Pedagógiai program
1
AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT
ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI
INTÉZMÉNYÉNEK
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Pedagógiai program
2
I. Hivatalos adatok, törvények
I.1. Az iskola
1.1.1. Az iskola hivatalos adatai
Az iskola
neve: Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont
OM azonosítója: 030712
címe: 9024 Győr, Pátzay Pál u. 46. Tel.: 96/514-260
vezetője: Koppány László
A fenntartó
neve: Mária Iskolatestvérek Rendje
címe: 9024 Győr, Horváth Árpád u. 9.
Tel.: 96/514-290
Az alapító
neve: Római Katolikus Szentlélek Egyházközség
címe: 9024 Győr, Szentlélek tér 1.
Az alapító okirat kelte: 1992. december 13.
Működési engedélyt kiadó szerv
neve: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője
címe: 9021 Győr, Városház tér 1.
A működési engedély kelte: 1993. január 11.
Pedagógiai program
3
A képzés
típusa: alapfokú művészetoktatás
Az alapfokú művészetoktatási egység
vezetője: Kissné Kostelec Éva
Az alapfokú művészetoktatás
időtartama: 12 évfolyam
szakaszai: előképző alapfok, továbbképző
képzési ág: képző- és iparművészeti
tanszak: makett- és papírtárgykészítő
a tanulók és tanulócsoportok száma: teljes felfutáskor (2011-2012) 17 tanulócsoport
az intézmény működő évfolyamainak száma: 6
az intézménybe felvehető tanulószám: 340 fő
alapfokú művészetoktatásban részesülők száma: 96 tanuló (2005-2006)
Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai: 2002. szeptember
A program benyújtója: Koppány László
A pedagógiai program készítője: Kissné Kostelec Éva
A nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2006.06.07.
A fenntartói jóváhagyás dátuma:
A nyilvánosságra hozatal módja:
A tervezett felülvizsgálat időpontja:
A pedagógiai programot véleményező szakértő neve: Baranyai Zoltánné
Pedagógiai program
4
1.1.2. Az iskola jellege
Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia együttműködésének eredményeként született
meg az az elhatározás, hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos
iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a városrész egyre növekvő számú ifjúságának
magas színvonalon történő oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve Benkovich
Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt
támogatta az oktatási központ munkálatainak beindítását.
A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt,
amely magára vállalta - bel - és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának
önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés megvalósítását.
Az iskolaközpont 1993. szeptember 1-jén nyílt meg és megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat
évfolyamán.
Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára
megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére.
Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének
szentelte.
Az iskola fenntartója, és a pedagógiai, pasztorális munka irányítója a Mária Iskolatestvérek
Szerzetesrend.
A hazánkban kevésbé ismert szerzetesrend a maristáké. Magukat, közösségüket és
tanítványaikat a Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlják. A rendet Boldog Marcellin
Champagnat Atya alapította 1817-ben, Lyonban. A Testvérek hivatásának az iskolai nevelést
és oktatást tűzte ki célul, ezt folytatják követői a világ 75 országában.
Jelmondatuk: " Mindent Jézusnak Mária által,
mindent Máriának Jézusért ! "
Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus fiatalok keresztényszellemű nevelése és
oktatása, amely szervesen illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll minden
katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az iskola szellemiségét és célkitűzéseit.
Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és egyházi rendelkezések szerint.
Az Iskolaközpont magába foglal:
- egy általános iskolát 8 évfolyamos szerkezeti formában,
- egy 6 évfolyamos gimnáziumot,
- (1998/99 tanévtől kezdődően egy 4 évfolyamos gimnáziumot),
- egy többfunkciós diákotthont,
- alapfokú művészetoktatási intézményt képző- és iparművészeti ágon.
Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi, alapfokú művészetoktatási és szakképzési (többcélú)
tevékenységét közös igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben végzi a
kollégiummal együtt.
Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a 6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be.
Pedagógiai program
5
A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik
be.
Működési területe
- elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az észak-dunántúli régió
Az iskolaközpont épülete:
- 40 tanterem
- csoportbontásra alkalmas kistermek
- 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem
- 8 szaktanterem
- 1 könyvtár
- kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula
- 220 férőhelyes kollégium
- konyha, ebédlő
- orvosi rendelő
- egyéb kiszolgáló helyiségek.
Iskolaközpont alkalmazottai:
Oktatás: 97 fő
Központi irányítás: 5 fő
Kollégium: 10 fő
Intézményi vagyon működtetése: 17 fő
Konyha: 13 fő
(A fenti létszámadatok a részfoglalkozású, szülési szabadságon és gyesen lévő dolgozókat is tartalmazzák. )
I. 2. Az alapfokú művészetoktatás törvényességi háttere
- a közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény
- a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelettel
módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
- az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantárgyi programjának bevezetéséről és
kiadásáról szóló 32/1999. (VII. 18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM
rendelet
- a fenti rendelet III. §-ának 3. bekezdése alapján kiadott kiadvány, mely az alapfokú
művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet értelmében tartalmazza a kötelező
követelményeket és tantervi programot kiegészítve az évfolyamonként meghatározott, javasolt
tananyaggal továbbá a kötelező minimális eszköz és felszereltségi jegyzéket meghaladó az
optimális feladat ellátást szolgáló tárgyi feltételeket
- Az oktatási miniszter 23/2006. (V.24.) OM rendelete az alapfokú művészetoktatás
követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.)
MKM rendelet módosítása
Pedagógiai program
6
II. Az intézmény pedagógiai alapelvei
Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan
szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük.
A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját,
magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes,
mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör
megteremtésével biztosítsuk.
Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi
kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség
megőrzésére.
Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához
nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.
III. Az intézményi cél, feladat, követelmény
III. 1. Az intézmény célrendszere Az alapfokú képzés iparművészeti oktatás célja és feladata a világ használatához és alakításához
szükséges ismeretek, készségek, képességek, olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár
birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére, hogy képes legyen igény és
elképzelése szerinti tárgyak tervezésére, alkotására.
A fenti célok eléréséhez szükséges:
- a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése
- a problémafelismerés, megoldás készségének kialakítása
- a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása
- a megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása
- a szociális hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség biztosítása
- a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, a
személyiség komplex fejlesztése
- az önkifejezés és alkotás készségének kialakítása, a kreativitás fejlesztése
- a gyermek világképének formálása
- a műveltség, tudás megszerzésére való törekvés kialakítása
- a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása
- a nemzeti és európai kultúránkhoz való kötődés kialakítása
- az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése
- a tömeg és művészi kommunikáció formáinak megismerése, alkalmazása
- a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése
- az általános emberi értékek megismertetése
- az érzelmi gazdagság kifejlesztése
- a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása
- a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása
- a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése
- a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása
- az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált környezetre való igény ( rend, tisztaság )
kialakítása
Pedagógiai program
7
- a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása, birtoklása
Az egyes képzési szakaszok évfolyamok célcsoportjait az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi
programjai tartalmazzák.
III. 2. Az intézmény feladatai
A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg.
A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon (képző- és
iparművészet) három szakaszban (előképző, alapfok, továbbképző) folyik művészetoktatás.
Feladataink:
- rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott),
- rendszeres igényfelmérés (évente),
- feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása,
- érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása,
- személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás,
- többirányú művészeti alapkészségek kialakítása.
A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök:
- kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer,
- egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása,
- tehetséggondozó eljárások,
- kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer,
- egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer,
- közösségfejlesztő módszer,
- játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka,
- kiscsoportos oktatás.
Nevelési eszközök:
- minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele
Ösztönző eszközök:
- megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás
A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy
és a műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.
III. 3. Általános fejlesztési követelmények Az intézményben folyó alapfokú képző és iparművészeti oktatás fejlesztési követelményei:
- a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére
- a vizuális információk, közlemények megértésére
- a képi gondolkodásra, vizuális absztrakcióra
- tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra
- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére
- a kifejezési eljárások használatára
Pedagógiai program
8
- élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére
- a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására
- a médiák által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére
- vizuális önkifejezésre, alkotásra
- tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére
- tervezésre, konstruálásra
- a kifejezési technikák tárgykultúra anyagainak ismeretére
- eszközhasználatra, anyagalakításra
- tárgykészítésre, környezetformálásra
- a kézműves tevékenység gyakorlására
- a jelentés az esztétikum megértésére
- a rendeltetés – a szerkezet – a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére
- a mindennapok, a természeti társadalom szépségének befogadására
- a vizuális művészetek, környezet és tárgykultúra megismerésére
- a műelemzési eljárások alkalmazására
- a néphagyomány, a népi kultúra befogadására irányulnak.
Az egyes képzési szakaszok, évfolyamok követelményeit az adott képzési szakasz, illetve évfolyam
tantervi programjai tartalmazzák.
A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy
és műhelyi gyakorlat tanítása – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.
Pedagógiai program
9
IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai
feladatok
„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas
kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a
személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább,
amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/
A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad,
felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi
kibontakozáshoz.
Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki”
vonások megnyilvánulására.
A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek
számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi
feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes
megvalósulásának!
Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a
művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az
elsajátítás folyamata is könnyedebb.
Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az
alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan
megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek,
mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára
való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással
van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a
kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A
művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket
„kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú
művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében.
V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás
keretein belül felismerjék a közösség erejét.
Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a
kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a
segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az
együtt gondolkodás élménye.
A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások
produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet
objektivitásához.
Pedagógiai program
10
VI. A tehetség, a képesség, kibontakoztatást segítő
tevékenységek
„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok
iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/
Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás.
Az alapfokú képző és iparművészeti nevelés a képző- és iparművészeti iránt érdeklődő tanulók számára
biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakozását,
tehetségük gondozását.
Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a
meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésén van.
Az összeállított tantárgyi program a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a
művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai eredményeire épít.
A kiscsoportos műhelyfoglalkozások segítik az egyénre szabott, differenciált foglalkozást az
elmélyült alkotó tevékenységet. A tehetséggondozás szolgálatában áll az intézmény által biztosított
személyi és tárgyi feltételek is.
A kis csoportos műhelymunka során a tanulók a papír megmunkálás, alakítás széles skálájával
ismerkedhet meg.
Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában jelentős szerepet kap az évenként
megrendezésre kerülő növendékek munkáiból rendezett kiállítások, a tanulók alkotásaiból rendezett
jótékonysági vásár.
A kiemelkedő teljesítmény elismeréseként a tanulók jutalomba is részesülnek.
Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelésben részesülő tanulók bekapcsolódhatnak 11-12
évfolyamon a rajz és műalkotások elemzése és a mfakultáció munkájába, ahol további lehetőség nyílik a
művészi manuális képességfejlesztésre.
Intézményünk 12 864 db kötetes könyvtára, gazdag videó- és folyóirattára, a könyvtár multimédiás
számítógéprendszere az önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját biztosítja.
Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben
működő művészeti csoportok, érdeklődési körök (virágkötészet, kosárfonó, fazekas), klubok (kis-
könyvtáros, diákújságírók, táncklub, természetjáró), sportcsoport (torna, atlétika, röplabda, futball,
karate), tanfolyamok (virágkötészet, szalmafonás, varróiskola) munkájába.
A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk
elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők.
Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek,
vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók
anyagi támogatását.
Pedagógiai program
11
VII. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje
A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében.
A tanév elején levélben tájékoztatjuk a szülőket az év feladatairól, éves programnaptárt, kap
minden szülő melyben a tanév várható eseményeit, tüntetjük fel (tanévnyitó, fogadó órák, szülői
értekezlet, múzeumi órák, kirándulások, szünetek, kiállítások.....)
A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről,l,
aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk.
A félévi szülői értekezleten a művészeti órák munkáit bemutató dia bemutatók segítségével
nyújtunk betekintést az órák hangulatába.
Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az alkotó hétvégeken, táborozás során,
kirándulások alkalmával, a félévi rendszerességű vizsgakiállításokon.
A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.
Pedagógiai program
13
I. Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és
választható foglalkozások és azok óraszámai
A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év
Évfolyamok száma 12; évfolyamonként két csoport
I. 1. Óraterv
Tantárgy
Évfolyamok
Előképző Alapfok Továbbképző
1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Vizuális
alapismeretek 2 2
Rajz-festés-
mintázás 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Műhelyelőkészítő 2 2
Műhelygyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2
Szabadon
választható
tantárgy
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Szabad sáv 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Összesen 2 2 4+2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
Pedagógiai program
14
I. 2. Csoportok alakulása
2002/2
003
2003/2
004
2004/2
005
2005/2
006
2006/2
007
2007/2
008
2008/2
009
2009/2
010
2010/2
011
2011/2
012
Élőképző
1. évf.
2. évf. 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2
Alapfok
1. évf. 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2
2. évf. 1 1 1 1 1 2 2 2 2
3. évf. 1 1 1 1 1 2 2 2
4. évf. 1 1 1 1 1 2 2
5. évf. 1 1 1 1 1 1 2
6. évf. 1 1 1 1 1 1
Továbbképző
7. évf. 1 1 1 1 1
8. évf. 1 1 1 1
9. évf. 1 1 1
10. évf. 1 1
Összesen 3 4 5 6 8 10 11 13 15 17
I. 3. A képzés tanszaka és tantárgyai Vizuális alapismeretek
Az előképzősök komplex művészeti tantárgya
Kötelező tantárgyak:
Rajz- festés-mintázás
A rajz-festés-mintázás biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.
Műhelyelőkészítő
A műhelyelőkészítő foglalkozások során a tanulók játékos formában megismerkednek a
programmal, lehetőség nyílik a papírral való sokrétű tevékenységre.
Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat
A műhelygyakorlat teszi lehetővé a makett- és papírtárgykészítés szakirányú tevékenységének
megismerését, alkalmazását. Szabadon választható tantárgy: – Művészettörténet
Iskolánkban induló tanszak:
makett- és papírtárgykészítő
Pedagógiai program
15
II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának alapelvei A közoktatási törvény 19. § - a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az alkalmazott tankönyvek,
tanulmányi segédletek kiválasztását.
A tankönyvek, kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy
- feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének
- feleljen meg az intézmény oktatási céljainak
- segítse a tanulást, motiváljon
- szerkezete legyen világos, egyszerű
- adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre
- adjon mintát önálló feladatmegoldásokra
- legyen több évig használható
- az ára legyen kedvező
- segítse a tanulást, motiváljon
Pedagógiai program
16
III. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek
számonkéréseknek követelményei és a tanuló teljesítménye,
értékelésének formái
III. 1. Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei
- Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni.
- A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.
- Mérlegelni kell a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását.
- Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között.
- A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása.
- Csak az önmagával szemben igényes pedagógus tud igényességre nevelni.
- A tantárgyi és a tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A
tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során.
A tanuló érezze a következetességet és az állandóságot.
- A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete.
- Tegyünk meg mindent, hogy minden gyermek egyéni képességeinek szintjén sikerélményt, a
munkavégzés eredményének örömét élje át.
- Az iskolaközpont belső és külső rendjének megtartásához az alábbi követelményeket emeljük
ki:
a) A gyermek első számú kötelessége a tanulás, ebben törekednünk kell a biztosított formai,
tartalmi keretek között az igényességre, az önállóságra is.
b) A Házirend szabályait be kell tartani, illetve tartatni mindenkinek.
c) A katolikus iskolába járó tanulók viselkedéskultúrája mindig legyen példamutató, melyet
az erkölcs és az illem normatívái jellemeznek.
- A nevelők tájékozódjanak alaposan, körültekintően a gyermek tanulási nehézségeiről. Nevelők
feladatai:
a) Törekedjenek a fejlődő szakirodalommal lépést tartani egyházi tudományokban, a nevelés,
a szaktárgyak tekintetében.
b) Munkájukban lelkiismeretesek, igényesek, pontosak, innovatívak legyenek.
c) Az iskola ugyanazon szakos tanárai alakítsák ki tantárgyaiknál az azonos
követelményszinteket, mérési formákat.
d) tanítás során igyekezzenek minél több értéket átadni és közvetíteni.
III. 2. Ellenőrzés, értékelés A követelmények teljesítésének mértékéről kapott visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak és a
szülőknek egyaránt szükséges. Csakis ennek a figyelembevételével tervezhető nevelési- oktatási
folyamat.
Az iskolai értékelésünk célja:
- minősítés, viszonyítás az elvárt vagy kitűzött célokhoz
- motiváció, a stratégia megvalósításához
- visszajelzés: a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről
a szülő fel, hogy milyen a gyermek viszonya az iskolai követelményekhez
Az értékelés kiterjed az iskolaközpont minden területére:
Pedagógiai program
17
- az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére
- a szorgalom – ezen belül a felkészülésre, a feladat- és felelősségvállalásra
- a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre
Alapelvek:
- Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős
szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és
önértékelő-képességet, önnevelésre késztet.
- Objektivitása és igazságossága a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített
követelményrendszerre épül. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni
képességeihez is viszonyítani kell.
- Az értékelés akár bíráló, akár elismerő, épüljön a bizalomra.
- A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a
folyamatosság és a változatosság.
- Az osztályozás nem mechanikus művelet. Tükrözni kell a tanuló félévi, illetve az egész évi
teljesítményét, igyekezetét és az esetleges teljesítményváltozás irányát.
- A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a művészeti tanszak sajátosságait.
- A tanév során bemutatókon, pályázatokon, kiállításon való szereplés is értékelhető.
- A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza
- teljes jogkörrel és felelősséggel.
- Beleszólási joga a nevelőtestület év végi osztályozó értekezletének van a közoktatási tv. 70. § (
4 ) bekezdésben vázoltak szerint.
- Iskolaközpontunkban az értékelés-osztályozás a hagyományos öt-fokozatú skála mentén történik:
jeles ( 5 ), jó ( 4 ), közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ). - A szorgalmi időben kapott érdemjegyeket a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő
a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul.
- Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményért a gyermekek félévkor és tanév végén
dicséretet kaphatnak.
- Ha a tanulónak a jeles ( 5 ) osztályzata mellett legfeljebb egy jó ( 4 ) osztályzata van, és ennél
rosszabb osztályzata nincs, akkor nevelőtestületi dicséretet érdemelhet ki. A döntés a
tantestület joga. A dicséretet a bizonyítványban, a törzslapon és az osztálynaplóban is
dokumentálni kell.
- A szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az
osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi
döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó.
- Szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag.
III. 3. Szorgalom
Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság jellemzi. A tanítási órára
képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az
órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz
pályázatokon, versenyeken. Ha a képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni.
Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas
munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség.
Pedagógiai program
18
Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét
ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.
Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi
fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Vagy: félévi, év végi
osztályzatai között elégtelen ( 1 ) szerepel.
III. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele
Adminisztratív, formai feltételek:
A szülők a gyermek tanköteles korától kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészeti oktatásba.
Az alapfokú művészetoktatásba való felvételről az óvoda, illetve a tanuló iskolájának véleménye alapján
dönt az intézmény, melyet írásban közöl.
A beíratás előtt a szülő megismerheti a az iskola Pedagógiai Programját.
A beiratkozáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell a gyermek személyazonosságát.
A gyermek beiskolázhatósága nemcsak a testi erőnlétének, hanem értelmi-érzelmi fejlődésének is
függvénye. Nem kerül felvételre a gyermek, ha nem iskolaérett.
Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltétele, az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben
rögzített minimum követelményeknek való megfelelés.
Az elmarasztalt tanuló a tantárgy jellegétől függően meghatározott módon (rajz, festés, plasztika,
tárgykészítés… ) vizsgabizottság előtt ( elnök, tagozatvezető, kérdező szaktanár ) bizonyítatja a
továbblépéshez szükséges minimális követelmények teljesítését.
A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más
területről is fogadhat tanulókat.
Olyan esetben, amikor a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni a
tanulót az alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott
évfolyamra, illetve csoportba.
Az évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet.
Ilyen esetekben az intézményvezető által megbízott csoport által kidolgozott eredményességi forma
dönthet a tanuló osztályba való sorolásáról.
Kt. 71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába…akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette.
Kt. 71. § (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára
megállapított tanulmányi kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is
teljesítheti.
Kt. 71. § (8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az
léphet aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.
illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet ide vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.
17. §. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amelyik
javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék
fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri
felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján
Pedagógiai program
19
dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra
meghatározott rendelkezései alapján.
19. §. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt – az iskolák közötti
megállapodás alapján – a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja.
20. §. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az alapfokú
művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye
tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a
nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét
akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát,
és az iskola eleget tett… az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem
osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az
első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel
értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.
24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti,
osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam
valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be
kell jegyezni. Ha a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak
osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt
követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.
50. § (3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás
feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény
első évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a
művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. § (4) bekezdésének alkalmazásával
akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha
legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.
III. 5. Művészeti alap és záróvizsga általános követelményei
A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei
1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó
alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó
továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja
A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy
tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével
kell meghatározni.
A művészeti alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény
állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.
Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel
meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.
A vizsga tantárgyai
– rajz - festés - mintázás
– műhelygyakorlat
Pedagógiai program
20
A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy:
– művészettörténet,
– népművészet
A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsgája írásbeli és szóbeli
vizsgarészekből állnak.
A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az
intézménypedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának
utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.
3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve
záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni
versenyzőként
– a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga-
vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A
műhelygyakorlat
vizsgarész alól felmentés nem adható.
4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése
A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal
kell minősíteni.
A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok
számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény
meghatározásában
a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő.
Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt
vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.
Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet
kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell
javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
Pedagógiai program
21
IV. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei Az iskolai nevelés-oktatás színvonalának, hatásának és légkörének fontos, meghatározó
komponense az iskola épülete.
Czigány Tamás építész tervei alapján megvalósult 12 évfolyamos iskolaközpont külső megjelenésével,
belső térformáival, tagoltságával illeszkedik a tanulás iránti követelményekhez.
Lehetővé teszi sokféle ismeret, képesség elsajátításához, szabadidő hasznos eltöltését és közéleti-
politikai programok lebonyolítását.
Az iskolaközpont épülete:
- 40 tanterem
- csoportbontásra alkalmas kistermek
- 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem
- 8 szaktanterem
- 1 könyvtár
- kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula
- 220 férőhelyes kollégium
- konyha, ebédlő
- orvosi rendelő
- egyéb kiszolgáló helyiségek.
Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak
a képzés megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám elhelyezésére.
Rajzteremek, műhelyek:
Az iskola keleti szárnyán a tetőtérben került kialakításra az alapfokú művészetoktatás helységei.
két rajzterem 36 fö számára
két makett és papírtárgykészítő műhely 20-20 fő számára
tanári szoba
fotólabor
mellékhelységek
A szaktantermek jó felszereltségükkel biztosítják a növendékek számára az igényes munka feltételeit. A
termekben korszerű beépített szekrényekben tudjuk a növendékek alkotásait és az anyagokat, eszközöket
tárol,ni segítik
A tanulók egyénileg tervezett dönthető lapú egyéni tanuló asztalokon dolgozhatnak.
A vizuális nevelést segítő oktatástechnikai eszközökkel rendelkezünk (dia- és írásvetítő, TV,
videofelvevő, -lejátszó, videokamera, digitális és Nikon F 65-ös típusú fényképezőgép, számítógép,
szkenner, nyomtató, projektor két digitális fényképezőgép, tűzzománc és fazekas elektromos kemence….)
Fotólabor
A fotólaborban két nagyítógép, repróállvány egyéb eszközök (exponáló órák, hívótálak, tankok,
csipeszek, vegyszeres edények...) állnak a tanulók rendelkezésére.
A Győrújbaráton festői környezetben lévő Lelkigyakorlatos ház jó lehetőséget nyújt az alkotónapok és
nyári alkotótáborok lebonyolítására.
Paraván, vitrin és sínrendszer a kiállítások színvonalas lebonyolítását teszik lehetővé.
Pedagógiai program
22
10.db 120x150cm-es kétoldalú parafa tabló alumínium lábakkal
5 db üveg vitrin
Falra erősített sínrendszer a könyvtárban
A rendelkezésre álló feltételekkel lehetővé válik a pedagógiai programban megfogalmazott célok,
feladatok megvalósítása.
Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak
a képzés megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám elhelyezésére.
Csoport számok alakulása:
A program teljes felfutásakor 5 év múlva 17 csoport várható
Tanulólétszámok:
A tanulólétszám maximálisan a 2011/2012-es tanévben 340 fő.
Személyi feltételek:
Az alapfokú művészetoktatási intézményünkben jelenleg két egyetemi egy főiskolai végzettségű rajz és
vizuális kultúra szakos és egy iparművész tanít.
Tárgyi feltételek:
Intézményünk jellegéből adódóan a tárgyi feltételeket a 2000. CXXXIII. törvény által biztosított
„Egyházi kiegészítő támogatásból” tudjuk garantálni.
Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja az intézmény pedagógiai program szerves része.
A szervezeti, irányítási, ellenőrzési, tanácsadási érdekérvényesítési, érdekegyeztetési formákat,
lehetőségeket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Érvényességi rendelkezések:
A pedagógiai program módosításának indokai a megváltozott körülmények (közoktatási, személyi, tárgyi
feltételek változása) lehetek.
A pedagógiai program megváltoztatásának módja: tantestületi határozat
Pedagógiai program
23
V. Érvényességi rendelkezések
A pedagógiai program felülvizsgálatára – amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik – három
évente kerül sor.
A pedagógiai program módosításának indoka pl.: a körülmények (személyi, tárgyi feltételek)
megváltozása lehet.
A pedagógiai program módosításának szükségességéről nevelőtestület határoz.
A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a
fenntartó hagyja jóvá.
A pedagógiai programban foglaltak betartása az intézményben pedagógus munkakörben
alkalmazottaknak kötelező.
Pedagógiai program
24
V I Z U Á L I S A L A P I S M E R E T E K
R A J Z - F E S T É S - M I N T Á Z Á S
H E L Y I T A N T E R V E
Pedagógiai program
25
A PROGRAM CÉLJA Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél
és feladatrendszert határozza meg:
- a látás és látványértelmező képesség fejlesztése,
- a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,
- a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése,
- a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:
- az elemzés,
- az elvont gondolkodás,
- a képi gondolkodás,
- a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése,
- jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben,
- jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben,
- plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása,
- az egyes festői és szobrászati technikák valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése,
alkalmazása,
- a művészettörtének nagy korszakainak, s az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak,
összevetéseknek tárgyilagos, elemző ismerete,
- a vizuális kifejező képesség fejlesztése,
- a személyiségfejlődés segítés.
KÖVETELMÉNYEK
A tanuló az alapfok végén ismerje:
- a rajz-festés-mintázás alapelemeit,
- a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,
- a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,
- a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,
- a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.
A tanuló az alapfok végén legyen képes:
- a látványt értelmezni,
- a kompozíciós ismereteket alkalmazni,
- a síkban és térben alkotásokat létrehozni,
- a népművészetből ismereteket meríteni,
- a művészettörténet nagy korszakait ismertetni és elemezni.
A tanuló a továbbképző végén ismerje:
- a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,
- azok jel-, és jelentésrendszerét,
- a sík és térábrázolás szabályrendszerét,
- az ábrázoló geometria alapelemeit,
Pedagógiai program
26
- a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,
- a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,
- a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó szerepét,
- az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvekcióit,
- a művészettörténet nagy korszakait.
A tanuló a továbbképző végén legyen képzés:
- a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,
- a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,
- sík-, és térbeli művek létrehozása,
- konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére,
- a látvány illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári
segítséggel),
- a nagy művészettörténeti korok eredményeit, tanulságait felhasználni saját alkotómunkája
során.
Pedagógiai program
27
ELŐKÉPZŐ
1-2 évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
AZ ELŐKÉPZŐ CÉLJA:
Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program
beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok
munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli
munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a
programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura
elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését. vagyis
az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását.
FELADATAI:
- a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés,
- az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátítása
- a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és
játékos módon való feldolgozása,
- az alapvető formaelemzés gyakoroltatása
- a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése,
- az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotó-
játékos munka kialakítása,
- az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása,
- az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátítása,
- az örömteli alkotómunkára való felkészítés.
KÖVETELMÉNY:
A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni.
- az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól,
- az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről,
- a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól,
- a vizuális művészet jellemző sajátosságairól,
- a köznapi és a művészi szépről,
- a gyermek lelkivilágához közel álló alkotásokról.
Legyenek nyitottak, a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére.
Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni.
Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat.
Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat
Pedagógiai program
28
TANANYAG:
Ahhoz, hogy a gyermek a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan
meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit.
Tervezetünk az ismeret-, készség, és készségfejlesztést a gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális
alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek
megízleltetésével biztosítja.
Az előképzőben a világról való ismeretek bővítése a gyermek számára kedves lények, a mesék és játékok
az épített környezet, az ünnepek vizuális megismerése, megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott
játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő.
A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják.
Virág és terménybábokat készítenek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez,
történetekhez díszleteket készítenek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben
rögzítik.
Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített
tárgyakat megszemélyesíthetik.
Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis
lényekkel a térben játszhatnak.
Közös munkával nagyméretű képeket alkothatnak.
Homok és hószobrokat építhetnek. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét.
Életképeket festhetnek a család hétköznapi és ünnepi eseményeiről.
Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék és tuscseppeket képzeletbeli lényekké
formálhatják.
Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és –hajtogatás
technikáit.
Virágok festése, dekoratív átfogalmazása
- Ismerkedés a rajzfelszerelés eszközeivel. Nyomhagyások készítése különféle rajzeszközökkel.
A tapasztalatok megbeszélése: a nyomtatások csoportosítása
- Ismerkedés a környezet, az évszakok virágaival (virágok gyűjtése, préselése későbbi
feladatokhoz)
- A virágról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festéssel
- A tapasztalatok dekoratív átírása temperába mártott ujjbeggyel képzett színpöttyökkel
- Beszélgetés a különböző művészetekben megjelenő virágábrázolásról
- A gyermekmunkák és a műalkotások összevetése
Komponálás préselt növényekkel
- Gyűjtött présel virágok rendezgetésével, rakosgatásával az adott felület megkomponálása.
- A növényi részek ritmikus, szimmetrikus ismétlésével sor- és terülő ritmus képzése
- Az elemek variációs ritmusának jelzése vonalakkal, színpöttyökkel…
- Az elrendezett növények körbefújása festékkel. A kitakart részek színes
- ceruzával, filctollal való kitöltése játékos növényátírásokkal
- Az előbbi tényeknek nagy mértékben, csoportmunkában való megoldásával növénymintás
tapéta készítése
- Fénymásolón fotózott növények árnyképeinek fekete filctollal történő kiegészítése
Pedagógiai program
29
Növényekről szóló mesék illusztrálása
- Kisebb méretű lapokon színkeverési gyakorlatok végzése. A kikevert színek megnevezése.
Száraz és nedves alapok felhasználásával a színkeverési lehetőségek (oldás, sűrítés, hígítás,
futtatás) bővítése
- Növényekről szóló mesék illusztrálása:
- A meseillusztráció elkészítése. Mesekönyvek, művészi illusztrációk nézegetése.
Mesehallgatás. A növények emberi tulajdonsággal való felruházása
- A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése
- Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása
- A választott meserészlet eljátszása, a szereplők környezetének elképzelése
- A mese képi megjelenítése
Virág- és terménybábok készítése
- Bábkészítés növényekből
- Ismerkedés a kiosztott, előzetes és mesterséges anyagokkal
- A test vázának kialakítása. A váz felöltöztetése. A fej kialakítása. Haj készítése. A ruha
díszítése
Játék az elkészített bábokkal
- A bábokról, babákról szóló versek, mesék megismerése
- A bábok életre keltése mozgással. A mozgás gyakorlása
- Az életre keltett bábok megszemélyesítése. Meseköltés, improvizáció
- A kitalált történethez paraván, díszletek háttérelemek készítése, festése:
- Paraván kialakítása nagyméretű üres papírdobozból
- A háttér megtervezése. A háttér színfoltjainak gazdagítása lendületes szivacsnyomokkal
- Különböző anyagok, eszközök, technikák, technológiák használata a díszletek megoldásában.
A díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének
alkalmazása
- A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjáték élményének megfestése
A kedvenc állat megmintázása
- A kedvenc háziállat mozgásának, karakterének megfigyelése
- Mozgásban levő állatok formájának megfigyelése
- Szobrok, kisplasztikák megfigyelése
- Ismerkedés az agyag tulajdonságaival
- a kedvenc állat megjelenítése emlékezetből
- Egyszerűségre, tömörítésre való törekvés az állat mintázásában.
- Egy tömbből formázás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés, felületdíszítés
Mesebeli állat rajzolása
- Motívumgyűjtés mesebeli állatokról
- A gyermek által gyűjtött, állatról szóló meserészletek, ötletek meghallgatása
- Művészi állatábrázolások nézegetése, népművészeti motívumok gyűjtése, különleges állatokat
megjelenítő meserészletek felolvasása
Pedagógiai program
30
- A tapasztalatok alapján meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas
lapozható füzetecske segítségével
- A szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával
Állatfigurás játék készítése
- Állatfigurák megfigyelése az otthonról hozott kedvenc játék segítségével
- Játékkészítésre alkalmas anyagok gyűjtése
- Talált tárgyak: érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek,
kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző alakításának élményszerű megtapasztalása
- A játék megtervezése, a fő és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása a különböző
részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése
- az állatfigurák megszemélyesítése, bemutatása
Meselénypark kialakítása
- Az előző órákon készített kedvenc állatok, meselények számára állatkert, mesepark, játékpark
kialakítása csoportmunkával.
- A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése.
- Játékos téralakítás terepasztalon.
- Fák, növények telepítése
- Patakok tavak kialakítása.
- Játékok környezetbe helyezése
- Építmények emelése dobozokból.
- Utak , kerítések konstruálása
Homok, vagy hószobor építése
- A homok vagy hó felhasználása a plasztikai alakításban
- Az egyes részek összeépítése, a szobor megformálása
- A szobor díszítése rátett elemekkel
A szobor körüli játék megjelenítése
- Beszélgetés a szoborépítésről
- A mozgásban, alkotásban lévő gyermekcsoportok felidézése
- Esztétikai élmények, kifejezése síkon
- A vizuális kifejezés gazdagítása új technika megismerése által
- A viaszkarc technika megismerése
- A képtervek átírása, a tanító által előkészített viaszkezelt, temperával lefestett, dekorkartonra
- Kiemelés mérettel, lehelyezéssel
- A viaszkarc munkafázisainak elsajátítása, a technikai megismerése az alkotó folyamatban
Téralakítás, homokvárépítés a szabadban
- Fotók műalkotások szemléltetése várakról, a várak elhelyezéséről
( védelmi szempont )
- A várépítésre alkalmas terepalakítás
- A vár megtervezése ( várárok, felvonóhíd, várfal, bástyák, lakótorony )
- homok minőségének, tulajdonságainak élményszerű megtapasztalása nedvesítéssel, gyúrással
- A megbeszélt várelemek, útvonalak kialakítása
Pedagógiai program
31
Játék a térben
- Játékok ( sárkányozás, körjáték, sótörés, bújócska, fogócska, kerékpározás, labdázás ) átélése )
- Mozgással, gesztusokkal történő közlések, kifejezések, értelmezése, ezek gyakorlása
- A már elsajátított technikákkal téri játékok élményének megjelenítése
- Az alakok egymásmellettiségének kifejezése
- A tér tagolásának érzékeltetése
Az emberi mozdulatok arányok rögzítése
- Az emberi mozdulatok, arányok rögzítésének lehetősége az alakok körülrajzolásával
- A körülrajzolás, a kitöltés fázisai
- Egy-egy gyermek más-más mozdulatban, nézetben történő körülrajzolása, egész íves kartonon,
vagy aszfalton
- Elölnézet, oldalnézet, hátulnézet megismerése
- Közös festés
- A fő és mellékszínek tiszta és törtszínek alkalmazása, a körvonalak által körülhatárolt felületek
kitöltésében
- Egyéni színkeverések, bátor alkalmazása a díszítésben
- Az alak ruhamintáinak megfigyelése, ritmikus mintázatok, díszítések alkalmazása, dugó vagy
hullámpapír nyomhagyásával
- A mozdulatok kifejező erejének összevetése
Dombormű készítése emberi mozdulatokról
- A dombormű készítés lehetőségének megismerése (sodrás, gömbölyítés, lapítás, nyújtás)
- Az egymásra építés, ragasztás megtapasztalása
- Előgyakorlatok a főfeladathoz: pontszerű agyaggömböcskék, agyaghurkák. lapított felületre
építése, agyagpépes ragasztással
- Formai, plasztikai egyensúly megteremtése, vagy ritmus kialakítása
- Az ember tömegének, formájának sokirányú megtapasztalása
- Mozdulatok megfigyelése fotón és a valóságban (állás, lépés, futás)
- Ajándékként szülőknek, nagyszülőknek, testvérnek dombormű készítése (Ez vagyok én”
Édesanyámmal ˝ ˝ Én és a testvérem ˝ …)
- A dombormű kialakítása felrakása egymásra építéssel, vagy bemélyítéssel
Portré, önarckép festése
- Önmegfigyelést motiváló kérdések felvetése: Milyen külső és belső tulajdonságaim vannak ? ˝
;˝ Tükröm, tükröm mond meg nékem ˝ ; Ilyennek látom magamat ˝ )
- A fej formája, az arc részei, a szem-száj-fül –orr formája, a fej, a nyak és a váll kapcsolódása
- Fejformák, arcelemek összehasonlítása
- A nevetés, sírás kifejezési lehetőségei
- Az önarckép megfestése
- A portrékból közös tablók készítése
Pedagógiai program
32
Életkép, portré a családról
- Beszélgetés a rokoni kapcsolatokról, családról a családot ábrázoló fotókról, képzőművészeti
alkotásokról
- A család megjelentése jellemző, közös tevékenység közben
- Portré egy családtagról
- Megfesteni kívánt családtag megfestése behunyt szemmel
- A képzelet aktivizálása
- Érzelmek kifejezése a vizualitás eszközeivel
- A forma és a háttér építés eszközeivel
Családfa, életfa készítése
- Beszélgetés a családról, családtagokról
- A rokoni kapcsolatok megismerése
- A családfa, életfa jelentése
- A családfa ábrázolásához információk , tapasztalatok gyűjtése
- A megfigyelés és a képzelet alapján a fatörzs és az ágak megtervezése
- A családtagok kezdőbetűinek beírása az ágakba, a fotók vagy tanulók által készített kis portrék
felragasztása az ágvégekre
- A népművészetből megismert motívumok hatására a családfák átalakítása, életfává
Mesék illusztrálása
- Királyokról, hercegekről, tündérekről, boszorkányokról szóló mesék felidézése, megjelenítése
- A gyermekeknek tetsző meserészletek és kedvenc meseszereplők kiválasztása
- A fő- és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavétele
- A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása
- Egy-egy szereplő síkbábban történő megjelenítése
- A meseszereplők jelenbe helyezése
- A jelentek, mozdulatok élményszerű eljátszása
- A környezet tárgyainak, formáinak elképzelése
Meséhez díszlet készítése
- várformák, várbelsők megfigyelése
- a mesehősökhöz illő építmények kiválasztása
- a kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkával
- a várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele
- vár építése dobozokból és hullámpapírból
- dobozokon nyílások kialakítása, kivágással
- kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapuba
- az építményekhez szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestése
- színes megválasztásával hangulatok, érzelmek érzékeltetése
- várzászló, címer, pajzs tervezése
Pedagógiai program
33
A tanultak közös munkával való összegzése
- beszélgetés a természetről, a természet körforgásáról, az évszakok színeiről
- fotók, videók, képzőművészeti alkotások segítségével a természet és a mesterséges környezet
együttélésének felidézése
- a tanultak közös csoportmunkával, óriásképben való összegzése
- javasolt témák: erdő, mező, a gyermek a természetben, a gyermek az épített világban
- az egyéni elképezések összevetése
- a képmező egyensúlyos osztása
- hangsúlyozás mérettel, színnel
Minimum követelmény:
A tanuló legyen képes:
- a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt)
felismerni és alkalmazni,
- megfigyeléseiket, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában
megörökíteni,
- a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni.
Ismerje és legyen képes alkalmazni
- a kiemelést,
- az anyag, forma, funkció összefüggéseit,
- az időbeliség képi kifejezésének néhány lejtőségét,
- önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikát
Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári
segítséggel) véleményt mondani.
Pedagógiai program
34
ALAPFOK
AZ 1-2 ÉVFOLYAM TANÍTÁSI CÉLJA:
1. évfolyam
évi 36 hét (heti 2óra), összesen 72 óra
AZ ÉLŐ TERMÉSZETRŐL, A NÖVÉNYVILÁGRÓL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A
VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
- A gyűjtött gyomnövények formáinak, színének megfigyelése, részeinek megnevezése,
arányainak megállapítása
- A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása a vizuális jelekről szerzett
ismeretek felhasználásával
- Alkotások növényi részek felhasználásával
- Növényi elemekkel gipszdombormű készítése
- Őszi táj vizuális megjelenítése - Színes újságokból kivágott - különböző formájú, színhatású - tájelemek más-más színű alapon
való összemontírozásával a napszakok hangulatának kifejezése
- Fázisrajzok egy csíráztatott növényről
- : növénymotívumok a népművészetben
A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtése, másolása
A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal
A sűrűn felrakott vonalakkal a motívum foltszerű megjelenítése
Sorritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával
Terülőritmusok kialakítása
- A virág megszemélyesítése – virágország
- A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymás mellé helyezésével "Virágország"
kialakítása
AZ ÉLŐ TERMÉSZETRŐL, AZ ÁLLATVILÁGRÓL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A
VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
- Lepkék, halak vizuális megjelenítése
- Diafilm készítése meséhez
- Az időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben vegyes technikával. A
formák megrajzolása tussal, színezés vízfestékkel. A száradást követően további díszítés
ponttal, vonallal, folttal.
- Madarak plasztikus megjelenítése
- Madarakról szóló mesék illusztrálása
- Színespapír-kol1lázs készítésével - papírtépéssel a forma kialakítása; a részletek, a tollazat
mintázatának megjelenítése újabb papírdarabok felragasztásával - dekoratív meg-oldás
készítése
- Szélkakas vizuális megjelenítése
- Síkbáb készítése dekoratív átírással, a kivágott madárforma fapálcára erősítésével
Pedagógiai program
35
- Madárformát ábrázoló sablon körülfújásával, a kitakart forma tűfilccel való dekoratív, ritmusra
épülő díszítésével a megadott téma feldolgozása
- A repülés megjelenítése grafikus eszközzel
- Nyomatkészítés természeti és mesterséges formák felhasználásával. Az alak papírból való
kivágása, majd felragasztása. A tollazat megjelenítése madártollak, tüll, bársony...
használatával. A dúc fotóhenger segítségével való egyenletes befestékezése és átnyomtatása
rajzlapra
- A négylábúak ábrázolása
- Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása
- Kerekszobor készítése cirkuszi állatról
- Állatkerti információs jelek alkotása a megismert természeti formák síkredukciója segítségével
AZ ÉLŐ TERMÉSZETRŐL, AZ EMBERRŐL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A
VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
- Meseszereplők megjelenítése
- Emberalak nézetei, mozdulatok
- Öltöztetőbaba tervezése:
- Az alaklemez segítségével ruhatervek (női-férfi, mai-régi, történeti-népi ruhák és tartozékok)
készítése
- A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények portréinak elkészítésében
- Szoborcsoport készítése
- Az ember környezetvédő tevékenysége
MÚZEUMLÁTOGATÁS – KIÁLLÍTÁSRENDEZÉS
Minimumkövetelmény
A tanuló legyen képes alkalmazni
- A síkbeli ábrázolás alapvető elemeit,
- A különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera).
Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.
Pedagógiai program
36
2. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
A VLÁGEGYETENRŐL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A VIZUÁLIS MEGISMERÉS,
MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
A csillagok és bolygók
A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos mesék, mondák szubjektív
megjelenítése szabadon választott eszközzel
A Göncölszekér vagy más néven a Tündérkirálynő Szekerének és a Fiastyúk mondájának
megrajzolása
A gyermek saját csillagképének megalkotása
Az égitestek egymáshoz való viszonyának el-játszása mozgással
A nap
A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése
Napóra készítése a megfigyelések jelzésével
A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői megjelenítése
A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon választott technikával
A hold
Hold női jelképként való megjelenése
A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek - holdfogyatkozás, ezüst- és aranyhíd
A Holddal kapcsolatos kifejezések magyarázata - holdvilágos, holdfényes, holdképű
Az ember holdkutató, világűr meghódító törekvései
A vizuális megjelenítés választható feladatai:
A hold fázisainak játékos megjelenítése
A Föld
A Föld teremtésével kapcsolatos teremtés mítoszokból a tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek
megrajzolása
A Föld teremtésével kapcsolatos táncos, zenés rítusok, ősi improvizatív jellegű táncok és szertartások
eljátszása, illusztrálása
A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések játékos megrajzolása
Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése agyagból
Képsorok készítése a földfelszínen lezajló változásokról, átalakulásokról
Földkérget formáló vulkán
A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi megjelenítése, illusztrálása
A képzelet szabad szárnyalásával, gyűjtött anyagokból földrengésboszorkány konstruálása
A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal (fémszálak, fonalak ...) való
megjelenítése
A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus megjelenítése
Pedagógiai program
37
Földkérget formáló víz és szél
A terepasztalon felépített táj megváltoztatása esőzés modellezésével, a homokhegyek átrendezése
hajszárítóval keltett szél hatására. A látottak rajzi megjelenítése fázisrajzok segítségével
A vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi, plasztikai megfogalmazása
Az érintetlen táj
A közvetlen környezetben található táj látványszerű megjelenítése
A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák szubjektív megválasztásával
Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény- és légköri viszonyok, az évszak, a
természet körforgásának, változásának hatására - szivárvány, napfényes és párás délelőtt hangulatának
megörökítése
Az ember által alakított táj
Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása
A tájról készült vázlatok dekoratív átírása
Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák létrehozása
Egységnyi lapokból formaritmusra épülő reliefek kialakítása. A reliefek síkredukciója
A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek
Közös kőzetgyűjtemény kialakítása a tanulók által gyűjtött anyagból
A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb darabjainak tanulmányozása - rajzi, képi
megjelenítése
A megismert forma dekoratív átírása egyéni szempontok alapján
Ritmus, dinamika kifejezése a megismert, tanulmányozott formákkal
Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák összeragasztásával
Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal, vágott kövekkel
A kőleves c. népmese szereplőinek, díszleteinek megjelenítése síkbábokkal
A kő természetes állapota
A kavics formaelemzése
A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolásának dekoratív átfogalmazása
Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése
Térrendezés, térlehatárolás kövekkel
Mesék kincset rejtő barlangjának bemutatása
A kő az építészetben és a szobrászatban
Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi, plasztikai feldolgozása a technika szabad
megválasztásával vagy a szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból, gyurmából
Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés
A kialakított mélyedések gipsszel való kiöntésével reliefek képzése
Terméskőfal faktúrák megjelenítése rajztollal, diófapáccal, gyűrt papírok nyomataival
Pedagógiai program
38
A csapadék – víz, jég, hó
Hóember, hószobor, hóvár építése a szabadban
A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése
Az érintetlen havas táj szépségének megfestése
A téli táj kínálta sportolási lehetőségek - szánkózó, csúszkáló, korcsolyázó, síelő mozgásos élmények
- képi megjelenítése
A felszín vizei– ér, patak, folyó, tó, tenger
Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése
Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak megjelenítése
Az akvárium világának képi megörökítése
A különböző kultúrák vízmotívumainak felhasználása a szabad képalakításban
A tenger ékszerei
A megfigyelt csigák, kagylók formájának megrajzolása
Különböző csigaformák kialakítása agyagból
A képlékeny agyagba nyomott formákkal, gipszöntéssel csiganyomatok készítése
A csigák, kagylók dekoratív átírása
A megfigyelt csigák, kagylók formájának dekoratív átírása szubjektív színhasználattal
Felületi minőségeket érzékeltető vonalrajzotok kialakítása
A spirális szerkezet folyamatos, lendületes vonallal való érzékeltetése nagyobb felületen
Papírcsíkokból ritmikus csigavonal-díszítmények képzése
Ékszerkészítés
Gyöngysorok tervezése szín- és formaritmus kialakításával
Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák elsajátítása – egy- és kétszálas fűzések kipróbálása egyéni
színhasználattal
Láncok kialakítása előzetesen gyűjtött, a természetben található fűzésre alkalmas anyagokból
Fűzés saját készítésű festett, mintázott agyag-gyöngyökkel
Az örvény és a hullám
A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes tempera és vízfesték alkotásokkal
Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű krétarajzokkal
A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának rögzítése a vízfelületre helyezett
papír segítségével. A papír által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes vonalak
belerajzolásával
A levegő, a pára és a köd
Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással
Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs alkalmazásával
Pedagógiai program
39
A víz körforgása
Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék keletkezéséről
A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos magyarázata
A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot biztosító ködsüveggel kapcsolatos
elképzelések rajzi megjelenítése
A tűz
A tűz forma- és színváltozásainak megfestése
A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált formákkal
Tűzokádó szörnyek megjelenítése
A kő, mint felületborító díszítőanyag
Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással padlótervek, játékos útburkolatok
tervezése
Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak élményéből kiindulva játékos játszótéri
alakzatok képzése agyagból, és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes
csempedarabkákkal
Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben
Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással
A formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.: csigavonalak, apró agyag-gömbök)
egymásba építésével
Használati tárgy (persely, gyertyatartó ...) készítése, felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése
rátétes technikával
A homok
Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek hatására vizes homokból hullámzó
vonalú térelhatárolók építése
A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos homokfelületek kialakítása terepasztalon
Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok kialakítása
Hegy, völgy, domb, síkság
A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon
A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni formáinak megrajzolása, megfestése
A megismert forma dekoratív átfogalmazása
A gyerekek számára fontos tájrészletek önálló képként való megjelenítése
A tér benépesítése
A téri játékok megjelenítése a formák feljebb-lejjebb helyezésével, takarással, a térrétegek jelzésével
A mozgásélmény, a mozgó emberi alak jellemző mozdulatainak ábrázolása
A tér és ember kapcsolatának kifejezése
Pedagógiai program
40
Múzeumlátogatás, kiállításrendezés
Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel.
Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi plasztikai kifejezésmódokban.
Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit.
Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására.
Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi plasztikai bemutatására, a mesék,
történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására.
Pedagógiai program
41
3. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
AZ EMBERT KÖRÜLVEVŐ TÁRGYI VILÁG, A JÁTÉKOK MEGISMERÉSE A VIZUÁLIS
MEGFIGYELÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
Mozgásos játékok ábrázolása
A látott, megtapasztalt mozgásos téri játékok szubjektív képi, plasztikai megjelenítése
A játék mozgásfázisainak rögzítése
Társasjáték tervezése
Formaegyszerűsítésekkel, formaátírással nagyméretű társasjáték készítése csoportmunkával. A
társasjáték szabályrendszerének, utasításainak megfogalmazása a tanulók által alkotott jelek
alkalmazásával
Makók, babák
A tanuló által kiválasztott játék tömegének, nagyságának, felépítésének, tagoltságának, arányainak,
színének megfigyelése és megjelenítése formaelemzéssel, magyarázórajzzal
Izületekben mozgatható bábok készítése
Népi játékok
Játéktervezés rajzlapon természetes anyagokból, szóbeli magyarázat az alkalmazásról
A rendelkezésre álló, előzetesen gyűjtött természetes anyagokból játékkészítés az új ismeretek
felhasználásával (pl.: kukoricaszár állatok, játékhangszerek, töklámpás, ékszerek, cserép pörgettyűk)
Edénykészítési technikák
Agyagból kör, háromszög, négyzet vagy tég-lalap profilú pecsételő kialakítása, a megszáradt
agyagforma faragása
Tetszőleges méretű papírhenger vagy mázatlan cserép kitapasztásával intarziás díszítésű edény
készítése a formába beillesztett egyenletes vastagságú, de különböző hosszúságú hurkákból és
golyócskákból
6-8 mm vastagságra nyújtott lapokból laptechnikával edények, dísztárgyak készítése
A hurkás felrakással és elsimítással készült edények díszítése pecsételővel
Kályhaszemek, kályhamodell készítése
AZ EMBERT KÖRÜLVEVŐ TÁRGYI VILÁG, A HASZNÁLATI TÁRGYAK MEGISMERÉSE A
VIZUÁLIS MEGFIGYELÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL
A tanuló használati tárgyainak elemzése
A zsebben rejtőzködő tárgyak rajzos leltárának elkészítése
Pedagógiai program
42
A tárgyak megszemélyesítése saját ötlet alapján
Az időmérő szerkezetek vizsgálata
A kerékpár
A kerékpár formaelemzése, karakterének ábrázolása
A kerékpár hajtószerkezetének (a fogaskerék és a pedál) mozgásváltozásainak megjelenítése fázis- és
magyarázórajzok segítségével
A kerékpározó ember mozgásformáinak képi rögzítése folyamatábra segítségével
Egy kerékpártúra vagy ügyességi verseny élményének vizuális megjelenítése a térviszonyok
kifejezésével
Útvonalrajz, térkép segítségével az otthontól az iskoláig vezető út bejelölése
Csendélet
A beállított csendéletek kompozíciós vázlatának elkészítése, a csendélet megfestése a modellek térbeli
helyzetének, szín- és fény-viszonyainak érzékeltetésével
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét.
Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával.
Ismerje a 12 fokú színskálát és tuja azt képek elkészítésénél alkalmazni.
Ismerje és tudja a vonal, folt, szín képalakító szerepét.
Pedagógiai program
43
4. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, AZ ÉPÍTÉSZET VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
Az építészet szerepe egyszerű kör alaprajzú építmények alkotása
Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése. A modellben a jurta
berendezéseinek, a családtagok helyének kijelölése
Sátor készítése a szabadban. Játék a sátorban
Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak megtervezése, elkészítése természetes
anyagokból
Településfajták a népi építészet jellemzőinek bemutatása
A jellegzetes háromosztatú parasztház alaprajzának elkészítése
Csoportmunkában épületek modellezése a megismert építkezési technikák alkalmazásával.
A népi építészet anyagai textúra- és faktúraképzés a megismert anyagokkal
Természetes anyagok ritmikus sorolásával önálló textúra képzése, majd az egységnyi kis képek
összeállítása egy nagy felületté
Csíkokra vágott hullámpapírokkal különböző ritmusú felületek kialakítása
A ház külső díszítő elemei homlokzattagolások, vakolatdíszek megjelenítése
A homlokzatok ornamentikájának, vakolatdíszeinek grafikus és plasztikus ábrázolása
Az oromfalak feliratainak tanulmányozásával épületfeliratok tervezése, megjelenítése
A kapu, a kerítés díszei kapufeliratok készítése
Névtábla készítése: „írás” agyaglapra agyaghurkák felrakásával, gipszalapba véséssel
A lakóépület belső terei a népi építészet hagyományos lakberendezése
Szobaberendezési formák modellezése térben, különböző nagyságú dobozokkal. Az elrendezés
alaprajzának rögzítése
Játékbútor készítése természetes anyagokból
Dobozból kialakított láda díszítése
A lakás funkcióinak megismerése gyermekszoba tervezése, berendezése
Saját lakás alaprajzának és berendezésének megtervezése
A színek és formák szerepe a belső térben enteriőrök tervezése
Lakásmakett készítése. A lakásmakett különböző textíliákkal való díszítésével más-más enteriőr
kialakítása
Pedagógiai program
44
Lakáskultúra lakberendezési tárgyak természetes anyagból
Terítő batikolása csomózással
Falikép, ikebana összeállítása szárazvirágokból
Gyertyatartó, váza, hamutartó készítése agyagból felrakással; kanalas, fésűtartó készítése lapolással
A középületek fajtái, funkciói várak vizuális megjelenítése
Az elképzelt vár vizuális megjelenítése
A térbeli helyzet meghatározása alaprajz, nézőpont alapján (alálátás, rálátás)
Az elő-, közép- és háttér érzékeltetése (pl.: az előtérben mozgó szereplők, a középtérben álló vár, a
háttérben hegyek, égbolt)
A szakrális terek, épületek
Templommakettek megtekintése. A makettek vetületi rajzának elkészítése
A jellemző templomnézet kiemelésével a templom tömegének síkraredukálása
Az elöl- és oldalnézet felhasználásával, azok karácsonyi motívumokkal való kiegészítésével ünnepi
képeslap tervezése. A képeslap elkészítése történhet papírnyomattal, papírkivágással vagy a kivágott
templomforma körbefújásával, az üres részek grafikai kitöltésével
A fény szerepe a belső térben ünnepi ablakok, kirakatok megjelenítése
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETI TÉR
A táj és az építmény viszonya tájba illő település tervezése, makettezése
A természeti és mesterséges formák - hegyek, völgyek, folyók, tavak, fák, utak, alagutak, hidak, víz-
vezetékek, vízlefolyók, vízgyűjtők, víztárolók, csatornák, csatornarendszerek - modellezése
A település elhelyezése a természeti környezetben
Térképkészítés
Park, játszótér tervezése köztéri szobrokkal
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA
Az ember helye az épített környezetben mozgó emberi alakok megjelenítése
Építkezéshez kapcsolódó mozgások megjelenítése
Utcákon, tereken mozgó emberalakok megmintázása, pl.: görkorcsolyázó, kocogó, várakozó, padon
fekvő hajléktalan, kutyát sétáltató, babakocsis kismama, plakátragasztó, útbontó, faültető,
jégkrémárus
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A TÁRGYI VILÁG
A közlekedési eszközök története, fajtái közlekedési eszközök tervezése, modellezése
Kerékpár, tricikli és motorkerékpár modellezése dróthajlítással
Pedagógiai program
45
A sík és a test a körlap és a gömb megismerése
A kör perspektivikus elváltozásainak meg-jelenítése vonalas rajzzal
A gömb származtatás lehetőségeinek számbavétele:
Körlapok egymásba illesztésével, a köralakzat szimmetriatengely mentén való elforgatásával,
különböző átmérőjű körlapok középpontos felfűzésével gömb származtatása
A származást szemléltető modellek ábrázolása
A gömb térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az ön- és vetett árnyék
jelölésével
Szabályos forgástestek tanulmányozása téglalap és henger, háromszög és kúp ábrázolása
Szabályos forgástestek tanulmányozása a tojás formaelemzése és modellezése
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A TÁRGYI VILÁG ÖSSZEGZÉSE
Forgástestek csonkolásával fantáziaváros (víz alatti vagy űrváros) tervezése
Kisebb csoportokban az űrváros vagy a víz alatti város különböző rendeltetésű, formájú épületeinek
megtervezése, megalkotása a fantázia szabad mozgósításával
Formák térbe helyezésével városrész kialakítása. A városnegyed térképének, információs tábláinak
elkészítése
Forgástestek csonkolásával, összeépítésével fantasztikus járművek tervezése
Az eddigi ismeretek és a képzelet segítségével fantasztikus járművek tervezése, makettezése
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómiától a komplementerekig.
Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a
bennük rejlő dinamika felismerésére.
Legyen képes illusztrációs munkák készítésére
Pedagógiai program
46
5. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
A LAKÓHELY TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSE
Az érintetlen táj, tájkép festése
A lakóhely természeti tájainak látványszerű megjelenítése
Az adott táj változatosságának kifejezése az évszak, a fény- és légköri viszonyok függvényében
A táj látványának egyéni, dekoratív átfogalmazása a grafika lehetőségeivel (monotípia)
A tájhoz fűződő élmények (kirándulás) érzelmi hatásának megjelenítése
A vadon élő növények a növények formaelemzése
A vadon élő állatok. Az állatok testfelépítésének tanulmányozása
Az apró kis lepkék, tücskök, szöcskék, cincérek tanulmányozásával a rovarvilág szépségének
megjelenítése
A tájra jellemző madarak (pl.: fácántyúk és kakas) formájának, színének, tollazatának megfigyelése, a
formai különbségek rajzi összehasonlító elemzése
Az átalakított, megművelt táj. A táj változásának bemutatása folyamatábrán
A lakóhely megművelt tájainak tájképszerű megjelenítése (pl.: a frissen felszántott föld, a learatott
tarló, a lekaszált rét)
Az ember természetátalakító munkájának be-mutatása (pl.: felszíni bányászat, szemétgyűjtő hegyek)
folyamatábra segítségével
A szántóföldi élet, a szántás, vetés, kapálás, aratás életképszerű ábrázolása
A termesztett haszonnövények világa. Magyarázó rajzok a növények felépítéséről
A gabonanövények közül a búza bojtos gyökérzetének, lándzsa alakú levelének, üreges szárának, a
kalász virágzatának és a búzaszemnek vizsgálata, rajzi megjelenítése
A kapásnövények közül a kukorica támasztógyökereinek, pudvás, ízes szárának, levelének, porzós
bugavirágának és a termés torzsavirágzatának megfigyelése, ábrázolása
A kukoricacsőn elhelyezkedő sorok szerkezetének magyarázó rajza
A kukoricacsuhé és -szár, valamint szalma felhasználásával játékok, bábok készítése
Az olajosmagvú növények közül a napraforgó levelének, fészkes virágzatának elemzése,
megrajzolása
A virág szerkezetét magyarázó rajzok készítése
Napraforgót ábrázoló csendéletek festése
A haszonnövényekhez kapcsolódó hagyományok, szokások megjelenítése
A tenyésztett haszonállatok
Az állatok tömegének plasztikus megjelenítése
Pedagógiai program
47
A LAKÓHELYI KÖZÖSSÉGEK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
A családi közösség, az ünnep jelentősége
Ajándékkészítés
Karácsonyi ajándék készítése választott anyaggal és technikával vagy karácsonyi asztali díszek
készítése
A LAKÓHELYI KÖRNYEZET VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
A kert és lakás növényei
Díszkert tervezése
Az otthon köré díszkert tervezése cserjékkel, kerti virágokkal, utakkal, pihenőkkel
A kedvenc gyümölcsök, virágok formájának, színének tanulmányozásával formaelemzések (felépítés,
szerkezet, tagoltság ...) készítése
Tetszés szerint összeválogatott növényekből virág- vagy gyümölcscsendéletek festése
A LAKÓHELY ÖLTÖZKÖDÉSI KULTÚRÁJÁNAK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
Öltözködéskultúra, népviselet jelzésértékű viselet tervezése
A mai öltözet jellemzői
Mai öltözék tervezése.
Divatos iskolai öltözet tervezése
Farsangi, báli alkalmi ruha vagy jelmez tervezése a hozzá illő kiegészítőkkel saját maguk számára
A LAKÓHELY INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
A lakóhely közlekedése
Autópálya makettjének elkészítése
A vasút szerepe a település életében
Közlekedéstörténeti tanulmány készítése Helytörténeti tanulmány készítése a település vasúti
közlekedéstörténetének feldolgozásával. A tanulmány borítójának elkészítése a témát kifejező felirat
és kép összhangjának megteremtésével
A vasút fejlődésének bemutatása képsorral
Vasúti modellek (játék mozdony, vagon) formaelemzése, vetületi rajza
Papírhengerre festett háttér forgatásával a két állomás között haladó jármű mozgásának érzékeltetése
A posta szerepe a lakóhely életében
A helyi posta emblémájának megtervezése
A postatörténetet feldolgozó reliefsor készítése csoportmunkával. Bélyegző készítése
Pedagógiai program
48
A LAKÓHELY ÉLETMÓDJÁNAK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
Az egészségmegőrzés feltételrendszere
Élmények, érzések feldolgozása
Fogápoláshoz, egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó felhívó plakátok készítése
Az egészséges életmód feltételeinek összegyűjtésével, csoportmunkával egy képes tájékoztató tábla
elkészítése
"Ilyen a harmonikus ember" címmel a jellemzők rajzos összegzése
AZ ISKOLAI KÖRNYEZET VIZUÁLIS MEGISMERÉSE
Pillanatképek az iskola életéből
Karikatúrák készítése
Az iskola épületének elemzése
Alaprajz és makett készítése "Az ideális iskola" címmel épület tervezése az alaprajz elkészítésével
Az iskolaépület térbeli makettjének megalkotása karton vagy dobozok felhasználásával
Járólap, illetve falburkolat tervezése geometrikus és organikus formák ritmusával
Az iskolabútorok elemzése
Berendezési tárgyak tervezése
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, tudjon
azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni.
Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére.
Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív
formákat.
Pedagógiai program
49
6. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
AZ EMBERI ÉLET SZAKASZAI AZ EGYÉN FEJLŐDÉSE
Az életkori szakaszok megismerése
Életszalaggal, analógiákkal életkori jellemzők kifejezése
A születés, gyermekkor megismerése
- népi gyermekjáték készítése
az ifjúkor, a házasság megismerése
- hagyománytárgyak alapján jegyajándék készítése
A felnőttkor, a családi élet, az emberi élet végességének megismerése
- életfa, kopjafa tervezése
A viselet elemeinek megismerése
- viseletkiegészítők készítése gyöngyből, bőrből
AZ ÉLŐLÉNYEK KIALAKULÁSE, AZ ŐSLÉNYEK VILÁGA
Az élővilág kialakulásának megismerése
- őslények elképzelése, rekonstruálása
Az őslények környezetének megismerése
- az őslények mesekörnyezetbe helyezése
Az ősművészet megismerése
- kultikus, mágikus tárgyak (amulett, idol) készítése
A Kárpát-medence őstörténetének megismerése
- a régészeti emlékek modellezése
A VIZUÁLIS MŰVÉSZET, A KÉPZŐMŰVÉSZET ALAKULÁSÁNAK KRONOLÓOGIKUS
ÁTTEKINTÉSE
Mezopotámia művészetének megismerése
- pecsételőhenger készítése, zikkurat modellezése
A technika fejlődésének megismerése (út a keréktől a mai járművekig)
- működést, szerkezetet bemutató ábrák készítés
Egyiptom építészetének és szobrászatának megismerése
- kockaszobor készítése vagy épületek modellezése
Egyiptom szobrászatának és festészetének megismerése
- a nézeti ábrázolás gyakorlása
Pedagógiai program
50
A térábrázolás fejlődése
- az egyiránypontos szerkesztett perspektíva megismerése
Az indián művészet megismerése
- naptár vagy totemoszlop készítése
természeti forma elemzése
- a belső szerkezet megismerése
- a forma dekoratív átírása
Kréta–Mükéné művészetének megismerése
- az izometria alkalmazása
A görög építészet megismerése
- az emberléptékű arányrendszer vizsgálata
A görög szobrászat és festészet megismerése
- mozgásfázisok megjelenítése
Róma művészetének megismerése
- mértani testek tengelyre fűzése
- Kavallieri-axonometria alkalmazása
A TÉRÁBRÁROLÁS, A TÉRMEGJELENÍTÉS FEJLŐDÉSE, KONVENCIÓI
A látszatperspektíva megismerése
- testcsoportok szabadkézi perspektivikus látványrajzának elkészítése
A szerkesztett perspektíva megismerése
- kétiránypontos szerkesztések
A perspektíva alkalmazása
- mértani testek Monge-féle vetületi ábrázolása
A FÉNY ÉS SZÍN SZEREPE A TÉR KIFEJEZÉSÉBEN
A fény téralakító szerepének megismerése
- tónusos megjelenítés készítése
a szín térhatásának megismerése
- testcsoportok látványának megfestése
A szín szerepe a tér kifejezésében, a plasztikusság megjelenítésében
- dekoratív átírás
a térábrázolásról tanultak egyéni alkalmazása Mondrián- és Vasarely-típusú alkotásokban
- patchwork tervezése
Pedagógiai program
51
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák
alapelemeit.
Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit.
Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit.
Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi,
plasztikai feldolgozás).
Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében.
Pedagógiai program
52
RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA
RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei
A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.
A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama:
Rajz-festés-mintázás max. 90 perc
2. A vizsga tartalma
A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a
tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása.
A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati
tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról,
festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai
törvényszerűségeiről
megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét.
A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:
A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás.
A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési,
mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok,
színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott
megoldás vagy megoldások.
A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell
elkészíteni,
és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező
intézménynek.
B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány.
Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott
eszközökkel
(grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet:
– természetes forma,
– mesterséges forma,
– forma és mozgás,
– forma, tér, szerkezet.
3. A vizsga értékelése
Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai:
– megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség,
– gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség,
– képzőművészeti technikákban való jártasság,
– kísérletező készség,
– tervező, feladatmegoldó készség,
– kreativitás,
– manuális készség.
Pedagógiai program
53
TOVÁBBKÉPZŐ TOVÁBBKÉPZŐ CÉLJA A korábbi években- illetve a műhelymunka során – elsajátított technikai és formai eszközök széles körű
alkalmazása, az ezeken való jártasság elmélyítése a tanulók számára.
A továbbképző évfolyamain a rajzi, színbeli, illetve sík- és térbeli tevékenységek széles körű
alkalmazása, gyakorlása lehetőséget adhat a tanulóknak teljesebb önkifejezésre és a szakirányú
továbbtanulásra.
A TOVÁBBKÉPZŐ FELADATAI:
önálló alkotómunka elemeinek kialakítása, azok sokrétű használata,
a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,
a látás és látványértelmező képesség, a megjelenítő képesség, a kompozíciós készség, az elvont
gondolkodás (absztrakció és elvonatkoztatás, redukáló képesség) és az elemző képesség
fejlesztése,
jártasság kialakítása a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, valamint az anatómiai
ismeretekben.
az egyes festői és szobrászati technikák, valamint a médiaművészez megismerése, alkalmazása,
a művészettörténet nagy korszakainak, a az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak,
összevetésének tárgyilagos, elemző ismerete.
Pedagógiai program
54
7. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Ábrázolási rendszerek:
Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás
Axonometrikus ábrázolás (kavallieri, izometrikus)
Perspektivikus ábrázolás
Játék a színekkel és fénnyel
A fény szerepe a látásban
A fényszínek és festékszínek összehasonlítása
Összeadó és kivonó színkeverés
Színek csoportosítása színezet, telítettség, világosság szerint
Színkör, színgömb, szinoid
Színharmóniák. Színkontrasztok
Vizuális kommunikáció
Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyvének összeállítása a díszletek megtervezése
Tudományos ismeretterjesztő, művészi kiadványok szerkesztése
A tömegkommunikáció (könyv, folyóirat, plakát, videó, TV, rádió) hatásának vizsgálata
Emberalak
A gyermek és felnőtt testarányok
Az ember szerkezete:
a csontvázrendszer egésze és részformái
az izületek modellezése és rajzolása (befoglaló geometrikus formák)
az izmok alakja és működése
a végtagok, a hát, a mell, a has, a nyak, a fej izmai, a fej részformái
Az emberi test felületei
Az emberi test vizsgálata különböző téri helyzetekben. Mozdulattanulmányok
A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítése
Az ember szűkebb és tágabb környezetének képi, plasztikai megjelenítése
Az ember külső és belső tulajdonságainak, jellemének kifejezése testbeszéddel, test-tartással,
arckifejezéssel, ruházattal, környezettel
Egy- és többalakos kompozíciók különböző megvilágításban
A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítései
A portré, az önarckép lehetőségei
Művészettörténet
Az ókeresztény művészettől, a reneszánsz művészetig a művészettörténeti korszakok (építészetének,
szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertetőjegyeinek meg-ismerése
Leonardo, Michelangelo életének és művészetének megismerése
Pedagógiai program
55
Minimumkövetelmény
A tanuló legyen jártas a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek alkalmazásában.
Ismerje a sík és térábrázolás szabályrendszerét, a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolások
leggyakoribb formáit, az ábrázoló geometria és a szerkesztő térábrázolás szabályait.
Legyen jártas a látvány, illetve annak képi megjelenítésének értelmezésében, a sík térbeli
művek önálló alkotó létrehozásában
Pedagógiai program
56
8. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Ábrázolási rendszerek:
Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás
axonometrikus ábrázolás (Kavallieri, izometrikus)
perspektivikus ábrázolás
Műszaki ábrák olvasása
Rekonstrukció
Szerkezet
A belső felépítés és szerkezet értelmezése metszősíkokkal (hossz-, kereszt- és
rétegmetszetekkel)
A természeti és mesterséges tér, valamint az abban megjelenő formák képi, plasztikai elemzése
Az alak
Krokik az állatkertben vagy vázlatok háziállatokról
Krokik csoporttársakról, álló, fekvő és mozgó alakokról
Csontváz rajza
Szín és érzelem
Összeadó és kivonó színkeverések
A színek rendszerezése
Színskálák. Színharmóniák. Színkontrasztok
Színek lélektani, esztétikai hatása
Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző fényforrások, világítási effektusok
alkalmazásával
Zenei, képzőművészeti, irodalmi, tánc-drámai, filmbeli, szituációs játékok, mozgások
inspirációi
A rajtuk kívülálló világ és belső világuk, természetük, gondolatkörük ötvözése
A gondolkodás és a fantázia összefüggése
Saját kifejezési stílus létrehozása
Tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció (reklámok) hatásának vizsgálata
A mozgás, hang, fény és statikus látványelemek megismerése
Látványtervezés
Számítógépes programok bemutatása
Pedagógiai program
57
Stílusjátékok
Ugyanazon téma megmintázása, megrajzolása, megfestése, realista, szürrealista, poin-tilista,
expresszionista, kubista, futurista, konstruktivista stílusban
A művészettörténeti anyag makettjeinek modellként való felhasználása
Elvont, nem vizuális információk megjelenítése vizuális hatáselemekkel
A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv alkotó használata (pont, vonal, folt, tömeg,
szín, fény, tónus, árnyék, arány, irány, ismétlés, ritmus, kiemelés, kompozíció)
Téralakítás, térkonstruálás:
XX. századi építészeti lefedések, szerkezetek modellezése, kiállításrendezés, látványtervezés
Az ábrázolási eljárások, technikák önálló, kreatív alkalmazása
Lehetőség szerint számítógépes grafika készítése. (pl.: Egy bolygó mozgása; A Föld
felszínének változásai; Egy űrhajó haladása)
Minimumkövetelmény
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (fény-érnyék, folt, elrendezés, stb.) tudatos
alkalmazása az alkotó munkában.
A megjelenítés intenzitásának befolyásolása az önálló tevékenységekben.
A vizuális nyelv jelentésrendszerének ismerete, elemzőképesség.
Az anatómia alapvető törvényeinek ismerete, elemzőképesség.
A képi konvenciók ismerete.
A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásaiban való jártasság.
Pedagógiai program
58
9. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Ábrázolási rendszerek:
Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás
Axonometrikus ábrázolás (kavallieri, izometrikus)
Perspektivikus ábrázolás
Színtanulmányok
A fény szerepe a látásban
A fényszínek és festékszínek összehasonlítása
Összeadó és kivonó színkeverés
Színek csoportosítása színezet, telítettség, világosság szerint
Színkör, színgömb, szinoid
Színharmóniák. Színkontrasztok
A tömegkommunikáció
Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyvének összeállítása a díszletek megtervezése
Tudományos ismeretterjesztő, művészi kiadványok szerkesztése
A tömegkommunikáció (könyv, folyóirat, plakát, videó, TV, rádió) hatásának vizsgálata
Emberalak
A gyermek és felnőtt testarányok
Az ember szerkezete:
a csontvázrendszer egésze és részformái
az izületek modellezése és rajzolása (befoglaló geometrikus formák)
az izmok alakja és működése
a végtagok, a hát, a mell, a has, a nyak, a fej izmai, a fej részformái
Az emberi test felületei
Az emberi test vizsgálata különböző téri helyzetekben. Mozdulattanulmányok
A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítése
Művészettörténet
Barokk művészet, a klasszicizmus, romantika, realizmus, plein air festészet, impresszionizmus,
neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus, nagybányai festészet, nabis, szimbolizmus,
historizmus, akadémizmus, eklektika, a szecesszió művészeté-nek legfontosabb ismertetőjegyei. Az
adott művészettörténeti korra jellemző műalkotások bemutatása és elemezése
Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry élete, munkássága
Műalkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése
Alkotói típusok, alkotói módszerek
Az önkifejezés és kreativitás jelentősége
Pedagógiai program
59
A filmvilág
A vizuális–auditív művészetek – különösen a TV, rádió, videó, film – hatása az emberre
A kép és a hang kapcsolata a filmművészetben
Környezetkultúra
A kultúrát, népművészetet meghatározó tényezők felfedezése
A saját tájegység hagyományai, szellemi kultúrája (népköltészete, szokásai) népművészete
(jellegzetes ágai, motívumkincse, tárgyai, központjai)
Minimumkövetelmény
Az elvont gondolkodás (absztrakció, redukáló és átíró képesség) kialakítása és gyakorlati
alkalmazása.
Az elemző képesség jártassági szinten történő alkalmazása.
Az ábrázoló geometria és alkalmazásának ismerete.
A vizuális kommunikáció jel- és jelzésrendszerének alkalmazása.
Az önálló alkotómunkára való törekvés kialakítása és gyakorlása.
Pedagógiai program
60
10. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Ábrázolási rendszerek:
Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás
axonometrikus ábrázolás (Kavallieri, izometrikus)
perspektivikus ábrázolás
Műszaki ábrák olvasása
Rekonstrukció
A belső felépítés és szerkezet értelmezése metszősíkokkal (hossz-, kereszt- és rétegmetszetekkel)
A természeti és mesterséges tér, valamint az abban megjelenő formák képi, plasztikai elemzése
Színek lélektani, esztétikai hatása
Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző fényforrások, világítási effektusok alkalmazásával
Összeadó és kivonó színkeverések
A színek rendszerezése
Színskálák. Színharmóniák. Színkontrasztok
A tömegkommunikáció (reklámok) hatásának vizsgálata
A mozgás, hang, fény és statikus látványelemek megismerése
Látványtervezés
Számítógépes programok bemutatása
A vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, időbeli kifejezés)
A metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha, ékszer, kozmetika,
fodrászat, tetoválás)
A tömegkommunikáció (tévé, videó, újság, reklám). Megőrzés- és kiállításkultúra
A tartalom és a forma a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi életben
A művészet életformáló szerepe. A katarzis jelentősége
A tudomány szerepe a modern művészeti technikákban és a kifejezésben
Hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés a művészetben
A zene, irodalom, tánc és a képzőművészet (mozgókép és média) kapcsolata
A művészet újabb irányai, lehetőségei
Művészettörténet
A XX. század építészetének, az avantgárd művészet (fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, a
nyolcak, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, szentendrei iskola, kút, római iskola, gresham-kör –
posztnagybányai iskola, szocialista törekvések, absztrakt művészet), a neoavantgárd művészet
tudományos, technicista irányzatait (pl.: op art, kinetika, strukturalizmus), a pop art és rokon
jelenségek körét, az akcióművészetet, a posztmodern–transzavantgárd művészet legfontosabb
ismertetőjegyei
Az adott művészettörténeti korra és jelenségre jellemző műalkotások bemutatása, elemzése
Hazánk művészetének helye az európai művészetben
Hazai és külföldi művészeti szakirodalom
Pedagógiai program
61
A film
A filmelemzés szempontjai
A tömegfilmek és a művészi filmek közötti különbség
A tartalom és a forma egysége a filmben
A különböző filmtípusok
A film történetének a II. világháborútól napjainkig terjedő korszakának vázlatos áttekintése
A filmtörténeti korszakainak áttekintése és néhány jellegzetes film megtekintése, elemzése
A TV, a videó hatása a családra és a társadalomra
A manipulálhatóság veszélyei. A multimédia jelentősége
Tárgykultúra, környezetkultúra
Tárgyalkotás az ismert kézműves technikákkal, a hagyományok továbbéltetése a mai igényeknek
megfelelő tárgyakon (forma, funkció, motívumkincs, színvilág... átörökítése, átfogalmazása)
Funkcióval rendelkező tárgyak létrehozása (ajándéktárgyak, öltözetkiegészítők, lakáskultúrához
kapcsolódó tárgyak ...)
Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, fa, bőr, textil, növényi részek, termések ...
Az anyagok felhasználhatóságának megítélése (megszokottól eltérő formákban is), a munkavédelmi
előírásoknak megfelelő eszközhasználat
Feladatok a festészeti alapismeretek összefoglalására
Szabadon választott témában tempera vagy olajfestmény készítése, színtervekkel és rajzi
tanulmányokkal együtt nagy méretben (portfolió az alkotási folyamatról)
Feladatok a szobrászati alapismeretek összefoglalására
Szabadon választott anyaggal köztéri szoborterv elkészítése szoborállvány használatával
Tervrajzok, esetleg a mű elhelyezését imitáló fotómontázsok mellékelésével (portfolió a készülő
szobor munkafázisáról) Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje:
a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,
azok jel- és jelentésrendszerét,
a sík és térábrázolás szabályrendszerét,
az ábrázoló geometria alapelemeit,
a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,
a médiaművészet kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,
a képi konvenciók jelentéshordozó elemeit,
az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit, a vizuális nyelv kommunikációs eszközrendszerét,
a művészettörténet nagy korszakait.
A tanuló legyen képes:
a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák önálló (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,
a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,
sík- és térbeli művek létrehozására,
konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére,
a látvány, illetve az abból történő absztrakció elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári
segítséggel)
a művészettörténeti korszakok megismert értékeit kreatív módon alkalmazni, adaptálni saját
alkotómunkájukban
Pedagógiai program
62
A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA
A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei
A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
Rajz-festés-mintázás max. 120 perc
2. A vizsga tartalma
A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a
tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró,
kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló
művészeti
ismereteit, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról – a képzőművészeti
műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó
feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét,
tudását, művészi igényességét.
A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:
A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat.
A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex
képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét
(időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció-
, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és
arculattervek…),
a feladatra adott választ vagy válaszokat.
A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell
elkészíteni,
és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező
intézménynek.
B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány.
Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai,
festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet:
– természetes formák,
– mesterséges formák,
– külső vagy belső tér,
– térben megjelenő figura,
– portré.
3. A vizsga értékelése
Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai:
– megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség,
– gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség,
Pedagógiai program
63
– tervező, feladatmegoldó készség,
– képzőművészeti technikákban való jártasság,
– kísérletező készség,
– kreativitás,
– manuális készség,
– művészeti ismeretek,
– esztétikai érzékenység,
– tárgyalkotó készség,
– a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása.
Pedagógiai program
64
A RAJZ-FESTÉS MINTÁZÁS TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ ESZKÖZ
ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK ÉS A TÉNYLEGESEN MEGLÉVŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
kötelező meglévő
eszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés
Helyiségek
rajzterem a tanszak és a tanulók létszámának
figyelembevételével, az iskola
munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz
szükséges számban
2
helyiségek bútorzata, egyéb
berendezési tárgyai és oktatási
eszközei
tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának
figyelembevételével
Rajzasztalok termenként 30
nevelői asztal, szék tantermenként 1 termenként 1
tárolószekrény tantermenként 1 beépített szekrénysor
tábla tantermenként 1 termenként 1
magnetofon vagy CD-lejátszó tantermenként 1 termenként 1
video (lejátszó, felvevő)
televízió, videokamera
iskolánként 1 termenként 1
diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon tantermenként 1 termenként 1
írásvetítő iskolánként 2 termenként 1
sötétítő függöny ablakonként, az ablakok lefedésére
alkalmas méretben
termenként szükség szerint
projektor tantermenként 1
számítógép tantermenként 1
digitális fényképezőgép
tantermenként 1
festőállvány termenként 1
reftektorok termenként 2
modellcsontváz1 , koponya 2
ruhatároló (fogas) a tanulók létszámának
figyelembevételével – folyosóra is
elhelyezhető
termenként szükség szerint
szeméttároló helyiségenként 1 termenként 1
Beépített szekrények
Pedagógiai program
65
M A K E T T É S
P A P Í R T Á G Y K É S Z Í T Ő
M Ű H E L Y M U N K A I R Á N Y E L V E I
Pedagógiai program
66
MŰHELYPROGRAM
AZ ALAPFOK ÉVFOLYAMAIN
A MŰHELYPROGRAM CÉLJA
Az előkészítő szakasz vizuális alapismereteire, az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve
olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismeretet,
jártasságokat, képességeket és gyakorlati tevékenység által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra,
környezetalakításra.
A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló
tevékenység megvalósítására, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális
és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség.
A MŰHELYPROGRAM FELADATAI
Olyan alapozó és speciális ismeretet, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok
megvalósulását.
A műhelyprogram feladata, ismertese meg a tanulót:
a választott műhelytevékenység-anyagaival, eszközeivel,
a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal,
a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével,
a díszítés eszközeivel, lehetőségével.
Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és
funkciójú tárgyak készítésére.
A MŰHELYMUNKA MÓDSZEREI
Az alkotóképesség kialakítása a személyiségfejlesztés napjaink pedagógiájának kiemelt feladata.
A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható.
A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan
magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szükség van.
Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát,
önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét
megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, információk, tapasztalatok ítéletek gazdagodását, az
esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező,
problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető
utak személyes bejárását.
Pedagógiai program
67
KÖVETELMÉNYEK
A tanuló az alapfok végén
ismerje:
az adott szakág legjelentősebb alkotásait,
a taralom és forma összefüggéseit,
a tárgyformáló tevékenység anyagait, eszközeit,
a tervezés, kivitelezés műveleteit,
alkotás módszereit,
a díszítés eljárásait,
a kifejezési módokat és lehetőségeket,
a szín és formarendezés alaptörvényeit,
legyen jártas:
formaelemzésben,
a tárgyértelmezésben,
a díszítménytervezésben,
a kifejezési eszközök személyes jellegű használatában,
legyen képes:
elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazásában,
a forma jelentést hordozó funkcióinak megismerésére,
a munkafázisok megállapítására,
a legalkalmasabb anyagok megválasztására,
a tárgyformáló eszközök használatára,
anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítésére,
a balesetmentes munkavégzésre,
az elvégzett tevékenység értékelésére.
Pedagógiai program
68
MŰHELYPROGRAM
A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMAIN
A MŰHELYMUNKA CÉLJA
A választott műhelygyakorlat tanításának célja, hogy azt az alapfokú képző- és iparművészeti
művészetoktatási intézmény tantárgyainak, (rajz-festés-mintázás, művészettörténet) műveltséganyagával
közösen fejlessze:
a vizuális megismerő, megjelenítő, kifejező, alkotó képességeket,
a látást, kézügyességet, a technikai érzéket,
a kézműves konstruáló, tárgytervező-alakító képességeket,
az esztétikai érzékenységet, ítélőképességet,
a helyzetfelismerő, véleményalkotó, problémamegoldó képességeket.
A műhelygyakorlat célja:
a tapasztalásra épülő, tevékenységbe ágyazott készség és képességfejlesztés,
az érzelmi és értelmi gazdagítás,
az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozás,
a sokoldalú személyiségfejlesztés.
A műhelygyakorlat célja, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket a vizualitás, a tárgyformálás
eszközeivel meg tudják jeleníteni
ismerjék a választott műhely elméleti és gyakorlati tudnivalóit,
esztétikai és technikai lehetőségeit,
rendszerezzék, alkalmazzák a megszerzett ismereteiket,
legyenek képesek tervezésre, kivitelezésre, tárgyalkotásra.
A művészeti iskola tevékenysége járuljon hozzá, hogy a tanulók életkoruknak és képességüknek
megfelelő vizuális műveltségre tegyenek szert, hogy képessé váljanak ezen ismereteik felhasználására a
mindennapi életben és továbbtanulásban.
A MŰHELYMUNKA FELADATAI
A tárgyalkotó műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg:
a választott tárgyalkotó tevékenység jelentőségével, helyével, szerepével,
alkalmazási lehetőségével,
a választott tevékenység eszközeivel, anyagaival, technikáival, formanyelvével, konvencióival,
a tervezés dokumentálási módszereivel,
a forma-díszítmény, az anyag- forma-technika-rendeltetés, hasznosság-szépség, életmód-tárgy-
stílus összefüfféseivel.
Pedagógiai program
69
A tárgyalkotó műhelymunka alakítsa ki:
a szerszámhasználó, anyagalakító jártasságokat,
a tárgytervező-kivitelező-alkotó képességeket,
a munkaszervezés, ellenőrzés, eredményértékelés módszereit.
A képességeket olyan szintre fejlessze, hogy elképzeléseiket tárgyiasult formában meg tudják jeleníteni.
Keltse fel a tárgyi világ, a környezet iránti érdeklődést.
Pedagógiai program
70
KÖVETELMÉNYEK
A tanuló ismerje a választott műhelygyakorlat:
fogalmát, műfaját, szerepét, jelentőségét, alkalmazási lehetőségeit,
a legjelentősebb alkotóit, műhelyeit,
a fejlődés szakaszait, technikai vonulatait,
a kifejezés, megjelenítés eszközrendszerét, anyagait,
az anyagalakítás eszközeit, eljárásait technikai műveleteit,
a felhasználás. Feldolgozás, bemutatás lehetőségeit,
a formázás, díszítés módjait,
az anyag, forma, funkció összefüggéseit.
A tanuló legyen jártas a választott műhelygyakorlat:
a kifejezés eszközeinek megismerésében, azok felhasználásában,
a műfaj követelményeinek megfelelő átfogalmazásába, átírásában,
a tervezés kétnyelvi eszközeinek, értelmező ábráinak alkalmazásában,
a díszítés technikai műveleteiben,
a kifejezés hagyományos és újszerű technikáiban,
az egyéniségnek megfelelő: anyag, eszköz, formálástechnika, alkotói módszer, forma- és motívum
megválasztásában, kivitelezésében.
A tanuló legyen képes a választott műhelygyakorlat:
folyamatainak, alkotásainak, tárgyainak megismerésére; legjellemzőbb vonásainak
megragadására,
a feladatnak megfelelő megjelenítési, gondolatközlési, átírási gyakorlatok; tér, forma- és
színtanulmányok; szerkesztési eljárások; modellek, makettek készítésére,
a tervezési folyamatok önálló megoldására,
a forma- díszítmény, forma-funkció összhangjának megteremtésére,
a célnak megfelelő: kifejezési eszközök, anyagok, technológiák, eljárások, anyagmegformálás,
alakítás megválasztására,
a szerszámok, eszközök balesetmentes, szakszerű használatára,
a tervszerű, igényes munkavégzésre.
Pedagógiai program
72
1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI
A makett és papírtárgy műhelymunka tanításának célja:
az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése,
a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének kialakítása,
a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása.
A műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan:
olyan alapozó és speciális ismeretek nyújtása, amelyek elsajátítása és begyakorlása révén művészi
tartalmú alkotásokat létrehozni,
az anyag széleskörű ismerete folytán könnyítse meg a tanuló munkáját a különböző művészeti
területeken.
A papírtárgykészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan
ismertesse meg a tanulót:
a papír kultúrtörténeti jelentőségével,
papírművészet műfajaival,
papírkészítés folyamatával,
a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel,
a gazdaságos és sokrétű felhasználás módozataival,
az alkotó folyamat fázisaival,
munkafogásokkal,
az eszközök balesetmentes használatával,
tárolás és konzerválás módjaival.
Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban:
azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni, és alkotó munkát
végezni,
az igényt az általa készített tervek, leírások, alkotások pontos, esztétikus kivitelezésére,
bemutatására,
a véleménynyilvánítás igényét és képességét,
rendszeres, céltudatos gondolkodás, készségét a gazdaságos megoldások keresésére.
Pedagógiai program
73
2. KÖVETELMÉNYEK
Az alapfok végén a tanuló ismerje:
a papír történetét, gyártási folyamatát, eszközeit,
a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A sorozat)
a papírmegmunkálás eszközeit, a munkafolyamatok sorrendiségének jelentőségét, a gyakorlatban
elsajátított technika hibalehetőségeit, törekedjenek ennek elkerülésére és tudja a jelenségek
magyarázatait,
néhány tárgy elemzésén keresztül a forma és funkció jelentőségét,
a forma és díszítmény szerepét, törekedjen ezek egységének megteremtésére,
a betűírás történetét, a betűtípusokat,
néhány papírjáték készítését, használatát,
az origami történetét, a papírhajtogatás szimbólumait, alapfogásait,
a sárkánykészítés történetét, az aerodinamika alaptörvényeit,
a papírnak más anyagokkal történő társítási lehetőségeit,
a makett és modell közötti különbséget,
legyen képes:
a tanult elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni,
az eszközök rendeltetésszerű használatára,
gyakorlati tapasztalatai birtokában egyszerűbb tárgyakból variáció sorozatot készíteni,
műhelyrajzokat értelmezni, igényesen megvalósítani,
az elkészült munkákat elemezni, megítélni.
A tanuló a továbbképző végén, a fentieken felül
ismerje:
a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A és B
sorozat)
a papír felhasználásával, megmunkálásával kapcsolatos tipikus feladatokat, feladatcsoportokat és
azok megoldási lehetőségeit,
az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak megfelelő eljárásokat,
saját ötleteit a technológiához igazítani és megvalósítani azokat,
a betűírás és nyomtatás történetét, különböző módozatait,
néhány jellegzetes papírjáték készítését, használatát,
a papírhajtogatás szimbólumrendszerét,
a tervezés ergonómiai szempontjait,
a papírnak más anyagokkal való társítási lehetőségeit, azok korlátait,
a könyvkötés alapfogásait, eszközeit,
a papírművesség irányzatait, jelentős alkotóit és munkásságukat,
az aktuális feladathoz kapcsolódó területek elméleti és gyakorlati követelményeit,
a jelentésre, rendeltetésre utaló formai jellemzőket, történeti és kortárs tárgyakon,
a papír szakszerű tárolásának feltételeit,
a papír konzerválásának és restaurálásának anyagait, eszközeit, műveleteit,
Pedagógiai program
74
legyen képes:
a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok értelmezésére, igényes
elkészítésére, bemutatására,
a papír megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatára,
a papírfajtákat, a megmunkálás módjait a feladatnak, az igényeknek legmegfelelőbben
kiválasztani és alkalmazni,
a művészeti háttér és elméleti ismeretek integrálása, alkalmazására feladat megoldásában,
a pozitív esztétikai minőségeket környezetében felismerni,
a feladat megoldásával kapcsolatban kreatív módon ötletekkel, elképzelésekkel előállni, azok
mellett érvelni.
Pedagógiai program
75
ALAPFOK
1-2. osztály
Műhelyelőkészítő
évi 36hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
A műhelyelőkészítő célja: hogy játékos formában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve
megismertesse a tanulókat a programmal és felkeltse érdeklődésüket a papírral való tágabb körű
foglalkozás iránt.
A műhelyelőkészítő tematikájának bemutatása
A tematika ismertetése
A papír felhasználási területei, tulajdonságai
A felhasználhatóságot befolyásoló tényezők
Papírhajtogatás
Alaphajtogatások megismerése (zsebkendő, szalvéta, tölcsér, sátor, batyu)
Az origami eredete, jelentése és jelentősége
Az általánosan elfogadott hajtogatási jelölések, szimbólumok értelmezése
Különböző papírok kipróbálása
Ajándéktölcsér készítése
Krepp-papír hal
Szélkerék
Árnyportrék
Állatfigurák hajtogatása (kutya, róka, nyúl)
Játék az elkészült figurákkal
Papír batikolása
A batikolt papír felhasználásával titkos boríték hajtogatása
Papírkivágások
Szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták
Tájkép kompozíciók
Egyszerű papírsablonok készítése szitanyomáshoz
A technika ismertetése, bemutatása
A tervezés lépései
A sablonok készítése és kipróbálása
Nyomatok készítése
Különböző karakterű papírok használata
Nyomtatás papírra, kipróbálás textilen
Egyéni munkák és nagy közös kompozíció készítése
Pedagógiai program
76
Marionett báb készítése- kedvenc mesefigurám címmel
A báb megtervezése
A fej kialakítása papírmaséból
A test készítése dobozok felhasználásával
Anyagtársítások alkalmazása
Óriásbábok
Nagyméretű papírdobozok felhasználásával óriásbábok alkotása
Papírsárkány
A sárkány fő részei azok funkciói
A stabilitás jelentősége, a díszítés szerepe
Az elkészült sárkányok kipróbálása, röptetés
Saját mappa tervezése, kivitelezése
Az egyedi jelek: térképjelek, közlekedési jelek, pecsételők-monogram, japán pecsétek
megismerése
Saját jel –betűkarakter, embléma kialakítása
Papírpecsét
Papírpecsét készítése dombornyomattal
Reklámsapka
A viselhetőség és a méretek fegyelembevétele tervezéskor
A szín és felirat szerepe. Karcolás, hajtás
Képeslap
Szétnyitható képeslapból kiemelkedő egyszerű formák létrehozása
Múzeumlátogatás, kiállítás rendezése az alkotásokból
Pedagógiai program
77
3. évfolyam
évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
A papír megismerése
Az íráshordozók: kő, agyag, papirusz, pergamen, viasztábla, fakéreg, pálmalevél, selyem, papír
A papírgyártás:
Története, alapanyagai, segédanyagai, folyamata
A papír tulajdonságai:
Négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány
A papír csoportosítása:
A négyzetméterenkénti tömeg, anyag, tárolás
A papír szabványos méretei (A sorozat)
A papír anyagvizsgálata
Merített papír
A struktúra, mint az anyag szerkezete
A textúra, mint a struktúra felülete
A faktúra, mint a külső behatásra változó felület
Merített papír készítése áztatott, turmixolt papírpépből, főzött spárgadarabokból
A merített papír színezése, kombinálása termésekkel
Texturális és fakturális hatások érzékeltetése, kompozíciókban formálása érzelmek kifejezésére
Különböző színű és felületű merített papírra, rajzok illusztrációk készítése
Origami
Az origami eredete, jelentősége, jelölésrendszere, alapanyagai
Leegyszerűsítés, elvonatkoztatás
Az alaphajtogatások különböző papírfajták felhasználásával
Papírsárkány
Készítésének történeti áttekintése, eredete, funkciói, fajtái, anyagai
Az aerodinamika főbb törvényei
A tervezés szempontjai
A színek figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe
A sárkánykészítés anyagai, eszközei
Sárkány készítése
A sárkánykészítéssel kapcsolatos műveleti sorrend, pontossági igény elsajátítása (sablon
felhasználás, rajzolása alapján önálló tervezés és kivitelezés)
Pedagógiai program
78
Papírmasé álarc
Az álarc, maszk szimbolikus jelentésének kultúrtörténeti áttekintése
Az álarc, maszk funkciói: színházi, rituális, halotti
A papírmasé készítés eredete, technológiája, felhasználási lehetőségei
Álarc készítése papírmasé felhasználásával
Képkocka történet
Nézőpont és beállítás szerepe a képépítés során
Elöl, felül, oldal, alul nézet
Közel- fél közel- távolkép, szuper közeli kép fogalma (plánok)
Képregény rajzolása
Három-négy képpel történet bemutatása
A kép megmozdul
A mozgókép kialakulásának története
Sodrintó, pörgettyű és tárcsa készítése
Fényszínház
Síkbábok papírból és fóliából
Egy bibliai történet szereplőinek megjelenítése, majd a történet eljátszása írásvetítő segítségével
Minimumkövetelmény
A tanuló sajátítsa el az elméleti ismereteket.
Ismerje és alkalmazza a merített papír előállításának, a papír megmunkálásának alapvető
műveleteit
Pedagógiai program
79
4. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen
A papírművészet irányzatai és technikái
A sík és térbeli megjelenítés kifejező eszközei
A metszetek, rétegképzés, visszafejtés, papírmasé, hálózatok testté formálása
A nyomtatás fogalma
Természetes nyomatok tanulmányozása (pl. ujjlenyomat, cipőtalp, autógumi)
A nyomtatott kép létrehozásának kritériumai:
- A pozitív-negatív foltok, tömegek, a pont, vonal, folt, ritmus, egyensúly, mint képalkotók,
formaképzők,
- A foltok érzelmi, értelmi hatása,
- A nyomtatott kép térhatásának lehetőségei
Textilnyomatok
Faktúranyomatok képzése kordbársony vonalaival
Geometrikus kép kialakítása (dőlés, függőleges, vízszintes, vékony, vastag nyomhagyás
alkalmazásával)
Krumplinyomat
Tapétaminta, csomagolópapír-minta tervezése és kivitelezése ritmus, szín, tükörkép, megfordítás
alkalmazásával
Papírmetszet
A síknyomás fogalma
Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív-negatív formákká, ritmussá rendezése
Természetes formák redukálása, stilizálása, szín és formavariációk létrehozása
Műszaki rajzlapból sniccerrel azon részek kimetszése, melyek nem kerülnek festékezésre
Képépítési gyakorlatok kimaradt negatívok pozitívként való felhasználásával
Árnyjáték
Az árnyjáték eredete
Az árnyjáték nemzetei (Kína, Jáva, Törökország, Magyarország) sajátosságai
Az árnyjáték sajátos technikai jegyei
A bábok anyaga, fajtái
A mozgatás, mozgathatóság lehetőségei
A jellemábrázolás folthatássá redukálása
Árnyjáték
A tanulók által kiválasztott irodalmi alkotás megjelenítése
A figura, karakter, a konstrukció, a díszlet, a jelmez, a paraván megtervezése
Kivitelezés egyéni és csoportmunka keretében
A történet bemutatása
Pedagógiai program
80
Videokamera gyermekkézben
Az árnyjátékról első önálló felvételkísérletek készítése
Azonnali spontán értékelés képvisszajátszással és monitorra vetítéssel
Testek testcsoportok
A mértani testek származtatása
A testépítés szabályai: tervezés, kivitelezés
Az elemek hatásának megváltozása helyzetük és kapcsolatuk variációja
A szóma fogalma
A térábrázolási konvenciók
Optikai csalódások: aperspektíva és axonometria fintorai
Escher rajzai, térformái
A színek szerepe a térérzékelésben
Testhálók, testek készítése: camera obscura készítése és használata
Sötétkamra kartonból, lyukrekesszel és gyűjtőlencsével, pauszpapír képernyővel
Lyukkamera készítése és használata
Felvételi anyaga vékony fekete-fehér papír, a papírnegatív előhívása és kontakt másolása
Ismerkedés a kinetoszkóppal
Mozgókép kialakulása fázisrajzok alapján, 9 képes fázisrajzcsík készítése
Vetületi rajok alapján a testek előállítása, csonkolt testek hálói
Szabályos sokszögek hajtogatása, a sokszögekből testek építése egymásba csúsztatással, a
variációs lehetőségek kihasználásával
Szómák készítése színek használatával és azok megelevenítésével (tárgyiasítás)
Lehetetlennek tűnő, ill. többértelműnek látszó tárgyak előállítása
Adott testek felszínét betöltő mintaelemek tervezése (raport)
Formaváltoztatás grafikával (formarobbantás)
A mértani testek optikai megjelenítésének megváltoztatása rákerülő grafikával, színekkel
Játék a nagyítógéppel – fotogramok
Fotogramok készítése
Átlátszó és áttetsző, különböző struktúrájú anyagok nyomhagyása megvilágítás és előhívás után
Fotogramok továbbalakítása
Fénymásolással, nagyítással, kicsinyítéssel, belerajzolással, festéssel
Képkeret
Különböző profilú papír keretek tervezése és kivitelezése egy lapból hátlappal
Sík és domború keretdíszek tervezése és megvalósítása
Pedagógiai program
81
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a papír méretének és formájának megváltoztatását hajtogatással.
Tudjon testeket, testcsoportokat készíteni.
Legyen képes hibás, illetve hibásnak tűnő rajzok elemzésére a térábrázolási konvenciók
alapján.
Alakuljon ki az alapvető eszközhasználó jártasságok megléte
Pedagógiai program
82
5. évfolyam évi 36 hét (heti2 óra), összesen 72 óra
A makett, a modell
A makett és modell közös és eltérő ismérvei
Szerepük a tervezési folyamatban (művészet, ipar9
A természeti formák szerepe a formatervezés szempontjából
A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés
A megértést, megjelenítést segítő eljárások alkalmazása:
- pozitív-negatív forma- karakter,
- formakövető vonal-plaszticitás,
- metszetek- a belső szerkezet,
- nézeti képek- a tömeg,
- térréteg- térmélység,
- folyamatábra, fázisrajzok- a mozgásváltozás kifejezésében
Anyag szerkezet, funkció, forma egysége
Meglévő épületek makettezése különböző módszerekkel
Mértani testekre bontás, majd testcsoporttá építés egyetlen összetett testként szemlélve
Az épület, épületcsoport környezetbe illesztése, annak szimbolikus megjelenítése
Lakás, tárgy önálló tervezése
A terv makett formájában történő kivitelezése a papír, a papírmasé sokrétű alkalmazása
Egy szabadon választott szerkezet modellezése
Szerkezetet szemléltető tervrajzok készítése
A megvalósítandó terv kiválasztása, indoklása
A modell elkészítése
Ítéletalkotás, szükséges módosítások végrehajtása
Mobil
A mobil jelentése
Az alkotást segítő képzőművészeti példák elemzése: Moholy Nagy László, N. Schöffer
Egyszerű síkidomokból mobil alkotása
A papír társítása fémhuzallal, fonallal, színkompozíciós változatok előállítása
Mértani testek, összetett formák mobillá rendezése
A részek összeépítettségét, statikai rendszerét magyarázó rajzok készítése
Emberi, állati alak mobilként való megjelenítése
Tipikus mozgásformák jelzése
Pedagógiai program
83
Hirdetőtábla
Plakátok, hirdetések szerkesztése
A tömegkommunikációs eszközök, sajtó, Tv, Rádió működésének megismerése
Képelemzések
A reklám főbb eszközei. A figyelemvezetés lehetőségi színnel, formával, mérettel, kontraszttal
Hirdetőtábla tartószerkezetének makettezése
Az információt hordozó felület mobilként való működése a felismerhetőség, olvashatóág és a
színek szerepének figyelembevételével
Csendéletek fényképezése
Állványhasználat tudatosítása
Telifényes és oldalfényes felvételek
A fotók felhasználása a hirdetésekben
Bonyolultabb fotogramok készítése
Összetettebb szerkezetű anyagok, természeti formák felhasználásával készült fotogramok
A formák átrendezésével a képek újrakomponálásával (vágásos montázs és kollázs)
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a makett és modell közös és eltérő ismérveit, tervezésük és készítésük
alapelveit és technikai fogásait, a tervek pontos, esztétikus kivitelezését
Pedagógiai program
84
6. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
A betű
Az írás jelentősége. Az írás előzményei. A fejlődés útja a tárgyírástóll a betűig
A betűtervezés szempontjai:
- szerkezet, arány, karakter, olvashatóság,
- a mondanivaló és a betűtípus harmóniája,
- a dekorativitás, esztétikai élmény
Tipográfiai szempontok:
- méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret
- „tükör”, képek elhelyezése, kötés..
Olyan betűsablon készítése, amely egy betűtípuson belül az ABC minél több betűjének
előrajzolását teszi lehetővé
Betűk, betűcsoportok, piktogramok, vízjelek tervezése síkban és térben
Síkból kiemelkedő forma –ragasztással, ragasztás nélkül
Papírmetszetek rétegfelrakássa. Visszafejtés
Dobozszerű, üreges kiképzés, papírmasé
A különböző vízjelek egymásutánja, mint képírás
Alkalmazott grafika
A funkció támasztotta tervezési követelmények, specifikumok:
- könyv, plakát, bélyeg, papírpénz
a komponálás lehetőségei:
- alá- és mellérendeléssel
- időrenddel, sorrendiséggel,
- nézőpont szabad megválasztásával,
- képkivágással,
- színtranszponálással
Domború plakátok készítése papírmaséból
rétegfelrakással, mobil elemekkel a térbeliség szemléltetése
Reklámkiadványok szerkesztése
Kép és szöveg összhangja
Reklámfilm
Humoros reklámfilm kísérletek
A kép és szöveg poénjainak egyeztetése
Bélyeg tervezése
Sorozatterv szabadon választott témában, fotók egyedi grafikák felhasználásával
A témát bemutató egyedi mappa készítése a tervrajzokkal
Pénz tervezése
Pedagógiai program
85
A fizetőeszközök specifikumainak (hagyományos, általános érvényű pénzérmék és papírpénzek; a
speciális fizetőeszközök; a hamisítás lehetőségét gátló jelek, eljárások) figyelembevételével papírpénz
tervezése
Minimumkövetelmény
A tanuló legyen képes a papír előállításával, megmunkálásával kapcsolatos ismeretanyag
elsajátítására; a tárgytervezés szempontjainak következetes alkalmazására.
Alakuljon ki a papír kínálta formai, technikai alkalmazási követelményeket figyelembe vevő
tárgyalkotó képessége.
Legyen képes gyakorlati tapasztalatok birtokában variációs sorozatok előállítására különböző
technikákkal.
Tudjon az eszközöket, segédanyagokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.
Pedagógiai program
86
A MAKETT ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA
A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei
A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll.
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat max. 180 perc
- rajzi, tervezési feladat 50 perc
- tárgykészítés 130 perc
2. A vizsga tartalma
A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló
tárgytervező, tárgyalkotó képessége, tárgy- és környezetkultúra iránti igényessége. A tárgytervező feladat
tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő konstruáló, formatervező készségét,
kreativitását, igényességét, a makett- és papírtárgykészítés műfaji sajátosságairól, esztétikai
törvényszerűségeiről
megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló makett-
és papírtárgykészítő műhelygyakorlat során megszerzett manuális készségét, technikai jártasságát,
szakmai tudását.
A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze:
A) Rajzi, tervezési dokumentációval és műhelyrajzokkal együtt benyújtott makett, papírtárgy vagy
tárgycsoport.
A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon
választott összeállítási és díszítési technikával készített, papír vagy makettezésre alkalmas anyag
felhasználásával kialakított tárgy vagy tárgycsoport lehet:
– játék vagy szerepjátszást elősegítő tárgy,
– használati tárgy,
– épületmakett vagy tárgymodell,
– mobilszobor.
A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell
elkészíteni,
és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező
intézménynek.
B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített makett vagy papírtárgy.
A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes
tervvázlat
alapján, szabadon választott technikával (festett, nyomtatott, batikolt anyagból,
anyagtársítással…) alakított és (a funkciónak megfelelően kép és szöveg alkalmazásával…) díszített
alkotás (képeslap, boríték…).
3. A vizsga értékelése
A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai:
– a tervek és műhelyrajzok igényessége,
– tárgy- és formatervező képesség,
– konstruáló készség, kreativitás,
Pedagógiai program
87
– díszítményképző készség,
– anyag- és eszközhasználati ismeret,
– a papír kínálta formai, alkalmazási követelmények figyelembevétele,
– a vizsgamunka összhatása.
Pedagógiai program
88
TOVÁBBKÉPZŐ
7. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Sokszorosító grafikai eljárások
A fametszet, a linómetszet, a rézkarc, a szitanyomat
Az átírás, egyszerűsítés lehetőségei:
A képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelése
A jegyek átírása a linómetszet technikájára- folt, forma, karakter
A linó sajátosságai: pont, vonal, folt, arányrendek, felületkitöltés, ritmus
A tervezés szükségessége: a rajzi ötletek a technikához igazodó átírása, a technikából adódó „véletlenek”
betervezése és tudatos használata
Magasnyomás: linómetszet
Anyag és eszközismeret: véső eszközök, festékező hengerek, nyomdafestékek
Ismerkedés a linókészítéssel
Ujj és kézgyakorlatokkal fakturális, megdolgozhatósági játékok, felületkialakítás, felületkitöltés
Pecséthenger készítése
Kis négyzetekkel (sodrófára ragasztva)pecsételőhenger kialakítása
A tömegábrázolás kezdetei a művészettörténetben
Csomagolópapír, zacskóra nyomtatás
Ex libris készítése
A kisgrafika fogalma
A betű szerepe (fordítottan a dúcon), mennyisége, aránya
Szitanyomás alapja, hogy a sablonnal fedett szitaszövet nem engedi át a festéket
Andy Warhol szitanyomatainak megismerése
Meghívók, oklevelek tervezése és kivitelezése
Fénymásolás
Fénymásoló gép használata a képi kifejező eszközök gazdagítása érdekében
Fotómontázsok készítése
Paszpartuzás
A paszpartuzás funkciói: rögzítés, biztonságos tárolás
A paszpartuzásra megfelelő papírfajták kiválasztása
A paszpartu sniccer szakszerű használata
Mappa
A nyomatok biztonságos tárolására alkalmas tok tervezése, kivitelezése
Anyagtársítások- különböző fajtájú papírok használata a funkciónak megfelelően (textil társítása
papírral)
Pedagógiai program
89
Konzerválás
A papír tulajdonságainak, az alkalmazott művészeti technikának megfelelő eljárás kiválasztása
Kísérletezés különböző papírfajtákon
Saját készítésű alkotásokon a felületi kezelés ill. az impregnálás kipróbálása
Minimum követelmény
A tanuló ismerje és alkalmazza a sokszorosító eljárásokat.
Legyen képe az elkészült alkotások előkészítésére, kiállításra, tárolására; a megfelelő
konzerválási, restaurálási módszer kiválasztására, az anyagok, eszközök biztonságos
használatára.
Pedagógiai program
90
8. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Könyvkötészet
Története a kódex kialakulásától napjainkig. A mai könyvforma közvetlen előde a papírusz- és
pergamentekercs
A könyv részei: a könyvtest, előtábla, a tábladíszítés az előzéklap, címlap, oromszegés, felső
hurokkötő, alsó hurokkötő, könyvjelző
A könyvkötéshez használt eszközök, szerszámok:
-éles kés, zsákvarrótű, erős cérna vagy vékony spárga, olló, simítócsont, ceruza, radír, 2 db 1,5-2 cm
vastag 20x30 cm méretű deszkalap, papírvágó kés.
Lapok rögzítése
A rögzítési módok (ragasztás, fűzés, spirálozás), eszközök megismerése
Az egyes módszerek előnyei, hátrányai
Tipográfia
A könyv nyomdai kiállítása
Méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret, „tükör”, képek elhelyezése, kötés
Látogatás egy könyvkötő műhelyben
Könyvkötés
Kedvelt folyóiratok fűzése, borítása
Restaurálás
A sárült könyv helyreállítása, újrafűzése
A borító javítása, esetleg pótlása
„Az én újságom”, avagy tervezzünk újságot!
Egyéni arculatú újság tervezése és kivitelezése (címlap, belívek tervezése, illusztrációk-fotó,
grafika- egyéni készítése)
Művészkönyv
Egyéniségre törekvés. Az érzelmeknek, gondolati tartalmaknak megfelelő anyagok, méretek
megválasztása
Az eddig tanult technikák, eljárások kreatív alkalmazása
Fotóalbum készítése
Szabadon választott téma feldolgozása
Fekete fehér nagyítások készítése jól exponált negatívról
A képek albumba rendezése, a lapok rögzítése a megismert laprögzítési eljárások felhasználásával
A tábla és gerinclemez kiszabása, a könyvtest behelyezése a táblába, a tábla díszítése
Naptár
Az időszámítás kezdetei. A természeti megfigyelések, ismétlődések. Csillagászat (holdév, napév)
Gergely- féle naptár
Napórák
Pedagógiai program
91
Napóra
Lapszerű kiképzés nyírással, hajtogatással, a földrajzi helyzet figyelembevételével
Tömbszerű kivitel: rétegek ragasztásával, papírmaséból, anyagtársítással
Egymaratásos rézkarc készítése
Az anyagok gyakorlati megismerése: kemény, félkemény, lágy
Az anyagelőkészítés műveletei:
Fazettálás, polírozás,
Alapozás, kormozás, kitakarás, hátlap
Szabadon választott kisméretű lemez előkészítése után kis természeti forma felrajzolása
Naptár
12 lapos naptár tervezése meghatározott személynek
Az egyén érdeklődésének, korának, ízlésvilágának megfelelő formátum, betűtípus, díszítmény,
színvilág megalkotása
A laprögzítési mód (lapozhatóság, a rögzítés módból eredő kényszerű letépés)megválasztása
A letépett lap hasznosíthatósága (csomagolóanyag, képeslap, könyvjelző, művészeti metszet)
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az igénybevételnek, esztétikai igényeknek legmegfelelőbb laprögzítési
eljárás kiválasztását. Szerezze meg a könyvkötéssel kapcsolatos alapvető jártasságokat.
Pedagógiai program
92
9. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen72 óra
Tárgyak tervezése
A kinek, mit, miből, högyen kérdése
Ergonómia:antropológiai vizsgálatok, a szabványok szerepe, konfekcionálás
Anyag-szerkezet-funkció- forma egysége, az esztétikum jelentősége
Bútortörténet:a szék, ágy, szekrény..formai változása az ókortól napjainkig
A térszervezés lehetőségei bútorokkal. Bútor a népművészetben
Bútortervezés: pl. szék tervezése, készítése papírtekercsből, mint zárt formából kiindulva
Régi székek új köntösben: székek díszítése egyénileg tervezett minták alapján (csiszolás, alapozás,
a minták előrajzolása, festés)
A minimális lakótér fogalma
Szimbólumok, alaprajz, arányok és szabvány
Minimális lakótér tervezése, makettezése
Saját igény megfogalmazása
Az adott alapterület beosztási variációinak (szabadon választott alak, kötött határoló falak és
vizesblokk, hasznos alapterület nagyságát növelő ötletek, lehetőségek) kialakítása
Viseletek
Az öltözködés történeti áttekintése, különös tekintettel a felsőruházatra, kalapokra, ékszerekre
Viseletek a népművészetben
XXI. sz. divatirányzatai
Ruha és kiegészítők tervezése, készítése
Az anyagmegválasztás jelentősége a viselhetőség szempontjából
Színben, hangulatban harmonizáló ruha, kalap, ékszerek, esetleg öv és táska tervezése
A díszítő motívumok felvitele különböző technikákkal: metszetek felragasztásával,
szitanyomással, rétegfelrakással, papírmasé alkalmazásával
Csomagolás
A csomagolás szerepe: az áru védelme, tárolhatóság, szállíthatósága
Az csomagolás, mint információhordozó, mint esztétikai élmény
A csomagolás által felvetődő környezetvédelmi gondok: újrahasznosíthatóság, lebomló
csomagolóanyagok
A csomagolásművészet
Csomagolás fajták: zacskó és tasak félék- sima, redős, redős-talpas, zsákok, dobozok- kartondoboz,
hullámdoboz
Ajándéktárgy készítése papírból a legjobb barátnak
Az elkészült meglepetés becsomagolása a hagyománytól eltérő módon
Egy darab tojás becsomagolása maximált mennyiségű papír felhasználásával, oly módón, hogy 2
méterről leesve ne törjön össze.
Minimumkövetelmény
A tanuló alkalmazza a használati tárgyak tervezésének és kivitelezésének műveleteit
Pedagógiai program
93
10. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra
Papírművészet
A korok és technikák történeti áttekintése
Korok kiváló hazai és külföldi alkotóinak, műveinek megismerése
A művek elemzése érzelmi, esztétikai, technikai szempontból
Dekollázs technikák: égetés, elmosás, kaparás, tépés, préselés, szúrás
Térformálás
Faktúrák, reliefek létrehozása kollázs és dekollázs technikával
Hangulatok, érzelmek kifejezése faktúrákkal
Történet elmesélése figurális domborművön
Domborművek létrehozása dekoratív céllal
Szobrászat
A szobor, mint díszítőelem. Körplasztika. Térhatás a plasztikus ábrázolás révén. Tömeghatás
Általános kisplasztikai ismeretek
A méret, a lépték.
Anyagok: agyag, kő, bronz, fa
Segédanyagok: gipsz, plasztilin, viasz
Szobor készítése fém vázrendszerre történő felrakással, gipszforma kiöntésével, ragasztott
rétegek faragásával
Fej mintázása: modell után, vázra épített portré mintázása agyagból
Szobrok a köztereken
Adott építészeti térbe köztéri szobrok kicsinyített makettjének elkészítése
Utcabútorok készítése
Az utcabútor fogalma, fajtái (padok, virágtartók, szemétkosarak..)
Egyszerű utcabútor tervezése, kivitelezése
Animációs film
Az animációs technika története
Az animáció elve: emberek, tárgyak mozgását egymást követő mozzanatokra bontjuk, majd állóképként
filmre rögzítjük, végül pedig megfelelő sebességgel levetítve a szem számára ismét folyamatos mozgássá
alakítjuk.
Story board fogalma
Papírfigura animálása
Rajzfilm készítése
Bábfilm
Minimumkövetelmény
A tanuló kreatív módon alkalmazza a tanult eljárásokat, ismereteket.
Ismerje és használja a tervezés, tárgyalkotás igényes kivitelű dokumentálását
Pedagógiai program
94
A MAKETT ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA
A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei
A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.
1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc
Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat max. 240 perc
- rajzi, tervezési feladat 60 perc
- tárgyalkotás 180 perc
1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat max. 10 perc
2. A vizsga tartalma
A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló
tárgytervező, tárgyalkotó képessége, tárgy- és környezetkultúra iránti elkötelezettsége. A tárgytervező
feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező készségét, a makett-
és papírtárgykészítés anyagairól, sík- és téralakítási módjairól, felületdíszítési módozatairól, műfaji
sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása
mutassa be a tanuló műhelygyakorlat során megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását,
művészi igényességét.
2.1. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:
A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész makett, papírtárgy
vagy tárgycsoport.
A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-,
szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció), szabadon választott díszítési és összeállítási technikával
készített vizsgamunka lehet:
– csomagolóanyag, csomagolási eszköz (tasak, zsák, doboz…),
– használati tárgy,
– épületmakett, tárgymodell,
– könyv, mappa,
– térkonstrukció,
– relief vagy szobor.
A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell
elkészíteni,
és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát
szervező intézménynek.
B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített makett- vagy papírtárgy.
A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített terv
alapján tetszőleges technikával (festett, nyomtatott, batikolt anyagból, agyagtársítással…) alakított és
(a funkciónak megfelelően kép és szöveg alkalmazásával…) díszített alkotás (egyedi mappa,
névjegykártya…).
Pedagógiai program
95
2.2 A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma:
– a makett- és papírtárgykészítés anyagai, az anyagok tulajdonságai,
– a papírkészítés folyamata,
– a papírművészet, területei, műfajai,
– a könyv, a betűírás története,
– a papírművészet technológiái, eszközei,
– a tervezés ergonómiai szempontjai,
– az alkotói folyamat fázisai,
– díszítési módok, anyagtársítási lehetőségek,
– a papír tárolásának, konzerválásának, restaurálásának anyagai, eszközei, műveletei,
– a makett- és papírtárgykészítés egészség- és környezetvédelmi alapismeretei.
3. A vizsga értékelése
3.1. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános
szempontjai:
– a tervek és műhelyrajzok szintje,
– a terv egyedisége,
– tárgy- és formatervező képesség,
– konstruáló képesség,
– díszítményképző készség,
– anyag- és eszközhasználati ismeret,
– a papír kínálta formai, alkalmazási követelmények figyelembevétele,
– a műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása,
– a megfelelő műveletek, munkafolyamatok kiválasztása,
– a vizsgamunka összhatása.
3.2. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános
szempontjai:
– a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete,
– a megfogalmazás szabatossága, pontossága,
– kommunikációs készség.
Pedagógiai program
96
A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT TANÍTÁSÁHOZ ELŐÍRT
KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK,
ÉS A TÉNYLEGESEN MEGLÉVŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
kötelező meglévő
eszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés
Helyiségek
makett- és papírtárgykészítő
műhely
a tanszakok és a tanulók
létszámának
figyelembevételével, az
iskola munkarendje szerint az
egyidejűleg megtartott
csoportos foglalkozásokhoz
szükséges számban
2
helyiségek bútorzata, egyéb
berendezési tárgyai és
oktatási eszközei
munkaasztal, szék tanulók létszámának
figyelembevételével 1
a csoport létszámának
figyelembevételével 10
szárító és tároló állvány műhelyenként 1 1
vízcsap (falikút) műhelyenként 1 1
gumipad műhelyenként 1 1
papírvágógép műhelyenként 1 3
könyvkötőprés műhelyenként 1 1
papírmegmunkáló eszközök
(olló, kés, snitzer)
tanulók létszámának
figyelembevételével 1
10
grafikai eszközök kettő tanulónként 1 tanulónként 1
zárható vegyszertároló
savak, lúgok tárolására
műhelyenként 1 2
szeméttároló műhelyenként 1 1
spirálozógép 2
beépített szekrénysor
Könyvkötő állványok 20
Pedagógiai program
97
SZABADON VÁLASZHATÓ TANTÁRGY
MŰVÉSZETTÖRTÉNET,
MŰVÉSZETTÖRTÉNETRE
ÉPÜLŐ GYAKORLAT
HELYI TANTERVE
Pedagógiai program
98
MŰVÉSZETTÖRTÉNET
CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
A művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajz-festés-mintázás
órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan
nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is.
A tantárgy tanításának célja, hogy
– keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális
élmény befogadására,
– a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból,
– a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző
legfontosabb
stílusirányzatokat,
– a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét
és stílusjegyeit,
– kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel,
ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során,
– biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését,
felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába,
– az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások
megismerésével váljon képessé az önálló, alkotó jellegű műelemzésre.
A tantárgy tanításának feladata, hogy
– nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,
– foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával,
– mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét,
– mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát,
– ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig,
– végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását,
– értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát,
– foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével,
– ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban
és a városi folklórban.
A tanulóval ismertesse meg
– a művészetek formanyelvének alapvető elemeit,
– a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait,
– a legjellemzőbb kifejezőeszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban,
– a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban,
– alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek,
múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával,
– értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban,
– fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével,
– használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat,
– érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását,
– ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit.
Követelmények
A tanuló az alapfok végén ismerje
Pedagógiai program
99
– az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat
konkrét műalkotásokban,
– a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit,
alkotásait.
A tanuló tudjon
– műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából,
– eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában,
– megismert stílusjegyeket az egyéni alkotómunkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra
jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával.
A tanuló legyen képes
– az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére,
– művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban,
– a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére,
– a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére,
– a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására,
– műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással,
– a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.
A tanuló a továbbképző végén ismerje
– a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások
tükrében,
– tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat,
– értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait.
A tanuló tudjon
– összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével,
– alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes
élmények
kifejezésére,
– reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit.
A tanuló legyen képes
– összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában,
– tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban,
– ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat,
– észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban,
– felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából,
– önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában.
A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotószellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a
vitakészség fejlesztésével.
A PROGRAM CÉLJA
Célunk, hogy a tanulók a művészettörténet elsajátításával együtt a gyakorlatban is kipróbálhassák egy-egy
korszak stílusát, kifejezési eszközeit, hogy mélyebb legyen az adott korról való ismeretük, hogy jártassak
legyenek a különböző képi plasztikai megoldásokban. Kiemelt célunk annak elérése, hogy számukra
életszerű legyen a 20. század, illetve napjaink művészete, hogy ebből építkezve ki tudják alakítani saját
formanyelvüket.
Pedagógiai program
100
Megismerhetik az őskor, ókor művészetét, foglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a
népvándorlás korának és a honfoglaló magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz
építészettel, szobrászattal és festészettel, a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo
művészetével, a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a plein air, az impresszionizmus és
posztimpresszionizmus, a nagybányai festészet, a nabis, a szimbolizmus, a historizmus és akadémizmus,
az eklektika és a szecesszió, valamint a 20. század irányzataival, napjaink művészetével, a természeti
népek, illetve a nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetekkel.
Bemutatjuk számukra Rembrandt van Rijn, Munkácsy Mihály, Van Gogh és Csontváry Kosztka Tivadar
életét és munkásságát
Épületeket, épülettípusokat modelleznek, rekonstruálnak. Domborműveket, körplasztikákat készítenek.
Kultikus tárgyakat, totemoszlopokat alkotnak.
Pedagógiai program
101
ALAPFOK
3. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
Az ősművészet
Kultikus tárgyak készítése
- Az ősművészet megismerése:
Az emberré válás feltételezett folyamata. Az ősművészet kutatásának eszközei, módszerei
Az ősi ember élettere, feltételezett természetszemlélete és hitvilága
Az ősember életmódja, tárgyi emlékei, barlangművészete, idoljai
A későbbi időszak élelemtermelő módja, nagycsaládi közössége, halottkultusza, megalit kultúrája,
használati eszközei
- Választható feladatok:
Kultikus tárgyak (amulett, ékszer, idol) készítése
A Kárpát-medence őstörténete
Kultikus tárgyak készítése
- A Kárpát-medence őstörténetének megismerése:
A kor hiedelemvilágának tükröződése a művészetben. A termékenységkultusz jelentősége. Házi istenek,
idolok, ember- és állat alakú edények. Az edények karcolt, festett, rátétes díszítése. A szövés technikája.
A házak formája
A Körös-kultúra falvai, istennői. Az Alföld vonaldíszes kerámiái. Rézművesek a Dunántúlon
- Választható feladatok:
Ember- vagy állat alakú arcos edények készítése hurkás agyagfelrakással
Testfestésre, edénydíszítésre alkalmas pecsételők készítése
Állatfejes oromdíszek, fémdiadémek alkotása
Felmenő falú tűzhelyes ház makettezése. Kocsi alakú edény modellezése
Mezopotámia művészete
Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás
- Mezopotámia művészetének megismerése:
Földrajzi adottságai (öntözéses gazdálkodás), népei, természetszemlélete, hitvilága
Az egyes népek kultúrája:
A sumér írás és templomépítés. Az asszírok városépítészete. Babilon birodalmi létesítményei (városfal,
városkapu, palota, szent út, zikkurat)
A perzsák új szerkezeti megoldásai és díszítési módjai (persepolisi palotaegyüttes)
A szasszanidák fém- és textilművészete
- Választható feladatok:
A mezopotámiai szárnyasállatok mintájára állatfigurás kisplasztikák készítése
A sumér, asszír, babiloni szobrok stílusjegyeinek összegzése kisplasztikákon
Pecsételőhengerek faragása síkra redukált stilizált formákkal
Zikkurat és városkapu modellezése kis agyagtéglácskából
Az ókori Egyiptom építészete, szobrászata
Épületek, szobrok modellezése
- Egyiptom építészetének, szobrászatának megismerése:
Pedagógiai program
102
Egyiptom társadalma, világképe, hitvilága, korszakai, konvenciói
A predinasztikus kor emlékei
Az óbirodalom halottkultusza, nekropoliszai
Sírépítmények (masztaba, piramis, terasztemplom, halotti templom)
A szobrászat stílusjegyei
A középbirodalom változó temetkezési szokása (sziklasírok)
Az újbirodalom monumentális templomépítészete, templomtípusai. A templomok tengelyes felépítése
(pülon, perisztil udvar, hüposztil csarnok, szentély)
Az amarna kor művészete
A Ptolemaiosz-kor idegen elemei
- Választható feladatok:
Épületek modellezése. Kockaszobor mintázása
Az ókori Egyiptom iparművészete, festészete
A sík és tér ábrázolási lehetőségei
- A sírkamrák emlékeinek megismerése. Tutanhamon sírjának iparművészeti tárgyai (múmiakoporsó,
bútorok, ékszerek, kultikus tárgyak)
A sírkamrák falfestményei. A síkdombormű és a falfestmény rokon vonásai
A festészet ábrázolási konvenciói
- Válaszható feladatok:
Az egyiptomi térábrázoláshoz kapcsolva a téri formák síkba terítése háromképsíkos vetületi
ábrázolással. A síkba terített formák térbe helyezése egyméretű (izometrikus) axonometrikus
ábrázolással
Az egyiptomi szalagszerű ábrázolások mintájára a mindennapi élet eseményeinek folyamatábrával való
megjelenítése
Az egyiptomi síkdomborművek példájára formaredukcióval, a kontúrok kivésésével piktogram alkotása,
az elkészült dúc sokszorosítóeszközként való felhasználása
Foglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a népvándorlás korának és a honfoglaló
magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz építészettel, szobrászattal és festészettel,
a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo művészetével.
Indián művészet
Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás
- Az indián művészet korszakai, jellemzői
A vadászó és halászó törzsek a Mexikó-völgyben
A természeti népek testfestése, geometrikus díszítésű szőtt, fonott és faragott tárgyai
A kukoricavölgy agyagfigurái
Olmék hieroglifák, naptárak, bazaltfejek, lépcsős piramisok, istenek, obszidián ékszerek, tollas
fejdíszek. Maja templompiramisok. Teotihuacani falfestmények. Tolték mitikus alakok. Azték
naptárkövek. Inka erődítmények és aranytárgyak
- Választható feladatok:
Indián állatjegyekkel naptár készítése
Azték állatfigurák (madáristenek, tollas kígyók), olmék fejek, maszkok hatására totemoszlop faragása
Az ókori Kréta–Mükéné művészete
Műemlékek rekonstrukciója
- Az Égei-világ tanulmányozása a prehellén időben: Kréta–Mükéné, Tirünsz kultúrája
A földrajzi fekvés meghatározó szerepe (kereskedelem, összekötő kapocs)
Pedagógiai program
103
Bikakultusz és földanyatisztelet
A minoszi építkezés Knósszoszban (új szerkezeti megoldások, díszítő eljárások)
A mükénéi és tirünszi palotacivilizáció. Krétai női szobrocskák, zsírkőplasztikák
A freskók stilizált állat- és növényábrázolása, kultikus és harci jelenetei
A tojáshéj vékonyságú edények díszítményei
Mükénéi maszkok, diadémok, glüptikák, fegyverek
- Választható feladatok:
A krétai labirintus hatására egy képzelt labirintus felülnézeti képének megrajzolása
A felülnézeti kép alapján a térforma modellezése síklapok hajtogatásával
A kész modell rekonstrukciós rajzának elkészítése izometrikus ábrázolással
Az ókori görög építészet
Arányrendszer
- Az ókori görög építészet tanulmányozása, megismerése:
Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudomány, filozófia
„Mindennek mértéke az ember” – gondolat kihatása az építészeti tér megoldásaira
Az épített tér és a természet viszonya
A városállamok szerepe
Épületanyagok, épületszerkezetek
Szakrális terek, épülettípusok (színházak, templomok, stadion, hippodrom)
A görög templom részei (alépítmény, oszlopsor, párkány, timpanon)
Az épületek szobrászati díszítése
Az Akropolisz legfontosabb építményei
Városépítészet, középületek (tanácsházak, piactér), infrastruktúra
Lakóépületek, bérházak, paloták
- Képi megjelenítés:
Rajzi elemző eszközökkel egy választott görög templom arányrendszerének tanulmányozása
(hosszúság-szélesség-magasság, oszlopok száma a homlokzati és a hosszanti oldalakon, az oszlopok
aránya ...)
Az ókori görög szobrászat, festészet
Mozgásábrázolás
- Görög szobrászat és vázafestészet stílusjegyeinek, korszakainak megismerése:
Az archaikus kor szobrászatának és vázafestészetének mértanias zártsága, statikussága, szimmetriára,
stilizálásra való törekvése
A klasszikus kor szobrászatának és vázafestészetének arányrendszere, harmóniára, idealizálásra való
törekvése
A hellenisztikus kor szobrászatának és festészetének eleganciája, finom tagolása
A líraiság és a drámaiság megjelenése a plasztikában
- Választható feladatok:
Mozgást ábrázoló görög szobrok hatására egy mozdulatsor mozgásfázisainak megmintázása több
lépésben
Görög vázafestmények vagy krétai falfestmények hatására sporteseményt (távolugrást, birkózást,
kocsihajtást) bemutató folyamatábra készítése a vázafestészetben megismert sziluettszerű alakokkal és
ábrázolásmóddal (visszakaparás vagy részlet berajzolása)
Minimum követelmény:
A tanuló ismerje a művészettörténet fogalmát, a képzőművészeti ágakat és műfajokat.
Legyen képes a vizuális nyelv alapelameinek használatára, néhány tanult műalkotás felismerése.
Pedagógiai program
104
4. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
Az ókori Róma művészete
Egyszerű testek látszati rajza
- Az ókori Róma művészetének megismerése:
Görög és etruszk hatás. Az etruszkok hitvilága, halottkultusza. Új építészeti szerkezeteik, realisztikus
szobrászatuk, fejlett rajztechnikájuk
A római történelem korszakai, a latin gondolkodásmód
A birodalom építészettel szembeni elvárásai (városépítészet, infrastruktúra, közintézmények,
szórakoztató létesítmények, szakrális terek)
A rómaiak téralakítása
Az őskultusz hatása a történelmi dombormű- és portrészobrászatra
A pannoniai provincia művészete
A katonai táborok, polgárvárosok emlékei
- A római építészet modellezése: testek téregyüttessé alakítása egy főtengely mentén
A kialakított épülettömbről látszati rajzok készítése
- A beállított testcsoport különböző irányú megvilágításával a fényirány és a tónusfokozat, a fény iránya
és az árnyékvetés közötti összefüggés megismerése
- A forma testességének kifejezése tónusozással
- Ugyanazon forma más-más színhatással való megjelenítésével a látvány kifejezési célnak megfelelő
dekoratív átírása
Ókeresztény művészet
Szimbólumok alkalmazása
- Az ókeresztény művészet megismerése:
Az új eszmevilág, a kereszténység megjelenése a római császárság idején
A Biblia felépítése – az Ószövetség és az Újszövetség alaptanításai
A katakombák felépítése: fülkék (loculi), kamrák (cubiculum)
Új épülettípusok: bazilikák, emléktemplomok, temetőkápolnák, keresztelőkápolnák (baptisterium)
megjelenése. A bazilika részei
A mozaikdíszítés gazdagsága
A bálványimádási tilalom és a szobrászat viszonya. A képviták és kihatásaik
A dombormű jelentősége a szarkofágokon
Az ókeresztény festészet három korszakának jellemzői: katakombafestészet, miniatúrafestészet, mozaik-
és ikonfestészet
- A megismert szimbólumokkal kultúrtörténeti kiadványborítók tervezése
Bizánc művészete
Mozaikkészítés
- Bizánc művészetének megismerése:
Bizánc fénykora. Justinianus császár uralma
A képrombolók és a képtisztelők között folyó vallási–politikai viták és háborúskodások
A makedón dinasztia alatti virágzás. A bizánci állam megszűnése 1453-ban
Az építészet templom- és kolostorépítő feladatai. Építőanyagok. Alaprajzi típusok
A térlefedő szerkezetek: donga- és keresztboltozatok, cikkelyes és csegelyes kupola
Pedagógiai program
105
A kilencosztású tér, a tambúr
A középkori orosz templomok jellemzői
A díszítőszobrászat emlékei, a kőkoporsók
Mozaik-, ikon- és miniatúrafestészet
A fejlett iparművészet ágai: a rekeszzománc, az elefántcsont faragás és a textilművesség
A bizánci művészet hatása
- A kor mozaikművészetének hatására színes papírlapocskák felragasztásával vagy festékezésre–
nyomhagyásra alkalmas dúcokkal mozaiktervek készítése
A tervek alapján apró kavicsokból, üveg- és kődarabkákból cementbe ágyazott mozaikok készítése
A népvándorlás korának művészete
Motívumviláguk alkalmazása
- A népvándorlás kori művészet megismerése:
A szkíták eredete, totemhite. A szkíták feltűnése Európában
A művészetükre jellemző dinamikus, mozgalmas, dekoratív jelleg; az állatalakokra összpontosuló
ornamentika. A fémművesség és a csontfaragás emlékei
A kelták megjelenése. A kelta művészet spagetti és borsóvirág motívumai
A kelták fejlett fémművessége, bronzedény kultúrája
Az állatfejes karpereceiken megfigyelhető vonalas szabadstílus. A kelta zománcművészet
A germán törzsek fémművességének jelentősége
A hunok eredete. A hun bronz áldozati üstök díszítő motívumai
Az avarok díszítőművészetének jellemzői
Az avar művészetre jellemző szalagfonatos motívumok
- A kelta spagetti motívumokkal vagy avar szalagfonatos díszítményekkel domborított karkötő tervezése,
illetve szkíta és kelta állatmotívumokkal dísztárgyak, díszlemezkék tervezése
A honfoglaló magyarok művészete
Motívumviláguk alkalmazása
- A honfoglalás kori magyar művészet megismerése:
A magyarok eredete. A csodaszarvas legenda
A szkítákkal rokon szarmaták hatása
A hitvilág és művészet szoros kapcsolata. A honfoglalás előtti táltoshit
Az életfa ábrázolás kapcsolata a sámánizmussal
A szarvas, a turul (az Árpád-nemzetség totemállata), az éltető nap, a lómotívum eredete és szerepe a
díszítőművészetben
A Levédiában, Etelközben kialakuló ötvös-művészet. Az ötvösségre ható bizánci, kazári, normand, késő
szasszanída-irán és szagd hatás. Az új hazában kialakuló egyedi stílus
A zsákmányolt nemesfémek beolvasztása
Az ősi hitvilág elképzelései alapján való díszítés. A tarsolylemezek és csontfaragások palmettái. A
kereszténység felvételével az ősi gyökerek, az ősi művészet elvesztése, a pogány ékítmények eltűnése
- A süvegcsúcsok tanulmányozásával kúpra építhető palmettarendszer kialakítása
A tarsolylemezek palmettás díszítményeivel bőrrátétes, bőrdomborítású táskák tervezése
Az áttört hajfonatdíszek modellezése papírkivágással; övek tervezése veretekkel
Pedagógiai program
106
A román kori építészet
Makettek készítése
- A román művészet történelmi hátterének megismerése:
A kor művészetének előzményei
A középkori építészet legfőbb alkotásai (székesegyházak, kolostortemplomok, kolostorok,
keresztelőkápolnák, várak, őr- és tűztornyok)
Az ókeresztény és román templom alaprajzának összehasonlítása
A templom részeinek megnevezése (előcsarnok, főhajó, mellékhajók, kereszthajó, négyezet, kórus,
szentély). A román keresztboltozat megfigyelése, részeinek megismerése (hevederív, boltív, oszlop
vagy pillér, boltsüveg). A templom külső megjelenésének vizsgálata. A bélletes kapu szerepének
értelmezése
- A keresztboltozat szerkezetének modellezése nagy méretben drót vagy papírcsíkok összeépítésével
Egyszerű mértani testekből (kocka, hasáb, négyzetesgúla, félhenger) templom építése közös munkával
A román kori építészet hazai emlékei
Alaprajzok, metszetek, vetületek
- A magyar romanika építményeinek megismerése:
A történelmi háttér felidézése: Államalapítás. A kereszténység felvétele. A feudális rend
megszilárdítása. A feudális rend és az egyház kapcsolata
A szerzetesi építészet jelentősége
A legjelentősebb magyarországi román stílusú templomok (jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői) és
várak megismerése
- Az alaprajz tájékoztató szerepe
- A hossz- és keresztmetszetek fontossága a belső forma feltárásában
- A vetületi ábrázolás szerepének vizsgálata
A felül-, elöl- és oldalnézet térbeli összefüggéseinek megfigyelése
A mérethű ábrázolás gyakorlati haszna
- Válaszható feladatok:
- Egy templom alaprajzának megrajzolása
Az előző órán készült templommakettek vetületi rajzának megszerkesztése
A tanulmányok során megismert valamely építmény szerkezeti felépítésének magyarázata hossz- és
keresztmetszetek segítségével
- A román építészetről tanultak összegzése játékos feladatokkal:
Néhány percig bemutatott épülethomlokzat részletgazdag rajzának elkészítése
Az összetartozó alaprajzok és keresztmetszeti ábrázolások párosítása. Fotórészletek alapján a jáki,
lébényi, bélapátfalvi, feldebrői templomok felismerése. Játékos idegenvezetéssel a fenti templomok
jellemző vonásainak megismertetése, felelevenítése
- A szerkesztő perspektíváról tanultak felelevenítése (nézőpont, horizontvonal, iránypontok,
szerkesztővonalak, segédegyenesek...). Fotón, képrészleten a horizontvonal megjelölése és az
iránypontok megkeresése
A vetület alapján az építmény rekonstruálása szerkesztő perspektívával
A román kori lakótoronyról tanultak ismeretében egy elképzelt torony megjelenítése vetületi
ábrázolással és kétiránypontos szerkesztő perspektívával
A megtervezett torony térbeli makettjének megalkotása önálló munkával kemény kartonból vagy
agyagból
Román kori szobrászat, festészet, iparművészet
A koronázási jelvények modellezése
Pedagógiai program
107
- A román kori szobrászat jellemzőinek megismerése:
A szobrok mint az épület tartozékai. Megjelenési helyük a kapubélletek oszlopai között, a kapunyílások
feletti ívmezőkben, az oszlopfőkön, a szószékeken, a szentélykorlátokon, a szoborfülkékben
A stilizálás és a szimbolikus jelentéstartalom fontossága
- A román kori falfestészet és az építészet szoros kapcsolata
Az egyház tanító szándékának megnyilvánulása az alkotások témaválasztásában
A táblaképek, kódex-illusztrációk, miniatúrák síkszerű dekoratív jellege
- A kor iparművészetének megismerése
Az ötvösmunkával készült templomi felszerelések építészeti elemekből vett alapformái
Rekeszzománc királyi koronák, fém szentélyrácsok, víztartó edények
Koronázási palástok, egyházi textíliák
- A magyar koronázási jelvények megismerése
Beszélgetés a szent korona történetéről, a koronázási szertartásról, Gizella királynő koronázási
palástjáról
- A magyar koronázási jelvények (korona, palást, kard, jogar, országalma) elkészítése
Gótikus építészet és üvegfestészet
Rózsaablak, ólomüvegablak tervezése
- A gótikus művészet megismerése:
A XII. sz. folyamán bekövetkező gazdasági, társadalmi változások szerepe az új stílus kialakulásában. A
lovagi kultúra meghatározói. A gótika általános jellemzői, elterjedése
A gótikus építészet fő vonásai. A vázszerkezet, a támpillérek és támívek rendszerének kialakulása. A
függőleges tagolásra, a csúcsíves lezáródásra való törekvés. Csúcsíves keresztboltozatok, csillag-, háló-,
legyező- és tölcsérboltozatok kialakítása
Az egyház igényét kielégítő katedrálisok, csarnok- és teremtemplomok jellemzői
A világi épületigényeket kielégítő várak, védművek, kereskedőházak, városházak és céhházak vonásai.
A gótikus építmények épületplasztikája
Az ikerablakok és rózsaablakok mérműves rendszere. Az üvegfestészet jellemzői
- Rozetták tervezése a rózsaablakok mérműveinek, a halhólyagmotívumok rendszerének ismeretében
Gótikus ólomüvegablakok tervezése
Minimumkövetelmény:
A tanuló ismerje az építészet, szobrászat, festészet és grafika műfaji sajátosságait.
Legyen képes a műalkotások egy részének felismerésére, megnevezésére
Pedagógiai program
108
5. osztály évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
Gótikus szobrászat és festészet
- A gótikus szobrászat megismerése:
A szobrászat feladata. A szobrászati díszítések megjelenési helyei (oszlopfőkön, mérműveken,
fiatornyokon, vimpergákon, kapubélleteken, vízköpőkön). Körplasztikák az épülethomlokzatok
fülkéiben, az oltárokon
A gótikus emberábrázolás jellemzőinek megfigyelése összehasonlító elemzés segítségével (elemzési
szempontok: pl. testtartás, testarányok, mozgás, arckifejezés, érzelem)
A táblaképek fajtái (kegyképek, hordozható oltárok, szárnyasoltárok ...)
Giotto di Bondone (festő és építész) munkájának megismerése. Képein a térábrázolás, a harmadik
dimenzió megjelenése
A gótika iparművészete
Iniciálék, miniatúrák
- A gótika iparművészetének megismerése:
A kor iparművészetének ágai, jellemzői, legfontosabb alkotásai
A bútorművességben megjelenő faragott, vasalt ládák, templomi stallumok
A fémművesség kovácsoltvas csillárai, az aranyművesség templomi kegytárgyai, az ötvösség által
alkalmazott sodronyzománc díszítésű kelyhek, ereklyetartók
A textilművészetet képviselő falikárpitok
- A könyvművészet jellemzői
A miniatúrák rendeltetése (elbeszélő, díszítő jellege). A kódexfejezetek elején álló iniciálé sajátosságai.
A liturgikus és hóráskönyvek jellemzői
A kódexillusztrációk szín- (citromsárga, tengerzöld, téglapiros, fekete) és motívumvilága (növények,
állatok, elbeszélő jelenetek)
- Iniciáléval vagy miniatúrával díszített könyvborítók, képeslapok készítése
A betű díszítése történhet egymásba fonódó ornamentikával vagy elbeszélő jelenetekkel
Reneszánsz művészet
Reneszánsz perspektíva
- A reneszánsz művészet megismerése:
Az új stílust meghatározó humanizmus és reformáció
A reneszánsz építészet feladatai, stílusjegyei
A világi építészetben megjelenő paloták, villák, kastélyok és polgári bérházak jellemzői
A templomok alaprajza, térhatása, homlokzatdísze
A festészet szépségre, összhangra való törekvése
A távlati ábrázolás lehetőségeinek kutatása
Az olasz, a német és a németalföldi festészet közötti különbség bemutatása
A szobrászatban előtérbe kerülő aktábrázolás jellemzői
- A reneszánsz vonalperspektíváról szerzett ismeretek alkalmazása a mértani testekről modell után
készülő tanulmányok készítése során
Szín- és levegőtávlat érzékeltetése a természet után készülő tájábrázolásokban
A reneszánsz szerkesztőperspektíva alkalmazása a külső és belső terek megjelenítésében
Pedagógiai program
109
Leonardo da Vinci munkássága
Tanulmányok készítése
- Leonardo munkásságának megismerése:
A feltaláló Leonardo széles látókörének megismertetése színpadi díszleteinek, hadászati eszközeinek,
vársáncainak, gát- és csatornarendszereinek, városrendezési terveinek bemutatásával. A művészetére
jellemző lázas természetkutatás szemléltetése növényekről, vízről, villámokról készített rajzaival.
Anatómiai kutatásainak (az embrió méhben elfoglalt helye, a szem felépítése, a koponya szerkezete...)
bemutatása
Szobrászati tevékenysége, lovasszobrai
A festészetét meghatározó emberszemlélet
- A képi megjelenítés választható feladatai:
Leonardo kéztanulmányainak példájára kézmozdulatok rajzolása
Magyarázórajzainak hatására formaelemzések készítése
Michelangelo munkássága és a manierizmus
Mozdulattanulmányok
- Michelangelo az építész, szobrász, festő, költő művészetének bemutatása:
A szelíd fájdalmat tükröző Pieta, a merengő hangulatot árasztó bruggei Madonna, a fiatalos elszántságot
kifejező Dávid, a haragot megtestesítő Mózes, az idő múlásán érzett fájdalmat kifejező Éjszaka
bemutatásával szobrászi nagyságának érzékeltetése
A Sixtusi-kápolna freskóin tükröződő monumentális látásmód, megdöbbentő kifejezőerő bemutatásával
festészetének értékelése
A Szent Péter bazilika és erőd tervezési munkáival építészi munkájának megismertetése
Michelangelo hatása a későbbi korszakokra
- A XVI. sz.-i válság által kiváltott manierizmus jellemzői. A korai manierizmus megjelenése az érett
reneszánsz mesterek műveiben
A szubjektivitás, érzékiség, irrealitás, szimbolizmus és formalizmus eluralkodása a követők
művészetében
- Michelangelo viasz- és agyagmodelljeinek példájára mozdulattanulmányok készítése
A barokk építészet
Kertek tervezése
- A barokk művészet általános jegyeinek megismerése:
A barokk szó jelentése
A barokk művészet szerepe a hanyatló rend és a reformációval harcoló egyház törekvéseinek
támogatásában
A barokk művészet eszközei (rábeszélés, meggyőzés)
Az udvari barokk és az egyházi barokk művészetet jellemzői
- Az építészet fő feladata, általános jellemzői:
Új épülettípusok megjelenése
Alaprajz, tömeghatás, homlokzati díszek, térlefedés, alá- és mellérendelt tömegek
A barokk palota felépítése, jellegzetes terei
A barokk kastélyok prototípusa a Napkirály versailles-i palotája
Az itáliai, a német, az osztrák, az orosz és a magyar barokk építészet jelentősebb alkotói
- A rokokó és a copf stílus jellemzői
- A barokk kertépítés mintájára kerttervek készítése
Pedagógiai program
110
Barokk szobrászat és festészet
Csendéletek, tájképek festése
- A barokk szobrászat formanyelvének megismerése:
Meglepetést keltő fény–árnyék hatások, szenvedélyes mozgalmasság, többféle szín- és anyaghasználat,
festői hatáskeltés
Giovanni Lorenzo Bernini élete és munkássága
A magyar barokk szobrászat főbb emlékei
- A barokk festészet jellemzői:
Az illuzionisztikus térábrázolás. Allegorikus–szimbolikus témák
Új műfajok megjelenése (csoportos portré, ravatalkép, életkép, önálló tájkép, csendélet)
Michelangelo da Caravaggio, Jean-Baptista Chardin, Jusepe de Ribera, Giovanni Battista Tiepolo, Frans
Hals, Jan Vermeer van Delft, Pieter Pauwel Rubens, Franz Anton Maul-bertsch alkotásainak
megismerése
A magyarországi barokk festészet legjelentősebb alkotói és műveik
- Csendéletek, tájképek festése fény–árnyék hatás érvényesítésével
Rembrandt élete és munkássága
Grafikai tanulmányok készítése
- Rembrandt Harmensz van Rijn életének áttekintése, főbb műveinek megismerése:
A holland festő és rézkarcművész festészetének és grafikai munkásságának jellemzői
A korai alkotói szakasz arcképei és akttanulmányai. A képek szerkezeti koncepciója
A hagyományos bibliai témák egyéni hangvétele (monumentális hatású kompozícióin az alakok
súlyossága, erőteljes fény–árnyék kontrasztja)
Az emberi jellem mélylélektani kifejezése
A kései festmények színpompája Rembrandt utánozhatatlan rézkarcstílusa
- A sokszorosító grafika műfajainak (a mélynyomás és magasnyomás) kifejezési és technikai
lehetőségeinek szemléltetése alkotások segítségével
- A rézkarctechnika megismerése
A vonalak és foltok szerepe a képépítésben
A klasszicizmus művészete
- A klasszicizmus művészetének megismerése:
Az antik példaképek követése. A francia forradalom, a napóleoni háborúk és a nemzetállami törekvések
hatása a művészetre. A XVIII. század természettudomá-
nyos kutatásai, technikai felfedezései. A felvilágosodás filozófiája
- Az építészet jellemzői:
Az építészet fő feladatai a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése. Az
egyházi építészet háttérbe szorulása. A homlokzatképzés elemei
Soufflot, Chalgrin, Jacques-Ange Gabriel, Rossi, Schinkel, Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József,
William Tierney Clark és Adam Clark alkotásai
- A szobrászat jellemzői:
Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek
Dísztelenségre, egyszerűségre való törekvés. Canova, Thorwaldsen, Houdon, Falconet és Ferenczy
István művei
- A festészet jellemzői:
Jacques-Louis David, Ingres, Prud'hon, Barabás Miklós és id. Markó Károly művei
Pedagógiai program
111
Romantika építészete
- A romantika művészetének megismerése:
A reformok és a forradalmak hatása. Önálló nemzetállamok születése, ipari forradalom, városiasodás. A
liberalizmus eszméje. A polgárság életfilozófiája (a világos, tiszta és szigorú antik felfogás helyett a
középkori misztikus gondolatvilág felé fordulás; az érzelmek, képzelet, álom előtérbe kerülése;
elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe; menekülés az egzotikumba). A nemzeti öntudat fontossága. A
művészettörténeti kutatások megindulása
- Az építészet jellemzői:
Román, gót, bizánci és mór stíluselemek keveredése az építészetben
Új épülettípusok (pályaudvarok, áruházak, bankok, gyárak, tőzsdepaloták, kiállítási csarnokok,
szerelőcsarnokok) megjelenése. Műromok építése. Az angolpark divatja
Vasszerkezetek, üvegcsarnokok
John Nash, Joseph Paxton, Henri Labrouste, Riedel, Ybl Miklós, Feszl Frigyes művészete
- Válaszható feladatok:
Kedvelt stíluselemek felhasználásával meghatározott funkcióra alkalmas épület vagy angolkert
tervezése
A romantika szobrászata és festészete
Műelemzéshez kapcsolódó tárgyalkotás
- A romantika szobrászatának és festészetének megismerése:
Szabadságért, nemzeti ügyért harcoló szimbolikus alakok megjelenése. A történelmi téma, az életkép
előtérbe kerülése. Drámai szituációk, egzotikum, reprezentációs igény
François Rude, Bartholdi, Izsó Miklós, Stróbl Alajos szobrai
Théodore Géricault, Eugene Delacroix, Hubert Robert, William Turner, John Constable, Francisco
Goya, Caspar David Friedrich, Kisfaludy Károly, Borsos József, Madarász Viktor, Székely Bertalan, id.
Markó Károly és Zichy Mihály festményei
- Választható feladatok:
Izsó Miklós: Táncoló parasztok című sorozatának tapasztalatait felhasználva mozgó emberi alakokról
krokik, kisplasztikák készítése
Markó Károly romantikus tájképeinek hatására a környező táj átfogalmazása
A magyar történelmi festészetet bemutató ismeretterjesztő kiadvány szerkesztése csoportmunkában (az
alkotók és alkotásaik rendszerbe szervezése, az ismertető szöveg összeállítása, a kiadvány borítójának
megtervezése)
Növényi elemekkel, virágszirmokkal romantikus hangulatú merített papír készítése
A realizmus művészete
Munkácsy Mihály munkássága
Az alföldi festészet
- A realizmus művészetének megismerése:
A realizmus történelmi és eszmei háttere. A tőkés burzsoázia és az ipari munkásság kialakulása. A
kapitalizmus világrendszerré válása, túltermelési válságok, harc a piacért
- A barbizoni iskola jellemzői:
A természet tanulmányozása
Honoré Daumier, Gustave Courbet, Jean-François Millet, Camille Corot valóságlátása
- A peredvizsnyik-mozgalom festészetének jellemzői:
A saját történelmi kor és társadalmi problémák iránti fogékonyság
Kramszkoj, Venecianov, Fedotov, Perov, Repin, Siskin művei
- Munkácsy Mihály festészetének jelentősége:
Pedagógiai program
112
A magyarországi és párizsi témák különbözősége
A magyar kortársakra gyakorolt hatása (Paál László, Mészöly Géza)
- Az alföldi festészet és a szolnoki művésztelep jelentősége
Bihari Sándor, Hegedűs László, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Aba Novák Vilmos, Vaszary
János művei
- Összehasonlító elemzés írása a barbizoni iskola és a szolnoki művésztelep jellemzőiről
-
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az alkotás létrejöttének folyamatát a látható világtól a művészi tükrözésig.
Legyen képes stílusjegyek felismerése műalkotások és tárgyak alapján; a tanult művészeti technikák
felismerése, megkülönböztetésére műalkotáskon.
Pedagógiai program
113
6. osztály évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
A plein air, az impresszionista és a nagybányai festészet megismerése
Tájfestés a szabadban
- A plein air festészet jellemzői:
A tájképfestészet teljes jogú műfajjá emelése
A vidéki táj szépségének felfedezése. A látvány rögzítése a szabadban
John Constable, William Turner, Camille Corot művei
- Az impresszionista művészet jellemzői:
Fogékonyság a fény, a levegő, a valőr, a reflexek optikai problémái iránt
Kiegészítő színek használata. A palettán való színkeverés helyett optikai színkeverés.
Vibráló tónusok, oldott, laza ecsetvonások, szubjektív látásmód
Edouard Manet, Claude Monet, Auguste Renoir, Camille Pisarro, Edgar Degas művei
Az impresszionista szobrászat jellemzői: bravúros fény–árnyék hatások, festői felületkezelés. Auguste
Rodin alkotásai
- A nagybányai művészek munkássága
Jelentőségük a magyar képzőművészet fejlődésében. Koszta József, Hollósy Simon, Ferenczy Károly,
Réti István, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Rippl-Rónai József, Thorma János festményei
- A tanult színismeretek alkalmazása a szabadban való tájképfestésben
Neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus
Színtanulmányok készítése
- A neoimpresszionizmus jellemzői:
A pointillizmus jelentése
Az impresszionista felfedezések tudományos alapra helyezése
Az optikai törvények, a látás pszichológiájának tudatos kutatása
Georges Seurat, Paul Signac, Henri Edmond Cross legkiemelkedőbb pointillista alkotásai
- A posztimpresszionizmus jellemzőinek megismerése:
Elszakadás az önmagáért való természetábrázolástól
A műalkotás törvényeinek keresésére
A kompozíció tartalmi–formai egyensúlyának szerepe
Paul Cézanne, Paul Gauguin, Vincent Van Gogh, Henri de Toulouse-Lautrec festményei
- A színtani ismeretek rendszerezése:
A színgömb, színkör, szinoníd. Összeadó és kivonó színkeverés. Színharmóniák képzése
Színtanulmányok készítése
Színhármasokra és színnégyesekre épülő színharmóniák kialakítása
Egy realista tájkép átfogalmazása pointillista vagy posztimpresszionista stílusban
Van Gogh munkássága
Érzelmek, hangulatok megjelenítése
- Van Gogh életének és művészetének megismerése:
A korai időszak képeinek komor realizmusa (a barna tónusok szerepe a mondanivaló, az emberi
szenvedés kifejezésében pl.: Gazt égető paraszt)
Az impresszionisták és pointillisták hatása (pl.: A Blute-Fin-malom a Montmarte-on)
Pedagógiai program
114
Gauguinhez fűződő barátság fontossága művészetében
Az arles-i képek napsütötte színei (pl.: Tájkép aratáskor, Szalmakazlak)
A lelkiállapot, a betegség kivetülése a témaválasztásra, ecsetkezelésre (pl.: Börtönudvar)
Az expresszív kifejezőerő kialakulása
A művész legjelentősebb alkotásainak elemzése
Van Gogh hatása a követők művészetére
- A képi kifejezés lehetőségeinek (pont, vonal, szín, fény–árnyék, tónus, térmélység, ritmus, kiemelés,
kompozíció, egyensúly, feszültség...) számbavétele
- Élmények megjelenítése az élmény hatását kifejező eszközökkel
Érzelmek, érzések, hangulatok kifejezése szabadon választott technikával
Gondolatsorok, álmok megjelenítése képsorozattal
A csendélet
- A csendélet műfajáról tanultak rendszerezése
Chardin, Monet, Van Gogh és Cezanne csendéleteinek összehasonlítása
Elemzési szempontok: a képi elemek, a csendélet tárgyai, a színhatás, a valőrök és a festői kifejezésmód
összevetése
Az impresszionista és posztimpresszionista csendéletek stílusjegyeinek összegzése
- A színekről tanultak rendszerezése
A színek érzelmi, hangulati és hőhatása. A színek csoportosítása színezet, telítettség és világosság
szerint. Színharmóniák, színkontrasztok. Lokálszínek, valőrök, színreflexek
- Csendélet beállítások készítése
Különböző hangulatok, lelkiállapotok kifejezése tárgycsoportosításokkal, a környezeti elemek, az alap
és háttér, a megvilágítás változtatásával
- Virágcsokrok csendéletszerű beállításának festői megjelenítése impresszionista vagy pointillista
kifejezésmóddal. Különböző tárgyak csendéletszerű beállításának festői megjelenítése
posztimpresszionista stílusban
A NABIS-csoport tevékenysége
A szimbolista festők munkássága
Dekorativitás, szimbolizmus
- A nabis-csoport tevékenységének megismerése:
A nabis szó jelentése. A kezdeti idealisztikus filozófia. Derűs színkompozíciók, interieurök. A plakát és
az alkalmazott grafika előtérbe kerülése
Dekoratív, szimbolikus elemekkel telített festészet és iparművészet
Pierre Bonnard, Edouard Vuillard, Csók István, Rippl-Rónai József festészete
- A szimbolista festők megismerése:
A szimbolizmus szó jelentése. A szimbolizmus eszmevilága
Szakítás a naturalizmussal. A valóság megvetése. Eszmékhez és álomba menekülés
A szimbolista festmény jellemzői (jelképes, szubjektív, érzéki és dekoratív egyszerre)
Vonzódás az idealista, a misztikus, a fantasztikus és az irreális témák iránt
Paul Gauguin, Gustave Moreau, Odilon Redon, Auguste Rodin, Pierre Puvis de Chavannes, Edvard
Munch, Ferdinand Hodler, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos művei
- Dekoratív szimbolista plakát tervezése
Csontváry Kosztka Tivadar munkássága
Összehasonlító elemzés
- Csontváry Kosztka Tivadar életének és munkásságának megismerése:
Pedagógiai program
115
Csontváry sajátos filozófiája. A lét, a természet titkainak keresése
Festészeti tanulmányok Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában, a német és francia akadémiákon.
Önképzés a természet tanulmányozása révén
A korai képeket jellemző természetleíró festészet
A cédrusos képeken megjelenő titkos szimbólumvilág
A látvány átértelmezése a naív–expresszív–realista korszakban: A műveit jellemző harmónia és tragikus
vergődés. A realista meglátások, a dekoratív színtobzódás és a nagyvonalú formaalkotás egysége
A festő által teremtett természet, az új, öntörvényű mikrokozmosz megjelenése
Csontváry újrafelfedezése és hatása
- Összehasonlító elemzés:
A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című alkotások összehasonlító elemzése
Az összehasonlító elemzések tapasztalatait felhasználva önmagukat vagy társukat jelképező fák
alkotása. Belső tulajdonságokat kifejező önarckép készítése
A historizmus, akadémizmus és eklektika
Díszletek tervezése
- A historizmus és akadémizmus művészetének megismerése:
A historizmus által felújított történelmi stílusok. A neobarokk formák megjelenése a festészetben és a
szobrászatban (különösen az emlékműszobrászatban)
A historizmus szoros kapcsolata az akadémizmussal
Karl von Piloty hatása
Benczúr Gyula kivételes tehetsége, festői nagysága
- Az eklektika művészetének megismerése:
A stílus jellemzője (szabad válogatás a különböző korok formakészletéből)
A XIX. század második felétől kialakuló új építészeti igények
Az acél alkalmazási lehetőségei. Az öntött- és hengerelt vas felhasználása
Gustav Eiffel vasszerkezetű építményei
F. Dutert és H.-L. Contamin, Paul Abadie, a Ring épületei
A magyar építészek (Ybl Miklós, Steindl Imre, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos) legjelentősebb
alkotásai
- A megismert ábrázolási rendszerek segítségével díszletek, épületelemek tervezése
A szecesszió művészete
A műelemzésekhez kapcsolódó tárgytervezés
- A szecesszió művészetének megismerése:
Szembefordulás a historizálás minden válfajával, az embernyomorító modern gyáriparral
Különleges, szimbolikus, bizarr témák, stilizált növényi motívumok megjelenése
Összművészeti törekvés
A funkcionális alakítás, a korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma és a plasztikusság előtérbe
kerülése a szecesszió építészetében. Antoni Gaudi, Joseph-Maria Olbrich, Lechner Ödön, Kós Károly
épületei
A szecesszió festészetét jellemző díszítő jellegű stilizálás, dekorativitás, allegorizálás
Paul Gauguin, Gustav Klimt, Vaszary János, René Lalique alkotásai
A szecesszió iparművészete
- A Gödöllői Művésztelep – a szecesszió magyar központja
A magyar ősi motívumkincs meghatározó szerepe a gödöllői művészek formanyelvében. Képviselői:
Körösfői-Kriesch Aladár, Róth Miksa, Zsolnay Vilmos
- A Kecskeméti Művésztelep létrejötte Iványi Grünwald Béla vezetésével
- Róth Miksa alkotásainak hatására szecessziós üvegablakok tervezése
Pedagógiai program
116
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a nagy művészettörténeti korok stílusjegyeit, legfontosabb alkotóit és alkotásait.
Legyen képes műalkotások önálló elemzésre, néhány alkotás összehasonlításra formai jegyek alapján.
Pedagógiai program
117
A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA
A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei
A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Művészettörténet max. 45 perc
1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Művészettörténet max. 15 perc
2. A vizsga tartalma
2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma:
Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen
a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, az építészetről, a képzőművészeti
ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról –, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző
műfajok
esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutatómunkája.
A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze:
A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás.
A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző,
műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat.
A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell
elkészíteni,
és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező
intézménynek.
B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga
helyszínén és ideje alatt.
2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma:
– művészettörténeti alapfogalmak,
– a művészettörténet helye és szerepe a tudományok között,
– a művészet vizuális nyelve,
– a képző- és iparművészet ágai, műfajai,
– a képzőművészeti ágak és műfajok kapcsolata, kölcsönhatása,
– a művészet kezdetei, az őskori művészet,
– az ókori Egyiptom, Mezopotámia művészete,
– Kína, Japán, India, Afrika művészete,
– a prekolumbiánus művészet,
– Kréta, Mükéné művészete, a görög művészet szellemisége,
– etruszk és római művészet, Bizánc művészete,
– a népvándorlás korának művészete,
– a román és gótikus kor művészete,
Pedagógiai program
118
– a reneszánsz művészete,
– a barokk és rokokó művészete,
– a klasszicizmus, romantika és realizmus művészete,
– az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészete,
– a századforduló építészete és képzőművészete,
– a 20. század első felének művészete,
– a két világháború közötti és az 1945 utáni művészet.
A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen,
hogy a tanuló milyen szinten:
– ismeri az egyes művészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját,
– tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában,
– tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit,
– ismeri fel a művészettörténeti ágak kapcsolatát,
– képes a műalkotások önálló értelmezésére, elemzésére.
3. A vizsga értékelése
3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai:
– befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség,
– analizáló és szintetizáló készség,
– összehasonlító készség,
– tervező, feladatmegoldó készség,
– műelemző készség,
– műfaj- és stílusismeret,
– műtárgyismeret,
– fogalomismeret.
3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai:
– a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete,
– a megfogalmazás szabatossága, pontossága.
Pedagógiai program
119
7. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
Népművészet
-A népművészet fogalma, megközelítése
-Hagyomány- életmód- szokások –zen e-tánc -viselet-tárgyak
A népművészet tárgyi emlékei Magyarországon
Életmódváltás és népművészet.
A természeti népek kultúrája
A törzsi kultúra tárgyai
- Beszélgetés a történelem, fejlődés, civilizáció, modernizmus fogalmáról
- Természeti népek, törzsi kultúrák vizsgálata:
Fennmaradásuk körülményei, lehetőségei. Szerepük az ősi életmód megismerésében
Társadalmuk, gazdasági, technológiai jellemzőik
Természetszemléletük, hitviláguk, mágikus tevékenységeik. A zene és a tánc szerepe.
Tárgyi kultúrájuk, önellátó kézműves tevékenységük, díszítőművészetük
Azonosságok felfedezése földrésztől függetlenül
A modern világ (pozitív és negatív) hatása életükre
Egy választott terület sokrétű elemzése (pl.: ázsiai nomád népek, indián kultúra)
- Más kultúrák hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás (pl.: indián gyöngyhímzések, afrikai maszkok,
mexikói szőttesek). Forma-, szín- és motívumelemzések
A XX. század első felének jellemzői
- A XX. század első felének általános jellemzői:
Hatalmi terjeszkedések a század első felében. Az első és második világháború hatása
A fasizmus ideológiája. A kommunizmus történelemformáló tevékenysége
A gazdasági válságok, világválságok. A tudomány és a technika hatása
A neopozitivizmus és egzisztencializmus filozófiája
A primitív kultúrák felé forduló érdeklődés
Az ember megváltozott világszemléletéhez, érzelemvilágához illő, azt tükröző új művészeti kifejezési
formák keresése. Műfaji újítások
Az avantgard különböző irányzatai
A befelé és kifelé fordulás megnyilvánulása a különböző művészeti irányzatokban
- Elemzések, tanulmányok készítése a XX. század első felének művészetéről – a történelmi, az ideológiai-
eszmei háttér és az azt kifejező művészeti irányzatok összefüggéseiről
A XX. század építészete
Organikus építészeti formák tervezése
- A XX. sz. építészetének megismerése:
A kor építészetének jellemzője: a rendeltetés elemzésén alapuló, az anyag tulajdonságainak és a
szerkezet követelményeinek megfelelő ún. funkcionális alakítás
- A gyárosokat, építészeket, iparművészeket egyesítő Deutscher Werkbund célja: a korszerű technika
lehetőségeit egyesítő, jó minőségű, művészi szinten alakított, sorozatban termelt használati tárgyak
előállítása
Pedagógiai program
120
- A XX. század legnagyobb hatású alkotóműhelyének a Bauhausnak megismerése:
Walter Gropius szemlélete (az emberi környezetet céltudatosan és egységben alakító művészek,
kézműves mesterek kinevelése). A Bauhaus tanárainak (Breuer Marcel, Kállai Ernő, Kandinszkij, Klee,
Moholy-Nagy László, Johannes Itten) jelentősége
- A Mondrian alapította de stijl célkitűzése
- A belső törvényszerűségek által meghatározott organikus építészet megismerése:
Wright, Sullivan, Aalto, Makovecz Imre és Csete György munkássága
- Tájhoz kapcsolódó organikus építészeti formák, vagy az ősi formavilág felhasználásával épület
homlokzatok, makettek tervezése
A fauvizmus és expresszionizmus művészete
- A fauvizmus megismerése:
A harsogó, vad színellentétek, színkontrasztok használatának indokai. A festmény megfosztása a
harmadik dimenziótól. Matisse, Derain, Dufy művei
- Az expresszionizmus megismerése:
A mozgalom társadalmi okai. A freudizmus és az egzisztencializmus hatása. A látásmód egyéni,
szubjektív jellege, a színek drámai kezelése és a formák eltorzítása. A személyes, belső érzelmek, a
szociális mondanivaló szenvedélyes kifejezése. Az egzaltált alkotói indulat, magány, szorongás,
kilátástalanság, iszonyat, halál, háborús előérzet megjelenítése. A vonal, a szándékos formatorzítás, a
valóság egyes elemeinek eltúlzása, a színek fokozása, harsogóbbá tétele vagy éppen eltompítása.
Az expresszionizmus különböző csoportjainak (Die Brücke, Der Sturm, Der Blaue, Reiter, Neue
Sachlichkeit) megismerése
Munch, Kirchner, Nolde, Marc, Kandinszkij, Schiele, Grosz, Kokoschka művei
A magyar expresszionista művészek megismerése. Derkovits Gyula művészete
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a népművészet fogalmát, főbb területeit, a megközelítés eszközeit
, módszereit.
Legyen képes összefüggéseket felismerni, értelmezni különböző8 korok művészete, valamint életmód és
művészet között
Pedagógiai program
121
8. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
A kubizmus és a Nyolcak művészete
A kubizmus képépítésének modellezése
- A kubizmus megismerése:
A kubizmus gyökerei: a néger szobrászat, a primitív művészet formavilága, a fauvizmus és Cézanne
hatása
Apollinaire nézete (az igazságot a dolgokban csak a belső szerkezet megragadásával, a geometrikus
absztrahálással lehet elérni)
A látvány tárgyainak mértani formákká, geometrikus testekké való felbontása
A rend és állandóság igénye. A változó, a véletlenszerű, az esetleges kikerülése, a klasszikus
perspektíva mellőzése, a színek leegyszerűsítése
A kubizmus korszakainak (plasztikus, analitikus, szintetikus kubizmus) értelmezése
A kubizmus utódirányzatainak (orfizmus, purizmus, vorticizmus, Section d’or) elemzése
Picasso, Gris, Braque, Derain, Leger, Delaunay, Metzinger, Archipenko művei
- A Nyolcak monumentális művészeti törekvései. Kernstok Károly, Czóbel Béla, Pór Bertalan, Tihanyi
Lajos, Berény Róbert, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Márffy Ödön, Vedres Márk, Fémes-Beck Vilmos
művészete
- Csendéletből kiindulva a plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus komponálási módjainak,
kifejezési eszköztárának modellezése
A futurizmus és a dadaizmus művészete
A mozgás, a dinamika megjelenítése
- A futurizmus megismerése:
Jellemzői: a múlt tagadása, a militarizmus, a háború, a modern nagyváros, a technika, a sebesség és a
dinamizmus dicsőítése
A múlthoz kötődő könyvtárak, múzeumok és képtárak lerombolásának követelése
A művész legfontosabb feladata: a kinetikus (mozgási) energia, a dinamika és lendület, a gép és az új
technikai vívmányok kifejezése
Balla, Boccioni, Carra, Russolo, Severini, Duchamp művészete
- A dadaizmus nézeteinek megismerése:
Minden örök elv, szabályos rend, logikus értelem tagadása
A múlt elvetése, bizalmatlanság a jövővel kapcsolatban
A jelenben való gátlástalan cselekvés létjogosultságának hirdetése
Új műfajai: ready made, collage, frottázs, fotómontázs, merzkép, objet trouvé
Duchamp, Hausmann, Picabia, Ernst, Arp, Schwitters művei
- A vizuális megjelenítés választható feladatai:
Fotómontázs készítése szabad asszociáció alapján
Dúcképzésre alkalmas anyagokkal a dinamikus mozgás kifejezése a mozgásfázisok egyidejű
megjelenítésével
A dada új műfajainak alkalmazásával dadaista alkotások készítése
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a műalkotások létrejöttének történelmi, szellemi hátterét.
Legyen képes felismerni a művészetállandóságát és korról-korra változó jellegét. Legyen képes
műalkotások meghatározására stílusjegyek alapján.
Pedagógiai program
122
9. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
A nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetek
- Beszélgetés világszemléletről, hitről, vallásról:
A lélekhit, a test és a lélek kettősségének, a lélek halál utáni továbbélésének hiedelme
A vallás mint eszmei rendszer, az egyház mint intézményi rendszer. Az egyház és a világi hatalom
összekapcsolódása. A vallás meghatározó szerepe a kultúrában
A nagy világvallások alapjainak megismerése: a judizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus,
hinduizmus, kínai universismus tételei, története. Azonosságok és különbségek
A vallásokhoz kapcsolódó művészetek (építészet, festészet, szobrászat, zene ..)
A világszemlélet sokrétűségének elfogadása, az empátia kialakítása a beszélgetések során
- Önálló gyűjtőmunka választott vallás tárgyi világához fűződően (forma-, szín- és motívumelemzések)
A szürrealizmus művészete
Elvont gondolatok kifejezése
- A szürrealizmus megismerése:
A szürrealizmus meghatározása (André Breton kiáltványa szerint a szürrealizmus olyan „pszichikai
automatizmus”, amelynek segítségével az ember a gondolkodás tényleges működését fejezheti ki).
Visszahúzódás a logikai összefüggések rendszeréből a fantázia, az irrealitás, a tudattalan világába. A
valóság új dimenzióinak (az álom, az őrület, a hallucinációk, a delírium, a csodálatosság és a szabad
képzettársítás) előtérbe kerülése
A törzsi népek gyermekrajzszerűen egyszerű művészetének hatására létrejövő neoprimitivizmus
jellemzői. Rousseau, Chirico, Dali, Ernst, Chagall, Miro, Arp, Tanguy, Klee, Magritte, Picabia, Vajda
Lajos, Bálint Endre művei
A szürrealizmus új technikáinak (kollázs, dekollázs, kalligráfia, tasizmus...) megismerése
- A képi megjelenítés választható feladatai:
Apollinaire verseihez illusztráció készítése kollázs technikával
A zenei részletek hangulatának, a zene által keltett érzéseknek, képeknek szürrealisztikus megjelenítése
A két világháború közötti magyar művészet
- A Szentendrei Iskola megismerése:
A szentendrei művésztelep megalakulása és működése. Boromisza Tibor, Glatz Oszkár, Iványi
Grünwald Béla jelentősége
A szentendrei atmoszféra meghatározó szerepe az iskola létrejöttében
A neoklasszicista irányzat képviselői
A konstruktív (az expresszionizmust, a plein airt, valamint a kubista festészetet magába foglaló) irányzat
képviselői: Barcsay Jenő, Paizs Gobel Jenő, Deli Antal, Kántor Andor, Jeges Ernő, Heintz Henrik és
Herman Lipót
- Az Európai Iskola megismerése:
A fauvizmust, kubizmust, expresszionizmust, absztrakciót és szürrealizmust képviselő festők
összefogása. Célja egyetemes érvényességű, európai rangú magyar művészet teremtése. Gegesi Kis Pál,
Kállai Ernő, Mezei Árpád, Pán Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Schubert
Ernő, Szántó Piroska, Barta Lajos, Beöthy István, Bokros B. Dezső, Borsos Miklós, Hajdú István,
Jakovits József, Vilt Tibor, Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér, Kállai Ernő művei
- A két világháború közötti magyar képzőművészet időszakának megismerése:
Pedagógiai program
123
- A baloldali polgári szemléletű K Ú T tevékenysége. A Nyolcak örökségének folytatása
Kernstok Károly, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Egry József, Berény Róbert, Rippl-Rónay József, Vaszary
János, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Szőnyi István művei
- A Római Magyar Akadémia által kialakított monumentalista és újklasszicista követelmények
megjelenése a Római Iskola művészetében. A később neobarokk és népi törekvések. Patkó Károly,
Medveczky Jenő, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál művészete
- Líraiság és intimitás a Gresham elveiben
Művészetük jellemzői: a természeti látvány emlékezésen átszűrt megjelenítése, az örök értékek
felfedezése, a figuratív művészet elsőbbsége. Bernáth Aurél, Szőnyi István, Egry József, Ferenczy Béni,
Berény Róbert, Borsos Miklós alkotásai
- A szocialista eszmék, a hétköznapok gondjainak, drámáinak bemutatása a szocialista törekvésekben.
Derkovits Gyula, Bokros Birman Dezső, Mészáros László, Ferenczy Noémi, Goldman György, Dési
Huber István
Az absztrakt művészet jellemzői
Absztrahálási folyamat
- Az absztrakt művészet megismerése:
Elvonatkoztatás a tárgyszerű valóságtól
A tér, a forma, a szín, a vonal és a felület megjelenése a maga tisztaságában
- A geometrikus absztrakció irányzatainak megismerése:
A szerkezetet teremtő sugarak rendje a radiantizmus festőinél
Az üresség, a semmi megjelenítése Malevics és a szuprematizmus képviselőinél
A szerkezet fontossága a konstruktivisták (Tatlin, Rodcsenko, Gabo, El Liszickij, Kassák, Moholy-
Nagy) alkotásaiban
Mondrian neoplaszticista törekvései
A magyar aktivisták (Kassák Lajos, Uitz Béla, Berény Róbert, Bíró Mihály, Dénes Valéria, Kmetty
János, Perlott-Csaba Vilmos, Bortnyik Sándor) munkássága
- Egy szimbolikus jelentésre alkalmas forma absztrahálási folyamata
A lírai absztrakció irányzatai
A lírai absztrakció technikái
- A lírai absztrakt művészet (az absztrakt expresszionizmus) megismerése:
A szigorú, hűvös, geometrikus absztrakcióval ellentétben törekvés az egyéni hangvételre, az organikus
(szerves, életszerű) alakításra, az alaktalan (amorf) képződmények vagy a természeti törvényeket
absztraháló geometrikus, lírai kompozíciók létrehozására
Új kifejezési formák és technikák keresése
A csurgatásos festés (drip painting) és az automatikus („önműködő”) írás alkalmazása
A szín elsődlegességének szerepe az orfizmusban
A szubjektum szerepének megnyilvánulása a gesztusfestészetben (Pollock, Tobey) és a kalligrafikus
iskola (Schulze, Mathieu, Hartung, Korniss Dezső, Csáji Attila) tevékenységében. A belső víziók
szerepe a francia informel art brut irányzatában (Jean Dubuffet)
- A vizuális megjelenítés választható feladatai:
Irodalmi és zenei alkotások hangulatának érzékeltetése csurgatásos festéssel vagy automatikus írással
Gesztusfestészettel a pillanatnyi érzelmi állapot megjelenítése
Pedagógiai program
124
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az emberi élet alapkérdéseit, világmagyarázatok tükröződését a művészetben.
Legyen képes tolerálni a másságot különböző kultúrák, népek, népcsoportok művészetében. Legyen
képes hitbéli, világnézeti különbségek értelmezésére a tanult műalkotásokon.
Pedagógiai program
125
10.évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra
A neoavantgárd jellemzői
Forma nélküli kompozíciók alkotása
- A neoavantgard legáltalánosabb jegyeinek megismerése:
A II. világháború következményei. Új politikai és gazdasági erőviszonyok. Hidegháború. Ökológiai,
energia- és nyersanyagválság. Demográfiai robbanás, élelmiszerhiány. Elgépiesedés, munkanélküliség.
Kábítószer-fogyasztás, bűnözés, erőszak. A család válsága
A tömeghírközlés révén a tömegek manipulálása. A reklámpropaganda hatása az életformára.
A marxizmus, a strukturalizmus, az egzisztencializmus és a szcientista elméletek hatása
Lázadások, tiltakozások az értékek elvesztése ellen
Vonzódás a köznapi, a közönséges, a sokkoló művészet iránt
- Az absztrakt expresszionista festészet az informel jellemzői:
A forma tagadása, a faktúra fontossága
A gesztusfestészettel és kalligráfiával rokon tasizmus kialakulása
A magyar tasiszta irányzatok megjelenése Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István, Hortobágyi Endre,
Keserű Ilona festészetében
A COBRA-csoport kifejezésformája
- A vizuális megjelenítés választható feladatai:
Az automatikus képírás tudatos továbbfejlesztésével alkotások létrehozása
Faktúrák kialakítása csurgatással
A tudományos technicista irányzatok
- A tudományos technicista művészeti irányzatok megismerése:
Előzmények: Gabo, Moholy-Nagy László, Rodcsenko és Calder művei
A látásérzékelésre ható op art megismerése
A mozgás és fényjelenségek szerepe a Vizuális Művészeti Kutatócsoport (GRAV) tagjainak: Vasarely,
Morellet, Soto, Agam műveiben
A programozott vezérlésű mozgó–hangzó–fénylő szobrok megjelenése a kinetikus művészetben. Calder,
Bury, Rickey, Tinguely, Takis, Schöffer, Mack, Soto, Haraszty István, Dargay Lajos, Balogh László,
Csáji Attila műveiben
A szerkezet, a felépítés fontossága a strukturalizmus képviselőinek művészetében
A variációk szerepe a komputergrafikában és a szisztematikus művészetben
A minimálisra, az ürességre, az idea elsődleges kifejezésére való törekvés megjelenése a minimal art
képviselőinél
Az amerikai minimalista festészeti irányzatok (hard edge, shaped canvas, colour-field, monokróm)
megismerése
- A tisztán fogalmi szintre törekvő konceptuális művészet megismerése:
A köztes műfajok: a mixed media és a multimedia előtérbe kerülése
Joseph Kosuth, On Kawara művei
- Az elemző, értelmező szemlélet előtérbe kerülése az analitikus festészetben
Albert Zsuzsa, Gáyor Tibor, Maurer Dóra, Mengyán András, Halász Károly munkássága
- A természeti környezetet, a tájat megváltoztató land art művészet képviselőinek (Smithson, Oppenheim,
Christo, Kismányoki Károly, Ficzek Ferenc, Halász Károly, Pinczehelyi Sándor és Szíjártó Kálmán)
alkotásai
A föld, mint anyag szerepe az earth art-ban
Pedagógiai program
126
A mulandó anyagok (élő organizmusok, növények vagy állatok) szerepe az arte povera által kifejezett
elmúlás, átalakulás, változás megjelenítésében
A hazai művészetben Erdélyi Miklós, Szentjóby Tamás és az INDIGO-csoport tevékenysége tartozik e
jelenségkörhöz.
- A környezet megváltoztatására irányuló project art tevékenysége
- A tanulói tevékenység választható feladatai:
Op art művek, mobilok, komputergrafikák, formázott vásznak, éles körvonalú szerkezetek, monokróm
festmények létrehozása
Környezetünk megváltoztatására, a táj átalakítására tervek készítése
Földből és múlandó anyagokból az idő változását érzékeltető alkotások létrehozása
A pop art művészet
Kollázsok, egyéni mitológiák létrehozása
- A pop art és a pop arttal rokon jelenségek megismerése:
Célkitűzése: a hétköznapok jelképeinek bevonása a műalkotásba. A művészet és az élet, a művész és a
nem művész közötti különbség felszámolására, a hagyományos esztétikai felfogás lerombolása
Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Jasper Johns, David Hockney,
Mimmo Rotella művei
- Az összerakott kép, a kollázs elv, a háromdimenziós elemek megjelenése combine paintingben
- A talált tárgy szerepe az assemblage irányzatban. Konkoly Gyula, Paizs László, Szentjóby Tamás
alkotásai
- Az egyéni mitológiákhoz, mágikus–allegorikus tárgyértelmezéshez kapcsolódó enviroment bemutatása
- Az új realizmus és a hiperrealizmus bemutatása. Csernus Tibor, Lakner László, Gyémánt László, Méhes
Lóránt, Koncz András, Fehér László művei
- A tanulói tevékenység feladata:
A műelemzésekhez kapcsolódva újságfotókkal, tárgyakkal, tárgytöredékekkel plasztikus képek kialakítása
Az akcióművészet irányzatai
- Az akcióművészet megismerése:
A műfaj az allegorikus cselekvéstől, az emberi, társadalmi, szociológiai kapcsolatok vizsgálatán
át, a politikai és ideológiai előadásokig, demonstrációkig tág teret biztosít az alkotó és a befogadó
közötti szakadék áthidalására, befolyásolására
Schwarzkogler, Nitsch, Szentjóby Tamás, Hajas Tibor, Erdélyi Miklós, Halász Péter, Szirtes János,
Böröcz András, Révész László, El Kazovszkij művei
Improvizált történések, előre nem látott és tervezett cselekvések a happening művészetben
A művész személyének, az alkotó testének műalkotássá válása a body artban
A mű születési folyamatának dokumentálása a process artban
A performance-ben megjelenő összművészeti törekvés
Az alkotó és a befogadó közötti különbség felszámolása, a művészet életformáló hatásának
hangsúlyozása a fluxusban
A politikai elkötelezettség igényének megjelenése a polikunstban
A pecsétművészet, a mail art megismerése
- A különböző művészeti ágak hatáselemeinek egyesítésével performance tervezése. A performance
videóval, fotóval való rögzítése
A posztmodern művészet
Mediális törekvések
- A posztmodern művészet megismerése:
Pedagógiai program
127
A vietnami háború kudarca, olajválságok, terrorizmus, nemzetközi neokonzervatizmus, erősödő
korrupció. A közösségi mozgalmak „kihűlése”
A világ egyszerre lenyűgöző és riasztó. A köznapi valóság és a művészet, a magas és népszerű kultúra,
az eredeti és műtermék összemosódása
A posztmodern művészet jellemzői: a stíluspluralizmus, a nihilizmus, a konvencióellenesség, az
irónia, a monumentalitás, a kétértelműség, a magas- és közrendű művészet eklektikus
összeolvadása
A posztmodern művészet a műalkotást történeti, kultúrtörténeti motívumokkal, idézetekkel, utalásokkal
telíti. Az idézett stílusokat kétkedéssel, csalódott, kiábrándult felhanggal használja
- A mass media (tömegtájékoztatási eszközök) jelentőségének megismerése:
Korunk új művészeti formáinak – a televízió, rádió, film és a sajtófotó – elemzése
A legújabb médiális törekvések (médiális fotó, kísérleti film, számítógépes lézersugaras képalkotás és a
térhatású holográfia) megismerése
- Az egyedi műalkotás hitelességének hangsúlyozása, a személyes élmény és a szubjektív létállapot
középpontba helyezése a transzavantgárd művészetben
A magyar transzavantgárd művészek: Fehér László, Soós Tamás, Mulasics László, Bukta Imre,
Várnagy Ildikó, El Kazovszkij művei
A szorongás, az agresszivitás, rock-kultúra, a szélsőségesen szubjektív világfelfogás megnyilvánulása az
„indulatos festészet” – a heftige melerei-ben
Az erőszak, a dráma, a pesszimizmus, a nagyvárosi legendavilág megjelenése az „új vadak” – a neue
wilde – festészetében
A kiábrándultság, a dekadencia, a nagyvárosi látványvilág és a dekoratív festőiség párosítása a „tapéta-
festészet” a pattern paintingben
A nagyvárosi folklór, a képi humor megjelenése a házfalak, kerítések, metrók graffitiin
A művész egyéni élményanyagának mitológiaként való megjelenése az új szimbolizmus művészetében
A művészi személyiség középpontba állítása jelek, dokumentumok, azaz nyomok rögzítésével a
spurensicherung irányzatban
- A magyar posztmodern törekvések megismerése, elemzése
- A tanulói tevékenység feladatai:
A tömegtájékoztatási eszközök mondanivalójának, hatáselemeinek, közízlést befolyásoló szerepének
vizsgálata. A műelemzéshez kapcsolódva graffiti készítése.
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a művészettörténeti korszakok és a kortárs művészet gyökereit.
Legyen képes műalkotások előítéletmentes szemléletére és érető befogadásra.
Pedagógiai program
128
A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA
A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei
A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Művészettörténet max. 60 perc
1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama:
Művészettörténet max. 20 perc
2. A vizsga tartalma
2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma:
Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen
a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, elemző, összehasonlító képessége,
az építészetről, grafikáról, festészetről, szobrászatról, azok műfajairól, alkotóiról, a különböző műfajok
esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutatómunkája.
A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze.
A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás.
A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző,
műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat.
68
A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell
elkészíteni,
és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát
szervező intézménynek.
B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga
helyszínén és ideje alatt.
2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma:
– primitív művészet egykor és ma,
– népművészet, városi folklór,
– naiv művészet,
– az antikvitás és hatásai a művészettörténetben,
– hiedelemvilág és művészet,
– vallás és művészet,
– ideológiák és művészet,
– hivatalos művészet és az avantgárd,
– művészet és kommunikáció,
– kortárs művészet.
A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen,
hogy a tanuló milyen szinten:
– ismeri művészettörténeti korok lényeges alkotóit és alkotásait,
– ismeri a művészettörténeti korok sajátosságait,
Pedagógiai program
129
– tudja elemezni a megismert műalkotásokat,
– tud összehasonlító elemzéseket végezni,
– tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában,
– tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit.
3. A vizsga értékelése
3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai:
– befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség,
– analizáló és szintetizáló készség,
– összehasonlító készség,
– tervező, feladatmegoldó készség,
– műelemző készség,
– műfaj- és stílusismeret,
– műtárgyismeret,
– fogalomismeret.
3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai:
– a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete,
– a megfogalmazás szabatossága, pontossága,
– kommunikációs készség.
Pedagógiai program
130
A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY, A MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANÍTÁSÁHOZ
ELŐÍRT KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK,
ÉS A TÉNYLEGESEN MEGLÉVŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
kötelező meglévő
eszközök, felszerelések mennyiségi mutató megjegyzés
Helyiségek
tanterem a tanszakok és a tanulók
létszámának figyelembevételével,
az iskola munkarendje szerint az
egyidejűleg megtartott csoportos
foglalkozásokhoz szükséges
számban
1
helyiségek bútorzata, egyéb
berendezési tárgyai és oktatási
eszközei
tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának
figyelembevételével
20
nevelői asztal, szék tantermenként 1 1
tárolószekrény tantermenként 1 beépített szekrénysor
tábla tantermenként 1 1
magnetofon vagy CD-lejátszó tantermenként 1 2
video (lejátszó, felvevő)
televízió, videokamera
iskolánként 1 1
DVD lejátszó, projektor,
számítógép
1
diavetítő, vetítőállvány,
vetítővászon
tantermenként 1 1
írásvetítő iskolánként 2 1
sötétítő függöny ablakonként, az ablakok lefedésére
alkalmas méretben
1
ruhatároló (fogas) a tanulók létszámának
figyelembevételével – folyosóra is
elhelyezhető
20
szeméttároló helyiségenként 1 1
Pedagógiai program
131
VIII. Dokumentum kezelése
A dokumentum nyilvános az igazgatói irodában megtekinthető.
A dokumentum felülvizsgálata a törvényi előírásoknak megfelelően – illetve ötévente – történik.
Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Alapfokú Művészetoktatási egység, Képző és iparművészeti
ág, makett és papírtárgykészítő tanszak Pedagógiai Programját jóváhagyta:
Győr, 2006. ........................................
Rémi Véricel
Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend
részéről