Károlyi Mihály FGyKKSzKI
1
Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan)
KÉPLETEK – ÁBRÁK
Mikroökonómia Makroökonómia
BELSİ HASZNÁLATRA!
Összeállította: Sárközy Józsefné
Tóth Ágnes
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
2
Tartalomjegyzék
Mikroökonómiai jelölések.......................................................................................................................3 Képletek......................................................................................................................................4
Teljes érték, átlagérték, határérték.................................................................................4 Rugalmassági mutatók...................................................................................................5 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................5 Költségvetési egyenes (I)...............................................................................................6 Közömbösségi görbe (U)...............................................................................................6 Gossen II. törvénye........................................................................................................6 Optimális termelési mennyiség......................................................................................6 Termelıi többlet ............................................................................................................6 Fogyasztói többlet..........................................................................................................6 Optimális inputfelhasználás (L, K, A)...........................................................................7 Jelenérték - jövıérték.....................................................................................................8 Externália.......................................................................................................................8
Ábrák ..........................................................................................................................................9 Marshall-kereszt ............................................................................................................9 TLH görbe .....................................................................................................................9 TU és MU....................................................................................................................10 Optimális fogyasztás....................................................................................................10 Termelési függvény .....................................................................................................11 Költségfüggvények......................................................................................................11 VC származtatása .......................................................................................................12 Termelési függvény és költség függvények kapcsolata...............................................12 Költségek hosszú távon ...............................................................................................12 Tökéletes verseny rövid távon.....................................................................................13 Tiszta monopólium rövid távon...................................................................................14 Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon ..........................................15 Egyéni munkakínálati függvény..................................................................................16 Egyéni tıkekeresleti függvény ....................................................................................16 Externália.....................................................................................................................17 Költségek és a verseny ................................................................................................17
Makroökonómiai jelölések....................................................................................................................18 SNA mutatók............................................................................................................................19 Makrojövedelem áramlása........................................................................................................19 Társadalmi elszámolási mátrix .................................................................................................19 Árupiac .....................................................................................................................................20 Egyensúlyi jövedelem ..............................................................................................................21 C, S, I kapcsolata......................................................................................................................22 Pénzpiac....................................................................................................................................23 P és i kapcsolata........................................................................................................................23 A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................24 A makrokeresleti függvény (YD) levezetése.............................................................................24 Munkapiac ................................................................................................................................25 Okun törvénye ..........................................................................................................................25 Munkapiaci kategóriák .............................................................................................................26 A makrokínálati függvény (YS) levezetése...............................................................................27 A gazdaságpolitika fajtái ..........................................................................................................28 Haavelmo tétel..........................................................................................................................28 Állami költségvetés ..................................................................................................................28 Az infláció ................................................................................................................................28 Külkereskedelmi mérleg...........................................................................................................29 A gazdaságpolitika lehetıségei nyitott gazdaságban................................................................29 Az árfolyam változása ..............................................................................................................29 Lebegı árfolyam.......................................................................................................................30 Rögzített árfolyam....................................................................................................................30
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
3
Mikroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelı Magyar jelentés D Demand piaci kereslet d Demand egyéni kereslet S Supply piaci kínálat s Supply egyéni kínálat P Price ár Q Quantity mennyiség TU Total Utility teljes haszon MU Marginal Utility határhaszon U Utility hasznosság e Elasticity rugalmasság K Capital („Kapital”) tıke L Labour munka A Land föld E Entrepeneur vállalkozó TP Total Product teljes termék (össztermék) MP Marginal Product határtermék TC Total Cost teljes költség FC Fixed Cost állandó (fix) költség VC Variable Cost változó költség AC Average Cost átlagköltség AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség AVC Average Variable Cost átlagos változó költség MC Marginal Cost határköltség LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel) MR Marginal Revenue határbevétel AR Average Revenue átlagos bevétel π Profit gazdasági profit Aπ Average Profit átlagos profit Mπ Marginal Profit határprofit MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel MFC Marginal Factor Cost tényezı-határköltség FV Future Value jövıbeni érték PV Present Value jelen érték r interest rate kamatláb r rate of return megtérülési ráta MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
4
Teljes-, átlag- és határértékek képletei
Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M) TU = teljes haszon TU = Σ MU, ha ∆q = 1 TU = Σ (MU • ∆q)
MU = határhaszon MU = ∆TU / ∆q MU = teljes haszonváltozás
fogyasztás változása q = TPL = termelés mennyisége q = Σ MPL, ha ∆L = 1 q = Σ (MPL • ∆L)
APL = munka átlagterméke (munkatermelékenység)
APL = termelés létszám (munkaóra)
APL = q / L APL = PL / AVC
MPL = munka határterméke MPL = termelés változása
létszám változása (munkaóra változása)
MPL = ∆q / ∆L MPL = PL / MC
q = termelés mennyisége (kibocsátás)
APK = tıke átlagterméke APK = termelés mennyisége
tıkefelhasználás APK = q / K
MPK = tıke határterméke MPK = termelés változása
tıke változása MPK = ∆q / ∆K
FC = fix (állandó) költség FC = TC – VC FC = AFC • q FC = PK • K
AFC = átlagos fix költség AFC = AC – AVC AFC = FC / q
VC = változó költség VC = TC – FC VC = AVC • q VC = PL • L ( ha egyetlen változó input a munka) VC = bérköltség + anyagköltség
AVC = átlagos változó költség AVC = AC – AFC AVC = VC / q AVC = PL / APL
TC = teljes költség TC = FC + VC TC = AC • q TC = Σ (MC • ∆q) TC = PK • K + PL • L TC = TR – Tπ
AC = átlagköltség AC = AFC + AVC AC = TC / q AC = teljes költség
termelés mennyisége AC = AR – Aπ
MC = határköltség MC = teljes költség változása
termelés változása MC = ∆TC / ∆q = ∆VC / ∆q MC = TC’ (q) = VC’ (q) MC = PL / MPL MC = MR – Mπ
TR = teljes bevétel TR = P • q TR = AR • q TR = Σ (MR • ∆q) TR = TC + Tπ
AR = átlagbevétel AR = TR / q AR = teljes bevétel
értékesített mennyiség AR = AC + Aπ
MR = határbevétel MR = ∆TR / ∆q MR = teljes bevétel változása
mennyiség változása MR = MC + Mπ
Tπ = teljes profit Tπ = TR – TC Tπ = Aπ • q Tπ = Σ (Mπ • ∆q)
Aπ = átlagosprofit Aπ = AR – AC Aπ = Tπ / q Aπ = teljes profit
értékesített mennyiség
Mπ = határprofit Mπ = MR – MC Mπ = ∆Tπ / ∆q Mπ = teljes profit változása
mennyiség változása LTC = hosszútávú teljes költség LTC = LAC • q
LAC = hosszútávú átlagköltség LAC = LTC / q
LMC = hosszútávú határköltség LMC = ∆LTC / ∆q
MRS = helyettesítési ráta MRS = ∆y / ∆x MRS = y termék változása
x termék változása MRS < 0 → │MRS│↓ MRS = ∆y / ∆x =
MUx / MUy = Px / Py
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
5
Rugalmassági mutatók (ε)
Megnevezés Képlet Termék besorolása
Kereslet árrugalmassága
εp
kereslet %-os változása ár %-os változása
q2 – q1 q2 + q1
2
εp = P2 – P1 P2 + P1
2
|εp| > 1 => árrugalmas (mőszaki cikkek)
|εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer)
|εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú
εp = 0 => merev kereslető
εp = => végtelen rugalmasságú (nem jellemzı)
Kereslet jövedelem
rugalmassága
εI
kereslet %-os változása jövedelem %-os vált.
q2 – q1 q2 + q1
2
εI = I2 – I1 I2 + I1
2
εI < 0 => inferior termék (alacsonyabbrendő)
I ↑ → q ↓
0 < εI < 1 => normál termék
εI > 1 => luxus termék
Kereszt-árrugalmasság
εk
az egyik termék keresletének %-os változása a másik termék árának %-os változása
qy2 – q y1 q y2 + q y1
2
εk = Px2 – Px1 Px2 + Px1
2
εk < 0 => kiegészítı termékek (egymás mellett fogyasztjuk)
εk > 0 => helyettesítı termékek (egymás helyett fogyasztjuk)
εk = 0 => közömbös termék
Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint
Árbevétel = P · q
Teljes gazdasági költség Gazdasági profit
Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit
Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit
Számviteli költség Számviteli profit
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
6
Költségvetési egyenes (I)
I = Px • x + Py • y
pl.: Px = 300 az egyenes egyenlete: Py = 100 9000 = 300x +100y I = 9000 y = 90 – 3x
Az egyenes meredeksége: - Px / Py
Az x tengelymetszet: I / Px = 30 Az y tengelymetszet: I / Py = 90
Közömbösségi görbe (U)
Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján
Gossen II. törvénye
MUX MUY PX Py
Több termékre: MUA / PA = MUB / PB = MUC / PC … MRS = ∆y / ∆x = MUX / MUY = PX / PY
Optimális termelési mennyiség
Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR
Termelıi többlet
- Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ - Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ
Fogyasztói többlet
(Pr – P0) • q0 2
Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, q0 = termelési mennyiség
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
7
Optimális inputfelhasználás
input: L (munka) output: q (kibocsátás) K (tıke) A (föld)
1. Optimális munkafelhasználás:
MFCL = MRPL PL = MPL • MR (monopólium) PL = MPL • P (tökéletes verseny)
vagy MFCL = ∆TC / ∆L MRPL = ∆TR / ∆L MFCL = MRPL
∆TC / ∆L = ∆TR / ∆L MFCL = munka határköltsége MFCL = PL (munkabér) MRPL = munka határtermék bevétele
(=határtermék piaci értéke) MRPL = MPL • MR → monopólium VMPL = MPL • P → tökéletes verseny
2. Optimális tıkefelhasználás:
MFCK = MRPK r* = ri
MFCK = tıke határköltsége MFCK = r* (piaci kamatláb) MRPK = tıke határtermék bevétele MRPK = ri (belsı kamatláb)
3. A föld piacán az optimum:
MFCA = MRPA MFCA = föld határköltsége = bérleti díj MRPA = föld határtermék bevétele
bérleti díj: földjáradék + tıkebefektetés kamata (öntözı berendezés, raktár, stb.)
a föld ára (PA) ↓ PA = földjáradék / r*
tıkésített földjáradék
földjáradék: - abszolút: minden bérlı fizeti - különbözeti: a közepes és legjobb minıségő föld bérlıje fizeti
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
8
Tıkebefektetés értékelésének módjai
Ct = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek) r = piaci kamatláb t = idı C0 = tıkebefektetés
Jelenérték (PV0) → diszkontálás
PV0 = Ct / (1 + r)t
Nettó jelenérték (NPV)
Nettó jelenérték = jelenérték – tıkebefektetés összege
NPV = PV0 – C0
Jövıérték (FVt) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás)
FVt = Ct • (1 + r)t
Nominál kamatláb (i) Reál kamatláb (r) r = i - π Inflációs ráta (π)
Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat
Externália
MSB = társadalmi határhaszon MU = egyéni határhaszon MSC = társadalmi határköltség MC = egyéni határköltség C = költség U = haszon
MSB = MU (egyéni határhaszon) + Uext (járulékos haszon)
MSC = MC (egyéni határköltség) + Cext (járulékos költség)
Társadalmi optimum: MSB = MSC
Piaci optimum: MU = MC
Pozitív externália: Uext > Cext → társadalmi optimum > piaci optimum
Negatív externália: Cext > Uext → társadalmi optimum < piaci optimum
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
9
1. Marshall-kereszt P = ár Q = mennyiség D(P) = piaci keresleti függvény S(P) = piaci kínálati függvény Pr = rezervációs ár ft = fogyasztói többlet ft = (Pr – Pe) • Qe / 2 tt = termelıi többlet
ha: P > Pe → D < S → túlkínálat P = Pe → D = S → egyensúly
P < Pe → D > S → túlkereslet
Két ponton átmenı egyenes egyenlete:
(y – y1) (x2 – x1) = (x – x1) (y2 – y1)
a keresleti és kínálati függvényre:
(P – P1) (q2 – q1) = (q – q1) (P2 – P1)
A keresleti függvény meredeksége: tgα = ∆P / ∆q
2. Termelési lehetıségek határa (TLH görbe)
y = y termék mennyisége x = x termék mennyisége A = y maximuma B = x maximuma A görbe alatti terület nem hatékony (E pont). A görbe feletti terület nem állítható elı (F pont). A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D pontok). MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = ∆y / ∆x
A TLH görbe az abszolút és komparatív elınyök bemutatására is szolgál: „A” országnak abszolút elınye van. „B” országnak abszolút hátránya van. „A” országnak komparatív elınye van x termékbıl, mert ∆x > ∆y. „B” országnak komparatív elınye van y termékbıl, mert ∆y < ∆x.
Komparatív elıny: vagy nagyobb az elıny, vagy kisebb a hátrány
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
10
3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU)
U = hasznosság q = fogyasztás mennyisége A = telítettségi pont
MU = ∆TU / ∆q
Ha:
q < q0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív)
optimális: q = q0 → TU max → MU = 0
q > q0 → TU ↓ → MU <0
4. Optimális fogyasztás két termék esetén a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑)
a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I meredeksége változik PCC = ár-fogyasztás görbe dx(P) = egyéni keresleti görbe
b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x1) → I meredeksége változatlan ICC = jövedelem-fogyasztás görbe Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolata
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
11
5. Termelési függvény (TPL = q (L))
q = termelés mennyisége L = munkafelhasználás (létszám vagy munkaóra)
MPL = munka határterméke APL = munka átlagterméke (munkatermelékenység)
A: inflexiós pont B: üzemi optimum C: üzemi maximum
6. Az összköltség függvények
C = költség q = termelés mennyisége
TC(q) = teljes költség függvény VC(q) = változó költség függvény FC(q) = fix költség függvény
7. Rövid távú egységköltség függvények
F = fedezeti pont F = AC min → AC = MC Ü = üzemszüneti pont Ü = AVC min → AVC = MC
MC(q) = határköltség függvény AC(q) = átlagköltség függvény AVC(q) = átlagos változó költség függvény
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
12
8. Változó költség származtatása
9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata
MC = PL / MPL → MPL = PL / MC AVC = PL / APL → APL = PL / AVC
MPL max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A) APL max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintı (B)
MC = ∆TC / ∆q = ∆VC / ∆q
APL max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintı (D)
10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
13
11. Tökéletes verseny rövid távon
a) P > AC → TR > TC → Tπ > 0
Optimum: P0 = MC → q0
A vállalat egyéni kínálati függvénye az MC-nek az üzemszüneti pont feletti része (MC = s).
TR = P0 • q0 TC = AC • q0 FC = (AC –AVC) q0 VC = AVC • q0 Tπ = TR – TC Tπ = (P0 – AC) q0
b) P1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: P1 = MC → q1
Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0 A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági profit = 0
FC = (AC –AVC) q1 VC = AVC • q1
c) AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás
Optimum: P2 = MC → q2
Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0 FC egy része veszteség, a másik része megtérül A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra törekszik.
d) AVC = P2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: P3 = MC → q3
Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül, ami rövidtávon követelmény
Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC.
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
14
12. Tiszta monopólium rövid távon
a) P0 > AC → gazdasági profitot realizál
P0 > AC → TR > TC → Tπ > 0
Optimum: MC = MR → Q0
MR meredeksége kétszerese a D meredekségének
TR = P0 • Q0 TC = AC • Q0 VC = AVC • Q0 Tπ = (P0 – AC) Q0
b) P1 = AC → fedezeti pontban termel
P1 = AC → TR = TC → Tπ = 0
Optimum: MC = MR → Q1
A vállalat gazdasági profitot nem realizál, csak normál profitot. Minden költség megtérül.
c) AVC < P2 < AC → veszteségminimalizálás
AVC < P2 < AC → TR < TC → Tπ < 0
Optimum: MC = MR → Q2
(AC – P2 ) Q2 = veszteség (P2 – AVC) Q2 = megtérült FC AVC • Q2 = VC
A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül és az FC egy része is.
d) P3 = AVC → veszteség = FC
P3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC
Optimum: MC = MR → Q3
A vállalat akkor szünetelteti a termelést, ha P < AVC.
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
15
13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása
a) Rövid távon
MC = MR → Qm = monopólium termelése MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése htv = holt teher veszteség rövid távon Pm = monopólium ára
b) TR, TC, Tπ
Tπ max→ Mπ = 0 tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3) monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2)
c) Hosszú távon
Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot Pm > Ptv → Qtv > Qm
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
16
14. A vállalatok piaci helyzete
15. Egyéni munkakínálati függvény
PL = munkabér SL rendhagyó, mert visszahajló
Oka: a jövedelmi hatás az erısebb MU szabadidı > MU munkabér PL ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓
helyettesítési hatás: MU szabadidı < MU munkabér → sL ↑ LS = piaci munkakínálat, nem visszahajló
16. Egyéni tıkekeresleti függvény = belsı kamatláb (ri) függvénye
Km = tıkekereslet (hitel) ri = belsı kamatláb (%) r* = piaci kamatláb (%)
Km0 → r* = ri → optimális tıkekereslet → NPV = 0 Km1 → ri > r* → növelhetı a tıkekereslet → NPV > 0 Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tıkekeresletet → NPV < 0
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
17
17. Externália
a) pozitív externália b) negatív externália
Q1 > Q0 piaci optimum:Q0, P0 Q1 < Q0 Uext > Cext társadalmi optimum:Q1, P1 Cext > Uext
a) csak pozitív externália b) csak negatív externália
MC = MSC MU = MSB
18. Költségek terén folyó verseny
a) szérianagyság növelése b) mőködıtıke export
Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul → piaci részesedés ↑ → Tπ↑
Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul Járulékos költségek: szállítási ktg, vám, engedélyek, stb.
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
18
Makroökonómiai jelölések
Jelölés Angol megfelelı Magyar jelentés Q Quantity mennyiség, kibocsátás Y Yield hozam, jövedelem C Consumption fogyasztás S Saving megtakarítás I Investment beruházás i interest rate kamatláb M Money pénzmennyiség P Price level árszínvonal w Wage level nominálbér L Labour munka K Capital tıke G Governement expenditures kormányzati vásárlás T Tax adó Tr Transfer transzfer X Exports export IM Imports import Ft =HUF Forint hazai valuta € ($) Euro (Dollar) külföldi valuta e exchange rate nominálárfolyam r real exchange rate reálárfolyam t time idı
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
19
SNA mutatók
Bruttó GDP GNI GNDI Nettó NDP NNI NNDI
Bruttó kibocsátás (GO) –Folyó termelı felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetımag)
Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = NDP +Beáramló tıke- és munkajövedelem –Kiáramló tıke- és munkajövedelem
} Ew, π
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI ) – amortizáció = NNI +Beáramló transzfer –Kiáramló transzfer
} ETr
Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI ) – amortizáció = NNDI
GDP + Ew, π = GNI NDP + Ew, π = NNI
GNI + ETr = GNDI NNI + ETr = NNDI
Hazai jellegő mutatók: GDP, NDP Nemzeti jellegő mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI
reál GDP = nominál GDP / P
Makrojövedelem áramlása (4 szereplıs)
12. IM 3. C15. Y 14. I
11. G12. X
Hazai össztermék
1. W 8. TrV
6. SV 15. Y7. TV
Vállalat
2. TH 1. W3. C 5. TrH
4. SH
Háztartás
5. TrH 2. TV
8. TrV 7. TH
9. SÁ
10. G
Állam
11. X 12. IM13. SK
Külföld
14. I 4. SH
6. Sv9. SÁ
13. SK
Tıkepiac
Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac) I = SV + SH + SÁ + SK (tıkepiac) Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya Y = C + I + G + (X – IM) Y + TrV = W + Sv + Tv W + TrH = C + SH + TH Tv + TH = G + SÁ + Trv + TrH IM = X + SK
Ha: Tv + TH > G + Trv + TrH → SÁ pozitív → SÁ > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites Tv + TH < G + Trv + TrH → SÁ negatív → SÁ < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites
Társadalmi elszámolási mátrix Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld TıkepiacHazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X IVállalat Y ~ ~ Trv ~ ~Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~Állam ~ Tv TH ~ ~ ~Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~
Tıkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
20
Árupiac
Y = makrojövedelem C = fogyasztás S = megtakarítás I = beruházás T = adó Tr = transzfer
YDI = rendelkezésre álló jövedelem YDI = Y – T(Y) + Tr T(Y) = adó függvénye T(Y) = T0 + tY T0 = autonóm adó t = adókulcs
1. C(Y) = fogyasztási függvény
C(Y) = C0 + ĉY C0 = autonóm fogyasztás ĉ = fogyasztási határhajlandóság
C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr) C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr)
2. S(Y) = megtakarítási függvény
S(Y) = S0 + ŝY S0 = autonóm megtakarítás ŝ = megtakarítási határhajlandóság
S(Y) = –C0 + (1 – ĉ)Y mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ = 1 – ŝ ŝ = 1 – ĉ ĉ = ∆C / ∆Y ŝ = ∆S / ∆Y
S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr) S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T0 – tY + Tr)
C/Y = fogyasztási hányad S/Y = megtakarítási hányad C/Y + S/Y = 1
3. I(i)= beruházási függvény
I(i) = I0 – Îi I0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i) Î = beruházási határhajlandóság
Î = ∆I / ∆i
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
21
Egyensúlyi jövedelem
1. Két szereplıs modell
Y = C(Y) + I(i) vagy S(Y) = I(i)
Ha: S(Y) < 0 → C(Y) > Y S(Y) = 0 → C(Y) = Y S(Y) > 0 → C(Y) < Y
Ha: Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (YE) Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE
Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes) C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény
2. Három szereplıs modell
Y = C(YDI) + I(i) + G Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G
3. Négy szereplıs modell
Y = C(YDI) + I(i) + G + X – IM(Y)
X = export IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM 0 + mY
Y = C0 + ĉY + I(i) + G + X – IM0 – m Y
Y = C0 + I(i) + G + X– IM0 + Y(ĉ – m) ha nincs adó Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM0 – mY ha van adó és transzfer is
F0 = C0 + I + G = belsı felhasználás autonóm elemei F = C(YDI) + I(i) + G = belsı felhasználás Y = F0 + X – IM0 + Y(ĉ – m) Y = F + X – IM0 – mY
Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány egységgel változik az egyensúlyi jövedelem.
m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora ∆Y = (1 / 1-ĉ) ∆G ∆Y = (1 / 1-ĉ) ∆I ∆Y = (1 / 1-ĉ) ∆C m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor ∆Y = (ĉ / 1-ĉ) ∆Tr m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor ∆Y = (-ĉ / 1-ĉ) ∆T
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
22
A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplıs modellben
Y1-nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0 Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly Y2-nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly
A függvény értelmezése:
a) i1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
C(Y) + I1 → Ye egyensúlyi jövedelem
b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet
↓ C(Y) + I2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem
Következtetés: i ↑ → I ↓ → Y↓ i ↓ → I ↑ → Y↑
kamatláb – beruházás → fordított viszony kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony
A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtıl!
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
23
Pénzpiac
Pénzpiaci egyensúly: MS/P = MD(Y,i)
MS = nominál pénzkínálat MS/P = reál pénzkínálat
MS/P függ: MS-tıl egyenes viszonyban P-tıl fordított viszonyban MS/P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól! MD(Y,i) = reál pénzkereslet
MD(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban i-tıl fordított viszonyban
M/P = reál pénzmennyiség
i0 → MS/P = MD (Y, i) → egyensúly Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a pénzpiaci egyensúlyt is! i1 ↑ → MD (Y, i) < MS/P → túlkínálat mértéke: M/P0 – M/P1 i2 ↓ → MD (Y, i) > MS/P → túlkereslet mértéke: M/P2 – M/P0
Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata
„A” pont: P 0 → MS/P = MD (Y, i) → i0 → egyensúly „B” pont: ↑ P1 → ↓ MS/P1 → ↑ i1 „C” pont: ↓ P2 → ↑ MS/P2 → ↓ i2
A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
24
A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban
A makrokeresleti függvény (YD) levezetése
P0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A” ↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
25
Munkapiac
Munkapiaci egyensúly: LD(w/P) = LS(w/P)
LD(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerı igénye) LS(w/P) = munkakínálati függvény w/P = reálbér w = nominálbér LA = aktívak Lf = foglalkoztatottak U = munkanélküliek UÖ = önkéntes munkanélküliek UK = kényszerő munkanélküliek U = UK + UÖ w/Pf = fizikai létminimumot biztosító reálbér
Ha: LS = LA → U = UK
LS < LA → U = UK + UÖ UK = LS – LD (L2 – L1) UÖ = LA – LS (LA – L2)
w/P0 → LD = LS → egyensúly → L f = L0 ↑ w/P1 → ↓ LD → LD < LS → ↑ U → Lf = LD = L1 → munkanélküliség (L2 – L1) ↓ w/P2 → ↓ LS → LS < LD → Lf = LS = L3 → munkaerıhiány (L4 – L3)
munkanélküliségi ráta = u = U / LA = munkanélküliek / aktívak foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak aktivitási ráta = aktívak (LA) / munkaképes korúak
Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nı, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökken.
∆Y = 2,2% → ∆U = -1%
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
26
Munkapiaci kategóriák:
∑ lakosság - 18 éven aluli (tankötelezettség) - 62 éven felüli (nyugdíj korhatár) MUNKAKÉPES KORÚAK
megjelennek a munkaerı piacon nem jelennek meg a munkaerı piacon
AKTÍVAK (L A) INAKTÍVAK (L i)
kapnak munkát nem kapnak munkát
FOGLALKOZTATOTTAK (L f) MUNKANÉLKÜLIEK (U)
LD okozza LS okozza
A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt.
Kényszerő munkanélküliek (UK) - Technikai - Strukturális (szerkezeti) - Konjunkturális - Indexálásból eredı
Önkéntes munkanélküliek (UÖ) - Súrlódásos (frikciós) - Magasabb életminıség - Helyzetváltoztatás - Szakképzettség hiánya
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
27
A makrokínálati függvény (YS) levezetése
Y(L) = makro termelési függvény w/P(P) = reálbér függvény végig a csökkenı hozadék jellemzi a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban és a nominálbértıl egyenes viszonyban
A függvény értelmezése: a) P0 → w/P0 reálbér → LD = LS (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→
Y0 kibocsátás→ „A” pont b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → LD < LS (munkanélküliség) → LD határozza meg a
foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → LS < LD (munkaerı hiány) → LS határozza meg a
foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont YS(P): rendhagyó, mert visszahajló L0 = potenciális foglalkoztatottak Y0 = potenciális kibocsátás
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
28
A gazdaságpolitika fajtái
Fiskális politika Monetáris politika (költségvetési politika) (pénzügypolitika)
az összkeresletre hat a pénzkínálatra hat
expanzív restriktív expanzív restriktív G↑ T↑ MS↑ MS↓ Tr↑ G↓ T↓ Tr↓
Képviselıje: Képvieslıje: John Maynard Keynes (1883-1946) Milton Friedman (1912-2006)
Haavelmo-tétel: ha: ∆G = ∆T → ∆Y = ∆G
Állami költségvetés egyenlege (SÁ)
SÁ = T – (G + Tr) SÁ = T – G – Tr
G = autonóm (független a makrojövedelemtıl) Tr = autonóm (független a makrojövedelemtıl)
T(Y) = T0 + tY T0 = autonóm adó t = adókulcs (a jövedelemtıl függ)
Y < Y0 → kiadás > bevétel → SÁ < 0 → deficit Y = Y0 → kiadás = bevétel → SÁ = 0 → egyensúly Y > Y0 → kiadás < bevétel → SÁ > 0 → szufficit
Az infláció
Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése Inflációs ráta (π) = P1 – P0 / P0
Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti) vágtató (2-3 számjegyő) hiper (drasztikus, sok számjegyő)
Okai
YD változása okozza YS változása okozza Keresleti infláció kínálati (költség) infláció C0↑ W↑ I0↑ PK↑ G↑ várakozások MS/P > MD
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
29
Nyitott gazdaság, valutapiac
Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y))
X = export → autonóm X/Y = export hányad IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM 0 + mY IM 0 = autonóm import = import határhajlandóság = ∆IM/∆Y (0 ≤ ≤ 1) IM/Y = import hányad
X > IM(Y) → szufficit → SK < 0 X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0 X < IM(Y) → deficit → SK > 0
X függ: áruk színvonalától (minıségétıl) külföld makrojövedelmétıl reálárfolyamtól (r = e • PK / P)
A gazdaságpolitikai lehetıségek nyitott gazdaságban
Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése
Megnevezés Fiskális politika (expanzív) pl. G↑
Monetáris politika (expanzív) pl. MS↑
Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes Lebegı árfolyamrendszer nem eredményes eredményes
Eredményes: ha tartósan nı Y és u csökken Nem eredményes: ha Y nem nı tartósan, ezáltal u nem csökken
Az árfolyam változásának hatása az áru- és tıkemozgásokra
Károlyi Mihály FGyKKSzKI
30
Valutapiac, fizetési mérleg
a) lebegı árfolyamrendszer
e0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik e1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés e2 → D(€) > S(€) → erısödik a hazai valuta → felértékelés
D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nı D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken
b) rögzített árfolyamrendszer
e0 = egyensúlyi árfolyam e1 = rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re e2 = rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re
e1-nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q1 mennyiségő valutát vásárol e2-nél túlkereslet → a jegybank Q4 – Q3 mennyiségő valutát elad
az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció