Elérés, válaszadási arányok és tendenciák

Szemerszki MariannaDPR Szakmai Klub, 2010. március 17.

Online kérdőívek: érvek pro és kontraMellette:• viszonylag olcsó és gyors

• egyidejűleg sok hallgatóhoz/végzetthez eljuttatható

• az adatok azonnal rendelkezésre állnak

• a kitöltési arányok nyomon követhetőek, szükség szerint beavatkozás történhet

• megfelelő szerkesztési, programozási technikákkal viszonylag hosszú kérdőív is megszerkeszthető

Ellene:• elérési nehézségek (a szükséges e-mail címek rendelkezésre állnak-e)

• válaszadási arányok, reprezentativitás kérdése

• a többes vagy illetéktelen kitöltés veszélye („védett” kérdőív)

• a válaszok „minősége”

Néhány az elején tisztázandó kérdés

• Milyen kutatási eszköz(öke)t alkalmazunk?- személyes megkérdezés

- csak online kérdőív

- csak postai kérdőív

- online kérdőív + postai/email kérdőív kombinációja

• Kik alkotják az alappopulációt?

- hallgatók (képzési szintek – FSZ, PhD, aktív-passzív, külföldiek)

- végzettek (végzés éve, képzési szintek , 3-féle végzettségi szint)

• Mit tekintünk megfelelő válaszadási aránynak?

- TÁMOP 4.1.1. előírásai

- kis létszámú intézmények, nagy komplex egyetemek

- intézmény egészére és/vagy karokra és/vagy szakokra érvényes adatok

Még mielőtt nekilátunk

Kikre terjedjen ki a kutatás, mi legyen a kutatás céljaira nem „alkalmas” vagy a kutatásba nem bevonható hallgatókkal/végzettekkel?

- külföldi hallgatók

- a megkeresést elutasítók, adataikat letiltók

Mi legyen a kézbesíthetetlen, „visszapattant” felkérő levelekkel? - arányuk akár 4-5% is lehet – frissítés, elírások miatt

- mennyire „bejáratott”, mennyire használják az email-t, többes email cím

- mennyire friss az adatbázis

Ki küldje ki a leveleket?- központi (intézménytől független) szerverről

- intézményi rendszer (számítóközpont, tanulmányi osztály)

Hol tárolják az adatokat?- központi (intézménytől független) szerveren

- intézményi szerveren

Anonimitás és megbízhatóság• Nyílt kérdőív:

+ anoním

- a kérdőív kitöltése nem szakítható meg, nem folytatható később

- nem ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem

- nem ellenőrizhető ki hányszor töltötte ki

• Belépési azonosítóhoz (jelszó) kötött kérdőív:+/- anoním, de bizalmon alapszik

- bizalom hiányában a válaszadási arány alacsonyabb lehet, mint nyílt kérdőív esetén

+ a kérdőív kitöltése megszakítható, később is folytatható

+ a ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem, kinek kell emlékeztető levelet küldeni

+ többszöri kitöltés nem lehetséges

+ megoldható, hogy a különböző célcsoportok tagjai különböző kérdőívet kapjanak

- a jelszó, belépési azonosító kiküldése idő- és pénzigényes (e-mail vs hagyományos

levél)

Az elérés, elérhetőség növelése

• Minél több fórumon tudatosítani a potenciális résztvevőkkel a felmérés tényét, idejét, körülményeit, fontosságát (honlap, egyetemi/főiskolai lapok, belső hirdetőfelületek)

• Megszerezni a célcsoport bizalmát, az egyetemmel/főiskolával való együttműködési készséget

• Ehhez megfelelő hivatkozások, intézményi „támogató nyilatkozatok”, hallgatói önkormányzat ill. egyéb szervezetek segítsége, figyelemfelhívása

• Az adatbázisok frissítése, az elérhetőségek pontosítása mind a jelenlegi hallgatók, mind a végzettek esetében

• Legyen visszacsatolás: a tapasztalatokról be kell számolni, a fontosabb eredményeket nyilvánosságra kell hozni

A válaszadási hajlandóság időbeni alakulása(egy 2009. évi online adatgyűjtés)

Intézmény 1 Intézmény 2

Példák a válaszadási arányra(két online kutatás tapasztalatai)

Eurostudent vizsgálat (2009. április-május)

Végzős BSc-hallgatók vizsgálata(2008. december-2009. január)

A nem válaszolók összetétele és csoportjai

• 1. Akikkel nem sikerül email kapcsolatot felvenni:Elérésük bizonytalan vagy nem lehetséges

- adatbázisok, levelezési listák frissítése, több módszer kombinációja, más módszerek

• 2. Akik elérhetők, de nem válaszolnak:– Nem járulnak hozzá adataik kezeléséhez

– Nem válaszolnak

- motiváció növelése (pl. rövidebb kérdőív, kötődés kialakítása

A nem válaszolók és a válaszolók demográfiai stb. összetételének ellenőrzése!

A válaszadási arány növelése/1Technikai és kérdőív-szerkesztési lehetőségek:

• Az online kérdőív hossza (kb. 20-25 perc)

• könnyen kezelhető kérdőív

• dinamikus legyen, egyénre szabott (a nem releváns kérdések átugorhatók

legyenek)

• a kitöltés ne legyen túl bonyolult (egyszerű kérdések, skálavégpontok feltüntetése)

• csak a szükséges mértékben legyen hibaüzenet, ha valamelyik fontos kérdést a

kérdezett kihagyja

• el kell dönteni, lehessen-e visszalépni a kérdőívben: miután itt a kérdések

alapvetően tényekre irányulnak, ezt a lehetőséget célszerű meghagyni

• egyes kérdések esetében érdemes megkönnyíteni a válaszadást azzal, hogy a

korábban adott válasz emlékeztetőül megjelenik a kérdésben (pl. az elsőként

megadott szak neve)

A válaszadási arány növelése/2

A bizalom és az együttműködés feltételének megteremtése:

• A hallgató/végzett együttműködését el kell nyerni, érezze, hogy a kérdőív érte (is)

van, legyen megszólítva

• Az országos kérdésblokkokon túlmenően az intézmény- és/vagy szakspecifikus

kérdések a hallgatók számára is fontosak és jelzik a valódi érdeklődést

• Figyelni a kérdőív-kihelyezés időpontjára (ünnepnapok, más kutatások, hallgatói

munka-terhek)

• Ahhoz, hogy a hallgató/végzett bizalmát elnyerjük, tudnia kell, hogy adatai nem

kerülnek illetéktelen kezekbe

• A kérdőívet kitöltő kapjon visszajelzést az eredményekről

• Legyen lehetősége kommentelni a kérdőívet, hogy jövőre még jobb legyen

• Más módokon is ápoljuk az öregdiák kapcsolatot

Köszönöm a figyelmet!