Download - Georg Simon Ohm
A kezdetek• Erlangenben született,
1787.03.16.-án • Apja lakatos volt • 16 éves korában felvették
az erlangeni egyetemre, ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult.
• 1811-ben doktorált matematikából.
• Ezután középiskolákban tanított: Nidauban, Neufchatelben, majd 1815-tõl a bambergi reáliskolában.
Felfelé a ranglétrán
• 1817-1826-ig, a kölni jezsuita gimnázium fizikatanára
volt. • a berlini katonaiskolában,1826-tól 1833-ig mûködött. • kutatási eredményei nehezen kaptak elismerést.
Elõször az angol Royal Society tüntette ki 1841-ben a Copley-éremmel, és választotta tagjául 1842-ben.
• 1833-ban került a nürnbergi politechnikai fõiskola fizikai katedrájára, majd 1849-ben a müncheni egyetemre, ahol 1852-ban nevezték ki professzornak
Tudományos munkássága
• Pontos mérésekkel kimutatta, nemcsak az Ohm-törvényt, hanem az ellenállásnak a vezetõtõl és a keresztmetszetétõl való függését is .
• Különbözõ anyagok között ellenállási sorrendet határozott meg.
• törvényeit 1827-ben elméleti meggondolásokkal is alátámasztotta
• megjelent A galvanikus lánc címû könyve.• arra következtetett, hogy a hõjelenségek és az
elektromosság között valamilyen belsõ kapcsolatnak kell lennie.
• Ugyanitt állapította meg, hogy az áram „felbontó ereje” az elektrolízisben arányos az áramerõsséggel.
• Eredményes kutatómunkát végzett az optika, a hangtan és a fényinterferencia területén is.
Ohm-törvény
• elsõ lépéseként kezdte tanulmányozni a különbözõ anyagok vezetõképességét. • A kísérletek lényeges feltétele volt az állandó erõsségû áram, ezért Ohm a
kezdetben használt ingadozó áramú Wollaston-féle oszlopot, Poggendorff tanácsára, felcserélte az állandó áramot szolgáltató Seebeck-féle oszloppal.
• A kísérletek végrehajtásához szükséges volt pontosan mérõ mûszer is az áramerõsség meghatározására. Ohm torziós szálon függõ, az árammal párhuzamos mágnestû elfordulásával mérte az áramerõsséget.
Wollaston-féle oszlop Seebeck-féle oszlop
• Ezen elõfeltételek teljesedésének köszönhetõ, hogy Ohm igen pontos méréseivel meghatározta, hogy egy drót ellenállása egyenesen arányos a hosszával, és fordítottan arányos a keresztmetszetével, valamint függ az anyagi minõségtõl.
• Ezeket az eredményeket 1825-ben hozta nyilvánosságra.
• Egy év múlva közölte a róla elnevezett törvényt, amely szerint az áramerõsség arányos a feszültségkülönbséggel, ahol az arányossági tényezõ az ellenállás.
Amiről nem beszélnek:
• Ohm alkalmazta elõször a törvényét az áramelágazásokra, és fedezte fel a Kirchhoffról elnevezett áramelágazási törvényeket.
• Kirchhoff már Ohm után tanulmányozta az áramelágazások különbözõ eseteit 1847-ben.
• 1854.7.6.-án Münchenben halt meg.
• 1994-ben Németországban limitált példányszámú(94) emlékbélyeget készítettek emlékére.
Készítette: Haidekker Balázs
Forrás: internet, wikipedia