dr. dabóczi kálmán - intelligens piacnyitás – kötelesség vagy lehetőség?
TRANSCRIPT
Dr. (PhD) Dabóczi Kálmán Üzletágvezető
Közlekedéstudományi Üzletág
Intelligens piacnyitás – Kötelesség vagy lehetőség ?
XVI. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Európai piacnyitás és szociális dimenziók a magyarországi közhasznú közlekedésben
Szeged, 2014. november 27-28.
Dr. Kerékgyártó János Főosztályvezető
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Mi az intelligencia?
Piac? … Nyitás?
Hálózatos infrastruktúrák
Mindenki utazni akar! … Mindenkinek utazni kell?
10 milliós lakosság:
3,6 milliárd utazási / év
Időráfordítás:
1,2 milliárd óra (137 ezer év lenne egyedül)
Megtett kilométer:
41 milliárd (1 millió * a Föld körül)
Elköltött összeg:
624 milliárd forint (12.800 db új busz ára)
Forrás: KSH
Mindenki utazni akar! … Mindenkinek utazni kell?
Forrás: KSH
Az utazások megoszlása motiváció szerint
Königsbergi hidak, gráfelmélet… Még megvan?
x 6250
3 154 település
3 146 autóbusszal kiszolgált
943 vasúttal kiszolgált
Ellátatlan jelenleg Iborfia, Tornakápolna és
Nemesmedves
Átlagos utazási távolságok:
Közúton: 21 km
Vasúton: 51 km
A menetrend szerinti autóbuszos személyszállítási piac
99,9%-os hálózati
települési lefedettség
több, mint évi
360 millió km
teljesítmény
Több, mint évi
440 millió utazás
közel 100 település helyi
közlekedése
6600 db autóbusz
18 ezer munkavállaló
KÖTELESSÉG…
Miben segít(ett) a személyszállítási törvény?
Fogalmi rendteremtés Országos, regionális, elővárosi szolgáltatás
„Tabu-döntés” Még elégséges szolgáltatás
Éven átnyúló finanszírozási kötelezettség
Alapellátás
Megfigyelés szabályok
Adat-megismerési szabályok
Közlekedésszervező
Munkábajárás költségtérítésének egységesítése
Piacfelügyelet egységes keretei
Együttműködési szabályok Egységes fejlesztési szabályok
ICT/ITS koordináció Egységes jegy- és bérletrendszer
Elektronikus jegyrendszer bevezetési kötelezettsége
Egységes elektronikus menetrendi adatbázis
VOLÁN társaságok regionális összevonása
- Üzemgazdaságos méret
- Megfelelő tőkeerő
- Közlekedésszervezési régiók
272
199
147
99
0
117
64
122
43
50
14
74
0
50
100
150
200
250
300
2008 2009 2010 2011 2012 2013
dar
absz
ám
év
A VOLÁN társaságok autóbusz beszerzései 2008-2013. években
új használt
11,09 10,87
11,24
11,9
12,75
13,2
10
11
12
13
14
2009.01.01-én 2010.01.01-én 2011.01.01-én 2012.01.01-én 2013.01.01-én 2014.01.01-én
átla
gos
éle
tko
r (é
v)
időpont
A VOLÁN társaságok által üzemeltetett autóbuszok átlagos életkorának alakulása
VOLÁN járműpark korfája
0
100
200
300
400
500
600
700
800
helyközi autóbusz helyi autóbusz összes autóbusz
20 év 10 év 5 év
VOLÁN járműrekonstrukciós program
Átfogó modernizációs program:
- 10 éves átlagéletkor
- 20 évnél idősebb járművek
kivonása a közszolgáltatásból
- Környezetvédelmi, közlekedés-
biztonsági szempontok
- Akadálymentesítés
E cél megvalósítására 1000-1200 db autóbusz azonnali beszerzése, majd
évi 400-600 autóbusz beszerzése szükséges.
A helyközi közúti személyszállítási közszolgáltatások
pályáztatása
1370/2007/EK rendelet alapján
• Nyílt versenyezetési eljárás
• 1400 Mrd Ft-os
szolgáltatási érték
• 10 éves közszolgáltatási
szerződés
Az elkövetkező 2 év fő feladata a pályáztatásra/pályázatra
történő felkészülés mind megrendelői, mind szolgáltatói oldalon
Elvek:
• Egyenlő elbánás, nyílt verseny
• Átláthatóság
• Objektivitás
A versenyeztetési eljárás
Eljárás:
• Közzététel Official Journal: 1 év
• Pályázati felhívás: 2 hónap
• Nyílt, tárgyalásos eljárás
• Jogorvoslat
(4) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését
követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban, továbbá a Magyar
Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az ellátásért felelős hivatalos honlapján, továbbá az
önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60
nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás
beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól,
az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének
határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.
(5) A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell:
a) az ellátandó közszolgáltatási tevékenységet és a közszolgáltatás minimális követelményeit,
b) a tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott és egyéb feltételeit,
c) a tevékenység végzésével együtt járó közlekedési szolgáltatói jogosultságokat és kötelezettségeket,
d) a közlekedési szolgáltató tevékenységét érintő más közlekedési szolgáltató jogosultságairól való
tájékoztatást,
e) a szolgáltató birtokába vagy használatába kerülő létesítmények, eszközök meghatározását, azok
működtetésének és használatának feltételeit,
f) a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a
környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendelet
szerint megállapított energetikai és környezeti hatások figyelembevételének módját, súlyát,
g) az ellátásért felelős közlekedési szolgáltatóval szembeni jogosultságait és kötelezettségeit,
h) a szolgáltatás megfelelő teljesítésével összefüggő pénzügyi biztosítékra vonatkozó követelményeket,
i) tájékoztatást a korábbi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról, annak teljesítményeiről és az
általa alkalmazott díj- és jegyrendszerről,
j) az alvállalkozó közreműködésére vonatkozó feltételeket,
k) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit és
l) minden olyan további feltételt, amelyet az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben érvényesíteni
kíván.
2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról (23. §.)
A pályázat kidolgozásával kapcsolatos feladatblokkok
1. Szolgáltatási területek lehatárolása
2. A megrendelendő szolgáltatás
mennyiségének meghatározása
3. A szükséges járműállomány
meghatározása
4. A szolgáltatás átvételi feltételeinek
meghatározása
5. Szolgáltatási szintek (SLA)
meghatározása
6. Az alkalmazandó ITS rendszerek
meghatározása
7. A közszolgáltatási szerződés tartalmi
elemeinek meghatározása
8. A szolgáltatások árazásának kérdése
9. Pályáztatás értékelési
módszertanának kidolgozása
10.Pályázati dokumentáció elkészítése
11.Pályáztatás lebonyolítása
… vagy LEHETŐSÉG?
Mi a piacnyitás tétje…
… a döntéshozónak?
… a szolgáltatóknak?
… a felhasználóknak (utasoknak)?
Az Európai Unió célkitűzése: „Versenyképes és
erőforrás-hatékony közlekedési rendszer”
• A közlekedés fejlesztése és a mobilitás
támogatása a 60%-os kibocsátás-csökkentési
célkitűzés elérése mellett
• Hatékony törzshálózat a multimodális
helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához
• Egyenlő versenyfeltételek a nagy
távolságú személyszállításban és az
interkontinentális árufuvarozásban
• Tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom
A közösségi közlekedés szempontjából releváns célok
Újfajta, fenntartható tüzelőanyagok és meghajtó-rendszerek
kifejlesztése és bevezetése
• A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő”
gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig
teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb városközpontok logisztikáját
alapvetően szén-dioxid-mentesíteni kell 2030-ra.
A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása,
beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési
módok fokozott használatát is
• 2050-re európai nagy sebességű vasúthálózatot kell létrehozni. 2030-ig a
jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagy sebességű
vasúthálózat hosszát, és minden tagállamban sűrű vasúthálózatot kell
fenntartani. 2050-re a közepes távolságú személyszállítást többségében
vasúton kell lebonyolítani.
• 2030-ra teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő TEN-T
„törzshálózatot” kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy
kapacitású hálózatot kell kiépíteni, a kapcsolódó információs
szolgáltatásokkal együtt.
A közösségi közlekedés szempontjából releváns célok /folyt./
A közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tétele
információs rendszerekkel és piaci alapú ösztönzőkkel
• 2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs,
forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét.
• A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E
céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére
csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az
Európai Unió a közlekedés-biztonságban és a közlekedők védelmében
világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.
• A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű
alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások –
azon belül a káros támogatások – kiküszöbölése, a bevételteremtés és a
jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében.
Kitűzött költség szint a
lehető legmagasabb szolgáltatás mellett
A jelenlegi költség szint
érvényesítése magasabb szolgáltatás mellett
Kitűzött szolgáltatási szint a lehető
legalacsonyabb költség mellett
A jelenlegi szolgáltatási
színvonal alacsonyabb költség mellett
A célok különböző kombinációi eltérő stratégiai utat
jelölnek ki
Mi a cél?
„Nyugati” szolgáltatási
szint a jelenleginél
alacsonyabb költség mellett
Ki lehet-e szabadulni a rövid távú költségvetési
deficitcélok szorításából?
Forrásarányos szolgáltatásmennyiség, -minőség
megrendelése és ellentételezése
Meddig érdek az állami tulajdon preferálása?
Mi a piacnyitás tétje…
… a döntéshozónak?
… a szolgáltatóknak?
… a felhasználóknak (utasoknak)?
Egyszer elfogynak a tartalékok…
Biztos győzelem vs. motiváció a javulásra
Félünk-e a valódi megmérettetéstől?
Bízunk-e az állami vállalat hatékonyságában?
Képesek vagyunk az
együttműködésre?
Tudjuk-e, hogy milyen
kihívásoknak kell megfelelni
2027-ig?
Legyünk őszinték…
Mi a piacnyitás tétje…
… a döntéshozónak?
… a szolgáltatóknak?
… a felhasználóknak (utasoknak)?
Az intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent
Transportation Systems - ITS) célja a közlekedési hálózat
kapacitásának optimalizálása modern informatikai
megoldásokkal.
A modern ITS nem csak elosztja a forgalmat a hálózaton,
hanem úgy osztja el, hogy minél biztonságosabb,
kényelmesebb legyen a közlekedés, a lehető legkisebb
környezeti terhelés mellett.
Közlekedési idő csökkentése
Környezeti terhelés csökkentése
Biztonság növelése
Kényelmi szint emelése
/A BME - INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK ÉS JÁRMŰNAVIGÁCIÓ jegyzet alapján./
Ügyfélközpontúság
Értékarányos szolgáltatás
Transzparens és racionális
döntéshozatal
Átlátható ésszerű gazdálkodás
(közpénzek felhasználása, állami
tulajdon védelme)
Ne éljük fel a jövőt! (fenntarthatósági követelmények)
Sikerül-e kilépni a letűnt korok árnyékából?
Számít-e valóban az utas, az adófizető?
Kapcsolat,
jelenlét
Stratégiai kompetencia
Biztonság Koordináció
Szolgáltatás
A Közlekedési Módszertani Központ
stratégiai pillérei Közlekedéspolitikai célok
támogatása ott, ahova az
NFM nem ér el.
Stratégiai
rendszerelemek
biztosítása az
ágazatirányítás
érdekében.
Kormányzati
adatvagyon
gondozása,
védelme.
Komplex projektek,
intézkedések
támogatása,
koordinálása.
Állami és piaci
szereplőknek valós
hozzáadott értékű
szolgáltatás nyújtása.
„Mediátor”
„Katalizátor”
„Tudásmegosztó”
„Szakértő”
„Tanúsító”
„Szolgáltató”
A Közlekedési Módszertani Központ
szerepkörei, szolgáltatásai Minőségbiztosítás,
tanúsítás
SLA adatok
Térinformatikai (adatcsere)
szolgáltatások
Térbeli helyazonosítók,
hálózat felmérés és karbantartás
Tanácsadói támogatás
Dokumentum- és Tudástárak
Szakmai fórumok
Transmodel Együttműködési
Megállapodások
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!