b. tobias, kampf oder himmelfahrt? zur deutung der riemenzunge aus grab 496 von tiszafüred. in: t....

THESAURUS AVARORUM

Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére

Archaeological Studies in Honour of Éva Garam

00.Cimnegyed:Elrendezés 1 2012.09.05. 6:36 Oldal 1

THESAURUS AVARORUM

Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére

Archaeological Studies in Honour of Éva Garam

Szerkesztette / Edited byVida Tivadar

ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi IntézetMagyar Nemzeti Múzeum

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet

Budapest 2012


Szerkesztők / EditorsHorváth Eszter – Rácz Zsófia – Tóth Csaba

Fordítás / TranslationAlbrecht Friedrich, Szenthe Gergely, Kulcsár Valéria, Seleanu Magdalena

A kötet a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültThis volume was supported by the Hungarian Academy of Sciences and the National Cultural Fund of Hungary

ISBN 978-963-284-281-3

Borítóképek / Front and Back CoverA dunapataji ruhakapocs / Clasp of Dunapataj

Fotó / Photo: B. Bühler (Wien)

© Szerzők / Authors, 2012


5

TARTALOM / INDEX

Tabula gratulatoria ...........................................................................................................................................

Ad multos annos! .............................................................................................................................................

KÉSŐ A�TIK ÖRÖKSÉG PA��Ó�IÁBA� / LATE A�TIQUE HERITAGE I� PA��O�IA

ZSIDI PAULA

Begegnung mit der antiken Welt. Nachleben und Neuleben auf den Ruinen von Aquincum ........................

GÖMÖRI JÁNOS

A pannóniai római kori vaskohászat továbbélésének kérdése. A Sopron-Deák téri, Árpád-kori vasolvasztóműhelyek ...................................................................................................................................................

Die Frage des Weiterlebens der römerzeitlichen Eisenverhüttung in Pannonien. Die Werkstätten der Eisen-produktion von Sopron-Deák tér in der Árpádenzeit .................................................................................

MÜLLER RÓBERT

Lipp Vilmos és Csák Árpád temetőfeltárásai Fenékpusztán............................................................................Die Gräberfeldausgrabungen von Vilmos Lipp und Árpád Csák in Fenékpuszta ...........................................

VIDA TIVADAR

A zárt kosasras fülbevalók eredetének kérdéséhez ..........................................................................................Zur Herkunft der Ohrringe mit geschlossenen Körbchenanhängern ...............................................................

BENDEGUZ TOBIAS

Kampf oder Himmelfahrt? Zur Deutung der Riemenzunge aus Grab 496 von Tiszafüred ............................

GERMÁ�OK A KÁRPÁT-MEDE�CÉBE� / GERMA�IC PEOPLES I� THE CARPATHIA�-BASI�

B. TÓTH ÁGNES

Gepida sírok a mezőberényi Tücsök-halomból (Békés megye) ......................................................................Gepidische Gräber von Tücsök-halom in Mezőberény (Komitat Békés)........................................................

ГАВРИТУХИН, ИГОРЬ ОЛЕГОВИЧ

Фибула из Тисасентмартон ...........................................................................................................................A brooch from Tiszaszentmárton .....................................................................................................................

NAGY MARGIT

Langobard sírok Budapest-Óbuda/Aquincumból .............................................................................................Langobardische Gräber aus Budapest-Óbuda/Aquincum ................................................................................

KÖHLER KITTI

Langobárd kori temetkezések antropológiai vizsgálata (Budapest, III. Szépvölgyi út és Vályog utca).........Die Ergebnisse der anthropologischen Untersuchung langobardenzeitlicher Bestattungen (Budapest, III.

Szépvölgyi út und Vályog utca) .................................................................................................................

BOCSI ZSÓFIA

Ordacsehi-Kis-töltés és Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő 5–6. századi telepeinek kerámiái ......................................Die Keramik der Siedlungen aus der 5.-6. Jahrhunderts in Ordacsehi-Kistöltés és Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő

9

11

15

25

35

3761

6383

85

93127

129140

141173

175

185

187204


6

BIZÁ�CI VAGY AVAR / BYZA�TI�E OR AVARIA�

DAIM, FALKO – BÜHLER, BIRGIT

Awaren oder Byzanz? Interpretationsprobleme am Beispiel der goldenen Mantelschließe von Dunapataj ...

KOMAR, OLEKSII – ROMANOVSKA, TETJANA

Byzantine gold bracelet of Constantine ...........................................................................................................

BUGARSKI, IVAN

On the Jánoshida type earrings and the seventh century byzantine finds from the western Balkans, with a ret-rospective view of the Vajska (Vajszka) Cemetery ....................................................................................

KISS GÁBOR

Egy bizánci övcsat Debrecen-Ondódról ..........................................................................................................Eine byzantinische Gürtelschnalle von Debrecen-Ondód ...............................................................................

BALOGH, CSILLA

A Mezőszilas type pendant from Grave 14 of the Mélykút–Sánc-dűlő cemetery ...........................................

SZŐKE BÉLA MIKLÓS

Avar kor végi női fejdíszek ..............................................................................................................................Kopfschmuck in der endawarischen Frauentracht ...........................................................................................

H. TÓTH ELVIRA

A „peszéradacsi” leletek lelőhelye...................................................................................................................Der Fundort der Funde von „Peszéradacs” ......................................................................................................

MŰHELY ÉS TECH�OLÓGIA / WORKSHOP A�D TECH�OLOGY

BÁLINT CSANÁD

Az avar kori ötvösség technikai és kultúrtörténeti aspektusai .........................................................................

HORVÁTH ESZTER

Egy „mediterrán” övcsat Rákóczifalva-Kastélydombról. A műhelykérdés archeometriai megközelítése ......A Mediterranean buckle from Rákóczifalva-Kastélydomb. The archaeometrical aspect of the localization

of production area.......................................................................................................................................

BRUDER KATALIN

A tépei kora bizánci ezüsttál rekonstrukciója ..................................................................................................Die Rekonstruktion der frühbyzantinischen vergoldeten Silberschale von Tépe ............................................

AVAR ÉS BIZÁ�CI FEGYVEREK / AVARIA� A�D BYZA�TI�E WEAPO�S

QUAST, DIETER

Einige alte und neue Waffenfunde aus dem frühbyzantinischen Reich ...........................................................

CSIKY GERGELY

Saxe im awarenzeitlichen Karpatenbecken......................................................................................................

LŐRINCZY GÁBOR – STRAUB PÉTER

Néhány megjegyzés a Hajdúdorog-Városkert úti 1. sírról. Adatok az avar kori sisakokhoz ..........................Grave 1 from Hajdúdorog-Városkert Road. Helmets of the Avar period ........................................................

207

225

233

255268

269

287297

299307

311

319

342

343347

351

371

395404


7

EMBEREK ÉS KERESZTEK / PEOPLE A�D CROSSES

RÁCZ ZSÓFIA

Emberalakos kistárgyak az avar korból ...........................................................................................................Anthropomorphe Kleinfunde aus der Awarenzeit............................................................................................

S. PERÉMI ÁGOTA

Keresztmellékletes sírok a Lesencetomaj-Piroskereszt temetőből ..................................................................Gräber mit Kreuzbeigaben im Gräberfeld von Lesencetomaj-Piroskereszt ....................................................

PÁSZTOR ADRIEN

A Lesencetomaj-Piroskereszt avar kori temető 39. sírjának gyöngysora ........................................................Die Perlenkette aus Grab 39 des awarenzeitlichen Gräberfeldes von Lesencetomaj-Piroskereszt .................

SIMON LÁSZLÓ

Awarenzeitliche Funde unbekannten Fundortes (Hódság/Ođžaci /?/) .............................................................

KORA AVAR ÉS KÖZÉP AVAR / EARLY AVARIA� A�D MIDDLE AVARIA�

TOMKA PÉTER

A bágyog-gyűrhegyi 2. (kora avar kori) sír revíziója .....................................................................................Revision des frühawarenzeitlichen Grabes 2 von Bágyog-Gyűrhegy .............................................................

SZENTHE GERGELY

7. századi ezüstlemezes övgarnitúrák. Adatok az ezüstlemezből készült, sima felületű övveretekelterjedéséhez ............................................................................................................................................

Gürtelgarnituren des 7. Jahrhunderts aus Silberblech. Angaben zur Verbreitung der Gürtelbeschläge ausflachem Silberblech....................................................................................................................................

BALOGH CSILLA–WICKER ERIKA

Avar nemzetségfő sírja Petőfiszállás határából................................................................................................APPENDIX (Marcsik Antónia) .......................................................................................................................Das awarenzeitliche Sippenhäuptlingsgrab von Petőfiszállás .........................................................................

SOMOGYI PÉTER

A közép avar kori lengőcsüngős fülbevalók eredetének kérdéséhez ...............................................................

ZÁBOJNÍK, JOZEF

Die mittelawarenzeitliche Gürtelgarnitur aus Čataj.........................................................................................

SÍROK ÉS TEMETŐK / GRAVES A�D CEMETERIES

HAJNAL ZSUZSANNA

A Kölked-feketekapui ’A’ és ’B’ temetők együttes értékelése.........................................................................Die zusammenfassende Auswertung der Gräberfelder ’A’ und ’B’ von Kölked-Feketekapu..........................

BENDE LÍVIA

Lószerszámos temetkezések, áldozati állatok és ételmellékletek a Körös–Tisza–Maros köze késő avar koritemetőiben ..................................................................................................................................................

Bestattungen mit Pferdegeschirr, Tieropfer und Speisebeigaben in den spätawarenzeitlichen Gräberfelderndes Gebietes zwischen Kreisch/Körös, Theiß/Tisza und Mieresch/Maros ................................................

VÖRÖS, ISTVÁN

Archeozoological investigations of the Early Avar Period cemetery at Pókaszepetk......................................

409434

437475

477488

489

501519

521

550

551580581

583

597

607643

645

676

679


697

709720

721731

733

743769

773

783786

789

801

803

813822

823

827

833

8

TĂNASE, DANIELA–GÁLL, ERVIN

Von Kisléghi Nagy Gyula bei Dudeştii Vechi entdeckte Gräber aus der Awarenzeit – der Hügel V...................

TELEPÜLÉSEK ÉS KERÁMIÁK / SETTLEME�TS A�D POTTERY

FODOR ISTVÁN

Avar kori lakóházak Hajdúnánáson .................................................................................................................Awarenzeitliche Grubenhäuser in Hajdúnánás ................................................................................................

MADARAS LÁSZLÓ

Avar kori település Törökszentmiklós határában.............................................................................................Awarenzeitliche Siedlung in der Gemarkung von Törökszentmiklós..............................................................

HEROLD, HAJNALKA

Untersuchungen zur awarenzeitlichen Siedlung und zu den Keramikfunden aus dem awarenzeitlichen Grä-berfeld von Zillingtal (Burgenland, Österreich).........................................................................................

TAKÁCS MIKLÓS–VADAY ANDREA

A Kompolt-Kistéri-tanyai kézzel formált és utánkorongolt cserépbográcsok .................................................Die handgeformten und nachgedrehten Tonkessel von Kompolt-Kistéri-tanya ..............................................

AVAROK ÉS FRA�KOK / AVARS A�D FRA�KS

TÓTH ENDRE

Die awarische Schatzkammer und die Franken ...............................................................................................

FANCSALSZKY GÁBOR

Forró László Sebestyén és az avar korra vonatkozó karoling kori források gyűjteménye (1936)...................László Sebestyén Forró und das Corpus der Karolingischer Quellen zur Awarenzeit (1936).........................

AZ AVAROK UTÁ� / AFTER THE AVARS

SCHULZE-DÖRRLAMM, MECHTHILD

Hochmittelalterliche Pseudomünzfibeln mit dem Bildnis eines gekrönten Herrschers. Zur Deutung derEmailscheibenfibel aus Grab 9 bei der Burg Bled in Slowenien ..............................................................

High Medieval pseudo coin brooches with the image of a crowned monarch. On the interpretation of anenamelled disk brooch from grave 9 at the castle of Bled in Slovenia ......................................................

FUSEK, GABRIEL

Beitrag zur Typologie der S-förmigen Schläfenringe ......................................................................................

MESTERHÁZY KÁROLY

Fésületlen dolgaink. Honfoglalás kori fésűk ...................................................................................................Unsere ungekämmten Sachen. Landnahmezeitliche Kämme..........................................................................

FÜGGELÉK / APPE�DIX

Garam Éva tudományos munkái / Bibliography of Éva Garam (Hajnal Zsuzsanna) ......................................

Rövidítések / Abbreviations (Horváth Eszter) .................................................................................................

Szerzők / Authors .............................................................................................................................................


Honti Szilvia (Kaposvár)

Hoppál Éva (Budapest)

Horváth István (Esztergom)

B. Horváth Jolán (Budakeszi)

Horváth M. Attila (Budapest)

Istvánovits Eszter (Nyíregyháza)

Ivanišević, Vujadin (Belgrad)

Ivanov, Vladimir A. (Ufa)

Jankovich Bésán Dénes (Budapest)

Jerem Erzsébet (Budapest)

Juhász Irén (Szarvas)

Kalla Gábor (Budapest)

H. Kelemen Márta (Esztergom)

Kemenczei Tibor (Budapest)

Kiscsatári Marianna (Budapest)

Kiss Erika (Budapest)

Kiss Etele (Budapest)

Kocsis László (Pilisszántó)

Kocztur Éva (Budapest)

Kolba Judit (Budapest)

Kovács László (Budapest)

Kovács Tibor (Budapest)

Kovalovszki Júlia (Budapest)

Kovács S. Tibor (Budapest)

Költő László (Kaposvár)

Körmöczi Katalin (Budapest)

Kővári Klára (Vác)

Kulcsár Valéria (Szeged)

Kürti Béla (Szeged)

Lakatos Attila (Oradea/Nagyvárad)

Laszlovszky József (Budapest)

Lengyel Beatrix (Budapest)

Lovag Zsuzsa (Budapest)

Lovász Emese (Miskolc)

Markó András (Budapest)

Marosi Ernő (Budapest)

Martin, Max (Basel)

Melis Katalin (Budapest)

Mészáros Orsolya (Budapest)

Milinković, Mihailo (Belgrad)

Mráv Zsolt (Budapest)

Nagy Erzsébet (Pécs)

Nepper Ibolya (Debrecen)

Ódor János (Szekszárd)

Pallós Lajos (Budapest)

Patay Pál (Budapest)

Päffgen, Bernd (München)

Peterdi Vera (Budapest)

Peters, Daniel (Berlin)

Pohl, Walter (Wien)

Possenti, Elisa (Trento)

Raczky Pál (Budapest)

Radnóti Klára (Budapest)

Rettner, Arno (München)

Rezi Kató Gábor (Budapest)

Révész László (Budapest)

Riener, Ellen (Mainz)

Ritoók Ágnes (Budapest)

Ruttkay, Matej (Nitra/Nyitra)

Schilling László (Budapest)

Schmauder, Michael (Bonn)

Selmeczi László (Budapest)

Simonyi Erika (Budapest)

Skriba Péter (Budapest)

Stadler, Peter (Wien)

Stanciu, Ioan (Cluj/Kolozsvár)

Szabó Ádám (Budapest)

Szabó Gábor (Budapest)

Szabó Miklós (Budapest)

Szathmári Ildikó (Budapest)

Szatmári Imre (Békéscsaba)

Szatmári Sarolta (Budapest)

Szende László (Budapest)

Szentpéteri József (Budapest)

Szilágyi Krisztián (Debrecen)

Stanilov, Stanislav (Szófia)

Tettamanti Sarolta (Vác)

Tomka Gábor (Budapest)

Tompos Lilla (Budapest)

Torbágyi Melinda (Budapest)

Tóth Csaba (Budapest)

Török László (Budapest)

Vagalinski, Lyudmil (Szófia)

Valter Ilona (Budapest)

Varga Máté (Kaposvár)

Vida István (Budapest)

De Vingo, Paolo (Torino)

Wolfram, Herwig (Wien)

9

TABULA GRATULATORIA

Aczél Eszter (Budapest)

Anders Alexandra (Budapest)

Baldini-Lippolis, Isabella (Bologna)

Barkóczi László (Budapest)

Bánffy Eszter (Budapest)

Bánki Zsuzsanna (Budapest)

Bárdos Edith (Kaposvár)

Benkő Elek (Budapest)

Bialeková, Darina (Nitra/Nyitra)

Biczó Piroska (Budapest)

Bierbrauer, Volker (München)

T. Bíró Katalin (Budapest)

T. Bíró Mária (Budapest)

Bíró Sey Katalin (Budapest)

Bollók Ádám (Budapest/Mainz)

Bondár Mária (Budapest)

Böhme, Horst Wolfgang (Mainz)

Čilinská, Zlata (Košice/Kassa)

Cseh János (Szolnok)

Csorba László (Budapest)

Czajlik Zoltán (Budapest)

Czeglédi Ilona (Budapest)

Dabasi András (Budapest)

Dannheimer, Hermann (Hadorf)

Daskalov, Metodi (Szófia)

Dobos Alpár (Cluj/Kolozsvár)

Dobosi Viola (Budapest)

Drauschke, Jörg (Mainz)

Eger, Christoph (Berlin)

Feld István (Budapest)

Fiedler, Uwe (Berlin)

von Freeden, Uta (Frankfurt)

Friedrich, Albrecht (Solymár)

Friesinger, Herwig (Wien)

Fülöp Gyula (Székesfehérvár)

Gabler Dénes (Budapest)

Galavics Géza (Budapest)

Gedai István (Budapest)

Gerelyes Ibolya (Budapest)

Gróf Péter (Visegrád)

Harhoiu, Radu (Bukarest)

Heinrich-Tamáska Orsolya (Leipzig)

Héri Vera (Budapest)

Holl Balázs (Budapest)


Nagy Katalin: Ég alatt, föld alatt. Almafa ága avar szíjvég rajzolattal.Katalin Nagy: Under the sky, under the earth. Apple tree branch design at an Avarian belt terminal


AD MULTOS ANNOS!

Thesaurus Avarorum – a frank források így említették az avarok legendás kincstárát, amelyet 796-ban 15 szeké-ren vittek Aachenbe, Nagy Károly udvarába, ahonnan egyes darabjai Britanniától Rómáig ajándékként korabeliegyházi és világi előkelők birtokába jutottak. A jelen tanulmánykötet nem véletlenül kapta e címet, hiszen az Ün-nepelt múzeumi őrként immár ötven éve, 1962 júliusa óta a magyar régészet szentélyében, a Magyar Nemzeti Mú-zeumban az avarok ránk maradt kincseit őrizte és alkotó tudósként elemezte.

A kötetbe 51 szerző küldött tanulmányt, hazaiak és külföldiek, barátai, pályatársai, tanítványai, a középnem-zedék tagjai, és sokan a legfiatalabbak közül is, akik még csak most készítik első cikkeiket, doktori értekezésüket.Alig akad közöttük olyan, aki valamilyen fontos kérdésben valaha ne kérte volna már Garam Éva tanácsát, segít-ségével ne tanulmányozott volna leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban. Mindazok írtak tehát a kötetbe, akiketinspirált Garam Éva eddigi fáradhatatlan és eredményes munkássága, számos tanulmánya és monográfiái. Mind-azok, akik tisztelegni akarnak és köszönetet mondani.

Sokan azt tartják, hogy a választott téma minősíti a kutatót. Eddigi pályája során a Jubilans mindig az avarkori régészet alapkérdéseivel, meghatározó jelentőségű leleteivel foglalkozott. Erre késztette Őt tanárai példája, alelkesítő és szakmai elhivatottságra ösztönző László Gyula, majd az európai horizontú Bóna István. Ahhoz a ge-nerációhoz tartozik, amelyre elsősorban a német antiquarius szemléletű régészet munkamódszere hatott, s ennekszellemében az avar kori leletanyag alapvető rendszerezésében, klasszifikációjában vállalt részt. A kora közép-kori leletanyagot mindig az európai, az eurázsiai régészet részeként, a Kárpát-medencén túlmutató összefüggése-iben szemlélte. Kezdetben ő is keletre figyelt, majd délre, a késő antik – kora bizánci Mediterraneum irányába, ésújabban Zamárdi kapcsán nyugatra is, a meroving civilizáció felé.

Garam Éva a 70-es években a korszak történeti szemléletét követve az avar fejedelmi sírok leletanyagát ele-mezte, akkoriban az volt a legtöbbet idézett műve. A 80-as években a kiskörei, a 90-es években a tiszafüredi te-

11

László Gyula professzor köszöntése a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácstermében, 1994. (balról: Bóna István, Garam Éva és László Gyula, mö-göttük Kőhegyi Mihály)Greeting of Professor Gyula László held in the conference room of the Hungarian National Museum, 1994 (from the left: István Bóna, ÉvaGaram and Gyula László, behind them: Mihály Kőhegyi)


12

metők monográfiái váltak az avar kor kutatásának alapműveivé. A több mint 1200 síros tiszafüredi temető feldol-gozása során az avar kor szinte valamennyi fontos kérdését érintette, valamennyi fontos tárgytípusát elemezte ésezzel sikerült tovább finomítania az avar kronológia Kovrig Ilona által kialakított modelljét és fél évszázad helyettmár egy-egy generációnyi pontossággal keltezni a kora, a közép és a késő avar kori leletanyagot.

2001-ben Garam Éva új, innovatív témával, az avar kor bizánci leleteinek monografikus feldolgozásával je-lentkezett. E kötet megszületését több évtizedes, gyűjtő és kutatómunka vezette be, amit korábban már mesteri ta-nulmányok sora jelzett. Műve a magyarországi kora bizánci régészeti kutatások fontos állomása, Fettich Nándor,László Gyula és Csallány Dezső e téren kifejtett korábbi munkásságának méltó folytatása. E feldolgozás gyorsanbeépült az európai késő antik, kora bizánci és kora középkori kutatásba, amint azt szaktanulmányok és a nagy bi-zánci kiállítások katalógusainak hivatkozásai is mutatják. Garam Éva bizánci leleteket feldolgozó monográfiájaéppen akkor jelent meg, amikor a bizánci leletek kutatása Európa szerte a figyelem középpontjába került, amikora becses művészeti emlékeket és a mindennapi élet „kis tárgyait” rangos kiállítások mutatták be Münchenben, Pá-rizsban, Londonban, Padernbornban, Bonnban. Műve azonban számunkra nem az európai trendekkel párhuza-mosságot mutató aktualitása miatt fontos, hanem mert hűen tükrözi a hazai avar kor kutatásában a 90-es évekbenbekövetkezett nagy jelentőségű paradigmaváltást, amely az avar kori anyagi kultúra értelmezése tekintetében a ke-leti kapcsolatok értékelése mellett már megfelelő mértékben helyezi a figyelmet a helyi kultúrákra, a mediterránkéső antik, kora bizánci civilizáció hatásának megnyilvánulásaira. Ennek fényében Garam Éva még saját korábbinézeteit is átértékelte, és pl. az álcsatokat, korábbi véleményével ellenkezően a bizánci stílusú hagyatékhoz sorolta.E kötet tanulmányainak témaválasztásai is mutatják, hogy bizánci monográfiája milyen mértékben ösztönözte to-vábbgondolkodásra a kutatást.

A hazai régészek többsége Garam Évával mint szigorú szerkesztővel is találkozott. Elkötelezett és önfeláldozószervezőmunkáját bizonyítják a Communicationes Archaeologicae Hungariae 28 éven át rendszeresen megjelentkötetei. S néhány éve, amióta szerkesztését elvállalta, az Archaeologiai Értesítő is „megbízható” folyóirattá vált.Mindez a régészet közügyeiért végzett olyan önfeláldozó, fegyelmezett tudományszervező munka, amelyre kö-zülünk csak kevesen képesek, hiszen az időrabló, aprólékos elfoglaltságok a saját kutatásoktól vonják el az időt.Mindemellett nem ismerjük azoknak a múzeumi kiadványoknak, katalógusoknak a számát sem, amelyeket az el-múlt évtizedekben Garam Éva gondozott.

Garam Éva számos nemzetközi kiállítás szervezésében és szerkesztésében vett részt Magyarországon és külföl-dön egyaránt. Múzeumi kurátorként itthon és külföldön mindig határozottan képviselte a Magyar Nemzeti Múzeumés a magyar régészet érdekeit. Az általa rendezett kiállítások közül most csak egyet szeretnék feleleveníteni. Talánnem tévedek, hogy számára is a legkedvesebb az avarok aranyát, a nagyszentmiklósi kincset bemutató, nagy si-kerű 2002-es budapesti kiállítás, amelyen az avar hagyatékot ismét Kelet és Bizánc összefüggésében szemlélhettük.

A Jubiláns részt vett egyetemi hallgatók képzésében is, hiszen az elmúlt évtizedekben tanulságos és emléke-zetes anyagismereti órákat tartott a budapesti egyetem diákjai számára és rendszeresen fogadott hallgatókat mú-zeumi gyakorlatra, akik közé tartozhattam egykor magam is. Oktatói tevékenységéért az ELTE RégészettudományiIntézete is hálás köszönetét fejezi ki Garam Évának. Biztosan állíthatom, hogy a régészhallgatók mindenkor áhí-tattal léptek és lépnek a Magyar Nemzeti Múzeum népvándorlás kori raktárába és lenyűgözve állnak a sok ezeravar sír anyagát rejtő üveges vitrinek hosszú sora előtt. Később, már végzett kutatóként is többször fordultunk alegendás anyagismerettel rendelkező Garam Évához segítségért, analógiáért.

Magam 1994 óta lehetek Garam Éva szerkesztőtársa az avar, és 2002 óta a Bóna Istvánnal közösen alapítottgermán korpuszban. Számtalan munkás órát töltöttünk együtt kéziratok javításával, táblák szerkesztésével, ha-gyatékok rendszerezésével, korrektúrázással miközben azon izgultunk, hogy megkapjuk-e az éppen beadott pá-lyázatunkra a kiadáshoz szükséges összeget. A sors kegyes volt hozzánk és két sorozatban az elmúlt 18 év alatteddig összesen 14 monográfia jelent meg.

Kedves Éva! Tudjuk, tudom, hogy most is számos új ötlet, új feladat foglalkoztatja. Nemcsak a zamárdi temetőleletanyagának publikációra történő előkészítése, hanem számos tanulmány megírásának terve is. Kívánom, mind-annyian kívánjuk, hogy mindehhez legyen továbbra is ereje és kedve.

Isten éltesse sokáig!

Budapest, 2012. március 29.

Vida Tivadar


KÉSŐ ANTIK ÖRÖKSÉG PANNÓNIÁBAN

LATE ANTIQUE HERITAGE IN PANNONIA


14

1. László Gyula professzor régész hallgatókkal Hëna Spahiu (albániai hallgató) búcsúztatásakor a mai Piarista köz (akkor Budapest, PestiBarnabás utca) Petőfi térre nyíló torkolatánál, 1959-ben (balról: Csalog Zsolt, Végh Katalin, mögötte: Valter Ilona; Garam Éva, Hëna Spa-hiu, mögötte: Kolba Judit); László Gyula professzor, mögötte: Kiss Attila; Kemenczei Tibor, Kocztur Éva, Czeglédy Ilona, Pleidell Or-solya, Krassói Márta, Draveczky Balázs, Szabó Miklós és Horváth Béla)Professor Gyula László with students of archaeology at the farewell party of Albanian student Hëna Spahiu at the junction of today Pia-rista Alley (former Pesti Barnabás Street) and Petőfi Square, Budapest, District 5, 1959 (from the left: Zsolt Csalog, Katalin Végh, behindher: Ilona Valter; Éva Garam, Hëna Spahiu, behind her: Judit Kolba; Professor Gyula László, behind him: Attila Kiss; Tibor Kemenczei,Éva Kocztur, Ilona Czeglédy, Orsolya Pleidell, Márta Krassói, Balázs Draveczky, Miklós Szabó and Béla Horváth)

2. Végzős évfolyam az utolsó tanszéki kiránduláson a Nyírségben,1962. június végén (balról: Stefaits István, Bánki Zsuzsanna, ValterIlona, Kocztur Éva, Garam Éva, Végh Katalin, Kemenczei Tibor ésKiss Attila – hiányzik Bándi Gábor)Graduate year students at the last excursion of the Deparment ofArchaeology, Nyírség, end of June, 1962 (from the left: István Ste-faits, Zsuzsanna Bánki, Ilona Valter, Éva Kocztur, Éva Garam, Ka-talin Végh, Tibor Kemenczei and Attila Kiss. Gábor Bándi ismissing.)

3. Ebédszünetben ásatási munkásokkal, a Kisköre-halastói avar koritemető feltárásán, 1964.Lunch break with workers at the excavation of the Avarian cemeteryKisköre-Fishpond, 1964.


KAMPF ODER HIMMELFAHRT?ZUR DEUTUNG DER RIEMENZUNGE AUS GRAB 496 VON TISZAFÜRED

Bendeguz Tobias

Die Auswertung des Gräberfelds von Tiszafüred-Majoros (Kom. Jász-Nagykun-Szolnok) zählt sicherlich zu denwichtigsten Werken der Jubilarin.1 Unter den Beigaben der 1282 Gräber ist die Hauptriemenzunge der vielteiligenGürtelgarnitur aus dem Grab 496 das herausragendste Fundstück des gesamten Gräberfeldes und ziert nicht ohneGrund das Deckblatt ihres Buches (Abb. 1).2

Bei dem Verstorbenen des erwähnten Grabes handelt es sich um einen hochrangigen Mann, der mit einemSäbel – dem frühesten Exemplar des gesamten Gräberfeldes – beigesetzt wurde.3 Die Bestattung kann in die ers-ten Jahrzehnte des 8. Jhs. n. Chr. datiert werden (Gräberfeld Phase 4). Charakteristisch für das Fundmaterial die-ser Zeit sind die nun erstmals auftretenden gegossenen Gürtelbeschläge mit Greifen- und Kreislappenverzierungen.

Was ist nun das Besondere der Riemenzunge aus dem Grab 496? Das Hauptfeld ist in einer beidseitigen Kom-position ausgeführt. Das bedeutet, dass ein und dieselbe Szene auf beiden Seiten zu sehen ist, wobei auf einerSeite abgedeckten Teile der Figuren auf der anderen Seite zu sehen sind. Diese Art der Ausführung ist unge-wöhn-lich, denn die meisten spätawarenzeitlichen Riemenzungen sind auf beiden Seiten unterschiedlich gestaltet.

In der Mitte ist ein bärtiger Mann zu sehen, der mit einem Arm den Hals eines der Greifen umarmt, währender mit seiner anderen Hand an den Oberschenkel desselben Tieres fasst. Der Oberkörper des Mannes liegt auf denausgestreckten Vorderbeinen beider Greife. Die rippenförmige Gestaltung des Oberkörpers ist wahrscheinlich alsGewand zu deuten. Die Beine des Mannes sind weggestreckt und liegen unter dem Körper des hinter ihm kauerndenGreifen. Dieser ist in klassischer Weise mit einem Löwenleib, Adlerkopf und -flügeln dargestellt, der Schwanz desTieres ist unter dem Bauch gekrümmt. Seine Flügel sind stark schematisiert: Der am Körper anliegende Teil wird

85

1 GARAM 1995.2 In diesem Sinne möchte ich mich auf diesem Weg bei der Jubilarin für ihre Hilfe bei meinen Arbeiten und für ihren Wissensaustausch zu

den Fragen über die Archäologie der Awaren ganz herzlich bedanken.3 GARAM 1995, 410.

Abb. I Riemenzunge aus Tiszafüred Grab 496, Bronze. M.= 1:1 (nach GARAM 1995, Taf. 205/1).

05.Bendeguz_Tobias:Elrendezés 1 2012.09.04. 12:22 Oldal 85

in Form eines Halbkreises gestaltet, während die Flügelenden aus Linien bestehen, die abwechselnd am Ende ein-gerollt sind bzw. eine gerade Linie bilden. Untypisch ist die Andeutung eines Bandes am Hals des Greifen. Die-ser hat im Gegensatz zu dem anderen Tier eines der beiden Vorderbeine auf den Oberkörper des Mannes gelegt.Éva Garam sah in diesem Detail eine Kampfszene zwischen Tier und Mensch: Ihrer Meinung nach zerrt der Greifmit seinem Vorderbein am Gewand des Mannes und beißt mit seinem Schnabel in seine Hüfte.4 Das gegenüberli-egende und vom Menschen umklammerte Tier weist bis auf die Flügel alle erwähnten Merkmale eines Greifen auf.Auch ein Band ist auf dem Hals des Tieres zu erkennen. Wahrscheinlich wurden die Flügel aus kompositorischenGründen nicht dargestellt, da der Kopf des Mannes genau an dieser Stelle zu sehen ist. Bei diesem Greifen ist un-klar, was das kleine dreieckige Feld über dem Schnabelansatz bedeuten soll.

Die einzige Parallele der Riemenzunge aus Tiszafüred liegt aus Dévaványa (Kom. Békés) Grab 1 vor (Abb. 2).5Ihr Relief zeigt einen in Arme und Beine zerfallenden Menschen in der Mitte, der von zwei in sich gedrehtenTierfiguren eingerahmt wird. Die gesamte Szene ließe sich aber nicht ohne das Vorbild aus Tiszafüred interpretie-ren. Als weitere Vergleichsfunde führte Éva Garam noch eine Schnallenverzierung aus Wien – Liesing Grab 22(Abb. 3) sowie eine Riemenzunge aus Vasasszonyfa (Kom. Vas, Sammlung Fleißig) an (Abb. 5).6 Bei der Schnalleaus Wien ist auf der linken Seite eine menschliche Figur zu sehen, während die rechte Seite ein Tier mit weit auf-gerissenem Maul zeigt. Ganz ähnlich ist auch eine Schnalle aus Karamanite (Bez. Varna/BLG) gestaltet (Abb. 4).7Beachtenswert ist allerdings, dass die Größenproportion zwischen den menschlichen Figuren und den Tieren derangesprochenen Gürtelschnallen aus Wien und Karamanite im Vergleich zu der Riemenzunge aus Tiszafüred völ-lig unterschiedlich ist. Während der Goldschmied der Riemenzunge aus Tiszafüred das Größenverhältnis zwischenMensch und Löwe (der als Grundlage für die Greifendarstellung diente) offenbar kannte, war es den Künstlern derbeiden anderen Schnallen wohl nicht geläufig. Auf der Riemenzunge von Vasasszonyfa ist unter einer stehendenmenschlichen Gestalt ein einzelner kauernder Greif zu sehen, der in Richtung des Menschen gewandt ist.

Ganz allgemein werden diese Darstellungen, einschließlich jener aus Tiszafüred, als Mensch-Tier-Kampfszenen gesehen.8 Die Idee zu der Komposition aus Tiszafüred wird auch aus der Tierkampfszene hergelei-tet, die sich neben den Rankendarstellungen am häufigsten auf den Riemenzungen finden lässt. Nur soll hier stattdes Beutetieres in der Mitte ein Mensch eingefügt worden sein.9 Doch welche Gründe sollten die ehemaligen Be-sitzer gehabt haben, um Gürtelschnallen und Riemenzungen zu tragen, die an ihre Unterlegenheit einem Tier oderFabelwesen gegenüber erinnern?

Anders sah Gábor Kiss die Deutung: Seiner Ansicht nach lagen die möglichen Vorbilder für die Kompositionin den „germanisch“ christlichen Danielschnallen des 6. bis 7. Jhs. n. Chr.10

Im Unterschied zu den bisherigen Deutungsvorschlägen möchte ich eine andere Interpretation wagen. Für maß-geblich halte ich folgende Merkmale: Es handelt sich um zwei Greife, die Halsbänder tragen, und einen bärtigenMann, der einen der beiden Greife zu umarmen scheint.

Sucht man nun nach ikonographischen Vorbildern für die Szene, so wird man nur bei jüngeren Darstellungenfündig. Diese zeigen die so genannte Greifen-, Himmels-, oder Luftfahrt Alexanders des Großen. Von dessen Grei-fenfahrt berichtet erstmals der in Griechisch verfasste Alexanderroman des Pseudo-Kallisthenes, eines unbekanntenVerfassers, vermutlich aus dem 3. Jh. n. Chr.11 Dieser wurde durch eine lateinische Übersetzung des Julis Valerius

BENDEGUZ TOBIAS

86

Abb. 2 Riemenzunge aus Dévaványa Grab 1, Bronze. M.= 1:1 (nach KISS 2002, 240 Taf. 7/4).

4 GARAM 1995, 232.5 GARAM 1995, 233; KISS 2002, TAF. 7/4.6 GARAM 1995, 233; zu Wien – Liesing siehe auch: DAIM 1990, 286f., Abb. 5; zu Vasasszonyfa siehe: KISS 2002, Taf. 7.3.7 FIEDLER 1996, 259 mit Abb. 6.2.8 GARAM 1995, 233.9 FANCSALSZKY 2000, 296.

10 KISS 2002, 229f., Taf. 7.11 NOLL 2005, 10.


aus dem späten 3. oder frühen 4. Jahrhundert („Res gestae Alexandri Macedonis“) bekannt gemacht, die den Grei-fenflug jedoch nicht erwähnt. Aus dem 5. und 6. Jh. n. Chr. ist auch eine armenische Übersetzung des Textes be-kannt.12 Eine weitere lateinische Übersetzung stammt von dem Archipresbyter Leo von Neapel und datiert nach952 („�atiuitas et victoria Alexandri Magni regis“), die, auf einer verlorenen Redaktion des Alexanderromansfußend, diese Episode beschreibt und die Grundlage für die Kenntnis im Mittelalter bildet. Hier berichtet Ale-xander in einem Brief an seine Mutter Olympias, wie er auf seinen Eroberungszügen zu einem hohen Berg amRoten Meer gelangte: „Wir bestiegen ihn und waren so hoch, dass wir fast im Himmel gewesen wären. Ich über-legte mit meinen Freunden die Anfertigung eines Geräts von solcher Art, dass ich zum Himmel aufsteigen und

KAMPF ODER HIMMELFAHRT?

87

12 MILLET 1923, 88.

Abb. 3 Gürtelschnalle aus Wien – Liesing Grab 22, Bronze. M.= 1:1 (nach DAIM 1990, 295, Abb. 5).

Abb. 4 Gürtelschnalle aus Karamanite (Bez. Varna/BLG), Bronze. M.= 1:1 (nach FIEDLER 1996, 257 Abb. 6.2).


sehen könnte, ob dies wirklich der Himmel ist, was wir sehen. Ich bereitete einGerät vor, in welchem ich sitzen konnte, und ich fing zwei Greifen und band siemit Ketten fest. Ich posierte Stangen vor ihnen und befestigte an deren SpitzeFutter für sie; und sie begannen zum Himmel hinaufzufliegen. Aber die göttli-che Kraft überschattete sie und stürzte sie hinab zur Erde, ziemlich weit wegvon meinem Heer – 10 Tagesreisen weit – auf ebenem Gelände. Ich trug keineVerletzungen davon in den eisernen Gittern. Bis zu einer solchen Höhe stieg ichempor, dass die Erde unter mir wie eine Tenne erschien. Das Meer aber er-schien mir so wie eine Schlange, die sie rings umgab. Unter großen Schwierig-keiten kehrte ich zu meinen Soldaten zurück. Als mein Heer mich sah, jubeltees mir zu und pries mich.”13

Einer der frühesten Darstellungen der Greifenfahrt Alexanders aus dem 9.bis 10. Jh. n. Chr. ist auf einer Breitseite eines Elfenbeinkästchens aus demHessischen Landesmuseum (Darmstadt) zu finden (Abb. 6).14 In der Mitte der

Szene ragt Alexander in byzantinischer Kaisertracht aus dem Wagenkorb heraus, in der Rechten hält er die Gabelmit dem Köder, in der Linken einen jetzt abgebrochenen Gegenstand. Die nach beiden Seiten aufsteigenden Grei-fen des Gespanns werden von geflügelten Genien gekrönt, die ursprünglich nicht zur Greifenfahrt gehören. Eben-falls im kaiserlichen Ornat und auf einem stilisierten Wagen, der von zwei flankierenden Greifen in die Lüfteerhoben wird, ist Alexander in den beiden Szenen auf der berühmten Reliefplatte von San Marco in Venedig (Abb.7) und der Ortoridenschüssel im Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum zu sehen, die in das 11. und 12. Jh. n. Chr.datiert werden können.15 Im Gegensatz dazu ist auf einer Reliefplatte aus dem Museo dell’Alto Medioevo (Rom)Alexander mit Schnurrbart, einfachem Gewand und ohne Krone dargestellt (Abb. 8).16 Zu beiden Seiten streckt erseine Arme aus und fasst mit beiden Händen einen Strang, der von den beiden ihn flankierenden Greifen ent-springt und sich unterhalb seines Oberkörpers miteinander verbindet. Das Relief wird in das 10. Jh. n. Chr. bzw.den Anfang des 11. Jhs. n. Chr. zeitlich eingeordnet. Diese wenigen Beispiele sollen nur exemplarisch für diegroße Zahl der bekannten Darstellung mit der Himmelfahrt Alexanders im Mittelalter stehen.17 Während die frü-hen, byzantinischen Szenen ein positives Bild Alexanders des Großen zu erkennen geben, ist bei den späterenDarstellungen und Quelleninterpretationen die Hybris Alexanders als durchwegs negativ anzusehen.18

BENDEGUZ TOBIAS

88

Abb. 6 Breitseite eines Elfenbeinkästchen aus dem Hessischen Landesmuseum(Darmstadt) 9. bis 10. Jh. n. Chr. (nach GOLDSCHMIDT–WEITZMANN 1979, Taf. 76.d.

Abb. 5 Riemenzunge aus Vasasz-szonyfa, Bronze. M.= 1:1(nach KISS 2002, 240, Taf.7.3).

13 Nach: NOLL 2005, 10. Thomas Noll zitiert auch aus der ältesten erhaltenen Redaktion des griechischen Textes (11. bzw. 15. Jh. n. Chr.). Indieser Fassung ist von zwei (großen und starken fleischfressenden) Vögel zu lesen. Außerdem wird hier Alexander von einem Vogel mitmenschlichem Antlitz zur Rückkehr auf die Erde aufgefordert.

14 GOLDSCHMIDT-WEITZMANN 1979, 67 Nr. 125d, Taf. 76.d.15 SUPKA 1911, 307ff. mit Abb. 1 und 2.16 MELUCCO VACCAIO-PAROLI 1995, 168ff. Nr. 81, Taf. 25. Eine ähnliche Art der Darstellung findet sich auch auf einem Fingerring in der

Sammlung Hélène Stathatos. AMANDRY 1953, 34ff. Nr. 21 mit Abb. 20.17 Siehe etwa: WESSEL 1966, 98; DELIVORRIAS 1987, 278 Nr. 187; FIRATLI 1990, 40, Taf. 28,76; GRABAR 1966; DIMITROKALLIS 1967; VAN BER-

CHEM–STRZYGOWSKI 1910, 348ff.; KIRIN 2005, 70f. Nr. 17; MAGUIRE 2010.18 NOLL 2005, 11ff.


Um wieder zum Ausgangspunkt – der Darstellung auf der Riemenzunge von Tiszafüred – zurückzukehren,sollen noch einmal die ikonographischen Verbindungsstücke zwischen den bekannten Szenen der HimmelfahrtAlexanders und der Riemenzunge aus Tiszafüred hervorgehoben werden. Zum einen sind dies die zwei flankie-renden Greife, die beide Halsbänder tragen und zum anderen die Darstellung eines bärtigen Mannes in der Mitteder Szenen, der einen der beiden Greife umarmt. Gegen diese Deutung spricht allerdings die kauernde Haltung desMannes in der Mitte, die aber der Goldschmied aus Gründen der richtigen Proportionsverhältnisse gewählt habenkönnte. Auch fehlen die Köder, mit denen Alexander die Greifen den Überlieferungen nach anlockte. In diesemZusammenhang kann aber auf das erwähnte Relief aus Rom verwiesen werden, auf dem auch keine Köder zusehen sind. Außerdem könnte man einwenden, dass es keine zeitgleichen Vergleichsstücke gibt und die Darstel-lung auf der Riemenzunge aus Tiszafüred somit die früheste wäre.

Meiner Ansicht nach überwiegen die Argumente für eine Deutung der Szene auf der Riemenzunge von Tiszafüredals eine Darstellung der Himmelfahrt Alexanders.19 Als mögliche Herkunft des Motivs könnte Italien in Frage kommen.

KAMPF ODER HIMMELFAHRT?

89

Abb. 7 Relief aus San Marco in Venedig 11. bis 12. Jh. n. Chr. (nach SUPKA 1911, 309f. Abb. 2).

Abb. 8 Relief aus dem Museo dell´Alto Medioevo (Rom) 10. – Anfang 11. Jh. n. Chr. (nach MELUCCO VACCAIO-PAROLI 1995,Taf. 25).

19 Meinen freundlichen Dank an Frau Mechthild Schulze-Dörrlamm, Herr Falko Daim und Frau Maja Aufschnaiter für die Durchsicht meinesManuskripts.


LITERATUR

AMANDRY 1953 Amandry, P.: La Collection Hélène Stathatos II. Les objects byzantins et post-byzantine. Stras-bourg 1953.

DAIM 1990 Daim, F.: Der awarische Greif und die byzantinische Antike. Überlegungen zu einem frühmittel-alterlichen Motiv. In: H. Friesinger, Daim, F. (Hrsg.),: Typen der Ethnogenese unter besondererBerücksichtigung der Bayern 2. Wien 1990, 273–303.

DELIVORRIAS 1987 Delivorrias, A. (Hrsg.): Greece and the Sea. Catalogue of the exhibition organized by the GreekMinistry of Culture, the Benaki Museum, the National Foundation De Nieuwe Kerk, Amsterdamin honour of Amsterdam Cultural Capital of Europe 1987, Amsterdam, De Nieuwe Kerk 29 Oc-tober – 10 December. Amsterdam 1987.

DIMITROKALLIS 1967 Dimitrokallis, G.: Note sur l'ascension d'Alexandre en Italie. Cahiers Arch. 17 (1967) 247–248.FANCSALSZKY 2000 Fancsalszky, G.: Állat- és emberábrázolás a késő avar kori öntött bronz övvereteken (1993–1999).

(Tier- und Menschendarstellungen auf den spätawarenzeitlichen gegossenen bronzenen Gürtel-beschlägen (1993–1999). In: Bende, L.–Lőrinczy, G.–Szalontai, Cs. (Hrsg.), Hadak útján. A nép-vándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája. Szeged 2000, 285–310.

FIEDLER 1996 Fiedler, U.: Die spätawarenzeitlichen Gürtelbestandteile vom Typ Vrap-Erseke aus Velino (Bez.Varna, Bulgarien). Germania 74/1 (1996) 248–264.

FIRATLI 1990 Firatli, N.: La sculpture byzantine figurée au musée archéologique d'Istanbul. Bibliothèque del'Institut Francais d'Études Anatoliennes d'Istanbul 30. Paris 1990.

GARAM 1995 Garam, É.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period/567–829/in Hungary III. Budapest 1995.

GOLDSCHMIDT–WEITZMANN 1979 Goldschmidt, A.–Weitzmann, K.: Die byzantinischen Elfenbeinskulpturen des X.-XIII. Jahrhun-derts I: Kästen. Berlin 1979.

GRABAR 1966 Grabar, A.: Images de l'ascension d'Alexandre en Italie et en Russie. In: Χαριστήριον ειςΑναστάσιον Κ. Ορλάνδον. Vivliotheke tes en Athenais archaiologikes hetaireias 54. Band 1.Athenai 1966, 240–249.

KIRIN 2005 Kirin, A. (Hrsg.): Sacred Art, Secular Context. Objects of art from the Byzantine Collection ofDumbarton Oaks, Washington, D.C. Accompanied by American paintings from the Collection ofMildred and Robert Woods Bliss. Athens/Ga. 2005.

KISS 2002 Kiss, G.: Die frühmittelalterlichen christlichen Gürtelschnallen und die spätawarische Metallkunst.(Kora középkori keresztény övcsatok és a késő avar fémmüvesség). ZM 11 (2002) 229–245.

MAGUIRE 2010 Maguire, H.: Alexander and the lambs. Imitation byzantine spolia at San Marco, Venice. In: Öde-kan, A.–Akyürek, E.–Necipoğlu, N. (Hrsg.): On ikinci ve on üçüncü yüzyıllarda Bizans dünyasındadeægişim. 1. Uluslararası Sevgi Gönül Bizans Araştırmaları Sempozyumu, İstanbul, 25-28 Hazi-ran 2007. (Change in the Byzantine world in the twelfth and thirteenth centuries: First Internatio-nal Sevgi Gönül Byzantine Studies Symposium, İstanbul, 25-28 June 2007). İstanbul 2010,123–129.

MELUCCO VACCAIO–PAROLI 1995 Melucco Vaccaio, A.–Paroli, L. (Hrsg.): La Diocesi di Roma. Il Museo DellÁlto Medioevo. Cor-pus della Scultura Altomedievale VII. Spoleto 1995.

MILLET 1923 Millet, G.: Láscension dÁlexandre. Syria. Revue dÁrt Oriental et dÁrchéologie 4 (1923) 85–133.

NOLL 2005 Noll, Th.: Alexander der Große in der nachantiken bildenden Kunst. Mainz 2005.SUPKA 1911 Supka, G.: Beiträge zur Darstellung der Luftfahrt Alexanders des Großen. ZChK 10 (1911) 307–

314.VAN BERCHEM–STRZYGOWSKI 1910 van Berchem, M.–Strzygowski, J.: Amida. Heidelberg 1910.WESSEL 1966 Wessel, K.: Reallexikon zur byzantinischen Kunst I. Stuttgart 1966.

BENDEGUZ TOBIAS

90


GERMÁNOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

GERMANIC PEOPLES IN THE CARPATHIAN BASIN


92

1. A „Csörsz-brigád” Kerepes és Mogyoród között, 1965. (balról: Soproni Sándor, Patay Pál a kislányával és Garam Éva)The „Csörsz-team” between Kerepes and Mogyoród, 1965. (from the left: Sándor Soproni, Pál Patay with his daughter and Éva Garam)

2. Tiszafüreden Garam Éva bronzkori urna maradványait rajzolja (ásatás: 1965–1972)Éva Garam drawing remains of a Bronze Age urn in Tiszafüred (excavation: 1965–1972)

3. Ásatás Tiszafüred-Majoroson 1965-72 között. (elő-térben Garam Éva; Dékány Ágoston, Lacza Mártagrafikusok és Tóth Pál kubikus)Excavation in Tiszafüred-Majoros, 1965-72. (in theforeground Éva Garam; graphic artists Ágoston Dé-kány, Márta Lacza and worker Pál Tóth)

4. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Kiállításamegnyitóján Fülep Ferenc főigazgató Garam Évá-val koccint, 1967.Éva Garam and general director Ferenc Fülep clin-king glasses at the opening of the Historical Exhibi-tion of the Hungarian National Museum, 1967.


b. tobias, kampf oder himmelfahrt? zur deutung der riemenzunge aus grab 496 von tiszafüred. in: t....

Documents