1
Szövettípusok a növény és állatvilágban
Hogyan növekednek és fejlődnek a növények, állatok?
Milyen állandósult szövetek alkotják?
Többsejtűség
• Óriás gomba: Armillaria ostoyae, Oregon, 8.9 km2
• Óriás vízi növény, Földközi tenger, Posidonia oceanica, 8 km
• Mamutfenyő: Sequoiadendron giganteum, 83.8 m magas, kb. 2 millió kg
2
Többsejtűség • Sejtosztódás
• Sejt növekedés
• Sejt differenciálódás
• Sejtek migrációja
• Sejtek programozott sejthalála (apoptózis)
• Sejtek közötti kapcsolatok
Soksejtű szervezetek: növényvilág
ivarsejtek
embrió
zigóta
totipotens
Pluripotens/
multipotens
unipotens
egyed
3
Soksejtű szervezetek: állatvilág ivarsejtek zigóta embrió egyed
sejtek
differenciálódása
totipotens Pluripotens/
multipotens
unipotens
Sejtek differenciálódása • Kevésbé specializált sejt (embrionális sejtek) → specializált
sejt (felnőtt sejtek)
• Specializált sejtben a gének egy része nem működik: génexpresszió szabályozása
Pluri-multipotens merisztémák
őssejtek
5
Csontvelő őssejtek differenciálódása
Orvosi és élettani Nobel díj, 2012
• érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké
6
Sejtek differenciálódása: növényvilág Az azonos szövetet több tulajdonság jellemez:
közös ősi eredet Protoderma, prokambium, alap-merisztéma
azonos irányú sejtdifferenciálódás
közös működés
Sejtek differenciálódása: állatvilág Az azonos szövetet több tulajdonság jellemez:
közös ősi eredet Ektoderma, mezoderma, endoderma
azonos irányú sejtdifferenciálódás
közös működés
7
Állandósult szövetek
Növényi
Bőrszövet
Alapszövet
Szállító szövet
Állati
Hám- és mirigyszövet
Kötő- és támasztószövet
Izomszövet
Idegszövet
I. Bőrszövet/Hámszövet
Növény • Védelmi szerep: a külvilág
negatív hatásaival (szélsőséges hőmérséklettel, csapadékkal, légmozgással, kártevőkkel, kórokozókkal stb.) szemben
• Kapcsolatot teremt a környezettel
• Szabályozza a gázcserét, párologtatást
• Tápanyagok felvétele és leadása
• Rizodermisz + Epidermisz • Másodlagos bőrszövet
Állat • Szervezet védelmét látják el,
külső vagy belső felszínen helyezkednek el.
• A hámszövetet alkotó sejtek szorosan egymás mellett fekszenek, szűk sejtközötti járatok jellemzik.
• Hámszövet alapja mindig a kötőszövet. A határfelszínt az alaphártya alkotja.
• Egyrétegű v. többrétegű hámszövet
8
Epidermisz
• Az epidermisz alkotói: – epidermiszsejtek
– gázcserenyílások
– epidermisz szőrök (védő és kiválasztó szőrök)
– nektármirigyek
– hidatódák
– kiválasztó sejtek, kiválasztó szemölcsök
Gázcserenyílások
Helyzete: környezeti alkalmazkodás
9
Szőrképletek
Papilla
Fedőszőr
Serteszőr
Csalánszőr
Kapaszkodó szőr
Repítőszőr
Mirigyszőr
Rizodermisz Gyökérszőrök Hosszuk 0,08 mm és 1,5 mm közötti.
Egy mm2 gyökérfelszínen 200-500 gyökérszőr található.
Egy rozsnövény gyökérzetén 14 milliárd gyökérszőr is kifejlődhet.
10
Másodlagos bőrszövet
Fellogén vagy parakambium
Paraszövet
Felloderma
Hámszövetek
Fedőhámok
Mirigyhámok
Érzék, pigment, csirahám, stb.
11
Fedőhámok
• egyrétegű v. többrétegű hámszövet
• laphám, köbhám, hengerhám
Fedőhámok a szervezetben • Egyrétegű hengerhám:
citoplazmatikus eredetű képződmények: – Mikrobolyhok: vékonybél
– Merevcsillók: mellékherecsövek, agykamrák
– Mozgócsillók: légzőutak
Többrétegű hám Vizeletkivezető utakat bélelő urothelium v. átmeneti hám.
Felszínen kialakult
ernyősejtek.
12
Fedőhámok a szervezetben
Nem szarusodó többrétegű laphám
Elszarusodó többrétegű laphám
Mirigyhám • Kiválasztó hámsejtek
• A külső elválasztású mirigyek: termékei a testfelületre (verejték, tej) vagy valamely belső szerv külvilággal kapcsolatos üregrendszerébe (nyál, hasnyál) jutnak.
• A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük. Váladékukat (a hormonokat) a testfolyadék szállítja a test különböző részeibe.
13
Specifikus hámsejtek... • Érzékhám: Pl. szaglóhám.
• Pigmenthám: szem, bőr (sejtekben pigmentanyagok)
• Endotélium, mezotélium: (vérerek falát borítják) sejtjeik a hámrétegből leválhatnak, átalakulnak fagocitáló sejtekké.
• Csírahám: magasabb rendű állatokban az ivarsejteket a mezodermális eredetű csírahám termeli. A herékben és a petefészekben fordul elő.
• Felszívóhám (bélbolyhok)
II. Alapszövet/Kötő és támasztó szövetek
Növény
Valódi alapszövetek
Mechanikai alapszövetek
Kiválsztó és váladéktartó alapszövetek
Állat
Tulajdonképpeni kötőszövet
Zsírszövet
Porcszövet
Csontszövet
14
Valódi alapszövetek
Asszimiláló
• Klorenchima: – Oszlopos klorenchima
– Szivacsos klorenchima
– Szeptumos klorenchima
Raktározó
• Keményítő
• Olajak
• Fehérjék
Átszellőztető alapszövet
Vízi növények szerveiben:
csillagparenchima
15
Mechanikai alapszövet
Kollenchima
• Cellulóz és pektin
• Hosszú megnyúlt: prozenchimatikus sejtek
Szklerenchima
• Lignin
• Elhalt sejtek
• Szklereida (kősejt)
Kiválasztó és váladéktartó alapszövet
• Extracelluláris: • Mirigyszőr
• Nektárium
• Illatmirigy
• Intercelluláris: • Illóolaj
• Tejcsövek
16
Kötő- és támasztószövetek • Jellemzők:
– Sejtközötti állomány nagy tömegű
– Ez a szövet alkotja a szervezet vázát.
– egyik szövetféleség a másikká alakulhat.
– Kitöltik a szervek közötti hézagokat
Kötőszövet építőkövei
• Sejtek: – 1. helyhez kötöttek, pl. kötőszöveti sejtek, zsírsejtek;
– 2. vándorsejtek, az immunitásban fontosak
• A kötőszöveti rostok:
– 1. enyvadó v. kollagén rostok
– 2. rugalmas v. elasztikus rostok (elasztin)
– 3. rács- v. retikuláris rostok
17
Tulajdonképpeni kötőszövetek
• lazarostos kötőszövet : legtöbb szervben megtalálható • zsírszövet: zsírraktározó szövet • ínszövet: kevés, sejtközötti állománya van, tömöttrostos kötőszövet az ín, kollagén
rostokat tartalmaz; ízületi szalagok,
18
Porcszövet
• Porcszövetet a sejközötti állomány szerint: – Hyalin vagy üvegporc (sejtközötti állománya egynemű) – csontok
ízesüléseinél
– Rugalmas porc (sejtközötti állományban rugalmas – elasztin - rostok vannak) – fülkagyló
– Rostos porc (tömött kollagén rostok) - csigolyák közötti porcokban.
Csontszövet
• Csontszövet csontsejtekből és sejtközötti állományból épül fel
• Természetes állapotban a csont 15-40% vizet tartalmaz, a többi része szilárd anyag (30-40% szerves anyag: osteokollagén és fehéjék, 60-70% szervetlen anyag: hidroxiapatit Ca10(PO4)6(OH)2) (85%), CaCO3, MgCO3, kova
• A csont felszínét csonthártya borítja
19
III. Szállító szövet
Fa
• Gyökérből a vizet és ásványi sókat
• Elsődleges fa
• Másodlagos fa
• Sejtes elemek: – Tracheida
– Trachea
– Faparenchima sejtek
– Farostok
Háncs
• Levéltől a növény összes szervébe a kész asszimilátumot
• Elsődleges háncs
• Másodlagos háncs
• Sejtes elemek: – Rostasejtek
– Rostacső
– Kísérősejtek
– Háncsparenchima
– Háncsrost
Szállítóedények
20
IV. Izomszövet • Intenzív és gyors összehúzódás jellemzi
• Izomszövet izomsejtekből és izomrostokból áll
Izomszövet
Sima
• elhegyesedő, orsó alakú sejtek
• Izomsejteket kötőszöveti rostok fűzik egymáshoz, így izomrétegeket alkotnak
• Izomsejteket vékony plazmahártya a sarcolemma borítja
• Izomsejt: sarcoplasma és miofibrillumok
• Bélcsatorna falában, légcsőben, vérerek falában találhatóak.
Harántcsíkolt
• izomrostok alkotják
• fehér és vörös izomrostok
• Fehér izomrost: több az izomfibrilla, kevesebb a sarcoplasma, a vörös izomrost esetében fordítva.
• Izomrostokat izomnyalábokká finomabb kötőszövet fogja össze nyalábokká, míg kötegekké nagyobb tömegű kötőszövet
22
V. Idegszövet
• Szervezet legdifferenciáltabb szövete
• Alapeleme a neuron, amely sejtestből és annak nyúlványaiból áll
• Működésük alapján: érző, mozgató, asszociációs, szekréciós neuronok
• Tulajdonságuk az ingerlékenység és ingerület vezetés
• Neuron nyúlványai: dendritek, neurit (axon) amely a végfácskában végződik
Idegszövet