Szervezeti magatartás
• Organizational Behavior (OB)
• Olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt egyéni, csoport- és strukturális hatást vizsgálja a célból, hogy ezeket az ismereteket a szervezet hatékonyságának növelésére alkalmazza.
• Területei: motiváció, vezetői viselkedés és hatalom, személyközi kommunikáció, csoportstruktúrák és folyamatok, tanulás, észlelés és beállítódás fejlesztés, változási folyamatok, konfliktus, munkakörtervezés, munkával kapcsolatos stressz
Csoport
• két vagy több olyan egymástól kölcsönös
függésben és interakcióban álló egyén,
akik valamilyen cél érdekében közösen
cselekszenek vagy együttműködnek.
• típusai:
– vezetői (funkcionális) csoportok,
feladatcsoportok, érdek-csoportok
– formális és informális csoportok
Csoportok létrehozása és vezetése
• Csoportok létrejönnek anélkül is, hogy létrehoznánk őket
• Csoportnak tekintünk két vagy több olyan embert, akik rendszeresen interakcióba lépnek egymással, valamilyen közös cél érdekében
• Csoportok létrehozásával kihasználható az együttműkődő emberek kapcsolatából fakadó specializációs és szinergiahatások
• A csoportok segítenek kielégíteni a szociális szükségleteinket
• Csoportvezető feladata: támogatni a csoportot a feladat végrehajtás dimenziójában (célkijelölés, információgyűjtés, kezdeményezés, struktúrálás, véleménykifejtés, feladatkiosztás, ellenőrzés)
• Ugyanakkor érzelmi dimenzióban is szerepet kell vállalnia a csoport vezetőjének, mert különben a csoport széthullik, mert nem tudja kezelni a konfliktusokat (bátorítás, feszültségoldás, kompromisszumkeresés, elfogadás, meghallgatás)
• Csoporttípusok: funkcionális csoport (alá-fölé rendeltségi láncnak megfelelően), feladatcsoportok (team, projekt, bizottság) és az informális csoportok (koalíciók, közös érdeklődésen alapuló csoportok, személyes barátságon alapuló csoportok).
A csoporthoz csatlakozás
előnyei és költségei
Amiért érdemes:
• Biztonság
• Státusz
• Önbecsülés
• Valahová tartozás
• Támogatás,
elfogadottság
• Hiedelmek megerősítése
• Hatalom
• Célok megvalósítása
Csatlakozás költségei:
• Feszültség
• Személyes „befektetés”
• Elutasítás
• Ellentétek
• Ellenkezés
A szervezetek előnyei
és költségei a csoportok révén
Előnyök:
• Több tudás és
információ
• Többoldalú probléma-
megközelítés
• A döntés jobb
megértése
• Részvétel-elfogadás
Költségek:
• Bizonytalan
felelősség
• Konformitás,
csoportnyomás
• Egyéni dominancia
• Társas lógás
• Vitamegnyerés vs.
problémamegoldás
„Semmi sem tökéletes”
Ha egy csoport létrejött, vannak „öntörvényű”
cselekvési törvényszerűségei
Az emberek csoport (társas) helyzetben nem
ugyanúgy döntenek, cselekszenek ezek egy része a szervezet számára kedvező, teljesítmény növelő
tényező
más részük kedvezőtlen, a szervezeti teljesítményt csökkenti
A csoport „költségei” Csoportnyomás
Normák, konformitás
Társas lógás (social loafing)
Önérdek, önmozgás, magáért való funkciók, szerepek
10.
Asch, Solomon
A résztvevőknek arra a
kérdésre kellett
válaszolniuk, hogy a
jobb oldali lapon látható
vonalak közül melyik
hosszúsága egyezik
meg a bal oldali lapon
látható
referenciavonaléval.
11.
Az Asch kísérlet eredménye
Konformitás és
csoportméret
(hányan
képviselik a
csoportban a
rossz választ
12.
Aki ellenállt:
Magabiztos: a konfliktust úgy oldotta meg, hogy
energikusan szembeszállt a többségi
véleménnyel és sosem engedett a maga
igazából.
Individualista: elvből figyelmen kívül hagyta a
többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy
neki mindig igaza van.
Lelkiismeret-furdalásos: bár nem engedett,
jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és
kételkedett ítélete helyességében.
13.
Viaszember: annyira kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot.
Önmagában bizonytalan: bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez.
Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy deviánsnak tekintsék.
Aki behódolt:
Az egyén és a csoport viszonya -
csoportnormák• A csoporttagok viselkedését előíró, mindenki által
elfogadott szabályokat normáknak nevezzük
• A normák megfogalmazhatnak elvárt
viselkedésmintákat, de leírhatnak olyan
magatartásformákat is, amelyeket a csoport nem
tolerál– Normák forrása: erkölcsi, társadalmi közegben elfogadott imperatívuszok,
szervezet írott és íratlan szabályai, egyes tagok értékeiből, korábbi csoportokból
• Azok a szabályok válnak normává:– biztosítják a csoport fennmaradását, túlélését,
– előrejelezhetővé teszik az egyes csoporttagok jövőbeli magatartását,
– csökkentik a csoporttagok közötti kellemetlenségeket,
– megjelenítik azokat az értékeket, amelyekkel a csoport másoktól
megkülönbözteti magát.
Az egyén és a csoport viszonya
• Csoportnormák Teljesítménynormák,
Erőforrások elosztására vonatkozó normák
Külső megjelenés, nyilvános viselkedés
Informális közösségi normák
• Csoportnyomás Behódolás, engedelmesség
Azonosulás
Internalizáció
Deviancia: normaszegő viselkedés
Jó vagy rossz a deviancia?
A deviáns viselkedésre érdemes
odafigyelni!
Deviáns viselkedés
• Devianciának nevezzük a csoport normáihoz
alkalmazkodni nem tudó vagy nem akaró viselkedést
• Szankciók, normák szigorítása
• A változás képessége, a kreatív problémamegoldás, az
innovatív magatartás egy kicsit mindig deviáns, új, a
megszokottól eltérő
• a deviáns magatartás olykor felhívhatja a figyelmet arra
is, hogy nem a viselkedéssel, hanem a normával van a
baj
Stanley Milgram –
tekintélynek való engedelmesség 1961-62 Yale Egyetem
„Az engedelmesség, mint belénk épített időzített bomba.”
„Kísérletvezető-tanár-tanuló” – büntetés hatása a tanulási folyamatra – Hatalomnak való engedelmesség
15V-450V (a halálos mértékű áramütést jelölték a gépen)
Milgram adatai szerint az emberek egészen szélsőséges dolgokra is kaphatóak annak érdekében, hogy megmaradjon jó kapcsolatuk a hatalommal
Az kísérletben résztvevők 65%-aengedelmeskedett a hatalom utasításának éskiadta a 450V-os áramütést
Csoportkohézió
• A csoporton belüli kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja; az összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést; mindenkinek alkalmazkodni kell a csoportnormákhoz. A pozitív hozzáállás jelentős hatást gyakorolhat a csoport teljesítményére.
• A csoportkohéziót azzal határozhatjuk meg, hogy
– mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt,
– mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. Az is megállapítható, hogy az emberek azokkal a csoportokkal szemben éreznek különleges tiszteletet és elkötelezettséget, amelyekért áldozatokat hoztak, és amelyekbe nehéz volt bekerülniük.
• A vizsgálatok szerint, ha valaki egy csoporthoz csatlakozik, személyes értékei és attitűdjei gyorsan megváltoznak: az illető alkalmazkodik a csoportmércékhez.
19.
Csoportszellem (Group think)
Sebezhetetlenség (túlzott optimizmus, túlzott
kockázat)
Megokolás, megerősítés
Morális támadhatatlanság hiedelme
Sztereotípiák (mi - ti)
Csoportnyomás
Egyhangú egyetértés, döntés
„terelő puli”
Muzafer Sherif
rablóbarlang kísérlet
• Háromhetes nyári táborozás a Robbers Cave nemzeti parkban, Oklahomában
• 200 középosztálybeli, protestáns, fehér, angolszász, jól alkalmazkodó iskolásfiú közül válogattak ki 22, egymást nem ismerő gyereket
• A szülők a táborozás alatt nem látogathatták őket, de aki akart, idő előtt hazamenetett
• 200 hektáros tábor sűrű erdős területen
• A fiúkat 2 x 11 fős csoportban külön
busszal vitték a táborba
• A két csoport táborhelye egymástól
látótávolságon kívül esett
Kísérlet 1. szakasza
• csoportok kialakulása,
együttműkmödő tevékenységek,
kialakuló kulturális normák (pl.
káromkodás), névválasztás, pólók
nyomtatása
• Sasok és Csörgőkígyók
• A hét vége felé tudomást
szereztek egymásról – mi és ők!
• Versenyeket rendeztek a két csoport között
• Szoros versenyek (így szervezték) és értékes díjak
• a vesztes biztosan igazságtalannak fogja találni, mert a saját csoportját jobbnak látja, mint a másikat; különösen, ha a szabályok nem kristály tiszták
• konfliktusok, zászlóégetés, verekedés, megtorlás, (a sasok szétszúzták a csörgőkígyók körletét) háború!
• A Sasok nyerték a bajnokságot a Csörgőkígyók ellopták a trófeákat és csak akkor adták vissza, ha térden kúszva könyörögnek
Kísérlet 2. szakasza
Kísérlet 3. szakasza
• Közös nem versengő tevékenységek
(tábortűz, mozi)
• nem szűnteti meg az ellenségeskedést
Kísérlet 4. szakasza
• A csoportoknak olyan problémákat kell közösen megoldaniuk, amelyek mindkét csoportot érinti
• Fölérendelt célokat állítanak fel, amelyek mindkét csoport számára jelentősek, és megvalósításukhoz, a nehézségek legyőzéséhez minden jelenlevő hozzájárulására szükség van.
• a vízhiány oka, nagy összeget kell fizetniük egy film bérleti díjáért, vagy ki kell rakniuk a teherautót, amely az ellátmányt hozta.
• Az ilyen együttműködés hatása nem jelenik meg azonnal. Az ellenségesség csak több fölérendelt terv megvalósítása után csökken fokozatosan. Ennek során a másik csoportról alkotott kép csaknem olyan kedvezővé válik, mint a saját csoport képe
Mikor nevezhetünk egy csoportot
hatékonynak?
Mitől függ a csoport
teljesítménye egy szervezeten
belül?
A csoport teljesítményét
befolyásoló külső tényezők
• A szervezet stratégiája
• Hatásköri viszonyok
• Szabályok, eljárások, előírások
• Erőforrások
• A szervezet személyi kiválasztási rendszere
• Teljesítményértékelés és érdekeltségi rendszer
• Szervezeti kultúra
• Fizikai munkafeltételek
5
A csoport struktúrája
• csoport mérete
– Mekkora az ideális csoportméret a csoport hatékonysága
szempontjából?
• csoport összetétele
– Hogyan befolyásolja a csoport teljesítményét?
– „Kohorszok” minél több, annál nagyobb a fluktuáció
• szabályok, csoportnormák
– Mire vonatkozhatnak az egyes normák?
• Státusz
– csoportok vagy csoporttagok közötti – rangsor, relatív pozíció
• csoporton belüli szerepek
– A szerepek a csoport tagjainak egymás viselkedésére vonatkozó
elvárásai
6
Csoportszerepek• Feladatorientált szerepek:
célkijelölés, kezdeményezés, információgyűjtés,koordináció, értékelés
• Kapcsolatorientált szerepek:Bátorítás, békéltetés, ösztökélés, normázás, együttműködés
• Önmagunkra irányuló szerepek:
Blokkolás, elismerés hajszolása, dominancia, visszahúzódás
A csoport teljesítménye a feladat- és kapcsolatorientált szerepek összhangján
múlikSzerepészlelés vs. szerep-elvárás
Átgondolandó…
• Milyen szerepet vállalok a csoportban?
• Miben számíthattok rám a közös munka során? (Erősségeim a csapatmunkában)
• Mit ne kérjetek tőlem, ne várjatok el tőlem, mert nem igen tudnám a csapat érdekében jól csinálni? (Gyengeségeim a csapatmunkában)
• Miben szeretnék fejlődni, és ehhez miben kérem a segítségeteket?
• Hogyan (milyen együttműködési szabályok betartása mellett) tudok egy csapatban közös munkát végezni, és milyen munkafeltételek, együttműködési szabályok elviselhetetlenek számomra?
Felhasznált irodalom
• Menedzsment alapjai (EMK jegyzet)
• Dobák Miklós: Szervezeti struktúrák és vezetés
• Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és
vezetés
• Beckhard-Harris: Szervezeti átmenetek –
Komplex változtatások vezetése