Tóth Zoltán

AVAR KORI TEMETÕ SIROKON

Elõzmények

Lakatos Sándor, a siroki MGTSZ elnöke 1968. augusztus 30-án értesítette az EgriMúzeumot, hogy a TSZ által a liszkói völgyben (1. kép 1–2.), az ún. Csörgõ-határ-részen nyitott sóderbányában feltételezhetõen régészeti leletek kerültek elõ. A be-jelentést és a helymeghatározást Szabó János Gyõzõ közölte Nagy Árpáddal, akia helyszínre érkezésekor tapasztalta, hogy a sóderréteget borító homok, illetve hu-muszréteg eltávolítása után kb. 1,5–2 m mélységben edények, fémtárgyak és em-beri csontok voltak. A leleteket az avar korra lehetett keltezni.

Nagy Árpád helyszíni szemléjének idején már látszott a 2. sír koponyája is abánya metszetfalában. A bánya ideiglenesen szüneteltette a munkákat, ezért 1968.szeptember 16–27. között megtörténhetett a leletmentõ feltárás. Az ásatás során1968-ban 8 sír, majd 1969 tavaszán még további 1 sír került elõ (2. kép).

A bányamûvelés késõbbi munkáit Nagy Árpád jelentése alapján1 az Egri Mú-zeum folyamatosan ellenõrizte. 1970-re tervezték a lelõhely újabb vizsgálatát, azon-ban errõl nem készült olyan feljegyzés, amely elküldésre került volna valamelyikadattárba, ezért nem tudhatjuk, az elkövetkezõ években érintette-e sírokat a beruhá-zás. A Dobó István Vármúzeum gyûjteménye a siroki lelõhelyrõl szórványos régé-szeti leleteket tartalmaz, azonban további feltárás nem történt.

Sírleírás

1. sír (DIV A.70.1.1–8.)Adultus korú férfi (30–40 év). Tájolás: Ny–K. A bányamunkák során találták meg.A feltárás során a sír foltját még azonosítani lehetett.

151Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2016.

1 NAGY Árpád 1968

152

1. kép. 1: Sirok elhelyezkedése Magyarországon belül. 2: A Liszkó-völgy Siroktól délre

2.

1.

Melléklet: 1. Ovális karikájú bronzcsat (h.: 2,1 cm, sz.: 1,2–1,8 cm) (3. kép 1.). A csat-test és a karika egybeöntött. A csatpecek korróziós nyomai is láthatóak a felszínén.A csattest alsó részén két nittszeggel felerõsített bronzlemez. 2. Bronzlemez övszo-rító (h.: 1,3 cm, sz.: 0,8 cm), két nittszeggel. A hozzá tartozó bronzpántot két nitt-szeggel erõsítették fel (3. kép 2.). 3. Bronz pántlemez (h.: 2,1 cm, sz.: 0,8 cm), kétnittszeggel, valamint egy ellenlemezzel (3. kép 3.). 4. Keskeny, téglalap alakú fenõ-kõ (h.: 5 cm, sz.: 0,8–1,1 cm) (3. kép 4.). Elõoldala a használat során erõteljesenmegkopott, vasrozsda nyomával. 5. Simára kopott felületû, díszítetlen csont tûtartó(h.: 7,7 cm, átmérõ: 0,8–1,1 cm) (3. kép 5.). 6. Simára kopott felületû, díszítetlencsont tûtartó (h.: 9,9 cm, átmérõ: 0,8–0,9 cm) (3. kép 6.). Ellentétes oldalán 2-2 lyuk-kal átfúrták. Felületén oxidáció nyoma látható. 7. Négyszögletes átmetszetû vastárgy(ár?) töredéke (h.: 3,4 cm, sz.: 0,7 cm) (3. kép 7.). Korrózió során famaradvány nyo-ma van a felületén. 8. Szélespengéjû, egyenes hátú, felfelé köszörült élû vaskés(mérhetõ h.: kb. 13 cm, sz.: 1,1–2,2 cm) penge- és nyéltöredékei (3. kép 8.). 9. Vas-tárgy töredéke (h.: 5 cm, sz.: 0,6–0,8 cm), famaradvány nyomával (3. kép 9.). 10. Késbronzlemezbõl készített markolatverete (h.: 2,2 cm, sz.: 1,6–2,3 cm) (3. kép, 10.).11. Korongolatlan, szürkésfeketére égetett agyagedény (m.: 12,5 cm, peremátmérõ:9 cm, fenékátmérõ: 6,5 cm) (3. kép 11.). Nyakán és alsó részén 3-3 egyenes vonal-köteg, amely között kétszer 3 hullámvonalköteg díszítette.

153

2. kép. A temetõtérkép

154

3. kép. 1–11: 1. sír; 12: 3. sír (M= 1:1, kivétel 11. és 12.: M= 1:2)

2. sír (2. kép 1.) (DIV A.70.1.9–10.)Adultus korú nõ (25–35 év). Tájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. H.: min. 185 cm,sz.: 65 cm, m.: 230 cm. A váz közepes megtartású, háton fekvõ, nyújtott helyzetû,karok szorosan a test mellett, a lábvégek szorosan egymás mellett. Koporsóra utalónyomokat megfigyeltek. A jobb lábat a bal mellé hajlították, hogy az edénymellék-let elférjen a koporsón belül. A fej, illetve a felsõtest egy része hiányzik a bányamû-velés munkái miatt.

Melléklet: 1. A jobb oldali combnyak mellett bikónikus formájú, sötétszürkéreégetett orsógomb (átmérõ: 3,7 cm, m.: 2,2 cm) (2. kép 2.). Oldalát 3 bemélyített vo-nal tagolja. 2. A jobb lábszár külsõ oldalán korongolatlan, vörös- és szürkefoltosraégetett, kihajló peremû, vállban kiszélesedõ agyagedény (m.: 11,7 cm, peremát-mérõ: 12,7 cm, fenékátmérõ: 7,7 cm) (2. kép 3.). A kerámia enyhe hasasodása a váll-tól kezdõdik. Vállán és hasán hat sávban befésült egyenes vonalköteg.

3. sír (DIV A.70.1.11.)Gyermek. Tájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör, amelynek csak az északnyugatisarkát nem bolygatták meg a bánya partfalának kialakításakor. M.: 80 cm.

Melléklet: 1. Kívül szürkére, belül vörösre égetett, lapos, fordított csonkakúpalakú tál (m.: 5,8 cm, peremátmérõ: 12,1 cm, fenékátmérõ: 8,6 cm) (3. kép 12.).Az edény oldalán kilenc szabálytalan bekarcolt hullámvonal, valamint a peremétis rendszertelen hullámvonalak díszítik.

4. sír (2. kép 4.) (DIV A.70.1.12–14.)Adultus-maturus férfi (30–45 év). Tájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. H.: min.170 cm, sz.: min. 65–70 cm, m.: 115 cm. A váz rossz megtartású, háton fekvõ, nyúj-tott helyzetû, karok a test mellett. A koponyát a bányamunkák megbolygatták.

Melléklet:2 1. Keskenypengéjû, egyenes hátú vaskés töredéke (h.: 3 cm, sz.:1,5–1,7 cm) (2. kép 5.). 2. Korongolatlan, foltosan vörösesszürkére kiégetett, kihaj-ló peremû, enyhén domború testû agyagedény (m.: 16,6 cm, peremátmérõ: 12,1 cm,fenékátmérõ: 8,1 cm) (2. kép 6.). 3. Ezüsthuzalból hajlított, vékony hajkarika erõ-sen korrodált töredéke (átmérõ: 1,3 cm, v.: 0,1 cm).

5. sír (5. kép 7.)Maturus korú férfi (40–60 év). Tájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. H.: min.170 cm, sz.: min. 75 cm, m.: 78–85 cm. A váz rossz megtartású, háton fekvõ, nyúj-tott helyzetû, a fej jobbra dõlt, a vállak felhúzva, a bal alkarja a medencecsont mel-lett, a jobb alkarja a jobb oldali medencecsontra hajlítva.

155

2 Az ásatási dokumentáció és a sírrajz alapján melléklet nélküli, azonban a régészeti leltárkönyvben3 tárgyat is a sírhoz írtak be (DIV. A.70.1.12–14.)

156

4. kép. 1–3: 2. sír; 4–6: 4. sír (2. és 5: M= 1:1; 1. és 4: M= 1:20; 3. és 6.: M= 1:2)

157

5. kép. 1–6: 6. sír; 7: 5. sír; 8: 7. sír (1., 2., 3. és 8.: M= 1:1; 6. és 7.: M= 1:20; 4. és 5.: M= 1:2)

Melléklet: 1. A keresztcsont és a jobb oldali medencelapát találkozásánál lantalakú vascsat.3 2. Nyéltövissel ellátott vaskés.4 A nyéltövis a kiemeléskor elporladt.

6. sír (5. kép 6.) (DIV A.70.1.15–19.)Adultus korú nõ (25–35 év). Tájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. H.: min. 160 cm,sz.: min. 60 cm, m.: 150 cm. A váz közepes megtartású, háton fekvõ, nyújtott hely-zetû, a fej jobbra dõlt, a vállak felhúzva, a jobb alkar hajlítás nélkül a medencecson-ton, a jobb kar szorosan a test mellett, a lábvégek szorosan egymás mellett. A testetvalamilyen szerves anyagba becsavarták, koporsó nyomait nem figyelték meg.

Melléklet: 1. A bal oldali medencecsonton egyenes hátú, felfelé köszörült élû, kes-kenypengéjû vaskés (h.: kb. 14–15 cm, sz.: 1,7–2 cm) a bal medencecsonton (5. kép 1.).5

A nyéltövisére famaradványok korrodáltak. 2. A bal oldali medencecsonton, a kés mel-lett hengeres testû, esztergált csont tûtartó h.: 3,1–3,7 cm, átmérõ: 1 cm) (5. kép 2.).6

Felszínén öt helyen 4-4 bordából álló díszítés, amelyek nem futnak körbe a tûtartó tes-tén. A belsejében enyhe rozsdanyomok. 3. Négyszögletes alakú vascsat töredékei(h.: 1,8–3,5 cm, sz.: 0,6–0,8 cm), csattövissel (5. kép 3.). 4. Ajobb lábvég mellett, a jobbés bal lábfejre rádõlve korongolatlan, szürkésfeketére égetett agyagedény (m.: 9,7 cm,peremátmérõ: 8,8 cm, fenékátmérõ: 6,2 cm) (5. kép 4.). A kerámia hasasodása a válltólkezdõdik. A perem alatt 3 besimított, egyenes vonalköteg. Vállán és hasán 3-3 sávbanbefésült hullámvonalköteg. 5. A bal lábszáron szürkére égetett, korongolatlan, nagymé-retû agyagedény töredéke (m.: 10 cm, törésátmérõ: 17,6 cm, tá: 10,1 cm) (5. kép 5.).Az edény felsõ része a sír bontásakor nem került elõ. Az oldalán 4 sávban befésült hul-lámvonalköteg. 6. A koponya bal oldala alatt bronzhuzalból hajlított, erõsen korrodáltgyöngycsüngõs fülbevaló töredéke. A tárgy a kiemelés során elporladt. Az ásató meg-figyelése és feltételezése szerint sima drótkarika lehetett, rajta apró gyöngyszemmel.

7. sírGyermek. Tájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. M.: 160–170 cm. A gyermekcsontjai szinte teljes mértékben felszívódtak. A váz méretei alapján Infans I. korú,2–4 éves gyermek lehetett.

158

3 A tárgy hiányzik, a régészeti leltárkönyvbe sem vették fel. A tárgyat Nagy Árpád rajzolta/rajzoltatta,azonban az 1972-es ásatási dokumentáció VIII. tábláján volt a tárgyrajz. A VIII. tábla sem a DobóIstván Vármúzeum, sem a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában nem található meg

4 A tárgy hiányzik, a régészeti leltárkönyvbe sem vették fel. A tárgyat Nagy Árpád rajzolta/rajzoltatta,azonban az 1972-es ásatási dokumentáció VIII. tábláján volt a tárgyrajz. A VIII. tábla sem a DobóIstván Vármúzeum, sem a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában nem található meg

5 A tárgy hiányzik, leírása a régészeti leltárkönyv alapján történt. Rajza szintén az ásatási dokumen-táció VIII. tábláján volt.

6 A tárgy hiányzik, leírása a régészeti leltárkönyv alapján történt. Rajza szintén az ásatási dokumen-táció VIII. tábláján volt.

Melléklet: 1. Barnásszürkére égetett, közepesen iszapolt agyagedény oldalfalá-nak töredéke (h.: 6,4 cm, sz.: 5,8 cm, v.: 0,4 cm) (5. kép 8.). Díszítése: 4-4 sávbanbefésült hullám- és egyenes vonalköteg.

8. sírTájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. M.: 215 cm. A váz rossz megtartású, Kopor-sónyomok halvány vonalait figyelték meg.

Melléklet: 1. Barnásszürkére égetett, korongolatlan agyagedény. Erõsen pro-filált testû, enyhén kihajló peremû. Vállán és hasán négy-négy sávban befésülthullámvonalköteg.7

9. sírTájolás: Ny–K. Téglalap alakú sírgödör. M.: 215 cm. A váz rossz megtartású. Alkal-mi sóderkitermelés közben – amelyrõl az Egri Múzeum nem tudott – találta megPallagi Lajos bányamunkás 1969. május 17-én.

Melléklet: 1. Vassarló nyél- és pengerészének töredéke (h.: min. 22,1 cm,sz.: 1,6–4 cm) (6. kép 1.).

Szórványleletek

1. Barnásfeketére égetett, lassúkorongolt, magasfalú, felsõ részén négysávos egye-nes vonalköteggel, alsó részén négysávos hullámvonalköteggel díszített, fazékformájú edény (h.: 8,2 cm, sz.: 5,2 cm) töredéke (A.70.1.20.) (6. kép 2.).

2. Kívül barnára, belül feketére égetett, lassúkorongolt, magasfalú, négysávos hul-lámvonalköteggel díszített, fazék formájú edény (h.: 10,2 cm, sz.: 8,5 cm) töre-dékei (A.70.1.21.) (6. kép 3.).

3. Kívül barnásszürkére, belül téglaszínûre égetett, korongolatlan edény (h.: 8 cm,sz.: 6,4 cm) töredéke (A.70.1.22.) (7. kép 3.). Díszítése enyhén hullámos, besi-mított háromsávos vonalköteg.

4. Szürkésfekete, rosszul iszapolt, rosszul kiégetett fazékforma, korongolatlan edény(h.: 12 cm, sz.: 8,4 cm) töredékei (A.70.1.23.) (7. kép 1.). A perem alatt hullám-vonal díszíti.

5. Sárgásvörösre égetett, lassúkorongolt, magasfalú edény (h.: 9,8 cm, sz.: 5,4 cm)fel- és peremtöredékei (A.70.1.24.) (7. kép 2.).

6. Barnásszürkére égetett, lassúkorongolt edény (h.: 9,3 cm, sz.: 6,5 cm) perem-töredéke (A.70.1.25.) (7. kép 5.).

159

7 A tárgyleírás az ásatási dokumentáció alapján történt.

160

6. kép. 1: 9. sír; 2–4: szórvány (M= 1:1, kivétel 4: M= 1:2)

161

7. kép. 1–6: szórvány (M= 1:1, kivétel 6: M= 1:2)

7. Kívül sárgásbarnára, belül szürkésfeketére égetett, kézikorongolt, 5 besimított vo-nalköteggel díszített edény (h.: 15,8 cm, sz.: 12,5 cm) fenéktöredéke (A.70.1.26.)(7. kép 6.).

8. Barnásfeketére égetett, magasfalú, korongolatlan, fazékformájú edény (h.: 4,5 cm,sz.: 3,1 cm) faltöredéke (A.70.1.27.) (7. kép 4.). Díszítése fogazott eszközzel ki-alakított párhuzamos pontsorok.

9. Sötétszürke színû, kézikorongolt, kihajló peremû edény (m.: 12 cm, szájátmérõ:9,5 cm, talpátmérõ: 7,8 cm) (A.76.10.1.) (6. kép 4.). A perem alatt 4–5 sávos, né-hol elnagyolt hullámvonalköteg díszíti. Az edény alsó részén, a fenék felé körbenbekarcolt vonalas mintázat van.

Temetkezési szokások

Tájolás

Az összes sír feltételezhetõen kelet–nyugati tájolású. Erre egyedül a 2. sír alapjánkövetkeztethetünk a bányamunkák által levágott, hiányzó sírgödörrész által követ-keztethetõ ki a sírgödör irányítása. A sírrajzok nem jelölnek tájolást, ezért a 2. sírirányítása alapján téves következtetést is levonhatunk a többirõl, mivel ellentétestájolásúak is lehetnek közöttük, az avar korszakban ez nem szokatlan jelenség.

Sírformák, a sírgödrök mérete, kialakítása

A temetõn belül kizárólagosan aknasírok kerültek elõ, amelyek fõként szabá-lyos téglalap alakúak voltak. A sírok méreteit nem ismerjük, a temetõtérképrõlpedig csak részben olvashatók le a méretadatok. A 2. sírnál kb. 20–30 cm elté-rés van a sírrajz és a temetõtérképre rajzolt sírvonal között, ezért erre a számí-tásra nem támaszkodhatunk. A mélységnél megállapítható, hogy kevés adattalrendelkezünk. A legsekélyebb (lemért!) 78–80 cm (3. és 5. sír), a legmélyebb pe-dig 230 cm (2. sír).

A halottak sírba helyezésének módja

A halottak helyzeteAz elhunytakat háton fektetve, nyújtott testtartásban helyezték el a sírgödörben, a lá-baik párhuzamosan voltak. A négy sírrajz ismeretében nehéz következtetéseket le-vonnunk a kéztartásról. A 4. sír halottja volt egyedül nyújtott testtartásban, kezeiszorosan a test mellett helyezkedtek el. Ezen kívül a többi sírnál legalább az egyikkéz a medencére került, behajlított vagy egyenes karral.

162

A 6. sírnál valamilyen szerves anyagba csavarhatták az elhunytat, mivel szûk ko-porsóra utaló nyomokat nem találtak a feltárás idején.

KoporsóhasználatA 2. és a 8. sír halottját biztosan koporsóban temették el. Az elmúlt évtizedek kutatá-sai alapján általánosnak tekinthetjük az Avar Birodalom területén temetéskor a kopor-sóhasználatot.8 Az ásató régész leírásai szerint az erõsen savas tartalmú föld lehetõvétette a koporsó fa- és/vagy elszenesedett maradványainak dokumentálását. Mindkétesetben deszkakoporsót feltételezhetünk, amelyeknek a szögeit nem találták meg,ezért egymásba csapolt megoldásra vagy faszögek használatára gondolhatunk.

Bolygatások

A feltárt sírokról megállapítható, hogy korabeli bolygatás nem érte azokat. Azon-ban a bányamunkák során az 1., 2., 3., 4. és 9. sír is kisebb-nagyobb mértékbenmegsemmisült.

Ételmelléklet

Ételmellékletekre egyedül a sírokba helyezett agyagedények utalnak. Azonban ter-mészettudományos vizsgálatok – amelyeket az edények jelenlegi hiányában min-denképpen nehéz lesz elvégezni – nélkül nem tudhatjuk, ételt, italt, esetleg más dol-got (pl. virágokat) tartalmaztak-e a kerámiák. Állatcsontok nem voltak a sírokban,ettõl függetlenül csontot nem tartalmazó húsrészek még lehettek az elhunytak mel-lett halotti útravalóul. Egyéb szerves anyagok (pl. fatálak vagy edények) nyomaitnem lehetett megfigyelni.

A leletanyag

Viseleti tárgyak

FülbevalókA 6. sírban a halott koponyájának bal oldala alatt bronzhuzalból hajlított gyöngy-csüngõs fülbevaló töredéke volt. A tárgy a kiemelés során elporladt. Az ásató meg-figyelése és feltételezése szerint sima drótkarika lehetett, rajta apró gyöngyszemmel.

163

8 BÓNA István 1979. 15–16; TOMKA Péter 1979. 77., 81–82.

Kronológiai következtetéseket nem vonhatunk így le a fülbevalóról. Feltételezhe-tõen a 8. század elejére-elsõ felére jellemzõ csüngõdíszes típus lehetett.

CsatAz 1., 5. és a 6. sír elhunytja viselt a temetése során csatot. Az 1. sírban ovális kariká-jú bronzcsat volt, amelynek a csattestét és a karikáját egybeöntötték. Az 5. sírban lantalakú, a 6. sírban négyszögletes alakú vascsat töredékei voltak, csattövissel.

ÖvdíszekA 6. sírban egy-egy darab bronzlemez övszorító és bronz pántlemez is tartozott az öv-höz. Mindkettõt két-két nittszeggel erõsítették fel az övre.

Az övviselettel összefüggõ tárgyak– Kések

A vaskések nagyon töredékes állapotban maradtak meg. A tárgyak megma-radt részeibõl megállapítható, hogy egyenes hátú, felfelé köszörült élû késekvoltak, amelyek nyélben végzõdtek. Az 1., 4. és 5. sírban a bolygatottság vagya dokumentáció hiányossága miatt nem tudhatjuk, ez a tárgytípus a síron belülhol volt eredetileg. A 6. sírban a kés használati helyén, az övhöz kapcsolódóana deréktájon, a medencecsonton került elõ.

– FenõkõAz 1. sírból származó fenõkõ keskeny, téglalap alakú volt. Elõoldala a hasz-nálat során erõteljesen megkopott, vasrozsda nyomával.

Használati tárgyak

ÁrAz 1. sír megtalált tárgyai között egy négyszögletes átmetszetû vastárgy töredékevolt, amely formája alapján vasár is lehetett egykoron. A tárgy felületén famarad-vány nyoma van, mely korrózió által jött létre.

SarlóA 9. sírban találták meg egy sarlónak a töredékét. Az eltemetett személy antropo-lógiai adatait a váz rossz megtartása miatt nem ismerjük. A Kárpát-medencébenélõ népcsoportok halotti szokásaival foglalkozó néprajzi leírásokban találkozha-tunk azzal a jelenséggel, hogy az elhunyt mellére, hasára különféle vastárgyakathelyeznek.9 Ezeket csak ritka esetekben temetik el a halottakkal. A vaseszközök

164

9 ISTVÁNFFY Gyula 1894. 182–183.

funkciója a temetkezés során eredetileg a rontó szellemek távoltartását szolgálta.A vastárgyakkal védelmezés, valamint a halott visszatérésének megakadályozásaa vasbabonák körébe tartozik.10

Ennek a tárgynak a sírba helyezése nemtõl, kortól és társadalmi státusztól füg-getlen, így a rontást elhárító szerepe még valószínûbbnek tûnik. A kora avar korbancsak néhány példát ismerünk. A 7. század utolsó harmadában jelent meg nagyobbmennyiségben és vált általánossá ez a szokás.11

TûtartókAz 1. sírból 2 darab, a 6. sírból pedig egy darab tûtartó származik. Az 1. sírbanmindkét tárgy simára kopott felületû, díszítetlen felületû volt. A 6. sírban elhelye-zett tûtartó esztergált volt, amelyet bordák díszítettek.

Ez a tárgytípust a nõi sírokhoz köthetõ a legtöbb esetben, amelyet a siroki le-lõhely is vélhetõen alátámaszt. A tárgy megtalálási helye változatos a sírokon be-lül. Az 1. sírnál nem tudjuk, hová helyezték az elhunyt rokonai a tûtartót. A 6. sír-ban a bal medencecsonton volt.

OrsógombA 2. sírban az elhunyt jobb oldali combnyakának külsõ oldalán találták meg a bi-kónikus formájú, sötétszürkére égetett orsógombot, amelyen vonaldíszek láthatók.A tárgytípus elsõsorban az avar kor második felére jellemzõ.

AgyagedényAz elhunytak 8 (1., 2., 3., 4., 6., 7., 8.) esetben is kaptak agyagedényt a temeté-sük során. Tehát megállapítható, hogy a temetõben a halottak többségét edénymel-léklettel temették el. A 7. sír töredékét inkább a betöltésbe véletlenül került kerá-miaként érdemes értelmeznünk, mint egy eredetileg egészben sírba helyezett edénymaradványait. Azonban Nagy Árpád nem írta le, honnan származott a töredék.A 9. sírt a bolygatottsága miatt figyelmen kívül hagyhatjuk, bizonytalan, tartalma-zott-e kerámiát, elképzelhetõ, hogy igen. A 6. sírban kettõ kerámia is volt.

Ezek a tárgyak természetesen valamit tartalmaztak, nem önmagukban értelme-zendõek. A tartalmuk megválaszolása természettudományos vizsgálatok nélkül csaknagyon kivételes körülmények között lehetséges. Az edények jelenleg nem talál-hatók meg a Dobó István Vármúzeum Régészeti Gyûjteményében, ezért kizárólagaz ásatási dokumentációban mellékelt tárgyrajzokról, valamint a tárgyleírásokbólszerezhetünk információt róluk.

165

10 SOMOGYI Péter 1982. 191.11 SOMOGYI Péter 1982. 193–194.

Az edények közül 6 darab korongolatlan (1., 2., 4., a 6. sírban mindkettõ, 8.)volt, a 3. sírban elhelyezett tálnál és a 7. sír edénytöredékénél nem tudjuk megmon-dani a készítési technikát. A korszakra jellemzõ egyenes- és hullámvonalkötegekdíszítik õket. Kiégetési színük barnás- vagy vörösesszürke, esetleg szürke vagy vö-rös. A 3. sír tálján kívül a megtalált edények formailag a bögrék közé sorolhatóak.

Összegzés

A Sirok mellett feltárt avar kori temetõrészletet nehéz elhelyezni idõrendileg az ala-csony sírszám miatt, valamint a temetkezésekbõl származó leleteket nem lehet szû-kebb idõhatárok közé helyezni. Nagy valószínûséggel a halottak többségét a 8. szá-zad elsõ felében temették el.

Szintén nehéz sírokból származó embertani anyag alapján következtetéseketlevonnunk. Az Évinger Sándor által meghatározott személyek közül kettõ adultuskorcsoportú nõ volt, a további három csontváz egy adultus, egy adultus-maturusés egy maturus korcsoportú férfihoz tartozott. A 7. sírban egy gyermeket temettekel, akinek a csontmaradványai szinte teljes mértékben felszívódtak. A 8. és a 9. sír-ban elhelyezett személyekrõl antropológiai anyag és leírások hiányában nincsenekinformációink, a leletanyaguk pedig szegényes és nem köthetõ nemekhez.

A feldebrõi temetõ mellett Sirok is fontos része annak a folyamatnak, amelysorán az avarok birtokba vették a Tiszától észak–északnyugatra fekvõ területeket.A Mátra keleti oldalán egy állattartó-földmûvelõ közösség számára a legközeleb-bi élhetõ területek a Tarna völgyében találhatók meg. Az idei Agria kötetében kö-zölt mindhárom avar temetõrészlet, valamint a kompolti települések12 utalnak arra,hogy a mai Kál, Feldebrõ és Sirok közelében egykor élt közösségek hosszabb-rövi-debb idõn keresztül meg tudtak itt telepedni.

166

12 RÓZSA Zoltán 1997.; VADAY Andrea et al. 1999.

IRODALOMJEGYZÉK

BÓNA István1979 A szegvár–sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. –

Das Reitergrab von Szegvár–Sápoldal. Beiträge zu den frühawarischen Best-attungssitten. Archeológiai Értesítõ 106. 3–32.

ISTVÁNFFY Gyula1894 Palócz temetkezési szokások. Ethnographia V. 169–185.

NAGY Árpád1968 Sirok–Csörgõ. Ásatási dokumentáció. (ltsz: DIV. RA. 338.)

SOMOGYI Péter1982 A Kárpát-medencei sarlós temetkezési szokás eredete. – Ursprung des Best-

attungsbrauches mit Sichel im Karpatenbecken. Archeológiai Értesítõ 109.191–200.

RÓZSA Zoltán1997 A Kál-kápolnai avar település edénymûvessége. ELTE BTK. Szakdolgozat.

Kézirat. Budapest. 1997.TOMKA Péter

1979 Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz III. Ko-porsóhasználat a tápi temetõben. – Angaben zum Bestattungsbrauchtum derBevölkerung vom Kleinen Alföld in der Awarenzeit III. Sarggebrauch imGräberfeld von Táp. Arrabona 19–20 (1977–1978). 17–108.

VADAY Andrea et al.1999 Kompolt–Kistér. Újkõkori, bronzkori, szarmata és avar lelõhely. Leletmentõ

ásatás az M3-as autópálya nyomvonalán. – A Neolithic, Bronze Age, Sarmatianand Avar Site. Rescue Excavation at the M3 Motorway. In: PETERCSÁK Tiva-dar – SZABÓ J. József (szerk.): Heves megyei régészeti közlemények. Eger

167

Zoltán Tóth

Avar cemetery in Sirok

During the course of mining work in Sirok at the so-called Csörgõ border sectionof the Liszkó Valley in the August of 1968 some archaeological finds came to light.The finds were considered to be from the Avar period. It wasn’t long before workstarted on the rescue dig, which in 1968 led to the discovery of 8 graves, followedby a further grave in the spring of 1969.

Due to the small number of finds it is difficult to put the Avar cemetery nearSirok in any chronological framework, and the grave finds are insufficient to placethem within a tighter time scale. Most probably the majority of the dead were buriedin the first half of the 8th century.

168