Download - Eü. szervezetek menedzsmentje
Eü. szervezetek menedzsmentje
Előadók: Dr. Petke ZsoltSemmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév
II. Az egészség gazdasági hatása. Egészségpolitika, egészségügyi szektor és egészségügyi rendszer értelmezése - gazdasági szemszögből
Az egészségi állapot befolyásoló tényezői
Biológiai meghatározottságokPl. életkor, öröklődő
betegségek, férfiak/nők Környezet
Pl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet
ÉletmódPl. életstílus, vásárlási
szokások, étkezés Egészségügyi rendszer
Pl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások
Az egészségi állapot gazdasági hatása az egyénre
(a) A munkavállaló egyén munkaerőpiaci részvétele (előnyben részesítés, hiányzás)
(b) Az idő előtti nyugdíjazás (c) A beteg egyént ápoló családtagok
munkaerőpiaci helyzete (több munka vs. otthoni ápolás)
Az egészség kettős hatása a gazdaságra
egyrészt javítja az anyagi feltételeket (életmód, környezet)
másrészt a társadalmi részvétel révén a biztonságérzetet növeli (közfeladat, szolidaritás, pozitív jövőkép)
„JÓLÉTet teremt”
Egészségpolitika
az állampolgárok egészségügyi szükséglete alapján az egyenlő hozzáférést biztosító egészségügyi szolgáltatások összessége, amely: – egészségiállapot-orientált – esélyegyenlőségre törekszik – finanszírozása átlátható – az egyének számára választási lehetőséget biztosítALAPJA: az egészségi állapot és befolyásoló tényezőinek
felmérése
Egészség(politika) befolyásoló tényezői – Élettartam vs. Eü. kiadások
Egészség és képzettség
Elősegíti az egészségesebb életvitelt Tudatosabbá teszi a kockázatokat
középiskolai végzettségnél alacsonyabb képzettségűek 50 %-a ítélte jó-nak vagy nagyon jónak az egészségét,
míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében az arány közel 75 %
Egészség és foglalkoztatottság
A magas foglalkoztatási arány vagy a kismértékű munkanélküliség a jóléttel kiegészülve csökkenti a halandóságot
A foglalkoztatottság pozitív hatással van az élet hosszúságára - minőségi munka esetén
Rossz minőségű munka sajátos munkavégzési problémákat okoz – kezelése fokozott munkavédelemmel
baleset, sérülés, foglalkozási megbetegedés
Munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi problémák: az izom- és a csontmegbetegedések, stressz, a tüdőbetegségek, a szív- és érrendszeri zavarok
Egészség és jövedelem
A nagyobb jövedelem gyakran jobb egészséggel A nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb valószínűséggel
fordulnak szakorvoshoz, míg a kisebb jövedelműek inkább az általános orvosi kezelést választják.
Kis jövedelem és a szegénység a rossz élet- és munkakörülményekhez és a rossz minőségű életmódhoz kötődik Nagyobb fokú szociális elszigetelődés, kevésbé elérhető a
megfelelő minőségű megelőző vagy gyógyászati (például: gyógyszeres kezelés vagy kórházi ápolás) egészségügyi ellátás
A magyar lakosság egészségi állapota (Vitrai, 2006, n=208 cég) mint „alap”
Hazai egészségpolitika problémái (Vitrai, 2006)
Az egészségügy gazdasági alapproblémája
A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva
Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: Betegek gyógyítása Szektor dolgozóinak megélhetése
Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)
Egészségügyi rendszer és egészség-szektor
Egészségügyi rendszer: Azon tevékenységek és intézményrendszerek összessége, amelynek elsődleges célja az egészség előmozdítása, helyreállítása, stabilizálása (közegészségügy, hagyományos és alternatív intézmények, környezetvédelmi rendszerek, eü.személyzet képzése, gyógyszer-kiskereskedelem, rehabilitáció, kutatások, természetgyógyászat, …)
Egészség-szektor:a fenti tevékenységeken felül kiterjed a gyógyszergyártás, gyógyszerforgalmazás, orvosi műszer- és segédeszközgyártás, keresőképtelenséggel összefüggő pénzügyi, biztosítói támogatások (táppénz, rokkantsági t., anyasági t.,) körére is
1997. évi CLIV. törvény szerint a magyarországi egészségügyi szolgáltatási rendszer részei
– népegészségügy (egészségfejlesztés, család- és nővédelmi gondozás, sportegészségügyi gondozás, ifjúság-egészségügyi gondozás, környezet és település-egészségügy, élelmezés- és táplálkozás egészségügy, járványügy, sugáregészségügy, munkaegészségügy),
– megelőző ellátások (prevenció), – szűrővizsgálatok, egészségügyi ellátás (alapellátás,
járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg – szakellátás),
– ügyeleti ellátás,
– mentés, – betegszállítás, – ápolás, – haldokló betegek gondozása
(hospice), – orvostechnikai eszközellátás, – gyógyszer-kiskereskedelem,
pszichoterápia és klinikai szakpszichológia,
– rehabilitáció, természetes gyógymódok,
– természetgyógyászat, – várellátás, – orvostudományi kutatások, – katasztrófa-egészségügyi ellátás, – egészségügyi szakértői
tevékenység
Melyik a gazdaságosabb? Prevenció vs. gyógyítás
PREVENCIÓTÍPUSOK: Primer (Elsődleges) prevenció: betegség megelőzés és
állapotjavítás nem egészségügyi ellátás eszközeivel való módja (környezeti ártalmak, tömegsport, rekreáció adótámogatása)
Szekunder (másodlagos) pr.: elsődleges cél az eü.állapot felmérése és nem kuratív eszközökkel történő javítása (szűrések, védőnői tanácsadás, családvédelem)
Tercier (harmadlagos) pr.: a beteg panasza alapján az orvos konkrét gyógyító tevékenységet és a konkrét panasztól független szűrővizsgálatot vagy tanácsadást végez (teljes fül-orr-gége rákszűrés halláspanasz esetén)
Quaterner (negyedleges) pr.: a beteg konkrét panaszaira vonatkozó terápiás javaslatok és tanácsadás
EGÉSZSÉGÜGYI TURIZMUS Bármelyik prevenciótípusban előfordulhat. (gyógyfürdők, rekreációs programok,
egészséges életmód-táborok és programok, karcsúsító kúrák, gyógytorna, stb.)
EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER TÉNYEZŐI
Egészségügyi ellátás* formái Gyógyítás és prevenció egysége Országos, területi, megyei és helyi
szintek koordinálása Egészségügyi szakemberigény és
egészségügyi oktatás/képzés összhangja
Az egészségügyi ellátás - szakmai céljai és formái
1. Az élet meghosszabbítása betegségek kiküszöbölése (prevenció) betegségek meggyógyítása (kuráció) állapot stabilizálása (kuráció)
2. Életminőség javítása egészségben töltött életévek számának növelése (prevenció) fájdalom csillapítása (kuráció) elveszett funkciók pótlása,fejlesztése vagy helyettesítése
(rehabilitáció és habilitáció) testi - lelki alkalmazkodás segítése a kialakult állapotokban
3. Populációs (köz)érdekek érvényesítése közegészségügy járványügy
Kapcsolódó fogalmak
Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet
Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500.000 fő/közgyógyigazolvány)
WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció
BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva
RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát
Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással
Az egészségügy rendszerkritériumai
Hatékonyság és eredményesség
A hatékonyság olyan állapot, amelyben az erőforrásokat (eszközöket) úgy használják fel, hogy a lehető legtöbb eredményt éri el. Különböző gyógyító-megelőző eljárások olyan aránya, amely
összességében a legnagyobb állapotjavulást (egészségnyereséget) biztosítja
Az eredményesség fogalma alatt egy egészségügyi beavatkozás hatásosságát értjük. Egy adott egészségügyi eljárás (pl. gyógyszer, műtét,
kezelés) milyen mértékben képes elérni a kívánt (elvárt) terápiás hatást
Az egészségügyi rendszer céljai és eszközei