Előadási k ísérle tek a fizika köréből.

A bemutatandó kísérletek nagyhallga­tóságnak vannak szánva, melynek nem mindig lehet a tüneményeket közvetet­lenül megmutatni, hanem gyakran vetí­téshez kell folyamodni.

l. A tehetetlenségi nyoviaték.

Az i. ábrán előtüntetett készülék annak megmutatására szolgál, hogy a munka, a mely a forgó testnek bizonyos

szögsebességet kölcsönöz, arányos a tömeggel és a tengelytől számított távol­ság négyzetével, tehát arányos a tehe­tetlenségi nyomatékkal.

A forgó rész alátámasztására O függő-

* Bemutatva az 1890 október 15-ikén tarto tt szakülésen.

leges aczéloszlop szolgái, melynek felső vége kúpalakú. Erre támaszkodik C függőleges cső, mely felső részén aczél- kúpokkal, alsó részén pedig vezető- gyűrűvel van ellátva,; ez csak kevéssel bővebb mint az oszlopnak megfelelő része.

I. ábra.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

ELŐADÁSI KÍSÉRLETEK A FIZIKA KÖRÉBŐL. 41

Ez a C cső a következő részekkel van felszerelve. Alján D dob, van a melyie vékony drót van erősítve és a kísérlet kezdetén felgöngyölítve. Ez a drót csigában fut és végén G súllyal van megterhelve, a mely így a C csövet forgatni törekszik.

A dob fölött elektromos centri­fugális regulátor van elszigetelt lengő résszel i\ a melyet r rugó tart helyzeté­ben és a mely bizonyos szögsebességnél megindulva a később említendő folya­mot zárja. A C csövön van még c cx víz­szintes tartó, mely négy egyenlő m tömeg felvételére szolgál, úgy hogy azok a ten­gelytől különböző távolságban helyez­hetők rá. Hogy e tartónak lehetőleg kis tehetetlenségi nyomatéka legyen, vékony falú sárgarézcsőből á ll; hogy továbbá a tömegeket könnyen lehessen elhelyezni a tengelytől bizonyos távolságban, a c c% csőben egyenlő távolságokban öt kúp­alakú nyilás van készítve, egy a középen, melyekbe az m tömegek kúpalakú részei pontosan bele illenek. Ugyanilyen kúp­alakú nyilás van minden m tömegen is, hogy valamennyi tömeget középre is lehessen tenni, a mint az ábrán látható. Egy-egy kisérlet abból áll, hogy felsza­badítva a forogható részt, mely G súly hatása alatt megindul, meghatározzuk azt a magasságot, e melyről (7-nek le kell esni, hogy bizonyos szögsebesség léte­süljön. E végből gondoskodni kell arról, hogy a súly G rögtön megálljon, a mint a kivánt szögsebesség el van érve. Erre szolgál a centrifugális szabályzó és a szerkezetnek következő része, mely az ábrán a többi résztől elkülönítve, felső nézetben van előtüntetve. A D dob nincs a C csővel szilárdan összekötve, hanem csak olyan módon, hogy G súly hatása alatt a dob magával viszi ugyan C csövet, ellenben az utóbbi mozgását szabadon folytathatja, midőn a dob megállott. Ugyanis a D dob F fogaskerékkel van szilárd összeköttetésben, a melyhez a C csövön lévő ütközőt u egy rúgó szorítja oda. Hogy már most a dob kellő pillanatban megakasztassék, F fogaskerék közelében van egy rugós

megakasztó, a melynek nyúlványa az M elektromágnes fegyverzetébe van akasztva, oly módon, hogy folyamzárás­kor a rúgó felszabadul és a legközelebbi foghézagba pattanva a dobot és vele G súlyt azonnal megállítja. A szerkezetnek ez a része, a megszakadt vonalon alul, felső nézeten van rajzolva. A folyam akként van vezetve, hogy a kivánt ered­mény elérése után a folyamkör 3-nél magától megszakad, mi lehetővé teszi Léclanché-elemeknek az alkalma­zását. Ugyanis az L. elemből az elektro­mosság a kaucsukból készült kerek higany edénykébe K } onnan a belé- nyuló elszigetelt dróton át a szabályzó di-él megjelölt elszigetelt srófjába jut, a hol rendszerint megszakadás áll e lő ; midőn azonban a kellő szögsebesség eléretett, i érintkezik dx sróffal, tehát az elektromosság eljut O oszlopba, onnan d* dróton át M elektro­mágnesbe, azután d3 dróton át a fegy­verzetbe, továbbá a rugóba és d\ dróton át az elembe. E készülékkel a kísérle­teket a következő módon végezzük. Először meghatározandó az esés magas­sága st , midőn mind a négy tömeg kö­zépen van. A végzett munka akkor G Ji, a tőle létesített szögsebesség legyen co. Tegyünk most egy-egy m tömeget a rúdnak a végére a tengelytől r távol­ságba, akkor ugyanazon szögsebesség előidézésére nagyobb esési magasság lesz szükséges, s a végzett munka most Gs2 fog lenni. A különbség, nem tekintve a légellenállást, csak a tehetetlenségi nyomaték változásától ered, minthogy a mozgó tömeg, valamint a súlyától szár­mazó súrlódás változatlan maradt. A képlet szerint, melynek levezetése a kí­sérletet megelőzte, ezen különbségnek arányosnak kell lennie az m tömegek tehetetlenségi nyomatékával, 2mr2-al. Ha ugyanis az G erő s úton működve w szögsebességet hozta létre, és a szerke­zet tehetetlenségi nyomatéka T akkor

2

Ha továbbá a második esetben a

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

42 SCHULLER ALAJOS

megtett út, T -f- 2 m r 2 a tehetetlenségi nyomaték, akkor

w 2G s2 = — (T7 + 2mr2)

A két egyenletből következikw 2

G1 (j2 — í i ) = — 2/Hr2 2

a miből kitűnik, hogy az útkülönbség s2 — Sí arányos a tehetetlenségi nyoma­ték változásával t. i. 2/rcr2-tal.

Ezt a valamennyi esetre vonatkozó következtetést a kísérletek igazolják. Ha ugyanis egy harmadik kisérletben a még középen maradt tömegeket szintén r távolságba tesszük és a megfelelő útat j3-al jelöljük, hasonlókép á ll:

w 2G (s3 — Sí ) = — 4 mr 2

2tehát

ss — st 4 02 2

— -fi 2 m 1 Ha a kisérleti adatokból kiszámít­

juk —-----— viszonyt, közelítőleg ugyan-S2— $1

azon értékhez jutunk, a miből követ­kezik, hogy ugyanazon távolság (r) ese­tében a tehetetlenségi nyomaték arányos a tömeggel.

Egy másik kisérletsorozat mutatja a kapcsolatot a távolsággal. Ugyanazon tömeget, 2/0 az egyik és 2771 a másik

roldalon, áttesszük — távolságba, mely

2esetnek út feleljen meg, akkor állani kell

, . w 2, í r \ 2G (í4 — s1) = — 4 m I —J

Hozzá véve az előbbi egyenletet,w 2

£ (j3 — ) = ----4mr*2

azt találjuk,hogyr 2

— J i ___4_ ____ i_

s8 — sx r* 4 A kisérleti adatok elég megközelí­

téssel ugyanazon értéket szolgáltatják, a miből következik, hogy a tehetetlen­ségi nyomaték ugyanazon tömeg eseté­ben arányos a távolság négyzetével.

E kísérletekben a súrlódás a mennyiben állandó, nem okoz hibát, mert hatása csak arra szorítkozik, hogy G erő egyszersmindenkorra kisebb lesz. Az a körülmény sem okoz bajt, hogy az m tömegek nem vonalalakúak, mert tömeg középpontjukra vonatkozó tehe­tetlenségi nyomatékük T’-ben rejlik, mely az eredményből kiesik. Hasonlóan állandó a G súly tömegének a meg- akasztás pillanatában levő mozgási energiája. Ellenben változó a légellenállás, melynek hatása a leírt készüléken az egyszerűség kedvéért nincs elhárítva, miért is leghosszabb út sz észrevehetően nagyobbnak találtatik, mint kellene.

Megjegyzendő, hogy e képletet T = t -[- m r*— , a hol x a tömeg közép­ponton átmenő, az adottal párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyo­maték — számítás nélkül is leszármaz­tathatjuk az alap kifejezésből, mr2-ból.

E végből képzeljük, hogy O tengely­től r távolságban legyen valamely test súlypontja vagy tömeg középpontja o, melyen átfektetünk egy az előbbivel pár­huzamos és vele szilárd összeköttetés­ben lévő tengelyt. Ez utóbbi körül sza­badon foroghasson az m tömeg. Hasson most a rendszerre valamely erő, mely O tengely körül w szögsebességetlétesítsen, akkor a mozgási energia nyilván

w 2----m r 22

fog lenni. Ugyanis az m tömegre az erő a súlypontban, illetőleg azon keresztül menő tengelyre merőlegesen hat, tehát magát az m tömeget súlypontja körül nem törekszik forgatni, azért e tömeg­nek minden vonala önmagához pár­huzamos marad, a mint a 2. ábrában elő van tüntetve. Ha azonban nemcsak O körül, hanem még 0 tengely körül is forog a test, például wt szögsebességgel, akkor az összes mozgási energia, mellyel egyenlő munkát kellett a mozgás létesí­tésekor végezni

w 2 wx 2E = ----mr2A---------t

2 2

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

EL Ő A DÁ SI K ÍSÉ R LET EK A FIZ IK A KÖRÉBŐL. 4 3

és azon esetre, ha = w, a mozgási energia

w 2E — ---- (ni r 2 -f-

2

tehát (»z r 2 -)- z) a tehetetlenségi nyoma­ték. Ez az eset áll minden szilárd testre, ha bármely a tengelyen kivül eső rész nemcsak a forgási tengely körül kering, hanem azonkívül épen akkora forgást végez, mintha a forgási tengely

2. ábra.

súlypontján menne át. Ellenben nem szólhatunk hasonló értelemben zárt edényben foglalt folyadék tehetetlenségi nyomatékáról, mert a folyadékok az utóbbi forgást csak lassan, a belső súrló­dáshoz képest különböző időben követik.

2. Gázok centrifugális tüneménye.

A légnemű testek tehetetlenségének és az abból eredő centrifugális tüne­ménynek kimutatására elég bő kaucsuk- csövet egyik végéhez közel kezünkbe fogva, körül forgatunk. E közben a levegő a csőben áramlásnak indúl, a minek a kimutatása a következő módon sikerül. A csőnek kezünkben tartott részét vékony falú, de nem szűk üveg­csővel kötjük össze, a melyet alkalmas módon szilárdan megerősítünk, hogy sza­bad vége ne mozoghasson. Az üvegcső

elé világító lángot téve, tapasztalni fogjuk, hogy a láng megérzi már a kaucsuk- csőnek csekély lengetését is, és a láng behúzódik az üvegcsőbe, esetleg el is alszik, ha a kaucsukcsövet parittya mód­jára körül forgatjuk. Kitűnik ebből, hogy a láng alkalmas a levegőben előforduló csekély nyomáskülönbségek kimutatá­sára. Ugyanezen tünemény bemutatására némi módosítással használható a 3. ábrán előtüntetett készülék, mint alább le van írva.

3. A gázok reakcziója és centrifugális tüneménye.

A gázok kiömlésekor keletkező vissza­hatás feltűnően látható a Weinhold-féle kísérletben, azonban kényelmesebb a következő, a 3. ábrán bemutatott össze­állítás, a melyet több mint 10 év óta szoktam használni.

A T alakú forgó rész A C B üveg­ből van és a gázt szolgáltató, leolvasztott csúcsban végződő D üvegcsőre támasz­

kodik. Ez utóbbit összekötjük a gáz­vezetékkel a mikor belőle a gáz két oldal- nyíláson kiáramlik. A vezetékben záró­folyadékul vizet használunk, mely a dugó tartotta E csőben van. A csendes j árás ked­véért D csőre K-nál kaucsukgyürűt illesz­tünk, mely a forgó résznek vezetékül szolgál. Ugyanezt érhetjük el a D csőnek kellő kibővítésével is, a mint az ábrán Á-nál elő van tüntetve. A világító gáznak csekély nyomása az eszközt gyors fór-

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

4 4 SC H U LLER ALAJOS

gásba hozza, mely a kiömlő gáz meg­gyújtásával feltűnővé válik.

Egészen hasonló összeállítást közlött Antolik a Pótfüzetek XI. számában, csakhogy az ő eszközén az A C, B C oldalcsövek pecsétviasszal vannak tom­pán oda ragasztva, a mi előleges próbára elég jó lehet, dé maradandó használatra nem ajánlható.

Ugyanezen készülékkel a gázok centrifugális tüneménye is bemutatható. E czélra az A és B meghajtott üveg­csöveket eltávolítjuk, a gázbevezetésre használt kaucsukcsövet pedig vízszintes üvegcsővel F kötjük össze, a melynek vége előtt gyertyaláng — legjobb a benzingyertyalángja — ég, a mint az ábrán jelezve van. A forogható rész megperdítése után a láng behúzódik az üvegcsőbe.

4 ■ A folyadékok nyomása.

Hogy a folyadék súlyától származó nyomás ugyanazon nyomó magasság esetében független a folyadék mennyi­

ségétől nagy hallgatóságnak a követ­kező módon mutatható meg.

C üvegcső (4. ábra), a mely eredeti­leg ferdén áll, k szűk kaucsukcső révén M levegő-manométerrel áll összekötte­tésben, a melynek levegőtérfogata ak­kora, hogy a nyomásváltozások c ujjnyi

vastag csőben még feltűnően láthatók. Midőn C csövet magasabbra emeljük, illetőleg függélyes állásba helyezzük, a folyadék felszíne f-ben emelkedik és, hogy a nyomás az előbbivel egyenlő legyen, a csapon folyadékot bocsátunk ki, míg a folyadék alsó felszínétől számí­tott magasság h ismét helyre nem állott. A vizet czélszerű megfesteni.

5. A Sire-féle készülék módosítása.

A hydrostatikai paradoxon bemuta­tására szolgáló Sire-féle készülékben a higanyoszlopok (H g az 5. ábrán) ma­gasságváltozásai olyan csekélyek, hogy némi távolságból észrevehetetlenek.

5. ábra.

Hogy mégis kimutathatók legyenek, az elektromosságot vettem segítségül; Az eredeti készülékre A B faléczet erősí­tettem, a melyből minden edénybe, vagy legalább a két bővebbikbe egy-egy fém­drót ér a higany felületének közelébe. A drótok, melyek végei platinából valók, csengetyűvel meg elektromos telep­pel vannak összeköttetésben, a melynek egyik sarka a higanyhoz van vezetve. Midőn a higanyra öntött víz a három

• 3 W

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

ELŐ A DÁ SI K ÍSÉ R LET EK A FIZIK A KÖRÉBŐL. 4 5

ágban egyenlő magas, a folyam min­denütt meg van szakadva; de ha egyik ágban a felszint egy pár milliméterrel megváltoztatjuk, a higany állása is csekély változást szenved és a folyamkor záró­

dik ott, a hol a higany emelkedik. E közben megszólal a csengetyű, de azonnal elhallgat, mihelyt c c csapok megnyitásával a magasságok ismét ki­egyenlítődnek.

6 . Archimedes elve.

Az erre vonatkozó kísérlet nagy hall­gatóságnak a 6. ábrán vázolt készülékkel mutatható meg. A mérleg egyik csészéje kengyelestől eltávolíttatván, helyébe alúl kellően megterhelt olyan kengyelt K teszünk, melyen felül van a csésze S.

Ez egy kis pohár p felvételére szolgál. A kengyelen lévő horogra platinadrót segélyével felfüggesztjük a hosszú, de vékony úszót U, és a súlyt kiegyen­lítjük, hogy a mérleg mutatója középen állapodjék meg.

Az úszó alá olyan üvegedényt E állítunk, a melynek a nyakán »-nél az

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

4 6 SC H U LLER ALA JO S

úszó éppen belefér. Ezt az edényt csak­nem egészen megtöltjük a használni kivánt folyadékkal pl. vízzel, a melyből közvetetlenül a kísérlet előtt a csapon át lebocsátunk annyit, hogy a felszín az edény nyakán lévő jelig érjen. Ez meg­történvén, az edényt az emelhető asztal segélyével annyira emeljük, hogy az úszó egészen elmerüljön. Ekkor a

v mérleg egyensúlyi állapota megzavar- tatik, egyúttal a helyéből kiszorúlt víz a jel fölé emelkedik. Most levesszük p poharat a mérlegről, az E edény csapja alá tartjuk és a folyadékot a jelig le- bocsátjuk. Visszatéve a poharat a mér­legre, ez, ha nem túlságosan érzé­keny, régi nyugalmi helyzetét ismét el­foglalja.

A kísérletet még kibővíthetjük azzal, hogy az E edénybe folyadékot öntünk ; ettől a mérleg egyensúlyi állapota nem változik meg, jeléül annak, hogy a felhajtó erőre a folyadék mennyisége és magassága nincs hatással.

7. Lengések 'összetétele.

A rezgések összetételére vonatkozó tételek magyarázatára a 7. ábrán elő­tüntetett készüléket állítottam össze, mely nemcsak egyközű és egymásra merőleges egyenes lengések eredőjét mutatja, hanem köralakú, illetőleg ellipti­kus lengések összetételét is lehetővé teszi.

A készülék alapjában hasonlít ahhoz, a melyet a Lissajous-féle alakok bemuta­tására szerkesztettem; t. i. két kis ingá­ból áll, melyek mindegyike tükörrel van ellátva; ezek a vízszinteshez közel 45 °-kal hajolva, egymás fölött állanak.

Az eredő mozgás vetítésére a fény egy kerek nyílásból lencsére esik, onnan kilépve, pl. a felső tükörre (/ a 8. ábrá­ban), továbbá az alsó A tükörre és végre az ernyőre jut, a hol a nyílásnak képe keletkezik. Csakhogy az új készülék mindegyik ingája C a r d a n módja szerint van felfüggesztve és alátámasztó szerkezettel van ellátva, a mi lehetővé teszi, hogy minden inga vagy az egyik

vagy a másik tengely körül, vagy egy­szerre mind a kettő körül végezze moz­gását. Azonkívül gondoskodva van arról, hogy ne csak az eredő mozgás,

hanem azonfelül az egyes komponensek is láthatók legyenek, a mi a kísérletet tanúlságosabbá teszi.

Ezt úgy értem el, hogy a két lengő tükör t ti közé még egy keskeny nyugvó tükröt (4 ) is helyeztem, mint a mellé­kelt ábrán látható. Ennek a tükörnek mind a két lapja tükröző és felső lap­jára csak olyan fény esik, a mely a felső lengő tükörtől származik, és így csak az egyik ingának a lengését mutatja (9. ábra), alsó lapjára pedig a fény közvetetlenül a lencséből jővén, az alsó lengő tükörre

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

EL Ő A DÁ SI K ÍSÉ R LET EK A FIZIK A KÖRÉBŐL. 4 7

esik s az ernyőre jutva, tehát csak a másik inga lengését mutatja. A mondot­takból kitűnik, hogy ha a lencsére eléggé szétvergődőfény esik, az ernyőn 3 mozgó kép keletkezik, a melyeken kivül még a nyugalmi helyzetet jelző negyediket is megkaphatjuk, ha a fény egy részét a tükrök mellett engedjük elhaladni. En­nek a négy képnek az ingák nyugalmi állásában össze kell esni, a mit a tükör­tartókon alkalmazott srófokkal lehet el­érni.

A készülék használatát lényegesen megkönnyíti az indító szerkezet, a mely különböző, a szerint, a mint egyenes vagy elliptikus, illetőleg cirkuláris len­gések összetétele kívántatik.

Egyenes lengések előállítására a mel­lékelt ábrákon előtüntetett szerkezet használható ; a 10. ábra oldalnézet a ki­térített ingával, a 11. ábra pedig felső nézet.

Egy deszka d csuklókon jár, a melyek az alzathoz vannak erősítve. A deszkán4 fölfelé álló támasztó van alkalmazva (1, 2, 3 és 4), amelyek a kitérített in­gáknak megtámasztására szolgálnak. Az ingák alsó részén e végből egy-egy ki­álló szög van alkalmazva. Kitérítvén az ingákat nyugalmi helyzetökből, fölemel­jük a deszkát és l tuskóval alátámaszt­juk, azután az ingák mindegyikét a használni kívánt hídra támasztjuk és / tuskót gyorsan eltávolítjuk.

A deszka ekkor leesik és az ingák megkezdik lengésüket. Midőn egyközű lengéseket akarunk előállítani, a meg­támasztásra 1 és 2, illetőleg 1 és 3 táma­szokat használjuk; az első esetben az eredő kitérés legkisebb, illetőleg semmi, a másikban legnagyobb lesz. A tüne­

mény ez esetben jobban áttekinthető, ha a három mozgó pont nem egy vonal­ban halad, a mit úgy érhetünk el, hogy a nyugvó tükröt kissé elfordítjuk, oly módon, hogy a nyugalmi állásban a három kép egy magasságban jelenjék meg.

Az eredő mozgás ekkor középen mutatkozik. Midőn egymásra merőleges lengések használtatnak, a kitérített in ­gákat 2 és 4 számú támaszokra állítjuk.

Ha a négy kép eredetileg összeesett, akkor az eredő mozgás mely a nyu­galmi helyzeten megy keresztül, egyenes lesz. Midőn a lengések nem teljesen egyenlő tartamúak, az eredő mozgás lassan elliptikussá és később köralakúvá válik, feltéve, hogy a fény irányával egy­közű lengések táglata közel félakkora mint a rá merőleges lengéseké. Az em­

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

4 8 EL Ő A DÁ SI K ÍSÉ R LET EK A FIZIK A KÖRÉBŐL.

lített kísérletekben jő, ha az ingák len­gés! ideje lehetőleg egyenlő, de más­részt czélszerű az egyikét ráhelyezett és könnyen eltávolítható tömeggel meg­változtatni, hogy az ábrák átalakulása szükség esetén ne tartson túlságosan sokáig. Megjegyzendő, hogy czélszerű minden ingának azt a lengését, mely az

12. ábra.

épen használt irányra merőleges, lehetet­lenné tenni, a mit az előbb érintett megakasztó szerkezettel érhetünk el.

Az elliptikus, illetőleg cirkuláris lengések előállítására szolgáló deszka felülről nézve a mellékelt i 2. ábrán van előállítva. Mint látható, a megtámasz-

tókon (5 és 6) kivül még görbe vezető sinek is vannak alkalmazva, melyeken végig csúszva az ingák elliptikus mozgást kapnak, a mint az ábrában pontozott vonalokkal van előtüntetve. A kitérített állapotban egy-egy ingának az alsó vége abban, az ábrában ponttal megjelölt, sarokban foglal helyet, a melyet a támasztó 5, illetőleg 6 és a sín egy­mással alkotnak.

A deszka stilyedésének ez esetben nem szabad egyszerre végbe menni, hanem két Ízben kell történnie: előbb csak annyira kell sülyednie, hogy az ingák az 5 és 6 támasztóktól felszabadúl- janak, és csak akkor kell ezeknek alább stilyedniök, mikor az ingák a síneken végig csúsztak, hogy a lengéseket ne hátráltassák. E czél elérésére az ehhez a deszkához tartozó tuskó U lépcső ala­kúra van megfaragva. Használata a mon­dottakból megérthető.

Kellő beállítás esetén a mozgó képek közül kettő, a két komponens, körpályán halad, ellenkező irányban, az eredő pedig egyenes, kétakkora kilen­géssel. Ez az eset a kvarczban mutat­kozó cirkulár-polárosság magyarázatában értékesíthető. Még könnyebben érhető el a legáltalánosabb, de kevésbbé fontos eset, midőn mindegyik alkotó lengés el­liptikus és az eredő is általában ellipti­kus, de bizonyos esetben egyenes is lehet.

S c h u j .t.e r A l a j o s .

(Vége következik.)

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

rn

Aucíiel

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A Természettudományi Közlöny XHI-ik Pótfttzetéhez.

A M. TUD. AKADÉM IA ZOOLÓGIÁI KIADVÁNYAI.

(Folytatás a boríték 4-ik lapjához.)

Mocsiíry Sándor, Adatok Magyarország fürkész- darázsainak ismeretéhez. I. Ichneumones. MTK. 1885. X X . 2. Egy tábl. Ára 60 kr.— Monographia Chrysididarum orbis terrarum universi. Tab. 2. 1889. Külön kiadvány. Ára 20 frt.

Xagy József, A gyomoralkati különbségekről a madaraknál. É. 1860. I. Egy tábl.

Ónodi Adolf, A csigolya közötti dúczok és ideggyökerek fejlődéséről. Ér. 1884. XIV. 3. Két tábl. Ára 40 kr.— Az együttérző idegrendszer fejlődése. Ér.1885. X V. 19. Két tábl. Ára 50 kr.— Vizsgálatok az őshalak idegrendszere körül. É. 1886. V.

Örley László, A magyarországi Oligochaeták faunája. I. Terricolae. MTK. 1881. XVI. 5. Három tábl. Ára 40 kr.— A rhabditisek magánrajza orvosi és ter­mészetrajzi szempontból. MTK. 1885. X X I. 1. Hat tábl. Ára 1 frt 20 kr.— A palaearktikus övben élő terricolák revíziója és elterjedése. Ér. 1885. XV. 18. Ára 20 kr.— -A magyarországi pióczák faunája. MTK.1886. X XII. 2. Egy tábl. Ára 40 kr.

Párád i Kálmán, Jelentés az erdélyi vizekÖrvényférgeire tett kutatások eredményéről. MTK. 1883. XVIII. 5. Két tábl. Ára 30 kr.

Paszlavszky József, Adalékok a gubacsdará- zsok faunájához a magyar birodalomban, külö­nösen Budapest környékén. É. 1883.1.— Cynips superfetationis, Gir. Adalék a gubacs- darázsok ismeretéhez. É. 1883. II. Egy tábl.

Perényi József, Adatok a gerinczhúr és a gerinczhúr körül fekvő képződmények fejlődé­séhez a Torpedo marmoratánál. É 1886. V. Négy Tábl.— A blastoporus állandó megmaradása a békaféléknél. É. 1886. V.— Az amnion és a Wolff-féle csatorna a gyíkféléknél. É. 1887. VI. Két tábl.— A mesoderma keletkezése. É. 1889. VIII. Két tábl.

Petényi S. J., A kakukról, mint a természetnek egy igen csodálatos különczéről. É. 1850. X.— A pirókokról általában s különösen a magyarországiakról. É. 1850. X . Egy tábl.— Bihari természettudományi utazásának váz­lata. É. 1854. XIV.

Plingur Gyula, Adatok egy kevésbbé ismert szöcskefaj ismeretéhez. É. 1886. IV. Két tábl.

Roboz Zoltán, Rhizopoda-tanulmányok. I. Cal- cituba polymorpha n. gén. n. sp. É. 1883. I. köt.

Koboz Zoltán, Adatok a Cestodák ismeretéhez a Solenophorus megalocephaluson megejtett vizsgálatok alapján. Ér. 1883. XII. 10. 17 ábrával. Ára 30 kr.— Adatok a Gregarinák ismeretéhez. Ér. 1886. XVI. 4. Két tábl. Ára 20 kr.

Rotkman Ármin, Az izommagvakról. Ér. 1885.XV. 14. Egy tábl.

Szigethy Károly, A folyami rák zöldmirigyé­nek boncz-, szövet- és élettana. Ér. 1884. XIV. Két tábl.

Szigethy Károly, Az Astacus íluviatilis és Astacus leptodachilus átmeneti alakjai. MTK. 1885. X X . I. Négy tábl.

Tangl Ferénez, Szövettani tanulmányok a sejt­test és a mag közötti viszonyról. É. 1887. Egy tábl.

Tesclller György, Adatok a dentinfogak fino­mabb szerkezetének ismeretéhez. Ér. 1879.Hét tábl. Ára 60 kr.— Ablepharus pannonicus Fitz. MTK. 1885. X X . 5. Tizenegy tábl. Ára I ftr 80 kr.

Tlianlioffer Lajos dr., Adatok a zsírfelszívó­dáshoz. Ér. 1872. III. 10. Öt tábl. Ára 60 kr.— Adatok a szem porczhártyája szövet- és élettanához. ÉK. 1875. XIV. Tizenkét színes tábl. Ára I frt 20 kr.— A csigolya közti dúczsejtek szerkezetéhez. Négy közlemény a m. k. állatorvosi tanintézet­ből. Ér. 1876. VII. 4. Egy tábl. Ára 50 kr.— A zsír első útja. Négy közlemény a m. k. állatorvosi tanintézetből. Ér. 1876. VII. 4. Két tábl.— Nedvutak az ütérfalakban. Négy közle­mény a m. k. állatorvosi intézetből. Ér. 1876.

‘ VII. 4. Egy tábl.— Adatok a harántcsíkú izmok szerkezete és idegvégződéséhez. Ér. 1881. XI. 13. Egy tábl. Ára 20 kr.— Helyreigazító észrevételek Jendrássik Jenő úr »Helyreigazító« czímű észrevételeire. Ér. 1882. XII. 9. Ára 10 kr.— Adatok a központi idegrendszer vizsgálati módszeréhez. É. 1884. III.— Adatok a központi idegrendszer szerkezeté­hez. Budapest, i887.Nyolcz tábl. Ára I frt 50 kr.— Újabb módszerek az idegsejtek kikészíté­sére. É. 1887. VII.

Tóth Sándor dr., A budapesti keréklőnyök (Rotatoriák). MTK. 1861. Négy tábl.— A budapesti kandicsfélék (Daphnidák). MTK. 1861. Három tábl.— A Pestbudán 1861-ben talált Daphnidák. MTK. 1862. J l . Egy tábl.

Tömösváry Ödön, A Scutigera-félék légző­szervéről. É. 1882. I. Egy tábl.— A hazánkban előforduló Heterognathak, MTK. 1883. XVIII. Egy tábl. Ára 20 kr.

, — A magyar fauna Álskorpiói. MTK. 1883. XVIII. 7. Öt tábl. Ára I frt.— A Geophilus-félék fonómirigyeinek szer­kezete. É. 1883. II. Egy tábl.— Adatok hazánk Thvsanura-faunájához. MTK. 1883. 6. XVIII. Egy tábl. Ára 20 kr.— Egy tömegesen tenyésző légyfaj az Alsó- Duna mellékéről. Ér. 1884. XIV. I. Három tábl.— Újabb adatok hazánk Thysanura-faunájá- hoz. MTK. 1884. X IX . 3. Ára 10 kr.

Török Lajos, A vörös vérsejtek oszlásáról két- éltűeknél. 1888. É. VII. Egy tábl.

(Jhlyárik Ferencz és Tóth Lajos, Vizsgálatok a vékonybél-bolyhok szövettani szerkezetéről és a zsír felszívódásáról. É. 1888. VI.

Vajda Péter, Az állatország felosztva alkotása szerint. P'ord. Cuvier után. Első kötet. Emlősök ésmadarak. Buda, 1841. Ára 50 kr.

Megjegyzés. Több munka megrendelésénél, iskoláknak, szakférfiaknak 5O°/0 árengedmény.A M. T u d . A k a d é m i a F ő t i t k á r t H i v a t a l a .

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

^ , ^ S ) ( A 3 Q% M o9 £ o % ,i3 r i / J ,j£ S f£ . i d ' : # .

C} ̂ lfironomi4.s óx.iareuj . ohjerisal&^&Iialér' 0randi/ic tyenerixí ardé ^Ducunv obclu* t)rr / w y

in Naponta. &énnrn4U'cfiica. , tyo-tij CHRsISTIAJPI VH. £Daru/r. el•Laponiíi *y^ o r v M u e . u n p l^ tü f 7 t/7. t fu a jfa p c r rn c £ L > .

____ '_____ f >»■ »&,. __________ %Uf,nl-. C-l-Lr.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Creative Commons

Creative Commons License Deed

Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazottkivonata.Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel:

Az alábbi feltételekkel:

Az alábbiak figyelembevételével:

Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások feléezen mű licencfeltételeit.

szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod aművet

származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre

kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon felkell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagyálnevét, a Mű címét).

Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt aművet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alattterjesztheted.

Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyikfenti feltételtől eltérhetsz.

Közkincs — Where the work or any of its elements is in the publicdomain under applicable law, that status is in no way affected by thelicense.

Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja:Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyrightexceptions and limitations;A szerző személyhez fűződő jogaiMás személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai,mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ... http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

1 / 2 2012.03.26. 13:47

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)