Szentes, 1881. augusztus 6. 32. szám. ±

e l ő f i z e t é s i A R :

Egész évre . . 4 frt. Félévre . . . 2 frt-Negyed évre . , 1 frt

M E G J E L F N minden saonjbaton

E lap szellemi részét 51-lető közlemények a szer-kesztőséghez, a pénzkül-demények perlika kiadó-hivataihoz küldendők.

Tizenegyedik évfolyam.

SZENTESI V e g y e s t a r t a l m ú h e t i k ö z l ö n y .

H I R D E T É S I Á R A K : 8 hasábos petitsorért egyszeri hirdetésnél 18 kr., * hasábosért 12 kr., 1 hasábosért 6 kr. szá-

míttatik'

nyUjTTÉR minden egyes sora 15 kr.

BÉLYEGDIJ egy beiktatásnál 30 kr.

Húrmentetlen levelek nem fogadtatnak el.

A földbirtokosoknak. Lapunk mult számaiban a polgármesteri

hivatal részéről hirdetés utján értesítve volt a lakosság, hogy a földek minőség szerinti osz-tályba sorozásának munkálata városunk hatá-rában e hó elején vétetik foganatba. Ezen vá-rosunk földbirtokosaira nézve oly nagy hord-erejű körülményre mi sem mulaszthatjuk el felhívni olvasóink figyelmét.

Az 1875-ik évi 7-ik t c. értelmében az ország területe, az aki tényleges viszonyoknak megfelelőleg, uj kataszteri eljárás alá vétetett s az előleges terv szerint a szántóföldek VI. a kaszálók III., a legelők szintén III fajú minő-ség szerint lettek osztályozva. Szó sem fér hozzá s lapunkban már akkor is jeleztük, hogy ha a földek talaj minősége szerint kellő meg-különböztetést akarunk tenni, ugy a használat arányához mért igazságos adókulcs megállapí-tására, a szántó, kaszáló és legelő földek minőség szerinti megkülönböztetésére több osz-tályt kell felállítani. Az országban előlegesen eszközölt kataszteri fölvételek, ezen ugv álta-p j lünk. mint az ország majd minden vidéke ál-tal hangoztatott nézetet teljes mértékben iga-zolták. A pénzügyminisztérium meggyőzetett arról, hogy egv lehetőleg igazságos adókulcs nteg.il la pititatása végett, ugy a szántó, kaszáló, mint a legelő töldek minőség szerint való meg-különböztetésére a tervezetnél több osztályt kell felállítani; ennélfogva a pénzügyminiszté-rium elrendelte, hogy a szántóföldek V I I I , a kaszáló VI. és legelő földek V. osztályba so-roztassanak. Ezen uj osztályba sorozási mun-kálat városunk határában f. hó 8-ikán veszi kezdetét.

Az 1875-ben eszközölt kataszteri fölvéte-lek nálunk az akkori becslő-biztos államszol-gálati túl buzgóságánál fogva ránk nézve s általában a szegedi kataszteri kei illet ezen járásá-ban nem a legkedvezőbben sikerültek amennyiben h volt királyi becslő-biztos feladatául alig tekin-tett egyebet, mint azt, hogy minél több I , Il-od osztályú földet vegyen löl és ennek alapján, minél több adót tüntethessen ki

Ezen ugy nálunk, mint az ország több vidékén hibásan eszközölt fölvételnek eredmé-nye az lett, hogy bár az államnak — az ország-ban — a földek jövedelme után törvényszerűit 4.0000,000 forint adónál többet nem szabad ki-vetni, mégis 42.000,000 forintot haladó összeg lett az állam érdekét túlhajtó kataszteri becslő-biztosok által kitüntetve. E nem várt ered-ménytől maga a miniszt rium is megrémült. Mindenki látta, hogy Magyarország 40 helyett fizethet ugyan évenként 42.000,000 földadót, de ugy, hogy akkor azután a birtokos földje nem a birtokosnak, hanem egyedül az állam-nak fog jövedelmezni. A 73-ik évi fölvételek alapján kitüntetett földadó összeget 2,000000 néhány 100,<>00 írttal kell tehát alább szállitani. Meg vagyunk róla győződve, hogy a becslő biz-tosok túlbuzgósága által az ország adózó pol-gárainak rovására fölvett s most az ujjabb föl vétel által törlendő 2,000000 földadó többlet-ből ránk szentesiekre is esik néhány percent; mert ha az országban valahol, ugy nálunk igaz-ságtalanul lettek a fölvételek eszközölve s kon-tónkra 20, vagy 30,000 forint földadóval több lett kitüntetve, mint a mennyi Szentest jogo-san megillethette. Ezen 75 óta általunk na-gyon is keservesen érzett hiba a most foga-natba vett uj osztályozással meg vagyunk róla győződve, hogy orvosoltatni fog és külö-

nösen orvosoltatni fog akkor ha városunk, la-kosai kellő érdeklődéssel kisérik a foganatba vett osztályba sorozási munkálatot. A birto-kosnak ha földje nem igazságosan osztályozta-tott, joga van az osztályba vétel ellen fölszól-lalni, fölülvizsgálást kérni s a netalán téve-dés vagy helytelen Ítéletből származott fölvé-telnek kiigazítását kérni

A községi kataszteri bizottság mint tud-juk híresztelés és falragaszok utján értesíteni fogja annak idejébeu a városi lakosságot, hogy az osztályba sorozási munkálat mely napon, a határ mely részében fog eszközöltetni s igy az eljárásról magát miudenki tájékozván, földje osztályba vételénél jelen lehet s ott mint földje talaj változatának legalaposabb isinerője az osztályba sorozóknak kellő felvilágosítást meg-adhatja 8 arra nézve, hogy földje véleménye szerint melyik osztályba illik leginkább, nyi-latkozhat s ha Ítélete szerint földje igazságta-lanul lett osztályozva, kellő időben föl szóllal-hat. Arra nézve, hogy melyik föld sorozható í , I I , Ill-ik stb. osztályba, a határban több helyt mintaterek vannak felállítva. A községi ! kataszteri bizottság lehetőleg értesíteni fog min-denkit arról, hogy a határban kinek a földje lett I., II., Ill-ik stb. osztályú szántó — ka-száló — és legelőnek mintatérül felvéve. Saját jól felfogott érdekéből tehát igyekezzék min-denki a kitűzött mintatereket megtekinteni, annak esetleg talaj minőségét megszemlélni; igy a mintatér és saját földje kőzött összehasonlí-tást tenni s ebből meggyőződést szerezni arra nézve, hogy a felállított mintaterekhez képest földje melyik osztályba sorozható. Ez iránti nézetét földje osztályba vételénél mindenki kér-heti figyelembe vétetni. Ezeken kívül a kik érdekeik megóvásának módjával tisztában nin-csenek, azok forduljanak felvilágosítás iránt a községi kataszteri bizottsághoz, hol mindenki kellő útba igazítást fog nyerni

Ezek .azok különösen, melyekre ezúttal szentesi földbirtokosokat figyelmeztetni köte-lességünknek tartottuk. Saját legvitálissabb ér-dekükről van szó a törvény korlátai között igyekezzék azt kellőleg megvédeni mindenki

Adjuk meg a mi az államé, de tartsuk meg a mit tőlünk jogosan senki nem követelhet.

Vagy vasút, vagy gőzhajózás. A gőzhajózás érdekében irt cikkemre magán

körökben több megjegyzést hallottam. Némelyek perhorrescálják a viziut eszmé-

jét, mivel attól tartanak, hogy annak fölkaro-lása által rad graecás calendás- odáztatnék el a vasút, anélkül, hogy a vizi közlekedés ide-ája gyakorlatilag megvalósítható lenne ; s hogy a viziut ügyének előtérbe állítása praejudicálna a vasutügybeni további actiónak, megoszlatná az érdeklődést, meg zavarná az eddigi szép egyet-értést, a vélemény- elágazás következtében meg-gátolná az egységes és épen azért hatékonyabb cselekvést, s igy utóljára is azt eredményezné, hogy két szék között szépen a pad alatt marad-nánk.

Részemről ezen — első tekintetre alapo-saknak látszó aggodalmakat egyáltalában nem oszthatom — Nem pedig először is azért, mivel felfogásom szerint a vasút minden erőfe-szítés dacára sem vihető egyhamar keresztül; ellenben a gőzhajózás legfeljebb fél év alatt megvalósítható. — Már most, ha azon adatok, melyek e vidék forgalmi viszonyaira vonatko-zólag egybegyűjtettek, reális alapon nyugsza-

nak, akkor nagyon természetes, hogy a gőz-hajózási vállalat mindjárt működése első idejé-ben rendkívüli eredményeket producáJna, a minek természetes következménye lenne, hogy kézzel fogható eredmény nyel szemben a vállal-kozási szellem tápot nyerne, — a vasutügy barátai tényleges torgalmi adatokra támasz-kodva, folytathatnák actiójukat, s igy minden valószínűség szerint könnyebben kapnának a vasútépítésre vállalkozót, s elonyösebb föltéte-lek mellett nyerhetnék meg a szükséges tőké-ket.

E szerint a gőzhajózás nem hogy hátrál-tatná, hanem inkább előmozdítaná a vasút-ügyet, a mennyiben positív forgalmi adatok beszerzésére képesítene, s szemlélhetővé tenné a vállalkozók előtt az elérhető haszon mennyi-ségét

Ezzel szemben áll aztán az a kérdés, hogy ha a gőzhajózás megkezdése a vasút megvaló-sítására vezetne, az ekként nyerendő közhaszon arányban állana-é azon veszteséggel, mely a vízi-forgalom csökkenése következtében a Duna gőzhajózási társaság irányában garantiát vál-laló községeket terhelné ?

E kérdésre nagyon egyszerű a felelet. A Duna gőzhajózási társaság irányában vállalandó garántiát nem kellene határtalan időre kiter-jeszteni, hanem csak oly időtartamra, amennyi elég lenne a vasutügyet lassan, de biztosan a megoldás révébe vezetni. — Lehetne ez pél-dául 5 esztendő. Ezen idő alatt — föltéve t. i. hogy a forgalmi képességünkről összegyűjtött adat halmaz nem üres humbug, nem világcsa-lás, hanem okszerű és szolid számításon alap-szik — agarantirozó községeknek deficitet fedez-niők nem kellene; — az 5 év lejártával pedig már iparunk, kereskedelmünk előreláthatólag oly tetemes lendületet nyerne, hogy a vasút a vízi-forgalmat nem absorbeálná oly mérték-ben. miszerint a Duna gőzhajózási társaság kény-telen legyen a vizi közlekedést beszüntetni, legfölebh arra lenne utalva, hogy üzleti tevé-kenységét a némileg csökkenő szükséglethez mérten kissebb korlátok közzé reducálja.

Ezen az uton elérhetnénk tehát, hogy nemcsak vizi, hanem vasúti közlekedésünk is meglenne.

De nem hiányzanak olyan pessimisták, a kik kételkednek abban, hogy a vizi közlekedés megvalósítható legyen, mivel az már előbbi időben megkíséreltetett, s forgalom hiányában beszüutettetett; ezen tapasztalat folytán nem lehetne az érdekelt községeket rábeszélni arra, hogy a Duna gőzhajózási társasággal szemben garantiát vállaljanak; annyival is inkább, mivel az emiitett társaság a maga ismeretes szűk-keblű egoizmusa következtében ki nem elégít-hető, tulcsigázott igényekkel állna elő.

Méltóztassék csak meggondolni, hogy az a kísérlet minő szük korlátok között mozgott. Hiszen tudomásom szerint nem volt az a Sze-ged Szolnok között fekvő tiszamenti községe-ket magába ölelő rendszeres közlekedés, amennyi-ben csak egy pár helyen volt teherfelvételi állomás; személy és áruszállításról azonban szó sem volt.

Tessék csak végig tekinteni a térképen, s megnézni, hány község van Szeged és Szolnok között a Tiszamentén, a melyek a vasúti köz-lekedésről isolálva vannak; tessék csak a köz-ségek forgalmi adatait összegyűjteni; s tessék csak kom >!yan megfontolni, hogy ha mindazon községekben rendes hajó- állomás lesz, s igy összes forgalmuk a vízi útra teleltetik, váljon

rögtöni tarlótörésnek nálunk rendesen útját állják. Ná-lunk ugyanis i ^ n nagyra becsülik a tarlólegelőt még általában véve. Sok esetben néikülözhetlen is az, főleg ha a birtokon nagyobb kiterjedésű birkatartás van, de véleményünk szerint ez esetben is meg kellene elé-gedni a tavasziak tarlólegelőjével s az ősziek tarlóját, hová jövőre tavasziak jönnek, még ez esetben is fel kellene törni és inkább más felé gondoskodni helyette a hiányzó legelőről mert a tarló rögtöni feltörése által csírázásra kényszerítve a gyommagvakat s aztán egv erős fogasolás által elpusztítva azokat, sokkal kevesebb oly tavaszi földet látnánk, melyet, a sok gyom miatt csaknem virágos táblának nézhet az ember s másodszor sokkal jobban biztosítanánk a tavasziak termését, mint az jeleni g általában történik, a mikor is a legcsekélyebb mérvű rendellenesség az időjárásban, azonnal tönkre teszi a tavasziak termését. Mig ha az aratás után a tar-lót azonnal feltörjük, s kikelvén a gyommagvak, azokat egy j ó erős boronálás által tönkre teszszük, s később egy második szántás által a talajt érdes i r'zdákra szántva tavaszig ily állapotban hagyjuk, föidii k. oly porhanyó állapotba jut, s oly anuira emelkedik tuuak | termőereje, hogy báiran elmondhatjuk, hogv ez eset j ben mindent megteliitnk — tavaszi termésünk lehető j biztosítására. Természetesen a második szántásnak jóval j mélyebbnek kell lenni az elsőnél.

Mind igen *.zép és helyes ez, fogják talán sokan ! mondani, de ki győzne annyi igás marhát tartani, hogv j a hordáson kivül, mi ekkor az egész igás erőt teljesen I elfoglalja, sot sokszor az még erre nem is elegendő, | még a tarló-szántást is végezhessük. Ezen gazdáknak is igazuk van abban, hogv biz azt a legtöbb birtokon jelenleg tartott igás erővel elvégezni nem lehet, de más oldalról meg nekünk is igazunk van — midőn azt állitjuk, hogy bizony nálunk a legtöbb gazdaság-ban nincs meg a föld kellő és maga idejében meg-kívántató munkájához a szükséges igásmarna létszám. Pedig ennek nem csak épen abban adjuk aztán meg sokkal drágábban az árát.mint a mennyibe a még szük-séges igás marha beszerzése kerülne, hogy az aratás után a tarlót azonnal nem lévén képesek feltörni, tavaszi terméseinknek sikerét teljesen az időjárás szeszélyes játékára vagyunk kénytelenek bizni, hanem tízszeresen, s ít szászorosan megadjuk annak az árát abban, hogy gazdaságunkban semmiféle munkát sem kellő módon, sem a maga idejében nem végezhetvén, már a rendestől csak kissé eltérő időjárás is, azonnal tönkre teszi terméseinkbe vetett reményünket Ebben rejlik egyik fő oka annak, hogy a világon sehol sem hallani annyi panaszt az időjárás ellen, mint épen nálunk, Magvar-országban. Holott más oldalról épen nálunk van leg-nagyobb szükség arra, hogy elegendő igásmarhát tart-sunk, mert nálunk a száraz időjárás igen gyakori, a mi a föld kellő inegviselésének legnagyobb akadálya, s mert nálunk a száraz időjárás igen gyakori, a mi a löld kellő inegviselésének legnagyobb akadálya, s mert nálunk a gazda mégis erősebb mérvű gabnatermelésre lévén utalva, mindent el kell követnie, hogy birtoká-nak fő jövedelmét képező gabonatermelés sikerét biztosítja.

A tarlónak azonnal az aratás után való feltörése, tehát, a mintáz elmondottakban feltüntetni igyekeztünk, méltán megérdemli a gazdák figyelmét, annál is inkább, mivel ujabbau alkalmazásba vett hármas ekékkel azt most már gyorsabban is lehet végezni, mint ed<li«r a z j egyes ekékkel. De különösen felhívjuk tarlótörésre

kisebb birtokosaink figyelmét, a kiknek kisebb téren lv?ll igyekezni miuél nagyobb terméseket létre hoini, s mert a hiányt máshonnét pótolni" nem képesek, azon a kis téren egyszersmind lehetőleg biztosítani kell törekedniök terméseiket. A minek első és főkelléke hogy minden munkát a lehető legjobban és a maga idejében végezzenek, s tzt elegendő számú igásmarha nélkül végezni nem lehetvén, igy mindent elkövessenek, bogy birtokaikat elegendő igásmarhával lássák el.

Yilág folyása. A hét e s e m é n y e i közü l e g y i k l e g n e v e z e -

t e s e b b a f ranc ia k é p v i s e l ő h á z j u l i u s 2 9 - i k i b e -fe jezése, m e l y e t e l n ö k e G a m b e t t a , F r a n c i a o r -szág e c s o d a e m b e r e s a p a r l a m e n t i s z ó n o k l a t j e l e n b e n m e g k ö z e l i t h e t l e n mestere , e m e l k e d e t t h a n g u l a t u , r e m e k b e s z é d é b e n h iva tkozássa l e hó 21 -ére k i tűzöt t k é p v i s e l ő v á l a s z t á s n á l g y a -k o r l a n d ó á l ta lános s z a v a z a t j o g á b a u re j l ő , t ehát a szó szoros é r t e l m é b e n „ n e m z e t i Í té letre" k ö z -napi j e l e n t ő s é g é b ő l k i eme l t A l e g k ö z e l e b b le -f o l y a n d ó f ranc ia k é p v i s e l ő v á l a s z t á s o k r e n d k í v ü l n a g y h o r d e r ő v e l s f o n t o s s á g g a l b í r n a k F r a n c i a -ország j ö v ő po l i t iká jára . A tuniszi e x p e i i t i ó v a l , m e l y n e k é r t e l m i szerző jéü l s okan G a m b e t t á t tart ják a c sendes v é r ű r e s p u b l i c a k i l épe t t tar -t ó z k o d ó m a g a t a r t á s á b ó l , h e l y e t v i n d i k á l t m a -g á n a k a n a g y conce t tbeu , m e l y E u r ó p a sorsát intézi. A k e z d e t a z o n b a n mi t az a lg ír i p a r a n c s -n o k l ó t á b o r n o k Sanssier j e l e n t é s e i b ő l is s e j t h e t ő , n e m felel m e g a császárság r o m j a i n f e l é p ü l t 8 m e g i z m o s o d o t t köz társaság v á r a k o z á s á n a k s hata lmi b ü s z k e s é g é n e k , sőt d e p r a v á l ó hatással van a r e s p u b l i c a szűz százlaira. A f ranc ia f e g y -v e r e k e m e ba l szerencsé j e h e l y e s e b b e n s iker te -len m a n e u v e r e n a g y visszahatást szült a páris i k a m a r á b a n , m e l y aztán j ó f o r m á n m e g l ó h a s z -tot ta G a m b e t t a n y m b u s á t G a m b e t t a megt i s z t í -totta hazája hadseregét a császári e l e m e k t ő l , k i v e t k ő z t e t t e h a g y o m á n y o s imper ia l i s ta e l v e i -b ő l , e l c sapta N a p o l e o n remiu i s cens t á b o r n o k a i t , m e g ú j í t o t t a e rkö l c sé t , m e g i f j i t o t t a s m e g e r ő s í -tette é rze lmei t . G a m b e t t a bezárta a j e z s u i t á k szerzetes r e n d e k iskolá i t , ab.?olválta F r a n c i a o r -szág t a n ü g y é t , a köz társaság e l l enes e g y h á t -rend iek tanai tó l , s m i n d e z f é n y e s e n s ikerül t , s ő a n a g y á l lamfér f iú , á l l a m r e g e n e r a l ó d i c s ő -sége f é n y s u g a r a i b a n fürdöt t , m i d ő n az i s k o l á -j á b ó l k i k e r ü l t u j d o n a t uj köztársaság i n e m z e -dék r e m é n y e az e g y e t e m és s z a b a d e l v ű s é g n e k c s u i o t val l az e lső iutradára s e lá ru l ja m i k é p arra, h o g y E u r ó p a k o r m á n y k e r e k e i b e k a p j o n m é g n e m e l é g erős. E k u d a r c vá l t i g bánt ja a f ranc ia h o n a t y á k a t s k e z d v é n k é t k e d n i n a g y e m b e r ö k ausp i c iumaiba , f é l n e k őt t o v á b b r a is

a k k o r n e m fog ja -e m a g á t ki f izetni a rendszeres g ő z h a j ó k ö z l e k e d é s ?

K g y é b b i r á n t ha n e m lehetséges a v iz iut e szmé jének p r o s e l y t á k a t szerezni , — ott van hát a k k o r a v a s u t ü g y , a n n a k m á r kész p r o p a g a n d á j a van, pé ldát lan enthuz iasmussal ka -ro l ta azt fel az egész k ö z ö n s é g , tessék hát azt a rég i e r é l y l y e l í orc i rozni .

H a e g y á l t a l á b a n a b a n k k i b ú v i k szerző -dési köte lezet tsége a ló l , s i g y újra ke l l k e z -deni az egész d o l g o t , a k k o r Szentes város ható -ságát i l leti m e g a fe ladat , újra k e z é b e v e n n i az ü g y e t , s k é s e d e l e m né lkü l b e l e f o g n i az uj a c t i óba .

Szentes város hatóságára m i n d é r d e k e l t -sége mérvéné l , m i n d edd ig i szerep léséné l f o g v a — a köte lesség s ú l y á v a l nehezed ik ez a fe l -adat ; mert köz lekedés i v i s z o n y a i n k tarthatat-l a n o k , í; b a j o n segí teni e l odázhat lan szükség , s ha a g y o r s ese lekvés h e l y e t t t o v á b r a is össze-tett kézze l , j á m b o r res ignat ióva l g y a k o r o l j u k m a g u n k a t a türe lem e r é n y é b e n , ö n m a g u n k el len v é t k e z ü n k .

1 eh át munkára föl; legyen valami, vagy vasút, vagy gőzhajózás.

Pintér Gyalu.

A tarlónak fclszantása azonnal az aratás után*)

sokkal fontosabb mivelet, mint a minőnek nálunk a legtöbb gazda tartja. Németországban átalában szokás az, sőt a nyugati megyékben nálunk is hogv még a keresztek künn állanak a földön, midőn a keresztek közeibe bele akasztja a gazda az ekét, a minek azon j ó és hasznos következménye van, hogy a kihullott g y a magvak mihamar kikelnek s aztán egy j ó erős ooronálással kipusztíthatok, de még más haszna is van a tarló azonnali feltörésének, az tudniillik, hogy a tar-ló összekevertetvén a talajjal, az mihamar korhadásba indul s ez által és ily módon tetemesen hozzájárul a talaj termő erejének gyarapításához. Minél továbbra marad a tarló feltörés az aratás után, annál nehezebb munkát ad az, mert a talaj annál inkább megkemé-nyedik s a kiszáradt talajban sokkal kevésbbé levén képes a tarló korhadásba menni át, ennélfogva sokkal kevésbbé képes az a talaj termőképességének emelé-séhez is hozzájárulni.

Az elsorolt előnyök tehát olyanok, melyek igen megérdemlik, hogv komolyan számításba vétessenek még azon nehézségekkel szemben is, a melyek az ily

*) A „Politikai Újdonságokéból vettük át e mező-gazdá-inkra nézve fontos közleményt.? Szerk.

T A ft C A. Z E ^ i t t o l t a , g ^ r i l l s z c s ^

— B E S Z É L Y . —

Fekete Andrásnak hitták a legényt, kit Bazsó Sámuel uram elutasított.A legény szerette Bazsó Piroskát véghetetlenül és midőn megfogadta Bazsó Sámuel előtt, hogy mégis csak övé lesz Piroska, akkor a legény arra gondolt, hogy megszökteti a lányt, viszi magával, ha kell a világ végére; de Piroskának övének kell lennie.

Fekete Andrást amint elkeserítette Bazsó Sámuel szigorú és méltatlan bánás módja, éppen oly eltökéltté és határozottá tette szándékában.

A lány könnyezett midőn a legény távozott. Bazsó Sámuel föl sem kelt székéről, hogy a legényt kikísérje ; de azt sem ellenezte, hogy ezen illedelmet helyette lánya gyakorolja.

— Ne sirj, inondá a legény hiztatólag, az őt könnyűzve kisérő lyányhoz: megszabadítalak én lel-ketlen apád körmei közül. Estére, mikor apád lefek-szik, ejtsd módját, hogy a kapuban beszélgethessek veled.

Piroska nem szólt semmit, csak megszoritá a legény kezét és e néma heves kézszorítás igéret volt az esti találkozásra.

Piroska és apja egy szobában szoktak hálni. Az apa rendszerint hamarébb szokott lefeküdni mint a lány, ki este a szolgálóval tehenet fejt, baromfiakat etetett, a kertben gyomlált és a ház körül előforduló egyéb dolgokat végezett. Piroska nyugodt volt egész nap, nem panaszkodott apja bánás módja miatt. Jó kedvet mutatott dolga végzése körül

Este Bazsó Sámuel uram szokása szerint lefeküdt a nappal. Piroska szorongó kebellel várta, hogy söté-tüljön.

Este 9 óra volt, hogy Fekete András Bazsóék kapujokban megjelent. Piroska ott sepergetett a kapa mellftt az udvarban és rögtön észrevette kedvese érkezését; letette kezéből a seprűt, szép csendesen ki-zárta a házkaput és oda adta nyúlánk karcsú derekát a legény ölelő karjának. Fekete András sokáig tartá némán magához szoritva a lányt és a lány szónélkül hajtá fejét a legény vállára.

— Apád alszik még Piroska? kérdé egyszer a legény; de remegett a hangja.

— Alszik, szólt szorongva a leány. — Tudod-e miért akartam veled egyedül beszélni

Piroska ? A lánv hallgatott, remegve tekintett körül, ha

nem lesi-e meg, nem halgatja e őket ki valaki? — Megakarlak szöktetni Piroska. A lány fölrezzent e szóra. — És akkor mi lenne

belölünk ? kérdé remegve. — Elünk szerelmünknek és boldogok leszüuk. — De mit fognak az emberek mondani ív » k ? — Semmit, olyan helyre megyünk, hol nki

nem fog benünket ismerni. — Es ha apám vagy testvérjeim felfedeznének

bennünket? — Soha. Elmegyünk az emberek szeme elöl. — Es miből fogunk élni. A legény önérzettel

emelte föl két karját és rázta meg a levegőben. — j Hát azt hiszed, mondá hogy nem lennék képes el-eltartani téged ?

— Oh nem András! — Hát légy erős, bizz bennem és együvé leszünk. — Oh, de hát a te szüleid ? Elhagyom őket el mindent a világon, hogy téged

bírhassalak. — Hát szüleid nem fogják tudni, hogy hova

megyünk ? — Nem, senki a világon. — Oh én remegek e lépéstől, mondá a lyánv és

reszketett egész testében. — Szeretsz-e Piroska? kérdé susogva a legény

és hévvel szoritá meg a leány kezét. — Itt volnék-e e pillanatban, ha nem szeretuélek. — Ugy-e jössz velem ? A lány hallgatott. — Ugv-^ jössz ? — Így amint vagyok ? szólt reszketve a lány. — Igy amint vagy. — Istenem segits meg! Éa hova akarsz vinni? — A város végén vár a kocsim, felülünk és

mikorra megvirrad már tul leszünk a megye határán és megyünk, megyünk inig boldogságunk várát föl nem találjuk.

A lány ment. A szolgáló nem látta, hogy Piroska kiment a

kapun és azt gondolta, hogy lefeküdt. S mivel az nap elhatározta, hogy este elmegy éjjelre tanyán lakó szü-leit meglátogatni; szépen becsukta a konyha ajtót, kivette a kiskapu kulcsát, a kaput kivül bezárta és

pár perccel aztán, hogy Piroska és Fekete András távoztak, ő is elhagyá a házat azzal a szándékkal, hogy hajnalra vissza jön.

Bazsó Sámuel uramnak nem volt nyugodt álma. Már 10 órakor este fölébredt és nyughatatlanul for-golódott ágyán. Feje forró volt, ajka lázasan égett; de nem szólt, csak némán hányta vetette magát ágyán. Ezerféle gondolat gyötörte lelkét. Egy órai hánykoló-dás után elaludt és álmában látta amint Fekete András belép a szobába és Piroskát kiemeié az ágyból. Az apa fölugrott ágyából, hogy útját állja a legénynek, ki lányát akarja elrabolni.

Fekete András erre egy nagy kést ragad ki ruhája alól és tövig mártá Bazsó Sámuel mellébe.

E borzasztó álomra fölriad Bazsó Sámuel álmá-ból és nyögve kap egyik kezével melléhez, a másikkal

j fejéhez. — Alom volt, mondá kínosan. Oh, de borzasztó

álom volt. Fölült ágyában. A holdvilág egész fényét a szoba túlsó oldalára veté, hol Piroska ágya volt. A z üres ágy egészen megvilágítva állt Bazsó Sámuel előtt. Az apa az üres ágyat látva rémülten kiáltozá Piroska nevét, lázasan kelt föl, gyújtott gyertyát.

Piroska nem volt Behol. Bazsó Sámuel, lánya nevét kiáltozva, hajadon fővel, mezítláb járta végig az udvart, megnézte az istállót, kamrát, padlást, nem volt sem a lánya, sem a szolgáló sehol.

A fásult keblű ember mint az őrült futkosott, megkotorázta a kutat, kogy lánya nem ugrott-e hele ? Oh e pillanatban, de szívesen adta volna oda lányát Fekete Andrásnak.

— Piroska! Piroska! kiáltozá; de nem volt senki aki kétségbe esett kiáltozására felelt volna.

Bazsó Sámuelnek nem volt senkije a világon, csak a leánya; mert fiai kinu a tanyán laktak, nem szerették az örökké zsörtölődő öreget és tájára sem mentek évekig sem házának. Idegen ember pedig mit keresett volna az öregnél.

A rideg, magának való, szívtelen ember össze borzadt a gondolatra, hogy lánya elveszthette magát. Midőn már az udvarban hiába kereste, kiáltozá leányát, a lelki ismeret kiuzó vádjától üldöztetve ment vissza a szobába. Megnézte meg egyszer az ágyat, melyben lánya i'ekildni szokott. Üres, érintetlen volt ez.

Hát miért élek é n ? ! kiáltotta lelkiismerettől mar-dosva Bazsó Sámuel.

Folyt. köv.

v a k o n k ö v e t n i , i n n e n van, h o g y G a i n b e t t á n a k „ a g i o j a u c s ö k k e n é s é v e l a l e g u t ó b b i e s e m é n y e k ba ls ikere inek n y o m á s a alatt o l y erősen készü l m e g m é r k ő z n i . F r a n c i a o r s z á g „Ítélete-4 a vá lasz -tási u r n á k e lőt t a G a m b e t t a ku l tusér t , v a g y a mérsékel t r e p u b l i c a n s e l v e k é r t , s e választás f og ja m e g m u t a t n i , m e n n y i b e n j o g o s u l t a n a g y ember , használni t o v á b b r a is X l V - i k L a j o s hires j e l m o n d a t á t „ a z á l l a m é n v a g y o k % v a g y más s zóva l f e n n m a r a d - e t o v á b b r a is G a m b e t -tának p a r l a m e n t i s z ó n o k i e r e j é b e n , n e m e s ha -zaszeretetében és m o n d j u k szerencsé j ében re j l ő d e m o k r a t i k u s f e l ség i sége .

A n g l i á t a L i v e r p o o l b a c s e m p é s z e t t p o k o l -g é p e k rémi t ik , m e l y e k e t A m e r i k á b ó l j ö t t h a j ó k hoz tak . Borzasztó c s a k e l g o n d o l n i is, h o g y niire n e m k é p e s a fanat i zmus , m i d ő n n e m t ö r ő d v e az á ldozatu l e shető s z á m o s e m b e r é l e t t e l , a l e g -r e t t e n e t e s e b b m e r é n y l e t e t is f e lhaszná ln i kész p o k o l i t erve i k iv i te lére . E m l é k e z z ü n k m e g a B r e m e r h ó f e n i T h o m á s r a , ki n a g v ö s s z e g e k i g b iz tos í tot ta ha jó i t , s azután a z o k b a r o b b a n ó | a n y a g o k a t v i t t b e , m i k e g y b i z o n y o s óraszer - 1

kezet te l v a l á n a k összeköt te tésbe , h o g y az ó r a k i számíto t t i d ő b e n l e ü t v é n , a h a j ó k a t a n y í l t t engeren f e l r o b b a n t s a s ő a b iz tos í to t t ö sszege -ket f e lvehesse . I l y tele g é p e k c s a k az a m e r i k a i a k és h o g y m i c é l j a l ehetet t t i tkos k ü l d ő i n e k , k i -ket f e l fedezni , d a c á r a a m e g i n d u l t szoros v izs -g á l a t n a k m é g néni s ikerü l t tudni , l e g i n k á b b a féni t ö r e k v é s e k k e l h o z z á k k a p c s o l a t b a , s azt m o n d j á k , h o g y A n g l i a k e r e s k e d e l m e elleti irá-n y u l t .

Népünnepély. A „szentes i j ó t é k o n y n ő e g y l e t " s a „ k o r -

c s o l y á z ó és c s o l n a k á z ó e g y l e t * az „ ipsros i f j ú -sági d a l e g y l e t " k ö z r e m ű k ö d é s é v e l Szentesen , a S z é c h e n y i l i g e t b e n f. év i a u g u s z t u s 20- ; ín , v a g y i s szent I s t v á n n a p j á n j ó t é k o n y c z é l u N É P -Ü N N E P É L Y T rendez .

Sorrend: 1. Riadó Szentesen és K u n - s z e n t -M á r t o n b a n , r e g g e l i 4 ó r a k o r . 2. Távgyaloglás. K u n - s z e n t - M á r t o n b ó l indu lás r e g g e l 5 ó r a k o r . 3. Unnepélyzs fogadása a gyaloglóknak, r e g g e l i 8 és fé l , 9 és fél ó ra k ö z ö t t Szentesen . 4. Is-merkedés a vidékiekkel, d . e. 11 - 12 ó r a k ö z ö t t R a m b o v s z k i Józse f kerti h e l v i s é ^ é b e n . 5. Ver-seuyfutás, d u. 3 ó r a k o r . 6 Zsákverseny, d. u. fé l 4 ó r a k o r 7. Szamár futtatás. Indu lás a K u r -eori c sárdátó l , d. u 4 ó r a k o r . 8. C*olnakver-seny. Indu lás d. u. 5 ó r a k o r . 9. Csolnakkere>z-telés. 10. Társas csolnakázás ( zeneszó m e l l e t t ) 11. Tánc. Sátor a latt k e z d e t e 8 ó r a k o r , a n é p n 'szérc s z a b a d b a n , kezde te 7 ó r a k o r . 12. A liget kivilágítása. 13. Tűzi játék 14 Ver-

senydijak kiosztása. 15 Egyveleg E l o r d ja az „ iparos i f júság i d a l e g y l e t . " 16. Takarodó és bú-csú a vidékiektől 21 -én r e g g e l . n o

Belépti dijak s z e m é l y e n k i n t : A l i g e t b e 20 k r , sátor alatti t á n c z v i g a l o m h o z 1 frt , a n é p -m u l a t s á g h o z 5 0 kr.

. l e g y e k e l ő r e v á l t h a t ó k : Szentesen a r e n -d e z ő s é g k ö z p o n t i i r o d á j á b a n ( N a g y i s k o l a é p ü -l e t b e n ) B á n y a i Józse f , itj. S o ó s Imre . itj. T e -m e s v á r y A n t a l és S z é p e tes tvér u r a k k e r e s k e -d é s e i b e n ; Kun-szent-Mártonban F a r k a s D á n i e l ur g y ó g y s z e r t á r á b a n .

A s o r r e n d a t á u c z m u l a t s á g h o z i m e g h í v ó u l is s zo lgá l .

Fe lü l f i z e t é sek a j ó t é k o n y c z é l iránti t ek in -t e t b ő l köszöne t te l f o g a d t a t n a k s h i r l a p i l a g n y u g t á z t a t n a k .

K é r e t n e k a tisztelt h ö l g y e k m i n é l e g y s z e -r ű b b e n m e g j e l e n n i .

A 100-as rendezőség végrehajtó bizottsága

Vasárnap a „Veres hajuu-t, Lukácsi népszín-művét játszották teljes sikerrel. Abonyiné Veres najuja sokkal inkább tetszett, mint „Serpoletté"-je. Siposné több ízben gyönyörködtetett már bennünket művészi já-tékával, az ez e*te adott Boglár Ágnese esak fokozza régi elismerésünket iránta. Ez estéről egyébbiránt min-den szereplő dicséretet érdemelne; mert vidéki színpa-don ritkán lehet oly összhangzatos, kifogástalan játékot látni, mint a Vereshajn előadása volt. Ez este azonban minden esetre Rónaszéki tűnt ki leginkább Veréb Jankó szerepében.

Hétfőn „ A nagyzás hóbortjai"* eimű szellemes né-met vígjáték adatott. Ez estéről Makót és Siposnét emeljük ki, kik nagy hatással játszottak, Makó játéka azonban — igaz hogy jól uiegkacagtatta nézőit —

— Az akadémiai Ifjúsági bál bizottságának küldött-sége tisztelgett e napokban Horváth Gyula kormány-biztos urnái hogv Őt a mai táncmulatságra meghívja. A kormánybiztos ur szokott szivélyeséggel fogadta a küdöttséget és meleg érdeklődéssel beszélgetett tan-ügyi viszonyainkról, örömét fejezvén ki a fölött, hogy ifjúságunk az Egyetemea ily szép számmal van képviselve. Ezután megígéré, hogy a bíUjan minden bizonynyal meg fog jelenni, mit a küldöttség nagy öröm- és lelkesedéssel vett tudomásul.

— J u t a l o m j á t é k . Megyeri Dersö, •zintársulatunk a j tehetséges ifjú tagjának lesz jutalom játéka e hó 9-én

kissé túlzott volt ; mít küliinben o oly eredetiséggel j ai i*z> K(%'ld™. K* alkalommal színre kerül Piy Pál a ad, hogy túlzását is csak a kritikus ró hatja fel neki. kotnyeles angol bohózat, melyben a jutalmazandó a

Színházból. Színészeink kitűnő műsor mellett egy hét óta ját-

szanak körünkben. A színtársulatról átalánosságban azt mondhatjuk, hogy nálunk ily jól szervezett társulat még nem volt. A dráma vállfaj minden ága a vidéki színé-szet legjelesebb tehetségei által van képviselve, s így a társulat képes bármely fajú darabot hatással, sőt teljes •ikerrel játszani.

Aradinak mult évben is jó társulata volt nálunk; de hitvány decoratiójával rendesen ellensúlyozta a szí-nészek játékának hatását. Most tisztességes uj díszle-tekkel és fényes jelmezekkel bir a társulat, miáltal j ó játék mellett az összhatás biztosítva van.

A játék sorrendjét mult szombaton, a „Cornevillei harangok^-kal, Planquette Róbert kitűnő zeneszerző e világhírű operettéjével kezdte meg a társulat. Abonyiné Serpo lettéje nagyon is élénk alak volt, s ránk az affec-tálás kellemetlen hatását gyakorolta. Ö tiszta kellemes hangjával véleményünk szerint sokkal nagyobb hatást ér el, ha játékában megmarad a természetesség kifo-gástalan határ vonalán belől. E tekintetben j ó lesz, ha figyelemmel kiséri Molnár Erzsi játékát, ki korántsem rendelkezik azon hangértékkel, és nincs oly routinirt színésznő, mint Abonyiné; de minden túlzástól ment ter-mészetes, mondhatni kedves játékával mindig hatást kelt. Meglepő hatással volt ez este ránk Veres ritka, szép és erős hangjával. Ö jól , sőt mondhatnánk érzés-sel dalol, kár érte, hogy játéka messze mögötte marad énekének.

Kedden. Csiki „Proletárok* cimű nagyszoba >u darabja ad ított. Kár, hogy ily kitűnő darabot, csak-nem üres ház előtt kell a színészeknek játszani. E darabban Vécsei Anna einelkett ki. Játéka kifogástalan-nul kitilnft volt. Ugyanezt kell Makóról mondanunk. Megyeri nagyobb sikerrel játszotta tavaly e darabban B.tnkó Bénit, mely szerepet inost Rónaszéki teljesen elrontott. Egy mindenét elfecserélte, könnyelmű és emel-lett régészt affektáló, kártvát sportot hajhászó tönkre ment ur ritkán szokott egy kálvinista káplán szerény-sége és nehézkességével mozogni a X'^g színpadán. Bankó Béni eleven mozgékony alak. Érzéssel és hatás-sal játszotta Darvas Károlyt Benedek.

Szerdán Boccaeió adatott. Abonyinét; Molnár Erzsit illeti az est sikere.

Csütörtökön. „Mukányi" Csiki ezen uj vígjátéka adatott. E darab drámai becsét tekintve messze mögötte van a „IVoletárok^-nak ; jellemzetes alakjaival azon-ban nálunk nagv hatást keltett. A főszerepet „Mukányiu

Makó játszotta szokott zseniális alakításával, mellette szerepénél fogva Rónaszéki tiint ki leginkább, ki a pedáns és épen ezáltal nagyon komikus nyelv-tudort ügyesen adta. 8ikertilt alak volt még Megyeri Kozák Manója, a szemtelen reporter jól volt találva. Siposné, Vécsei Anna, Bodroginé, mint mindig ugy ezúttal ki-fogástalanul játszottak és mellettök játékokkal kitűntek Bodrogi Linn és Aradi Emília.

Helyi és vegyes hírek. — Kitüntetés. O felsége Horváth Gyula kormány-

biztost a tavaszi vizvész alatt szerzett kitűnő érdemei-nek elismeréseid a Lipót rend lovagkeresztjével tün-tette ki. Szivüukből örülünk e méltán kiérdemelt kitün-tetésen.

— Horvát Gyula kormánybiztos f. hó 3-án kö-rünkbe megérkezett.

— A kormánybiztosi központi hivatal f. hó 10-től kezdve Rác László házában helyeztetett el.

— A földek osztalyba sorozása flásd ezért cik-künk) tekintetéből az osztályból vétel alapjául szolgáló mintaterek városunk határában, Fésűs Albert és Balassa Sándor királyi becslők Kovács Domokos és Kalpagos Szabó Bálint járás becslők, Sima Ferenc, Szeder János, Kanász Nagy Imre, Földvári Nagy István, Udvardi Sándor községi kataszteri bizottsági tagok által lefolyt héten kitüzettek 1-ső osztályú szántóföldek mintatérül a nagy nyomáson Nemes Nagy Sándor, a réten Jure-nák Edének a Széchényi ut melletti f ö ld je : II-sod osztályú mintatérül a derekegyházi oldalon Vajda János, Kórógy parton a város felől a diillő ut mellett jobbra

| czímszerepet játsza valóban dicséret illeti Megyeri urat j e választásért. A darab, melyet Csiki Gergely fordított

a nemzeti színháznak két év óta állandó kedvencz darabja, telve van igazi hamisítatlan humorral, alakjai s a helyzetek oly mulattatók, hogy a közönség nevető idegeit ugyancsak próbára teszi. Nem mulaszthatjuk el tehát ugy a darabot, mint a jutahnazawlót a legmele-gebben ajánlani közönségünk szives figyelmébe.

— Értesítés. A széchényi ligeti séta-zeneestélyek hétfő, augustus 7-től kezdve <1. u. 5V4—71/* óráig tar-tatnak. A „szentesi korcsolyázó és csoluakézó egylet" végi ghajtó bizottsága.

— A szentesi iparos ifjak, képző és segélyző egyletének választmánya f. hó 7-én az az vasárnap dél után 1 órakor saját helyiségében ülést tart, melyre a t. vál. tagok tisztelettel meghívatnak. Ezen alkalommal fognak bemutattatui a helybeli iparossegédek és egy iparos tanoncz által a debreceni iparműkiállitásra készí-tett tárgyak, melyek megtekintésére mind az iparos osztályt, mind a hazai iparügy barátait van szerencsém meghini. Szentes 18*1 aug. 4. — Balázsovits Norbert, tanár.

— üzleti értesítés. A lefolyt héten Bpesten a gabona ára nem változott. Keveset vettek. A kereske-dők ugy látszik be akarják várni a cséplés eredmé-nyét. A buza 11 frt 70 krtól 12 frt 30 krig kelt el. Árpa in. m. 6 frt 10 kr. Zab 6 frt 15 krtól 30 krig, kukorica 6 frt 10 krért kelt. Repce 11 frt 50 krtól 12 frt 50 krig.

— KIVONAT Szentes város híresztelő könyvéből : — Solti Ferenc 1 t. 18 sz. alatti lakosnak egy első osz-tályú földje a nagynyomáson három évre haszonbérbe kiadó; szinte az alsó réten 11 hold kiadó, vagy pedig feles munkálatra adandó értekezni lehet a fent megne-vezett tulajdonossal. — Ozv. Izsó Józsefnének Héké-den 40 hold a derekegyházi oldalon 60 hold első osz-tályú tanya földje a rajta levő épületekkel haszonbérbe kiadó, értekezni lehet a tulajdonossal saját házában III. t 1 sz. a. Ugyanott egy nagy pince szeptember 1-sőtől kiadó. — Ozv. Faragó Sándorné I. t. 488 sz. házánál két szoba, konyha, kamra es padlás szent-Mihaly nap-tól haszonbérbe kiadó. — Nagv Sándor I. t. 545 sz. háza haszonbérbe kiadó. — Fábián Tóth Jánosnénak' fábiányi 1 fertály tanya földje eladó, értekezni lehet II. t. 158* sz. háznál. — Molnár István III. t. 41(5 sz. háza eladó, a belső ecseri 75 hold tanyaföldje pedig haszonbérbe kiadó. — Fábián Tót Sándor királysági tanyaföldje eladó, értekezni lehet a helyszínén. —-Scnvarc Emánuel aranyműves az üzlet helyiségét, Rác László ur házában tette át. — Dr. Zuekerinann

feles munkálatra kiadó. — Bálint István III. t. 497 sz. a. lakosnak vekerzugi 32 hold és külső ecseri 35 hold földje épületekkel együtt eladó. — Székely Dániel II. t. 571 sz. háza eladó. — Dömsödi Tamás Derekegyház oldali tanya földje eladó. — Sátrán Jánosné II. t. 143 sz. a. vásár szélben, 2 fertály dónáti földje eladó. — Az OMattféle ház egészben vagy részletenkint kiadó.

Felelős szerkesztő : S i m a , F e r e i l C .

Kálmán Péteré, Szentlászlón Vajda Mihály földje I l l - ik Somának kistőkén 60 hold földje haszonbérbe vagy osztályú szántó mintateréül Kürti Bálintnak a szentmár-toni útra dűlő kajáni földje, Sarkadi Nagy Istvánnak kistőkei földje, IV-ik osztályú szántó mintateréül Szalai József corrector dónáti, Csiszár György dónáti, Szenyéri István nagy királysági Böszörményi Jáuos belső ecseri földje, V-ik osztályú szántó mintateréül Piti István kis-tőkei földje Vl-ik osztályú szántó mintateréül Kanász János belső ecseri és Csák József dónáti földje Vll-ik osztályú szántó mintateréül Fábián Nagy András belső ecseri földje, VlII-ik osztályú szántó mintateréül Szeder János fertői földje jelöltetett ki. Kaszálónál Il ik osztá-lyú mintatérül Jurenák Ede eperjesi és Lakos lstvánné szentlászlói földje. Legelőnél Szentes város alsó csor-dajárásán I , II., 111. osztályú, IV-ik osztályú mintatérül Szentes város felső csordajárási, Zsiga Sándor Derekegy-ház oldali, Fekete János dónáti földje, V-ik osztályú mintatérül Csúcs Ferenc fertői földje jelöltettek ki.

— Az osztályba sorozási munkalatok Balassa Sándor királyi pótbecslő biztos vezetése mellett f. hó 8-ikán fognak megkezdetni és pedig Veresegyházán, s midőn Veresegyháza osztályba soroztatott, mely előre láthatólag két napig fog megtartatni, utána Belső-Ecser következik: Figyelmeztetjük azért a veresegyházi és belső ecseri földbirtokosokat, hogy érdekeik megóvha-tása szempontjából toldjük osztályba vételénél jelen legyenek.

— A megye székház ügyében f. hó 18-án Szeg-váron megyei közgyűlés lesz. Amikor a megyeház épí-tése folytán fölveendő kölcsön ügye is tárgyaltatni fog. Előre fölhívjuk, e gyűlésen leendő minél számosabb megjelenés végett, a megyei képviselők figyelmét.

— A vasutügyben eddig még nem történt semmi. Azt hisszük, hogy most már itt volna ideje, hogy Szentes Uod-Mező-Vásárhely és Csongrádmegye együtt fölszólaljanak és tegyenek valamit ez ügyben.

— Színházból. A jövő heti miisor a következő lesz. Vasárnap: A sárga csikó. Hétfőn : Az idegesek vígjáték. Kedden: Megyeri Dezső jutalmára : „PryPál, a kotnyelesu

bohózat. Szerdán: Angot operette. A hét folyamán fog föllépni a tírsulat ujon szerződött tagja BeczbSiné asz-szony. Tittila hadnagy a magyar operette U a jövő héten kerül színre.

Hirdetés, A b i r t o k rész le teknek az u j kataszteri

b e c s l é s a lap ján e s z k ö z l e n d ő részletes o s z t á l y b a sorozása , k e d v e z ő idő járás ese tében f. hó 8 - á n d. e. az ú g y n e v e z e t t v e r e s e g y h á z i d i i l ő b e n C s e r n u s L u k á c s Anta l b i r tokán f o g m e g k e z -detni h a l a d á s : Keresz tes J á n o s örököse i , V i n c / e I m r e , R á c z F e r e n c z , stb. f ö ld j e in keresztül a Be lsöecser fe lé , u tána p e d i g a Be l sőecser d ű -l ő b e n l e v ő b i r tok rész letek o s z t á l y b a sorozása f. hó 10 és k ö v e t k e z ő nap ja in , ( K r i s t ó N a g y I s tván , K u t a s Imre , K u t a s L a j o s f ö ld j e in s t b ) f o g eszközö l te tn i , — mi is ezennel közh í r ré tétetik.

K e l t Szentesen , 1881 . a u g u s z t u s 5.

Ettilassa S á n d o r , m a g y . kir. kataszt. p. b iztos .

Pályázat. A szentesi izraelita h i tközségné l l e m o n d á s

f o l y t á n üresedésbe j ö t t és 6 0 0 for int év i f ize-tés é l v e z e t é v e l e g y b e k ö t ö t t jegyzői állásr:i e zen -nel p á l y á z a t hirdettet ik P á l y á z n i k í v á n ó k tar toznak k e l l ő l e g fö lszere l t k é r v é n y e i k e t f. h ó 8 án, dé l i 12 ó r á i g a h i tközség tanács te rmé-b e n b e n y ú j t a n i .

K e l t Szentesen , 1881 . augusz tus 4.

Az izraelita hitközség elöljárósága.

H I R D E T É S E K.

Pályázati hirdetmény.

Szentes város rendőrkapitányi hivatalánál, évi 500 frt fizetéssel javadalmazott fogalmazói állás üresedésbe jővén, ennek betöltésére ezen-nel pályázat nyittatik. Felhivatnak ennélfogva pályázni kivánók, hogy az 1871. évi XVlIl - ik töi vénycikkben előirt kellékekkel felszerelt pályázati kérvényeiket f. évi augustus hó 22-ik napjáig bezárólag, Szentes város polgármesteri hivatalához adják be.

Kelt Szentes város képviselő testületének 1881. évi julius hó 25-én tartott közgyűléséből

Balogh, János, polgármester.

O O O O O O O O O O O O O S O Q O O O Or. Se A les inger Hároly k< z-

és váltó-ügyvéd tudatja a n. é. közönséggel, hogy a Rambovszki melletti Pollák-féle házbau ügyvédi irodát nyitott.

O O O O O O O O O O O O O Ö O O O O o

f ^ A A A A A A A A A A A A A Á A A A ^ t w i Ifj. Zsoldos Ferencznek a tiszai komp-

járónál bükk tűzi fája

van eladó. V O < ) O O O C O O O C < X X X X > O C O C /

f i IRDETMENY.

3 szentesi kir. köz-ijegyző értesiti a t. közönséget, hogy hivatalos

irodáját Fried Zsigmond ur kurcaparti I. t. 4 , sz a. (Elsasser-féle sör csarnok szomszédságában)

házába helyezte át

H U S D E T É S .

PITI PÁLNAK íábiányi 60 hold földje három évre haszonbérbe kiadó. — Ugyanan-nik kajáni 12 hold tanyaföldje felibe kiadandó Értekezni lehet vásártéri I. t. 548 sz házánál.

ü i r d - e t é s . Id. Schleier Sándor háza, mely áll egy

bolthelyiségből, három szobából, egy konyhá-ból, pincéből, ólból, fás- és szalmás színből egy vagv több évre azonnal kiadó. Értekezni, lehet Balázsovits Norbert tanárral I. t. 226 sz. házánál

Téglagyár-birtokosok számára (ajánlom, gép- ló- és kézi használatra igen alkalmas gépeimet ,® méltányos előállításra mindennemű fal- és tetőtégla, tégla-CSÖvek stbtől, különösen

f o l f t B i dolgon tó-togbjíÉ, melyek, más előállítási módokat szembeállítva, nevezetes előnyöket és a legnagyobb takarításokat ké-pesek felmutatni. Ezeknek, 4000 pomp S tégla előállítására, csak

két emberre van szíikségök, és azonkívül igen alkalmasak trot-toir és mezötáblák, tűzbiztos kövek, mész és cementporkövek, salakkövek, stb préselésre, valamint utánpréselésre fellegszáraz és előidomozott köveknek.

. ^ r j e e ^ z é l s e l É i n g e r e n .

L o n i s J & g e r , gépgyáros. • Ehrenfeld, Cöln a Rhajnán.

J C O O C C O t t C

VI "55

Árlejtési hirdetmény. Szentes város közönsége részére szükséges

1 500,000, azaz egy millió ötszázezer tégla ki-égetésének vállalata folyó év augusztus 7-én, délelőtt 9 órakor, Szentes város tanács termé-ben nyilvános árlejtés utján fog kiadatni.

Ezen tégla mennyiség Szentes város tu-lajdonához tartozó téglaházi telepen lesz elő-állítandó. Az égetési dij a téglának ezrére 14 frt kikiáltási árban állapittatik meg

Köteles lesz vállalkozó az 1.000,000 tég-lából 800,000-et f. év október 1-éig, 700,000 pedig f. év november 15-ig előállítani s a vá-rosnak átadni.

Vállalkozó vállalati dijjában leendő be-tudással, kellő biztosíték nyújtása mellett, vál-lalati előlegül a váro>i közpénztárból 3000 fo-rintot fog kapni, mely összeg a Il-ik átadás-ért járó vállalati dijjából fog levonatni.

Jelen vállalatra árlejtezni kívánó tartozik az árlejtés alkalmával a vállalati összegnek megfelelő 5°/0-os bánatpénzt készpénzben vagy hazai értékpapírban letenni; ezen bánatpénz a vállalat teljes befejeztével fog vállalkozónak visszaadatni.

Vállalkozni kivánók bővebb felvilágosítás iránt a vállalati föltételeket alólirott tanács-noknál bármikor megtekinthetik.

Szentes, 1881. julius 2 7-én. Simít Ferenc,

tanácsnok.

K()[) jó házból való 14—15 éves fin üzletem-ben azonnal Jelvételik.

Liel werth Mihály.

Az 1*67. évben alapított, legfelsőbb helyen engedélyezett

„ D U N A " " b i z t o s i t © t á r s a s á g "

8.224.000 frtnyi kezességi tőkével elfogad minden összegű biztosításokat jutányos dijak mellett:

a) tűzkárok ellen, ingó és ingatlan vagvonra. Biztosit tehát templomokat, palotákat és

gazdasági épületeket, gyárakat, áruraktárakat, házibutornemüeket és gazdasági készleteket, ara-tási terményeket és marhát, tíiz- és villámokozta károk ellen ;

b) jégkárok ellen, mindennemű mezei ter-ményekre és végre

" c) élet-, jövedéki- és kiházasitási biztosítá-sokat, az ezen biztosítási osztályok mindegyikére nézve nyomtatásban kiadott biztosítási feltételek szerint.

A károk azonnal megbecsülteinek és rögtön kész-pénzben kiti/.»>tt̂ tiu'k. Azon csekély dij, mt-ly a biztositás-tit fizetendő, alkalmat szolgálhatna arra, hogy minden va-gyon szerencsétlenségek ellen bizto»itassék.

Alulírott toiigvnök a legfelsőbb helyen engedélyezett „ D U N A 4 biztosító társaságot a legmelegebben ajánlja és teljts készséggel ád a biztosit.isra vonatkozólag felvilágosí-tásokat.

Schleier István, 1—S főílgynfifc Szentesen

"vik: frMa w. .immmmmamBBosmmmmmmmm mmmmm

o o x x x x x x x x x x x x x x t t t z t t n ^ r M x x x x n ^ t t ^ v t ^ ^ u x o o

« R A N S 0 M E S , H E A D d JEFFER1ES. * x

X X X X

i e i O S S M á l H J . Váci körút 76-ik

szám alatt. BUDAPEST . az osztr. állam vaspalya közelében.

x X n x X n x X X

l Eredeti Hofherr. Eredeti Mayer

Tessék a *várl jelvényt kiváuni. Eredeti

^ V W W W W ^ W W W W ^ fi 2 v £ á r i a , - c e l l i *

* g y o m o r c s e p p e k *

* <8 *

*

* *

jeles hatású gyógyszer a gyomor minden bántalmai ellen,

és fölnlmulhatlan az ét-vágyhiány, gyomor-gyen-geség. roszszagu lehelet, szelek, savanyu felbüfö-gés, koiika. gyomorhurut, gyomorégés, hugykökép-zödés, túlságos gyalka-képzödés, sargasag, un-dor és hányás, föfáiás (lm az a gyomorból ered) gyo-

Szentesen, nyomatott a kiadó-tulajdonos: Cherrier .lános könyvnyomdájában. 1881.

morgörcs, székszorulat, a gyomornak túlterheltsége i étel és ital által,giliszta, lep és majbetegség, aranyeres

bántalmak ellen. Egy üveg ára használati ntasitássa/ 85 kr

Kapható Szentesen VÁRADI LAJOS ur gyógyszertárában, valamint az osztrák-magyar

^ birodalom minden nagyobb gyógvszertárában f és kereskedéséhen. — Központi' szétküldési ^ raktár nagyban és kicsinyben.

f § § é $ ¥ & é § fi £ J" ^őrangyalhoz" eimzett gyógyszertárában 18—) ^ Kremzierben, Morvaországban ^

i *

*

1 * i i