AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS JELENE

(1951/57) - 1997-2012

A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/57-1997)

ESZAK (1951)RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe, EiE) (1988)

Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989)

Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség,

foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai

értékelés (1995)

A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése (1997- (2012)-2020)

Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC

Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999)

Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás

Sapir- jelentés (2003); Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II.

Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár)

Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008 A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008) Új

integrált irányelvek 2008-10-re és Nemzeti Reform Programok (NRP) Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

ESF értékelés 1997-től

AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA (EFS) INTEGRÁCIÓJA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁBA

2012 State of the Union address: President Barroso calls for a federation of nation states and announces blueprint for deeper economic and monetary union In his annual speech on the State of the Union, European Commission President made a strong case for new direction and a new thinking for Europe. He sketched out the way towards more European unity to overcome the crisis and maintain sovereignty in a globalised world. "Globalisation demands more European unity. More unity demands more integration. More integration demands more democracy," he said.

2012. november 8.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEEURÓPA 2020Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htmv

EU 2020 prioritások (4) Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a

válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek.

Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak.

A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.

Az Európa 2020 integrált iránymutatás1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, atudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázokkibocsátásának csökkentése6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari báziskorszerűsítése7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliségcsökkentése8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, amunkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem

Munkanélküliségi ráták szezonális kiigazításokkal: USA, Japán, EU-27 és Euró Zóna-17(2000. január – 2012. szeptember)

Európa 2020 és Magyarország Uniós/

tagálla mi célkitűzés

ek2020-ra

Foglalkoztatási

ráta (%)K+F a GDP %-

ában

Széndioxid-kiboc sátás-

csökkentési

célkitűzések

Megújuló

energia

Energia-hatékonyság –

az energiafogyasz

tás csökkentése

millió tonnában

Korai iskola-elhagyás %-ban

Felsőoktatás

%-banA

szegénység vagy

társadalmi kirekesztett

ség által veszélyezte

tett emberek

arányának csökkentés

e

Az EU kiemelt célja75% 3% -20%(az 1990-es szinthez képest)

20% az energiahatékonyság 20%-os növelése,amely 368 millió tonna kőolaj-egyenértéknek felel meg

10% 40% 20,000,000

Az EU-ra vonatkozó becsült adat

73,70-74% 2,65-2,72%-20%(az 1990-esszinthez képest

20% 206,9 Mtep 10,30-10,50%37,50-38,0% A tagállamok módszertani eltérései miatt az eredmények nem számíthatók ki

Magyar- ország 75% 1,8% 10% 14.65%

2,98 10% 30,3% 450 000

Európai szemeszter: Ki, mit és mikor csinál?

Január Február Március Április Május Június

Európai Bizottság

Éves növekedési jelentés (AGS) bemutatása

NRP-k és CSP-k értékelése

Ajánlások a tagállamoknak az NRP-k és a SCP-k alapján

Egész évben:A tagállamok ajánlásokhoz való igazodásának peer-review-ja, lehetséges intézkedések mérlegelése (Túlzott deficit eljárás, Túlzott egyensúlyhiány eljárás)Ősszel:A kormányok nemzeti gyakorlatuknak megfelelően benyújtják vitára a költségvetés-terveiket a nemzeti parlamenteknek

Az Európai

Unió Tanácsa

Az AGS vitája

A tagállamoknak szóló ajánlások formális elfogadása

Európai Parlament

Az AGS vitája

Európai Tanács

Az EU tagállamok reform-prioritásainak jóváhagyása

A tagállamoknak szóló ajánlások vitája és jóváhagyása

Tagállamok

NRP-k és SCP-k elküldése a Bizottságnak

Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és munkahelyek menetrendje”E kezdeményezés célja a munkaerőpiac korszerűsítése annak érdekében, hogy növeljük a foglalkoztatottság szintjét, és biztosítsuk szociális modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új készségek elsajátításán keresztül lehetővé tesszük a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkenéséhez és a termelékenység növekedéséhez.

2014-2020

Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)foglalkoztatáspolitikai vonatkozások (11) Az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt

hatásainak ellensúlyozására bevezetett politikai intézkedések (a minimálbér megemelése, bérkompenzációs rendszer) nem járultak hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, miközben a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését célzó intézkedések a jó irányba történő kis lépést jelentenek. A munkát terhelő adók foglalkoztatás baráttá alakítása és a nők munkaerő-piaci részvételének további ösztönzése, így különösen a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése segítené a foglalkoztatási ráta növelését.

Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)foglalkoztatáspolitikai vonatkozások

(12) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot átszervezték, ez létszámcsökkenéshez vezetett, ami szembemegy a 2011-es ajánlásban foglaltakkal. Az aktív munkaerőpiaci politikák terén bizonyos intézkedések, melyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportokat célozzák meg, például azok, melyek az Európai Szociális Alap programjai alatt futnak, hitelesnek és lényegesnek tűnnek. Ugyanakkor más, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedések (pl. a közmunkák) várhatóan nem fognak hozzájárulni a résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez. A közmunkák és az egyéb aktív munkaerőpiaci politikák finanszírozása közti egyensúly megőrzése mellett haladéktalanul komoly lépéseket kellene tenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megerősítése felé, a munkerőpiac működésének fejlesztése, és a foglalkoztatottak számának növelése érdekében. A munkaerő-piaci reformok lévén a növekedési lehetőségek fokozása fontos lenne a magas külső és belső adósságból fakadó sebezhetőség folyamatos csökkentéséhez is. Továbbá, a nemzeti romaintegrációs stratégia nem vált központi elemmé más politikák terén.

Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nd/csr2012_hungary_hu.pdf