KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI
RENDSZER
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, BudapestMTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, BudapestMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MartonvásárMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár
PRO PLANTA 3M Bt., BudapestPRO PLANTA 3M Bt., Budapest
Termésnövekedések a fő termelő országokban, t/ha
1950-19871950 1987 termésnövekedés
A világ NPK műtrágya felhasználása, 1950-2005
(FAO trágyázási évkönyvek)
Műtrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005
(Csathó és Radimszky, 2008)
Szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-2005
(Csathó és Radimszky, 2008)
Főbb szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-
2005
Állatlétszám Magyarországon,1901-2005
Állatsűrűség Magyarországon,1901-2005
Szervestrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005
(Csathó és Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság évenkéntiN-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság évenkéntiP-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság évenkéntiK-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság kumuláltN-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság kumuláltP-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság kumuláltK-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyar mezőgazdaság kumuláltNPK-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)
A magyarországi talajok becsültN-ellátottsága, 1960-2006
Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008)
nyomán
A magyarországi talajok becsültP-ellátottsága, 1960-2006
Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008)
nyomán
A magyarországi talajok becsültK-ellátottsága, 1960-2006
Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008)
nyomán
Talajvizsgálatok száma Magyarországon
Megőrzendő értékek
• Növénycsoportonkénti talaj PK-ellátottság(id. Várallyay 1950)
• Műtrágyázási irányelvek(MÉM NAK 1979, 1981)
• Integrált szaktanácsadási rendszer(MTA TAKI 1988)
• Periodikus PK-trágyázás(Krisztián et al. 1988, Kadlicskó et al. 1992)
• TAKI-MgKI rendszer(Csathó et al. 1998)
Az intenzív, valamint a környezetkímélő trágyázási
szaktanácsadó rendszerek filozófiájaIntenzív tápanyagellátási rendszer
(MÉM NAK 1979, 1981)
Maximális termésszintre való törekvés
A "talaj trágyázása" a cél
Jó-igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása
Gyors talaj PK-feltöltés
Minden évben PK-trágyázás
PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten
Nagyobb talaj tápelem-ellátottsági határértékek
Egységes talaj tápelem-ellátottsági határértékek
Nagyobb fajlagos tápelemtartalmak
A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelemtartalmak
Környezetkímélő trágyázási rendszer(TAKI-MgKI 1998)
Gazdaságos termésszintre való törekvés
A "növény trágyázása" a cél
Közepes-jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása
Lassú talaj PK-feltöltés
A vetésforgó (periodikus) PK-trágyázása
PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten
Kisebb talaj tápelem-ellátottsági határértékek
Növénycsoporttól függő talaj tápelem-ellátottsági határértékek
Kisebb fajlagos tápelemtartalmak
A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelemtartalmak
AzMTA TAKI – MTA MgKI
költség- és környezetkímélő rendszerének
kísérletes háttere
N, P és K hatások:a kukorica valamint az őszi búza relatív termése, illetve terméstöbblete
közötti összefüggés a magyarországi szabadföldi N, P és K-hatás kísérletek adatbázisán,
1960-2006
KU
KO
RIC
AŐ
SZI B
ÚZA
A talajok AL-K2O ellátottsági határértékei fizikai féleségenként csoportosítva, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica
K-trágyázási kísérletek alapján becsülve. (Csathó 1997, 2004)
A termés mennyisége és a növények fajlagos K-tartalma közötti összefüggések, Martonvásár,
1960-1995(Árendás, 1998)
Ő
szi b
úza
Kuk
oric
a
Az 1 ha-ra javasolt N-, P2O5-, és K2O-hatóanyag mennyiségeket (x) a program
az alábbi képlet szerint számolja:
x = (T ˙ Ft ˙ sz) K
T tervezett termésszint, t/ha Ft tervezett termésszinthez tartozó fajlagos tápelem-igény sz a talaj tápelem-ellátottsági kategóriától függő szorzószám K korrekciós faktor
ESETTANULMÁNYOK
IMPHOS kísérletek összefoglaló adatai,2004-2006
Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőségszempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján I.
(Sulyok, 2004, 2005, 2006)
2004
őszi
búz
a20
05ku
kori
ca20
06ta
vasz
i árp
a
Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőségszempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján II.
A 3
hel
y és
3 é
v át
laga
Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének talajadatokat
bekérő ablaka
Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének növényi adatokat
bekérő ablaka
Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének módosító
tényezőket bekérő ablaka
Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének ellátottságra és
hatóanyagigényre vonatkozó összefoglaló táblázatai
www.proplanta.huTovábbi információk:
www.agrarkamara.huwww.nitrogen.hu
