PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Felismerendõk pirossal jelölve!
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Pikkelyek:irhában fejlõdnek
ganoid pikkely: merev, fényes, kemény ganoinréteg borítja,
pl. kecsegealakúakon: szabálytalan v. rombusz alak
elasmoid pikkely: rugalmas, vékony csontlemez, amelybe sok fehérje is beépül, ezekokozzák a rugalmasságot
típusai:
• cycloid (kerek) és
• ctenoid pikkely: a pikkely szabadon álló hátsó részét parányi tüskék borítják, ettõl érdestapintásúak a velük fedett halak
halivadék: kezdetben a pikkelyek nem fednek át
lehetnek: nagy méretû pikkelyek (ponty)
csökevényes, apró pikkelyek (csíkfélék)
hiányozhatnak (harcsafélék), náluk sokkal intenzívebb a nyálkatermelés
mint a pikkelyes halaknál
minél gyengébben fejlett a pikkelyzet, az irha annál vastagabb és a nyálkatermelés annálerõteljesebb
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
pikelyek alkalmazása a halak azonosításánál:
pikkelysorok száma fajra jellemzõ
az oldalvonal mentén, vagy ha nincs oldalvonal, a test középvonala mentén akopoltyúfedõtõl a farokúszóig kell számolni
fontos lehet az oldalvonal alatti és fölötti pikkelysorok számának ismerete
pikkelyképlettel adják meg a pikkelyszámot:
pl. ponty:5 - 6
32 ——— 415 - 6
magyarázat:
az oldalvonal mentén 32-41 pikkely van,a hátúszó eleje alatt az oldalvonalig 5-6,a hasúszó töve fölött az oldalvonalig 5-6
az oldalvonalat a pikkelysoron látható parányi nyílások jelzik
• lehet teljes pl. ponty, lefutása lehet zegzugos pl. garda
• lehet rövid pl. szivárványos ökle: 4-6 pikkelyen látható anyílás
• hiányozhat pl. gébek
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
egyes pontyfélék hímjeinnászidõben az epidermisenelszarusodó hámkiemelkedésekjelennek meg, az ún.nászkiütések (dorozsma),fõként a fej területén, de atörzsön is megtalálhatók
jászkeszeg - Leuciscus idus dorozsmával a fején és törzsén
Nászkiütés
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Úszók
osztottlágy úszósugarak
osztatlankemény úszósugarak
osztatlan lágy úszósugarak
kemény úszósugarak
elcsontosodott lágy úszósugarak (pl. ponty bognártüske)
osztott lágy úszósugarak (hajlékonyak, ízekre tagoltak)
páros: mellúszó - pinna pectoralis
hasúszó - pinna ventralis
páratlan: hátúszó - pinna dorsalis
farokúszó - pinna caudalis
farokalatti úszó - pinna analis
az úszók hártyáját úszósugarak merevítik ki
az úszók jellemzõit az úszósugárképlettel jelölik:
pl. ponty:
D III-IV/15-22
osztatlan vagy kemény sugarak: római szám
osztott vagy lágy sugarak: arab szám
D: hátúszóPDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
homocerk farokúszó formák:
domborúan lekerekített, homorú v. öblös bemetszett egyenesenlevágott
pl. gébek ezüstkárász pénzes pér sebespisztráng
kemény tüskékkel merevítetthátúszó (géb)
lágy osztott tüskékkelmerevített hátúszó (géb)
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Szinttájakpisztráng pér paduc márna dévér durbincs
mederkeresztmetszet
vízszint ésmederfenék esése
alzat minõsége,szemcseméretvízáramlássebességevízhozam
hõmérséklet
oldott O2 tartalom
átlátszóság
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
• Subphylum: Agnatha – állkapocsnélküliek
• Classis: Cephalaspidomorphi• Ordo: Petromyzontiformes - ingolaalakúak
• Subphylum: Gnathostomata - állkapcsosak
• Classis: Actinopterygii – sugarasúszójú halak• Superordo: Chondrostei – porcos-vértes halak
(Superordo: Holostei - csontos ganoidok)
• Superordo: Teleostei – valódi csontoshalak
Rendszer 1.
: Ide tartoznak a hazai halak
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
• PORCOS VÁZÚAK(CHONDROGNATHOSTOMATA) ágazata
• PORCOS HALAK (CHONDRICTHYES) osztálya• CSONTOS VÁZÚAK (OSTEOGNATHOSTOMATA)
ágazata• TÜDÕSHALAK (DIPNEUSTI) osztálya• BOJTOSÚSZÓSOK (CROSSOPTERYGII) osztálya• SUGARASÚSZÓJÚ HALAK (ACTINOPTERYGII)
osztálya
Subphylum: Gnathostomata - állkapcsosak
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Phylum Chordata
Gnathostomata
Subphylum Vertebrata
Classis Chondrichthyes – porcoshalak
Subclassis Elasmobranchii – cápák, ráják
Subclassis Holocephali – tömörfejûek
Classis Sarcopterygii – izmosúszójúak
Subclassis Coelacanthimorpha – maradványhalak
Subclassis Dipnoi – tüdõshalak
Classis Actinopterygii – sugarasúszójúak
SubclassisSubclassis ChondrosteiChondrostei –– porcosporcos--vérteshalakvérteshalak
SubclassisSubclassis NeopterygiiNeopterygii –– újúszósokújúszósok
InfraclassisInfraclassis TeleosteiTeleostei -- csontoshalakcsontoshalak
Rendszer 2.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
EudontomyzonEudontomyzon mariae – dunaiingola a Duna vízrendszerében él,kivéve a Tisza vízgyûjtõjét
ordo: Petromyzontiformes –ingolaalakúakfamilia: Petromyzontidae - ingolafélék
EudontomyzonEudontomyzon danfordi – erdélyi ingola: Tiszavízrendszerében, kifejlett egyedek más halaktestén élõsködõk
Ingola lárva: bentoszban él 3-5 évenát, egységes úszószegélye van
fokozottan védettek
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Tiszai ingoladunai ingola
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Superordo: Chondrostei – porcos-vértes halakOrdo: Acipenseriformes - kecsegealakúak
Acipenseridae - tokfélék
rostrum4 bajuszszál
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Chondrostei másik rendje:
Ordo: Polypteriformes – Sokúszóscsuka-alakúak
Polypterus bichir – nílusi sokúszós csuka
Csak információ!
Ld. Biológiai Gyûjtemény a földszinten!
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
vértsorok
heterocerkfarokúszó
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Huso huso - viza
Acipensergueldenstaedti -vágótok
Acipensernudiventris -simatok
Acipenserstellatus -sõregtok
AcipenseridaeAcipenseridae
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Huso huso Acipenser nudiventris, A. gueldenstaedti, A. stellatus
viza simatok vágótok sõregtok
Acipenser baeri - lénai tok:
halászati kutatás (hibridizálás) céljából behozott szibériaifaj, kiszabadulva a Tisza vízrendszerének néhány pontjánmegtalálható
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Acipenser nudiventris – simatok
Természetes elterjedési területén a kihalás szélén áll,szemianadrom, létezik édesvízi populációja is, a Balhas-tóban nagy de telepített populáció él védett
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Huso huso - viza
Tengeri, max. 9 m, 1500 kg, akár 100 évig élhet, 12-18 évesenlesz ivarérett, anadrom, vannak õszi és tavaszi vándorlók, azívóhelyen március és május között ívnak, ikraszám párszázezertõl 7 millióig; nagy szájnyílása révén nyíltvízi halakatis fogyaszt
védett
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
AcipenserAcipenser ruthenusruthenus -- kecsegekecsege
Átlagosan kb. 70 cm-re nõ meg, nem vándorol, csak íváshoz úszik kissé feljebb akavicsos alzatú folyószakaszokra, gerincteleneket (tiszavirág lárva!) és olykorhalivadékokat eszik. Halásszák (Duna: Paks, Gyõr környéke, Tisza: Szolnok,Szeged környéke), tenyésztik.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Kecsege (Acipenser ruthenus) feje
fenékállású száj
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Anguilliformes - angolnaalakúak
katadrom vándorlók, kb. 15faj a keleti Pacifikum és a déliAtlantikum kivételével,trópusi és mérsékeltöviterületeken
Anguilla anguilla – édesvízi angolna
familia Anguillidae - angolnafélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
leptocephalus
Angolnaegyedfejlõdése
Ívás: Sargasso-tengerben mélyvízben, szülõkelpusztulnak
letocephalus „lárva”
1-3 év alatt jut el atengeráramlatokkalEurópa partjaihoz
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Anguilla anguillaAnguilla rostrata
A leptocephalus testméretének alakulása a terjedés során
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Üvegangolnák (kör keresztmetszet, Atlanti partok mentén)fogyasztásra (jellied eel, London) és telepítésre halásszák
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Édesvízbe kerülve:
Üvegangolna pigmentálódik, felfelé vándorol a folyókon,fokozatosan kialakulnak a pikkelyei.
Az édesvizekben megtelepedve kialakul az ún. zöld angolna,amely a fõként bentosz makrogerinctelen faunáját fogyasztjakisebb mértékben apróbb halakat (+ ikrát, ivadékot).
Az angolna ivara csak kb. 20-25 cm-sen állapítható meg (egymásik tábor szerint genetikailag determinált).
Következõ nagy átalakulás a vándorlást megelõzõen lesz:
Ezüst angolna: bõr megvastagszik, has ezüstfehér lesz,ivarszervek kifejlõdnek, táplálkozást beszünteti, bélcsatornaelcsökevényesedik, szemek mérete növekszik
Fõ vándorlási idõszak: õsszel, a lemaradók tavasszal.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
üvegangolna
Az 1980-as évek közepétõl egyre kevesebb az Atlantikumban azüvegangolna (mindkét fajnál!)
Anguilla anguilla Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) VörösLista kategória: kihalófélben levõ faj!
Õshonos fajunk, eredetileg valósz. ADuna vízrendszerének nálunk ritkábbnakszámító hala volt (ld. vándorlás útvonala!)Magyarországon az 1960-as évek elejétõltelepítették, nyugati szomszádoknál márkorábban.
1991-92: nagy angolnapusztulás aBalatonon, állomány jelentõs részekipusztult, azóta a tóba nem telepítik,utolsó telepítés: 1991
Ma: legtöbb nagyobb folyónkban,tavunkban
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Anguilla rostrata
Anguilla anguilla
Kifejlett állat: 2-20 évet tölt édesvízben, havándorlását akadályozzák, évtizedekig (akár50 évig is) elélhet ott
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Muraena helena – földközi-tengeri muréna
Conger conger – tengeri angolna
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Alosa immaculata –(korábbi vélekedések (részben szinonimák): Alosa ponticapontica, Alosa pontica kessleri, Alosa kessleri, Caspialosapontica kessleri) a kül. szakirodalmakban ezeket találni.
– dunai nagy hering
ordo Clupeiformes - heringalakúakfamilia Clupeidae - heringfélék
védett
Az Alosa immaculata és az Alosa kessleri
elterjedési területe
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Ordo Clupeiformes
Fam.: Clupeidae: Clupea, Alosa, Sardina, Sprattus
Fam.: Engraulidae
Engraulis encrasicholus - szardella
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Clupea harengus – atlanti hering Engraulis encrasicolus - szardella, anchovy
Sardina pilchardus - szardíniaSprattus sprattus -sprotni
Az Európa környékivizekben legnagyobbgazdasági jelentõségûheringfélék (konzervek!)
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Cypriniformes -pontyalakúak
• Cycloid pikkelyek• Lágy úszósugarak• Hátúszó egyetlen részbõl áll• Nyitott marad az úszóhólyag („physostomi”)• Fogak nincsenek, gyakori a kiölthetõ száj, többségük mindenevõ• Garatfogak vannak• Weber-féle csontok kapcsolatot létesítenek az úszóhólyag és a
belsõ fül között• Legtöbben édesvíziek, közel 2500 faj ismert• Nálunk többnyire tavasz végén, nyár elején ívnak
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Cyprinus carpio - ponty
tükörponty
2 rövid bajuszszál a felsõ ajkon, 2 a szájszögletben.
(bõrponty: csupasz)
nyurga ponty
tõponty
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Cyprinus carpio
Elterjedés:
Fekete- és Kaszpi-tengervízgyûjtõje, Aral-tó
Cyprinus carpio haematopterus –amúri ponty
Elterjedés:
Ázsia: Amúr, kínai Távol-Kelet
Hátúszóban kevesebb sugár,hidegebb vizet jobban tûri
Cyprio rubrofuscus (koi: ebbõl)
Elterjedés:
DK-Ázsia (Vietnam, Laosz..), Amúr(a Vörös-folyó vízgyûjtõjén)
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
díszpontyok: koi pontyok
különbözõ koi pontyok tartóhálóban
Kelet-Ázsiában több mint ezer évesmúltra tekint vissza a díszpontyoktenyésztésének kultúrája, amelyneksorán a színek, mintázatok és ezekkombinációi képviselnek magas értéket
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Carassius carassius – széles kárász
Carassius gibelio - ezüstkárász
„aranyhal”
Invazív kelet-ázsiai eredetû hal, Dél-Európa felõl természetes ésmesterséges úton terjedt el a 20. sz. folyamán, Európa nagyrészén. Az invazív alak triploid, partenogenetikus nõstény, máspontyfélék hímjeivel ívik, a spermium indítja be az embriófejlõdését (gynogenezis). Mo.-n már mindkét ivar jelen van(diploid alakok, kétivaros szaporodással). Igénytelen, káros,táplálékkonkurens. Az aranyhalakat .
Egykor az állóvizekben, mocsarakban aleggyakoribb halaink egyike volt, máraállományai megritkultak.
Mindkettõnél a hátúszólegnagyobb kemény úszósugara(3.) erõsen fogazott, ún.bognártüskét alkot. Bajusznincs.
familia Cyprinidae - pontyfélék
a vad formáravisszaütõ példány
Carassius auratus - aranyhalKülön faj? K-Ázsiában kezdték 1100 körül kultiválni, Európában a 17. sz-tól tenyésztik, csak kétivarosan szaporodik.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
aranyhalak
teleszkópszemû (fekete) és fátyolfarkú(mindkettõ) fajták
hólyagszemû fajta
az aranyhalakat a kerti tavakbancsak felülnézetbõl látják, ezért atenyésztésénél arra törekedtek,hogy ebbõl a szemszögbõl minéllátványosabb fajtákat és formákattenyésszenek ki
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Abramis bjoerkna -karikakeszeg
Abramis brama -dévérkeszeg
A dévér-szinttáj névadóhala, átlagosan kb. 30 cm-re nõ meg, tipikus nyíltvízihal, a mélyebb vizekfenéklakó gerinctelenállatait fogyasztja.
familia Cyprinidae - pontyfélék familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Tinca tinca - compó
Apró pikkelyek, erõsennyálkás test,
lekerekített úszók,
1 pár rövid bajusz,
alacsony oxigénigény
familia Cyprinidae - pontyfélék familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Aspius aspius - ragadozó õn
horgásznyelven balin, nappali ragadozó, behajló alsó ajkával ragadja meg azsákmányt (keszegek, küszök, garda, békák, rovarok), garatfogaivalösszenyomja; nagyobb folyó- és állóvizekben él , max. 6-7 kg, 70-80 cm, 12 év
familia Cyprinidae - pontyfélék familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Rutilus rutilus -bodorka
Scardiniuserythrophthalmus -vörösszárnyúkeszeg
Táplálékában több az állatieredetû (rovarlárvák,puhatestûek)
Táplálékában több anövényi eredetû(vízinövények hajtásai)
Szemgyûrû: piros narancsszínû
familia Cyprinidae - pontyfélék familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Alburnus alburnus – szélhajtó küsz
Kisméretû hal, csapatokban él;
felsõállású száj, oldalán intenzív ezüstös pikkelyek, vízbehullott rovarokat eszik;
jellemzõ prédahal (fogassüllõ, ragadozó õn, domolykó, sügér)
familia Cyprinidae - pontyfélék familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Pelecus cultratus -gardaFelsõállású száj, zegzugoslefutású oldalvonal,egyenes hátvonal;
Eredetileg anadromvándorló, Magyarországona Dunában és a Balatonbanállandó populációi vannak;
Rajhal, az idõsebbpéldányok ragadozók.
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Leuciscus cephalus - fejes domolykó
Sötéten szegélyezett pikkelyek,feketés farokúszó;
Fõként a hegyipatakok pisztrángszinttáján de nagyobb folyókbanis él, mindenevõ, a kifejlettpéldányok halat is esznek;
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
fokozottan védett
Barbus barbus - márna
Barbus peloponnessius petényi –Petényi vagy magyar márna
Folyók márnaszinntájára jellemzõhal, alsóállású száj, 2pár bajusz;
Ikrája mérgezõ;
Mindenevõ, fõleg azalzaton élõ bevonatot,gerincteleneketfogyasztja;
Ajka kevésbé vaskos, színe kevésbé élénk,Hegyipatakjainkban él.
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Rhodeus sericeus amarus – szivárványos ökle
védett
Tejes
ikrás
Nászidõben erõs ivaridimorfizmus;
íváskor a nõstény 4-5 cm-es„tojócsövet” növeszt, ezzel juttatja40-100 ikráját több, nagyméretûUnionidae kagyló kopoltyúi közé(egy kagylóba csak néhányat!), akagylót a halivadék hagyja el.
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Phoxinusphoxinus –fürge cselle
Gobio gobio -fenékjáró küllõ
védett
védett
mindkettõtisztavizû (hegyi)patakjainkban él
Kis rajokban a nyíltvíztérben.
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Ctenopharyngodon idella -Amur (hínárnövények hajtásaiteszi)
Hypophthalmychthys molitrix –pettyes busa
Lemezes kopoltyúszûrõivel (fõként zoo-)planktont fogyaszt, a fehér busa szivacsoskopoltyúszûrõje viszont a fitoplanktonszûrésére alkalmas
Mindkettõt Kínából telepítették be a 20. sz. 2.felében.
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Pseudorasbora parva - Kínai razbóra
A távol-keleti halfajoktelepítésének soránbehurcolt kistermetûhal, mára a legtöbb állóés lassúfolyású vízbenelterjedt, ívási idõszakaegész nyáron elnyúlik, ahím õrzi az ikrákat.
Halastavakban(ivadéknevelõtavakban)táplálékkonkurrens,nagy szaporaságával ahazai kistermetû halakállományára nézvekedvezõtlen, káros.
Max. Kb. 10-12 cm
familia Cyprinidae - pontyfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
mindhárom védett
Misgurnus fossilis – réti csík
Noemacheilus barbatulus – kövi csík
Cobitis taenia – vágó csík
Mocsarakban, lápokban él, utóbelében járulékoslégzõszerve van, fenéklakó, szája körül 10bajuszszál van
Élõhely: tisztavizû folyókban, patakokban.
familia Cobitidae - csíkfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Ordo: Siluriformes - harcsaalakúak
pikkely többnyire nincs, egyeseknélcsontlemezek vannak, ajkak körülbajuszszálak, lehet zsírúszó, Weber–féle készülék van
Silurus glanis - lesõharcsaMax. 2,5 m, össz. 3 pár bajuszszál apró fogak kefeszerû elrendezõdésben
kis szemfamilia Siluridae - harcsafélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Ictalurus nebulosus - törpeharcsa
Észak-Amerikából betelepített faj, 8 bajuszszála van;
Ívás után mindkét szülõ õrzi a fészket, kikelés után a lárvák egydarabig együtt úsznak rajban a szülõkkel;
Mindenevõ, nálunk max. 27 cm-re nõ.
familia Ictaluridae - törpeharcsafélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Esox lucius - csuka
Minden víztípusunkban elõfordulólesbõl támadó ragadozó halunk.Kedvelt horgászhal, max. méret: 80cm körül.
ordo: Esociformes - csukaalakúak
familia Esocidae - csukafélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Umbra crameri - lápi póc
Tisztavizû, hideg mocsarakban,lápokban él, úszóhólyagjakisegítõ légzõszervvé alakult,rovarlárvákat (stb.) eszik
fokozottan védett
familia Umbridae - pócfélék
Fotó: Vad Csaba
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo: Salmoniformes – lazacalakúak
Salmo salar - atlanti lazac
zsírúszó
Anadrom, É-Európafolyóiban ívik, jell.nászruhája.
familia Salmonidae - pisztrángfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Oncorhynchus mykiss – szivárványos pisztráng
Salmo trutta fario – sebes pisztráng
Õshonos, legtisztább hegyipatakjainkban él a róla elnevezettpisztráng szinttájon, 20 C fölé nemmelegedõ, magas oldott oxigén-tartalmú vizekben él, télen ívik, anõstény farkával jell. gödröket kotoraz alzaton; az embrionális fejlõdéscsak kora tavasszal zajlik le, akifejlett példányok halakat esznek(pl. fürge cselle). Tenyésztik,telepítik.
Észak-Amerikából betelepített, kisebboxigénigényû faj, tenyésztik
familia Salmonidae - pisztrángfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Hucho hucho – dunai galóca150 cm, 20 kg, 7-17 évig él, halfogyasztó, a Duna vízrendszerében endémikus,
nászidõben a hím rézvörös.fokozottan védett
familia Salmonidae - pisztrángfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Thymallus thymallus – pénzes pér
védett
A róla elnevezett szinttáj lakója,csak a Felsõ-Tisza legtisztábbszakaszain fordul elõ nálunk.
familia Salmonidae - pisztrángfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Gadiformes - tõkehalalakúak
Lota lota - menyhal
Torokállásúhasúszó, lapított fej,parányi pikkelyek,nyálkás test.Tengeriek, csak amenyhal édesvízi.
Télen ívik, tisztavizûfolyókban él a Dunavízrendszerében,ragadozó, max. 60 cm.
familia Gadidae - tõkehalfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Gadus morrhua –
atlanti tõkehal
Európa atlanti és északivizeiben egyike alegintenzívebbenhalászott halfajoknak, akontinens belsejébe (pl.Mo.) egyikleggyakrabban szállítotttengeri hal.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Cyprinodontiformes - fogaspontyalakúak
„elevenszülõ fogaspontyok”, sok fajelevenszülõ, ivari dimorfizmusjellemzõ,
szájukban kicsi fogak ülnek, fõkéntszubtrópusi trópusi édes és félsósvizekben
Gambusia affinis – szúnyogirtófogasponty
Felsõállású száj, elõszeretettel táplálkozik a felszínközelében, szúnyoglárvák irtása végett sok helyrebetelepítették, Mo.-n a Hévízi-tó termálvizében pl.
familia Poecilidae - elevenszülõfogasponty-félék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Gasterosteiformes - pikóalakúakGasterosteidae - pikófélék
Gasterosteus aculeatus - tüskés pikó
hátúszó elõtt és a hasúszó helyén felmereszthetõ csonttüskékvannak
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Scorpaeniformes - Sárkányfejûhal-alakúakfamilia Cottidae - kölöntefélék
Cottus gobio - botos kölönte
védettPDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
ordo Perciformes -sügéralakúak
• Ctenoid pikkelyek• Vannak kemény tüskés úszósugarak• Hátúszó osztott: elülsõ része kemény, caudalis része lágy úszósugarakból
áll• Úszóhólyag kapcsolata a bélcsatornával megszûnik, zárt lesz („physoclisti”)• Szájukban ránõtt fogak ülnek• Ragadozók• A legnépesebb halrend, közel 7800 faj• Döntõen tengeriek, kevés édesvízi
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Perca fluviatilis - csapósügér
familia Percidae - sügérfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Sander lucioperca - fogassüllõ
Az állkapcson és a palatinumon a többinél nagyobb, ún. ebfogakjelennek meg az életkor elõrehaladtával.
A Balatonban az egyik legkedveltebb horgászhal.
Az ívóhelyet a hím tisztogatja és védi, a természetes szaporodásserkentésére mesterséges süllõfészkeket készítenek gallyakból,ahol szívesen leívik a hal.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Gymnocephalus cernuus - vágódurbincs
Operculuma tüskés, innen ered a neve („vágó d.”)
Fõleg fenéklakó gerincteleneket eszik,állóvizekben és lassanfolyó vizekben él.
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Észak-Amerikából díszhalként betelepített és kivadult faj, a kopoltyúfedõnlátható narancsvörös és fekete foltról kapta a nevét.
Táplálkozása miatt káros: apró gerinctelenek mellett más halak ikráit,ivadékait fogyasztja.
Íváskor és utána a hím õrzi a fészket, a kikelõ lárvák még együtt maradnak afészekben (a hím néhány napig a szájában hordja vissza az elúszkálólárvákat).
Lepomis gibbosus - naphal a hátúszó lágyúszósugarasrésze magasabbés összenõtt atüskés résszel
familia Centrarchidae - naphalfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Észak-Amerikából horgászás céljából betelepített faj, max. 50 cm
Micropterus salmonides - pisztrángsügér
familia Centrarchidae - naphalfélék
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
familia Gobiidae - gébfélék
Neogobius fluviatilis - folyami géb
Neogobius kessleri - Kessler-géb
Protherorhinus marmoratus - tarka gébvédett
hasúszók összenõve tapadókorongot alkotnak, amellyel letapadhatnak
hátúszójuk 2 részre tagolt, a hátsó rész mérete a farokalatti úszóéval nagyjábólmegegyezik
hazánkban nem õshonosak, aDunában az utóbbiszázegynéhány évben jelentekmeg, fajszámuk az elmúltévtizedek során is növekedett,napjainkban is jelent meg újfaj (feketeszájú géb - N.melanostomus)
összenõtt hasúszók
oldalvonal rendszerint nincs
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Neogobius kessleri - Kessler-géb
Protherorhinus marmoratus - tarka géb
nászruhás hím
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Proterorhinus marmoratus – tarka géb
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Neogobius fluviatilis – folyami gébCsak információ!
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com
Neogobius kessleri – Kessler- v. békafejû gébCsak információ!
PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com