"EOTVOS LORAND TUDOMANYEGYETEMALLAM- ES JOGTUDOMANYI KAR

JOGTORTENETI ELOADASOKI.

Szerkesztette:Mezey Barna

KEZIRAT

TANKONYVKIADO, BUDAPEST, 1988

" 'EÖTUÖS LOKÁND TUDOMÁNYEGYETEM `ÁLL.-W- És JOGTUDOWLNYI KAR

ˇ .ll I' rr r

JOGTORTENETI ELOADASOKI.

SzErkEszIefIE.`Mezey' Barna

!.

KÉzıR.õ.T

- TANKÖNWKMDO, BUDAPEST, 1988

Stipta Istvdn:

A porosz varosi onkormanyzat a XIX. szazadban(Az 1808-as Stein-fele varosi rendelet)

A Freiherr von Stein es Karl Hardenberg nevehez fuzodoporosz rendeletek a XIX. szazad kezdetere eso tarsadalmi re-formmozgalom sajatos, kbzep-kelet-eurdpai valtozatanak ter-mekei voltak. Az angol es francia polgari tbrekvesek tbbbelemet tartalmaztak, a celzott reformok inditekai is hason-loak, a tervbe vett valtoztatasok eszmei, ideoldgiai alapjais sok tekintetben rokon vonasokat hordoz.

A vegrehajtas mddja azonban dbntoen klilbnbbzbtt: Eurdpakeleti felen /eloszor eppen Poroszorszagban/ a magukat tul-elt tarsadalmi erok tudatosan'kompromisszumos javaslataikath.atalommentesi cellal "felulrol" igyekeztek megvaldsitani. Atarsadalmi, a"llamszervezeti reformok megalapozasara, jdz-anmerlegelesre a porosz allam fenntartdinak keves ido jutott.Az itteni, 1807-et kbveto reformtbrekvesek egyik sajatoss^gaa tragikusan gyors haborus bsszeomlas altali kikenyszeri-tettseg volt.

Az 1808-as varosi reform az egykori onkormanyzat ujjae-lesztesere tett kiserlet volt. A varosok korabbi - es azabszolut monarchia altal elnyomott - relativ szabadsaga min-tat, a fbldbirtokos vezetoreteg targyi erdektelensege pediglehetoseget adott a kor egyik legjelentosebb reformerenek,Steinnek, regi idealja az onkormanyzat - legal^bb korlato-zott megvaldsit^sara. Hangsulyozni kell, hogy kiinduldpontjatbrteneti, bevallottan restauracids jellegu: a varosok kb-zepkori jogaira, a polgarok - reszben eszmenyitett - bnal-Idsagara hivatkozva ervel a valtoztatas meilett 1808-ban is.Ennyiben a veghezvitt reformmu elorevetiti a kozep-kelet-eurdpai polgari atalakulas egyik jellegzetesseget, a multhozkbtbttseget, tbrtenelmi intezmenyek kontinuit^sanak igenyet.

A nemet nyelvu tbrteneti irodalom egy resze erosenhangsulyozza a korszakbeli poroszorszagi reformok "nemzetijelleget", idegen hatastdl mentes nemet eredetiseget. Jdza-nabb allaspontok szerint a valtoztatasokra befolyassal vol-tak a polgari allamepites francia, angol elozmenyei is. Ez ahatas - megitelesem szerint - legnagyobb mertekben eppen avarosi rendelet eseteben mutathatd ki.

A hadsereg, a jobbagyreform es a kbzponti allamszerve-zet atszervezesenek kiterjedtebb irodalma meilett az 1808-as varosi rendelet a megerdemeltnel kevesebb figyelmet ka-pott. A magyar kozigazgatastorteneti kutatas is elfelejtet-te; Harrer Ferenc varostbrteneti monografiajan kiviil erdem-leges hivatkozas nem tbrtent ra. Megdbnthetetlen tetelkent

73

Stiptırı István: - 'A porosz városi önkormányzat a XIX, gzfizadlmn

(Az 1808-as Stein-féle városi rendelet)

á Freiherr von Stein és Karl Hardenberg nevéhez füzõdõporosz rendeletek a XIX. század kezdetére esõ társadalmi re-formmozgalom sajátos, közép-kelet-európai változatának ter-mékei voltak. Az angol és francia polgári törekvések többelemét tartalmazták, a célzott reformok indítékai is hason-lóak, a tervbe vett változtatások eszmei, ideológiai alapjais sok tekintetben rokon vonásokat hordoz.

A végrehajtás módja azonban döntóen különbözött: Európakeleti felén /elõször éppen Poroszországban/ a magukat túl-élt társadalmi erõk tudatosan'kompromisszumos javaslataikathatalommentési céllal "felülrõl" igyekeztek megvalósítani. atársadalmi, államszervezeti reformok megalapozására, józanmérlegelésre a porosz állam fenntartõinak kevés idö jutott.az itteni, 1807-et követõ reformtörekvések egyik sajátosságaa tragikusan gyors háborús összeomlás általi kikényszerí-tettség volt. '

Az IBDB-as városi reform az egykori önkormányzat újjáé-lesztésére tett kísérlet volt. A városok korábbi - és azabszolút monarchia által elnyomott - relatív szabadsága min-tát, a földbirtokos vezetõréteg tárgyi érdektelensége pediglehetõséget adott a kor egyik legjelentõsebb reformerének,Steinnek, régi ideálja az önkormányzat - legalább korláto-zott megvalósítására. Hangsúlyozni kell, hogy kiindulópontjatörténeti, bevallottan restaurációs jellegû: a városok kö-zépkori jogaira, a polgárok - részben eszményített - önál-lóságára hivatkozva érvel a változtatás mellett 1808-ban is.Ennyiben a véghezvitt reformmü elõrevetíti a közép-kelet-európai polgári átalakulás egyik jellegzetességét, a múlthozkötöttséget, történelmi intézmények kontinuitásának igényét.

A német nyelvü történeti irodalom egy része erõsenhangsúlyozza a korszakbeli poroszországi reformok “nemzetije1legét", idegen hatástól mentes német eredetiségét. Józa-nabb álláspontok szerint a változtatásokra befolyással vol-tak a polgári államépités francia, angol elõzményei is. Ez ahatás - megítélésem szerint - legnagyobb mértékben éppen avárosi rendelet esetében mutatható ki. _

a hadsereg, a jobbágyreform és a központi államszerve-zet átszervezésének kiterjedtebb irodalma mellett az 1805-as városi rendelet a megérdemeltnél kevesebb figyelmet ka-pott. A magyar közigazgatástörténeti kutatás is elfelejtet-te; Harrer Ferenc várostörténeti monográfiáján kívül érdem-leges hivatkozás _nem történt rá. Megdönthetetlen tételkent

I T3

e'lt tovabb az a felfogas, amely szerint az 1848 utani magyarvarosi reformok osztrSk mintat kb'vettek. Az 1848:XXIV. es az1871-.XVIII. tc. alapelgondolasait, szerkezetet az emlitettporosz szabalyozassal bsszevetve ez az allaspont nem tartha-td. Tb'bb ponton tettene"rheto azonossag mellett szamos hasonr16, jellegeben kbzos elemet fedezhetunk fel a ket, idobenmeglehetosen tavolesQ jogi szab31yoza~s kozbtt. Ezt a hatastkutatva tartpttam fontosnak alaposabban megvizsgalni az1808-as porosz varosi rendeletet, elore is megkockaztatvaazt a megallapitast, amely szerint ez a szabalyozas modell-erteku, a v^rosigazgatas kbzep-kelet-eurdpai fejlodesenek"porosz utj^t" megalapozo intezkedes volt. Letrejbttenek esfobb szabSlyainak attekinteseben ezert a magyar jogtorteneszis illetekes.

1,-A varosi reform-elokeszitese

A jenai es auerstadti vereseg /1806. oktober 14./ bebi-zonyitotta a porosz abszolutista allam eletkeptelenseget.Mint minden kritikus helyzet, ez az idoszak is felvetette areform, sot egyes teriileteken az elkeriilhetetlen radikalisvaltoztat^sok sziiksegesseget. III. Frigyes Vilmos felismervea tarsadalmi es allamszervezeti megujulas kikeriilhetetlense-g6t, allamminiszteri kinevezest adott Freiherr von Steinnek,aki - az uralkodo szavai szerint - a "gondolkodo, koncepci-okkal teli nagy koponya" volt. Stein azonban ezen tul igazireformegyeniseghez illoen "dacos, kemenyfeju es engedetlen"dllamhivatalnoknak is bizonyult. Az 1807. junius 6-i kineve-zes elfogadasanak felteteleiil szabta az eddigi kabineti kor-m^nyz^s megsziinteteset, a felelos miniszteri rendszer beve-zeteset. Rbvid, 1808. november 24-ig tartd minisztersegealatt sztiletett meg a jobbagyfelszabaditasrdl szdld es ahadi reformot elrendelo ediktum; a legegetobb tarsadalmikerdesek "kozep-kelet-europai" megoldasanak kesobbi mintaja.

A kbzponti allamszervezet atalakitasanak legfontosabbcelja a teruleti szettagoltsag megsziintetese, tovabba aszak- es korszeru felso igazgatas megteremtese volt. A let-rehozott miniszterium - francia mintara - bt szakminiszter-bol /belugy, penzugy, igazsagugy, kulligy es hadiigy/ allt. Aminiszterek felelossegenek hangsulyozasa mellett bevezettekaz ellenjegyzes intezmenyet is, amely a kiraly vegrehajtas-beli jogosultsagainak polgari kor igenyelte kontrollja volt.A reform elso lepes volt a dinasztia es allam szetvalasztasateren. A vegrehajtd hatalom - addig ervenyesulo - tulsulya-nak megszuntetese erdekeben testiileti ellenorzo szerepet ka-pott a vegrehajtas minden fokozatan tervezett /rendi jelle-gu/ kepviselo testlilet is. A kormanyzati agak koordinalasa-ra letrejbtt az Allamtanacs, amely osszetetele reven a ko-rabbinal szelesebb bazison nyugodott. A kozponti kormany-rendszer megujitasa felvetette a helyi igazgatas reformjanakigenyet is. Ez az egesz orszagot erintoen ebben az idoszak-

74

élt tovább az a felfogás, amely szerint az l8a8 utáni magyarvárosi reformok osztrák mintát követtek. Az l848:XXlV. és azl8?l:XVIlI.tc. alapelgondolásait, szerkezetét az_emlitettporosz szabályozással összevetve ez az álláspont nem tartha-tó. Több ponton tettenérhetõ azonosság mellett számos hason-ló, jellegében közös elemet fedezhetünk fel a két, idõbenmeglehetõsen távolesõ jogi szabályozás között. Ezt a hatástkutatva tartottam fontosnak alaposabban megvizsgálni az1808-as porosz _városi rendeletet, elõre is megkockáztatvaazt a megállapítást, amely szerint ez a szabályozás modell-értékû, a városigazgatás közép-kelet-európai fejlõdásének"porosz útját" megalapozó intézkedés volt. Létrejöttének ésfõbb szabályainak áttekintésében ezért a magyar jogtörténészis illetékes.

l. A-városi reform elõkészítésel il l I ııı I- íıtıí 1

A jenai és auerstädti vereség /1806. október l4.f bebi-zonyitotta a porosz abszolutista állam életképtelenségét.Mint minden kritikus helyzet, ez az idõszak is felvetette areform, sõt egyes területeken az elkerülhetetlen radikálisváltoztatások szükségességét. III. Frigyes Vilmos felismervea társadalmi és államszervezeti megújulás kikerülhetetlensé-gét, államminiszteri kinevezést adott Freiherr von Steinnek,aki - az uralkodó szavai szerint - a "gondolkodó, koncepci-ókkal teli nagy koponya" volt. Stein azonban ezen túl igazireformegyéniséghez illõen “dacos, keményfejü és engedetlen"államhivatalnoknak is bizonyult. Az 1807. június 6-i kineve-zés elfogadásának feltételéül szabta az eddigi kabineti kor-mányzás megszüntetését, a felelõs miniszteri rendszer beve-zetését. Rövid, IBÜB. november 24-ig tartó miniszterségealatt született meg a jobbágyfelszabaditásról szóló és ahadi reformot elrenoeló ediktum; a legégetõbb társadalmikérdések “közép-kelet-európai" megoldásának késõbbi mintája.

á központi államszervezet átalakításának legfontosabbcélja a területi széttagoltság megszüntetése, továbbá aszak- és korszerû felsõ igazgatás megteremtése volt. A lét-rehozott minisztérium - francia mintára - öt szakminiszter-ból Íbelügy, pénzügy, igazságügy, külügy és hadÜQY/ állt. áminiszterek felelósségének hangsúlyozása mellett bevezettékaz ellenjegyzés intézményét is, amely a király végrehajtás-beli jogosultságainak polgári kor igényelte kontrollja volt.A reform elsõ lépés volt a dinasztia és állam szétválasztásaterén. A végrehajtó hatalom - addig érvényesülõ - túlsúlyá-nak megszüntetése érdekében testületi ellenórzõ szerepet ka-pott a végrehajtás minden fokozatán tervezett /rendi jelle-gó/ képviselõ testület is. A kormányzati ágak koordinálása-ra létrejött az államtanács, amely összetétele révén a kó-rábbinál szélesebb bázison nyugodott. A központi kormány-rendszer megújítása felvetette a helyi igazgatás reformjánakigényét is. Ez.az egész országot érintõen ebben az idõszak-

lá `

ban nem sikeriilt; a megvaldsult vdrosi reform azonban a pol-garsag ternyeresenek es saja"tos politikai szervezodesenekjellegado intezkedeseve valt.

A varosok, amelyek a porosz ta'rsadalom fejlodesenekipari es kereskedelmi bSzisat alkottak, az abszolutistaidoszak alatt a feuddlis allam igazgatasa alatt alltak. Azbnkormanyzat teren a kor^bban szerzett kiv^lts^gaik nagyreszet elvesztettek, a testuleti bniranyita's is k£rdesess6valt a gyakorlatban ervenyesu'16 intenziv ^llami felugyeleties ellenorzesi jog miatt. Az egykor virSgzd kbzepkori varo-sok az abszolutizmus adobev^teli forra'sa'va' valtak. Stein r6-gen hangoztatott felfogasa volt, hogy a polgarok bntevekeny-segenek felszabaditasa, bnkormanyzata'nak elismerese ^Itala-nos emberi£ssegi szempontokon tul allami erdek is egyben. Amagyar reformerek altal is vallott nezete: "a szabad kbzsega politikai szabadsag alapveto letformaja". Hires programja-ban, a "Nassaui Emlekiratban", amelyet 1807. juniusaban ke-szitett, a belso reformok soran ujjaszerv.ezett kozponti ha-tdsagok mellett sziiksegesnek tartotta a helyi onkormanyzatbevezeteset is. A reformkoncepcio eleve kompromisszumosjelleget allitd felfogasokkal ellentetben hangsulyoznunkkell, hogy Stein eredeti elkepzelese szerint az onkorm^ny-zatot a keriiletekben 6s a kozsegekben /falvakban/ egyarantbiztositani kellene. A legalsdbb szervek polgarositasara vo-natkozo haladd gondolat csak 1891-ben valdsult meg; ekkorvezettek he Poroszorszag egesz teriilet^n az bnigazgat^s ele-meit hordozd "Landgemeinde-ordnungot". Az 1800-^s evek ele-jen a paraszti kbzbssegek gazdasagi lehetosegei meg nem biz-tositottak a sajat igazgat^s kblts^geinek viseleset; de azis nyilvanvald, hogy a rendi tarsadalom altalaban idegenke-dett a tole fuggetlen helyi igazgatas bevezetesetol.

A tbrteneti irodalom a v^rosi dekretum letrehozasathajlamos kizardlag Steinnek tulajdonltani. Ketsegtelen, hogya fo elgondola"s es a bevezetest bsztbnzS foszerep az 8v6;megis illik megemliteni azok neveit, akik a jogszaba~ly elfi-kesziteseben kbzvetlenlil vagy kozvetve reszt vettek. A re-formot surgetok kbze tartozott Altenstein, aki 1807. szep-tember 11-en, es Hardenberg, aki egy nappal kesobb juttatottel emlekiratot a kiralyhoz, a helyi es benne a varosi reformbevezetese Ligyeben. Reformparti, elmeleti "irany"-tanulm^-nyok is sziilettek: Vincke 1808. marcius 24-en irt egy dolgo-zatot az angol bnkorma'nyzatrol, Brandt 1808. Julius 15-irbpirataban pedig a kbnigsbergi polgarsag soron levo felada-tardl elmelkedett. Frey, a kbnigsbergi rendordirektor gya-korlatias szemleletu, terjedelmes bsszeallitasa szinten ha-tott a varosi reform elkeszitoire. A rendelet szbvegenekmegalkotasaban lenyeges szerepe volt Schroetter igazsagugy-miniszternek is.

Az elokeszites jelentos mozzanata a Stein es Schroetteraltal elkeszitett az 1808. november 9-i belso jelentes volt,amelyet a miniszterium a varosi rendelet tervezetenek szbve-gevel egyiitt kuldbtt el a kiralynak. A jelentes attekintette

75

ban nem sikerült; a megvalósult városi reform azonban a pol-gárság térnyerésánek és sajátos politikai szervezódesénekjellegadó intázkedésévé vált. I

A városok, amelyek a porosz társadalom fejlõdésenekipari és kereskedelmi bázisát alkották, az abszolutistaidöszak alatt a feudális állam igazgatása alatt álltak. Azönkormányzat terén a korábban szerzett kiváltságaik nagyrészét elvesztették, a testületi önirányítás is kérdésessévált a gyakorlatban érvényesülõ intenzív állami felügyeletiés ellenõrzési jog miatt. Az egykor virágzó középkori váro-sok az abszolutizmus adóbevételi forrásává váltak. Stein ré-gen hangoztatott felfogása volt, hogy a polgárok öntevékeny-ségének' felszabaditása, önkormányzatának elismerése általá-nos emberiességi szempontokon túl állami érdek is egyben. Amagyar reformerek által is vallott nézete: “a szabad községe politikai szabadság alapvetó létformája". Híres programjá-ban, a "Nassaui Emlékiratban", amelyet l8Ü?. júniusában ké-szített, a belsõ reformok során újjászervezett központi ha-tóságok mellett szükségesnek tartotta a helyi önkormányzatbevezetését is. A reformkoncepció eleve kompromisszumosjellegét állító felfogásokkal ellentétben hangsúlyoznunkkell, hogy Stein eredeti elképzelése szerint az önkormány-zatot a kerületekben és a községekben ffalvakban/ egyarántbiztosítani kellene„ A legalsóbb szervek polgárosítására vo-natkozó haladó gonóolat csak 1891-ben valósult meg; ekkorvezették be Poroszország egész területén az önigazgatás ele-meit hordozó "Landgemeinde-ordnungot". Az 1888-as évek ele-jén a paraszti közösségek gazdasági lehetóségei még nem biz-tosították a saját igazgatás költségeinek viselését; de azis nyilvánvaló, hogy a rendi társadalom általában idegenke-dett a tõle független helyi igazgatás bevezetésétól. `

A történeti irodalom a városi dekrétum létrehozásáthajlamos kizárólag Steinnek tulajdonítani. Kétségtelen, hogya fõ elgondolás és a bevezetési ösztönzõ föszerep az óvé;mégis illik megemlíteni azok neveit, akik a jogszabály elõ-készítésében közvetlenül vagy közvetve részt vettek. A re-formot sürgetók közé tartozott Altenstein, aki l8Ü?. szep-tember ll-én, és Hardenberg, aki egy nappal késõbb juttatottel emlékiratot a királyhoz, a helyi és benne a városi reformbevezetése ügyében. Reformpárti, elméleti "irány"-tanulmá-nyok is születtek: vincke 1808. március 2A-én írt egy dolgo-zatot az angol önkormányzatról, Brandt l8ü8. július 15-iropiratában pedig a königsbergi polgárság soron lévõ felada-táról elmélkedett. Frey, a königsbergi rendõrdirektor gya-korlatias' szemléletű, terjedelmes összeállítása szintén ha-tott a városi reform elkészítõire. A rendelet szövegénekmegalkotásában lényeges szerepe volt Schroetter igazságügy-miniszternek is.

Az elõkészítés jelentõs mozzanata a Stein és Schroetteráltal elkészített az löüö. november 9-i belsõ jelentés volt,amelyet a minisztérium a városi rendelet tervezetének szöve-gevel együtt küldött el a királynak. A jelentés áttekintette

T5

a varosok akkori helyzetet; serelmezte, hogy az 1723-as re-form dta mukbdo allamszervek /haditanacs, az udvari kamaraes az altalanos direktdrium/ a varosok korabban meglevo bn-kormanyzatat hatterbe szoritottak, es az egykori varosi sza-badsag helyett allami gyamkodas valt altalanossa. A varosok-ban minden bnalld kezdemenyezest elnyomtak es az egyen szuk-koru cselekvesi lehetosege az allami akarattdl, igenyektolfuggbtt. A tisztviseloi allasokat ellatasi nehezsegek miatt

keves kivetellel - a rokkantaknak kellett fenntartani. "Apolgaroknak sem ismereteik, sem osztbnzesiik nem volt a helyiligyek vitelere, nem rendelkeztek helyben erdekkozosseggel. Abuzgalom es kedv a nyilvanos eletre, minden kozossegi szel-lem, minden erzes, amiert a kozosseg aldozatot hozhat, igyelveszett. A polgari jogallast sem tartjak mar sokan tiszte-letremeltdnak. A polgarok a varakozasuk ellenere nem kaptakaz allamtol gondoskodast es igy nem lelkesednek az alkot-raanyert." A jelentes a tovabbiakban kimeletleniil kiteregetteaz eddigi rendszer hianyossagait, es a varosi onkormanyzathelyreallitasat az allam elemi erdekenek nyilvanitva hataro-zott intezkedesre szolitotta fel az uralkodot.

2. A rendelet hatalya, szerkezete,viszonya a-francia helyhatosagi-szabalyozashoz

Az 1808. november 18-an kibocsatott rendelet teruletihatalya az akkori porosz f elsegteriiletre, tehat a porosz,szileziai, pomeraniai es brandenburgi provinciakra terjedtki. Arra a reszre tehat, amely eppen iparilag fejletlen,"varosszegeny" volt. A szabaly vegrehajtasa Kbnigsbergben esElbingben kezdodbtt; 1810-ig mindeniitt bef e jezodbtt.

A 208 §-bol allb rendelet szerkezete a kovetkezo:I. A varosokrol altalaban

A/ A varosi kbzbsseg fogalmaB/ A varosok /lakossagszam szerinti/ felosztasaC/ A varos teriileteD/ A lakossag /polgarok-varoslakok/E/ Tiszteletbeli hivatali tevekenyseg

II. A varosok hataskbreIII. A varosi alkotmany

A/ A varosi kepviselotestiilet1. Aktiv valasztdjog2. Passziv valasztojog3. Valasztasi eljaras4. A kepviselok jogallasa

B/ A magistratus1. Fizetett es' fizetes nelkuli tisztviselok2. Valasztasi eljaras3. Hivatali ado4. Bevetelek

C/ BizottsagokD/ A varosi kepviselok, a magistratus es a bizott-

sagok kbzotti hataskbri elhatarolasa76

a várpsak akkari helyzetét; sérelmezte, hagy az 1?23-as re-farm éta müküdñ államszervek fhaditanáes, az udvari kamaraés az általánas direktérium/ a váraspk karábban meglévñ ün~kermánvzatát háttérbe szerítatták, és az egvkpri várdsi sza-badság helyett állami gyámkpdás vált általándssá. A várasek-ban minden önálló kezdeményezést elnvamtak és az egyén szük-kürü sselekvési lehetésége az állami akarattál, igénvektûlfüggött. A tisztviselñi állásekat ellátási nehézségek miatt- kevés kivétellel - a rakkantaknak kellett fenntartani. "Apdlgáraknak sem ismereteik, sem üsztünzésük nem vplt a helyiügyek vitelére, nem rendelkeztek helvben érdekküzüsséggel. Abuzgalpm és kedv a nvilvánds életre, minden küzüsségi szel-lem, minden érzés, amiért a küzüsség áldpzatpt hpzhat, ígyelveszett. A pelgári jagállást sem tartják már sdkan tiszta-letreméltúnak. A pplgárpk a várakezásuk ellenére nem kaptakaz éllamtdl gandaskadást és így nem lelkesednek az alkat-mánvért." A jelentés a tavábbíakban kíméletlenül kiteregetteaz eddigi rendszer hiánvdsságait, és a várpsí ünkbrmányzathelyreállítását az állam elemi érdekének nyílvánítva határp+zett intézkedésre szúlítptta fel az uralksddt.

2. A-rendelet;hatályaı-szerkezete,Elszenva É;trÉEdäâ;he;2hatɧágí;sza§šlvgšâshez

Az lBÜB. navember 13-án kibdesátatt rendelet területihatálya az akkeri pdrdsz felségterületre, tehát á ppresz,sziléziai, ppmerániai és brandenburgi pravineiákra terjedtki. Arra a részre tehát, amely éppen iparilag fejletlen,"várpsszegény" valt. A szabály végrehajtása Künigsbergben ésElbingben kezdñdütt; lülüeíg mindenütt beíejezűdütt.

A 203 §-bál állé rendelet szerkezete a küvetkezé:I. A várasdkrdl_álta1ában

A! A várasi küzüsség fegalmaEX A várdsak flakpsságszám szerinti! felasztásaEX A váras területe _D! A lakbsság fpdlgárek-váraslakékfE!~Tiszteletbeli hivatali tevékenység

II. A várasdk hatáskéreˇ III. A várdsi alkatmánv

A! A várasi képviselñtestület1. Aktív választájdg

' 2. Passzív választdjdgválasztási eljárás

. A képviselék jegállásamagistrátus

. Fizetett és'fizetés nélküli tisztviselûk

. választási eljárás -

. Hivatali adúBevételek

CX Bizettságdk `Ü! A várasi képviselñk, a magistrátus és a bizatt-

ségek küzütti hatásküri elhatárelása

UD ""--.

-l`=-Lı-Ihdı-*III-l=-\.A

T6

IV. A helyi penziigyekA/ AddjogB/ Kbltsegvetesi, haztartasi es elszamolasi ugyek

V. Az allam felugyeleti jogaVI. Az alapelvek b'sszef oglalasaA rendelkezest kisero instrukcid a vegrehajtas konkret

kerdeseirol szdlt es utmutatast adott a varosi kepviseloktevekenyseget szabalyozd helyi rendelet elkeszitesehez.

A vazlatos ismertetes elott erdemes kiterni arra a ker-desre, hogy a vizsgalt porosz szabalyozas atvette-e es haigen, milyen mertekben az 1789-es francia municipalis sza-balyozas elveit es megoldasait. A francia helyhatdsagi ren-delet magyar forditasat az 1808-as nemet szaballyal ossze-vetve mar a belso szerkezetet tekintve is egyertelmu azonos-sagokat fedezhetunk fel. A jogalkotas technikai azonossagatigazolja, hogy mindket szabaly melleklete is azonos targybanszuletett. A formal megfeleles mellett tb'bb tb'rtenesz tar-talmi azonossagot is igazolt. Helmut Bock szerint Stein at-vette a francia municipalis alkotmany elemeit, FriedrichMeinecke is ugy talalta, hogy az alapkoncepcid francia ere-detu. Erick Becker 1941-es munkajaban mindket jogforrast afelvilagosodas eszmevilagabdl eredezteti. A nemet tbrteneti-ras ket kivaldsaga Ranke /1828-ban/ es Gierke /1908-ban/megjelent munkaikban viszont azt fejtegetik, hogy az onkor-manyzat szabalyozass a regi nemet tbrteneti fejlodesre epit,gybkerei a hagyomanyos varosi jogokhoz nyulnak vissza. Ez afelfogas aztan - torzltasa reven - ezen a teren is alkalmas-sa valt egy sajatos, belso, eredeti nemet fejlodes /tul/-hangsulyozasara. Mindenesetre erdekes, hogy a porosz onkor-manyzati rendelet akkor szuletett, amikor francia teriiletenmar a centralizacid uralkodott. Az is latnivald, hogy az1789-es francia szabalyozas a nemzeti szuverenitas eszmeialapjan allt. Ebbol a felfogasbdl pedig az kbvetkezett, hogya helyi szervek szabadsaga a varosokat nem mint sajatos po-litikai kepzodmenyeket illette, hanem csak mint a nemzet egyresze kaptak onalldsagot. A francia varos akkoriban nem mas,mint egy adminisztrativ lancszem a nemzet szeles tb'mege esaz egyseges nemzeti akarat kepviseloje /a kozponti kormany-zat/ kozb'tto A porosz helyi szabalyozas a helyi szervek kb-zul a varosok belso ugyeit illetoen az allammal szemben isonalldsagot biztositott, amely masik oldalrdl nezve ter-meszetes kommunalpolitikai felelosseggel is jart. A kozpon-tositasra mindig hajld francia szabalyozas mellett kezenfek-vonek latszik a szerves fejlodest eloterbe helyezo angolmegoldas hatasanak vizsgalata; ugy gondolom, hogy a poroszszabalyozas az angol grdfsagi rendszer bnkormanyzati megol-dasabdl is merit. Nem lehet veletlen, hogy a kesobbi magyarreformkoncepcidk is gyakran hivatkoznak az angol mintara.

A kbvetkezdkben a rendelet legfontosabb, elvi jellegufendelkezeseit tekintem at. A szabalyozas azon reszei erde-keltek kiilbnosen, amelyek a kesobbi hazai onkormanyzatirendszerben is fellelhetoek.

77

IU. A helyi pénzügyek ˇA! Adájee , _ „BX Költségvetési, háztartási és elszámelası ugyek

V. Az állam felügyeleti jegaVI. Az alapelvek összefeglalásaA rendelkezést kísérö instrukciö a végrehajtás kenkrét

kérdéseiröl szélt és útmutatást adett a váresi képviselûktevékenységét szabályezö helyi rendelet elkészítéséhez.

A vázlates ismertetés elött érdemes kitérni arra a kér-désre, hegy a vizsgált peresz szabályezás átvette-e es haigen, milyen mértékben az l?ö9-es francia munícipalıs sza-bályezás elveit és megeldásait. A francia helyhatesagı ren-delet magyar ferdítását az löüö-as német szabállyal össze-vetve már a belsö szerkezetet tekintve is egyértelmû azenes-ságekat fedezhetünk fel. A jegalketás technikai azenesságatigazelja, hegy mindkét szabály melléklete is azenes tárgybanszületett. A fermai megfelelés mellett több történész tar-talmi azenesságet is igazelt. Helmut Back szerint Stein át-vette a francia municipális alketmány elemeit, FriedrichMeinecke is úgy találta, hegy az alapkencepcid francia ere-detû. Erick Becker l9Al-es munkájában mindkét jegferrást afelvilágesedás eszmevilágábél eredezteti. A német történetí-rás két kiválésága Ranke flB2B-ban/ és Gierke fl9ÜB-ban/megjelent munkáikban viszent azt fejtegetik, hegy az önker-mányzat szabályezása a régi német történeti fejlédésre épít,gyökerei a hagyemányes váresi jegekhez nyúlnak vissza. Ez afelfegás aztán - terzítása révén - ezen a téren is alkalmas-sá vált egy sajátes, belsö, eredeti német fejlödés ftúlf-hangsülyezására. Mindenesetre érdekes, hegy a peresz önker-mányzati rendelet akker született, amiker francia területenmár a centralizáciö uralkedett. Az is látnivalö, hegy azl?E9-es francia szabályezás a nemzeti szuverenitás eszmeialapján állt. Ebböl a felfegásböl pedig az következett, hegya helyi szervek szabadsága a váresekat nem mint sajátes pe-litikai képzédményeket illette, hanem csak mint a nemzet egyrésze kaptak önálléságet. A francia váres akkeriban nem más,mint egy adminisztratív láncszem a nemzet széles tömege ésaz egységes nemzeti akarat képviselöje /a közpenti kermány-zati _között. A peresz helyi szabályezás a helyi szervek kö-zül a váresek belsö ügyeit illetöen az állammal szemben isönálláságet biztesített, amely másik eldalröl nézve ter-mészetes kemmunálpelitikai felelösséggel is járt. A közpen-tesításra mindig hajlú francia szabályezás mellett kézenfek-vönek látszik a szerves fejlödést elötérbe helyezö angelmegeldás hatásának vizsgálata; ögy.gendelem, hegy a pereszszabályezás az angel gröfsági rendszer önkermányzati megel-dásáböl is merít. Nem lehet véletlen, hegy a késöbbi magyarrefermkencepciúk is gyakran hivatkeznak az angel mintára.

A következökben a rendelet legfentesabb, elvi jellegûrendelkezéseit tekintem át. A szabályezás azen részei érde-keltek különösen, amelyek a késõbbi hazai önkermányzatirendszerben is fellelhetöek.

??

3. A vaFssskreJl-altalafcian

A szabalyozas abbbl indult ki, hogy a varosok az allam-tol elkulbnult, bnallb testuletek, amelyek sajat ugyeiketpolgaraik altal sajat igazgatasuk alatt, bnallban .vegzik. Avaros nem minden lakosa polgar, hanem csak az, aki a polgar-jogot megkapta. A regi gyakorlat szerint csak az lehetettpolgar, tehat teljes jogu tagja a varosi kbzbss^gnek, aki avarosban valamilyen polgari foglalkozast uzbtt. Eze"rt for-dult elo, hogy a tisztviselok, muveszek, altalaban a szelle-mi foglalkozasuak 6s az bnallb egzisztenciaval nem rendelke-zok /segedek, napszamosok, cseledek/ nem lehettek teljes jo-gu tagjai telepulesi kbzbsseguknek. Az 1808-as rendelet apolgarjog megszerzeset lenyegesen megkbnnyitette: mindenkimegkaphatta azt, aki feddhetetlen eloeletu volt es ^ varos-ban allandb lakdhellyel rendelkezett. A polgarsag a jogokmellett meghatarozott kotelezettsegekkel is jart; tbbbenezert nem is tbrekedtek a megszerzesere.

A polgarjog lehetove tette azt, hogy avaroslakb iparuzzbn es ingatlan tulajdont vasaroljon a varos terlileten. Apolgarok kbzul azok, akik a varosban ingatlan tulajdonnalrendelkeztek, vagy meghatarozott /evi 150-200 taller/ jbve-delmet elveztek, szavazati jogot kaptak, nyilvanos varositisztsegre valaszthatbva valtak /15. §./.

A rendelet egysegesse tette a polgari jogalldist; ki-mondta, hogy a korabbi "nagy es kispolgari" megkulbnbbztet^smegszunik. A polgarsag felvetelenek lehetosege nyitotta valtminden vallasfelekezet tagja szamara /IB. §./. A rendeletkdvetkezo szakasza kiilbn is hangsulyozta, hogy "tarsadalmialias, szuletes, vallas .. a polgarjog elnyeresere nines ha-tassal", sot megszunteti a hazassagon kiviil szuletett gyer-mek hatranyos megkulbnbozteteset is. Minden polgar kbteles-sege, hogy "a varos sziiksegleteihez a sajat vagyonabdl asziikseges reszt szolg^ltassa es minden varosi terhet aranyo-san viseljen" /26. §./.

A lakossag masik reszet a polgarjoggal nem rendelkezovaroslakok kepeztek. Ipargyakorlasuk korlatozott volt; a va-rosi kepviselotestulet egyedi dbntese alapjan kaphattak ha-tarozott ideig tarto engedelyt; rendkiviili szukseg eseten 6kis kbtelesek voltak a varost fenyegeto veszely elharitasaraanyagi hozz2jarulast adni /40-45. §§./.

A varosok felosztasanal a rendelet megszuntette a ko-rabbi megkulonbbztetest; a fbldesurak kbzvetlen hatbsaga alatartozb varostipus es a regebben is bnallb jogallasu telepu-les kbzbtti jogi kulbnbseget a 7. § eltbrblte. A varosok kb-zbtt a lakossag szamatbl fuggoen tettek kulbnbseget. Nagyva-rosi kategoriaba az a varos keru'lt, amelynek lakossagszama atizezret elerte, a kbzepvarosi jogallast 3500 lakos fblbtt,kisvarosi minosltest ez alatt adtak /10. §./ Az igazgatasmegkbnnyitese erdekeben elrendeltek a varosok keruletre osz-tasat es azt is, hogy a legalabb 800 lelket szaml^lb ilyenegysegeket kiilbn newel kell ellatni.

78

II

3. A várasakrál-általában

A szabályozás abból indult ki, hegy a városok az állam-tól elkülönült, önálló testületek, amelyek sajat ugyeıketpolgáraik által saját igazgatásuk alatt, önállóan vegzık. Aváros nem minden lakosa polgár, hanem csak az, aki a polgár-jogot megkapta. A régi gyakorlat szerint csak az lehetettpolgár, tehát teljes jogú tagja a városi közösségnek, aki aváresban valamilyen pelgári foglalkozást ûzött. Ezért for-dult elö, hegy a tisztviselök, mûvészek, általában a szelle-mi feglalkozásúak és az önálló egzisztenciával nem rendelke-zök_fsegédek, napszámosok, cselédek/ nem lehettek teljes je-gú tagjai települési közösségüknek. Az 1808-as rendelet apelgárjeg megszerzését lényegesen megkönnyítette: mindenkimegkaphatta azt, aki feddhetetlen elóéletû volt és a város-ban állandó lakóhellyel rendelkezett. A polgárság a jogokmellett meghatározott kötelezettségekkel is járt; többenezért nem is törekedtek a megszerzésére.

A polgárjog lehetõvé tette azt, hogy a városlakó iparüzzön és ingatlan tulajdont vásároljon a város területén. Apolgárok közül azok, akik a városban ingatlan tulajdonnalrendelkeztek, vagy meghatározott /évi 150-200 tallér! jöve-delmet élveztek, szavazati jogot kaptak, nyilvános várositisztségre választhatóvá váltak /15. §./.

A rendelet egységessé tette a polgári jogállást; ki-mondta, hogy a korábbi “nagy és kispolgári" megkülönböztetésmegszűnik. A polgárság felvételének lehetñsége nyitottá váltminden vallásfelekezet tagja számára /18. §./. A rendeletkövetkezö szakasza külön is hangsúlyozta, hogy “társadalmiállás, születés, vallás .. a polgárjog elnyerésére nincs ha-tással", sõt megszünteti a házasságon kívül született gyer-mek hátrányos megkülönböztetését is. Minden polgár köteles-sége, hogy "a város szükségleteihez a saját vagyonából aszükséges részt szolgáltassa és minden városi terhet arányo-san viseljen" /26. §./.

A lakosság másik részét a polgárjoggal nem rendelkezóvároslakók képezték. Ipargyakorlásuk korlátozott volt; a vá-rosi' képviselõtestület egyedi döntése alapján kaphattak ha-tározott ideig tartó engedélyt; rendkívüli szükség esetén ökis kötelesek voltak a várost fenyegetö veszély elhárításáraanyagi hozzájárulást adni /40-A5. §§./.

A városok felosztásánál a rendelet megszüntette a ke-rábbi megkülönböztetést; a földesurak közvetlen hatósága alátartozó várestípus és a régebben is önálló jogállású telepü-lés közötti jogi különbséget a 7. § eltörölte. A városok kö-zött a lakosság számától függóen tettek különbséget. Nagyvá-rosi kategóriába az a város került, amelynek lakosságszáma atízezret elérte, a középvárosi jogállást 3500 lakos fölött,kisvárosi minösítést ez alatt adtak /10. §./ Az igazgatásmegkönnyítése érdekében elrendelték a városok kerületre osz-tását és azt is, hogy a legalább 800 lelket számláló ilyenegységeket külön névvel kell ellátni.

TB

4. A-varosok hataskoEenek-.^llami-szervektolvalo_ „ . elhatarolasa

Az bnkormanyzat legteljesebb elismerese mellett issziikseg volt allamilag szervezett, orszagos szintu funkcidkmegvaldsitasat biztositd helyi szervekre. Az 1808-as szaba-lyozas bizonytalan, pontatlan ezen a tertileten. A rendelke-zes ugyan deklaralta a varosok belso autondmiajat gazdasagi,addugyi, epiteszeti, egyhaz-tanugyi teruleten, megis rneg-hagyta a korabbi allami rendori natdsagot. Ezeknek a testu-leteknek ugyanis korabban "a kbzbssegi iigyek allapota felet-ti altalanos gondoskodas" volt a feladatuk, es igy hamarbsszetitkb'zesbe keriiltek a feladatuk nagy reszet atvevo on-kormanyzati szervekkel. A hataskb'ri bsszeutkbzes oka az le-hetett, hogy az allami rendorseg .feladatat, mukbdesi teriile-tet nem szabalyoztak es feltehetoen tbbbfelekeppen kepzel-t§k is el. Stein allaspontja szerint a jbvobeni szabalyozas-nak a rendorseg mozgasteret korlatoznia kell es erre a tes-tiiletre csak kbzbiztonsagi feladatokat szabad rabizni. Arendorseg hataskbre tisztazatlan maradt. A rendelet 165. §-a kimondta, hogy a rendori hatosagokat kulbn szabalyzatokalapjan igazgatjak, es felsobb allami iranyitas ala kerul-nek.

5 -. - A varosi kepviselotestulet

A ,varos iranyitb, legfelsobb bnkormanyzati szerve avarosi kepviselotestulet volt. Tagjainak szama mar a varos-nagysagtdl fiigg: kis varosokban 24-36, a kbzepesben 36-60, anagyban 60-102 kbzbtt volt.. A szabaly rendkivul kbrultekin-toen rendelkezik arrdl, hogy a hala"!, hosszas betegseg esUzleti ut miatt kiesok, illetve tartdsan tavol levok helyettuj tagokat kell valasztani /71. §./ A valasztas teruletialapon, keruletek szerint tbrtent. A rendi csoportok, cehekes testuletek korabb.l korporacids jellegu delegalasi jogat aszabaly kifejezetten megsziintette.

A szavazati jog kerdesenek vizsgalata a valasztasirendszer egeszere, sot a politikai viszonyokra nezve is er-tekjelzo szempont lehet. A porosz szabalyozas a kor szinvo-nalan allt; cenzusait tekintve a francia megoldashoz kbze-lit. Nem voltak valasztdk es valaszthatdk:

a/ akik polgarjoggal nem rendelkeztek,b/ a magistratus tagjai, hivatali idejuk alatt,c/ a nok,d/ a varos teruleten sajat tulajdonnal nem .rendelkezo

polgarok, vagy azok, akik - nagyvarosban 200, kbzep- es kis-varosban 150 taller - evi tiszta jbvedelmet nem tudtak iga-zolni ,

e/ azok a polgarok, akik szavazati jogat birdi iteletvonta el 778. §./.

79

í ı ıııı-_ - - _ . _____„.._-„__ . ._,_- _

` A. A-városok hatásköránek-állami-szervaktöl valóelhatárolásaf ˇ ` A _

- Az önkormányzat legteljesebb elismerése mellett isszükség volt államilag szervezett, országos szintû funkciókmegvalósítását biztosító helyi szervekre. Az 1000-as szabá-lyozás bizonytalan, pontatlan ezen a területen. A rendelke-zés ugyan deklarálta a városok belsö autonómiáját gazdasági,adóügyi, építészeti, egyház-tanügyi területen, mégis meg-hagyta a korábbi állami rendóri hatóságot. Ezeknek a testü-leteknek ugyanis korábban "a közösségi ügyek állapota felet-ti általános gondoskodás" volt a feladatuk, és így hamarösszeütközésbe kerültek a feladatuk nagy részét átvevö ön-kormányzati szervekkel. A hatásköri összeütközés oka az le-hetett, hogy az állami rendôrség feladatát, működési terüle-tét nem szabályozták és feltehetöen többféleképpen képzel-ték is el. Stein álláspontja szerint a jövóbeni szabályozás-nak a rendörség mozgásterét korlátoznia kell és erre a tes-tületre csak közbiztonsági feladatokat szabad rábízni.`Arendórség hatásköre tisztázatlan maradt. A rendelet 165. §-a kimondta, hogy a rendõri hatóságokat külön szabályzatokalapján igazgatják, és felsõbb állami irányítás alá kerül-nek. -

5.-Ayvárosi képviselótestület

A ,város irányító, legfelsõbb önkormányzati szerve avárosi képviselötestület volt. Tagjainak száma már a város-nagyságtól függ: kis városokban 2A-36, a közepesben 36-60, anagyban 60-102 között volt. A szabály rendkívül körültekin-tóen rendelkezik arról, hogy a halál, hosszas betegség ésüzleti út miatt kiesók, illetve tartósan távol lévók helyettúj tagokat kell választani /71. §./ A választás területialapon, kerületek szerint történt. A rendi csoportok, céhekés testületek korábbi korporációs jellegû delegálási jogát aszabály kifejezetten megszüntette.

A szavazati jog kérdésének vizsgálata a választásirendszer egészére, sót a politikai viszonyokra nézve is ér-tékjelzű szempont lehet. A porosz szabályozás a ker színvo-nalán állt; oenzusait tekintve a francia megoldáshoz köze-lít. Nem voltak választók és választhatók:

a/ akik polgárjoggal nem rendelkeztek,D/ a magistrátus tagjai, hivatali idejük alatt,c/ a nök,di a város területén saját tulajdoonal nem_rendelkezó

polgárok, vagy azok, akik - nagyvárosban 200, közép- és kis-városban l5Ü tallér - évi tiszta jövedelmet nem tudtak iga-zolni,

af azok a polgárok, akik szavazati jogát bírói ítéletvonta el /78. §./.

T9

A szabalyozas lehetove tette a kezmuvesek es kereskedokszamara a politikai erdekervenyesitest akkor is, ha nem ren-delkeztek a varosban ingatlan tulajdonjoggal. Rajtuk kiviil anem bnalldk /napszamosok, munkasok, cseledek/ is elvezhetteka valasztdjogot, ha a polgarjogot megkaptak es - ami gyakorieset volt - valamilyen ingatlantulajdonnal rendelkeztek avaroson beliil.

A valasztas titkos volt; a rendelet a megvalaszthatd-sagra a szavazati jogon tul kulon felteteleket nem irt elo.Ez a megoldas is korszerubb a francianal es demokratikusabba kesei polgari szabalyoknal is. A valasztasi eljaras teren/B6. §./ az amerikai senatusi valasztasra emlekezteto rota-cids rendszert dolgoztak ki. Az elso valasztas 3 evig tartdmandatumot adott; ezt kovetoen evenkent ujravalasztottak abizottsag 1/3-at; felfrissitve ezzel a testuletet es mente-sitve egyiittal a fizetes nelkiili kepviselok egy reszet is. Akeruletenkent szervezett "jelb'16" gyuleseken minden szavaza-ti joggal rendelkezo polgar szabadon jelolhetett kepviselot.A listara felkeriilt jelbltek koziil a kepviselok titkos,szdtb'bbsegi valasztassal nyertek el allasukat.

A varosi kepviselo a megvalasztassal utasitas altalnem kbtott "korlatlan hatalmat" /108. §./ kapott a kbzossegiLigyeinek intezesere, jogosult volt minden varosi ugyben ve-lemenyt nyilvanitani. A kepviselok mindamellett dbntesi jo-gaikat a testuleti Uleseken gyakoroltak, masokra kotelezoereju szabalyokat csak itt hozhattak. A rendelet koteleztea kepviseloket a testuleti ulesen vald reszvetelre /113. §/.A varosi kepviselotestiilet maga kbzul evenkent elnbkbt va-lasztott. A rendelet havi egy alkalommal kbtelezove tette atestuleti ulest. Szukseg eseten ennel tbbbszbr lehetett,rendkivuli helyzetben pedig terven kivul kellett a kepvise-loket bsszehivni. A varos vezeto testlilete ele minden pol-gar, barmilyen varosi ugyben irasban javaslatokat terjeszt-hetett es eszreveteleket nyujthatott be /120. §./. A testu-leti u'les akkor volt hatarozatkepes, ha a kepviselok kethar-mada jelen volt. A rendelet nem ismerte a minositett tb'bbse-get; minden szavazatot egyenlonek szamitott. A dbnteseketegyszeru szdtbbbseggel hoztak.

6. A varosi-magistratus

A varos legfontosabb vegrehajtd szerve a magistratus/tanacs/ volt, amely kollektiv testuiletkent a varosigazgatascsucsan allt. A rendelet tehat szakitott a tbrtenetileg kia-lakult es a Nyugat-Porosz teruleten akkor is divatozd "pol-garmester-alkotmannyal"; az operativ igazgatast testuletrebizta. A tanacsot a kepviselotestulet valasztotta meg; ez aszerv szabott iranyt a tevekenysegenek is.

A varos hivatali szervezete, /a magistratus b'sszetete-le/ a kovetkezo volt /142-144. §§./.-

80

ı.ıi_.-

A szabályozás lehetõvé tette a kézmûvesek és kereskedókszámára a politikai érdekérvényesitést akkor is, ha nem ren-delkeztek a városban ingatlan tulajdonjeggal. Rajtuk kívül anem önállók /napszámosok, munkások, cselédek/ is élvezhettáka választójogot, ha a polgárjogot megkapták és - ami gyakorieset volt - valamilyen ingatlantulajdonnal rendelkeztek avároson belül.

A választás titkos-volt; a rendelet a megválasztható-ságra_ a szavazati jogon túl külön feltételeket nem írt elõ.Ez a megoldás is korszerűbb a franciánál és demokratikusabba kései polgári szabályoknál is. A választási eljárás terén/B6. §./ az amerikai senatusi választásra emlékeztetó rotá-ciós rendszert dolgoztak ki. Az elsõ választás 3 évig tartómandátumot adott; ezt követõen évenként újraválasztották abizottság 1/3-át; felfrissítve ezzel a testületet és mente-sítve egyúttal a fizetés nélküli kéoviselõk egy részét is. Akerületenként szervezett "jelölű" gyűléseken minden szavaza-ti joggal rendelkezõ polgár szabadon jelölhetett képviselót.A listára felkerült jelöltek közül a képviselók titkos,szótöbbségi választással nyerték el állásukat.

A városi képviselõ a megválasztással utasítás általnem kötött "korlátlan hatalmat" /108. §./ kapott a közösségiügyeinek intézésére, jogosult volt minden városi ügyben vé-leményt nyilvánítani. A képviselõk mindemellett döntési jo-gaikat a testületi üléseken gyakorolták, másokra kötelezõerejű szabályokat csak itt hozhattak. A rendelet köteleztea képviselóket a testületi ülésen való részvételre lllš. §f.A városi képviselõtestület maga közül évenként elnököt vá-lasztott. A rendelet havi egy alkalommal kötelezóvé tette atestületi ülést. Szükség esetén ennél többször lehetett,rendkívüli helyzetben pedig terven kívül kellett a képvise-lõket összehivni. A város vezetõ testülete elé minden pol-gár, bármilyen városi ügyben írásban javaslatokat terjeszt-betett és észrevételeket nyújthatott be /120. §.f. A testü-leti ülés akkor volt határozatképes, ha a képviselók kéthar-mada jelen volt. A rendelet nem ismerte a minõsített többsé-get; minden szavazatot egyenlõnek számított. A döntéseketegyszerű szótöbbséggel hozták.

Q: A yárosi-magistratds .

A város legfontosabb végrehajtó szerve a magistrátus/tanácsl volt, amely kollektív testületként a városigazgatáscsúcsán állt. A rendelet tehát szakított a történetileg kia-lakult és a Nyugat-Porosz területen akkor is divatozó "pol-gármester-alkotmánnyal"; az operatív igazgatást testületrebízta. A tanácsot a képviselötestület választotta meg; ez aszerv szabott irányt a tevékenységének is.

A város hivatali szervezete, /a magistrátus összetéte-le/ 8 kovetkezo volt /1a2-lan. §§./z

BU

a/ Kisvarosban a vegrehajtast egy fizetett polgarmesteres egy fizetett tanacsos /egyben gondnok/ es 5-6 fizetesnelklili tanacstag intezte.

b/ A kozepvarosok fizetett tisztviseloi kara a kisva-roshoz kepest egy ugyesszel boviilt es sziikseg eseten 712 ta-gu "tarsadalmi" megbizatasu polgarbdl allt.

c/ A nagyvarosok igazgatasat a fizetett fopolgarmestervezette. F.ohivataskent ket "tanult" tanacsos, tovabba egyepitesz, iigyesz, gondnok segitette a munkajat. A fizetesnelkuli tanacstagok szama igeny szerint 12-15 volt.

A hivatali ido a fizetett hivatalnokok eseten 12 ev, aziigyesz es epitesz eseten 6, a tobbi fizetes nelkiili tanacsoseseten 3 ev volt. A rendelet 148. §-a hivatalviseles felte-teleiil a 26. eletev betolteset, az alapossag, figyelmesseg,jogertes altalanos normait szabta. Valamennyi tanacstagota varosi iigyek kb'reben alapjartassagot igazolo vizsga lete-telere kbteleztek. Feltehetoen a francia szabalyozas hatasa-ra a porosz rendeletbe is bekerult a hivatalviselesi dssze-ferhetetlenseg; eszerint aki magistratusbeli hivatalt visel,annak harmadfoku es ennel kb'zelebbi rokonsaga nem lehetett avegrehajto tanacs tagja.

7. -A -varosok allami felugyelete

Az abszolutista idoszak alatti gyamkodas helyett az1808-as szabalyozas szuk allami felligyeletet vezetett be. Apolgari allamfelfogas szerint az bnalld testiiletek /es ilyena varos is/ belso ugyeibe az allam csak rendkivuli esetekbenavatkozhat be. Ennek a felfogasnak a tukre a rendelet 1. §-aamely kimondja, hogy csak a varosi statutumok es a magist-ratusvalasztas eredmenyenek jdvahagyasa, a gazdasagi elsza'-molasok es a lakossagi panaszok intezesenek /!/ feliilvizsga-lata tartozik allami hata"skbrbe. Az 1830-es uj varosi rende-let leglenyegesebb mddositasa eppen a kormany feliigyeletenekkibovitese lett. A kbzponti kormanyzat visszaszerezte a jo-got a magistratus tagjainak elmozditasara es a varosigaz-gatas aprdbb reszletebe is beavatkozott.

8. A varosi-rendelet - megalkotdja-kesobbi-itelete. _ _ szerint" ' —— — —

Stein 1825 novembereben emlekiratban javasolta Porosz-orszag nyugati reszen fekvo varosok jogallasanak rendezeset.Ezen a teriileten meg ismeretlen volt a varosi onalldsag; ahelyi iigyeket a kbzpontbdl kinevezett tisztviselok inteztek.A tervezett reform jd alkalmat kinalt a korabbi szabalyozastapasztalatainak attekintesere, a gyakorlat igenyelte val-toztatasok szambavetelere. Stein szerint az 1808-as szaba-lyozas elerte celjait: nbvelte a varosi polgarok keszsegetes aktivitasat a helyi Ligyek eldbnteseben, segitett a helyi

81

af kisvárosban a végrehajtást egy fizetett polgármesterés egy fizetett tanácsos fegyben gondnokf és 5-ó fizetésnélküli tanácstag intézte. i

. bí A középvárosok fizetett tisztviselói kara a kisvá-roshoz képest egy ügyésszel bóvült és szükség esetén ?l2 ta-gú "társadalmi" megbizatású pelgárból állt.

of A nagyvárosok igazgatását a fizetett fópolgármestervezette. Fóhivatásként két- "tanult" tanácsos, továbbá egyépítész, ügyész, gondnok segítette a munkáját. A fizetésnélküli tanácstagok száma igény szerint 12-15 volt.

A hivatali idö a fizetett hivatalnokok esetén 12 év, azügyész és építész esetén 6, a többi fizetés nélküli tanácsosesetén 3 év volt. A rendelet 1AB. §-a hivatalviselés felté-teléül a 26. életév betöltését, az alaposság, figyelmesség,jogértés általános normáit szabta. Valamennyi tanácstagota városi ügyek körében alapjártasságot igazoló vizsga leté-telére kötelezték. Feltehetóen a francia szabályozás hatásá-ra a porosz rendeletbe is bekerült a hivatalviselési össze-férhetetlenség; eszerint aki magistrátusbeli hivatalt visel,annak harmadfokú és ennél közelebbi rokonsága nem lehetett avégrehajtó tanács tagja.

l.-A~várgsgk;állami felügyelete

Az abszolutista idöszak alatti gyámkedás helyett az1003-as szabályozás szűk állami felügyeletet vezetett be. Apolgári államfelfogás szerint az önálló testületek Kés ilyena város is/ belsõ ügyeibe az állam csak rendkívüli esetekbenavatkozhat be. Ennek a felfogásnak a tükre a rendelet 1. §-aamely kimondja, hogy csak a városi statutumok és a magist-ratusválasztás eredményének jóváhagyása, a gazdasági elszá-molások és a lakossági panaszok intézésének j!i felülvizsgá-lata tartozik állami hatáskörbe. Az 1030-es új városi rende-let leglényegesebb módosítása éppen a kormány felügyeleténekkibövítése lett. A központi kormányzat visszaszerezte a jo-got a magistratus tagjainak elmezdítására és a városigaz-gatás apróbb részletébe is beavatkozott. z

E.-A várasi-rendelet---mggalkotója;késóbbi-ítélete_ _ -_ _- _-L _ 5ZE!IÍ'lÍl-Í

Stein 1825 novemberében emlékiratban javasolta Porosz-ország nyugati részén fekvõ városok jogállásának rendezését.Ezen a területen még ismeretlen volt a városi önállóság; ahelyi ügyeket a központból kinevezett tisztviselók intézték.A tervezett reform jó alkalmat kínált a korábbi szabályozástapasztalatainak áttekintésére, a gyakorlat igényelte vál-toztatások számbavételére. Stein szerint az 1303-as szaba-lyozás elérte céljait; növelte a városi polgárok készségétés aktívitását a helyi ügyek eldöntésében, segített a helyi

öl

kbzb'ssegi szellem kialakita-.ilban. Az igazgatas szakszerubbevalt, a kbzbs tehervisele;; segitette az egysegesebb varosiszemlelet kialakitasat. A yyakorlat azonban bebizonyitotta,hogy a korabbi varosi rendelrtet tbbb, lenyeges ponton revi-dealni kell.

Az idegenek felvetelet ezutan a varosi polgarok dbnte-setol kell fuggove tenni, tovabba - megfelelo biztositek-kent - vagyoni vagy foglaikozasi feltetelt kell eloirni. Akbzbssegnek legyen joga elbiralni azt, hogy a varosi polg^r-jogot kero idegen erkblcsi !••; anyagi tekintetben megfelel-ea kivant kbvetelmenyeknek. Gybkeres valtoztatas tbrtentStein szemleleteben: a sbprcdnket - mondja - tavol kell tar-tani a varostbl. Egyebkent i - , dvatossagra int a varospolgarijogallas adomanyozasanal, hi:,,'en az uj tagok felvetele a va-ros kbzbs tulajdonaban levo m-dok, legelok hasznalatanak uj-raosztasa miatt sok vitara .id /es nyilvan adott/ okot.

Elvi jelentosegu Stein Kesobbi allaspontja a valaszta-sokkal kapcsolatban is. Az nsztalyok szerinti valasztasokatekkor mar celszerubbnek t.irtotta a keriileti rendszerunel.Ugy talalta, hogy a kepzr t t.seg, a foglalkozas, az eletcelhasonlosaga nagyobb egysegi't teremt, mint, a veletlenszerukeriiletbeli egyuttlakas. Km-abbi nezeteihez kepest jpipn+ncvisszalepes az az elkepzeler, is, amely szerint a valasztoha-tdsagot - elvalasztva az akt.i'v valasztojog kbvetelmenyeitol- szigorubb feltetelekhez k e l l kbtni. A varosi kepviselotes-tiileti tagsaghoz magasabb v;igyoni cenzust, tovabba az irni-olvasni tud^s felteteleit t.irtotta sziiksegesnek. Igaz, hogyaz 1808-as valasztasi elvek .1 gyakorlatban sem ervenyesultekmaradektalanul: az elso b e r l i n i valasztasnal 1809 aprilisa-ban a 156 000 lakosbol csak l l 000-en vettek reszt, es a 102varosi kepviselo csaknem kivetel nelkiil kereskedo es iparosvolt.

A varosi tanacs es a kepviselotestijlet viszonyaban azelobbi hataskbrenek pontos kbrullrasat es jogainak kiter-jeszteset javasolja. A krpviselfik kbzossegenek - az indo-koltnal nagyobb - jogositviinyat az 1808-as idok kbriilmenyeimagyarazzak. Ekkor - emleke/ik Stein - lazas igyekezetiinkbenminden eszkbzzel torekedtek a polgarok bntevekenysegenekf elelesztesere. Ezert nem ak.irtak a polgarok kepviselove va-lasztasat tul sok feltetelhc/ kbtni. A gyakorlat viszont be-bizonyitotta, hogy tbbb varos vezeto testulete bsszetetele-nel fogva lenyegeben alkalmntlan a kbzbsseg Ligyeinek legfel-sobb szintu eldbntesere. A kivezeto ut: a hozzaertok testu-lete /tanacs/ jogallasanak megerositese. A hataskbrbk ujra-osztasa soran a tanacs ugyiHmto szerepe nbvekedne, a kepvi-selotestulet ellenorzo funkridi boviilnenek.

Az eltelt ido bebizonyitotta, hogy a varosi jogallasfenntartasa terhes kbtele-.sng. Tbbb, aprd telepules anyagiokokbol nem volt kepes .1 varosi szervezetet megtartani.Stein javasolta, hogy ezer Kikos alatt egyetlen telepules sekapjon varosi jogallast.

82

közösségi szellem kialakításában. Az igazgatás szakszerûbbévált, a közös teherviselés segítette az egységesebb városiszemlélet kialakítását. A gyakorlat azonban bebizonyitotta,hogy a korábbi városi rendeletet több, lényeges ponton revi-deálni kell. -

kz idegenek felvételét ezután a városi polgárok dönté-sétöl kell függóvé tenni, továbbá - megfelelõ biztosíték-këflt - vagyoni vagy foglalkozási feltételt kell elöirni. Aközösségnek legyen joga elbírálni azt, hogy a városi polgár-jogot kéró idegen erkölcsi ns anyagi tekintetben megfelel-ee kívánt követelményeknek. Gyökeres változtatás történtStein szemléletében: a söprenñket - mondja - távol kell tar-tani a várostól. Egyébként ıu óvatosságra int a várospolgárijogállás adományozásánál, hı zen az új tagok felvétele a vá-ros közös tulajdonában lévó vrdök, legelók használatának új-raosztäsa miatt sok vitára An /és nyilván adott/ okot.

Elvi jelentóségü Stein késõbbi álláspontja a választá-sokkal kapcsolatban is. Az osztályok szerinti választásokatekkor már célszerübbnek tartotta a kerületi rendszerünél.Ugy találta, hogy a képzvltség, a foglalkozás, az életcélhasonlósága nagyobb egységet teremt, mint a véletlenszerűkerületbelí együttlakás. Korábbi nézeteihez képest jpı=n+a=visszalépés az az elképzelés ıs, amely szerint a választóha-tóságot - elválasztva az aktív választójog követelményeitól- szigorúbb feltételekhez kell kötni. A városi képviselötes-tületi tagsághoz magasabb vagyoni oenzust, továbbá az irni-olvasni tudás feltételeit tartotta szükségesnek. Igaz, hogyaz IBÜB-as választási elvek A gyakorlatban sem érvényesültekmaradéktalanul: az elsö berlini választásnál 1809 áprilisá-ban a 156 ÜÜÜ lakosbol csak ll 000-en vettek részt, és a lÜ2városi képviselõ csaknem kivétel nélkül kereskedó és iparosvolt. -

á városi tanács és a képviselőtestület viszonyában azelõbbi hatáskörének pontos körülírását és jogainak kiter-jesztését javasolja. A knnviselók közösségének - az indo-koltnál nagyobb - jogosítványát az 1808-as idők körülményeimagyarázzák. Ekkor - emlékezik Stein - lázas igyekezetünkbenminden eszközzel törekedtek a polgárok öntevekenységénekfelélesztésére. Ezért nem akarták a polgárok képviselóvé vá-lasztását túl sok feltételhez kötni. A gyakorlat viszont be-bizonyította, hogy több város vezetõ testülete összetételé-nél fogva lényegében alkalmatlan a közösség ügyeinek legfel-sõbb szintü eldöntésére. A kivezetó út: a hozzáértök testü-lete ltanáosf jogállásának megerósítése. A hatáskörök újra-osztása során a tanács ügynnntö szerepe növekedne, a képvi-selötestület ellenörzó funkrıói bövülnének.

Az eltelt idö bebiznnyitotta, hogy a városi jogállásfenntartása terhes kötelesség. Több, apró település anyagiokokból nem volt képes A városi szervezetét megtartani.Stein javasolta, hogy ezer lakos alatt egyetlen település sekapjon városi jogállást.

B2

Stein mddositd javaslatainak nagy resze szerepel az1831-es uj varosi rendeletben. A nagy reformer e!6re megfo-galmazta azokat a megszoritasokat, amelyeket azutan a kon-zervativ kormanyzat az 1830-as juliusi forradalom utani fe-lelmeben gondolkodas nelklil bevezetett.

Franz Mehring szerint a regi porosz allam pusztulasanem utolsdsorban annak kdszdnheto, hogy nem voltak tortenel-mi ertelemben vett varosai. Igy nem lehet veletlen az, hogyaz 1806 utani ujjaepites egyik eleme az ipari es kereskedel-mi bazist jelentd varosok reorganizacidja volt. A regi jogokvisszaallitasanak kdvetelmenye mellett polgarosultabb el-kepzelesek is ervenyesliltek a kenyszerszulte reformmunkala-tok soran. Stein mar korabbi irasaiban is hangoztatta, hogya "szabad kb'zseg a politikai szabadsag alapja", es jdl tud-ta, hogy az 1808-as ujrakez-desnez keves a regi jogok helyre-allitasanak igerete. A varosi reform az oktatas, egeszseg-katonaligy es igazgatas autonomiajanak biztositasaval regimulasztast pdtolt, de jelentos lepest tett a polgari dnkor-manyzat kiepitese fele is. A valtoztatas radikalisabb eleme-inek hosszabb tavu befogadasara azonban a poroszorszagi vi-szonyok eretlenek voltak. Az 1808-ban fellelkesult Steinhusz ev mulva szamot vetett a realitasokkal.

Irodalom

III. Frigyes Vilmos von Steinrol; Friedrich Meinecke: DasZeitalter der deutschen Erhebung /1795-1815/ Gottingen 1957.77. old. A Nassaui Emlekirat kiadasa: Freiherr von Stein.Briefe und amtliche Schriften. Beab. Erich Botzenhart neuherausgeben von Walter Hubatsch. Stuttgart 1964. TIT k~btet380. old. Az NDK-ban a steini reformokrdl 1976-ban tartotttudomanyos emlekules szemleletet a steini koncepcid elevekompromisszumos felfogasa uralja. Preussische Reformen-Wir-kungen und Grenzen. Beab. Dr. Heinrich Schell Berlin 1982.Schroetter szereperol a rendelet szdvegezeseben lasd ErnstRudolf Huber•: Deutsche Verfassungsgeschichte seit 1789StuttgaFE T9"60. I. kdtet 173. old.; Hubatsch II/2. kotet876. old., Ugyancsak Huber 174. old. kozliaz 1809. novem-ber 9-i belsd jelentest^A rendelet teljes szdveget a vegre-hajtasra vonatkozd intimatummal egyiitt kdzreadja: HubatschII. kdtet 947-988. old.; Az 1789-es francia helyhatdsagirendelet magyar forditasban: Bevezetes az egyetemes allam-es jogtdrtenet forrasaiba. /Burzsoa forrasok/ Szerk. Dr.Horvath Pal I. Bp. 1979. 221 skk. old.; A francia es poroszrendeletek hasonldsagardl folytatott vitardl: PreussischeReformen in Helmut Block: Karl Freiherr vom und zum SteinSoziale und nationale ZTeTTe seines preussichen Reformminis-teriums zur Zeit des napoleonischen Hegemoni.alsystems. 5-35. old.; E. Becker: Volk und Staat in Lehre und Wirklich-keit, 1941. 8. old. ; Meinecke: 85. old.; Huber 174. old.; Avarosi magistratusrdl lasd Hajdu Lajos: A nemet allamszerve-

83

f

Stein módosító javaslatainak nagy része szerepel az1331-es új városi rendeletben. á nagy reformer elöre megfo-galmazta azokat a megszorításokat, amelyeket azután a kon-zervatív kormányzat az lölû-as júliusi forradalom utáni fé-lelmében gondolkodás nélkül bevezetett.

Franz Mehring szerint a régi porosz állam pusztulásanem utolsósorban annak köszönhetó, hogy nem voltak történel-mi értelemben vett városai. Igy nem lehet véletlen az, hogyaz löüé utáni újjáépítés egyik eleme az ipari és kereskedel-mi bázist jelentö városok reorganizációja volt. A régi jogokvisszaállításának követelménye mellett polgárosultabb el-képzelések is érvényesültek a kényszerszülte reformmunkála-tok során. Stein már korábbi írásaiban is hangoztatta, hogya "szabad község a politikai szabadság alapja", és jól tud-ta, hcgy az löüö-as újrakezdéshez kevés a régi jogok helyre-állításának ígérete. á városi reform az oktatás, egészség-katcnaügy és igazgatás autonómiájának biztosításával régimulasztást pótclt, de jelentös lépést tett a polgári önkor-mányzat kiépítése felé is. á változtatás radikálisabb eleme-inek hosszabb távú befogadására azonban a poroszországi vi-szonyok éretlenek voltak. ez löûö-ban fellelkesült Steinhúsz év múlva számot vetett a realitásokkal.

Irodalom

III. Frigyes Vilmos von Steinröl; Friedrich Meinecke: DasZeitalter der deutschen Erhebung fl?95-lBl5/ Böttıngen |95?.ll. old. á Nassaui Emlékirat kiadása: Freiherr von Stein.ötiefe und amtliche Schriften. Beab. Erich Botzenhart neuherausgeben von Walter Hubatsch. Stuttgart IŠŠÉ. II. kötetŠBÜ. old. ez NÜK-ban a steını reformokról l9?é-ban tartotttudományos emlékülés szemléletét a steini koncepció elevekompromisszumos felfogása uralja. Preussische Reformen-Hir-kungen und Grenzen. öeab. Dr. Heinrich Schell Berlin 1952.Schroetter szerepéröl a rendelet szövegezeséöen lásd ErnstRudolf Huber: Deutsche Uerfassungsgeschichte seit ITB9Stuttgart Íöéü. I. kötet llš. old.: Hubatsch IIÍZ. kötetBlá. old., Ugyancsak Huber llü. old. kczlı az löÜ9. novem-ber 9-i belsö jelentést; E rendelet teljes szövegét a végre-hajtásra vonatkozó intimátummal együtt közreadja: Hubatschll. kötet 9#?-ÉBB. old.: áz ITB9-es francia helyhatóságirendelet magyar fordításban: Bevezetés az egyetemes állam-és jogtörténet forrásaibe. föurzsoá források! Szerk. Ur.Horváth Pál I. Bp. l9?9. 221 skk. old.: á francia és poroszrendeletek hasonlóságárúl folytatott vitárúl: PreussischeReformen in Helmut ölock: Karl Freiherr vom und zum SteinSoziale und nationale Iiéle seines preussichen Reformminis-teriums zur Zeit des napoleonischen Hegemonialsystems. 5-35. old.: E. öecker: volk und Staat in Lehre und Wirklich-keit, löfil. öl old.: Meinecke: H5. old., Huber llá. old., ávárosi magistratusról lasö Hajöu Lajos: á fiémét államszerve-

E3

zet es jog fejlodese a XIX. sz. kezdetetol az egyseges Ne-metorszag megteremteseig /1866/ tarto idoszakban. In.: Egye-temes allam- es jogtortenet /Szerk.: Horvath Pal/ Bp. 1984.213. old.; Tokgdy Gyula - Niederhauser Emil: Nemetorszagtb'rtenete Bp. 1983. 135.old.; Karl August Eckhardt: DeutscheRechtsgeschichte. Graz-Kb'ln 1971. 286. old.; Stein 1825 no-vemberi emlekirata: Denkschrift Stein fur Rochtow "Bewer-kungen Liber die Stadteordnung d.d. 19. Nov. 1808" HubatschVI. kb't. 913. old.; Az 1809 aprilisi berlini valasztas ered-menyeirol. Joachim Streisand: Deutschland 1789-1815 Berlin1981. 164. old.; A temahozkapcsolddo legfontosabb irodalom:Steinbach-Becker: Geschichtliche Grundlagen der kommunalenSelbstverwertung in Deutschland Berlin 1932; A varosi re-form. In.: Franz Mehring: Tanulmanyok a nemet tortenelemrol.Bp. 1981. 377-385. old.; Ruszoly Jozsef: A rendiseg es nep-kepviselet kbzott. Tartomanygyulesek es valasztdjog a NemetSzovetsegben /1815-1848/. Miskolc, 1985. /Doktori ertekezes,kezirat/; E. Becker: Gemeindliche Selbstverwaltung Berlin1941.; F. Stier-Somlg: Handbuch des kommunalen Verwaltungs-recht in Preussen. B~erlin 1928.; V. Ulmenstein-: Die preus-sische Stadteordnung und die franzosische CommunalverfassungLeipzig 1829.

84

.-._.-ı_ı--ı-_- --

A.

zet és jog fejlödése a XIX. sz. kezdetétól az egységes Né-metország megteremtéséig /1B66/ tartó idöszakban. In.: Egye-temes állam- és jcgtörténet /Szerk.: Horváth Páll Bp. 1984.213. old.: Tokod Gyula - Niederhauser Emil: Németországtörténete Bp. 1983. 135.old.:“kárlFAugust Eckhardt: DeutscheRechtsgeschichte. Graz-Köln 1971. 286. elö.: Šteın 1825 no-vemberi emlékirata: Denkschrift Stein für Rochtow "Beker-kungen über die Städteordnung d.d. 19. Nov. l8D8" HubatschVI. köt. 913. old.: Az 1889 áprilisi berlini választás ered-ményeiról. Joachim Streisand: Deutschland 1789-1815 Berlin1981. 164. old.: A témához kapcsolódó legfontosabb irodalom:Steinbach-Becker: Geschichtliche Grundlagen der kommunalenŠeIÉstverwertungI in Deutschland Berlin 1932: A városi re-form. In.: Franz Mehrin : Tanulmányok a német történelemröl.Bp. 1981. 377-385. old.: Ruszol József: A rendiség és nép-képviselet között. Tartománygyülések és választójog a NémetSzövetségben /1815-IBAB/. Miskolc, 1985. /Doktori értekezés,kézirat/; E. Becker: Gemeindliche Selbstverwaltung Berlin19Al.: F. Stier-Somló: Handbuch des kommunalen Verwaltungs-recht in Ffeussén. Berlin 1928.: V. Ulmenstein: Die preus-sische Städteordnung und die französiscñe CommunalverfassungLeipzig 1829.

1

BA