helyzet.

b. A véleményem/szavazatom számít az EU-ban

Arra a kérdésre, hogy a véleményük/szavazatuk számít-e az EU-ban, az uniós

polgárok 41%-a (+2) válaszolt igennel 2014 novemberében és decemberében.

Figyelmet érdemel, hogy a 2009-es választások után ez az arány 38% volt.

Bár továbbra is többségben vannak azok, akik szerint a véleményük/szavazatuk nem

számít az EU-ban, a számuk mégis csökkent az elmúlt két évben (53%, –4

százalékpont 2013. június óta).

Tagállami viszonylatban elmondható, hogy ebben a kérdésben nagy (akár 54

százalékpontos) különbségek tapasztalhatók.

A Svédországban (74%, +10), Dániában (62%, =), Luxemburgban (59%, +6),

Belgiumban, Hollandiában és Horvátországban (58%, –2, +9, illetve +1

százalékpont), valamint Németországban (57%, +5) élő válaszadók vannak leginkább

meggyőződve arról, hogy a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban.

Ezzel szemben Görögországban (78%, –3), Cipruson (75%, –5), a Cseh

Köztársaságban, Spanyolországban és Olaszországban (68%, sorrendben: –4

százalékpont, változatlan és +2 százalékpont), valamint Portugáliában (66%, –1)

gondolják a legtöbben, hogy a véleményük nem számít az EU-ban.

2. Az új Bizottság beiktatása

Fontosnak tartottuk felmérni azt, hogy mit gondolnak az uniós polgárok arról, hogy

először foganatosították a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezését, miszerint a

Bizottság elnökét, illetve a Bizottság egészét is az Európai Parlament választja meg.

Megállapítható, hogy a tagállamokban kivétel nélkül egyértelműen az a válasz volt

többségben, amely szerint az, hogy a Bizottság elnökét, illetve a Bizottságg egészét az

európai parlamenti választások eredményei alapján választják meg, előrelépést

jelent az európai demokrácia szempontjából.

Uniós viszonylatban tehát a válaszadók 62%-a osztja ezt a véleményt, míg 18%-uk

nem ért egyet ezzel, 19%-nak pedig nincs erről véleménye.

16

Tagállami viszonylatban leginkább a luxemburgi válaszadók értenek egyet ezzel az

elemzéssel (81%). A legnagyobb számban (28%) az egyesült királyságbeli válaszadók

utasították el ezt az állítást. A legtöbben Észtországban (35%) voltak azok, akik nem

nyilvánítottak véleményt a kérdésben.

D. PRIORITÁST ÉLVEZŐ POLITIKAI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK

1. Prioritást élvező szakpolitikák

25 tagállamban továbbra is úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi

kirekesztés elleni küzdelem az a legfontosabb szakpolitika, amelyet az Európai

Parlamentnek prioritásként kellene kezelnie. A bevándorlás és a terrorizmus elleni

küzdelem említésének aránya nőtt a legnagyobb mértékben, és ezek kérdések újabb

szakadékokra világítanak rá a tagállamok között. Ugyanez mondható el a biztonsági

és a védelempolitikáról.

Uniós viszonylatban elmondható, hogy 25 tagállamban a megkérdezettek továbbra is

a társadalmi kirekesztést és a szegénység leküzdését (54%, +3 százalékpont 2013.

június óta) említették mint olyan politikát, amelyek prioritásként kellene kezelni.

Dániában és Svédországban azonban ezt megelőzi az éghajlatváltozás elleni

küzdelem, Észtországban pedig a biztonsági és védelempolitika, amely lehetővé teszi,

hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal.

A gazdasági, költségvetési és adópolitikák összehangolásának kérdése (31%, +1)

ismét a második helyre került, megelőzve a fokozott fogyasztóvédelem és a

közegészségügy területét (30%, –3).

2013 júniusa óta 4 százalékpontos növekedést mutatva következik a sorrendben a

terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása mellett válasz, amely 29%-ot képvisel.

A biztonsági és a védelempolitika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon

nemzetközi válságokkal, 27%-ot (+1) képvisel, megelőzvén a származási országgal

összehangolt bevándorlási politikát, amelynek aránya az összes kérdés közül a

legnagyobb mértékben nőtt (25%, +6).

Érdekesség, hogy a közelmúlt európai és nemzetközi eseményei egyértelműen

kihatottak arra, hogy a bevándorlás, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a

biztonsági és védelempolitika témaköreit hányan említik, az eredmények pedig

egyúttal újabb szakadékokra világítanak rá az egyes tagállamok között.

17

Tagállami viszonylatban az első két szakpolitika (a bevándorlás és a terrorizmus

elleni küzdelem) 19 tagállamban mutatott növekedést, és ebből 16-ban a két politika

egymással párhuzamosan alakult.

Ahogyan azt a 2014-es választásokat követő felméréskor is megállapítottuk, a

bevándorlás kérdésére adott válaszok aránya nőtt: egyes országokban, így

Olaszországban (36%, +20), Máltán (44%, +17) és Svédországban (32%, +13)

kiugróan nagy arányban.

A terrorizmus elleni küzdelemre adott válaszok száma Lengyelországban (29%,

+13), a Cseh Köztársaságban (35%, +11), Máltán (31%, +11) és Ausztriában (27%,

+10) nőtt a legnagyobb mértékben.

A biztonsági és védelempolitika kérdéskörére nagy valószínűséggel rányomja a

bélyegét az ukrajnai helyzet. Az erre adott válaszok száma 15 tagállamban mutatott

növekedést, esetenként rekordnagyságú változásokkal, különösen a balti államokban:

+21 százalékpont Litvániában (38%), +19 százalékpont Észtországban (45%) és +13

százalékpont Lettországban (35%). Figyelmet érdemel, hogy a változás +16

százalékpont volt Hollandiában (34%), míg –18 százalékpont volt Romániában

(29%).

Értékek, amelyeket az Európai Parlamentnek prioritásként védelmeznie

Az emberi jogok védelme erőteljes növekedést mutat 2013. júniushoz képest (60%,

+6). Ugyancsak nőtt a nemek közötti egyenlőségre (36%, +3) és a szólásszabadságra

(34%, +1) adott válaszok száma.

Fontos hangsúlyozni, hogy uniós szinten egyetlen érték, az Unió tagállamai közötti

szolidaritás említési aránya esett vissza (30%, –3). Ez a csökkenés 20 tagállamban

figyelhető meg. Érdemes kiemelni továbbá, hogy noha az Európai Unió és a világ

szegény országai közötti szolidaritás említési aránya 2 százalékponttal 22%-ra nőtt,

hosszabb távon vizsgálva csökkent, hiszen 2007. október óta 10 százalékponttal esett

vissza.

A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd említettsége az utóbbi három évben nem

változott, 20%-ot tesz ki, ugyanakkor 2007 októberéhez viszonyítva 8 százalékponttal

csökkent.

E. KÉPVISEL-E HOZZÁADOTT ÉRTÉKET AZ EURÓPAI UNIÓ?

A Parlemeterben első alkalommal kérdeztük az uniós polgárokat arról, hogy

szerintük hogyan befolyásolná országuk helyzetét az, ha nem tartozna az uniós

tagállamok közé. Különböző területekkel kapcsolatban kérdeztük őket arról, hogy

18

szerintük hazájuknak ez „jobb lenne”, „rosszabb lenne” vagy „sem jobb, sem

rosszabb nem lenne”.

A tesztelt 15 kérdéskör a következő volt: kereskedelem, foglalkoztatás, tudományos

kutatás, külpolitika, oktatás, mezőgazdaság, bevándorlás, egészségügy, nemek közötti

egyenlőség, környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ipar, infláció és

megélhetési költség, energiaügy, gazdaság és végül a személyes adatok védelme.

Az uniós polgárok többsége 11 kérdéskörrel kapcsolatban úgy véli, hogy hazája

rosszabbul járna az EU nélkül.

A vélemények azonban nagyon megoszlanak az alábbi három területtel

kapcsolatban: infláció és megélhetési költség (34% szerint „rosszabb” lenne az EU-n

kívül, míg 33% szerint „jobb” lenne az EU-n kívül), bevándorlás (33% szerint

„rosszabb” és 32% szerint „jobb”), mezőgazdaság (36% szerint „rosszabb” és 34%

szerint „jobb”).

A többség négy területtel kapcsolatban válaszolta azt, hogy „sem jobb, sem

rosszabb”: nemek közötti egyenlőség (46%), egészségügy (37%), oktatás és

személyes adatok védelme (mindkettő 35%).

19

I. AZ EURÓPAI PARLAMENT

A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL

1. Média emlékek

1) EU átlag

20

2) Nemzeti eredmények

21

3) Nemzeti fejlesztések

22

2. Az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban tájékozottnak érzi magát

1) EU átlag

23


24


* NK = Nem kérdezte. Az előző felmérés során ezt a kérdés nem kérdezték ebben az országban.

25

B. AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE ÉS SZEREPE

1. Az Európai Parlament általános képe

1) EU átlag

26


27


28

2. Az Európai Parlament szerepe

1) EU átlag

29


30


31

C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE

1. Ahogyan az Európai Parlament működik

1) EU átlag

32


33


34

2. Ahogyan az Európai Parlament döntéseit elfogadják

1) EU átlag

35


36


37

3. Az Európai Parlament általános ismerete

1) EU átlag

38


a. Az Európai Parlament képviselőit a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják

39

b. Az EU szintjén, az európai jogszabályokban (irányelvekben és rendeletekben) az Európai

Parlamentnek és a tagállamoknak közösen kell megállapodniuk

40

c. Az EU költségvetését az Európai Parlament és a tagállamok közösen határozzák meg.

41

d. Mindegyik tagállamnak ugyanannyi Európai Parlamenti képviselője van

42


43

II. EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

A. EURÓPAI INTEGRÁCIÓS AZONOSSÁG, TAGSÁG ÉS ÜTEM

1. Az európai azonosságot alkotó tényezők

1) EU átlag

44


45


Az első négy említett item

46

2. Európai Unió tagság

1) EU átlag

47


48


49

3. Az európai integráció üteme

1) EU átlag

50


a. Várniuk kellene a többi EU tagállamra, hogy azok készen álljanak rá

51

b. Így kellene tenniük, anélkül, hogy várnának a többi EU tagállamra

52


53

4. Az Európai Uniót legjobban képviselő intézmény

1) EU átlag

54


55


56

B. AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE

1. A véleményem számít

1.1 Az én szavam számít Magyarországon

1) EU átlag

57


58


59

1.2 A véleményem/szavazatom számít az Európai Unióban

1) EU átlag

60


61


62

2. Az új bizottság kinevezése

1) EU átlag

63


64


65

C. POLITIKAI ELSŐBBSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK

1. Elsőbbséget élvező politikák

1) EU átlag

66

a. Az első hat említett item

67

b. Az utolsó hat említett item

68


69


Az első hat említett item

70

2. Az Európai Parlament értékei

1) EU átlag

72


73


Az első hat említett item

74

D. AZ EU TAGSÁG ELŐNYE VAGY HÁTRÁNYA

1) EU átlag

75


a. Mezőgazdaság

76

b. Infláció és megélhetési költség

77

c. Bevándorláspolitika

78

d. Foglalkoztatás

79

e. A gazdaság

80

f. Egészségügy

81

g. Oktatás

82

h. Ipar

83

i. Személyes adatok védelme

84

j. Kereskedelem

85

k. Energia

86

l. Külpolitika

87

m. Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem

88

n. Nemek közötti egyenlőség

89

o. Tudományos kutatás

európai parlament eurobarométer (eb/ep 82.4) · a körülbelül 1000 interjúból álló minták...

Documents