Download - Zsigo 0304 Zaro
HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE OKTATÁSI INFORMATIKAI
MÓDSZEREKKEL ÉS TANESZKÖZÖKKEL A FIZIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁBAN
1. Módszerek leírása, taneszközök bemutatása
Tanári demonstráció
A fizika tantárgy a kísérletezésre épül. Nagyon fontos, hogy a jelenségeket bemutassuk, azaz
kísérletezzünk. Az így szerzett tapasztalatok nagyon fontosak, nagyban segítik a megértést.
Sok esetben nehéz eldönteni, melyik tananyagrésznél érdemes valamilyen számítógépes
eszközt alkalmazni. Például az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás bemutatására
nagyon jól használható a Galilei lejtő, ebben az esetben nem érdemes szimuláció segítségével
bemutatni a jelenséget. A szabadesést is egyszerűen demonstrálhatjuk egy leejtett krétával. Ha
visszagondolunk az Öveges József által készített filmekre, akkor felidézhetjük magunkban azt
élményt, amit az egyszerű eszközökkel nyújtott kísérletezés jelent.
Mire használhatjuk a számítógépet? Írásos dokumentumok elektronikus formában történő előállítása (dolgozatok,
weboldalak, mérési jegyző könyvek, munkalapok stb.)
Képi-, hang vagy mozgóképes illusztrációk, segédanyagok készítése
Valóságos folyamatok számítógépes modellezése; szimulációja
Mérések vezérlése, és a kapott eredmények kiértékelése
Számítógépes tudásmérés, tesztelés
Számítógépes kommunikáció közös munkák elvégzésének segítésére, vagy új, más
úton nem hozzáférhető információk megszerzésére
Feladatok önálló gyakoroltatása, pl. számolások
A felsorolt tevékenységekhez, természetesen nem kell feltétlenül számítógépet alkalmazni, de
minden esetben használható a számítógép.
Mikor használjunk elektronikus eszközöket? ha olyan jelenséget, témakört vizsgálunk, amelyhez szükséges eszközök nem állnak
rendelkezésünkre, beszerzésük nagyon drága
ha a jelenség egy iskolai szertár eszközeivel nem reprodukálható
ha olyan jelenséget akarunk bemutatni, ami szabad szemmel, esetleg mikroszkóppal
sem látható
ha a kísérlet veszélyes, különleges biztonsági előírások betartását teszi szükségessé
A tanári demonstráció csak akkor lehet sikeres, ha jól látható az, amit meg akarunk mutatni,
ehhez szükséges egy megfelelő fényerejű projektor. Sajnos igaz az iskolák jó része még nem
rendelkezik ezzel, sok helyen az LCD panel használatos. Kivetítésre még mindig az írásvetítőt
használják.
Az órai bemutatók nagy része valamilyen prezentációkészítő szoftverrel készült (esetenként
multimédiás elemeket is tartalmazó) diasorozat (pl. Microsoft PowerPoint), más részük olyan
html-ben készült oldal, amely valamely szimuláció (JAVA applet), vagy FLASH animáció
bemutatását tűzi ki célul.
A prezentáció
Azon túl, hogy nagyon látványos, multimédiás elemeket alkalmazó előadások készíthetők,
több előnye is van a prezentáció használatának. A tananyagot a prezentációval egy gondolati
vázra fűzhetjük fel, amely a tanulók számára óravázlatként is szolgálhat. Az egyéni
tanuláshoz is felhasználható a bemutató, hiszen azt egy WEB oldalon is elhelyezhetjük, vagy
valamilyen adathordozón is rögzíthető, akár haza is vihető.
A látványon túl annak is nagy jelentősége van, hogy ha a prezentáció rövidített változatát
nyomtatott formában a gyerekeknek odaadjuk, akkor az óra tempója jelentősen felgyorsul,
hiszen a jegyzetelést megkönnyítjük számunkra. A kiadott vázlatot a gyerekek kiegészíthetik
saját jegyzeteikkel. Ezzel a módszerrel megakadályozhatjuk azt, hogy a lassú jegyzetelés
lassítsa a munkát, mintegy megtörje az óra menetét.
A prezentációk elkészítése a tanár számára sok munkát igényel, hiszen a szükséges
információk (szöveg, kép, animáció, videó stb.) összegyűjtése után még meg is kell
szerkeszteni prezentációt is.
A tanárnak a következőket szükséges tudnia ehhez: A számítógép és a szükséges eszközök (pl. projektor) használata
Felhasználói szintű számítógép-kezelési ismeretek (operációs rendszer,
szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés)
Szoftverek telepítése, használata, multimédia CD-ROM-ok használata
Internet használata (levelezés, keresés, levelező listák, ftp, programok letöltése,
stb.)
Az Interneten ma már sok helyen tölthetünk le kész prezentációkat is, melyeket akár át is
alakíthatunk, ha szükségesnek látjuk azt.
Milyen eszköz szükséges ahhoz, hogy prezentációt tudjunk készíteni? Számítógép - Ez a legfontosabb eszköz. Nagyon zavaró lehet, ha nem elég korszerű.
(pl. kevés a memória, nem elég gyors a processzor, stb.)
Szoftverek - Ezek legalább annyira fontosak, mint maga a számítógép. Szükséges
valamilyen operációs rendszer és a prezentáció elkészítéséhez további programok: egy
prezentáció-készítő szoftver (pl. MS PowerPoint), szükség lehet rajzoló (pl. Paint,
CorelDraw), képszerkesztő (pl. Adobe Photoshop), és egyéb pl. gif animátor, videó
szerkesztő stb. programokra. Szinte minden szoftvernek létezik ingyenes, nagyon jól
használható "alternatívája"! (http://www.honositomuhely.hu)
Egyéb eszközök - Jó lenne, ha lenne rendelkezésre állna valamilyen kép- és
hangrögzítő eszköz, és szükségesek megjelenítő eszközök is (Digitális kamera,
digitális fényképezőgép, szkenner, projektor stb.)
Internet elérés, hálózat - az elkészült anyagok publikálása így sokkal egyszerűbb; a
források felkutatását is megkönnyíti
A tervezés
A téma kiválasztása után hozzáfoghatunk a megvalósításhoz. Nagyon lényeges az is, hogy
tisztában legyünk azzal, kinek készül az előadás, hiszen az előismeretek meghatározzák a
téma kidolgozásának mélységét (kinek adok elő, milyen az érdeklődés, milyenek az
előismertek?).
A szöveg használata
Azokat a mondatokat, szavakat, melyeket a legfontosabbnak tartunk, megjelenítjük a
képernyőn. A prezentáció-készítő programba begépeljük a szöveget és megformázzuk
(betűtípus, szín, méret stb.)
Fontos, hogy a képernyőn megjelenő szöveg mindenki számára érthető legyen.
Kóródiné Pető Zsuzsa által készített prezentáció egyik diája
Ne legyen túl sok a képernyőn egyszerre megjelenő szöveg. Csak a legfontosabbak kerüljenek
a képernyőre, vázlatszerűen, a többit mondjuk el szóban. Inkább több oldalra kerüljön
kevesebb szöveg, mint sok szöveg egy oldalra.
A szöveget színesebbé lehet tenni képek beszúrásával. Ilyen kép lehet egy fénykép vagy egy
általunk, vagy mások által készített rajz. Sokszor egy kép többet mond minden szónál. A
bemutató témájához kapcsolódó képekkel látványosabb, élvezetesebb, színesebb lesz a
prezentáció. Arra viszont vigyázni kell, hogy ne legyen túl sok kép a bemutatóban, mert ezzel
ellenkező hatást lehet elérni, az előadás unalmassá válhat.
Az előadás nagyon látványossá tehető videók, animációk beszúrásával. Animációk tölthetünk
le az Internetről (fontos a szerzői jogok figyelembe vétele), de általában a prezentáció-készítő
programban is megtalálható néhány.
Rövid videó filmek szintén letölthetők az Internetről, de egy digitális kamera segítségével
akár mi magunk is készíthetünk. Sőt, a modern digitális fényképezőgépekkel is lehet rövid
filmrészleteket rögzíteni. Egy bemutatóban azonban ne legyen több 1-2-nél belőle.
A témához illő zenével szintén érdekesebbé tehető a prezentáció.
Mindezek használatát nagyon át kell gondolni, érdemes előre megtervezni, hogy a
prezentációban hol és mikor használjuk őket.
A prezentációkészítő program segítségével akár tesztprogramot is meg lehet valósítani, és így
játékosan, újszerű környezetben lehet a számonkérést elvégezni.
Számomra nagyon tanulságos, és megdöbbentő volt az, hogy ebben a fejlesztői környezetben,
egy teljesen új funkciót valósított meg Solymosi Tamás. A XIX.-XX. századi technika
történet legjelentősebb magyar feltalálóiról készített egy prezentációt, amely egyben
számonkérésre is alkalmas.
A prezentáció olyan, mintha egy weboldalt látnánk, navigációs lehetőségekkel. A gyerek
először a bejárja a tanár által megszabott tanulási útvonalat, eközben elsajátítja a tananyagot.
Majd a tananyagra vonatkozó kérdések következnek
A jó választ egy újabb kérdés követi:
Hihetetlenül ötletes megoldás!
Szimulációk alkalmazása a fizika tanításában
A számítógépek nagyon jól használhatóak szimulációs célokra is. Nagyon sok olyan jelenség
van, amit valamilyen ok miatt nem lehet órán bemutatni.
Egy szimulációs program természetesen nem helyettesítheti teljes egészében a fizikai
valóságot, de nagyszerű segítőtársa lehet a rövid órák és zsúfolt tananyag miatt
időhiányban szenvedő tanárnak, vagy az otthon, fizikai szertártól távol levő, a
kísérletezést szerető diáknak, felnőttnek.
Az Interneten található fizika oktatási anyagokat többféleképpen is felhasználhatjuk:
Az egyik lehetséges módja a felhasználásnak, ha az adott weboldalon található
információkat egy „elektronikus tankönyvként” használjuk, így az egyes
tananyagegységek önállóan, vagy órai keretben feldolgozhatóak.
A másik lehetőség, ha az adott weboldalon található tartalmakat (ismeretek,
animációk, Java Applet-ek, stb.) beépítjük a tanórák anyagába, és a szokásos órák így
hasznos, esetenként, multimédiás elemekkel is bővülnek, gazdagodnak.
Ha egy Interneten talált weblapot szeretnénk egyértelműen valamelyik csoportba besorolni,
nehéz dologra vállalkozunk. A csoportba sorolás függ attól is, hogy mire szeretnénk éppen
használni az adott anyagot. A Glenbrook High School weblapján
található Physics Classroom egy nagyon jó példája az elektronikus tankönyvnek, míg a
különböző szerzők által készített appletgyűjtemények, mint pl. Walter Fendt,
Sergey Kiselev appletjei inkább arra használhatók, hogy egy adott óra anyagába illesszük
őket. Walter Fendt applet-jei már magyar nyelven is elérhetőek.
Nagyon jól használhat interaktív animációk, webalapú oktatóprogramok találhatók számos
témakörben az Explorescience oldalon. A használathoz a Shockwave plug-in telepítése
szükséges.
Sajnos, az oldal mostanra nem csak a nevét változtatta meg, hanem fizetőssé is vált. A régi
változat, azonban letölthető, és akár Internet elérés nélkül is használható egy egyszerű
hálózatban, vagy önálló gépen is. (http://host.explorelearning.com/ESClassic/)
Egy tanárnak, ha számítógéppel támogatott órát akar tartani, nagyon pontosan meg kell
terveznie azt, ismernie kell azokat az útvesztőket, ahol a tanulók eltévedhetnek, ezeket időben
észre kell venniük, és visszaterelni őket a kívánt irányba. Néhány fontos tapasztalat: Az óra
előtt a tanár jó, ha „végigjárja” azokat az oldalakat, amelyeket be kíván mutatni, használni
szeretne, mert így a gyerekek számára gyorsabb lesz az oldalak betöltődése. Olyan ütemben
kell a tanárnak az órát levezényelni, hogy ne legyen a gyermeknek ideje unatkozni,
elkalandozni. Ezt megkönnyíti, ha az on-line Internet kapcsolat helyett off-line módon
használjuk az Internetes anyagokat. Vagyis előtte letöltjük, és egy CD-re kiírva már az
Internet kapcsolat nélkül használható az anyag. Ez nem engedi eltévedni a tanulót, illetve
akkor is hasznos lehet, ha csak telefonos kapcsolata van egy intézménynek, vagy egyáltalán
nincs Internet elérése, de hálózata van. A fenti tapasztalataim alapján úgy látom, hogy a
világháló a tanórán csak nagyon pontos előkészítés mellett használható. Ekkor sem az új
ismeretek átadására, hanem valamilyen bevezető, vagy az ismereteket bevéső óra lehet az,
ahol több önállóságot engedélyezve a tanulónak, kihasználhatjuk felfedezőkészségüket.
Tapasztalataim szerint a fizika órákat nagyon nehéz úgy szervezni, hogy kihasználhassuk az
informatikai módszerek, és eszközök nyújtotta lehetőségeket, hiszen kevés iskolában jut elég
gép minden gyerek számára. A fizika kísérleti jellegéből adódóan pedig az új ismeretek
közlése is nehezen valósítható meg, hisz legfeljebb a kísérlet szimulációját láthatják a
gyerekek. Ez pedig oda vezethet, hogy a gyerek tapasztalat nélkül fogad el információkat,
elvész a jelenségek megtapasztalásának élménye.
Az interaktivitás nagyon fontos, hiszen a gyerekek számára új kihívást jelent az, hogy
beavatkozhatnak a folyamatokba, pl. megváltoztathatják a folyadék sűrűségét, és a
megváltozott körülmények között vizsgálhatják azt, hogy vajon az általuk megjósolt
változások bekövetkeznek-e.
Egy lehetséges alkalmazás órán
A folyadékok mechanikája témakörben tanulókísérleti óra volt, amelyen az Archimédeszi-
hengerpár segítségével tisztáztuk az alapvető fogalmakat. A kísérletek után feladatként a
tanulók azt kapták, hogy mindenki töltse ki a munkalapot. A lapon találnak egy címet, amely
az Explorescience Density labor-jára mutat.
A Sűrűségmérő labor
Felkeresve ezt az oldalt, és végrehajtva a „kísérleteket” kitöltik a munkalapokat. A cél ezzel a
feladattal az volt, hogy a tanórán megszerzett ismereteket elmélyítsék a tanulók (bevésés).
Sűrűségmérő labor munkalap
Név:
Látogass el a Sűrűségmérő laborba!
Az egérrel megfoghatod a különböző színű testeket. (Hunks of materials)
Ezután tedd bele a mérőhengerbe, és jegyezd fel a mellékelt táblázatba, hogy mennyi a
térfogata. (A mért ml érték éppen a cm3–nek felel meg!)
Ezután a teste helyezd a mérlegre! Olvasd le a tömegét és jegyezd fel a táblázat megfelelő
sorába!
Számold ki a test sűrűségét!
Jósold meg, elsüllyed-e az adott folyadékban!
Ezután fogd meg az egérrel a testet, és tedd be a baloldalon található edénybe!(Zöld színű
folyadék van benne!)
Igaz a jóslatod? Jelöld a táblázatban!
Sűrűségmérő labor munkalap
Test Tömeg (g)Térfogat
(cm3)
Sűrűség
(g/cm3)
Mi történik,
ha a
folyadékba
meríted?
Jól
gondoltad?
Piros kör
Kék
háromszög
Kék négyzet
Piros
négyzet
Zöld
háromszög
Szürke
háromszög
Narancssárga
téglalap
Lila ellipszis
Piros
ellipszis
Piros
téglalap
Lila téglalap
Az edény alján lévő csuszka segítségével a folyadék sűrűségét meg lehet változtatni.
Mennyire kell állítani a folyadék sűrűségét ahhoz, hogy ússzon a piros kör?
Írd ide: ……….
Mennyire kell állítani a folyadék sűrűségét ahhoz, hogy ússzon a kék négyzet?
Írd ide: ……….
Tapasztalatom szerint a gyerekek élvezték a labor interaktivitását, vagyis azt, hogy látták, ha a
testet ráhelyezték a mérlegre, akkor a digitális kijelzőn megjelent a mért tömegérték, ha
beletették a mérőhengerbe, akkor a test csobbanva merült el, és a mért érték leolvasható volt a
skálán. Szinte észrevétlenül, játszva tanultak.
A tananyag nagy részének feldolgozás során nyújt segítséget az itt található szimulációk
sokasága. A fent látható módon használható például az ütközések tárgyalása során is.
Szimulációs kísérletek az ütközések vizsgálatához
A WINFIZ szimulációgyűjtemény
A WINFIZ egy WINdows alatt futó FIZikai oktató programcsalád. A program azoknak a
diákoknak, tanároknak és felnőtteknek készült, akik szeretik a fizikát. A WINFIZ az általános
iskolai és gimnáziumi fizikaórák tananyagának KINEMATIKA részét öleli fel.
A tananyag elsajátításán kívül - annak kiegészítéseképpen nagyszerű lehetőséget nyújt
szimulációs kísérletek elvégzésére, melyek során a számítógép adta lehetőségeket kihasználva
a felhasználó szabadon változtathatja a kísérlet bemenő paramétereit, e változtatások hatását a
kimenő paraméterekre pedig valós időben megjelenő grafikonokon követheti nyomon. A
fizikai jelenségek ily módon - a tankönyvek adta statikus lehetőségekkel szemben
"mozgásban" való tanulmányozása jelentősen elősegíti a fizika törvényszerűségeinek a
megértését.
A WINFIZ segítségével KINEMATIKAI kísérletek szimulálhatók számítógépen, mérés
sorozatok végezhetők el, a kísérletek eredményei grafikonon megjeleníthetők. A szimulált
mozgásformák a fizikai törvényszerűségének megfelelően játszódnak le és ezzel egyidőben,
az s-t és v-t koordináta rendszerben a mozgás grafikonja rajzolódik ki.
Valamennyi esetben a mozgás paraméterei egy megadott minimum és maximum érték között
változtathatók.
Ezen modullal bemutathatók - kinematikai értelmezés szerint - az alábbi mechanikai
mozgásfajták:
Egyenes vonalú mozgások: egyenletes mozgás, változó mozgás, találkozások, szabadesés,
rezgőmozgás
Görbe vonalú mozgások: egyenletes körmozgás, változó körmozgás, ingamozgás,
bolygómozgás, hajítások
Összetett mozgások: körmozgás és rezgőmozgás, rezgések összegzése, fáziseltolódás
A WINFIZ optika moduljának segítségével Optikai jelenségek szimulálhatók. A geometriai
optika keretében a fénytörés és a fényvisszaverődés törvényeit szemléltetjük. A szimulációs
program segítségével képalkotások sorozata végezhető el sík és domború tükröknél,
valamint szóró és gyűjtőlencséknél, változtatva a tárgy távolságát, nagyságát, a
törésmutatókat. A Hartl korong segítségével pontos törési szög mérhető. A program keretében
néhány érdekes kérdést is feldolgozhatunk a színek világáról.
Így pl.: "Miért kék az ég?", "Miért vörös a naplemente?", "A tavak kéksége.", "A szivárvány
kialakulása.", " Mi a délibáb?" és mások.
Számítógéppel támogatott kísérletezés
A fizika tanárok között sok újító hajlamú ember van. Az általuk fejlesztett egyszerű
eszközöket, kis költséggel, nem túl nagy munkával, és átlagos ismeretekkel rendelkező
tanárok is elkészíthetik, és ezek segítségével látványos, és eredményes kísérletezést
folytathatnak.
A Sulinet oldalain sok ilyen szertárfejlesztést jelentő kísérleti eszközről olvashatnak.
Röviden bemutatom a Dr. Piláth Károly által kitalált eszköz felépítését, használatát. A
mérőeszközt akár szakkörön is elkészíthetjük a gyerekekkel. (A teljes leírás letölthető a
Sulinet fizika rovatából). A középiskolai fizika tanításának sarkalatos pontja a jelenségek
bemutatása, a kísérletezés. A kísérletek egyik típusánál csak a jelenséget szemléltetjük,
míg vannak olyan kísérletek, ahol méréseket is végzünk. Ezen kísérletek elvégzése során
nagyon hasznos a számítógép használata. A számítógép segítségével vezérelhetjük a
kísérlet menetét, elvégezhetjük a méréseket, és a mérés során kapott eredményeket ki is
értékelhetjük
A számítógéppel végzett kísérletekről bőséges szakirodalom áll a tanárok rendelkezésére.
A fizika szertárak többsége is rendelkezik olyan interfészekkel, amelyekkel jó néhány
kísérlet elvégezhető. Ilyen, pl. a mechanika készlet légpárnás kocsikkal. Nagyon fontos az
is, hogy a gyerekekkel megértessük a mérés elvét, ne fedje el a technika a jelenség
lényegét. Ha ugyanis a kísérlet túl bonyolult, akkor vagy nem értik meg a tananyagot.
Minden egyes kísérlet során törekedni kell a látott jelenségek részletes magyarázatára, és
hangsúlyozni kell, hogy a számítógép csak időt mér. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csak
leolvassák a mért adatokat, de a "mögötte megbúvó" fizikai tartalom elsikkad.
A BOTKORMÁNY ILLESZTŐ (GAME PORT) használata
Az eszközt a gyorsuló mozgás út-idő diagramjának felvételéhez alakította ki a szerző, de egy
kis átalakítással szinte bármire jól használható. Érzékelőként két kb. 150 cm hosszú 1cm
átmérőjű PVC csőre tekert alufólia használható. A kontaktust a fóliák között a két PVC cső
között gördülő csapágygolyó hozza létre. Az idő mérésére a GAME port használható, amely
ma már integrálva van minden számítógépbe.
A golyó által megtett út a fóliacsíkok közötti távolságból meghatározható. Az időt pedig egy
egyszerű kis programocskával a számítógép időzítőjének kiolvasásával mérhető meg. A game
port használatához szükséges kis programot a cikk mellékleteként le lehet tölteni.
A botkormány potenciométere kb. 100 kOhm ellenállású. Az "elektronikát" ún. légszereléssel
készítsük. Értendő ezalatt, hogy kössük be az összes vezetéket egy 15 pólusú csatlakozóba,
ami a csövek merevítésére szolgáló U idomokhoz ragasztható.
Egy indikátor LED is beépíthető a csatlakozás visszajelzésére egy 200 ohmos ellenállással a
tápra köthető. A mérőeszközt egy joystic hosszabbító kábellel csatlakoztathatjuk a GAME
porthoz.
Hangkártyára alapozott műszerek
A személyi számítógépeket szinte megszületésük óta széleskörűen felhasználják, mint
segédeszközt, a fizika oktatásában. E technika tömeges elterjedését korábban több tényező
gátolta az oktatásban. Eleinte a megfelelő minőségű számítógépek ára jelentette a fő
problémát. Napjainkra ez a nehézség megoldódott. Napjainkban szinte minden középiskola
rendelkezhet elegendő számú számítógéppel, így még a fizika előadóba, szertárba is jut
belőlük.
A PcP_Didact által kifejlesztett mérési és szimulációs célú programok használata lehetővé
teszi, hogy a fizika előadóban megtalálható számítógép az eredeti funkciójához képest számos
új lehetőséggel bővüljön. Ezzel a módszerrel egyúttal bemutatható a jövő méréstechnikája is a
közoktatásban.
Aki mérésre, demonstrációra használta e gépeket, annak számolnia kellett, az ismertebb
gyártók (Leibold, Pasco) fizikaoktatáshoz kifejlesztett interfészeinek magas költségeivel. A
PcP_Didact nevű cég komoly ismeretekre tett szert az ilyen jellegű interfészek fejlesztésében.
Tapasztalva a 16 bites hangkártyák árának rohamos csökkenését, a PcP_Didact
felfüggesztette az interfészek fejlesztését, mivel felismerte, hogy egy jó hangkártya az esetek
döntő többségében feleslegessé teszi ezen költséges eszközök használatát. Mivel e
hangkártyák gyakorlatilag már árban foglalt tartozékát jelentik napjaink személyi
számítógépeiknek, így csak a megfelelő szoftvert kellett kifejleszteni, hogy ezek a
hangkártyák és az általuk kifejlesztett szoftver egy igen hatékony mérőeszközzé varázsolják a
számítógépet.
Projektek és kollaboratív eszközök a fizikaoktatásban
A projekt-módszer
A világban megfigyelhető jelenségek nem oszthatóak tantárgyakra. Az amerikai
reformpedagógus és filozófus John Dewey (1859-1952), majd tanítványa és munkatársa,
William Kilpatrick (1871-1965) vetették fel, hogy a világon minden jelenség komplex, s
minden feladat megoldásához mozgósítani kell mindazt, amit az ember addigi élete során
elsajátított. Szerintük ezért az oktatás során nem egymástól élesen elhatárolt részeket, hanem
a világ egységét kell megmutatni a gyerekeknek. A két világháború közötti időben ismert, de
nem túl széles körben alkalmazott módszer 1945 után némileg feledésbe merült. Az európai
pedagógia a projekt-módszert a 60-as években fedezte fel újra, iskolai tanulásszervezési
eljárásként az 1970-es évektől került előtérbe a projekt-módszer nagy előnye: életközelsége,
és a szociális tanulás.
A projekt-módszer legfontosabb jellemzői
A módszer lényege, hogy a szokásos frontális osztálymunka (előadás és az ott hallottak
megtanulása) helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható "terméket" készítenek el. Egy
adott téma iránt érdeklődő tanulók valamilyen (nem feltétlenül osztály) csoportba
szerveződve mélyülnek el egy probléma megoldásában. A munka során jórészt önállóan
dolgoznak, azonban, ha szükséges, akkor a csoporton belül szerveződik egy kiscsoport,
melynek tagjai a órai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A probléma
megoldásához szükséges elméleti tudnivalókat maguk keresik meg, ha szükséges, a
tapasztalatokat, a szerzett tudást megosztják egymással. Az egyes munkafolyamatok
elvégzését úgy szervezik, tervezik, hogy minden résztvevő egyéni képességeit is figyelembe
veszik.
Az ilyen alapokon nyugvó tanítás interdiszciplináris. Ez azt jelenti, hogy a megoldandó
problémát, a maga komplex, az mindennapi élethez konkrétan kapcsolódó összefüggéseiben
fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásával nyeri
el.
A módszer lényeges eleme, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: az eredmények
bírálata és a kritika nyilvánosan történik. A bírálat mértéke nem csupán az érdemjegyben
értendő, hanem azt kell vizsgálni, hogy a kitűzött cél és a kapott eredmény mennyiben fedi
egymást, milyen a végtermék minősége. Lehetőség szerint a készterméket minél nagyobb
nyilvánosság elé kell tárni: nem elég, ha csak a tanár vagy a csoport tagjai látják - lehetőség
szerint minél szélesebb kör lássa eredményünket. Erre nagyon jól használható az Internet.
A munka ilyen szemléletű szervezése lehetőséget kínál a szociális tanulásra is. A feladat
megoldása során elengedhetetlen a tanulók, a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja.
Ezek olyan helyzetekbe hozzák a tanulókat, amelyek a szokványos tanórai keretben soha nem
történnek meg, itt viszont lehetőségük van az ilyen szokatlan élethelyzet adta nehézségek,
kommunikációs problémák megoldására.
A projekt-módszer alkalmazásának lehetőségei Magyarországon
Ma Magyarországon, átlagos iskolai körülmények között nagyon nehéz megvalósítani a
projekt-orientált tanítást. Egyes iskolákban projektnapokat tartanak, a legtöbb helyen
szakkörök, tudományos diákkörök keretén belül valósítható meg a módszer.
Már jó néhány iskola szervez projekt-hetet, amikor a hagyományos tanítás helyett az
előkészített projekteket valósítják meg. Az ilyen munkában az iskola minden tanulója, és
tanára részt vesz.
A szerepek változása
Az asszimetrikus tanár-diák viszony, amely általában jellemzi az oktatás folyamatát a
projektek megvalósítása során jelentősen módosul. Eddig a tanár volt az, aki a folyamatot
szervezte és irányítja, ő tanított, a diák pedig többnyire passzív befogadó volt. Neki csak
figyelni, megérteni kellett, és persze a végén számot adni a megszerzett tudásról.
Ez a módszer viszont a tanár és a diák szerepét egyaránt megváltoztatja. A projekt
megvalósítása során a résztvevők közösen dolgoznak, ezért szükségszerű a tanár-diák viszony
szimmetrikussá váljék. Így a katedrán álló tanár helyett egy külső szemlélő egy olyan
csapattagot lát, aki a többiek között ül, és végzi az ő részét a munkából. Már nem a tudás
egyedüli letéteményese, hanem egy olyan, nagy tapasztalattal résztvevő, aki a többieknél a
módszerek tekintetében több tapasztalattal rendelkezik. Bizonyos szakmai részterületeken a
diákok többet tudhatnak a tanárnál. (Gondoljunk csak a számítástechnikára!). Ezt a helyzet
nagyon sok tanár számára kínos, ezért sokan félnek is projektekben, projekteken dolgozni,
hiszen ez nagyon ingoványos terep, érdemes elkerülni, mert a tanári tekintély elveszíthető. A
gyerekek egészen másképp állnak hozzá egy probléma megoldásához, mint egy felnőtt, mint
egy tanár. A felnőtt először elemzi a problémát, keresi azt a módszert, amit alkalmazni lehet a
megoldás során. A gyerek pedig egyszerűen csak próbálkoznak, jórészt így közelítik meg a
problémákat, s ennek tudatában kell lennünk. A "trial and error" módszer nagyon nagy
hibaszázalékkal működik (nagyon sok próbálkozás után történik csak valami érdemleges), s
nyilván sokszor célszerűtlen a sok próbálkozás.
Természetesen a gyerekek számára is új ez a fajta megközelítés. Sok gyerek szerint ez
nehezebb, mint a padban ülni, és meghallgatni azt, amit a tanár mond. Aztán, ha rendesen
odafigyelnek és jól vissza is tudják adni az elhangzottakat, akkor csupa jó jegy az eredmény.
A projektek során semmi sincs úgy, ahogy addig volt. Már a probléma megfogalmazása is
munka, ami ezzel nem is ér véget, mert még meg kell keresni a megoldásokat is, és ezeket
végig kell csinálni. A projekt vezetőjének, kitalálójának arra kell törekednie, hogy a tanulók
önállóan tervezzék meg és vigyék végig munkájukat, s ők csak moderátorként, segítőként
működjék közre. Persze, ez nem megy egyik pillanatról a másikra. A tanár feladata marad egy
ideig a projekt kezdeményezése, a folyamatok levezénylése, a lehetőségek megmutatása
(rávezetéssel), stb.
A módszert sokféle módon, sok definícióval próbálták már meghatározni, de egy dologban
majdnem mindenki egyetért: ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a
gyerekek nevelésének, személyiség-fejlesztésének nagyon hatékony eszköze.
Hogyan épül föl egy projekt?
A projekt az alábbi szakaszokból állhat:
a téma kiválasztása
a megoldáshoz terv készítése
a témához kapcsolódó szakirodalom gyűjtése
a szakirodalom (a téma) feldolgozása
a termék, produktum összeállítása
a projekt értékelése
a termék, produktum bemutatása.
A téma sokféle lehet, bármilyen témában szervezhető projekt. Olyan is, amely a szűken vett
tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; de olyan is, amely csak
részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. Példa
lehet erre egy középiskolában működő diákkör munkája. A gyerekek az első alkalommal
ötletbörzét (brainstorming) tartottak. A felmerült ötletekből került ki a megvalósítandó téma.
A második lépés a tervkészítés, ahol – csakúgy, mint a témaválasztásnál – a tanárnak csupán
irányító szerepe van. Együtt tervez a gyerekekkel, és mint "moderátornak" arra kell figyelnie,
hogy minden gyerek megtalálja a feladatát a munkában. Itt dől el, hogy a projekt be tudja-e
tölteni azt a szerepét, hogy minden gyereknek egyaránt biztosítja az értelmes tanulás és
munka lehetőségét, hogy ne csak a jó tanuló, hanem a rosszab érdemjegyekkel rendelkező
gyerekek is megmutathassák, az élet bizonyos területetein ők is képesek jó teljesítményt
nyújtani.
Az adatgyűjtés, a szakirodalom feldolgozása, mint a projekt harmadik lépcsőfoka, történhet az
iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek
eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg.
A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az
alternatív iskolákban az epochákon belül, akár az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi
alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen,
ha nincs lehetőség másra. Fontos azonban, hogy az iskolán kívüli, egyéni tapasztalatok
alapján dolgozzunk.
A legfontosabb azonban az, hogy a munka közös tevékenység legyen, a tanár inkább csak
megfigyelőként, segítőként vegyen részt, ne pedig irányítóként. A projekt olyan munka, ahol
a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a közöshöz, miközben egymástól is
nagyon sokat tanulnak. Az osztályteremben nem aktív gyerekek kitűnhetnek ügyességükkel,
gyorsaságukkal, szervezőkészségükkel, döntésképességükkel, életrevalóságukkal.
A termék, a produktum összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. A szakközépiskolai
projektekben gyakrabban dolgoznak szűkebb, konkrétabb , általában szakmai témákon, így az
eredmények is egyértelműbbek, kézzelfoghatóbbak. A mérések, kísérletek, technológiák
körüljárása, a tapasztalatok nemzetközi cseréje gyakran életközelibb és megvalósíthatóbb
projektet eredményez, mint az általános tantervű iskolák kulturális, hagyományőrző
programjai, amelyek nehezen átláthatóak, és a gyerekek sokszor elvesznek a feldolgozható
tapasztalatok és információk rengetegében.
A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki
az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola
szűkebb vagy tágabb környezetének. A termék bemutatásával kezdődik a projektmunka
értékelő fázisa, ahol fontos önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése,
szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb ez a folyamat olyan iskolai
közösségben, ahol a gyerekek és a tanár között partneri a viszony, és a szóbeli közös
értékelésnek van gyakorlata. Nagyon fontos, hogy ha lehet, akkor valamilyen külső bírálat is
Ennek oka lehet, hogy a projektben részt vevők az önellenőrzést kevésbé fontosnak érzik,
mint a nyilvánosság előtti megjelenést.
A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos
tantermi órák soha. A hagyományos iskolai tanulmányokban lassan haladókról kiderülhetnek
az értékeik a projekt során, és ez megváltoztathatja a gyerekek önértékelését is. A különböző
kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a
közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen
tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra.
Internetes diákprojektek
Az Internet oktatásbeli
megjelenésével új
kommunikációs csatornák
nyíltak meg, új formái
alakultak ki az
együttműködésnek, és a diákok
csoportmunkájának új virtuális
színtere lett, a világháló. Az
Internetes diákprojektek
lényege, hogy egymástól távol
levő, esetleg különböző
kultúrájú, nemzetiségű, nyelvű diákcsoportok működhetnek együtt egymással egy-egy
érdekes témát közösen kidolgozva. Az a forma is elképzelhető, hogy egy adott témán
dolgoznak ugyan, de minden csoport külön végzi a munkáját, és csak a végén összegzik
eredményeiket. Ez a megközelítés érdekes lehet azért, mert így látható hogy egy adott
problémát hogyan old meg egy magyarországi, és egy erdélyi magyar diákcsoport. A munka
során diákok megtanulják használni a számítástechnika eddig számukra kihasználatlan
lehetőségeit, az Internetes kommunikáció (e-mail, chat, World Wide Web) mikéntjét. Az
előbb említett kommunikációs csatornákat minden bizonnyal már nagyon sok diák használta,
chat-el, levelezik, és a böngészőt is meglehetősen profi módon használja. Egy diákprojektben
lehetőség van arra, hogy a résztvevők elmélyítsék a természettudományos ismereteiket,
gyakorolják tudásukat „életszagú” helyzetekben. A munka során aktív tanulás közben a
résztvevők „szakértővé” válhatnak egy-egy témában. Ilyen együttműködés alapja lehet
kísérletek tervezése, megfigyelések, mérések, egy téma részletes kidolgozása, bemutatása,
összehasonlító vizsgálatok.
A projekt eredményeként egy összefoglaló honlap születik, dokumentálva a munka
folyamatát, eredményeit, fotókkal, akár több nyelven is. Hasznos melléktermékként egy
oktatási segédlet, cikk, tananyag, szoftver stb. keletkezik. Fontos, hogy a diákok a projektek
révén nyelvismeretüket is gyakorolhatják, megtanulnak csapatban dolgozni, képesek lesznek
megszervezni egyéni munkájukat, a csoport esetleges kiscsoportjainak munkáját is
megfelelően tudják majd koordinálni, megtanulnak kommunikálni az Interneten keresztül,
megismerik egymás kultúráját, iskoláját és természetesen barátságok, személyes kapcsolatok
szövődnek (és nemcsak virtuálisan).
A projektmódszer alkalmat ad a KIT (kommunikációs és információs technológia) ismeretek
elsajátítására, gyakorlására. A számítógépes munka népszerű és egyben fontos, a diákok e-
mailt, chat-et használnak, megismerve a netikettet (az Internetes magatartás szabályait), a
távmunkát, az információk keresését, válogatását, értékelését, az adatgyűjtést és a publikációt
a World Wide Weben (honlapok készítése).
Egy már megvalósult projekt bemutatása - A mágneses vonat technológia
Bevezető foglalkozás: ötletroham, Mivel foglalkozzunk?
Részlet az ötletet adó újságcikkből:
Napjainkban egyre égetőbb probléma, hogy a közlekedésben minél jobban ésszerűsítsük az
energiafelhasználást. A kérdést több oldalról is szemlélve, ebben az esetben nem elég az, ha
csak az üzemanyag megtakarításra gondolunk. Sok esetben egyéb tényezőket is figyelembe
kell vennünk. Ilyen tényező például az idő is. Ha valaki repülőgépen utazik, akkor számára
nagyon sok idő vész el, míg a reptéren várakozik, illetve, amíg a repülőtérről bejut a városba.
(Hiszen a repülőterek a városközpontoktól meglehetősen nagy távolságban épültek.) A másik
tényező, amit figyelembe kell még vennünk, az a környezetbarát megközelítés. „
"Mágnesvonat modell" - építés
A cél meghatározása (Hol tudjuk hasznosítani a végterméket? – Milyen pályázaton tudjuk
benyújtani?)
A 10.f osztály és a 9.c osztály csoportja egy mágnesvonat modell fejlesztésbe kezdett bele a
kolozsvári Apáczai Líceum diákjaival közösen. Ehhez a Kutató Diákok Országos Szövetsége
pályázaton nyert összegből már elkészült egy modell.
A csoport ennek továbbfejlesztését szeretné folytatni, együttműködve az erdélyi diákokkal, és
végül közös pályamunkát kívánunk benyújtani az OM és a Szabadalmi Hivatal által kiírt A
szakkör, mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere című pályázatára.
Munkamódszer ismertetése, források felkutatása (könyvtár, és Internet)
A források feldolgozása - Hol lehet a megfelelő mágneseket beszerezni?
1. foglalkozás
Érdekes kísérletek mágnesekkel (lebegő mágnes korongok, lebegő mágneses ceruza)
Egy kérdéssor otthoni, önálló feldolgozásra:
Mikor és melyik országban kezdték megtervezni a mágnes vonatot?
Hogyan marad lebegve a kocsi a mágnesesség hatására?
Kell-e a vonatnak valamilyen különleges védelem?
Milyen sajátosságai teszik gazdaságossá a mágnes vonatot?
Milyen egyéb előnyöket jelenthet a mágnes vonat használata?
2. foglalkozás
A mágnesesség: egy történelmi lehetőség az árú és személyszállítás reformjára; A
mágnesesség története, alkalmazása napjainkban
A mágnesesség természete; alaptulajdonságok; A mágneses mező tulajdonságai
A mágneses erővonalak; a mágneses mező 3 dimenziós szemléltetése
A mágnesesség kapcsolata az elektromossággal
3. foglalkozás
Elektromágnesek; Készítsünk elektromágnest! Az elektromágnesességet meghatározó
jellemzők; Milyen az elektromágnes mágneses mezeje?
Építsünk galvanométert! Még egy egyszerű árammérő műszer megépítése!
Árammal átjárt vezető körüli mágneses tér; a mágneses mező kimutatása más
módszerekkel
Építsünk villanymotort!
4. foglalkozás
A mágneses lebegés és mágneses meghajtás elve; a lineáris motor
További foglalkozások (nem tervezhető a száma, hiszen a csoportok sokszor külön
dolgoznak pl. otthon.)
Tervezzünk egy mágneses vonat modellt!
A modell megépítése
Közben a munka dokumentálása is folyik. Fotózás, weblap fejlesztés, publikálás.
A következő URL címen a Bánki Donát Műszaki Középiskola és a Apáczai Csere János
Líceum (Kolozsvár)közös projektjének végtermékét nézhetik meg.
http://www.banki-nyh.sulinet.hu/zsigozs/bdmsz.htm
Számítógéppel támogatott értékelés
A MOVELEX Feladatgenerátor egy könnyen használható eszköz, mellyel a tanárok
egyszerűen és gyorsan képesek feladatokat összeállítani és a számítógép teremben a diákokkal
megoldatni. (A MOVELEX szó a "mozgóképes szótár" kifejezésből származik.) A
feladatlapokat akár szövegszerkesztővel is össze lehet állítani, majd a feladatgenerátor
szerkesztőjével beállítani a kívánt formát (választás, mondat-kiegészítés, párosítás, sorba
rendezés, stb.)
A program két részből áll, a tanári és a diák részből, amelyek hálózaton keresztül
kapcsolódnak egymáshoz. A program alapvetően hálózatos üzemmódra készült, de -
amennyiben nincs hálózat - működtethető független gépeken is, a tanulók által készített
naplófájlok - átmásolva - összesíthetők a tanári gépen.
Mivel a programban résztvevő iskolák hozzájutottak ehhez a nagyszerű szofverhez,
lehetőségük nyílik arra, hogy a benne rejlő lehetőségeket kiaknázzák.
Mentorálási, továbbképzési tevékenység a ROIP kutatásban az adott tantárgyban
A program kezdetekor 10 iskola kezdte el a munkát. Az első továbbképzésen 6 kolléga vett
részt. A három nap során, három előadó, három témát járt körül. Az első napon az Interneten
található források (levelezőlisták, szimulációk, stb.) tanórán való alkalmazási lehetőségeiről
beszéltünk, a fő hangsúly a prezentációk tanórai felhasználásán volt. A nap során minden
kolléga elkészített egy olyan számítógépre csatlakoztatható mérőeszközt, amelynek
segítségével az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást lehet vizsgálni.
A második nap során Dr. Piláth Károly a számítógéppel segített mérések órai alkalmazását
mutatta meg, itt az általa fejlesztett, és a Sulinetről ingyenesen letölthető hangkártyára
alapozott mérőeszközöket, és a szoftvert mutatta be. A harmadik napon Dr. Vida József a
tanórai motivációs kísérletek fontosságáról beszélt, illetve nagyon sok, könnyen kivtelezhető,
olcsón előállítható kísérleti eszköz leírását adta közre.
A kollégákkal a kommunikáció elég nehézkesen zajlott, mert számukra az Internet nem, vagy
csak nagyon kis mértékben volt elérhető. Ennek ellenére a tanmeneteket a kollégák többsége
eljuttatta a megadott határidőre.
2003 novemberében Miskolcon volt a következő továbbképzés. Ezen sajnálatos módon csak
két kolléga jelent meg. Így a tervek jó része nem valósulhatott meg. Gondolok itt a közös
projekt kivitelezésére. Ehhez sokkal szorosabb kapcsolatra lenne szükség.
Az itt megbeszélt további munka részeként végül Solymosi Tamás, Tichy Sylvia, Kóródiné
Pető Zsuzsa, Demeter Lóránd, és Husztek Péterné küldte el a megbeszélt számú óravázlat, az
előre megadott sablon alapján.
Az óravázlatok alapján két fő felhasználási területet emelnék ki. Sokan az Excel
táblázatkezelő segítségével végeztették a gyerekekkel a feladatmegoldások során a számolást,
illetve ezen gyakoroltatták be ezeket. A leginkább mégis a prezentációkat használták a
tanórán. Ezek közül több is nagyon szép, igényesen megtervezett és kivitelezett munka. Külön
kiemelném Kóródiné Pető Zsuzsa összefoglaló órára készített prezentációját, amely nagyon
jól kihasználta a látványelemeket, és nagyon jól használható eszközt jelentett mind a tanár,
mind a diák számára.
Solymosi Tamás merőben más módon, és más célokat kitűzve alkalmazta a prezentációt.
Számomra nagyon tanulságos, és megdöbbentő volt az, hogy abban a fejlesztői környezetben,
egy teljesen új funkciót valósított meg. A prezentációkészítő program segítségével egy
tesztprogramot valósított meg, és így játékosan, újszerű környezetben tudta a számonkérést
elvégezni. Hihetetlenül ötletes megoldás!
Ugyancsak Solymosi Tamás küldte el azokat a prezentációkat, amit a gyerekek páros
munkában készítettek önállóan, egy kiadott témát feldolgozva. Ez az elem csak az
ároktőieknél jelenik meg!
Eredmények: a tanárok képességeinek fejlődése, sikeres tanóra-példák, tanulói
produktumok
Az óravázlatok alapján két fő felhasználási területet emelnék ki. Sokan az Excel
táblázatkezelő segítségével végeztették a gyerekekkel a feladatmegoldások során a számolást,
illetve ezen gyakoroltatták be ezeket. A leginkább mégis a prezentációkat használták a
tanórán. Ezek közül több is nagyon szép, igényesen megtervezett és kivitelezett munka. Külön
kiemelném Kóródiné Pető Zsuzsa összefoglaló órára készített prezentációját, amely nagyon
jól kihasználta a látványelemeket, és nagyon jól használható eszközt jelentett mind a tanár,
mind a diák számára.
Solymosi Tamás merőben más módon, és más célokat kitűzve alkalmazta a prezentációt.
Számomra nagyon tanulságos, és megdöbbentő volt az, hogy abban a fejlesztői környezetben,
egy teljesen új funkciót valósított meg. A prezentációkészítő program segítségével egy
tesztprogramot valósított meg, és így játékosan, újszerű környezetben tudta a számonkérést
elvégezni. Hihetetlenül ötletes megoldás!
Ugyancsak Solymosi Tamás küldte el azokat a prezentációkat, amit a gyerekek páros
munkában készítettek önállóan, egy kiadott témát feldolgozva.
A gyerekek munkájából egy dia
Ez az elem csak az ároktőieknél jelenik meg!
2004 februárjában Nyíregyházán volt a következő továbbképzés. Ezen négy kolléga vett részt.
A továbbképzés célja az volt, hogy az eddig az oktatásból hiányzó interaktív elemeket is
használják az órákon. A foglakozás során egy már korábban általam összeállított, ingyenesen
használható szimulációkat, segédprogramokat tartalmazó CD-t egészítettünk ki közösen újabb
programokkal.
Dr. Piláth Károly az általa kifejlesztett WINFIZ nevű, magyar nyelvű szimulációkat
tartalmazó programját ingyenesen a résztvevők rendelkezésre bocsátotta. Ezzel, és a közösen
gyűjtött többi programmal kiegészítve minden résztvevő a nap végén egy CD – n hazavihette
a gyűjteményt.
Közösen készítettünk egy olyan óravázlatot, amely szimulációt is használ illetve egy
munkalap is készült az órához, amelynek segítségével a gyerekek önállóan is képesek
feldolgozni az adott tananyagot.
A következő óravázlatok között – legnagyobb örömömre – már megjelentek a szimulációk, és
az azokhoz készített munkalapok is. Kiemelném Tichy Sylvia munkáját (sűrűségmérő labor),
amely a továbbképzésen megkezdett együtt gondolkodásunk eredményeként született.
További képzési tervek
Négy területen kell tovább fejlődni. Az egyik legfontosabb a tanórai kísérletek számának a
növelése, majd az ezt megvalósító szimuláció, és a hozzá készített munkalap segítségével a
tanultak elmélyítése, begyakoroltatása.
A második fontos terület a számítógéppel segített értékelés minél gyakoribb alkalmazása,
ehhez szükséges a megfelelő informatikai háttér, és a tanárok felkészítése a feladatgenerátor
használatára.
A harmadik terület pedig, amely talán a legfontosabb, a kooperatív tanulás módszerének
elsajátítása, és alkalmazása. A módszer egyik alapelve az építő egymásra utaltság, amelynek
lényege az, hogy a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy alkotnak egységet,
hogy egymás nélkül, együttműködés nélkül nem képesek a feladatot megoldani. Az gyerek,
számára nagyon fontos dolgokat tanul meg, figyelni a másikra, törődni azzal, hogy a társa
tudja-e, amit kell, megtanulja, hogy egy adott feladatot több irányból is meg lehet közelíteni,
megtanulja azt, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul olyan szociális készségeket, amelyek a
későbbiekben nagyon hasznosak lesznek abban, hogy sikeres ember legyen.
Felhasznált irodalom
Digitális módszerek a fizika tanításában Szerkesztette:Tasnádi Péter Főző Attila László 2002
A fizikatanítás pedagógiája Radnóti Katalin- Nahalka István- Poór István – Wagner Éva
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002
Kooperatív tanulás, Dr. Spencer Kagan Önkonet KFT, Budapest 2001
Szira Judit: A projektmódszerről
A projekt-pedagógiáról
http://www.dsb.sulinet.hu/html/hungarian/Diplomatika/proped.htm#top
Buda Mariann: A tanár mint harmadfajú Maxwell-démon
Kárpáti A.: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, Új Pedagógiai Szemle, 2000.
március
Komenczi B.: Off line - Az információs társadalom közoktatási stratégiája, Új Pedagógiai
Szemle, 1999. nyár
Komenczi B.: Online - Az információs társadalom és az oktatás, Új Pedagógiai Szemle, 1997.
július
Komenczi B.: Orbis sensualium pictus - multimédia az iskolában, Iskolakultúra 1997/1.
Nyírati László: A számítógép hatása az iskolára
ELTE TTK Oktatástechnikai csoport cikkgyűjtemény: http://felis.elte.hu/dept/hu/index.html
Fehér Péter: A számítógéppel segített tanulás gyakorlata
Fehér Péter: Konstruktív pedagógiai kísérletek számítógéppel
Fehér Péter: Milyen legyen egy Internet-pedagógus?
Kárpáti Andrea: Számítógéppel segített tanulás
Sergey Kiselev appletjei:
Glenbrook High School weblapja:
Walter Fendt applet gyűjteménye
Fu-Kwun Hwang Virtual Physics Laboratory http://www.phy.ntnu.edu.tw/ntnujava/
Explorescience Classic http://host.explorelearning.com/ESClassic/
WINFIZ http://www.extra.hu/pcpdidact/