AZ AKTUÁLIS INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK (POLICY) NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉSE
Networkshop 2015
Racsko Réka
Absztrakt Az elektronikus tanulási környezetek kialakítását és bevezetését célzó összehasonlító pedagógiai kutatások egyik aspektusa az országok infokommunikációs stratégiáinak vizsgálata.
Munkám során a globális nemzeteken (Európai Unió, OECD-országok) átívelő K+F programok mellett szeretném összehasonlítani Ausztria, Észtország, Dél-Korea valamint Szingapúr országos fejlesztési terveit, valamint ezen túlmenően egy szempontrendszer alapján hazánk stratégiáját is vizsgálnám a K12 korosztályt érintő oktatási információs és kommunikációs technológiákat érintő lehetőségekre fókuszálva.
A választott országokra azért esett a választásom, mert egyrészt a nemzetközi tanulói teljesítményméréseken elért helyezést fontos kritériumnak tekintem, valamint szeretném az IKT-területén jól (bevált) gyakorlatként aposztrofált országokat összehasonlítani, és ez alapján az aktuális trendeket felvázolni.
Fogalmak
„dolgok internete”
Az emberek közti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat manapság egyre inkább kiegészítik a gépek közti kapcsolatok – az úgynevezett „dolgok internete” –, amelyek fontos tevékenységeket támogatnak, még olyan esetekben is, amikor nem vagyunk tudatában az internet szerepének.”
A 2013-as év számos jelentős gazdasági és technológiai szakértő és média szerint is áttörést hoz az IoT (Internet-of-Things) néven ismeretes, eredetileg az RFID technológiához kapcsolódó koncepció terén.
Big DataA Big Data legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy óriási adatmennyiség, amely a korszerű informatikai eszközökön keresztül közvetlen kapcsolatba hozható a mindennapi életünkkel, képes azt befolyásolni.
Big Data - az új természeti erőforrás
A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti.
A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti. Strukturáltan és kielemezve ez a rengeteg információ nagy hasznot hozhat a cégek és ügyfelek számára.
http://i0.wp.com/www.techxx.net/wp-content/uploads/sites/11/2014/06/IoT.jpg
Internet of Things
http://www.techxx.net/2014/06/23/12-top-internet-of-things-infographics/
http://www.wired.com/2013/06/is-big-data-in-the-trough-of-disillusionment/
Sven LöfflerT-SystemsÜzleti Intelligencia és Big Data üzletfejlesztési igazgatója
mennyiség (volume), sebesség (velocity) változatosság (variety)
Mely szektor lesz a legdimanikusabban fejlődő a következő években?
Európai UnióDigitális gazdaság és a társadalmi index 2015(Digital Economy and Society Index 2015)
• Európai Bizottság hozta nyilvánosságra
Cél:
• azt vizsgálni, hogy mennyire állnak készen a digitális átállásra a tagállamok
• 5 dimenzión keresztül vizsgálja
Sávszélesség Emberi tőkeInternet-
használatTechnológiaiintegráció
Digitálisannyilvános
szolgáltatások
• lefedettség• sebessség• minőség
• internethasználat• alapvető digitális
készségek• IKT-specialisták• STEM területen
diplomázók
• tartalom• kommunikáció• információcsere• tranzakciók
STEM (science, technology, engineering, and mathematics.)természettudomány, infotechnológiák, mérnöki tudományokmatematika
digitális gazdaságaz üzlet
digitalizálódásae-hirdetések
ekormányzateEgészség
Az 5 pillér
1.dimenzió: Az országok teljesítménye sávszélesség tekintetében
Digitális gazdaság és a társadalmi index 2015
A legjobban teljesítő országok Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország. Ezen országokban kétszer jobb az eredmény , mint Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban.
2.dimenzióEmberi tőke
Spanyolország, Magyarország és a Cseh Köztársaság fejlődő tendenciát mutat. Sokkal gyorsabban fejlődnek, mint más, hasonlóan értékelt országok.
3.dimenzió: Internethasználat
A magánszemélyek65%-a használja az internetet naponta
A háztartások 81%-ának van
internet-hozzáférése
4.dimenzió: Technológiai integráció
A kis-és közepes vállakozásoknál (SME) 15% -ban kerül során online eladásra
A kis-és közepes vállakozásoknál 7% ad el a határon kívül
Nagyvállakozásoknál ez 21%Nagyvállakozásoknál
ez 35%
5.pillér:Digitálisan nyilvános szolgáltatások
Belgiumban, Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában, Litvániában és Máltán, kevesebb mint 5%-a az általános felhasználóknak írat receptet online.
Észtországban, Dániában, Horvátországban és Svédországban 97% használ online receptet.
Andrus Anship
Európai Bizottság alelnöke, az egységes digitális piac területért felelős vezető
„Az európaiak túlnyomó többsége többen használja az internetet.
Az állampolgárok minél több tartalmat szeretnék elérni az online.
Ezt meg kell, hogy könnyítsük számukra.Az egységes digitális piac biztosíthatja az egységes és
szélesebb körű hozzáférést. Hozzájárulhat a vállalkozások innovációnak növekedésében ,
növeli az online szolgáltatások iránti bizalmat, különös tekintettel az e-kormányzatra és a bankszektorra.
Az Európai Bizottság segíteni fogja ennek beteljesülését.”
Forrás. Európai Bizottság. Eurostat
Intelligens városok és községek„Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre
álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és
fenntarthatóbb városi környezet kialakítását.
Egy várost akkor nevezhetünk „intelligensnek”, ha gazdasági fejlődést az emberi tőkébe, valamint a tradicionális és modern információs-kommunikációs infrastruktúrába való befektetés ösztönzi, lehetővé téve az életszínvonal
emelkedését és a természeti erőforrások megfontolt kezelését."
(Smarter cities for Smarter Growth, IBM Institute for Business Value, 2010)
http://intelligensvarosok.kormany.hu/
EU Smart Citites &Communities program• Az Infokommunikációs Technológia (IKT) alkalmazása a városok kitörési
pontját jelentheti, és nemcsak a hatékonyabbá tételükben segíthet, hanem lakói életkörülményeinek javításában, a városhoz való kötődés, a városi identitás erősítésében is.
http://ec.europa.eu/eip/smartcities/about-partnership/how-do-i-get-involved/index_en.htm
közlekedési dugók környezetszennyezés magas energiaköltségek
mobilitás tisztább városi környezet
hatékony energiafogyasztás
A partnerség
magas részvétel
közepes részvétel
alacsony részvétel
2014-ben 370 vállalást fogadtak el 3000 partnertől.A vezető szervezetek 31 országból kerültek ki.
A vezető szervek csoportosítása
hatóságok
üzlettudományos
szféra/kutatóintézetek
nem kormányzati szervezet (NGO
egyéni kezdeményezések egyéb
https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/smarter_cities_infographics_a4_october_2014_v2.jpg
Az alkalmazott területek egy része
városi mobilitás nyílt adatok üzleti modellek pénzügy és beszerzés
Ehhez szükség van a megfelelő információs műveltséggel,, digitális állampolgárság-kompetenciákkal
rendelkező egyénekre.
https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/smarter_cities_infographics_a4_october_2014_v2.jpg
Az oktatáspolitikai tervezési modellje, 2011-13
Jövőkép MestertervVégrehajtási és
fenntartható finanszírozási terv
Értékelés és adaptáció
SITES IKT képességvizsgálatok
Forrás: Kárpáti,2014
.
Forrás: Kárpáti,2014
Észtország: a „tigrisugrás”a digitális átállás sikere
EUN ESSIE projekt: IKT az iskolában 2012
Az állampolgárok 84% van online és rendelkezésre áll mindenhol az internet-kapcsolat.Az észt diákok az e-iskola és az iskolai weboldalak legaktívabb felhasználói.
https://e-estonia.com/components/
A digitális átállás állomásai
1986
• a programozás a második legfontosabb műveltségelem minden állampolgárnak a Szovjetunióban
1997
• az iskolák informatizálása
2001
• IKT intergáció az iskolában és ehhez tananyag készítése
2006
• e-learning környezet kialakítása és módszertan
2012
• tanulás és tanítás a digitális korban
2014
• digitális átállás. 1:1 modell oktatási felhő, e-tankönyvek, e-iskolatáska
2014-
2020
• Nemzeti E-learning stratégia
Dél-Korea:a demokratikus IKT-hozzáférésen alapuló oktatáspolitika
• 100 % elvégzi a 6 osztályos elemi iskolát• 99,8 % továbbtanul 7-9. osztályban• 99,6 % továbbtanul 10-12. osztályban• 97,2 % írástudó
• 2013, PISA világelső: matematika, természettudományok, olvasás
Forrás, Kárpáti, 2014
mobil kommunikáció és hálózatos oktatás
Nemzeti Infokommunikációs StratégiaDigitális Magyarország
2014-2020
digitális ökoszisztéma
Pillérekdigitális infrastruktúra
digitális kompetenciák
digitális gazdaság
digitális állam
Horizontális tényezőkeBefogadásK+F+Ibiztonság
Forrás: http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf
Pillérszerkezete
A tanulók felkészítése a 21. századi állampolgárságra
A tanulók tanulási és tudományos teljesítménye
digitális hozzáférés (teljes elektronikus részvétel a társadalmi,közösségi folyamatokban és tevékenységekben: kompetencia és technikai háttér)
digitális műveltség (információmenedzsment,adekvát eszközhasználat)
digitális kommunikáció (az információk elektronikus úton történő cseréje, közvetítése)
Az iskolai környezet és a tanulók viselkedése
digitális kötelezettség és felelősség (szabályok ismerete és partnerség a szabálytudatban)
digitális etikett (digitális tartalmak előállítására és online tevékenységre,
viselkedésre vonatkozónormák betartása)
digitális biztonság (fizikai és szoftveres biztonság, elővigyázatosság
Az iskolán kívüli életvezetés és a tanulási
környezet
digitális kereskedelem (digitális és nem digitális termékek és produktumok elektronikus eladása, illetve vásárlása)
digitális jog (szerzői jog betartása,online jogok rendszerénekismerete,
alkalmazása saját produktumokra)
digitális egészség és közérzet (fizikai és mentális egészség,közérzet)
Az ISTE által kidolgozott modellben – az oktatás világá- hoz kapcsolódó – digitális állampolgárság alábbi, 3 x 3-as felosztását olvashatjuk (Ribble– Bailey 2007; Ribble 2011): idézi Ollé-Lévai és mtsai. (2013):Digitális állampolgárság az információs társadalombanURL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf
Az újragondolt modell kulcselemei
1. Kommunikáció és eszközhasználat
2. Tevékenység és viselkedés
3. Értékteremtés és produktivitás
ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013 Ollé-Lévai és mtsai. (2013) Digitális állampolgárság az információs társadalombanURL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf
Kommunikáció és eszközhasználat
digitális kommunikáció
digitális hozzáférés
digitális eszközhasználat
Tevékenység és viselkedés
digitális egészség
digitális énmegjelenítés
digitális együttélés
Értékteremtés és produktivitás
értékteremtés
produktivitás
időgazdálkodás
tartalomszervezés
Az újragondolt modell kulcselemei
ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013 Ollé-Lévai és mtsai. (2013Digitális állampolgárság az információs társadalombanURL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf
„A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak.”
C. Stern (2003)igazgató
National Research Council/National Academy of Sciences
A probléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok.
A kihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt.
NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials Community, 2011, 24.1. p. 21–25 idézi Koltay
Konklúzió