1

Doktori (PhD) értekezés

Csengeri János

2018

2

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

Hadtudományi Doktori Iskola

Csengeri János

A légi bázis mint műveleti képesség komplex vizsgálata,

szerepe a légi műveletekben

Doktori (PhD) értekezés

Témavezető:

Prof. Dr. Krajnc Zoltán ezredes

…………………………………..

Budapest, 2018

3

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS .............................................................................................................. 6

A téma időszerűsége, bemutatása, a témaválasztás motivációja .............................. 7

A tudományos probléma megfogalmazása .............................................................. 8

A kutatási hipotézisek meghatározása ..................................................................... 9

A kutatási célok megfogalmazása .......................................................................... 10

Az alkalmazott kutatási módszerek ........................................................................ 12

A téma szakirodalmi áttekintése ............................................................................ 13

Az értekezés felépítése ........................................................................................... 17

1. A LÉGI BÁZISOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ FOGALMAK

TISZTÁZÁSA, ELEMZÉSE ......................................................................... 19

1.1. Fel- és leszállóhely fajták az igénybevevő légijárművek jellege alapján .... 20

1.2. Fel- és leszállóhely fajták nyilvánosságuk szerint ...................................... 27

1.3. Fel- és leszállóhely fajták az alkalmazott repülési szabályok szerint.......... 29

1.4. Fel- és leszállóhely fajták a fel- és leszállópályájuk burkolata szerint ........ 32

1.5. Fel- és leszállóhely fajták a biztosított légiforgalmi szolgáltatás szerint .... 34

1.6. Műveletekbe bevonható fel- és leszállóhely fajták ..................................... 35

1.7. A bázis és különböző változatainak tartalma .............................................. 41

1.8. Részösszegzés ............................................................................................. 44

1.9. Részkövetkeztetések .................................................................................... 44

2. A LÉGIERŐ SZEREPE A HADVISELÉSBEN .......................................... 47

2.1. A legjelentősebb légierő gondolkodók ........................................................ 48

2.2. Légierő doktrínák ........................................................................................ 67

2.3. Részösszegzés ............................................................................................. 75

2.4. Részkövetkeztetések .................................................................................... 79

4

3. A LÉGI BÁZISOK GEOSTRATÉGIAI JELLEGE ................................... 82

3.1. A geopolitika és a geostratégia fogalmak megalapozásának története ....... 83

3.2. A nemzeti és tengerentúli katonai bázisokról .............................................. 94

3.3. Országhatáron túli katonai bázisok alkalmazása történelmi viszonylatban 96

3.4. Az országhatáron túli bázisok típusai, jellemzői ......................................... 99

3.5. Országhatáron túli katonai bázisok jelentősebb alkalmazói ...................... 101

3.6. Az országhatáron túli katonai bázisok harci támogató tényezői ............... 112

3.7. A légi bázis, mint hatékony erőkivetítési platform ................................... 113

3.8. Légi bázis hálózatok alkalmazása a közelmúlt légi hadjárataiban ............ 119

3.9. Részösszegzés ........................................................................................... 126

3.10. Részkövetkeztetések .............................................................................. 128

4. A BIZTONSÁG NÖVELÉSE A LÉGI BÁZISOKON .............................. 131

4.1. Az erők megóvása ..................................................................................... 132

4.2. Biztonsági kihívások békeidőben, hazai területen a légi bázisokon.......... 140

4.3. Pilóta nélküli repülő rendszerek alkalmazása a felkelők elleni

műveletekben ....................................................................................................... 148

4.4. Bázisok környezetének védelme ............................................................... 162

4.5. Részösszegzés ........................................................................................... 174

4.6. Részkövetkeztetések .................................................................................. 176

5. A LÉGI BÁZISOK HARCI KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓI ....................... 181

5.1. A befogadó nemzeti támogatás ................................................................. 181

5.2. A légi bázisok repülő csapatokat támogató képességei ............................. 185

5.3. Részösszegzés ........................................................................................... 193

5.4. Részkövetkeztetések .................................................................................. 194

ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................... 196

Összegzett következtetések .................................................................................. 196

A kutatási célkitűzésekkel kapcsolatos hipotézisek vizsgálata ............................ 203

5

Új tudományos eredmények ................................................................................. 207

A kutatás felhasználhatósága, ajánlások .............................................................. 208

A kutatási eredmények gyakorlati felhasználhatósága ........................................ 209

FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................ 210

FÜGGELÉKEK ..................................................................................................... 227

Képek, ábrák, térképek, táblázatok jegyzéke ....................................................... 227

Rövidítések jegyzéke ........................................................................................... 229

Társszerzői nyilatkozatok ..................................................................................... 233

Befogadó nyilatkozat ........................................................................................... 235

A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK ............... 236

A témával kapcsolatban tartott előadások tudományos konferencián ................. 241

6

„A tudomány legalapvetőbb gondolatai alapvetően egyszerűek, és

szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak.”

- Albert Einstein

BEVEZETÉS

A légierő alkalmazásának számos szószólóját ismerjük, és valamennyien fontos

részletet adtak hozzá az elmélethez, illetve nézeteik sok esetben egybevágnak.

Ezeket a hasonlóságokat sokszor „nem eredetiség”-ként szokás aposztrofálni,

azonban én úgy vélem, hogy ez adja a koherenciát az egyetemes légierő elméletben.

Az alapokat lefektető Giulio Douhet – Hugh M. Trenchard – William L. Mitchell

hármas, akik legjelentősebb kijelentése, hogy a légierő legfontosabb tulajdonsága,

hogy egyenesen az ellenség „szívébe” tud hatolni, így eredendően támadó szellemű

része a haderőnek és általa érhetőek el a kitűzött politikai célok. A II. világháború

idejéről származó legfontosabb gondolkodók Alexander P. de Seversky, aki egy

átfogó megközelítést ad Adolf Hitler és a III. Német Birodalom legyőzéséhez a

légierő által, illetve John C. Slessor, aki pedig visszalép a légierő hadászati

alkalmazásának vizsgálatától és a szembenálló szárazföldi erők ellen alkalmazandó

hadműveleti-harcászati támadást (légi lefogás, En.: Air Interdiction – AI) alapozza

meg nagy részletességgel és kiváló szakértelemmel. A kortársnak mondható

gondolkodók, mint John A. Warden, Philippe S. Meilinger, illetve Robert A. Pape

már nem a légierő alapfunkcióit, hanem hatékony, modern alkalmazását és az ehhez

szükséges komplex célpont-kiválasztási rendszert alkották meg. Az ő általuk kreált

sémák vezették sikerre az első öbölháború légi erőfeszítéseit, valamint az azt követő

légi háborúkat. Ebben az érában valósult meg szinte vegytisztán az, amit már a

kezdeti szószólók hangoztattak, hogy egy háború megnyerhető (az egyik fél akarata a

másikra kényszeríthető) csupán a légierő alkalmazásával.

Természetesen számos más nagyszerű teoretikus említhető még, személyesen (és a

szakirodalmat figyelembe véve) én mégis a fentieket tartom a legfontosabbaknak.

Azonban mindannak ellenére, hogy e férfiak nagyszerű gondolatokat alkottak, a

légierő fundamentumát, a repülés földi bázisát, a repülőterek, vagy mondjuk inkább,

légi bázisok szerepét alig tárgyalták a légierő elméleti vizsgálataik során. Helyenként

7

megemlítik ezeket, azonban jelentőségüket és mibenlétüket részleteiben nem

tárgyalják. Annak ellenére, hogy a katonai bázisok szerepének, jelentőségének ugyan

ebben az érában lényegében nem történik meg a tárgyalása (sokszor azonban, mint

célpont kategória szerepel), komoly irodalma van a katonai bázisok létesítésének,

geostratégiai jelentőségének. Úgy gondolom, hogy igen nagy jelentőséggel bír a

repülőtér, mint a légi hadviselésben résztvevő elem, melynek tárgyalására készülök.

Nemcsak hozzájárul és lehetővé teszi a légi műveleteket, hanem a szembenálló fél

szempontjából is elsődleges célpontként kellene e létesítményekre gondolnunk.

A TÉMA IDŐSZERŰSÉGE, BEMUTATÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS MOTIVÁCIÓJA

2009-ben légiforgalmi irányítóként végeztem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi

Egyetemen, azonban a repülés már előtte is foglalkoztatott. A szakirány választása

már az egyetemi felvételkor eldőlt számomra, már csak a tanulmányi

teljesítményemen múlott, hogy a választott területen folytathassam az egyetemet a

második évfolyam befejezése után. A végzést követően három évig szolgáltam

Szolnokon légiforgalmi irányítóként, ez idő alatt szakszolgálati engedélyt szereztem,

és I. osztályú légiforgalmi irányító minősítést nyertem. Már ebben a beosztásban

elkezdtem Debrecenben levelező tagozaton a logisztikai menedzsment mesterszakot,

melynek ideje alatt pályáztam a Nemzeti Kiválósági Programba, az Eötvös Loránd

Hallgató Ösztöndíjra „A katonai repülőterek civil-katonai közös felhasználása”

témával, melyet el is nyertem. Ekkor kezdtem tudományos alapossággal foglalkozni

a repülőterek mindenoldalú tanulmányozásával, az általános felépítésükön keresztül

a hadműveleti követelményeken át, a polgári-katonai kettős hasznosításukig.

A témaválasztás időszerűségét a következő adja: a hadviselés múlt századi és

jelenlegi arculatát tekintve megállapítható, hogy a siker kifejlesztésének meghatározó

szereplőjévé vált a légierő, azonban a megfelelő számú légi eszköz levegőbe

emelkedésének a biztosítása komoly feladat, ezért olyan képességű légi bázisra, de

még inkább légi bázisok hálózatára van szükség, mely képes ezt a követelményt

teljesíteni. A légierő geostratégiai szerepe tehát jelentős, ezzel együtt a légi bázisoké

is, melyek mibenlétét tárgyaló irodalmak az összefüggéseket nem tárják fel

teljeskörűen, hanem csak kisebb részterületeket vesznek csupán tekintetbe, a légi

bázisok jelentőségét nem ismerik fel.

8

A líbiai események kezelésére számos légi bázison állomásoztatták a

csoportosításban résztvevő repülőgépeket. Számuk a felajánlott mennyiség

kétszerese volt, ugyanis nem darabszámot, hanem üzemképes, bevethető

repülőgépeket garantáltak a műveletben résztvevő államok, melyek biztosítása

nagyobb eszköz létszámot igényelt. A légi járművek számára nemcsak a fel- és

leszállást kell a repülőtereknek biztosítania, hanem a bevetések közötti felkészítések,

újrafegyverzések helyszínét is, a légi mobilitási műveletek során adódó utánpótlás

(teheráru) és személyzet (utasok) be- és kirakására is alkalmasnak kell lennie,

továbbá egy sor feladatuk említhető lenne, amiket a későbbiekben fejtek ki.

Kijelenthetjük továbbá, különösen országhatáron túl, jellemzően műveleti területen,

hogy a légi bázisok kiemelt és elsődleges célpontok, akár tüzérségi és légi

eszközökkel is támadhatók.

PhD kutatásom során tehát a légi bázisok különböző aspektusát vizsgálom, mely

területet néhány éves kutatómunka után három területre osztok fel. Az egyik a

repülőterek, légi bázisok (vagy általánosan katonai bázisok) pozícionálása, amivel

egy állam nemcsak hazai, de esetleges országhatárain túli érdekszféráját is képes

lehet megóvni, ebben az esetben a légi bázisra, mint az ott települő repülő erő által

megvalósítható képesség-csomagra tekintek és ezáltal megállapíthatók a harci-, és

harctámogató képességei. A második a repülőterek azon szolgáltatásai, melyekkel a

légiközlekedés, illetve a légi műveletek megvalósítását teszik lehetővé, illetve

hatékonyságukat növelik. A harmadik terület pedig a biztonság, amely nélkül az

előző kettő tulajdonság/képesség nem aknázható ki, vagy nem valósítható meg.

A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA

Az alapvető tudományos probléma, hogy a légi bázisok hadelméleti jelentőségének

koherens és részletekbe menő, a hazai, magyar szempontokat a fókuszba helyező

tárgyalása ezidáig nem valósult meg. Ezek alapján úgy ítélem meg, hogy a vizsgált

témakör légierő hadelméleti területen is tudományos alapon nyugvó elemzéseket,

megállapításokat és következtetéseket igényel. A légierő gondolkodók műveikben

csupán magukat a légi műveleteket tárgyalják, az azokat lehetővé tevő platformok

funkcióit, jelentőségét nem bontották ki teljeskörűen.

9

A repülőtereknek óriási műszaki leíró irodalma érhető el, ezeknek azonban hadelméleti

vonatkozása jellemzően nincsen. Találkozhatunk továbbá egy harmadik megközelítéssel,

főleg a nemzetközi szakirodalomban, ami általában foglalkozik különböző államok

szempontjából az országhatárokon túl létesített katonai bázisokkal, viszont ezek az

irodalmak nem kifejezetten a légierő és a légi bázisok szempontjából vizsgálódnak,

jóllehet, e bázisok jelentős része légierő vonatkozású.

A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGHATÁROZÁSA

A téma előtanulmányozásán belül, illetve a kutatásaim alatt számos problémával

szembesültem, melyeket a következő feltételezésekkel fejezem ki:

Probléma: van-e olyan magyar nyelvű esettanulmány, disszertáció, folyóiratban

publikált szakcikk, szakértői elemzés, vagy szakirodalom, amely a légi bázisok

szerepével, mibenlétével, funkcióival, elemeivel koherensen és kiemelten

foglalkozik? Hipotézis: legalább is magyar nyelven nem megtalálható, de idegen

nyelven is csekély a légi bázisok és a légi hadviselés kapcsolatával átfogóan

foglalkozó tudományos értékű munka.

Probléma: megjelenik hazai, szövetségi és a Szövetség vezető nemzeteinek légierő

alapdoktrínáiban a légi bázis, vagy repülőtér, mint fontos hadviselő elem? Ha igen,

milyen minőségben? Hipotézis: a légierő doktrínák általában nem ismerik fel a légi

bázisok geostratégiai jelentőségét, erőkivetítési minőségét, a légi bázisok alapvető

determináns szerepét nem hangsúlyozzák.

Probléma: a légierő meghatározó szereplője a hadviselésnek, ennek ellenére a

légierő hadelméleti gondolkodás szintén csekély mértékben foglalkozik a légi

bázisok helyével, szerepével, annak ellenére, hogy ez képezi a kiindulópontot a

műveletekhez, biztosítja a felkészülés helyszínét, elhelyezkedésük meghatározhatja

(különösen országhatárokon túl) a légierő hatókörét, reakcióidejét. Hipotézis: az

országhatárokon túl létesített és részben a hazai területeken található légi bázisok

nem csupán a légi járművek fel- és leszállására alkalmas helyszínek, hanem fontos

geostratégiai hídfőállások, szerteágazó diplomáciai-, harci-, harci támogató- és harci

kiszolgáló funkciókkal rendelkeznek.

10

Probléma: a hazai, tehát országhatárokon belüli (nemcsak Magyarország esetében)

repülőtereken, légi bázisokon a repülő egységeket jellemzően homogén módon

szervezik (pl.: vadászrepülő ezred, bombázó ezred, stb.), a feladat végrehajtások

során azonban vegyes kötelékeket alakítanak ki, a különböző képességű repülőgépek

szinergiájára alapozva. Hipotézis: Az alkalmazott haditechnikai eszközök, a

harceljárás, valamint a szervezeti struktúra hatással bír egy konfliktus megoldásába

bevont légi bázisok területi eloszlására, számára, támogató képességire.

Probléma: ugyan fellelhető a légi bázisok repülést és művelet végrehajtást lehetővé

tevő és támogató elemei a szakirodalmakban, és általában olvashatunk a biztonságot

növelő megoldásokról, az erők megóvása feladatkörről, ezeket teljes körűen

összefoglaló tudományos munka eddig nem született. Hipotézis: a légi bázisoknak

nemcsak az elhelyezkedése és az ott települő erők harci potenciálja meghatározó,

hanem egyéb fontos elemekkel is rendelkeznek, amik lehetővé teszik a műveletek

hatékony végrehajtását, valamint szintén fontos funkciókkal bírnak, amelyek

előbbiek épségét, biztonságát, használhatóságát teszik lehetővé. A dolgozat

hangsúlyos célkitűzése, hogy a repülés- és művelettámogató tényezőket, a

biztonságot és üzemkészséget szavatoló funkciókat, továbbá a befogadó nemzeti

támogatás során a küldő és a fogadó fél felelősségeit is részleteiben tárgyalja.

A KUTATÁSI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA

Kutatásaim célja, hogy a légi bázisok felépítéséről, képességeiről, jelentőségéről,

mint komplex jelenségről átfogó képet adjak. Vizsgálni fogom a légi bázisok

pozícionálását, geostratégiai jelentőségüket; a harci-, a harctámogató-, illetve a

harckiszolgáló képességeit; valamint az erőket megóvó képességeiket.

A fenti célok elérése érdekében:

Az értekezés elején fejezetenként röviden elvégzem a téma szakirodalmi

áttekintését;

Annak érdekében, hogy tisztázzam azt a feladatrendszert, amihez a légi

bázisok alapot kell biztosítsanak, részleteiben áttekintem a légi hadviselésben

betöltött szerepét. Ezt kétfajta megközelítésből teszem meg, egyrészt

áttekintem a legjelentősebb légierő gondolkodók nézeteit, akik meghatározó

11

formálói voltak a légierő alkalmazására és a légi hadviselés alakulására,

illetve megvizsgálom a legjelentősebb légierő doktrínákat, amelyek rögzítik a

légi hadviselés-elmélet jelenkori állását;

Újfajta megközelítést, szemléletmódot kívánok meghonosítani a légi

bázisokkal (és ezen keresztül általánosságban a katonai bázisokkal)

kapcsolatban, miszerint e létesítmények nemcsak a repülőeszközök fel- és

leszállásainak, földi kiszolgálásuknak és karbantartásuknak helyszínei, hanem

erőkivetítési platformok, a légierő (és általában a haderő, ezáltal az állam)

erőtöbbszöröző eszközei. E cél elérése érdekében kifejtem továbbá a légi

bázisok geostratégiai vonatkozásait és jelentőségét;

Ahhoz, hogy a légi bázisok a fenti funkciót elláthassák, biztonságos

objektumoknak kell lenniük, mint pedig közismert, a biztonságnak

nagyszámú aspektusa megkülönböztethető. Az értekezésben három

megközelítést emelek ki, melyek a terület nagy részét lefedik. Megvizsgálom

a légi bázisok erőket megóvó tevékenységkörét, amely funkciók segítségével

magas szintű üzemképesség-fenntartás biztosítható; a békeidőben, nem

műveletei területen elhelyezkedő légi bázisok/repülőterek biztonsági

kihívásait és az azokra adható válaszokat; illetve műveleti területen a bázisok

környezetének védelmi lehetőségeit, különös tekintettel a távirányított repülő

rendszerek felhasználására a védelmi mechanizmusban;

Továbbá, mivel egy átfogó értekezést kívánok készíteni, megvizsgálom és

összegzem a légi bázisok harci kiszolgáló elemeit, melyek lehetővé teszik a

repülőeszközök üzemeltetését, karbantartását, felkészítését és kihelyezését,

továbbá biztosítják a bázisokon a művelettervezéshez és irányításhoz

szükséges infrastruktúrát, mindezek által a légi műveletek eredményes

végrehajtását;

Az értekezés végén pedig összegzem kutatásaimat, levonom az összegzett

következtetéseimet és vázolom a tudományos eredményeimet.

12

AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK

A disszertáció kutatási módszereinek alapvető követelménye a valóság helyes

visszatükrözése. A kutatás alatt megkísérlek új összefüggéseket felismerni, ezért a

kutatás egyik részét alapkutatásként,1 és hiánypótló munkaként határoztam meg. Az

értekezés nagyobb részében a már meglevő tudományos eredményekre alapozva

keresem azok hasznosítási lehetőségeit a témával kapcsolatos feladatok

megoldásában, vagyis a kutatás jelentősebb része alkalmazott kutatás.2 A kutatási

módszerek megválasztásánál a különös (részleges) módszerek közül több fajtát is

alkalmaztam.

A légi bázisok vizsgálatánál a kiinduló állapot meghatározásához adatokat

gyűjtöttem, a lényeges tulajdonságokat, az ismertetőjegyeket, a strukturális elemeket,

az egyes kapcsolatokat elemeztem (analízis).3 Az elemzések után az analízis által

feltárt lényeges kapcsolatokat összegzem, és viszonyítom az egész rendszerhez

(szintézis). A rendelkezésre álló egyes tapasztalatok feldolgozásából és az elemzések

adat-, illetve hipotézishalmazából, kiegészítő elméletekből és feltevésekből

következtetéseket vonok le (indukció). Az általános jelenségekből következtetéseket

vonok le a légi bázisokra vonatkozóan (dedukció). Az összhang, megfelelés elvét

alkalmazom a tanulmányban, mely szerint: „az új elméletek megjelenése nem teszi

értéktelenné a korábban igazolt elméleteket, hanem csak azok érvényességi körüket

szűkíti le, az utóbbiak az előbbiek határeseteivé válnak.”4

A kutatási eredményeim alapján a már meglévő nemzetközi és hazai tapasztalatokból

kiindulva a gyakorlatban hasznosítható eredményeket fogalmazok meg. A feltáró

módszert alkalmazva, dokumentumokat elemzek, valamint felhasználom

megfigyeléseimet.

A kutatás során a megszerzett információkat ellenőriztem, előadásokon,

konferenciákon vettem részt. Magyar és idegen nyelvű doktrínákat, szabályzatokat,

tanulmányokat, PhD értekezéseket, jegyzeteket, monográfiákat, nemzetközi és hazai

1 GŐCZE István: A tudományelmélet és kutatásmódszertan alapjai, Budapest, ZMNE, Katonai

Stratégiai Tanszék, 2010. p.34. 2 Uo. p.35. 3 GŐCZE István: A tudományelmélet és kutatásmódszertan alapjai, Budapest, ZMNE, Katonai

Stratégiai Tanszék, 2010. p.45. 4 Uo. p.22.

13

tudományos folyóiratokban megjelent cikkeket, interneten fellelhető tudományos

igényű tartalomszolgáltatók cikkeit tanulmányoztam.

A TÉMA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉSE

Mindenek előtt áttekintést adok a tárgyalt témát érintő, tárgyaló szakirodalmak

között. Bemutatom a fellelhető hazai forrásokat, de sok esetben főként külföldi

munkákra tudok támaszkodni, elsősorban angol nyelvűekre. A kutatás korlátai, a

titokvédelemmel összefüggő jogszabályok előírásai és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Doktori Szabályzatában rögzítettek miatt, a felhasznált források között minősített

információkat nem használtam fel. A téma feldolgozása alatt tanulmányoztam magyar és

külföldi (amerikai, brit, kanadai, ausztrál, NATO) nyílt forrású doktrínákat, és

szabályzatokat. Releváns tanulmányokat, PhD értekezéseket, jegyzeteket,

monográfiákat, nemzetközi és hazai tudományos folyóiratokban megjelent cikkeket,

interneten fellelhető tudományos igényű tartalomszolgáltatók cikkeit vizsgáltam és

elemeztem.

A fel- és leszállóhelyek bemutatásakor és kategorizálásakor, valamint a legfontosabb

fogalmak meghatározásakor a legalapvetőbb szakirodalomnak a Nemzetközi Polgári

Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944.) 14. függelék (Annex) I. és II. kötete,

illetve az ezekben felsorolt kapcsolódó dokumentumok tekinthetőek,

megkerülhetetlen forrás továbbá az 1995. évi légügyi törvény is. Fontos az ICAO

Doc 9150, mely a STOLport-ok alapdokumentuma, ezen repülőtér kategória

meghatározásához a NATO fogalom és meghatározásgyűjteményét is felhasználtam,

illetve a pilóta nélküli repülő rendszerek vonatkozásában a Szolnokon található

Katonai Repülő Intézet munkatársainak publikációját is alapul vettem. Habár

szakirodalmi besorolása alapján nem tekinthető tudományos műnek, alapossága okán

tanulmányozni érdemes Mudra Isván repülterekről és azok berendezéseiről készített

jegyzetét. A műveletekbe bevonható kategóriáknál NATO és USA légierő

dokumentumokat, szabályzókat használtam fel. A bázis, légi bázis, országhatáron túli

katonai bázis fogalmak meghatározásához pedig számos lexikont, illetve ugyancsak

a NATO alapvető fogalom és meghatározásgyűjteményét, valamint egyéb hasonló

dokumentumokat is tanulmányztam, melyekben azonban nem találtam releváns

kifejezéseket. A különböző fel- és leszállóhely kategóriák szemléltetéséhez

internetről letölött képeket használtam fel.

14

A légierő hadviselésben betöltött szerepének bemutatásakor elsőként a legfontosabb

légierő teoretikusokat veszem számba, akik munkásságának feldogozásához

amennyiben volt rá lehetőség, primer forrásból dolgoztam, tehát az adott gondolkodó

saját szerzésű írását használtam fel. Ezeken kívül hazai és idegen nyelvű könyveket

és folyóiratcikkeket is elemeztem, Krajnc Zoltán és alkalmi szerzőtársai számos

légierő gondolkodó munkásságát nagy alapossággal feldolgozták, melyekből jelen

értekezésben igyekeztem csupán a leglényegesebb gondolatokra szorítkozni. A légi

hadviselés mai állását vizsgálandó az elérhető és legfontosabb alapvető légierő

doktrínákat tekintettem át, úgy mint: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült

Királyság, NATO, továbbá a hazai légierő doktrínát is megvizsgáltam.

Az ötödik fejezetben a légi bázisok geosrtégiai jelentőségét tárgyalom, melynek első

alfejezetében a geopolitika és geostratégia alapvetéseit összegzem. Ezen

összegzéshez a Geopolitikai Szöveggyűjteményből feldolgoztam a német, az

angolszász és a francia geopolitika klasszikusait, továbbá orosz szerzőktől is

idéztem, valamint egyéb hazai szerzők könyvét is feldolgoztam, úgy, mint Bárdos-

Féltoronyi Miklós, Szilágyi István és Gazdag Ferenc. A hazai geopolitikai

gondolkodás témakörében mindenképpen megemlítendő még Siposné Kecskeméthy

Klára és Nagy Miklós Mihály kiemelkedő munkássága, akik együtt és külön-külön is

jelentős, átfogó és specifikus tanulmányokat készítettek a témakörben. Könyveik és

publikációik közül nehéz lenne kiemelni néhányat, a kutatók vagy érdeklődők a többi

között találhatnak tőlük egyes államok, térségek specifikumait, különböző

gondolkodási közelítéseket, vagy a geopolitika, katonaföldrajz kérdéseit vizsgáló

munkákat is.

Az úgynevezett tengerentúli bázisokról történő alfejezetekhez felhasznált írások

zömében angol nyelvűek, többnyire folyóiratcikkek, de vannak köztük könyvek,

tanulmányok, internetes újságcikkek és állami kimutatások is. Míg a tengerentúli

bázisoknak jelentős angol nyelvű irodalma lelhető fel, addig hazánkban ilyen témájú

írásokat nehéz fellelni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi

Kutatóközpont gondozásában, Varga Gergelytől jelent meg egy tanulmány, mely az

USA jelenlétét vizsgálja a csendes-óceáni térségben, valamint angol nyelven, a

Külügyi és Külgazdasági Intézet keretében Vörös Gábor az USA erőkivetítéséről

értekezik. Erőkivetítés témakörben, mely szorosan kapcsolódik az országhatárokon

túli bázisok tárgyalásához, Kaiser Ferenc munkáját használtam fel. A légi bázis

15

hálózatok alkalmazási módjainak elemzéséhez a tárgyalt konfliktusokat feldolgozó

könyvek releváns adatait gyűjtöttem ki, és dolgoztam fel. Az adatok

felhasználásával, a Google Maps alkalmazás segítségével térképen jelenítettem meg

a konfliktus területhez képest a légi bázisok elhelyezkedését.

A légi bázisok védelmi és biztonsági aspektusait tárgyaló fejezetben elsőként az erők

megóvása feladatkörrel foglalkozom. Ehhez főként a NATO releváns doktrínáját

dolgoztam fel, illetve folyóiratcikkeket is áttekintettem. Az erők megóvása feladatkör

számos elemét tárgyalja a hazai szakirodalom, jelen értekezésben nem kívánok egyik

területtel sem részleteiben foglalkozni (csupán az erők megóvásáról önmagában is

születhetne disszertáció), a dolgozatban mindössze a feladatkör keretrendszerét

tervezem bemutatni. A légi bázisok biztonsági kihívásaival békeidőben, hazai

területen foglalkozó alfejezet kidolgozásához már jóval gazdagabb irodalom-halmazt

dolgoztam fel. Számos hazai és külföldi folyóiratcikket, ICAO ajánlásokat és

dokumentumokat, ITDK dolgozatot és nagyobb számú internetes forrást,

legfőképpen a repülőtéri védelmi megoldások bemutatásakor, a repülésbiztonság

területén megkerülhetetlen Dudás Zoltán kutatása. A fejezet harmadik részében

ugyancsak hazai és nemzetközi forrásokból dolgoztam. Immár meghatározó a pilóta

nélküli repülő rendszerek tudományos vizsgálatában a korábban is említett Katonai

Repülő Intézet, jelen alfejezetben felhasználom Palik Mátyás releváns könyvét.

Kiemelem még Makkay Imre, Varga Attila Ferenc és Szternák György

folyóiratcikkeit, melyekből fontos adalékokat emeltem ki az értekezés írásakor. Igen

hasznos és alapos tanulmányok kerültek továbbá viszgálatra a NATO

Összahderőnemi Légierő Kompetencia Központjának gondozásából is. A drónok

elleni védekezés feldolgozásakor legfőképpen az ilyen megoldásokat kínáló cégek

weblapjait tekintettem át, mint elsődleges forrásokat, azonban Makkay Imre

publikációja is nagyon informatív a témában. A negyedik alfejezet kifejtéséhez ismét

kevés hazai forrás található, ezek is még a 2000-es évek előtt születtek. Legfőképpen

a ballon gyártók honlapjairól, illetve külföldi publikációk segítségével dolgoztam fel

a témát.

Az utolsó tárgyaló fejezetben a légi bázisok harci kiszolgáló funkcióinak kifejtéséhez

ugyancsak külföldi publikációkat, valamint főként a NATO doktrínáit és egyéb

dokumentumait használtam fel: a befogadó nemzeti támogatás-, a légierő logisztikai-

, a légi- és űrdoktrínát, valamint a vonalkódokat illetve az egységcsomagképző

16

megoldásokat tárgyaló dokumentumokat. A hazai példák bemutatásához az internet

segítségével kerestem információt, úgy, mint a SAC program honlapja, illetve a

Honvédelmi Minisztérium hivatalos oldala.

Sok irodalmat említhetnék még, amelyek formálták a gondolataimat, látásmódomat,

azonban ezen irodalmakból nem idézek, illetve gondolatot egyebekből nem emeltem

át.

E rövid alfejezet végén kívánom meghatározni továbbá, hogy az értekezésben milyen

témákat szeretnék elkerülni. A dolgozat igyekszik nem műszaki jelleget ölteni, tehát

főként hadelméleti, nem műszaki szempontból vizsgálja a légi bázisokat,

repülőtereket. A dolgozat egyik fő célja, hogy megalapozza a légi bázisok

szemléletének keretrendszerét, ezért egyes területeket kevésbé mélyen tárgyal, hiszen

például az erők megóvásának és általában a biztonsági kérdéseknek számtalan

megközelítésük létezik, melyeket úgy gondolom, jelen dolgozatban kifejteni nincs

lehetőség.

Nem tárgyalom továbbá a repülőgép hordozó hajókat, amelyek azonban szintén

fontos elemei az erőkivetítésnek. Olyan államok esetében, amelyek elő tudják

állítani, fenn tudják tartani és üzemeltetik ezeket az eszközöket, a repülőtér-

hálózatok fontos kiegészítő elemei lehetnek, illetve a később, légi hadjáratokra

hozott esetekben is a többségnél előfordult az alkalmazásuk. Nem vonom be a

vizsgálat körébe ezen eszközöket, mint kiegészítő megoldásokat, mert érdemleges

tárgyalásukhoz még egy külön fejezetre lenne szükség. A kutatásaim későbbi

részében azonban tervezem részletes bemutatásukat, hasonlóan hadelméleti és

geostratégiai szempontból, mint jelen esetben a légi bázisok kapcsán.

Ugyancsak nem kívánok foglalkozni a légiforgalmi irányítás kérdéskörével, valamint

a távirányított repülő rendszerek e folyamatokba történő integrálásával. A

témakörben számos publikáció készült a Katonai Repülő Intézet kutatási projektjei

keretében, melyekben részletesen megvizsgálták a területet, illetve szimulációkkal

támogatott kutatásokat is végeztek.

17

AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE

A bevezetésben kitérek a téma időszerűségére, helyére és szerepére a

hadtudományban és a légierő hadelméletben. Röviden vázolom az értekezés tervezet

és a témafeldolgozás célkitűzéseit. Ismertetem a célok elérése érdekében alkalmazott

kutatási módszereket, a kutatási téma vizsgálati szempontjait. Meghatározom a

kutatási módszereket, valamint a felhasznált forrásokat.

Elsőként a szükséges fogalmak meghatározását hajtom végre, nagy hangsúlyt

fektetve a leszállóhely fajtákra, ami a légi bázis lényegét adja, majd a légi bázis

kifejezést is feltöltöm tartalommal.

Áttekintem a téma elméleti, és történeti hátterét, tanulmányozom a témához

kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmat (könyvészeti anyagokat, tudományos

cikkeket, doktrínákat, és szabályzatokat).

Annak érdekében, hogy a légierő hadelméleti gondolkodáson belül meghatározzam a

légi bázisok helyét és szerepét, alapos áttekintést teszek a különböző légierő

alapdoktrínák között, amelyek rögzítik a légierő hadelméleti gondolkodás mai

állását.

Ezt követően meghatározom a légi bázisok szerepének legmagasabb értelmezési

szintjét, amit én a geostratégiai szerepükben, valamint az erőkivetítés lehetőségében

látok. A fejezetet a geostratégiával és erőkivetítéssel kapcsolatos elméleti

áttekintéssel kezdem, majd a légi bázisok ilyetén jellegét világítom meg.

A következő önálló fejezet a biztonság különböző aspektusainak és a

működőképesség fenntartásának módszertanát mutatja be az erők megóvása

feladatkör részletezésével.

Az utolsó fejezetben a hatékony légiforgalom megvalósítását és támogatását,

valamint a műveletek végrehajtását lehetővé tevő elemeket, azaz a légi bázisokon

megjelenő harci kiszolgáló elemeket tárgyalom.

Valamennyi fejezetet külön-külön összegzem, és részkövetkeztetéseket vonok le az

elemzett témával kapcsolatban.

18

Az értekezés tervezet zárófejezetében összegzem a téma feldolgozásával felmerült

problémákat és a megoldásra tett javaslatokat, illetve meghatározom a kutatás

tudományos eredményeit. Ajánlást teszek a dolgozat eredményeinek felhasználására.

Az értekezés tartalmi részét a fehasznált irodalomak jegyzéke követi és a témával

kapcsolatos publikációk jegyzéke zárja.

19

1. A LÉGI BÁZISOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ FOGALMAK TISZTÁZÁSA, ELEMZÉSE

Az értekezést elsőként az általam legfontosabbaknak tartott fogalmak

meghatározásával kezdem, melyben nagy hagsúlyt fektetek a fel- és leszállóhelyek

fajtáinak megkülönböztetésére, amelyek a légi bázis központi elemét fogják képezni,

és köré, vagy mellé szerveződnek a bázis további elemei. A fel- és leszállóhely fajták

részletezésén túl keresem a megfelelő meghatározást a ’légi bázis’ kifejezésre is,

továbbá az úgynevezett ’tengerentúli bázis’ kifejezésre.

A légi járművek biztonságos fel- és leszállására, illetve kiszolgálására kialakított

területek, létesítmények nagy változatosságot mutatnak. Számos kategória és

szempont szerint lehet rendszerezni a légijárművek fel- és leszállóhelyeinek fajtáit,

igyekeztem a legmarkánsabb csoportosításokat megragadni. Olyan fő szempontokat

sorakoztattam fel, amelyek egy része általánosnak mondható, viszont az óriási

dokumentumhalmazban úgymond „szétszórva” lelhetőek fel; illetve olyanokat is,

amelyek csoportba rendezik a nem nevesített, csupán szabályzókkal körülhatárolt fel-

és leszállóhelyeket.

Ugyan mindegyik típusról külön tanulmányt lehetne készíteni, jelen fejezetben

különböző szempontok alapján csoportosítom a légijárművek számára kialakított fel-

és leszállóhely fajtákat az áttekinthetőség érdekében. A légijármű kategóriákat

illetően szűkítem a feldolgozott területet, munkámban azoknak a légijárműveknek a

fel- és leszállóhelyeit tekintem át, amelyek fel- és leszállása szárazföldről/re történik,

illetve repülési jellemzőik, vagy az igényelt földi kiszolgálásuk jellege alapján

(viszonylag) kiépült infrastruktúra biztosítása szükséges.

Egyelőre szándékosan kerülöm a repülőtér kifejezést, ugyanis, amint látni fogjuk,

nem csak a merevszárnyú repülőgépek kiszolgálására terveznek fel- és

leszállóhelyeket, mely esetben a repülőtér fogalom főként ezek fogadására utal,

hanem forgószárnyas légijárműveknek is, ez jellemzően már más megnevezést fog

kapni.

20

1.1. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK AZ IGÉNYBEVEVŐ LÉGIJÁRMŰVEK JELLEGE ALAPJÁN

Ez a kategória olyan fel- és leszállóhelyeket foglal magában, amelyek légijármű

konstrukciók szerint különülnek el (főként a két legkarakteresebb csoport, a merev-,

illetve a forgószárnyas kialakítást szem előtt tartva), továbbá még egy repülési

jellemző alapján megkülönböztetett fajtát takar.

A legalapvetőbb szakirodalma a következő kategóriáknak a Nemzetközi Polgári

Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944.) 14. függelék (Annex) I. és II. kötete,

illetve az ezekben felsorolt kapcsolódó dokumentumok. Kiemelem még az ICAO5

Doc 9150-et, mely a később ismertetett STOLport-ok alapdokumentuma, ezt a

repülőtér típust más dokumentum nem tárgyalja.

1.1.1. REPÜLŐTÉR6

A légijárművek legáltalánosabb, legjobban ismert fel- és leszállóhely kategóriája, az

effajta asszociációk legközhelyesebb képzete. Sok jelzőt, vagy tulajdonságot lehetne

most felsorolni mellette, jelen esetben kiemelendő, hogy forgalmát elsősorban a

merevszárnyú repülőgépek alkotják, létesítményei, berendezései és közlekedési

felületei elsősorban ezeknek a kiszolgálását hivatott ellátni, de gyakran előfordul itt a

forgószárnyas repülő technika is.

Jellemző rájuk az egy vagy több, párhuzamos vagy keresztező irányú, különböző

hosszúságú, és megfelelő teherbíró képességű fel- és leszállópálya; az ezeket a

várakozási felületekkel, utas kiszolgáló, karbantartó létesítményekkel összekötő, a

forgalomáramlást segítő gurulóút hálózat; továbbá a navigációs és a leszállást segítő

berendezések, szabványosított jelek, jelzések, jelző berendezések, stb.

Valamennyi repülőtér típusra jellemzőek a legkülönbözőbb, és gondosan

megtervezett repülőtéri szolgálatok: a légiforgalmi szolgálatok, repülésmeteorológiai

szolgálat, földi kiszolgálás, repülőtér karbantartás, a repülőtéri előterek szolgálatai,

tűzoltó és egészségügyi szolgálatok, stb.

5 International Civil Aviation Organisation – Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az Egyesült

Nemzetek repüléssel foglalkozó szervezete, alapítva: Chicago, USA, 1944., tagállamok száma:

191. 6 Aerodrome, Airport, Airfield

21

Valamennyi repülőtér típusra jellemzőek a legkülönbözőbb, és gondosan

megtervezett repülőtéri szolgálatok: a légiforgalmi szolgálatok, repülésmeteorológiai

szolgálat, földi kiszolgálás, repülőtér karbantartás, a repülőtéri előterek szolgálatai,

tűzoltó és egészségügyi szolgálatok, stb.

1.1.2. HELIKOPTER FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY7

A A heliportok kimondottan a helikopterek fogadására alkalmas fel- és

leszállóhelyek8. A helikopter repülőtér elnevezés a méreteket illetően megtévesztő

lehet, ugyanis ezen létesítmények esetében a legtöbbször nem szükséges olyan

léptékben gondolkodnunk, mint a korábbi kategóriánál, sőt gyakran „egy

helkopternyi” területet takar. Továbbá az elnevezést illetően, amennyiben az angol

bővebb nevezéket lefordítjuk, kapjuk a ’helikopter repülőtér’ kifejezést, azonban itt

nem repülőgépek fel- és leszállóhelyéről beszélünk, tehát maradnék a ’heliport’

megnevezésnél. A heliportok gyakran csupán egyetlen fel- és leszállóhelyből

(földetérési és elemelkedési terület – Touchdown and Lift-Off Area – TLOF9), és a

hozzá csatolt állóhelyekből, továbbá az esetleges kiszolgáló létesítményekből állnak.

Kötelező ezeknél is, mint a hagyományos repülőterek esetében a megfelelő

akadálymentesítés, fény és burkolati jelzések, szélirány jelző, stb.

Heliportokat találhatunk külvárosi területeken, önálló létesítményként; hagyományos

repülőterekhez csatolva; katonai felhasználásút; illetve megtalálhatóak a városok

szívében is (1. kép).

7 Heliport – Helicopter airport 8 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. p.1.1. 9 Uo.

22

1. kép: Heliportok: önállóan (bal fent), repülőtérhez csatolva (jobb fent), katonai

felhasználású (bal lent), város központi részén (jobb lent)10

A szakirodalom11 a heliportok négy fajtáját különbözteti meg:

1. Felszíni helikopter repülőterek12: az 1. képen csak ilyen típusok láthatóak,

ezek akár szárazföldi, akár vízfelszíni létesítmények is lehetnek;

2. Emelt szinten létesített helikopter repülőterek13: Szárazföldön, talajszint felett

levő emelt szerkezeten kialakított forgószárnyas légi-jármű leszállóhely14 (2.

kép fent);

3. Fedélzeti helikopter fel- és leszállóhelyek15: Úszó vagy rögzített vízi

szerkezeten a forgószárnyas légijárművek üzemeltetésére létesített

leszállóhely16 (2. kép bal alul);

10 http://www.nwhelicopters.com/hfs/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=70

http://www.peekhelicopters.co.uk/aerodrome_information_airfield_maps/london_heli_port_large.j

pg

http://www.alamy.com/stock-photo-aerial-view-above-western-army-national-guard-aviation-

training-site-21260246.html

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/15/Flughafen_Kiel_EDHK_und_Heliport_ET

MK_a.JPG; letöltve:2016.04.04. 11 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. 12 Surface Level Heliport 13 Elevated Heliport 14 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. p.3.2.

23

4. Hajón létesített helikopter fel- és leszállóhelyek17: némi átfedés található az

előző fajtával, ugyanis úszó létesítmény hajó is lehet, de míg az előző fajta

építményekre vonatkozik, jelen esetben vízi járművekre, és az ezek

fedélzetén (általában orrán vagy tatján) elhelyezett helikopter

leszállóhelyekre (2. kép jobb alul).

2. kép: Emelt szinten létesített heliportok (fent), Helideck (bal alul), Shipboard

Heliport (jobb alul)18

1.1.3. RÖVID FEL- ÉS LESZÁLLÓ ÚTHOSSZÚ REPÜLŐTÉR19

A A típus alapdokumentuma az ICAO Doc. 9150, melyben elismerik, hogy az

ICAO-nak nincs egyértelmű meghatározása sem a STOLport-okra, sem a STOL

légijármű kategóriára. Némi iránymutatást a STOLport-ok mibenlétére azért kapunk

a legfontosabb repülőtéri létesítményt, a futópályát illetően, ami szerint ezek olyan

15 Helideck 16 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. p.3.3. 17 Shipboard Heliport 18 http://www.365design.in/helipad-consulting/helipad-consulting;

http://www.helitecnica.com/helidecks-offshore.php;http://www.helitecnica.com/helidecks-

offshore.php; letöltve: 2016.04.04. 19 STOLport – Short Take-Off and Landing Airport

24

repülőterek, melyek tervezési repülőgépeinek (amely típusnak alapvetően a repülőtér

épült) a referencia futópálya hosszúságuk nem több, mint 800, a szárny

fesztávolságuk, mint 26, illetve a főfutómű fesztávolságuk, mint 9 méter20. A STOL

légijármű kategória meghatározásához NATO dokumentumhoz fordulhatunk további

segítségül, az AAP-6 2014-es kiadása szerint: olyan repülőgép, amelyik a felszállás

megkezdésétől számítva 450 méteren (1.500 lábon) belül átrepül egy 15 méter (50

láb) magas objektum fölött, illetve leszálláskor egy 15 méter (50 láb) magas

objektum fölött átrepülve 450 méteren (1.500 lábon) belül képes megállni.21

Egy kevéssé elterjedt, így unikálisnak mondható fajtáról beszélünk, amely a

repülőgépek fel- és leszállási úthosszát megrövidítő különleges műszaki megoldással

nem bír, egészen egyszerűen viszonylag rövid futópályával rendelkezik (pl. a 3.

képen szereplő STOLport). Ezt a repülőtérfajtát általában kisebb maximális felszálló

tömegű repülőgépek kiszolgálására tervezik, így maximum regionális szerepet

tudnak játszani, ha a térségben betöltött szerepüket keressük.

Ebben a koncepcióban azonban felfedezhetünk lehetőségeket, gondolok itt a

nagyvárosokban emelt szinten (épületek tetején) létesíthető merevszárnyú

repülőgépek fogadására alkalmas leszállóhelyre. A hasonló repülőteret el lehet látni a

repülőgép hordozó hajókról már jól ismert katapult és elkapó berendezésekkel,

amelyekkel az egyébként rövid leszállópályákra leszállni alkalmatlan repülőgépeket

is képessé tennék a használatára, ez lehetőséget biztosíthatna akár egy város szívében

elhelyzkedő katonai bázison az egyébként helikoptereknél gyorsabb, de helyigényes

repülőgépek fogadására. Továbbgondolva pedig egy arra megfelelő épület tetején

egy gyorsan telepíthető platformról akár nagyobb méretű pilóta nélküli légijárművek

üzemeltetésére is adódhatna lehetőség a városközpontból, gyorsabb és rugalmasabb

jelenlétet biztosítva ezzel.

20 ICAO Doc 9150 STOLport manual. 2nd edition, Montréal, 2002. 21 AAP-06 NATO Glossary of Terms and Definitions. Brüsszel, NATO NSA, 2014. p.2-S-7

25

3. kép: STOLport (a pályairányt jelző kétjegyű szám alatt a burkolati jelzés felhívja a

pilóta figyelmét a rövid rendelkezésre álló leszálló úthosszra)22

1.1.4. MAGASHEGYI REPÜLŐTÉR23

Bár a logikai keretbe nem fér bele, ugyanis az igénybevevő légijárművek jellege nem

teszi indokoltnak hozni, a margón megemlítem az úgynevezett ’altiport’-okat (4.

kép).

Megkülönböztetettségét földrajzi elhelyezkedése adja, ezeket a repülőtereket ugyanis

magashegyi körülmények között hozzák létre. A legfontosabb tényező, amit a

pilótának figyelembe kell venni az ide érkezéskor és induláskor, az a magasság miatt

jelentkező levegő sűrűség csökkenése. Ez (negatív) hatással van a hajtóművek

teljesítményére, illetve a szárnyakon képződő felhajtóerőre is, mely változásokra

mind fel- és leszálláskor számítania kell a légijármű vezetőjének.

4. kép: Altiportok (balra: Altiport Henri Giraud, Alpe d'Huez, Franciaország; jobbra:

Altiport Churchevel, Auvergne-Rhône-Alpes, Franciaország) 24

22 http://www.disboards.com/threads/walt-disney-world-stolport-kevin-mentioned-today.3402464/;

letöltve: 2016.04.04. 23 Altiport

26

1.1.5. UAV25/UAS26 REPÜLŐTÉR

A fedélzeti személyzet nélküli repülés – vagy nevezzük bárhogy is – térhódítása

elvitathatatlan. A fel- és leszállóhely követelményeik egyelőre nem tették

szükségessé, hogy a fenti alpont nevében szereplő kategória széles körben

elterjedjen, bár példát már tudnánk hozni rá27.

A pilóta nélküli légijárművek repülése mindig hordoz egyfajta többlet kockázatot a

hagyományos repüléssel szemben (adatkapcsolat megszűnése, kiforratlan

technológia miatti meghibásodás és lezuhanás, stb.), nem csak a légiforgalom, hanem

a felszínen tartózkodók, közlekedők, stb. számára is. Ezért, illetve e légijárművek

speciális üzemeltetési igényeire tekintettel28 elképzelhető, hogy a pilóta nélküli

repülő rendszer szektor folyamatos bővülése okán elterjednek az UAV repülőterek.

Jelen nézőpontból 3 olyan infrastrukturális alternatíva van, ahonnan üzemeltethetőek

lennének e légijárművek (merev- és forgószárnyas egyaránt):

hagyományos repülőtérről, vagy heliportról történő üzemelés;

UAV repülőtérről;

speciális, UAV dokkoló építményekről.

24 https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Altiport_Henri_Giraud_Alpe_d_Huez_LFHU_big.jpg;

http://www.pilote-pro.com/i-have-a-dream/; letöltve: 2016.04.04. 25 Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta nélküli légi jármű 26 Unmanned Aircraft System – Pilóta nélküli légi jármű rendszer 27 VAS Tímea, PALIK Mátyás, NAGY Gergely: Pilóta nélküli légijárművek repülőterekről történő

alkalmazása. In: Honvédségi Szemle, 144/1. 2016. p.77. 28 U.o. p.75.

27

5. kép: Egy new yorki Central Park-hoz közeli épületből álmodott „The Hive” (A

Kaptár) névre keresztelt UAV dokkoló megoldás29

1.2. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK NYILVÁNOSSÁGUK SZERINT

A fel- és leszállóhelyeket aszerint, hogy szabadon, egyenlő (általában pénzügyi)

feltételek mellett, vagy külön engedély birtokában lehet igénybe venni, két

kategóriára oszthatjuk: nyilvános, illetve nem nyilvános repülőterekre.30 Hosszú

ideig nem volt ilyen kategória megállapítva Magyarországon, azonban 2014-től újból

jegyzi a Légügyi Törvény a közös felhasználású repülőteret, a gyakorlatban e fajta

ezidáig nem valósult meg.31

1.2.1. NYILVÁNOS REPÜLŐTÉR

A nyilvános repülőtereket (Magyarországon: Békéscsaba, Budapest, Debrecen,

Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Győr-Pér, Hévíz és Szeged) azonos feltételekkel bárki

igénybe veheti. Ezen belül további két kategóriát említhetünk: a kereskedelmi

repülőteret, ami a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző

légiforgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér; illetve a nem kereskedelmi

repülőteret, amelyek az előzőeken meghatározottakon kívül minden más nyilvános

29 http://hvg.hu/gazdasag/20160412_A_szerverkarcolotol_a_drontoronyig__szedito_epiteszeti_tervek; letöltés:

2016.04.14. 30 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, negyedik rész, 37. § (1) a) és b) 31 U.o. ac)

28

repülőtér, nevezhetjük őket sport repülőtereknek (a kedvtelés céljából végrehajtott

repülések kiszolgálására).

Ezt a fajtát jellemzően az úgynevezett általános légiforgalom32 veszi igénybe. A

légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Légügyi törvény) 71. § az

általános légiforgalom meghatározására két fogalmat is hoz. A 21. pontja szerint a

vállalati célú légiközlekedés a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, általa bérelt,

lízingelt légi jármű nem közvetlenül gazdasági célból folytatott légiközlekedési

tevékenysége; illetve a 27. pontja szerint a gazdasági célú légiközlekedési

tevékenység személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton

történő továbbítása.

1.2.2. NEM NYILVÁNOS REPÜLŐTÉR

A nem nyilvános repülőtér a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélyével vehető

igénybe. A polgári célú nem nyilvános repülőtér belföldi repülések számára

rendelkezésre álló repülőterek vagy heliportok, amelyek csak a repülőtér

üzembentartójával történt előzetes egyeztetésnek megfelelően vehetők igénybe, ezt

tekinthetjük magán repülőtérnek, amely tulajdonosa nem kíván hasznot szerezni,

nem áll érdekében, hogy mások igénybe vegyék a repülőterét.

Az állami repülések céljára szolgáló repülőterek (Magyarországon: Szolnok,

Kecskemét és Pápa) az úgynevezett állami célú légiforgalom33 fel- és leszállására,

kiszolgálására hoznak létre, vagy üzemeltetnek. Szintén az üzembentartó

engedélyével (vagy kényszerhelyzet esetén) vehető igénybe, hazánk esetében

Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) adja ki az

engedélyeket. A Légügyi törvény 71. § 1. pontja szerint az állami célú

légiközlekedés a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti célú, valamint

a katasztrófavédelmi célú légiforgalom.

1.2.3. VEGYES FORGALMÚ REPÜLŐTÉR

Az ilyen típusú repülőtér üzemeltetést kétfajta relációban szemlélhetjük:

32 General Air Traffic – GAT 33 Operational Air Traffic – OAT

29

az állami célú légiforgalom veszi igénybe a nyilvános repülőtér

szolgáltatásait;

az általános célú légiforgalom veszi igénybe a nem nyilvános repülőtér

szolgáltatásait.

Az első eset egyszerűbb a repülőtér igénybevétele szempontjából, ugyanis

amennyiben az állami légijármű vezetője felhatalmazást kap az elöljáróitól, szükség

esetén igénybe veheti a nyilvános repülőtér szolgáltatásait azok ellenértékének

megfizetésével, vagy együttműködési megállapodás birtokában a feltételeknek

megfelelően. Továbbá a hazai OAT útvonal repülések esetében bevett gyakorlat,

hogy kitérő repülőtérként – az a repülőtér amit igénybe vesznek, amikor a

célrepülőtér valamilyen (időjárási, műszaki, stb.) oknál fogva nem képes forgalmat

fogadni – nyilvános, kereskedelmi repülőteret jelölnek meg a repülési tervben.

A második reláció a repülőtér igénybevételét tekintve bonyolultabb, illetve

szigorúbb. A jelenleg hazánkban üzemelő katonai repülőtereken, ahogy már

említettem, az üzembentartó, azaz MH ÖHP adhatja ki az igénybevételi

engedélyeket, melyet meghatározott idővel a tervezett érkezés előtt kérvényezni

szükséges, megfelelő indoklás mellett.

Hosszú ideig nem volt ilyen kategória megállapítva Magyarországon, azonban 2014-

től újból jegyzi a Légügyi Törvény.34 Kényszerhelyzet esetén természetesen

bármilyen repülés bármilyen leszállópályára, vagy leszállásra alkalmas helyre

leszállhat.

1.3. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK AZ ALKALMAZOTT REPÜLÉSI SZABÁLYOK SZERINT

A légiforgalmat az előző két kategórián túl leggyakrabban az alkalmazott repülési

szabályok szerint különböztetik meg, melyek a látás utáni repülési szabályok,35

illetve a műszerek szerinti repülési szabályok.36 A repülőtereket is osztályozhatjuk

olyan szempontból, hogy mely szabályok szerint repülő légiforgalmat fogadhatják,

vagy képesek fogadni.

34 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, negyedik rész, 37. § (1) ac) 35 Visual Flight Rules – VFR 36 Instrument Flight Rules – IFR

30

1.3.1. VFR FORGALMÚ REPÜLŐTÉR

Megfelelő időjárási és/vagy légköri feltételek mellett (1. táblázat) VFR forgalmat

bármelyik repülőtér fogadhat. A repülőtereket el kell látni különböző jelző

berendezésekkel és jelekkel, amelyek segítségével a pilóta végre tudja hajtani a fel-

és leszállást, illetve eligazodik a repülőtéren. A repülőterek futópályáin, gurulóútjain,

forgalmi előterein, állóhelyein, stb. találhatunk jelző berendezéseket, burkolati

jelzéseket, fényeket, táblákat, illetve jelző tárgyakat, amelyek információt

biztosítanak a repülőtéren közlekedők számára.

Magasság

tartomány Légtér osztály

Repülési

látástávolság

Felhőktől való

távolság

FL100-on (3050 m

STD), vagy fölötte C, D (ellenőrzött) 8 km

1500 m vízszintes

1000 láb (300 m)

függőleges

FL100 (3050 m

STD) és 3000 láb

(900 m) AMSL37

között, vagy 1000

láb (300 m)

földfelszín felett,

attól függően melyik

a magasabb

C, D (ellenőrzött)

és F, G (nem

ellenőrzött)

5 km

3000 láb (900 m)

AMSL-en, illetve

alatta, vagy 1000 láb

(300 m) földfelszín

felett, attól függően

melyik a magasabb

C, D (ellenőrzött) 5 km

1500 m vízszintes

1000 láb (300 m)

függőleges, föld-

vagy vízfelszín

látással

F és G (nem

ellenőrzött) 5 km

Felhőkön kívül,

föld vagy

vízfelszín látással

1. táblázat: VFR repülés időjárási minimumai38

37 Above Main Sea Level – Tengerszint feletti magasság 38 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő

repülések végrehajtásának szabályairól, 3. fejezet, 3.1.1 pont

31

A csak VFR forgalmat fogadni képes repülőtér futópályáját nem-műszeres

futópályának nevezzük, amely meghatározása: látás utáni megközelítési eljárásokat

alkalmazó légi jármű üzemeltetésére használható futópálya39.

1.3.2. IFR/VFR FORGALMÚ REPÜLŐTÉR

IFR forgalmat csak megfelelő technikai berendezések megléte mellett fogadhat egy

repülőtér. Éjszaka, még VFR forgalmat is csak úgynevezett nem precíziós, egyszerű

bevezető fények megléte esetén fogadhat egy repülőtér. IFR forgalom csak műszeres

futópálya megléte esetén szállhat le a repülőtéren.

A műszeres futópályákat az EASA40 az alábbiak szerint kategorizálja41:

Nem precíziós megközelítésű futópálya — látás szerinti segédeszközökkel és

legalább egy ILS42 és/vagy MLS43 leszállító berendezéssel felszerelt

futópálya, amelyet A típusú műszeres megközelítést alkalmazó leszállási

műveletekre lehet használni (A típusú műszeres megközelítés: legalább 75 m

legkisebb süllyedési magasság vagy elhatározási magasság mellett végzett

műszeres megközelítés);

I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya — látás szerinti

segédeszközökkel és legalább egy ILS és/vagy MLS leszállító berendezéssel

felszerelt futópálya, amelyet B típusú, I. kategóriájú (CAT I) műszeres

megközelítést alkalmazó leszállási műveletekre lehet használni (B típusú

műszeres megközelítés: 75 m alatti elhatározási magasság mellett végzett

műszeres megközelítés – CAT I: legalább 60 m elhatározási magasság,

valamint legalább 800 m látástávolság vagy legalább 550 m futópálya menti

látástávolság);

II. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya — látás szerinti

segédeszközökkel és legalább egy ILS és/vagy MLS leszállító berendezéssel

felszerelt futópálya, amelyet B típusú, II. kategóriájú (CAT II) műszeres

39 MUDRA István: Repülőterek és repülőtéri berendezések. Budapest, Repülésoktatási és

Dokumentációs Központ, 2007., p.16. 40 European Aviation Safety Agency – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 41 Az Európai Bizottság 2018/401 rendelete a 139/2014/EU rendeletnek a futópályák osztályozása

tekintetében történő módosításáról. 2018. március 14. 42 Instrument Landing System – Műszeres leszállító rendszer 43 Microwave Landing System – Mikrohullámú leszállító rendszer

32

megközelítést alkalmazó leszállási műveletekre lehet használni (B típusú

műszeres megközelítés: 75 m alatti elhatározási magasság mellett végzett

műszeres megközelítés – CAT II: 60 alatti, de legalább 30 m elhatározási

magasság, valamint legalább 300 m futópálya menti látástávolság);

III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya — a futópálya

megközelítéséhez és annak mentén látás szerinti segédeszközökkel és

legalább egy ILS és/vagy MLS leszállító berendezéssel felszerelt futópálya,

amelyet B típusú, CAT IIIA, IIIB vagy IIIC műszeres megközelítést

alkalmazó leszállási műveletekre lehet használni:

o CAT IIIA: 30 m alatti elhatározási magasság, vagy elhatározási

magasság megállapítása nélkül legalább 175 m futópálya menti

látástávolság;

o CAT IIIB: 15 m alatti elhatározási magasság, vagy elhatározási

magasság megállapítása nélkül 175 m-nél kisebb, de legalább 50 m

futópálya menti látástávolság;

o CAT IIIC: elhatározási magasság és futópálya menti látástávolság

megállapítása nélkül.

Látható tehát, hogy IFR forgalom fogadása a viszonylag nagymértékű

korlátozásoktól a gyakorlatilag korlátozás nélküli skálán mozognak, de meg kell

jegyezzem, hogy bizonyos időjárási körülmények esetén semmilyen repülőtér nem

fogad légijárműveket, hazánk esetében legtöbbször a zivatartevékenység szab gátat,

vagy az intenzív havazás. Mindezeken túl természetesen, az előbbi légiforgalmi

kategóriát, tehát VFR forgalmat is fogadhat a repülőtér.

1.4. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK A FEL- ÉS LESZÁLLÓPÁLYÁJUK BURKOLATA SZERINT

A szakirodalom külön nem jegyzi, azonban a repülőterek és heliportok alapvető

mibenlétét határozza meg, hogy a fel- és leszálló felületek rendelkeznek e valamilyen

burkolattal, vagy milyen természetes felület áll rendelkezésre. Ilyen szempont

alapján két csoportot különíthetünk el.

33

1.4.1. SZILÁRD BURKOLATTAL RENDELKEZŐ FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY

A nagyobb repülőterek és heliportok leszálló felületei jellemzően valamilyen típusú

burkolattal el vannak látva. Ezek teherbíró képességét futópályák esetében

úgynevezett és PCN44 értékekkel fejezik ki. Amennyiben a légijármű ACN45 értéke

nem haladja meg a burkolat kategória értéket, a burkolat szempontjából az adott

futópályára a légijármű leszállhat. Az ACN értékek többsége megtalálható a NATO

által kiadott AEP 46 két kötetében (A és B)46, a PCN értékek (nemcsak a

futópályáké, hanem valamennyi repülőtéri, légijárművek számára kialakított

közlekedési felületé) pedig nyilvános repülőterek esetében az úgynevezett AIP47-ben,

állami repülések céljára szolgáló repülőterek esetében pedig a MILAIP48-ben

lelehetőek fel.

A burkolat anyagát tekintve lehet beton, vagy aszfalt, illetve ezek típusváltozatai az

alkalmazott technológia milyenségétől és kifinomultságától függően.

1.4.2. SZILÁRD BURKOLATTAL NEM RENDELKEZŐ FEL- ÉS

LESZÁLLÓHELY

Burkolattal nem rendelkező felszálló pályának minősül a zúzott kővel, illetve a

kaviccsal (sóderrel) borított futópálya. Természetes borítások tekintetében

beszélhetünk füves, homok, agyag illetve hordalék felszínű futópályáról (6. kép).

Kezelhetik a felszínt úgynevezett tömítő anyaggal, ami egy vékony aszfalt réteget

fog eredményezni, vagy gyantatartalmú anyaggal, ezek egységes szerkezetet, és

vízállóságot adnak, viszont a magas hőmérsékletnek és nagy terhelésnek nem állnak

ellen, töredeznek. Kezelhetik a felületet továbbá egyfajta cementes tömítőanyaggal

is, a végeredmény hasonló az előzőekhez.

44 Pavement Classification Number – Burkolat kategória érték 45 Aircraft Classification Number – Légijármű kategória érték 46 AEP-46 Criteria for the aircraft classification number (ACN)/Pavement classification number

(PCN). Brüsszel, NATO NSA, 2007. 47 Aeronautical Information Publication – Légiforgalmi tájékoztató kiadvány (Magyarországon:

http://ais.hungarocontrol.hu/aip/, letöltve: 2018.08.29.) 48 Military Aeronautical Information Publication – Katonai légiforgalmi tájékoztató kiadvány

(Magyarországon: http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/magyar-

koztarsasag-katonai-legiforgalmi-tajekoztato-kiadvany, letöltve: 2018.08.29.)

34

6. kép: Burkolat nélküli felszállópályák (jobbra Szolnok-Szandaszőlős)49

1.5. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK A BIZTOSÍTOTT LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁS SZERINT

Egy újabb lényeges szempont a repülőtereket illetően, hogy adott repülőtéren

biztosítanak e légiforgalmi irányító szolgálatot, vagy sem. Ennek alapján további két

csoportot különböztethetünk meg.

1.5.1. ELLENŐRZÖTT REPÜLŐTÉR50

Azok a repülőterek, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító

szolgálatot nyújtanak, ellenőrzött repülőtereknek minősülnek.

A légiforgalmi irányító szolgálat feladata általában az összeütközések megelőzése a

légi járművek között; az összeütközések megelőzése munkaterületeken működő légi

járművek, valamint az ott található akadályok között; illetve a légiforgalom gyors és

rendszeres áramlásának elősegítése és fenntartása.

A légiforgalmi irányító szolgálatot a következő három részre oszthatjuk:

Körzeti irányító szolgálat: feladata az ellenőrzött repülések között – kivéve az

érkezési és indulási szakaszokban lévő ellenőrzött repülések, illetve a

repülőtéri forgalomban résztvevő légi járművek számára – az összeütközések

megelőzése, illetve a légiforgalom gyors és rendszeres áramlásának

49 http://www.heraldnet.com/article/20160327/NEWS01/160329196

http://www.aeroszolnok.hu/index.php?id=40; letöltés: 2016.04.06. 50 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól, 1. melléklet, 1.

fejezet, 1.3-1.5 alapján

35

elősegítése és fenntartása érdekében történő légiforgalmi irányító szolgálat

nyújtása;

Bevezető irányító szolgálat: feladata az érkezési és indulási szakaszokban

lévő ellenőrzött repülések számára az összeütközések megelőzése, illetve a

légiforgalom gyors és rendszeres áramlásának elősegítése és fenntartása

érdekében történő légiforgalmi irányító szolgálat nyújtása;

Repülőtéri irányító szolgálat: feladata a repülőtéri forgalomban résztvevő légi

járművek – kivéve az érkezési és indulási szakaszokban lévő ellenőrzött

repülések – összeütközésének megelőzése; az összeütközések megelőzése a

munkaterületeken működő légi járművek, valamint az ott található akadályok

között; illetve a légiforgalom gyors és rendszeres áramlásának elősegítése és

fenntartása érdekében történő légiforgalmi irányító szolgálat nyújtása.

1.5.2. NEM ELLENŐRZÖTT REPÜLŐTÉR51

Azok a repülőterek, ahol légiforgalmi irányító szolgálatot nem nyújtanak, nem

ellenőrzött repülőtereknek minősülnek. Az irányítói szolgálat hiányában sok esetben

megtalálható a légiforgalmi tanácsadó szolgálat, mely feladata hasznos tanácsok és

tájékoztatások nyújtása a repülések biztonságos és hatékony lebonyolításához.

1.6. MŰVELETEKBE BEVONHATÓ FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK

Egy katonai műveletben a légi eszközök jelenléte manapság (illetve közel egy

évszázada) kikerülhetetlen. Ha nem is a harcoló, de legalább harci támogató

szerepkörben részt vesznek, illetve nem feltétlenül a légierő, hanem akár más

haderőnemek repülő csapatainak kötelékében. Mivel egyelőre a repülő eszközök

számára esszenciális földi kiszolgáló szolgáltatásokból egyet vagyunk képesek a

levegőbe projektálni (az üzemanyag utántöltést), valahol, a műveleti területen, vagy

azon kívül, egy vagy több leszállóhelyet üzemeltetni szükséges. Illetve nem csupán a

repülőgépek földi felkészítése érdekében szükséges leszállni, hanem például a

támogató műveletek keretében a szállított hasznos teher biztonságos ki- és

berakásához is.

51 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól, 1. melléklet, 1.

fejezet, 1.3-1.5 alapján

36

A műveletekben jellemzően részt vesznek merev illetve forgószárnyas, valamint

kisebb és nagyobb hatótávolságú repülő eszközök. Ennek megfelelően a

műveletekbe bevont fel- és leszállóhelyek lehetnek, legyenek:

Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a műveleti területen belül, vagy azon

kívül találhatóak;

Az igénybevevő légi járművek jellege alapján repülőterek, illetve heliportok,

esetleg STOLportok (ez utóbbi nem jellemző) szolgálják ki a légiforgalmat;

Lehetnek ezek a repülőterek permanensen üzemelő, állandó telepítésűek,

mely főleg a műveleti területen kívüli, hátország vagy szövetséges/koalíciós

országok beli repülőterekre jellemző. A műveleti területen is birtokba

vehetnek állandó telepítésű repülőteret, azonban amennyiben nem áll

rendelkezésre az infrastruktúra, telepített, moduláris rendszerekből álló

(fényrendszer,52 navigációs rendszer,53 ATM rendszer,54 stb.) ideiglenes fel-

és leszállóhelyeket alakíthatnak ki.

Nyilvánosságuk szerint nem nyilvános, vagy vegyes forgalmú repülőterek

alkalmazása ideális, a polgári légiforgalom minél kisebb mértékű zavarása,

veszélyeztetése érdekében, illetve mellett;

Alkalmazott repülési szabályok szerint jellemzőbb, de inkább úgy

mondanám, hogy kívánatosabb az IFR és VFR repüléseket egyaránt fogadni

képes repülőtér bevonása a nagyobb műveleti rugalmasság érdekében;

A fel- és leszállópályájuk burkolata szerint természetesen megfelelőbb, ha a

műveleti területen olyan helyszín választása (legyen akár egy hosszú egyenes

közútszakasz bizonyos repülőgépek esetében, vagy kiépített repülőtér) amely

szilárd burkolatú felszállópályával rendelkezik, vagy szilárd burkolatú

területen kialakítani heliportot, azonban amennyiben nem lehetséges,

52 VAS Tímea, FEKETE Csaba Zoltán, GAJDOS Máté: Telepíthető repülőtér navigációs és

fénytechnikai berendezései. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVII/2., 2015. 53 U.o. 54 Air Traffic Management – Légiforgalom kezelő rendszer; pl.: VAS Tímea, SOMOSI Vilmos: A

Magyar Honvédség mobil ATM komponens lehetőségei a NATO hadműveleti repülőterein. In:

Repüléstudományi Közlemények Különszám, XIV/2., 2010.

37

különösen a helikopter leszállóhelyeket illetően megfelel az arra alkalmas

burkolat nélküli felszín is;

A biztosított légiforgalmi szolgáltatás szerint ugyancsak szerencsésebb, ha az

adott fel- és leszállóhelyen légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtanak, ami

nagymértékben növeli a repülés biztonságát. A légiforgalmi szolgáltatás

jellemzően annál kevésbé válik elérhetővé, minél közelebb helyezkedik el a

fel- és leszállóhely a FLOT55-hoz, illetve minél kisebb méretű vagy forgalmú

a fel- és leszállóhely (például egy, a harcmezőn kialakított helikopter

leszállóhely esetében légiforgalmi szolgálat nem biztosított).

A katonai repülőterekre jellemző, hogy nemcsak a repülő eszközöket és a légierő

alakulatait szolgálják ki, hanem kapcsoltan, de a repülőtér munkaterületén kívül más

haderőnem alakulatainak is otthont adnak. Erre a kialakításra jellemzően a ’légibázis’

kifejezés terjedt el, illetve a ’repülő’ ’helikopter’ ’repülőtér’ illetve a ’bázis’ szavak

permutációi (Magyarországon mindhárom katonai repülőtér nevében szerepel a

’bázis’ kifejezés). Szolnok esetében például a bázison települ MH 2. Különleges

Ezred, mely jogelőd szervezetei is a különleges katonai feladatok igényelte légi

mozgékonyság lehetősége végett települtek itt.

Ez a kapcsolódás jellemző a műveleti területekre is, ahol már nemcsak a katonai

szervezetek jellegéből adódóan települnek a fel- és leszállóhelyekhez kötötten más

haderőnemi alakulatok, hanem az alapvető ellátásukat, biztonságukat is biztosítják a

légi eszközök.

A NATO dokumentumait tekintve találunk egy olyan összegző szabványt, amely

összegyűjti és egy mátrixba rendezi a telepített repülőterekre vonatkozó további

standardokat. Az AEP-6856 a fel- és leszállóhelyeket elsősorban a merev-, valamint

forgószárnyas üzem alapján rendszerezi, azaz a légi járművek alapvető kialakítása

szerint, ami az értekezés csoportosítása szerint is elsődleges szempont. Részleteiben

55 Forward Line of Own Troops – Saját csapatok első vonala 56 NATO Standard AEP-68 Guidance in the Selection of STANAGs for Deployed Air Operations

Services. Edition A Version 1, Brüsszel, NATO NSO, 2015.

38

a következő kategóriákba sorolja a repülőterekkel kapcsolatos alkalmazandó

STANAG57-eket:

Merevszárnyú repülések esetében:

o VFR nem irányított-,

o VFR irányított-,

o IFR irányított-,

o Vadászrepülőgépeket fogadó repülőterek.

Helikopterek esetében:

o VFR-,

o IFR heliportok.

A külföldi szakirodalmat tanulmányozva találkozhatunk egy betűszóval, ami két

feloldással, hasonló tartalommal, de mégis lényegi különbséggel is bír. Az Amerikai

Egyesült Államok szárazföldi és légierő dokumentumai között egyaránt megtalálható

a ’FARP’ nevezetű létesítmény, mely kibontva az amerikai szárazföldi

dokumentum58 szerint: ’Forward Arming and Refueling Point’, azaz előretolt fegyver

és üzemanyagtöltő hely; a légierő dokumentum59 szerint pedig: ’Forward Area

Refueling Point’, tehát előretolt üzemanyag töltő hely.

Nézzük először a szárazföldi variánst. E dokumentum szerint60 a FARP olyan

létesítmény, amely lehetővé teszi a parancsnok számára, hogy kibővítse hatókörét

dandár harccsoport, hadosztály, vagy hadtest szinten, támadás, légi roham, vagy légi

támogató műveletek során. A FARP fegyveranyag utánpótlást és üzemanyagot

biztosít a harcmezőn (lényegében csak helikopterek számára – 7. kép).

Négy fajtája különböztethető meg61:

57 Standardization Agreement – Egységesítési Egyezmény 58 ATP 3-04.94 Army Techniques Publication for Forward Arming and Refueling Points. Washington

D.C. Department of the Army, 2012. p.vi 59 AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations. Washington D.C., Headquarters,

Department of the Air Force, 2015. p.1. 60 ATP 3-04.94, Army Techniques Publication for Forward Arming and Refueling Points. Washington

D.C. Department of the Army, 2012. p.1-1. 61 U.o. p.2-1 – 2-2.

39

Aktív: folyamatosan üzemelő, fegyverzet és üzemanyag egyidejű

utántöltésére alkalmas létesítmény (kijelölt helyen);

Alvó: elhúzódó műveletek során számos FARP-ot telepítenek, melyek egy

része aktívan üzemel, míg mások, amíg nincs szükségük rájuk (mely aktiválás

lehet előre eltervezett idő-, vagy egy döntési pont szerint) passzívak

maradnak, azonban felszereléssel és személyzettel el vannak látva, így adott

esetben magukra ölthetik az aktív FARP szerepét;

Ugró: lényegében egy gyorsan áttelepíthető fajta, mely könnyen mozgatható

megoldásokat használ, úgynevezett AAFARS62-t, illetve HEMTT63

töltőautót. Áttelepíthető földi vagy légi úton, az időtényező illetve a földrajzi

korlátok függvényében.

Gördülő: ez is egy folyamatosan áttelepülő fajta, konvoj kísérésnél

alkalmazott megoldás. Nincs szükség egy aktív FARP igénybevételére, mely

nem biztos, hogy a konvoj útvonalával egybeesik, ezáltal a járműoszlop

biztonsága nem szenved csorbát.

7. kép: Az USA Szárazföld haderőnem FARP technikai eszközei és sematikus

ábrázolásai64

62 Advanced Aviation Forward Area Fefueling System – Fejlett, előretolt légijármű üzemanyagtöltő

rendszer 63 Heavy Expanded Mobile Tactical Truck – Nehéz, nagy hatótávú, mozgékony harcászati teherautó 64 ATP 3-04.94 Army Techniques Publication for Forward Arming and Refueling Points. Washington

D.C. Department of the Army, 2012. p.2-6, 2-16, 2-8, 2-34

40

A légierő vonatkozásában padig – ahogy a megnevezésből is kitűnik – egy olyan

utántöltő helyről beszélünk, amely fegyverzettel nem, csupán üzemanyaggal látja el a

légijárműveket. Lehetnek ezek a légijárművek merev- illetve forgószárnyasok,

továbbá, mivel az üzemanyag utántöltő repülőgépek nagyértékű (nagy fontosságú)

légi eszközöknek minősülnek (High Value Air Asset – HVAA), ezért a dokumentum

éjszakai végrehajtást ír elő, illetve a minél gyorsabb végrehajtás érdekében az

üzemanyagot átadó repülőgép járó hajtóművel, úgynevezett „hot refuelling” eljárást

fog alkalmazni65 (1. ábra).

Helyszínét tekintve lehet állandó, vagy időszakos, mely területek kijelölésében az

alábbi személyek foglalnak állást66 (ezek a területek állandó, vagy telepített,

nagyméretű, merevszárnyú repülőgépeket fogadni képes repülőtereken kerülnek

kialakításra):

FARP specialista;

a FARP követelményeket ismerő rakodómester;

repülésbiztonsági szakértő az utántöltést biztosító egységtől;

a fogadó repülőtér szakértője;

a fogadó repülőtér tűzoltó szolgálatának szakértője.

65 AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations. Washington D.C., Headquarters,

Department of the Air Force, 2015. p.4. 66 U.o. p.10.

41

1. ábra: Az USA légierő-féle FARP sematikus ábrája67

1.7. A BÁZIS ÉS KÜLÖNBÖZŐ VÁLTOZATAINAK TARTALMA

E fogalomkör magyarázatához különböző lexikonokat, kifejezéseket és

magyarázatokat tartalmazó gyűjteményeket használtam fel. A bázis, vagy légi bázis

kifejezésekre keresve az 1995-ben kiadott Hadtudományi Lexikonban nem találunk

szócikkeket.68 A 2015-ben kiadott Katonai Terminológiai Értelmező Szótár már

tartalmaz bázis címszót, illetve szócikket. E szerint: hadműveleti-harcászati

értelemben a bázis „Az a helyszín, ahonnan a hadműveleteket/tevékenységeket

tervezik vagy támogatják.” Logisztikai értelemben: „A különféle katonai

tevékenység előkészítésére, ellátására (személyi, anyagi-technikai és egészségügyi

ellátásra, pihentetésre, stb.), a csapatok kiképzésére, elhelyezésére és egyes

67 AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations, Headquarters, Department of the Air

Force USA, 2015., p25. 68 SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi Lexikon A-L. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság,

1995. p.120-121., 762-764. (amennyiben szerepelnének, ezeken az oldalakon lennének

megtalálhatók)

42

folyamatok kísérletezésére, kutatására szolgáló objektumok vagy területek (pl.

kiképző-, kórház-, hadtápbázis, stb.) gyűjtőfogalma.69

Több esetben a bázis címszó csupán támaszpontként hivatkozik erre a fogalomra70,

majd a támaszpont szóra már nem kapunk magyarázatot. Más lexikonban kutatva a

bázis görög szó alapjelentése is megtalálható, ami: alap, kiindulási pont.71

Ugyanezen forrás második kötete már a támaszpont definícióját is megadja: „más

országok területén államközi szerződések alapján létrehozott katonai létesítmények

gyűjtőneve”.72 A Magyar nagylexikon szerint a bázis: „támaszpont, hadi műveletek

kiindulópontja, vagy az ellátáshoz felhalmozott készletek tárolóhelye”.73 A

támaszpont meghatározására részben ugyanazt hozza, mint az Akadémiai kislexikon,

kiegészítve a következőkkel: „rendeltetésétől, haderőnemi hovatartozásától és

földrajzi elhelyezkedésétől függően megkülönböztetnek földi, légi és

haditengerészeti támaszpontot”.74 Légi bázis kifejezés azonban ezekben a

forrásokban sem található.

A NATO leglapvetőbb kifejezéseket és magyarázatokat tartalmazó gyűjteménye

számos bázisokkal kapcsolatos címszót és szócikket tartalmaz, mely a tárgyalt

témában releváns:75

előretolt támaszpont (advenced base): Olyan támaszpont, amelyik vagy a

hadszintéren vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el és elsődleges

feladata a haditevékenységek támogatása.

légihídfő (airhead): 1. Ellenséges, vagy az ellenség által fenyegetett területen

kijelölt körzet, melynek elfoglalása és megtartása lehetővé teszi a csapatok és

anyagok légi úton történő folyamatos odaszállítását, és biztosítja a szükséges

69 BERKÁNÉ DANESCH Marianne, M. SZABÓ Miklós, MEZŐ András: Katonai terminológiai

értelmező szótár. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2015. p.58. 70 BÁRÁNY Lászlóné (szerk.): Általános kislexikon 1. kötet. Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó,

2005. p.181. 71 BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon A-K. Budapest, Akadémiai

Kiadó, 1989. p.200. 72 BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon L-Z. Budapest, Akadémiai

Kiadó, 1990. p.737. 73 ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 3. kötet. Budapest, Akadémiai

Kiadó, 1993. p.410. 74 ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 17. kötet. Budapest, Akadémiai

Kiadó, 1993. p.143. 75 AAP-6 (2010) NATO szakkifejezések és meghatározások szógyűjteménye (angol és magyar).

Budapest, Magyar Honvédség Vezetési és Doktrinális Központ, 2012. p.20., 27., 32., 46., 87-88.

43

manőverező teret a tervezett hadműveletek céljára. Általában ez a

légideszant-hadművelet támadási fázisában elfoglalt terület. 2. A hadműveleti

területen az anyagi készletek bázisaként, valamint a légi kiürítési

tevékenységekre használt körlet.

tartalék működési bázis a kíséret számára (alternate escort operating base):

A kísérő egységek kiszolgálásához szükséges eszközöket és tevékenységeket

rövid ideig biztosító bázis.

1. támaszpont (base 1.): Logisztikai vagy más jellegű támogatást nyújtó

létesítményekből álló körzet vagy helyszín.

2. bázis (base 2.): Az a helyszín, ahonnan a hadműveleteket /

tevékenységeket tervezik vagy támogatják.

felvonulási hadműveleti bázis (deployment operating base): Minimális

alapvető hadműveleti és kiszolgáló létesítményekkel rendelkező bázis, ahová

valamely egység vagy egy része kitelepül, hogy feszültség vagy háború

idején onnét tevékenykedjen, és amely nem azonos a béketámaszponttal.

A 2.1. – 2.6. alfejezetekben leírtak alapján a repülőtér csupán egy fajtája a különböző

fel- és leszállóhelyeknek. A Hadtudományi Lexikon azonban nem tesz különbséget

repülőtér és a csupán forgószárnyas légi járműveket fogadó heliportok között,

mindazonáltal részletes meghatározást ad a repülőterekről: „Repülőgépek,

helikopterek és más légi járművek elhelyezésére, kiszolgálására, fel- és leszállására

alkalmas és az ezekhez szükséges építményekkel, berendezésekkel ellátott terület. A

felszallómezőn helyezkednek el a mesterséges borítású vagy füves fel- és

leszallópályák a biztonsági sávokkal, a gurulóutak, a repülőgépek allóhelyei, a

műszaki kiszolgalóhelyek, a startharcálláspont, valamint a repüléseket kiszolgáló

rádió- és fénytechnikai eszközök. A munkaterületen helyezkednek el azok az

épületek, építmények és berendezések, amelyek a repülések vezetéséhez, a hajózó

állomany felkészítéséhez és pihentetéséhez, a harci technika karbantartásához,

kiszolgálásához és javításához, a tüzelőanyag, a fegyverzet, a pusztítóeszköz, a

repülő-műszaki és más anyagok tárolásához, valamint a személyi állomány és a

44

technika vedelméhez szükségesek.”76 A szócikk további részében a repülőterek

különböző csoportosítási szempontjai és fajtái olvashatók.

1.8. RÉSZÖSSZEGZÉS

A második fejezetben bemutattam és a legmarkánsabb jellemzők szerint

rendszereztem a légi bázisok egyik legfontosabb elemét, a fel- és leszállóhely

fajtákat. A fogalmakat tekintve a fel- és leszállóhely kifejezést helyeztem a

hierarchia tetejére, ugyanis a repülőtér fogalom főként a merevszárnyú légiforgalom

kiszolgálását hivatott ellátni (jóllehet a forgószárnyasok egyaránt használják). A

kifejezetten helikopterek fogadására kialakított leszállóhelyeket heliportnak hívjuk.

Öt fő kategóriába rendeztem a leszállóhelyeket, melyek összesen tizennégy fajtát

foglalnak magukban. Ezek a fajták természetesen keveredhetnek, azaz egy

fel/leszállóhely lehet egyszerre: repülőtér, IFR/VFR forgalmat fogadó, nyilvános,

ellenőrzött, és szilárd burkolattal rendelkező. A csoportosítással támpontot szeretnék

nyújtani a fő repülőtér fajták között történő egyszerűbb tájékozódásban.

A hatodik alfejezetben az elsőből kiindulva meghatároztam, hogy melyek azok a

fel/leszállóhely fajták, amelyek leginkább alkalmasak egy katonai műveletbe történő

bevonásra. Bemutattam a NATO fel/leszállóhelyekre vonatkozó szabványainak

gyűjteményét, illetve e dokumentum rendező elveit a témát illetően. Továbbá

tisztáztam olyan kategóriákat, amelyek kifejezetten műveleti körülmények között

alkalmazott, a légijárművek fel- és leszállását, illetve földi kiszolgálását lehetővé

tevő helyszínek, azonban azonos betűszó alatt két különböző fajtát takarnak.

Végül bemutattam lexikonok, valamint kifejezéseket és magyarázatokat tartalmazó

gyűjtemények segítségével a bázisok meghatározásait, mely fogalom gyakran

támaszpontként található meg a magyar nyelvű szakirodalomban.

1.9. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK

Mivel a légi bázis kifejezés meghatározása mindegyik általam vizsgált forrásból

hiányzik, ezért kísérletet teszek ennek leírására.

76 SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi Lexikon M-Zs. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság,

1995. p.1191-1192.

45

Az Akadémiai Lexikonból tudhatjuk, hogy létezik olyan létesítmény, hogy légi bázis,

annak ellenére, hogy ilyen címszó és szócikk az itt hivatkozott irodalmakban nem

lelhető fel. Megtalálható azonban a bázis és támaszpont meghatározása, mely

kiegészítve egy repülőtérrel alkotja a légi bázist. A légi bázis meghatárazása tehát a

következőképpen adható meg:

Az a létesítmény, ahonnan a légierő, vagy más szervezethez tartozó (katonai)

légi járművekkel végrehajtott műveleteket, vagy a szervezetek

tevékenységével összefüggő bevetéseket tervezik, támogatják és a

végrehajtásukat biztosítják;

A légi bázis a légi hadműveletek, bevetések alapja, kiindulási pontja;

A különféle katonai tevékenység előkészítésére, ellátására (személyi, anyagi-

technikai és egészségügyi ellátásra, pihentetésre, stb.), a csapatok

kiképzésére, elhelyezésére és egyes folyamatok kísérletezésére, kutatására

szolgáló objektumok vagy területek gyűjtőneve;

Rendelkezik továbbá repülőgépek, helikopterek és más légi járművek

elhelyezésére, kiszolgálására, fel- és leszállására alkalmas és az ezekhez

szükséges építményekkel, berendezésekkel ellátott területtel;

E katonai létesítményeket létrehozhatják más országok területén államközi

szerződések alapján annak érdekében, hogy oda katonai erőt telepítsenek és

onnan kiindulva katonai műveleteket hajtsanak végre;

Méretük, kiterjedésük, továbbá a hadműveleti területhez viszonyított

helyzetük alapján különböző kategóriákba sorolhatóak, mely kategórák

megnevezését illetően a szakirodalom kicsit sem nevezhető egységesnek.

A légi bázisok lehetnek tisztán katonai, vagy katonai és polgári (kettős)

felhasználású létesítmények.

Általában elmondható, hogy a légierő tevékenysége jelentősen függ azoktól a

bázisoktól, amelyek a katonai műveletek végrehajtását támogatják. A bázisok

sebezhetősége, vagy nagyfokú életképessége jelentős mértékben befolyásolja

a légi hadviselési eszközök alkalmazásának a lehetőségeit, de kiemelt

jelentősége van a repülő erők azon képességének, hogy szükség esetén a

46

békeidős bázisaikról is harcba vethetők, leegyszerűsítve ezzel a

tevékenységüket támogató folyamatokat.

A más országok területén államközi szerződés alapján létrehozott katonai bázisokat

az angol nyelvű irodalom tengerentúli bázisnak77 nevezi. Ez a megfogalmazás

például az Amerikai Egyesült Államok, illetve Nagy Britannia szempontjából

kézenfekvő, azonban például Magyarországról nézve furcsának tűnhet. Ennek okán,

és mert a későbbiekben vizsgálom a más államok területén szerződés alapján

létrehozott katonai bázisokat, a következőkben főként országhatáron túli (katonai,

légi) bázisként utalok e fajtára.

77 overseas base

47

2. A LÉGIERŐ SZEREPE A HADVISELÉSBEN

A szárazföldi és tengeri haderőnemek sok évszázados, évezredes múltra tekintenek

vissza, és eme múlt jogán kezdetekben mindenképpen, de még napjainkban is a

légierők elé kívánják helyezni magugat. A későbbiekben bemutatom, amint

kezdetekben egyik-másik haderőnem, vagy szakcsapat kötelékében tevékenykedtek a

légi szolgálatok, és minden nagy nemzetnél szükség volt egy, vagy néhány

kiemelkedő személyre, aki vállára vette az önálló légi haderőnem létrehozásának

misszióját. Ezt a létjogosultságot azonban nemcsak a számos repülőgép típus és

darabszám létrejötte illetve megépítése, vagy az individualizmus indokolta, hanem

egy olyan képességekkel rendelkező hadviselési terület kibontakozása szolgáltatta,

amelyről addig csak elképzeléseik, vagy ábrándjaik léteztek, és amely képességek

teljesen új lehetőségeket, hadviselési formát hoztak magukkal. Nem kizárólag, sőt,

döntő részben nem (hanem a hatékonyságot növelendő), de ezt a versengést

igyekszik kioltani a haderőnemek kooperáló, szinergikus alkalmazása, melyet az

összhaderőnemi művelet szakkifejezéssel illetnek, és mára általánossá vált a haderők,

vagy adott műveletekre csoportosított szövetséges csapatok ilyetén elvek szerinti

alkalmazása. Megjegyzem, itt is megjelölik azt a haderőnemet, amelynek műveletei

dominálni fognak, ez lesz a támogatott, és a többi haderőnem, amely segíti előbbi fő

erőkifejtését lesz a támogató.

Jelen korunkban a szövetséges, vagy koalíciós műveletekben (Öböl-háborúk,

Koszovó, Afganisztán, Líbia, Szíria) egyre nagyobb részt tölt ki a légierő haderőnem

tevékenysége. Az aszimmetrikus hadviselési formánál – kimondottan az olyan

változatban, ahol a szembenálló felek között haditechnikai felszerelés tekintetében

nincs egyenlőség – kényelmes a légierőt alkalmazni, ugyanis mint a leginkább a

technológiai megoldásoktól függő haderőnem, ezen a téren a nyugati

szövetség/koalíció mindig jelentős fölényt birtokol, ezáltal a légi dimenzió uralma is

szinte a műveletek kezdetétől biztosított. Miután a légi eszközök veszélyeztetettsége

csekély, így ilyen módon érhető el a legkisebb veszteség úgy technikai vagy

gazdasági, illetve képességbeli, mint személyi állomány vagy morális tekintetben.

A fejezetben foglaltak kifejtését azért tartom szükségszerűnek, mivel a légi bázisok

feladatrendszerének, képességeinek feltárásához meg kell vizsgálni azt, hogy milyen

48

légierő funkciókhoz nyújt kiindulási alapot, ezek nyomán állapítható meg, hogy

milyen követelményredszer határozandó meg velük szemben. Annak érdekében,

hogy a légierő feladatrendszere áttekinthető legyen, két aspektusból közelítem meg a

kérdéskört. Egyrészt a légierő kalsszikusainak fő tanait tekintem át, majd a légierő

feladatrendszerét taglaló, két jelentős nemzet (Egyesült Államok és Egyesült

Királyság), Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint hazánk légierő doktrínáit

vizsgálom meg, mely dokumentumok rögzítik a légi hadviseléselmélet jelen állását.

2.1. A LEGJELENTŐSEBB LÉGIERŐ GONDOLKODÓK

Ebben az alfejezetben elsőként a légi hadviselés jelentős gondolkodóit és nézeteiket

mutatom be, melyek nemcsak magával a harc megvívásának technikájával

foglalkoznak, hanem a hadjárat, vagy háború megnyerésének olyan módját

tárgyalják, mely jellemzően a politikai célmegvalósulást is eredményezi, azaz, hogy

az akaratát egyik állam a másikra kényszerítse főként a légierő alkalmazásával. E

gondolkodók munkája továbbá megalapozta a légierők alkalmazásának alapvető

elveit, melyek a légierők doktrínáira (legalább is a nyugatiakra) erőteljes hatással

bírt.

Az alfejezet további részében a légi hadviselés elmélet jelenlegi állását tekintem át,

amely dokumentumok pedig erre a célra a legalkalmasabbak, azok a légierők

alapdoktrínái. Azért azok, hiszen a bennük leírt alapelvek mentén alkalmazzák a

légierőket, a konfliktus (háború) után pedig levonják a konzekvenciákat, és ahol

elavultnak bizonyulnak, vagy jobb gyakorlat elérhető, ott fejlesztenek rajtuk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a vezető légierők és a NATO légierő-

alkalmazást tárgyaló alapdoktrínáit néhány éve frissítették, így valóban korszerű

dokumentumokat tanulmányozhatunk, illetve korszerű következtetéseket vonhatunk

le. Az elemzésbe Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, NATO és a 2015-

ben kiadott Magyar Honvédség (MH) Légi Műveleti Doktrínát vonom be. Az

elemzés módszerét úgy határoztam meg, hogy főként a légierő műveleti kategóriákra

koncentrálok, melyek szummája adja majd a légierők képességrendszerét, ezeket

doktrínánként külön vizsgálom, viszont a doktrínák első részében a hadviselésről,

különböző alapelvekről található gondolatokat egy együttes összegzésben tárgyalom.

49

2.1.1. GIULIO DOUHET (1869-1930)

Olasz katonatiszt, tábornok, az első és egyben egyik legradikálisabb légierő

gondolkodó, kritikus stílusa miatt az olasz hadbíróság egy év börtönbüntetésre ítélte,

azonban röviddel büntetése letöltését követően az olasz légierő parancsnoki

beosztását látja el.

A korabeli magyar hadtudományi gondolkodásra is nagy hatást gyakorolt, egyik

elfogult követője Szentnémedy Ferenc. Kialakult az úgynevezett douhetizmus, mely

fogalom az olasz tábornok nézeteit vallók jelzőjévé vált.78 A légierőről alkotott

gondolatait 1921-ben ’A légiuralom’ (Il dominio dell’aria) című írásában rögzítette,

melynek négy alaptétele volt: a légierő forradalmi; természeténél fogva támadó

jellegű; a győzelemhez szükséges a légifölény kivívása; a jövő konfliktusai korlátok

nélküliek lesznek.79

Elmélete szerint: a hatékony repülőgépek megjelenését követően a haderő (légierő)

elsődleges feladata a légi uralom kivívása után légierődszerű bombázó repülőgépek

tömeges alkalmazása a végcélok elérése érdekében, a szárazföldi és haditengerészeti

erők biztosító, kiszolgáló tevékenysége mellett. Úgy gonolta a jövőben a háborús

győzelem csak a levegőből vívható majd ki. Ezzel összhangban például azt

hangoztatta, hogy a szárazföldi és tengeri haderőnemeket kevésbé támogassa a

hadiipar, és koncentráljanak a légierő eszközeinek fejlesztésére, a bombázó

egységekre korlátlanul, a vadászrepülőkre pedig csak olyan mértékben, amekkora az

ellenség hasonló erejének leküzdéséhez szükséges.80 Az elmélet helyessége

természetesen erősen vitatható, azonban Douhetnak, és az első világháború végére a

katonai repülés hatalmas léptékű fejlődésének köszönhetően elkezdődött egy máig

78 M. SZABÓ Miklós: Légiuralom-elmélet – légi fegyverkezés – a Magyar Királyi Légierő az 1930-as

években. Mindentudás Egyeteme (előadás) 2006.

(http://mindentudas.videotorium.hu/hu/recordings/details/8338,Legiuralom-

elmelet_legi_fegyverkezes_a_Magyar_Kiralyi_Legiero_az_1930-as_evekben, letöltve:

2016.08.25.) 79 BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower. In: Defence &

Security Analysis, 27/4. 2011. p.389. 80 DOUHET, Giulio (ford. Tandori Dezső): A légiuralom. Budapest, Zrínyi Miklós Katonai

Akadémia, 1971. p.11-12.

50

tartó elméleti és gyakorlati kutatási tevékenység, amely a légierővel és a légierőnek a

hadviselésben betöltendő szerepével foglalkozik.81

2.1.2. HUGH M. TRENCHARD (1873-1956)

Brit légi marsall (öt csillagos tábornok), kezdetben szárazföldi tiszt, majd 40 évesen,

1912-ben megtanult repülőgépet vezetni.82 Az önálló brit légierő megalakulása előtt

a Királyi Repülő Csapatok (Royal Flying Corps - RFC) parancsnoka (1912), majd

Franciaországból történő hazatérése után az akkor megalakuló Királyi Légierő

(Royal Air Force – RAF) első marsalljának nevezik ki (1918), mely beosztást több,

mint egy évtizedig tölti be (1929-ig).83

Látszólag sok hasonlóság mutatkozik Trenchard és Douhet következő állításai

között:84

a bombázó mindig át fog hatolni, nincs szüksége kíséretre;

a polgári lakosság morálja törékeny, de a briteké keményebb a németekénél,

és a bombázás lélektani hatása sokkal pusztítóbb, mint a fizikai hatás;

a támadó jellegű a hatásosabb légi hadviselési mód;

az éjszakai navigáció, célmeghatározás és pontos célzás, mind képzéssel

javítható feladat;

a légi fölény minden más katonai művelet előfeltétele.

Trenchard a célpontkiválasztást illetően az állam létfontosságú központjait85 tartotta

elsődleges célpontoknak, melyek bombázásával elérhető, hogy az ellenség ellenállása

megtörjön. Vallotta, hogy a polgári lakosság elégedetlensége a fontos ipari központok és

az összekötettési elemek elleni bombázások, valamint az azok okozta veszteségek

következtében olyan mértékűek lesznek, amelyek kellő hatást gyakorolnak majd a

kormányukra.

81 KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A

katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztésének lehetséges

stratégiája. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. p.176. 82 BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower. In: Defence &

Security Analysis, 27/4. 2011. p.390. 83 SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: Hugh Trenchard légierő értelmezése. In: Repüléstudományi

Közlemények, XXVI/1. 2014. p.18-19. 84 U.o. p.19. 85 Vital center; manapság inkább súlypont – Center of Gravity – COG

51

Trenchard csakúgy, mint Douhet, a légifölény megszerzésének elsődlegességét vallotta.

A célkiválasztási elmélete nem volt egyértelmű, de ragaszkodott ahhoz, hogy a

nemzetközi jogot kövesse, minimálisra redukálja a járulékos károkozást, városi

környezetben is csak a kiemelt katonai célokat pusztítsa, valamint a létfontosságú

központokat támadja az infrastruktúra és termelői szféra létesítményei közül.86

2.1.3. WILLIAM L. MITCHELL (1879-1936)

Az amerikai származású katonatiszt alezredesi rendfokozatban, megfigyelőként

érkezett az európai hadszíntérre 1917 tavaszán, hogy Trenchard-tól „tanuljon” a

légierő alkalmazásáról.87 Nem csoda tehát, hogy a légi hadviselésről alkotott képe

jelentősen egybevág a brit marsalléval. Továbbá hasonlóságokat fedezhetünk fel

Mitchellnél a douheti légierő szemlélettel is, igaz, nem vallott olyan radikális

nézeteket, mint az olasz, azonban nagy ellenlábasa volt a tengeri haderőnemnek,

mondván haditechnikája elavult és nagymértékben sebezhető a levegőből. Elméletét

zsákmányolt hadihajókon demonstrálta, amely kísérletek a gyakorlatban hol

megerősítették, hol cáfolták dogmáját.88 89

Nézeteit a következőképpen foglalhatjuk össze: a légierő dominálni fogja a

hadviselés minden szegmensét. Figyelembe véve a légierők technikai összetettségét

valamint vezető szerepét, egy légierőben szolgáló személyre (En.: airman – az angol

terminológiában bárki, aki a légierő állományában szolgál) kell a vezetését bízni. A

légierőt haderőnemként úgy képzelte, mint ami a szárazföldtől és haditengerészettől

független, önálló parancsnoksággal rendelkező szervezet, továbbá a többi haderőnem

repülő csapatokkal nem rendelkezik. A légierő biztosítja a döntő erőt a háborúban,

melyben csökken a szerepe a szárazföldi erőknek, és szinte jelentéktelen a

haditengerészeté. Az ellenség hátországának szívében mért légi csapások eldönthetik

a háborút a másik két haderőnemtől függetlenül. A légicsapások ellen korlátozott

mértékben lehetséges a védekezés, az is csupán vadászrepülőgépekkel kivitelezhető,

és nem a támadásra várva, hanem a levegőben „őrjáratozva”. Véleménye szerint a

tengeralattjárókban volt potenciál, mint hadviselési eszköz, azonban a repülőgép

86 U.o. p.20. 87 BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower. In: Defence &

Security Analysis, 27/4. 2011. p.391. 88 JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő értelmezése 1. In:

Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. p.26. 89 JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő értelmezése 2. In:

Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. p.33.

52

megjelenésével az összes felszíni jármű sebezhetővé vált, és a légi járművek átvették

szerepüket.90

Hasonlóan Douhethez, ő is megjárta a hadbíróságot, öt éves szolgálattól való

eltiltásra, és a nyugdíjától való megfosztásra ítélték kemény kritikái miatt. A

haditengerészet vezetői tartottak a befolyásuk csökkenésétől, ezért kapcsolataikat

felhasználva hozzájárultak büntetésének súlyosbításához.91 1936-os halála 11 évvel

azelőtt következett be, hogy az Egyesült Államok Légierejét (United States Air Force

– USAF), mint önálló haderőnemet megalapították (1947).

2.1.4. WALTER WEVER (1887-1936)

A két nagy háború közötti Luftwaffe (német légierő) vezérkarának főnöke, 1936-os

haláláig. A légi hadviselésről vallott nézeteit 1936-ban, ’A légi hadviselés’ (Die

Luftkriegführung) című írásban hagyta hátra, mely német légierő doktrínaként is

funkcionált.92 Wever még a kortárs légierő teoretikusokhoz képest is átfogóan

szemlélte a légierőt. Nem a szárazföld egyik támogató (légi) fegyvernemének

tekintette, ahogy sokan a politikában, vagy más haderőnemeknél, de még a

Luftwaffében is tették, és nem is kizárólag egy erős, stratégiai nagytávolságú

bombázó erőként, ahogy sok kortársa, hanem egy kevert (több) feladatú légierő

koncepciót fogalmazott meg. Az „ő Luftwafféja” nehéz-, közepes- és könnyű

bombázókból, vadászrepülőgépekből, valamint egyéb (pl. szállító, felderítő, stb.)

repülőgépekből állt, amelynek csupán egyik feladata a szárazföldi csapatok

tűztámogatása93 – ezidáig a német tábornok szemlélete áll legközelebb a mai légierő

nézetekhez, doktrínákhoz.

Egy 1935-ös írásában úgy vélekedett, hogy a légi fölény kivívása a légierő minden

más műveletét meg kell előzze – mely állapot nehezen meghatározható, és a

körülmények változásával (ipari termelési kapacitás változás, repülőgépek technikai

fejlődése, darabszámuk változása) könnyen egyik oldaltól a másikhoz tolódhat.

90 O’NEIL, William D.: Transformation Billy Mitchell Style. In: Proceedings Magazine, 128/3. 2002.

p.102-103. 91 FRANDSEN, Bert: Learning and adapting – Billy Mitchell in World War I. In: Joint Force

Quarterly, 72/1. 2014. p.96-97. 92 MURRAY, Williamson: The Luftwaffe Experience 1939-1941. In: Benjamin Franklin Cooling

(szerk.): Case Studies in the Developement of Close Air Support. Washington D.C., Office of Air

Force History, 1990. p.74. 93 DUFFY, James P.: Target: America – Hitler’s Plan to Attack the United States. Guilford, Lyons

Press, 2012. p.45.

53

Óvatosan kezelte a stratégiai bombázás (az ellenség hátországában levő termelő ipar,

infrastruktúra és népesség pusztítása) kérdését is, véleménye szerint akkor van

értelme ezt a feladatot végrehajtani, amikor a háborúban olyan állapot alakul ki, hogy

ezáltal gyors győzelem érhető el (például olyan célpontsűrűség jön létre, vagy olyan

célpont támadása válik lehetségessé, mely sorsfordító hatással bír), egyébként e

műveletnek elnyújtó hatása van a harcokra nézve. A szembenálló légierő

leküzdésének módját nem a közvetlen légi harcok megvívásában látta, hanem a hadi

termelés pusztításában. Négy olyan állapotot feltételezett, amikor hadászati

bombázást érdemes végrehajtani: 1) olyan lehetőség áll fenn, amikor a légierő gyors

befolyást tud tenni a háború befejezésére; 2) a szárazföldi és tengerészeti

haderőnemek előkészítették ezt a lehetőséget; 3) patthelyzet alakult ki; 4) döntő

hatást lehet elérni az ellenség erőforrásainak pusztításával.94

A korábban említett, 1936-ban írt doktrínában összefoglalóan a légierő feladatát a

következőkben határozta meg: a légifölény kivívása és megtartása; a szárazföldi és

haditengerészeti erők támogatása; az ellenség ipari kapacitásának pusztítása;

valamint az ellenség utánpótlási rendszerének lefogása, bénítása a harcmező és a

hátország között.95

2.1.5. ARTHUR W. TEDDER (1890-1967)

A brit légierő marsallja több hadszíntéren is meghatározó alakja a második

világháború szövetséges légi műveleteinek. Húszas évei közepéig kereste hivatását,

melyet a hadseregben talált meg, és 1915 januárjában a brit szárazföldi

haderőnemhez szerelt fel, mint hadnagy. Egy évvel később, 1916 január, amikor

átkéri magát a királyi repülőcsapatokhoz, áprilisban megtanul repülőgépet vezetni.

Karrierje nagy lépésekben halad előre, még egy év és megkapja az őrnagyi

rendfokozatot, 1924-ben repülőezred parancsnokká nevezik ki. A második nagy

háború elhozta számára a légi marsall fokozatot, mely előtt a légügyi

minisztériumban is dolgozott, a kiképzés és felkészítés osztályt vezetve. A közel-

keleti hadszíntér parancsnokaként Sir Arthur Longmore tábornok helyettesének kérte

Teddert Curchilltől, aki először Owen Boyd tábornokot küldte a helyettesi

94 U.o. p.46. 95 BAKER, Leonard; COOLING, Benjamin F.: Developements and Lessons Before World War II. In:

Benjamin Frankin Cooling (szerk.): Case Studies in the Achievement of Air Superiority.

Washington D.C., Office of Air Force History, 1994. p. 31-32.

54

beosztásra. Azonban Boyd olasz hadifogságba esett úton a hadszíntér felé, így mégis

Tedder került a hadszíntér parancsnokhelyettesi pozícióba, majd 1941 májusában át

is vette a parancsnokságot Longmoretól.96

1942-ben, a Britek El Alameini győzelme után alkotta meg a légi hadviselésre, a

légierőre vonatkozó, tíz pontban megfogalmazott elveit, amely szintén az önálló

légierő koncepciójára épült. Ezek a következők:97

A légierőnek függetlennek kell lennie a szárazföldi és a haditengerészeti

erőktől;

A légierő és a szárazföldi parancsnokságoknak egymás „szomszédságában”

kívánatos települniük, amellyel jelentősen könnyebbé válik a koordináció és a

híradás;

A minden éjszaka tartandó összhaderőnemi törzsértekezleten lehet

kiküszöbölni a haderőnemek közötti káros interferenciákat, megalapozni a

másnapi döntéseket, és integrálni a közvetlen légi támogatás és a légi lefogás

műveleteit a szárazföldi parancsnok átfogó műveleti koncepciójába;

A radar nagyon fontos eszköz a légierő és a szárazföldi csapatok számára

egyaránt, mert hatékony alkalmazásával kizárható az ellenség váratlan légi

támadása;

A harcászati repülőgép a légierő alapvető fegyverrendszere, amelyet a

következő légi küldetésekben alkalmazhatnak:

o Légtér megtisztítása az ellenségtől,

o Könnyű és közepes bombázó bevetések,

o Az ellenséges légi hadviselési eszközeinek elfogása,

o Közvetlen légi támogatás a szárazföldi erők támogatására;

Permanens híradást szükséges biztosítani a légierő főparancsnokság és a

végrehajtó egységek parancsnokai között;

96 ORANGE, Vincent: Tedder, Arthur William. Oxford Dictionary of National Biography, Oxford

University Press, 2004. (http://www.oxforddnb.com/view/article/36446, letöltve: 2016.09.05.) 97 KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A

katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztésének lehetséges

stratégiája. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. p.177.

55

A légierő egyes elemeit célszerű a frontvonal közelében elöl települt légi

irányító pontról vezetni;

A légierő parancsnoki láncának egyszerűnek kell lennie, amelyben a légierő

főparancsnokának jelentést tevők számát korlátozni szükséges (az észak-

afrikai hadjáratban Lord Teddernek csak hat személy jelentett közvetlenül,

így redukálta az információ dömpinget);

A hírszerzés, felderítés nagyon fontos szerepet játszik a légi és földi hadjárat

sikerében egyaránt. Az információáramlás folyamatosságát biztosítani

szükséges, és a műveleti tervezőknek és a felderítő részlegnek szorosan

együtt kell működnie;

A manőverkészség, a mobilitás képessége kulcsfontosságú a légi műveletek

sikeréhez.

Látható tehát, hogy Tedder mennyire átfogóan gondolkodott a légierővel

kapcsolatban. Érint mind alkalmazásbeli, mind a vezetés-irányítással kapcsolatos

kérdéseket. Gondolatai visszatükrözik az összhaderőnemi szemléletmódot, továbbá

harcászati és hadászati szinteken egyaránt megfogalmaz alapelveket, amelyek máig

használatosak.

2.1.6. CARL A. SPAATZ (1891-1974)

A West Point-on szerezte diplomáját, később az Egyesült Államok Szárazföldi

Repülő Csapatainak (US Army Air Force – 1941-1947) altábornagya, a második

világháborúban az Egyesült Államok Hadászati Légierejének (US Strategic Air

Force) parancsnoka az európai hadszíntéren, illetve más szövetséges légi

csoportosításoknak is (Afrikában és a Csendes-óceánon). Dwight D. Eisenhower

tábornok egyik legkiválóbb tábornokának tartotta az egész háború során.98 A háború

után a függetlenné váló amerikai légierő (US Air Force; korábban jellemzően a

szárazföldi haderőnem alárendeltségébe tartoztak a repülő csapatok a fejlődésüket

98 CARAFANO, James Jay: After D-Day – Operation Cobra and the Normandy Breakout.

Mechanicsburg, Stackpole Books, 2000. p.103-104.

KOHN, Richard H.; HARAHAN, Joseph P.: Strategic Air Warfare – An Interview with General

Curtis E. LeMay, Leon W. Johnson, David A. Burchinal and Jack J. Catton. Washington D.C.,

Office of Air Force History, 1988. p.45.

56

tükröző, egyre több erőt és komolyságot sugárzó megnevezésekkel) első

vezérkarfőnöke, 1947-ben.99

Ha annyi nem volna elég, hogy a világ legjelentősebb légiereje egyik atyjának (a

másiknak Harold H. Arnold tábornokot, illetve William L. Mitchell-t) tartják,100

határozott elképzelése volt a légierő alkalmazását illetően. Az első világháborúban,

és közvetlenül utána, tapasztalat-feldolgozások során megfogalmazódó elméletek a

második nagy háborúban tesztelhetővé váltak. Spaatz tábornok, mint kortársai oly

gyakran, a nagyszerűnek és újszerűnek tartott stratégiai légi támadás mellett érvelt,

illetve, hogy a légierő többi eszközrendszerét e művelet körülményeit

megteremtendő szükséges alkalmazni. 1946-os írásában kifejti, hogyan tékozolták el

a németek a kontinentális Európa feletti légi uralmukat, és Nagy-Britannia szigete

feletti légi fölényüket. Ezután meghatározza a hadászati légierő-alkalmazás

alapelemeit:

1. A tömegesség elve, a légierő képessége fontos képessége, hogy valamennyi

eszközét egymástól távoleső bázisokról kiindulva egy helyen és időben tudja

összpontosítani, erre soha előtte más haderőnemek által nem volt lehetőség;

2. A céltudatosság elve, a légierő képes olyan célpontokat támadni és pusztítani,

amelyek életbevágóak a szembenálló fél számára, és amelyek mélyen az

ellenség hátországában találhatóak (Spaatznak ki is fizetődött a német

üzemanyag ellátás rendszerének támadása). E célokat hadászati bombázó

hadjáratok keretében lehet elpusztítani, amit meg kell előzzön a légtér

birtoklásáért folytatott harc. Megjegyzi, hogy e nagyfontosságú célokat a

szárazföldi haderőnem korábban csupán a hadjárat vége felé volt képes

elérni;

3. A gazdaságosság elve, ami szerint az a légi hadjárat erőforrásait inkább egy

kisebb számú, azonban lényeges célpont-rendszer pusztítására szükséges

alkalmazni, mint másodrendű célpontok kiterjedt támadására. Mindezt csupán

99 U.o. p.46. 100 ALEXROD, Alen: Encyclopedia of World War II. New York, Infobase Publishing, 2007.

57

akkora erő ráfordítással végrehajtva, amekkora éppen el tudja érni a kívánt

hatást a célpontrendszer pusztításában.101

Az előzőekből következően úgy gondolja, hogy a hadászati bombázás az első a hadi

képességek sorában, amely képes megállítani, vagy legalább bénítani a legfontosabb

mechanicmusait egy nagymértékben iparosodott államnak. Ahogy fogalmaz, a

légierő kellően rugalmas és mozgékony ahhoz, hogy addig nem látott gyorsasággal

legyen képes pusztítani az ipart, hadi képességeket, városokat, üzemanyag üzemeket,

készleteket, a közelekdést és az összeköttetési módokat (szintén ahogy fogalmaz: a

szívét és az artériáit a hadi gazdaságnak) annak érdekében, hogy megtörje az ellenség

ellenállását.

2.1.7. ARTHUR T. HARRIS (1892-1984)

Brit tábornok, 1942 februárjában a Királyi Légierő Bombázó Parancsnokságának

parancsnokává nevezik ki.102 Ahogy amerikai kollégája (C. A. Spaatz), úgy ő is a

hadászati bombázó hadjáratok szószólója volt, gyakorlati tevékenysége a

németországi bombázásokban, azon belül is Drezda elpusztításában csúcsosodott ki,

mindkettejüket Bombázó Báróknak nevezték, illetve a brit megkapta a ’Bomber

Harris’ gúnynevet, neve összeforrt a bombázás szóval.103 104

Apja katonának szánta, azonban ő nem akarta ezt a hivatást, így hamarosan kalandos

önálló fiatalkora kezdetét vette. Tizenhat évesen Rodéziába (a mai Zimbabve

területe, akkoriban brit gyarmat lévén angol telepesek lakták a területet) került, hat

évig mindenféle munkából tartotta fent magát, majd huszonkét éves korában kitört a

háború. A rodéziai ezred kötelékében harcolt a németek ellen Afrikában, majd a

német vereség után az ezred feloszlott, ő pedig visszautazott Európába. A gyalogsági

szolgálatból eleget tapasztalt, így a Királyi Tüzérségbe való sikertelen jelentkezés

után a Királyi Repülőcsapatokhoz (Royal Flying Corps) nyert felvételt. Ezután

különböző repülő alakulatoknál szolgált, nem sokkal később már repülőszázad

101 SPAATZ, Carl A.: Strategic Air Power – Fulfillment of a Concept. In: Foreign Affairs, 24/3. 1946.

p.388-389. 102 HAVERS, Robin: The Second World War – Vol. 2. – Europe 1939-1943. London, Routledge,

2005. p.59. 103 U.o. p.60. 104 KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A

katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztésének lehetséges

stratégiája. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. p.181.

58

parancsnok volt. A háborút őrnagyként fejezte be, majd elfogadta a felajánlott

beosztást a békeidőben tovább funkcionáló, újonnan létrehozott Királyi Légierőben.

1939-ben a háború kitörésekor bombázó repülőgép századparancsnok lett, számos

harci bevetésben vett részt, és ahogy fent említettem, 1942-ben már a Bombázó

Parancsnokság vezetője.105

Arthur T. Harris életéről, katonai karrierjéről, és a második világháborúban betöltött

szerepéről is jelentős mennyiségű irodalmat találhatunk, azonban ő maga nem hagyta

hátra irodalmi műben a légi hadviselésről alkotott gondolatait. Ellenben a

Németország elleni bombázó hadjárata, városok (pl. Drezda) teljes elpusztítása és a

róla fellelhető irodalom alapján elmondható, hogy a brit tábornok is a hadászati

légibombázásokban látta a sikeres légierő alkalmazás lényegét, melyek célpontjai a

lakosság, akik a szenvedés, nélkülözés és megfélemlítés következményeként

követelni fogják a politikai vezetéstől a háború befejezését.

2.1.8. ALEXANDER P. DE SEVERSKY (1894-1974)

Grúz (akkori Orosz Birodalom) származású, Amerikai Egyesült Államokba emigrált

katonatiszt. Nem ért el olyan magas rendfokozatot, mint az előzőekben ismertetett

gondolkodók (őrnagyként fejezte be szolgálatait, majd így szólíttatta magát),

ismertsége legalább vetekszik velük. Még az Orosz Birodalom tisztjeként az első

világháborúban ászpilóta (számos harci sérülést szerzett illetve élt túl, jobb lábát

elveszítette), az USA-ban vállalkozóvá, repülőgép gyártóvá, műrepülő pilótává, íróvá

és teoretikussá vált.106

A korábban ismertetett W. L. Mitchell mentoráltja, ezért akárcsak Mitchell, Seversky

is nagy elánnal cáfolta a haditengerészet létjogosultságát. Elavultnak, nehézkesnek,

és a légierővel szemben kiszolgáltatottnak tartotta azt. Számos rövidebb publikációt,

és két könyvet írt, melyek közül a ’Győzelem a Légierő által’ (Victory Through Air

Power, 1942) nagymértékű figyelmet kapott, nemcsak a katonai, vagy politikai

vezetés, hanem az amerikai állampolgárok körében is. Felmérések szerint körülbelül

105 MIDDLEBROOK, Martin: Harris. In: Micheal Carver (szerk.): The War Lords – Military

Commanders of the Twentieth Century. Barnsely, Pen & Sword Books, 2005. p.116-117. 106 CHUN, Clayton K.S.: Aerospace Power in the Twenty-First Century – A Basic Primer. Colorado

Springs, United States Air Force Academy, 2001. p.63.

59

öt millióan olvasták, és húsz millióan ismerték e művének tartalmát.107 A híres

rajzfilmkészítő, Walter Elias „Walt” Disney pedig eme érdeklődést kihasználva

megfilmesítette a könyv lényegi részét.108

Magyarországon is hamar ismertté vált könyve, melyről már 1944 elején megjelent

publikáció a Magyar Katonai Szemle című folyóiratban.109 Seversky légi

hadviselésről vallott nézeteit így fogalmazza meg a szerző: „A háború megnyerhető

tisztán azáltal is, hogy erőteljes légitámadásokat intéznek az ellenségnél mutatkozó

hadászatilag fontos célok ellen; a földi csapatokra pedig csak később lesz szükség

megszállási és rendőri szempontokból.”110 Nagy ugyancsak összefoglalja Seversky

gondolatait a német légierőszervezés gyenge oldalait: „Repülőgépeik legnagyobb

részét kis hatósugarúra szerkesztették, mert felfogásuk szerint a légierőnek

elsősorban a földierővel kell szorosan együttműködnie. Ennélfogva a földre

kényszerültek és hadjárataikat majdnem mindenütt a földhöz tapadva kellett

végrehajtanak, miként ez Lengyelország, Franciaország és a Balkán esetében történt.

Ezeket az országokat előbb el kellett foglalniok, hogy légi támaszpontokat nyerjenek

az „ősellenség“, vagyis Anglia ellen. Ha a németek nagy hatósugarú repülőgépekből

álló légi hadsereggel rendelkeztek volna, akkor már régen – a levegőből –

térdrekényszeríthették volna a büszke Albiont.” 111 Ezen idézetből is látható (és ezt a

későbbiekben bővebben kifejtem), hogy az alkalmazott haditechnika hatással van a

harceljárásra, alapvetően befolyásolja a szervezet eredményességét.

Könyvének központi mondanivalója, hogy a légierő természetéből eredően hadászati

(stratégiai) erő, abból adódóan, hogy fizikai akadály nem állhatja útját, így képes

erőit összpontosítva az ellenség hátországában, mélységében, szívében csapást

mérni. Ebből adódóan úgy vélte, hogy a légierő erőforrásait pazarlás a szárazföld

támogatására fordítani, mely haderőnem elméleti szempontból nem a háború

legmagasabb, hadászati szintjén küzd, hanem alacsonyabb, harcászati célokat teljesít,

ezek összeadódásával, illetve ezeken keresztül hadműveletieket, majd csak ezt

107 LIBBEY, James K.: Alexander P. de Seversky – and the Quest for Air Power. Washington D.C.,

Potomac Books, 2013. p.218. 108 ALGAR, James; GEROMINI, Clyde; KINNEY, Jack; PORTER, H.C. (rendezte): Victory Through

Air Power. United Artists, Walt Disney, 1943. (https://www.youtube.com/watch?v=J1iPBvwaIkI,

letöltve: 2016.09.13.) 109 NAGY Béla: A légi hadviselés egyedül eldöntheti-e a háborut. In: Magyar Katonai Szemle, 14/1.

1944. pp.119-130. 110 U.o. p.122. 111 U.o.

60

követően érhet el hadászati sikereket, mivel át kell küzdenie magát a szembenálló

félen, illetve fizikai akadályokon.

Aztán a légtér birtoklásának fontosságát emeli ki. Mitchellel és Douhet-val

ellentétben nem a légi bázisok és repülőgépgyártó ipar támadásában látta ennek a

lehetőségét, hanem magának a szembenálló légierőnek a pusztításával. A két korábbi

gondolkodó idejében még nem alkalmaztak rádiólokációs berendezéseket

(radarokat), és nem volt más hatékony előrejelző rendszer sem, amivel a közeledő

repülőerőket felderíthették volna, így egyszerűbbnek és biztonságosabbnak tűnt a

mögöttes hadipotenciál megelőző támadása, illetve túl veszélyesnek látszott egy légi

háború megvívása.

A harmadik kulcsgondolat a célpontkiválasztást érinti. A légierő tehát képes a

szembenálló fél mélységében csapást mérni, hadjáratot folytatni, viszont nem

engedhető meg az, annak ellenére, hogy „bármit” megtámadhat, „akármit” támadjon.

Tehát a hadászati célokat szem előtt tartva olyan célpontokat kell kiemelni és

pusztítani, melyek a hadászati célkitűzés elérésében előremozdítják a törekvéseket.112

2.1.9. JOHN C. SLESSOR (1897-1979)

Brit légi marsall, a repülőcsapatoknál szolgált, még amikor Királyi

Repülőcsapatokként volt ismeretes, és jóval azután is, hogy független haderőnemmé

válva a Királyi Légierő névvel illették a szervezetet. A legelmélyültebb

gondolkodónak tartják a RAF történetében. Vadászpilótaként kezdte pályafutását az

első világháborúban, majd törzstisztként folytatta a háború után H. M. Tranchard

marsall parancsnoklása alatt. A második világháború kezdetekor a Légierő

hadműveleti főnöke volt, majd 1950-ben megkapta az ötödik tábornoki csillagot és

lett a Királyi Légierő vezérkarának főnöke és marsallja.113

1936-ban készül el a ’Légierő és a hadsereg’ (Air Power and Armies) című

könyvével114, mely szintén mérföldkő a légi hadviselés-elmélet történetében. A

112 MEILINGER, Philippe S.: Proselytiser and Prophet – Alexander p. de Seversky and American

Airpower. In: John Gooch (szerk): Airpower – Theory and Practice. London, Frank Cass

Publishers, 1995. p.17-19. 113 MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources. Alabama, Air

University Press, 2001. p.123-124. 114 SLESSOR, John C.: Air Power and Armies (Oxford University Press, London, 1936). Tuscaloosa,

The University of Alabama Press, 2009.

61

korábbiakban is történt hivatkozás a műveire, illetve a későbbiekben mint kortárs

teoretikus még szóba kerül, Meilinger egyik művének fejezetcíme a következő: ’John

C. Slessor and the Genesis of Air Interdiction’ azaz ’John C. Slessor és a légi lefogás

eredete’. A légi lefogás a stratégiai légi műveletek és a szárazföldi csapatok

közvetlen támogatása szempontjából „köztes” műveleti vagy tevékenységi forma.

Nem az ellenség szívében, de a harcoló csapatok mélységében, a frontvonalon jóval

túl végrehajtott légitámadási forma. Ahogy a brit légi marsall is megfogalmazza, a

célpontok közé tartoznak a még nem harcoló ellenséges csapatok, ellátmányuk,

felvonulási útvonalak, az összeköttetési lehetőségek (kommunikáció, közlekedési

infrastruktúra, hidak) stb. Ezen kívül J. C. Slessor is hangsúlyozza a légifölény

fontosságát, mely előfeltétele a hatékony légi lefogási műveletek végrehajtásának,

továbbá egy esettanulmányt is olvashatunk a harmadik fejezetben.

2.1.10. CURTIS E. LEMAY (1906-1990)

Az amerikai négycsillagos tábornok ismertsége vetekszik Mitchellével, szintén

megosztó személyiség, nyers stílussal, akit nagyszerű parancsnoknak és

problémamegoldónak tartottak.Katonai akadémiát nem végzett, a Tartalékos Tiszti

Kiképző Iskola elvégzésével szerezte tiszti kinevezését. Ösztönös tehetségének

köszönhetően a következő évtized alatt kiváló bombázó repülőgép navigátorrá és

pilótává vált, a második világháború pedig az előmenetelét lendítette fel. Kezdetben

alezredesi rendfokozatban és repülőcsoport parancsnokként szolgált, majd 18 hónap

alatt eljutott a vezérőrnagyi kinevezésig és repülőhadosztály parancsnoki beosztást

látott el. A háborúban nem kisebb sikert ért el a Stratégiai Légi Parancsnokság

(Strategic Air Command – SAC) parancsnokaként, illetve élvezve a politikai vezetés

támogatását, minthogy a légierő alkalmazásával sikerült befejeznie a háborút a

csendes-óceáni hadszíntéren. Elsőként gyújtóbombákkal előkészítve, majd a két

atombombával pszichológiai (és természetesen rettenetes fizikai) hatást gyakorolva

kapitulálásra bírta a japán vezetést. Ilyen eredményt sem a németek Anglia ellen,

sem fordítva nem tudtak elérni.115

A háború után William H. Tunner vezérőrnaggyal kidolgozták a blokád alá vont

Nyugat-Berlin ellátását a levegőn keresztül, azaz az első „légi hidat” valósították

115 MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources. Montgomery, Air

University Press, 2001. p.59-63.

62

meg, megalapozva a légierő negyedik nagy szerepkörét, a légi mobilitás műveletkört.

116 A légi szállítást sikerült olyan méretűre duzzasztaniuk, hogy a brit és francia

kapacitásokkal elérték a korábbi vízi és szárazföldi szállítások volumenét. Ezt a

körülményt figyelembe véve, tehát, hogy a blokád ellenére még téli hónapokon

keresztül is sikerült ellátni a várost a szükséges élelemmel, fűtőanyaggal, stb. (illetve

egy másik körülmény, az új keleti és nyugati valuták kérdésének megoldódásával) a

szovjetek feloldották a városrész blokádját. Ez tekinthető az első alkalomnak, amikor

a légierő által nem kinetikus (nem támadó, pusztító) eszközzel politikai célt

valósítottak meg, de legalább is nagymértékben hozzájárultak annak eléréséhez.

2.1.11. JOHN A. WARDEN (1943- )

Az eddigiek közül elsőként nevezhető kortárs légierő teoretikusnak az Egyesült

Államok Légierejének nyugállományú ezredese. Katonai tanulmányait, egyben

karrierjét az Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján (U.S. Air Force Academy

– USAFA) kezdte, 1965-ben. 30 évig szolgált, vadászrepülő pilóta, teljesített

külszolgálatot Vietnamban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban,

repülőbázis parancsnok, vezette az Air Command and Staff College-ot (Légierő

Parancsnoki és Törzstiszti Főiskola). 1995-ben vonult nyugállományba, rövid ideig

tanácsadója volt Bill Clinton alelnökének, James Danforth Quayle-nek, később

elméleteit implementálta az üzleti folyamatokra, és képzéseket, tréning kurzusokat

szervezett és tartott az üzleti világban dolgozóknak.117

Több jelentős írása jelent meg, a következőkben a ’Légi hadjárat – Harci tervezés’

(Air Campaign – Planning for Combat) című, 1988-as kiadású könyvét emelem ki,

mely fő művének tekinthető. A mű elején röviden leírja a háború négy szintjét

(politikai-stratégiai, stratégiai, hadműveleti és harcászati), majd kritikát fogalmaz

meg, mely szerint régen nem készült a hadműveleti szintet tárgyaló alapos mű.

Magyarázzák általában ezt azzal, hogy a harcászati és stratégiai szint között nehéz

definiálni a gyakorlatban a hadműveletit, illetve azzal is, hogy a nukleáris fegyverek

korában az alsóbb szintek elhanyagolhatónak tűntek. Az ezt követő részben ő is

kifejti a légtér birtoklásáról szóló nézeteit, szerinte a hadjárat kudarcra van ítélve, ha

116 MURRAY, Williamson: Curtis E. LeMay – Airman Extraordinary. In: John. A. Olsen: Air

Commanders. Potomac Books, Washington D.C. 2013. p.149-150. 117 GÖNCZI Gabriella, KRAJNC Zoltán: Korunk meghatározó légierő teoretikusa – John A. III.

Warden In: Hadmérnök V/1. 2010. p.350.

63

az ellenséges légierő birtokolja a légteret, és nem kezdhetőek meg sem az egyéb légi,

sem a szárazföldi műveletek a légi fölény birtoklása nélkül. Kihangsúlyozza, ha csak

egy dolgot tanulunk meg a hadviseléssel kapcsolatban az az legyen, hogy úgy

nyerhetünk harcokat, amennyiben a kulcsfontosságú helyeken nagyobb erőt

koncentrálunk, mint az ellenség (a légierő ennek az elvnek a megvalósítására

ideális). Ebben a fejezetben még öt esetet vesz számításba, különböző relációkban

vizsgálva olyan szituációkat, amikor egyik vagy másik fél különböző mértékben

kitett az ellenséges légierő pusztító képességének. Warden három harci feladattípust

határoz meg, amit a légierő végrehajthat: az előzőekben említett légtér birtoklásáért

folytatott tevékenységet, a légi lefogást és a közvetlen légi támogatást. A következő

két fejezet a második két feladattípust részletezi. A légi lefogás esetében 3 altípust

állapít meg (távoli, közbenső és közeli), és ezekhez 6 lehetséges szituációt rendel

aszerint, hogy az ellenséges vagy a saját csapatok milyen tevékenységet folytatnak

(támadás, védelem, elszakadás [meghátrálás/menekülés]). A harmadik feladattípus, a

közvetlen légi támogatás a harcoló szárazföldi csapatok légi tűztámogatási formája,

melyet úgy érzékeltet, hogy ott kell alkalmaznia (igénybe vennie) a parancsnoknak,

ahol tartalék erőit alkalmazná, viszont nincs már tartaléka, amit bevethetne. Az

utolsó lényegi résznél a műveleti tartalékokról elmélkedik. A legtöbb légierő

gondolkodó úgy vélekedik, hogy a légi hadviselésben tartalékot képezni pazarlás,

hiszen a légierő erőforrásainak pusztító ereje egy (kis) helyen összpontosítható, így

minden erőforrást be kell vetni a minél nagyobb arányú és gyors siker elérése

érdekében, illetve nem engedhető meg a hezitálásból adódó veszteség, sikertelenség.

Warden ezzel szemben úgy érvel, hogy a frissen, újonnan bevont erők döntő hatással

lehetnek egy küzdelmes helyzetben, vagy a tartalék által kihasználható egy ellenség

által elkövetett harcászati hiba.118 119

Nem minden ízében eredeti alkotás, bár a hadműveleti szintű vonatkozása miatt

mindenképpen hiánypótló műnek mondható, a tartalékokról szóló rész kifejezetten

újszerű. Hatása pedig megkérdőjelezhetetlen: számos modern légierő

alapdoktrínában megjelenik a légi hadjárattervezés, mint hadműveleti-művészeti

elem. Ötgyűrűs modellje (En.: five-ring model), és az ellenség egyfajta rendszerként

118 OLSEN, John A. Olsen: John Warden and the Renaissance of American Air Power. Washington

D.C., Potomac Books, 2007. p.66-73. 119 WARDEN, John A. III.: The Air Campaign – Planning for Combat. Washington D.C., National

Defence University Press, 1988.

64

való értelmezése (En.: enemy as a system) alapját képezi a hatásalapú légierő

alkalmazásnak.120 1991-ben John Warden tervezte az első Öböl-háború légi

hadjáratának forgatókönyvét, a légi hadjárat 1991. január 17-től 1991. február 28-ig

(mindössze 6 héten keresztül) tartott. A kiváló célpont kiválasztásnak és a légierő

hatásalapú alkalmazásának köszönhetően rendkívül gyors katonai-politikai sikert

értek el.

2.1.12. PHILIPPE S. MEILINGER (1948- )

Az Egyesült Államok légierejének nyugállományú ezredese, szintén részt vett az első

öbölháború légi hadjárat terveinek kidolgozásában. 1970-ben szerezte BSc

diplomáját a Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján, egyetemi (MSc)

végzettséget az University of Colorado-n és tudományos (PhD) fokozatot a

Micihigani Egyetemen. C-130-on (szállító repülőgép) repült, repülést oktatott,

külszolgálatot Európában és a Csendes-óceán térségében teljesített. Katonai

pályafutása nem különösebben, ellenben akadémiai karrierje annál

figyelemreméltóbb. Tanított almamáterében, az USAFA-n, a haditengerészet

felsőoktatási intézményében (U.S. Naval War College), és vezetője (dékánja) volt a

Felsőfokú Légierő Tanulmányok Iskolájának (School of Advanced Airpower Studies

– SAAS). Nyugdíjba vonulása után biztonsági elemzőként dolgozott tovább. Tíz

könyve, és több, mint 100 publikációja jelent meg magasan jegyzett

periodikákban.121

Az alábbiakban a légierővel kapcsolatos tíz állítása olvasható:122 123 124

aki a levegőt ellenőrzi, az általában a felszínt is uralja;

120 OLSEN, John A. Olsen: John Warden and the Renaissance of American Air Power. Washington

D.C., Potomac Books, 2007. p.256.,263. 121 MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources. Montgomery, Air

University Press, 2001. p.vii-viii.

Legfontosabb művei: 10 Propositions Regarding Air Power. Washington D.C., Air Force History

and Museums Program, 1995.; The Path of Heaven – The Evolution of Airpower Theory.

Montgomery, Air University Press, 1997.; Air Strategy – Targeting for Effect. In: Aerospace

Journal, 1999, Winter; Airmen and Air Theory - A Review of the Sources. Montgomery, Air

University Press, 2001.; Airpower – Myths and Facts. Montgomery, Air University Press, 2003. 122 KRAJNC Zoltán, JENEI Imre: „Tíz állítás a légierővel kapcsolatban” – Philippe S. Meilinger

légierő értelmezése. In: Repüléstudományi Közlemények, XXV/2. 2013. p.750. 123 MEILINGER, Philippe S.: Airwar – Theory and Practice. Oxon, Frank Cass Publishers, 2003.

p.170-176. 124 MEILINGER, Philippe S.: 10 Propositions Regarding Air Power. Washington, D.C., Air Force

History and Museums Program, 1995. p.1-2.

65

a légierő a belső lényegéből fakadóan stratégiai erő;

a légierő elsősorban támadó jellegű;

lényegében a légierő támadó tevékenysége ciklikus: csapásmérés és a

következmények elemzése után újból csapásmérés, majd ismét elemzés;

a légierő fizikai és pszichológiai sokkot okoz a negyedik dimenzió, az idő

kihasználásával;

a légierő képes egyidejűleg, a háború bármely szintjén, katonai műveleteket

folytatni;

a precíziós légi fegyverrendszerek újraértelmezik a tömeges alkalmazás

jelentőségét;

a légierő különleges jellemzői megkövetelik a centralizált irányítást;

a technológia és a légierő integrált, egymással kölcsönösen összefüggő

kapcsolatban van;

a légierő nem csak a katonai erőforrásokat foglalja magában, hanem a repülő-

és űripart, valamint a kereskedelmi repülést is.

2.1.13. ROBERT A. PAPE (1960- )

Nem szolgált a légierőben, azonban első könyvét a légierő kényszerítő képességéről

(stratégiai jelentőségéről) írta: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War

(Bombázás a győzelemért – A légierő és a kényszerítés a háborúban).125

Tanulmányait mindhárom képzési szintet tekintve a politikatudományok területén

folytatta. Az alap és mester diplomáját is a Pittsburghi Egyetemen szerezte,

mindkettőt 1982-ben. A PhD tudományos fokozatát a Chicagoi Egyetemen vált

1988-ban, ahol jelenleg is professzorként tevékenykedik. Négy nagysikerű könyvet

írt és több tíz publikációja jelent meg tudományos és egyéb rangos folyóiratban.126

E tanulmány szempontjából a már név szerint említett könyvet szükséges kiemelni.

Nehéz olyan tömören magyarul visszaadni a cím lényegét, mint ahogy azt az angol

125 PAPE, Robert A.: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War. Ithaca, Cornell University

Press, 1995. 366.p. 126 The University of Chicago, Depatment of Political Sciences /People/Faculty/Robert

Pape/Curriculum Vitae (https://political-science.uchicago.edu/sites/political-

science.uchicago.edu/files/uploads/Pape%20CV%202014.pdf, letöltve: 2018.08.30.)

66

nyelv által Pape teszi. Célpontkiválasztás szempontjából az ellenséges katonai erőkre

helyezi a hangsúlyt.127 E szembenálló fegyveres erőkre kell a légierővel olyan hatást

gyakorolni, hogy gyors, ahogy ő fogalmaz „olcsó” győzelmet arassunk azáltal, hogy

akaratunkat rákényszerítjük. Ennek folyományaként, amennyiben a szembenálló

politikai akaratnak nincs többé a háborúban érdekérvényesítő képessége, ami ez

esetben csak a (cselekvőképes) haderő, akaratát és céljait sem lesz képes

továbbvinni. Abban az esetben, amikor az ellenséget teljesen, vagy a teljeshez

közelítően elpusztítjuk, nem megfelelően, pazarlóan alkalmazzuk a légierőt, és nem

használjuk ki kényszerítő képességét. Az ellenség ellenállására, és az akaratunk

érvényesítési esélyeire a következő képletet és relációt írta fel:

R= B p(B) – C p(C); R<0

Ahol ’R’ az ellenség ellenállása, ’B’ az ellenállás hasznossága (az ellenállás milyen

előnyökkel jár), ’C’ az ellenállás ráfordítása (a várható károk mértéke), p() az

előnyök elérésének, vagy a károk elszenvedése valószínűségének mértéke.

Amennyiben ’R’ kisebb érték lesz mint nulla, az ellenségre (tőle racionális

viselkedést feltételezve) rákényszeríthetjük a mi akaratunkat.128

A légierő általi kényszerítésnek négy alternatíváját különíti el: megtorlás

(punishment), kockáztatás (risk), dekapitáció (lefejezés-decapitiation), tagadás

(denial). Ismét furcsa megnevezések, de a tartalmuk megmagyarázza a kissé

hatásvadász terminusokat. Megtorlás: a polgári lakosság támadása (fizikai pusztítása,

és/vagy életkörülményeik rombolása – pl.: II. világháború). Kockáztatás: a célpont

szintén a lakosság, viszont alacsony támadási intenzitással kezdve, egyre növelve azt

(a politikai vezetés eldöntheti, hogy eláll céljaitól, és a támadás befejeződik, vagy

vállalja a károkat – pl.: Koszovó, 1999: a példa csupán a növekvő intenzitásra

vonatkozik, a lakosság szándékos támadása nem történt). Dekapitáció: a politikai

és/vagy katonai vezetés pusztítása (pl.: öbölháború, 1991). Tagadás: a katonai erők

megfosztása a területmegtartási-, vagy cselekvőképességben. Ahogy korábban írtam,

attól, hogy része elméletének nem támogatja a lakosság ellen intézett támadásokat,

127 KRAJNC Zoltán: A légierő alkalmazásának alapkérdései. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A katonai

vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztési stratégiája. Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2014. p.11. 128 PAPE, Robert A.: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War. Ithaca, Cornell University

Press, 1995. p.15-18.

67

melyek nem hogy eltántorítanák azt az ellenállástól, hanem növelheti eltökéltségüket.

Úgy véli, a legvalószínűbb és leghatékonyabb módja a sikerek elérésének a katonai

erők ellehetetlenítése.129

2.2. LÉGIERŐ DOKTRÍNÁK

A következőkben a jelentősebb légierő alapdoktrínáinak a légierő fő funkcióit leíró

részeit tekintem át (köztük a hazait is). Ezen dokumentumok alapul szolgálnak a

légierők alkalmazásának tekintetében, meghatározák azokat a fő légierő funkciókat,

amelyeknek a légi bázisok alapot kell szolgáltatniuk, és amelyekre komoly hatással

voltak a fenti gondolkodók nézetei, tanai. Tetten érhető bennük mindannak az

elméletnek és tapsztalatnak a veleje, melyet a hadtudomány légierővel foglalkozó

szegmense napjainkig felhalmozott. Ezeken keresztül mutatom be a légierő fő

funkcióit, szemléltetve a hadviselésben betöltött szerepét.

A vizsgálatba az amerikai, a brit, a NATO és a magyar légierő doktrínákat vontam

be. Az amerikait, hiszen ezen állam rendelkezik a valaha volt legjelentősebb önálló

légierővel; a brit Királyi Légierő az egyik legnagyobb múltra visszatekintő légi

haderőnem (alapítva 1918-ban); a szövetségi doktrína szintén fontos, hiszen ez

határozza meg a 29 tagállam, ezáltal a világ legjelentősebb légi haderejének közös

elméleti alapját; illetve szükséges áttekinteni, hogy Magyarország Légi műveleti

doktínája milyen fő feladatköröket állapít meg az érintett haderőneme számára.

Doktrína: tan, tudományos elméletek, elvek és nézetek rendszere. Akkor válik

hivatalossá, ha azt az állami vezetés is elfogadja. A doktrína tartalma és irányultsága

szerint lehet: politikai, ideológiai, teológiai, katonai, gazdasági, pénzügyi, stb. … A

doktrínákra jellemző, hogy számos befolyásoló tényező hatására időnként változnak,

módosulnak.130

2.2.1. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK LÉGIERŐ DOKTRÍNÁJA131

129 FAUSILE, Angelique L.: Two Theories on the Use of Air Power: Warden vs. Pape. Washington

D.C., National War College, 2003. p.6-9. 130 SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi Lexikon A-L. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság,

1995. p.214. 131 AFDD 1 - United States Air Force Basic Doctrine, Organisation and Command. Alabama, LeMay

Center, Air University, 2014. p.42-53.

68

Az Egyesült Államok esetében két dokumentumot is szükséges megvizsgálni. Az

egyik, az elemzendő légierő doktrínák közül a legrégebbi, 2011-ben került kiadásra,

ebből kaphatunk átfogó összegzést Egyesült Államok Légierejének alapvető

képességrendszeréről (képességenként/művelettípusonként további dokumentumokat

találhatunk, melyek részletezik azokat). Az első négy fejezetben különböző

gondolatokat olvashatunk a doktrínákról, légierőről, a háborúról, és a légierővel

kapcsolatos alapelvekről és tanokról. A középső részben (5. fejezet) a légierő

szerepköreiről (role), küldetéseiről (mission) és funkcióiról (function) olvashatunk. A

harmadik logikai részben a vezetés-irányítási rendszert, illetve a légierő komponens

összhaderőnemi csoportosításon belüli helyét és szerepét írja le a dokumentum.

Ahogy az alfejezet bevezetésében írtam, részletesen a légierő szerepköröket

vizsgálom. A doktrína a légierőt a következőképpen definiálja: „A légierő a

képesség, hogy katonai erőt jelenítsünk meg, vagy befolyást gyakoroljunk a légtér, a

világűr és a kíbertér használatán és birtoklásán keresztül annak érdekében, hogy

hadászati, hadműveleti, vagy harcászati célokat érjünk el.” Jelen dokumentum úgy

írja le a fenti hármas fogalomcsoportot (szerepkör, küldetés, funkció), hogy: „Az

elsődleges funkciója a haderőnemeknek, hogy szervezzék, kiképezzék, felszereljék

és igazgassák az erőiket azért, hogy elláthassák szerepköreiket annak érdekében,

hogy egy fegyveres csoportosítás parancsnoka véghezvihesse a küldetését, egy adott

hatás elérése érdekében. Az elérendő hatás és a kitűzött küldetés elérése érdekében a

légierő egy sor különböző feladatot hajt végre, amelyek összeadódva biztosítják a

kívánt hatást.”

A légierő fő funkciói a legnagyobb mértékben ebben a dokumentumban vannak

szétszabdalva, mindazonáltal tükrözi az Egyesült Államok jelenleg betöltött szerepét

a világrendben. A vizsgált okumentumok között csak ebben jelenik meg a nukleáris

fegyverekkel való hadviselés, azonban az elrettentést helyezve előtérbe (Nuclear

Deterrence), mint támadó szellemben. Megtaláljuk a klasszikus funkciókat: a

légtérért folytatott küzdelem (Air Superiority), felszíni erők elleni műveletek (Global

Precision Attack), a hírszerzés-megfigyelés-felderítés (Global Integrated

Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance) és a légi mobilitási/logisztikai

funkciót (Rapid Global Mobility). Érdekes megfigyelni, hogy nagyon sok helyen

megjelenik a ’globális’ szó, ami kifejezi, hogy az amerikai gondolkodásban valóban

69

egy politikai-stratégiai eszközként gondolnak a légierőre. A fő funkciók között

jelenik meg az űreszközök alkalmazása és a világűrben végrehajtott feladatok

együttese, a kibertérbeli védelmi és támadó tevékenység, a vezetés-irányítás, a

személyi állomány kutatása-mentése és végül a más országokkal, szervezetekkel

történő kapcsolatépítés. A többi dokumentumban nem, itt azonban külön fő

funkcióként találjuk a különleges katonai erők (amely mára egyfajta negyedik

haderőnemmé nőtte ki magát) mindenoldalú légi támogatását.

2. táblázat: Az Egyesült Államok Légierő alapdoktrínája légierő fő funkcióinak

felosztása (jobb oldalon saját fordítás)132

A másik dokumentum, illetve dokumentum együttes, a 2015-ben felülvizsgált és

frissített változata a légierő doktrínának.133 A korábbi egy dokumentumot három

kötetere választották szét, az első tárgyalja a legáltalánosabb alapvetéseket, a

doktrínák és a légierő mibenlétét, az összhaderőnemi műveletek alapkérdéseit, illetve

a légierő alap tanait. A második humán vezetési kérdésekkel foglalkozik; a harmadik

kötet pedig a műveletek vezetésével és irányítására koncentrál. Hosszas kutatás és

többszöri áttekintés után sem találtam egyik kötetben sem a korábban részletezett fő

132 AFDD 1 - United States Air Force Basic Doctrine, Organisation and Command. Montgomery,

LeMay Center, Air University, 2014. p.43. 133 Curtis E. Lemay Center for Doctrine Development and Education – Core Air Force Doctrines

(https://www.doctrine.af.mil/; letöltve: 2018.10.22.)

70

légierő funkciókat. Mindhárom kötet esetében található egy lista a fő

változtatásokról, de a légierő fő funkciók fejezet elhagyását egyik sem említi. A

három kötet mellé számos függeléket mellékeltek, ezekből következtethetők a

légierő fő funkciói, melyek lényegében megegyeznek a korábban deklaráltakkal.

Egyik ezek közül (Annex 3-0) a művelettervezéssel foglalkozik, azonban a

művelettípusokról ebben sem találunk összesítést, vagy áttekintést. Ezt a jelenleg

hatályos amerikai légierő doktrínaegyüttes komoly hiányosságának tartom.

A légierő gondolkodók hatásai azonban sok esetben fellelhatők a doktrínában.

Nemcsak az alapfunkciókban érhetők tetten, megjelenik a tartalék kérdése, ahogy J.

A. Warden arra kitért ’Air Campaign’ című művében, szintén megtalálható benne a

wardeni a ötgyűrűs célpont-priorizálási modell is ’A súlypontok stratégiai gyűrűi

modellje’134 néven.135 R. A. Pape kényszerítő elméletét is beépítették a

dokumentumok közé, a kényszerítés módszerei ugyanazon a kategóriákként

megtalálhatóak, mint ahogy Pape megalkotta azokat (Denial, Risk, Punishment), nem

csupán átvették a gondolatokat, validálva azokat, hivatkozás is történik Pape

könyvére.136

2.2.2. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG LÉGIERŐ DOKTRÍNÁJA137

Egyesült Egyesült Királyság légi és világűr doktrínája két nagy részre válik.

Mindkettőben a relevanciának megfelelően a természetét, jellegét, felhasználását,

alkalmazási módját tárgyalják az adott közegbeli erőknek, műveleteknek. Először a

légierőt, majd az űrerőket fejtik ki azonos struktúrában. Már a doktrína legelején

meghatározzák a négy alapfunkció csoportot: a légtér birtoklása – a szembenálló fél

korlátozása és a saját csapatok mozgási és műveleti szabadságának biztosítása;

hírszerzés, megfigyelés és felderítés – a harcászati, műveleti és hadműveleti

helyzetkép minél nagyobb mértékű megértése; levegő-föld támadások – a lehetséges,

vagy már ellenséges szándékok megváltoztatásának, vagy fenntartásának

kényszerítése (ennek része a hadászati légi támadás is); légi mobilitás – személyek,

134 The Strategic Ring COG (Center of Gravity) Model 135 Annex 3-0 Operations and Planning - Appendix A: Center of Gravity Analysis Methods. Alabama,

LeMay Center, Air University, 2016. p.134.

(https://www.doctrine.af.mil/Portals/61/documents/Annex_3-0/3-0-Annex-OPERATIONS-

PLANNING.pdf; letöltve: 2018.10.22.) 136 U.o. p.55-56. 137 JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence; Developement, Concepts

and Doctrine Center, 2013. p.3-1 – 3 -36.

71

felszerelések, vagy anyagok mozgatása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a

műveleti vagy harcászati mozgásokat és az erők fenntartását.

Ebben a doktrínában már az elején megtalálhatjuk a kapcsolódást R. A. Pape-vel,

akinél a kényszerítés elméletét találjuk és ennek módszereit. Ami a többi feladatkört

illeti, a mára általánosnak mondható felosztást követi.

A légierő tulajdonságainál kifejtik, hogy lényegéből fakadóan összhaderőnemi erő,

hiszen képességei nagy részét együttműködés keretében hajtja végre, illetve fő

tevékenységét (stratégiai hatását) nem a levegőben, hanem valamilyen más közegben

fejti ki jellemzően (tengereken is, de legfőképpen a szárazföldön); illetve áthatoló,

ugyanis nem áll előtte fizikai (természeti) határ. A második jellemzőt már a legelsők,

például Douhet, Trenchard és Mitchell is felismerték. A doktrína a légierő alapvető

tulajdonságaiként a magasságot, sebességet és hatótávolságot határozza meg, illetve

további jellemzőkként a mindenütt jelenlétet, a mozgékonyságot, a

koncentrálhatóságot, a rugalmasságot, költséghatékonyságot és a precíziós

technológiák alkalmazását. A költséghatékonyság magyarázatra szorulhat:

erőtöbbszöröző hatása miatt, illetve, mert felszíni erők alkalmazása nélkül is

elérhetjük céljainkat, kifizetődő lehet, ha csak a légierőt alkalmazzuk, mint a

csapatok költséges kitelepítését és fenntartását, illetve elégségesnek bizonyulhat

kisebb szárazföldi erő alkalmazása, ha légi képességekkel egészítjük ki azokat. Az

előnyök mellett a hátrányokat is számba veszik, melyek az ideiglenes jelenlét, a

sebezhetőség és a korlátozott terhelhetőség. A légierőt a következőként definiálja: „A

légierő jelenti a képességet a szereplők viselkedésének, valamint az események

menetének befolyásolására. A légierő lényegéből eredően stratégiai jelentőséggel bír.

Erőtöbbszörözőként is funkcionál más katonai vagy nem katonai művelet

elősegítőjeként és támogatása által.”

Az első rész harmadik fejezetében találjuk a légierő szerepköröket, és

művelettípusokat. Ahogy már említettem, négy alapvető szerepkört állapítanak meg,

és mindegyikhez egy hatást kötnek, úgy mint: légi szembenállás – őrzés; felderítési

feladatok – informálás; támadás – kényszerítés; légi mobilitás – mozgatás. A

különböző szintű tevékenységeket itt is egy fogalom-hármassal írják le: szerepkör

(role – egy a négy légierő feladatkörből, egy fő komponens), küldetés (mission – egy

sor feladat végrehajtása egy bizonyos cél elérése érdekében), bevetés (sortie – egy

72

küldetés során egy repülőgép repülése, harcfeladata). A szerepkörökről és

küldetésekről az alábbi halmazábrát találjuk ebben a részben (2. ábra):

2. ábra: Légierő szerepkörök ábrázolása a brit légierő doktrínában138

A halmazábra nagyon látványosan és hatékonyan foglalja össze a légierő

feladatrendszerét, érzékelteti továbbá a szerepkörök és küldetések általi átfedéseket,

a határterületeket. A továbbiakban kifejti ezeket a szerepköröket és küldetéseket,

illetve nagyon gyakran hoz példát rájuk, különböző rövid esettanulmányok

bemutatásával. A fejezet utolsó pontjaként a vezetés-irányítás kérdéskörét tárgyalja,

az utolsó fejezetben pedig a többi haderőnemmel való együttműködést fejti ki,

különböző relációkban (szárazföld, haditengerészet, kíbertér, világűr). A második

részben pedig a világűrbeli műveleteket fejti ki, melyek főként az

információgyűjtésre irányulnak, illetve a szembenálló fél űreszközeinek zavarására,

pusztítására, továbbá a sajátjaink megóvására.

2.2.3. ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE LÉGIERŐ

DOKTRÍNÁJA139

138 JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence; Developement, Concepts

and Doctrine Center, 2013. p.3-2 alapján saját szerkesztés 139 AJP 3.3 B – Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO Standardization

Office 2016. p.1-8 – 1-17.

73

A A szövetséges doktrína az a dokumentum, mely harmonizálja a tagországok

légierőinek alapvetéseit, feladat végrehajtásukhoz közös alapot biztosít. Nemrég

került megújításra, 2016 áprilisában történt a közzététele. Az egyes fő szerepkörök

meghatározásakor nagymértékben támaszkodik a szövetség vezető nemzeteinek

légierő doktrínáira.

Öt fő fejezetre tagolódik, melyből egy foglalkozik a légierővel kapcsolatos

alapvetésekkel, három a vezetés és irányítás különböző aspektusait vizsgálja, az

utolsó pedig a világűr felhasználását taglalja a NATO műveleteinek támogatása

érdekében. Az első részben, az alapvetések között találjuk a légierő fő szerepköreit,

mely hasonlóan a korábbi doktrínákhoz a légi szembenállást, a levegő-felszín

támadásokat (szárazföldi és tengeri erők elleni, illetve hadászati, hadműveleti és

harcászati viszonylatokban), a légi mobilitást és az információ gyűjtő feladatokat

határozza meg fő szerepkörökként, és mintegy „négy és feledik” fő funkcióként a

személyek kiemelését, haza/elszállítását hozza a doktrína (3. táblázat). Ennek oka a

személyi kimetés feladat összetettségéből adódhat, mivel ebben az egy szerepkörben,

ugyan kisebb volumenben, de megjelenik a légierő valamennyi képessége.

A második fejezet a légi műveletek vezetési és irányítási kérdéseivel foglalkozik,

ezen belül a légierő komponens beágyazódásával a NATO vezetési rendszerébe, a

vezetési és irányítási szerepkörökkel és szervezeti elemekkel, valamint az

összeköttetési követelményekkel. A harmadik fejezet a légierő komponens

(haderőnem) parancsnokságának (mely Ramsteinben, Németországban található)

alapjait fekteti le, a negyedik fő fejezet a légi műveletek tervezésének legfontosabb

részleteit határozza meg. Az ötödik fő fejezet a világűrben telepített eszközök általi

NATO műveletek támogatását tárgyalja.

Légi

szembenállás

Támadó légi

szembenállás o Légtér

megtisztítás

o Légi kíséret

o Az ellenséges

légvédelem

elnyomása

o Légi támadás

Védelmi légi

Légi támadás

Hadászati légi

támadás

Felszíni erők ellenei

műveletek o A légierő

hozzájárulása a

szárazföldi csapatok

elleni műveletekhez

۰ Légi lefogás

۰ Közvetlen légi

támogatás

Légi mobilitás

Légi szállítás o Földi kirakás /

Légi kirakás

o Harcászati /

Hadászati légi

szállítás

o A légi szállítás

5 típusa

Légi üzemanyag

utántöltés o A légi

Hozzájárulás az

összhaderőnemi

hírszerzéshez,

megfigyeléshez és

felderítéshez

Hírszerzés

Megfigyelés

Felderítés

74

szembenállás o Aktív

légvédelem

o Passzív

légvédelem

o A légierő

hozzájárulása a

haditengerészeti

csapatok elleni

műveletekhez

۰ Felszíni műveletek

۰ Tengeralattjárók

elleni műveletek

üzemanyag

utántöltés 7

fajtája

Hozzájárulás az

összhaderőnemi

személyi

mentéshez

3. táblázat: A légierő fő szerepkörei, műveletei és feladattípusai a NATO Légi- és

Űrdoktrínája alapján140

2.2.4. MAGYARORSZÁG – LÉGI MŰVELETEK DOKTRÍNA141

Magyar viszonylatban kimondottan friss a vizsgált dokumentum, 2015 áprilisától

hatályos. Követi a nemzetközi trendeket hasonló felépítésével, illetve műveleti

felosztásával az előzőekben bemutatott doktrínákhoz képest. Műveleti felosztása

nagy mérétkben hasonlít a NATO 2009-es légierő alapdoktrínájához.142 Négy

fejezetre tagolódik, melyben az első, az eddig megszokottakhoz hasonlóan a

légierővel, a légi műveletekkel kapcsolatos alapvetéseket tartalmazza. Ír a légi

műveletek végrehajtásához szükséges erőkről és képességekről, a légierő

alkalmazásának elveiről, illetve a harc megvívásának szabályairól.

A következő rész a légierő műveleteinek vezetési és irányítási rendszerét fekteti le.

Megfogalmazza a légierő vezetésének és irányításának alapelveit, amelyek a vezetés

egysége, folyamatossága, decentralizálása, illetve az integráció. Meghatározza a

légierő haderőnem főnöke felelősségét, kötelezettségeit, a légierő összekötők

feladatait és a velük szemben támasztott követelményeket, a légtérgazdálkodást és a

légvédelem mibenlétét, illetve a légi vezetési és irányítási rendszer felépítését.

A harmadik fejezet fogalmazza meg a légierő harctevékenységének alapelemeit

(amelyek a légiharc, a légvédelmi harc; és a légi csapás) és műveleteit. A

művelettípusok felosztása ugyancsak megfelel a nemzetközi trendeknek, azonban a

stratégiai légitámadás elkülönítése az egyéb levegő-felszín támadásoktól kissé kirívó,

úgy is mondható, hogy elavult. Hadműveletekként elkülöníti a légi szembenállást, a

stratégiai légi támadást, és felszíni erők elleni műveleteket; valamint

140 AJP 3.3 B Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO Standardization

Office, 2016. p. 1-8 – 1-16 alapján 141 Re/419 – Légi Műveletek Doktrína. Budapest, Magyar Honvédség, 2015. p.3-1 – 3-26. 142 AJP 3.3 A Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO Standardization

Agency, 2009. p.1-5 – 1-13.

75

megkülönbözteti a támogató légi műveleteket amelyek: a légi felderítés, légi

szállítás, légi utántöltés, harci kutatás-mentés és a légi kutatás-mentés, . Nagy

hangsúlyt kapnak az afganisztáni tapasztalatokra is alapozott helikopterekkel

végrehajtható műveletek, olyannyira, hogy ennek a résznek a terjedelme megegyezik

az előbb ismertetett művelettípusok leírásának méretével. Megjelennek köztük a

támadó feladatok, légiroham-műveletek, légi szállítás, gyorsreagálású erők

támogatása, a légi-földi integráció, illetve a különböző személy/sebesült kiemelő

feladattípusok is. Külön kategóriát képez a légierő válságreagáló műveletekben

történő közreműködése, itt elsősorban információgyűjtő és szállító feladattípusokat

említ, azonban a béketeremtés és békekikényszerítés során a fegyveralkalmazás

lehetőségét is fenntartja.

A negyedik, egyben utolsó fejezet a légierő műveleteinek tervezését és azok

sajátosságait tárgyalja. Elsőként a feladatszabás és a tervezés alapvetéseit fogalmazza

meg, majd ezek sajátosságait. A sajátosságokat magyarázóan nem fogalmazza meg,

azonban alaposan leírja a légi feladatszabó ciklus hat fázisát:143

1. Összhaderőnemi parancsnok és a haderőnemi parancsnokok koordinációja;

2. Célpontok kidolgozása;

3. Fegyverzet és repülőeszköz hozzárendelés;

4. A Repülő Feladatszabó Parancs elkészítése;

5. Végrehajtás;

6. Hadműveleti értékelés.

E körfolyamat teljes mértékben „NATO-kompatibilis”, ugyanilyen folyamat

keretében történik a szövetségi feladattervezés, irányítás, végrehajtás és értékelés. A

folyamat során létrehozott dokumentumok, parancsok is megfelelnek a nemzetközi

sztenderdeknek.

2.3. RÉSZÖSSZEGZÉS

A végére értem az általam bemutatni kívánt légierő gondolkodókon, illetve a

legfontosabbnak tartott légierő alapdoktrínákon. Természetesen a lista nem teljes,

hiányolható esetleg John R. Boyd az OODA (Observation-Orientation-Decision-Act,

143 Re/419 – Légi Műveletek Doktrína. Budapest, Magyar Honvédség, 2015. p.4-4 – 4-10.

76

megfigyelés-eligazodás-döntés-cselekvés) körfolyamata, viszont ezen elmélete jóval

túlmutat a légierő keretein, a hadviselés minden szintjén és az üzleti életben, de

szinte bármilyen döntési folyamatban alkalmazható, így nem szándékoztam

kisajátítani ebben a szűkebb témakörben. Hiányolható továbbá Henry H. Arnold

tábornok, az egyetlen amerikai ötcsillagos, akinek a kezdeményezéséből a Project

RAND mára a legnagyobb biztonságpolitikai tudástárrá vált. Esetleg Ira C. Eaker

tábornok is említhető lenne, mint az egyik legkarizmatikusabb vezető a második

világháborúban szolgált légierő parancsnokok között, esetleg olyasvalaki, akit még

itt sem említek meg. Azonban bizonyos korlátozást be kellett vezetnem, igyekeztem

tapasztalataim alapján a legfontosabbakra szorítkozni.

A légierő teoretikusok jóllehet maradandó gondolatokat alkottak, azonban

véleményem szerint túlságosan nagy hangsúlyt fektettek a légierő pusztító

képességére. Amint az a repülés rövidnek mondható története során tapasztalható

volt, nem csupán a rombolás által érhetők el jelentős hatások, hanem egyéb, nem

kinetikus vagy nem halálos műveleteken keresztül is.144 Munkásságuk nyomán ma

azonban mégis el tudjuk különíteni a légierő négy alapvető szerepkörét: a légi

szembenállást, a levegő-felszín támadásokat, az információszerzés szerepkörét,

illetve a légi mobilitási-logisztikai feladatokat. A legalapvetőbb gondolatok a két

világháború között és a második világháború után már megszülettek, a

repülőcsapatok önálló haderőnemekké váltak, ami biztosította az önálló

feladatrendszer és a hadászati rendeltetés beteljesítését. Később olyan eszközzé vált a

politika kezében, amely képes a globális csapásmérésre, erőkivetítésre, távoli

térségek elérésére. Képes harcászati, hadműveleti és hadászati hadviselési szinteken

feladatot végrehajtani, akár ugyanazon a repülésen belül. Erejét képes egy helyen

egyszerre összpontosítani, vagy növekvő intenzitással fokozni a nyomást a

szembenálló félen. A magasság és sebesség különböző kombinációit illetve egyéb

kisegítő lehetőségeket kihasználva nagymértékű rugalmasságra alkalmas. Célpontjait

144 Például:

Hadászati légi szállítás – 1991 öbölháború – a műveletek első fázisa az úgynevezett Sivatagi

Pajzs, mely során a térségbe telepített légierő mérete már önmagában, beavatkozás nélkül hatással

volt az iraki haderő viselkedésére, alkalmazására; a berlini légi híd esetét már korábban

kifejtettem.

Hadászati jelentőségű információgyűjtés – 1962 augusztusában egy U2 felderítő repülőgép légi

felvételeket készített a Szovjetunió által Kubába telepített ballisztikus rakétakilövő állásokról, ami

után a kialakult konfliktus rendezését követően a Szovjetunió engedett USA követelésének és

eltávolította a rakétákat a szigetállam területéről, egyúttal megszűnt az Egyesült Államok

közvetlen rakétafenyegetettsége.

77

meg tudja közelíteni rejtve, vagy nagy figyelmet magára vonva, attól függően, hogy

önmagát óvva, nagy magasságon, felhőzetben, vagy afelett, alacsony észlelhetőségi

technológiát felhasználva rejtetten tevékenykedik, esetleg pszichológiai

hatásgyakorolásként alacsonyan, nagy sebességgel, akár a hang sebességének

többszörösével repül az ellenséges csapatok felett. Számos támogató feladat

ellátására alkalmas más haderőnemek részére, tűz- és logisztikai támogatásra

egyaránt. Kifinomult szenzorrendszerei segítségével nagymértékben (esetleg

döntően) kiveszi a részét az összhaderőnemi hírszerzés, megfigyelés és felderítés

feladatokból. Az emberi életet óvva, távolról irányított eszközeivel is képessé vált

fontos küldetések ellátására.

A kortárs gondolkodóknak már nem volt alkalmuk olyan volumenű alaptételeket

lefektetni, mint Douhetnek, Trenchardnak, Mitchellnek, vagy Slessornak, azonban a

korábbiakat továbbgondolva, finomítva növelni tudták a légierő hadászati

hatékonyságát, és mi sem igazolja jobban eredményüket, minthogy gondolataik ma

szintén visszaköszönnek a légierők alapdoktrínáiból. Amivel továbbá hozzá tudtak

tenni a légi hadviselés-elmélethez, az a célpontkiválasztás (célkezelés)

racionalizálása, és a hatásalapú alkalmazás gondolatának tökéletesítése, valamint az

összhaderőnemi-, sőt az összállami145 erőfeszítésekbe való légi hadviselési

képességek integrálása. Előbbit az a felismerés motiválja, hogy az elérni kívánt

végállapothoz vezető hatások (feltételek) kialakítása (generálása) csak komplex,

összehangolt és átfogó közelítésen alapuló műveletekkel lehet sikeres. Ezt

alátámasztja az a tény, hogy a Szövetségben általánosan elfogadott átfogó

megközelítésen alapuló művelettervezési rendszer146 a légierő tervezési metódusából

fejlődött ki és az erőfeszítések összehangolására fókuszál.

Látható, hogy a Szövetségen belül vezető légierők doktrínái, maga a szövetségi

doktrína, illetve ezekkel összhangban a magyar Légierő Műveleti Doktrína

egybecseng, és nagyon hasonló módon értelmezi a légierő, illetve – napjaink

megközelítése szerint – a légi komponens feladatrendszerét, illetve ez által elérhető

célokat.

145 Interagency Warfare 146 Comprehensive Planning Operations Directive - COPD

78

Megállapítható, hogy jelenleg a légierő feladatkörei négy fő csoportba sorolhatóak.

Ezek a következők: légi szembenállás, mely során a légteret igyekszünk uralmunk

alá vonni. Attól függően, hogy a saját légtérben kívánatos a légi dominancia

fenntartása, vagy a szembenálló fél által birtokolt légtérben próbálják átvenni a

túlsúlyt, megkülönböztethető védelmi, illetve támadó légi szembenállás. Mindkét

esetben az ellenséges légierő hatékonyságát igyekeznek csökkenteni, eszközeit,

rendszereit pusztítani annak érdekében, hogy a saját erőket (nemcsak a légierőt)

megóvják a levegőből érkező támadásoktól, egyfajta védőernyőt emeljünk föléjük.

A következő fő feladatkör az információgyűjtés, konkrétabban a klasszikus hármas

feladatcsoport a hírszerzés, megfigyelés, felderítés. A NATO doktrínában

hozzáteszik még a „hozzájárulás az összhaderőnemi” előtagot, ami kifejezi, hogy

nemcsak a légierő feladata az információgyűjtés, azonban a légierőre jellemző

perspektívából, valamint változatos, sokfajta és hatékony szenzorrendszereiből

fakadóan ideális e feladatkört széleskörűen ellátni. E szerepkör fontosságából

adódóan külön főcsoportként kezelelendő, azonban a magyar doktrína a támogató

feladatokhoz sorolja.

A harmadik fő szerepkör a légi mobilitási, vagy támogató légi műveletek. Jellemzően

logisztikai, ellátó, közvetítő, kiszolgáló feladatok sorolhatóak ide, úgy mint a légi

szállítás, légi tüzelőanyag utántöltés, a légierő működését, feladat végrehajtását

biztosító logisztikai feladatok, légi kutatás-mentés, légi szállítású (akár különleges

műveleti) csapatok tevékenységi körzetükbe szállítása, ejtőernyős dobás, stb.

Végül a levegő-felszín támadó műveletek, melyen belül hadviselési szintenként,

illetve szárazföldi vagy tengeri csapatok elleni műveleteket különíthetünk el. A

közegek szerinti elkülönítés egyértelmű, azonban a hadviselési szintek szerinti

feladat elkülönítés magyarázatra szorul. Harcászati szinten a közvetlen légi

támogatás említhető, mely során a közvetlen harcérintkezésben levő szárazföldi

csapatoknak biztosított a légi tűztámogatás. Hadműveleti szinten a légi lefogás

feladat kerül végrehajtásra, specifikusan kialakított repülőgép kötelékekkel, melyeket

kis fogalomzavart okozva ’egyesített légi műveletek’-ként147 említenek. E feladat

célja, hogy a szembenálló fél mélységében olyan célpontokat támadjanak, melyek

gátolják a csapatainak (szervezett) harcba bocsátását, előrevonását, pusztítja

147 Combined Air Operations – COMAO

79

készleteit, összeköttetési lehetőségeit (útvonalak, vasútvonalak, hidak, hírközlési

hálózatok, stb). Hadászati légitámadás keretében pedig a cél a szembenálló fél

háborús szándékának megtörése, olyan hatást kifejtése által, mely nyomán nem lesz

képes és/vagy hajlandó háborút viselni, vagy folytatni azt, azaz egyik fél a másikra

tudja kényszeríteni akaratát. A hangsúly jelen esetben a hatáson van, és nem az

okozott károk mértékén, vagy a felhasznált eszközök mennyiségén esetleg

milyenségén, fajtáján. Ez utóbbi gondolatot a doktrínák is a legtöbb esetben

hangsúlyozzák.

2.4. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK

A fentiekben leírtak tekinthetőek tehát a légierő fő szerepköreinek. A hazai Légi

Műveletek Doktrína dokumentum annak ellenére, hogy a nemzetközi trendek mást

diktálnak, külön kezeli a stratégiai légi támadás feladatot, ami a légierő, mint önálló

haderőnem lényegét adó feladattípus. Talán helyesebb azonban, ha stratégiai légi

műveleteket emlegetünk és ideértjük a nem halálos, de nagyfontosságú egyéb

(szállítási, információgyűjtési) feladatokat is. Amennyiben alaposabban

végiggondoljuk a fő funkciók rendeltetést, hatását, megállapítható, hogy valamennyi

egyfajta támogató szerepet tölt be. Biztosítja vagy megkönnyíti valamelyik

haderőnem működési körülményeit, legyen az szárazföldi, tengeri, vagy légi

komponens. Amennyiben a légi haderőnemet tekintjük, azt a körülményt szükséges

megteremtenie önmaga számára, hogy képes legyen végrehajtani stratégiai légi

műveleteket, akaratérvényesítési szempontból elsősorban támadó jellegűt. Ennek

egyik alapköve a megfelelő célpontkiválasztás, ami stratégiai fontosságú

információgyűjtés eredményeképpen valósulhat meg. A célpontkiválasztás négy

logikai síkon történhet: a lakosság, az ipar és infrastruktúra, vagy a katonai erő és

vezetése (a katonai szegmensen alapvetően a katonai legfelső vezetést, illetve a

vezetés-irányítás kulcspozícióit, vagy a szembenálló fél katonai képességeinek a

súlypontjait értik), illetve a politikai vezetés támadása által; ez korábban, a légierő

teoretikusoknál már kifejtésre került. Más haderőnemeknél is találhatók repülő

csapatok, azok azonban csupán az adott haderőnem műveleteinek támogatására

hivatottak. Az önálló légi haderőnem létjogosultságát tehát a stratégiai légi

műveletek végrehajtásának képessége, és e képesség kihasználása szolgáltatja.

80

E fő funkciók, képességek megvalósításához, megjelenítéséhez adott földrajzi

térségben elngedhetetlenek a légi bázisok, repülőterek megfelelő helyen való

rendelkezésre állása, továbbá jellemzően nem elegendő egy, vagy néhány helyszín, a

későbbiekben kifejtésre kerül, hogy egy-egy konfliktus során kontinensnyi

kiterjedésben volt jelen a Szövetséges légierő. Az alkalmazott haditechnikai

eszközök, a harceljárás, valamint a szervezeti struktúra ugyanúgy meghatározza a

légierő alkalmazását, mint általában a haderő alkalmazásának sajátosságait, illetve

hatással van egy konfliktus megoldásába bevont légi bázisok területi eloszlására,

számára.

A különböző szerepkörök különböző igényeket támasztanak a légi bázisokkal

szemben. A légtér beli dominncia megszerzése vagy megtartása során, azaz a légi

szembenállási műveleteken belül a támadó légi szembenállás sikeres

megvalósításához nagyszámú harcászati repülőeszköz, légtérellenőrző repülőgép,

légi utántöltő repülőgép valamint ezek személyzetének kiszolgálása, ellátása

szükséges, azonban e feladat elsődlegessége és összhaderőnemi jellege okán további

légi képességek, valamint más haderőnemek képességei (pl. tüzérség, különleges

műveletek, de bármilyen megoldás, ami szükséges a szembenálló légierő

hatékonyságának csökkentéséhez) bevononása is szükséges lehet, előbbieket

úgyszintén légi bázisoknak kell kiszolgálni.

Ahogy már korábban említettem, a légi támadásokat szintén vegyes kötelékekkel

hajtják végre, mely kötelékek jellemzően szintén több bázison települő alakulatok

légi járműveiből képződnek, majd találkozási pontok segítségével tartanak a

célpontjuk felé. A hadászati légi támadások esetében előfordul, hogy az azt

végrehajtó repülőgépek nem a hadszíntéren, vagy annak még a térségében sem

települnek, hanem másik földrészről, sok ezer kilométeres távolságból érkeznek

feladatuk végrehajtására. Egy európai műveletben egy, az Amerikai Egyesült

Államokban található légi bázis is részt vehet, ahogy történt ez 1999-ben, a NATO

légi háborúja során az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szemben, de ez

nem egyedülálló eset. Ebben az esetben is meghatározó az alkalmazott haditechnikai

eszközök, a harceljárás, valamint a szervezeti struktúra jellemzői. Az USA

bizalmasan kezeli a hadászati bombázó repülőgépeit, különösen a modern, alacsony

észlelhetőségi technológiával készült típusokat (F-117, B-2) és kihasználva jelentős

81

hatótávolságukat, továbbá a légi üzemanyagutántöltés lehetőségét, inkább hazai

területről üzemelteti e nagyfontosságú repülő eszközöket.

A modernkori hadviselésben kiemelt feladatként jelentkezik az információk

megszerzésére, valamint a saját rendszerünket érintő információk védelmére, a

vezetési és irányítási képességek alkalmazására irányuló tevékenységek, amelyek

jelentős légi jármű erőforrásokat igényelnek. Az előzőekből legfőképpen az

információszerzés során, továbbá manapság általában a légi műveletekben

nagymértékben kiveszik részüket a távirányított, vagy pilóta nélküli repülő

rendszrek, mely eszközöket szintén ki kell szolgálják a légi bázisok. Ebben az

esetben nem csupán az ellátásukra és kiszolgálásukra szükséges gondolni, hanem a

légi forgalomba történő beillesztésükre is, mely témakör mindmáig nem kiforrott és

számos kérdést vet fel, a légi bázisoknak (és ezen belül a légiforgalom kezelésnek)

azonban meg kell birkózniuk e kihívásokkal is.

A légi mobilitást tekintve, kimondottan a légi szállítások kezelése jelenthet még

nagyobb kihívást a légi bázisok tekintetében. Nemcsak a légi járművek közlekedését,

kiszolgálását kell tudni kezelni, hanem az általuk szállított felszerelést, anyagi

javakat, személyi állományt is. Szükségesek a dologi javak mozgatására alkalmas

eszközök, járművek, az ellenőrzésükhöz, elosztásukhoz, tárolásukhoz megfelelő

apparátus, a személyi állomány esetében pedig az elhelyezésükhöz,

továbbhaladásukhoz, feladatvégrehajtásukhoz szükséges megfelelő körülmények

biztosítása.

A fejezetben tárgyalt és elemzett dokumentumok alapján megállapítható, hogy a légi

bázisok képezik az alapot a légi műveletek sikeres végrehajtásához, és azon túl, hogy

helyszínei a légi járművek fel- és leszállásának, számos más funkcióval kell

rendelkezzenek annak érdekében, hogy (főként országhatáron túli és műveleti

területen) mintegy hátországként funkcionálva, a csapatok, eszközök és műveletek

alappilérei legyenek. A következő fejezetekben e szerteágazó jellemzőket fejtem ki,

a légi bázisok diplomáciai, politikai, geostratégiai vonzatait, tulajdonságait; az őrző,

megóvó funkciókat; illetve a harckiszolgáló támogató elemeit.

82

3. A LÉGI BÁZISOK GEOSTRATÉGIAI JELLEGE

A geopolitika diszciplínájának létezése több mint száz évre tekint vissza, amikor

Friedrich Ratzel és Johan Rudof Kjellén, sorrendben német és svéd tudósok

megalapozták e területet. Előbbi 1897-ben Politische Geographie című művével,

utóbbi pedig kidolgozta a geopolitikai elemzések fő vonalait, illetve bevezette a

fogalmat 1905-ben.148

De mi a geopolitika (illetve geostratégia)? A következő alfejezetben részletesen

megvizsgálom a fogalmat. Nem kívánok az egyes nemzetek, hatalmak, csoportok

szubjektív álláspontjaival foglalkozni (habár esetenként szétválaszthatatlan),

mindössze az eszmetörténet, illetve diszciplína alapvetéseit, és vizsgálatának tárgyát

kívánom áttekinteni. Teszem mindezt azért, hogy a későbbiekben megvilágítsam a

légi bázisok ilyetén vonatkozását, bemutassam diplomáciai és erőkivetítési

jellemzőit. A légierő alkalmazásának számos szószólóját ismerjük, és valamennyien

fontos részletet adtak hozzá az elmélethez, illetve nézeteik sok esetben egybevágnak.

Ezeket a hasonlóságokat sokszor „nem eredetiség”-ként szokás aposztrofálni,

azonban én úgy vélem, hogy ez adja a koherenciát az egyetemes légierő elméletben.

Az alapokat lefektető Giulio Douhet – Hugh M. Trenchard – William L. Mitchell

hármas, akik legfontosabb kijelentése, hogy a légierő legfontosabb tulajdonsága,

hogy egyenesen az ellenség „szívébe” tud hatolni, így eredendően támadó szellemű

része a haderőnek és általa elérhetőek a kitűzött politikai célok. A II. világháború

idejéről származó legfontosabb gondolati munkálkodók Alexander P. de Seversky,

aki egy átfogó megközelítést ad Hitler legyőzéséhez a légierő által, illetve John C.

Slessor, aki pedig visszalép a légierő hadászati alkalmazásának vizsgálatától és a

szembenálló szárazföldi erők ellen alkalmazandó hadműveleti-harcászati támadást

(légi lefogás – air interdiction) alapozza meg nagy részletességgel és kiváló

szakértelemmel. A kortársnak mondható gondolkodók, mint John A. Warden,

Philippe S. Meilinger, illetve Robert A. Pape már nem a légierő alapfunkcióit, hanem

hatékony, modern alkalmazását és az ehhez szükséges komplex célpont-kiválasztási

rendszert alkották meg. Az ő általuk kreált sémák vezették sikerre az első öbölháború

légi erőfeszítéseit, valamint az azt követő légi háborúkat. Ebben az érában valósult

148 GAZDAG Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. p.6.

83

meg szinte vegytisztán az, amit már a kezdeti szószólók hangoztattak, hogy egy

háború megnyerhető (akaratunk az ellenségre kényszeríthető) csupán a légierő

alkalmazásával.149

Azonban mindannak ellenére, hogy a légierő hadelmélet klasszikusai meghatározó

gondolatokat alkottak, a légierő fundamentumát, a repülés földi bázisát, a légi

bázisok szerepét szinte kifelejtették a légierő elmélet tárgyalásából. Helyenként

megemlítik ezeket, azonban jelentőségüket részleteiben nem tárgyalják. A katonai

bázisok szerepének, jelentőségének ugyan ebben az érában lényegében nem történik

meg a tárgyalása (sokszor azonban, mint célpont kategória szerepel), komoly

irodalma van azonban a katonai bázisok létesítésének, geostratégiai jelentőségének, a

következőkben a két témakör összeföggéseit (geostratégia és légierő alkalamzási

elméletek a légi bázisok szerepének tükrében) is elemzem.

Úgy gondolom, hogy a légi bázis jelentős szerepet képvisel mint légi hadviselő elem

ebben a gondolatuniverzumban. Nemcsak hozzájárul és lehetővé teszi a légi

műveleteket, hanem az ellenség szempontjából is elsődleges célpontként kellene e

létesítményekre gondolnunk, ezért védelmét kiemelt helyen szükséges kezelni és

átfogóan szemlélni.

3.1. A GEOPOLITIKA ÉS A GEOSTRATÉGIA FOGALMAK MEGALAPOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE

A geopolitika klasszikusai, egyben a szociáldarwinista irányzat képviselői az előző

rövid felvezetőben említett német és svéd gondolkodók. Friedrich Ratzel (1844-

1904) szerint minden állam egy kis darab emberiség és egy kis darab föld.150 Ebből a

rövid idézetből már nagyon sok minden következtethető, tehát az emberek alkotják

az államot, amely egyfajta organizmus, és akként is viselkedik (változtatja az alakját,

a méretét, esetleg helyzetét; igényei, cselekedetei vannak, melyeket reakció követ,

stb.), illetve hozzátartozik egy földterület, amelyen adott időben elhelyezkedik. Nem

a földterület az állam, az csupán az a hely, amely életteréül szolgál az önálló entitású

államnak. Ratzel úgy gondolta, hogy „minden egyes állam fejlődése azonos a föld

149 CSENGERI János: A légierő, mint a geostratégiai törekvések egyik meghatározó eszköze. In:

Szilvássy László (szerk.): Repüléstudományi Szemelvények 2017., Szolnok, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2017. p.37-49. 150 RATZEL, Friedrich: Politikai földrajz. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény.

Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.163.

84

folyamatos megszerzésével”,151 ebből következik, hogy csak akkor tekinthető egy

állam fejlődőnek, ha növeli területét, azonban ez valószínű, hogy konfliktushoz fog

vezetni más népekkel.

Rudolf Johan Kjellén (1864-1922) svéd tudós a geopolitikára, mint a háború

tudományára tekintett, ugyanis a földrajzi és politikai térben a nagyhatalmak között a

vetélkedés a világhatalmi státusz megszerzésére irányul, éppen ezért érdeklődésének

középpontjában a nagyhatalmak térbeli jellemzői, viselkedésük törvényszerűségei

álltak.152 Az általános eszmetörténet mellett a világ akkori hatalmi állásáról is

kifejtette véleményét, miszerint Németország az a nagyhatalom, mely értékeit a világ

magáénak kellene, hogy vallja. Később az ő élettér elmélete jelentette a táptalajt a

német terjeszkedési politikának,153 továbbá képezhette alapját a Karl Ernst Haushofer

féle élettér (lebensraum) elméletnek, mely kiforgatva és leegyszerűsítve, azaz saját

érdekeiknek megfelelően értelmezve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt egyik

dogmájává vált. Ezzel kapcsolatban fontos geopolitikai fogalomnak kell tekintsük a

’térbeli befolyás’-t, mint a geopolitika egyik alapvetését.

A szociáldarwinista irányzattal együtt fejlődött a geostratégiai megközelítés. Öt

pontba foglalható a vizsgálatának tárgya, jelen értekezés szempontjából a következő

a lényeges: a légi hadviselés megjelenése milyen hatást gyakorol a szárazföldi,

illetve tengeri hatalmak viszonyrendszerére.154 Ebből a vizsgálati megközelítésből

egyfajta alárendeltségi viszony érződik ki, jóllehet, kezdeti állapotról beszélhetünk a

XX. század elején a légi hadviselést tekintve. Jelenleg hasonló kérdés már nehezen

lenne megfogalmazható, nemcsak a hadviselés egyre komplexebbé válása, hanem az

egyéb adalékok (gazdasági lépések, diplomáciai megoldások, kíber hadviselés)

növekvő szofisztikáltsága miatt is. Nem biztos, hogy ezeket az egyéb elemeket

elválaszthatjuk a hadviseléstől, a manapság nagy figyelmet kapó úgynevezett hibrid

hadviselés elmélet felölelheti akár ezeket a területeket is. A hibrid háborút vívhatják

mind állami, mind nem állami szereplők. A hibrid háború a hadviselés számos

módját magában foglalja, úgy, mint hagyományos képességek, irreguláris harcászati

eljárások és szervezetek, terrorista akciók, mint válogatás nélküli erőszak és

151 RATZEL, Friedrich: Politikai földrajz. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény.

Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.164. 152 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.27-28. 153 Uo. p.29. 154 Uo. p.30.

85

kényszerítés, valamint zavargások és garázdaság keltése.155

A tengeri hatalom egyik legismertebb képviselője az amerikai Alfred Tayer Mahan

(1840-1914). Tudományos életműve jelentős, jelen írás szempontjából ’A tengeri

hatalom történelemre gyakorolt hatása 1660-1783’ című művét kell kiemeljük. Első

fejezetében kifejti, hogy csak a tengerekkel körülvett államok képesek határaikat

megtartani, valamint a tengerekkel határolt államok egyfajta determinált sorsa, hogy

haditengerészetet fejlesszenek, és birtokba vegyék a környező vizeket.156 Megjegyzi

továbbá, hogy azért is jelentősebb a tengeri hatalom a szárazföldinél, mivel a Föld

felszínének csupán 30%-a szárazföld, és 70%-a vízfelszín. Ezt a gondolatot folytatva

könnyen belátható, hogy a légtér, mely körbeveszi mindezt (a szárazföldet és a

vizeket) jelentősen nagyobb hadviselési színteret, illetve mozgási/manőverezési

lehetőséget, ezáltal rugalmasabb erő-alkalmazást jelent az előzőekhez viszonyítva.

Szintén a tengeri hatalom és az állam viszonyrendszerét vizsgálja Szergej

Georgijevics Gorskov (1910-1988), akit 1967-ben neveztek ki a Szovjetunió

flottájának admirálisává, parancsnoklása alatt vált a szovjet flotta igazán

meghatározóvá.157 Fő művében, ’Az állam tengeri hatalma’ című könyvben158 négy

fő fejezetben értekezik az óceán és az állam tengeri hatalmáról, majd a hadiflották

történetét tekinti át a XVI. századtól kezdődően, megvizsgálja a hadiflották

fejlődését a második világháború után, illetve a tengeri hadművészet problémáit

tárgyalja.

A szárazföldi hatalom fontosságát hangsúlyozza a skót származású Sir Halford John

Mackinder (1861-1947). Műveiben a geopolitika szót nem használta, azonban egyéb

szerzők megfogalmazzák a fogalom általa való értelmezését: „a geopolitika nem

más, mint a globális hatalmi egyensúly kialakításának, illetve fenntartásának

racionális módszertana”.159 Sorra újabb, egyre inkább továbbgondolt elméletekkel

jött elő, melyek rendszerint a szárazföldi területeket jellemezték, kategorizálták,

osztották fel, az egész bolygót figyelembe véve. 1904, kulcsövezet elmélet – ’A

földrajz a történelem kulcsa’ (The Geographical Pivot of History); 1919, magterület

elmélet - ’Demokratikus ideálok és a valóság’ (Democratic Ideals and Reality); 1943,

155 HOFFMAN, Frank G.: Hybrid Warfare and Challenges. In: Joint Force Quarterly, 52/1. 2009.

p.14. 156 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.33. 157 TUCKER, Spencer C (szerk.).: World War II. at Sea – En Encyklopedia. Santa Barbara, ABC-

CLIO, 2012. p.315-316. 158 GROSKOV, Sz. G.: Az állam tengeri hatalma. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1983. 473.p. 159 Uo. p.36.

86

Földközi-óceán és Léna-vidék elméletek – ’A kerek világ és a béke megnyerése’

(The Round World and the Winning of the Peace).160

Karl Ernst Haushofer (1869-1946) a német geopolitikai iskola megalapítója, egyben

az előző két (szociáldarwinista és geostratégiai) irányzat egyesítője. A geopolitikát,

mint az állam tudatát, az állam térbeli megnyilvánulását tanulmányozó tudományt

kezelte.161 Előbbi miatt egyrészt az organikus, másrészt, mivel az expanziós

aspektussal is bővítette a geopolitika vizsgálati körét, a geostratégiai jegyeket is

hordozza a munkássága.162 Továbbá szerinte az ország védelmébe nemcsak a határok

megvédése, hanem az azon túl élő saját kultúrkörhöz tartozók biztonságának

garantálása is hozzátartozik.163 A határokon túli kultúrkör megőrzése, vagy

biztosítása pedig könnyen adhat indokot a mögöttes expanziós törekvések

legitimizálására, valamint a vélt élettér szükséglet kielégítésére. E gondolatmenet

végett mondhatjuk, hogy irányzategyesítő a német vezérőrnagy.

Paul Vidal de La Blache (1845-1918) francia geográfus, nagy hatással volt a

földrajztudomány fejlődésére. 1898-tól haláláig a Sorbonne földrajzprofesszora volt.

Munkássága során az emberek tevékenységi körét és környezetükhöz való

viszonyukat vizsgálta, s ezzel a francia társadalom- vagy emberföldrajz megalapítója

lett. Úgy tartotta, hogy az emberek aktívan részt vesznek a földrajzi tényezők

alakításában, hogy körülményeiket megváltoztassák. 1981-ben alapította, és haláláig

gondozta az Annales de Géographie című kiadványsorozatot. Egyik fő műve az

1917-ben megjelent a La France de l’Est (Kelet-Franciaország) című

monográfiája.164

A második világháború befejeztével, a geopolitika száműzött tudományággá vált,

illetve áltudományként aposztrofálták, mivel a haushoferi elméletek a náci földrajzi

terjeszkedés alaptételeivé váltak. A XX. század közepére a vizsgálódások

fókuszpontja áttolódott a kialakulóban levő (kétpólusú) világrend leírása irányába.

Már a holland származású, 49 éves korában elhunyt, Nicholas J. Spykman (1893-

1943) – aki az USA-ban található Yale egyetemen a nemzetközi tanulmányok terén

160 Uo. p.37-49. 161 Uo. p.49. 162 Uo. p. 51-52. 163 WATKINS, Anna (szerk.): Footnotes to History: Selected Speeches and Writings of Edmund A.

Walsh, S.J., Washington D.C., Georgetown University Press, 1990. p.124. 164 HALÁSZ György: Britannica Hungarica – Világenciklopédia XVIII. Budapest, Ciceró Kft., 1998.

p.440.

87

hamar vezető tudós lett – is elsősorban az Amerikai Egyesült Államok helyét és

szerepét tanulmányozta a második világháborúban, majd az USA háború utáni

pozíciójáról elmélkedett.165 Mackinderhez hasonlóan, különféle övezetekre osztotta a

Földet, úgy mint magterület, peremterület, illetve part menti szigetek és sziget-

kontinensek. Szemlélete szerint a magterület Oroszországot, a peremterület a nyugat-

európai, balkáni, Dél-, illetve kelet-ázsiai területeket, azaz a magterületet körülölelő

kontinentális részeket jelenti.166

A hidegháború – mely kezdetét Winston Churchill 1946. március 5-i, fultoni

beszédétől számítják, és amely a Szovjetunió 1991-es felbomlásával ért véget –

geopolitikai gondolkodása már egyértelműen két domináns elv, a demokrácia és a

diktatúra, a szabadelvűség és a totalitarizmus, tehát az Amerikai Egyesült Államok

illetve a Szovjetunió, mint a világot domináló két pólus vizsgálta.167 Egyik

kiemelkedő alakja e korszaknak Henry A. Kissinger (1923-) egykori amerikai

külügyminiszter, nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki szerint moderálni kell a

marxizmus terjedését, illetve jellemzően nem jó és rossz lehetőség között kell adott

ország vezetőjének választania, hanem jó és jobb, illetve rossz és rosszabb között.

A korszakot követően úgy tekintenek a világra, mint ahol az USA magára maradt

nagyhatalmi pozíciójában, immár egypólusúvá vált.168 Itt Zbigniew Brzezinski

(1928-) lengyel származású, szintén egykori nemzetbiztonsági főtanácsadót kell

kiemelnünk. Egyik legjelentősebb munkájában, ’A nagy sakktábla’ című kötetben új

geopolitikai alapfogalmakat határoz meg, úgy, mint geostratégiai játékos országok,

valamint geopolitikai kulcsterületek országok. Az előbbi olyan államot jelent, amely

képes és hajlandó hatalmát és befolyását határain túl is alkalmazni, utóbbi fontossága

nem nemzetközi súlyából, hanem stratégiai (földrajzi) elhelyezkedéséből adódik.169

Másik fontos munkája a ’Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom

válsága’.170 A könyvben a Nyugat szerepének lehetséges alakulására vázol fel

alternatív geopolitikai forgatókönyveket. Két fő forgatókönyvet vázol fel a

felemelkedő ázsiai színtérről: az egyikben az Egyesült Államok egyfajta külső

165 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p. 66. 166 SPYKMAN, Nicholas John: Eurázsia politikai térképe. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.59-65. 167 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.81-82. 168 U.o. p.104. 169 BRZEZINSKI, Zbigniew: A nagy sakktábla. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2017. p.64-65. 170 BRZEZINSKI, Zbigniew: Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom válsága. Budapest,

Antall József Tudásközpont, 2013. 297.p.

88

egyensúlyozó szerepet töltene be Keleten, a másikban egy „Új-Kelet”

külkapcsolataiban a kölcsönös előnyök elérését támogatná. Hangsúlyosan megjelenik

a könyvben a „globális politikai ébredés”, ami azt a folyamatot írja le, amely során a

nemzetközi politikában addig részt nem vevő elemek dominánsabbá válnak, illetve a

modern kommunikációs eszközök segítségével globálisan is képesek lesznek

szerveződni. Brzezinski szerint 2025 után a Nyugat befolyása és jelentősége

csökken, globális hegemóniája megszűnik, de a Világnak szüksége lesz egy vezetőre,

mely szerepre véleménye szerint Kína nem képes.

Szintén kiemelkedő amerikai geopolitikai gondolkodó és tanár Saul Bernard Cohen

(1925-). Több amerikai felsőoktatási intézmény (Boston University, US Naval War

Collage, Clark University’s School of Geography, Queens College) munkatársa,

illetve vezetője. Egyik fő műve a ’Földrajz és politika a megosztott világban’ 1963-

ban készült el. A ’Geopolitika – A nemzetközi kapcsolatok geográfiája’171 ugyancsak

meghatározó alkotása. Utóbbi műben az első négy fejezetben egy áttekintő részben

felvezeti az alapvetéseket, vázolja a geopolitika vizsgálódási hatókörét, illetve

összefoglalja a hidegháború korszakait, és annak következményeit. A geopolitika

mibenlétét a következőképpen fogalmazza meg: „A geopolitika meghatározása

ebben a kötetben a földrajzi adottságok és kilátások, illetve politikai folyamatok

közti kölcsönhatás elemzése.”172 A további kilenc fejezetben a világ térségeit

átfogóan elemzi, végül a tizennegyedik fejezetben a jövőre vonatkozó

megállapításokat tesz.

A geopolitika klasszikusait és a geopolitikai gondolkodás fejlődését az alábbi (3.)

ábrában összegeztem. Jól látható az ábrából, hogy ez a földrajzi maghatározottságú

szemlélet-, és gondolkodásmód fejlődése hogyan haladt (változott) a kezdetektől a

ma is meghatározó elméletekig.

171 COHEN, Saul Bernard: Geopolitics – The Geography of International Relations. (third edition)

London, Rowman & Littlefiled, 2015. 491.p. 172 U.o. p.16.

89

3. ábra: A geopolitika klasszikusai, a geopolitikai gondolkodás fejlődése173

3.1.1. TOVÁBBI ADALÉKOK A GEOPOLITIKA FOGALMÁHOZ ÉS

VIZSGÁLATÁNAK TÁRGYÁHOZ

Az egykori Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet által kiadott Geopolitikai

Szöveggyűjtemény elején található bevezetés, a geopolitikáról írt rövid áttekintő

röviden summázza a tudományág eddigi fejlődését, mélypontját, majd újbóli

virágzását. Olvashatjuk, hogy bizonyos nézet szerint a gyakorlati geopolitika nem

más, mint adott állam külpolitikája, nemzetközi kapcsolatrendszere. Összehasonlítja

a történelemi és a geopolitikai szemléletmódot, előbbi a leírással a múltból halad a

jelen felé, utóbbi a jelent ábrázolja a legszükségesebb múltbéli kitekintéssel, illetve

trendeket vizionál.174

173 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.50. alapján saját szerkesztés 174 PATAKI Gábor Zsolt: A geopolitika: egy multidiszciplináris elemző módszer. In: Csizmadia et al.:

Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.11.

90

William T. Fox szerint (1983) „a geopolitika azáltal nyer politikai relevanciát, hogy

tisztázza a politikusok, diplomaták és katonai tervezők feladatát, akik arra hivatottak,

hogy biztosítsák az általuk szolgált állam fennmaradását és jövőbeli helyzetét a

világban”.175 Az előző gondolat mondanivalója egyértelmű, és örökérvényű

intelemként, kritikaként is megfogalmazható a mindenkori kormányok részére. E

gondolat folytatásaként idézem Foxtól a következőket: „ha egy kishatalom nem tud a

környező nagyhatalmak csoportjára támaszkodni szabadsága megvédésében, akkor

ebből a szemszögből okosabban teszi, ha politikáját tartósan a legnagyobb

szomszédja politikájához igazítja”. Ezt a felfogást korunk már meg is haladta, hiszen

nemcsak, hogy a kishatalmak a nagyobbakhoz igazodnak, de igyekeznek szövetségi

rendszerükhöz csatlakozni, nyíltan vállalva, és magukra kötelezettségeket vállalva

annak érdekében, hogy biztonságukat növeljék, értelmezzük a biztonságot bármilyen

vonatkozásban. Egy további idézett gondolat szerint „a geopolitikai gondolkodás

korai szakaszának legfontosabb képviselőinél megfigyelhető az a széles körben

osztott meggyőződés, hogy az „európai méretű” nagyhatalmak túlságosan kicsik

lesznek az eljövendő világban, amelyet olyan államok fognak uralni, amelyek

kontinenseket vagy óceánokat fognak át, vagy kontinenseket és óceánokat egyaránt”.

Erre a jelenségre, tehát az európai egykori nagyhatalmak befolyáscsökkenésére ma

már történelmi távlatból tekintünk, és annak érdekében, hogy a mai nagyhatalmak

megőrizzék súlyukat, szintén szövetségesekre kívánnak szert tenni. Az Amerikai

Egyesült Államoknak például szüksége van (ha nem is mindenképpen ennyi) európai

szövetségesre, hogy még a ma is nagyhatalmi vetélytársát, Oroszországi Föderációt

megfelelő ellenőrzés, nyomás alatt tudja tartani, de még inkább, az igen „csöndesen”,

de egyre komolyabb ázsiai konkurensét, Kínai Népköztársaság súlyát balanszírozza.

„Miként a tudományos politika tekinti az érintett államot, ugyanúgy tekinti a

geopolitika is az érintett teret. A térségi kötődés vizsgálatából következik nála a

térségért folyó küzdelem és a térség leküzdése.” „ …a geopolitikai, illetve

geostratégiai helyzet a tér-hatalom konstellációtól függ, dinamikus, a változásokra

irányul.”176 Előző két idézet a német gondolkodótól plasztikusan szemlélteti a

geopolitika mibenlétét, teszi ezt egy bírálatként is megfogalmazódó, a német

175 FOX, William T.: A geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.103. 176 BRILL, Heinz: Geopolitika és geostratégia. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény.

Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.346.

91

geopolitika kutatási irányát kijelölő írásban.

Jacques Ancel a német geopolitikai gondolkodást kritikával illeti, saját nemzeti,

francia irányba forduló ’Geopolitika’ című írása177 1936-ban készült el. Yves Lacoste

1976-ban megalapította a Hérodote geopolitikai folyóiratot,178 1993-as Geopolitikai

Lexikonja pedig közérthető, könnyen olvasható munka. Szinte végig bemásolhatnám

írását, de csupán a releváns részekre szorítkozom. „Európában a vasfüggöny 1989-

ben történt felszámolása óta egy tucatnyi új állam jelent meg, új területi

követelésekkel együtt, … az ellenfelek nem értékes erőforrások birtoklásáért

harcolnak, hanem sokkal inkább nemzeti érdekeik érvényesítéséért, és egyes

nemzettársaik által benépesített saját történelmi területeik felszabadításáért…”.179

Azt is megjegyzi, hogy geopolitikai konfrontáció nem csak államok között

lehetséges, hanem államokon belül, politikai pártok között, a hatalom gyakorlásáért

folytatott versengés esetében is, illetve bizonyos országokban a bevándorlás is

geopolitikai problémákat vet fel. A geopolitikától eljut a geostratégiáig: „De nem

kell e, sajnálatos módon, az összes antagonisztikus gondolatot és érvet normálisnak

tekintenünk, amikor geopolitikáról beszélünk? Rémisztő filozófiai kérdés, amikor a

végletekig visszük őket, mert ily módon a háború és határok kérdése merül fel. Sose

feledkezzünk meg arról, hogy a geopolitika drámák (és a dráma eredeti jelentésében

cselekmény), sőt tragédiák sorozata.”180

A francia iskolából még egy értelmezést mutatok be. Philippe Moreau-Desfrages

1994-es ’Bevezetés a geopolitikába’ című tanulmányában a következőként határozza

meg a fogalmat: „A geopolitika, mint tudomány, a homo politicus és a tér közötti

kapcsolatokat elemzi, miközben a térbeli faktorok súlyát vizsgálja a politikai

értékválasztásokban és viszonyokban, és fordítva, a politikai adottságoknak a tér

szervezésére és ellenőrzésére gyakorolt hatást kutatja. Ha a geopolitika nem akar a

mechanikus determinizmus foglya maradni, az ember és a tér folyamatos és sokrétű

kölcsönhatásának megértésére kell törekednie.” Előző mondatból kitűnik, hogy nem

tehetjük meg, hogy egyfajta állandó, jól bevált séma szerint végezzük a geopolitikai

elemzéseket, azok dinamikus mivoltuk miatt. A részleteket egymással való

177 ANCEL, Jacques: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest,

Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.371-388. 178 Hérodote, Revue de géographie et de geopolitique – Tous les numéros

(http://www.herodote.org/spip.php?page=liste; letöltve: 2018.10.20.) 179 LACOSTE, Yves: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest,

Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.486. 180 U.o.

92

kölcsönhatásukban kell tekinteni.

Alekszandr Dugin: A geopolitika alapjai,181 és Alekszandr Zinovjev: A Nyugat182

című, az orosz geopolitikai iskola egyaránt 2000-ben megjelent írásai a saját

helyzetüket, irányultságukat, külső és belső viszonyaikat írják le. Az

eszmetörténethez nem tesznek hozzá, egyfajta orosz önigazolást lehet kihallani a

sorok közül. Az orosz geopolitikai gondolkodást kronológiai sorrendben mutatja be a

L. Siselina és Gazdag F. Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai

szöveggyűjteménye.183 A kötetben a földrajzi determinizmust Sz. Szolovjov, V.

Kljucsevszkij és L. Mecsnyikov képviseli. A szöveggyűjteményből megismerhető F.

Dosztojevszkij nemzetközi és nemzeti viszonyokról alkotott nézete is. Nagy

hangsúlyt fektettek a szerzők az eurázsiai iskola (Eurázsia nem csupán Európa és

Ázsia együttese, hanem különleges geográfiai jelenség) bemutatására, ezt az

irányzatot Ny. Trubeckoj, P. Szavickij és G. Vernadszkij írásainak válogatott

részletei taglalják. Sok kutató előbbieket tekinti az orosz geopolitika

megteremtőinek, a szóban forgó könyv orosz szerkesztője azonban V. Szemjonov-

Tyan-Sanszkijt tekinti a diszciplína orosz ágának valós letéteményeseként.184 Utóbbi

alkotta meg (legalábbis orosz viszonylatban) a politikai hatalombirtoklás területi

rendszereit, úgy mint: körkörös, széttagolt, és tengertől-tengerig hatalombirtoklási

rendszerek. Szerepel még a könyvben Ny. Danyilevszkij, aki a pánszláv szövetség

gondolatát dolgozta ki.

A török geopolitikai gondolkodásból Ahmet Davutoglu-t (1959-) szükséges még

megemlíteni. Társadalomtudós, diplomata, 2009 és 2014 között külügyminiszter,

2014 és 2016 között Törökország miniszterelnöke. Legjelentősebb munkája a

’Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete’185 című könyve első

kiadásként 2001-ben jelent meg. A könyv igen átfogó, három részre tagolva fejti ki a

szerző mondandóját. Az első részben a stratégiai tervezésről, a stratégiaelméletek

181 DUGIN, Alekszandr: A geopolitika alapjai. In: Gazdag Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság.

Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.119-164. 182 ZINOVJEV, Alekszandr: A Nyugat. In: Gazdag Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság.

Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.165-186. 183 SISELINA, Ljubov, GAZDAG Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004. 446.p. 184 SISELINA, Ljubov: Az orosz geopolitikai gondolkodás. In: Siselina, Ljubov, Gazdag Ferenc

(szerk.): Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó,

2004. p.19. 185 DAVUTOGLU, Ahmet: Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete. Budapest, Antall

József Tudásközpont, 2016. 517.p.

93

hiányosságairól, valamint Törökország történelmi örökségéről és nemzetközi

helyzetéről ad képet. A második részben Geopolitikai elméletekről, illetve a

környező térségről (Balkán, Közel-Kelet, Kaukázus, Földközi-tenger, Fekete-tenger,

stb.), majd távolabbra tekintve, a tágabb környezetét vizsgája: Európát, Észak –

Afrikát, Dél-, Közép- és Kelet-Ázsiát. A harmadik részben pedig Törökország

külkapcsolatait, szövetségi és szervezeti tagságait elemzi. A könyv összességében

Törökország elmúlt néhány évtizedének elemzése, illetve keresi a választ, hogy az

ország Kelethez, vagy a Nyugathoz tartozik e.

A témában a szerzők közül végül egy hazai gondolkodó, Bárdos-Féltoronyi Miklós

geopolitikai nézetét idézem: „Ha a politikára gondolunk, akkor a hatalom gyakorlása

jut eszünkbe. Önkéntelenül valamilyen célból, illetve érdekből következő

cselekvésre gondolunk. Ezek a tevékenységek lezajlódhatnak az ismerősök szűkebb

körén belül, a munkahelyen vagy nagyobb társadalmi léptékben, sőt nemzetközi

szinten is. A geopolitikai elemzés a politika kifejezést egy adott területen, vagy

ágazatban, egy meghatározott cselekvés vagy tevékenység összefüggésén belül

értelmezi, legalábbis ott, ahol hatalomról beszélhetünk. Alapfelvetésem, hogy a

politikai elemzés tárgyai a hatalommal kapcsolatos jelenségek. Maga a hatalom

képesség arra, hogy valaki/valami valamit előállítson, kifejlesszen, vagy elpusztítson,

tönkretegyen, megsemmisítsen. Az erő a hatalom eszköze, míg az uralom a politikai,

kulturális, társadalmi vagy gazdasági megtestesülése.”186

Végül pedig Bakos Ferenc 2002-es ’Idegen szavak és kifejezések szótárából’ idézek:

„geológia: földtan” ”geográfia: földrajz” „politika: … 3. valamely társadalmi

csoportnak az államhatalom megszerzése, megtartása, és felhasználása érdekében

folytatott tevékenysége 4. valaminek az intézésében, szervezésében követett irány 5.

pejor furfang; ravasz, kiismerhetetlen eljárás” „geopolitika: 1. A társadalmi-

gazdasági viszonyok fejlődésében a földrajzi tényezők jelentős szerepét valló

elmélet”.187 Utóbbi az irodalmakban is fellelhető legáltalánosabb, legtöbbször

előforduló fogalommagyarázat.

Az eddigiek alapján tehát három alapvető vizsgálati területét különböztethetjük meg

a geopolitikának, mint tudományágnak, a geopolitikai tanulmányok három csoportba

186 BÁRDOS-FÉLTORONYI Miklós: Bevezetés a geopolitikába. Párizs, L’Harmattan, 2006. p.23. 187 BAKOS Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002.

p.229., 552.

94

sorolhatók:

1. magát a tudományágat, vizsgálatának tárgyát, módszereit meghatározni

igyekvő elméletek;

2. gyakorlati, szubjektív geopolitikaként az állam viszonyulását

környezetéhez;

3. objektív szemléletmódként olyan elemzések, amelyek egy vagy több

állam térbeli, más államokkal való, illetve egymás közötti jelenségeit,

viszonyait írja le.

3.2. A NEMZETI ÉS TENGERENTÚLI KATONAI BÁZISOKRÓL

Egy nemzet fegyveres erejének csapatai, állománya, felszerelése és haditechnikai

eszközei hosszú idő óta, természetesnek mondhatóan az erre a célra kialakított

objektumokban, létesítményekben kerülnek elhelyezésre, amit laktanyáknak,

bázisoknak nevezünk. Az elhelyezése e közszolgálati ágazatnak részben azért

szerveződik ilyen módon, mert az állam igyekszik megóvni polgári lakosságát a

haderő átlagosnak nem nevezhető napi tevékenységétől, másrészt a szervezetet is

szükséges megóvni a nem kívánt külső behatásoktól, zavarástól, a haditechnikai

eszközök illetéktelen birtokbavételétől, felhasználásától. Továbbá a hadseregekhez

hasonló zárt, merev hierarchiájú szervezetek számára előnytelen a sémákba be nem

illeszthető viselkedési minták megjelenése amelyre a szervezet nem lehetne hatással,

hiszen nem érvényesek rájuk a szervezet szabályai.

E laktanyák, bázisok adnak teret a mindennapi kiképzésnek és katonai életnek,

nagyobb volumenű gyakorlatok esetén külső gyakorlóterek, kiképzőbázisok

igénybevételére kerül sor a megfelelő helyszínbiztosítás mellett. A hazai bázisok

létesítése belügy, ebbe a nemzetközi közösségnek általában nincs beleszólása, bár

egy régión belül egy adott állam fegyveres erőinek fejlesztéseit, változásait számon

tartják a térség államai, egy nagyhatalmat tekintve pedig az államok túnyomó

többsége. Országhatáron túli katonai bázis létesítése ezzel szemben jellemzően

nagyobb figyelmet kap, és a befogadó nemzet szomszédjai is érdekeltek, illetve

amennyiben nem fenyegetésként, de legalább kockázatként, vagy érdekeiket nézve

korlátozóként értékelhetik az új katonai jelenlétet.

95

Az országhatáron túli katonai bázisok mindezek mellett más, speciális funkciókat is

ellátnak. Amennyiben csupán a funkcionalitást nézzük, az országhatáron túli katonai

bázisok feladatai közé tartozik a fenyegetések elrettentése adott térségben,

hadviselés, információgyűjtés, helyszín biztosítása gyakorlatokhoz, helyszín

biztosítása áthaladáshoz a térségen egyfajta logisztikai központként funkcionálva,

stb.188 MH Pápa Bázisrepülőteret tekintve például az utóbbi a szándéka a NATO-nak,

azaz logisztikai központként189 tekint a bázisra, e jelleget erősítő fejlesztések

történnek a repülőtéren (polgári terminál építése, raktárépületek felújítása, építése,

tranzitáru raktár létrehozása, stb.). A Pentagon (az Amerikai Védelmi Minisztérium

székhelye) minden létesítményt úgynevezett „bázis helyszín”-nek190 tekint, amelyet a

haderő birtokol, bérbe vesz, vagy más módon rendelkezik felette.191

Tovább tekintve a funkcionalitáson, egy állam (jellemzően nagyhatalom), vagy

szövetség geopolitikai szándékának, irányultságának is eszközei, kifejezői e külhoni

katonai bázisok. Egy nagyhatalom szövetsége nála kisebb területű, képességeiben

„gyengébbnek” mondható államokkal sok esetben hozza magával azt, hogy katonai

bázist létesít utóbbi állam területén.

A tengerentúli, vagy országhatáron túli érdekeltség jelenségéhez hasznos adalékot

jelent Szabó Máté Csaba PhD értekezése192, melyben a brit és amerikai külbirtokok

státuszát és biztonsági kérdéseit vizsgálja. Ugyan nem a katonai szempontokat

helyezi előtérbe, illetve nem az adott államok teljes külhoni érdekeltségét veszi

elemzés alá, munkájában kitér ilyen aspektusokra is. Részletes tipizálást készít

azonban a két állam külterületeiről: az Egyesült Királyság megkülönböztet Brit

Tengeretúli Területeket, Őfelsége Domíniumait, Brit Szerzeményeket/Birtokokat. Az

Egyesült Államok distinkciót von a szigetterületek, szabadon társult államok, illetve

bekebelezett területek és nem bekebelezett területek között, az esetleges katonai

jelenlét ezen külterületek esetében elsősorban a történelmi hagyatékból ered.193 E

kategóriákból is látható, hogy az országhatáron túli érdekek milyen széles

188 OHTOMO, Takafumi: Understanding U.S. Overseas Military Presence after World War II. In:

Journal of International and Advanced Japanese Studies 4/1. 2012. p.20. 189 hub 190 base site 191 Why does the US have 800 military bases around the world?

(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states, letöltve: 2018.02.23.) 192 SZABÓ Máté Csaba: A brit és amerikai külbirtokok státusza és biztonsági problémái. (Doktori –

PhD – értekezés) Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola, 2014. 289.p. 193 U.o. p.20-25., 144-145.

96

spektrumon helyezkedhetnek el, megfigyelhető, hogy a különböző

viszonyrendszerek nyomán számos kategória jöhet létre. A későbbiekben

bemutatásra kerül, hogy az általánosan használt tengerentúli-, vagy Magyarország

esetében ésszerűbben hangzó országhatáron túli katonai bázisok jellegüknél fogva

milyen kategóriákba sorolhatók.

3.3. ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI BÁZISOK ALKALMAZÁSA TÖRTÉNELMI VISZONYLATBAN

Természetesen voltak a történelemben az USA-n kívül is más birodalmak,

nagyhatalmak, amelyek a kezdeti, hazának, hátországnak nevezhető területekről

kiindulva erőiket kivetítették más területekre, azonban azokat a területeket meg is

hódították, és igazgatásuk alá vonták. E fejezet arra a jelenségre fókuszál, amikor egy

állam szövetségeket köt más államokkal, és e jó viszonynak köszönhetően fegyveres

erejének egy részét állomásoztathatja a szövetséges országban, ezzel is képviselve

(nyomatékosítva) érdekeit a régióban, például a diplomáciai kapcsolatok mellett,

amely békés közeledés esetén az elsődleges eszköz a kapcsolatfelvételre. Ezzel a

cselekedettel számos érdeket támogathat, amelyekről fentebb már említést tettem, de

kiegészíteném még azzal, hogy ezek az érdekek, amennyiben offenzívnak

mondhatóak (fegyveres cselekményektől való elrettentés, területfoglalás

megakadályozása, egy eszme terjedésének meggátlása, stb.) jellemzően nem a

szövetséges állam ellen, ellenkezőleg, annak érdekében történik, tehát egy harmadik

fél felé irányul (pl.: USA, illetve a Sovjetunió úgynevezett proxyháborúi a

hidegháború során).

A tengerentúli katonai bázisok alkalmazása az ókori Görögország és városállamainak

idejére nyúlik vissza. Thuküdidész írásaiban194 olvashatunk először ezekről, a

peloponnészoszi háborúk idejéből, az időszámítás előtti V. században. Leírja, hogy

az athéniak megalapították a Déloszi Szövetséget, mely katonai szövetség Athén

tengeri flottájára, valamint annak erejére, jelentőségére és területi befolyására épült.

Ezzel együtt Spárta (az előző szövetség ellenpontjaként), a görög világ hadászatának

megtestesítője, egy sor bilaterális szerződést kötött, létrehozva a Peloponnészoszi

Szövetséget. A két szövetség közötti ellentét a katonai táborok elérését is nehezítette

194 MURAKÖZY György (ford.): Thuküdidész: A peloponnészoszi háború. Budapest, Osiris Kiadó,

1999. p.29-30., 72-73., 78-79., 623.

97

az Athéniak számára, mely a szövetségek közötti háborúkban csúcsosodott ki ellátási

nehézségek, valamint a szövetséges segítségnyújtás akadozása formájában.

Továbbá mind a perzsák, mind a rómaiak birtokba vettek olyan táborokat, erődöket,

amelyek hozzáférést biztosítottak nagy fontosságú területekhez, illetve

elengedhetetlenek voltak meghódított területeik eléréséhez. Az ókori rómaiak a

császárkorra 80-100 ezer kilométer hosszúságúra becsült úthálózatot építettek ki. Az

úthálózat támogatta a közigazgatást, illetve a katonai irányítást is. Az utak nemcsak a

városokat kötötték össze, valamint elősegítették a kereskedelmet és a hírközlést,

hanem a birodalom legtávolabbi részeiben található katonai jelenlétet biztosító

táborokat is összekötötték, lehetővé téve elérésüket és a hatékony katonai jelenlét

fenntartását.195 Az ókori Perzsa Birodalomban 8000 km úthálózat jött létre, amelynek

leghosszabb szakasza az I. Dárius uralkodása alatt épült kb. 2500 km hosszúságú

úgynevezett Királyi Út, mely mentén egynapi utazási távolságra állomásokat,

raktárakat és pihentetési lehetőséget hoztak létre.196 Az utak jelentősége forradalmi

volt, támogatták a kereskedelmet, valamint a javak és emberek mozgatását, sőt az

összeköttetést is elősegítették, nagymértékben lerövidítve a hírek, üzenetek,

utasítások áramlását a birodalomban. Ezen utak javították továbbá a Perzsa

Birodalom hadviselési képességeit, mivel lehetővé tették a több helyen, egy időben

történő harcok megvívását is.

Később, a XV. században a tengeri hatalmak terjeszkedésük során kereskedelmi

központokat, raktárakat, tengerentúli bázisokat hoztak létre azzal a céllal, hogy

hatalmukat, illetve befolyásukat megszilárdítsák, biztosítsák birodalmi érdekeiket.

Ekkorra a kereskedelemi érdekek összefonódtak a hadügyekkel, ami magával hozta,

hogy a bázisok elérése kulcskérdés lett az „új világok” felfedezésében. A külföldi

katonai csapatjelenlét a kolonizációs időszakban ugyancsak szorosan összefügg a

tengerentúli bázisok kérdésével. E bázisok jelentősége a brit jelenléten keresztül

érthető meg a csendes-óceáni térségben, különösen Indiában, hiszen India fontossága

kiemelkedő volt az ázsiai területek belsejéhez való hozzáférésben. A kolonizált

területek jelentősége az előbbiek miatt felértékelődött, a brit koronának további

kereskedelmi és katonai segítséget biztosítottak.

195 TÓTH Endre: Római utak Pannóniában. Ókor: Folyóirat az antik kultúráról, 3/1. 2004. p.43. 196 STOKES, Jamie (szerk.): Encyclopedia of the Peoples of Africa and the Middle East. New York,

Infobase Publishing, 2009. p.562.

98

Hasonlóak mondhatók el az amerikai csendes-óceáni jelenlétről, amikor is

megkezdődött a térgében a befolyásuk megalapozása. A XIX. században, az Egyesült

Államok iparának fejlődése, valamint a nemzetközi kereskedelme lendületet vett,

ezért szükséges volt a külföldi piacok elérése. Washington, Alfred Thayer Mahan

gondolataira alapozva, amely „A tengeri hatalom hatása a történelemre, 1660-1783”

című könyvében jelent meg, úgy vélte, hogy az egyetlen módja annak, hogy

biztosítsa a hozzáférését a nemzetközi piacokhoz az, hogy fejleszti tengeri

kereskedelmi- és hadiflottáját, amelyet egy tengeri bázisok alkotta rendszer támogat,

fenntartva ezzel az összeköttetést az Egyesült Államok és új kereskedelmi színterek

között.

A XX. századtól kezdődően, a két világháborúval, valamint az Egyesült Államok és

a Szovjetunió nagyhatalomként egyre erősödő mivoltának következtében, kialakult a

tengerentúli katonai bázisok felenkénti elhelyezkedésének, eloszlásának ma ismert

képe. A manapság megszokottnak tekinthető jelenség, a szuverén államokban

létesített katonai bázisok csupán az 1930-as évek végén váltak elfogadható jelenléti

alternatívává az Amerikai Egyesült Államok és más államok számára. Ebben az

elfogadottságban a II. világháború volt a katalizátor, amit jól jellemez, hogy 1945-re,

a háború végének időszakára az USA világszerte 3 000 különálló tengerentúli

katonai létesítménnyel rendelkezett, egyes értelmezések szerint ez a szám 20 000

körüli volt, jóllehet csupán a számok nem állnak egyenes arányban a létesítmények

jelentőségével.

A II. világháborút követően az Egyesült Államok nagyméretű külföldi bázisokra

telepítette erőit annak érdekében, hogy körbezárja, bekerítse a Szovjetuniót. A

bázisok eloszlása, amelyek mind az amerikai katonákat, mind hozzátartozóikat

befogadják Nyugat-Európában, illetve Északkelet-Ázsiában, az úgynevezett

hidegháború hagyatéka.197

197 LERSCH, Bruna dos Santos; SARTI, Josiane Simão: The Establishment of Foreign Military Bases

and the International Distribution of Power. In: Universidade Federal do Rio Grande do Sul Model

United Nations (UFRGSMUN) 2/1. 2014. p.84-86.

99

3.4. AZ ORSZÁGHATÁRON TÚLI BÁZISOK TÍPUSAI, JELLEMZŐI

A manapság alkalamzott terminológia szerint három típusát különböztethetjük meg

az előretolt létesítményeknek: 1. fő műveleti bázis,198 2. előretolt műveleti körlet,199

valamint 3. biztonság együttműködési helyszín.200 E fő tengerentúli bázisokat egyéb

infrastrukturális elemek támogatják úgy, mint előkészített helyszínek,201 illetve

útvonalakon elhelyezett kisebb bázisok.202 A fő műveleti bázisok súlypontokként

(jelentős méretű katonai létesítményként) funkcionálnak, összeköttetésben állva az

előretolt műveleti körletekkel, illetve közvetetten, az utóbbiakon keresztül az

együttműködési biztonsági helyszínekkel.

3.4.1. FŐ MŰVELETI BÁZIS

E létesítmények folyamatosan működő, nagy fontosságú (stratégiai/hadászati

jelentőségű) katonai központok olyan államok területén, mellyel a küldő állam baráti

kapcsolatot ápol. A MOB-okon állandó telepítésű katonai erők találhatók, jelentősen

kiépült infrastruktúrával, vezetési és irányítási rendszerrel, a katona állomány

hozzátartozóit (szűkebb családját) támogató, ellátó intézményrendszerrel, valamint

megerősített erő-megóvó biztosítással. A fő műveleti bázisok feladatellátása hosszú

távra tervezett, a katonai felvonulás, kiképzés és hadviselés hídfői, továbbá jelképei a

küldő nemzet szövetségesei melletti elköteleződésének. A MOB kategória

szemléltetésére legkönnyebb az Egyesült Államok bázisait tekintetbe venni (ahogy a

többi kategória szemléltetésénél is ezt a gyakorlatot követem majd): Németországban

Rammstein, valamint a Spangdahlem légi bázisok; Spanyolországban Rota hadi

kikötője; Olaszországban Vicenzában a 173. légi szállítású dandár, Nápolyban az

Egyesült Államok Haditengerészet Európai Parancsnoksága, valamint a légi bázis

Aviánóban; Japánban Okinawa szigetén légi bázis, illetve Yokusaka tengeri bázis;

vagy Dél-Koreában Camp Humphreys Anjeong-ri és Pyeongtaek városok közelében.

E létesítmények tehát állandóak, hosszútávú célokat szolgálnak, és összhaderőnemi

jellegűek, azaz több haderőnem csapatai is helyet kaphatnak bennük.

198 Main Operating Base – MOB 199 Forward Operating Sites – FOS 200 Cooperative Security Locations – CSL 201 Prepositioned Sites 202 En Route Infrastructure Bases – ERI

100

3.4.2. ELŐRETOLT MŰVELETI KÖRLET

Katonai erők csoportosítási helyszínei, mely kiinduási helyről megkezdheti egyes

műveletekbe történő részvételüket. A helyszínek jellemzően a befogadó nemzet

létesítményei, melyet készenlétben tartanak minimális katonai jelenléttel a küldő

állam részéről, esetleg előkészített felszerelést tárolnak itt. A jelenlevő csekély

számú katona állománynak a feladata, hogy szükség esetén támogassa az előretolt

műveleti körletbe érkező erők, vagy más kontingensek ellátását. Ilyen, úgynevezett

könnyen aktiválható helyszínnek tekinthetők a következők: Bosznia és

Hercegovinában, Tuzlában Eagle Base; Koszovóban, Ferizaj közelében Camp

Bondsteel; Törökországban az Incirlik légi bázis; valamint Ománban a Thumrait és

Masirah repülőterek. Az előretolt műveleti körletek nem állandó telepítésű, inkább

váltásban szolgáló csapatokat, illetve különböző gyakorlatokat támogatnak, mely

feladatellátáshoz egy MOB adhat további fedezetet. Hazánk is létesített hasonló

szervezeti elemet, a Nemzeti Támogató Elem formájában Afganisztánban, Mazar-e

Sharifban. Az amerikai példához visszatérve, az előretolt műveleti körleteket már

nem kiszámítható körülmények közé telepítik, hanem főként úgynevezett instabil

térségekbe. Ezzel összhangban az USA egyre nagyobb hangsúlyt fektet az afrikai

jelenlétre, ennek egyik első állomása 2001 szeptemberében, az USA-ban végrehajtott

terrortámadások utáni megjelenés Dzsibutiban, a Djibouti–Ambouli nemzetközi

repülőtéren létrehozott Camp Le Monier formájában, ahonnan az úgynevezett

Operation Enduring Freedom, Afganisztánban végrehajtott szövetséges műveletek

afrikai aspektusát támogatta.

3.4.3. BIZTONSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI HELYSZÍN

Azokat az előretolt, nagyon alacsony intenzitással üzemelő bázisokat nevezzük így,

amelyeken állandó katonai személyzet nem tartózkodik. Jellemzően szerződéses

partner, vagy a befogadó nemzet üzemelteti. A CSL-t általában előre nem látott

események bekövetkeztekor „aktiválják”, illetve kiinduló pontként szolgál egy térség

biztonsági stabilitásának helyreállításáért folytatott tevékenységekben való

közreműködéshez. Mint az előző kategóriánál, szintén tárolhatnak itt felszereléseket,

haditechnikai eszközöket, illetve szükség esetén kibővíthetik e bázisok képességeit

előretolt műveleti körlet méretűvé. Az USA esetében e helyszíneket főként

Afrikában tervezik létrehozni terrorcsoportok elleni tevékenységek támogatására,

valamint a térségbeli kőolaj hozzáférést védendően (pl. a Guineai-öbölben).

101

Biztonság együttműködési helyszín található: Gabonban a Liberville repülőtéren,

Senegálban Dakar repülőterén, továbbá Ugandában az Entebbe repülőtéren.

3.4.4. ELŐKÉSZÍTETT HELYSZÍNEK

Egy előretolt bázis konstrukció kulcsfontosságú aspektusa az előkészített készletek

megfelelő pozícionálása, struktúrája. E helyszíneken készleteket tárolnak a harc

megvívásához, a harci támogatás megvalósításához, illetve a harci kiszolgáló

támogatás biztosításához olyan biztonságos helszíneken, ahonnan a váltásos alapon

feladatot végrehajtó erőket támogatják, anyagi igényeiket az alapállapotra

kiegészítik. Az előkészített helyszínek sok esetben szoros összekötettésben állnak

egy fő műveleti bázissal, vagy előretolt műveleti körlettel, továbbá jellemző, hogy

szerződtetett partnerek üzemeltetik, valamint tengeri készletek is lehetnek ezek.

3.4.5. ÚTVONALAKON ELHELYEZETT INFRASTRUKTURÁLIS BÁZISOK

Az ERI olyan, stratégai fontosságú helyszíneken elhelyezett „bázis-kezdemény”,

amelyeket hosszú időtávra terveznek létrehozni annak érdekében, hogy szükség

esetén gyorsan kibővíthetőek legyenek, segítsenek a katonai erő fenntartásában,

valamint általuk az erőkivetítés megvalósítható legyen. Alapként szolgálnak katonai

felvonuláshoz, kiképzéshez és hadviseléshez egyaránt, kibővítve ezeket hamar fő

műveleti bázis, vagy előretolt műveleti körlet alakítható ki. Az USA számára az

afganisztáni, illetve iraki műveletek támogatásához való hatékony hozzájárulás

igazolhatja e bázisok jelentőségét, melyek Németországban, Olaszországban,

Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban, illetve az Egyesült Királyságban

voltak létrehozva.203

3.5. ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI BÁZISOK JELENTŐSEBB ALKALMAZÓI

A következőkben különböző államok, vagy szövetség katonai bázis hálózatát

vizsgálom, mely során rámutatok néhány példára annak tükrében, hogyan

támogathatják a katonai bázisok a különböző érdekeket.

3.5.1. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

203 LACHOWSKI, Zdzislaw: Foreign Military Bases in Eurasia. SIPRI Policy Paper No. 18.

Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2007. p.14-16.

102

Kimondottan Kimondottan jellemző az Amerikai Egyesült Államok geopolitikájára a

globális jelenlét, napjainkban, a történelem egészét tekintve, az USA rendelkezik a

valaha volt legtöbb tengerentúli bázissal. Úgy vélem, hogy az Amerikai Védelmi

Minisztérium bázisokra vonatkozó 2017. évi kiadványát tanulmányozva erre

meggyőző számokat találhatunk: a világ 41 országában 517 helyszínen, 198 milliárd

USD értékben rendelkezik telkekkel és ingatlanokkal, ezek egy része az USA

tulajdonában áll, míg másik részét lízingeli az adott államtól.204 Ezek a számok

csupán egyfajta metodika szerint alakulnak így, más, függetlennek mondható

források az USA tengerentúli bázisainak állományát 800 helyszín felettinek tartja.205

Az országnevek, illetve helyszínek felsorolásától eltekintek a fölösleges terjedelem

„generálás” érdekében, a lenti térképen (1. térkép) azonban szemléletesen

megmutatkozik a széleskörű amerikai jelenlét.

1. térkép: Amerikai Egyesült Államok katonai jelenléte világszerte206

A fenti térképen (1. térkép) tehát látható USA kiterjedt bázishálózata, legalább is

azon országok, ahol katonai jelenlétet tart fent. Világméretű érdekszféráról van tehát

szó, melyet szokás úgy is megközelíteni, hogy USA körbekeríti Oroszországot, mely

204 United States of America, Department of Defence: Base Structure Report Fiscal Year 2017

Baseline – A Summary of Real Property Inventory. p.18., 70-85.

(https://www.acq.osd.mil/eie/Downloads/BSI/Base%20Structure%20Report%20FY17.pdf;

letöltve: 2018.10.17.) 205 Why does the US have 800 military bases around the world?

(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states; letöltve: 2018.02.23.) 206 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires (https://bigthink.com/strange-maps/the-

worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.)

103

jelenséget könnyű beleláttatni hasonló ábrákkal, a valóságban azonban csupán

kisméretű helyőrségekről van szó, melyek jellemzően eltörpülnek az orosz hadi

képességek mellett. Mire jók akkor ezek a bázisok, mire való a jelenlét? Ahogy már

fent is említettem, sok esetben diplomáciai kapcsolattartásra, információgyűjtésre

adott térségben, továbbá (és ami nagyon fontos) lehetőséget biztosítanak jóval

nagyobb jelenlét megvalósítására, mint amit adott alaphelyzetben fenntartanak.

A korábban ismertetett Amerikai Légierő alapdoktrínájában található számos

’globális’-ként aposztrofált alapfunkció értelmet nyer tehát, és nemcsak hazai

(Egyesült Államok beli) területről kezdve a műveletet, hanem a világ szinte bármely

pontjáról (természetesen csupán légi bázisról, és nem mindegyik ország területén tart

fent légi bázist az USA).

Jóllehet, a hidegháború alatti, valamint napjaink amerikai tengerentúli bázis

politikája és struktúrája nyilvánvalóan az USA érdekeire szabottak, tehát más

államok esetében nem feltétlenül alkalmazható, mivel azok érdekei, képességei más

politikát és struktúrát tehetnek lehetővé, az amerikai tapasztalatok a

legrelevánsabbak e témakörben. Nem szeretnék tehát szűk látókörűen, egy

nézőpontra koncentrálni, azonban más állam ilyen gyakorlata jelentősen kisebb

volumenű, ugyanis USA ilyen méretekben egyelőre egyedülálló. Mindazonáltal

találhatunk más példákat is, amikor államok országhatáron túli katonai bázisokat

létesítenek szövetségeseik területén. Továbbá beszélhetünk egyéb államokról,

amelyek rendelkeznek tengerentúli bázisokkal, azonban ezek száma összesen 30

darab, megoszlásuk az alábbi táblázatban látható (4. táblázat).

Országnév

Tengerentúli

bázisok száma

(db)

Oroszország 9

Egyesült Királyság és

Franciaország 13

Japán 1

Ausztrália 1

Izrael 1

Országnév

Tengerentúli

bázisok száma

(db)

Hollandia 1

India 1

Dél-Korea 1

Törökország 1

Chile 1

4. táblázat: Államok, amelyek az USA mellett rendelkeznek országhatáron túli

104

katonai bázisokkal207

3.5.2. OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ

A Varsói Szerződés felbomlása és a Szovjetunió szétesése után a „magterületnek”

nevezhető Oroszország jelentős érdekszféracsökkenést szenvedett el.

Szovjetunióként a Varsói Szerződésben hét Kelet-európai államal kiegészülve kb. 24

millió négyzetkilomérternyi szárazföldi területet ellenőrzött, míg például az USA

területe nem egészen 10 millió négyzetkilomérter. Ebben az időszakban is – ahogy

napjainkban is – jellemző volt, hogy olyan államok területén tartott fent jelenlétet,

amelyekkel közös határszakasza is volt (2. térkép).

2. térkép: A Varsói Szerződés tagállamai208

Az úgynevezett kulturális, vagy ideológiai befolyása azonban jóval a Szerződés

államain túl is érezhető volt, ahogy a lenti ábrán (3. térkép) ez látható. Habár ez

katonai jelenlétet nem eredményezett, az úgynevezett kulturális erőkivetítés209 a

kommunizmus ideológiájának formájában megjelent más kontinens államaiban is.

Megjegyzendő, hogy ezen államok nem ugyanabban az időszakban vallották

magukat kommunista országoknak, azonban a Szovjetunió fennállásának időszaka

(1922-1991) javarészt lefedi a kérdéses időszakokat az egyes államok

történelmében. Továbbá, amennyiben az USA esetében is ábrázolnánk a kulturális

hatást, még kékebb térképet kapnánk, mint az 1. térképen látható.

207 Why does the US have 800 military bases around the world?

(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states, letöltve: 2018.02.23.) 208 The Global State – Why is Russia so Interested in Ukraine?

(http://theglobalstate.com/popular/why-is-russia-so-interested-in-ukraine/; letöltve: 2018.10.25.) 209 KAISER Ferenc: Az erőkivetítés mint az állam speciális érdekérvényesítő eszköze. In: Gőcze

István (szerk.): Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig. Budapest, Dialóg Campus

Kiadó, 2017. p.67-68.

105

3. térkép: Az egykori Szovjetunió érdekszférája210

Mára az Oroszországi Föderáció érdekszférája jelentősen lecsökkent, legalább is a

katonai jelenlétet tekintve (4. térkép). Legfőképpen határos államokban tart fent

katonai jelenlétet, de láthatóak olyanok is, melyek távolabb esnek Oroszországtól és

közös határszakaszuk nincsen. Egészen pontosan kilenc államban/területen tart fent

katonai jelenlétet: Örményországban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban,

Kirgizisztában, Tadzsikisztánban, Vietnámban és Szíriában; valamint egyéb,

„problémás” területeken: Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságban, Dél-Oszétiában

és Abháziában.211 212 213 Saját és szövetségi területei által számos tenger és óceánok

elérése biztosított, illetve nyersanyag hozzáférés szempontjából is előnyösek e

kapcsolatok.

210 Lifeder.com – CAJAL, Alberto: Los 31 Países Socialistas Más Representativos.

(https://www.lifeder.com/paises-socialistas/; letöltve: 2018.10.25.) 211LAVROV, Anton: Post-war Deployment of Russian Forces in Abkhazia and South Ossetia. In:

Ruslan Pukhov: The Tanks of August. Moszkva, Centre for Analysis of Strategies and

Technologies. 2010. p.116-120. 212 Russian military base presence in Kyrgyzstan extended till 2032.

(http://enews.fergananews.com/news.php?id=3244&mode=snews; letöltve: 2018.08.14.) 213 Russian task force held NVC defence competitions in the Transnistria

(http://eng.mil.ru/en/structure/okruga/west/news/more.htm?id=12007641@egNews; letöltve:

2018.08.14.)

106

4. térkép: Oroszországi Föderáció katonai jelenléte országhatáron túli

területeken214

3.5.3. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

Mindkettő XIX. századbeli nagyhatalom, mára regionális erővé zsugorodtak. Mai

országhatáron túli katonai jelenlétük zömében egykori gyarmati területeik

maradványai, sok esetben a kőolaj hozzáférés a jelenlét és kapcsolat fő oka.

Egyesült Királyság katonai jelenlétet tart fent (5. térkép): Németországban, Egyesült

Arab Emirátusokban, Cipruson, Kanadában, Belizeben, Sierra Leonéban, Katarban,

Szingapúrban és Bruneiben. A geopolitikai pillér országnak tekinthető Nepálban is

megtalálható a brit jelenlét, továbbá a Falkland-szigeteken, és Gibraltárban is.215

214 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-

worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.) 215 ROGERS, James, SIMÓN, Luis: The Status and Location of the Military Installations of the

Member States of the European Union and Their Potential Role for the European Security And

Defence Policy (ESDP). Brüsszel, Európai Parlament, 2009. p.13-14.

107

5. térkép: Egyesült Királyság országhatáron túli katonai jelenléte216

Franciaország is főként egykori gyarmati területein tart fent katonai jelenlétet (6.

térkép): Szenegálban, Mauritániában, Maliban, Burkina Fasoban,

Elefántcsontparton, Nigerben, Csádban és Közép-afrikai Köztársaságban. Nem

állandó a katonai jelenlét, de sok esetben segít Franciaország katonai erővel a gaboni

és dzsibuti-i felkelések leverésében. Katonai jelenlét található még a saját területnek,

tengerentúli megyének tekintett, Dél-Amerikában található Francia Guayanában is,

továbbá Németországban és az Egyesült Arab Emírségekben egyaránt.217

6. térkép: Francia Köztársaság országhatáron túli katonai jelenléte218

216 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-

worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.) 217 ROGERS, James, SIMÓN, Luis: i.m. p.11-13. 218 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-

worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.)

108

3.5.4. KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG

Kína talán meglepő módon, egyelőre egyetlen helyszínen tart fent országhatáron túli

katonai bázist, Dzsibutiban, ahol francia és amerikai csapatok is megtalálhatóak (7.

térkép).219

7. térkép: Kínai Népköztársaság országhatáron túli katonai jelenléte220

3.5.5. ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE

A NATO esete a többi példához képest eltérő, „kaukktojásnak” tekinthető. A NATO

nem egy állam, hanem államok szövetsége, és ebben az esetben úgymondván nem

saját területére, hanem szuverén, ám tagállamok területére helyezi el bázisait,

szervezeti elemeit (természetesen a tagállamok beleegyezésvéel, esetleg azok

kérésére). Egyrészt e szervezeti elemekben legtöbbször többnemzeti állomány

szolgál, tehát számos állam szempontjából a közös, szövetségi szervezeti elemek

működtetése országhatáron túli katonai jelenlétnek tekinthető, míg a Szövetség

szempontjából ezek „hazai” katonai bázisok, vagy szervezeti elemek, tehát egyfajta

kervert, vagy hibrid bázisokról van szó. E szervezeti elemeknek a felsorolásába –

ahogy az USA esetében sem tettem – nem kezdek bele, a legtöbb tagállamban és

partner országban található valamilyen fajta ezekből (8. térkép).

219 JEFFREY, James: China is building its first overseas military base in Djibouti – right next to a key

US one. Global Post, 2016. (https://www.pri.org/stories/2016-05-03/china-building-its-first-

overseas-military-base-djibouti-right-next-key-us-one; letöltve: 2018.08.14.) 220 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-

worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.)

109

8. térkép: NATO jelenlét Európában és a Közel-Keleten221

Természetesen ahogy a különböző állmok esetében, úgy a NATO-nál is

megfigyelhető a tagállamok alkotta saját területeken kívüli jelenlét, itt viszont

elmondható, hogy nem csupán az „önmagáért való” jelenlét valósul meg, hanem

valamilyen meghatározott okkal tevékenykedik saját tagállamainak határain túl.

Ezek a feladatok lehetnek: erődemonstráció (pl.: a Fekete-tengeren), konfliktus

megoldása (pl.: 1999-ben a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi

hadjárat), hunamitárius segítségnyújtás (pl.: 2005-ben földrengés

következményeiben való segítségnyújtás Pakisztánban, illetve szintén 2005-ben az

Egyesült Államok területén pusztító Katrina hurrikán pusztításának kezelése),

konfliktus utáni békefenttartás, helyzet-rendezés, mentorálás (pl.: 2015-tel

kezdődően Afganisztánban), stb.222 Az előbb felsorolt példák során azonban nem

minden esetben létesítenek katonai-, azon belül esetleg légi bázist a „célország”

221 NATO on the Map (https://www.nato.int/nato-on-the-

map/#lat=48.66645008351814&lon=17.8137807510808&zoom=1&layer-5; letöltve:

2018.10.18.) 222 NATO hivatalos weboldal: Operations and Missions: Past and Present.

(https://www.nato.int/cps/ie/natohq/topics_52060.htm; letöltve: 2018.08.14.)

110

területén, jellemzően konfliktus megoldásakor (háború folytatásakor, 1999.

Jugoszlávia, 2011. Líbia ellen) a tagországok, vagy partnerek területeiről indítva a

műveleteket, hajtják végre a feladatokat (többek között ezeket az eseteket még

elemzem később). A tartós jelenlét megvalósításakor azonban bázisokon

rendezkednek be a NATO alárendelt erők is.

3.5.6. MAGYARORSZÁG ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI JELENLÉTE

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kellene értelmeznünk a magyar külföldi katonai

jelenlétet? A fő különbség az, hogy míg a fenti példákban hozott esetekben az egyes

államok maguk, bármilyen fajta követelménytől függetlenül döntöttek a katonai

jelenlét fenntartása mellett országhatáraikon túl, közvetlen nemzetinek tartott

érdeket óvva azzal, addig Magyarország szövetséges vállalásainak eleget téve küldi

katonáit külföldre, bizonyos nemzetközi (NATO, ENSZ, EU, stb.) szervezet égisze

alá.

Az alábbi ábrákon (9. térkép és 4. ábra) látható a Magyar Honvédség külföldi

misszióinak, azaz Magyarország külföldi katonai jelenlétének eloszlása a világban,

illetve létszámadatok is leolvashatók az eloszlásnak megfelelően százalékos

arányban. A külföldi katonai jelenlétet Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája

1000 főben maximalizálja: „Magyarország ambíciószintje alapján egy időben ezer

főt kész és képes állomásoztatni nemzetközi műveletekben.”223

223 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Katonai stratégiájának

elfogadásáról. III./B./38.

111

9. térkép: A Magyar Honvédség békefenntartó és válságkezelő missziói224

4. ábra: A Magyar Honvédség külföldi misszióinak átlagos létszámmegoszlása

2016-ban225

224 Képviselői Információs Szolgálat: A Magyar Honvédség békefenntartó missziói 2. Infojegyzet,

2017/49.

(http://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_49_MH_missziok_2.pdf

/ab17dc18-6ce7-47e2-99b9-1b4638cf3bf0; letöltve: 2018.08.14.)

112

3.6. AZ ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI BÁZISOK HARCI TÁMOGATÓ TÉNYEZŐI

Számos Számos tényező létezik, mely korlátozza, vagy elősegíti a országhatáron túli

katonai bázisok támogató lehetőségeit a különböző katonai feladatvégrehejtások

során. A következőkben e szempontokat veszem sorra, immár főként a légi

bázisokra koncentrálva.

A bázisok elérhetősége. Fontos kérdés, mely alapos megfontolást igényel minden

konfliktusba való beavatkozáskor, vagy művelet megkezdése előtt. Figyelembe kell

venni a kikötőktől való megközelíthetőséget, a közúti, illetve a kötött pályás

közlekedési lehetőségeket egyaránt. Tájékozódni szükséges, hogy a légi

megközelíthetőség szempontjából milyenek a diplomáciai kapcsolatok, esetleges

különleges szabályokat szükséges e figyelembe venni a befogadó államban.

A bázis kapacitása és szolgáltatásai. A repülőgép állóhelyek száma; a futópálya

dimenziói, állapota, száma, felülete, stb.; a be- és kirakodáshoz szükséges

eszközpark; a földi kiszolgálás szolgáltatási színvonala; a különböző

tárolókapacitások (felszerelés, haditechnika, fegyverzet, üzemanyag); stb. mind

fontos szempont a helyszín kiválasztásában, azonban az előbbiek legtöbbje

pótolható, kiegészíthető. A legfontosabb szempont a légi oldal földi közlekedési

burkolatainak megfelelősége lesz, melyek a putópálya és a gurulóutak.

A repülőtér forgalom-áteresztő képessége. A harci támogató javak időbeni

megérkezése, a csapatokhoz való eljuttatása alapvető fontosságú egy expedíciós

művelet során. Továbbá nemcsak az áruk kirakása fontos, hanem a harci feladatot

végrehajtó repülőgépek levegőbe juttatása is. Egy kisebb növekedés az

állomásoztatott repülőgépek számában valószínűleg nem eredményez problémát az

áramlásszervezésben, azonban a repülőtéren helyet kapó repülőgépek számát

minden esetben össze kell vetni a repülőtér forgalom-áteresztő képességével. A

repülőtér maximális felszíni kapacitása (Maximum-On-Ground [MOG] Capability)

például közvetlenül befolyásolja az áttelepítési idő csökkenését, vagy növekedését.

225 Képviselői Információs Szolgálat: A Magyar Honvédség békefenntartó missziói 2. Infojegyzet,

2017/49.

(http://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_49_MH_missziok_2.pdf

/ab17dc18-6ce7-47e2-99b9-1b4638cf3bf0; letöltve: 2018.08.14.)

113

A tengerentúli bázis távolsága. A hátország és az országhatáron túli bázis, illetve a

kisebb és nagyobb, függő viszonyban levő bázis-kategóriák közötti távolság

befolyásolja, esetleg akadályozhatja az áttelepítést, vagy a különböző feladat

végrehajtásokat. Ahogy a feladatba bevont szállító repülőgépek száma emelkedik,

úgy a távolság okozta eltérés az áttelepítési idő szempontjából egyre kevésbé lesz

hangsúlyos. A több légijármű addig okoz csökkenést az áttelepítés időtartamában

(tehát addig van pozitív hozadéka), amíg azok száma el nem éri a repülőtér

maximális felszíni kapacitását.

Költségek. A helyszínek kiválasztása szempontjából olyan megközelítést kellene

követni, amely szem előtt tartja az előző szempontokat, tehát biztosítja a szükséges

minimális kritériumokat a lehetséges legkisebb költségek melett. A költségek

tervezésekor kalkulálni kell az esetleges építkezések, bővítések anyagi vonzatával, a

szállítási, üzemeltetési kötségekkel, és persze a kiképzési feladatok, illetve

műveletek végrehajtásának költségeivel egyaránt. Hasonló körülmények melletti

erőkivetítés költségeiben, továbbá a különböző térségek életszínvonalában fellelhető

különbségek (nem azonos a kihelyezés költsége pl. Európában, vagy Ázsiában,

esetleg a Közel-Keleten) is okozhatnak eltérést az összköltséget tekintve, tehát ezzel

a tényezővel is kalkulálni szükséges.226

3.7. A LÉGI BÁZIS, MINT HATÉKONY ERŐKIVETÍTÉSI PLATFORM

Ahogy számos légierő teoretikus (Douhet, Mitchell, Meilinger) gondolataiban

megjelenik, és ahogy a légierő doktrínák (Australian Air Power Manual, UK Air and

Space Doctrine, USAF Basic Doctrine) is sok esetben rögzítik, a légierő

tevékenysége elsősorban támadó jellegű. Ebből következően szinte egyértelmű,

hogy megjelenése, tevékenysége, erőinek elosztása expedíciós jelleget ölt. A hazai

feladatvégrehajtás nagyon leegyszerűsítve csupán a légvédelemre, a

légtérszuverenitás biztosítására korlátozódik, esetleg természeti vagy ipari

katasztrófák elhárításának támogatására. Jóllehet egy állam számára nem csupán a

katonai, ezen belül a légierő áll rendelkezésre az érdekérvényesítéshez, a légi

226 AMOUZEGAR, Mahyar A.; MCGARVEY, Ronald G.; TRIPP, Robert S.; ROLL, C. Robert, Jr.:

Combat Support – Overseas Basing Options. In: Air Force Journal of Logistics, XXX/1. 2006.

p.9-10.

114

haderőnem hatékony erőforrás lehet egy állam geopolitikai, geostratégiai

törekvéseinek érvényesítésében (kiegészítve természetesen más elemekkel), a

repülőtér, vagy légi bázis, esetleg egyéb haderőnemi bázis légi eléréssel pedig

erőkivetítési platformként (kiindulópontként) funkcionál egy térségben történő

érdekérvényesítés során. A későbbiekben ezt alátámasztandó, tehát arra

vonatkozóan, hogy a légierő önállóan is képes lehet a politikai változások

kikényszerítésére, több történelmi példát is kifejtek.

A továbbiakban azt vizsgálom hogyan jelentek meg a légi bázisok a XX. század

hadviselésében. Jóllehet, légi járműveket már az első világháború során is

alkalmaztak, ebben az időben inkább támogató jellegű tevékenységük volt

domináns, saját feladatrendszert a második világháborúban kaptak, amikor is

jelentős, hadászati bombázó hadjáratokat folytattak mind az európai, mind a

csendes-óceáni hadszíntéren. Richard P. Hallion légierő történész így ír erről az

időszakról: „A második világháború fordulópontot jelentett a légi hadviselés

szempontjából.”227 Az európai, szövetséges légi csapatok települési helyszínéről a

következőket írja: „Britannia, mint indító terület szolgált a kontinensen végrehajtott

invázióhoz, vagy nevezhetjük ’nemzeti repülőgép hordozónak’, ahonnan a

szövetséges légi támadásokat intézték a németek ellen.”228 A csendes-óceáni

hadszíntérről a következőket jegyzi meg: „A teljes csendes-óceáni hadjárat a

bázisokért folytatott küzdelmekről szólt, ahonnan háromdimenziós erőt lehetett

kivetíteni Japán ellen. A szárazföldi, valamint a haditengerészeti erők szinte

kizárólagos faladata az volt, hogy bázisokat foglaljanak a légi erőkivetítés lehetővé

tételéért.”229 Idéz egy amerikai haditengerészeti tervező tisztet, aki már ekkor féltette

a haditengerészet presztízsét és pozícióját a légierővel szemben (ami ebben az

időben Amerikában hivatalosan még nem is, mint önálló haderőnem létezett), és úgy

vélte, hogy a haditengerészet hamarosan csupán támogatója lesz a légi

műveleteknek, annak érdekében, hogy előbbi megnyerhesse a háborút. Mindezek

ellenére Hallion megjegyzi, hogy a Japán elleni sikerek valódi, összhaderőnemi

tevékenységeknek voltak köszönhetők. A légierő tevékenységével kapcsolatban

pedig azt állítja, osztva az Egyesült Államok Hadászati Bombázási Felmérés

227 HALLION, Richard P.: The Second World War as Turning Point in Air Power. In: Sebastian Cox

(szerk.): Air Power History. Abingdon, Frank Cass Publishers, 2002. p.97. 228 U.o. 229 U.o. p.108-115.

115

megállapításait, hogy sem az az állam, amely ki van téve a bombázó repülőgépek

szabad tevékenységének, sem az, amely elveszítette a légi fölényt, nem képes hosszú

távon prosperálni.230

Mindezek megalapozták a légierő geostratégiai fontosságát, valamint kiemelték a

légi bázisok jelentőségét. Mindaddig, amíg nem képes egy nemzetgazdaság olyan

repülőgépeket (vagy mondjuk, inkább, hogy légi támadó képességet) előállítani,

olyan mennyiségben, amelyek képesek a hátországból globális, megfelelő volumenű

légi hadjáratot folytatni, szüksége lesz a nagyhatalmaknak, szövetségeknek

tengerentúli bázisokra. A légi elérés pedig nemcsak a légi bázisok, de más

haderőnemek bázisai számára is evidencia kellene legyen, a fő műveleti bázisok,

illetve az előretolt műveleti körletek számára mindenképpen.

A második világháború után, az úgynevezett hidegháború során, mely időszak

kezdetén a világpolitika két szuperhatalom pólusa mentén rendeződött, kialakult

amerikai vonatkozásban a ma is ismert tengerentúli bázis struktúra, illetve

szövetségi viszonyrendszer. A korszak fő hadi motívumát a folyamatos

hagyományos, illetve nukleáris fegyverkezés adta. A hidegháború korai éveiben a

stratégiai bombázó repülőgép volt az az eszköz, amely meghatározta a hadviselés

mikéntjét.231 Az amerikai tengerentúli bázisok tehát nemcsak e repülőgépek

hatótávolságát küszöbölték ki, hanem az esetleges reakcióidőt is csökkenthették

tényleges konfliktus esetén.

1957-re világszerte 1 014 katonai bázist hozott létre az Amerikai Egyesült Államok,

melyek természetesen nem csupán légierő kötődésűek voltak. Régiónként az alábbi

megoszlást találhatjuk: Európa-556 db; Csendes-óceán-256 db; Latin Amerika-46

db; Afrika, Közel Kelet-15 db.232 A személyi állomány száma pedig elérte az

egymillió főt, aminek számos elszigetelt helyen a légierő kötelékeibe tartozók

hányada 70-90%-ra volt tehető.233 Az 1960-as években aztán John F. Kennedy

elnöklése alatt több tucat tengerentúli bázist felszámoltak, azonban például a

vietnámi háború következtében a további leszereléseket felfüggesztették, azonban az

230 HALLION, Richard P.: The Second World War as Turning Point in Air Power. In: Sebastian Cox

(szerk.): Air Power History. Abingdon, Frank Cass Publishers, 2002. p.108-115. 231 SCHAKE, Kurt Wayne: Strategie Frontier: American Bomber Bases Overseas, 1950-1960.

Trondheim, Norwegian University of Science and Technology, 1998. p.27. 232 U.o. p.39. 233 U.o. p.115.

116

1980-as évek végére már „csupán” 400 000 amerikai katona szolgált külföldön. Az

1991-es öbölháború után még tovább csökkent az amerikai külföldi jelenlét, 270 000

katonát vezényeltek vissza az USA-ba, illetve folytatódtak a bázisok bezárásai, 1988

és ’95 között 97 bázist számoltak fel.234

Amennyiben az amerikai tengerentúli bázisokat haderőnemi szempontból

viszgáljuk, azt találjuk, hogy nagyságrendileg 70%-uk légi bázist takar, továbbá

számos esetben előfordul, hogy a szárazföldi csapatok is települnek a bázison235 a

nagyobb mértékű mobilitás, illetve a hatékonyabb (harci, vagy ellátásbeli) támogatás

megvalósíthatósága érdekében.

Azonban mik az egyes haderőnemi bázisok attribútumai? A szárazföldi haderőnem

bázisai önmagában (légi, vagy tengeri elérés nélkül) konfliktusok esetén viszonylag

közel helyezkednek az aggresszorhoz, a fenyegetettésük magas mind felszíni, mind

légi viszonylatban. Mobilitási képességeik, lehetőségeik korlátozottak. A szárazföldi

erők is rendelkezhetnek légi komponenssel (légvédelmi képességet is ideértve),

azonban megfelelő leszállóhely hiányában csupán helikoptereket alkalmazhatnak.

A haditengerészet jelentős kontinentális geostratégiai célokra természetszerűleg nem

alkalmas, így ilyen viszonylatban alkalmazása csupán kiegészítő, támogató jelleggel

történhet, feladata a tengeri uralom fenntartása, az összeköttetési vonalak biztosítása,

nagytömegű, nagyméretű utánpótlás szállítása, mely fontos feladat egy hadjárat

hosszútávú biztosításakor, azonban funkcióját részben át tudja vállalni a légierő.

A légi bázisoknak konfliktus esetén az előzőekkel szemben nem szükséges a veszély

közvetlen közelében elhelyezkedniük, néhány 100, esetleg 1 000 kilométeres

távolság tartható az aggresszortól. Mobilitási képessége magas, nemcsak

horizontális, hanem vertikális irányokban egyaránt, így a vizek, a terep, valamint

gyengébb légvédelem (általánosabban: ellenséges erő) is könnyen áthidalható általa.

Az ilyen módon megjeleníthető levegő-felszín kinetikus erő jelentős, kiváló

információgyűjtő lehetőségek állnak rendelkezésre általa, továbbá a légi

dominanciát a leghatékonyabban kivívni, illetve megtartani képes hadviselő forma.

234 LACHOWSKI, Zdzislaw: Foreign Military Bases in Eurasia. SIPRI Policy Paper No. 18.

Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2007. p.5. 235 U.o. p.8-9.

117

A hidegháború után, valamint egyelőre napjainkban a közvetlen, mindennapi

nukleáris fenyegetés háttérbe szorult (jóllehet, kezd visszatérni a folyamatos

nukleáris fenyegetés hangulata). Az 1991-es iraki háború egy visszafogottabb,

korlátozottabb, kisebb volumenű légierő alkalmazás időszakát hozta magával.

Jellegében, méretében hasonlónak mondható még az 1999-es NATO szerbek ellen

folytatott légi hadjárata, valamint a főként európai vezető államok által

kezdeményezett 2011-es Líbia elleni légi offenzíva. A fő támadási módszer az

úgynevezett összetett/vegyes légi kötelék (Composite Air Operations – COMAO)

alkalmazása, ami egy repülőgép csoportosítást jelent. Központi elemét egy

csapásmérő (bombázó) kötelék jelenti, melyet légtérbiztosító repülőgépek „őriznek”,

ezeknek a légi információkat, céljeleket légi riasztó és irányító repülőgépek

biztosítják, az elektromágneses tartomány uralása érdekében elektronikai harci

repülőgépek tevékenykednek a szembenálló légvédelmi rendszerek, valamint egyéb

rádiólokátor állomások felderítése, célravezetése ellen, továbbá légi üzemanyag

utántöltő repülőgépek ugyancsak hozzájárulnak a sikeres feladatvégrehajtáshoz, a

minél hosszabb célpont felett eltölthető idő biztosításához.236

Az előbbi forrás az I. öbölháború tapasztalataiból merítkezik, azonban az ekkor

megvalósított légi stratégia egyik kiötlője John A. Warden amerikai repülő ezredes,

aki szintén megfogalmazta gondolatait a vegyes repülő kötelékekről. Azt javasolta,

hogy az erők összetételének támogatnia kellene a nagymértékű mobilitást, illetve a

létrehozandó repülő kötelékek ne függjenek egyes bázisoktól, hanem szabadon

lehessen mozgatni azokat a légi bázisok között (nyilván, ez nagyfokú logisztikai

kihívásokat támasztana). A repülőezredeket (békeidőben is) vegyes kötelékekként

kellene összeállítani, az előző bekezdésben leírtakhoz hasonlósan, mely kötelék

naponta együtt gyakorol, a kiképzésüket mint vegyes kötelék hajtják végre, és nem a

hadszíntéren kell összeszokniuk. Ilyen módon az összhaderőnemi parancsnok nem

különálló légi képességeket kap, hanem egy komplex képességcsomagot a vegyes

ezredek által.237 Az új erő kialakítás számos előnnyel járhatna: hadműveleti színtű

hatások elérése a hadszíntéren; a légierő képességeinek, alkalmazásának

236 NORWOOD, J. Scott: Thunderbolts and Eggshells – Composite Air Operations during Desert

Storm and Implications for USAF Doctrine and Force Structure. Montgomery, Air University

Press, 1994. p.7-9. 237 OLSEN, John Andreas: John Warden and the Renaissance of American Air Power. Washington

D.C., Potomac Books, 2007. p.111., 122-123.

118

optimalizálása; rugalmas alkalmazási lehetőségek; az úgynevezett „úgy gyakorolj,

ahogy harcolni fogsz” elv érvényesülése; hatékonyabb erővédelmi képességek;

valamint képesség egy komplex képességcsomag egy repülőtéren történő

megjelenítésére.238

Az előbb említett szervezési módszer nem vált általános gyakorlattá,

valószínűsíthető, hogy az egyszerűbb logisztikai megoldások, valamint a bevett

gyakorlat fenntartotta a homogén repülőgép kötelékek szerinti szervezést. A

légijármű technológia fejlődésével azonban egyre kevésbé válik szükségessé a

vegyes kötelékek alkalmazása. A legújabb harcászati repülőgépek olyan sokfajta

feladat ellátására alkalmasak, hogy szinte megszűnik a szükség a kisegítő

képességek alkalmazására. Egy modern, úgynevezett ötödik generációs harcászati

repülőgép képes levegő-levegő, valamint levegő-felszín viszonylatú harcot is vívni,

felderítést végrehajtani, a rádiólokátorok számára nehezen (vagy nem) érzékelhető,

képes az elektromágneses tartományban is tevékenykedni, sőt, igen hatékony

fedélzeti lokátorának köszönhetően akár légi helyzetképet is előállíthat. Folyik ilyen

képességekkel rendelkező repülőgépek távirányított megfelelőjének is a fejlesztése,

amely repülőgépek jellemzője a hosszú célpont felett eltölthető idő (nagy

hatótávolság), amely a légi utántöltés szükségességét is minimálisra csökkenti.

A későbbiekben tehát elérhető lehet a Warden által megfogalmazott alapelvek

megvalósítása, homogén repülőgép kötelékekkel, a fontos feladat az lesz, hogy e

repülőgépeket a megfelelő térségekbe allokálják, a kereszt-kiszolgálásukat (több

bázis is képes legyen ellátni a kiszolgálásukat, ezáltal áttelepülésük zökkenőmentes

lehet) lehetővé tegyék, így az összhaderőnemi parancsnok standardizált,

összeszokott, komplex légi képesség-csomagot kaphat az igényeinek megfelelően. A

légi bázisoknak tehát legalább olyan rugalmasaknak kell lenniük, amilyen

rugalmasak e modern repülőgépek.239

238 U.o. p.128. 239 JONSSON, Jan: Air Operations in a 4:th Generation Air Force. In: Klaus-R Böhme, Carl Linton

(szerk.): Air Power Doctrine and Technology. Linköping, Conference, 14-16. August 1996.

p.121.

119

3.8. LÉGI BÁZIS HÁLÓZATOK ALKALMAZÁSA A KÖZELMÚLT LÉGI HADJÁRATAIBAN

Korábban számos funkcióját említettem a (országhatáron túli) katonai bázisoknak,

ezeken belül légi bázisoknak, azonban fő funkciónak mégis a hadviselés tekinthető.

A következő alfejezetekben számos történelmi eseten keresztül mutatom be a légi

bázisok, vagy inkább bázis hálózatok alkalmazását egy-egy konfliktus során.

3.8.1. VIETNÁM, 1961-1973

Az előző alfejezetben említettem, hogy a légi bázis előnyének tekinthető a

viszonylag nagy távolság az aggresszortól, a konfliktustól. Az úgynevezett második

indokínai háború alkalmával, ezen belül az USA beavatkozása során (1965-1973) a

légi bázisok esetében éppen ennek a „biztonságos” távolság megtartásának a

lehetősége nem volt adott, hiszen a légi bázisok a műveleti területen belül

helyezkedtek el. Jóllehet, e légi bázisok Dél-Vietnám területén voltak megtalálhatók,

az északi csapatok a déli országrész mélységébe nyomulásával (10. térkép, bal oldal)

valamennyi bázisra közvetlen fenyegetés vetült.

120

10. térkép: Bal oldalon: Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok (szürke) és a

számukra ellenséges észak-vietnámi csapatok (barna) elhelyezkedése 1968-ban;

jobb oldalon: az amerikai csapatok által használt dél-vietnámi bázisok240

Továbbá nemcsak fenygetéssel kellett szembenézniük a légi bázisokon, hanem

tényleges támadásokkal is.241 1968-ban 2000 db repülőgép és 3300 db helikopter

tartózkodott a műveleti területen, a földön találhatók megóvása elsődleges feladat

volt a légibázisok számára. Az olyan nagyfontosságú repülőgépek, mint a B-52

hadászati bombázók (melyek jelentősen nagyobb hatótávolsággal is rendelkeznek,

mint a harcászati repülőgépek vagy helikpterek) távolabbi helyszíneken

állomásoztak, úgy mint Thaiföld és Guam.242

3.8.2. IRAK, 1991.

Az USA vezette koalíciós erők Irak elleni 1991-es légi hadjárata során számos

közel-keleti állam biztosított légi bázisokat a koalíció légi járművei számára, ahogy

ez a lenti ábrán (11. térkép) is megfigyelhető. A fenti esettel ellentétben ezek a légi

bázisok a műveleti területen kívül estek, így lényegesen kisebb fenyegetéssel kellett

szembenézniük, mint az előző esetben, annak ellenére viszont, hogy az iraki légierő

zömében elavult technikát tartott rendszerben, a világ hatodik legnagyobb légiereje

volt, ami semmilyen szembenálló fél számára sem lehet lebecsülendő.243

A lenti ábrán (11. térkép) az egyes kék buborékok jelölik az alkalmazott légi bázisok

helyszínét. Látható, hogy legnagyobb számban Szaúd-Arábia biztosított légi

bázisokat (nyilvánvalóan a térségbeli legnagyobb területéből adódóan; továbbá a

közös határra való tekintettel Irakkal, tartva a további iraki előrenyomulástól). A

felajánlók között volt még: Katar, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Törökország,

Egyiptom és Omán, valamint amerikai repülőgépek igénybe vették Egyesült

Királyság Cipruson található RAF Akrotiri légibázist is.

240 Vietnam War map: Corps to Corps (1968) (https://clickamericana.com/topics/war-topics/vietnam-

war-map-corps-to-corps-1968; letöltve: 2018.08.14.); FOX, Richard P.: Air Base Defense in the

Republic of Vietnam 1961-1973. Office of Air Force History, Washington D.C., 1979. p.56. 241 FOX, Richard P.: Air Base Defense in the Republic of Vietnam 1961-1973. Washington D.C.,

Office of Air Force History, 1979. p.50-54. 242 MROZEK, Donald J.: Air Power and the Ground War in Vietnam. Washington D.C., Pergamon-

Brassey’s, 1989. p.78-82. 243 CORRIGAN, Jim: Desert Storm Air War: The Aerial Campaign against Saddam's Iraq in the 1991

Gulf War. Guilford, Stackpole Books, 2017. p.3.

121

A bázisok elhelyezkedését tekintve megfigyelhető a szembenálló fél „bekerítése”,

kivéve Irán felől, azonban lényegében minden irányból képesek voltak a koalíciós

erők légi műveleteket végrehajtani a megfelelő pozícionálásnak köszönhetően. Az

államok szárazföldi területein kívül a légi bázisok mobil „testvérének” tekinthető

repülőgép hordozó hajókon szintén számos repülőgépet és helikptert tartottak a

térségben. E hajók a Vörös-tengeren, valamint a Perzsa-öbölben horgonyoztak,

őrjáratoztak.

11. térkép: Az Irak elleni 1991-es légi hadjárat során légi bázist biztosító államok244

3.8.3. KOSZOVÓ, 1999.

Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjárat során, ahogy a

lenti ábrán (12. térkép) is látható, számos állam biztosított légi bázisokat a

műveletek végrehajtásába bevont légi járművek számára. A légi bázisok ebben az

esetben is a műveleti területen túl esetek, így szintén nem kellett számottevő légi

244 CORRIGAN, Jim: Desert Storm Air War: The Aerial Campaign against Saddam's Iraq in the 1991

Gulf War. Guilford, Stackpole Books, 2017. p.XIV-XV. alapján saját szerkesztés a Google

Térképek alkalmazásban

122

vagy szárazföldi fenyegetéssel szembenézniük. A legveszélyeztetettebbeknek

mondható államok a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal határosak voltak, így

Magyarország, Horvátország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, valamint Macedónia.

Az ábrán megjelenítési nehézségek végett nem szerepel, azonban a vonatkozó

táblázatban (5. táblázat) látható, hogy az Amerikai Egyesült Állomkból indulva is

hajtottak végre feladatot repülőgépek, az alacsony észlelhetőségi („lopakodó”)

technológiával épített hadászati bombázó kategóriába sorolt B-2 repülőgépek.

Ezeket, az óriási értékű és féltve őrzött technológiákat egyesítő repülőgépeket nem

jellemző, hogy az USA-n kívüli bázisról üzemeltetnék, azonban az Egyesült

Királyságba számos B-52 és B-1, Németországba pedig F-117 hadászati bombázó

repülőgépet telepítettek. Megfigyelhető az is, hogy a helikopterek zömét a

legközelebbi helyszíneken helyezték el, a légi jármű kategóriára jellemző alacsony

hatótávolság okán. Az államok szárazföldi területein kívül repülőgép hordozó

hajókon szintén számos repülőgépet és helikptert tartottak a térségben.

Az ábrán szintén megfigyelhető (annak ellenére, hogy csupán a légi bázisokat

biztosító állam neveit tudtam a kutatás során elérni, a légi bázisok pontos helyszíneit

nem), hogy a célországot a légi hadjárat során igénybe vett légi bázisok ugyancsak

körbeveszik, tehát a légi műveleteket (főként az információgyűjtést és a különböző

viszonylatú támadásokat) minden irányból végre lehetett hajtani.

123

12. térkép: Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjárat során

légi bázist biztosító államok (kivéve USA)245

Légi bázisokat biztosító

államok Helikopter (db) Repülőgép (db)

Albánia 87 -

Bosznia és Hercegovina 117 -

Franciaország - 47

Németország - 120

Görögország - 10

Magyarország 12 46

Olaszország 5 478

Macedónia 34 -

Spanyolország - 37

Törökország - 38

Egyesült Királyság - 88

Egyesült Állmok - 6

Repülőgép hordozó hajók

(3 db) 36 79

5. táblázat: Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjárat során

légi bázist biztosító egyes államokban állomásoztatott légijárművek megoszlása

helikpoter-repülőgép bontásban246

245 DAALDER, Ivo H.; O’HANLON, Michael E.: Winning Ugly – NATO’s War to Save Kosovo.

Washington D.C., Brookings Inst. Press, 2001. p.243-246. alapján saját szerkesztés a Google

Térképek alkalmazásban

124

3.8.4. LÍBIA, 2011.

2011. március 19-től október 31-ig a NATO, ENSZ felhatalmazással légi háborút

folytatott Líbia diktatórikus rezsimje ellen, melyet Muammar Qaddafi vezetett

évtizedek óta (1969-2011). Jóllehet a NATO és egyéb szövetséges államok csupán

légi járművekkel vettek részt a konfliktusban, a líbiai ellenzéki erők szárazföldi

erőket vonultattak fel.

Az észak-afrikai ország ellni légi műveletekbe bevont légi bázisok elhelyezkedését

tekintve mindegyik Európa területén található, ahogy ez a lenti ábrán (13. térkép) is

látható. A korábbi példákhoz viszonyítva ez egy harmadik metódusnak tekinthető,

hiszen Vietnám esetében a légi bázisok a műveleti területen belül voltak találhatók,

Irak és Koszovó esetében egyfajta bekerítésről beszélhetünk, Líbiával szemben

pedig a légi bázisok a műveleti terület „mellett” helyezkedtek el.

13. térkép: Líbia elleni légi hadjárat során légi bázist biztosító államok és a bázisok

helyszínei (kivéve USA)247

246 DAALDER, Ivo H.; O’HANLON, Michael E.: Winning Ugly – NATO’s War to Save Kosovo.

Washington D.C., Brookings Inst. Press, 2001. p.243-246. alapján saját szerkesztés 247 MUELLER, Karl P. (szerk.): Precision and Purpose: Airpower in the Libyan Civil War. Santa

Monica, RAND, 2015. p.403-406. alapján saját szerkesztés a Google Térképek alkalmazásban

125

A koalíció által összeállított légi jármű állományt tekintve döntő többségben voltak

a repülőgépek. A helikopterek alacsony számát a viszonylag nagy távolság jelentette

a célterületektől, ahogy ez a lenti táblázatban (6. táblázat) is látható. A táblázatból

szintén egyértelmű, hogy a szárazföldi légi bázisokon egyetlen résztvevő helikopter

sem volt található, valamennyi forgószárnyas eszközt hajófedélzetről üzemeltették,

úgy mint: HMS Ocean 5 db AH-1 Apache (Nagy Britannia); Tonnerre 4 db Tigre

HAP; 20 db Gazelle; valamint szintén hajófedélzetről üzemeltettek még számos

felderítő és harcászati repülőgépet. A fenti ábrán a korábbi gyakorlathoz hasonlóan

az USA területén található és a műveletekbe bevont légi bázisok szintén nem

kerültek ábrázolásra, azonban kettő bázis is érintett volt, melyekről 3 db B-2 Spirit

alacsony észlelhetőségű (lopakodó) technológiával épült, valamint 2 db B-1B

Lancer „hagyományos” hadászati bombázó repülőgép került alkalmazásra.

Mindezeken túl ahogy manapság már megszokott, ugyan nem nagy számban, de

alkalmazásra kerültek pilóta nélküli repülő rendszerek is.

Bázis neve,

elhelyezkedése

Bázis távolsága Líbiától

(km)

A bázison található

légijárművek (repülőgép +

helikopter + UAV, db)

Sigonella, Szicília,

Olaszország 555 40 + 0 + 12

Trapani, Szicília,

Olaszország 555 47 + 0 + 0

Decimomannu, Szardinia,

Olaszország 833 12 + 0 +0

Gioia del Colle,

Olaszország 926 24 + 0 + 0

Pratica di Mare,

Olaszország 1018 1 + 0 + 0

Aviano, Olaszország 1480 51 + 0 +0

Araxos, Görögország 926 8 + 0 + 0

Souda Bay, Kréta,

Görögország 1018 33 + 0 + 0

Solenzara, Korzika,

Franciaország 1110 10 + 0 + 0

Istres-Le Tube,

Franciaország 1390 6 + 0 +0

Dijon, Franciaország 1760 3 + 0 +0

Avord, Franciaország 1850 1 + 0 + 0

Metz-Frascaty, 1850 1 + 0 + 0

126

Franciaország

St. Dizier, Franciaország 1850 n.a.

Moron, Spanyolország 1760 19 + 0 + 0

Rota, Spanyolország 1850 3 + 0 + 0

Akrotiri, Ciprus 1850 5 + 0 + 0

RAF Lakenheath,

Egyesült Királyság 2400 10 + 0 + 0

RAF Mahram, Egyesült

Királyság 2400 4 + 0 + 0

Brize Norton, Egyesült

Királyság 2400 1 + 0 + 0

Whiteman AFB, USA 9000 3 + 0 + 0

Ellsworth AFB, USA 9260 2 + 0 + 0

6. táblázat: Líbia elleni légi hadjárat során alkalmazott légi bázisok helyszínei,

távolságuk Líbiától és az egyes bázisokon elhelyezett légi járművek248

3.9. RÉSZÖSSZEGZÉS

A geostratégiai célok elérésének eszközei az ezidáig feldolgozott irodalmak alapján

három nagy csoportba sorolhatók: politikai/diplomáciai eszközök,

gazdasági/pénzügyi lehetőségek, illetve a haderő alkalmazása, az erőszak

eszkalálása. A célok az értekezés szempontjából irrelevánsak, de említsünk

néhányat: lakosság gyarapítása, erőforrások megszerzése, piac elérhetővé tétele,

területbővítés, tengerre való kijutás, stb. A geopolitikai cél mögött a nemzet, vagy a

politikai vezetés (esetleg nem állami szervezet) igénye vagy érdeke áll, ezt

tekinthetjük a kiindulópontnak. Ez a mag legjellemzőbben filozófiai, vagy gazdasági

természetű. Végül pedig az előzőeket körbeveszik egyfajta ideológiával, ami a

külvilágnak, de jellemzően a saját lakosságnak is (a támogatás elnyerését remélve)

kommunikált, jogos indokként bemutatott nemzeti igény/érdek, geopolitikai cél, és

ezek megvalósítását, elérését biztosító megfelelő, helyénvaló eszközök.

A nemzetek között kötött különböző szövetségek is geopolitikai lépések, köttetnek

ezek a területi vagy állami épség megóvása érdekében (melyben a kölcsönös

védelem a szövetség egyik fő pillére), vagy előnyös kereskedelmi feltételek

biztosítására. Ez egy, a diplomácia segítségével megvalósuló geopolitikai cél. Egy

248 MUELLER, Karl P. (szerk.): Precision and Purpose: Airpower in the Libyan Civil War. Santa

Monica, RAND, 2015. p.403-406.

127

ilyen esemény kifejezetten barátságos megnyilvánulás egy ország érdekszférájának

bővítésének tekintetében, jellemzően kölcsönösen kedvező feltételekkel, arányos

teherviseléssel a két vagy több érintett számára. Az előző példával ellentétben, a

korábban felsorolt (geopolitikai célokat megvalósító) eszközöket inkább offenzív

relációban értelmezem, jelen értekezésbenban viszont ezekből is a hadviselési

elemre koncentrálok, annak is a légi komponensére.

A fejezetben röviden áttekintettem a katonai bázisok mibenlétét, bemutattam ezek

kialakítását, alkalmazását történelmi viszonylatban. Sorra vettem a tengerentúli

bázisok típusait, melyek különböző szintű, méretű létesítményeket takarnak, továbbá

fontos tulajdonságaikat, kialakításuk mérlegelendő szempontjait is áttekintettem,

előtérbe helyezve a légi bázisok kialakítását érintő kérdéseket. Abból az

alapvetésből kiindulva, hogy a légierő lényegéből adódóan támadó erő, így külhoni

alkalmazása elsődleges és alapvető, bemutattam, hogy a XX. században hogyan

támogatták a légi bázisok a légierő általi geostratégiai törekvések megvalósítását,

illetve milyen tendencia képzelhető el a jövőben. Rámutattam, hogy az alkalmazott

haditechnika, illetve szervezési logika milyen követelményeket támaszt a légi

bázisokkal szemben, valamint leírtam a különböző haderőnemi bázisok rövid

jellemzését.

A geopolitika mibenlétének összegzésére egy hazai gondolkodó, Bárdos-Féltoronyi

Miklós nézetét idézem: „Ha a politikára gondolunk, akkor a hatalom gyakorlása jut

eszünkbe. Önkéntelenül valamilyen célból, illetve érdekből következő cselekvésre

gondolunk. Ezek a tevékenységek lezajlódhatnak az ismerősök szűkebb körén belül,

a munkahelyen vagy nagyobb társadalmi léptékben, sőt nemzetközi szinten is. A

geopolitikai elemzés a politika kifejezést egy adott területen, vagy ágazatban, egy

meghatározott cselekvés vagy tevékenység összefüggésén belül értelmezi, legalábbis

ott, ahol hatalomról beszélhetünk. Alapfelvetésem, hogy a politikai elemzés tárgyai

a hatalommal kapcsolatos jelenségek. Maga a hatalom képesség arra, hogy

valaki/valami valamit előállítson, kifejlesszen, vagy elpusztítson, tönkretegyen,

megsemmisítsen. Az erő a hatalom eszköze, míg az uralom a politikai, kulturális,

társadalmi vagy gazdasági megtestesülése.”249

249 BÁRDOS-FÉLTORONYI Miklós: Bevezetés a geopolitikába. Párizs, L’Harmattan, 2006. p.23.

128

3.10. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK

Három alapvető vizsgálati területét különböztethetjük meg a geopolitikának mint

tudományágnak, illetve a geopolitikai tanulmányokat három csoportba sorolhatjuk:

magát a tudományágat, vizsgálatának tárgyát, módszereit meghatározni

igyekvő elméletek;

gyakorlati, szubjektív geopolitikaként az állam viszonyulását környezetéhez;

objektív szemléletmódként olyan elemzések, amelyek egy vagy több állam

térbeli, más államokkal való, illetve egymás közötti jelenségeit, viszonyait

írja le.

Megállapítható továbbá, hogy a geostratégiai célok elérésének eszközei három nagy

csoportba sorolhatók. Diplomáciai eszközök, gazdasági/pénzügyi lehetőségek,

illetve a haderő alkalmazása, az erőszak eszkalálása. A célok például a következők

lehetnek: lakosság gyarapítása, erőforrások megszerzése, piac elérhetővé tétele,

területbővítés, tengerre való kijutás, konfliktus rendezése az előzőek elérése

érdekében, stb. A geopolitikai cél mögött a nemzet, vagy a politikai vezetés (esetleg

valamilyen nem állami szervezet) igénye vagy érdeke áll, ezt tekinthetjük a

kiindulópontnak. Ez a mag legjellemzőbben ideológiai, vagy gazdasági természetű.

Végül pedig az előzőeket körbeveszik egyfajta „mázzal”, ami a külvilágnak, de

jellemzően a saját lakosságnak is (a támogatás elnyerését remélve) kommunikált,

jogos indokként bemutatott nemzeti igény/érdek, geopolitikai cél, és ezek

megvalósítását, elérését biztosító megfelelő, helyénvaló eszközök.

Az országhatárokon túli katonai bázisok számos fajtáját elkülöníthetjük, melyek

szinergikus hálózatot alkotva elősegítik adott állam erőkivetítési tevékenységét,

hídfő állásokat biztosítva az érdekeltségi területeken. Léteznek olyan méretű és

jelentőségű bázisok, melyek politikai-hadászati jelentőséggel bírnak, évtizedeken

keresztül fennállnak, nemcsak a katonákat, hanem családjukat is befogadják olyan

infrastruktúra és szolgáltatás színvonal mellett, akárcsak egy kisvárosban. Azonban

megkülönböztethető olyan külföldi bázis is, melyek csupán néhány tíz/száz fős

jelenlétet biztosítanak, melyen katonák képesek előkészíteni és támogatni egy

nagyobb csoportosítás beérkezését és feladatvégrehajtását egyaránt.

129

Az országhatáron túli bázisok, azon belül légi bázisok fő funkciói: a fenyegetések

elrettentése adott térségben, hadviselés, információgyűjtés, helyszín biztosítása

gyakorlatokhoz, illetve helyszín biztosítása áthaladáshoz a térségen egyfajta

logisztikai központként funkcionálva. Ezeken túlmenően nagyon fontos diplomáciai

kapocs két vagy több állam együttműködésében, jó kapcsolatában. A második

világháború vége óta elterjedt gyakorlat lett, hogy idegen katonai erők

állomásozzanak adott állam területén anélkül, hogy a szóbanforgó állam bármilyen

okkupáció alatt állan, sőt, ezen idegen katonai jelenlét a jó kapcsolat és az

együttműködés eredménye és jelképe. E gyakorlat főként az Amerikai Egyesült

Államokat jellemezte és jellemzi napjainkban is, más államok részéről ugyancsak

megfigyelhető ez a gyakorlat. Az előbbivel ellentétben az egykori Szovjetunió a

Varsói Szerződéssel viszont egyfajta békjót helyezett a „szövetségeseire”, katonai

jelenléte inkább volt tekinthető megszállásnak, mint baráti jelenlétnek, a funkciókat

tekintve azonban hasónlóak mondhatók el ezen katonai bázisokról is. Olyan korábbi

nagyhatalmak, mint az Egyesült Királyság, vagy Franciaország főként az egykor

kolonizált területeken tartanak fent jelenlétet, azonban az e területeket birtokló

államok már nem megszállt gyarmatok, hanem független államok.

A légi bázisok harci potenciálja megegyezik a rajtuk települő légi kötelékek

képességeivel. Napjainkban továbbra is jellemző, hogy a repülőgép egységekbe

egyfajta repülőgép kategóriát szerveznek (harcászati-, bombázó-, szállító

repülőezred, stb.) aminek lehetnek előnyei, illetve hátrányai egyaránt. A légi bázisok

szempontjából előnyös, hiszen a homogén köteléket könnyebb kiszolgálni, az

utánpótlást megoldani, az árukezeléshez azonos eszközök szükségesek, az

üzemanyaguk, kenőanyaguk, esetleges fegyverzetük azonos, stb. Hadviselési

szempontból azonban hátrányos a vegyes kötelékek gyakiri alkalamzása miatt. A

kötelékeknek időre van szükségük az összeszokáshoz, hogy közösen legyenek

képesek feladatot végrehajtani. Amennyiben általános gyakorlat lenne, hogy a légi

járműveket vegyes kötelékekbe szervezik, a hadszíntéren a parancsnokok azonnal

bevethető légi (harci) képességekkel rendelkeznének. Ennek vegytiszta alkalmazása

azonban szintén hátrányos. Kisebb államok jellemzően meg sem tudják tenni ezt

erőforrás hiány miatt; a légi bázisok logisztikai leterheltsége jelentősen megnőne,

továbbá üzemeltetési költségnövekedést is nagy valószínűséggel magával hozna ez a

megoldás széleskörű elterjedése; a légierő rugalmasságát jelentősen csökkentené, ha

130

valamennyi erőforrását ilyen specializált egységekbe olvasztaná. Mindazonáltal,

mivel léteznek előnyös és hátrányos oldali is a vegyes kötelékeknek, érdemes lehet

néhányat kialakítani az azonnali komplex légi képesség biztosítása érdekében,

ezeket egy-egy speciális, jól felkészített légi bázisról üzemeltetni, és megőrizve a

légierő rugalmasságát és az erőforrások szabad felhasználásának lehetőségét a másik

részt homogén kötelékekként szervezni és üzemeltetni.

Ahogy a történelmi példákban láthattuk, nem jellemző, hogy egy légi műveletet,

vagy inkább légi hadjáratot egy légi bázis bevonásával hajtanának végre. Ennek oka

elsőként a véges repülőtéri kapacitások mind a repülőtér munkaterületén, mind a

légtérben, mind pedig a kiszolgálás anyagi szükségletei okán. Létezik továbbá olyan

passzív védelmi szembenállási elv is, amely szerint nem célszerű egy lokációban

nagyméretű kötelékeket együt tartani, hiszen így kis területre mért csapással nagy

károkat okozhatnak. Az alkalamzott légi jármű fajták okán szintén nem lehetséges

egy, vagy csekély számú légi bázissal kivitelezni egy légi hadjáratot. A

műveletekben részt vesznek ugyanis nagyobb és kisebb hatótávolságú repülőgépek,

amelyek szempontjából lényeges, hogy milyen távolságra helyezkednek el a

műveleti területtől. A forgószárnyasoknak szükséges a legközelebbnek lenniük, a

harcászati (vadász, vadász-bombázó) repülőgépeknek is viszonylag közel kell

elhelezkedniük, míg hadászati bombázó repülőgépek a Föld túloldalán található légi

bázisról is üzemeltethetők, különösen légi üzemanyag utántöltéssel támogatva. A

nagy fontosságú légi járművek, mint a légi üzemanyag utántöltő-, a légi vezetési és

irányítási-, vagy az elektronikai harci repülőgépeket továbbá célszerű a műveleti

területtől a legtávolabb elhelyezni a minél nagyobb biztonság érdekében.

131

4. A BIZTONSÁG NÖVELÉSE A LÉGI BÁZISOKON

A biztonságnak általában, továbbá a fegyveres erők berkein belül, számos területét

különböztethetjük meg, a katonai érában a különböző fenyegetésekre történő

ellentevékenységek összefoglaló neve az úgynevezett erők megóvása250. Ezen

ellentevékenységek mindegyike alkalmazandó a légi bázisokon is, különösen az

országhatárokon túl, legfőképpen a műveleti területeken létesítettek esetében.

A fejezet második részében szó esik a légi bázisok biztonsági kihívásairól

békeidőben, főként hazai területen. Áttekintem a légiközlekedés szereplőit, illetve a

különböző fenyegetéseket és azok irányultságait. Tisztázom az angol nyelvű

szakkifejezésekből adódó félreértéseket és értelmezési bizonytalanságokat.

Bemutatom a repülőtéri biztonsági intézkedések megközelítési módjait, továbbá a

repülőtéri biztonság fokozását célzó megoldásokat, kutatásokat egyaránt.

Mintegy a bázisok közeli védelme tárgyalásának felvezetéseként és a kontextus

megteremtéseként kifejtem a pilóta nélküli repülő rendszerek alkalmazhatóságát a

felkelők elleni műveletekben251 (az ÖHD 4. kiadásában „felkelés leverése”252).

Először a pilóta nélküli repülő rendszerekkel kapcsolatos fogalmi kérdéseket

tisztázom, majd különböző rendszerezési szempontokat sorolok fel. Ezt követően a

pilóta nélküli repülő rendszerek felhasználási területeit veszem számba, aztán a

COIN során lehetséges alkalmazási módokat mutatom be. Mindezeken túlmenően

részletezem a drónok elleni védekezés lehetséges módjait is.

A negyedik alfejezetben a bázisok közeli védelmének lehetséges megoldását

mutatom be, melyben szintén foglalkozom a pilóta nélküli repülő rendszerek

kategorizálásával, majd egy olyan biztonsági rendszert és mechanizmust vázolok,

mely megoldásként szolgálhat egy légi bázis közeli környezetének védelme során,

alacsonyszámú szembenálló erővel szemben.

250 Force Protection – FP 251 Counter Insurgency – COIN 252 Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína 4. kiadás. Budapest, Magyar Honvédség, 2017.

p.A-2.

132

4.1. AZ ERŐK MEGÓVÁSA253

Az erők megóvása olyan rendszabályokat és intézkedéseket foglal magában,

amelyek segítségével csökkenthető a személyi állomány, a létesítmények, a

felszerelés, a műveletek, valamint egyéb tevékenységek sérülékenysége különböző

fenyegetésekkel és veszélyekkel szemben, annak érdekében, hogy megőrizzük a

cselekvési szabadságot, illetve a műveletek hatékony végrehajtásának lehetőségét,

ilyen módon elősegítve a küldetés sikerességét.

Az erők megóvása feladatkör számos olyan elemből áll, amelyek segítségével az

előbbi cél elérhető, azaz a működőképesség fenntartható. Ezen elemek relatív

hasznossága a fenyegetés mértékének, a műveletek méretének, az éghajlati, valamint

a polgári, kulturális környezetnek a függvénye. Egy alacsony fenyegetettségű

környezetben az objektumvédelem (En.: security), illetve az egészségügyi biztosítás

elemek bevezetése is elégséges lehet. A fenyegetés szintjének növekedésével

azonban egyéb elemek is bevezetésre kerülhetnek úgy, mint légvédelem, tűzszerész

készenlét, vagy atom- biológiai- és vegyivédelem. Az erők védelme

megszervezésének kulcsát nemcsak a fenyegetési szint megfelelő felmérése és az

ahhoz tartozó intézkedések bevezetése, hanem a teljes műveleti környezet megértése

egyaránt jelenti. A következőkben az erők védelme feladatkör eleminek részletezése

következik, ami nem egy teljes, vagy kizárólagos készlet, a tapasztalatokkal, és

idővel mindezek bővülhetnek. Továbbá a következőkben egy olyan általános

keretrendszer ismertetése következik, amely magában foglalja e tevékenység (erők

megóvása feladatrendszer) egyedi alkotóelemeit, ahol az összetevők mindegyike

végrehajtható egyedileg is, azonban a legjobb eredmény akkor érhető el, ha ezek a

különálló elemek integráltan kerülnek végrehajtásra.

4.1.1. AZ ERŐK MEGÓVÁSA FELADATKÖR ELEMEI

4.1.1.1. A HARCÁSZATI FELELŐSSÉGI TERÜLET FELÜGYELETE254

A kockázata, hogy egy kitelepülést támadást ér, szükségessé teszi egy úgynevezett

harcászati felelősségi terület kialakítását a bázis, a létesítmény, vagy telepített tábor

körül. Mindezt annak érdekében hajtják végre, hogy megelőzzék a közvetlen és a

közvetett irányzékú fegyverek alkalmazását, ezzel együtt azt, hogy a személyi

253 AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection. Brüsszel, NATO NSO, 2015. p.1-1; A-1 – A-

12 254 Tactical Area of Responsibility – TAOR – Control

133

állomány, a felszerelés, vagy a létesítmények kárt szenvedjenek. A TAOR-ban

fennálló körülmények fogják meghatározni azt, hogy milyen FP rendszabályokat,

feladatokat, tevékenységeket szükséges végrehajtani a fenyegetések és

veszélyforrások hatástalanítása és egy megfelelő működési környezet kialakítása

érdekében. A TAOR kialakításakor szükséges meghatározni a támadások lehetséges,

valószínű irányát és helyszínét, továbbá az adott bázis környezetében olyan méretűre

szükséges kialakítani (akkora területet szükséges kontrollálni), ami biztosítja a bázis

biztonságát, a körülmények uralását. Ennek elemei a következők:

Ellenséges légvédelem elleni tevékenység;

Felszín-felszín támadások elleni tevékenység;

Közvetett irányzású támadások elleni tevékenység;

Rögtönzött robbanóeszközök elleni tevékenység;

Közvetlen irányzású támadások elleni tevékenység;

Ellenséges felderítés elleni tevékenység;

A szembenálló fél befolyásolása (annak érdekében, hogy a mi akaratunknak

megfelelően cselekedjen – támadásokkal való felhagyás, megadás,

együttműködés, stb.);

Behatolás elleni és kerítés védelem; stb.

4.1.1.2. LÉGVÉDELEM

A légvédelem megszervezése és fenntartása általában a légvédelmi parancsnok

feladata, egy integrált, egységes légvédelmi terv keretében. E tevékenység magában

foglalja a fegyverirányítási eljárások meghatározását, továbbá valamennyi, a

védelmi légi szembenállás során alkalmazott fegyverrendszer és erő tevékenységi

rendjét, az esetleges befogadó nemzet légvédelmével történő együttműködést,

amennyiben szükséges, a polgári védelemmel szükséges egyeztetést. Ahogy

klasszikusan, ebben az esetben is aktív és passzív légvédelemről beszélhetünk, ahol

az aktív légvédelem a támadó légi ellenséggel szembeni tűzzel való fellépést, míg a

passzív légvédelem különböző, a támadó légi ellenség hatékonyságát csökkentő

134

rendszabályok bevezetését jelenti a saját erőkön és eszközökön. Számos légvédelmi

rendszabály, feladat és tevékenység felsorolható:

Hadszíntéri rakétavédelem (ballisztikus és levegő felszín rakéták, valamint

manőverező robotrepülőgépek ellen);

Felszíni légvédelem (támadó légi járművek ellen);

Légi készenlét (légi járművek általi védelem légi járművek ellen);

Tüzérségi tűz elleni védelem (a különböző lövedékek érzékelése,

figyelmeztetés, és elfogása, esetleg megsemmisítése);

Egyéb eszközökkel megvalósított légvédelem (az alacsony magasságon

megvalósított (ön)légvédelem akár kollektív, vagy egyéni kézifegyverekkel

is megvalósítható).

4.1.1.3. ATOM- BIOLÓGIAI- VEGYIVÉDELEM

Az atom- biológiai- vegyivédelem (ABV védelem) célja, hogy támogassa az FP

erőfeszítéseket a releváns események során, megakadályozza ezen események

negatív hatását, valamint biztosítsa a tevékenységi szabadságot szennyezett

körülmények között is. Az AVB védelem lehet aktív és reaktív, az első esetben

megakadályozzák az ABV események kialakulását, míg az utóbbinál a megtörtént

esemény következményeinek enyhítése a fő cél. Az ABV védelem önmagában nem

jelent támadó ellentevékenységet az ilyen típusú támadások ellen. Az ABV

védelemnek az FP tevékenységeken belül öt komponensét különböztethetjük meg:

Érzékelés, azonosítás és nyomon követés (ABV események

bekövetkezésének érzékelése, a veszélyes anyag azonosítása, a szennyezett

terület méretének meghatározása, a szennyeződésben történő változások

nyomon követése);

ABV információkezelés (valamennyi releváns információ kezelését takarja, a

gyors információgyűjtést, -értékelést, és azok szétterítését a csapatok között);

135

Fizikai védelem (az egyéni és kollektív védelem lehetővé teszi a személyi

állomány túlélését ABV támadás esetén, továbbá ide tartozik a

létesítmények, repülőgépek, járművek és felszerelés védelme);

Veszélykezelés (rendszabályok, feladatok és tevékenységek, amelyek

csökkentik az ABV támadás hatékonyságát a támadások kivédésével, a

szennyeződés terjedésének korlátozásával, valamint a mentesítés által);

Egészségügy ellentevékenység (a személyi állomány kitettségének

csökkentése az ABV támadás hatásainak, valamint a sebesültek kimentése,

kezelésük megkezdése).

4.1.1.4. ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG

Rendszabályok, feladatok és tevékenységek végrehajtása annak érdekében, hogy a

saját csapatok képesek legyenek végrehajtani feladataikat az ellenséges

tevékenységek, vagy más veszélyek ellenére. Elemei a következők:

Széttelepítés (a csapatok és felszerelés szétszórása a sebezhetőség

csökkentése érdekében);

Redundancia (képesség többszörözés, olyan megoldás, ami segítségével

korlátozás mellett is elérhetjük a kívánt hatást);

Megfigyelés-elhárítás (minden intézkedés, feladat és tevékenység, amely

meggátolhatja az ellenséges megfigyelést, ez lehet álcázás, rejtés és

megtévesztés; a célja, hogy összezavarja, félrevezesse az ellenséget);

Fizikai védelem (fegyverek, vagy más veszélyek elleni fizikai védelem, pl.

fedezékekkel, óvóhelyekkel, erődítéssel, stb.).

A katonai állomány valamennyi tagjának, rendfokozattól függetlenül,

képesnek kellene lennie a FP feladatokban való részvételre. A kompetenciák

ki kell terjedjenek a bázisokon belüli szektorizációra, e szektorok vezetésére

és irányítására, a saját munkahelyek megóvására, a riasztásokra történő

reagálásra, figyelmeztetésekre és információkezelésre, támadások utáni

kárfelmérésre, el nem működött robbanóeszközök észlelésére és

136

megjelölésükre, ABV felderítésben történő felderítésre, valamint akár az

alkalmazott polgári személyzet kezelésére is, stb.

4.1.1.5. KATONAI MŰSZAKI TÁMOGATÁS

Az FP nyolc pillérének egyike mindamellett, hogy a katonai műszaki csapatok

számos más területen hozzájárulnak az összhaderőnemi feladatvégrehajtás

sikerességéhez. A gyakorlatban a katonai műszaki támogatás hozzájárul sok

következményenyhítő intézkedés megvalósításához úgy, mint a rögtönzött

robbanóeszközök hatástalanítása, a létfontosságú szolgáltatások és létesítmények

helyreállítása, továbbá a tűzvédelem. A támogatás hét alkategóriára osztható fel:

Védelmi infrastruktúra (valamennyi infrastrukturális elem, amely a FP-hez

hozzájárul, illetve ide tartozik ezek tervezése, kivitelezése és fenntartása

annak érdekében, hogy a megfelelő védelmet nyújtsák robbanások, lőszerek,

repeszek, stb. ellen; ugyanide tartozik még a bázisok területén található

épületek elhelyezésekor a biztonságos távolságok megállapítása, akadályok,

kerítések felállítása, stb.);

Tűzvédelem;

Hozzájárulás a robbanóeszközök semlegesítéséhez;

Hozzájárulás a rögtönzött robbanóeszközök semlegesítéséhez;

Álcázás, rejtés és megtévesztés;

Katonai kutatás;

Utak és területek megtisztítása.

4.1.1.6. A KÖVETKEZMÉNYEK KEZELÉSE

A következmények kezelése által csillapíthatóak a károk, a veszteségek, a

nehézségek katasztrófahelyzetek, vagy ellenséges cselekmények nyomán.

Ugyancsak idetartozik az alapvető szolgáltatások helyreállítása, az egészségügyi

védelem, valamint a segítségnyújtás az érintett lakosságnak is. Öt alpontra oszthatók

a tevékenységek:

137

Támadás elszenvedése utáni felderítés, kárfelmérés;

Robbanóeszközök semlegesítése;

Alapvető szolgáltatások helyreállítása (pl. repülőtér helyreállítása; a

gurulóutak, futópályák javítása, stb.);

Tűzvédelem, tűzoltás és baleseti helyszínbiztosítás, mentés;

Személy kimentés (azon katonai, diplomáciai és polgári erőfeszítések összessége,

ami során a csapatoktól, szervezettől elszakadt személyek megtalálása, azonosítása,

kimentése és reintegrációja megtörténik).

4.1.1.7. AZ ERŐK EGÉSZSÉGÜGYI VÉDELME ÉS FOGLALKOZÁS

EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS255

Egészségügyi értelemben az erők megóvása a harci képesség, az egyéni egészség

megőrzését jelenti, ami biztosított a döntő helyen és időben. Mindez olyan

ellentevékenységekből áll, amely a környezeti negatív hatásokat, a foglalkozás

kockázatait, az ipari tevékenységek veszélyeit, betegségeket hivatott kivédeni. Az

egészségügyi tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak az erők védelméhez,

ezért a FP és egészségügyi tervezőcsoport szorosan együtt kell dolgozzon annak

érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az elkerülhető balesetek, veszteségek

számát, valamint, hogy vészhelyzetekben rendelkezésre álljon a megfelelő erőforrás

ezek kezeléséhez, elhárításához. Két megközelítés különböztethető meg, a

következő alpontokkal:

Az erők egészségügyi védelme az egészségügyi irányítás csoportjának a

felelőssége. Általában egy egészségügyi FP csoportot alakítanak ki a

megfelelő szakmaiság bevezetésére az erők védelmének tervezésekor.

Alpontjai:

o Egészségügyi erővédelmi szükségletek összesítése;

o Az erők áttelepítése előtti egészségügyi kockázatfelmérés;

o Egészségügyi támogatási elemek telepítése;

255 Medical Force Protection and Force Health Protection

138

o A telepített erők egészségügyi felügyelete;

o Megelőző egészségügyi intézkedések;

o Betegség felderítés és sebesült jelentések;

o Tömeges sebesült-kezelés tervezés;

o A következmények elhárításához való hozzájárulás.

A foglalkozás egészségügyi biztosítás olyan erőfeszítések összessége, amik

segítségével megelőzhetőek a betegségek, és a nem harccselekmények általi

sérülések. Hat alpont különböztethető meg:

o Egészségügyi állapot megfigyelése és betegségek felderítése;

o Megelőző gyógykezelés és járványkezelés;

o Foglalkozási, környezeti és ipari egészségügyi veszélyekkel

szembeni biztosítás;

o ABV veszélyek elleni védelem;

o Harctéri egészségügyi ellátás, élelmiszer és ivóvíz higiénia,

állatorvosi biztosítás;

o Egészséges életmód népszerűsítése.

4.1.1.8. VÉDELEM256

A védelem növeli a cselekvési szabadságot a sebezhetőség csökkentése által,

valamint számos olyan tevékenységet takar, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten

hozzájárulnak az erők védelméhez. A védelem célja, hogy a lehető legalacsonyabb

szintűre csökkentse a személyi állomány, az információk, a felszerelések és a

létesítmények ellen elkövetett támadásokat fizikai, eljárásbeli, illetve technikai

megoldások alkalmazásával. Ide tartozik a beléptetések ellenőrzése, a műveletek

védelme,257 hírszerzés elleni védelem, információvédelem, kíbervédelem, fizikai

256 Security 257 Operations Security – OPSEC

139

védelem, a személyi állomány védelme, valamint a légi szállítások felügyelete, a

fedélzetre felkerülő személyek és javak ellenőrzése egyaránt. E védelmi területek

keretében továbbá együttműködés alakítandó ki a rendőri erőkkel, bűnmegelőzési

szervekkel is. Végül megjegyzendő, hogy a védelem kialakítása és fenntartása

nemcsak kollektív, hanem egyéni feladata is a személyi állománynak. A védelmen

belül a következő területek különböztethetőek meg:

A be- és kiléptetés ellenőrzése (olyan tevékenység, amely biztosítja, hogy

kizárólag az engedéllyel rendelkező személyek, felszerelés és javak kerülnek

be a bázis területére, vagy ki onnan);

Hírszerzés elleni védelem;

Számítógépek védelme/ kíbervédelem (a számítógépes hálózatok védelme e

rendszerek biztonságát hivatottak szavatolni, valamint az innen történő

adatnyerést megakadályozni), a kíbervédelem a következőket tartalmazza:

o Megelőzés és reziliencia,

o Támadás észlelés,

o Figyelmeztetés és jelentés,

o Kárfelmérés és a támadás forrásának azonosítása,

o Reagálás és helyreállítás a kíbertérben;

Proaktív védelem (megelőző, előrelátó intézkedések rendszere a vezetés

valamennyi szintjén azzal a céllal, hogy a védelem biztosítva legyen a

TESSOC (terrorism, espionage, subversion, sabotage, and organized crime –

terrorizmus, kémkedés, felforgatás, szabotázs és szervezett bűnözés)

tevékenységek ellen);

Légi szállítások védelme (légi szállítások védelme szabotázstól,

károkozástól, illetve a javak eltulajdonításától; ide tartozik az utasok és az

áruk átvizsgálása, nemcsak károkozó szándék kutatása érdekében, hanem

140

általános vizsgálat a repülőgépek fedélzetére jellemzően fel nem vihető javak

kiszűrése érdekében);

Befogadó nemzet védelmi támogatása a bázis közvetlen környezetében;

Bűnmegelőzés és rendőri védelem (olyan tevékenység, melynek célja a

kisszerű bűncselekmények, és az olyan cselekvések megakadályozása a

személyi állomány körében, amelyek szembe mennek a katonai etikával,

szabályokkal, vagy sértik az általános fegyelmet);

Utak védelme (a közlekedési szabályok betartatása, a fegyelem növelése

közúti közlekedés során).

4.2. BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK BÉKEIDŐBEN, HAZAI TERÜLETEN A LÉGI BÁZISOKON

A légiközlekedés napjaink egyik legkedveltebb közlekedési formája, mindemellett

egy dinamikusan fejlődő iparág. A legnagyobb forgalmú repülőtereken, napi szinten

több százezres utasforgalom, több ezer tonna áru fordul meg, melyek kezelésének

biztonságos és hatékony áramoltatásához nemcsak a repülőtéri és légiforgalmi

szolgálatok, légitársaságok, de együttműködő harmadik felek, vállalkozások,

szervezetek, és ezek személyzete is hozzájárul. Az alfejezet ezen részében tárgyalom

azokat a biztonsági kihívásokat, melyekkel legfőképpen, de nem kizárólag hazai

területen, békeidőben kell a repülőtereknek, akár légi bázisoknak is megbírkózniuk.

Hazánkban a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis esete releváns a

témában, ugyains a kilátások szerint Magyarországon elsőként ez a katonai

repülőtér, vagy légi bázis válhat kettős felhasználásúvá, azaz mind polgári, mind

katonai légiforgalmat, utasforgalmat, és árukezelést is végre fognak hajtani itt.

Hasonló helyzetben van MH Pápa Bázisrepülőtér is, melyen jelentősebbnek

mondható személy és áruforgalom mozgás/kezelés történik (ez a katonai légi bázis

azonban de jure nem nevezhető kettős felhasználásúnak), továbbá egy polgári

vállalat (Boeing) is nagyméretű jelenléte is megtalálható itt, mely személyzetét

biztonságot vagy védelmet befolyásoló szempontból tényezőként szükséges

figyelembe venni.

141

A repülés egy többszörösen túlbiztosított közlekedési forma, de mint minden

rendszerben, a kockázatok és veszélyek itt is folyamatosan jelen vannak. Annak

ellenére, hogy más közlekedési formákkal összehasonlítva a súlyos és halálos

kimenetelű balesetek nominális értéke illetve fajlagos aránya jelentősen kevesebb,

mégis következményüket tekintve nagyobb horderejűek. Ennek oka egyrészt, hogy

sokkal nagyobb figyelmet kapnak, különösen, ha a balesetet valamilyen külső hatás

(pl.: terrortámadás) okozza, másrészt a roncsok megtalálása, a baleset pontos

okainak felderítése, a megfelelő következtetések levonása általában hosszú ideig

tart, némely esetben örök bizonytalanság övezi (MH370 járat, 2014. március 8.)

Ezen alfejezetben áttekintem a repülésbiztonság terminológiai összetettségét,

tisztázom az angol kifejezésekből adódó félreértéseket, illetve ebbe beágyazva

tárgyalom a repülőtér biztonságát érintő kérdéseket.

4.2.1. A LÉGIKÖZLEKEDÉSBEN RÉSZTVEVŐ ELEMEK

Egy 2014-ben megjelent publikáció258 alapján sommás összefoglalást kapunk a

légiközlekedés szereplőiről, melyek az alábbiak:

a légijármű és személyzete;

a repülőtér és személyzete;

a légiforgalmi szolgálat és személyzete.

Ez kiegészítendő az utazóközönséggel, mely csoport nem vesz részt a

légiközlekedés megvalósításában, azonban a biztonsági kockázatoknak,

fenyegetéseknek és veszélyeknek ők a leginkább kitett alanyaik, illetve a repülőtér

biztonság szempontjából ők maguk is kockázatot jelenthetnek. Alábbi ábra (5. ábra)

szemlélteti a szereplők viszonyrendszerét, illetve ábrázoltam a külső és belső

fenyegetések irányultságait.

258 MEYER Dóra, MUDRA István: Repülésbiztonság növelésének kutatása. Budapest, Innováció és

Fenntartható Felszíni Közlekedés 2014. konferencia, 2014. p.176.

142

5. ábra: A légiközlekedés résztvevői, illetve a repülésbiztonság és repülőtér

biztonság fenyegetési irányainak ábrázolása259

4.2.2. A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM FOGALMAK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

A biztonság fogalmát már számos kutatási terület szakértői definiálták, a téma

sajátosságaitól függően. Jelen témakör vonatkozásában „biztonság akkor van, ha a

fenyegetettség minimális”260 definíciót tartottam legalkalmasabbnak. Azonban a

légiközlekedés területén, különösen a számos angol nyelvű irodalmi forrás miatt ezt

még pontosabban kell megközelíteni.

Röviden tekintsük át, milyen fogalmakkal találkozhatunk és ezek alatt pontosan mit

is kell érteni. A magyar nyelv általánosságban a „safety” és a „security” szavakat

egyaránt biztonságként fordítja, azonban a kettő között értelmezését tekintve

lényeges különbség van.

A „safety” az az állapot, amikor a légiközlekedéshez kapcsolódó kockázatokat,

melyek közvetlenül a légijárművekhez és azok műveleteinek direkt támogatásához

kapcsolódnak, minimálisan elfogadható szinten tartják.261

259 A szerző saját szerkesztése 260 ÜRMÖSI Károly: A biztonság, a biztonság fogalma. In: Hadtudományi Szemle, 6/4. 2013. p.150. 261 ICAO Annex 19. Safety management. Montreál, ICAO, 2013. p.1-2.

143

A „security” kifejezés jelentése a nemzetközi polgári repülés jogellenes

cselekményekkel szembeni védelme. E célkitűzés különböző intézkedések, az

emberi és anyagi erőforrások kombinációja révén valósul meg.262 Ennek értelmében

érdemes tisztázni mit is értünk a következő részterületek alatt:

Aviation safety: a légiközlekedés biztonsága, a légijármű repüléséhez,

irányításához, tervezéséhez, karbantartásához, gyártásához tartozó

folyamatok, biztonságos végrehajtása, emberi tényezők, eljárások, eszközök,

szervezetek tekintetében. (A légiközlekedés egészét tekintve, a belső

fenyegetésekre keresi a válaszokat – ’Belső fenygetés4’ 5. ábra);

Flight safety: maga a repülés, mint folyamat biztonságos végrehajtáshoz

szükséges emberi tényezők, eszközök eljárások;

Aviation security: a légijármű repüléséhez, tervezéséhez, karbantartásához,

gyártásához tartozó folyamatok, eszközök, eljárások, emberi tényezők

biztonságának szavatolás, védelme szándékos, jogellenes vagy nem

szándékos támadások ellen. (Szintén a légiközlekedés egészét vizsgálva,

azonban a külső fenyegetésekre keresi a megoldásokat – ’Külső fenyegetés2’

5. ábra);

Airport safety: minden a repülőtér mozgási területén végrehajtott

légiközlekedés biztonságos végrehajtásához szükséges eszközök, eljárások,

épületek, emberi tényezők. (Hasonlóan a legelső fogalomhoz, a szervezet

működése közben fellépő, belülről fakadó fenyegetések megoldására

törekszik, viszont csupán a légiközlekedés egyik elemére, a repülőtérre

fókuszálva – ’Belső fenygetés3’ 5. ábra);

Airport security: a repülőtér, mint áru, utas és poggyász szállítására

létrehozott infrastruktúra biztonságának szavatolásához, védelméhez

szükséges eszközök, eljárások, szervezetek és emberi tényezők. (Úgyszintén

a repülőtér vonatkozásában, azonban a kívülről érkező fenyegetések ellen

alkalmazható védelmi megoldásokat kutatja – ’Külső fenyegetés1’ 5. ábra).

262 ICAO Annex 17. Security. Montreál, ICAO, 2006. p.1-2.

144

Mindezek alapján a továbbiakban a „safety” kifejezést biztonságként, a „security”

kifejezést pedig védelemként fogom alkalmazni.

4.2.3. SZEMLÉLETMÓDOK A REPÜLŐTÉRI BIZTONSÁGOT ILLETŐEN

A repülésbiztonságban kezdetekben a reaktív szemléletmód uralkodott, ami a

biztonságtechnikai eszközök (és általában a különböző berendezések) fejlesztésében

érhető tetten. Effajta közelítéssel a bekövetkező repülőeseményekre, illetve

balesetekre csupán reakció történik, nem rendelkezünk megelőző megoldásokkal.

Ezek nyomán indul be a kutatások, fejlesztések, illetve eljárások vagy berendezések

alkalmazása. Ennek köszönhetően fejlődtek ki a repülőgépek, és a repülésben

érintett területek csúcstechnológiás berendezései, melyek nem(csak) a repülőgép

levegőbe emelkedését, hanem a biztonságos légiközlekedést teszik lehetővé. Csupán

néhány példát említve: a repülőgép alapműszerei (magasság-, sebesség mérő

berendezések; hajtómű, vagy más fő alkotórészek paramétereit mérő műszerek),

valamennyi légiforgalmi irányítással kapcsolatos hardver (ide értve a navigációs

berendezéseket is), illetve szoftver, stb.

A következő lépcsőfok a biztonság növelése érdekében a proaktív megközelítés,

mely szellemében az eddigi tapasztalatainkra alapozva alakítunk ki olyan

berendezéseket vagy eljárásokat, amelyek kivédik az esetleges kockázatokat,

veszélyeket. Itt kell megemlíteni az ICAO 2009 januárjától hatályos

Biztonságmenedzsment Kézikönyvét263, mely általánosan, a repülésben eddig feltárt

kockázatok kezelésére hivatott iránymutatást nyújtani az érintetteknek.264

Megvalósul tehát a felkészülő, előre gondolkodó hozzáállás, melyet a proaktív

szemlélettel jelölök. A repülésbiztonság fejlesztésében szintén fontos szereplő az

Európai Unió által 2002-ben létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező

szervezet265, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség266, mely szervezet küldetése,

263 ICAO Doc 9859 Safety Management Manual (SMM). Montreál, ICAO, 2006. 264 MEYER Dóra Zsófia: Repülésbiztonsági szint alapú eljárás-befolyásolás a polgári célú

légiközlekedésben – Az airside, pre-take-off objektum- és folyamatcsoport biztonságintegritása.

PhD értekezés, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015. p.17. 265 EASA – Frequently Asked Questions – The Agency (https://www.easa.europa.eu/the-

agency/faqs/agency; letöltve: 2018.10.24.) 266 EASA –European Aviaition Safety Agency, 32 tagállammal, köztük Magyarországgal. (EASA by

Country; https://www.easa.europa.eu/easa-and-you/international-cooperation/easa-by-

country?easa_relationship%5B%5D=field_easa_country_mbmo_target_id; letöltve: 2018.10.24.)

145

hogy a tagországok számára létrehozza a legmagasabb szintű szabványokat a

repülésbiztonság szerteágazó területén.267

Előző azonban nem keverendő össze a prediktív szemlélettel, mely a valós előre

tervezés, kutatás eredményeként jön létre. E megközelítés olyan lehetségesnek

tartott, vagy várt eseményekre történő felkészülést jelent, melyek eddig nem voltak

tapasztalhatóak, esetleg trendekből, ráutaló jelekből következtetünk az

előfordulásukra. Kutatásokat szükséges tehát végrehajtani, meghatározva azokat a

sérülékeny pontokat, melyek felkínálják a támadás lehetőségét, mintegy előre

gondolkodva a merénylők helyett. Úgy vélem, kiemelt szerepe van e

szemléletmódnak a repülőtér védelem (airport security) növelése, fejlesztése

szempontjából.

Az agresszív, emberi áldozatokkal járó cselekmények esetében mind a proaktív,

mind a prediktív szemléletet tükröző megoldások alkalmazásra kell kerüljenek,

ezeknek kell dominálniuk. Azonban, mint ahogy azokat tapasztaljuk, a

repülőtereknek, légi bázisoknak a bekövetkezett támadásokra reagáló-képesnek kell

lenniünk, így reaktív eljárásokat is naprakészen szükséges tartani (gondolok itt

elsősorban a repülőtér biztosítására, további merénylet, vagy ebből fakadó baleset

megakadályozására, illetve a sebesültek ellátására, végül a normális állapot

visszaállítására).

4.2.4. BIZTONSÁGOT JAVÍTÓ KUTATÁSOK, MEGOLDÁSOK A

REPÜLŐTEREK VÉDELMÉBEN

Amint korábban írtam, a kihívások és fenyegetések kezelésének legkívánatosabb

módja a prediktív (megelőző, olyan mód, ami a kialakulás lehetőségét is

267 Például: Acceptable Means of Compliance and Guidance Material for the Implementation and

Measurement of Safety Key Performance Indicators (SKPIs) (ATM performance IR)

(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Annex%20to%20the%20ED%20Decision%20

2011-017-R%20%28Final%20AMC%20and%20GM%20for%20SKPIs%29.pdf; letöltve:

2018.10.24.)

Repülőtér tervezés: Certification Specifications and Guidance Material for Aerodromes Design

(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Annex%20to%20EDD%202017-021-R%20-

%20CS-ADR-DSN%20Issue%204_0.pdf; letöltve: 2018.10.24.)

Az EASA által kiadott, repülőterekkel kapcsolatos jogszabály gyűjtemény: Easy Access Rules for

Aerodromes (Regulation (EU) No 139/2014)

(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Easy%20Access%20Rules%20for%20Aerodro

mes%20%28Jan%202018%29.pdf; letöltve: 2018.10.24.)

146

megakadályozza), vagy proaktív (szintén megelőző, de egy már kialakulóban levő

fenyegetést szüntet meg) kezelési módok.

Reaktív megoldások között tarthatjuk számon a robbantásos merényletek

elkövetőinek kézre kerítését,268 vagy a tömegpusztító fegyverekkel elkövetett

merényletek kezelésére kidolgozott terveket (AEP/ASP/ACP269).270 Ugyanide

sorolható továbbá a repülőtéren elkövetett robbantásos merényletek (mint történt a

közelmúltban, ez év márciusában, Brüsszelben, illetve szintén ez év június 29-én

Isztambulban), majd az eredeti állapot visszaállítása, továbbá a túszejtő szituációk

kezelése is.271

A repülőtereken a biztonsági ellenőrzések alkalmával, a jelenlegi technológiai

berendezésekkel alapvetően robbanóanyagokat, illetve fegyverként felhasználható

tárgyakat keresnek; valamint egyéb tiltott matériákat (pl.: kábítószer, értéket

képviselő tárgyak, túl nagy űrtartalmú folyadékok, stb.). Ezek felderítésére

röntgensugárral átvilágító, fémérzékelő, robbanóanyag felderítő, illetve

folyadékelemző berendezéseket alkalmaznak.272 Mai gépesített világunkban már-

már kuriózumnak számít, azonban robbanóanyagot, vagy egyéb tiltott tárgyakat

állatok (főként kutyák) segítségével is kereshetnek.273 Ezeket a módszereket

nevezhetjük tehát proaktív módszereknek, ugyanis amennyiben egy egyén tiltott

tárgyat hord magánál, és azt a légi oldalra történő belépéskori ellenőrzéskor fedezik

fel nála, úgy a fenyegetés már kialakulóban van, és azt közvetlenül a repülést

megelőzően hárítják el.

A legkívánatosabb megoldást viszont azok a prediktív eljárások jelentik, melyek a

fenyegetés kialakulását is megakadályozzák. Több, ebbe az irányba mozduló

268 LUKÁCS László: A terrorista robbantás és a repülés. In: Repüléstudományi Közlemények, 21/2.

2009. p.1-3. 269 AEP – Airport Emergency Plan – Repülőtér Kényszerhelyzeti Terv;

ASP – Airport Security Preparedness Plan – Repülőtér Védelmi Felkészülési Terv;

ACP – Airport Contingency Plan for IROPS (Irregrular Operations) – Repülőtér Vészhelyzeti

Terv Rendhagyó Esetekre 270 RANKIN, William B.: Preparing Airports for Weapons of Mass Effect. In: Journal of Airport

Management, 9/2., 2015. p.166. 271 HORVÁTH Attila: A repülőterek és a légiirányítás, mint kritikus infrastruktúrák. In: Hadmérnök,

IV/4. 2009. p.93-95. 272 CSEH Violetta Judit: Terrorizmus a levegőben - A légiközlekedés, mint a globális terrorizmus

eszköze. ITDK dolgozat, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. november 23. p.24-

36. 273 DARUKA Norbert: A robbanóanyag kereső kutyák alkalmazhatósága repülőterek átvizsgálása

során. In: Repüléstudományi Közlemények, XXI/2. 2009. p.6-10.

147

fejlesztéssel találkozhatunk. A repülőtereken nem kívánatos a nagyobb

embercsoportok kialakulása, ennek mérséklésére egy nagyon egyszerű megoldást

hoztak létre, az otthoni, interneten keresztül történő „becsekkolás”-t, így csökkentik

a légitársaságok pultjai előtt kígyózó sorokat, illetve ezáltal csökkenthető a

repülőtéren, a felszállás előtt eltölteni szükséges idő. Megtalálható a repülőtéri

biztonsági megoldások piacán továbbá az automatizált utas ellenőrző rendszer, mely

szintén a nagyobb csoportok kialakulását hivatott csökkenteni (Gunnebo274), az

egyre szofisztikáltabb megfigyelő rendszerek (Proximex275, SAAB276, Siemens277,

Thales278), illetve a fejlett döntéstámogató rendszerek (Qognify279) egyaránt. A

megfigyelő rendszereknél fontos lenne az olyan funkció, amely képes biológiai,

viselkedési paramétereket mérni, majd ezek alapján kiemelni a potenciálisan

fenyegetést jelentő személyeket. A megelőzésben fontos továbbá, hogy a repülőtér

döntéstámogató rendszerében megoldott legyen a hírszerző szolgálatokkal a gyors és

hatékony információcsere. Megoldandó feladat továbbá az eddig kevéssé

ellenőrzött, periférián levő területeknek a megfigyelése, ahonnan a fenyegetések

érkeznek (autóparkoló, a terminál szabadon bejárható területe, stb.). A repülőtereket

körülvevő kerítés is egy kiemelkedően fontos megelőző rendszer, azonban nemcsak

fizikai akadály mivolta miatt, hanem a távoltartó, feltartóztató funkcióját hatványozó

különböző eljárások, megoldások által. Alsó részüket a földbe ássák, felső

peremükre a keresztülhaladást megnehezítő elemeket erősítenek, nyomvonaluk

mentén fejlett, a mozgást érzékelő és erre figyelmeztető kamerarendszert építenek ki

(SightLogix), vagy tudunk példát mondani olyan izraeli repülőtéri megoldásra, ahol

a robottechnológiát alkalmazzák a kerítés menti ellenőrzésekhez, őrjáratozáshoz.280

A prediktív szemléletmód részeként fontos a jövőbe tekintenünk, és megvizsgálni

olyan lehetőségeket, melyek a repülőtereken várhatóan előfordulhatnak, majd ezekre

274 Gunnebo (http://assets.gunnebo.com/delphi/Documents/AirportSolutions-Brochure-GB-uk.pdf;

letöltve: 2018.09.03.) 275 Proximex (http://proximex.com/download/Surveillint-Essentials_ds_r01_lt_EN.pdf; letöltve:

2018.09.03.) 276 SAAB (http://saab.com/security/air-traffic-management/airport-security/oneview/, letöltve:

2018.09.03.) 277 Siemens (https://www.downloads.siemens.com/download-

center/Download.aspx?pos=download&fct=getasset&id1=A6V10399158; letöltve:2018.09.03.) 278 Thales (https://www.thalesgroup.com/en/activities/security/critical-infrastructure/airports; letöltve:

2018.09.03.) 279 Qognify (https://www.qognify.com/security-solution-for-airports/; letöltve: 2018.09.03.) 280 OLIVIER, Jeanne: Airport Perimeter Security – Finding the Right Fit for your Airport. In: Airport

Magazine, 2014 augusztus-szeptember, p.10-14.

148

megfelelő megoldást kidolgozni. A prediktív szemlélet ebben az esetben a SeMS

rendszer implementálása a tengerentúli példákat követve, ami elősegíti a

rendszerben már meglévő vagy újonnan felmerülő hiányosságok feltárását, a

kockázataik értékelését és minimálisan elfogadható szintre csökkentését. Számos új

kihívással kell a repülőtereknek biztonsági és védelmi szempontból is

szembesülniük. Ilyen például a távolról irányított repülőeszközzel (drónnal)

végrehajtott repülések, melyek önmagukban is repülésbiztonsági kockázatokat

hordoznak, amennyiben merénylet hajtanak velük végre már jogellenes,

terrorcselekményként veszélyeztetik a repülések védelmét. Elképzelhető olyan

jellegű biológiai támadás (az öngyilkos merénylőkhöz hasonlóan), amikor egy

személyt megfertőznek valamilyen meglehetősen agresszív, virulens betegséggel,

aki utasként 24 óra alatt körbe tudja repülni a Földet, a repülőtereket egyfajta „vírus

elosztó központ”-ként felhasználva. Ezek tehát olyan kihívások, melyekre

válaszokat kell találni, illetve további lehetőségeket kell előre vetítenünk, majd

elméletben kezelnünk kell azokat.

4.3. PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐ RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A FELKELŐK ELLENI MŰVELETEKBEN

Napjainkban a katonai erő alkalmazása jelentősen változott az elmúlt évszázad

fegyveres konfliktusaihoz mérve, jellemző a professzionális, speciálisan kiképzett

gyors reagálású kötelékek alkalmazása. Ezeknek az erőknek a felkészítése és

kiképzése valamint a felszerelésük komoly erőforrásokat igényel az adott nemzettől,

így nagyon fontos, hogy a legmodernebb (leghatékonyabb) eszközökkel segítsük és

támogassuk ezeknek az erőknek a harcát. „A pilóta nélküli harcjárművek

alkalmazása mögött a katonai műveletek végrehajtásával járó – a végrehajtó

állományt fenyegető – kockázatok lehető legkisebb mértékre csökkentésének

szándéka áll”.281 A pontos és valós felderítés fél siker, ennek egyik eleme a modern

műholdas felderítő rendszerek mellet a fedélzeti személyzet nélküli repülőgép,

illetve a hozzájuk tartozó eszközrendszer és földi személyzet (az idetartozó

fogalmak később kerülnek kifejtésre) alkalmazása, de ezek az eszközök a

harcbiztosítás és -támogatás területén is kiválóan alkalmazhatók. Az alfejezetben

281 VARGA Attila Ferenc: A drónok, mint a kockázatmentes hadviselés eszközei. In: Hadtudományi

Szemle, 6/2. 2013., p.45.

149

példákkal alátámasztva vizsgálom, szemléltetem ezeknek az eszközöknek az

alkalmazási lehetőségeit a felkelők elleni műveletek során, valamint az eddigi

tapasztalatokat, eredményeket is bemutatom.

4.3.1. MIK IS VALÓJÁBAN A FEDÉLZETI SZEMÉLYZET NÉLKÜLI

REPÜLŐ RENDSZEREK?

Először a távirányítási technológiáról kell szót ejteni, mely lehetővé teszi, hogy egy

eszközt, vagy rendszert (pl.: földi jármű, repülőgép, rádiólokátor, légi irányítási

rendszer, stb) a fedélzeten, vagy az eszköz közelében való jelenlétünk hiányában

alkalmazni, üzemeltetni tudjunk. A fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek

illetve eszközök tekintetében a szakirodalom két nagy csoportot képez. Az első

csoportba a pilóta nélküli, valamint távirányított repülő rendszerek282 sorolhatók, a

másik csoportot az úgynevezett manőverező robotrepülők283 alkotják.

Ezek után meghatározandó a különbség a távirányított repülő rendszerek, illetve a

manőverező robotrepülők között. Ez utóbbi fogalom meghatározása is, akárcsak a

későbbiekben a távirányított és pilóta nélküli repülő rendszerek esetében igen

összetett. Egy mértékadónak tekinthető forrás a következőket állaptja meg: a

robotrepülőgépek, szárnyas rakéták, cirkáló rakéták, egymástól nagyon eltérő

fogalmak azonos haditechnikai eszközöket takarnak.284 Ezután némi fejtegetést

követők a következő konklúziót hozza: „…a hagyományos értelmezés már nem

elegendő. A közös jellemző csak annyi, hogy pilóta nélküli eszközökről van szó,

melyek saját, igen bonyolult vezérművük segítségével repülnek, és

kormányfelületeik még vannak. Döntően a légkör oxigénjét használják a

hajtóműhöz…. Ezek mellett létezik egy általában folyékony, ritkán szilárd

hajtóanyagú rakétahajtóművel szerelt család, amely nem ballisztikus pályán repül,

hanem a légkörben mozog és vannak kormányfelületű stabilizátorai, vagy a test

termel felhajtóerőt.”285 Habár nagyon alapos, a megfogalmazás hiányosságának

tartom, hogy nem említi azt, hogy előbbi eszközök a célhoz érkezésükkor általában

megsemmisülnek, jellemzően egyszer használható fegyverek. Mindazonáltal ezzel

282 Unmanned Aircraft System – UAS;

Remotely Piloted Aircraft System - RPAS 283 Cruise Missile -CM 284 HAJDÚ Ferenc, SÁRHIDAI Gyula: Hadászati és hadműveleti robotrepülőgépek. Budapest, Zrínyi

Kiadó, 2007. p.7. 285 U.o. p.8.

150

kapcsolatban új fogalom alkotására nem szándékozom. A távirányított repülő

rendszerek (melyben a légi jármű lehet merev illetve forgószárnyas) többször

felhasználható, sokoldalú eszköz halmazok, melyek repülő platformjai fegyverek,

zavaró-, felderítő-, és megfigyelőeszközök hordozására és alkalmazására képesek.

Különbséget kell tenni továbbá az úgynevezett távirányított, illetve pilóta nélküli

(vagy automatizált) repülő rendszerek között, ahogy teszi ezt például a brit Királyi

Légierő alapvető légi- és űrdoktrínája286 is. A távirányított repülő rendszer egy olyan

eszközcsoport, mely légi egysége fedélzetén személyzet nem tartózkodik, irányítását

egy távoli helyről hajtják végre. A pilóta nélküli repülő rendszerek esetében szintén

nem tartózkodik személyzet a légi járművön, illetve nem egy adott személy általi

folyamatos, hanem programozott irányításról és felügyeletről beszélünk, melyben

emberi beavatkozás által utólagos módosítások tehetők. Mindkét csoportnál, a

repülő rendszerelem esetében megtalálhatóak az aerodinamikai felhajtóerőt, illetve

az arkhimédészi felhajtóerőt kihasználó eszközök, tehát az úgynevezett levegőnél

nehezebb és a levegőnél könnyebb légi járművek, továbbá a levegőnél nehezebb

eszközök esetében elérhetőek a merev- valamint forgószárnyas konstrukciók is

(repülőgépek és helikpoterek, multikopterek).

Korábban jellemző volt, hogy az előbbi fogalmak csupán a légi eszközre magára

vonatkoztak (pl.: pilóta nélküli légi jármű287), míg az adatkapcsolat létrehozására

alkalmas eszközökre, a földi irányító és kiszolgáló személyzetre, irányító

berendezésekre, stb., nem utaltak. Mára azonban elterjedt ezen eszközök

rendszerszinten történő szemlélése, így a fogalmak utolsó szava a ’rendszer’ szóra

cserélődött.

A fegyverek történetében technológiai vízválasztót képviselnek a fedélzeti

személyzet nélküli repülő rendszerek, hasonló fordulatról lehet beszélni, mint

amilyet egykor a lőpor, a gőzhajtás vagy a nukleáris fegyver jelentett. Olyan

lehetőségek nyílnak meg, amelyekről egy nemzedékkel korábban még csak álmodni

lehetett - fogalmazott Peter W. Singer, a washingtoni Brookings Intézet szakértője.

286 JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence; Developement,

Concepts and Doctrine Center, 2013. p.2-8. 287 Unmanned Aerial Vehicle – UAV

151

Felosztásukat alapvetően a maximális felszálló tömeg, hatósugár, maximális repülési

magasság, illetve a repülési időtartam szerint teszik meg, de a következő

szempontok alapján is végezhető a rendszerezés:288

felépítés (merev, forgószárnyas és hibrid eszközök);

felhasználás módja (egyszeri és többszöri);

meghajtás módja (dugattyús, gázturbinás és elektromotoros);

irányítás módja (távirányítású, programvezérelt és kombinált vezérlésű);

indítás módja (földi- és légi indítású);

visszatérés módja (leszállással, ejtőernyővel, elfogó hálóval);

repülési jellemzők (sebesség, magasság, hatósugár, repülési időtartam

szerint);

rendeltetés (alkalmazás) alapján;

a hordozott hasznos teher fajtája szerint.

4.3.2. MIRE HASZNÁLHATJUK NAPJAINKBAN A RPAS/UAS-OKAT?

Napjainkban a távirányított repülő rendszerek alkalmazása került előtérbe mind a

felkészítés, mind pedig a harctámogatás és harcbiztosítás területén, de automatizált

rendszereket is alkalmaznak. Bázisvédelem során szükséges lehet az alábbi

alkalmazási területeket figyelembe venni, a megfelelő funkciók kiválasztása és az

elrendő célok/hatások érdekében ismernünk kell e repülő rendszerek jellemzőit. A

folyamatos fejlődés mellet napjainkban a következő feladatokra használhatók e

rendszerek (némely feladat összetettségéből adódóan csupán hozzájárulást

biztosítanak, nem képesek minden részfeladat/funkció kiváltására):289

Hírszerzés, megfigyelés, felderítés;

Célmegjelölés irányított fegyvereknek;

Tüzérségi tűzhelyesbítés;

288 PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2013. p.68. 289 Joint Air Power Competence Centre: Strategic Concept of Employment for Unmanned Aircraft

Systems in NATO. Kalkar, JAPCC, 2010. p.7.

152

Harci kutató-mentő feladat;

Földi célok elleni csapásmérés;

Harcászati károk felmérése;

Távérzékelés, légi terepfelmérés;

Általános légi felvétel és ortofotó készítés;

Atom-, biológiai-, vegyi felderítés;

Légi korai előrejelzés;

Elektronikai jelfelderítés;290

Rögtönzött robbanószerkezetek felderítése;

Meteorológiai felderítés;

Rádiótechnikai átjátszás;

Rádióelektronikai zavarás;

Célrepülőgép éleslövészeteknél.

Az alkalmazási területek (melyek nagy része a felkelők elleni művelek során is

megjelenhet) után érdemes áttekinteni, hogy miben mások a RPAS/UAS-ok a

fedélzeti személyzettel ellátott légi járművekhez képest. Ezeket a különbségeket

előnyös tulajdonságokként tekinthetjük. Legáltalánosabban elmondható, hogy

veszélyes terület felett bevethetőek emberi élet kockáztatása nélkül, illetve

jellemzően jóval hosszabb időt képesek a célterület felett eltölteni. A parancsnok

nagyobb magabiztossággal vállalhat fel egy nagykockázatú feladat végrehajtást,

továbbá a hátországban sem kell tartani a negatív sajtó/politikai visszhangoktól,

illetve lakosság elégedetlenségtől a személyi veszteségekből fakadóan. Képesek

sugárszennyezett, vagy egyéb módon fertőzött területek fölött méréseket, faladatokat

végrehajtani, emberi egészségromlás nélkül. Nagyfontosságú feladatoknál figyelmen

kívül hagyhatók olyan tényezők, melyek mellőzése hagyományos légi járművek

esetében nem megengedhetők: (nagymértékben) kedvezőtlen időjárási körülmények;

nem megfelelő karbantartási lehetőségek, esetleg a lehetőség hiánya; a siker

küszöbén alacsony üzemanyagszint, stb. Méretbeli rugalmasság, e rendszerek repülő

290 Signal Intelligence – SIGINT

153

része akár az emberi tenyér méretét sem haladja meg, vagy kisebb, illetve a feladat

követelményeihez, bonyolultságához mérten a rendszerek bonyolultságával, de akár

a hordozandó hasznos teher méretétől függően nő a repülő rendszerelem mérete. A

méret tehát hozzáigazítható a végrehajtandó feladat követelményeihez. Végül a

hosszantartó jelenlét, mely időtartam nem ritkán a 20 órát is eléri, többek között

nagymértékű képességnövekedést, gazdaságosságot és rugalmasságot jelent.

Ballonok esetében (melyek fő feladata a megfigyelés és a felderítés) a levegőben

eltölthető időtartam akár hetekben is mérhető.291

Az alkalmazási lehetőségek széles spektruma és az előnyös tulajdonságok nagy

száma mellett tudatában kell legyünk e rendszerek képességeinek határaival is. A

RPAS/UAS-ok magukban hordozzák a hagyományos repülőgépek korlátait, mint a

limitált hasznos teher, időjárási korlátozások, földi kiszolgáló elemektől való függés,

stb. Specifikusnak mondható azonban az adatkapcsolatbeli korlátozottság.

Irányításukban az adatkapcsolat tökéletlensége nem hátráltat olyan mértékben, mint

amikor szenzoraik jeleit kellene közel valós időben megjeleníteni, vagy a

fegyveralkalmazást kellene pontosan kontrollálni, habár bizonyos esetekben az

irányítás folyamatossága is előtérbe kerülhet, viszont jellemző rájuk, hogy

rendelkeznek előre programozott repülési eljárással (vagy ennek lehetőségével)

adatkapcsolat-vesztés esetére. Az adatkapcsolat folyamatosságára hatással lehet

elektromágneses zavar; fizikai távolság, vagy jelerősség; terepakadály; korlátozott

sávszélesség; akár a napszél is; illetve a frekvencia kiosztás korlátai. Ami a légköri

viszonyokat illeti, az egyik legnagyobb hatással bíró tényezők a RPAS/UAS-okra, a

felszálláskor tapasztalható esetleges „keresztszél” (a felszállási irányra merőleges,

vagy közelítően merőleges erőteljes szél). Nagyobb magasságban az erős szél

befolyással lehet az üzemanyag felhasználásra, levegőben (célterület felett) tölthető

időre, célazonosításra, vagy akár a fegyveralkalmazásra is. A turbulencia

(légörvény) szintén negatív hatással bír a légi jármű irányítására, befolyásolja a

fegyveralkalmazás lehetőségeit és a szenzorműködést (pl.: képstabilitás) is. Végül

negatív hatással bír a repülési jellemzőkre a jegesedés, mely nagymértékben

befolyásolhatja a repülő eszköz repülési jellemzőit (a legtöbb RPAS/UAV repülő

elemén nincs jegesedést megelőző/gátló berendezés). Jegesedés esetén a légkör

291 Joint Air Power Competence Centre: Strategic Concept of Employment for Unmanned Aircraft

Systems in NATO. Kalkar, JAPCC, 2010. p.2.

154

olyan részében szükséges repülni az eszközzel, ahol ennek feltételei nem állnak

fent.292

Látható tehát, hogy a széleskörű felhasználhatóság mellett tudatában kell legyünk a

korlátozó tényezőknek, melyek körében még meg sem említettük az egyéb

kategóriákat, úgy mint: éjszakai körülmények jelentette korlátozások (egyes

típusoknál); betartandó repülési és légtér szabályok; az adattárolás korlátai; a

fegyveralkalmazás következtében légkörbe kerülő füst, por és törmelék; a légi

részegység fedélzeti rendszereinek esetleges túlmelegedése; illetve további időjárási

körülmények, az erős csapadék, alacsony felhőalap, köd, stb. Mindezek ellenére a

korábban említett körülmények között, és a felsorolt pozitív tulajdonságokat szem

előtt tartva igenis létjogosultságuk van eme rendszereknek, melyet a tapasztalatok is

igazolnak, továbbá figyelve a tendenciákat, térnyerésük a fedélzeti személyzettel

ellátott repülőgépekhez képest egyre nő. A továbbiakban a felkelők elleni műveletek

során betöltött szerepükre, a bázisvédelemben történő alkalmazhatóságukra, és az

ebből adódó sajátosságokra koncentrálok.

4.3.3. HOGYAN ALKALMAZHATÓK NAPJAINKBAN A RPAS/UAS-T A

FELKELŐK ELLENI MŰVELETEK SORÁN?

A korábban felsorolt alkalmazási lehetőségeket vizsgálva most elemezem, hogyan és

milyen feladatokra tudjuk alkalmazni a távolról irányított repülő rendszereket a

felkészülés, felkészítés után feladat végrehajtáskor. Alapvetően három csoportra

oszthatjuk a fenti alkalmazási területeket, melyek jelen esetben is érvényesek, úgy

mint: támadás, érzékelés és egyéb feladatkörök. A támadás során egyelőre

jellemzően földi célpontok elleni relációban szemléljük a tevékenységüket, olyan

esetben, amikor a légtér birtoklásáért folytatott tevékenységre kiemelt figyelmet

szükséges fordítani, a személyzettel ellátott repülőgépek alkalmazása kerül előtérbe,

előnyük (még) jelentős. Az érzékelés feladatkörben a tényleges, „hagyományos”

felderítő, megfigyelő tevékenységen túl olyan speciális feladatokat hajtanak végre,

mint atom-, biológiai-, vegyi felderítés, rádióelektronikai kisugárzások bemérése,

meteorológiai információgyűjtés, részt vesznek harci, vagy általános kutató-mentő

feladatokban, előbbiben akár tűztámogatást biztosítóként is (ez tehát határterület), de

a harci károk kiértékeléséhez szükséges felvételek, információk begyűjtésében is,

292 U.o. p.7.

155

stb. Az egyéb kategóriát olyan támogató feladatok jelentik, mint a rádiótechnikai

átjátszás, rádióelektronikai zavarás, vagy célrepülőgépként való funkcionálás éles

lövészeteknél, kiképzési faladatok végrehajtásakor.

A következőkben a támadás-tűztámogatás illetve az érzékelés feladatköröket fejtem

ki részletesebben, külön kiemelve a rögtönzött robbanó szerkezetek elleni

tevékenységet.

4.3.3.1. TÁMADÁS, TŰZTÁMOGATÁS

Az egyik legfontosabb terület tehát az ellenség tűzzel való pusztítása. A modern

tüzérségi eszközöket ellátják távmérő eszközökkel, azonban a tüzérség tűzcsapásai

során – megosztott tűzvezetés esetén, vagy a meredek röppályájú eszközök

használatakor – az okozott kár felmérése fontos, illetve kihívásokkal teli feladat. Az

eredményesség felmérésének nagy jelentőséget szükséges tulajdonítani a

személyzettel ellátott légi járművek, illetve a RPAS-ok által végrehajtott támadások

esetében is. A tűz eredményének megfigyelése, illetve a tűzhelyesbítés alapja lehet a

személyzet nélküli repülő rendszer. Ebben az esetben kiváló megoldásnak

bizonyulhat az adott terület felett folyamatos jelenlétet biztosító automatizált repülő

rendszer. A légi felvételek értékelése során a műveleti központok meghatározhatják

azokat a célokat, amelyek akár döntő fontsággal is bírhatnak a békeműveletek

végrehajtásakor, vagy felkelők elleni tevékenység során.

A hatásalapú hadviselés filozófiájából kiindulva, alkalmazva a John A. Warden féle

5 gyűrűs célpriorizálási modellt, és a nála ugyancsak központi szerepet betöltő

ellenség rendszerként való szemlélését, a RPAS/UAV-ok kiváló eszközei a

célkiválasztási eljárásokban úgynevezett „felbukkanó” célok (time sensitive target)

detektálására, azonosítására és az ellenük való tevékenységre, pusztításra, a hosszú

célterület felett eltölthető idejük okán. John A. Warden az Egyesült Államok

Légierejének nyugállományú ezredese, az első öbölháború során végrehajtott légi

műveletek tervező csoportjának vezetője volt. Tudományos munkássága során

kidolgozott egy úgynevezett ötgyűrűs modellt, mely koncentrikus körökből áll,

legfontosabb célként, „legbelül” a szembenálló politikai/katonai vezetés helyezkedik

el.293 A vezetés kulcsszereplőit azonban jellemzően csak kitartó felderítő-

293 GÖNCZI Gabriella, KRAJNC Zoltán: Korunk meghatározó légierő teoretikusa: John A. III.

Warden. In: Hadmérnök, V/1., 2010. p.350., 355-356.

156

megfigyelő tevékenység végrehajtása által tudjuk észlelni és azonosítani, ehhez

szükséges a folyamatos jelenlét a műveleti terület felett. Továbbá, annak érdekében,

hogy megfelelő gyorsasággal tudjunk hatni rájuk, nagy pontosságú fegyverzetet is

szükséges a levegőben tartanunk. Az ellenség rendszerként való szemlélése úgy

tartja, amennyiben a megfelelő elemeket kiiktatjuk adott rendszerből, az

működésképtelenné válik, a vezető és köre pedig egy ilyen, kultusz és propaganda

orientált rendszerben kiemelkedően fontos célpontként jelenik meg. 2009. augusztus

5-én, hajnali fél kettő órakor két AGM-114 Hellfire levegő-föld rakétát indítottak

egy amerikai felségjelzésű RPAS-ról Laddahra, egy Vazirisztán (Pakisztán) belső,

déli részén elhelyezkedő falura. A célba vett ház egy, a Talibánt támogató vallási

vezetőhöz, Maulana Ikram-ud-Dinhez tartozott. A támadás tizenkét áldozatának

egyike Baïtullah Mehsud, a pakisztáni tálibok karizmatikus vezetője volt.294

Ez adja tehát a RPAS/UAS-ok létjogosultságát a COIN során, azaz a (közel)

folyamatos jelenlét biztosításának képessége. Jóllehet, megoldható ez a feladat

személyzettel ellátott repülőgépekkel egyaránt, viszont jóval nagyobb anyagi és

eszköz ráfordítás mellett, továbbá a személyi állományt kockáztatva.

Rendelkezhetünk akár a légtér birtoklásának legmagasabb, légi uralom szintjével is

egy terület felett, azonban a műszaki meghibásodás rizikója mindig fennáll, tehát

ilyen esetben sincsenek a légi jármű vezetők teljes biztonságban (már amennyiben

létezik ez az állapot).

Továbbgondolva, a felkelők harcmodorát alapul véve, nemcsak a vezetőik, hanem

maguk az egyszerű harcosok sem könnyen beazonosíthatók. Előzőek a nagyfokú

védelem, álcázás, rejtés, stb. okán, utóbbiak pedig sok esetben nehezen

megkülönböztethetők, elhatárolhatók az adott területen élő átlagemberektől. Az

előző gondolatmenet tehát ebben az esetben is alkalmazható. Az előbb már

említettük, de még egyszer hangsúlyozzuk a nagy pontosságú fegyverek

alkalmazásának, illetve a (nem csak légi) fegyverek pontos használatának

294 PFLIMLIN, Edouard: Drones, la mort qui vient du ciel.

(https://www.edouardpflimlin.com/2009/12/01/drones-la-mort-qui-vient-du-ciel/; letöltve:

2018.09.03.)

157

fontosságát, ugyanis, ahogy a NATO által 2016. év elején kiadott COIN doktrína is

fogalmaz: a COIN feladatot „az emberek között, az emberekért” hajtják végre.295

A RPAS/UAS-ok fontos, illetve egyre nélkülözhetetlenebb támogatást biztosítanak a

különleges műveleti csoportok alkalmazása során. Kapcsolattartásra, rádiótechnikai

átjátszásra, élő mozgókép biztosítására alkalmasak a feladat végrehajtás helyéről a

műveleti központ részére, illetve képesek a kijelölt objektumok rádiótechnikai

zavarására, amely lehetőséget ad a rádióforgalmazás blokkolására, valamint

segítséghívások bonyolítására is.

4.3.3.2. ÉRZÉKELÉS

A RPAS/UAV-ok másik szerepköre az érzékelés, melyben a hagyományos

felderítés-megfigyelés feladatokon kívül egyéb tényezőkről való információszerző

feladatokat is megkülönböztetünk. Az előbbi, illetve a jelen alcím alatt tárgyalt

feladatköröket nehezen lehet vegytisztán értelmezni, ugyanis, ahogy az előbb, a

támadás-tűztámogatás feladatkörben is markánsan megjelennek a felderítési-

megfigyelési funkciók, melyeket ugyan le lehetne választani, de véleményem szerint

nem célszerű. Ehelyett inkább úgy fogalmazunk, hogy a direkt, a szembenálló fél

militáns erejének felderítésére, megfigyelésére irányuló feladatokat a támadás

témakörében tárgyaljuk. Rátérve jelen alfejezetcím témájára, az érzékelés

feladatsorba sorolhatjuk azokat az információszerző feladattípusokat, melyek a

szembenálló fél egyéb tevékenységéről, vagy egyéb körülményekről, a parancsnok

információigényének megfelelően adnak helyzetképet, indirekt módon segítik az

ellentevékenységet.

A RPAS/UAS-ok támogathatják a csapatok mozgását. A különböző menetek,

szállítások előkészítése és tervezése során fontos szerepet kap a célkörlet pontos

távolsága, az útvonal sajátosságai, illetve az ezen felderített egyéb tényezők,

melyeket aztán előkészítés során szükséges figyelembe venni (üzemanyag

fogyasztás, menetidő, erők megóvása feladatok, stb. betervezése okán).

Tervezés szempontjából a törzsek számára nagy jelentőséggel bírhat a kialakult

szándékos tűzkörletek távolsága a saját erőktől; a műveleti területen levő

295 AJP 3.4.4 Allied Joint Doctrine for Counter Insurgency (COIN). Brüsszel, NATO Standardization

Office, 2016., p.1-3.

158

iparterületek, üzemek távolsága a táboroktól, harcterülettől. A személyzet nélküli

repül rendszerekkel háromdimenziós légi felvételek készíthetők a területről,

objektumokról, ezek lehetővé teszik a gyorsabb értékelést és célfelismerést.

A táborok, elhelyezési objektumok közel biztosításának fontos elemét képezhetik az

RPAS/UAV-ok. Külszolgálati tapasztalatok szerint, Afganisztánban az ISAF

(International Security Assistance Force - Nemzetközi Biztonsági Közreműködő

Erő) Északi táborának védelme érdekében általában egy UH-60 Black Hawk géppár

járőrözött a tábor légterében, de az időjárási viszonyok nem mindig tették lehetővé a

repülést. Később áttértek a RPAS/UAV használatára, amely költséghatékonyabb

megoldás, illetve, ahogy már korábban tárgyaltam, nem szükséges olyan szigorú

korlátok közé szorítani, mint a hagyományos repülő eszközöket, biztosítják azonban

a táborhoz vezető útvonalak illetve a környező terület megfigyelését. Szintén

személyzet nélküli repülő rendszereket alkalmaztak a helyi lakossággal illetve

vallási csoportokkal történt különböző összetűzések, atrocitások során a

tömegreakciók megfigyelésére. Ilyen esetként említhetjük a tálib holttestek

levizelését, ezen esetek lefényképezését, majd a fotók feltöltését a közösségi

médiumokra (úgy, mint Facebook, Instagram). Történt mindez a nagy felháborodást

kiváltó Korán-égetés következtében.

4.3.3.3. RÖGTÖNZÖTT ROBBANÓESZKÖZÖK ELLENI TEVÉKENYSÉG

A A felkelők elleni műveletek egyik kulcskérdése a rögtönzött robbanószerkezetek

elleni védelem, „2011-ben a koalíciós erők veszteségeit még mindig közel 59%-ban

okozták IED-k”.296 A rögtönzött robbanó szerkezetek297 kivédése komoly

erőfeszítést igénylő (eszköz, mentális, oktatási, kiképzési, stb. viszonylatban),

bonyolult feladat, a folyamat első lépése, hogy azonosítsuk telepítési helyüket.

Ezeknek az eszközöknek a telepítése, elrejtése azonban nem nyom nélküli,

szakavatott szemek például légi felvételek segítségével, keresve a tipikusan árulkodó

jeleket, jó eséllyel képesek beazonosítani a „pokolgépeket”. A RPAS/UAS-ok

alkalmazásával a menetvonal felderítése és a menetbiztosítás erőibe történő

bevonásával csökkenthető e robbanó eszközök hatékonysága. A békefenntartó

műveletek során jellemzően a légi uralom a szövetségesek kezében van, így

296 SZTERNÁK György: Gondolatok a hatásalapú- és a hálózatközpontú katonai műveletekről.

Hadtudományi Szemle, I/3. 2008. p.5. 297 Improvised Explosive Device – IED

159

lehetőség van a tervezett útvonalon felderítő repülés végrehajtására és felvételek

készítésesre a lehetséges csapdák, lesállások felderítésére.

A felderítő és megszüntető tevékenység irányulhat a hálózatra, vagy magára a

robbanóeszközre. A hálózat humán, rekrutációs, kiképző, külső-belső támogató

elemeinek feltérképezése egyfajta hírszerző tevékenységet igényel, míg a

robbanószerkezeteket előállító üzemek, a kihelyezők, és a lokációk megtalálása,

leleplezése felderítési, megfigyelési feladat. Az IED-ek alkalmazói elrettentő,

demoralizáló hatást kívánnak elérni ezen eszközök által, melyek célpontjai

jellemzően társadalmi beágyazottságúak (jelképek, vallási/etnikai csoportok,

állami/nem állami szervezetek, stb), vagy maguk a fegyveres erők. A rögtönzött

robbanóeszközök elműködésének metódusait, illetve célterületre juttatásuk módjait a

felderítés hatékonysága érdekében érdemes szem előtt tartani, tehát, hogy mely

helyeken és milyen formában találhatóak meg. Az elműködés módjai lehetnek:

időzítés, áldozat általi, parancs általi (vezetékes, vagy vezeték nélküli). A

kijuttatásuk történhet: manuálisan, járművel, vagy öngyilkos merénylő által.298

Az IED-kkel elkövetett merényletek gyakran közösségi területeken, polgári lakosság

ellen irányulnak, az alkalmazóik pedig olyan propagandát közvetítenek, ami a

pánikot, elkeseredettséget és a megfélemlítést kihasználva a lakosságot a

szövetséges illetve békefenntartó erők ellen fordítják (pl. MH PRT 8. váltás: a

magyar konvoj Mazar-e Sharif városba tartott, amikor a negyedik gépjárműnél

robbanás történt, majd három oldalról tűz alá vették a konvojt. Egy 32 éves katona

nő vesztette életét, illetve a támadásnak három sérültje is volt, egyikük kómába

került.299) A fegyveres erőket általában az előrevonási, közlekedési, utánpótlási

vonalakon támadják IED-vel, illetve épületekben elrejtve alkalmazzák őket. A

menet (szállítás) megkezdése előtt RPAS-t alkalmazva, az általuk elkészített

felvételek alapján a harcvezetési vagy műveleti központ összehasonlító elemző

módszerrel felderítheti a letelepített rejtett robbanóeszközöket, vagy ellenálló-

rajtaütő csoportokat. Ezekben az esetekben természetesen meghatározóak az

éjszakai, vagy rossz látási körülmények, a fejlett szenzortechnológia segítségével

298 Joint Air Power Competence Centre: NATO Air and Space Power in Counter-IED Operations.

Kalkar, JAPCC, 2011. p.4-5. 299 Origo: Kómában van az afganisztáni támadás egyik sérültje.

(http://www.origo.hu/nagyvilag/20100823-afganisztan-harcban-meghalt-egy-magyar-

katona.html; letöltve: 2018.10.18.)

160

azonban nagyrészt e viszonyok áthidalhatók. A korábban már említett hosszú, vagy

állandó jelenlét megnehezítheti, ellehetetlenítheti a felkelők IED alkalmazási

lehetőségeit, valamint rövidebb reakcióidőt tesz lehetővé számunkra az

ellentevékenységre.

Említhető olyan, az afganisztáni béketámogató műveletek során megtörtént esetet,

amikor a felderített „IED gyár” megközelítésére alkalmas útvonalakon elhelyezett

rögtönzött robbanó szerkezetek és a kedvezőtlen terepviszonyok miatt a gyár

megsemmisítésére kijelölt erők a feladat végrehajtására nem voltak képesek. A

helyzet-átlátást RPAS segítségével javították, majd a parancsnok döntése alapján

ugyancsak RPAS segítségével semmisítették meg a robbanóanyag gyárat. A

RPAS/UAS feladatköreit, melyeket felkelők elleni műveletek során hajthatnak

végre, a következő (6.) ábrán összegeztem.

6. ábra: RPAS/UAS feladatkörei COIN során300

4.3.4. RPAS/UAS ELLENI VÉDELEM

Természetesen egy fegyver nemcsak az egyik félnél jelenik meg, hanem a másik

oldal is alkalmazhatja, ezért egyre inkább előtérbe kerül a fedélzeti személyzet

nélküli repülő rendszerek elleni védelem. A kereskedelemben is elérhető olcsó,

kisméretű (de akár egyéb forrásból beszerzett, nagyobb méretű) eszközök okán

szükséges a felkészülés a szembenálló fél (felkelők) által alkalmazott RPAS-ok

észlelésére, nyomonkövetésére és hatástalanítására. Napjainkban kiemelt kérdés a

telepített eszközök, vezetés-irányítási pontok, illetve a manőver erők védelme a

300 A szerző saját szerkesztése

161

RPAS/UAV támadások ellen. Számos lehetőség közül válogathatunk mind az

észlelés, mind a védelem tekintetében.

Észleléshez elérhetőek érzékeny akusztikai észlelő rendszerek, melyek a

repülőeszköz kibocsátott zaját detektálva képesek meghatározni az irányát és

távolságát. A kibocsátott elektromágneses hullámok nagyon árulkodóak,

amennyiben rendelkezésünkre áll a megfelelő felderítőeszköz.301 Rádióhullámok

segítségével is meghatározható a légi rendszerelem iránya, távolsága és mozgási

jellemzői, azonban a kismértékű hatásos visszaverő felülettel rendelkező eszközök

ilyenfajta észleléséhez speciális, például a madármozgásokat érzékelni képes

radarokra van szükség. Ebben a kategóriában meg kell említeni továbbá a látható és

infra fénytartományban felderíteni képes eszközöket is.302

A védelmi, elfogási, hatástalanítási célokra is számos lehetőség áll rendelkezésre.

Irányított energiájú (lézer) fegyverek, melyek hevítéssel képesek földre

kényszeríteni a légi részt.303 Ellen RPAS tevékenység, mely során például egy

elkapó hálót vetnek a szembenálló repülőeszközre, illetve léteznek hálóvető kézi

eszközök is.304 Elektronikai zavarás és ellentevékenység, mely megszűnteti a

kapcsolatot az irányító és a repülő elem között (ilyen esetben fel kell mérni a

kockázatot, hogy az irányítás megszűnése után a lezuhanó, vagy irányítatlan eszköz

kárt tud e tenni a saját eszközökben, állományban).305 Végül a kinetikus

hatástalanítás, mely során egy arra megfelelő fegyverrel és lövedékével semmisítjük

meg a légi célt (e fegyver összeköttetésben állhat a felderítő rendszerrel, és annak

információi, utasításai alapján megsemmisítheti a repülő rendszerelemet, pl.: Lethal

Miniature Aerial Munition System ‒ LMAMS).306 A stacioner eszközök,

objektumok védelmére az egyik lehetséges megoldás lehet a ’Falcon Shield’ melyet

a fedélzeti személyzet nélküli rendszerek ellen fejlesztettek ki. Komplex rendszer,

301 Droneshield – Drone Sentry (https://www.droneshield.com/sentry; letöltve: 2018.09.04.) 302 MAKKAY Imre: Drónok harca. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVII/1. 2015. p.66. 303 Boeing – Silent Strike: Boeing's Compact Laser Weapons System tracks and Disables UAVs

(http://www.boeing.com/features/2015/08/bds-compact-laser-08-15.page; letöltve: 2018.09.05.) 304 Openworks Engineering – Skywall 100 és Skywall 300

(https://openworksengineering.com/skywall/100; https://openworksengineering.com/skywall/300;

2018.09.04.) 305 Secintel – Reactive Drone Jammer Model 40N

(http://www.secintel.com/media/pdf/reactive_drone_jammer.pdf; 2018.09.04.) 306 MAKKAY Imre: Drónok harca. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVII/1. 2015. p.70.

162

ami nemcsak felderíti, de hatástalanítja is a nemkívánatos RPAS/UAS-okat.307 A

mozgást végző (manőver erők) védelmére pedig az amerikai Battelle cég által

fejlesztett ’DroneDefender’ rendszer lehet alternatíva, amely karabély méretű és

fogását tekintve is hasonló mobil eszköz.308

4.4. BÁZISOK KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME

A műveleti területen a bázisok, köztük adott esetben a légi bázisok jelentik a

„hátországot” ez a katonai jelenlét legalapvetőbb eleme. Éppen ezért úgy gondolom

azzal a megállapítással, hogy a légi bázisok, repülőterek kiemelt és elsődleges

célpontok, ezek tüzérségi és légi eszközökkel könnyen sebezhetőek. A légi

műveletek rendszeréből könnyen levezethető lenne, hogy melyek azok (röviden: légi

szembenállási műveletek, felszíni erők elleni műveletek, stratégiai légi műveletek),

melyek célpontjai a repülőterek, azonban ezen alkalommal napjaink konfliktusaiban

jellemző aszimmetrikus szembenállás sajátosságaiból adódó körülmények okozta

fenyegetést helyezem előtérbe. Az előző alfejezet utolsó részében tárgyaltak is egyre

inkább teret nyernek, ezen túlmenően azonban a felszínről is jelentős,

hagyományosnak mondható fenygetésnek vannak kitéve a légi bázisok.

Az ellenség földi, egy, vagy néhány fős zaklató erőinek a mozgását nehéz detektálni

és figyelemmel követni, majd megakadályozni. A műveleti területről hazatérő

számos bajtársunktól hallani élménybeszámolójukban veszélyeztetésekről, illetve a

táborokba történő „belövésekről” is. Az ellenség kis csoportjai könnyen mozgatható

tüzérségi eszközökkel és egyéb kézi fegyverekkel is nagy károkat okozhatnak mind

a technikai eszközökben, mind az élő erőben, különösen olyan érzékeny üzem

esetében, mint a repülés. Ezért gondolom, hogy szükséges kiemelni olyan

megoldásokat az erők megóvása feladatkörből, amely által képesek vagyunk

megelőzni a bázisok, repülőterek és azok berendezéseinek, valamint a repülőgépek,

mint nagy fontosságú célpontok üzemének veszélyeztetését, károsítását illetve a

távolabbi területek biztonságának fokozását.

Jelen alfejezetben számba veszem azokat a lehetséges technikai megoldásokat,

melyek megoldást nyújthatnak a fenti célkitűzések megvalósítására, illetve

307 Selex weblap, Falcon Shield (http://www.us.selex-es.com/-/falconshield; letöltve: 2018.09.04.) 308 Battelle weblap, DroneDefender, (http://www.battelle.org/our-work/national-security/tactical-

systems/battelle-dronedefender; letöltve: 2018.09.04.)

163

bemutatom azt a módszert, amely eddig bevált (főleg az amerikai haderő

tapasztalatai állnak rendelkezésre) és véleményem szerint ebben a feladatkörben a

legkomplexebb megoldást kínálja. A lenti koncepció nemcsak légi, hanem általában

a katonai bázisok védelmi mechanizmusában alkalmazható lehet.

4.4.1. SZATELLITEK

Ezen eszközök technikai tulajdonságainak részletezésétől most eltekintek, inkább

csak teoretikus síkon foglalkozom velük. A világűrben telepített eszközök

nyilvánvalóan túlságosan költséges megoldásai lennének egyetlen repülőtér vagy

bázis megfigyelésének. Amennyiben egyetlen eszközt alkalmaznak erre a feladatra,

úgy az egységköltség lenne túl magas, illetve ha váltásban használják őket, úgy a

folyamatos megfigyelés van veszélyben. Azonban elképzelhető olyan eset, amikor

egyéb eszköz híján és a körülmények diktálta okoknál fogva minden lehetséges

eszközt meg kell ragadni a megfigyelés végrehajtásához. Gondolok itt olyan

helyzetre, amikor a fenyegetettség magas, a repülőtérre olyan nagy fontosságú

eszköz (fegyver, prototípus, légijármű) vagy személy (politikai, vallási esetleg

katonai vezető) érkezik, aki, amely biztosítását a lehető legmagasabb színvonalon

kell végrehajtani vagy egyéb eszköz hiányában csak műholddal lehetséges. A

műholdak végeredményként nem egy-egy bázis, repülőtér, stb. megfigyelésének

támogatására hivatottak, hanem egy átfogó kép szolgáltatására a hadszíntérről,

azonban legfelső elemét képezhetik egy megfigyelési rendszernek. A folyamatos

helyzetkép biztosítás segítséget nyújthat a fenyegetések kezdeti kiszűrésében, a

további megfigyelést és elemzést a következőkben ismertetendő eszközök hajtanák

végre.

4.4.2. FEDÉLZETI SZEMÉLYZET NÉLKÜLI REPÜLŐ RENDSZEREK

Bárhogyan is nevezzük ezeket az eszközöket, illetve eszköz vagy rendszer szinten

tekintjük őket, mára világossá vált, hogy számos ágazat jövőbeli (és nem csak

hadviselés) megreformálói és alakítói. Ebben a feladatkörben, tehát a légi bázisok

távolabbi környezetének megfigyelésében is kivehetik – nem is kis mértékben – a

részüket.

Pilóta nélküli mivoltuk, azaz, hogy nem a fedélzeten foglal helyet és irányítja a

repülő eszközt a vezetője, olyan előnyökkel szolgál, minthogy nem szükséges

164

figyelembe venni a humán fiziológiai faktorokat alkalmazásukkor. Időközönkénti

kezelő váltásokkal, vagy akár programvezérléssel nagymértékben kitolható a

repülési idő, ennek már csak a technikai, esetleg meteorológiai tényezők emelhetnek

gátat. Továbbá ami napjainkban nagyon fontos, hogy a repülőgépek lezuhanása,

megsemmisülése esetén nem veszítjük el egyik pilótánkat, vagy ha a repülőgép

vészelhagyására kerül sor, majd túléli a földre érkezést, nem szükséges a költséges

és nagy kockázattal járó harci kutató mentő (Combat Search and Rescue – CSAR)

feladat végrehajtása.

A pilóta nélküli légijárművek máig egyik elsődleges feladatköre az adatgyűjtés,

általuk számos hírszerzési, megfigyelési és felderítési, azaz ISR (Intelligence

Surveillance, Reconnaissance) tevékenység megoldható, melyek a következők:

Képi szenzorokkal – képi felderítés (IMINT – Imagery Intelligence):

o hagyományos, vagy nagy felbontású légi fényképek és mozgókép;

o infravörös tartományban készült fényképek és mozgókép;

o képi radar szenzorok (Synthetic Aperture Radar – SAR – szintetikus

apertúrájú radar) által készített képek és mozgókép;

o mozgó célpontok felderítése (Moving Targat Indication – MTI).

Nem képi szenzorokkal – kisugárzás és jelfelderítés (SIGINT – Signals

Intelligence):

o kommunikációs felderítés (COMINT – Communications

Intelligence);

o rádióelektronikai felderítés (ELINT – Electronic Intelligence).

A terhelhetőségüket illetően a néhány dekagrammtól a tonnás nagyságrendig

találhatunk fedélzeti személyzet nélküli légi járműveket korunk kínálatában. A

fegyverzet hordozására is alkalmas MQ-9 Reaper 1700 kg, az RQ-4 Global Hawk,

165

mely fegyverzet nélkül hajt végre nagymagasságú felderítési feladatokat, 1360 kg

hasznos teher felemelésére is alkalmas309.

Az ember nélküli légijárműveket számos tulajdonság szerint jelentős mennyiségű

kategóriába sorolják a hadviselés szintjeit figyelembe véve, így megkülönböztetnek

harcászati, stratégiai illetve speciális feladatú eszközcsoportokat. Az áttekinthetőség

és a későbbi következtetések levonhatósága érdekében a 7. táblázatban foglalom

össze a kategóriákat.

Megnevezés Rövidítés310

Maximális

felszálló

tömeg (kg)

Maximális

repülési

magasság

(m)

Hatósugár

(km)

Repülési

időtartam

(óra)

HARCÁSZATI

Nano n < 0,025 100 < 1 < 1

Micro µ < 5 250 < 10 1

Mini MINI < 30 150-300 < 10 < 2

Kis hatótávolságú CR 150 3000 10-30 2-4

Rövid

hatótávolságú SR 200 3000 30-70 3-6

Közepes

hatótávolságú MR 150-500 5000 70-200 6-10

Közepes

hatótávolságú

megnövelt

repülési

időtartamú

MRE 500-1500 8000 > 500 10-18

Kis repülési

magasságú

áthatoló

LADP 350 50-9000 > 250 0,5-1

Kis repülési

magasságú

hosszú repülési

időtartamú

LALE < 30 3000 > 500 > 24

Közepes repülési

magasságú

hosszú repülési

időtartamú

MALE 1000-1500 14 000 > 500 24-48

STRATÉGIAI

Nagy repülési

magasságú,

hosszú repülési

időtartamú

HALE 2500-12 500 20 000 > 2000 24-48

SPECIÁLIS

FELADATÚ

309 PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2013. p.145. 310 Rövidítések az 5. táblázat második oszlopában:

CR – Close Range; SR – Short Range; MR – Medium Range; MRE - Medium Range Endurance;

LADP – Low Altitude Deep Penetration; LALE – Low Altitude Long Endurance; MALE –

Medium Altitude Long Endurance; HALE – High Altitude Long Endurance; UCAS – Unmanned

Combat Aircraft System; LETH – Lethal; DEC – Decoy; STRATO – Stratospheric; EXO – Exo

Stratosperic; TBD – To Be Defined.

166

Pilóta nélküli

harci repülő

rendszer

UCAS 10 000 10 000 ~ 1500 ~ 2

Harci LETH 250 250 300 3-4

Elterelő DEC 250 250 < 500 < 4

Sztratoszférában

repülő STRATO TBD TBD > 2000 > 48

Sztratoszférától

magasabban

repülő

EXO TBD TBD TBD TBD

Űr SPACE TBD TBD TBD TBD

7. táblázat: Pilóta nélküli légi járművek osztályozása311

A hagyományosan, pilóta által vezetett repülőgépekhez képest hatalmas az

egyhuzamban levegőben eltölthető idejük, azonban az a 24-28 óra312 is eltörpül a

ballonok több napos, akár hetekben mérhető repülési ideje mellett313. A fenti

táblázat alapján láthatjuk, hogy sok kategória esetében a hosszú repülési időtartam

mellé viszonylag rövid hatósugár társul. Ezen távolságnak túlnyomórészt az irányító

egységtől való eltávolodás megengedhető mértéke szab határt.

4.4.3. BALLONOK

A levegőnél könnyebb repülő eszközök, azaz a ballonok (melyeket az angol

szakterminológia leggyakrabban ’aerostat’-ként emleget, illetve amelyek

kipányvázott változatát itt kiemelem, a ’tethered aerostat’-ok) sokakban nem a

korszerű technológia és megoldás képét kelthetik, hanem a repülés hajnalát idézik, a

levegőbe emelkedés legkezdetlegesebb eszközének emlékét ébresztik. A levegőnél

könnyebb, gázzal töltött, fedélzeti személyzet nélküli, különböző információt gyűjtő

szenzorokkal ellátott ballonok azonban a reneszánszukat élik, és nem is tekint ez az

új időszak olyan rövid időre vissza. Az amerikai haderő már 2004-ben Irakban is

alkalmazta ezeket az eszközöket terület-felderítésre.314

311 Dr. PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2013. p.66.;

ATP-3.3.8.1 Guidance for the Training of Unmanned Aircraft Systems (UAS) Operators.

Brüsszel, NATO NSO, 2016. p.1-4. 312 PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2013. p.283. 313 Például: TCOM 22M (http://www.tcomlp.com/aerostat-platforms/operational-class-aerostat-

systems/#22m-anchor; 2018.09.05.) 314 BOWLEY, Graham: Spy Balloons Become Part of the Afghanistan Landscape, Stirring Unease,

The New York Times, Asia Pacific, 2012.; (http://www.nytimes.com/2012/05/13/world/asia/in-

afghanistan-spy-balloons-now-part-of-landscape.html?pagewanted=all&_r=3; letöltve:

2018.09.05.)

167

A legutóbbi harcászati alkalmazásuk pedig az ISAF (International Security

Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők) misszióban ismert,

ahol az amerikai katonák szolgáltattak információt Afganisztánban, a Kabul

Nemzetközi Repülőtér környezetéről, illetve szerte a tartományokban üzemeltették

az effajta megfigyelési rendszereket már 2007-től kezdődően.315 Hazánkban a

témával a Magyar Tudományos Művek Tárának adatbázisa alapján csak néhányan,

és még az 1990-es években foglalkoztak.316

4.4.3.1. FELÉPÍTÉS ÉS TULAJDONSÁGOK

Természetesen érdemesebb ezt az eszközt is rendszer szinten tekintenünk, ugyanis

önmagában a ballon nem rendelkezik különösebben hasznos tulajdonsággal, habár a

felhajtóerő „szolgáltatása” esszenciális fontosságú. Fel kell szerelni szenzorokkal,

ezek jelét továbbítani kell egy a feldolgozásukra képes munkaállomásnak. A

ballonnak stabil alap kell, ahová kikötözik őket, illetve itt csörlővel szabályozhatják

magasságukat, vagy vonhatják be őket, továbbá az áramellátás biztosítását ellátó

kisebb generátor is szükséges. Nézzük tehát a rendszer általános felépítését (8. kép).

8. kép: A ballon sematikus ábrája valamint fotó az eszközről, a csörlő állomásról és

a szenzor menedzserről317

315 U.o. 316 VÁNYA László, BERNÁTH Balázs: A repülő légibázis – adalékok a katonai léghajózás

történetéhez. In: Bolyai Szemle VII/1. 1998.;

VÁNYA László: Léggömbök, léghajók és katonai alkalmazásuk. In: Bolyai Szemle VI/1. 1997.;

BALAJTI István, MAKKAY Imre, TURAI András: Léghajókra szerelt felderítő lokátorok. In: Új

Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség Központi Folyóirata (1991-2007) XLVIII/6. 1994. 317 The Washington Post – Surveillance Aircraft Floating High above Maryland

(http://apps.washingtonpost.com/g/page/business/surveillance-aircraft-floating-high-above-

168

Ballon: héliummal töltött, belső merevítés nélküli szerkezet, ez biztosítja a

felhajtóerőt a szenzorok felemeléséhez. Nagy célpontot mutat, azonban számos

lövedék ütötte lyuk sem képes azonnal földre kényszeríteni, azaz nem zuhan le

találat esetén, mint egy erre sokkal érzékenyebb merevszárnyú konstrukció.318 A

hélium gáz nem robbanékony (ellentétben a korábban használt hidrogénnel),

továbbá a ballon nem túlnyomásos, így nem robban fel ilyen okból sem találat

esetén. Minél nagyobb a ballon, annál nagyobb a rendelkezésre álló felhajtóerő, és

annál nagyobb hasznos teher (nagyobb hatékonyságú rendszerek) emelhető fel. A

méret természetesen a repülési időt is befolyásolja, a nagyobb méretűek tovább

képesek fent maradni, lévén jóval nagyobb a térfogatuk, a ballon héján ugyanis

lassan, de átdiffundál a levegő, ami elnehezíti a szerkezetet. Legjellemzőbb az 1. sz.

ábrán látható forma, de találkozhatunk gömb kialakítással is, hasán kisméretű

„vitorlával”, ami a jobb emelkedést szolgálja, például a Vigilance kínálatában, a

harcászati megnevezésű kategóriájukban.

Függesztmény: a fent felsorolt gyártók túlnyomórészt három fő típusú szenzorral

szereltek, kategóriáiktól függően. A harcászati alkalmazási szintűként aposztrofált

eszközök (kb. 15-17m hosszúságig) nagy felbontású videokamerával és elektro-

optikai infravörös érzékelőkkel vannak felszerelve. A műveleti szintűeket (~20m)

már rádió-lokátorral is, a hadászati méretűeket (~30m) már egyedül radarral szerelik

fel. Ezen eszközök segítségével a ballon képes nappal és éjjel, tiszta és átláthatatlan

légkör esetén is felderítési információkat biztosítani. A ballon ezeken túl fel lehet

szerelve antennákkal, navigációs fényekkel, transzponderrel (fedélzeti válaszjel

adóval), műholdas és inerciális helymeghatározó rendszerekkel, stb.

Kábel: a kikötözéshez használt kábel nem csupán a ballon eltávolodását gátolja meg

az állomástól, hanem biztosítja az adatkapcsolatot a földön található jelfeldolgozó

központ és a szenzorok között, illetve szállítja az elektromos áramot a fedélzeti

rendszereknek.

maryland/752/ és http://www.carnetdevol.org/actualite-ballon/aerostat/usArmy.html alapján saját

szerkesztés; letöltve: 2015.04.07.) 318 BOWLEY, Graham: Spy Balloons Become Part of the Afghanistan Landscape, Stirring Unease,

The New York Times, Asia Pacific, 2012.; (http://www.nytimes.com/2012/05/13/world/asia/in-

afghanistan-spy-balloons-now-part-of-landscape.html?pagewanted=all&_r=3; letöltve:

2018.09.05.)

169

Dokkoló állomás: számos funkcióval rendelkezik a rendszer ezen eleme. Ez

biztosítja a stabil alapot a ballonnak, amihez rögzítve van, behúzás esetén itt hajtják

végre a hélium utántöltést, szenzor és általános karbantartást (amennyiben

szükséges), itt található a csörlő, ami megvalósítja a behúzást és a felengedést. A

vontatható alvázon levő felépítmény forgatható, ami lehetővé teszi behúzott

állapotban – amely állapotot főként csak vihar esetén alkalmaznak – hogy a ballon

orr részét szélirányba forgassák, így a legkevesebb légellenállást elérve, tehát óvva a

rendszert. Ahogy az első képen is látszik, a ballon orrát a torony tetején található

tányér felülethez rögzítik, így lesz stabil és szállítható a ballon a földön.

Szenzorjel feldolgozó és áramfejlesztő központ: itt kezelik a különböző fedélzeti

szenzorokat, változtatják megfigyelési irányukat, mely 360°-ban körbeforgatható,

innen továbbíthatják a kamera, infravörös és radarképeket különböző

parancsnokságokhoz, gondoskodnak a felvételek archiválásáról, stb. Hozzávetőleg

ugyanerről a helyről biztosított a földi és a függesztményként hordozott elektromos

berendezések áramellátása is. Amennyiben egy városban, kiépített infrastruktúra

mellett kerül alkalmazásra, ott érdemesebb természetesen a hálózati áramforrásra

csatlakoztatni, míg ennek hiányában alkalmazni különböző áramfejlesztő

megoldásokat.

4.4.3.2. ALKALMAZHATÓSÁG319

Ezen a területen akár gyorsan át is léphetnék egy rövid válasszal, ami a megfigyelés.

Szeretném azonban árnyalni, ugyanis a ballonméretek meghatározzák az

alkalmazható függesztmények skáláját, tehát amennyiben csak néhány kilométeres

látóhatáron belül kívánunk megfigyelést végrehajtani, akkor kisebb eszköz is

elégséges, míg nagyobb terület lefedéséhez magasabbra emelkedő, tehát fizikailag

nagyobb ballon szükséges, ami képes fedélzeti rádiólokátort is felemelni (ezek

jellegzetessége, hogy a ballon hasán egy nagyméretű „radar-dóm”, azaz ’radom’

található).

A korábban említett gyártók alkalmazási szint szerinti kategorizálása (harcászati,

műveleti, hadászati) talán elhamarkodott, vagy túlzó, főleg a hadászati kategória,

erről bizonyára sok vitát lehetne folytatni, de mindenképpen tükrözi a gyártóknak

319 A felsorolt gyártók leírásai, termékismertetői alapján kialakított megállapításaim.

170

azt a helyes elgondolását, hogy legalább kétféle használhatósági szintet

különböztethetünk meg.

Az egyik a rövid, néhány kilométeres (~10-30 km) hatósugarú, optikai szenzorokkal

felszerelt eszközök, 15-22 m-es ballonhosszúsággal, 300-900 m-es repülési

magassággal, 7-14 napos folyamatos repülési idővel. Már ez a kategória is

meglehetősen nagy szél-ellenállással rendelkezik, kb. 40-50 csomós (75-90 km/h)

szélerősségig végezheti feladatát. Ennek a kategóriának a nagyobb méretű

képviselői is elláthatóak már fedélzeti radarral, így a felderítési távolság 100 km+

nagyságrendűvé „ugrik”. A rádiólokátor képes föld- vagy vízfelszíni célokat

felderíteni, ezeket követni, illetve olyan kisméretű légi célok azonosítására is képes,

mint a manőverező robotrepülőgépek. A levegőből alkalmazott radar előnye pedig a

földön telepítetthez képest, hogy nincsenek előtte zavaró terepakadályok, jobb

rálátást biztosít a megfigyelt területre. Hátránya a képalkotó szenzorokhoz képest,

hogy nem vagyunk képesek általa járműtípusokat, rendszámokat, egyenruhákat,

ismertetőjeleket, stb. azonosítani, csak objektumok jelenlétét a tér egy adott

részében.

A másik kategória, amit személy szerint elkülönítenék, a csak radarral felszerelt,

nagyméretű, ~30 m-es ballonhosszú, ~3000 m (10 000 láb) magasságban üzemelő és

30 napos repülési időt elérő, közepes hatósugarú (~250-350 km) rendszerek. Még

robosztusabb radart képes hordozni (~1 t), mint az előző kategória, illetve a nagyobb

repülési magasság is növeli a hatósugarat. Ahogy már említettem, mindegyik

rendszer biztosítja a 360°-os „körbelátást”. Ez a kb. 3000 m-es magasság továbbá

azt is jelenti, hogy a földről, kézi fegyverek segítségével már „elérhetetlen” a ballon,

a földi rendszerelemek védelme azonban mindkettő kategória esetében

elengedhetetlen.

A következő pontokban a külföldön eddig beazonosított konkrét feladattípusokat,

illetve rendszermegnevezéseket ismertetem:320 321

320 A magyar megnevezéseknél nem a tükörfordításra, hanem a rendszerek tulajdonságainak

kifejezésére törekedtem. 321 PARSCH, Andreas: Tethered Aerostats, 2005. (http://www.designation-

systems.net/dusrm/app4/aerostats.html; 2018.09.05.)

171

TARS – Tethered Aerostat Radar System – Kipányvázott Ballonfedélzeti Radar

Rendszer: ennek a rendszernek a használója az Amerikai Vámszolgálat (U.S.

Customs Service), amelyet az Amerikai Légierő (U.S. Air Force) üzemeltett 2013-ig

(mára a vámosok vették át az üzemeltetést) déli határuk mentén, 8 helyszínen.

Legfőbb céljuk a drogcsempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása, ami

a Vámszolgálat szerint igen sikeres. Az 1980-as évektől aktív program hatására az

egykor évi 8500 alacsony magasságon, kis sebességű, kisméretű, drogcsempész

repülőgépek száma mára évi 10 (tíz!)322 darabra csökkent;

JLENS – Joint Land Attack Cruise Missile Defense Elevated Netted Sensor System

– Összhaderőnemi Manőverező Robotrepülőgépek Elleni Légi Kikötözött Szenzor

Rendszer: 1996-ban kezdődött a program fejlesztése. Kettő darab, a TCOM cég

kínálatából választott 71 m-es ballonhosszúságú rendszerelem, 200 nm-es (tengeri

mérföld, 1 nm = 1,852 km) felderítési sugárral. Az egyik ballon egy távolfelderítő, a

másik egy célkövetésre alkalmas lokátort hordoz, amely képes cél és

útvonaladatokat kidolgozni a föld-levegő rakéták számára a közeledő manőverező

robotrepülőgépek ellen. A radarok súlya hozzávetőlegesen egy tonna;323

RAID – Rapid Aerostat Initial Deployment – Sürgős Kezdeti Ballon Alkalmazás: az

amerikai haderő által az afganisztáni műveletek kezdetekor (2001) rövid időn belül

kialakított felderítő képesség, nevezhetjük a JLENS „kistestvérének”, kis

hatótávolságú fegyverek (rakéták, aknavetők) detektálására;324

REAP – Rapidly Elevated Aerostat Platform – Gyorsan Felemelkedő Ballon

Rendszer: egy rövid idő alatt (~ 5 perc) felengedhető rendszer, kb. 33 km-es

hatósugárral, elektro-optikai és éjjellátó kamerákkal. 2003-ban Irakban alkalmazták

először;325

PTDS – Persistent Threat Detection System – Tartósan jelenlevő Fenyegetést

Azonosító Rendszer: szintén radar nélküli, csak kamerákkal felszerelt rendszer, ez

pedig a TARS rendszer alatti kategóriaként értelmezhető, 225 kg-os hasznos terhet

322 U.S. Costums and Border Protection – CBP’s Eyes in the Sky,

(https://www.cbp.gov/frontline/frontline-november-aerostats; 2018.09.05.) 323 Raytheon – JLENS (http://www.raytheon.com/capabilities/products/jlens/; letöltve: 2018.09.05.) 324 Globalsecurity.org – Rapid Aerostat Initial Deployment (RAID)

(https://www.globalsecurity.org/intell/systems/raid.htm; letöltve: 2018.09.05.) 325 Informations Systems Laboratories Incorporated - Rapidly Elevated Aerostat Platform

(http://www.islinc.com/wp-content/uploads/2015/12/REAPInformationSheet.pdf; letöltve:

2018.09.05.)

172

képes felemelni, 760 m-es (2500 láb) magasságra. 2004-ben, Irakban alkalmazták

először;326

MARTS – Marine Airborne Re-Transmission System – Tengerészeti Légi

Adástovábbító Rendszer: egy régi és kezdetleges célra kialakított rendszer,

átjátszóállomásként funkcionál, 125 km-es hatósugárral, 14 napos repülési idővel,

32 m-es ballonnal. 2005-ben, Irakban alkalmazták először.327

Összegezve a harcászati tulajdonságokat, a következők állapíthatók meg:

Elektro-optikai szenzorok segítségével mozgó és állókép biztosítása éjjel és

nappal (akár 30 km-ig);

Rádiólokátor segítségével föld- és vízfelszíni illetve légi célok felderítése,

követése, bármilyen légköri viszonyok mellett (akár 350 km-ig);

Az előző két képesség felhasználásával szituációs helyzetkép biztosítása és

továbbítása különböző parancsnokságok felé, vagy más szenzorjel

feldolgozó központba (pl. CAOC328, CRC329, stb.);

Rádiójelek átjátszása;

Gyors telepíthetőség – 5 perctől néhány óra, mérettől függően;

Mobilitás – vontatható alvázra épített felépítményen, moduláris felépítésének

köszönhetően;

A merev- és forgószárnyas, fedélzeti pilótával ellátott vagy anélküli

légijárművekhez képest lényegesen hosszabb repülési idő (7-30 nap);

Találat esetén nem zuhan le, nem robban fel; 100-as nagyságrendű lövedék

esetében sem;

Nagyerősségű szél mellett is üzemeltethető (~40-70 csomó, ~70-120 km/h);

326 Lockheed Martin – Sentinels of the Sky: The Persistent Threat Detection System

(https://www.lockheedmartin.com/en-us/news/features/history/ptds.html; letöltve: 2018.09.05.) 327 Military.com - Blimps for Marines in Iraq

(https://www.military.com/defensetech/2005/04/14/blimps-for-marines-in-iraq; letöltés:

2018.09.05.) 328 A NATO légi vezetési rendszerén belüli vezetési elem, Combined Air Operation Centre –

Egyesített Légi Hadműveleti Központ. 329 A CAOC-ok alárendeltségébe tartozó, de szintén harcászati szintű vezetési elem: Control and

Reporting Centre – Irányítási és Jelentő Központ (hazánkban Veszprémben diszlokál).

173

Elenyésző repülési óra költségű (az összes gyártó egybehangzóan úgy

vélekedik, hogy mind a bekerülési, mind az üzemeltetési költsége

alacsonyabb, mint a repülőgépeké, például a Raytheon szerint 500-700%-al

alacsonyabb a költsége, mint egy a JLENS-el megegyező képességű

repülőgép üzemeltetése – AWACS, JSTARS, Global Hawk);

Repülőtéren telepítve könnyebb a légiforgalmi irányítóknak elkülöníteni a

helyi forgalomtól, mint egy mozgó, például UAV-t, hiszen ez is egy álló

akadály lesz az ő szempontjukból (esetenként persze számolniuk kell a

ballon szél általi kitérítésével);

Eddig nem használt megoldás, de elképzelhető lézeres célmegjelölő

telepítése a fedélzetre, amivel a közvetlen légitámogatás feladat

végrehajtásakor célmegjelölést hajthatnak végre a támadó gép segítése

céljából, illetve ugyanennél a feladatnál a kárfelmérés (BDA – Battle

Damage Assessment) is támogatható a rendszerrel.

4.4.4. A REPÜLŐTEREK, VAGY BÁZISOK TÁVOLABBI KÖRNYEZETÉNEK

LEHETSÉGES MEGFIGYELÉSI ARCHITEKTÚRÁJA, KONCEPCIÓJA

7. ábra: A repülőterek, vagy bázisok távolabbi környezetének megfigyelési

architektúrája, koncepciója330

330 A szerző saját szerkesztése

174

Egy bázis, vagy repülőtér biztonságának biztosítására az eddig említett összes

eszközfajtát érdemes lenne bevonni. A fenti ábrán (7. ábra) látható a rendszerek

együttműködésének sematikus ábrázolása, ahol az 1-es elem a műhold, a 2-es a

ballon, a 3-as a pilóta nélküli légijármű, a 4-es pedig maga a fenyegetés.

1: Az első elem, azaz a szatellit segítségével képesek vagyunk átlátni a műveleti

területet, és a bázisok legtágabban értelmezett környezetét is. Ennek segítségével

azonosíthatjuk a fenyegetéseket. Jóllehet, már a műholdak felvételein is

azonosíthatók harcjárműveket, kisebb célpontok, nem érdemes ezt a nagyértékű

erőforrást egy-egy kisebb fenyegetés elemzésére pazarolni. Folyamatos megfigyelés

közben, az elkészített, nem legnagyobb ráközelítés mellett (annak érdekében, hogy

nagyobb terület legyen lefedve egy képen) azonosíthatják a potenciális

fenyegetéseket, amelyek a bázist veszélyeztetik.

2: Amint valamilyen gyanús tevékenységet, eszközt, stb. felfedeznek a

műholdképeken, a ballonokon elhelyezett szenzorok segítségével még nagyobb

felbontású felvétel, de akár mozgókép is rögzíthető, amelyen már egészen pontosan

meg lehet határozni, hogy valós fenyegetésről van e szó, ez milyen jellegű, milyen

erőt alkalmazzanak ellene, bázison belül milyen óvintézkedéseket tegyenek meg,

stb. Akár az említett célmegjelölő eszköz is segítségére lehet a beavatkozó erőknek.

3: Harmadik lépésként alkalmazható egy pilóta nélküli légijármű elrettentésre,

további adatok szolgáltatására, egy harci pilóta nélküli repülő rendszer (UCAS)

alkalmazásával esetleg rövid időn belül tűzerő is megjeleníthető az adott helyszínen.

Természetesen ezt a lépést végrehajthatja pilóta által vezetett merev- vagy

forgószárnyas légijármű, vagy gyorsreagálású készenléti erő, stb. is, ahogy a

diszponáló parancsnok megfelelőnek ítéli.

4.5. RÉSZÖSSZEGZÉS

A fejezetben a légi bázisok biztonságát, védelmét veszélyeztető, befolyásoló

körülményekről, illetve az ezekre adható válaszokról értekeztem. A biztonságnak és

védelemnek számtalan aspektusa különböztethető meg, illetve vizsgálható,

igyekeztem a legátfogóbb megközelítést megragadni.

175

Ennek érdekében négy alfejezetben tárgyaltam a kérdéskört, melyből az utolsó kettő

egynek tekintendő. Először, mint a haderőkben immár legátfogóbbnak tekinthető

biztonságot növelő, de inkább az operabilitás fenntartását előtérbe helyező

feladatkört, az erők megóvása tevékenység, intézkedés csoportot vizsgáltam. Ennek

nyolc fő eleme különböztethető meg, melyet a következő ábrában (8. ábra)

foglaltam össze.

8. ábra: Az erők megóvása feladatkör elemeinek összefoglaló ábrája331

Az alfejezet második részében a légi bázisokat érintő fenyegetéseket nem háborús,

vagy műveleti környezetben vizsgáltam, a fókusz áthelyeződött a békeidőre hazai

területen, vagy szövetséges állam területén elhelyezett légi bázisokra, illetve

repülőterekre, ezek közül is kiemelten azokra, melyeken megjelennek a légierő

állományán és eszközein kívül polgári vállalatok, polgári utas és teherforgalom, stb.

Ilyen esetben, tehát amikor a légierőn kívül egyéb szereplők is jelen lehetnek adott

légi bázison vagy repülőtéren, az erők megóvása feladatkörön túl egyéb, előző

szemszögből speciális fenyegetések is megjelenhetnek.

Ezen alfejezetben bemutattam az általános légiközlekedés szereplőit, tehát azokat,

amelyek megjelenhetnek a kettős, polgári-katonai felhasználású légi bázisokon,

repülőtereken, valamint ábrázoltam az ebből a jellegből adódó fenyegetéseket.

331 AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection. Brüsszel, NATO NSO, 2015. p.1-1; A-1 – A-

12 alapján saját szerkesztés

176

Kifejtettem a repülőtér védelemmel kapcsolatos megközelítési módokat, majd a

védelem hatékonyabbá tétele érdekében végrehajtható intézkedéseket tekintettem át.

A harmadik és negyedik alfejezetben ismét a műveleti területen folytattam a

vizsgálódást, először a fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek lehetséges

alkalmazási területeit vizsgáltam a felkelők elleni műveletek során. Ennek keretében

fogalommagyarázatba, majd az effajta repülő rendszerek fajtáinak elkülönítésébe

kezdtem, illetve különböző csoportosítási lehetőségeket mutattam be. Ezután

áttekintettem az RPAS/UAS-ok általános alkalmazási lehetőségeit, majd

meghatároztam kifejezetten a COIN során elkülöníthető tevékenységi területeket,

illetve feladattípusokat.

Az utolsó alfejezetben pedig folytatva a fedélzeti személyzet nélküli repülő

rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint további rendszerezés után

bemutattam e terület egy figyelmen kívül hagyott szeletét, a ballonokat. E

rendszerek hasonló architektúrával rendelkeznek, mint a levegőnél nehezebb társaik:

légi jármű résszel, adatkapcsolattal, illetve földi irányító munkaállomással.

Felkutattam a legfontosabb gyártókat, megvizsgáltam a felépítésüket, részletesen

kifejtettem alkalmazhatóságukat, végül vázoltam egy lehetséges megoldását a

bázisok környezetének megfigyelésére és védelmére.

4.6. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK

A A fejezet alapján látható, hogy az erők megóvása tevékenységkörnek széles

tartománya azonosítható be, és a körülményektől, a veszélyeztetettség fokától, és a

fenyegetések irányától függően milyen területekre szükséges, lehetséges figyelmet

fordítani. Elmondható, hogy azokon a légi bázisokon, amelyek szövetséges államok

területén kerülnek kialakításra, e tevékenységi körök töredékét szükséges

megvalósítani, míg műveleti területen jóval magasabb százalékuk alkalmazása

indokolt. Hazai területen a megfelelő tervezést alkalmazva, a fenyegetések

beazonosítása után ugyancsak szükséges kialakítani az erőket megóvó képességeket,

amely hasonlóan a szövetséges állam területére történő településkor, a teljes paletta

egy keskenyebb szegmensének bevezetését fogja indokolni a műveleti területen

alkalmazottakhoz képes. E gondolatmenet természetesen békében realizálható,

177

konfliktus esetében készen kell állnia a légi bázisnak az erőteljesebb ellenálló

képesség megvalósítására.

Találkozhatunk olyan szemléletmóddal, amely fehívja a figyelemet az erők védelme

feladatkör küröli paradoxonra332, ami pedig, hogy az FP célja, hogy megóvjuk az

erőinket a nem kívánt külső behatásoktól, hogy előbbiek végre tudják hajtani a

küldetésüket. Tehát fenyegetésnek tesszük ki az erőink egy részét, hogy a többi

részét minél kisebb fenyegetés érje. Talán a légierő (mint haderőnem, vagy

komponens) az a hadviselő elem, ahol az erők védelme feladatkör leginkább elválik

a fő erőkifejtést végrehajtóktól, ugyanis az FP során az intézkedések leginkább a

bázis védelmét fogják szolgálni, a repülőgépek pedig a feladataikat általában a

bázisuktól jelentős távolságban hajtják végre. Más hadviselési környezetben

(szárazföld, tengerek) azonban a biztosító erők jóval közelebb kerülnek a

konfliktushoz, esetenként feladatvégrehajtásuk helyszíne megegyezhet a fő

erőkifejtés helyszínével.

Amennyiben viszont továbbvisszük ezt a gondolatot, a légierő esetében is

megvalósul az, ahova az előző bekezdés végén kilyukadtam. Adott ugyanis az

úgynevezett összetett légi művelet (Composite Air Operations – COMAO), ahol egy

légi csoportosítást alakítanak ki, a csoport fő célkitűzése meghatározott földi

célpontok pusztítása. Számos légi képesség ötvözete ez, ahol a bombaalkalmazásra

felkészített repülőgépek a fő erőkifejtést végrehajtó elem, az összes többi (légteret

megtisztító, kísérő vadászok óvják a támadástól a csoportosítást, légtér megfigyelő

és irányító repülőgépek a helyzetképet biztosítják, elektronikai harci repülőgépek a

szembenálló erők légtér megfigyelését és légvédelmét bénítják, légi üzemanyag

utántöltő repülőgépek pedig az üzemanyagellátást biztosítják) pedig biztosítja előző

feladat végrehajtását, mintegy kiterjesztett erő megóvó, kiszolgáló képességcsomag.

Ilyen módon továbbgontolva tehát az erők megóvása tevékenységi kört, a légierő

esetében is megvalósulhat ott, ahol a fő erőkifejtés történik.

A légi bázisok védelme nem csupán műveleti környezetben, hanem hazai területen,

békében is kiemelt feladat, továbbá nem kizárólag az aggresszív szándékok ellen

szükséges védekezni, hanem a figyelemtlenségből, tudatlanságból, vagy

332 CLEGG, Mark: Force Protection and Society. In: Defense & Security Analysis, 28/2. 2012. p.132-

133.

178

gondatlanságból megvalósuló veszélyeztetések ellen is, melyek egy légi bázis, vagy

repülőtér esetében komoly hatással bírnak (polgári-katonai közös felhasználást

feltételzve). A haderőn kívül egyéb szereplők megjelenése a repülőtereken jelentős

kockázati tényező növekedéssel jár, amelyekre az üzemeltetőknek jövőbetekintő

megoldásokat kell keresniük.

A fejezetben leírtakból továbbá látható, hogy a személyzet nélküli repülő rendszerek

alkalmazása nagymértékben támogatja, elősegítheti a felkelők elleni műveletek

sikerét, a katonai veszteségek csökkentését, a polgári áldozatszedés kizárását.

Ugyanakkor fent áll az operátorok részéről az úgynevezett „Playstation mentalitás”

(a RPAS pilótája a fizikai és pszichés távolság okán úgy érezheti, mintha egy

videojátékkal játszana) kialakulása, ami veszélyezteti az objektív döntést.333 A

kezelő hamarabb hozhat alkalmazási döntést, mint a ténylegesen jelenlévő

parancsnok.

Elmondható, hogy a COIN műveletek során a RPAS/UAS-ok feladatkörei három

csoportra osztható: támadás-célmegjelölés (direkt ráhatással a szembenálló félre),

érzékelés (indirekt támogatás) és egyéb feladatok. A pilóta nélküli repülő gépek

alkalmazása javasolt a menetek végrehajtása során olyan módon, hogy a menetet,

menetoszlopot kísérje RPAS (akár felfegyverzett) és a kezelő a menet végrehajtó

állományában legyen.

Napjainkban egyre inkább a költséghatékony katonai műveletek kerülnek előtérbe, a

hatásalapú műveletek végrehajtása és kialakítása, a hálózat alapú tervezéssel a siker

egyik biztosítéka. Amennyiben ehhez hozzáadjuk a XXI. század technológiáját,

illetve technikai eszközeit a siker elérésének esélye nagymértékben megnövekszik.

Ennek egyik eleme a fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek képességeinek

minél sokoldalúbban történő felhasználása.

RPAS alkalmazása már szakasz, illetve különleges erők esetében tűzcsoport szinten

érdemes tervezni. E rendszerek feladata az adatszolgáltatás mellet az esetleges

híradástechnikai eszközök blokkolása lehet, így biztosítva, hogy a célszemély

elfogása esetén nincs lehetősége a segítséghívásra. A feladatuk alapszinten e kiemelt

333 COLE, Chris; DOBBING, Mary; HAILWOOD Amy: Convenient Killing - Armed Drones and the

‘Playstation’ Mentality. Oxford, The Fellowship of Reconciliation, 2010. p.4.

179

célpontok (személyek, eszközök) megsemmisítése, ugyanakkor fel kell készülni

arra, hogy a felkelők is alkalmaznak RPAS/UAS-okat. Különösen várható ez

stacioner objektumok (vezetési pontok, kormányzati épültetek, kiképző bázisok,

informatikai központok, ipari létesítmények) ellen. Ezért a modern XXI. századi

felkelők elleni műveletekben nem szabad megfeledkezni ezen eszközök elleni

védelemről sem, a katonai és politikai vezetők védelme pedig kiemelt feladat kell,

hogy legyen a felkelők elleni tevékenység során.

Nem vitatom, hogy felderítés és hírszerzés terén a nagy, vagy akár kis repülési

hatósugárral rendelkező UAV-k előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a

ballonok, azonban az utóbbiak egy meghatározott terület megfigyelésére sokkal

alkalmasabbak, ugyanis ebben a feladatban a folyamatos jelenlét, folyamatos

információbiztosítás az elsődleges. Váltással az UAV-k esetében is megoldható a

feladat, de a kérdés, hogy milyen áron. Roppant magas költséget jelentene az ilyen

típusú légijárművek folyamatos levegőben tartása. Ezzel szemben a ballonok mintha

erre a feladatra „születtek” volna. A kezdeti légijárműveket hozzávetőleg két

évszázaddal ezelőtt – amik szintén levegőnél könnyebb konstrukciók voltak –

ugyanilyen feladatrendszerrel alkalmazták, mint manapság teszik. A jóval fejlettebb

anyagoknak és technikai berendezéseknek köszönhetően a rendszer képességei mára

megtöbbszöröződtek. A ballonok használatának újra felfedezése abban is

megnyilvánul – böngészve a gyártók honlapját és a videó-megosztók releváns

felvételeit – hogy a ballonokat tervezik alkalmazni óriáskapacitású légi teherszállító

eszközökként, melyek külső függesztményként is hordozhatják szállítmányukat,

illetve a felderítő képesség megjelenítését még nagyobb magasságba (akár

sztratoszférába) emeléssel, egyfajta alacsony szintű műholdként.

A ballonok jelenléte egy műveleti területen továbbá olyan pszichológiai hatást is

kifejt, amelyek különösen hasznára válnak a béketámogató (és bármilyen más)

műveleteknek. Demonstrálja, hogy jelen vagyunk, és mindenen rajta tartjuk a

szemünket. Nem felejtheti el az ellenség és a szimpatizánsaik, hogy bármilyen

támadással, merénylettel készüljenek, azt jó eséllyel még időben fel tudjuk deríteni,

és beavatkozunk. A ballonok repülési magasságágából adódóan ugyanis a tájon vagy

városon végigtekintve mindig a látótér részei.

180

Egy ilyen megfigyelőképesség felállítása a Magyar Honvédségben úgy gondolom,

hogy nagy figyelmet és elismerést kelthetne. A kutatásaim során kiderült, hogy az

elején tart még a ballonrendszerek alkalmazása, azonban egyre több ország irányítja

tekintetét rájuk. A bekerülési költség sem túl magas, az üzemeltetésé még

alacsonyabb, és humán erőforrás szempontjából sem igényel sokat, egy rendszer

(mérettől függően) 4-8 emberrel üzemeltethető.

181

5. A LÉGI BÁZISOK HARCI KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓI

5.1. A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS

A befogadó nemzeti támogatás334 jelentős hatással van a fegyveres erők

tevékenységére. Ez a fajta támogatás szövetségesek között valósulhat meg,

fegyveres erők küldése, valamint fogadása során. A feltételekről szóló

megállapodásokat jóval a csapatok áttelepítése előtt szükséges megkötni, amely

megállapodásban a küldő nemzet335 igényei találhatóak, valamint a befogadó

nemzet336 erőforrásai, esetleges hiányai is szerepelnek.337 A nagyobb befogadó

nemzeti támogatás segítségével a küldő ország „lábnyoma” (a telepített erők mérete)

jóval kisebb lesz adott államban, ami sok esetben előnyös, ugyanis jellemzően

például a lakosság nehezen tolerálja a nagyméretű idegen katonai jelenlétet (pl.

Amerika és Japán esete, ahol a japán lakosság demonstrált az óriási méretű amerikai

jelenlét ellen, kifejezetten, amikor atrocitások is történtek az amerikaiak részéről a

japánok irányában338).

A befogadó nemzeti támogatás nem más, mint a polgári és katonai eszközök által

biztosított segítségnyújtás békében, krízishelyzetben, vagy konfliktus során egy

befogadó nemzet által, annak szövetségesei részére, mely előbbi csapatait elhelyezik

utóbbi területén, feladatot hajtanak ott végre, vagy áthaladnak az adott területen.339

E támogatási forma egyáltalán nem újdonság Magyarország számára, mind a

befogadó nemzeti, mind küldő nemzeti szerepben volt már része hazánknak.

Amennyiben csupán a légierő vonatkozásánál maradunk, befogadó nemzeti

támogatást nyújtunk 2009 óta MH Pápa Bázisrepülőtéren a Nehéz Légiszállító

Ezrednek, mely keretében a résztvevő 12 állam Stratégiai Légiszállítási Képessége

valósul meg, három darab C-17 Globemaster III típusú repülőgép üzemeltetése

334 Host Nation Support – HNS 335 Sending Nation – SN 336 Host Nation – HN 337 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.1-1. 338 DRAEGER, Jeffrey J.: Overseas Military Bases: Understanding Host Nation Support.

Biblioscholar, 2012. p.6. 339 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.LEX-4.

182

által.340 Továbbá küldő nemzetként a balti államok légtérvédelmében vállalt

feladatok végrehajtásakor (2015 szeptemberétől) JAS-39 Gripen típusú

repülőgépekkel települt a litvániai Siaulia légi bázisra.341

5.1.1. FELELŐSSÉGI TERÜLETEK

5.1.1.1. A KÜLDŐ NEMZET FELELŐSSÉGE:342

A befogadó nemzet mihamarabbi tájékoztatása a kijelölt kapcsolattartókról,

akik részt vesznek a Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodás (En.: Host

Nation Support Agreement – HNSA) elkészítésében;

Az egyetértési-, vagy technikai megállapodás áttekintése, amint azzal a

csoportosítás parancsnoka elkészül, illetve az észrevételek megtétele;

Képviselők kijelölése és biztosítása a befogadó nemzeti támogatást irányító

bizottságba (En.: Joint Host Nation Support Steering Committee –JHNSSC);

A befogadó nemzet értesítése az anyagi és szolgáltatásbeli biztosítási

igényekről;

A csoportosítás parancsnokának informálása a befogadó nemzeti

támogatással kapcsolatos tárgyalások állapotáról, a várható támogatás

mibenlétéről;

A csoportosítás parancsnokának tájékoztatása a további felekkel történő

tárgyalásokról, bármiről, ami hatással lehet a befogadó nemzeti támogatásra,

illetve a csoportosításra;

Tárgyalások folytatása és megállapodás a megtérítendő javakról és

szolgáltatásokról.

340 The Strategic Airlift Capability (SAC)

(https://www.sacprogram.org/en/Pages/The%20Strategic%20Airlift%20Capability.aspx; letöltve:

2018.05.29.) 341 Honvédelmi Minisztérium – Sikerrel zárult a Magyar Honvédség baltikumi légtérrendészeti

missziója. (http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/sikerrel-zarult-a-magyar-

honvedseg-baltikumi-legterrendeszeti-misszioja; letöltve: 2018.05.29.) 342 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.2-3 – 2-4.

183

5.1.1.2. A BEFOGADÓ NEMZET FELELŐSSÉGE:343

A csoportosítás parancsnok befogadó nemzeti támogatási igényének

tanulmányozása és az arra történő reagálás, pozitív válasz esetében ezzel

együtt a befogadó nemzeti támogatás tervezőfolyamatának megkezdése;

A Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodásban foglaltaknak megfelelően

a vállalások biztosítása a lehető legteljesebb mértékben:

Ellátás biztosítása abban az esetben is, amikor a katonai műveletek vagy

gyakorlatok megkezdésekor még nem áll rendelkezésre kidolgozott és a felek

által elfogadott egyetértési megállapodás,

Meggyőződés az egyetértési megállapodás hatályba lépéséről;

A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának mihamarabbi

tájékoztatása a kijelölt kapcsolattartókról, akik részt vesznek a Befogadó

Nemzeti Támogatás Megállapodás elkészítésében;

A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának tájékoztatása

az igényeik teljesíthetőségéről. A befogadó nemzeti támogatás mibenlétéről

az alábbiak szerint szükséges információt biztosítani:

Tájékoztatás az átcsoportosított erők és eszközök elhelyezésének

lehetőségeiről,

A légi bázis(ok) képességeiről, tulajdonságairól, állapotukról,

Egyéb támogatást megvalósító témakörökről, mint az utánpótlás, a

karbantartó eszközök, az egészségügyi támogatás, szállítóeszközök, egyéb

létesítmények (pl. szálláshelyek, konyha, étterem), vagy az erők megóvása

képességek elemei elhelyezésének lehetőségeiről,

Közlekedési, mobilizációs lehetőségekről;

A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának tájékoztatása

az esetleges támogatásbeli képességek megváltozásáról;

A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának tájékoztatása

bármely tényezőről, amely hatással lehet a Befogadó Nemzeti Támogatás

Megállapodás kialakítására, vagy az foglaltakra;

343 U.o. p.2-4 – 2-6.

184

A maximális lehetőség biztosítása a katonai és polgári hatóságok közötti

egyeztetésre és együttműködésre annak érdekében, hogy a korlátozottan

rendelkezésre álló erőforrások felhasználása a leghatékonyabban történjen;

A befogadó nemzeti támogatást irányító bizottság megalakítása és vezetése a

csoportosítás parancsnokával együttesen;

Prospektus összeállítása a támogatási tételek (szolgáltatások és javak)

díjszabásáról, ennek átadása a küldő fél részére;

A befogadó nemzeti támogatás erőforrásai fölötti rendelkezés megtartása,

illetve annak meghatározása, hogy ezen erőforrások feletti diszponálás mely

hányadát engedik át kizárólagosan a küldő nemzet részére;

ABV védelemben történő támogatás (pl. feladatról visszatérő repülőgépek,

felszerelés, vagy személyzet káros anyagoktól történő mentesítése).

5.1.2. AZ EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS344 TARTALMA:345

Meghatározások;

A MOU célja;

Hatály és általános megállapodások;

Kapcsolódó dokumentumok;

Az együttműködő felekre vonatkozó felelősségi területek;

A költségek tervezete;

Jogi szempontok;

Az erők megóvására vonatkozó rendelkezések;

Az információ biztonságára és közzétételére vonatkozó szabályozás;

A támogatási tevékenységének kezdetének, időtartamának és

beszüntetésének meghatározása;

Módosítások és értelmezési rendelkezések.

344 Memeorandum of Understanding – MOU 345 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.3-2 – 3-3.

185

5.2. A LÉGI BÁZISOK REPÜLŐ CSAPATOKAT TÁMOGATÓ KÉPESSÉGEI346

Avagy a légi bázis képességei a biztonságos és rendszeres légiközlekedés

megvalósítása érdekében. A következőkben a bevezetésben megemlítésre került légi

bázis harci kiszolgáló támogató funkciói lesznek felsorolva és röviden kifejtve,

amely funkciók a repülőtér repülőgépeket üzemben tartó képességeit képezik,

továbbá támogatják a légi műveletek végrehajtását technikai, technológiai

szempontból.

5.2.1. JAVÍTÁS ÉS KARBANTARTÁS

A repülőgépek általános javítása és karbantartása egy átcsoportosítás során

(amennyiben országhatárokon túli, vagy többnemzeti feladatvégrehajtásról

beszélünk) fontos, hogy nemzeti hatáskörben maradjon a repülőgép

légialkalmassági, repülésbiztonsági szempontjából, vagy a földi támogató elemek

kompatibilitási hiányának, esetleg a cserealkatrészek egyediségének okán.

Többnyire a nemzet felel továbbá más képességeinek a karbantartásáért is, mint

például a földi légvédelmi képesség, vagy egyéb létesítményeivel kapcsolatban.

Amennyiben lehetséges, a munkaállomások és raktározás számára kialakított

létesítményeket a befogadó nemzet biztosítja, azonban a küldő nemzetnek is fel kell

készülnie olyan lehetőségekre, amikor ezen erőforrások nem állnak rendelkezésre, és

önmagának szükséges akár telepíthető hangárakat, lefedéseket, vagy tárolásra

alklamas konténereket felállítania. A küldő nemzetnek lehet szükséges továbbá

műhelyeket biztosítani az avionika, vagy a hajtóművek karbantartásához, valamint a

megfelelő utánpótlási-ellátási láncot megszervezni, felállítani és működtetni.

Az egyforma légi járműveket üzemeltető nemzetek továbbá (többnemzeti

környezetben) megállapodásokat köthetnek az együttműködésre, kölcsönös

segítségnyújtásra, esetleg a karbantartási munkálatokban való összefogásra.

5.2.2. A LÉGI JÁRMŰVEK HARCOKBAN KELETKEZETT SÉRÜLÉSEINEK

JAVÍTÁSA347

Amíg a múltban a repülőgépek harcokban keletkezett sérüléseinek javítása egy

központi üzemeltetési kérdés volt a napi repülőfeladatok számának növelése

346 ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures. Brüsszel, NATO NSA, 2002. p.5-1 – 5-12. 347 Aircraft Battle Damage Repair – ABDR

186

érdekében, a jövő esetleges intenzív konfliktusaiban a sűrű légi műveletek során,

valamint a kifinomult légvédelmi rendszerek alkalmazása mellett valószínűsíthető,

hogy nem csupán sérüléseket szenvednek a repülőgépek ami után képesek

visszatérni a légibázisra és landolni, hanem véglegesen elveszítjük azokat. Azonban

alacsony intenzitású konfliktusokban és olyan szembenálló féllel történő harc

esetében, amelynek nem áll rendelkezésére hatékony légvédelem, a repülőgépek

harcokban keletkezett sérüléseinek javítása továbbra is fontos képesség marad.

Ahogy az előző pontban említésre került, elsősorban a küldő nemzetnek szükséges

biztosítania az ellátási lánc megfelelőségét, ezáltal a gördülékeny alkatrész-,

javítófelszerelés- és egyéb szükséges anyagok ellátását a javítások végrehajtásához.

A megosztott javítási képesség, szintén, mint az előző pontban kifejtésre került,

tovább javíthatja az üzemeltetési hatékonyságot.

5.2.3. LÉGI JÁRMŰVEK KERESZT-KISZOLGÁLÁSA348

A A légi járművek kereszt-kiszolgálása, ami alatt a harcászati légijárművek fő

műveleti bázisokon történő helyreállítását és üzemeltetését értjük, ugyancsak egy

fontos eleme a repülőtechnika elérhető napi feladatvégrehajtás kapacitásnövelése és

rugalmassága szempontjából. A légi járművek kereszt-kiszolgálása olyan feladatokat

is magában foglal, mint repülések utáni helyzetértékelés, újbóli feladatszabás és

feladat-tervezés. E képesség javítja továbbá a légierő rugalmasságát és

mobilizálhatóságát, valamint biztosítja a parancsnok számára, hogy időben legyen

képes reagálni a krízis növekvő intenzitására. A lényege ennek a képességnek, hogy

az „anyabázistól” eltérő helyszínről is biztosított legyen a légi járművek

alkalmazhatósága, a légi járművek akár más nemzetek általi felkészítése után. A légi

járművek kereszt-kiszolgálásának két szintjét különböztethetjük meg, amelyek

lehetővé teszik a újbóli alkalmazhatóságukat, az újabb feladattervezést

ugyanazokkal a légi járművekkel:

Az alacsonyabb szintű kereszt-kiszolgálás lehetővé teszi a légi járművek

alkalmazását adott fegyver-kiosztás megváltoztatása nélkül. Az ellátás

magában foglalja a fegyverendszererek biztonsági elemeinek felhelyezését

vagy eltávolítását, az üzemanyag utántöltését, a szükséges folyadékok és

gázok pótlását, az esetleges fékezőernyők kezelését, továbbá a

348 Aircraft Cross Servicing – ACS

187

hajtóműindításhoz és földi kiszolgáláshoz szükséges felszerelések

biztosítását;

A kiegészített kereszt-kiszolgálás az előzőeken túl tartalmazza a fegyver-

kiosztás megváltoztatásának lehetőségét, a fegyverek pótlását, az

információgyűjtő eszközökbe szükséges adatrögzítők cseréjét, valamint az

infracsapdák és dipolkötegek pótlását is.

A kereszt-kiszolgálást igénybevevő fél műveleteinek tervezésekor szükséges

tisztáznia a szolgáltatást biztosító bázis képességeit, és a megfelelő koordinációt

végrehajtania. E szolgáltatások igény szerinti elérhetőségét a csoportosítás légi

komponensének parancsnoka szervezi meg. A légi járművek kereszt-kiszolgálás

képességének kialakítása bonyolult feladat, és számos gyakorlat végrehajtásával

alakítható csak ki a megfelelő együttműködés.

5.2.4. ÚTVONALAKON ELHELYEZETT BÁZISOK

Az útvonalakon elhelyezett bázisok nem mások, mint stratégiai (hadászati)

fontosságú földrajzi helyszíneken létesített légi bázisok fegyver utánpótlással, földi

kiszolgálási elemekkel, valamint a készültségi repülőgépek kiszolgálására alkalmas

eszközökkel és állóhelyekkel, figyelembe véve, hogy a légi üzemanyag utántöltés

nem, vagy csupán korlátozottan vehető igénybe. A NATO légierőre vonatkozó

logisztikai doktrínája alapján egy ERB-nek 4 óránként 4 légi jármű fogadására és

indítására kell képesnek lennie. Továbbá biztosítottnak kell lennie ERB alkalmazása

során is a kitérő repülőtér elérhetőségének azokban az esetekben, amikor az időjárási

körülmények, légi jármű meghibásodások, nem elégséges légi jármű fedélzeti

üzemanyag mennyiség, nem elérhető légiforgalom irányítás, a felszállópályában

keletkezett károk, vagy egyéb rendellenesség ezt indokolja, és ezek okán az

elsődleges ERB nem képes megfelelően üzemelni. Előbbi esetekben kitérő ERB

alklamazása indokolt.

5.2.5. FELSZERELÉS ÉS ANYAGI JAVAK KEZELÉSE

A felszerelések és anyagi javak különböző kezelési megoldásainak kompatibilitása

nagy jelentősséggel bír, mivel e felszerelések és anyagok nagy része jellemzően

felszíni szállítóeszközök segítségével érkezik. Az anyagok kezelése során különösen

fontos néhány olyan aspektus, mint a konténerezés, az azonosítás és a nyomon

188

követés az át- és visszacsoportosítás lerövidítése, gördülékennyebbé tétele

érdekében.

5.2.5.1. KONTÉNEREZÉS

A NATO ALP-4.3 Légierő Logisztikai Doktrínája még a korábban hatályos, ma már

visszavont 2926 NATO STANAG-ra hivatkozik, amelyik a 20 láb hosszúságú ISO

konténerek használatát határozza meg, mint közös platformot. E törekvés az

egységesítési egyezmény kivonását követően nem változott meg, a 2015-ben kiadott

és Magyarország által elfogadott349 Stanag 2828-hoz tartozó APP-22 (Military

Pallets, Packages and Containers – Katonai egységrakományképzés) megjelöli az

ISO 668 és 1161 szabványok szeinti konténerek preferált használatát, illetve

lehetővé teszi az ezektől eltérő konténerek igénybevételét is, néhány alapfeltételt

meghatározva ezek vonatkozásában. Meghatározza továbbá az úgynevezett

összhaderőnemi moduláris inter-modális konténer (Joint Modular Intermodal

Containers – JMIC)350 bevezetését és dimenzióit, amelyből 16 darabnak kell elférnie

egy 20 láb hosszúságú standard ISO konténerben.

5.2.5.2. A FELSZERELÉSEK ÉS ANYAGOK AZONOSÍTÁSA

Bármelyik szállítási módot is alkalmazza a küldő nemzet, az egységrakományokat, a

felszerelést, vagy a eszközöket a megfelelő módon szükséges jelölni az

azonosíthatóság érdekében, továbbá ahol ez releváns, a veszélyes anyagokat a

nemzetközileg elfogadott egyezményes jelölésekkel is szükséges ellátni. A NATO

Légierő Logisztikai Doktrínája a 4329-es STANAG-et és a hozzá tartozó

kézikönyvet351 jelöli meg, mint az azonosításhoz szükséges közös platformot.

5.2.5.3. ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK

Banális mivoltához képest az anyagmozgató eszközök kompatibilitásának

jelentősége a nemzet által használt konténerekkel és raklapokkal meghatározó,

valamint fel kell készülni többnemzeti környezetben a más nemzetek által használt

egységrakományképző eszközökhöz való megfelelőségre. Leghatékonyabb módja a

gördülékeny feladatvégrehajtásnak, amennyiben erről az aspektusról is előre

egyeztetnek adott esetben.

349 A Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkárának 13/2017. (HK

6.) HM VGHÁT szakutasítása NATO egységesítési egyezmények nemzeti elfogadásáról. 5. pont 350 APP-22 Military Pallets, Packages and Containers. Brüsszel, NATO NSO, 2015. p.3-1 – 3-3. 351 AAP-44(A) NATO Standard Bar Code Handbook. Brüsszel, NATO NSA, 2010.

189

5.2.6. TELEPÍTHETŐ KÉPESSÉGEK

A telepíthető képességek magukban foglalják a logisztikai támogató csoportokat; a

repülőtér karbantartó csopotot; a felszerelés, technikai eszközök és a személyi

állomány elhelyezését; az étkeztetést; valamint egyéb, az életkörülményeket

biztosító funkciókat. Olyan esetekben alkalmazhatóak ezek a képességek,

amennyiben egy MOB- ról további áttelepítések történnek példáule egy ERB-re,

ahol e funkciók csak részben, vagy nem találhatóak meg. Részleteiben ezek a

következők:

5.2.6.1. HARCÁSZATI ÜZEMANYAGTÖLTŐ BERENDEZÉS352

A légi készenléti erők támogatására telepített képesség olyan esetekre, amikor adott

bázison a szükséges mennyiségű üzemanyag nem elérhető, vagy a rendelkezésre álló

mennyiség ellenséges vagy szabotázs tevékenység miatt lecsökken. Továbbá

elképzelhető, hogy a repülőfeladatok száma meghaladja a bázis

kiszolgálóképességét, ilyen esetekben a küldő nemzetnek kell a megfelelő

kiegészítés szükségességét előre látnia és fedezni az igényeket.

5.2.6.2. VÉSZHELYZETI-ÜZEMANYAG TÁROLÁS

Habár nem lehet minden méretű igényre felkészülni üzemanyagtárolás

szempontjából, szükséges lehet átmeneti nagymértékű igényekre, vagy az általános

készletben okozott károkra felkészülve további üzemanyagtartalékot képezni. A

vészhelyzeti üzemanyagtár magában foglalja a légi járműveknek szükséges

üzemanyagtároló tartályt; lezárható, hordózott üzemanyagot a felszíni járműveknek;

szivattyúkat; mérőeszközöket; összekötő elemeket és tömlőket, amelyek az

üzemanyagtöltéshez, -fogadáshoz, vagy -átadáshoz szükségesek.

5.2.6.3. TELEPÍTHETŐ MÉRNÖKI TÁMOGATÁS

E képesség többek között a csapatok telepítése során szükséges építkezések

kivitelezését hivatott véghezvinni, valamint a jeletős helyreállító munkálatokat, mint

a bombázások utáni károk helyreállítása a nélkülözhetetlen létesítményekben, úgy,

mint a navigációs berendezések, légi jármű üzembentartó létesítmények, áram- és

vízellátás, vagy akár a vezetési- és irányítási rendszerek. A károk kijavításáig

352 Tactical Fuel Handling Equipment – TFHE

190

könnyűszerkezetű lefedéseket, gyorsan telepíthető navigációs berendezéseket

alkalmazhatnak, vagy egyéb problémák áthidalására egyéb megoldásokat.

5.2.6.4. TELEPÍTHETŐ TŰZOLTÓ ÉS BALESETI CSOPORT

A legcélszerűbb a befogadó nemzeti támogatás keretében kérni ezt a képességet,

azonban a küldő nemzet is létrehozhatja az áttelepítéskor. A csekélyebb szállítási

terhek végett azonban érdemes tehát a befogadó nemezettől igénybe venni a tűzoltó

gépjárműveket, darukat, mentőautókat, vagy egyéb szükséges eszközt, esetleg az

üzemeltető és szolgálatot ellátó személyi állományt is. Krízis esetén meglehet, hogy

csupán ilyen formában biztosítható időben a feladatok megkezdéséhez szükséges

megfelelő tűzoltó kategória adott repülőtéren.

5.2.6.5. ÉTKEZTETÉS

A küldő nemzetnek képesnek kell lennie mobil konyhákat és étkezési lehetőségek

felállítania csapatai számára. Amennyiben azonban egy légi bázison több nemzet is

települ, úgy egyikük magára vállalhatja a vezető nemzet (Lead Nation – LN)

szerepét, és a megállpodásoknak megfelelően biztosíthatja az étkeztetést a többi

jelenlevő számára.

5.2.6.6. LÉGI JÁRMŰ ÜZEMELTETÉSI TÁMOGATÁS

A küldő nemzet biztosíthatja továbbá telepíthető légi jármű üzemeltetési, vagy

avionikai munkaállomásokat, próbahelyeket a szükséges kisebb javítások, vagy

karbantartások végrehajtásához.

5.2.6.7. TELEPÍTHETŐ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK

A küldő nemzetnek fel kell mérnie a különböző harcászati kommunikációs

csatornák felállításának a szükségességét úgy, mint telepíthető műholdas kapcsolat,

radarok, harcászati légi navigációs berendezés (Tactical Air Navigation – TACAN),

vagy egyéb, a légiforgalom irányításhoz szükséges berendezés.

5.2.6.8. FEGYVERZET

Amennyiben a befogadó nemzeti támogatás keretében a megfelelő szakértelem nem

biztosított, úgy a küldő nemzetnek szükséges a fegyvertároló helyek kialakításához,

illetve a felfegyverzett repülőgépek állóhelyeinek kialakításához szükséges

szakembereket biztosítania. Közvetlen kapcsolatot szükséges fenntartani a befogadó

nemzet valamennyi fegyverzeti anyagokkal kapcsolatos szereplőjével, és folyamatos

191

egyeztetést kell végrehajtani a fegyverzeti anyagokkal (akár infracsapdák pótlása

esetében) kapcsolatos kérdésekben.

5.2.7. LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS

A légierő csapatai csupán annyira tudnak harcképesek lenni, amilyen a logisztikai

ellátórendszerük. A légierő csapatok logisztikai támogatásának összhangban kell

állnia a légierő alaptulajdonságaival353, valamint a támogatásnak maximálisan

biztosítania kell az áttlepített csapatokat hatékony feladatvégrehajtását. Az olyan

alaptulajdonságok, mint a rugalmasság, sebesség, vagy hatótávolság befolyásolják a

logisztikai támogatást, ugyanis figyelembe kell kell venni a fegyverrendszerek, a

légi járművekhez használt különböző fogyó anyagok időnkénti pótlásának, valamint

a légi bázisoknak technológiai összetettségét. A légi járművek az idő során egyre

bonyolultabbá váltak, mely jelenség magával vonta a logisztikai ellátás

összetettségének növekedését, valamint az ellátási láncban jelenlevő anyagok nagy

számát is. Másrészről viszont a technológi fejlődése magával hozta a légi járművek

és alkotóelemeik megbízhatóságának növekedését, ami pedig reduktív hatású az

ellátási lánc bonyolultságára.

Továbbá a szükséges logisztikai támogatás a különböző méretű, vagy intenzitású

konfliktusok esetében szintén változhat. Alacsonyabb szinten és intenzitás mellett

észrevehető és hirtelen növekedés következhet be a szükségketek terén. Nagyméretű

és magas intenzitású konfliktus során az anyagok felhasználása jelentős, és komoly

kihívásokat támaszthat az ellátás területén. Békében pedig a különböző fogyó

anyagok és pótalkatrészek felhasználása átlagosnak, alapszintűnek mondható,

bizonyos esetekben növekedést tapasztalva a felhasználásban (pl. nem megfelelő

készletgazdálkodás miatt alkatrészhiány alakulhat ki; légi baleset vagy

meghibásodás következtében nem várt javításokat szükséges végrehajtani, stb.). A

készletgazdálkodás során figyelembe kell venni a felhasználás ütemét, a feladat

végrehajtások ütemét és fontosságát, a raktárméretet, a beszerzés időszükségletét,

valamint a beszerzés során esetlegesen felépó késés kockázatát, valószínűségét. Az

általános készleteknek biztosítaniuk kell az átmeneti igénynövekedést is.

5.2.8. INFRASTRUKTÚRA

353 AJP-3.3 Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO NSO, 2016. p.1-3.

192

Fő műveleti- vagy kisebb kategóziájó tengerentúli bázisokra történő

átcsoportosítások során elsőként a légtér biztonságát biztosítani képes repülőgépek

fogadására kell felkészüljön a befogadó nemzet, valamint a küldő nemzetnek is az

ehhez szükséges feltételek megteremtésével kell kalkulálnia. A rendelkezésre álló

infrastrukturális elemeket maximális kihasználására kell törekedniük a feleknek, és

csupán az ezeken felüli igényeket javasolt többlet erőforrások biztosításával

kielégíteni.

5.2.8.1. REPÜLŐTÉRI KÁRJAVÍTÁS

A küldő nemzet számára nem praktikus, és nem is elvárható részéről, hogy e

funkciót önmaga erőforrásaiból biztosítsa. A befogadó nemzetnek birtokolnia kell a

megfelelő anyagokat és szeközöket a repülőtérben keletkezett kérok kijavítására,

mint darukat, tolólapokat, teherautókat, egyéb munkagépeket. Ezen eszközök

megléte különösen fontos magas fenygetés esetén.

5.2.8.2. MINIMÁLISAN SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK

A kategóriacsoport nevéből adódóan az a minimális tulajdonsága adott légi

bázisnak, vagy repülőtérnek, amelyan alapvetően áll, vagy megdől az átcsoportosítás

lehetősége Ilyen minimumok a felszállópálya megfelelő hossza, ennek megfelelő

terhelhetősége, légi jármű állóhelyek elégséges száma, üzemanyag- és

fegyverzettárolási lehetőség, az alapvető összeköttetés megléte (közút, vasút, vízi

útvonalak, amelyekre ezekből feltétlenül szükség van), stb.

5.2.8.3. ALAPVETŐ MŰVELETTÁMOGATÓ LÉTESÍTMÉNYEK

E létesítmények a légi műveletek sikeréhez közvetlenül vagy közvetetten

hozzájárulnak a vezetési és irányítási funkciók biztosításával. Alapvető

művelettámogató létesítmény elsősorban a repülőezred harcálláspont,354 vagy a

repülőszázad harcálláspont,355 továbbá amely elemek ezek működését lehetővé

teszik, a tartalék árramforrások, szellőztető-, biztonsági rendszerek, rendszergazdai

támogatás, stb.

354 Wing Operations Centre – WOC 355 Squadron Operations Centre – SQOC

193

5.3. RÉSZÖSSZEGZÉS

Az első alfejezetben részletezésre kerültek a küldő nemzet, valamint a befogadó

nemzet felelősségi területei, továbbá az együttműködő felek között felállított

egyetértési megállapodás tartalma. Az egyetértési megállapodás csupán az első lépés

a dokumentumok kidolgozásában, a Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodás

ettől már részletesebb dokumentum, illetve ezeken túlmenően a támogatás

biztosításának egyéb részletei az együttműködés későbbi szakaszaiban kerülhetnek

tisztázásra.

A befogadó nemzeti támogatás nyújtása, vagy a küldő nemzeti szerep egyáltalán

nem újdonság Magyarország számára, mindkét szerepkörben volt már része

hazánknak. Valamennyi, a légi bázisok repülő csapatokat támogató képessége pedig

olyan támogató, feladat végrehajtást lehetővé tevő fuknciók összessége, amelyek

hiányában a légierő műveleteinek kivitelezése aligha elképzelhető.

A második alfejezetben igyekeztem a légi bázisok harci kiszolgáló támogatását

minél alaposabban részletezni, kifejtettem a légi bázisok repülő csapatokat támogató

képességeit. A témakifejtés általánosan foglamazza meg az előbbieket, bemutatva a

keretrendszert, amely által a légi bázisok megfelelő támogatást képesek nyújtani,

biztosítják a rendszeres és biztonságos légiközlekedés megvalósíthatóságát, valamint

bemutatásra kerül, hogy átcsoportosítás esetén a küldő és a befogadó nemzetek

milyen megfontolások alapján tervezhetik a megfelelő körülmények létrehozását a

hatékony feladat végrehajtás lehetővé tétele érdekében. Az egyszerűbb

áttekinthetőség érdekében az összetett tevékenységi kör átláthatóságát saját

szerkesztésű ábra (9. ábra) könnyíti meg.

194

9. ábra: A repülőterek (légi bázisok) repülő csapatokat támogató képesség elemeinek

összefoglaló sematikus ábrája356

5.4. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK

A befogadó nemzeti támogatás igénybevétele elősegítheti, sok esetben alapfeltétele

a katonai műveletek hatékony megvalósításának, és általában hozzájárul az

egyszerűbb, letisztultabb működéséhez egy katonai (légierő) csoportosításnak. Az

egyszerűsödés abban az esetben jöhet létre, amennyiben egy területen

megvalósítandó tevékenység támogatására a befogadó fél képes és hajlandó

(megvannak hozzá az igényelt erőforrásai, és ezt nélkülözni tudja), illetve

amennyiben a küldő fél ezek igénybevételére szintén képes és hajlandó

(kompenzálni tudja a támogatás ellenértékét, valamint elfogadja a megszabott

díjakat és a támogatás formája megfelel számára).

A fejezetben bemutatottakból látható, hogy a légi bázisok, repülőterek repülő

csapatokat támogató képességei milyen szerteágazó képességcsomagot foglalnak

magukban, ugyanakkor jelentős kihívást is rejtenek anyagi ráfordítás, szervezés és

esetleg a hiányzó elemek esetében ezek létrehozásakor. Ide tartozik tehát a légi

járművek általános javításának és karbantartásának képessége; a légi járművek

harcokban keletkezett sérüléseinek javítása; a légi járművek kereszt-kiszolgálása; az

útvonalakon (stratégiailag jelentős földrajzi lokációkon) elhelyezett bázisok

356 ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures. Brüsszel, NATO NSA, 2002. p.5-1 – 5-12

alapján saját szerkesztés

195

kialakítása és fenntartása; a felszerelés és anyagi javak kezelése és mozgatása;

nagyszámú telepíthető képesség, amelyek fő műveleti bázisról történő további

átcsoportosítások során vehetők igénybe; a logisztikai támogatás; valamint a

megfelelő és legalább minimális szintű infrastruktúra megléte.

196

ÖSSZEGZÉS

ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK

Az első fejezetben megvizsgáltam és a legmarkánsabb jellemzők szerint

rendszereztem a légi bázisok egyik legfontosabb elemét, a fel- és leszállóhely

fajtákat. A fel- és leszállóhely kifejezést helyeztem a hierarchia tetejére, ugyanis a

repülőtér főként a merevszárnyú légiforgalom kiszolgálását hivatott ellátni (jóllehet

a forgószárnyasok egyaránt használják). A kifejezetten helikopterek fogadására

kialakított leszállóhelyeket heliportnak hívjuk.

Öt fő kategóriába rendeztem a leszállóhelyeket, melyek összesen tizennégy fajtát

foglalnak magukban. Ezek a fajták természetesen keveredhetnek, azaz egy

fel/leszállóhely lehet egyszerre: repülőtér, IFR/VFR forgalmat fogadó, nyilvános,

ellenőrzött, és szilárd burkolattal rendelkező. Szándékom, a csoportosítással

támpontot nyújtsak a fő repülőtér fajták között történő egyszerűbb tájékozódásban.

Meghatároztam, hogy melyek azok a fel/leszállóhely fajták, amelyek leginkább

alkalmasak egy katonai műveletbe történő bevonásra. Bemutattam a NATO

fel/leszállóhelyekre vonatkozó szabványainak gyűjteményét, illetve e dokumentum

rendező elveit a témát illetően. Továbbá tisztáztam olyan kategóriákat, amelyek

kifejezetten műveleti körülmények között alkalmazott, a légijárművek fel- és

leszállását, illetve földi kiszolgálását lehetővé tevő helyszínek, azonban azonos

betűszó alatt két különböző fajtát takarnak.

Lexikonok, valamint kifejezéseket és magyarázatokat tartalmazó gyűjtemények

segítségével bemutattam a bázisok meghatározásait, mely fogalom gyakran

támaszpontként található meg a magyar nyelvű szakirodalomban.

A második fejezetben áttekintettem a legjelentősebb légierő teoretikusok

munkásságát, az általuk alkotott alaptételeket, akik nyomán ma el tudjuk különíteni

a légierők négy alapvető szerepkörét: a légi szembenállást, a levegő-felszín

támadásokat, az információszerzés szerepkörét, illetve a légi mobilitási-logisztikai

feladatokat. Tettem mindezt azért, hogy alaposan bemutassam milyen feladatokhoz

197

biztosítanak alapot, kiinduló pontot, illetve támogatást a légi bázisok, sajátos

megközelítésemben: milyen képességekkel rendelkezhetnek a légi bázisok.

A legalapvetőbb gondolatok a két világháború között és a második világháború után

már megszülettek, a repülőcsapatok önálló haderőnemekké váltak, ami biztosította

az önálló feladatrendszer és a hadászati rendeltetés beteljesítését. Később olyan

eszközzé vált a politika kezében, amely képes a globális csapásmérésre,

erőkivetítésre, távoli térségek elérésére. Képes harcászati, hadműveleti és hadászati

hadviselési szinteken feladatot végrehajtani, akár ugyanazon a repülésen belül.

Erejét képes egy helyen egyszerre összpontosítani, vagy növekvő intenzitással

fokozni a nyomást a szembenálló félen. A magasság és sebesség különböző

kombinációit illetve egyéb kisegészítő lehetőségeket kihasználva nagymértékű

rugalmasságra alkalmas. Célpontjait meg tudja közelíteni rejtve, vagy nagy

figyelmet magára vonva, attól függően, hogy önmagát óvva, nagy magasságon,

felhőzetben, vagy afelett, alacsony észlelhetőségi technológiát felhasználva rejtetten

tevékenykedik, esetleg pszichológiai hatásgyakorolásként alacsonyan, nagy

sebességgel, akár a hang sebességének többszörösével repül az ellenséges csapatok

felett. Számos támogató feladat ellátására alkalmas más haderőnemek részére, tűz-

és logisztikai támogatásra egyaránt. Kifinomult szenzorrendszerei segítségével

nagymértékben (esetleg döntően) kiveszi a részét az összhaderőnemi hírszerzés,

megfigyelés és felderítés feladatokból. Az emberi életet óvva, távolról irányított

eszközeivel is képessé vált fontos küldetések végrehajtására.

A kortárs gondolkodóknak már nem volt alkalmuk olyan volumenű alaptételeket

lefektetni, mint Douhetnek, Trenchardnak, Mitchellnek, vagy Slessornak, azonban a

korábbiakat továbbgondolva, finomítva növelni tudták a légierő hadászati

hatékonyságát, és mi sem igazolja jobban eredményüket, minthogy gondolataik ma

szintén visszaköszönnek a légierők alapdoktrínáiból. Amivel továbbá hozzá tudtak

tenni a légi hadviselés-elmélethez, az a célpontkiválasztás (célkezelés)

racionalizálása, és a hatásalapú alkalmazás gondolatának tökéletesítése, valamint az

összhaderőnemi-, sőt az összállami (En.: interagency warfare) erőfeszítésekbe való

légi hadviselési képességek integrálása.

Látható, hogy a Szövetségen belül vezető légierők doktrínái, maga a szövetségi

doktrína, illetve ezekkel összhangban a magyar Légierő Műveleti Doktrína

198

egybecseng, és nagyon hasonló módon értelmezi a légierő, illetve – napjaink

megközelítése szerint – a légi komponens feladatrendszerét, illetve ez által elérhető

célokat.

Megállapítható, hogy jelenleg a légierő feladatkörei négy fő csoportba sorolhatóak.

Ezek a következők: légi szembenállás, mely során a légteret igyekszünk uralmunk

alá vonni. Attól függően, hogy a saját légtérben kívánatos a légi dominancia

fenntartása, vagy a szembenálló fél által birtokolt légtérben próbálják átvenni a

túlsúlyt, megkülönböztethető védelmi, illetve támadó légi szembenállás. Mindkét

esetben az ellenséges légierő hatékonyságát igyekeznek csökkenteni, eszközeit,

rendszereit pusztítani annak érdekében, hogy a saját erőket (nemcsak a légierőt)

megóvják a levegőből érkező támadásoktól, egyfajta védőernyőt emeljünk föléjük.

A következő fő feladatkör az információgyűjtés, konkrétabban a klasszikus hármas

feladatcsoport a hírszerzés, megfigyelés, felderítés. A NATO doktrínában

hozzáteszik még a „hozzájárulás az összhaderőnemi” előtagot, ami kifejezi, hogy

nemcsak a légierő feladata az információgyűjtés, azonban a légierőre jellemző

perspektívából, valamint változatos, sokfajta és hatékony szenzorrendszereiből

fakadóan ideális e feladatkört széleskörűen ellátni. E szerepkör fontosságából

adódóan külön főcsoportként kezelelendő, azonban a magyar doktrína a támogató

feladatokhoz sorolja.

A harmadik fő szerepkör a légi mobilitási, vagy támogató légi műveletek.

Jellemzően logisztikai, ellátó, közvetítő, kiszolgáló feladatok sorolhatóak ide, úgy

mint a légi szállítás, légi tüzelőanyag utántöltés, a légierő működését, feladat

végrehajtását biztosító logisztikai feladatok, légi kutatás-mentés, légi szállítású (akár

különleges műveleti) csapatok tevékenységi körzetükbe szállítása, ejtőernyős dobás,

stb.

Végül a levegő-felszín támadó műveletek, melyen belül hadviselési szintenként,

illetve szárazföldi vagy tengeri csapatok elleni műveleteket különíthetünk el. A

közegek szerinti elkülönítés egyértelmű, azonban a hadviselési szintek szerinti

feladat elkülönítés magyarázatra szorul. Harcászati szinten a közvetlen légi

támogatás említhető, mely során a közvetlen harcérintkezésben levő szárazföldi

csapatoknak biztosított a légi tűztámogatás. Hadműveleti szinten a légi lefogás

199

feladat kerül végrehajtásra, specifikusan kialakított repülőgép kötelékekkel,

melyeket kis fogalomzavart okozva ’egyesített légi műveletek’-ként (Combined Air

Operations – COMAO) említenek. E feladat célja, hogy a szembenálló fél

mélységében olyan célpontokat támadjanak, melyek gátolják a csapatainak

(szervezett) harcba bocsátását, előrevonását, pusztítja készleteit, összeköttetési

lehetőségeit (útvonalak, vasútvonalak, hidak, hírközlési hálózatok, stb). Hadászati

légitámadás keretében pedig a cél a szembenálló fél háborús szándékának

megtörése, olyan hatást kifejtése által, mely nyomán nem lesz képes és/vagy

hajlandó háborút viselni, vagy folytatni azt, azaz egyik fél a másikra tudja

kényszeríteni akaratát. A hangsúly jelen esetben a hatáson van, és nem az okozott

károk mértékén, vagy a felhasznált eszközök mennyiségén esetleg milyenségén,

fajtáján. Ez utóbbi gondolatot a doktrínák is a legtöbb esetben hangsúlyozzák.

A harmadik fejezetben a légi bázisok geostratégiai jellegét vizsgáltam. A

geostratégiai célok elérésének eszközei a feldolgozott irodalmak alapján három nagy

csoportba sorolhatók: politikai/diplomáciai eszközök, gazdasági/pénzügyi

lehetőségek, illetve a haderő alkalmazása, az erőszak eszkalálása. A célok az

értekezés szempontjából irrelevánsak, mégis megemlítek néhányat: lakosság

gyarapítása, erőforrások megszerzése, piac elérhetővé tétele, területbővítés, tengerre

való kijutás, stb. A geopolitikai cél mögött a nemzet, vagy a politikai vezetés

(esetleg nem állami szervezet) igénye vagy érdeke áll, ez tekinthető a

kiindulópontnak. A mozgató legjellemzőbben filozófiai, vagy gazdasági természetű.

Végül pedig az előzőeket körbeveszik egyfajta ideológiával, ami a külvilágnak, de

jellemzően a saját lakosságnak (a támogatás elnyerését remélve) kommunikált jogos

indokként bemutatott nemzeti igény/érdek, geopolitikai cél, valamint ezek

megvalósítását, elérését biztosító megfelelő, helyénvaló eszközök.

A nemzetek között kötött különböző szövetségek is geopolitikai lépések. Köttetnek

ezek a területi vagy állami épség megóvása érdekében (melyben a kölcsönös

védelem a szövetség egyik fő pillére), vagy előnyös kereskedelmi feltételek

biztosítására. Ez egy, a diplomácia segítségével megvalósuló geopolitikai cél. Egy

ilyen esemény kifejezetten barátságos megnyilvánulás egy ország érdekszférájának

bővítésének tekintetében, jellemzően kölcsönösen kedvező feltételekkel, arányos

teherviseléssel a két vagy több érintett számára. Az előző példával ellentétben, a

200

korábban felsorolt (geopolitikai célokat megvalósító) eszközök inkább offenzív

relációban értelmezhetők, jelen dolgozatban viszont ezekből is a hadviselési elemre

koncentrálok, annak is a légi komponensére.

A fejezetben továbbá áttekintettem a katonai bázisok mibenlétét, bemutattam ezek

kialakítását, alkalmazását történelmi viszonylatban. Sorra vettem a tengerentúli

bázisok típusait, melyek különböző szintű, méretű létesítményeket takarnak, továbbá

fontos tulajdonságaikat, kialakításuk mérlegelendő szempontjait is áttekintettem,

előtérbe helyezve a légi bázisok kialakítását érintő kérdéseket. Abból az

alapvetésből kiindulva, hogy a légierő lényegéből adódóan támadó erő, így külhoni

alkalmazása elsődleges és alapvető, bemutattam, hogy a XX-XXI. században

hogyan támogatták a légi bázisok a légierő általi geostratégiai törekvések

megvalósítását, illetve milyen tendencia képzelhető el a jövőben. Rámutattam, hogy

az alkalmazott haditechnika, illetve szervezési logika milyen követelményeket

támaszt a légi bázisokkal szemben, valamint leírtam a különböző haderőnemi

bázisok rövid jellemzését.

A negyedik fejezet fókuszát a légi bázisok biztonságát, védelmét veszélyeztető,

befolyásoló körülményekre, illetve az ezekre adható válaszokra helyeztem. A

biztonságnak és védelemnek számtalan aspektusa különböztethető meg, illetve

vizsgálható, igyekeztem a legátfogóbb megközelítést megragadni.

Ennek érdekében négy alfejezetben tárgyaltam a kérdéskört, melyből az utolsó kettő

szorosan kapcsolódik egymsához. Először, mint a haderőkben immár

legátfogóbbnak tekinthető biztonságot növelő, de inkább az operabilitás fenntartását

előtérbe helyező feladatkört, az erők megóvása tevékenység, intézkedés csoportot

vizsgáltam. Ennek nyolc fő eleme különböztethető meg.

A fejezet második részében a légi bázisokat érintő fenyegetéseket nem háborús,

vagy műveleti környezetben vizsgáltam, a hangsúly áthelyeződött a békeidőben

hazai területen, vagy szövetséges állam területén elhelyezett légi bázisokra, illetve

repülőterekre, ezek közül is kiemelten azokra, melyeken megjelennek a légierő

állományán és eszközein kívül polgári vállalatok, polgári utas és teherforgalom, stb.

201

Ilyen esetben, tehát amikor a légierőn kívül egyéb szereplők is jelen lehetnek adott

légi bázison vagy repülőtéren, az erők megóvása feladatkörön túl egyéb, előző

szemszögből speciális fenyegetések is megjelenhetnek.

Ezen alfejezetben bemutattam az általános légiközlekedés szereplőit, tehát azokat,

amelyek megjelenhetnek a kettős, polgári-katonai felhasználású légi bázisokon,

repülőtereken, valamint ábrázoltam az ebből a jellegből adódó fenyegetéseket.

Kifejtettem a repülőtér védelemmel kapcsolatos megközelítési módokat, majd a

védelem hatékonyabbá tétele érdekében végrehajtható intézkedéseket tekintettem át.

A harmadik és negyedik alfejezetben ismét a műveleti területen folytattam a

vizsgálódást, először a fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek lehetséges

alkalmazási területeit vizsgáltam a felkelések leverése során. Ennek keretében

fogalom magyarázatba, majd az effajta repülő rendszerek fajtáinak elkülönítésébe

kezdtem, illetve különböző csoportosítási lehetőségeket mutattam be. Ezután

áttekintettem az RPAS/UAS-ok általános alkalmazási lehetőségeit, majd

meghatároztam kifejezetten a COIN során elkülöníthető tevékenységi területeket,

illetve feladattípusokat.

Az utolsó alfejezetben pedig folytatva a fedélzeti személyzet nélküli repülő

rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint további rendszerezés után

bemutattam e terület egy figyelmen kívül hagyott szeletét, a ballonokat. E

rendszerek hasonló architektúrával rendelkeznek, mint a levegőnél nehezebb társaik:

légi jármű résszel, adatkapcsolattal, illetve földi irányító munkaállomással.

Felkutattam a legfontosabb gyártókat, megvizsgáltam a felépítésüket, részletesen

kifejtettem alkalmazhatóságukat, végül vázoltam egy lehetséges megoldását a

bázisok környezetének megfigyelésére és védelmére.

Az utolsó fő fejezetben részletezésre kerültek a küldő nemzet, valamint a befogadó

nemzet felelősségi területei, továbbá az együttműködő felek között felállított

egyetértési megállapodás tartalma. Az egyetértési megállapodás csupán az első lépés

a dokumentumok kidolgozásában, a Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodás

ettől már részletesebb dokumentum, illetve ezeken túlmenően a támogatás

biztosításának egyéb részletei az együttműködés későbbi szakaszaiban kerülhetnek

tisztázásra.

202

A befogadó nemzeti támogatás nyújtása, vagy a küldő nemzeti szerep légierő

viszonylatban sem újdonság Magyarország számára, mindkét szerepkörben volt már

része hazánknak. Valamennyi, a légi bázisok repülő csapatokat támogató képessége

pedig olyan támogató, feladat végrehajtást lehetővé tevő fuknciók összessége,

amelyek hiányában a légierő műveleteinek kivitelezése aligha elképzelhető.

A második alfejezetben igyekeztem a légi bázisok harci kiszolgáló támogatását

minél alaposabban részletezni, kifejtettem a légi bázisok repülő csapatokat támogató

képességeit. A témakifejtés általánosan foglamazza meg az előbbieket, bemutatva a

keretrendszert, amely által a légi bázisok megfelelő támogatást képesek nyújtani,

biztosítják a rendszeres és biztonságos légiközlekedés megvalósíthatóságát, valamint

bemutatttam, hogy átcsoportosítás esetén a küldő és a befogadó nemzetek milyen

megfontolások alapján tervezhetik a megfelelő körülmények létrehozását a hatékony

feladat végrehajtás lehetővé tétele érdekében. A légi bázisok fő funkcióit az alábbi

ábrán (10. ábra) összegzem.

10. ábra: A légi bázisok fő funkcióinak, képességeinek sematikus ábrája357

357 A szerző saját szerkesztése

203

A KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEKKEL KAPCSOLATOS HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA

A kutatási célkitűzésekkel kapcsolatos hipotézisek vizsgálata után az alábbi

eredményeket kaptam:

1. Hipotézis: legalább is magyar nyelven nem megtalálható, de idegen nyelven

is csekély a légi bázisok és a légi hadviselés kapcsolatával átfogóan

foglalkozó tudományos értékű munka.

Következtetés: A téma elővizsgálata során felállított hipotézist legalább részben

igazoltam. Meglehet, hogy az összes létező, témába vágó forrás felkutatása szinte

lehetetlen, jelentős számú szakirodalom feldolgozása után megállapítható, hogy ezek

nem tárgyalják a légi bázis fogalmat; tehát összegző, áttekintő tanulmány, doktori

értekezés, vagy más, a témakör méretével arányban levő tudományos vizsgálat

korábban nem készült.

Az irodalomkutatás alatt a tanulmányozott hazai szakirodalmi munkákban,

könyvekben, disszertációkban, folyóiratokban publikált szakcikkekben, szakértői

elemzésekben nem találtam olyan tudományos értékű munkát, mely a légi bázisokat

hadelméleti szempontból részleteiben vizsgálná. Elsőként készítettem a légi bázisok

témakörét átfogóan tárgyaló tudományos értékű munkát.

2. Hipotézis: a légierő doktrínák nem ismerik fel a légi bázisok geostratégiai

jelentőségét, erőkivetítési minőségét, a légi bázisok alapvető determináns

szerepét nem hangsúlyozzák.

Következtetés: A vizsgált (szövetségi és annak vezető nemzetei, illetve a magyar)

légierő doktrínák jellemzően a következő fő fejezetekből állnak: a légierővel

kapcsolatos alapvetések, vezetés és irányítás, fő szervezeti elemek, művelettervezés.

A légierő fő funkcióit, alapvető képességeit általában az alapvetések, vagy külön

fejezet tárgyalja. A légi bázisokat elvétve említik, például a légierő korlátainál, ahol

inkább negatívumként, mint lehetőségként tekintenek rájuk; néhány esetben

találhatók utalások arra, hogy az erők megóvása feladatkör meg kell jelenjen a légi

bázisokon, illetve, hogy a védett terület a bázis kerítésétől még néhány kilométerig

kellene kiterjedjen; a magyar doktrína pedig megemlíti, hogy a légi bázisok

üzemeltetése a Repülőezred/Repülőszázad Harcálláspontok feladatkörébe tartozik.

204

A megvizsgált alapvető légierő doktrínák tartalmából azonban az állapítható meg,

hogy különösebb figyelmet nem fordítanak a légi bázisok szerepének bemutatására.

3. Hipotézis: az országhatárokon túl létesített és részben a hazai területeken

található légi bázisok nem csupán a légi járművek fel- és leszállására

alkalmas helyszínek, hanem fontos geostratégiai hídfőállások, szerteágazó

diplomáciai-, harci-, harci támogató- és harci kiszolgáló funkciókkal

rendelkeznek.

Következtetés: A 3-5. fejezetekben kifejtettem a légi bázisok különböző szempontú

funkcióit, tulajdonságait. Ezek alapján kijelenthető, hogy a légi bázisok biztosítják a

légi járművek fel- és leszállása mellett az érintett légiforgalom mindenoldalú

kiszolgálását, a telepített erők és eszközök védelmét és biztonságát, illetve egy

állam, vagy államok szövetsége számára adott térségben történő katonai erő

megjelenítését, melynek célja lehet: fenyegetések elrettentése adott térségben,

hadviselés, információgyűjtés, helyszín biztosítása gyakorlatokhoz, helyszín

biztosítása áthaladáshoz a térségen, stb. Általában elmondható, hogy az az

országhatárokon túli katonai jelenlét, szűkebben értelmezve légi bázis, amely

államközi szerződések nyomán jön létre, erősíti az államok diplomáciai kapcsolatát,

elősegítheti együttműködésüket más kérdésekben is.

A hazai területen található légi bázisok a diplomáciai funkciót leszámítva hasonló

tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a külhoni megfelelőjük, de talán mégis

egyszerűbb feladatrendszert szolgának ki, békeidőben mindenképpen. Amennyiben

a hétköznapokat vesszük tekintetbe, a következő tevékenységekhez nyújtanak

kiinduló pontot: a légtér szuverenitását óvó repülőgépeknek, a légi kutató-mentő

szolgálatnak, valamint légi szállításoknak (megemlíthető még esetleg a légi

szállítású készenléti erők támogatása, azonban ez nem teknithető a légierő fő

funkcióihoz kötődő feladatnak), továbbá helyszínei a repülő-hajózó kiképzésnek,

valamint a repülőeszközök kiszolgálásával kapcsolatos tevékenységeknek.

Megjegyzendő, hogy a légi kutató-mentő szolgálat szempontjából még hazai

területen is (azaz akár olyan kis területű állam esetében is, mint Magyarország)

lényeges szempont a légi bázis földrajzi helyzete, tehát a kiindulási pont

elhelyezése.

205

4. Hipotézis: Az alkalmazott haditechnikai eszközök, a harceljárás, valamint a

szervezeti struktúra hatással van egy konfliktus megoldásába bevont légi

bázisok területi eloszlására, számára, támogató képességire.

Következtetés: A negyedik fejezetben több történelmi példán keresztül bemuttattam

az alkalmazott légi eszköz típusok, a harceljárás, illetve a szervezeti struktúra hatását

a műveletekbe bevont légi bázis hálózat kialakítására. Ahogy látható volt, a

forgószárnyas repülő technikát a legközelebb célszerű elhelyezni a célterülethez. A

harcászati légi járművek rövidebb hatótávolsága, valamint a hosszabb célpont felett

eltölthető idő okán szükséges ezen erőket közelebb; a nagyfontosságú, vagy

nagyértékű légijárműveket pedig távolabb telepíteni a műveleti területtől

(amennyiben erre adott a lehetőség). Egyes repülőgép kategóriák (pl. hadászati

csapásmérő repülőgépek) akár más kontinensen található légi bázisról is

alkalmazhatók.

A szervezeti megjelenést illetően a légi bázisokon napjainkig a homogén repülő

kötelékek kialakítása az általános kötelék szervezési mód. Összetett repülő-

kötelékek alkalmazásakor a különböző légi jármű kategóriák eltérő légi bázisokról

kiindulva navigációs pontok és begyakorolt eljárások segítségével a levegőben

válnak egy kötelékké. Egyelőre nem bevett gyakorlat összetett légi kötelékek

állandó szervezeti egységbe történő integrálása, mely kialakításnak előnyei szintén

kifejtésre kerültek. Ezáltal válhatnának a légi bázisok önálló harcászati/hadműveleti

elemkké, egyelőre csupán az adott műveletbe bevont légi bázisok összessége,

bonyolult erő-elosztási mártix alapján határozható meg egyes légi komponensek

harci, illetve harctámogató képessége.

5. Hipotézis: a légi bázisoknak nemcsak az elhelyezkedése és az ott települő

erők harci potenciálja meghatározó, hanem egyéb fontos elemekkel is

rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a műveletek hatékony végrehajtását,

valamint szintén fontos funkciókkal bírnak, amelyek előbbiek épségét,

biztonságát, használhatóságát teszik lehetővé.

Következtetés: részben már említésre kerültek a sokszor mindössze „egyéb”

kategóriába sorolt funkciók, képességek. A negyedi és ötödik fejezetekben kifejtett

témakörök bizonyítják, hogy a védelmi és biztonsági területen mennyire szerteágazó

206

aspektusok lefedése szükséges, illetve, hogy a harci kiszolgáló támogatás

viszonylatban igen összett tulajdonságokkal bírnak a légi bázisok. Előbbi biztosítja a

légi bázison tartózkodó erők és eszközök épségét és részben hadra foghatóságukat,

utóbbi a repülőfeladatok, ezzel együtt a műveletvégrehajtás alapfeltételeit teremti

meg. Kijelenthető, hogy a védelmi-biztonsági-, illetve harckiszolgáló képességek

hiányában a légi műveletek nem megvalósíthatóak, legalább is hosszú távon, légi

hadjárat formájában biztosan nem.

207

ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1. A hazai hadtudományi tudományos szakirodalomban, hiánypótlásként

elsőként készítettem átfogó elemzést a légi bázisok komplex műveleti

képességeiről, kifejtettem és a készülő Új Hadtudományi Lexikonba

integráltam a légi bázis definícióját358 önálló címszóként, ami eddig a

hazai kiadású lexikonokban nem volt megtalálható.

2. A szövetségi (NATO) és nemzeti (hazai és releváns tagállamok)

doktrinális irodalomrendszerének elemzése alapján bizonyítottam, hogy

a meghatározó doktrínák nem tárgyalják a légi bázisok műveleti

képességeinek hozzájárulását a légi-, és összhaderőnemi műveletekhez.

Ez alapján javaslatot tettem, a légi bázisok funkcióinak, képességeinek

doktrinális irodalomba való megjelenítésére.

3. Az értekezésben újszerű megvilágításba helyeztem a légi bázisok

szerepkörét és feladatrendszerét, bizonyítottam, hogy ezen

infrastrukturális elemek nem csupán a légi járművek fel-, és

leszállásainak helyszínei, hanem átfogóan értelmezendő

képességhalmazok harci-, harctámogató és harckiszolgáló támogató,

esetenként diplomáciai funkciókkal.

4. Igazoltam, hogy a légi bázisok hálózatot alkotva, több hozzáadott

értéket képviselnek, mint a rendszerelemek egyszerű összege és a

szervezeti struktúra hatással bír egy konfliktus megoldásába bevont légi

bázis hálózat kialakítására.

5. Feltártam az összefüggéseit, illetve alapdokumentumok elemzése

eredményeként bizonyítottam, hogy a légi bázisok védelmi, biztonsági és

harckiszolgáló tulajdonságai determináns alapfeltételek a légi műveletek

(hadjárat) végrehajtása során.

358 A meghatározás megtalálható jelen értekezés 1.9. alfejezetében, a 45-46.oldalon.

208

A KUTATÁS FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK

A vázolt problémák elemzésével, értékelésével elsőként készítettem átfogó elemzést

a légi bázisok komplex műveleti képességeiről a hazai hadtudományi

szakirodalomban nem foglalkoztak. Ebben a témakörben magyar nyelvű, vagy

magyar szakember által publikált tudományos közleményt (tanulmányt, szakcikket,

elemzést) nem találtam. Ez megerősített abban a hitben, hogy a választott témakör

napjaink egyik aktuális problémáját fogja át, ezért az értekezést hiánypótló

munkának tekintem.

A kutatás segítséget nyújthat egy légi bázis vagy repülőtér igazgatásában, ahogy

történt az 2009-ben Afganisztán kabuli repülőterén fél éven keresztül; segíthet

megérteni és kontextusba helyezni a pápán települt Nehéz Szállító Repülőezred

állomáshelyét és ittlétét; vagy hozzájárulhat egy, a balti légtérellenőrzési feladathoz

hasonló szerepvállalás jelentőségének megértésében, a szervezés és végrehajtás

hatékonyabbá tételében. Továbbá opcióként a kecskeméti repülő bázison is egy

forgalmi előtér kijelölése megtörtént szövetséges harcászati repülőgépek fogadására

és az onnan történő üzemeltetésre, amely tény szempontjából az értekezés

valamennyi fejezete releváns.

A készülő Új Hadtudományi Lexikonba integráltam a légi bázis fogalmát önálló

címszóként, ami eddig a hazai kiadású lexikonokban nem volt megtalálható, a

kidolgozott szócikket a Szerkesztő Bizottság befogadta. A dolgozat hozzájárul a

doktrínafejlesztés komplex feladatrendszeréhez, mert igazoltam, hogy a légi bázisok

műveleti képességei döntően járulnak hozzá a légi-, és összhaderőnemi műveletek

sikeréhez.

Megítélésem szerint az értekezésben rögzített és bizonyított eredményeim

közvetlenül felhasználhatók a légi bázisaink fejlesztésében, a szabályzó

dokumentumrendszerek továbbgondolásában.

Az értekezés tartalmi elemeit figyelembe véve felhasználható a katonai alap-, és

mesterképzési szakok, a szakmai-, és előmeneteli tanfolyamok műveleti-, és

logisztikai témaköreiben is.

209

A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA

A kutatás eredményei közvetlenül alkalmazhatók:

A vázolt problémák elemzésével, értékelésével a légierő hadelméleti

szakirodalom mindössze csekély mértékben és nem átfogóan foglalkozik.

Ebben a témakörben magyar nyelvű, vagy magyar szakember által publikált

tanulmányt, szakcikket, elemzést nem találtam. Ez megerősített abban a

hitben, hogy a választott témakör akuális problémákra keresi a válaszokat,

valamint az értekezés tervezet egy szokatlannak mondható közelítésből

vizsgálódik. A dolgozat hozzájárulhat a Magyar Honvédség légierővel

foglalkozó doktrinális irodalomának kiegészítéséhez, fejlesztéséhez. Az

átfogó jellegnek köszönhetően légi bázisok helye és szerepe megismerhető

azok számára is, akik eddig úgy gondolták: „a légi bázis az a hely csupán,

ahonnan és ahova a légi járművek fel- és leszállnak”;

A légi bázisaink fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, háttéranyagként,

a bázisok működését és műveleti alkalmazását szabályzó

dokumentumrendszerek fejlesztése során;

A katonai vezető, műveleti logisztika, katonai üzemeltető és állami

légiközlekedési alapképzési szakok tananyagbázisának a fejlesztésében; a

katonai mesterképzési szakok (ugyancsak katonai vezető, műveleti

logisztikai, katonai üzemeltetés), vagy egyéb katonai továbbképzési,

tanfolyami tananyagbázisának a fejlesztésében;

A kutatási anyag és eredmények továbbá felhasználhatók a Hadtudományi

Doktori Iskola, részben a Katonai Műszaki Doktori Iskola képzéseiben,

valamint az Erasmus+ releváns kurzusai tananyagának fejlesztésében.

Kutatásomat nem tekintem lezártnak, azt folytatni kívánom a tengerentúli bázisok

pozícionálásának és szerepének elemzésével, valamint a különböző államok

erőkivetítési képességének kutatásával, különös tekinetettel a légierő vonatkozásra.

A dolgozatban nem tárgyalom a repülőgép hordozó hajók kérdéskörét, azonban ezt a

témakört is érdemesnek tartom feldolgozni, mint határterületet.

210

FELHASZNÁLT IRODALOM

KÖNYVEK

1. ALEXROD, Alen: Encyclopedia of World War II. New York, Infobase

Publishing, 2007. 893.p.

2. BAKOS Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai

Kiadó, 2002. 723.p.

3. BÁRÁNY Lászlóné (szerk.): Általános kislexikon 1. kötet. Budapest, Magyar

Nagylexikon Kiadó, 2005. 968.p.

4. BÁRDOS-FÉLTORONYI Miklós: Bevezetés a geopolitikába. L’Harmattan

Kiadó, Párizs, 2006. 254.p.

5. BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon A-K.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. 1046.p.

6. BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon L-Z.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. 979.p.

7. BERKÁNÉ DANESCH Marianne, M. SZABÓ Miklós, MEZŐ András:

Katonai terminológiai értelmező szótár. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2015. 715.p.

8. BRZEZINSKI, Zbigniew: A nagy sakktábla. Budapest, Antall József

Tudásközpont, 2017. 316.p.

9. BRZEZINSKI, Zbigniew: Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom

válsága. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2013. 297.p.

10. CARAFANO, James Jay: After D-Day – Operation Cobra and the Normandy

Breakout. Mechanicsburg, Stackpole Books, 2000. 294.p.

11. CHUN, Clayton K.S.: Aerospace Power in the Twenty-First Century – A

Basic Primer. Colorado Springs, United States Air Force Academy, 2001.

352.p.

12. COHEN, Saul Bernard: Geopolitics – The Geography of International

Relations. (third edition) London, Rowman & Littlefiled, 2015. 491.p.

211

13. CORRIGAN, Jim: Desert Storm Air War: The Aerial Campaign against

Saddam's Iraq in the 1991 Gulf War. Guilford, Stackpole Books, 2017. 288.p.

14. DAALDER, Ivo H.; O’HANLON, Michael E.: Winning Ugly – NATO’s War

to Save Kosovo. Washington D.C., Brookings Inst. Press, 2001. 362.p.

15. DAVUTOGLU, Ahmet: Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi

helyzete. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2016. 517.p.

16. DOUHET, Giulio (ford. Tandori Dezső): A légiuralom. Budapest, Zrínyi

Miklós Katonai Akadémia, 1971. 80.p.

17. DRAEGER, Jeffrey J.: Overseas Military Bases: Understanding Host Nation

Support. Biblioscholar, 2012. 16.p.

18. DUFFY, James P.: Target: America – Hitler’s Plan to Attack the United

States. Guilford, Lyons Press, 2012. 195.p.

19. ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 3. kötet.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. 836.p.

20. ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 17. kötet.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. 930.p.

21. FAUSILE, Angelique L.: Two Theories on the Use of Air Power: Warden vs.

Pape. Washington D.C., National War College, 2003. 13.p.

22. FOX, Richard P.: Air Base Defense in the Republic of Vietnam 1961-1973.

Washington D.C., Office of Air Force History, 1979. 278.p.

23. GAZDAG Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó,

2006. 225.p.

24. GŐCZE István: A tudományelmélet és kutatásmódszertan alapjai. Budapest,

ZMNE, Katonai Stratégiai Tanszék, 2010. 106.p.

25. GROSKOV, Sz. G.: Az állam tengeri hatalma. Budapest, Zrínyi Katonai

Kiadó, 1983. 473.p.

26. HALÁSZ György: Britannica Hungarica – Világenciklopédia XVIII.

Budapest, Ciceró Kft., 1998. 767.p.

27. HAJDÚ Ferenc, SÁRHIDAI Gyula: Hadászati és hadműveleti

robotrepülőgépek. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2007. 119.p.

212

28. HAVERS, Robin: The Second World War – Vol. 2. – Europe 1939-1943.

London, Routledge, 2005. 96.p.

29. KOHN, Richard H.; HARAHAN, Joseph P.: Strategic Air Warfare – An

Interview with General Curtis E. LeMay, Leon W. Johnson, David A.

Burchinal and Jack J. Catton. Washington D.C., Office of Air Force History,

1988. 146.p.

30. LACHOWSKI, Zdzislaw: Foreign Military Bases in Eurasia. SIPRI Policy

Paper No. 18. Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute,

2007. 68.p.

31. LIBBEY, James K.: Alexander P. de Seversky – and the Quest for Air Power.

Washington D.C., Potomac Books, 2013. 349.p.

32. MEILINGER, Philippe S.: 10 Propositions Regarding Air Power. Washington,

D.C., Air Force History and Museums Program, 1995. 92.p.

33. MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources.

Montgomery, Air University Press, 2001. 164.p.

34. MEILINGER, Philippe S.: Airwar – Theory and Practice. Oxon, Frank Cass

Publishers, 2003. 288.p.

35. MROZEK, Donald J.: Air Power and the Ground War in Vietnam.

Washington D.C., Pergamon-Brassey’s, 1989. 196.p.

36. MUDRA István: Repülőterek és repülőtéri berendezések. Budapest,

Repülésoktatási és Dokumentációs Központ, 2007. 261.p.

37. MUELLER, Karl P. (szerk.): Precision and Purpose: Airpower in the Libyan

Civil War. Santa Monica, RAND, 2015. 447.p.

38. MURAKÖZY György (ford.): Thuküdidész: A peloponnészoszi háború.

Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 707.p.

39. NORWOOD, J. Scott: Thunderbolts and Eggshells – Composite Air

Operations during Desert Storm and Implications for USAF Doctrine and

Force Structure. Montgomery, Air University Press, 1994. 59.p.

40. OLSEN, John A. Olsen: John Warden and the Renaissance of American Air

Power. Washington D.C., Potomac Books, 2007. 374.p.

213

41. PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek.

Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 321.p.

42. PAPE, Robert A.: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War. Ithaca,

Cornell University Press, 1995. 366.p.

43. SCHAKE, Kurt Wayne: Strategie Frontier: American Bomber Bases

Overseas, 1950-1960. Trondheim, Norwegian University of Science and

Technology, 1998. 282.p.

44. SLESSOR, John C.: Air Power and Armies. Tuscaloosa, The University of

Alabama Press, 2009. 231.p.

45. SISELINA, Ljubov, GAZDAG Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa –

Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004. 446.p.

46. STOKES, Jamie (szerk.): Encyclopedia of the Peoples of Africa and the

Middle East. New York, Infobase Publishing, 2009. 824.p.

47. SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi lexikon A-L. Budapest, Magyar

Hadtudományi Társaság, 1995. 842.p.

48. SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi lexikon M-Zs. Budapest, Magyar

Hadtudományi Társaság, 1995. 741.p.

49. SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. 254.p.

50. TUCKER, Spencer C (szerk.).: World War II. at Sea – En Encyklopedia. Santa

Barbara, ABC-CLIO, 2012. 925.p.

51. WARDEN, John A. III.: The Air Campaign – Planning for Combat.

Washington D.C., National Defence University Press, 1988. 197.p.

52. WATKINS, Anna (szerk.): Footnotes to History: Selected Speeches and

Writings of Edmund A. Walsh, S.J., Washington D.C., Georgetown University

Press, 1990. 175.p.

DOKTORI ÉRTEKEZÉSEK

53. MEYER Dóra Zsófia: Repülésbiztonsági szint alapú eljárás-befolyásolás a

polgári célú légiközlekedésben – Az airside, pre-take-off objektum- és

folyamatcsoport biztonságintegritása. PhD értekezés, Budapest, Budapesti

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015. 142.p.

214

54. SZABÓ Máté Csaba: A brit és amerikai külbirtokok státusza és biztonsági

problémái. (Doktori – PhD – értekezés) Nemzeti Közszolgálati Egyetem,

Hadtudományi Doktori Iskola, 2014. 298.p.

TANULMÁNYOK, CIKKEK

55. AMOUZEGAR, Mahyar A.; MCGARVEY, Ronald G.; TRIPP, Robert S.;

ROLL, C. Robert, Jr.: Combat Support – Overseas Basing Options. In: Air

Force Journal of Logistics, XXX/1. 2006. pp.3-14.

56. ANCEL, Jacques: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.

pp.371-388.

57. BAKER, Leonard; COOLING, Benjamin F.: Developements and Lessons

Before World War II. In: Benjamin Frankin Cooling (szerk.): Case Studies in

the Achievement of Air Superiority. Washington D.C., Office of Air Force

History, 1994. pp.1-64.

58. BALAJTI István, MAKKAY Imre, TURAI András: Léghajókra szerelt

felderítő lokátorok. In: Új Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség

Központi Folyóirata (1991-2007) XLVIII/6. 1994. pp.111-115.

59. BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower.

In: Defence & Security Analysis, 27/4. 2011. pp.389-393.

60. BRILL, Heinz: Geopolitika és geostratégia. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.

pp.342-350.

61. CLEGG, Mark: Force Protection and Society. In: Defense & Security

Analysis, 28/2. 2012. pp.131-139.

62. CSENGERI János: A légierő, mint a geostratégiai törekvések egyik

meghatározó eszköze. In: Szilvássy László (szerk.): Repüléstudományi

Szemelvények 2017., Szolnok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. pp.31-

66.

63. DARUKA Norbert: A robbanóanyag kereső kutyák alkalmazhatósága

repülőterek átvizsgálása során. In: Repüléstudományi Közlemények, XXI/2.

2009. pp.1-10.

215

64. DUDÁS Zoltán: A repülésbiztonság kétféle értelmezése. In:

Repüléstudományi Közlemények (1997-TŐL), XX/1. 2008. 13 p.

65. DUDÁS Zoltán: Az információ fontossága a repülésbiztonságban. In:

Repüléstudományi Közlemények (1997-TŐL), XVII./2. 2005. 10 p.

66. DUDÁS Zoltán: Repülésbiztonsági kockázat, repülésbiztonsági felelősség. In:

Repüléstudományi Közlemények (1997-TŐL), XXI/2. 2009. 8 p.

67. DUGIN, Alekszandr: A geopolitika alapjai. In: Gazdag Ferenc (szerk.):

Geopolitika és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.119-164.

68. FOX, William T.: A geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok. In: Csizmadia et

al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi

Kutatóintézet, 2006. pp.100-116.

69. FRANDSEN, Bert: Learning and adapting – Billy Mitchell in World War I.

In: Joint Force Quarterly, 72/1. 2014. pp.96-101.

70. GÖNCZI Gabriella, KRAJNC Zoltán: Korunk meghatározó légierő

teoretikusa – John A. III. Warden In: Hadmérnök V/1. 2010. pp.349-357.

71. HELLION, Richard P.: The Second World War as Turning Point in Air

Power. In: Sebastian Cox (szerk.): Air Power History. Abingdon, Frank Cass

Publishers, 2002. pp.93-124.

72. HOFFMAN, Frank G.: Hybrid Warfare and Challenges. In: Joint Force

Quarterly, 52/1. 2009. pp.34-39.

73. HORVÁTH Attila: A repülőterek és a légiirányítás, mint kritikus

infrastruktúrák. In: Hadmérnök, IV/4. 2009. pp.90-99.

74. JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő

értelmezése 1. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. pp.25-30.

75. JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő

értelmezése 2. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. pp.31-38.

76. JONSSON, Jan: Air Operations in a 4:th Generation Air Force. In: Klaus-R

Böhme, Carl Linton (ed.): Air Power Doctrine and Technology. Linköping,

Conference, 14-16. August 1996. pp.115-124.

216

77. KAISER Ferenc: Az erőkivetítés mint az állam speciális érdekérvényesítő

eszköze. In: Gőcze István (szerk.): Az igazságos háború elvétől az igazságos

békéig. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2017. pp.55-72.

78. KRAJNC Zoltán, JENEI Imre: „Tíz állítás a légierővel kapcsolatban” –

Philippe S. Meilinger légierő értelmezése. In: Repüléstudományi

Közlemények, XXV/2. 2013. pp.749-760.

79. KRAJNC Zoltán: A légierő alkalmazásának alapkérdései. In: Krajnc Zoltán

(szerk.): A katonai vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák

fejlesztési stratégiája. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. pp.87-

98.

80. KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc

Zoltán (szerk.): A katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői)

kompetenciák fejlesztésének lehetséges stratégiája. Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2014. pp. 175-192.

81. LACOSTE, Yves: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.

pp.486-512.

82. LAVROV, Anton: Post-war Deployment of Russian Forces in Abkhazia and

South Ossetia. In: Ruslan Pukhov: The Tanks of August. Moszkva, Centre for

Analysis of Strategies and Technologies. 2010. pp.115-128.

83. LERSCH, Bruna dos Santos; SARTI, Josiane Simão: The Establishment of

Foreign Military Bases and the International Distribution of Power. In:

Universidade Federal do Rio Grande do Sul Model United Nations

(UFRGSMUN) 2/1. 2014. pp.83-135.

84. LUKÁCS László: A terrorista robbantás és a repülés. In: Repüléstudományi

Közlemények, 21/2. 2009. 9p.

85. MAKKAY Imre: Drónok harca. In: Repüléstudományi Közlemények,

XXVII/1. 2015. pp.61-72.

86. MEILINGER, Philippe S.: Proselytiser and Prophet – Alexander p. de

Seversky and American Airpower. In: John Gooch (szerk): Airpower – Theory

and Practice. London, Frank Cass Publishers, 1995. pp.7-35.

217

87. MEYER Dóra, MUDRA István: Repülésbiztonság növelésének kutatása.

Budapest, Innováció és Fenntartható Felszíni Közlekedés 2014. konferencia,

2014. pp.176-182.

88. MIDDLEBROOK, Martin: Harris. In: Micheal Carver (szerk.): The War

Lords – Military Commanders of the Twentieth Century. Barnsely, Pen &

Sword Books, 2005. pp.316-331.

89. MURRAY, Williamson: Curtis E. LeMay – Airman Extraordinary. In: John.

A. Olsen: Air Commanders. Potomac Books, Washington D.C. 2013. pp.131-

160.

90. MURRAY, Williamson: The Luftwaffe Experience 1939-1941. In: Benjamin

Franklin Cooling (szerk.): Case Studies in the Developement of Close Air

Support. Washington D.C., Office of Air Force History, 1990. pp.71-114.

91. NAGY Béla: A légi hadviselés egyedül eldöntheti-e a háborut. In: Magyar

Katonai Szemle, 14/1. 1944. pp.119-130.

92. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: A délszláv térség

geopolitikai, geostratégiai helyzete a 20. században. In : Kovács Jenő:

Magyarország katonai stratégiája [komplex kutatási téma]: Elméleti kutatási

terület III.R. Budapest, 1996. pp. 145-157.

93. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: A magyar geostratégia.

In: Új Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség Központi Folyóirata (1991-

2007), 50/3. 1996. pp. 6-14.

94. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: Az angolszász

geostratégia. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata,

VI/3. 1996. pp. 118-122.

95. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: Földrajz és biztonság.

Földrajzi Közlemények CXXI, XLV/3-4. 1997. pp. 219-226.

96. O’NEIL, William D.: Transformation Billy Mitchell Style. In: Proceedings

Magazine, 128/3. 2002. pp.100-104.

97. OHTOMO, Takafumi: Understanding U.S. Overseas Military Presence after

World War II. In: Journal of International and Advanced Japanese Studies 4/1.

2012. pp.17-29.

218

98. OLIVIER, Jeanne: Airport Perimeter Security – Finding the Right Fit for your

Airport. In: Airport Magazine, 2014 augusztus-szeptember pp.10-16.

99. PATAKI Gábor Zsolt: A geopolitika: egy multidiszciplináris elemző módszer.

In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és

Védelmi Kutatóintézet, 2006. pp.8-12.

100. RANKIN, William B.: Preparing Airports for Weapons of Mass Effect. In:

Journal of Airport Management, 9/2., 2015. pp.162-174.

101. RATZEL, Friedrich: Politikai földrajz. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.

pp.162-234.

102. SPAATZ, Carl A.: Strategic Air Power – Fulfillment of a Concept. In: Foreign

Affairs, 24/3. 1946. pp.385-396.

103. SISELINA, Ljubov: Az orosz geopolitikai gondolkodás. In: Siselina, Ljubov,

Gazdag Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai

szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004. pp.15-32.

104. SPYKMAN, Nicholas John: Eurázsia politikai térképe. In: Csizmadia et al.:

Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi

Kutatóintézet, 2006. pp.56-65.

105. SZTERNÁK György: Gondolatok a hatásalapú- és a hálózatközpontú katonai

műveletekről. Hadtudományi Szemle, I/3. 2008. pp.93-114.

106. SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: Hugh Trenchard légierő értelmezése. In:

Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. pp.18-24.

107. TÓTH Endre: Római utak Pannóniában. Ókor: Folyóirat az antik kultúráról,

3/1. 2004. pp. 43-48.

108. ÜRMÖSI Károly: A biztonság, a biztonság fogalma. In: Hadtudományi

Szemle, 6/4. 2013. pp.147-154.

109. VÁNYA László, BERNÁTH Balázs: A repülő légibázis – adalékok a katonai

léghajózás történetéhez. In: Bolyai Szemle VII/1. 1998. pp.93-106.

110. VÁNYA László: Léggömbök, léghajók és katonai alkalmazásuk. In: Bolyai

Szemle VI/1. 1997. pp.70-85.

219

111. VARGA Attila Ferenc: A drónok, mint a kockázatmentes hadviselés eszközei.

In: Hadtudományi Szemle, 6/2. 2013. pp.44-58.

112. VAS Tímea, FEKETE Csaba Zoltán, GAJDOS Máté: Telepíthető repülőtér

navigációs és fénytechnikai berendezései. In: Repüléstudományi

Közlemények, XXVII/2., 2015. pp.169-181.

113. VAS Tímea, PALIK Mátyás, NAGY Gergely: Pilóta nélküli légijárművek

repülőterekről történő alkalmazása. In: Honvédségi Szemle, 144/1. 2016.

pp.73-82.

114. VAS Tímea, SOMOSI Vilmos: A Magyar Honvédség mobil ATM komponens

lehetőségei a NATO hadműveleti repülőterein. In: Repüléstudományi

Közlemények Különszám, XIV/2., 2010. pp.2-13.

115. ZINOVJEV, Alekszandr: A Nyugat. In: Gazdag Ferenc (szerk.): Geopolitika

és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.165-186.

DOKTRÍNÁK, SZABÁLYZATOK

116. AAP-06 NATO Glossary of Terms and Definitions. Brüsszel, NATO NSA,

2014. p.2-S-7

117. AAP-44(A) NATO Standard Bar Code Handbook. Brüsszel, NATO NSA,

2010.

118. AAP-6 (2010) NATO szakkifejezések és meghatározások szógyűjteménye

(angol és magyar). Budapest, Magyar Honvédség Vezetési és Doktrinális

Központ, 2012.

119. AEP-46 Criteria for the aircraft classification number (ACN)/Pavement

classification number (PCN). Brüsszel, NATO NSA, 2007.

120. Aeronautical Information Publication – Légiforgalmi tájékoztató kiadvány

(Magyarországon: http://ais.hungarocontrol.hu/aip/, letöltve: 2018.08.29.)

121. AFDD 1 - United States Air Force Basic Doctrine, Organisation and

Command. Alabama, LeMay Center, Air University, 2014.

122. AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations. Washington

D.C., Headquarters, Department of the Air Force, 2015.

220

123. AJP 3.3 A Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel,

NATO Standardization Agency, 2009.

124. AJP 3.3 B – Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel,

NATO Standardization Office 2016.

125. AJP 3.4.4 Allied Joint Doctrine for Counter Insurgency (COIN). Brüsszel,

NATO Standardization Office, 2016., p.1-3.

126. AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO

NSA, 2013.

127. AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection. Brüsszel, NATO NSO,

2015.

128. ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures. Brüsszel, NATO NSA,

2002.

129. APP-22 Military Pallets, Packages and Containers. Brüsszel, NATO NSO,

2015.

130. ATP 3-04.94, Army Techniques Publication for Forward Arming and

Refueling Points. Washington D.C. Department of the Army, 2012.

131. ATP-3.3.8.1 Guidance for the Training of Unmanned Aircraft Systems (UAS)

Operators. Brüsszel, NATO NSO, 2016.

132. Az Európai Bizottság 2018/401 rendelete a 139/2014/EU rendeletnek a

futópályák osztályozása tekintetében történő módosításáról. 2018. március 14.

133. ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995.

134. ICAO Annex 17. Security. Montreál, ICAO, 2006.

135. ICAO Annex 19. Safety management. Montreál, ICAO, 2013.

136. ICAO Doc 9150 STOLport manual. 2nd edition, Montréal, 2002.

137. ICAO Doc 9859 Safety Management Manual (SMM). Montreál, ICAO, 2006.

138. JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence;

Developement, Concepts and Doctrine Center, 2013.

139. Military Aeronautical Information Publication – Katonai légiforgalmi

tájékoztató kiadvány (http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-

221

miniszterium/hirek/magyar-koztarsasag-katonai-legiforgalmi-tajekoztato-

kiadvany, letöltve: 2018.08.29.)

140. NATO Standard AEP-68 Guidance in the Selection of STANAGs for

Deployed Air Operations Services. Edition A Version 1, Brüsszel, NATO

NSO, 2015.

141. Re/419 – Légi Műveletek Doktrína. Budapest, Magyar Honvédség, 2015.

JOGSZABÁLYOK

142. 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól

143. 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Katonai

stratégiájának elfogadásáról.

144. 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről

145. A Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes

államtitkárának 13/2017. (HK 6.) HM VGHÁT szakutasítása NATO

egységesítési egyezmények nemzeti elfogadásáról.

DOKUMENTUMOK

146. COLE, Chris; DOBBING, Mary; HAILWOOD Amy: Convenient Killing -

Armed Drones and the ‘Playstation’ Mentality. Oxford, The Fellowship of

Reconciliation, 2010.

147. CSEH Violetta Judit: Terrorizmus a levegőben - A légiközlekedés, mint a

globális terrorizmus eszköze. ITDK dolgozat, Budapest, Nemzeti

Közszolgálati Egyetem, 2017. november 23.

148. Joint Air Power Competence Centre: NATO Air and Space Power in Counter-

IED Operations. Kalkar, JAPCC, 2011.

149. Joint Air Power Competence Centre: Strategic Concept of Employment for

Unmanned Aircraft Systems in NATO. Kalkar, JAPCC, 2010.

150. Képviselői Információs Szolgálat: A Magyar Honvédség békefenntartó

missziói 2. Infojegyzet, 2017/49.

151. ROGERS, James, SIMÓN, Luis: The Status and Location of the Military

Installations of the Member States of the European Union and Their Potential

222

Role for the European Security And Defence Policy (ESDP). Brüsszel,

Európai Parlament, 2009.

INTERNETES FORRÁSOK

152. Acceptable Means of Compliance and Guidance Material for the

Implementation and Measurement of Safety Key Performance Indicators

(SKPIs) (ATM performance IR)

(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Annex%20to%20the%20E

D%20Decision%202011-017-

R%20%28Final%20AMC%20and%20GM%20for%20SKPIs%29.pdf;

letöltve: 2018.10.24.)

153. ALGAR, James; GEROMINI, Clyde; KINNEY, Jack; PORTER, H.C.

(rendezte): Victory Through Air Power. United Artists, Walt Disney, 1943.

(https://www.youtube.com/watch?v=J1iPBvwaIkI, letöltve: 2016.09.13.)

154. Annex 3-0 Operations and Planning - Appendix A: Center of Gravity Analysis

Methods. Alabama, LeMay Center, Air University, 2016. p.134.

(https://www.doctrine.af.mil/Portals/61/documents/Annex_3-0/3-0-Annex-

OPERATIONS-PLANNING.pdf; letöltve: 2018.10.22.)

155. Battelle weblap, DroneDefender, (http://www.battelle.org/our-work/national-

security/tactical-systems/battelle-dronedefender; letöltve: 2018.09.04.)

156. Boeing – Silent Strike: Boeing's Compact Laser Weapons System tracks and

Disables UAVs (http://www.boeing.com/features/2015/08/bds-compact-laser-

08-15.page; letöltve: 2018.09.05.)

157. BOWLEY, Graham: Spy Balloons Become Part of the Afghanistan

Landscape, Stirring Unease, The New York Times, Asia Pacific, 2012.;

(http://www.nytimes.com/2012/05/13/world/asia/in-afghanistan-spy-balloons-

now-part-of-landscape.html?pagewanted=all&_r=3; letöltve: 2018.09.05.)

158. Curtis E. Lemay Center for Doctrine Development and Education – Core Air

Force Doctrines (https://www.doctrine.af.mil/; letöltve: 2018.10.22.)

159. Droneshield – Drone Sentry (https://www.droneshield.com/sentry; letöltve:

2018.09.04.)

223

160. EASA by Country (https://www.easa.europa.eu/easa-and-you/international-

cooperation/easa-by-

country?easa_relationship%5B%5D=field_easa_country_mbmo_target_id;

letöltve: 2018.10.24.)

161. EASA – Frequently Asked Questions – The Agency

(https://www.easa.europa.eu/the-agency/faqs/agency; letöltve: 2018.10.24.)

162. Globalsecurity.org – Rapid Aerostat Initial Deployment (RAID)

(https://www.globalsecurity.org/intell/systems/raid.htm; letöltve: 2018.09.05.)

163. Gunnebo (http://assets.gunnebo.com/delphi/Documents/AirportSolutions-

Brochure-GB-uk.pdf; letöltve: 2018.09.03.)

164. Hérodote, Revue de géographie et de geopolitique – Tous les numéros

(http://www.herodote.org/spip.php?page=liste; letöltve: 2018.10.20.)

165. Honvédelmi Minisztérium – Sikerrel zárult a Magyar Honvédség baltikumi

légtérrendészeti missziója. (http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-

miniszterium/hirek/sikerrel-zarult-a-magyar-honvedseg-baltikumi-

legterrendeszeti-misszioja; letöltve: 2018.05.29.)

166. Informations Systems Laboratories Incorporated - Rapidly Elevated Aerostat

Platform (http://www.islinc.com/wp-

content/uploads/2015/12/REAPInformationSheet.pdf; letöltve: 2018.09.05.)

167. JEFFREY, James: China is building its first overseas military base in Djibouti

– right next to a key US one. Global Post, 2016.

(https://www.pri.org/stories/2016-05-03/china-building-its-first-overseas-

military-base-djibouti-right-next-key-us-one; letöltve: 2018.08.14.)

168. Lockheed Martin – Persistent Surveillance Systems

(https://www.lockheedmartin.com/content/dam/lockheed-

martin/rms/photo/aerostats/LTA_Brochure.pdf; letöltve: 2018.09.05.)

169. Lockheed Martin – Sentinels of the Sky: The Persistent Threat Detection

System (https://www.lockheedmartin.com/en-

us/news/features/history/ptds.html; letöltve: 2018.09.05.)

170. M. SZABÓ Miklós: Légiuralom-elmélet – légi fegyverkezés – a Magyar

Királyi Légierő az 1930-as években. Mindentudás Egyeteme (tudományos

224

előadás) 2006.

(http://mindentudas.videotorium.hu/hu/recordings/details/8338,Legiuralom-

elmelet_legi_fegyverkezes_a_Magyar_Kiralyi_Legiero_az_1930-as_evekben,

letöltve: 2016.08.25.)

171. Military.com - Blimps for Marines in Iraq

(https://www.military.com/defensetech/2005/04/14/blimps-for-marines-in-

iraq; letöltés: 2018.09.05.)

172. NATO hivatalos weboldal: Operations and Missions: Past and Present.

(https://www.nato.int/cps/ie/natohq/topics_52060.htm; letöltve: 2018.08.14.)

173. NATO on the Map (https://www.nato.int/nato-on-the-

map/#lat=48.66645008351814&lon=17.8137807510808&zoom=1&layer-5;

letöltve: 2018.08.14.)

174. Openworks Engineering – Skywall 100 és Skywall 300

(https://openworksengineering.com/skywall/100;

https://openworksengineering.com/skywall/300; 2018.09.04.)

175. ORANGE, Vincent: Tedder, Arthur William. Oxford Dictionary of National

Biography, Oxford University Press, 2004.

(http://www.oxforddnb.com/view/article/36446, letöltve: 2016.09.05.)

176. PARSCH, Andreas: Tethered Aerostats, 2005. (http://www.designation-

systems.net/dusrm/app4/aerostats.html; 2018.09.05.)

177. PFLIMLIN, Edouard: Drones, la mort qui vient du ciel.

(https://www.edouardpflimlin.com/2009/12/01/drones-la-mort-qui-vient-du-

ciel/; letöltve: 2018.09.03.)

178. Proximex (http://proximex.com/download/Surveillint-

Essentials_ds_r01_lt_EN.pdf; letöltve: 2018.09.03.)

179. Qognify (https://www.qognify.com/security-solution-for-airports/; letöltve:

2018.09.03.)

180. Russian military base presence in Kyrgyzstan extended till 2032.

(http://enews.fergananews.com/news.php?id=3244&mode=snews; letöltve:

2018.08.14.)

225

181. Russian task force held NVC defence competitions in the Transnistria

(http://eng.mil.ru/en/structure/okruga/west/news/more.htm?id=12007641@eg

News; letöltve: 2018.08.14.)

182. SAAB (http://saab.com/security/air-traffic-management/airport-

security/oneview/, letöltve: 2018.09.03.)

183. Secintel – Reactive Drone Jammer Model 40N

(http://www.secintel.com/media/pdf/reactive_drone_jammer.pdf; 2018.09.04.)

184. Selex weblap, Falcon Shield (http://www.us.selex-es.com/-/falconshield;

letöltve: 2018.09.04.)

185. Siemens (https://www.downloads.siemens.com/download-

center/Download.aspx?pos=download&fct=getasset&id1=A6V10399158;

letöltve:2018.09.03.)

186. Skysentry – Elevated Systems Solutions ( http://www.skysentry.net/elevated-

system-solutions; letöltve: 2018.09.05.)

187. From security to passenger experience: Towards a smart airport, Thales

(https://www.thalesgroup.com/en/activities/security/critical-

infrastructure/airports; letöltve: 2018.09.03.)

188. The Strategic Airlift Capability (SAC)

(https://www.sacprogram.org/en/Pages/The%20Strategic%20Airlift%20Capab

ility.aspx; letöltve: 2018.05.29.)

189. The University of Chicago, Depatment of Political Sciences

/People/Faculty/Robert Pape/Curriculum Vitae (https://political-

science.uchicago.edu/sites/political-

science.uchicago.edu/files/uploads/Pape%20CV%202014.pdf, letöltve:

2018.08.30.)

190. U.S. Costums and Border Protection – CBP’s Eyes in the Sky,

(https://www.cbp.gov/frontline/frontline-november-aerostats; 2018.09.05.)

191. United States of America, Department of Defence: Base Structure Report

Fiscal Year 2017 Baseline – A Summary of Real Property Inventory. p.18.,

70-85.

226

(https://www.acq.osd.mil/eie/Downloads/BSI/Base%20Structure%20Report%

20FY17.pdf; letöltve: 2018.10.17.)

192. Why does the US have 800 military bases around the world?

(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states,

letöltve: 2018.02.23.)

227

FÜGGELÉKEK

KÉPEK, ÁBRÁK, TÉRKÉPEK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

Képek

Sorszám Megnevezés Oldal

1. kép Heliportok 22.

2. kép Emelt szinten létesített heliportok, Helideck,

Shipboard Heliport 23.

3. kép STOLport 25.

4. kép Altiportok 25.

5. kép

Egy new yorki Central Park-hoz közeli épületből

álmodott „The Hive” (A Kaptár) névre keresztelt UAV

dokkoló megoldás

27.

6. kép Burkolat nélküli felszállópályák 34.

7. kép Az USA Szárazföld haderőnem FARP technikai

eszközei és sematikus ábrái 39.

8. kép A ballon sematikus ábrája valamint fotó az eszközről,

a csörlő állomásról és a szenzor menedzserről 167.

Ábrák

Sorszám Megnevezés Oldal

1. ábra Az USA légierő-féle FARP sematikus ábrája 41.

2. ábra Légierő szerepkörök ábrázolása a brit légierő

doktrínában 72.

3. ábra A geopolitika klasszikusai, a geopolitikai gondolkodás

fejlődése 89.

4. ábra A Magyar Honvédség külföldi misszióinak átlagos

létszámmegoszlása 2016-ban 111.

5. ábra

A légiközlekedés résztvevői, illetve a repülésbiztonság

és repülőtér biztonság fenyegetési irányainak

ábrázolása

142.

6. ábra RPAS/UAS feladatkörei COIN során 160.

7. ábra A repülőterek, vagy bázisok távolabbi környezetének

megfigyelési architektúrája, koncepciója 173.

8. ábra Az erők megóvása feladatkör elemeinek összefoglaló

ábrája 175.

9. ábra

A repülőterek (légi bázisok) repülő csapatokat

támogató képesség elemeinek összefoglaló sematikus

ábrája

194.

10. ábra A légi bázisok fő funkcióinak, képességeinek

sematikus ábrája 202.

228

Térképek

Sorszám Megnevezés Oldal

1. térkép Amerikai Egyesült Államok katonai jelenléte

világszerte 102.

2. térkép A Varsó Szerződés tagállamai 104.

3. térkép Az egykori Szovjetunió érdekszférája 105.

4. térkép Oroszországi Föderáció katonai jelenléte

országhatáron túli területeken 106.

5. térkép Egyesült Királyság országhatáron túli katonai jelenléte 107.

6. térkép Francia Köztársaság országhatáron túli katonai

jelenléte 107.

7. térkép Kínai Népköztársaság országhatáron túli katonai

jelenléte 108.

8. térkép NATO jelenlét Európában és a Közel-Keleten 109.

9. térkép A Magyar Honvédség békefenntartó és válságkezelő

missziói 111.

10. térkép

Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok

(szürke) és a számukra ellenséges észak-vietnámi

csapatok (barna) elhelyezkedése 1968-ban; Az

amerikai csapatok által használt dél-vietnámi bázisok

119.

11. térkép Az Irak elleni 1991-es légi hadjárat során légi bázist

biztosító államok 121.

12. térkép

Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni

légi hadjárat során légi bázist biztosító államok (kivéve

USA)

123.

Táblázatok

Sorszám Megnevezés Oldal

1. táblázat VFR repülés időjárási minimumai 30.

2. táblázat Az Egyesült Államok Légierő alapdoktrínája légierő fő

funkcióinak felosztása 69.

3. táblázat A légierő fő szerepkörei, műveletei és feladattípusai a

NATO Légi- és Űrdoktrínája alapján 73-74.

4. táblázat Államok, amelyek az USA mellett rendelkeznek

országhatáron túli katonai bázisokkal 103.

5. táblázat

Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni

légi hadjárat során légi bázist biztosító egyes

államokban állomásoztatott légijárművek megoszlása

helikpoter-repülőgép bontásban

123.

6. táblázat

Líbia elleni légi hadjárat során alkalmazott légi

bázisok helyszínei, távolságuk Líbiától és az egyes

bázisokon elhelyezett légi járművek

125-126.

7. táblázat Pilóta nélküli légi járművek osztályozása 165-166.

229

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Angol

rövidítés Angol meghatározás Magyar meghatározás

AAFARS Advanced Aviation Forward

Area Fefueling System

Fejlett, előretolt légi jármű

üzemanyagtöltő rendszer

ABDR Aircraft Battle Damage Repair Légi járművek harcokban

keletkezett sérüléseinek javítása

ACN Pavement Classification

Number Burkolat kategória érték

ACP

IROPS

Airport Contingency Plan for

Irregrular Operations

Repülőtér Vészhelyzeti Terv

Rendhagyó Esetekre

ACS Aircraft Cross Servicing Légi járművek kereszt-

kiszolgálása

AEP Airport Emergency Plan Repülőtér Kényszerhelyzeti Terv

AI Air Interdiction Légi lefogás

AIP Aeronautical Information

Publication

Légiforgalmi tájékoztató

kiadvány

AMSL Above Main Sea Level Tengerszint feletti magasság

ASP Airport Security Preparedness

Plan

Repülőtér Védelmi Felkészülési

Terv

ATM Air Traffic Management Légiforgalom kezelő rendszer

AWACS Airborne Warning and Control

System

Légi figyelmeztető és jelentő

rendszer

BDA Battle Damage Assessment Harci károk értékelése

CAOC Combined Air Operation

Centre

Egyesített Légi Hadműveleti

Központ

CM Cruise Missile Manőverező robotrepülőgép

COG Center of Gravity Súlypont

COIN Counter Insurgency Felkelők elleni műveletek

COMINT Communications Intelligence Kommunikációs felderítés

COPD Comprehensive Planning

Operations Directive

CR Close Range Kis hatótávolságú

CRC Control and Reporting Centre Irányítási és Jelentő Központ

CSAR Combat Search and Rescue Harci kutatás-mentés

CSL Cooperative Security Locations Biztonság együttműködési

helyszín

DEC Decoy Elterelő

ELINT Electronic Intelligence Rádióelektronikai felderítés

ERB En-Route Bases Útvonalakon elhelyezett bázisok

ERI En Route Infrastructure Bases Előretolt műveleti körlet

EXO Exo Stratosperic Sztratoszférától magasabban

230

repülő

FARP

1. Forward Arming and

Refueling Point/

2. Forward Area Refueling

Point

1. Előretolt újrafegyverző és

üzemanyag utántöltő pont/

2. Előretolt üzemanyag utántöltő

pont

FLOT Forward Line of Own Troops Saját csapatok első vonala

FOS Forward Operating Site Útvonalakon elhelyezett kisebb

bázisok

FP Force Protection Erők megóvása

GAT General Air Traffic Általános/vállalati/gazdasági

célú légiforgalom

HALE High Altitude Long Endurance Nagy repülési magasságú,

hosszú repülési időtartamú

HEMTT Heavy Expanded Mobile

Tactical Truck

Nehéz, nagy hatótávú,

mozgékony harcászati teherautó

HN Host Nation Befogadó nemzet

HNS Host Nation Support Befogadó nemzeti támogatás

HVAA High Value Air Asset Nagyértékű (nagy fontosságú)

légi eszközök

ICAO International Civil Aviation

Organisation

Nemzetközi Polgári Repülési

Szervezet

IED Improvised Explosive Device Rögtönzött robbanó szerkezet

IFR Instrument Flight Rules Műszerek szerinti repülési

szabályok

ILS Instrument Landing System Műszeres leszállító rendszer

IMINT Imagery Intelligence Képi felderítés

ISR Intelligence, Surveillance,

Reconnaissance

Hírszerzés, megfigyelés és

felderítés

JLENS

Joint Land Attack Cruise

Missile Defense Elevated

Netted Sensor System

Összhaderőnemi manőverező

robotrepülőgépek elleni légi

kikötözött szenzor rendszer

JSTARS Joint Surveillance Target

Attack Radar System –

LADP Low Altitude Deep Penetration Kis repülési magasságú áthatoló

LALE Low Altitude Long Endurance Kis repülési magasságú hosszú

repülési időtartamú

LETH Lethal Harci

MALE Medium Altitude Long

Endurance

Közepes repülési magasságú

hosszú repülési időtartamú

MARTS Marine Airborne Re-

Transmission System

Tengerészeti légi adástovábbító

rendszer

MH ÖHP – Magyar Honvédség

Összhaderőnemi Parancsnokság

231

MILAIP Military Aeronautical

Information Publication

Katonai légiforgalmi tájékoztató

kiadvány

MLS Microwave Landing System Mikrohullámú leszállító rendszer

MOB Main Operating Base Fő műveleti bázis

MOG

Capability

Maximum-On-Ground

Capability Maximális felszíni kapacitás

MOU Memeorandum of

Understanding Egyetértési megállapodás

MR Medium Range Közepes hatótávolságú

MRE Medium Range Endurance Közepes hatótávolságú

megnövelt repülési időtartamú

MTI Moving Targat Indication Mozgó célpontok felderítése

NATO North Atlantic Treaty

Organisation

Észak-atlanti Szerződés

Szervezete

OAT Operational Air Traffic Állami/műveleti célú

légiforgalom

OPSEC Operation Security Műveletek védelme

ÖHD – Összhaderőnemi doktrína

PCN Aircraft Classification Number Légi jármű kategória érték

PTDS Persistent Threat Detection

System

Tartósan jelenlevő Fenyegetést

Azonosító Rendszer

RAF Royal Air Force Királyi Légierő

RAID Rapid Aerostat Initial

Deployment

Sürgős kezdeti ballon

alkalmazás

REAP Rapidly Elevated Aerostat

Platform

Gyorsan felemelkedő ballon

rendszer

RFC Royal Flying Corps Királyi Repülő Csapatok

RPAS Remotely Piloted Aircraft

System Távirányított repülő rendszer

SAR Synthetic Aperture Radar Szintetikus apertúrájú radar

SIGINT Signals Intelligence Kisugárzás és jelfelderítés

SN Sending Nation Küldő nemzet

SQOC Squadron Operations Centre Repülőszázad harcálláspont

SR Short Range Rövid hatótávolságú

STANAG Standardization Agreement Egységesítési Egyezmény

STRATO Stratospheric Sztratoszférában repülő

TAOR Tactical Area of Responsibility Harcászati felelősségi terület

TARS Tethered Aerostat Radar

System

Kipányvázott ballonfedélzeti

radar rendszer

TBD To Be Defined Meghatározásra váró

TESSOC

Terrorism, Espionage,

Subversion, Sabotage, And

Organized Crime

Terrorizmus, kémkedés,

felforgatás, szabotázs és

szervezett bűnözés

232

TFHE Tactical Fuel Handling

Equipment

Harcászati üzemanyagtöltő

berendezés

TLOF Touchdown and Lift-Off Area Földetérési és elemelkedési

terület

UAS Unmanned Aircraft System Pilóta nélküli repülő rendszer

UAV Unmanned Aerial Vehicle Pilóta nélküli légi jármű

UCAS Unmanned Combat Aircraft

System

Pilóta nélküli harci repülő

rendszer

UK United Kingdom Egyesült Királyság

USAF United States Air Force Egyesült Államok Légiereje

VFR Visual Flight Rules Látás utáni repülési szabályok

WOC Wing Operations Centre Repülőezred harcálláspont

233

TÁRSSZERZŐI NYILATKOZATOK

234

235

BEFOGADÓ NYILATKOZAT

236

A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK (A megjelenés sorrendjében)

Foly

ósz

ám A publikáció

Rés

zvét

eli

arán

y (

%) A folyóirat,

kiadvány

megnevezése,

évfolyama,

száma

URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve

1. Konferencia

kiadvány

Material Management and

Transportation Procedures

in Air Force Logistic

Operations

Angol 100

Manažment - teória,

výučba a prax 2014:

zborník príspevkov z me dzinárodnej

vedecko-odbornej

konferencie. 380 p. Liptovsky Mikulas:

Akadémia ozbro

jených síl generála Milana

Rastislava Štefánika,

2014. pp. 222-233.

2. Folyóirat cikk

A katonai repülőterek

polgári – katonai

felhasználás (üzemeltetés)

hazai jogszabályi

hátterének bemutatása

Magyar 100

Repüléstudományi

Közlemények

(1997-től) XXVI/2.

2014. pp. 160-170.

http://www.repulestudomany.hu

/kulonszamok/2014_cikkek/201

4-2-14-

0121_Csengeri_Janos.pdf

3. Folyóirat cikk

One of the Basic Questions

of Warfare: The Levels of

Control of Airspace

Angol 100

Academic and

Applied Research in

Public Management

Science 14/4. 2015.

pp. 331-340.

https://www.uni-

nke.hu/document/uni-nke-

hu/aarms-2015-4-

csengeri.original.pdf

4. Könyvfejezet

A repülőterek futópálya és

gurulóút tulajdonságainak

bemutatása

Magyar 100

A hadtudomány és a

hadviselés komplexitása a XXI.

században. 289 p.

Budapest, Nemzeti Közszolgálati

Egyetem, 2015. pp.

228-240.

http://real.mtak.hu/31932/

237

Foly

ósz

ám A publikáció

Rés

zvét

eli

arán

y (

%) A folyóirat,

kiadvány

megnevezése,

évfolyama,

száma

URL Megjegyz

és Jellege Címe Nyelve

5. Folyóirat cikk

Repülőterek távoli

környezetének megfigyelési

lehetőségei

Magyar 100

Honvédségi Szemle:

A Magyar

Honvédség

Központi Folyóirata

143/6. 2015. pp. 63-

74.

https://honvedelem.hu/kiadvany/54

257

6. Könyvfejezet A katonai repülőterek civil-

katonai közös felhasználása Magyar 100

Így kutattunk mi!:

Tudományos

cikkgyűjtemény II.:

A Nemzeti

Kiválóság a

Konvergencia

Régióban Program

ösztöndíjasainak

tudományos

cikkeiből. 508 p.

Budapest,

Közigazgatási és

Igazságügyi Hivatal,

2015. pp. 113-115.

http://real.mtak.hu/43488/1/A_gazd

asagi_hatasvizsgalatok_jelentosege

_a_felsooktatasi_intezmenyek_eset

eben_Published_Version_u.pdf

7. Konferencia

kiadvány

Early Concepts and Theories

of Employment of Air Power Angol 50

12. medzinárodná

vedecko-odborná

konferencia:

Management -

Theory, Education

and Practise 2016.

346 p. Liptovsky

Mikulas: Akadémia

ozbrojených síl

generála Milana

Rastislava

Štefánika, 2016. pp.

164-171.

238

Foly

ósz

ám A publikáció

Rés

zvét

eli

arán

y (

%) A folyóirat,

kiadvány

megnevezése,

évfolyama,

száma

URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve

8. Folyóirat cikk A légi járművek fel- és

leszállóhelyeinek fajtái Magyar 100

Honvédségi

Szemle: A

Magyar

Honvédség

Központi

Folyóirata 144/1.

2016. pp. 106-

119.

https://honvedelem.hu/kiadvany/5

5138

9. Folyóirat cikk

A légibázis és az

információs tevékenységek

kapcsolódásai

Magyar 100 Hadtudományi

Szemle 9/1. 2016.

pp. 8-19.

http://archiv.uni-

nke.hu/downloads/kutatas/folyoir

atok/hadtudomanyi_szemle/szam

ok/2016/2016_1/16_1_hm_cseng

eri.pdf

10. Könyvfejezet Napjaink biztonsági

kihívásai a repülőtereken Magyar 50

Biztonsági

kihívások a 21.

században. 838 p.

Budapest, Dialóg

Campus Kiadó,

2017. pp. 665-

675.

http://www.bm-

tt.hu/assets/letolt/BM-

konyv_1.pdf

11. Folyóirat cikk

A légierő képességei a

hibrid fenyegetésekkel

szemben

Magyar 50

Hadtudományi

Szemle 2017:(4)

pp. 112-125.

(2017)

http://archiv.uni-

nke.hu/downloads/kutatas/folyoir

atok/hadtudomanyi_szemle/szam

ok/2017/2017_4/17_4_hm_krajnc

_csengeri.pdf

239

Foly

ósz

ám A publikáció

Rés

zvét

eli

arán

y (

%) A folyóirat,

kiadvány

megnevezése,

évfolyama,

száma

URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve

12. Konferencia

kiadvány

Hybrid Warfare from

Military Air Perspective Angol 50

8. medzinárodná

vedecká

konferencia:

National and

International

Security 2017.

614 p. Liptovsky

Mikulas: Akad

émia ozbrojených

síl generála

Milana Rastislava

Štefánika, 2017.

pp. 254-262.

13. Folyóirat cikk

A távirányított és pilóta

nélküli repülőrendszerek

alkalmazási lehetőségei a

felkelők elleni műveletek

során

Magyar 50

Honvédségi

Szemle: A

Magyar

Honvédség

Központi

Folyóirata 145/6.

2017. pp. 81-92.

https://honvedelem.hu/kiadvany/6

6002

14. Könyvfejezet

A légierő, mint a

geostratégiai törekvések

egyik meghatározó

eszköze

Magyar 100

Repüléstudomány

i Szemelvé nyek

2017. 220 p.

Szolnok, Nemzeti

Közszolgálati

Egyetem Katon ai

Repülő Intézet,

2017. pp. 31-66.

http://www.repulestudomany.hu/

kiadvanyok/RepSzem-2017.pdf

240

Foly

ósz

ám A publikáció

Rés

zvét

eli

arán

y (

%) A folyóirat,

kiadvány

megnevezése,

évfolyama,

száma

URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve

15. Konferencia

kiadvány

Air Bases as Power

Projection Platforms Angol 100

ГОДИШНА

МЕЖДУНАР

ОДНА НАУЧНА

КОНФЕРЕНЦИ

Я НА

ФАКУЛТЕТ

„АВИАЦИОНЕ

Н“ 2018. 450 p.

Dolna

Mitropoliya: Vasil

Levski National

Military

University; Union

of Scientists in

Bulgaria, 2018.

pp. 218-227.

16. Folyóirat cikk A légi bázis, mint

erőkivetítési platform Magyar 100

Repüléstudomány

i Közlemények

(1997-Től)

XXX/2. 2018. pp.

55-66.

http://www.repulestudomany.hu/f

olyoirat/2018_2_index.html

241

A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN TARTOTT ELŐADÁSOK TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN

(Az előadás sorrendjében)

Fsz. A konferencia

Címe Nyelve Helye Ideje

1.

Material Management and Transportation

Procedures in Air Force Logistic

Operations

Angol

Liptovsky Mikulas: Akadémia ozbro

jených síl generála Milana Rastislava

Štefánika

2014.09.24-

2014.09.26.

2. Early Concepts and Theories of

Employment of Air Power Angol

Liptovsky Mikulas: Akadémia ozbro

jených síl generála Milana Rastislava

Štefánika

2016.09.21-

2016.09.23.

3. Hybrid Warfare from Military Air

Perspective Angol

Liptovsky Mikulas: Akadémia

ozbrojených síl generála Milana

Rastislava Štefánika

2017.10.26-

2017.10.27.

4. A légi bázis, mint erőkivetítési platform Magyar

Szolnok, Nemzeti Közszolgálati

Egyetem: Repüléstudományi

Konferencia

2018.04.12.