SZE KE IYFOLDI TUDOMANYO S SAG _SZÉKELY TUDÓSOK

(2012, márcías 1 5- 16-iki tudomárytörténeti konferenciaelőadásainak szerkesztett anyaga)

Szerkesztették: Hermann Gusztáv Müály és P, Buzogány Arpád,

Székelyudvarh ely, 20 12

SZEKELyFöLDI TUDoMÁNyossÁc _ szBrBry tupósor

Fazakas EmeseNyelvről való elmélkedések és elméletek

Bevezető gondolatok

A székelyfoldi tudományosság, a székely tudósok számbavétele nem kis feladat. Mennéha sok ismeretlennel állunk szemben: ki is számít székelyföldinek vagy székelr -

nek. Az-e, aki még a messzi Tibetben is annak vallotta magát, vagy az> aki ebber:

a régióban telepedett le? Es azt sem könnyű megválaszolni - különösen, ha a ré§_

korokra tekintünk -, hogy ki a nyelvész és ki nem az. Mindenki nyelvésznek sza-

mít-e, aki a nyehvel valamilyen formában foglalkozott, aki a nyelvről elmélkedett?

De akkor mindannyian nyelvészek lennénk. Különösen fontosak ezek a kérdések, ha

nem a jelent, hanem a múltat, a múlt nagyjaitvizsgáljuk, hiszen alig két évszázada, de

jómagam azt mondanám, inkább csak egy évszázada tudjuk pontosan azt mondan:.hogy valaki - tudományosságára nézve - pusztán ezyagy azvolt.így, e sok megválaszolatlanul hagyott kérdés mellett, olyan tudósok rövid bemutata-sára vállalkozom, akik az erdé|yí yagy az európai, világi tudományosságban nagvo:

alkottak. Van közttik olyan, aki elsősorban tanító, de tevékenysége, újításai, és ner:_

utolsósorban nyelvi újításai nyomán a magyar nyelvű tudományosságot indította e_

útján: a szülőföldjétől messze elvándorolt, de később hazatérí, hogy külfoldön szer-

zett tudását itthon kamatoztassa. Van, aki nyelvészeti szempontból nyelvújító, d;kiváló költő is. van, akit szőtár- és lexikoníróként tartunk számunk, és van olva;:.

al<ttaz első - mai értelemben vett - nyelvészként emlegethetünk, miközben a törte-

nészek, botanikusok is elvitathatják nyelvész voltát. A keletkutatás három jeles sze-

mélye is a Székelyföldről származlk, akik közül csupán egyik foglalkozik közvetlen;_magyar nyelvi kérdésekkel, de mindhárman megérdemlik, hogy, ha röviden is, d;munkásságukról beszámoljak. Különösen két olyan keletkutatónk van, akiket va]a-

hogy elfeledtünk, háttérbe szorítottunk, és mindenképp szükség lenne arra, hos-.-

kijelöljük méltó helyúket az erdélyi és európai tudományosságban is. Es akad e5zseni matematikus, aki nyelvészeket megszégyenítő jártasságot mutat nyelvelméle:kérdésekben.A kiválasztott nyolc tudósunk nyelvről, nyelvészetről vallott nézeteinek, alkalmazo::nyelvészeti munkásságuknak bemutatásakor nem könnyú eldönteni, kiről mennr::illik vagy kell írni. Van, aki többet alkotott, van, aki csak egyetlen műve által kerúa bemutatottak közé; van, akinek hatása korában alig volt, van, akit már korába:nyelvészeti munkáiért nagyra tartottak és számos követője akadt. Így inkább arr:.

vállalkozom, hogy mindenkinek az életéből felvillantsak egy kis szeletkét, érzéke_-

tessem az embert a munka, munkák mögött, és - amennyiben a tanulmányok, könr--

vek, kéziratokhozzáférhetősége engedi - a nagyközönség számára is érthető nyelr-e:

__a

] ::]:-_:>

{r\p,

:_>,

100

Mertákely-:bbena régik szá-edett?ek, ha,da, dendani,

Lutatá-

ragyot:S nem:otta eI

n SZer-

ító, deolyan,

r törté-,eS Sze-

etlenülr is, de:t vala-r, hogyad egylméleti

mazotttennyitkerült

orábanlb arrarzékel-, köny-tyelven

S zékelyu dvarhe|y, 20 12

bemutassam mukásságukat. A legnagyobb teret mégis Bolyai |ánosnak szentelem,elsősorban azért, mert sajátos nézeteit nagyon kevesen ismerik, nyelvészeti fejtegeté-

seivel nagyon kevesen foglalkoztak, és ilyen jellegű munkájának csak egy része jelent

meg (a közelmúltban) nyomtatásban, a többi még mindig feldolgozatlan, másodsor-ban pedig azért, mert nézetein nagyon érződik racionális, matematikusi gondolko-dásmódja, ugyanakkor azonban - a nagy nyelvészeti áramlatokat tekintve - ha nemalkotott volna nagyot a matematikában, akár nyelvészként is megállhatná a helyét.

A magyar nyelvű tudományosság kezdete:Ap áczai Csere f ános (1 625 -1659)

A székelyfoldi Apácán született Csere János 1648-ban a református egyház ösztöndí-jasaként Hollandiában fol1tatja egyetemi tanulmányait. Itt ismerkedik meg a puritánnézetekkel, Ramus és Descartes fr|ozőfiájával. Hollandiai tartózkodása alatt, í652-ben fog neki a Magyar Encyclopaedia megírásának. A következő év nyarán hazatér-ve a fejedelem a gyulafehérvári kollégium tanárává nevezi ki. Amikor II. RákócziGyörgy 1656-ban a kolozsvári kollégiumba helyezi át, elmondja azóta híressé váltprogramadó beköszöntő beszédét Az iskolákfölöttébb szükséges voltáról és a magya-roknál való barbár állapotuk okairóI.1658-ban Barcsay Ákos fejedelem elé terjesztiegy erdélyi magyar egyetem tervét, de korai halála megakadályozza abban,hogy azintézmény megnyitását megérhesse.

,,Apáczai Csere )ános jelképes, emblematikus személyisége Erdélynek, a magyarművelődésnek. Hihetetlen szinte, hogy az a rövid élet negyedféL századdal ezelőttmilyen biztatást, példát és elkötelezettséget sugároz azőta is minden olyan utánajövőnek, aki cselekedni akar a köz érdekében, aki alapvető értéknek véli a tudást,az anyanyelvet és az anyanyelvű műveltséget pedig a nemzet összefogójának és fel-emelőjéneki' (PÉNrEr 2004a.7.). Az anyanyelven való tudományművelést, az anya-nyelvű műveltség fontosságát valóban kisebbségi létben érzi mindenki, és Apáczaipéldája talán sohasem volt aktuálisabb, mint ma. Első polihisztorunk nem a maierdélyi magyarokhoz hasonló kisebbségi létben ismeri fel anyanyelvünk fontosságáta tudományok múvelésében, továbbgondolásában, hanem a korabeli európai mű-veltség, a puritánus mozgalom kínálta és felvillantotta lehetőségek döbbentikráarra,hogy addig nem alkothatunk nagyot a tudományokban, míg azokat anyanyelvünkönmeg nem ismerjük, és ameddig mindenki csak siránkozikazon, hogy a magyar nyelvnem rendelkezik e\ég szakszóval, nem elég gazdag ahhoz, hogy tudományos műve-ket lehessen rajtaírni, amíg a ma1yar nyelvet lebecsüljük, addig nem is jutunk előre,kisebbségek maradunk Európában. ,,[...] különféle népeknek különféle anyanyelvenírott könyveire bukkantam. Igen nagy és tartós csodálkozással jó ideig |apozgat-tam bennnük előre és hátra, s rájöttem arra: nem csoda, hogy azok a népek a tudásés műveltség dolgában túlszárnyalnak bennünket, hiszen az összes tudományokatanyanyelvükön olvassák és közlik, tanítják és tanulják [...] Hát nem tanít-e minketa mindennapos tapasztalat arra, hogy mindezek a népek, külön-külön mindegyik -

101

-1

SZEKELYFÖLDI TUDo}:

honfitársaink szégyenére - bőr-e]kedre_< :;j,:,s ierhakban. Ennek bizony nem a leg-

utolsó, hanem éppen a legelső oka az - l: :::_:.je i: erzékem nem csal -, hogy vannakmindféle, anyanyelven írott tudonr3nl,,,.. -,.l;,t-i erk. Így minden kétséget l<tzárőan

igaznak kell tartanunk, hogy az a nep. r:e_-,, ::_ldent idegen nyelvekből kölcsönöz,nagyon szerencsétlen, és az összes nep i,:,zc,:: ]esnreltóbb a szánalomra [...] De mihaszna, ha könnyes szemmei csupan sze:-__e e::: a tár,olból hazám áldatlan sorsát?

[...] minden gondolatomat az a r-as\ :. s_a_:: _<. hergr, segítsek szülőhazámon. Ezértnekidühödtem az írásnak, és - elso luse:_;:i.::.n - hozzáIáttam, hogy mindenfajtatudományágból magyar nyelvre fbrd:isar -,,"ja:lt:, De amikor a nyelv nagyfokú sze-

génysége és sivársága már a küszöbrc,l ::"szlo lan-ánt,ként tárult elém, megkezdettmunkámat legott abbahag}tanr" (_{p-icz_.__ _ó-;-i 19;;. 82.). E szavai ellenére mégistaláI erőt és példát ahhoz, hogr- encL}-ore,j:aial nregíria. Példaként elsősorban a 15.

századi görög humanista Theodorosz Gaz:: en.rti. aki Arisztotelésznek az állatokrólés Theophrasztosznak a növénvekról i:..it :: -rrkajanak latinra fordítása közben döb-ben rá a latin tudományos nyelr- ,,szege:i,,,sege:e , De sorolhatnám nyugati kortársaitis, akik a |6-17. század folyamán az a:,,-a:_,.-e]-.r tudonrányosság megteremtésén fá-

radoznak. Természetesen magvar elc.znicl,,,es :s ösztönözhették, bár ezek csak szór-ványosak voltak és többnyire csak az is-<ola: tankönrvekhez írt nomenclaturákban,latin-magya r szőjegyzékekb en bukkar t a< iel : nritt - anrott.

Legismertebb művében, a Magl,ar E,i;: ,.r_:,;..i i,iban (Magyar Encyclopaedia, Az az,

minden igaz és hasznos Böltseségrck -,--.: ".,:,;l,;.ioglalása és Magyar nyelven világrabotsátása Apatzai Tsere Janos által. ),6j3. . tre cht r anvanyelve gazdagításához első-

sorban a népnyelvet használja, illerr-e az: az eF,pen ebben a korban gazdagodóképző-állománlt hívja segítségüI, amelr, áltaj r:oli.,,:.il nraqvar szavakat alkothat. A képzettszavak mellett szóösszetételeket is altot. e s ren kerülheti eI a tükörfordításokat sem(Vö. RÉvav 2004:67-80.). Székelv ta:sza,, a_r<al :ermészetesen leginkább a földműve-lésről, állattartásróI, a mindennapi prak:i^us doleokIól írott részekben találkozunk.PL. cáp'kecskebak] cigolya'fűzt-at-ajta. ::-..;,:

'kjscstrke', tekeres 'tekeredve görbülő

<szarv>', falka'csomő <föld>] llg.?/- terjleI-g-\ ieq: 240x240láb'; ill. gyükér, ugorka,

mondola, venyike stb. (Vö. }uHÁsz ]r.ttri: :ó-o6 . _\ tudományok nyelvében ő hono-sítja meg - akár szóalkotással, akár 131;23r-al'rei-onasál,al, akár tükörfordítással - az

alábbi, ma is használatos szavakat: i;,n;,:l 'nehlepen,vl dob'dobhártyei, sziuárváry,'szivárványhártyei, kapuér'a máj kapue :e. :::,,l,,.ie lték; arányos, középpont, számláló,nevező, osztó, osztandó; cselekedet - ;_.;.;-;;.j.;s, "röIdkerekség: lélek, érzés, együttlét,

elme;föveny, kén(kő), korall, türki:, r1--r'i-(-] sll. E;inél természetesen sokkal több szót

alkotott vagy próbált meghonosítani az egr,<s tudományok terén, de nagy részük -akárcsak a későbbi nyelr,.ujítók szóaikotasa_ - Len] terjedtek eI. ,,Apáczai mentségére

azonban nemcsak az út töretlenseqe ht-,,zhato _e1: tekintetbe kell azt is venni, hogyenciklopédiáját nagyobbrészt hazáiátt,,j tar,..l lHollandiában), anyanyelvi közegébőlkiszakítva, teljesen magára hag,van a lrta. \er az a küiönös hát, hogy legtöbb szava

feledésbe merült, hanem az a csoda. }:ogr, :renaIrr rnáig őrzi nagy vállalkozásánakemlékét" (FÁsIÁN 1999. 19.).

\ szota

Székelyudvalhely, 20 1 2

,,Ettől kezdve a tudomány szánrára már nem idegen a magyar nyelv, és a magyarnyelv számára nem idegen a tudomány. Fontos és bátorító volt ez a kezdet mindazokszámára, akik a következő évszázadokban folytatják, sok tekintetben meghaladjákés korrigálják, kiteljesítik az Apáczaí által elkezdett munkát: a magyar tudományosés szakmai terminológia megteremtését és kodiírkációját, a tudományos stílus alakí-tását, a szabatos és pontos értekező próza követelményeinek kidolgozását. Ebben a

szakadatlan folyamatban az ismerettárakon, kompendiurnokon kívül szerepük volta korabeli és későbbi két- és többnyelvű szótáraknak, a kodifikációs célú gramma-tikáknak, a nyelvújításnak, az Akadémiának mint nyelvi intézménynek, valaminta szakmai nyelvművelésnek. A szaknyelvekkel válik teljessé a nemzeti nyelv, velükválik funkcionálisan teljessé és más nyelvekkel egyenértékűvé a magyar nyelv" (PÉN-rEx 2004b. 235-6.),

A szótár- és lexikoníró Bod Pétet (1712-1769)

Bod Péter - mint kortársai közül sokan - a nagyenyedi kollégiumban tanul, majdNagybányára kerül tanítónak. Három év múlva visszatér tanulmányaihoz, és miutánezeket befejezi, a nagyenyedi kollégiunr könlvtárának gondviselője, majd a hébernyelv segédtanára lesz. 1739-ben a leydeni egyetemre nregy. Itt teológiai tanulmá-nyokat íblYat és keleti nyelveket tanul. Hazatérése után gr. Bethlen Kata udvari papja1esz, majd Hér,izen, illetr.e később Magyarigenben teljesít szolgálatot._\ Felsőcsernátonban szúletett Bod Pétert református lelkészként, irodalomtörté-nészként, illetve a lexikonszerkesztés erdélyi úttörőjeként tartjuk inkább számon, deennél sokkal több volt. ,,A késő barokk éltizedek kiernelkedő magyar tudósa BodPéter. Tudományos munkássága sokoldalú: a teológiát, egyházjogot, egyháztörté-netet, államismeretet, nyelr,tudománvt és irodalomtörténetet is felölelte. Legjelen-tősebb alkotása magyar nyelvű írói lexikona, a több mint 500 írót isnrertető Magyar.\thenas, amely 1766-os jelzéssel (valójában 1767 -ben) Szebenben jeient nreg, Szen-czi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc példájára elsősorban a kulturális hagyatéktanulmányozásának szentelte életét. Páratlan gyűjtőmunkát végzett. Közvetlenülelőkészítette Aranka Györgynek és társainak, a íelvilágosodás nagyjainak í-ellépését.

Tudós Társaság felállításának stirgetésével szintérr a következő korszak fontos törek-r-ésérrek az előfutára. Bod Péter tudományos munkásságának szerves részét alkotta

Szenczi Molnár, Apáczai Csere és Pápai Páriz eről-eszítéseihez hasonlóan - a ma-qvar nyelv művelésére, fejlesztésére való törekvés. Saját taptrsztalatból tudta, lrogva magyar szókincs nem elégséges minden fogalom kií-ejezésére. Ezért elismerőenadózott a boldog emlékezetú1 Apáczai Csere |ános fáradságának, aki majd minden-iéle tudományokhoz tartoző szókat magyarul adott elő, meiyben őt vagy senki, vagy:gen kevesen követték. Az általa javasolt tudós társaságnak egyik fő feladatául éppen_\páczai kezdeményezésének folytatását szánta, valanrint egy új rnagyar nyelvtan ki-JolgozásátJ' (R.asÁN 2004. 19.)

103

sZEKELyFöLDI TUDoMÁNyossÁc - szprpry rupósor

Bod Péter nem valósítja meg a sokat dédelgetett tervét, nem ír új magyar nyehtant.De ír - többek között - egy Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikont, megjegy-zésekkel és német résszel toldja meg PápaíPáriz Ferenc latin-magyar és magyar-la-tin szótárát100, függelékeket csatol hozzá a sajátos magyarországi latin nyelvhaszná-lat szóanyagáról, valamint kéziratban maradt nyelr.észeti munkái közé tartozik egyLexicon glossarium, az Etymologicon Hungaricum és a Historiára utat mutató magyarlecsicon.Tudjuk, hogynem Bod Péter azelső magyar szőtárirő, azonban az elődökmunkáinaktisztelete és ismerete segíti őt abban, hogy egyrészt felismerje a szótárak fontosságát,másrészt hozzájáruljon a Pápai Páriz Ferenc által írt kétnyelvű szótár kiegészítéséhezés újra kiadásához. ,,A polihisztor nagyenyedi professzoa Pápai PárizFerenc tizenötévi szívós munkával, 1690-1705 között készítette el latin-magyar, magyar-latin szó-tárát, amely először 1708-ban jelent meg, majd pedig több újabb kiadásban is (I762,1767, 1782,1801). E későbbi kiadások közül az 1767. évi a legjelentősebb, amely a

tudós magyarigeni prédikátor, az emlékíró Bethlen Kata udvari lelkésze, Bod Pé-

ter kiegészítéseivel látott napvilágot. Bod a szótárat német megfelelőkkel bővítette.függeléket csatolt hozzá a sajátos magyarországi latin nyelvhasználat szóanyagáról.A szőtár e legteljesebb változata a latin ször.egekben szokásos rövidítések terjedelmesjegyzékét és az átszámításokat segítő mértéktáblázatokat is tartalmazza. A mai napigis egyike legalaposabb és legbőségesebb latin szótárainknak, az egyetemi latintaní-tásban és a nagyközönség értő latin nyeh,használatában nrindmáig pótolhatatlan se-

gédkönl.v. Emellett alapvető fontosságú a műr,elődéstörténet számára is: mivel minda művelt köz- és irodalmi nyelv, mind a tudonrányos szakterminológiák szókincsétösszegyűjtötte és normaként rögzítette, bármely régi magyar irodalmi mű, múfai,tudonránlterület tanulmányozásához és a nyehtörténeti kutatásokhoz haszná],aíaelengedhetetlen]' (KEcsxpuÉrI ry95) Az 1767-es kiadás a következő részekből ál1:

Bod Péter bevezetése a magyar szótárirodalmat ismerteti, ezt követi a Pápai Párlz1708. évi kiadásban fellelhető előszava és ahozzá írt költenrények újra lenyomtatl.a,enfiánjön a latin-magyar szőtár, a magyarországi latinság szőtára, egy névjegyzékés névmagyarázat (Nomina propria apud Hungaros usitata - amely Bod etimológiáittartalmazza), a magyar pénzek és római siglák felsorolása, egy római naptári tábla;a rákövetkező magyar-latin rész tartalmazza Pápai Páriz kéziratban maradt jeg,v-

zeteit és Bod Péter gyújtését, valamint azt a német részt, anrelyet a szakirodalom a

magyarigeni prédikátornak tulajdonít (L. Melich 1907: 183*186.). MErrcH |ÁNos(1907:185) a német részt nem Bodnak, hanem Felmer Márton nagyszebeni hitszó-nok munkájának tartja, habár az egyes részek címeiben sehol sem jelenik meg a hit-

100 A ]atin magvar rész Bodra vonatkozó cínre: ,,Nunc vero proverbiis selectioribus interspersis. glossariolo voces mediict nostri acvi, in 1ristorijs. ct lcgl]lll]] Hrmgariae decretis occurrentes. insolentiores. etc. explicantc. nominibrrs propriis apudHrulgaros usitatis. numrnonurr hungaricorunr. hebraicorutrl. glaecolun. rOm!]nolutn tabellis. siglalrul íomJnonlm crposititlne.aliisque rrecessariis etjucundis accessionibus locupletatum intentio]]e rc ]abore Petri Bod. de F. Cscmáton. \l D, Nlinistri M.1genicnsis,NovaelruicEditioninuncprjnrümadditaestLingraCernanicainPafiepostcriori."Amagyar latinépedig:,.Nurrcvcrö Tanr cx c-jusdem Philoponi F. P Pápai secundis crtris ac \otetionibus I\lss, quám Propriis et aliorum Observationibus.cxpletis quac deIuentr]t, amputatis quac supertLterunt, et vocibus quibuisr i: in srtunr ordincm redactjs, volentium usibus editunrOperá Petri Bocl. de F. Tsernáton. V D, Nliuistri l\t. lgenjensis,''

104

Székelr,,udvarhelv, 20 12

zónok neve. }ómagam hajlok arra, hogy a nagy tekintélyú kutatónak adjak igazatnnak ellenére, hogy a MErrcu műve után megjelent, a Pápai PárizBod-fé|e szőtárátnéltató, kritizáló, bemutató írások mind a magyarigeni lekésznektulajdonítják a né-net részeket is.lethlen Kata udvari papjaként írja meg a Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikont

JL746, Kolozsvár), amelyben a Bibliában előforduló példázatokat (Bod szavával

7ádóz ól á s okat), ábr ázolásokat, p árhuzamosságokat világítj a meg. A lexikon részb enlmai ismereteket felsorakoztató lexikonokra, részben az érte|mező szótárakra em-hkeztet. Természetesen a címszavakat úgy válogatja meg, hogy a bibliai példázatok-

Fn olvasható szereplők, helyek, tárgyak, szavak benne legyenek (pl. Ádám, ördög,

buzsálem, pokol, profeta stb.), de találhatunk itt közszavakat (pl. aratás, arany, jege-

Sefa, jégeső, puszta, pöröly, vadász, vacsora stb.), illetve igéket is (pl. aratni, illatozni,

fszegedni, vacsoróIni, vásárlani stb.). Ezért a lexikon tulajdonképpen olyan értel-

|rcz.ő szőtár, amely az egyes szavak elsődleges és átvitt jelentését tartalmazza bibliai

lüzetekkel alátámasztva.

|áiratban maradt Históriákra utat mutató magyar Leksikon című műve (teljes cí-

}n: Históriákra utat mutató Magyar Leksikon Mellyben A neyezetesebb Országok,

Ptnzetek, Folyovizek, Emberek elő számláltatnak, az Nemzetek között s neyezetesen

ldig o Magyar Nemzetbe való rendtartásoknak, szokásoknak, Eretnekségeknek, Isteni

W.teletbe való Tzeremóniáknak, az kűlső Társaságba való kűlőmböző elet modjának

fudetek felkerestetik és rővideden elő adatik) 504lap terjedelmű, magyar nyelven

lffion, és szintén a mai lexikonok és a(z értelmező) szótárak elvei szerint van ösz-

|rállíWa: nemcsak értelmezéseket, hanem etimológiákat, valamint tudománytörté-

|ai adatokat is tartalma z. ,,I...) ez a műve történeti és magyar világi vonatko zásaival

ldiesen új, más irányú feldolgozás. Csak alig egy-két esetben van azonos címszó,lo1

} ezeknek mondanivalója is egészen különböző. Nyilvánvalónak látszik, hogy Bod

}.vháztörténeti és egyéb történeti tárgyű munkáihoz szánta segédkönyvnek ezt a

|ikontJ' (GvENls l96L 470)

|ár a felsoroltakból is kitetszik Bod Péter széleskörú érdeklődése és munkássága,finos a szakirodalom inkább csak az irodalomtörténeti vonatkozású munkáival

}3hlkozik, nyelvészeti műveit kevésbé ismerjük, így a lexikon- és a szótárírás törté-hében még mindig nem került méltó helyére. Az sem elhanyagolható, hogy abban

]torban szorga|mazza egy tudós társaság megalapítását, amelyben más nemzetek-

Jfl már van tudományos akadémlal02, a magyar társadalom azonban nem érett meg

!fu arra, hogy megalapítsa és fenntartsa a magáét.

mint a Szentírás értelmére vezérlő mag,lara francia akadémiát (Académie Frangaise)

Ieksikon szóci}keiveLl63s-ben, a britet (Royal Society) l660-ban alapítják

105

SZEKELyFöLDI TuDoMÁxyossÁc - szprtry ruoósor

rov

A nyelvújító Baróti Szabó Dávid (1739-1819)

A baróti születésű Szabó Dávid, miután fi|ozőfrát tanul a nagyszombati jezsuita egye-

temen, Kolozsvárra kerül gimnáziumi tanítónak és a papnevelő intézet felügyelőjévéválik. Itt csak egy évet maradt, a következó tanév már Egerben találja, majd miután1765 és I77Okőzöttelvégziteológiai tanulmányait Kassán, a nagyváradi gimnázium-ba kerül. Innen útja Beszterc ebányára, Komáromba, Kassára vezet, és élete utolsó kétévtize dét szülöföldj étől távol, Virten tölti.Baróti Szabó Dávid munkásságát végig áthatja a nyelvűjitás gondolata. Nyelvésze-ti szempontból két fontos munkája yan: a Kisded szótár két kiadása (1784, 1792)

mellett az Ortographia és grammatikabéli észrevételek a magyar prosodiával együtt(1800). A Kisded szótárl)3 első kiadásában hexameterekbe szedett szólistát tartalmaz,minden szóhoz egy szám tartozik és a számnak megfelelően lapalji jegyzetben közliaz adott szó jelentését. Azonban nem mindenik szóról tudjuk meg, mit jelent. Pl. a,,Hákogok, halk, hogymár, harmadlani, hímzem, hetedszak' (1784.33) sorból csaka halk, hogymár és a hetedszak je|entéséről, illefue hozzávetőleges használatáról tu-dunk meg valamit. Nem is feltett szándéka, hogy mindent megmagyarázzon. EIső-sorban a ritka szavak összegyűjtése a célja, illetve az,hogy a versforma dallama segít-

se majd az olvasót a szavak megjegyzésében. ,,Mind a' folyó, mind fö-képpenn a' kö-tött beszéd édesdedebben szokott füleinkben hangzani, midönn d köz rendü szóIlás'

alatsonságából felemelkedvén, a'válogatott szóktól ékességet, a' ritkábbaktól kedvesúj ságot helyenként költsönöz. Azon íár gynak illetésére alkalmas könnyebbsé get fo g-

nak nyújtani ezen emlékeztetö versek, mellyekbe bé-hordogattam a' Pázmányból,Molnárból, Páriz-Pápaiból, Gyöngyösiböl, s' más egyéb könlwekböl olvasott, 's jár-

tomban keltemben hallomásból-is észre-vett ékes, vagy fenn ritkábban forgó szókat;'s az hol hasznosnak ítéltem, azon egy, vagy tsaknem azon eggy értelmeketis elö-hoztam, kivált azoknak kedvéért, kik d vers-szerzésben gyönyörködnek' (Benóu1784. I-II.). A szőtár második kiadása már sokkal jobban követi mai értelmező sző-táraink szerkesztési elveit. Itt a betűrendbe sorolt címszavakat magyarázatként szol-gáló szinonimák és példamondatokkövetik. (Pl. ,,Kóst*, koszt*: éledel, éIelmény, asz-

tal-tartás, táplálás. Szűk d kóst. Nintsen kóstya* (élelme) a'baromnak. }ó kosztunk

[asztalunk] van]' (Benórl 1792.I22) Eljárásáról a következőképpen nyilatkozik ,,Ami tsupán anyai nyelvünket illeti; nem nagy szükségek lészen azoknak ezen, testére

kisded; de mi-vóltáranézve, alkalmas nagyságú szó-rÁnnak kezekbe nyújtása utánnPÁruz PÁpeI és MorNÁn' Dictionariomára. H mi szebb, és ritkább elő-fordúlatú ta-

láltatik bennek, ide hárogattam. Az eddig ki-jött könywekböl-is ki-szemeltem d szo-katlanabb; de valóságos magyar hangzatll, és eredetű szavakat. Végre ki-kerestemmind d két hazából majd-majd feledékenységbe menö sok neveket. [...] Deák szókattsak akkor hozok-elö, mikor a'magyarnak értelmét más-képpen ki nem fejezhetem

l03 Teljes cimén: AKnded szótát melly A'ritkább Magar szókat u A.B.C. rendi szerént emlékeztetö vasekben elő-adja.

l F

106

Székelvudvarhelv, 20 t2

rövideden]' (Benórl 1792. előszó) Ebből az e|őszőbőI nemcsak azt tudhatjuk meg,hogy milyen szempontok vezérelték az anyaggyiltésben, hanem a korabeli nyelvmű-velőkkel egyező, az idegen szavakkal szembeni magatartását is kiolvashatjuk belőle.Ugyan Baróti Szabó Dávid a nyelv szabályozása, művelése helyett inkább a szóalko-tás, szókincsgazdagitás híve volt, a helyesírási és nyelvtani észrevételeket tartalmazőkönyvében (Ortographia és grammatikabéli észrevételek a magyar prosodiával együtt,1800) nyelvművelő, néha kissé epés megjegyzésekkel is találkozunk. ,,Némellyek azIgék Módgyait rendet]enül öszve-kevervén (következésképpen az értelmet-is) a' tyhelyett ss- v. ts-sel élnek. p. o. értitek-é? értsük. Meg-érthetitek-é? meg-érthessük.Illyenek nálok (a' Jelentö Módbann) igazittsuk indíthassuk, 's a t. Az effelék tsak aParantsoló Módhoz illenek]'(BenórI 1800. 89)Természetesen munkásságának egyik legnagyobb hozadéka, hogy nyelvújítókéntolyan eljárásokat alkalmaz a szőI<tncs bővítésére, amelyek nem mondanak ellent amagyar nyelv természetének. ,,Baróti nem mohó nyelvújító, nem alkot mindjárt újszót. Ó sokkal körültekintőbb. Visszatér nyelvünk multlába s onnét hoz elő oly szava-kat, melyek csak szótárainkban voltak már meg s a közhasználatmár régen elfelejtett.

- Máskor meg a népkőzé siet s annak ajkáról lesi el a megfelelő, szükséges szavakat,vagy székely szülőfoldjének szókincsét zsákmányolja ki. Néha nem változt at a sző ér-telmén, de nem ritkán új, addig szokatlan értelemben használja." (Krrrrru 190s. 11)Baróti eleveníti fel a régi nyelvi, de korára már kiveszett lv szavunkat, akárcsaka dísz,éltes, felhőzet, iker, lom, őr stb. szavainkat. Olyan szavakat terjeszt el a teljes magyarnyelvterületen, amelyek előtte csak a népnyelvben voltak meg. A székely tájszavakközül a következők váltak az egész magyar szókincs részévé: csombolygat, csoszog,csupasz, gebbed, koszt, kaláka, pityergő, pusmog, velleget'veszeget' stb. Eljárásai kö-zött tartjuk számon a magyar nyelr,től szintén nem idegen szóképzést és összetételt.Pl. civakodik, bogarósz, domborodik; kapcsolat, folyomány, ügyész, kíméletlen; előbal-lag körülül, túlesik, déltáj, gyöngyharmat, tőkepénz, mindenki stb. ,,Annak, hogy olysok szava él ma is, az az oka, hogy mindig a megszokott analógiák szerint csinaljaszavait. [...] Baróti művei telve vannak összetételekkel, melyek közül igen sokat előttenem találunk meg íróinknál. Bizonyára nem ő alkotta őket, hanem a népnyelvbőlvett át sokat" (Krrrvru 1908.34,52.).Nyelvészeti jellegű fejtegetéseit, példáit még tovább elemezhetnénk, de hadd zárjamezt aBaróti Szabó Dávidról szóló kis részt Arany |ános méltató szavaival: ,,Senki sembírja teljesebben az anyai nyelvet mint ő, a háromszéki székely, senki az egykorúakközül nem bányászta ki annak rejtett kincseit annyíra mint ő, a ritkább szavak s

kifejezések gyűjtője, a ,Kisded szőtár< emlékezetes írója" (AneNv 1864l1938.49I.).

A b otanikus- nyelvész B enkő | őzsef (L7 40 - l Sl 4)

Benkő lőzsefet elsősorban lelkészként, botanikusként, történetíróként tartják szá-mon, de hangsúlyoznom kell, hogy valójában ő az első mai értelemben vett nyelvé-szünk. Es akkor még mindig nem említettem azt, hogy 1781-ben a haarlemi Tudós

I07

SZEKELYFÖLDI TUDOMÁNYOSSÁC - SZPI<EIY TUDOSOK

Társaság azértválasztjatagjává, mert értékesnek tartja Erdély barlangjairól írt {Erdélyben inkább lelkész-tanárként, történészként, illetve botanikusként ert{elsősorban, hiszen a Gubernium I77S-benfelkéri a gyógynövényekről és hatá{sző|ó e|őadások tartására. Benkő |őzsef már a nagyenyedi főiskolán végzÉfr4mányai alatt foglalkozik történelemmel, irodalommal, botanikával. Lelkészip{Középajtán kezdi, papi hivatása mellett botanikával foglalkozik, történeti nú{ir.1787-tőlkét évig a székelyudvarhelyi kollégiumban tanít szónoklattant, tea{történelmet,íö|drajzot, természetismeretet, héber és görög nyelvet. Ezután yi{nul középajtai birtokára, majd l793-ban Köpecre hívják lelkésznek, Öt év mriln|hazaköltözik Középajtára lNyelvészeti jellegú munkássága akkor kezdődik, amikor Bod Péter felkéresére{yeszaPápaiPáríz-íéle,1767-ben megjelentetett szótár munkálataiban. ÖnáIb6!téssel, anyagválogatással és szakmai megbeszélésekkel segíti Bod munkíjáL -qpedig Benkő nemcsak a szerkesztés előtti anyagválogató munkában ven r,é*.|nem önálló gyűjtésével is öregbítette a szőtár anyagát, arrőlkézíratos mun}floElőbeszédn-éből értesülünk.Itt ugyanis abból a gníjtésből mutatva be mint6|rom tucatot, amelyet a Pápai-Páriz,szőtár kiegészítésére szánt, ezt jegyzi m€ {ilyeneket közlöttem vólt néhai T. Bod Urammal, Enyedi Deák koromban, d Iszép Leveleivel bizonyithatom; de a'késedelem miatt tsak azL.betűigvalótt|tethetett túldalékúl, Addenda név alatt, d Szőtár végére.<." (EoEn lg78.4|-) Elaz Addendában sok olyan, a keleti (székely) nyelvjáráshoz tartozó szó van, {ekkor kerül először szőtárazásra.PI. bíbelődni, bütű vminek avége', deberke {diszke'egyéves bárány',foncsika'rongydaraY, gajdul'becsit',kuncog(akkor Beír|szólásában 'könyörög, kunyerál' jelentésben) ,Iök'lejtí stb. Az élőnyelvi gyü{román eredetű, csak Erdélyben használatos szavak is találhatók (pl. bálmr -{készített étel',kaláka önkéntes segítség' stb.), illewe Benkő írott forrásokbolB-és így kerül az Addendáb a az eszkába Vaskapocs', kávé, kuruc 'keresztes vitez _Azónban ennek az Addendának nincs ákkoru hatása, mint a No^o{botanicának(1783),vagyis annak a szőjegyzél<ttek, amelyben Linné botani}i{szerét ismerteti magyar nyelven, és amely ezer faj nevét tartalmazza\ati+r-német és francia nyelven. Ebben a nomenclaturában mintegy 60 olyan, nepn{vett növénl,rrév van, amely nála jelenik meg először, PL akócfa, boglárk+ qgaló cagomb a, gy alo db o dza, kukoj za, p aradics omalma, pity óka, v adge sztenp ]E lexikográfiai munka elsősorban nem a tájszavak beiktatása miatt értékes L|azért, mert nem maradt hatás nélkül. ,,Munkásságának jelentőségét mnaed|műveinek általános hatásában kell megjelölnünk. Minthogy Benkő elsőként t{rezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra szeri1|

I04 Ugymcsaknekitulajdonitjáú<aJbész,füvészkert,Jüvészség'botanika',üvegházszavakat.EzutóbbiaknemlNomenclaturábm jelennek meg. hanem Benkónek a Magyar Himondóban közéten cikkeiben. Q. Énen l978.) ÉÉugym neki tulajdonitja az üveghu szó megalkotását, de mai ismereteink szerint eá Benkó a beszélt nyelvból veherl756-os Komis családtől számaző iratban már megjelenik azűveg)l,áz szavunk (vö. SzT 13. kötet: 1756: vagvm jóalatt nagy szép fomában francziáson foglalt űveg táblákkal ki rakva az Űveg hóz I az Űveg ház.., tanáltatik ittm .,- lédes gyűmőlcs [Ks 92. L 32]).

108

Székelyudvarh e|y, 2012

::nrényének mind a botanikusok, mind pedig a szótárírók adósai. A ,Nomenclatura: ltanica< megjelenése után ugyanis a botanikusok és a szótárirőkegyaránt az áItala-;ghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték, illetőleg értelmezték a növény--;r,eket, s ezzel egyrészt közvetve, másrészt pedig igen gyakran közvetlenül is az ő. :,ikségéből merítettek' (ElEn 1978. 60-1.).: művében, a Transsilvaniában (1777) nemcsak áIlamismereti tényeket közöl, ha-:=rr Erdély lakosainak számbavételekor foglalkozlkaz egyes népek nyelvével is. Be--.tóan foglalkozik a magyarok, a székelyek, a románok nyelvével, valamint kevésbé:=.zletesen ismerteti a szászok és cigányok nyelvét. Szőjegyzékeket közöl a magyar:-. elv német, szláv és francia jövevényszavairól, illetve a román nyelv tárgyalása köz-:tn megemliti a szláv és magyar jövevényszavakat is (,,Kezanie, legitur Vamesu, id

= _ publicanus ex. Hung. Vámos; Pilda, i. e. exemplum, ex Hung. példa" - idézi Eoen

_,.8, 54.). Mindenképp ki kell emelnem ennek a jelentőségét, hiszen Benkő előtt*rki sem figyelt fel arra, hogy nemcsak a magyarban lehetnek jövevényszavak, ha--;m a magyarból is kerülhettek be kifejezések a szomszédos népek nyelvébe. Ugyan-Llior a szókölcsönzésekről mint az elő nyelvek természetes jelenségéről értekezik.

'-z első tudatos nyelvjárási gyűjtésének adatai is bekerülnek a székelyek nyelvét tár-r. aló részbe. Ide bedolgo zza megjegyzésekkel azt a 18 székely szót is, amelyet Torkos-,_

zsef tett kőzzé a Calendarium |aurinense 1747 -i évfolyamában (l. EoEn 1978. 50.).].:gyon jőIlátja azt is, hogy tájszók minden területen lehetnek, és a tájszavak csak]zonyos területeken élnek, nem ismeretesek az egész kózösség számára.,, [...] a ma-;;ar nyelvjárási anyaggyűjtés e korakezdeti időszakában Benkő új szempontokkal-: í-öl. Elsősorban a székely nyelvjárás ismerője és gyújtője, de vannak ismeretei-:.s nyelvjárásokról is. S nemcsak gyűjti, hanem egybeveti, összefüggésb e hozza és::.ékeli az adatokat. G}aijtői tapasztalatai alapján új felfogást alakít ki. Megvédi a:-,elrjárási szók használatának jogát, s kétségbe vonja a korábbról fennmaradt néze-

=i érvényét" (Eonn 197B. 51.).,'r-ancsak nagy fontossággal bír A magyar és török nyelv mely keyeset egyezzen

--9l-L792) című munkája. A Transsilyaniában még a magyart elődei és kortár-;;: r-éleménye alapján az ázsiai nyelvekkel rokonítja. Ujabb műve megírásának in-:_,i-]ását magától Benkőtől tudjuk meg: ,,Hallottam ez előtt is nem tudatlan Em-:.rektől; de kiváltképpen nem győztem hallani d közelebb múIt Török háboru al-

-.matosságáva|, az abban megfordult kisebb rendü Hadi Emberektől, mely nagyi:.-afisága vólna a'Magyarok nyelvének a' Törökökével. [...] Most azért, edgy nehány*.nől fogva, a' nálam találtató, Török Szókra's Beszédre tanit, Könlveket ujjabban. negolvasgatván, ismét alkalmasint megerősödtem az aránt, és másokkal is, a'kik::qemet nem únnak, kivánom megmutatni, hogy nintsen nyelvünknek atyafisága:, Tórökével" (idézi Eoen 1978. 102.). Bár az összehasonlító történeti nyelvészet:.:.k kialakulóban van, és alig több mint két évtizede jelent meg Sajnovics |ános_.ntonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1770) című, a finnugor--.,eh,rokonságot bizonyító írása, Benkő |ózsef nagyon jó1 tudja, hogy két vagy több:_,,,elr, összehasonlításához, rokonságának megállapításához vagy cáfolásához nem

109

sZEKELyFöLDI TuDoMÁNyossÁc - szprery rupósor

elég a szavak ,,egybehangzásd', hanem elsősorban a viszonyokat jelölő elemelÉ,{ragozási paradigmákat kell összevetni, illetve az alapszőktncshez tartoző szera{kell megvizsgálni. Azt is nagyon jól tudja már, hogy ha ennyi idő eltelte után{nyelv szavai egybecsenge nek, azlegtöbbször nem a rokonságot bizonytja, több {valószínű kölcsönszavakkal állunk szemben, vagy véletlen egybeesésekkel. TE{vizsgálódás után a finnugor rokonságot fogadjael: ,,lf szóköszve-kötettéséneker{hasonlatosságából is d Nemzeti Atyafiságot ki nem hozhatni: mert nyelvünknek{nyi közössége több Napkeleti Nemzetekével is vagyon; melyekről mindaziltal d{lünk való atyafiságot semmiképpen nem lehet feltenni. t...] Úgy vélekedem; nér{Tudósoknak Irásaikat megfontolván, hogy ei China- vagy Sina-beliekkel köud{való atyafiságunkvagyon, mint d Törökökkel.De aző vérségektől is igen mes{lévén, keressűk közelebb való Rókonainkat, az észal<l, tartományokban [...l a'{ezt kitanúlhatjúk ama közöttök járt tudós |ésuita Papnak, T. Sajnovics Iános Ú{[...] ditséretes Munkájából" (idéziEonn 1978. 105-6.). l,,Végül azt is értékehínk kell, hogy Benkő magyar nyelven írja munkáját. NFh{sonlító munkákat előtte (s részben még utána is) idegen nyelven, főként ladd|tak. [...] Benkő tehát kezdeményezéseivel és eredményeivel elődeit és soktekimt|kortársait is meghaladta. A szókincs történeti változásainak vizsgálatában p{modern módszereket megközelítő eljárásokat alakított ki. Mindezek a|apjín úíralem, nem tűIzás,ha Benk8 |őzsefetkora kiemelkedő nyelvtörténészeként tarqú{mon, munkáját pedig a magyar szókinqs eredet szerinti vizsgálatának torténaÍ|egfelől Sajnovics fános, másfelől pedig Gyarmathi Sámuel és Sándor István {között he|yezzikel. Akkor is, ha sajnálatos módon - és épp elméleti és mó.lszalvonatkozásban - hatását saját korában nem tudta kifejtenii' (Eonn 1978.126.|

|A keletkutatás székely úttörője: Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842'

IA csomakőrösi szirletésű Csoma Sándor ugyancsak a nagyenyedi kolléginm -{majd 1816-1818 között a göttingai egyetem angol ösztöndíjas hallgatója, és usr{orientalisztikával is foglalkozni kezd. Ekkor már több mint 13 nyelvet i5rry-|délybe va|ő hazatérése után egy élwel, 1819-ben indul Nagyenyedről kelet fr{hosszas vándorlás után, három év után jut el Kasmí r határába, Elete hátralevó fr|Tibetben és Indiában tölti, l,,|óllehet a tibeti nyelvnek tanulmányozása nem állott eleinte a szerző terv&{csak miután a gondviselés őt Tibetbe kísérte és a boldogult Moorcraft bőkezú É|gatása fol1tán kedvező alkalma nyílt megismerni, hogy minémű és mi erederi{beti irodalom, szánta r eá magáí. örömest, ho gy awal alap osan me gismerkedr&{reményben, hogy ez eszközül fog szolgálni közvetlen tervének megvalósítá{tudniillik a magyarok nyelve és eredete körüli kutatásaiban [...] Saját nemzailpedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a sanskrit tanulmányozása sokkal{nosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetekre nézve" - ;íll a E|

L

lL,

110

Székelyudvarhely, 20 1 2

Csoma Sándor tibeti-angol szótárának előszavában (1834, ford. Duka).105 CsomaSándor 35 évesen indul el Ázsiába, hogy fölkutassa a magyarság nyomait. Ekkor mártöbb nyelvet ismer, a latin és a görög mellett a németet, franciát, angolt, oroszt, szer-bet, horvátot, hébert és - mint egyik 1825-ben írt leveléből kitetszik - valószínűlega románt. Utazása alatt próbálja tökéletesíteni török, arab és perzsa nyelvtudását,majd tibetiül, szanszkritül, hindiül és bengáliul Ázsiában tanul meg. Ez a hatalmasnyehtudása segíti ők kutatásaiban, összehasonlító munkájában, szótárai és nyelwa-na megírásában, illetve ezt a nyelvtudásáthozza fel biztosítékként C. P. Kennyedyhezírott levelében arra, hogy a maga elé kitűzött munkát véghez tudja vinni és be tudjafejezni.|06

Bár külön, magyar nyelvre vonatkozó tanulmánlt vagy monográfiát nem írt, kü-lönösen az angol hatóságokkal folytatott levelezésében fellelhetők nyelvhasonlításikísérletei, melyek természetesen nemcsak nyelvi, nyelr,tani tételeket tartalmaznak,hanem történelmi, művészeti, vallástörténeti, tárgynéprajzi megjegyzéseket is. Se-hol sem mondja, hogy a szavak hangalakja alapján tartja a magyart a tibeti vagytörök nyelvekkel rokonnak, sőt, hangsúlyozza, hogy,,nem szavakban ugyan, de al-kotásban', azaz a mondatfűzésben, az esetek jelölésében, az igék ragozásában, tol-dalékolásában. ,,A magyarok derék aknát taliálandnak tanulmányozásában |azaz aszankrit nyelvében], szem előtt tartván nemzeti eredetük, szokásaik, viseletük ésnyelvük érdekeit, meg pedig azért, mivel a sanskrit nyelvnek alkotása, valamint többindiai nyelveké is, ugyan párhuzamos a magyarokéval, mely különben eltér a nyr-gati Európa nyelveitől. E párhuzamosságnak feltűnő bizonyságául álljon a következőpélda. A magyarban előragok helyett utóragokat találunk kivétel nélkül, kivévén aszemélyes névmások esetét; és az igegyőkből segédige nélkül s csupán egy szőtag-nak egyszer ű hozzáadásával többféle igealakokat formálhatunk tudniillik cselekvő,szenvedő, óhajtó, gyakorító, visszaható formákat; így van ez ugy a magyarban minta sanskritban s nincs szükség sem itt, sem ott a segítő igére az összetett mult vagy ajövő idő formulázásában, a hogy az okvetetlen megkívántatik az európai nyelvekben'' 1834, EIőszó a tibeti-angol szótárhoz, ford. Duka). Kiemelkedő helyen állbizonyí-tékai sorában az a tény, hogy a magyarban néi,,utókat (saját szavával postpositiókat)es toldalékokat (aífixumokat) találhatunk, illetve a magyar névelő szintagmabeli he-ivéből kiindulva írja azt, hogy a magyar nyelv közelebbi rokonságban á1l bizonyosázsiai nyelvekkel, mint az európaiakkal.\ alójában az ő feltett szándéka az,hogy a finn-magyar rokonságot hirdetők ellené-ben bebizonyítsa, a magyar az ázsiai nyelvekkel mutat rokonságot. Ezt a tényt nemsikerül bebizonyítania, csupán az agglúináló nyelvek közötti hasonlóságokat tudjai<rmutatni. Azonban sokkal fontosabb az a tény, hogy a sok általa ismert nyelv jelle-séből és szókincséből kiindulva az indoeurópai nyelvek közötti összefüggéseket fel

111

lO5 A Körösi Csoma Sándortól idézett szövegek lelóhelye a Csoma archívum (http://w.archivum.kcst.hu/), a magyar ford!tfu Duka Tivadar érdeme.16 ,,Ha pedig meg van a lehetőség kötelezettségem teljesítéSére: bátor vagyok aZíáIlítani, hogy én.jártas vagyok több régi és

lób európai és ázsiai nyelvekben, és hogy anyanyelvem, aínagyar, közeli rokon, nem szavakban ugyan, de alkoásban, a török,jiai, chinai, mogul és a tibeti nyelvekkel." (Szabátha, l825. május 5.)

SZEKELYFÖLDI TUDOMÁNYOSSÁC - SZEKELY tUOÓSOr

tudja villantani, Etimológiái, szőegyeztetései sokszor elrugaszkodottaknak tűnnek,azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Kőrösi Csoma Sándor egy olyankorban élt, amikor az összehasonlító történeti nyelvészet elvei és módszerei még akezdeti tapogatőzásokat mutatják, a szanszkrit nyelv tanulmányozása és az indoeu-rópai nyelvek közös vonásainak feltérképezése még csak az elején tart.Elvitathatatlan érdeme kőzé tartozik az is, hogy szőíára (Essay towards a Dictionary,Tibetan andEnglish. Prepared, with the assistance of Bandé Sangs-rgyas Phun-tshogs,a learned lama of Zangskár, by Alexander Csoma de Körös, Siculo-Hungarian ofTransylvania. Calcutta 1834; Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary 1-1I by Alexan-der Csoma de Kőrös, Calcutta, 1910, 1916, 1944) és nyelr,tana (Grammar of theTibetan Language in English by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian ofTransylvania. Calcutta, 1834) nyomán a világ megismerkedhetett a tibeti nyelv sa-játosságaival, szókincsével, valamint tanulmányai révén a tibeti vallással, kultúrával,művészetekkel és tudományokkal.Egyetlen fontos, Kőrösi által egy levélben megfogalmazott gondolatot kell még ki-emelni: ,,A magyar nyelv pedig, a sanskrit vagy arabssal szemben, nyelvészeti tekin-tetben nem áll alsóbb rangbani' (Szabátha, 1825. május 5.) Szükségesnek tartja eztkihangsúlyozni C. P. Kennedyhez írt levelében, hiszen a reneszánsz óta a magyarnyelven író tudósoknak, nyelvészeknek kezdetben a latin, a görög és a héber ,,szentnyelvek' ellenében kell bebizonyítaniuk, hogy a magyar is elég nemes ahhoz, hogyrajta tudományokat lehessen művelni vagy irodalmat alkotni; majd később, különö-sen a 18-19 . században azzal az akkoriban - különösen a germanisták által vallott- nézetekkel kellett szembeszállniuk, amelyek szerint a magyart, agglutináló jellegemiatt a flektáló nyelvekhez viszonyítva alacsonyabbrendűnek nyilvánították, és ezzelegyütt népünket is a ,,fejlődés alacsonyabb fokán' állónak. Így természetesen azt iskönnyebben megértjük, hogy miért esett olyan nehezére sokuknak elfogadni a finn-ugor ,,halzsíros rokonságot'l és miért fordultak annyian kelet felé, hogy ott keresséknyelvünk és népünk rokonait.

A kun nyelvet kutató székely gróf: ozsdolai gr. Kuún Géza (1838-1905)

Ozsdolai dr. Kuún Géza az l792-ben grófi rangra emelt székely eredetű Kuún családtagja. Tanulmányai során k]asszika-filológiát, régészetet, numizmatikát, történelmethallgatott, illetve autodidakta módon sajátította el a keleti nyelveket. Akárcsak Kőrö-si Csoma Sándor, több nyelvet beszélt, tudott németül, franciául, angolul, olaszul, ro-mánul és görögül, emellett írt és olvasott héberül, töröküI, arabul, perzsául és latinul,Főként a honfoglaló magyarságra vonatkozó keleti forrás ol<kal (Gurdgzi szövege amagyarokról 1894; Keleti kútíők 1898), sémi összehasonlító nyelvészettel (Hogyan

fejeztetik ki az örökkévalóság a sémi nyelvekben? 1985; A gyökök elmélete, A rokon,nyelvekről és dialektusokról 1869 stb,), a keleti irodalmakkal és az összehasonlítóvallástörténet kérdéseivel foglalkozott. Kutatásai során nem annyira a magyar, minta sémi nyelvek vizsgálata került érdeklődése középpontjába, és nyelvészeti vizsgá-

1tldl,i-t-t i it t

össZ.r-iszi

elti re

_llLlL

;111ili'].i- -

]eq €

rilk-tlZrl,]1,{-.i1.1i

_: ]-(]i

_-1Zr,I

\ül ,L

a) ;-. l\Zlr1]'>Zr

:-,-,-e1,.

.-i]lN_-. _jt1 ( r

_lZ iil,l

., ,,ll..,

) Z,:i:]

::]r'j::.i:.1;!>,..l-

",'a_'.':>Zr

- :]:1 e

-, :',-

,::_ ..

1-:5', ,

:_ ]

. ) :],.'l

. "-;

l:

I12

udvarhelrl,2012

aiban jelen vannak a korban elterjedt és kutatott témák, elméletek. Így akadé-székfoglalóját pI. a gyökök elméIetéről tartja meg, illetve ugyanabban az évben

|*rasonlító történeti szempontból értekezik a rokon nyelvekről és a dialektusok

Jmyáról, A rokon nyelviség egyik kritériumának, természetesen, a korban márcadott alaktani kritériumot teszi meg, illetve azokról a szavakról szól, amelyek..külalakjukrd' nézve - látszólag - nem bizonyítékai valamely rokonságnak,

}is csak a szabályos hangmegfelelések által fejthetők meg. ,§gy u rokonnyelvek,r a dialectusok összetartozását a nyelvi belalak és nyelvanyag közössége tünteti{ közös belalakok az alapképzés közös rendszerét jelentik. Egy anyagból vette, képző, mely a rokonnyelvek belalakját kifejezí, közös külalak; a közös kül,nem az anyag azonegységéből áll, hanem az alak sajátságos érteménffből. E

!s érteménlt különbözőleg lehet kifejezni, s ezért nem mindég felel meg közösak a közös belalaknak]' (KuúN 1869. 242.) Azt is nagyon világosan látja, hogy

:!,_,_rn nyelvek egyrnással való rokonsági foka nem lehet egyenlő. Azonban ennekr:.,,-itására az akkori idők nyelr,tipológiáját és az ahhoz kapcsolódó értékítéletek-,._i hierarchikus besorolást idézi. Ezért beszé1 a gyökkorszakról, az ,,agglutinatio"t -ilexio" korszakáról. ,,Mig a gyökkorszakon túl nem haladott nyelv szavainakL_*.^:+ x_lllx ^-^-.^1. :^l^*+:|. - ^- ^^^l,,+,i_ AlA ^-,^1-,^1. *l,^ ,]^*^l.^^ ^ l-.^'l^l^l.lnyait önálló szavak jelentik, s az agglutináló nyelvek még darabos, a belalakl:.rüjén meg nem csiszolt ragokhoz nyúlnak, addíg az inflexio korszakát elért:,, szótöveit ragjaival művészileg ósszeforrasztotta. Ott a hol a fogalom viszonyai-:::egjelelésére önálló szavakat használnak, mint a hogy ez a gyökkorszakban tör-

} a|afejezés még nem bír állékonyságga|. Az agglutináló nyelvek ragjait szorosi_"; j nem köwén a szőhoz, az alakok anyagja még nem lehet oly áliékony, milyenr:_exio ragozása. Ebből az következik, hogy a hajtogató nyelvek közti rokonság

közelebbi, mint a ragozőké, s hogy a gyökkorszakon át nem haladott nyelvek

|m,zhatnak el legkönnyebben egymástól" (KuúN 1869.243-4.). Vagyis - a ko-e._ elméletekkel összhangban - Kuún Géza is azt vallja, hogy minden nyelvnek

<e11 járnia a nyelvfejlődés ama útját, ahol az első állomás az ún, gyökkorszak és

,- allomása pedig a magasabbrendűnek számitő flexió korszaka. E kettő között

=zxedik el középen az agglutináló korszak. Akkor még nem ismerték fel, hogy a,--knek az ízolálő, agglutináló vagy flektáló jellege nem a nyelv történetével függ;. es természetesen a mai flektáló nyelvek nem jártákvégigaz előbb említett Lltat.

._ sokkal világosabban látja a dialektusok egymáshoz való víszonyát, illetve azt,r, :-ni váIasztja eI az egyes nyelvjárásokat. ,,A szó értelmének a módosulása, szó-

-chaizmus, némely régí sző, mely a múlt anyag sajátszerü elváltozása (p. o. u-. ,llban a latin fbetű h betiire való elváltozása), a külalakról való öntudat kisebb-

}bb meggyengülése (p. o. u kiveszett vagy ritkává lett alakok létező alakokkalpotlása). Ezen szőtári, hang- és alaktani különbségekhez még a mondattaniak

fuásorozandók, p. o. a szórend, idiotismusok]' (KuúN 1869.245-6.) Ez a megfi-:e azért is nagyon tbntos, mert már különbséget tesz az alak szerinti, a jelentés-:i és a tulajdonképpeni tájszavak között.

113

sZEKELyFöLDI TuDoMÁNyossÁc - sznrnry tuoósorGr. Kuún Géza egyik nagy érdemének tartjuk az 1303 körül keletkezett Kun ._ :::(teljes nevén Codex cumanicus, Bibliothecae ad templum divi Marci Yenel_.:-:::primum ex integro editit prolegomenis notis et compluribus glossariis inl.::_,_,Comes Géza Kuun) kiadását, melyre a velencei Szent Márk-templom könrlra:.:-:bukkan. Talán éppen neve predesztinálja arra, hogy e nyelvemlékkel foglalkc,r_ _

és több mint hat évi megfeszített munka eredményeként egy latin nyelr.ú be-,,._. ;

tanulmánnyal és jegyzékekkel ellátva tegyekőzzé. A kódex - bár sokvita ta:1,1 lvált a korban - fontos adalékként szolgált különösen a kihalt kun nyelv szókin. .

= _ . ;

és nyelr,tanának tanulmányozásához.

A nagy tudású különc székely: Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-191-1

Szentkatolnai Bálint Gábor méltánltalanul elfelejtett alakja a magyar nyelr-esz. _:_-.l_

Példaképe a Szentkatolnától nem oly távol eső Csomakőrösön született kelet.._ _-, .,

akihez hasonlóan számos nyelvet ismer, többek közt az ókori klassz|ftu5 nl-g",-:_..=

kívül az angolt, franciát, törököt, arabot, mongolt, kabardot, tamilt, japánt, e5 : _ :.,hatnánk. ,,Azt mindenképpen el kell ismerni, hogy az európai tudománr-osj:.:i.Iszokatlan módon, Bálintnak a nyelr,tudása és a nyelvekre vonatkozó ismerete _ :,.=a oszakirodalomból< erednek, hanem az élő nyelvek helyszíni tanulmánr-oz;},-,,l-Ezekaz élő ismeretek teljesen egyedülállóvá teszik az Ó működését, hiszen et:. ;;esetben a mintegy (vagy közel) 30 ázsiai nyelv ismerete nem szellemi luxus, :l.: : :magában a teljesítményért van, hanem tanulmányozható nyelvi anyagként. _{i : _::-pai tudományosságban azyolt a megszokottabb és a hitelt érdemlőbb, ha a l-,,.,-,:aa könyl,tárban dolgozott, a könyvek anyagát hasznosította és értékelte s min;e : :r

zonyságként arra hivatkozott. Ahogy Verne a könyvtárban ülve kalandozta 'a. :.,g*

nyeiben a fold ismert és egzotikus tájait, a nyelvészetben is Humboldtig \Iao\, :_ -ú

Kőrösi Csomáig ritka, hogy valakinek helyszíni ismeretei legyenek távoli ku,.--i"lról és nyelvekről. Bálint Gábor ezt joggal érezte föIénynek elődeivel és kori::.,-ttszemben. Bámulatos szellemi képessége és nyelvi tudása alapján azonban tu]s... ,;ill

hamar és fölényesen ítélkezett, és gyakran úgy, mintha ezzelmaga a megbo::-. :;;

tatás lett volna a célja' (PÉNrBr 1994. r4-5,).Vámbéry Ármin turkológus biztatására és hatására, illetve Fogarasi fános es .: _-j;E-

démia támogatásával részt vesz egy kelet-ázsiai expedícióban, itt ismerkedl,< :_:{ ,ii

dravida (azaz ahogy ő nevezi: tamil vagy tamul) nyelr,wel, és ennek köyetkez:_.:,*ként 1877-ben megjelent Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén cínu ::,_-,i..rjában kijelenti, hogy a magyar az egylk legősibb és legönállóbb altaji nvelr,. : --nxkiváltja a finnugor elmélet híveinek, Hunfalr,7 Pálnak és Budenz |ózsefnek .] 1l-:.§litrés önkéntes száműzetésbe kényszerül. Az 1B9O-es évek elején az athéni eg-...:-dTtanít arab nyelvet, majd a kolozsvári Magyar Királyi Egyetemen 1983 és 191] :. , ] ]r"f"

az ural-altáji tanszéket vezetLItt tanítványait elsősorban az altáji nyeh-ha, :_:;*-sal ismerteti meg (tantárgya teljes neve: altáji nyelvhasonlítás, különös tei,:,:..-,: iu

magyar nyelvre a török,tatár, mandzsu, mongol, japán, tamil és finn-juer: _=,-::-,,]§ü

II4

S zékelr,,udvarhelv, 20 I 2

,ii: . illetve olyan nyelveket tanít, amelyekről máshol Európában a hallgatók méglc:,zni sem mernek: törököt, oszmánlit, tatárt, tamult, kabardot, finnt, japánt,

r.:rdzsu nyelvórákon belül a Si-kinget, illetve a Tai hio-t olvastatja tanítványai-i=el]ett kabard nyelr,,tant és kabard-magyar-latin szőtárat ir, tatár népköltészetii, _<. hiedelmek feldolgozásával, tatár szőtár- és nyelr,tanírással foglalkozik.l Gábor egy olyan korban él és alkot, amikor a magyar nyelvészet, tulajdonkép-i: európai nyelvészet azzal a váddal találja szemben magát, hogy nem igazí tu-

m,ri,. hiszen nincsenek a természettudományokra emlékeztető módszereí, elvei.

- rálják ellensúlyozni az újgrammatikusok, akik a nyelvi változások szabályos-:örvényszerűségét vallották, Illetve magyar viszonylatban éppen javáb an zajlik

r:qor és a török rokonságot vallók közötti ún. ,,ugor-török háború'l ,,Bálint:r az elméletek kevésbé érdekelték. Némi bántó éllel róla is, akárcsak mesteré-

-nbéry Árminról, ellenfelei azt mondták, hogy nyelvészetileg képzet|en s abból

= az önfejűségük és a különcködésük, hogy csak a saját elméleteiket ismerik,;l_ _i,toz ragaszkodtak rögeszmésen. vámbéry tudvalevően a magyar nyelv törökr::: l,allotta és védelmezte, azt, hogy a magyar az altaji nyelvek családjába tarto-:-: próbálta nagy héwel bizonyítani az említett ugor-török háborúban finnug-,. enfeleivel, Hunfalr,y Pállal és Budenz Józseffel szemben. Es ebben lett volna,:,ie gese fiatal barátja és tanítványa, Bálint Gábor, aki végül bizonyos értelembenr-:e volt ennek a tudományos háborúskodásnak, majd mesterét is megtagadva a

eLmélet híve lett" (PÉNrnr 1994.16,). Ugyanis 1887-ben írja meg és kúldi el az

i ": \Iúzeumnak Á tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyar-:::,,.,ére? címú tanulmányát. Ebben részletes etimológiai elemzéssel 3500 magyar;-.. a tamulla|valő egyezését mutatja ki, és már a magyart az ugynevezett turáni:-..l közé sorolja.ri:ii jelző mára már pejoratív értelmet nyert, amelyhez nagyban hozzájárultak

_: korabeli elméletek, amelyeket fentebb, a Kuún GézárőI szó|ő alfejezetben is::.itam: tudniillik, hogy az izo|á|ő nyelvú népek a fejlettség legalacsonyabbr ellnak, a turáni (agglutináló) nyelvet beszélők, a nomád életmódot folytató:rr ,, alahol középen helyezkednek el, és a legmagasabb fokán a fejlődésnek a flek---,,elr,eket beszéIő közösségek állnak. Ehhez társult az is, hogy a nyelvek közösrt:_ez kötötték a közös eredetet (Vö. PÉNrEx 1994).Ilyen alapon természetesena".-ar nyelv a turáni, azaz agg\utináló nyelvek közé tartozlk, ami azonban nem

"-:zíazt, hogy mindenragoző nyelr,vel rokonságban lenne. ,,[...] azok a nyelvek,--"D/ ^------.,^^ ^-ö--.' ^,] -^- , -^ ^ --------o-,.ek a magyar nyehvel megegyező sajátságúak, azoka turáni nyelvek és a tamul

!r .zen nyelvek egyike. Es megfordítva, ha valaki a tamul nyelv sajátságait ismeri,r, . turáni nyelvek mivoltát [,.,] Addig, a mig a magyar nyelvészek két nagy tá-n_ :gvaránt dicsőítve mindkettő a kürtszájú, de kutatni nem akaró tollhősöktől,n - lq vitatkozni,ha a magyar finn-ugor-e, vagy török-tatár, azt hiszem, alig fog-

-:,s eredménl.re jutni, mint az indiai mese szerint elefántot látott négy világta-i__dus. [...] Se nem finn a magyar, se nem török-tatár, hanem a nagy turánságc,a,ban testvér nélküI van a magyar törzs. Ama nagy család a mandsuk, a mon-

115

sZEKELyFöLDI TuDoMÁNyoSSÁG - szprnry ruoósox

golok, a török-tatárok, a finnugorok, a tamulok vagy dravidák és a Himalája tö:rmindnyájan külön-külön testvéres csoportok' (SzrNrrlrorNal 1888. 45, ]]=Ahhoz, hogy pontosabban megérthessük, miként válik a turáni jelző pejora,.-.-,,:-

kerüIendővé, és minden olyan tudós kiközösítetté,akiezta jelzőthasznáIja, idez:_=-kell PÉNrsx JÁNos erre vonatkozó összefoglaló megállapításait. .í.,.) ez történt a ;ráni elnevezéssel, amely aXX. század második felében afajivagy fajelméletet lti,.;:szinonimájává vált sokak tudatában, emiatt olyan tabuszóvá, amelyet kiejten_ -=volt szabad, nemhogy leírni. [...] Maga a Turán név egy nagy történeti régió o..: -x

óta használt neve. Ez a terület azlrántőI északra fekvő szteppe és sivatag, a Kas::_-tenger környéke. A kultúra bölcsője bizonyos értelemben, hiszen ezen a táiol -,,,-

az Óvílági návénltermesztés kiindulópontja, centruma. (Így talán mégsem .]eIe -.:hogy a történelmi turáni népekhez olyanok tartoznak, mint a sumérok, etrusz..:*_

szkíták, hunok, avarok, besenyők, kunok stb.) Már Müller részéről sem volt sz-:.:,csés, hogy e vidék nevét, illetőleg népeit a kevésbé fejlett nomád pásztorkod-s.arkapcsolta össze (az is kérdés, hogy az kevésbé fejlett-e), és hogy azagglutinálo :_.=-

veket így nevezte meg. Az ő tipológiájában így akaratlanul pejoratírwá vált a .::,Bálintnál pedig, más magyar szerzőknéL, altajistáknál, orientalistáknál, akikne_< ::ráni< anyanyelvük volt, a turánsághoz egyíajtabiszkeség kapcsolódott, a nag1- :-.,=-;-

,családu tudata" (PÉNrBx 1994. 18.).

Szintén a kabard nyelv tanulmányozása, nyelvünk ,,turánisága'l valamint a b:;;:;források tanulmányozásakészteti arra Bálint Gábort, hogy a hun-székely-]:]..'Ekérdést újra elővegye és megírja A honfoglalás revíziója vagyis A hun, széke ,,, *";-

gyar, besenye, kún kérdés tisztázása című művét. Hogy ez mennyire állja la az _]:[prőbáját, nem egy nyelvésznek, hanem a történészeknek kell eldönteniük, Áz: :-c*juk, hogy korában ezt a művét sem fogadták kitOrő örómmel.Sajnos ez az ellenséges magatartás oda vezetett, hogy Szentkatolnai Bálint G-.rneve is tabuvá vált, elméletét, nézeteit nem is tanulmányozták, pedig jó len:- :r-

raértelmezni, újraelemezni, űjra átgondolni mindazt, amit leírt, és kijelöIn: -.:=:

helyét a nyelvészek, illetve a kolozsvári egyetem tanárai körében. Azonban dz 1--:denképp elgondolkoztató, hogy három székelyföldi tudósunk is kelet felé inc- --ott keresi nyelvünk és népünk rokonait, őseit. ,,Csomakőrös - Zabola - Szenti.::,-t* Ozsdola: itt van egymás tőszomszédságában. Három híres orientalistánk nei e ,-g-csolódik eze|<hez a székely falvakhoz, amelyeknek határa ezer éven át az orsza..':.::-?ra is volt a keleti végeken. Talán nem teljesen véletlen, hogy éppen e keleti \-e :.r:frindultak a távoli Keletre saját törzsük gyökereit keresve. Volt ebben a hősi, n.:3 ::-mantikus nekibuzdulásban megszállottság és rögeszme, az eredetmítoszokb":_ ,-i,r;

konok hit. De az eredmény, kinek-kinek az életműve, a Bálint Gáboré különö,.;: ,a:

egyetemes és magyar tudományt gazdagította. A székely eredetkérdés tudor::,-;,:rmegoldása pedig valószínúleg éppen azért nem juthat nl,ugvópontra, men : _'J_

századi tudomány is csak egymást és a korábbi véleményeket\lzárő újabb röge .-e-ket tud felmutatni]' (PÉNrrx 1994.20.)

1i6

__]

Székelyudvarh elv, 20 12

matematikus, Bolyai fános (1802-1860) elmélkedései a ,,tökélyesr''-ről

, Tános nem matematikai téziseinek írása közben kezd el foglalkozni a ma-:_,.,elr..ve1, illetve általános nyelr,tudományi kérdésekkel, hanem már 1832-ben

r, :a]mazódik benne egy Tan (későb Üdvtan) írásának az ötlete, amelyben en-. _:dikus módon foglalná őssze az egész emberi tudást. Lejegyzéseit végül 1842

..:zdi el, és ekkor érlelődik meg benne a gondolat, hogy magyarul szólaltassar .:dományos munkáit, ,,Magyar nyölv (ugyan) úgynevezett míveltségnek, nem

llt :- _ palléro zás után már szinte á1l, sőt hiszem, éppen álI a fokán, melyen állnaku:_-, eltebb nyelvek, úgyhogy elméleteket (csak legyenek előbb ilyenek készen) ma-l* rs kijelelni s megértetni jelöket, vagyis másokban is oly elméleteket hozni,t_ -r.gy lehet, mint más akármely nyelven' (idézi BnNxő 2002. I79-80.).

u : , nem azért fog neki a nyelv tanulmányozásának, mert úgy érzi, a magyar nyelv._:ggé kimúvelt, pallérozott ahhoz, hogy tudományos munkákat lehessen írni,

= :,. azért, mert elképzelhetetlen a tudományok tárháza a nyelv tanulmányozásaL -\z Üdvtana első, ,,zérus"-sal jelzett fejezetében a nyelvről szeretne értekezni.

;t- --drlan alkotórészei: 0 [Zérus]. Nyölrr 1. Nyitan [Mennyiségtan). 2. Széptan.-..r," (Bolyai kéziratok 7I4, idézt BBNrő 2002. I70.), és a nyelvi részen belül:.;v fejezetet képzel el: az elsőben a magyar nyelvet tárgyalná, a másodikban a

pr:.: nvelvet'l vagyis az algebrai szimbólumokat. Az Üdvtan felépítését, alfejezeteit,_,:,r átgondolja, újabb és újabb formában képzeli el, a már megírt részeket új-. azonban a nyelv státusa sehol sem változik, az mindig elsődleges marad szá-

l-. _{ tudományoktárházátmagyarul kezdi irni,azonban 1854-ben ígyvélekedik:lill - :olognak annáI hatásosabb, vagy sikeresebb, vagy fontosabb, vagy biztosabbn-",,_:esére már én magam is három nyelven kívánom, vagy szándékozom kiadni,r ..,jzhírré tenni vagy világ elejébe terjeszteni, vagy tisztelt közönségnek átadni,i- ik magyarul, németül és latinul" (Bolyai Kéziratok 516, idézi BeNrő 2002.

, ..]am vizsgált szövegekben10; két nagy kérdéskörre tér vissza minduntalan Bo-:]os: a ,,tökélyes" nyelvre és a magyar hangjelölésre, illetve helyesírásra.ii" :]oS: a ,,toKe,[yes-' nyelvre eS a magyar rlang]e-tolesre, illetve helyeslrasra.

"" ._ iános ,,tökélyes" nyelvről két vonatkozásban beszél: egy tökéletes, univer-l_ ._,,elv megalkotását szorgalmazza,valamint a 19. századi magyar nyelv töké-

f,t::_]:j€t. A tökéletes, univerzális nyelv megalkotásának gondolata nem újkeletű.ü- : j,ak a 17. században meginduló törekvéseknek a kései folytatója a matematikus,q rrrqL9rrrg!r\uo,

r ;knek eredményeképpen az angol nyelvészek és matematikusok egy tökéletes,

l]luW* :l:]nrányban a Benkii Samu által szerkesaett Bolra i János ntarosyásárheh,i kéziratai ] (.2003) című kötetben megjelentNvt!tuvlt !r!ávrl

.-::zoláhAnnavezettekutatócsol]oftáltalelektronikusfornábanmegszefkeszlettxIl.i\Iisccllanea(alovábbiakban-: kézilattóredékeke (wnlv,bolyaitestamentum-hu), vaiamint az á]talan is vizsgált. a nlarosvásárhelyi Teleki-Bolyai

-,:: BJ 670/ir-699/Iv szán alatt található kéziratra támaszkodonl.

I17

szEKELyFöLDI TuDoMÁNyossÁc _ sznr<nt-y TuDosoK

mindenki számára érthető és félre nem érthető nyelvet próbáltak megalkotni. l,,l:gyar viszonylatban Kalmár György készit l772-ben egy ilyen nyelwant Prae:;::;grammatica atque specimina linguae philosophicae címmel, amelyet olasz és ne=_.,

nyelvre is lefordítottak. Bolyai ]ános - akárcsak elődei - egy olyan egyetemes nr;_- ,

tant képzel el, amely anyanyelve szabályait átvinné más nyelvekre, Mindezt, úgl- r::_,dolja, könnyű lenne megoldani, hiszen az idegen nyelvek szókincse megmara-_,csak a magyar nyelv nyeli,tani szabályait kellene alkalmazni rájuk. A Kossuth La,: i-hoz címzett, 1849-ben írt beadványban beszél először a tökéletes egyetemes nr-e _-.: .,_

anélkül, hogy a magyar nyelvet említené: ,,e tárgyra nézve itt még csak azt jerrz=:meg, hogy arra nézve a legalaposb remény van, mégpedig rövid időn, a legszehd=:,:úton oda vinni a dolgot: hogy ha nem lenne is még éppen tökélyesen csak egr-i,.-=:-

és nemzet - az Ember-Nemzet máris meg lévén - a Földön, legalább valame:_:_,:

nyelv mind egyidomú szó-illesztésű lesz, úgy, hogy a nyelvek legfölöbb még .i-;a szókban különbözendnek, s minden nemzet nem csak ön-nyelvét jól megt-__-hatja, hanem csupán egy illető szőtár segélye által bármely más nyelveni irat,:: lrögtön megérthet, vagy maga is bármely más nyelven írhat, s annyiban eg\/sz--: !Föld-Gömb minden nyelvein tudand szólni]' (BENxő 2003.233.). Annak elle:=::hogy üdvösnek tartaná egy nyelvek folötti nyelv megalkotását, ebben az íra,.:,;azon kesereg, hogy amíg egyetlen nemzet nyelve sem tökéIetes, addig nen] _: ::-mélhetjük, hogy ez megvalósulhat. Egyelőre nemzeti nyelv (értsd: nyelr,wáltoz.::-idialektusok) mellett a tökélyes köz-nyelv megalkotását kell szorgalmazni. ,,D. =goly fölsőbb tökélyt nem mutat egyik nemzet a másnak: addig természetesen ::_:-denik unja, irtózik s némileg undorodik - az ok nélküli különbségérti titkos ,,

=rhomályosan érzett mé|tatlanság és bosszúság érzetében, s ritka tartván melt,_--_különös ok nélkül, más nyelveket, legalább jól, megtanolni - a más ajkú sz,-i_,. l

azértnemzettől is, s addig magát senki se kecsegtesse, ámítgassa hiába, hog; -*§a cigány is, szép adományért, anyanyelvétől egy-könnyen s ellen-szenv néIkü_ ::=-váljék. Legalább a köz-nyelvet, a saját nemzeti nyelv mellett, ez űton méItan _.:greményleni; és, mint általam érdemlettüI és különösen rendkívül tisztelt Edes _i-::nis megjegyzette, mily egybe-foglaló kötél lenne, mely közelítés lenne ez az .:-_:{nem egyességére! [...] sőt fontolóra vevén azt, hogy tökélyes nyelv fölállítás" =,:msenki tökélyesen szabályszerűleg még csak meg sem szólalhat - bármily fülbe-=_;ls mézes szavakkal ringassanak ügyes költészyagy szózatjaikkal -: a legszigo:*:] j3

végső tökélyes értelemben csak akkor kezd nemzet lenni a Földön, mikor tc,i.._*'enyelv is szüIetend]' (BENxő 2003.233-4,)A Tan terjesztésének intézményesítéséről szóló írásábantisztázza is a tökéletes :_-,-::l,

fogalmát: ,,a tök[élyes] nyölv nem lévén más, hanem éppen a kiművölt v?$\- 1]i=:s:tett,teháttök[élyes] ön-egyezővévagykövetkezetessévagyegyidomúvátettpia;..e,'kofa- vagy triviális nyelv" (BBNxő 2003.266.). Majd arról értekezik, hogy az _ .; ;"arr

első részében bár megpróbálja megalkotni az eszményi nyelvet, ez csak aL<_: :rcmajd elterjedni, ha az emberiség elfogadja az eszményiváItozat szabályait: _:-:§is pedig, báris tök[élyesen] írni igen is lehet, s mint éppen, abból, hogl,tcil =.*r,

118

S zékellrrdvarhelv, 20 I 2

, ..nt írok, s tök[élyes] iratnak az örök üdv-tanban példáját is szándoklom adni-:,-: ,-- _-^-__ :^ r--^- 1-!^^^ --^---^1- l 1 :1'l^+Al^- ^|A-^L^-^A+^++ A*+^1*^--.A^-.g::ai, magam is éppen képes vagyok [...] illetőIeg előrebocsátott értelmezvény

r . gosítva is volnék ugyan Euklidileg rögtön csak az új vagy tök[élyes] vagy egé-

: .,:nűvölt nyölvön is írni vagy előadni tanomat: azonban, hogy a tan annál ke-r:: előkészület nélkül megértődhessék, vagy ki-ki annál könnyöbb és hamarabbr: -:hasson, csak ugyan célszerűbb- vagy tanácsosbnak láttam vagy találtam,§-:; \,agy ezennel a tant magát a tök[élyes] nyölvtan s nyölv egy része fölállításar . -,.L^-.j+;.. ,,+{_ ^Á-."^|, ^. ^ÁÁiti ,]o -Á-"o- olÁn Álpc hpl4t4ccol ác Án4llÁ- ._ _-.rebocsátása után, még csak az eddigi, de mégsem elég éles belátással és önálló

=_-_-trok, némileg nagyjában imitt-amott előlegesen és ideiglenesen aprószerűleg

|,. :il,a vagy egyengetett nyölvön elóadni: melyet aztán,atanlényegének jőllábraij,: ,,-agy meggyökerezése után, mint minden egyéb iratnak is a földön, lényeget,

}i-tt értelemben vagy szabályok szerint, aztetszendaz emberi nemnek, köny-

}khetend a tök[élyes] nyölvre áttenni; mi után a tök[élyes] nyölv egészen életbe}€ a népnél is, és minden iratok a földön, lényegük azon|esz kidolgozva, és az

lün rendszere szerint illető he$ére téve, az egész régi, tökélyetlen nyölvököt s

m_ :atokat, mint egy megavult, vagy elviselt, yagy rongyos, célszerűtlen öltönl,t,-,-- !,, í: /I 1\-1,__ ^,^aL ^,^ t^1 ^ l ll-L ^_ L^ ----_: >' /D^,---A n^^1 ní í \--oor már fo(lö)st, merőben feledékben hagynii' (BrNrő 2003.266.)

Fra mindenekelőtt nem azért fontos a tökéletes nyelv, mert így a nemzetek:: ._.ben megérthetik és tisztelhetik egymást, hanem azért, mert a nyelvbeli

m"ú_-, es tökéletlenség kiküszöbölésével erkölcsi magasabbrendűséget bizíosit azle-_.egnek, és csak ezá|ta| érhető el az eszményi állam, az örökös béke, mint azt:k _:asának alcíme is mutatja: ,,Tökélyes közállomány (constitutio) fogalma vagye:-:. status-tan (statistica), politica yagy atermészetes, bátorságos, állandó, egy-; .:edeti, igaz (helyes) és igazi, igazságos, nemes, egyensúlyos (vagy súlyegye-; ,:alkotványi rendszer annak valósítása és útja s módja fold-gömbükön vagyis

Eir-.,ora alatt megtanulható tökélyes magyar nyelv és annak következtében> az.:--]mi és erkölcsi egyet értés, az eddígí csaknem köz-gnílölség helyett, köz-,

-,-<,fele-, hanem egész baráti szeretetre ragadtatás eszközlése, valósítása, léte-u .l-is tökélyes köz-társaság, respublica fölállítása, egyesítése, egyesítése niódjar;.: respublicák respublicája), örökös béke, mennyei paradicsom s bármily s -, -.: tbgalma szerénti vágyja Bolyai Bolyai |ánostól és által" (BeNrő 2003. 17.).

L filos több, az Üdvtanhoz írt írásában hangsúlyozza a magyar nyelv tökéle-"§=- (\'ö. Tökélyes közállomány (constitutio) fogalma vagy Tökélyes status-tan

|ta\, politika (18a8); Tan Bolya- Bolyai Iánostól Mel-Tan Első kötet; A Törté-;", : -elleme és becse.) Ezt elsősorb an azza| magyarázza, hogy a magyar nyelv ter-i:'::e, belsó tulajdonságára nézye eredeti, természetes ,,Elsőben a magyar nyelvlt - .lt (átvitt értelemben, cifrább szóval: oszellemeo) mind a többi ismertesblii:: :].-elvekéi között nem csak legderekabb, ügyesb, hanem éppen csak egyedüll.,:.r._§ és helyes" (Benkő 2003.39.); ,,a magyar nyelv, legbelső, eredeti - de tud-

= ...t hitem szerént, a foldön még mind eddig, ki nem fejlett - szellemére nézver =-:. ki-tűnő derék, józan tapintatú, szerencsés választású, egyszerű s gyönyö,

;,rll.jában tökélyes, igazi philosophusi és éppen mathesisi szellemű, s Óseink

119

szEKELyFöLDI TuDoMÁNyossÁc - szprrry rupósorlángeszére mutató, azt bizonyító" (Benkő 2003. II4.);,,Ugyanis nyelvünk már m{szellemére, természetére, belső tulajdonságára nézve az eredeti, természetes fllesz, mint erősen reménylem (bízom, hiszem), késedelem nélkül, és a mel-tanbm{tanban már itt is az; s eddigi kifejezetek szerint állíthatnám, fölöslegesen s ided{hogynyelvünktermészeteigazántermészetes" (BnN<ő 2003. 159.). lEmellett elismeri, hogy még pal|érozásra szorul anyanyelve is, azonban

" da

nyelwel szemben a magyar nyelv a legalkalmasabb a tökéletesülésrelO8 elsősal|azért, mert olyan szabályok u épül, amelyek tömörséget, egyszerűséget, a 6h{ges szavak kiküszöbölését lehetővé teszik, másodsorban azért, mert nincsenek d{nagy nyelvjárási különbségek, amelyeket ne lehetne kiküszöbölni, és megalkn{köznyelvet. ,,Ellentétben a német nyelwel nagyfokú egységesültség is jellemzi a{gyarok között becsúszott nyelvbeli különbségek sem olyak, hogy külön dialflnevet érdemeljenek, sem nem olyak, hogy kevés jóakarattal [...] el ne enffszter{nének" (Misc.603.). lSzámba veszi nyelvünk mindazon tulajdonságait, amelyek szerinte megfelelneke|kéletesség elvének. Először anévszői állítmány tömörségére tér ki, majd a7l:'ag{hogy a szórend megváltoztatásával mily könnyen megviiltoztathatjuk a mondl|telmét, migez más nyelvek esetében ,,erőszaktétel nélkül" nem lehetne lehetsegrr.|mondja ki először, hogy emiatt is ,,azokat [...] csak úgy lehetne (s úgy igen is l4lehetőleg tőkélyesíteni: ha (kurtán szólva) a magyar szellemet merőben fölveszik {vetik, úgy hogy nyelv-tanjuk mind egyezzéka magyarral, s legfölebb csupán su{különbözzenek. De báris ez valóban, mégpedig erősen könnyen és hamar kyi{

Tff:ffTffff5dalékoláskor, mind szőkezdetén elkerülji.ik a mássalhangző-torlódást, ,,Oly "ilÉlutóhangzó nélkül ugyan tagathatatlan [...]: hogy több egymás utáni szovaink ilran csak döcögősön s nem folyólag (folytonoson) dísztelenül, nem tisztán, á{meghatározva ejtődhettek [...] De más tulajdona a magyarnak, mi szerint -ilolasznál is sokkal simább nyelvű: kiviláglik abból: hogy, kivrilt szó elején: egyná{mássalhangzőtnehezen szenved, s eddig is jobb hiányja mellett csak kénytele.,q!tűrettek néme|y újabb eredetű szovainknál el." (BnNxő 2003.16I-4.) Ugyanígya{gánhangző-torlódást sem szeretjük: ,,Fontos, nyomós, hangosan szóló kOrtillm{magyar nyelv eredetisége, azaz (naggyában) változatlanul maradott, tisztán berüage mellett az is: hogy a magyarban kettős magánhangzó s (Nagy Iános szerint i9-detileg két mássalhangző egymás mellett, kivált szó elején, nincs, hanem

" m.J

(mégaz al-nép is) minden szőttisztán, élesen, érthetőleg, megkülönböztethc|

108 ,,Leme nyelvünk alkalmatlanabb a tökélyesülésre, s ismemék, vagyis csak képzelhetnék akámeIy jobb szeller:félretéve. tétovázás né]kül annak adnám ha cigány, héber vagy akámely más lerute is _ az elsőséget," (Brnró ]0r,,] .

I20

Székelyudvarhely, 20 I 2

-:: eiteni" (BnNr<ő 2003. 198.). A magánhangzó-harmóniát is olyan tulajdonság-

=:liegeti, amely által méltán más nyelvek fölé emelkedik nyelvünk.m.: szerint a magyar nyelv tökéletessége ősiségéből is adódik, hiszen a világni _egrégibb nyelvén beszél a magyar nép, valamint abból, hogy ,,nem több nyel-c,._ :gvbeforrott nyelv: hanem eleinkkel együtt lett, vagy (ha tetszik héberül egys.li ]t vagy magyarul ,népek atyját<, s Evat vagy köz-anyát hinni, foltenni) az első

;aek (odaszámlálva az első pár ivadékait is) a magyar nyelvet maguk kezdettékEIcK (9ua§Zallilalva a;

hi". (BrNrő 2003.164.),r-::natikai meglátások mellett állandóan felbukkannak a korra jellemző, a nem-

:.:rantikára utaló elméletek is. Bolyai Iánosnál is megtalálhatő aza 18-19. szá-L,= az európai nyelvészek körében általánosnak mondható nézet, miszerint a

:rr..=1eti nyelvek,,filozofikus" jellegüknél fogva minden nyelvnél tökéletesebbek,ll.--rbek, hiszen zárőjelben utal arra, hogy csak a kínai és a japán nyelv régibb,

F§ebb, mint a magyar,t,r. számára az eszményi nyelv egyszerú, tömör és természetesen jó hangzású.

a nyelvr e nézve (mely maga csak eszköz a tanra, mi utóbb ismég csak eszköz a- :,lldogság határtalan emelésére) nem cifra nyehpergés vagy hatalmas csergés,,, :,.n1 zene (musika, melódia, aria, dal): hanem főIeg (tőkélyes) értelem-határo-r,;a lhatározott és tiszta értelműség); amellett lehető rövidség (egyszerűség, idő- s

l,-:-.,:rés, elmondási ényelmesség, könnyúség), s végre kimondási könnyű-, tiszta-,

- .zép-, kellemes-, csinos-, kerekség" (BrNrő 2003. 164-5.). Az ídézetből is ki-x. hogy mindaz, amit eddig felsorolt, eltörpül azon kritérium mellett, miszerint:::s, tiszta, világos megnevezésekre, szavakra van szükségünk. A nyelv, nyel-

r_. :rkéletlensége elsősorban abban ál1, hogy nincsenek benne egyértelmű szavak,; .iar-aink poliszémek, és hogy ugyanabban a szövegösszefüggésben az egyes sza-.:;les kórű szinonimáit is használhatjuk. Ez a nyelvi gazdagság Bolyai szemé-_:ga a tökéIetlenség'0', hiszen a gondolatmenet világossáqa ellen munkálkodik.: -_:qa a toKeletlenseg"", nrszen a gondolatmenet vllagossaga ellen munKalKoorK.

c=,:ql.obb bajom s hátráltatóm pedig azon legcsekéIyebb körülmény: hogy né-- :ondolatot az eddigi nyelvek több s néha ötvenképp is ki akarnak fejezni - mit

u. . qondolatlan nevezhet nyelv-gazdagságnak; a belátó s jőzan okos pedig csakDd€es, tehát erősen kóros és erősen ízetlen tulajdonnak ismeri eli' (Misc. 585.)

D* el]enére kézirataiban nincs olyan mondat, amelyben ne sorjáznának a szino-}ik, éppen azért, meítpontosítani akarja mondanivalóját, nem szeretné, ha vala-

:r:;ertené írásait. E fölösleges és káros tulajdonság kiküszöbölése érdekében egy}a,Eukiidés(i) vagy mathesisi szellemben" megalkotott nyelvet képzel el, ahol a

liak egyértelműek, jelentésük nem a szövegkörnyezettől figg,,,[...] könnyen ért-(könnytí meg- vagy fol- fogni ezzel), hogy tökélyesen szabályszerúleg (tehát

}cliezetesen s híven egyidomulag) csak úgy kezdhetnék ha előbb Eklides(i) vagy

Júesisi szellemben és szigorral (rigorral, more geometrico, mit matematicherLnge) a követett nyelvszabályaimat kijelelném. Azonban, részint a nyelvbeli ízet-

! ü,g,anezt a gondolatot megtaláljuk az univerális gramatikán gondolkodó, illetve annak megalkoüísi módját leíró 17-18.ItlObbnyire angolszász) nyelvészeknél, filozófusoknál is (Vö. Eco l998.),

I2I

SZEKELYFÖLDI TUDOMÁNYOSSÁC - SZErPIY TUDOSOK

len bujaság, pazér|ás szembetűntetésére, részintaz azol<kali (dusztig) ismeretsfur-re, részintvilágosítására (gyakran zárójelekközött) bővön és mind magamnak, mil(kétségen kívül) az olvasónak az unalomig szolgálok' (Misc. 585.). Erre a tökáÉ!matematikához hasonló nyelv megalkotására való törekvése készteti arra, hogyrncsak a betújelölésre vonatkozóan, hanem a szavak toldalékolására is újító javaetokat tegyen, valamint megkísérelje az e1yesközpontozási jeleket egyértelrnúsítcliHelyesírási és fonetikai megjegyzéseiben, mint uhogy nagyon sok korabelikorábban élt tudós, nyelvész munkájában is, a helyesírási, betújelölési és foneú{jellegű megjegyzések nem vrilnak élesen szét, Bolyai }ános sem tesz különb$*{

sem egységes, azt javasolja, hogy ,,d mikor csak abból zavar, homály nem ered, L{kedik, származik növekedik, szaporodik rövid-betűld<el írjunk. De csak akkorafr{tatik hát itt, nyelvünk jelen állapatjában, d rövid-betúkkeli írás: mikor az altalflcsak az irat értelme' vizsgálatja sem kerül több bajba: hanem hasonló körrnyűr{gel szembe-tűnő.Így például rszóknako, ,jobban<, >jóban<, [...] helyett uszolm-|>joban-n, ujoban-n [...]-t még akkor sem írok mikor a többi szók értelménél friltán nem szevedne kétséget, nem maradna kétség fön: hogy a' uszoknak.,, "job{[...] mily értelemben veendő' (B! 670lIv). Amennyiben azonban nem áIl fenn {kétértelműség, nyugodtan lehet a ,,rövid betűket" használni, Kivételt képezaz+{é. E hangokkal/betűkkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a régi írók (pl. Pápai-P{teljesen következetleniil írták ezeket, azonban a korabeli nyelv állapota szerir|nem lehet megtenni. Ugyan e hangok/betűk esetében is rövidről és hosszúról b{világosan látja aköztük levő fonetikai különbséget: ,,a' nyelv' mai állapotjában {den esetre csak helytelenül, és a' nyelv mai műveltségénél káros erőszak nélkil d|nem is alkalmazhatólag, tekintethetik és állítathatikaz rrár, csak mint hosszú-,{>é< mint hosszú-neu; s megfordítvaaz>>a<<mint rövid-) árri azrre<< mint az ,é" mri|midőn e' négy betű kimonáása a'műveltt magyar-nyelvben nem d hosszúság,4ságáltal,hanem egyéb sajátsága,i szájnakejtéskori óllása, idomja'küIömbözáe|lényegesen különbözik; úgy: hogy az >>a<<, >e< ki-mondását bár meddig nyryl{abból soha az>>á<<, oén hang nem eszközöltetik' (BI 670t3v-4r). Úgyvéli, régen{hosszúság alapján különülhetett el a két hang egymástól, hiszen akkor is meg{lennie pL. akar, kár yar vár szavainkközötti különbségnek. Régi korok írásnr,üó{berei sem azért nemkülönböztették meg a négy hangot írásban, mert nem len{négykülönböző hangunk(a, á, e, é),hanemazért,mertnem alakult még ki azz|,,tökélyes" helyesírás, amely az egy hang - egy betű elvét követte volna. lSajátos betűtárában külön jelet javasol az áhangnak, az a hang jele az abetűm{az e-jé szintén a régebb is használatos e, míg az é-t g-ként írja. Nemcsak e br;!írott képét változtatja meg, hanem a hosszú magánhangzőkatvízszintes, a befi|írt vonallal (saját műszavával nyú-jellel, nyújtó-jelIel) jelzi, Ugyanígy jelöli a lla{mássalhangzókat is. A kétjegyu mássalhangzók helyett is újakat javasol: a cs h{q-t, az akkor még szokásos czhe|yett egyszerű c-t (ahogyan azt később Simmfl

I22

Székelvudvarhelv, 20 1 2

!űl kiharcolnia). Am a z betűnek több hangértéke van (akárcsak a korábbi he-

}iri rendszerben): takarhat z-t, sz-et, dz-t. Azs-re külön betűt javasol, ugyan-m: :zt írja a jelmagyarázatokban (l. B| 676llr-v), hogy akár az'sbetú is jelölheti:-- _\ palatáIis mássalhangzóink esetében az y-tj-vel helyettesíti: ij, nj, tj, míg

}re a dj-t javasolja (amely szintén nem előzmény nélküli, mivel Heltai Gáspár

}f,psírásrendszerében ezthaszálta). Kurzív írásban azonban a f-t beolvasztja az:=:ukbe, lefele hosszabbítván azok szárát. Az y-t pedig az ü jelölésére használja.

lbztatásokat a következőképpen magyarázza: ,,lf mikor, a' magyar-nyelvben,

} rtzu, >cs<(, >)ts((, >gy(, >ly(, >ny<, >ty<, )sz((, )zs((, >dzs<, >dz<, >bb< csak-is egyrl; ts csak akkori [,..] részint kétség-kerülésért - értelmileg, és, értelem-zavarbő|m <etségbe-esés is szármozván, nétalán erköItsileg is - következetesség vagy-isne-<ezetesség vagy-is consequentid, helyes-írá.s'vagy-is írat' helyessége', igazsága'

ksága', tisztasóga', jó módja', czélszerűség'vagy-is alkalmas,volt'sőt értelem-ha-

futtsóg,tehát ugyan-azon-egy iratnak csak egy-képpen olvasódhatásalvagy-is an-r .:,, nél többféIeképpen olvasódhatásának lehetetlenné tevése'; részint hely-nyeréi,

lhfu és fáradság-kimélés' jelesen írás-, írat-, olyasás-, olvasni-tanítás- és olyasni-jís-könnyítése, rövidítése', egyszeritése', egy szóval tömérdek kényelem szerzés',

}nt jő izlés', csín ; a' jelen-tan rend-szere szerént, merőben fölösleges lévén, cz és

Ezött, nem különben cs és ís között, gy és djközött, ly és ljközött, ny és njközöttEnbséget tenni" (BJ 581/lr-v). Azonban - mint a felsoroltakból is kiderül- nem

l* megvalósítaníaazegy hang - egybetű elvét.

Jqyesközpontozásijeleketissorraveszi,néholszómagyarításokkalisél(,,[...] n-u

lIrd, >=< szó-(kötjel), >'< hiány-jel, betű-hiány-jel, csonkító-jel, szó-csonkítójel

l r,* ir-vonal latinul virgula interpunctionalis; ,;n pont-vonal latinul semicolon

J,-"n jel-jel, ide-jel, idéző-jel" (BI 684l2v); de csak a kötőjel és azárőjelek hasz-}ara tér ki részletesebben. Abból indul ki, hogy minden jelnek külön funkciója

} rsy ugyanazt a jelet több funkció betöltésére nem szabadna használnunk. Ezért

}."t1", hogy a kötőjel megszokott jele mellett az e\választőjelet kettős vagy hármasEintes vonallal jelöljük, amelyet ő szak-jelnek, (szó)-meg-szakasztás-jelnek nevez.

} na a' fön-említett szükség 's cél úgy hozzais magával: hogy d tömötten egy másh rakott betűkből áIló szó részeí egy mástól el-váIva túnjenek szem elejébe: arra

}okott köt-jel a jő jel nemlehet; hanem célszerű, sőt szükséges, azon végre új jelet

Ei-fOl, annak kijelelésére, hogy azúgy el-választott szó-részek, mind azmeg,sza-ás mellett is, az-érte|műek együtt: mint azon részeknek tötötten egy más után

}ya riltal ered. Már ugyan igaz: hogy csak két vonalacska, három helyett, a' német

}l"r módjára, egyszerűbb, könnyebb, kényelmesebb lenne: azonban, részint azon

}Ot, hogy a szónak oly, úgy szólva erőszakos el-törése' kijelelésére, három rövidld. egy más fölötti ily vonalacska ,,X" jobb ízlésű, jellemzőbb, jelentékenyebb -Ln eszmére nézve tudni illik hogy leg-alább, három, még pedig nem ugyan-azon-

}r"gye.,".lronalba levő pont szükséges és elég minden oly más pont' helyzete' meg-birozására, melynek távjai az említett három ponttól meg-adódvák -; részint azért

I23

SZEKELYFÖLDI TUDOMÁNYOSSÁC - SZEKPLY TUDOSOK

is, mivel az említett német kötjelnek ideig, de csak ideig, magyar-nyelv-tanunkb-_és magyar-nyelvünkben magában is bizonyos hasznát veendjük leg-alább jeletút a .

mind addig: míg nyelvün|<kel tökélyesen tisztába még nem jöttünk, leg-jobb és -sze ::a' szó-megszakasztás' jeléül ,,8"-t venni föl; az-után - mi-után tudni illik nyerüni--,=,tökélyesen rendben leszünk - le-lehetvén ugyan azon három ferde vonalacska ...-mát kettőre apasztani; mi azonban az e|őbb érintett okból - mi szerént tudni "".három oly vonalocska szebb és illőbb azon céIra - még akkor sem lesz tanácsos.' :'673lL_2).Nem kis bonyodalmat okoz számára az sem, hogy az írásban használt kötőjelne.: :.

matematikában más szerepe van, akárcsak az áItala javasolt elválasztójelnek vaE-, ikülönböző típusú zárójeleknek (saját szaváva| zár-jeleknek). Szeretné, ha ezek.: imegszokottnál jobban meg tudnánk különböztetni. Végül belátja: erre nincs sz_.,-ség, hiszen a szöveg jellege mutatja, miként értelmezzük őket.Egész életmúvén átvonul a tökéletesség gondolata, mivel számára elképzelhete:_.:az emberiség jóléte, erkölcsi nemessége a tökéletes tudományok, különösen ; :_-kéletes nyelv ismerete néIkül. Habár matematikusként és nem nyelvészként írt .:_:-szakalkotót, nem mellőzhetjük azokat a gondolatokat sem, amelyeket anyanr.ei,,.:_tés a tökéletes nyelv megalkotásáról papírra vetett. Sajátos nézeteit részben a kor-,:nnyelvelméleteknek és kora nyelvfelfogásának, részben matematikusi gondoikc:_,módj ának köszönhetjük.

Záró gondolatok

Nyolc különleges (vagy kevésbé különleges) életút, nyolc fajta világlátás, a nr,..-^::i

való nyolc különböző (vagy bizonyos szempontbóI nagyon is hasonló?) goni,:-.-:-dás, nyelr,vel való bánásmód. Ha bármilyen formában csoportosítani kénr-sz=:-_"r--

nénk a vázlatosan bemutatott életművek a|apján a nyolc tudóst, azt mondha::_:-{lhogy Apáczai Csere lános, Bod Péter, Baróti Szabó Dávid és Benkő |őzsei;*.,_:_-ííaz alkalmazott nyelvészet terén alkotott maradandót, míg keletkutatóink. i_::-si Csoma Sándor, ozsdolai gr. Kuún Géza és Szentkatolnai Bálint Gábor, r-a],:_=Bolyai |ános az akár elméletinek is nevezhető nyelr,tudomány terén tevékenr,_<.:-*De akkor hova helyezhetnénk Benkő lózsefnek a magyar nyelv rokonságarc_ -:l:rmunkáját, Csoma Sándor szőtárait, szövegkiadásait, Kuún Géza szőveggoncic,:_-rNem lehet úgy beszélni műveikről, hogy a nyelvészeten belüli aldiszciplínák !;.::s,(legyenek azok bármilyen tágak) próbáljuk m eg osztáIyozni őket. Ennek el]er.:- ;:ga közös vonás bennük, mégpedig emberi szempontból. Az egyike ezen közt,s-.,,,ra-suknak az, hogy mind a nyolcan úgy gondolták, tudásukkal kell szolgálniuk c,:: irumegengedtetik nekik, vagy lehetőség nyílik számukra.

124

ll*Á

E

Székelyudvarhely, 20 12

"l L]m

p_:.rI CsBnE |ÁNos 165311977. Magyar Encyclopaedia. Sajtő alárenezte, a beve-: :_rulmányt és a magyaráző jegyzeteket írta Szigeti |őzsef. Kriterion Könyvki-l[_L.*-"+Bnkarest.

EnH:Í.li?j§.,fii:ír?*' In: Arany Iános összes prózai művei,Franklin

r , _ i Szesó DÁvro |784. Kisded Szó-tár, melly A' ritkább Magyar szókat az A. B}úi szerént emlékeztetö versekben elő-adja. Kassa.

}. Szesó DÁvro 1792, Kisded Szó-tór. Második ki-adás, meg-bővíwe. Kassa.rr Szenó DÁvrn t8oo. Ortographia és grammatikabéli észrevételek a magyar

$rli áv al e gy ütt. Komárom.Ló Seuu 2002. Bolyai Jónos vallomósai (Kiegészített, negyedikkiadás). Mundus

}nr Egvetemi Kiadó, Budapest.}O Servru 2003. (szerk.) Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai I. Az ErdéIytf**-e*yesület kiadása, Kolozsvár.

} Uru.i ro lgg3. A tökéletes nyelv keresése. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest.b, ZorrÁN 1978. Benkő lózsef nyelvészeti munkóssága és az Erdélyi Magyar

}nívelő Társaság. Akadémiai Kiadó, Budapest.

ltúN PÁl- 1999. A magyar nyelvművelés története. In: FÁstÁN PÁL-LőnlNc zF.Ll,-

} t Iy elv m ű v el é s. N emzeti Tankönyvkiadó, Budap est. 9 - 70.

}exas Euest 2007. Bolyai iános ,,tökélyes" nyelve. In: BpNő ArrIre-Fezeresr-SzlrÁcvr N. SÁNoon (szerk.): Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet

!f!l$tiszteletére. I-IL Anyanyelvápolók Erdélp Szövetsége Kiadó, Kolozs_

_{L\s EMEsE 2009. (főszerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár. 13. kötet. Erdélyi- -,,

- D -..^^:,.1^+ í7 ̂ l ^-^..A-eum-Egyesület, Kolozsvár.

sIs VIruos 1961. Adalékok Bod Péter munkáinak bibliográfrájához.Irodalom-,,:eti Közlemények 65. évf . l 4. 47 0 -3.

_r.sz DBzső 2004. Apáczai enciklopédiájának élőnyelvi, nyelvjárási gyökerei. In:

-ek János (szerk.): Magyarul megszólaló tudomány. Lucidus Kiadó, Budapest.:6.sxrlrÉrI GÁson 1995, PÁreI PÁntz Ferenc, BoD Péter, Dictionarium Latino-garicum et Hungarico -Latino - Germanicum, Szeben, 17 67 ; hasonmás kiadása:. Hancrttey Emil, KBcsxBlrÉrI Gábor, THIuÁn Attila, Bp., Universitas Könlv-o, 1995. http://www.itk.iti.mta.hu/kecskemetilpapai_pariz-bodl767 _1995.html

ü e - ^L A T\ Á^,; Á "^ ", -l ", ^,^ ", ^l ",.,, ;i+ Á.; . - ^-^ a

^.^ +L Al NT-,^l-,Á--^+i-rtrr ANter. 1908. Baróti Szabó Dávid nyelve nyelvújítási szempontbóL Nyelvészeti

=tek 50. sz. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, Budapest._-s GÉze 1869. A rokonnyelvekről és dialectusokrőI. Nyelvtudományi Közlemé-.;. \III. 242-253.:rcH |ÁNos 1907. A magyar szótárirodalom. I. füzet: Alegrégibb szójegyzékektől P.

:: szótáráig. Nyelvészeti Füzetek. 46. sz., Athenaeum Rt, kiadása, Budapest.

125

SZEKELYFÖLDI TUDOMÁNYOSSÁG - SZEKELY TUDÓSOK

PÉNrnx JÁNos 1994. Koreszmék és rögeszmék. In: Borcsa }ános (szerk.) : Szentkatoi,:.l:B álint G áb o r. Erdélyi Múzeum- Egyesület, Kolozsvár. 13 -20.PÉNrBx ]ÁNos 2004a Előszó az olvasóhoz. In: Péntek |ános (szerk.): Magyarul n:::-szólaló tudomány. Lucidus Kiadó, Budapest. 7-10.PÉNrEx JÁNos 2004b Magyar nyelvű tudományosság - kezdet és vég? In: Penie,-

}ános (szerk.): Magyarul megszólaló tudomány. Lucidus Kiadó, Budapest. 233:1-RasÁN ANNelrÁnre 2004. A magyar nyelvű tudományosság kezdetei. In: Péntek -.-

nos (szerk.): Magyarul megszólaló tudomány. Lucidus Kiadó, Budapest. 12-20.RÉvev VarÉnIe 2004. Apáczai Csere }ános szóalkotási módjairól. In: Péntek Ji=_:(szerk.): Magyarul megszólaló tudomány. Lucidus Kiadó, Budapest. 67-80.SznNr<etorNel BÁuNr GÁson 1888. A tamul nyelv a turáni nyelvek sansk;::.;vagy van-e a magyarnak testvére. ErdéIyi Múzeum. V. 33-55, 215-236.

I26

rt!rHitrfutlE@rrrr9lrhűlrÉEEíbh