AAllaappffooggaallmmaakk......
- az információáradat idejét éljük - az összes információ több mint 2/3-a valamilyen módon helyhez kötött - a mindennapi életben feltett kérdések nagy része helyhez kötött…HHooll van a legjobb DISCO? HHoovváá megyünk nyaralni? HHooll osztják az ösztöndíjat?…. - sok információ TÉRKÉPen ábrázolható
AA ttéérrkkéépp…… - a valós világ kicsinyített modellje − nagyon hatékony információhordozó eszköz... − 1:50000 térkép, kb. 1000 megírás, 1000 földrajzi hely közötti távolságok minden kombinációban, kb.500000 számból álló táblázat
− szöveges adattárolás, 25 MB digitális állomány
……mméégg vvaallaammiitt ttuudd aa ttéérrkkéépp......
Helyzet: 1853, London, Soho, kolerajárvány, 700 halott
Kérdés: honnan ered a járvány? Adatok: az elhunytak neve, lakhelye
Megoldás…dr. John Snow
TTéérrkkéépp ++ aaddaatt == mmeeggoollddááss
AA ttéérrkkéépp mmeeggmmuuttaattjjaa aa ttéérrbbeellii öösssszzeeffüüggggéésseekkeett
NNNN
NNNN
NNNN NNNN
NNNN NNNNNNNNNNNN NNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNN NNNN
NNNN
NNNNNNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNNNNNN
NNNNNNNNNNNN NNNN NNNN NNNN NNNN
NNNN NNNN
NNNNNNNN
NNNNNNNNNNNN
NNNNNNNN
NNNNNNNN
NNNN
NNNN
NNNN NNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNN
NNNNNNNN
NNNN NNNN NNNN
NNNN NNNN
NNNNNNNN
NNNNNNNN
NNNN
NNNN
NNNN
80-as évek elején … hatalmas adatmennyiség
számitástehnika fejlődése megjelenik a G.I.S.
Geographic Földrajzi Information Információs System Rendszer MMeegghhaattáárroozzááss::
hheellyyhheezz kkaappccssoollóóddóó ((ffööllddrraajjzzii)) aaddaattookk ggyyűűjjttéésséérree,, kkeezzeelléésséérree,, eelleemmzzéésséérree ééss
mmeeggjjeelleennttéésséérree aallkkaallmmaass,, sszzáámmííttóóggééppeenn aallaappuullóó iinnffoorrmmáácciióóss rreennddsszzeerr
TTÉÉRRIINNFFOORRMMAATTIIKKAA
AA GGIISS -- FFIIRR aallkkoottóóeelleemmeeii ν hardver - vagyis a gép “aki” a melót végzi ν szoftver - vagyis a gép „alkatrésze” ν adat - amiből olyan sok van...
ν gondolkodó ember - aki élvezi a hasznot(??) a FIR legfontosabb jellemvonása az
ELEMZŐ KÉPESSÉG Jelentősége:
R.F. Abler (1988) "A GIS technológia azt jelenti a földrajzi elemzés számára, amit a mikroszkóp, a távcső és a számítógép jelentett más tudományok számára" Kapcsolódó tudományágak: − Földrajz − Térképészet − Távérzékelés − Fotogrammetria − Geodézia − Statisztika − Számítástehnika − Matematika − Építőmérnöki tudományok Alkalmazási területei: − Területtervezés, telepítéstervezés,útvonaloptimizálás − Természeti erőforrások kezelése − Környezettervezés és értékelés − Ökológiai kutatások − Sürgősségi jármű küldés − Népességi kutatások……stb.stb….
Európai Unió "GI 2000 - Towards a European Geographical Information Infrastructure" - 9 jelenlegi és jövőbeli alkalmazást emel ki (Detrekői-Szabó, 2002): M Kormányzati információs rendszerek (regionális
tervezés, ingatlan-nyilvántartás, útnyilvántartás, honvédelem stb.)
M Ellenőrző és irányító rendszerek (például katasztrófa elhárítás)
M Környezetvédelem (például monitoring) M Természeti erőforrás-feltárás és -gazdálkodás M Városi és községi területek irányítása, tervezése,
gazdasági fejlesztése M Közművek (beleértve a telekommunikációt is) M Üzleti tevékenység (a marketingtől az
ingatlanforgalomig) M Oktatás és kutatás A térinformatika képességei: Az elemzések során több típusú kérdésre tudunk választ adni 1. Mi található valahol? – helyre vonatkozó kérdés. − a lehető legegyszerűbb. − a helyzeti adat irányából közelítjük az adatbázist ◊
lekérdezés (query). 2. Hol van valami? – körülményre vonatkozó kérdés. − összetettebb. − a keresés a leíró adatok irányából indul: hol lakik XY?
− nincs komolyabb elemzés csak az adatok között történik keresés
− egy autópálya nyomvonalának mondjuk 1 kilométeres körzetében hány település található?
− megkereshetők mindazok a területek, amelyek egyszerre megfelelnek több feltételnek
3. Hogyan változott meg? – trendre vonatkozó kérdés.
− a vizsgált területről több időpontból kell legyen adatunk − a különböző időpontok állapotának összehasonlítása végezhető
el 4. Melyik a legkedvezőbb út? – útvonalra vonatkozó
kérdés − már bonyolultabb elemzést feltételez − nagyon bonyolult feltételrendszernek kell megfelelnie egy
ilyen elemzésnek 5. Mi a jelenség? – jelenségre vonatkozó kérdés − főleg környezeti és társadalomtudományok esetében − megvizsgálható egy adott jelenség térbeli hatása. 6. Mi történik, ha…? – modellezéssel kapcsolatos kérdés.
− az előbbihez szorosan kapcsolódó kérdéstípus − Feltételezve egy bizonyos eseményt, megpróbáljuk
előrevetíteni annak következményeit Például modellezni lehet egy áradás által elöntött területeket, vagy egy káros anyagokat kibocsátó gyárkémény környezeti hatását.
2.Digitális térképi adatbázis - A GIS adatokat tárol, nem térképeket - AdatBázis Kezelő Rendszer (ABKR), DBMS (DATA BASE MANAGEMENT SYSTEMS) - 3 információt kell tárolni:
- mi az? - hol van? - hogyan kapcsolódik más elemekhez?
-ezek alapján az ABKR információkat rendel a térkép elemeihez
2.1. A digitális térkép fogalma: A) digitális másolattérkép - a rajzi elemek között nincs kapcsolatleírás,
szervezettség. B) digitális objektum térkép - szervezett adattartalmú, számítógéppel kezelhető adathalmaz, a térképi alakzatokat önálló objektumként értelmezi. 2.2. Térbeli adatbázisok: - a valós világ bonyolult, modelleket készítünk
"a térbeli adatbázis a térhez kapcsolódó adatok együttese, amely a valóság modelljéül szolgál"
fogalmak: adat, adathalmaz, adatbázis, redundancia, adatbázis-kezelő szoftver
Adatbázis modell típusok - milyen logikai rend szerint kapcsolódnak egymáshoz az adatok:
Hierarchikus, Hálós, Relációs, Objektum orientált
Digitális másolattérkép részlete
Digitális térkép részlete (Corel Draw)
Ρ:222 Γ:148 Β:109
Digitális objektumtérkép
részlete (Arc
View)
Az entitás (entity) olyan elem, jelenség a valóságban, amely nem bontható tovább ugyanolyan értelmű elemekre, jelenségekre. Például egy város nem bontható kisebb városokra Az objektum (object) az entitás egészének vagy részének a digitális megfelelője
ςαλ⌠σ⟨γ (εντιτ⟨σοκ
Τρκπ (οβϕεκτυµοκ
∆ιγιτ⟨λισ ℑλλοµ⟨νψ (σζ⟨µοκ)
Α ∆ Α Τ Μ Ο ∆ Ε Λ Λ
Raszteres adatmodell lényege
Vektoros adatmodell lényege
1
2
34
5
6 7
8
9
10111213
14
1516 17
Hierarchikus adatbázismodell - a legrégebbi adatbázis modell, alapja a hierarchikus modell - különböző logikai szinteken lévő rekordok közötti
kapcsolatokat kezelnek, egy adott logikai szinten lévő rekord tartalmazza az alacsonyabb szintekre vonatkozó közös információkat
- faszerkezet - bármely elem logikailag csak egy úton érhető el:
- gyökér, ágak, levelek, csomópontok - egy csomópont fölfelé csakis egy csomóponthoz kapcsolódik
- jellemzője az egy:több kapcsolat - a földrajzi objektumok tulajdonságai egy indexállomány
segítségével kapcsolhatók a grafikai elemekhez - hatékony tárolás, könnyen bővíthető - nagy indexfájl állományt igényelnek - fölösleges tárolás - redundancia
A B
a
b
c
d
e
f
g
1 2
34
5
6
Térkép
A B
a b c d d e f g
1 2 1 4 4 2 2 3 2 3 2 5 5 6 3 6
Hálózatos adatbázismodell - minden rekord kapcsolatban áll számos, más szinten
elhelyezkedő rekorddal - a hálózat heterogén: egy-egy, több-egy, egy-több - nincs kitüntetett gyökér és alárendelt szint - megszűnik a redundancia - a keresés csak akkor lehetséges, ha ismerjük az elemek
közötti kapcsolatok szerkezetét
- még nagyobb indexadatrendszert igényelnek - rugalmasabb adatkezelő környezet
A B
a
b
c
d
e
f
g
1 2
34
5
6
Térkép
A B
Relációs adatbázismodell - a tárolt adatok közötti relációs kapcsolatokat kezelik - hierarchiamentes, táblázatos adattárolás - táblázat - az adatok leírását tartalmazza - adatkezelés - relációs műveletekkel történik - az objektumok tulajdonságai egy újabb relációs táblában
vannak tárolva - kapcsolótábla
A a a 1 2 1 x y A b b 1 4 2 x y A c c 3 4 3 x y A d d 2 3 4 x y B d e 2 5 5 x y B e f 5 6 6 x y B f g 2 6 B g
- matematikailag több kétdimenziós táblázatból, relációból
áll - vannak oszlopai és sorai (mezők és rekordok) - a sorok jellemzik az adott reláció egyedeit, az oszlopok az
egyes egyedek tulajdonságait
A B
a
b
c
d
e
f
g
1 2
34
5
6
- a leggyakrabban használt rendszerek a térfinformatikában 2.3. Adatmodellek: - megadni azokat a szabályokat, amelyek szerint a valós
világ entitásait úgy tudjuk digitális formába alakítani,
hogy a létrejött számokból, a szabályokat ismerve, vissza
lehessen állítani a kiinduló állapotot
valós világ adatmodell digitális állomány
- vektoros adatmodell - csillagkép játék
- raszteres adatmodell - torpedó játék
2.4. Térbeli objektumtípusok: 0 D - pont - point feature 1 D - vonal - line feature 2 D - terület, sokszög - polygon feature 3 D - test 2.5. Adattípusok: - térbeli információ - helyzet, alak, viszony
rétegekbe csoportosíthatók (layer, coverage) - leíró információ, attribútum adat 2.6. Adatok kapcsolása: - pontos - nem pontos - hierarchikus
- "fuzzy"
3. A raszteres adatmodell - szabályos rácson elhelyezkedő cellák, mátrix - számozás sorról sorra, bal felső sarokból - sor-oszlop száma hely, térbeli adat - cella értéke leíró adat, információ, attributum - a rendszer kitölti a teret - a cellák egy csoportja fedvényt alkot - megmondja, hogy mi található valahol - a lehető legegyszerűbb modell 3.1. A raszter létrehozása Talajtérkép, eredeti méret 800*500 m (rajzok) Állománytípusok (file type): - ASCII (American Standard Code for Information
Interchange) - minden karakternek kell 1 bájt (8 bit) (pl. A = 65 = 01000001, de 65 = 6 - 00000110 és 5 - 00000101), nem hatékony számok esetében, (pl. 30000 ASCII - 5 bájt, binárisan 2 bájt - 111010100110000). - Bináris (Binary) számok kódolása binárisan (0 és 1) - Tömörített bináris (Packed binary - run lenght
encoding) lehetséges ha sok azonos értéket tartalmazó cella van, 1. szám - futáshossz, 2. szám - érték.
- Négyágú fa (quadtree) Raszter előnyei: - Sok digitális adat van raszteres formában,
Távérzékelés - Műveletek elvégzése egyszerű
3.2. A cellák értékei: - a leíró információt hordozzák - felhasználó által meghatározott kód - valósághoz kapcsolódó érték (magasság, csapadék,
hőmérséklet, lejtő, kitettség stb.) Adattípusok (data type): Bájt (Byte) - egész szám 0-255 - 1 bájt a memóriában, csak bináris állomány, - tömöríthető ? Egész (Integer) -32768-tól +32767-ig - 2 bájt a memóriában, tömöríthető? Valós (Real) - ±1*10 38
- 4 bájt a memóriában, tömöríthető? 3.3. Térképfedvények:
Adatok egy csoportja, amely egy zárt területen belül minden egyes hely egy jellemző tulajdonságát tartalmazza
- minden adatfajta külön fedvényt kíván - egy adatbázis több (-tíz) fedvényt tartalmazhat - egy fedvényen belül csak egy adattípus lehetséges Tulajdonságok: a) felbontás - a cella mérete, oldalhossza (r)
X kiterjedés = r*C (oszlopok száma) Y kiterjedés = r*R (sorok száma)
r= X/C = Y/R "nagy felbontás kis cellaméret sok részlet sok cella nagy állomány" …és fordítva
b) tájolás
c) övezetek - folyamatosan kapcsolódó helyek, amelyek
azonos értékeket tartalmaznak - folt, régió, zóna, poligon, osztály (???) - nem minden fedvényen van övezet (???)
(DEM, távérzékelt adat…) 4. Térbeli műveletek alapjai feltétel: azonos méret, azonos felbontás 4.1. helyi műveletek, pontműveletek
az eredményfedvény celláinak értéke csak a bemenő fedvény(-ek) azonos celláinak értékétől függ
a) átkódolás - ASSIGN - azonosítók megváltoztatása (egész számok, övezetek, logikai kódolás stb.)
b) osztályozás - RECLASS - értékintervallumok átkódolása (valós szám, "folyamatos" fedvény, osztály)
c) fedvények metszése - OVERLAY - X - I. fedvény, Y - II. fedvény, Z - eredményfedvény Z = X+Y; Z = X-Y; Z = X*Y; Z = X/Y; Z = X-Y/X+Y; Z = XY;
Z = minimum; Z = maximum; Matematikai műveletek: SCALAR, IMAGE CALCULATOR Logikai műveletek: ÉS (AND) ?? VAGY (OR) ??? 4.2. műveletek közeli szomszédokon az eredményfedvény celláinak értéke a bemenő fedvény
azonos celláinak közvetlen szomszédaitól függ a) szűrés - FILTER - a raszter cellái fölött egy "ablak" (3x3, 5x5, 7x7) fut végig, középső cellájának értéke az ablakba eső cellák értéke alapján számolódik
pl. átlag (MEAN)
hatások: simítás, élkiemelés b) lejtés és lejtésirány (kitettség) csak ha a fedvény magasságokat tartalmaz SURFACE - SLOPE - fok, %
- ASPECT - irányszög (0-359, -1) 4.3. műveletek távoli szomszédokon az eredményfedvény celláinak értéke a bemenő fedvény
azonos celláinak távoli szomszédaitól függ a) távolság - DISTANCE b) védőövezet képzés - BUFFER c) láthatóság - VIEWSHED 4.4. műveletek az övezeteken a) terület - AREA b) kerület - PERIM
37 39
39
41
43
42
35
39
44
39.88
4.5. a fedvény tartalmának elemzése - statisztikai elemzések átlagok, gyakoriság, eloszlás, minimum, maximum - övezetek elemzése EXTRACT - feature definitin image - egy övezeteket tartalmazó
kép - image to be processed - folyamatos értékeket
tartalmazó kép 4.6. példa fakitermelésre alkalmas terület kiválasztása - követelmények: erdei fenyő, megfelelő vízelvezetés,
nem lehet 500m-nél közelebb víz, felbontás 500m. 1. tó 1 1 0 0 0 1 -tó
1 1 0 0 0 0 - nem tó 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2. növényzet 0 0 2 2 2 0 - nincs erdő 0 0 2 2 2 1 - lúc 0 1 1 1 2 2 - erdei fenyő 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3. talaj 0 0 2 2 2 0 -vizes 0 0 1 1 2 1 -roszz 0 0 1 1 2 2 - jó 0 1 1 1 2 1 1 1 2 2
5. A vektoros adatmodell • a legegyszerűbb elem a pont • vonal – pontok egyenes szakaszokkal összekötve • terület – vonalsorozatok határolják
• pont: 1,2; • vonal: 1,6; 3,8; 6,6; 10,8; • poligon: 2,2; 3,4; 7,5; 10,3; 8,1; 5,0; 4,2; 2,2; Szomszédos poligonok:
0 1
1
2
2 103
3
4
4
5
5
6
6 7
7
8
8
9 X
Y
0 1
1
2
2 103
3
4
4
5
5
6
6 7
7
8
8
9
A
B
C
X
Y
A – 1,3; 4,7; 5,5; 3,1; 1,3; B – 4,7; 9,7; 9,4; 5,5; 4,7; C – 5,5; 9,4; 9,1; 3,1; 5,5; Vektoros modell típusok 5.1.Spagetti modell – minden egyes vonalas objektumot egy, a vonal töréspontok koordinátáiból álló sorozat (adatmondat vagy sztring) ábrázol a memóriában hátrányok: - a koordináták keresése szekvenciális - területek digitalizálása, redundancia, egymáshoz való viszony - egymást metsző vonalas objektumok metszéspontjainak
meghatározása - elemzések nehezen végezhetők 5.2. Topológiai modell A geometriai topológia a téralakzatok azon tulajdonságait vizsgálja, melyek nem változnak az idomok szakadásmentes torzítása során. Ilyenek a szomszédság, folyamatosság, tartalmazás.
4,7-5,5 9,4-5,5
3,1-5,5
- a topológiai modell a topológiai törvényszerűségek kiaknázását
lehetővé tevő adat típusokat is értelmez. - a pontok a topológiai struktúra felépítésében játszott szerepük
alapján különböző típusokra oszthatók, ezek: a. önálló pont; b. lánc (ív) részét képező pont; c. csomópont
. - vonal: töréspont - csomópont, lánc - két csomópont között helyezkedik el és az egyik csomópontról a másikra mutat, azaz a lánc irányított. - poligon: - alkotó láncok meghatározott egymásutánja. - egy-egy lánc egyidejűleg két poligonnak is része, értelmezhető a lánc
leírásánál, irányítottságának megfelelően, a jobboldali illetve baloldali poligon fogalma is.
Ñ
Ñ
Ñ
Ñ
ÑÑ
Ñ
Ñ
Ñ
Ñ
Ñ
1
2
3
45
6
7
8
9
10
11
Ñ
Ñ
Ñ
Ñ
ÑÑ
Ñ
Ñ
Ñ
Ñ
Ñ
1
2
3
45
6
7
8
9
10
11