ÉrtÉkelÉs a duna parti telepÜlÉsek kÖrÉben vÉgzett felmÉrÉs eredmÉnye

ÉRTÉKELÉS

A DUNA PARTI TELEPÜLÉSEK KÖRÉBEN VÉGZETT

FELMÉRÉS EREDMÉNYE

A felmérést és az értékelést készítette 55

polgármester, alpolgármester és képviselő,

5 jegyző és aljegyző, 22 főépítész, 17

polgármesteri hivatal szakmunkatársa

közreműködésével a Magyar Település- és

Területfejlesztők Szövetsége és a Dunai

Gyöngysor program főépítészi

munkacsoportja.

2015. szeptember 1. és november 25. között

Témavezető:

Szilvássy István elnök

ZÖLD KÖNYV

A DUNA PARTI TELEPÜLÉSEK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYE – Készült önkéntes munkával Info: www.dunaigyongysor.hu, E-mail: [email protected]

2

DUNA PARTOK TELEPÜLÉSRENDEZÉSÉRŐL ÉS –FEJLESZTÉSÉRŐL KÉSZÜLT FELMÉRÉS EREDMÉNYE

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................2

Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................................2

A.) Cél, Módszer, Relevancia ...........................................................................................................3

B.) Értékelés, Javaslatok ..................................................................................................................5

C.) Összefoglaló grafikai táblák és szöveges válaszok a felmérés adatsoraiból ................................ 14

Köszönetnyilvánítás

Mindenekelőtt azoknak a polgármestereknek, jegyzőknek, főépítésznek, települési önkormányzati

szakembereknek, akik a kérdőív kitöltésével a településük részvételét lehetővé tették a felmérésben,

megköszönjük közreműködésüket.

Továbbá ez úton is kifejezzük köszönetünket az Élhető Duna partok program főépítészi

munkacsoportjának, mindazoknak, akik elősegítették ennek a felmérésnek a megvalósítását, vártnál

jobb hatékonyságát és közreműködtek, közreműködnek a jövőben az eredmények további

kiértékelésében, közvetítésében, és, hogy mindezek alapján a gyakorlati cselekvésben, hatáskörükkel

élve hozzájárulnak a magyarországi Duna menti térség jobb regionalizációjához, turisztikai

jelentőségéhez, potenciáljához mért fejlesztésekhez, és ezek eredményeként a Duna partjainak

élhetőbbé tételéhez.

Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége

Budapest, 2015. november 25.


3

A.) Cél, Módszer, Relevancia

FELMÉRÉS CÉLJA:

Elősegíteni:

• a Duna partvidékének település- és területrendezési eszközökön alapuló, komplex település-,

terület- és vidékfejlesztést,

• a Duna partok élhetőbbé tételét és hatékonyabb bevonását a fenntartható gazdaság,

turizmus, szabadidő ipar fejlesztésébe,

• a Duna mentén kulturális és természeti örökségen alapuló hálózatok létrehozását a meglévő

és fejlesztendő kulturális, műemléki, turisztikai értékek és települések hosszirányú közlekedési

rendszerek összekapcsolásával a Duna folyam teljes hosszán.

FELMÉRÉS REGIONALITÁSA, RENDSZERE, RELEVANCIÁJA:

Magyarországon az ugyanazon folyó partján fekvő települések összesített statisztikai megfigyelése

hiányzik. A Duna, a Tisza és a nagyobb mellékfolyók esetében ez a hiány nem szerencsés.

Különösen a Kárpát-medencében a folyóknak és partvidéküknek a társadalmi, gazdasági fejlődést

szolgáló lokomotív szerepe köztudott, a történeti földrajzban elismert, a mai helyzetet okozó külső

diktátumok1, illetve a bürokratikus, a fejlesztést és a fejlődést nehezebbé tevő2 lehatárolások

ellenére.

Ez a fejlődést indukáló szerep a belátható jövőben növekedhet, ha sikerül a múltból eredő jelen

önkorlátozásait feloldani, a folyók partvidékének szerves térségi, táji állapotát és mindezeket szolgáló

szervezeti struktúrákat megújítani, meg- és újraalkotni.

A városok mellett a nagy folyók és állóvizek partvidékének térszervező potenciálja a

regionalizmusban alapvető. A Duna mente, a Tisza-völgy, a Balaton - Vas megyével kiegészülő -

térsége ilyen.

MAGYARORSZÁG „KÉK BANÁNJÁT”3 A DUNA MENTI MEGYÉK, A MEGYEI JOGÚ ÉS A NAGYOBB VÁROSAIKKAL, MEG A

FŐVÁROS ALKOTJÁK.

417,24 FOLYAM-KILOMÉTER HOSSZÚ A DUNA MAGYAR SZAKASZA, amelyhez

KB. 1000-1100 KM HOSSZÚSÁGÚ PARTVONAL TARTOZIK, a szigetek és a mellékágak partjaival együtt.

2-2,2 MILLIÓ HEKTÁR HOZZÁVETŐLEGESEN A TELJES MAGYARORSZÁGI DUNA SZAKASZNAK A PARTI TERÜLETE, átlag

2 km-es sávszélességgel számolva.

142 TELEPÜLÉS: 81 KÖZSÉG, 12 NAGYKÖZSÉG, 30 VÁROS, 4 MEGYEI JOGÚ VÁROS, 14 FŐVÁROSI KERÜLET

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN HELYEZKEDIK EL A DUNA FŐ- ÉS MELLÉKÁGAINAK PARTI TERÜLETE ÉS VÍZTESTE.

1,9 MILLIÓ FŐ LAKOSSÁGA VAN A MAGYARORSZÁGI DUNA SZAKASZ PARTJAIN FEKVŐ TELEPÜLÉSEKNEK.

*

1 1920. – trianoni békediktátum, 1947. – párizsi békeszerződés 2 NUTS2 szintű magyar tervezési-statisztikai régiók

3 Banán alakú térség, városfolyam, amely Dél-Angliától Észak-Olaszországig húzódik, ahol legmagasabb a népesség, a tőke és az

ipari koncentráció. A fogalmat 1989-ben alkotta egy francia geográfus csoport (RECLUS). 4 1850,2-1433,0 folyamkilométer (fkm) között


4 A felmérésre az ÉLHETŐ DUNA PARTOK – DUNAI GYÖNGYSOR magyarországi programja5 keretében,

a Duna menti térségek, települések helyzetével, fejlesztésével kapcsolatban eddig megtartott

szimpóziumok során (2014. szeptember 30.-2015. június 29. között) felmerült témákra építve került

sor.

KÉRDÉSCSOPORTOK A FELMÉRÉS KÉRDŐÍVÉBEN: 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉS A DUNA PARTI TERÜLETEK VISZONYA, HELYZETE

2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZOMSZÉDOS ÖNKORMÁNYZATTAL A DUNA MENTÉN FOLYTATÓLAGOSSÁ TEENDŐ, PARTI ÚN. ZÖLD-

ÉS KÉK- TÚRAÚTVONALAK NYOMVONALÁNAK ÉS MEGÁLLÓINAK MEGHATÁROZÁSÁBAN

3. A DUNA PARTOK KEZELÉSE

4. VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A DUNA PARTOK HASZNOSÍTÁSÁRÓL, A JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

FELMÉRÉS RELEVANCIÁJA:

1. A FELMÉRÉSBE A DUNA PARTI TELEPÜLÉSEK TELJES KÖRE, TOVÁBBÁ KÉRÉSÉRE TATA, VALAMINT BUDAPEST FŐVÁROS

ÖNKORMÁNYZATA KERÜLT BEVONÁSRA ÉS TÖBB, MINT KÉTHARMADUK KITÖLTÖTTE ÉS MEGKÜLDTE A KÉRDŐÍVET.

2. A VÁLASZOLÓK KÉTHARMADA HOZZÁJÁRULT ADATAINAK AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATI ÉS KORMÁNYZATI INTÉZMÉNYI

KÖRBEN VALÓ KIADÁSÁHOZ, ami a válaszok hitelességét erősíti. A válaszadás önkéntes volt.

3. KÉTHARMADA A TELJES SOKASÁGNAK KITÖLTÖTTE ÉS MEGKÜLDTE A FELMÉRÉS KÉRDŐÍVÉT. ENNEK A KÉTHARMADNAK A

BELSŐ ARÁNYA PEDIG SZINTE TELJESEN EGYEZIK TELEPÜLÉS-TÍPUSONKÉNT IS ÉS MEGYEI BONTÁSBAN, FÖLDRAJZI

ELOSZLÁSBAN IS A TELJES SOKASÁGÉVAL.

4. A KÉRDŐÍV FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEKET TARTALMAZOTT AZ ÖSSZEVETHETŐSÉG ÉRDEKÉBEN. EMELLETT VOLTAK

KÉRDÉSEK, AMELYEKRE SZÖVEGES VÁLASZT LEHETETT ADNI, ÉS SZÖVEGES INDOKLÁST KÉRT A FELMÉRÉS KÉT KÉRDÉSNÉL

AZON VÁLASZADÓK ESETÉBEN, AMELYEK A „RÉSZBEN” VÁLASZT JELÖLTÉK MEG.

Az Élhető Duna partok – Dunai Gyöngysor program keretében létrejött főépítészi munkacsoport

közreműködésével a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége a Duna parti települések

polgármestereinek felkérő levelet küldött kérve a település részvételét ebben a felmérésben.

A felmérés technikai lebonyolítása többszöri e-mail megkereséssel és on-line űrlapkitöltő rendszerrel

(Google) történt. Az értékelés csupán megállapítja, hogy a települések közel egyharmada nem küldte

meg a kérdőívét. Az értékelhetőség szempontjából azonban ez kevésbé releváns.

A választ adó községek, nagyközségek

7 és 2 százalékkal kisebb aránya is

mutatja, hogy a nem válaszolt

települések háromnegyede község,

nagyközség, ahol kevésbé van meg a

felkészültség, az apparátusi kapacitás,

aktivitás akár az ilyen, számukra is

fontos, kampányban való

részvételhez.6 Ez mélyrehatóbb, részletesebb vizsgálat tárgyát képező kérdés, amire a felmérés nem

vállalkozhatott.

5 dunaigyongysor.blogspot.hu 6 Választ beküldő települések: Ács, Almásfüzitő, Apostag, Bár, Baracs, Báta, Bátya, Bogyiszló, Budapest Főpolgármesteri Hivatal,

Budapest II. kerületi Önkormányzat, Budapest III. kerületi Önkormányzat, Budapest IV. kerületi Önkormányzat, Budapest V. kerületi Önkormányzat, Budapest IX. kerületi Önkormányzat, Budapest XI. kerületi Önkormányzat, Budapest XX. kerületi Önkormányzat, Budapest XXI. kerületi Önkormányzat, Budapest XXII. kerületi Önkormányzat, Budapest XXIII. kerületi


5

B.) Értékelés, Javaslatok

SZÖVEGES VÁLASZOK a helyezet megismeréséhez és változtatásához:

„Mötv. és a kerület önrendelkezési jogát a közigazgatási terület szerint nem sérteném. Jelenleg a

Duna szabályozását a Duna medrének szabályozása és meghatározása nélkül úgy adja át a Fővárosi

Önkormányzatnak helyi rendeleti alkotásra a felettes jogszabályi csomag, hogy a Duna szabályozási

területe nem pontosan meghatározott és túl nagy mértékben vonna el jogokat a kerületektől.”

„Szükséges lenne, hogy egy szervezetbe tömörüljünk, és ne több apró szervezet munkálkodjék külön-

külön. "Ez is lehet egy megoldás, de nekünk kár lenne megvárni, amíg a Duna mellékágainkból először

rétek, majd szántóföldek lesznek." Dr. Rácz Tamás Ha ez így van, miért veszélyes hulladék az iszap?”

„A Dunát érintő, illetve a Duna menti - sokszor a települési fejlesztéseket több nagyságrenddel

meghaladó költségű - ágazati beavatkozásokat össze kell hangolni. Tervezni csak az ITS szellemében

(Integráltan) lehessen”

„Nagyvízi rendeletben a besorolással nem értünk egyet.”

„Szükséges eredményesen (!) rendezni a belvízcsatornák tulajdonosi és kezelői jogát, különös

tekintettel az önkormányzatok minimális szakmai és anyagi lehetőségeire.”

„Ártéri építési szabályozás: folyam menti közlekedés-szabályozás, vízvédelmi töltések funkcionális

hasznosíthatósága, folyam-mederben történő úszóművek, járművek elhelyezése,

közművesíthetőségük”

„Pontosítás, értelmezés szükséges”

„A Dunakanyar egykoron kiemelt üdülőkörzet volt területrendezési tervvel. Ma az Országos Fejlesztési

és Területfejlesztési koncepcióban kiemelt táji értékű térség, a 42. ábra szerint kultúrtáj, azonban a

3.1.6.2. pont szerint ez csak egy előzetes lehatárolás! Sajnos a Világörökség várományosi listán sem a

Dunakanyar egésze szerepel, mint kultúrtáj! Az életre hívott Dunakanyar Térségfejlesztési Tanács

pedig "elsorvadt"! Az elért eredmények olvashatók a még ma is élő www.dunakanyar.hu honlapon.”

„Nem ismert számunkra a nagyvízi mederkezelési terv”

Önkormányzat, Dömös, Dunaalmás, Dunaegyháza, Dunafalva, Dunaföldvár, Dunakiliti, Dunapataj, Dunaszeg, Dunaszekcső, Dunaszentpál, Dunasziget, Dunaújváros, Dusnok, Ercsi, Érd, Érsekcsanád, Esztergom, Fadd, Fajsz, Géderlak, Gönyű, Halászi, Halásztelek, Harta, Hédervár, Iváncsa, Kalocsa, Kimle, Kisapostag, Kisbajcs, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisoroszi, Komárom, Kölked, Kulcs, Kunsziget, Lábatlan, Lipót, Lórév, Madocsa, Makád, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagymaros, Nagyszentjános, Neszmély, Nyergesújfalu, Paks, Pilismarót, Pomáz, Rácalmás, Ráckeve, Rajka, Solt, Sükösd, Süttő, Szalkszentmárton, Százhalombatta, Szekszárd, Szentendre, Szigetbecse, Szigethalom, Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Taksony, Tass, Tát, Tata, Tököl, Uszód, Vác, Vámosszabadi, Vének, Zebegény Választ nem küldött települések: Adony, Áporka, Ásványráró, Baja, Bezenye, Bölcske, Budapest I. kerület, Budapest VIII. kerület, Budapest XIII. kerület, Decs, Dömsöd, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunaremete, Dunaszentbenedek, Dunavarsány, Dunavecse, Feketeerdő, Foktő, Gerjen, Göd, Győr, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Hercegszántó, Homorúd, Kisapostag, Kisbodak, Leányfalu, Majosháza, Máriakálnok, Mecsér, Nagybajcs, Ordas, Őcsény, Pócsmegyer, Pörböly, Püski, Szeremle, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Verőce, Visegrád


6 „A lefűződött, árvízi mederben és mentett oldalon lévő holtágak - amennyiben nem teszünk értük -,

kiszámítható időn belül el fognak tűnni, feltöltődnek, amely a biológiai egyensúlyra, egyes növény,

állat, rovar, stb. fajok fennmaradására is kihatással lehetnek. Nem beszélve a talajvíz-háztartás

problémájáról. Turisztikai szempontból sem mindegy, hogy a vizes élőhelyek megmaradnak-e, vagy

sem. Ha a "vízre" építünk jövőt, akkor a vizet meg is kell tartani, őrizni. Csak a Duna folyóra építeni

nem szabad, annak "melléktermékeit", eredeti funkcióját - ártér, holtágak - és működését, ha csak

részlegesen is, de meg kell őrizni.”

„A parti sávval kapcsolatban: 3§ (2) mezőgazdasági művelés esetén vegyszerhasználat tilalmára

vonatkozó legalább jogszabályi hivatkozás kellene 5§ (2) a környezeti kockázatokat is vizsgálnia

kelljen kerékpárút kiépítése a Duna-part mentén ...”

„A gáton belüli szakaszt célszerű lenne önkormányzati tulajdonba adni, jelenleg béreljük a vízügytől,

takarítjuk - Volt hajókikötő kövezését helyre kellene állítani - Hajóforgalom beindítása - Információs,

tájékoztató központ a tervezett EUROVELO kerékpárút és a Duna találkozásánál”

„Nagyvízi meder felülvizsgálata. Árvízvédelmi művel nem rendelkező települések védekezésének

felülvizsgálata. (Mobil gátak, eszközök, stb. biztosítása) Partvédő műtárgyak kőgátak

szükségességének felülvizsgálata.”

„Megfelelő lobbi tevékenységgel forrást kell teremteni a megvalósításhoz.”

„Megítélésem szerint a "csatornázott" Duna helyett szerencsésebb lenne az eredeti természetes

állapothoz lehető legközelebbit előállítani, visszaállítani. Az élhetőbbé tétel nem biztos, hogy az ilyen-

olyan odatelepített infrastruktúra által valósulhat meg, mert ez óhatatlan vonzza a negatív, károsító

hatásokat is.”

„Nem volt arról információnk, hogy ilyen lehetősége lett volna az Önkormányzatunknak.7 Mivel a

tervet nem ismerjük, így véleményezni sem tudjuk. Megjegyzésként szeretnénk azonban hozzáfűzni,

annak ellenére, hogy a közelünkben van a Duna folyó - és ősszel, télen, kora tavasszal -, nyáron

gyakran szárazak a belvízcsatornák. Aszályos években - és a ha a Duna vízszintje is lehetővé teszi -,

talán lenne értelme "visszafelé" is vizet beengedni, amely a talajvíz szintnek és a mezőgazdaságnak is

esetleg előnyös lehetne.”

„Ki lesz a fenntartója az útvonalaknak, és miből? Kis önkormányzatok költségvetése a kötelező

feladatokra sem elég. Árhullám levonulása után kinek a zsebe bánja a helyreállítást? Történt-e

egyeztetés a tulajdonosokkal, erdőgazdaságokkal, vízügyekkel, közművekkel és nem utolsóként a

környezetvédelemmel?”

„Makád a Csepel-sziget déli csücskében található. Van egy 5 km hosszúságú mellékág, amelyet

fejleszteni szeretnénk a lerakódott iszap eltávolításával. A beruházás végén kapnánk egy eredeti

állapotot, amely horgászatra, kempingezésre és kishajó kikötésére is alkalmas lenne.”

(Egyik Komárom-Esztergom megyei város) „a rendszerváltás után kérte a Kis-Duna kezelői jogát, de a

vízügyi érdekekre hivatkozva nem kapta meg. A Kis-Dunánk jelenleg az utolsó óráit éli. Teljesen

feliszapolódott és befásul. Úgy gondoljuk, ennek megoldása sürgős Állami feladat.”

7 Arra a kérdésre, hogy észrevételezte-e a vízgyűjtő gazdálkodási tervet.


7 "Nagyvízi mederkezelési tervet ismeri-e" kérdésre a teljes válasz: Nem (X), de alapadatokat a

kerületre vonatkozóan adott az önkormányzat.”

„Bár a Duna folyótól néhány kilométerre helyezkedik el településünk, a régi állapot maradványai

jelentős mértékben fellelhetőek - holtágak, ártéri gyepek, fokrendszer gazdálkodás, változatos növény

flóra és állat fauna -, amelyre hatványozottan építhető Kölked jövője.”

„Új Kerületi Szabályozási Tervet 2018. évben kívánjuk megalkotni és a hozzá kapcsolódó

dokumentumok, mint Településfejlesztési Koncepció is ehhez az időponthoz kívánjuk igazítani.”

(Budapest V. ker. önkormányzat)

„Szükséges a Natura 2000 alá sorolt területek közös felülvizsgálata az önkormányzatokkal,

hasznosításának átgondolása, amely segíthetné az érintett területek fejlődését.”

„- Javaslom a Ráckevei-Soroksári Duna menti települések Településrendezési eszközeinek készítésénél

a témával kapcsolatban szorosabb együttműködés kialakítását. - Nagyvízi mederkezelési tervhez

hasonló terv készítése is szükséges lenne az RSD szakaszára is. (Mederkezelési és parti sávkezelési

terv.) - Vízparti utak, kerékpárutak, turisztikai utak közös tervezése, kivitelezése.”

„A támogató, összefogó szervezet kialakítása szükséges lehet, akik megfelelő szakmai tapasztalattal

és lobbi erővel rendelkeznek, azonban nem mehet az összefogás rovására. Első sorban a közös

gondolkodást kell felszítani, elősegíteni, és ha több településnek felmerül hasonló, egymást segítő

elképzelése, akkor érdemes közös fellépést szorgalmazni. Egyébiránt minden település saját

adottságainak, a helyi energiának megfelelően alakítsa ki koncepcionális elképzelését.”

„Ki fizeti a települések Duna parti rendezési tervét? Míg ez és a fenti kérdések nem tisztázottak

településünk nem kíván és nem is tud pénzügyi támogatást adni az ÉLHETŐ DUNA PARTOK fejlesztési

programjához.”

„Sajnos több kisebb szervezet, mint ahogy tapasztaljuk is, képtelen jelentős eredményeket elérni a

Duna rendezésében. Szükséges lenne ezt országos szinten összefogni és irányítani.”


8

MEGÁLLAPÍTÁSOK a válaszok alapján:

1. KIHASZNÁLATLANOK A DUNÁNAK ÉS A PARTI TERÜLETEKNEK A FENNTARTHATÓ TERMÉSZETI,

KÖRNYEZETI, KULTURÁLIS, GAZDASÁGI POTENCIÁLJA (Duna potenciál) a válaszolók 96 %-a

szerint.

2. SZÜKSÉGES LÉTREHOZNI EGY KÖZÖS, A FELELŐS EGYÜTTMŰKÖDÉST, KOORDINÁCIÓT

BIZTOSÍTÓ, A MEGYÉKEN ÁTÍVELŐ SZERVEZETET (pl. TÉRSÉGI TANÁCS), amely eredményesebbé,

hatékonyabbá tenné a kormányszervek és - hivatalok, a települési és a megyei önkormányzatok

tevékenységét, a Duna- és a Duna menti térségi potenciál ésszerű és fenntartható fejlesztését,

kihasználását. EZT AZ ÖSSZES VÁLASZT ADÓ DUNA MENTI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

MAJDNEM 100 %-BAN TÁMOGATJA (az „igenek” 82 %, a „részben 14%, összesen 96 %).

A TELJES DUNA MENTI HÉT MEGYÉT ÉS A FŐVÁROST ÁTÍVELŐ REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉST,

TÉRSÉGALKOTÓ ENTITÁST A TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓKKAL KAPCSOLATBAN TERVEZETT

VÁLTOZTATÁS SORÁN CÉLSZERŰ FIGYELEMBE VENNI. (!)8

3. A TELJES MAGYARORSZÁGI DUNA MENTE KIEMELT TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI PROMÓCIÓJA

INDOKOLT a szakmai, piaci fejlődés adatsorai, tényei alapján és megvalósítja a turizmusfejlesztés

térbeliségének reálisabb kezelését. Ezt erőteljesen motiválják a kormány nemzetstratégiai

célkitűzései is, valamint a V4-ek együttműködése, továbbá az, hogy a Duna makro-régiónak a

magterülete a magyarországi Duna mente.

A VÁLASZT ADÓ TELEPÜLÉSEK (96 %) SZÜKSÉGESNEK TARTJÁK A TELJES DUNA MENTE

TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSA ÉS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN, A TELJES

MAGYARORSZÁGI DUNA SZAKASZRA KIEMELT TÁMOGATÁSI PREFERENCIA MEGÁLLAPÍTÁSÁT,

VALAMINT MARKETING SZERVEZET LÉTREHOZÁSÁT, LEGALÁBB A TISZA TÓHOZ VAGY A

BALATONÉHOZ HASONLÓAN.

4. Összességében vegyes, ambivalens a Duna menti települések önkormányzatainak viszonya a

Duna parti településrészekkel, ami megjelenik a településrendezési eszközökben is, illetve, ami

kihat a fejlesztés-intenzitására is, mert A DUNA PART A TELEPÜLÉSEK EGYHARMADÁNÁL (34 %-

a) TELJES EGÉSZÉBEN ÉS EGYNEGYEDÜKNÉL PEDIG RÉSZBEN MINŐSÜL BELTERÜLETNEK. AHOL

EZ KÜLTERÜLET, OTT A DUNA PART RENDEZÉSE, FEJLESZTÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

ESZKÖZÖKBEN KEVÉSBÉ VAN JELEN VAGY MEG SEM JELENIK, kivéve azon pontokon, ahol ipari,

kikötői, közmű létesítmény és idevezető út van.

5. VAN VÁLTOZTATNI VALÓ A DUNA PARTOK ÉLHETŐBBÉ TÉTELE ÉRDEKÉBEN A 314/2012. (XI. 8.)

KORM. RENDELETEN (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

8 A hét Duna menti megye, Budapesttel, valamint Nógrád megyével kiegészülve olyan NUTS2 régiót alkotna, amely a támogatott

régiók kategóriában maradna az EU kohéziós politika rendszerében Pest megyével és Budapesttel együtt. A legnagyobb mértékben támogatott régiók ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (PPS) az EU-27 átlagának 70 %-a alatt van. A nyolc megyei és a fővárosi PPS együttes aritmetikai átlaga 2012-ben 64,6 %(!). Az erős és valós versenyképesség eléréséhez még a 2020. utáni ciklusban is célszerű, ha Magyarország EU NUTS2 régiói a kohéziós alapok jelenlegi konvergencia, kevésbé fejlett régiói körében maradnak, függetlenül a kohéziós alapok későbbi alakulásától. A megyei fejlesztési kompetenciák érintetlenül hagyása mellett, élve a 2016-ban adott lehetőséggel a Duna-völgy (8 megye+főváros, PPS=64,4%), a Tisza-völgy (7 megye, PPS=43%) és Balaton térsége (4 megye, PPS=51,3%), három NUTS2 régiót célszerű az EU-nak bejelenteni. (forrás: KSH http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gdp.html?mapid=qpt004&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4)

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gdp.html?mapid=qpt004&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4


9 stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos

jogintézményekről), TOVÁBBÁ A 83/2014. (III. 14.) KORM. RENDELETEN (a nagyvízi meder, a

parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról,

hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére

és tartalmára vonatkozó szabályokról). Erre vonatkozó javaslatok, észrevételek fentebb a

Szöveges válaszoknál.

6. LÉNYEGÉBEN KÉTHARMADOS VÉLEMÉNY SZERINT, A DUNA FOLYÓ PARTJA ÉS MEDRE,

TOVÁBBÁ VÍZTESTE TELJESEN VAGY RÉSZBEN A TELEPÜLÉS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉHEZ

TARTOZIK, AMELYEKRE VONATKOZNAK A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK (a válaszok 46 %-a

szerint határozottan igen, a 21 %-a szerint részben). E VÉLEMÉNY JOGSZERŰSÉGÉT AZ

ÖNKORMÁNYZATRA ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ MAGAS SZINTŰ

JOGSZABÁLY IS ALÁTÁMASZTJA. A stratégiai tervezést, fejlesztési programozást a Duna mentén

nemcsak a vízgazdálkodási témakörben, hanem az integrált területi tervezésben is teljes

komplexitással minél előbb szükséges elvégezni.

7. A FELMÉRÉS KOMMUNIKÁCIÓS HIÁTUST RÖGZÍTETT A VÍZÜGYI KORMÁNYZAT ÁLTAL KIADOTT

STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ISMERTSÉGE ÉS EZEKNEK A DUNA FOLYÓ MENTÉN LÉVŐ

ÖNKORMÁNYZATOKKAL VALÓ EGYEZTETÉSE TEKINTETÉBEN, AMI KIFEJEZŐDIK A DUNÁRA ÉS A

DUNA PARTOKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKBEN IS. Nem észrevételezte a

válaszadóknak 81 %-a a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. A nagyvízi mederkezelési tervet, a Kvassay

Jenő tervet pedig csak 30 % ismeri. De több, mint 90 %-a a választ adó Duna parti településeknek

nem adott véleményt ezekre az OVF-nek.

8. Nemmel válaszolt a válaszadók egyharmada (35%) arra a kérdésre, hogy „akadályozza-e ennek a

(Duna) potenciálnak az ésszerű és fenntartható kihasználását valamely megmerevedett politikai

attitűd vagy erre való hivatkozás”. AZT ÜZENI AZ „IGEN” ÉS A „RÉSZBEN” VÁLASZOK ÖSSZESEN

65 %-OS ARÁNYA, HOGY A KIHASZNÁLATLANSÁGOT OKOZÓ TÉNYEZŐKET ÉS AKADÁLYOKAT

EBBEN A KÖRBEN IS CÉLSZERŰ FELTÁRNI ÉS LEBONTANI.

9. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKNEK TÖBB MINT A FELE, KÉTHARMADA NEM FOGLALKOZIK A

DUNA PARTOKKAL, és a településfejlesztési koncepcióknak több mint a fele nem foglalkozik a

Duna parti település-részekkel. A település-szerkezeti terveknek csak az egyharmada, 32 %-a

(20+12) tartalmaz vagy fog tartalmazni a Duna parti területet külön is kiemelő és tárgyaló

részekkel. A helyi építési szabályzatok csak 36 %-nak van vagy lesz, a többségnek azonban nem

lesz a Duna parti területre vonatkozó szabályozása a 98 település közül. A választ adók 41%-a

város, megyei jogú város, amelyeknek viszont csak a 35 %-ának az integrált településfejlesztési

stratégiája tartalmaz vagy fog tartalmazni fejlesztési stratégiát a Duna partokra is. Budapestnek

van a legátfogóbb és a kerületekkel egyeztetett fejlesztési koncepciója a Duna partokra

vonatkozóan.

A szöveges válaszokból kitűnik, hogy HIÁNYZIK A DUNA PARTOKAT IS MAGÁBA FOGLALÓ, A

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ VAGY MEGÚJÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FORRÁS

KÜLÖNÖSEN A KÖZSÉGI, NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL.

10. A Duna partok bejárhatósága az élhetőségnek és a turizmusnak az alapja. A DUNA MENTI

TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK EGYIK ALAPVETŐ INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELE A „ZÖLD” ÉS A

„KÉK” TÚRAÚTVONALAK NEMCSAK EGYBEFÜGGŐ KIÉPÍTETTSÉGE, HANEM AZON MEGÁLLÓ-,


10 PIHENŐHELYEK MEGLÉTE. JELENLEG A DUNA PARTJAIN NEMCSAK EZEK HIÁNYOZNAK VAGY

HIÁNYOSAK, HANEM A KIJELÖLÉSÜK IS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKBEN. MÉG A

NYOMVONALAK KIJELÖLÉSÉBEN SEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEKKEL A

VÁLASZT ADÓK 50-70 %-A SZERINT. A legfőképpen a belterületi, tömegközlekedést szolgáló és

EU-forrásból támogatott (Eurovelo6) kerékpárutak esetében a válaszok szerint ugyan több mint

kétharmad arányban ez megtörtént. Mégis a magyarországi Eurovelo6 útvonala szakadozott és

jelentős részben nem igazodik megfelelően a nemzetközi és versenyképes turizmus

kívánalmaihoz.

KÉRDÉSEK A VÁLASZOKBÓL KÖVETKEZŐEN:

Hogyan lehetnek élhetőbbek a Duna partok, ha a Duna partok rendezését és fejlesztését a

településrendezési eszközök teljes körűen nem tartalmazzák?

Hogyan lehet a valóságban kellően ható, a végrehajtásban releváns az a vízgazdálkodási

stratégiai dokumentum, amelyet a Duna menti önkormányzatok többsége kevésbé vagy nem

ismer, azokat egyáltalán vagy elhanyagolható mértékben észrevételezett, és, hogyan lehet a

katasztrófavédelmen túlmenően, a folyók és folyópartok fenntartható és hatékony

hasznosításában az állami vízügyi szerveknek és az önkormányzatoknak intenzívebben

együttműködni, közösen fellépni?

Hogyan lehetne az intézményi, a szabályozási és a forrás-kapacitásokat koordináltabbá tenni

annak érdekében, hogy a Duna mente térségének valós, objektív geopolitikai és

természetföldrajzi helyzetéből fakadó nemzeti, országos, térségi, helyi érdekeket szolgáló

szerepe, fejlődése kellően kibontakozasson, hogy a Duna partok élhetőbbek legyenek?

JAVASLATOK:

A felmérés értékelésének nem funkciója és feladata részteles, program - és akcióterv szintű, tételes

javaslatokat adni sem települési, térségi, sem szakági szinten, mivel ez az érdekelt, érintett szereplők

kompetenciája.

Ugyanakkor a Duna mente térsége, a dunai partvidék regionális értékének, nemzeti és nemzetközi

jelentőségének megfelelő pozicionálását, lehetőségeit a felmérés adekváttá teszi, mert RÁMUTAT AZ

ITERÁCIÓS, EGYEZTETŐ, KOORDINÁCIÓS, KOMMUNIKÁCIÓS MECHANIZMUSOKNAK, JOGSZABÁLY-

KORSZERŰSÍTÉSNEK, A CÉLIRÁNYOS FORRÁS-KOORDINÁCIÓ, SZERVEZETI STRUKTÚRA

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÉS LÉTREHOZÁSÁNAK A SZÜKSÉGESSÉGÉRE.

Ezeknek a beavatkozásoknak és intézkedéseknek a szintjei, döntési pontjai:

Duna menti települési és térségi (megyei, fővárosi) önkormányzatok

Duna menti járási hivatalok és megyei kormánybiztosi hivatalok, regionális szakhatóságok és

egyéb állami intézmények területi, kormányközi szervei

Kormányhivatalok, minisztériumok - Kormány

Országgyűlési bizottságok - Országgyűlés


11 A magyarországi Duna mente nemzeti jelentősége nemcsak abban van, hogy a Duna partján és

térségében helyezkednek el az ország politikai, kormányzati, egyházi, kulturális (Esztergomtól a

Nemzeti Színházig és továbbiak) központja, az ország fővárosa, legjelentősebb energetikai, ipari,

logisztikai létesítményei, hanem abban is, hogy a határon túlra szorult magyar nemzetrészek jelentős

aránya a szlovákiai, horvátországi, szerbiai Duna menti településeken, térségekben vannak.

A magyarországi Duna mente nemzetközi jelentősége, hogy a belátható jövő európai új észak-déli

(V4-ek, Nyugat-Balkán és Balkán) „kék-banánjának” a közép régióját, a gerincét alkotja.

Mind a nemzeti, mind a nemzetközi érdekek, trendek alapján a Duna és Duna mente fenntartható

potenciáljának kibontakoztatása helyi, regionális és országos szinten igazodik több politikai,

kormányzati stratégiában megfogalmazott célhoz, gyakorlati cselekvéshez.

Ennél fogva lehetséges a politikai megközelítés új és komplexebb iránya a Duna mentével, a Duna

térségével összefüggésben a regionalitás és a multi-polaritás dimenziójában.

Konkrétabb javaslatok:

1. A felsorolt beavatkozási, döntési szintek számára készüljön el és valósuljon meg 3, 5,

10, 30 éves időszakokra szakaszolva a magyarországi a Duna folyópartjának

folytatólagos, továbbá a Duna menti térségnek a komplex település- és

területrendezési, - fejlesztési terve az OTrT és az OFTK analógiája szerint.

Követve Budapest Főváros és a kerületi önkormányzatok együttműködésének példáját

a Duna menti települési önkormányzatoknak járásonként, valamint megyénként, a

három magyarországi Duna-szakaszon, majd a teljes Duna mentére ki kell terjednie

az egyeztetési mechanizmusnak, amely magába integrálja valamennyi ágazati

stratégia Dunára és mellékágaira, csatornáira, partjaira, a Duna mentére

vonatkozásait. Különösen a vízgazdálkodási stratégiákat (vízgyűjtő gazdálkodási

tervet, nagyvízi mederkezelési tervet, Kvassay Jenő tervet), pótolva a felmérés által

feltárt kommunikációs hiányosságokat.

E fejlesztési terveknek tartalmazniuk kell a Duna partokon lévő barnamezős területek

revitalizációját és élhetőbbé tételét.

Területrendezési eszközök

2. Szükséges a településrendezési eszközök egyeztetése, kiegészítése, megalkotása

egyaránt a belterületi és a külterületi Duna partokra vonatkozóan, összehangolása

a szomszédos és a szemben lévő, túlparti településsel.

A települési önkormányzatok a szomszédos és a szemben lévő önkormányzattal

együttes ülésén kell, hogy egyeztessék a Duna partok településrendezési eszközök

konkrét tartalmát, a hatókörükbe eső parti és folyam-szakaszokon átívelő utakat,

útvonalakat és a kommunális, közösségi, turisztikai infrastruktúrát. A folyam objektív

folytonosságához szükséges igazodni a Duna mente településrendezési eszközeiben.


12 3. A településrendezési eszközök elkészítéséhez nyújtandó forrásból a Duna mente

rászoruló településeit preferálni szükséges.

Ahhoz, hogy a Duna mente rendezett és fejlesztésre jobban előkészített legyen, a

településrendezési eszközöket kompletté szükséges tenni, amihez – amint azt a

felmérés kimutatta - elsődlegesen a községi, nagyközségi önkormányzatok

támogatása nélkülözhetetlen. E nélkül, mint a felmérés adatai mutatják,

településrendezési eszközökre vonatkozó jogszabályi előírás nem lesz teljesítve, és

nem lesz meg a fejlesztéshez szükséges településrendezés nemcsak a Duna partokon,

de számos helyen a településen sem.

Szervezet-fejlesztés, Jogszabályi, Forrás-koordinációs és Projekt-fejlesztési intézkedések

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megalapozta az Élhető

Duna partok programját, amikor kimondta, hogy

„A Duna térség magában foglalja a Duna teljes hazai szakaszát, a Duna hazai

vízgyűjtő területére eső térségeket, a Duna menti tájakat. A térség

fejlesztésének főképp turisztikai, vízgazdálkodási, természetvédelmi, illetve

közlekedési relevanciája egyértelmű.” (3.1.3.2. A Duna-térség fenntartható

fejlesztése)

„A Duna-völgyben a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása, a

fenntartható vízgazdálkodást és az integrált közösségi vízpolitikát figyelembe

véve. A Duna fő- és mellékágai közötti élő kapcsolat biztosítása, ökológiai

rehabilitációja.” (3.8.1. Környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás)

4. A Duna menti hét megyét és a fővárost átívelő regionális megközelítést,

térségalkotó entitást a tervezési-statisztikai régiókkal kapcsolatban tervezett és

2016. végéig lehetséges változtatás során célszerű figyelembe venni. (!)9

5. Szükséges újrarendezni az ország turisztikai marketing regionalitását a valóságos

trendek és teljesítmények alapján. Ennek során szükséges a „Duna térség-Budapest

turisztikai régió” lehatárolása.

6. A Duna térségét megjelenítő, képviselő térségi tanács és a turisztikai marketing

régió szervezeti előkészítését célszerű haladéktalanul megkezdeni.

7. A 314/2012. (XI. 8.) és a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet felülvizsgálatát és

módosítását az érintett Duna menti önkormányzatok bevonásával minél előbb

szükséges elvégezni.

9 A hét Duna menti megye, Budapesttel, valamint Nógrád megyével kiegészülve olyan NUTS2 régiót alkotna, amely a támogatott

régiók kategóriában maradna az EU kohéziós politika rendszerében Pest megyével és Budapesttel együtt. A legnagyobb mértékben támogatott régiók ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (PPS) az EU-27 átlagának 70 %-a alatt van. A nyolc megyei és a fővárosi PPS együttes aritmetikai átlaga 2012-ben 64,6 %(!). Az erős és valós versenyképesség eléréséhez még a 2020. utáni ciklusban is Magyarország EU NUTS2 régióit célszerű a kohéziós alapok preferenciális körébe tartani. A megyei fejlesztési kompetenciák érintetlenül hagyása mellett, élve a 2016-ban adott lehetőséggel a Duna-völgy (8 megye+főváros, PPS=64,4%), a Tisza-völgy (7 megye, PPS=43%) és Balaton térsége (4 megye, PPS=51,3%), három NUTS2 régiót célszerű az EU-nak bejelenteni. (forrás: KSH http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gdp.html?mapid=qpt004&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4)

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gdp.html?mapid=qpt004&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4


13

8. Annak érdekében, hogy - főleg a folytatólagos turisztikai termékeket (túrák,

tematikai utak) – a teljes Duna mente partvidékén összefogó TDM szervezet

létrejöjjön és működjön szükséges a Széchenyi 2020 program támogatását

biztosítani erre a konkrét célra10, és biztosítani az ebből a forrásból nem

támogatható budapesti és pest megyei Duna mentére eső szakasz támogatását

nemzeti forrásból.

9. A települések önálló projekt-fejlesztési kompetenciájának sérelme nélkül, ésszerű

közös projekteket megvalósítani a „zöld” és „kék” túra utak és megállóhelyek

(kikötők) egységes technológiai, műszaki paramétereknek, információs és

szolgáltatási standardjának meghatározására és megvalósítására.11

Kampányok, Akciók

10. Fontos lenne a Duna és partvidékének társadalmi, gazdasági jobb integrációjához,

élhetőségéhez, a célok eléréséhez a helyi és az ország lakosságát, a privát szférát, a

médiát bevonó kampányok, mozgalmak indítása, működtetése:

Ilyen kampány lehetne például:

„Éltető Duna!” vízre épülő gazdaság-, közlekedés- és agrár-vidékfejlesztési -,

„A mi Dunánk!” – környezet-, kulturális-és természeti örökségvédelmi,

„Hétvégén a Duna mentén!” – belföldi turizmus kampány

Ezek főbb eseményei kapcsolódhatnának a június 29-i Nemzetközi Duna

Naphoz.

* * *

10

Hasonló módon, ahogy a Magyar Turizmus Zrt. esetében erre sor került. 11 Olyan analógiákra hivatkozva, mint például az az autópálya vagy a vasúti rendszerben van.


14

C.) Összefoglaló grafikai táblák és szöveges válaszok a

felmérés adatsoraiból

I. Településrendezési eszközök és a Duna parti településrészek viszonya

Igen van és hatályos, de külön nem emeli ki a Duna parti területeket.

Igen van, hatályos és külön kiemeli a Duna parti területeket.

Készítés/Átdolgozás alatt van, de külön nem fogja kiemelni a Duna parti területeket.

Készítés/Átdolgozás alatt van és külön ki fog térni a Duna parti területekre is

Nincs


15

Belterület-e a településhez tartozó Duna-szakasz, a part menti terület?


16

II. Együttműködés a szomszédos önkormányzattal a Duna mentén

folytatólagossá teendő, part menti ún. zöld - és kék-útvonalak nyomvonalának

és megállóinak meghatározásában

Volt-e egyeztetve a szomszédos önkormányzatokkal, a Dunával párhuzamosan haladó

alábbi utak nyomvonalának meghatározása valamely helyi jogszabállyal elfogadott

településfejlesztési és - rendezési dokumentumhoz.

A kerékpárút része a nemzetközi EuroVelo 6. kerékpáros útvonalnak, amely Nantes-tól indul a Loire

mentén, és kelet felé átszeli Franciaországot. Tovább fut a Boden-tóig Svájcban, majd a Dunát

követve, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária érintésével, érkezik meg

Romániába. Konstanzánál éri el a Fekete-tengert. A magyarországi kerékpáros úthálózat gyors

térnyerése ellenére, még nagyon foghíjas. Az összefüggő hálózatból még sok kisebb nagyobb

összekötő szakasz hiányzik. Általában a települési szakaszok készültek el a pénzügyi és pályázati

lehetőségek függvényében. Ezt mutatja a kerékpár utakra vonatkozó egyeztetés „igen” válaszok

magas aránya. A túrakerékpár, a gyalog, a vízi utakkal kapcsolatosban azonban már csak a válaszolók

fele, több mint a fele nem egyeztetett a szomszédos településekkel, a lovas- és szekér vagy fogatos

útkategória pedig mintha nem is létezne a számukra.


17 III. Duna menti települési önkormányzatok és a hatáskörökkel és a

kormányzati vízügyi stratégiákkal való viszony

Ha a település közigazgatási területéhez tartozik a Duna folyó partja és medre,

továbbá vízteste, akkor ezekre is vonatkoznak a településrendezési eszközök?

Észrevételezte az önkormányzat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet?

Észrevételének (javaslatának, ellenvéleményének) lényege?

Megfelelőnek találtuk.

Nem volt arról információnk, hogy ilyen lehetősége lett volna az Önkormányzatunknak. Mivel a tervet nem ismerjük, így véleményezni sem tudjuk. Megjegyzésként szeretnénk azonban hozzáfűzni, annak ellenére, hogy a közelünkben van a Duna folyó - és ősszel, télen, kora tavasszal -, nyáron gyakran szárazak a belvízcsatornák. Aszályos években - és a ha a Duna vízszintje is lehetővé teszi -, talán lenne értelme "visszafelé" is vizet beengedni, amely a talajvíz szintnek és a mezőgazdaságnak is esetleg előnyös lehetne.

Ki lesz a fentartója az útvonalaknak, és miből? Kis önkormányzatok költségvetése a kötelező feladatokra sem elég. Árhullám levonulása után kinek a zsebe bánja a helyreállítást? Történt-e egyeztetés a tulajdonosokkal,erdőgazdaságokkal,vízügyekkel, kőzművekkel és nem utolsóként a környezetvédelemmel ?

2015. január 20. napján ADUVIZIG-nek küldött részletezés szerint


18 Foglalkozott-e a nagyvízi mederkezelési tervvel az önkormányzat?

Kvassay Jenő terv és az önkormányzat?

Kihasznált-e a Duna és a Duna partok fenntartható természeti, környezeti, kulturális,

gazdasági potenciálja?


19 Szükséges-e az önkormányzatok közös tervezésében készíteni és kezelni koncepciót,

stratégiát, illetve közterület alakítási tervet a Duna folyópartjainak - különösen

közösségi, turisztikai célú - településrendezésére? /hivatkozás 314/2012. (XI. 8.) Korm.

rendelet 8., 17. § (1-2) és 8. melléklete/

Ha a fenti kérdésre a "Részben" választ adta, szíveskedjék indokolni.

Fővárosi szintű egyeztetés van a kerületben

Kivéve a településrendezést.

Csak egyes régióknak vannak közösen kezelhető céljaik, problémáik , például Dunakanyar régió

A kialakult helyi életstílust,hagyományt nem kell megváltoztatni mindenáron egyes szervezetek kénye-kedve szerint.

Részben

A Főváros készíti

A Duna parti települések zömében történtek az elmúlt évtizedek során fejlesztések, ezért csak a hiányzó és időközben felmerülő igények tervezésére lehet szükség.

Vannak olyan kiemelt értékekkel rendelkező Duna szakaszok, ahol ennek van értelme. A Natura2000-es területekhez hozzányúlni nem szabad, erről fölösleges egyeztetni.

A települések eltérő adottságokkal, és eltérő képességekkel rendelkeznek (pl. anyagi), ezért az univerzalista elképzelésekhez képest rugalmasabban szükséges kezelni

Szükséges-e a teljes Duna mente turisztikai lehetőségeinek kihasználásához és

fejlesztéséhez a Tisza tóhoz vagy a Balatonéhoz hasonló támogatási preferencia,

valamint marketing szervezet?


20 Van-e változtatni való a Duna partok élhetőbbé tétele érdekében a 314/2012. (XI. 8.)

Korm. rendeleten (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési

sajátos jogintézményekről), továbbá a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeleten (a nagyvízi

meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek

használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési

terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról)?

Javaslata, ha van:

1. Mötv. és a kerület önrendelkezési jogát a közigazgatási terület szerint nem sérteném. Jelenleg a Duna szabályozását a Duna medrének szabályozása és meghatározása nélkül úgy adja át a Fővárosi Önkormányzatnak helyi rendeleti alkotásra a felettes jogszabályi csomag, hogy a Duna szabályozási területe nem pontosan meghatározott és túl nagy mértékben vonna el jogokat a kerületektől.

2. Szükséges lenne, hogy egy szervezetbe tömörüljünk, és ne több apró szervezet munkálkodjék külön-külön. "Ez is lehet egy megoldás, de nekünk kár lenne megvárni, amíg a Duna mellékágainkból először rétek, majd szántóföldek lesznek." Dr. Rácz Tamás Ha ez így van, miért veszélyes hulladék az iszap?

3. A Dunát érintő, illetve a Duna menti - sokszor a települési fejlesztéseket több nagyságrenddel meghaladó költségű - ágazati beavatkozásokat össze kell hangolni. Tervezni csak az ITS szellemében (Integráltan) lehessen

4. Nagyvízi rendeletben a besorolással nem értünk egyet.

5. Szükséges eredményesen (!) rendezni a belvízcsatornák tulajdonosi és kezelői jogát, különös tekintettel az önkormányzatok minimális szakmai és anyagi lehetőségeire.

6. ártéri építési szabályozás folyam menti közlekedés szabályozás, vízvédelmi töltések funkcionális hasznosíthatósága folyam mederben történő úszóművek, járművek elhelyezése, közművesíthetőségük

7. Pontosítás , értelmezés szükséges

8. A Dunakanyar egykoron kiemelt üdülőkörzet volt területrendezési tervvel. Ma az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepcióban kiemelt táji értékű térség, a 42. ábra szerint kultúrtáj, azonban a 3.1.6.2. pont szerint ez csak egy előzetes lehatárolás! Sajnos a Világörökség várományosi listán sem a Dunakanyar egésze szerepel, mint kultúrtáj! Az életre hívott Dunakanyar Térségfejlesztési Tanács pedig "elsorvadt"! Az elért eredmények olvashatók a még ma is élő www.dunakanyar.hu honlapon.


21 9. nem ismert számunkra a nagyvízi mederkezelési terv

10. A lefűződött, árvízi mederben és mentett oldalon lévő holtágak - amennyiben nem teszünk értük -, kiszámítható időn belül el fognak tűnni, feltöltődnek, amely a biológiai egyensúlyra, egyes növény, állat, rovar, stb. fajok fennmaradására is kihatással lehetnek. Nem beszélve a talajvíz-háztartás problémájáról. Turisztikai szempontból sem mindegy, hogy a vizes élőhelyek megmaradnak-e, vagy sem. Ha a "vízre" építünk jövőt, akkor a vizet meg is kell tartani, őrizni. Csak a Duna folyóra építeni nem szabad, annak "melléktermékeit", eredeti funkcióját - ártér, holtágak - és működését, ha csak részlegesen is, de meg kell őrizni.

11. A parti sávval kapcsolatban: 3§ (2) mezőgazdasági művelés esetén vegyszerhasználat tilalmára vonatkozó legalább jogszabályi hivatkozás kellene 5§ (2) a környezeti kockázatokat is vizsgálnia kelljen kerékpárút kiépítése a Duna-part mentén...

12. A gáton belüli szakaszt célszerű lenne önkormányzati tulajdonba adni, jelenleg béreljük a vízügytől, takarítjuk - Volt hajókikötő kövezését helyre kellene állítani - Hajóforgalom beindítása - Információs, tájékoztató központ a tervezett EUROVELO kerékpár út és a Duna találkozásánál

13. Nagyvízi meder felülvizsgálata. Árvízvédelmi művel nem rendelkező települések védekezésének felülvizsgálata. (Mobil gátak, eszközök, stb. biztosítása) Partvédő műtárgyak kőgátak szükségességének felülvizsgálata.

14. Megfelelő lobbi tevékenységgel forrást kell teremteni a megvalósításhoz.

15. Megítélésem szerint a "csatornázott" Duna helyett szerencsésebb lenne az eredeti természetes állapothoz lehető legközelebbit előállítani, visszaállítani. Az élhetőbbé tétel nem biztos, hogy az ilyen-olyan odatelepített infrastruktúra által valósulhat meg, mert ez óhatatlan vonzza a negatív, károsító hatásokat is.

Elősegítené a kormányszervek és - hivatalok, a helyi és területi önkormányzatok

közös, felelős együttműködését biztosító szervezet létrehozása (pl. térségi tanács)

ennek a Duna- és a Duna menti térségi potenciálnak az ésszerű és fenntartható

fejlesztésére, kihasználására?


22 Akadályozza-e ennek a potenciálnak az ésszerű és fenntartható kihasználását

valamely megmerevedett politikai attitűd vagy erre való hivatkozás?

Az alábbi linken elérhető, a témáról szóló cikket és a hozzátartozó (első) hozzászólást

ajánljuk figyelmébe. A cikk linkje: http://epiteszforum.hu/duna-tajunk-vizgazdalkodas-es-

tajrehabilitacio . 1-től ("legkevésbé") 5-ig ("leginkább") szíveskedjék értékelni a cikkben

és a hozzászólásban foglaltak relevanciáját és jelezni azokkal való egyetértésének

mértékét.

Választ adó település típusa

Földrajzi elhelyezkedése

http://epiteszforum.hu/duna-tajunk-vizgazdalkodas-es-tajrehabilitacio

http://epiteszforum.hu/duna-tajunk-vizgazdalkodas-es-tajrehabilitacio


23 Válaszadó nyilatkozata, hogy a fenti válaszait a Duna menti települések és megyék

önkormányzatai, kormányhivatalok, kormányszervek számára készítendő

összefoglalóban a település nevével együtt feltüntethető.

Közlendője, javaslata, észrevétele:

Makád a Csepel-sziget déli csücskében található. Van egy 5 km hosszúságú mellékág, amelyet

fejleszteni szeretnénk a lerakódott iszap eltávolításával. A beruházás végén kapnánk egy

eredeti állapotot, amely horgászatra, kempingezésre és kishajó kikötésére is alkalmas lenne.

a Fővárosi Önkormányzattal kívánunk együttműködni a Duna koncepció kialakítása kapcsán

Tát a rendszerváltás után kérte a Kis-Duna kezelői jogát, de a vízügyi érdekekre hivatkozva

nem kapta meg. A Kis-Dunánk jelenleg az utolsó óráit éli. Teljesen feliszapolódott és befásul.

Úgy gondoljuk, ennek megoldása sürgős Állami feladat.

"Nagyvízi mederkezelési tervet ismeri-e" kérdésre a teljes válasz: Nem (X), de alapadatokat a

kerületre vonatkozóan adott az önkormányzat

Tisztelt Cím! Szeretném jelezni, hogy bár községünk a Duna mellett található, de

Vámosszabadi közigazgatási területéhez nem tartozik dunai partszakasz. Üdvözlettel: …

Bár a Duna folyótól néhány kilométerre helyezkedik el településünk, a régi állapot

maradványai jelentős mértékben fellelhetőek - holtágak, ártéri gyepek, fokrendszer

gazdálkodás, változatos növény flóra és állat fauna -, amelyre hatványozottan építhető

Kölked jövője.

Új Kerületi Szabályozási Tervet 2018. évben kívánjuk megalkotni és a hozzá kapcsolódó

dokumentumok, mint Településfejlesztési Koncepció is ehhez az időponthoz kívánjuk

igazítani.

Szükséges a Natura 2000 alá sorolt területek közös felülvizsgálata az önkormányzatokkal,

hasznosításának átgondolása, amely segíthetné az érintett területek fejlődését.

Javaslom a Ráckevei-Soroksári Duna menti települések Településrendezési eszközeinek

készítésénél a témával kapcsolatban szorosabb együttműködés kialakítását.

Nagyvízi mederkezelési tervhez hasonló terv készítése is szükséges lenne az RSD szakaszára

is. (Mederkezelési és parti sávkezelési terv.)


24 Vízparti utak, kerékpárutak, turisztikai utak közös tervezése, kivitelezése.

A támogató, összefogó szervezet kialakítása szükséges lehet, akik megfelelő szakmai

tapasztalattal és lobbi erővel rendelkeznek, azonban nem mehet az összefogás rovására. Első

sorban a közös gondolkodást kell felszítani, elősegíteni, és ha több településnek felmerül

hasonló, egymást segítő elképzelése, akkor érdemes közös fellépést szorgalmazni. Egyébiránt

minden település saját adottságainak, a helyi energiának megfelelően alakítsa ki

koncepcionális elképzelését.

Ki fizeti a települések Duna parti rendezési tervét? Míg ez és a fenti kérdések nem

tisztázottak településünk nem kíván és nem is tud pénzügyi támogatást adni az ÉLHETŐ

DUNA PARTOK fejlesztési programjához.

A kérdőív és a program a Duna folyamra vonatkozik. Településünk a Ráckevei-Soroksári

Duna-ághoz kapcsolódik szervesen. A Duna Szigetszentmiklósi szakasza hullámtérre

korlátozódik, azon belül számos beépített volt zártkerti ingatlannal.

Sajnos több kisebb szervezet, mint ahogy tapasztaljuk is, képtelen jelentős eredményeket

elérni a Duna rendezésében,. Szükséges lenne ezt országos szinten összefogni és irányítani.

(Kvassay terv kérdése a válaszadáskor még nem volt benne a kérdőívben, ezért "Nem, de

folyamatban van" jelölést alkalmazta a program.)

www.dunaigyongysor.blogspot.hu

ÉrtÉkelÉs a duna parti telepÜlÉsek kÖrÉben vÉgzett felmÉrÉs eredmÉnye

Documents