Dr. Melegh Gábor 2016
Széles, igen tág határok között
megjelenő kérdések
• Szakmai jellegű; pl. az elért, elérhető
lassulás megválasztása (hirtelen fékezés?,
veszélyeztető mértékű fékezés)
• Szakmai, más szakterületek vizsgálatát is
felhasználva, a jogalkalmazó
együttműködésével; pl. reakcióidő, sérülés
• Jogalkalmazói; mérlegelés (kell-e
számítani, megtévesztő sebesség, stb.), 2
Dr. Melegh Gábor 2016
Szakértő szerepe:
– A jogi képviselő amit kimond, annak igaznak kell lennie, de nem kell mindent kimondania, ami igaz !
– Amit az igazságügyi szakértő kimond, annak igaznak (a szakmai szabályok szerint igazolhatónak) kell lennie, és mindent ami igaz ki kell mondania !”
3
Dr. Melegh Gábor 2016
Az átlagos teljesítés fogalma
Biológiai alap
Észlelés felismerés döntés cselekvés
Érzékelés
Egy egyszerű ingerre adott fiziológiai válasz sémája.
8
Dr. Melegh Gábor 2016
A döntéshez Tudati tényezők
A kísérletek során és laboratóriumokban általában 1
jel 1 fajta döntést tesz szükségessé, azaz 1 cselekvés
lehetséges
A közlekedésben ún: „választásos reakció” zajlik,
azaz még azonos ingerre is eltérő válasz, azaz több
cselekvési alternatíva lehetséges, sőt szükséges is!
Inger döntési lehetőségek kiválasztás 9
Dr. Melegh Gábor 2016
Ki, mit lát; avagy a tanúk
szavahihetősége
• A látás az agyban
lejátszódó folyamat
eredménye
• a látott képet
összehasonlítjuk a már
elraktározott képekkel
11
Dr. Melegh Gábor 2016
A bizonyítási kísérlet akadályai
• A műszaki bizonyítás elfogadásának
feltétele a megismételhetőség,
• Az esős, vizes, ködös, havas időjárás által létesült
környezet megbízható módon nem ismételhető
meg, láthatósági bizonyítás gyakorlatilag csak
száraz útfelület esetében végezhető el
• Felkészült személyek, dinamika hiánya,
más jármű, más személy
14
Dr. Melegh Gábor 2016
M1 kategóriájú járművek és N1
kategóriájú járművek 2 tonnáig
jobboldali külsővisszapillantó
tükör
baloldali külsővisszapillantó
tükör
Gépjárművezetőszemének pontja
0,75 m
4 m
30 m
3,5 m
2,5 m
10 m
látótér a talaj-szinten
látótér a talajszinten
17
Dr. Melegh Gábor 2016
Néhány fogalom
EES = Energia Egyenértékü Sebesség (mérnöknek)
dV = Sebességváltozás (orvosnak)
Vk = Ütközési sebesség (mérnöknek)
V0 = Haladási sebesség (jogásznak)
21
Dr. Melegh Gábor 2016 36
A büntetőeljárás alapvető feladata az eljárás tárgyát
képező ügyben az objektív igazság megállapítása
úgy, hogy az ügy minden lényeges körülményére
felállított következtetés megfelel a valóságban
ténylegesen megtörténteknek.
Az ügy lényeges körülményei azok a tények,
amelyeknek az eljárás tárgyát képező konkrét
ügyben jogi jelentőségük van. Ezek a tények a
bizonyítandó tények, melyek bizonyítási eszközök
révén szerezhetők meg. Egyik „eszköz” a szakértői
vélemény.
Dr. Melegh Gábor 2016 37
Szakvélemény adására a szakértő jogosult, a
különleges szakértelme állandóan változó tartalmat
takar. A fejlődés során egyre újabb és újabb olyan
ismereteket keletkeznek, melyekkel csak az adott
terület szakemberei rendelkeznek és amelyek így a
büntetőeljárás szempontjából a különleges
szakértelem fogalma alá esnek.
A büntetőeljárás tárgyilagosságát és más eljárási
alapelveket sértené, ha a jogalkalmazó saját
szakismerete alapján maga döntené el a különleges
szakértelmet igénylő kérdéseket.
Dr. Melegh Gábor 2016 38
A szakértő kirendelésének kötelezettsége a nyomozó
hatóságot, az ügyészt és a bírót terheli, tehát a
büntetőeljárás bármely szakaszában lehet alkalmazni
szakértőt.
A szakvéleményt ugyanakkor ember hozza létre,
ember mint a tanú és a terhelt, de ezektől azonban
eltér, mert a szakértői tevékenység objektív jellegű
forrását, a vizsgálat tárgyát az eljáró hatóság bocsátja
a szakértő rendelkezésére.
Dr. Melegh Gábor 2016 39
A szakértői vélemény jogalkalmazói értékelése
összetett, bonyolult folyamat.
Alapvető ellentmondás ott jelenik meg, a
szakvéleményt a szakértő különleges szakismeretei
birtokában készíti el, de a jogalkalmazó, aki a
szakértői vélemény értékelést végzi,
alkalmazhatóságát vizsgálja, ezzel a különleges
szakismerettel nem rendelkezik.
Dr. Melegh Gábor 2016 40
A jogalkalmazói értékelés leginkább vitatható
mozzanata a szakértői véleményen belül, a vizsgálat
áttekintése.
A szakvéleményből azonban ki kell tűnnie annak,
hogy a szakértő a vizsgálat elvégzésére milyen
módszert alkalmazott.
A módszer alkalmasságát korszerűsége,
célszerűsége, hatékonysága, tudományos
megalapozottsága határozza meg, de a vizsgálati
módszer megválasztása a szakértő kötelessége és
joga.