erdélyi lászló - magyar lovagkor

8/17/2019 Erdélyi László - Magyar Lovagkor

1/185

rdélyi László

M GY R

LOV GKOR


2/185

HISTORI

INCOGNIT

Az elfeledett magyar társadalomtudományok tára

III. SOROZAT: ZSEBKÖNYVEK

S z e r k e s z t ő : Bárány Attila

1

Komjáthy István:

tehetségkutatás magyar módja

2. Váczy Péter:

szimbolikus

államszemlélet

kora

agyarországon

3. Áldásy Antal: Címertan

4.

Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása

5.

Concha

G y ő z ő kilenczvenes évek reformeszméi

és

e l ő z m é n y e i k

6. Horváth Barna: z erkölcsi norma természete

7. Hóman Bálint: magyar városok az Árpádok korában

8. gróf Zichy István:

magyarság s t ö r t é n e t e

és

m ű v e l t s é g e

a

honfoglalásig

9. Mályusz Elemér: konstanzi zsinat és a magyar fókegyúri jog

10. Erdélyi László: magyar

lovagkor


3/185

rdélyi László

A

MAGYAR

LOVAGKOR

TÁRSADALMA ÉS M Ű V E L Ő É S E

1205 1526

A

MAGYAR

LOVAGKOR

NEMZETSÉGEI

1200 1408

ATTRAKTOR

M á r i a b e s n y ő

G ö d ö l l ő

2 13


4/185

Eredeti megjelenés:

.' - AGYAR LOVAGKOR

TÁRSADALJ A É f Ű V E L Ő D É S E .

A z e r z ő kiadása Athenaeum Irodalmi

és

Nyomdai

R. T.

nyomása) é.n. [1932.]

2\.fAGYAR

LOVAGKOR J\i'EMZETSÉGEI. A Szent István-Társulat

kiadása. Budapest, 1932.

A kötetet szerkesztette: Bárány Attila.

Copyright © Erdélyi László jogutóda, 2005

Hungarian Edition © ttraktor Kft., 2005, 2013

Címlapterv: CsumP Stúdió

ISSN 1786-4070

ISBN 978-615-5257-20-9

F e l e l ő s

kiadó az Attraktor Kft. ü g y v e z e t ő j e .

A nyomdai munkákért felel a Monobit Nyomda Kft. ü g y v e z e t ő j e .


5/185

A MAGYAR LOVAGKOR

TÁRSADALMA É M Ű V E L Ő É S E

1205 1526


6/185

L Ő S Z Ó

,,Magyarország társadalma

XI

századi törvényeiben

címmel

már 1907-ben feldolgoztam és közrebocsátottam azt a kincsesbá

nyát amelyet Szent István Szent László Kálmán törvényei s az

I.

II. esztergomi zsinatok határozatai nyújtanak. A

XI.

századi ál

lapotokra amelyek a XII. században is folytatódnak megbecsül

het[ et]lenek ama törvények kivált ha meggondoljuk hogy a ma

gyar királyok e l s ő

két

századában f ő l e g az e l s ő b e n éppen az alap

vetéskor csak

kevés oklevelet

írtak; hogy

zent

István

legendáit

száz évvel a szent király e l s ő törvényhozása után írták s a még

k é s ő b b készült

zent

Imre-legenda már nagyon

üres

a hiteles

egykorú

történet

megírása számára; s hogy a Szent László

Ges-

tái

c í m ű

krónika ránk marad 1300 körüli alakját a kései írás ko

rának ismeretével szövi át a Kézai- Képes- Budai- Thuróczy-

Dubnici-krónika f ő l e g a Képes-krónikában ránk maradt Márk-fé

le szöveg sok

b ő

betétje; de az Anjou-kori

szerkesztésre

valló

Szent Gellért-legendát is mely kultúrtörténeti anyagban nagyon

gazdag még inkább pedig a csaknem teljesen értéktelen Szent

László-legendát úgy a nagyot mint ennek kivonatát a kis legen

dát a XI. századba nem l l ő kései adatokkal és nevekkel keverték

iissze.

Ha a közel négyszáz hiteles törvénycikkely a

XI.

századból nem

maradt volna ránk bizony nagyon szegények volnának amaz alap

v e t ő kornak társadalmi és kulturális története dolgában.

7


7/185

Az

1200 körül

k e z d ő d ő magyar lovagkor társadalmának

é m ű -

v e l ő d é s é n e k megismerésére már sok ezer oklevelünk van

de

még

ezek feldolgozásánál is sok találgatástól és tévedéstó1 óvja

meg

ma-

gát az aki a lovagkor magyarországi törvényeit

összehasonlító

ala-

pon

behatóan

ismeri. A Pannonhalmi Rendtörténet írásánál igen

nagy hasznunkra vált volna az összes középkori magyar törvé

nyek összehasonlító ismerete és tartalmuknak történeti rend

szerbe való feldolgozása.

rre

akkor mellékesen nem vállalkoz

hattunk pedig éreztük hogy az Anjou- stb. kori peres iratok

gyak-

ran

hivatkoznak

általánosságban

a királyi decretumokra. Meg kel-

lett elégednünk azzal a társadalomtörténeti ismerettel amelyet a

rokon oklevelek összehasonlításából egyes esetekre kikövetkez

tettünk.

Száz meg száz oklevél

azért íródott hogy érvényt szerezzen

egy-egy törvénycikkelynek. Száz meg száz történeti adatnak

az

ad

igazi értéke hogy bennök e g i s m é t l ő d i k egy

történeti

törvény. E

történeti törvények fölismerése és hangsúlyozása

teszi

praktikussá

a

történelmet. S a történeti törvények hol jönnek létre

e r v s z e r ű

en?

Az

o r s z á g g y ű l é s e k e n

Az

i l l e t ő kor történeti t é n y e z ő i : király

f ő p a p o k bárók megyei nemesek

és

követeik városi követek össze

g y ű l n e k

és megérzik ki is mondják hogy m az ő koruk baja és

szükséglete s mi e bajra az

orvosság

mi a szükséglet kielégítésé

nek legalkalmasabb eszköze módja.

Amikor tehát a historikus azért y ű j t i

az

ezer meg ezer okle

véli stb. adatot hogy

e l ő l ü k

egy-egy történeti állapotra vagy tör

vényre következtessen: vajjon e l m e l l ő z h e t i - e éppen az i l l t ő kor

törvényhozását? Hiszen ott

készen

találja

azt a

törvényt amelyre

számtalan

oklevél

hivatkozik

amelyet száz esetben érvényesíte

nek amelyet a historikusok is keresnek és ha megtalálták

akkor

száz adatnak és helyzetnek találták meg a kulcsát.

Ez a

m e g g y ő z ő d é s

vezetett arra hogy összehasonlító eljárás

sal és rendszerezésselfeldolgozzam az 1222-1526. évi magyar tör-

vényeket s némely más forrásokat is a magyar lovagkor törvényes

állapotainak társadalmi s kulturális viszonyainak megismerésé

re.

Az

összes forrásokat ama három századra vonatkozólag nincs

8


8/185

módomban most feldolgozni de a többi század korviszonyait is

egységes rendszerbe szeretném

y ű j t e n i :

azért oly forráskategó

riát választok amellyel talán lehet bírnia egy embernek a rendel

kezésre álló i d ő alatt s amely forrástömeg egésze aránylag legin-

kább nyújt

teljességet a

k o r j e l l e m z ő

állapotok bajok

és

szükségle

tek orvoslatok és

ű j í t á s o k

dolgában. E

v é g b ő l

készült

,,Magyar

f,ovagkor c nagy munkám s nn k kis bemutatója a j l n kis

könyvecske. Amit ez a kis könyv n y ű j t

az a l a p v e t ő j e l l e g ű

n -

csak a magyar lovagkor állapotainak igaz megismerésére

e

sok

ban visszaveti világosságát az e l s ő századokra s az itt megismert

viszonyok sokban tovább élnek az újkori magyar társadalomtör

ténet három századán át 1848-ig.

Ez a kor és könyv tehát centrális

e l e n t ő s é g ű

a magyar történet

ismeret számára. A törvényeket a Corpus Jurisban és Kovachich

Sylloge és Vestigia

e

kiadásaiban használjuk

fel


9/185

1.

A

FÖLD ÉS NÉPE

Zsigmond király 1433-ban fölvette a kérdést: melyek

Magyar-

ország

azon

határai s végvidékei

amelyeknek védelmére

az

ország

lakósok az aranybulla szerint kötelesek? Kiterjednek-e ezen ha

tárok Dalmáciára, Boszniára, Szerbiára, a Szörénységre, Nagyoláh

országra, Halicsra

és

Lodomeriára? A felelet aztán többször az,

hogy a szorosan vett Magyarország határáig, délen a Dunáig, Szá

váig kötelesek az országlakósok a honvédelemben saját költségü

kön

részt

venni a királlyal együtt. Ami e határokon túl van, annak,

valamint a megszerzése, úgy a védelme is a király külön érdeke.

Nem értették

meg azt, amit Zsigmond nemcsak érzett, hanem ki

is fejezett, hogy Magyarország legjobb védelme az ha határon túl

is vannak

l ő t r t o m á n y i

s a védekezés

ott

folyik le.

Magyarország felosztását

Oláh Miklós Hungariája adja legsza

batosabban a magyar lovagkor végén 1526-36); részei: 1. Nyuga

ti-Magyarország a Dunától jobbra, 2. a Drávától délre

s ő

rész, 3.

a Duna-Tisza köze,

4.

a Tiszántúl. Magyarország négy nevezetes

folyója a Duna, Tisza, Dráva, Száva.

Ezek

kerültek bele

az ország

címerébe. Oláh Miklós ezen téves adata már elóbb is megvan Wer

ő c z y n é l

Trip. I.11., 3.

§ .ADrávától

délre van Magyar-Szlavonia

és a Szerémség, a Száván túl Horvátország

és

Bosznia királyság.

A

Duna Tisza közén

van a Kunok mezeje. A

Tiszántúl tartomá-

nyai:

Nagyoláhország vagy Havasalföld, Moldva, Erdély, Márama

ros, Szamosköz, Nyírség, Körösköz, Temesköz. Három

nehéz me-

redek

ú vezet

Erdélybe: a Meszes-út a Szamos felé, a Körös-út a

10


10/185

Körös felé, a Vaskapu a Maros felé. A Havasalföld f e l ő l s z ű k és

meredek a bejárás. Temesköz a Temes és Maros köze, ellenben a

lemes és Duna közét

Ji. f

kson (Maxon) mezejének hívják. Külön

terület Fogaras mint oláh hercegség.

F e l s ő M a g y a r o r s z á g o n hét bányaváros van: Körmöc-, Selmec-,

Baka-, Új-, Béla-, Libetbánya s a f ő h e l y ü k Ózólyom. Erdélyben

szászok hét városa:

Nagyszeben, Szászsebes, Nagydisznód,

és

Berethalom (Szeben m.), Szászváros, Alvinc, Segesvár.

Más né-

metek vannak Maroson, Pesten, Sopronban, Kassán, perjesen

Bártfán, Kisszebenben,

L ő c s é n .

A kunok ülései (sessio) a Duna-Tisza közt a kir. kincstárhoz

tartoznak, ú.m. Halas

és

több más falu. A kunok északi szomszé

dai a jászok vagy filiszteusok. A kunok

a r o m t e n y é s z t é s b ő l

élnek.

Kutaik nem jó

v i z ű e k

fájuk

s z ű k e n

van,

m e s s z i r ő l

hozzák; tüze

lésre nádat, trágyát használnak. Ugyanígy vannak Debrecen la

kói. De azért akad köztük oly gazdag ember, mint Biró Gáspár, ki

nek gyakran 10.000 eladó ökre van - írja Oláh Miklós 1536-ban.

Rácok

laknak a Csepel-szigeten, Tökölön, Szentmárton és Keve

m e z ő v á r o s b a n .

Oláhok vannak Erdélyben Fogarasnál és az

E r d ő s -

hegységben t.i. a régi I g f o n - e r d ő b e n Váradtól keletre. Íme a bi

zonyság, hogy

kkor még

kevés oláh volt

Magyarországon. S

ezt az

a királynéi titkár írja, aki maga is Oláh n e v ű és

e r e d e t ű

még pe

dig a

H a v a s a l f ö l d r ő l

a hunyadmegyei kenézek rokonságából való,

akiket nem említ meg, csak a

s ű r ű b b

tömegeket. Az egri völgy

ben jómódú falvakban lüttichiek (vallonok) laknak, kik franciául

beszélnek. Oroszi m e z ő v á r o s rutén lakói szabadok minden teher

t ő l csak ajtónállókat adnak a királynak, királynénak. H ű t l e n s é g e t

még sohasem követtek el, azért szabadon beléphetnek a király

és

királyné termeibe.

Miskolc lakói táncukról híresek, Simánd lakói

az a r a d - j e n ő i

já

rásban) csaknem mind sánták, vakok, ép embert nem fogadnak

be, gyermekeiket maguk teszik nyomorékká, külön nyelvet csinál

tak maguknak s koldulással énekléssel keresik kenyerüket. Rossz

h í r ű e k .


11/185

Miért sikerült a török betörés? Mert a f ő e m e r e k viszálykod

nak s

mert

sok abor. Igen sok ember van, ki naphosszat hentereg.

Pestnek legkedvesebb Bacchus, pedig a pesti vidék homokja sár

gadinnyét, répát, káposztát terem. De Magyarország sok vidéke

ő v e n

termi a bort, némely évben annyit, hogy nem elég a hordó,

s a kölcsön hordót borral adják vissza. Legjobb borok a szerémi so-

mogyi

baranyai,

zalai

veszprémi, soproni, pozsonyi,

egri borsodi

újvári, erdélyi és szlavoniai. Maroson, Esztergom mellett a hegy

mind be van ültetve

s z ő l ő v e l .

Nyáron a bort, vizet, gyümölcsöt

jégbe

h ű t i k

amelyet vermekbe tesznek el télen.

Általában Oláh Miklós földrajza Magyarországról nagyon sok

becses leírást

ad a természet

és

kultúra gazdaságának jellemzé

sére

A várak számát 173-ra teszi.

Ö l ~ ö r c s o r d á k

juhok kecskék

szerinte oly

ő s é g e n

vannak, hogy a szomszéd országoknak is

javára válnak; Bécs

két vásárjára

annyit hajtanak, hogy

e b b ő l

a

harmincadosok 30.000 frtot adnak be a királynak. Sok a méh méz.

Sok az e r d ő és tadállat; nemes és nép vadászhat, madarászhat

kedvére. Vannak elkerített vadaskertek is. Makson mezején 4000-

nyi szarvas,

ő z

dámvad falkákat látni. Igen sok a hal a Balaton

ban, Fertóoen, a tatai tóban, a nagyszombati halastóban. Bács vi

dékén egy aranyért 1000 halat

lehetett

kapni tenyérnyi széleset,

r ő f n y i

hosszút. Temes folyó fekete a sok haltól. A Fekete-ten

g e r b ő l Pozsonyig úsznak föl a Dunán a vizák uso, huso) s

f ő l e g

ott fogják, ahol a víz

mély

örvényes. Novemberben jég l ő t t ge

rendákkal hidalják át a Dunát, nagy zajjal kizavarják a vizát búvó

h e l y e i r ő l . Egyetlen helyen 1000-nél több vizát fogtak, 12 láb hosz

szút is. Magyaróvárról szekérszámra szállítják a rákot Bécsbe.

Sok az

ásványkincs

arany ezüst, vas, réz, ólom, só, hévvíz stb.

Oláh Miklós

e l ő t t

ötven évvel

írt

földrajzot Magyarországról

Ransanus történetíró püspök, nápolyi követ 1488), ki bejárta

egész Pannoniát és sokat é r d e z ő s k ö d ö t t a magyar uraktól, a he

lyi viszonyokkal

i s m e r ő s

e m b e r e k t ő l . Szerinte Magyarországon

4 rend van: a ő p a p i bárói, nemesi és polgári rend. Az ispánságok,

megyék szám 73.

De

ő csak 55-öt sorol fel,

mert

nem talált em

bert, aki minden ispánságot el tudott volna sorolni. A nevezetes

12


12/185

egyházi helyek rövid leírásában megemlíti a humanista, tudós f6

papokat. Pannonia Szenthegyén az apátságot s z e r i n t e f ő a p á t s á g -

nak

nevezik a magyarok. A

székelyeket

sziciliai legiótól származ

tatja, mely Attila seregében szolgált s halála után a mostani Szé

kelyföldre költözött. Ott a siculusok házasságba keveredtek a szom

széd magyarokkal s így magyarosodtak el.

Ő is beszél a magyar

föld

termékenységéró1

bányakincsekben, vizekben, halban valógaz

dagságáról csodás érdekességeiró1 pl. arról, hogy Kassánál egy pa

takban a vas rézzé változik,

t r m

ott közel kristály és topáz, Zó-

lyomnál egy barlang gyilkos

g ő z t

áraszt ki, hogy vannak jégbar

langok, kivirágzó kén, sóhegyek, barlangi óriás csontok (sárkány

koponyák ). Egy ily fejet Ransanus ajándékba kapott, hogy meg

mutathassa odahaza

az

olaszoknak.

z o r s z á g g y ű l é s i törvények földrajzi adataiból

kiemelhetjük

itt

azt, hogy

Pozsegát

e r ő c é t Hunyadi János idejében kétsz r nem

számítják Szlavoniához de ugyanakkor azt is mondják, hogy e r ő c e -

vár Szlavonországban van. Ez mutatja

az

ingadozást amiatt,

m rt

némely szlavoniai intézkedések, szokások kiterjednek a szom

széd területekre is, pl. a török veszély miatt a jobbágyok szabad

költözésének a korlátozása, a nyestprémmel való földbérfizetés,

il-

l e t ő l e g

ennek megváltása. Máskor Pozsega, Szerém és Valkómegye

ugyanoly elbírálásban részesül, mint Baranya, Csanád, Temes,

Zaránd és Arad megye (1478).

Pest

és ilis

vármegyék érdekessége, hogy nincs ispánjuk és

alispánjuk, m rt Budához közel nincs ezekre szükség, a bírásko

dást a szolgabírák végzik jobbmódú nemesekkel. tt tulajdonkép

pen

az az

ok, hogy rendes ispánjuk a nádor.

Örökös ispánságok

a

szepesi és a szentgyörgyi-bazini grófság, délen a Frangepáni (mod

rusi) és korbaviai grófság. Új kir. adomány volt 1452-ben Hunya

di

János lemondott kormányzó jutalmazására a besztercei örökös

grófság.

Szabad királyi várost

ismét lt n nyolcat sorolnak fel s ezek:

Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eper

j s

(1500, 1514).

Az

1498. évi törvény még

ő c s é t és

Zágrábot is

ide számította, de az 1514. évi

o r s z á g g y ű l é s a

többi

királyi

birto-

13


13/185

kot

így sorolta fel: Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár, Szakolca,

L ő c s e Szeben Kis-), Szeged, Visegrád a Csepel-

é

Kos-sziget

tel, Munkács

é

i ó s g y ő r vára; bányavárosok: Körmöc, Beszter

cebánya, Zólyom s a többi bányaváros még négy ugyanott), távo

labb Nagybánya, Huszvár öt várossal

é

sóbányákkal;

egyéb

kir

tartozékok:

az összes kunok

é

jászok, az összes 30-adok

é

sóka

marák, az erdélyi kir szászok, Kolozsvár, Görgény, Törcs é Dé

va várak s az erdélyi jövedelmek 1/20, 1/50, 1/100).

4


14/185

II

A KIRÁLY ÉS UDVARA

A magyar államot rendesen regnumnak, vagyis királyságnak,

országnak mondják, olykor Mátyás király respublicának nevezi

humanista-klasszikus módon 1464, 1472 .

királyi szék betöltése. III. ndrás 1290. évi törvényében kije

lenti, hogy ő születése jogán és rendjén, mint a királyi törzs szár

mazéka lett az ország t rmész t s ura. Albert király törvényei

ben az o r s z á g g y ű l é s tagjai Erzsébet királynét, Zsigmond magyar

király

és

Cillei Borbála leányát, mint az

ő

természetes

ú r n ő j ü k e t

említik, kit e l s ő s o r b a n illet meg az ország a születés jogán s csak

ő m i a t t a koronázzák meg férjét 1439). Erzsébet l ő t t Mária Nagy

Lajos

leánya

öröklés jogán jutott a magyar trónra, valamint

V

Ist-

ván

leánya Mária

nápolyi királyné örökösödési jogon követelte

fi-

ának és unokájának Károly Martelnek és Károly Ubertnek [Ró

bert] a magyar trónt, úgy

az

ifjú Vencel cseh királyfi pártján a ma

gyar püspöki

kar

mint

ő l e g i t i m i s t a

csoport, azért állott meg szi

lárdan a pápa nápolyi jelöltjével szemben, m rt jogérz tük azt

diktálta, hogy III. ndrás törvényes király volt s

így

egyetlen örö

köse a leánya Erzsébet kit Bécsben eljegyeztek az ifjabb

Vencel-

nek ez tehát férje lesz a királyi trón örökösének. Mikor pedig er

re elmúlt a remény, akkor a püspöki kar elpártolt e n c e l t ő l s elfo

gadta a v i s s z a m e n ő fokon legközelebbi leányörökös Mária unoká

ját.

i n d e b b ő l

következik, hogy a magyar királyok a magánjogi

birtoköröklés rendje szerint kerültek a trónra:

az

utolsó király fia

a l e g i d ő s e b b örökölte a trónt; s ha fiú nem volt, a testvére, s ha

5


15/185

fiutód egyáltalán nem volt, akkor az utolsó király leánya volt a

trónörökös, de helyette férje vagy a fia lett a király. Albert halála

után Erzsébetre férjül

e r ő l t e t i k

és magyar királlyá teszik .

Ulász-

ló

lengyel királyt. Ennek halála után a burgundi hatalmas herceg

fiát kínálják a magyar trónra, maga a nádor ajánlja, de az ország-

g y ű l é s

kijelenti, hogy régi hagyományos szokás szerint a magyar

nemzet mindig a magyar királyokkal legalább leányágon rokon ki-

rályt emelt a trónra, tehát most is elismeri Erzsébet és Albert ki-

rály árváját,

V

Lászlót és s e s e m ő korában egy párt é s z é r ő l tör-

tént

koronázását választás nélkül.

nnek

halálakor a Hunyadi-

Szilágyi párt forradalma dúlt országszerte. A királyválasztáson e

párt 5000 páncélossal jelent meg. Ellenmondás nem lehetett, te-

hát

m e l l ő z t é k

Albert király leányait, a szász hercegnét és a len-

gyel királynét, s kikiáltották

unyadi Mátyást

atyja érdemeiért s

elégtelenül bátyja jogtalan kivégzéseért. De már a választásra kö-

v e t k e z ő évben a f ő u r a k Albert király legközelebbi férfiörökösét,

rigyes

német római császárt kiáltották ki magyar királynak, ti-

zenkét év mulva pedig Albert ifjabb leányának fiát, a lengyel Szent

Kázmér herceget hívták be ellenkirályul, de Mátyás ezt is kiszo-

rította

az

országból. Mátyás halála után ezen Kázmér fitestvérét

Ulászlót választották magyar királlyá, tehát a legalkalmasabbnak

vélt leányági örököst. nnek fia után leánya férjét Habsburgi .

erdinándot

kiáltotta ki pártja magyar királynak. Emlegettek más

jogcímeket is, de a l e g e r ő s e b b ok mindig

az

örökösödés

l e h e t ő l e g

fiágon, s ha ez kihal, leányágon is. Az 1687. és 1722/3. évi örökö-

södési

s z e r z ő d é s e k

tehát régi, két kivétellel mindenkor malkodó

magyar törvényes szokást iktattak törvénybe. Ha van királyfi, ak-

kor Mátyás király 1486. évi nádortörvényjavaslata szerint nincs

királyválasztás.

A magyar lovagkor

hét

királyi háza négy gyermekkirályt adott

az országnak: Vencelt, Máriát,

V

Lászlót

és

II. Lajost;

ezek

alig

voltak túl a tízéves koron, mikor trónra kerültek. A húsz évhez

voltak közel: I Károly, I Lajos, Zsigmond, I. Ulászló és Mátyás.

I d ő s e b b e k

Ottó, II. Károly, Albert, II. Ulászló. Uralmuk

i d ő t a r t a -

ma Zsigmond és Nagy Lajosnál 50, 40

év I

Károly és Mátyásnál

6


16/185

35, 32

év

II. Ulászlónál 26

év

s ez az öt király kitölti az egész kor

nak 4/5 részét, úgyhogy a többi nyolc királyra csak 42 év marad a

226-ból. II. Lajos 10 évig uralkodott, Vencel, Mária,

I.

Ulászló, V

László

5 5

évig. II. Károly csak másfél hónapig.

A fehérvári ő r k a n o n o k s á g külön nagy

e l e n t ő s é g e

az volt, hogy

ő r i z t e a Szentkoronát. Vencel volt az

e l s ő

király aki a Szentkoronát

magához vette. E kincs aztán Ottóhoz került,

t ő l e

az erdélyi vaj

dához, végül I. Károlyhoz, aki a

k ő s z e g i

bárók miatt nem küldte

vissza Fehérvárra a királyi tekintélyhez okvetlenül szükséges ko

ronát, hanem a nádorával

ő r i z t e t t e

Budán, a tárnoki házban. Mi

kor Garay 31 évi nádorsága után Pálóczy György esztergomi ér

sek

volt a nádori helytartó, a Szentkorona megint egyházi

ő r i z e t b e

került, de csak egy évre, aztán Albert király Visegrádra vitette a

nemzeti kincset

és ő

bizalmasával, Szentgyörgyi Gróf Györggyel

ő r i z t e t t e Erzsébet özvegy királyné Gróf Györggyel ő r i z t e t t e Er

zsébet özvegy királyné unokatestvérét, Garay László mácsói lma

csói] bánt bízta meg a korona ő r z é s é v e l Majd titkon elvitette Kot

taner udvarhölggyel és

s e c s e m ő fia

megkoronázása után zálogba

adta Frigyes német királynak, ahonnan csak 23 év mulva sikerült

Mátyás királynak drága áron kiváltani 1463). Más koronával hiá

ba koronázták meg I Károlyt és I. Ulászlót.

Ez utóbbinak a fehérvári koronázása megint ránk maradt írás

ban. E szerint Ulászló a koronázás után aranysarkantyús lovago

kat avatott, majd

két

perben ítélt, aztán lóháton bejárta az utcá

kat, az egyház e l ő t t leszállt, fölment a toronyba és karddal az ab

lakban kardvágásokat tett a világtájak felé. E koronázás

törvé-

nyes

voltát

már

1446-ban

kétségbe

vonták az

o r s z á g g y ű l é s e n

mert hiányzott a Szentkorona.

Mátyás király okulva az

e l ő z m é n y e k e n

1464-ben az ország

g y ű l é s e n k o r o n a ő r ö k e t

választatott. II. Ulászló ezt a

ö v ő r e

is biz

tosítja, a

o r o n a ő r ö k n e k

adja át Visegrádot s a

o r o n a ő r s é g r e

csak

világiakat, bárókat

tart

alkalmasnak,

k e t t ő t

választat.

A koronázó eskü tartalmát III. András király koronázásánál em

lítik

e l ő s z ö r


17/185

A királyné

é

leányai III. András végül törvénnyé tette, hogy

a királyasszony udvarát magyarok

és

n idegenek tartsák rend

ben, magyar bárók, kiket a király választ ki.

Nagy Lajos különös tiszteletben részesítette anyját és felesé

gét

s törvényeiben, okleveleiben az ő beleegyezésüket hangsú

lyozottan kiemeli.

A királyleányok öröklésjoga e j e z ő d i k ki abban, hogy Albert az

országlakosok kérelmére nekik is beleszólást enged leányai kihá

zasításába.

A királynénak voltak külön birtokai, bandériumai és pecsétje,

amelyet a király kancellárja ő r z ö t t

A király lakása

é

familiárisai Valamint II. András az arany

bullában, úgy Albert és utódai is megígérték, hogy követei és -

miliárisai nem vesznek el útjukon

s e n k i t ő l

semmit, nem

is

száll

nak meg másnak a birtokán önkényesen.

A királyt lovag-kúria veszi körül s ehhez tartozik minden pár

baj megítélése. Vannak a királynak aulikusai, II. Ulászló mellett

tíz nemzetes úr kik a birtokaikról járó hadinépet a nagyságos bá

ró urak módjára maguk vezetik a hadjáratba s a hadisegélyt birto

kaikról nem kötelesek beszolgáltatni a vármegyének, noha azért

a megye rovói az

ő

adójukat is fölróják.

Az

aulikus

n m s k

ki

vettsége a megyével szemben csak addig tart, míg bandériumuk

kal a király kíséretében vannak vagy követségében járnak; meg

s z ű n k pedig, ha kilépnek a királyi szolgálatból vagy nem bírják

fönntartani bandériumukat. Ugyanakkor hasonló adómentességet

biztosítanak a király szakácsainak s jobbágyaiknak Szakácsi és

Vid

faluban 1500). Az udvarbelieket curiálisoknak nevezték.

A király címzése Az

összes magyar királyok felsorolják ünne

pélyes okleveleikben

az

Árpádok országcímereit s ezeken felül

öröklött vagy szerzett külföldi birtokaikat: a salernói és szent-an

gyalhegyi birtokot az Anjouk, végül Lengyelországot is; Bran

denburgot

és a római királyságot, majd császárságot és cseh ki

rályságát Zsigmond, Ausztria hercegségét Albert a zsigmondi cí

mekkel;

I.

Ulászló ezek helyébe teszi Lengyel-, Litván-, Oroszor

szágot.

V

László atyja címereihez csatolta Stiriát, Mátyás pedig

8


18/185

Csehország címéhez fölvette Sziléziát, Luxemburgot, Moraviát

és Lusatiát.

Királyi kancellária.

Zsigmond 1405. évi törvényében s e körül

t ű n i k

e l ő a supremus cancellarius, f ő k a n c e l l á r cím, Mátyás bécsi

hódítása után pedig a titkos kancellár.

Az

1471. évi törvény rendeli, hogy négy vagy öt kir pecsét le

gyen, t.i. aranybulla,

k e t t ő s

titkos, bírói

és g y ű r ű s

pecsét. Más

elnevezés-sor ez: privilegialis, patens

és

zárt oklevél, a végleges

és

ideiglenes é r v é n y ű oklevelek megkülönböztetésére. Legol

csóbb

az

utolsó expediálás-mód: kívül ragasztott zárópecséttel;

míg a régiesebb

ü g g ő és

hátul ragasztott nyílt pecsétlésmód ren

desen többe kerül nagyobb jogi

e l e n t ő s é g e

miatt is. Ha a királyi

pecsét elveszett, akkor a király új pecsétet vésetett és adomá

nyait újra megpecsételte. Mikor nem volt király, akkor az ország

g y ű l é s

ily köriratú

pecsétet

készíttetett

Sigillum universitatis

regni

Hungarie ahol az universitas, egyetem a nemesek és más

országlakosok, birtokosok

összességét

s csaknem köztársasági

autonómiáját fejezi ki 1445).

Királyi udvari ő t i s z t e k .

A kancellár f ő p a p volt k e z d e t t ő l fogva,

a királyi iroda

f ő i n t é z ő j e

az egyházi, jogi, politikai, udvari és dip

lomáciai tudás,

k o r s z e r ű m ű v e l t s é g

f ő k é p v i s e l ő j e . Ez rendesen

az esztergomi érsek, de olykor más

f ő p a p

a kalocsai,

g y ő r i

pécsi,

zágrábi, váradi, s ő t prépost is volt, a pécsi 1435-ben.

A királyi udvar világi

f ő t i s z t j e i

a nádor, a

kir

udvarbíró, tárnok-,

pohárnok-, asztalnok-, lovász-

és

ajtónállómester, kik közt eset

leg közös személyekben ott vannak a királynéasszony hasonló cí

ű udvari f ő t i s z t j e i is.

Úgy

mondhatjuk, hogy a

kir

udvari

f ő t i s z t k

teszik Magyaror

szág mindenkori kormányát. A kormányelnök pedig a nádor

ő

he

lyettesíti a királyt a fehérvári Szent István-napon a panaszok meg

hallgatásában; bíráskodhat mindenkin, kivéve az egyházi rendet,

de a f ő e m e r e k

f ő b e n j á r ó

pereit nem fejezheti be a király tudta

nélkül. z aranybullában a nádor még nem bíró a király és a ren

dek viszályaiban, tehát nem oly

értelemben

a l k o t m á n y ő r mint

Albert király nádortörvénye után, amikor a nádor

m e g s z ű n t

csu-

9


19/185

pán királyi t e t s z é s t ő l f ü g g ő kir. f ő t i s z t lenni s az országos rendek

választása alapján nyert

királyi kinevezést 1 4 3 9 - t ő l ) .

III. András király e l s ő törvénye szerint a nádorhoz hasonlóan

a tárnokmester alkancellár és a kir. udvarbíró is már nem csupán

királyi hanem országos

ő t i s z t

akiket a király az ország nemese-

inek tanácsából köteles kinevezni. Albert törvénye csak fölújítot-

ta III. András ígéretét mely e r ő s k e z ű királyok alatt feledésbe

ment és a fölújításkor is csak a nádorra gondoltak.

A nádorság legteljesebb

k i f e j l ő d é s é t

a lcgautokratikusabb ki-

rály törvénytervében érte el: Mátyás király idejében Bécs elfog-

lalásakor

m i ő n

hatalma teljességét a nagy király éppen a nádor

támogatásával akarta biztosítani házasságon kívül született fiá-

nak. A nádor lett volna e törvényterv 12. cikkelye szerint az el-

húnyt vagy t á v o l l e v ő király helyettese s az ország kormányzója.

Kormányzó

volt már II. András Nagy Lajos Zsigmond idejé-

ben is de az állás szabályozása dolgában legnevezetesebb Hunya-

di János kormányzósága. Ez maga kívánta a rábízott hatalom kor-

látozását. Korlátozták pedig aképpen hogy a kir. adományozó jo-

got a kormányzó egy helyen és egy személy javára csak 32 job-

bágytelkig gyakorolhassa; f ő p a p k i n e v e z é s t csak

az o r s z á g g y ű l é s

t ő l melléje rendelt tanács kegyelmezést pedig az o r s z á g g y ű l é s

megkérdezésével adjon.

A nádorok Anjou I.

Károly óta élethosszig viselték hivatalu-

kat. Csak néhány kivétel volt: Garay László letétele és Báthory

Istváné amaz Mátyás ez

II.

Lajos idejében mely utóbbi eset után

az

o r s z á g g y ű l é s

kimondotta törvényül hogy a nádorság élethosz-

szig tartó hivatal s a fölség ezt levélben biztosítsa amelyet a Szent-

koronával együtt kell ő r i z n i .

Kir kúria és tanács

Fellebbezések a m e g y é t ő l s a 100 forint-

nál nagyobb értékek perei a kir. kúriához kerültek. A kúriában

mint az ország rendes bírái m ű k ö t e k a nádor a kir. udvarbíró s a

kancellár;

nem

rendes kúriai bírák a tárnokmester ő u d v a r m e s t e r ,

bán és a vajda kik az e l ő b b i e k nélkül nem bíráskodhatnak. E kú-

riai mágnásbírák jogtudó helyettesei szakbírái az í t é l ő m e s t e r e k ,

kik a kir. felség tábláján bíráskodnak. Ezeken kívül vannak az al

2


20/185

nádor, aludvarbíró stb. Érdekes a kir. fölség személye, persona

vagy

personalis

presentia regie Maiestatis n e v e z e t ű bíró szerepe.

Az

1575. évi törvény azt rendeli, hogy ezen bíró a fölséghez be

terjesztett ő b e n j á r ó nemesi perekben úgy ítéljen, ahogy utasí

tást kapott a király úrtól. Az 1471-i törvény ezt a bíráskodást mint

e l s ő

fórumot azon

s tr

szabja meg, amikor

n m st

ölt meg

va-

laki igaz ok nélkül.

Mindezen bíráktól meg kell különböztetni a kir tanácsosokat

és assessorokat III. András 1298. évi törvényében az van, hogy a

király tartson maga mellett negyedévenkint váltakozó két püspö

köt a két

é r s e k s é g b ő l

és két nemest, akiket a parlament megvá

laszt, összesen tehát 8 nemest, akikhez a külön tanácskozó bárók

is kiküldték a maguk 8 emberét. A király minden nagyobb ügy

ben, birtok- és méltóságadományozásban ezen tanács meghallga

tásával tartozik eljárni. A ő r a n g ú a k a t tanácsosoknak nevezték, a

nemeseket pedig assessoroknak, esküdteknek. II. Ulászló egyik

o r s z á g g y ű l é s é n

azt határozták, hogy a

m g á n ü g y e k r ő l

való be

szélgetéssel ne töltsék

az

i d ő t a kir tanácsban, hanem a

f ő a j t ó n -

álló-mester csendet parancsoljon és egyenkint kérje mindegyik

nek a hozzászólását, aztán a józanabb vélemény alapján jussanak

egyetértésre 1495). Ekkor már 16 a nemesek száma, akik közül

félévig 8-at hív meg a király a tanácsülésekre s akik szigorú es

küt tettek a titoktartásra. A ő p a p és báró urak közül ugyanakkor

csak 2-2 tagja van a kir tanácsnak. A nemes assessorok 16-an az

ország négy k e r ü l e t é b ő l vannak megválasztva, s kötelesek a kú

riai ítéletek eldöntésénél is megjelenni. A kir tanácsosok fizeté

s é r ő l

a

ő p a p o k

bárók és a többi országlakosok külön-külön renden

kint gondoskodnak 1498). A

kir

tanácsosok összes száma 24, kik

félévcnkint váltakoznak. A

ő r e n d ű e k

évi fizetése 700, a közren

d ű e k é 300 arany forint.

Az

1518. évi törvény megörökítette szá

munkra az egész

kir

tanács tagjait, ú.m. a

két

érseket, ezeknek

egy-egy suffraganeusát, a nagyságos urak közül a nádort, ország

bírót, vajdát és a temesi ispánt, a nemzetcsek egregii) r e n d j é b ő l

tizenhatot.

2


21/185

Kir

tárnokmester és

kincstartó

Az

e l ő b b i t 1213-ban kezdik em

legetni, 1290-ben a nádor után és az alkancellár m g az udvarbí

ró

e l ő t t

említik azon fontos

kir

f ő t i s z t e k

között, akiknek

kir

kine

vezése érvénytelen

az

ország nemesi tanácsa nélkül. A kincstar

tó tisztje I Károly idejében

k e z d ő d i k .

A tárnokmester felügyel a pénzverésre az esztergomi érsek

kel megbízott embereik által. A kir. városok

és

falvak bíróitól a

pereket a tárnokmesterhez kellett fellebbezni. A thesaurarius, a

kincstartó f ő l e g 1 5 0 7 b ő l szerepel a törvényekben, teljesíti a

végvári tisztek fizetését. Mikor a törvény határozza, hogy a király

minden végvárhoz provisorokat, tiszttartókat rendeljen, ugyanak

kor azt is kimondja, hogy a kincstartó mindig a király mellett ma

radjon

ő f ö l s é g e és az

ország dolgainak alkalmasabb intézésére

és

e l l e n ő r z é s é r e .

Négy évvel utóbb már két kincstartót találunk

az

adóhátralékok ügyének erélyes behajtására 1518). A kincstartó

rendesen

ő p a p

és gazdag ember. Neki

kell

fedeznie a király élel

mezésének s egyéb ellátásának költségeit.

A mohácsi csata l ő t t Salamon máskép Szerencsés Imre volt a

kir. kincstartó, már nem papi ember, eredetileg nem is keresz

tény. Ezt

az

1525-i

o r s z á g g y ű l é s e l ű z e t t e

állásából.


22/185

III.

EGYHÁZI TÁRSADALOM

Püspökségek

Az

Árpádkor végén az oklevelek

és

törvények

befejezése 15 püspököt szokott felsorolni: 4-4-et a Dunától és a

Drávától délre meg a Duna és a Tisza közt, 3-at a Tiszától kelet

re. E z e k b ő l tíz

az

esztergomi érs k metropolitai hatósága alá tar

tozott

1086 táján, szász év mulva már külön metropolita a kalo

csai érs k négy suffraganeus püspökkel. Kálmán király megalapí

totta

az

esztergomi érsekség területén a nyitrai püspökséget, II

András pedig a kalocsai metropolita

t rül tén sz rv zt

meg a

menekült boszniai

és

az

új

szerémi püspökséget.

Az

1351. évi törvény f ő p a p i névsorában az t ű n i k fel, hogy a

püspökök közt három fráter van, ami a szerzetesek m e g t i s z t e l ő

címe a domonkosok és ferencesek hatása alatt. Az Árpádkor vé

ge felé szívesen vették e címet 1 2 7 0 t ő l a gazdag bencés apátsá

gok fejei és tagjai is.

Legtöbb püspököt sorol fel Mária királyné 1384-i oklevele,

összesen 26 f ő p a p o t . Itt a régibb jegyzékhez képest 11 név a több

let, kik mind dalmáciai

f ő p a p o k .

A f ő p a p i kar címe reverendus,

t i s z t e l e n d ő ; 1464-ben reverendissimus a kalocsai-bácsi érsek, kir

fó kancellár; 1495-ben már az egész püspöki kar címe reverendissi

mus, f ő t i s z t e l e n d ő . Az illustrissimus t reverendissimus cím kü

lön Estei Hippolitnak, a fejedelmi rangú egri bíbornoknak szólt. A

vezetéknevek a

ő p a p o k

felsorolásában 1435-ben még csak szór

ványosan k e z d ő d n e k

23


23/185

Az

1514-i lajstromban az esztergomi bíbornok konstantinápo

lyi patriarka címet is visel, s 15

f ő p p

közül csak

k e t t ő n e k

nincs

kiírva a vezetékneve.

Királyi kegyuraság

Az 1435. évi törvény a f ő p p i birtokok

és

dézsmák pereit a király személyének tartja fönn s eltiltja

e z e k t ő l

a kir tiszteket. Ez i d ő b e n öt püspökség állott betöltetlenül. Amit

Zsigmond a pápás nápolyi párt forradalmának

leverése

után el

rendelt, hogy a pápai bullák kir placet, tetszés nélkül Magyaror

szágon nem hajthatók végre, azt az o r s z á g g y ű l é s 1440-ben hatá

rozottá emelte azzal, hogy ez nem vonatkozik a római kúriához

fellebbezett lelki ügyekre.

Az

az országgylílési határozat, hogy Hunyadi János kormány

zó nagy egyházi javadalmakat tölthet be, vagyis gyakorolhatja a

kir. kegyúri kiváltságot, csak Hunyadi nagy egyházi érdemeire

való tekintettel érvényesülhetett Rómában 1446). A mohácsi

ka-

tasztrófa e l ő t t i évben az idegenek ellen háborgó köznemesi han

gulat

nyersen

tört ki abban a határozatban, hogy amely idegen

Magyarországon nem magyar kegyúrtól hanem a pápától) kapta

javadalmát, azt vízbe kell vetni. Ez már teljes félreértése a kegy

úri bemutató, de igazi betöltésre nem jogosító kiváltságnak, ha

sonló ahhoz a jogtalan határozathoz, hogy a kegyúrtól megadomá

nyozott és beiktatott plébános ne merjen m e g e r ő s í t é s t kérni a

p ü s p ö k t ő l 1504). A parasztlázadást megtorló nemesi r s z á g g y ű -

lés határozata az, amit az Egyház törvénye csak a rabszolgákra

vonatkoztatva ismert el, hogy parasztszármazású nem lehet püs

pök, s hogy püspök Rómába csak úgy utazhat, ha reversalist sze

rez be

l ő t t

a pápától, hogy

ő s z e n t s é g e

nem tölti be

az ő

javadal

mát, ha Rómában találna meghalni. De másrészt a leghelyesebb

érzék vezette a nemeseket abban a határozatukban, hogy Hunya

di kormányzó,

i l l e t ő l e g a kir kegyúr az apátságokat csak az i l l e t ő

szerzet érdemes tagjainak adományozza 1447, 1471).

Egyháziak a világi közéletben A püspökök már zent István

óta tagjai a kir törvényhozó tanácsnak, vagyis rendi jogokat gya

korolnak, mint

k é s ő b b

de nem születés, hanem hivataluk jogán.

Az

1231-i aranybulla a f ő p p o k b n keresi a közszabadság köteles

4


24/185

11ltalmazóit a kir. tisztekkel szemben.

F ő p a p o k m ű k ö d t e k

a kir.

k;mcelláriában, a

kir.

tanácsban, a kir. kúriában, a pénzverés ellen

irzésében s a

kir.

kincstartóságban. A megyéhez való viszonyuk

1·lsí5sorban

a kir. földesúr várispánjainak köteles

ö s s z e m ű k ö d é s é t

1·lvezi; utóbb a püspökök maguk veszik át székhelyük kir. várá

nak ispánságát,

l e g e l ő s z ö r

az esztergomi érsek 1270-ben, ki ek

kor

fölveszi

az

örökös ispán címet. A kalocsai-bácsi érsekek bácsi

iirökös ispánsága 1463-ban

k e z d ő d i k

az egri püspökök hevesi

iirökös ispánsága a XV. század végén, s az 1514-i törvény a f ő p a p

t;ívolléte miatt csak ideiglenesen kíván világi ispánt.

Az új

cím

fo-

kozhatta a

f ő p a p o k

tekintélyét, de fokozta

az

egyházi javadalom

terheit is.

z

1231-i aranybulla szerint sokan károsodnak a hamis pristaldu

sok, bírói kiküldöttek által, azért törvénybe iktatják a káptalanok

t ~ s

konventek hiteles helyi m ű k ö d é s é t hogy mintegy k ö z j e g y z ő k

legyenek a birtokosok vallomásainak k ö z h i t e l ű tanusítására. Nagy

Lajos király 1351-ben a kis

k o n v e n t e k t ő l

megvonta ezen jogosí

tást, elvette pecsétjük hiteleshelyi érvényét. Közjegyzó1mek, ami

n ő k már II. András idejében jöttek be Itáliából a pápai követekkel,

az

1405-i törvény csupán a szentszéki, egyházi perekben enged

m ű k ö d é s t . A törvény többször gondoskodott arról, hogy a hiteles

helyi tagok

k e l l ő e n

képzett és tekintélyes, megbízható emberek

legyenek.

Az

oklevelek díjait is

részletesen

meghatározták III.

Andrástól és Zsigmondtól kezdve. A legtöbb oklevél díja 24 vagy

100 dénár az oklevél nagysága szerint, de voltak

8,

10 és 12, 33,

200, 400, 1000 dénárosak is.

Egyházmegyei

és római szentszélz

z

1231-i aranybulla eltiltja a

nádort

az

egyházi személyek, diákok, házasságok, hit érek és

más ily egyházi ügyek elbírálásától. Egyházi és világi bírák hatás

köri viszályaiban a királyi személyes jelenlét dönt

f ő p a p j a i v a l és

báróival 1405). Különösen tiltották az egyházi perek megkezdé

sét

a római szentszéknél.

E l ő s z ö r

a püspöknél kellett perelni, et

lehetett fellebbezni az érsekhez a római út nagy költségeinek

elkerülésére is), harmadik fórumon Rómához. Mátyás király ural

ma 1462. évében sorolták

fel

legteljesebben

az

egyházi perek tár-

5


25/185

gyait s ezek a ö v e t k e z ő k : hitbér hozomány leánynegyed házas

ság végrendelet vérontás sebzés nó k és klerikusok verése kle

rikusok rágalmazása hamis eskü dézsma; ilyenek még a hittit

kok szentségek hitszakadások hitsértés esküszegés kiközösí

tés nászajándék özvegyi jog nyomorgatás uzsora stb. mikor nincs

szó i n g a t l a n s z e r z é s r ő l . Püspök helyett bíráskodhat a vikáriusa

de ez n legyen idegen.

Egyházi bandériumok

A bandériumok Magyarországon való

s z í n ű l e g 1217-ben k e z d ő d n e k m rt Kézai a magyar Attilának is

már bandériumokat tulajdonít s ily újításra a magyar nagybirto

kosok leginkább a

k r szt s

hadjáraton gondolhattak a nyugati

bárók társaságában. Azért a bárói címet is a királyi

f ő t i s z t i

nagy

birtokosok e z i d ő t á j t vették föl.

A bandérium annyi mint zászló zászlóalj páncélos lovagkori

földesúri csapat melynek élén a földesúr címeres zászlaját vitték.

A ő p a p i bandériumokat 1433- és 1498-ban sorolják föl. E l ő b b 500

utóbb 400 lovast számítottak egy bandériumra 1000 lovast egy

kir. bandériumra.

Két bandériumot állít az esztergomi és az egri

ő p a p

m rt ezek

a leggazdagabbak már 1186-ban is; egy bandériumot állít a kalo

csai pécsi váradi erdélyi és zágrábi

50

lándzsát a y ő r i és veszp

rémi lándzsáját 10 emberrel számítva ami ismét egy bandériu

mot jelent. A csanádi és bosnyák püspök csak 200 és 100 lovast

köteles hadba vinni vagy küldeni míg a vránai johannita perjel

egy,

a pannonhalmi f ő a p á t

fél

bandériumot

25

lándzsát indít a ki

jelölt harctérre.

Az

1498. évi törvény teljesebb lajstromot ad az

egyházi bandériumokról amelyek azonban kisebbek. Az egri püs

pök már csak egy bandériumot küld a nyitrai és szerémi csupán

50 lovast a m i r ő l a korábbi jegyzék egyáltalában nem szólt vala

mint az itt fél bandériumot ü l d ő káptalanokról és apátokról

sem

Legkisebb egyházi hadilleték az

50

lovas amennyit a bácsi és titeli

prépost meg a zombori apát tartozik küldeni.

A hadilleték kiállítására általában az a szabály, hogy 33-36 job

bágytelek után kell adni egy vitézt lovast. Nagyjában a bandériu

mos urak is

ezen

az alapon voltak lajstromba véve azon különb-

6


26/185

séggel, hogy az egyházi tizedbirtokosok hadilletéke a tized miatt

kétannyi, mint a világiaké csupán a földbirtok címén.

Egyháziak terhei mentességei é dézsmái.

Az

egyháziak adtak

e l s ő

példát a közteherviselésre, adózásra akkor, m i d ő n még álla

mi

adók nem voltak. A prelátusok egy márkát kötelesek fizetni

keresztes háborúra 1 1 3 9 - t ő l aztán 5 majd 10 lk-ot összes jöve

d e l m e i k b ő l

minden országban 1179). Magyarországon

I

Károly

és Nagy Lajos elkérték e pápai tizedeket balkáni keresztes val

lásháborúikra, aztán meghagyták a

f ő p p o k

kezében, hogy éret

tük bandériumukat kétszeres nagyságban állítsák ki vagyis nem

csak jobbágyaik száma arányában, hanem t i z e d j ö v e d e l m ü k b ő l is.

Mátyás király 1486-ban törvénnyé tette, hogy a megyei követek

és

a kerületi assessorok költségeire, kik

o r s z á g g y ű l é s r e

vagy a

kir. kúriába hivatalosak, mindenki tartozik a megye házipénztárá

ba adózni, kivéve azokat a

ő p a p

báró és más birtokos urakat, aki

ket a király névszerint hív meg az

o r s z á g g y ű l é s r e .

Itt az egyházi

birtokosok külön is fel vannak sorolva. A mohácsi csata e l ő t t az

egyháziak arany-ezüst tárgyainak és készpénzének egy tizedét

fi-

zetik adóba a haza megmentésére, s ő t még jövedelmeik felét is,

ezt már a többi birtokossal együtt.

Egyháziak mentessége

az

hogy világi bíró fölöttük nem bírás

kodhat, kivéve a birtokügyeket, amelyekben a király személyes

jelenléte ítélkezik. A másik mentesség közös a nemesekkel: a

vámmentesség, amelyet Hunyadi kormányzó a diákokra és a za

rándokokra is vonatkoztat.

Az

egyházi birtokoknál nagyobb jövedelmet adott a dézsma,

minden évi szaporulat tizedik része, az egyházmegye 4 5 várme

gyéjében minden termés és tízes állatszaporulat s királyi vám

stb. egytized része. Szent István rendelte el a tizedszedést azzal,

hogy akinek Isten tizet adott, az a í z b ő l egyet adjon vissza Isten

nek,

az

ő házának. A dézsma e g y f e l ő l szaporodott a telepítések és

f ö l d m ű v e l é s

terjedésével, másrészt fogyott a dézsmamentessé

gekkel,

e l s ő s o r b a n

az új szegény monostorok új t ö r é s ű földjein,

ahol a püspöki dézsmások a z e l ő t t

sem

szedtek tizedeket. Egyéb

ként úgy az egyháziak, mint a világiak, királyi földek, p é n z v e r ő k

7


27/185

és vámok évi jövedelmük tizedeit, hasonlóan a nemesek is, mind

kötelesek voltak megfizetni. Aki maga nem gazdálkodott, hanem

földjeit mind jobbágyai által m ű v e l t e t t e annak a tizedeit t rmé-

sz t s n a jobbágyainak t e r m é s é b ő l v tték ki s nem tizedelték

meg azt, amit jobbágyai mint földesúri jövedelmeket a nemesnek

vagy a bárónak vagy

az

egyházi birtokosnak

s ű r j é b e

és pincéjé

be behordtak.

A tizedmentesség akkor lett vitássá, amikor jobbágyos neme

s k t rmész t s tizedmentességét a nemesi kiváltságnak tulaj

donították s ez alapon jogot formáltak rá ajobbágytalan kis neme

sek is. Ezt a tizedmentességet Zsigmond király vívta ki ajobbágy

talan nemeseknek a konstanzi zsinaton,

s ő t

már az 1397. évi te

mesvári o r s z á g g y ű l é s e n hadi, mintegy keresztes célra lefoglalva

az egyházi tizedek felét, s ennek fizetése

alól

a jobbágytalan

ne-

meseket fölmentette. Mátyás király 1481-i törvénye néhány év

re fölmentette a tizedek alól a török

f ö l d r ő l

menekült ráncokat,

ruténeket, oláhokat és más schismatikusokat, míg m e g e r ő s ö d -

nek. Ezt több


megújította s az 1500. évi o r s z á g g y ű -

lés a király ruténjait csak oly földek után kötelezi tizedfizetésre,

amelyek korábban is t i z e d f i z e t ő k voltak.

i b ő l

szedtek dézsmát?

Bor

búza, rozs, árpa, zab, köles évi

t e r m é s é b ő l s bárány, méh évi szaporulatából. A tizedbe fölrótt ál

latokat megbélyegezték s a jobbágyok Szent Mihályig kötelesek

gondját viselni. Az 1481-i felsorolást 1498-ban megtoldják tön

köllyel, a báránytizedet pedig úgy értelmezik, hogy tíz bárányból

kell adni egy bárányt. Van említve malactized is,

a m i n ő

a világi

földesúrnak szintén

jár

az ő erdejében való makkoltatás címén.

Az

egyházi földesúrra nézve Nagy Lajos király kilenced-tör

vénye így alakult: e l ő s z ö r vegyék ki jobbágyától termése tizedik

részét, azután a kilencediket, amely tehát a termésnek szintén a

tizedik része. Maradt tehát a jobbágynak 8/10 rész. Az 1351-iki

törvényt 1495-ben úgy kezdik értelmezni, hogy

e l ő s z ö r

a földes

úr vegye ki a kilencedet, aztán kapja m g

az

egyházi dézsmás a

tizedet. Így a földesúr 11 -ot kapott, a püspök pedig 8,9 t:;C-ot.

Az

1507-i


azonban rájött, hogy a

12

év óta szokásos

kilencedszámítás helytelen s visszatértek a régibb gyakorlatra.

8


28/185

IV

VILÁGI TARSADALOM

Bárók

A báró szó még nincs benne az aranybullában, de meg

van az

1231. évi átdolgozásában, mely

az

eló bbinek jobbágyurak

ról szóló azon rendelkezését, hogy a királyt kísérve a szegénye

ket

ne

terheljék, a bárók

és nemesek

(kiváló nembéliek) meg

szá1lása káraira

és

terheire vonatkoztatja.

z

1267. évi aranybul

la-kivonatban a bárókról azt olvassuk, hogy a király tanácsot tar

tott s bíráskodik

v e l ő k

és ő vizsgálják meg a megyékben jogta

lanul elfoglalt nemesi birtokok ügyét, ha mind a király, mind a ne

mesek

megbíznak bennök. III. András trónraléptekor megígéri,

hogy nem engedi meg báróinak méltóságuk bérbeadását vagy he

lyettesül s megyei bíróul

nemtelennek

a kinevezését. Barones

totius regni,

az

egész ország bárói, mint külön testület adják be

leegyezésüket a püspökök

és

nemesek szászok

o r s z á g g y ű l é s i

határozataihoz.

Itt

jelentkezik

e l ő s z ö r

a kétkamarás magyar or

s z á g g y ű l é s

mert

a szinte fejedelmi rangú báróknak már derogál

együtt tanácskozni a köznemesekkel, kik mellett ekkor még meg

maradnak a

ő p a p o k

s kik nagyrészben

kir

szerviensek [scrviensek],

páncélos csatlósok voltak, a

kir

bandérium vitézei, amilyenek a

bárók, mint nagybirtokosok bandériumában is harcoltak (1298).

Nagy Lajos 1351-i törvénye a

végén

felsorolja a nagyságos,

magnificus bárókat.

Ott van a nádor, a tót-horvát, a macsói, a szö

rényi bán, a vajda,

kir

és

kir.-néi udvarbíró, tárnokmester, pohár

nok-, asztalnok-, lovász-, ajtónállómester, a pozsonyi

és

sok más

kir

ispán. A királynénak van udvarbírája,

ki

egyszersmind

kir

tár-

9


29/185

nokmester s van külön tárnok- és asztalnokmestere. Mindez ösz

sz s n

14 báró a meg nem nevezett sok más báró közül. Mária

királyné 1384-i átíró decretuma csak

12

bárót nevez meg,

m rt

neki nincs még szüksége külön királynéi báró

f ő t i s z t e k r e tt

kez

ő n e k a birtokról, a

f ő l a k ó h e l y r ő l

vett vezetéknevek, a Garay,

Széchy, Lindvay, Szentgyörgyi, Telegdy és \Vezsenyi s a Zambó

[Zámbó], Forgách ragadványnevek. Régi módon az atyja kereszt

nevével csak k e t t ő t neveznek meg, Filpes és Gyonis fiát.

Zsigmond király a nagyságos bárók közt t kint t sn k csak

egyet címez, Cilli grófját, de Mátyás már közös címként a specta

biles

t

magnifici címet alkalmazza báróira uralma végén, 1486-

ban,

m rt

neki is van fejedelmi rangú örökös grófja, Zápolyai Im

re, a szepesi gróf. S ez a közös címzés II. Ulászló mindegyik dec

retumában megmaradt s a grófok száma Báthoryval, Gerébbel és

Szentgyörgyivel szaporodott. Ide számították még a modrusi és

korbáviai grófokat s az országban l é v ő bárók élén említik a két

illustrissimus, méltóságos herceget, Corvint és Ujlakyt.

Bandériumos urak A bandériumokról két jegyzékünk maradt,

1433- és 1498-ból, a melyeknek összehasonlítása nagyon tanulsá

gosan mutatja 65 év változását, sok bandériumos család kicseré

l ő d é s é t

Az

e l ő b b i

bandériumjegyzék szerint a

hét

kir. bandérium

14 rendes bandériumnak felel meg; a

kir.

f ő t i s z t e k a kir. bandéri

umokon kívül vezetnek még 7 bandériumot

9

f ő t i s z t nincs említ

ve , a többi világi

úr

a saját birtokáról hadba visz 17 b-ot

42

úr ,

a f ő p a p o k é pedig 15 b., mindez összesen egy tized híján

53

ban

dérium, gy nként 500 páncélos lovassal. Vagyis a nagybirtoko

sok együtt 26.450 vitézt vittek a király táborába.

Az

1492-i tör

vény sz rint a bandériumos bárók is vagyonuk, jobbágyaik ará

nyában kötelesek hadakozni. A rác despotus 1000 huszárt ad, Bel

musovith rác szintén összes huszáraival vesz

részt

a magyar ki

rály török háborúiban. Ez mutatja, hogy a huszárság eredetét he

lyesen keresik a Balkánon.

Az 1433-i bandérium-jegyzékben a legkisebb csapat 50 lovas

és egyszer 25 lovas, Moson vármegye hadcsapata. Mivel a törvé

nyes hadkötelezettség kulcsa, arányszáma 1/33 oly értelemben,

30


30/185

liogy

az

1435. évi o r s z á g g y ű l é s az elóobi bandériumjegyzék alap

j;ín az egész országban 33 jobbágyra, jobbágyportára 1 lovas vi-

~ z t

számított:

azért

a bandériumos csapatok lovasainak számá

h Íl

következtethetünk az

i l l e t ő

birtokos szántóföldjeinek hold

számára is. gy jobbágyportához átlag 30 kis holdat számítha

tunk,

33

portához 1000 holdat; 50 lovas vitéz tehát nagyjában 50.000

l1oldnyi

földbirtokot jelentett.

A földbirtokosok hadcsapatait minden birtokukról azon megye

Zéíszlaja alá kellett vezetni, amelyben az i l l t ő birtokos rendesen

lakott, hacsak földesúri területe

nem

volt szabad ispánság.

II. L lászló uralma

kezdetén

törvényben mondták ki, hogy a

bandériumok fele nehéz, fele pedig

k ö n n y ű

páncélú (vagyis hu

szár

olyan mint a török spahi) legyen. Ajobbágytalan nemesek 10

kúriától küldenek egy harcost, akinek legalább lándzsája, paizsa,

íjja

és e h e t ő l e g

páncélja is legyen.

Nemesek Anonymusnál ezek a f ő e m b e r e k a kiváló nembeli

ek, de nobili genere. Kézai 80 évvel késóob már a kir. szerviense

ket és a várjobbágyokat is nemeseknek véli, pedig ezeknek a ne

mesítése csak 1260 táján k e z d ő d ö t t miután a régi nemesek, a

kir.

f


31/185

A nemesek közt

is

voltak osztálykülönbségek. A prediális ne

mesek nemcsak egyházi, hanem általában földesúri nemesek, rész

ben szabados szolga, hadifogoly

e r e d e t ű részben szabad állapotú

páncélos vitézek, kik földesuruk hadcsapatában

t e l j e s í t e n d ő

kato

nai szolgálatért uruktól lovagi vagy nemesi telket kaptak haszon

élvezetre.

Az országos vagy királyi nemesek is i l y e n e k b ő l lettek,

de míg azok magánjogi viszonyban maradtak, ezek közjogi véde

lemhez

és

országos jogokhoz jutottak kir. földesuruk miatt, kivált

az

idegen királyokkal szemben. A prediális nemesek, vagy 1320

táján

k e z ő ő

régibb nevükön nevezve, a nemes jobbágyok nem

kapuszámlálás arányában, hanem régi módon, házankint kötele

sek egy lovas vitézt hadba küldeni. Ellenben

az

országos neme

sek, ha tíznél kevesebb jobbágyuk van, többen állnak össze

és

ad

nak egy lovast; ha tíz jobbágyuk van, akkor

az i l l t ő

nemesek egy

maguk mennek a harcba; ha 20 jobbágyuk van akkor egy nemes

vezet a hadba egy lovast; akinek

40 jobbágya van, az két páncé

lost visz magával 1459).

Az a kulcsszám, amelynek arányában a birtokos egy-egy lo

vast köteles volt hadba vinni, 1 3 9 7 - t ő l kezdve 1/20, 1/33, 1/10

katonatartásteher egy jobbágyportán.

A prediális nemes hasonló az egytelkes országos nemeshez

abban, hogy ki van véve pl. az 1475. évi hadisegély fizetése alól.

Ez pedig zért van, mert a nemesek hadkötelezettsége csak a

honvédelem szüksége esetén teljes, amikor ez

k e t t ő s

terhet je

lent, személyit

és

anyagit, míg a király külföldi hadjáratára meg

ajánlott segély többnyire csak anyagi, a nemesek jobbágyai kezén

l e v ő

földek

j ö v e d e l m e i b ő l

szorítható ki, a jobbágytalan nemesek

t ő l tehát nem jár. Ezek csak a honvédelemre kötelesek, egy har

cos egy nemesi kúriából, mely a földjeit jobbágyok nélkül maga

m ű v e l i .

Hogy ez

m i n ő

anyagi megterhelést jelent,

k i t ű n i k

abból,

hogy méltányosabb törvény egy nemes harcos eltartására a ne

mesi kúrián kívül még tíz jobbágytelek támogatását is biztosítja.

A nemesi kúria általában adómentes; a gazdag nemes azért,

mert

úgy a lucrum cameret, mint a subsidiumot, vagyis a rendes

és

rendkívüli adót csakhamar eggyé olvasztva a nemes földbirto-

3


32/185

kosok jobbágytelkei fizették, mint földbértöbbletet, hiszen a kú

ria nem

m ű v e l t

földeket, maga nem termelt, jövedelemforrásai a

jobbágyok közt voltak kiosztva; a szegény nemesek pedig jobbá

gyok nélkül csak kevés földet

m ű v e l h e t t e k

csak a létminimumot

Lermelték ki s méltányos volt, hogy a gazdag nemesek adómen

tcsségében ő k is részesüljenek. Ily méltányos gondolkozás alap

ján jutottak hozzá a jobbágytalan

nemesek

a dézsmamentesség

hez is.

A nemesi

jogok

és kiváltságok

Ezeknek alapja feudális, t.i. ka

tonai érdem és a

ö v ő

katonai, lovagi szolgálat biztosítása. Gyöke

rük az aranybulláig nyúlik vissza,

s ő t

Kálmánig, aki csak félhaszon

bért fizettetett azon szabadokkal, akik katonai szolgálatot vállal

nak. Ily jogok és kiváltságok 1 a gyülekezés joga, 2 a hivatalké

pesség, 3. a bírói kiváltság,

4

a személybiztonság ítélet

e l ő t t 5

jog a kir adományokra, 6. a jogtalan foglalóknak ellenálló vissza

ű z é s joga, 7 az

ő s i s é g

öröklésének joga, 8 a megszállásoktól,

dézsmáktól, adóktól

és

vámoktól való mentesség.

1

Az

aranybulla még csak o s z t á l y g y ű l é s t engedélyez a szervi

enseknek, a fehérvári Szent István-napon, hogy f ő t i s z t j e i k ellen

közös panaszt tehessenek a király vagy nádora

e l ő t t .

1267-ben

már nemes címet kap az egész kir szerviens osztály

és 2 3

ne

mes szerviens követet kötelesek küldeni ugyanoda minden vár

m e g y é b ő l ; 1279-ben az új nemesek mint harmadik törvényhozó

rend vesznek részt a kunokról tárgyaló

o r s z á g g y ű l é s e n .

Zsigmond

király 1397-ben megyénkint négy derék nemes férfiút hívott meg

a temesvári

r s z á g g y ű l é s r e .

I Ulászló 1447-iki o r s z á g g y ű l é s é n a

proceres

et

nobiles regni, az ország

e l ő k e l ő i és

nemesei 220-an

pecsétjeiket függesztették a határozatokat tartalmazó oklevélre.

E században s a következóoen többször voltak tömeges ország

g y ű l é s e k úgyhogy 1526-ban elhatározták: ne kényszerítsék

k e t

a szokásos

i d ő n

kívül

o r s z á g g y ű l é s e k r e .

2

Az

aranybullától kezdve sokszor kimondták az

o r s z á g g y ű l é -

sek, hogy idegenek, nemtelenek se egyházi, se világi hivatalt ne

kapjanak. E b b ő l következik, hogy azokat csak nemesek kaphatják

meg, pl. az alispáni hivatalt is 1290, 1492). A magasabb állásokat

természetesen

még inkább.


33/185

3. A

nemesek

bírói kiváltsága abból állt, hogy rajtok a várispán

kir. uradalmi bíráskodása

m e g s z ű n t

tehát

az

ispáni segédtiszté,

az alispáné is, csak a dézsma

és új

pénz körül

f ö l m e r ü l h e t ő

köz

igazgatási perekben maradt meg az ispán bíráskodása

és

a billo

gos kir bírótól kinyomozott b ű n ü g y e k b e n

az e l l e n ő r z é s .

1240 tá

ján a billogos bírót Magyarországon a király megszünteti, s helyé

be lépnek lassankint a szerviens

és

nemes bírák, iudices servien

tium vagy iud. nobi)lium

c í m ű

szolgabírák, kik

e l ő b b

csak mint

egy bizalmi férfiak a

kir

ispán bíráskodásának l l e n ő r z é s é r e szer

viens

r é s z r ő l

utóbb aztán maguk is bírák a

kir

ispánnal vagy he

lyettesével, a viceispánnal együtt. A szerviensek bírái a nádor

ítéleteit

is e l l e n ő r i z t é k

és

ellene

esetleg

a királynál tettek pa

naszt, s azt is megtették, hogy megtagadták a törvénytelennek

vélt beiktatáson való megjelenést 1290 körül). A kir. vármegye

Zsigmond király korában alakult át autonom nemes megyévé.

E l ő b b

a kir ispán kormányzott és bíráskodott s a nemesek bizalmiai el

l e n ő r i z t é k

utóbb pedig a

nemesek

választottjai intézték a megye

minden dolgát s a király bizalmija, az ispán

e l l e n ő r i z t e

ő k e t .

4

Az

angol habeas corpus módjára a magyar aranybulla is biz

tosította a szervienst, majd

nemest

a puszta gyanú vagy vád alap

ján való letartóztatás ellen, törvényes ítélet

l ő t t

személyében

és

vagyonában. Zsigmond és Mátyás király törvénye csak oly ne

mesekkel

tett kivételt, akik familiaris viszonyban vagy tisztségök

ben h ű t l e n s é g e t követtek el. Törvényes ítéletben elmarasztalva

a nemest le kellett tartóztatnia a bírónak három napra a felek ki

békítése végett. Ha nem tudtak kibékülni, kiegyezni, akkor a bí-

ró kiszolgáltatta az elítéltet ellenfelének, hogy rajta a törvényes

büntetést

végrehajtsa, a halál- vagy más büntetést.

e ez

eset-

ben fizetés nem járt a bírónak és ellenfélnek. Szándékos gyilkos

ság

esetén

nem

lehetett

kiegyezni.

5. A nemeseknek szinte kizárólagos joguk volt a kir adomány

birtokra. Amikor 1205-ben II. András király

új

koronázó esküjé

ben a

kir

birtokokat a Szentkorona elidegeníthetetlen birtokainak

ismerte

el, akkor e birtokból már csak haszonélvezetre

lehetett

kiadni egyes részeket. A feudális kor még az egyházban is a kato-

4


34/185

nai érdemet

érték lt

leginkább, s pápai engedéllyel II. András

még egyházi adományait is visszaszedte s az aranybulla és változ

tatott megújításai csak a vitézi érdemekért

ny rt

adományokat, a

szerviensek mint páncélos csatlósok, lovagok igaz szolgálattal

szerzett javait biztosította a visszafoglalásokkal szemben. Ugyan

ezt látjuk a é s ő b b i királyok törvényeiben és egyéb intézkedése

iben is.

6.

Az

aranybulla záradéka a f6papoknak, jobbágyuraknak és

nemeseknek adta meg az ellenállás jogát a törvénytelen intézke

désekkel szemben. A nemesek akkor még nem köznemesek,

m rt

ezek

az

aranybulla után 40 év mulva kezdenek a magyar történe

lemben föllépni, hanem azok a nemesek, akiket 1217 körül kez

denek bárónak titulálni. Az ellenállás jogát tehát voltaképen a f6-

papi és f6úri rend kapta. De mivel a 130 évig érvényen kívül ha

gyott aranybulla nemesei

i d ő k ö z b e n

bárók lettek s a nemesi

í

met az aranybulla szerviensei vették föl azért az ellenállás jogát

is k i t e r j e s z t h e t ő n e k

vélték a nemesekre, másrészt azt is érezték

sokan, hogy az anarchiára vezet. Már

IY

Béla és III. András király

kihagyja az aranybulla revizióiból az ellenállás jogát, s ő t kihagyta

zt

maga II. András is 1231-ben. Nagy Lajos

az

aranybullával

az

ellenállás jogát is

m e g e r ő s í t e t t e

de Zsigmond újra kihagyta 1397-

ben. Ily ingadozások mellett megértjük, hogy az ellenállás jogát a

köznemesek is alkalmazták, legalább a bíróilag megkísérelt bir

tokfoglalásoknál

és

jogtalannak vélt beiktatásoknál; másrészt meg

értjük azt is, hogy a törvények ismételten szigorúan tiltják az el

lenállásnak még képletes, kardhúzással jelképezett kísérleteit is

1462, 1486). Legérdekesebb

az

ellenállás szabályozása

az

1500.

évi


19).

7. Az ő s i s é g öröklésének joga szintén nemesi jog, mely kizár

ja a nemes birtokos

é g r e n d e l k e z ő jogát abban, ami nem saját szer

zeménye s biztosítja a patrimonium, atyai örökség átháramlását a

fiörökösre, ilyen nemlétében a fitestvérre. Szent István és az arany

bulla, meg II. András szabad rendelkezést engedett fiörökös nem

létében,

s ő t

az

e l s ő

király korlátlanul; de mivel

az

aranybulla kir.

h ű b é r e s e k n e k

szerviens páncélosoknak szólt, kik elidegeníthe-

5


35/185

tetlen koronabirtokot használtak; azért az aranybullát hamar visz

szavonta II. András király. IV Béla 1267-iki szabadságlevele már

feudális katonai érdemhez kötötte a magtalanul elhalt szerviens

nemes birtokainak átruházását férfi rokonaira; Nagy Lajos pedig

e g y s z e r ű e n kihagyta az aranybullából a szabad

é g r e n d e l k e z é s r ő l

szóló 4 cikkelyt 1351), s ezzel külön törvény nélkül fenntartot

ta a Szentkorona tulajdonjogát s a király

h ű b é r ú r i

jogát a

szer-

v i e n s e k b ő l

lett

nemesek és

általában minden nemes jószágára,

mely csupán a közeli férfirokonokra szállt át új kir adomány vagy

kir leányfiúsítás, prefectio nélkül. A nemesi örökségen hármas

megkötöttség uralkodott:

az

aviticitas, quartalitia, fiscalitas, va

gyis

ő s i s é g

leánynegyed, kir háramlásjog.

A leánynegyedre Mátyás király azt a régi jogszokást tette tör

vénnyé, hogy ha fiágon magvaszakadt

embernek

felesége vagy

leányai maradnak, akkor a birtokot kezükön kell hagyni legalább

addig, míg bíróilag e l d ő l vajjon e birtok a leányágat örökségül és

örök

i d ő k r e

megilleti-e vagy sem.

Ezt

egy éven belül kell kimu

tatni. Ha nem illeti meg, akkor a hitbérre vonatkozólag elégítse

ki

a kir fiscus vagy

az

adományos a feleséget, a leánynegyedre néz

ve pedig a leányokat a birtok átvétele

e l ő t t .

Leánynegyedül el

kell különíteni

az

apai házat

az

apai birtokok 1/4 részével s kiháza

sításig a leányokat e birtokban kell hagyni. Kiházasításkor a leány

negyedet pénzben adja ki a fiscus vagy

az

adományos. Ha a leány

birtoktalan emberhez ment, akkor pénz helyett ingatlanban kap

ja ki a leánynegyedet, mikor házasságába atyja

és

fitestvérei be

leegyeztek 1486).

8. A nemesek mentességei: a szállás-, adó-, tized-, vámtól va

ló

mentesség Az

aranybulla

megígértette

II. András királlyal,

hogy k í s é r ő lovászai stb. szolgái részére nem követel ingyen el

látást, szállást. 1231-ben a király maga r é s z é r ő l is lemondott a

szállás ajándékairól s

kártérítést

biztosított bárói

r é s z é r ő l . Az

adómentesség is

az

aranybullában gyökerezik. Ez megígéri, hogy

s z e r v i e n s e i t ő l nem szedet collectát, amelyet a király vagy az el

maradt pénzkibocsátó haszon pótlására, vagy külföldi hadjáratára

segélyképen

y ű j t e t e t t .

Utóbb

z n

koledálásból lett az

e l s ő

álla-

6


36/185

i

egyenes

rendes

évi adó, a kamarahaszon s a rendkívüli segély

1 B6 1394). Ezeket a gazdasági nagy kapukra rótták ki, s így a

fiildmíveléssel

nem

foglalkozó nemesi kúriák mingyárt adómen-

esek lettek, ha minden földjük ki volt osztva jobbágy0k közt; az

t

;ín

úgy

t ű n t

föl ez az adómentesség, mint minden nemest egyfor-

án m e g i l l e t ő nemesi kiváltság, amit az aranybulla kétségkívül

Léímogatott

de a kapuadó behozatalakor nem

ismertek

még tör

vénynek. S ő t itt egyenesen de quolibet fundo curie, minden kuria

t c l e k t ő l

szedetik a három garast vagy 1/5 forintot. Csak a faluna

gyok mint adószedésben

k ö z r e m ű k ö d ő k

s

az

urak udvarában lakó

új

szerviensek és szolgák

mentesek

az adótól. A jobbágytalan ne

mesek a kapuadót kezdetben épp úgy fizették, mint a dézsmát.

Zsigmond király

az

1397.


miután

a nemesek meg-

ajánlották

neki

minden kaputól

úgy

a magukétól mint

jobbágyai-

/dtól a l 2 forintnyi

hadisegélyt

megígérte, hogy többé nem szedet

ily adót, rovást a e m e s e k t ő l és jobbágyoktól. Ezen ígéret a török

veszedelem fönnmaradása miatt nem valósulhatott meg, de

az

or

s z á g g y ű l é s adóajánlatának szavai világosan mutatják a

nemesek

akkori adózását. Hunyadi kormányzósága kezdetén, 1447-ben az


kijelenti, hogy jobbágytalan

és jobbágyos

nemesek

ka-

marahasznot és dézsmát régóta nem fizetnek.

Mátyás király 1467-

ben elismeri, hogy a nemesek nem fizetnek kamarahasznot, de

rovásdíjat kötelesek fizetni a nemesi

e l k e k t ő l . Kamarahasznot

fi-

zetnek a vári és egyházi nemesek, a szabad városi polgárok, a kú

nok, jászok, tatárok, oroszok, oláhok, kivéve azokat, akik urasá

guk háztartásában élnek mint m ű v e s e k szervitorok s nem gaz

dálkodnak külön. A

ö v e t k e z ő

évben azt határozta

az o r s z á g g y ű -

lés, hogy a jobbágytalan nemesek ne szoríttassanak a kamaraha-

szon helyett behozott új kir. fiskusvámnak sem a jelen hadiadónak

contributio),

sem

a tizedeknek

megfizetésére

nemesi sessiojuk

dolgában, csak a mások földjén. Az 1470-ben tartott

r s z á g g y ű l é s

kivette a taxa vagy subsidium alól

az

egytelkes nemeseket s a ne

mesek kuriáiban vagy allod[ium]jaiban majorjaiban) lakó jobbá

gyaikat és szervienseket.

7


37/185

A vámmentesség még a

nemesek és

egyházak népeit is meg

illette 1290), még inkább a

nemeseket

1351). Ahol a király né

pe vámot fizet, annak a földesúrnak a népe szintén fizet vámot a

király vámosainak 1470).

A é z s m m e n t e s s é g r ő l már az egyházi rendnél szóltunk.

A

nemes

úr udvari

népe tt

o r j e l l e m z ő

elnevezésekkel talál

kozunk, amelyeket

i d ő r e n d b e n

eképpen állíthatunk sorba:

1342-1470. serviens,

1342-1492. servus,

1397-1495. familiaris,

1454-1495. iobagio exercitualis,

1467-1523. servitor,

1471-1525. factor.

A törvényekben szorgos nyomozással kaptuk

ezt

az i d ő r e n -

det.

Jelentésük

a föntebbi neveknek többé-kevésbé megállapítha

tó. A

serviens

harcos udvari vitézt jelent, ki ura kenyerén él s épp

ezért

ki van véve a kamarahaszonadó fizetése alól 1342). Urának

többi cselédje a servus, szolganép, s ennek egy

része

conditiona

rius, földhözkötött szabados úrbéres. Ez

i d ő b e n

a szolga

már

ke

vésbé jelenti a régi rabot, mint inkább a z e g ő d ö t t házi népet, mely

szintén adómentes. Érdekes, hogy Mátyás kora elején a serviens

már békés

foglalkozású szántó, kovács, szabó, kinek élelme és

ruhája van a nemesek kúriáiban,

azért

adómentes, ha

nemes

van

is közöttük 1459).

z

Anjou-kor serviensét Zsigmond korában

afamiliaris

váltja

föl. z e l s ő familiarisok

éppen

három idegen származású

f ő ú r

Eberhard zágrábi, Maternus erdélyi püspök és Stibor vajda vité

zei voltak. Kiveszik akkor a hadi dézsmálás alól a jobbágytalan

nemeseket, a nemtelen famulusokat

és

a gabonát-bort nem ter-

8


38/185

t·léí

jobbágyokat. Hogy mi volt a familiaris, azt legvilágosabban

l.1tjuk

Mátyás 1463. évi törvényében eképpen: 100 jobbágy ura

wlenjen meg a kir. hadban páncéllal,

n y a k v é d ő v e l ,

sisakkal, mell

p;íncéllal, pajzzsal, lándzsával, s legyen vele

két

familiaris páncél

Ltl

n y a k v é d ő v e l

sisakkal, lándzsával

és

pajzzsal. A familiarisok

11raik költségén élnek.

E l ő f o r d u l

ilyen kifejezés: hatalmaskodás

i

rn

várnagyok, tisztek vagy más familiarisok a vétkesek.

~ 1 á t y á s

cseh hadjáratai idején

k e z d ő d i k

a

servitorok és factorok

1. ora: 1463-ban oly körülmények közt említik

ő k e t ,

mint 1459-

lien

a servienseket, hogy uruk

e z é b ő l

táplálkoznak. Ha a servitor

v;igy factor megszökik, az

új úr

a réginek megkeresésére tartozik

; szökevényt nyomban elbocsátani, máskülönben a servitor két

:;zeres homagiumában kell elmarasztalni. Adómentesek

az

urak

«·s

nemesek factorai

és

servitorai.

Ő f e l s é g é n e k

is vannak famu

lusai

és

servitorai. Ilyenek a

m e g y é k b ő l

kiválasztott kapitányok.

1\

factor mindig tiszt, mint a

ném t

vogt eredetileg advocatus,

v é d ő .

Hadjárat alatt ú r n ő j ü k

m ll tt

maradhattak a kúria ellátású

scnescallusok pohárnokok és asztalnokok

mint hivatali

nemesek


39/185

a szabad falu. Többnyire a tatárjárás után keletkeztek.

z

1290-i

törvény szerint a kir. és kir.-néi szabad falvak nem tartoztak a ne

mesi megyei) bíráskodás alá. Zsigmond király 1405 áprilisában

Budán

g y ű l é s t t rtott

a kir. földesúri

területhez

tartozó szabad

kir. falvakkal,

m e z ő v á r o s o k k l

vásáros falvakkal), városokkal, t.i.

ezek követeivel s miután a f ő p p o k t és báróit is meghallgatta,

elhatározta a szabad költözés biztosítását, a városban lakó neme

sekre is kiterjesztette a városi terhek viselését, szabályozta a ki

rálynak és f ő t i s z t j e i n e k járó ajándékokat, a városi pallosjogot és

bíráskodás három fórumát, országosan

k ö t e l e z ő v é tette

a budai

mértékeket,

e g y s z e r ű s í t e t t e

a harmincadvám lerovását, a belföl

di k e r e s k e d ő k k e l szemben megszüntette Budavár áruállító jogát

s az ötvösséget

kir.

engedélyhez kötötte. A

kir.

szabad községek

követei csak

e l ő é r t e k e z l e t e t

tartottak a királlyal, a határozatokat

az

u.a. évi augusztusi


foglalta törvénybe némi mó

dosításokkal, de a városok országrendisége, vagyis o r s z á g g y ű l é s -

re

k ö v e t k ü l d ő

joga

sem

az

e l ő é r t e k e z l e t e n sem

az

o r s z á g g y ű l é -

sen nem

ment

határozatba. Egyes városokat, pl. Traut, Zsigmond

már 1397-ben meghívott a temesvári

o r s z á g g y ű l é s r e

k é s ő b b is a

király tetszése

és

az egyes városok

k ö z r e m ű k ö d é s é n e k s ü r g ő s -

sége döntötte el, hogy mely városok kapjanak o r s z á g g y ű l é s r e meg

hívót. A civitatenses, városiak csak 1445-ben vannak említve a

rendek mellett, a prelati, barones és nobiles után. A kir. birtokok

1514-i

felsorolásában

l e g e l ő

erdélyi lászló - magyar lovagkor

Documents