Download - Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges kompetenciarendszere
HELYZETKÉP A DIGITÁLIS
KÖZOKTATÁS TERÜLETÉRŐL,
A FEJLESZTÉS EGY LEHETSÉGES
KOMPETENCIARENDSZERE
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia,
Nyíregyháza, 2017.11.09-11
A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ
HÁTTÉRTANULMÁNY-KÖTET
https://goo.gl/QFi9hG
A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ
HÁTTÉRTANULMÁNY-KÖTET TARTALMA
A SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI
Szimpóziumvezető: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
1. Török Balázs, Király Sándor: Nemzetközi, nemzeti oktatás-informatikai szabályozások
2. Komló Csaba: Nemzetközi, nemzeti digitális iskolafejlesztő programok
3. Racsko Réka: Hazai digitális iskolafejlesztő programok
4. Czirfusz Dóra, Habók Lilla: Közoktatás szereplőinek digitális felkészültsége
5. Lanszki Anita: Az IKT műveltség fejlesztése egy adaptált digitális kompetenciarendszer
Nemzetközi oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
Török BalázsEKE-OFI
• Az informatikai szektor folyamatosan bővülő ágazat az 1990-es évek óta.
• Az oktatás felvőpiaccá és esetenként megrendelővé vált a szektor irányában.
• A két rendszer kapcsolódása eltérő dinamikával és eltérő közpolitikai szándékok mentén történt.
• Az EU koordinatív, kezdeményező szerepet vállalt az informatikai szektor és az oktatás összekapcsolásában.
A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái
• 2000 körül körvonalazódott az eEuropestratégia (Európai Tanács)
• eLearning initiative - Designing Tomorrow'sEducation
• (1) infrastruktúra és a hálózati hozzáférés
• (2) a készségfejlesztés és az új technológiák alkalmazása
• (3) multimédia-tartalomszolgáltatás
• (4) tudásközpontok hálózati összekapcsolása
• Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái
e-learning program (Európai Parlament és Tanács )
• (1) a digitális írástudás és szövegértés képességének fejlesztése;
• (2) felsőoktatási tanulmányi utaztató programokhoz (pl. Erasmus) kapcsolódóan egyfajta európai virtuális „campus” létesítésének szándéka
• (3) kétoldalú innovatív hálózati együttműködés az általános és középiskolák között Európában (e-twining),
• (4) a tanárképzés támogatása.
A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái
Lifelong Learning koncepció,
DeSeCo (Defining and selecting key competencies)(OECD)
1. anyanyelvi kommunikáció
2. idegen nyelvi kommunikáció
3. matematikai és természettudományi/műszaki (technikai) készségek
4. digitális készségek,
5. tanulni tudás képessége,
6. személyközi (interperszonális) és állampolgári kompetenciák
7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák
8. kulturális tudatosság kompetenciája
A kulcskompetenciák
A tanulói kompetencia eredmények alapján az oktatási rendszerek teljesítménye metrikus adatok alapján összevethető. Az IKT hasznosulása:
• 2009 PISA: gyenge eredmények sok országban
• 2015 PISA: az IKT-ra sokat költő országokban nincs érzékelhető fejlődés a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos készségei terén
• az IKT-nak nincs érzékelhető hatása a hátrányos és nem hátrányos helyzetűek közötti teljesítménykülönbségek mérséklésében.
A PISA diagnosztika jelentősége
Az IKT fejlesztések súlypontjainak áthelyezése.
A Bizottság nemzeti hatáskörben hagyja az e-learningszempontjainak érvényesítését.
A hangsúly a munkapiac igényeinek megfelelő IT-kompetenciákra kerül.
A digitális kulcskompetencia meghatározása frissül:
• a társadalmi cselekvőképességet megalapozó transzverzális kulcskompetenciák kidolgozása
Az EU közpolitikai változások
„i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - az oktatás kritika tárgya.)• „Nem alakult ki szisztematikusan és tömeges méretekben
(…) az „olyan oktatási kultúra, amely feloldaná az információáramlás mai méretei, üteme és sebessége által keltett zavart”
• „Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a problémák az európai oktatási rendszerekben megfigyelhető alacsony hatékonyságban gyökereznek a digitális kor szükségleteire adott válaszok szintjén. Az EGSZB ezért javasolja az i2010-es stratégia lehető legszorosabb és leghatékonyabb összekapcsolását az európai oktatási rendszerek javításával – főként azok erőteljesebb finanszírozása révén”
Az EU közpolitikai változások
Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka
• IKT fő fejlesztéspolitikai területei: a közlekedésbiztonság, az elektronikus kereskedelem, a bankrendszer, a kutatás, az energetikai szektor és a közegészségügy
Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka
• Az EU az IT-készségek előmozdítását elsősorban a foglalkoztatási mobilitás elősegítésével indokolja
Az EU közpolitikai változások
Oktatás:
• A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. (pedagógiai problémafelvetés)
• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
Az EU közpolitikai változások
A korai iskolaelhagyás kockázatának csökkentése az IKTeszközrendszerével.
Cél: a tanuló iskolatapasztalatának figyelembe vétele. Az intézmény tanuló-megtartó képességének fokozása.
A fejlesztés a pedagógus felelősségi körébe utalja a tanulók motivációs szintjét, iskolához kötődését, szubjektív komfortérzetét.
• 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartja élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást.
• Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó kutatások eredménye
A finanszírozó iskolafejlesztő program (EFOP 3.1.2-16)
• 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartotta élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást.
• Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó kutatások eredménye
• A médianyelvezethez és médiahasználathoz szokott tanulók számára ismerősebb tanulási környezet teremthető.
• Érdekfeszítőbb tanulási tartalmak IKT-val közvetítve.
• Formális – fejlesztő értékelés IKT-eszközei
• Gamification – játékélmény bevonása az oktatásszervezésbe.
Iskolafejlesztő program – IKT
Nemzeti oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
Király SándorEKE
Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók
• NAT (1995, 2003)o Az informatika önálló műveltségi terület
o Jelenlegi érettségi struktúra
• OIS (2004)
o Modern IKT
o Fenntarthatóan versenyképes munkaerő
Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók
• NAT (2012)o 9 kulcskompetenciát határoz meg
oA digitálist interdiszciplinárisan értelmezi
oUsing to learn Learning to use
o Informatika vs. IKT
o Informatika óraszáma
oA digitális kompetencia fejlesztése nem szorítkozhat csak az informatika órákra
oPedagógusok IKT kompetenciája?
Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók
• EU2020-Európai Digitális menetrendoMindenki számára hozzáférhető nagy
sebességű internet
oA digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális integráció előmozdítása
• Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 oGyorsuljon fel a digitális kompetenciák és az
internethasználat terjedése a lakosság körében
Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók
• DJP – Digitális Oktatási Stratégia <=>NATominden iskolatípusban és minden évfolyamon
legyen legalább hetente 1 informatika óra,
o a programozás külön tantárgyként épüljön be a NAT-ba, már az általános iskola 3. osztályától kezdve egészen a 12. évfolyamig
Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók
• További javaslatok (DOS)o online felületet is a tanuláshoz
o biztosítja az egyenlő hozzáférés és az inkluzív oktatás lehetőségét a digitális eszközökön és szolgáltatásokon keresztül
o Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
o IKT eszközök használata minden tantárgy esetében épüljön be tanítás-tanulás, valamint az értékelés folyamatába
o a köznevelésből kikerülő tanulók a megfelelő digitális kompetenciával
o vegyék figyelembe az Infókommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER) által meghatározott kimeneti követelményeket.
Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók
• További javaslatok (DJP – DOS)oA pedagógusok IKT alapú pedagógiai-módszertani
gyakorlatának fejlesztése – IKER3
o kétévenként felül kell vizsgálni az informatikai műveltségterületre vonatkozó kerettanterveket
oA digitális infrastruktúra fejlesztése (elavult az eszközrendszer, alacsony az internetelérés sávszélessége, hiányoznak a támogató elektronikus szolgáltatások és a digitális tartalmak)
Digitális iskolafejlesztő programok
Nemzetközi, nemzeti digitális iskolafejlesztő
programok
Komló CsabaEKE
Nemzetközi Törekvések
Eszközhöz köthetőMódszertani támogatás
Az információs társadalom elvárásainak jobban megfelelő oktatás
Nemzetközi Törekvések
OLPC2005
CMPC2006
MoLeNET2007
DPFW2009
Aakash2011
FATIH2010
OLPC - CMPCUruguay CEIBAL 2007 -2009
380 000 OLPC
Nigéria 2007-2009 /3 hónap
98%internet
20 000 tanár 500 oktatássegítő
15%-os javulás a matematika eredményekben
71 000 CMPC
Skool tananyag, Intel Teach program
30%-kal jobb tanulmányi eredmény
Nőtt a motiváltság
Csökkent az iskolakerülés
Tanulócentrikusság
(-) 30%-uk használhatatlanná vált,(-) Integrálási gondok és internet kapcsolat hiánya
Rendszerint három szinten jelennek meg az európai iskolák stratégiai dokumentumaiban:
• IKT eszközök integrációja a tanítási, tanulási folyamatokba,
• tanulók és tanárok hatékony IKT eszközhasználatának fejlesztése,
• iskolák IKT infrastruktúrájának fejlesztése.
Az európai törekvések
Nemzeti stratégiák, cselekvési tervek az EU országaiban
Deklarált nemzeti stratégiával illetve cselekvési tervvel rendelkező országok az Európai Unióban
(digitális kompetencia). Forrás:Parveva, De Coster, Baïdak (2012)
Az európai törekvések
European Schoolnet
eTwinning
Bošany Általános ésKözépiskola, Szlovákia
Kennisnet, Hollandia
Mobile Learning Network
Forrás: http://media.cornwall.ac.uk/ostube/media/document/83.pdf
• 2007 - 2010• 40 000 tanuló, 7000 tanár• 32 projekt, 104 alprogram
MoLeNET kutatási eredményeinek az összefoglalása (Attewell és mtsai, 2010)
FATIH(Fırsatları Artırma ve Teknolojiyi İyileştirme Hareketi)
• Iskolaelőkészítő - egyetem 17+1 millió tablet
• 600 000 interaktív tábla és multifunkcionális nyomtató
• Hatékony oktatási alkalmazásához szükséges infrastruktúra
• A projekt során fontos szempont a mérhetőség
• Egyéni felkészülésre és osztálytermi alkalmazásra alkalmas digitális
tananyagok
A projekt informatikai támogatása:
• Azonosítórendszer.
• Iskolai információs rendszer
• Eszközkezelő-rendszer,
• Oktatási keretrendszer.
• Osztálymenedzselő-rendszer.
Digitális iskolafejlesztő programok
Hazai helyzetkép
Racsko RékaEKE
Felsőoktatási kezdeményezésremegvalósult iskolakísérletek
Versenyszféra kezdeményezte digitális programok
• Samsung Okos Iskola(Samsung Smart School)
• Telekom Okosdigitális Programja
• Telenor Hipersuli
• Microsoft Innovatív Iskola Programja
A Microsoft iskolafejlesztési
programja
Az iskolák átalakításának tíz fő összetevője
1.• Jövőkép kialakítása
2. • Partnerségek és kapacitásépítés a változáshoz
3.• Szervezeti kapacitás, stratégiai tervezés és
minőségbiztosítás
4. • Elköteleződés, akadálymentesség és fenntarthatóság
5.• Személyre szabott tanulás
6. • Tanári és vezetői kapacitásfejlesztés
7. • Tanterv és értékelés
8. • Tanuló szervezet felépítése
9. • Fizikai tanulási környezetek
10. • A technológia megtervezése a hatékony és hatásos
iskolai működésért
Forrás: https://www.microsoft.com/hu-hu/education/school-leaders/school-systems-planning/components.aspx alapján
Mentoriskola
Úttörő iskola (pathfinder school)
Vezető iskola (leading school)
Pilotiskola (pilot school)
Résztvevő iskola (participating school)
• csak meghívásra-nemzetközi érdeklődésre számon tartott intézmények
• világméretű eseményeket (WW-event) való részvétel és helyi workhopk szervezése
• esettanulmányok
• feltétel az iskola magas fokú innovációs szintje
• a globális fejlesztési közösségben való részvétel
• nemzeti,nemzetközi és regionális worshopok szervezése
• feltétele a Pilot Iskola Program elvégzése
• mentorolás, támogatás, szakértők ajánlása
• nemzeti eseményekben való részvétel
• csak 20 iskola kerülhet be
• blended learning program a digitális átállás támogatásához
• nemzeti eseményekben való részvétel
• bárki csatlakozhat online
• regionális és helyi igényekhez alkalmazkodó modell innocvációs klaszter alkalamzása
• online forrásokkal és helyi eseményekkel is részt vehet
Az iskolai részvétel fokozatai a MS Partners in Learning programban
Forrás: http://www.waggrakineps.wa.edu.au/21st-Century-Learning/Microsoft.aspx
A Microsoft Partners in Learning3 fő pillérjének projektjei
Alapja: Partners in Learning School Research Background. URL: http://www.techlearning.com/portals/0/PILSR_Training_Materials%20copy.pdf
Alulról építkező kezdeményezések
• Lisznyai Utcai Általános Iskola
Forrás. http://www.josuli.hu/pictures/14/lisznyai.jpg
Segítő kezdeményezések
Forrás: http://digitalistemahet.hu/
Közoktatás szereplőinek digitális
felkészültsége
Habók LillaHW SW Számítástechnikai
Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.
Czirfusz DóraELTE Társadalomtudományi Kar
Kutatás célja: a hazai pedagógusok és diákok digitális felkészültségének bemutatása
Módszer: szisztematikus irodalom-elemzés (Baumeister és Leary, 1997)
Kutatási kérdések
Pedagógusok Tanulók
Hol helyezkednek el a pedagógusok azeurópai átlaghoz képest a digitális
felkészültség tekintetében?
Mi jellemzi a tanulók digitáliseszközhasználatát?
Milyen akadályai lehetnek az iskolaidigitális eszközhasználatnak?
Hogyan alakult a tanulók digitálisírástudása az elmúlt években?
Milyen szinten állnak a pedagógusok a digitális kompetenciák terén, milyen
attitűd jellemzi őket?
Mi jellemzi a tanulók tanulásicélú eszközhasználatát,milyen
attitűddel rendelkeznek?
Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználatelőmozdítására?
Feldolgozott szakirodalmak a pedagógusok digitális eszközhasználatára vonatkozóan
• 2011-2013: ESSIE (Survey of Schools: ICT in Education)
• 2011-2014: eLEMÉR
• 2013, 2015: Digitális Állampolgárság
• 2016: HP NETA
• 2017: Fujitsu - The Road to Digital Learning
Hol helyezkednek el a pedagógusok az európai átlaghoz képest a digitális felkészültség tekintetében?
(+)Alapképzés, továbbképzésAlapismeretek (önbevallás szerint)
(-)Eszközhasználat tanítás közbenIskolán kívüli feladatok
Milyen akadályai lehetnek az iskolai digitális eszközhasználatnak?
Tanárok szerint (HP NETA, 2016)Igazgatók szerint (ESSIE, 2012)
Mi jellemzi a pedagógusok digitális kompetenciáját, milyen attitűddel rendelkeznek?
• Nyitottság és alapvető IKT-ismeretek ✓ (DÁK, 2015)
• Részkompetenciák fejlesztése (életvezetés, produktivitás) (DÁK, 2015)
• Tanuló digitális felkészültsége > tanár felkészültsége (HP NETA, 2016 és Fujitsu, 2017)
• eltérő attitűdök (HP NETA, 2016)
Feldolgozott szakirodalmak a tanulók digitális eszközhasználatára vonatkozóan
• 2010: Csepeli és Prazsák kutatása
• 2011-2013: ESSIE
• 2012: EU Kids, digitális biztonság
• 2012, 2015: PISA, digitális szövegértés
• 2013: Digitális Állampolgárság (DÁ)
• 2016: Bernschütz, mobil adatforgalom
• 2016: Dorner, Hatvani, Taskó, Soltész, Estefánnéés Dávid, fiatalok IKT használata
• 2016: Sólyom, okostelefon használat
• 2016: HP NETA
Mi jellemzi a tanulók digitális eszközhasználatát?
Mire?• Játék / szórakozás• Kapcsolattartás• Tájékozódás
• Információk gyors elérése
• Tanulás
Tartós fogyasztási cikkek iskolaivégzettség mentén (KSH, 2015)
Alapfokú / nincs Középfokúérettségi nélkül
Középfokúérettségivel
Felsőfokú
Otthoni PC 22 50 57 68
Laptop 9 31 44 76
Mobiltelefon 136 197 195 213
Ebből okostelefon 18 49 63 86
Hol?• Otthon • Okostelefonon – ahol
van wifi
Hogyan alakult a tanulók digitális írástudása az elmúlt években?
A magyar tanulók eredményei a digitális és nyomtatott teszteken (PISA, 2015)
Mi jellemzi a tanulók tanulási célú eszközhasználatát, milyen attitűddel rendelkeznek?
• Otthon többet használnak számítógépet, mint az iskolában (ESSIE, 2011)
• Aktív nethasználat alulreprezentált tanulási tevékenységgel (EUKids, 2012)
• Gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok: hiányzó online navigációs és szövegértési képesség –› nem tudja kihasználni az előnyöket (OECD, 2015)
• Iskolai feladatokhoz heti néhány alkalommal használják (HP NETA, 2016)
• Iskolai okostelefonozás ~ 50%, de nem derül ki, hogy tanulási céllal történik-e (HP NETA, 2016)
• Szülői minta szerepe (HP NETA, 2016 és EU Kids 2012)
Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználat előmozdítására?
• Diákok IKT-nyitottságának kihasználása (Lannert, 2014)
• Diákok bátorítása a tanulási céllal történő eszközhasználatra (Essie, 2013 és DÁ, 2015)
• Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megosztása, tananyagtár létrehozása (HP NETA, 2016)
• Életkori sajátosságok figyelembevétele az iskolai IKT-használat során (Dorner és mtsai, 2016)
• A digitális oktatás kulcsa (Fujitsu, 2017):• összekapcsolhatóság
• egyszerűség
• biztonság
Az IKT műveltség fejlesztése egy adaptált
digitális kompetenciarendszer
alapján
Papp-Danka AdriennDEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.
Lanszki AnitaMTE, EKE NTDI
Az IKT-műveltség fogalmi keretének változása (Tongori, 2012)
• másfajta megközelítési mód
• azt kívánja hangsúlyozni, hogy az általános állampolgári cselekvőképesség, kötelezettség, biztonság értelmezhető és szükségszerű a digitális létben
• Digitális állampolgárság hazai kompetenciamodellje(Ollé, Lévai, Domonkos, Szabó, Papp-Danka, Czirfusz, Habók, Tóth, Takács és Dobó, 2013)
Digitális állampolgárság fogalma
Digitális kompetencia modellek
1) digitális kompetencia európai keretrendszere
• DigComp 1.0 - 2013
• DigComp 2.0 - 2016
2) ISTE-S 2016 és ISTE-T 2008
3) M-DOS és IKER
A kompetenciarendszer céljai, előnyei
• lehetőség egy személy-, és fejlesztésközpontú (és nem eszközközpontú) digitális pedagógia felépítésére
• kedvező háttér a tudatos eszközhasználatnak
• életkortól, formális iskolai szereptől és eszközhasználati kompetenciától független fejlesztési célokat jelöl ki
• a tanárok és tanulók együttműködéséhez, közös munkájához egységes keretet biztosít
• lehetőség a negatív jelenségek értelmezésére, magyarázatára és preventív fejlesztésre (cybermobbing, oversharing, addikciók, digitális stressz)
• tantárgy-, tartalom-, és műveltségi területtől független kompetenciarendszer
Digitális állampolgárság modell2013 vs. 2017
Más kompetencia struktúra
lineáris vs rétegezett
Más szintezés
11 vs 3
DÁ 2017 kompetenciamodelltmegalkotó kutatócsoport:Czirfusz Dóra Habók LillaHülber LászlóKirály Sándor Komló CsabaLanszki AnitaOllé JánosPapp-Danka AdriennRacsko Réka
(1) Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat
• Digitális eszköztudás
• Digitális egészség
• Személyes digitális biztonság és adatvédelem
• Digitális környezetvédelem
• Digitális jog
(2) Információs műveltség
• Információk elérése, keresési stratégiák
• Információk kritikus értékelése, tudatos feldolgozása
• Információk rendszerezett tárolása
(3) Hálózati részvétel és együttműködés
• Kommunikációs eszközhasználat
• Online ügyintézés és kereskedelem
• Hálózati viselkedéskultúra
(4) Digitális tartalomfejlesztés
• Digitális tartalomkészítés
• Médiaműveltség alkalmazása
• Programozás és algoritmikus gondolkodás
(2) és (3)
(3) és (4)
(2) és (4)
A DÁ 2017 kompetenciamodell szintezése
A DÁ 2017 alkompetenciák felépítése
DÁ 2017 és TPACK modell • A DÁ 2017 kompetenciarendszer: szerepfüggetlen
modell, nincs pedagógiai célja
• nem kapcsolódik digitális alapú pedagógiai tudáshoz, szakmódszertanhoz.
• Ezen területek fejlesztése viszont elengedhetetlen a tanárok számára ahhoz, hogy a digitális eszközöket célzottan, megfelelő metodika mellett alkalmazzák pedagógiai munkájukhoz
• A tanárokat érintő fejlesztési célok meghatározásához a TPACK (Technological, Pedagogical And Content Knowledge) modell” nyújthat segítséget.
Tartalmi
Tudás
(CK)
Technológiai Tudás
(TK)
Pedagógiai
Tudás
(PK)
Technológiai Tartalmi
Tudás
(TCK)
Pedagógiai Tartalmi
Tudás
(PCK)
Technológiai Pedagógiai
Tudás
(TPK)
Technológiai Pedagógiai Tartalmi Tudás
(TPACK)
Forrás: Koehler, M. J., & Mishra, P. (2009). What is technological pedagogical contentknowledge? Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 9(1), 60-70.
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Hülber László,
Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita,
Racsko Réka, Török Balázs
A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ
TANULMÁNYKÖTET LETÖLTHETŐ:
HTTPS://GOO.GL/QFI9HG