előadás: bevezetés az erp...

Előadás:

Bevezetés az ERP rendszerekbe

Tartalom

Az Enterprise Resource Planning (ERPs)

rendszerekről általában

• Mi is az ERP?

• Az ERP rendszerek fejlődése

• Az ERP rendszerek főbb jellemzői

• Az ERP bevezetésének indokai

Az Enterprise Resource Planning

(ERPs) rendszerekről általában Mi is az ERP?

Az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszer

alatt az egy vállalaton belül lezajló

valamennyi műszaki, termelési,

kereskedelmi, raktározási,

készletgazdálkodási, pénzügyi, vezetési,

irányítási és számos egyéb folyamat

egységes, integrált számítástechnikai

kezelését megvalósító információs

rendszert értjük (Anderson, 2011).

Mi is az ERP?

Az integráció kifejezése tehát kulcs

fontosságú az ERP alkalmazások

tekintetében, amelyek az egész vállalatra

kiterjedő összes üzleti funkció

kiterjesztését valósítja meg a felhasználók

igényeinek kielégítése érdekében a

következő területeken:

Mi is az ERP?

az üzleti és információs folyamatokat

megszervezi és integrálják a fizikai tőke és

emberi erőforrások optimális felhasználása.

a kulcsfontosságú üzleti partnereket szintén

összehangolja a vállalat működése során.

a műveletek során alkalmazott adatbázisok

felhasználó barát lekérdezéseknél.

a „legjobb” üzleti megoldások keresése az üzleti

folyamatok megvalósításakor.

Mi is az ERP?

Az ERP rendszerek biztosítanak:

egy adatbázist,

egy alkalmazást,

és egy egységes felhasználói felületet az

egész vállalat számára, ahol a rendszer

szabályozza a teljes termelési, elosztási,

pénzügyi és értékesítési folyamatokat.

Az ERP rendszerek fejlődése

Az egyre növekvő vállalati környezetben a

következő tényezők ösztönzik az ERP rendszerek

fejlődését (Hetyei, 2009):

az agresszív költség-csökkentés,

a termelési költségek és bevételek folyamatos

vizsgálatának szükséglete

rugalmasság a megváltozott üzleti

körülményekhez,

a management egyre nagyobb információ

igénye,

az új üzleti megoldások keresése.

Az információs rendszereket

csoportosítása Működést Támogató Rendszerek -

Operations Support Systems (OSS)

(1950-):

Az OSS rendszerek az üzleti tevékenység

során keletkezett adatokat használják fel

mind a belső (tulajdonosok, munkavállalók

stb.), mind pedig a külső érintettek

(vásárlók, szállítók stb.) számára a napi

működéssel kapcsolatos információk és az

alsóbb szintű menedzsment funkciók

létrehozása és támogatása érdekében.

Működést Támogató Rendszerek

o Tranzakció Feldolgozó Rendszerek -

Transaction Processing Systems (TPS):

a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok

gyűjtése és tárolása, a magasabb szintű

rendszerek adatbázisául szolgál, a

mindennapos üzleti események (számlák

kiegyenlítése, bérkifizetések, megrendelések

stb.) felügyelete során.


o Folyamat Vezérlő Rendszerek - Process

Control Systems (PCS):

az összes bemenő fizikai folyamatot vezérli,

figyelemmel kíséri, illetve rutin eljárások

során döntéseket hoz a valós-idejű

döntéshozatalban.


o Vállalati Együttműködési Rendszerek -

Enterprise Collaboration Systems (ECS):

a vállalati és csoport szintű együttműködést

és információ-áramlást támogatja. A

rendszer összegyűjti, vezérli, raktározza és

átadja a szükséges adatokat és

információkat elektronikus formában a

résztvevőknek


csoportosítása Menedzsment Támogató Rendszerek-

Management Support Systems (1960-):

az MSS rendszereket arra tervezték, hogy

időszerű, megbízható és releváns

információkat szolgáltassanak a

menedzsment hatékony döntéshozatala

érdekében. Mind a három, a felső. közép és

alsó szintű döntéshozatali szinten támogatja

a menedzsmentet.

Menedzsment Támogató Rendszerek-

Management Support Systems

o Vezetői Információs Rendszerek -

Management Information Systems (MIS,

1960):

előre definiált jelentéseket készít

rendszeres időközönként, illetve igény

szerint; a menedzserek információ igényére

összpontosít; jól meghatározott strukturált

problémák megoldásához nyújt segítséget;

főleg operatív és esetleg taktikai szinten

hatékony.



o Döntéstámogató Rendszerek - Decision

Support Systems (DSS, 1970):

a MIS rendszerek természetes

továbbfejlesztése; egy adott problémára

koncentrálnak; interaktivitást és ad hoc

lekérdezéseket tesz lehetővé; félig vagy

egyáltalán nem strukturált problémák

megoldásában segít; főleg taktikai szinten

hatékony.



o Anyagigény Tervezési Rendszerek -

Material Resource Planning Systems

(MRP):

az anyagszükséglet és a rendelkezésre álló

készlet nyilvántartása segítségével a vevői és

gyártási rendelések részletes ütemezését

valósítja meg.



o Gyártási Erőforrás Tervezési Rendszerek -

Manufacturing Requirement Planning

Systems (MRP II., 1980s):

a termelést összehangolja a vevői

kereslettel és a szállítási igényekkel, az eseti

és a szezonális pénzügyi riportok is

megjelennek.



o Szakértői Rendszerek - Expert Systems

(ES):

speciális szűk szakterületen hoz döntést

vagy javasol megoldási alternatívákat,

amelyek magas szakmai felkészültséget és

formalizált tudást igényelnek; a mesterséges

intelligencia egy speciális felhasználási

területe; tényeket és szabályokat tárol és

ezek alapján következtetéseket von le

(Jackson, 1998).



o Vállalati Erőforrás Tervező Rendszerek -

Enterprise Resource Planning Systems

(ERP, 1990):

a termelés és a hozzá kapcsolódó

erőforrások integrált tervezése;

tartalmazhatja a vevő és szállítói

kapcsolatok, valamint az ellátási láncok

menedzselését.



o Üzleti Csomagok - Business Suits (BS,

2000):

integrált üzleti alkalmazások, amelyek a

vállalkozások számára lehető teszik az

egyedi, ágazat specifikus és az üzletvitelnek

megfelelő moduláris megoldásokat.


csoportosítása

Az ERP rendszerek főbb

jellemzői Egy információs rendszer ahhoz, hogy teljesítse az

ERP rendszerekkel szembeni követelményeket

biztosítania kell a következőket (Mazzulo–

Wheatley, 2006):

Rugalmasság: a rendszer paraméterezhető az

ügyfél igényei szerint.

Moduláris felépítés: a szoftvercsomagok

modulokra különíthetők, amelyek önállóan is

képesek működni, így lehetőség nyílik a

rendszer fokozatos bevezetésére.

Felhasználóbarát szolgáltatások: a rendszerek

programjait egységes menüfelépítés és

áttekinthető képernyő kialakítás jellemzi.

Az ERP rendszerek főbb

jellemzői Integráltság: egy gazdasági esemény rögzítésekor

elegendő az adatokat egyszer bevinni. Ezt az adatot a

rendszer fel tudja használni a vállalat bármely területén.

Széleskörű szolgáltatások: a szervezési és

információtechnológiai tanácsadás, projekttervezés és

megvalósítás, betanítás segíti a rendszerek bevezetését.

Nemzetköziség: a rendszerek többnyelvűek, a nemzeti

sajátosságok is gyakran előre be vannak paraméterezve.

Legjobb üzleti megoldások: az ERP rendszereknek

biztosítaniuk kell a legjobb üzleti megoldásokat, amely

illeszkedik a vállalati stratégiához, kultúrához és

szervezethez.

Az ERP bevezetésének indokai

Az ERP rendszerek néhány tulajdonsága, amelyek

támogatják az üzleti tevékenységeket a

következők (Stair–Reynolds, 2010):

az ERP multi-dimenzionális platformot biztosít a

felhasználóknak,

támogatja a stratégiai és üzleti tervezés mellett

a napi üzletmenettel kapcsolatos végrehajtási

feladatok összehangolását,

magába foglalja az összes vállalatirányítással

kapcsolatos funkcionális területet, úgymint a

gyártás, értékesítés, készletezés, HR funkciók és

szállítmányozás

Az ERP bevezetésének indokai az olyan alapvető tevékenységeket biztosít, amelyek növelik a

felhasználók elégedettségét és a vállalat hírnevét,

áthidalja az információs asszimetriából adódó szervezeti

különbségeket és integrálja nemcsak a szervezeti egységeket,

hanem a teljes vállalaton belül ugyanazzal a menedzsmentet,

lehetővé teszi a legújabb technológiai újítások automatikus

bevezetését és használatát (p. Internet, Intranet, Video konferenciák

és elektronikus kereskedelem stb.),

megszünteti a legtöbb olyan üzleti problémát, amelyek a nem

megfelelő készlet-gazdálkodásból, termelékenységből,

készpénzgazdálkodásból, minőség romlásból és szállítási

nehézségekből fakadnak,

intelligens üzleti csomagokat nyújt, amelyek támogatják a

döntéshozatalt, az adatbányászatot stb., a minél hatékonyabb

döntések meghozatala érdekében.


Miért érdemes a vállalatoknak bevezetni az ERP

rendszereket?

A pénzügyi információkat integrálja: az ERP

rendszerek olyan elsődleges információ

forrásként szolgálnak, amelyeket senki sem

kérdőjelezhet meg, mert mindenki ugyanazt a

rendszer használja.

A megrendeléseket integrálja: az ERP

rendszerek a megrendelők számára egy olyan

helyszínt biztosít, ahol a megrendelés

pillanatától, a szállításon keresztül, a számlák

kifizetéséig folyamatosan nyomon követhetnek.


Miért érdemes a vállalatoknak bevezetni az ERP

rendszereket?

A gyártási folyamatokat standardizálja és meggyorsítja:

az ERP rendszerekkel a gyártási folyamatok lépései

standard módszerekkel automatizálhatók.

Csökkenti a készletezési költségeket: az ERP rendszerek

a gyártási folyamatokat kiegyensúlyozzák és átláthatóvá

teszik a vállalaton belüli megrendelések teljesítését.

A HR információs igényét standardizálja: a vállalaton

belüli működő szervezeti egységek esetében támogatja a

munkavállalókkal kapcsolatos időgazdálkodási,

ösztönzési rendszerek egységesítését.


Az ERP rendszerek használatának előnyei:

Belső

◦ az adatforrások integrációja

◦ közös adatnyilvántartás

◦ valós idejű rendszer

◦ megnövekedett termelékenység

◦ lecsökkentett működési költségek

◦ fejlettebb belső vállalati kommunikáció

◦ lehetőség a jövőbeni fejlesztésekre


Az ERP rendszerek használatának előnyei:

Külső

◦ fejlettebb megrendelési szolgáltatások és

teljesítések

◦ fejlettebb kommunikáció megrendelőkkel és a

fogyasztókkal

◦ versenyképesebb piaci pozíció

◦ megnövelt értékesítés és profit

Tartalom

Bevezetés az SAP rendszerbe

Az SAP rövid története

Az SAP R/3 architektúrája

Az R/3 rendszer moduljai

A bevezetés rejtett hátrányai és költségei



Az SAP (Systems Analisys and Program

Development – rövidítve SAP, azaz magyarul

Rendszerelemzés és Programfejlesztés) AG céget

1972-ben öt IBM alkalmazott alapította a

németországi Waldorf városban.

1973-ban már kereskedelmi forgalomba került az

SAP R/1 rendszere.

Az SAP történetéből két fontosabb technológiai

jellegű mérföldkő emelhető ki a megalakulása

után. Az első az R/2 mainframe alapú rendszer

megjelenése 1979-ben.



Az SAP R/2 viszonylag gyors térnyerését mutatja, hogy

1982-ben már 24 millió német márka bevétel fölött járt,

amely a megnövekedett kapacitásnak és a kibővített pl.

anyaggazdálkodási, termelése tervezés stb. köszönhető.

Az SAP 1984-ben alakult nemzetközi céggé.

A másik mérföldkő az R/3 háromrétegű kliensszerver

modellel rendelkező keretrendszer megjelenése és

bevezetése 1992-ben.

Az egyre nagyobb népszerűséget a cég számára emellett

az egységes grafikus interfészek, a relációs adatbázisok

konzisztens használata és a különböző gyártók hardverein

futtathatósága jelentette.

Mérföldkövek az SAP történetében



Független tanácsadó cégek is támogatják a SAP rendszer

bevezetését (1995), illetve Németországban a közepes

cégek felé nyitás jellemzi (Burger King, Deutsche Telecom).

1996: a Microsoft-tal közös internet stratégia és a Coca-

Cola is bevezeti a SAP-ot.

Az 1988-ban korábban részvénytársasággá alakult cég

részvényeit 1998-ban a New York-i tőzsdére is bevezetik.

1999: a mySAP.com stratégia bejelentése, amely az

Elektronikus-kereskedelmi és az ERP megoldásokat

kapcsolja össze.

Az ezredfordulóra vezető globális e-business megoldás

szállító lesz és számos újabb nemzetközi ügyfél vezeti be a

rendszert (GM, HP, Hoechst, Marion Russel, Nestle stb.).



2003: a Business Suite csomagok mellett az SAP újabb stratégia

bejelentése 2004-ben az R/3 alapú rendszerről, amelyen világszerte

már több mint egymillió végfelhasználó dolgozik az ún. NetWeaver

segítségével.

A világ harmadik legnagyobb bevétel rendelkező független szoftver

szolgáltatója 2007-re, illetve Németországban ugyan ebben az évben

negyedszerre megkapta „A legjobb német foglalkoztató” díját.

2010-ben az „okos” mobiltelefonok és az Androidos alkalmazások

elterjedésével a SAP bevezeti a Sybase alkalmazást.

2011-ben elsők között felhő-alapú szoftvermegoldásokat kínál.

2013-ra több mint 250 ezer ügyféllel rendelkezik mintegy 190

országban és a bevétele 16,9 Mrd eurót is meghaladta.



Az R/3 rendszer architektúrája egy többszintű

kliens-szerver koncepción alapul, amely olyan

egyedi módszereket alkalmaz, amellyel az egyes

szoftver megoldásokat hatékonyan lehet

kontrolálni. (Brinkmann–Zeilinger, 2000).


Kliens/Szerver környezet elemei:

◦ Kliens – olyan hardware/software megoldás,

amely képes kiszolgálni a központi

adatbázisból érkező kéréseket.

◦ Szerver – olyan hardware/software

kombináció, amely képes szolgáltatásokat

nyújtani az ügyfelek számára egy kontrollált

rendszer környezetben.


Az SAP R/3 rendszer egy olyan háromszintű

kliens/szerver architektúra, amelyben az

egymástól független funkcionális szintek a

különböző interfészeken keresztül

kapcsolódnak egymáshoz.

Minden adat egy adatbázisban tárolódik, illetve

egy ún. alkalmazási (applikációs) rétegen

keresztül kerül felhasználásra.

A rendszer a SAPgui prezentációs rétegen

keresztül áll kapcsolatban a felhasználóval.

Mindhárom rendszer egymással hálózatokon

keresztül kommunikál.


Az SAP a következő kliens-szerver struktúrán

alapul:

Prezentációs réteg: grafikus felületű kliens (SAP GUI

vagy Web Browser), amely csak megjelenítést végez.

Applikációs réteg: egy vagy több alkalmazás szerver,

amelyek feladata a programok végrehajtása, illetve a

kommunikáció biztosítása a prezentációs réteg és

az adatbázis réteg között. Az SAP-nak saját

programnyelvével az ABAP/4-el készítették.

Adatbázis szerver: adatok tárolása a legfontosabb

feladata.


A felhasználó a prezentációs rétegen keresztül

viszi be az inputot (ez lehet információrögzítés

az adatbázisba, információ lekérése vagy

számítás kérése).

Ezt a felhasználói kérést az applikációs szerver

dolgozza fel, és egy munkafolyamathoz rendeli,

ami az adatbázis rétegben elvégzi a szükséges

módosításokat, vagy az adatokból kinyeri a

megfelelő információkat, amelyről a

felhasználónak visszacsatolást ad.

Az R/3 rendszer architektúrája és az

egyes rétegek kapcsolata



Az R/3 rendszer alkalmazásai, más néven

moduljai egy áltanos üzleti modellen

nyugszanak, amely lehetővé teszi az összes

üzleti folyamatból származó adat,

információ áttekintését. Ez a koncepció a

következő alkalmazási területeket érinti

(Bruck-Emden, 2000):


Pénzügyi modulok: Financial Accounting

(FI), Controlling (CO), Investment

Management (IM), Treasury (TR),

Enterprise Control (EC).

Logisztikai modulok: Material Management

(MM), Sales & Distribution (SD),

Production, Planning and Control (PP),

Product Data Management (PDM),

Quality Management (QM), Plant

Maintenance (PM), Service Management

(SM), Project Systems (PS).


Emberi Erőforrás Menedzsment modulok

(HR): Personnel Management (PM),

Organizational Management (OM), Payroll

Accounting (PA), Time Management (TM),

Personnel Development (PD), Training and

Event Management (TEM).

Egyéb felhasználási modulok: Workflow

(WF), SAP Office.

Az R/3 rendszer moduljai Pénzügyi és könyvelési modul - Financial Accounting (FI):

A pénzügyi könyvelés funkciói: a főkönyvi könyvelés, szállító-,

vevő-, eszközkönyvelés, speciális könyvelések, konszolidáció.

A számlakeretet az adott cég speciális igényeinek

megfelelően lehet kialakítani.

mérleg különféle típusok és célok szerint készíthető el. A

gazdasági események rögzítése a bizonylati elv alapján

történik.

A rendszerben megvalósul az egyeztető könyvelés, azaz a

szállítói, vevői és az eszközszámlák analitikus számláin

történő mozgások közvetlenül megjelennek a hozzájuk

rendelt főkönyvi számlákon.

Az analitikák így folyamatosan összhangban állnak a

főkönyvvel.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-fi-module.html


Kontrolling - Controlling (CO):

A vállalat belső könyveléséért,

költséggazdálkodásáért felelős. Feladata a

különböző projektekkel kapcsolatos

pénzmozgások követése, az

eszközbeszerzés, a vállalat belső számviteli

igényeinek koordinálása, felügyelete.

A tényleges eredmények dokumentálása

mellett a kontrolling fontos feladata a

tervezés és a döntéshozatal támogatása.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-co.html




Értékesítés modul - Sales & Distribution (SD):

Az értékesítési modul funkciói tartalmazzák többek

között az árajánlatokat, a visszaigazolásokat, a

szerződéseket, a rendelésfelvételt, a kiszállítást és a

számlázást.

Az SD modulban rugalmas hitelvizsgálatra van

lehetőség.

A hitelkeret-vizsgálata lehetséges az értékesítési

cikluson belül különböző időpontokban a rendelés

beérkezésétől kezdve egészen a szállításig.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-sd.html






Az R/3 rendszer moduljai Anyaggazdálkodási modul - Material

Management: (MM)

Az MM modul felelős többek között az

anyagszükséglet tervezéséért, a beszerzés, a

számlaellenőrzés, az anyag bevételezés, a

készletgazdálkodás és a szállítóértékelés

szervezésének és lebonyolításának támogatásáért.

Az MM lehetőséget biztosít az optimális

beszerzési forrás kiválasztására, naprakész

információt szolgáltat a készletekről, a múltbeli és

a várható jövőbeli felhasználásról, valamint a

tervezett készletnövekedésről.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-mm.html




Termelési irányítási modul - Product Planning

(PP):

Az alkalmazás tartalmazza a hosszú- és a rövid távú

gyártásszervezést, az erőforrás-tervezést, az átfogó

és részletes ütemezést és a gyártásvezérlést

támogató funkciókat.

A termeléstervezés- és irányítás lebonyolítása

bizonyos alapadatokra épül, amelyek lehetnek

felhasználandó alapanyagok, dokumentumok,

gyártási segédeszközök, darabjegyzékek,

művelettervek és a munkahelyi kapacitás adatai stb.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-pp.html





Az R/3 rendszer moduljai Minőségbiztosítási modul - Quality Management (QM):

A QM lehetőség biztosít a teljes körű minőségbiztosításra,

amelyhez hozzákapcsolhatók a minőségtervezés, -vizsgálat

és az analízis funkciói.

Az integrált rendszer átfogó módon tartalmazza az ISO

szabvány sorozatnak megfelelő minőségbiztosítási rendszer

elemeit.

Ezekben csatolják a szállításokhoz szükséges minőségi

tanúsítványokat, amelyek egy-egy anyag specifikációit,

illetve egy késztermék vizsgálati eredményeit

dokumentálják.

A minőségi bizonyítvány automatikus elkészítésekor a

rendszer az alkalmazási környezetből származó

információkat használja fel.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-qm.html




Karbantartási modul - Plant Maintenance (PM):

A karbantartási modul használatával lehetőség

nyílik a munkahelyek, munkaeszközök

karbantartásának ütemezésére, szervezésére és

lebonyolítására.

A tevékenység kiterjedhet a termelő egység saját

berendezéseinek karbantartását, valamint a külső

szervizszolgálatot szintén magába foglalja.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-pm.html





Az R/3 rendszer moduljai Emberi erőforrás modul - Human Resources (HR):

A HR modul tartalmazza a munkaerő-gazdálkodással

kapcsolatos feladatok ellátási funkcióit. Ilyenek például a

törzsadat-kezelés, a munkaidő-gazdálkodás, a

bérszámfejtés, az útiköltség-elszámolás.

Az alkalmazásban megoldott a munkaerő-tervezés és

annak a statisztikai kiértékelése is.

Az SAP HR-rendszere önállóan, és más modulokkal

együtt, integrált rendszer részeként is alkalmazható.

A HR modul önmagában is több, egymástól függetlenül

működő egységekből tevődik össze.

Ezek integráltan alkalmazható olyan részekből állnak,

amelyekben csak az adott vállalat számára szükséges

funkciók kerülnek bevezetésre.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-hr.html





Projektrendszer modul - Project System

(PS):

A funkciói magában foglalják a

projekttervezéssel kapcsolatos

feladatokat.

A segítségével megvalósítható a komplex

munkafolyamatok lebontása

részfeladatokra, a hálózat-, határidő- és a

költségtervezést funkciókra.

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-ps.html

http://www.sap-erp.com/general/introduction-to-sap-ps.html


Irodaautomatizálás modul - Workflow (WF):

A workflow egy modern információ-

technológiai (IT) „eszköz" az üzleti folyamat

átszervezésének technológiai végrehajtásához. A

workflow kezelő rendszerek alapvető célja, hogy

gyorsan elérhetővé tegyék az információt és

nagymértékben csökkentsék az átfutási, a

várakozással és továbbítással töltött időket,

ezáltal növelve az irodai kommunikáció és a

szervezet hatékonyságát.


Szakmai megoldások modul - Industry Solutions (IS):

A különféle iparágazatok specifikus igényeinek

kielégítését szolgálja, amelyet az SAP szakértői az

adott iparág meghatározó vállalataival, és a

tanácsadó partnerekkel együttműködve

fejlesztenek.

Az ilyen szakmai megoldások léteznek pl. a

gépjárműipar, a bankszektor, a gyógyszer és

vegyipar, a közigazgatás, a telekommunikáció és a

kereskedelem területein.


A bevezetés rejtett hátrányai és

költségei:

munkavállalók képzése: ha nem elég

színvonalas a képzés, az később

többszörösen megbosszulja magát,

integrációs tesztelés hiányosságai: egy nem

teljes körű tesztelésnek köszönhetően

problémák jelentkezhetnek az éles

működés közben,

A bevezetés rejtett hátrányai

és költségei testre szabás: a vállalati versenyelőnyöket be kell

helyezni a szoftverbe, a feleslegeseket pedig ki kell

iktatni. A testre szabás további probléma okozhat egy

esetleges verzióváltásnál,

adatkonverzió: a régi rendszerből átveszik az adatokat,

de ezek gyakran nem elég „tiszták”, redundánsak

lehetnek, így további gondozást igényelnek,

adattárház: külön hardver és szoftver szükséges az

adatok tárolására a felesleges rendszerlassítás elkerülése

érdekében, amely igen költséges,

tanácsadói költségek: ezek elszabadulásának, ezért a

megakadályozása érdekében megfelelő

követelményrendszert kell velük szemben támasztani,

A bevezetés rejtett hátrányai

és költségei kulcsfelhasználók: bevezetésnél a legfontosabb a

kulcsfontosságú munkavállalók magas szintű képzése,

akik majd folytatják a tanácsadók munkáját. A

munkatársak nem megfelelő jövedelmezése és

ösztönzése azonban azok elvesztéséhez vezethet,

implementációs költség: emberi figyelmetlenség okozhat

működőképes funkciók működésképtelenné válását,

illetve új fejlesztések kiüthetnek régieket,

„ROI-ra várás”: nem elégséges csak a bevezetéstől várni

a nagyobb pénzügyi teljesítményt, mert a rendszer

bevezetése nem hoz önmagában hasznot,

a bevezetés utáni depresszió: a korábbi munkacsoportok

felbomlása mellett az új rendszer mindenféleképpen

kezdeti teljesítmény-visszaesést okoz.

Köszönöm a figyelmet

előadás: bevezetés az erp...

Documents