A fizetési meghagyás eljárása és a kis értékű keresetekre vonatkozó eljárás Románia Polgári eljárásjogi törvénykönyvében1 Kommentált fordítás, i l lusztrációkkal

Előzetes megjegyzések A következő szövegek a 134/2010. sz. törvény, a Polgári eljárásjogi törvénykönyv (közzétéve a romániai Hivatalos Közlöny 545/03.08.2012. számában, továbbiakban: Pejtk.) VI. Könyvének (Különleges eljárások) IX. Cím (A fizetési meghagyás eljárása) és X. Cím (A kis értékű keresetekre vonatkozó eljárás) fordítását képezik. A jogszöveghez a hozzáadott magyarázatok elsősorban lábjegyzetben kerülnek megjelölésre. A szögletes zárójelben található szövegek a fordítást kiegészítő vagy magyarázó szövegrészek. A fordításban található kiemelések a fordítóé.

Itt szükséges megjelölni, hogy a fizetési meghagyás eljárása különleges, a Pejtk. által szabályozott peres eljárásnak minősül a romániai jogban. Ennek megfelelően, szemben a magyarországi szabályozással, a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kereset, és az ezzel szemben felhozott esetleges kifogás megalapozottságát is vizsgálja. Ennek ellenére, a fizetési meghagyás kibocsátásának elutasítása nem gyakorol jogerőhatást a fizetési kötelezettséget megalapozó anyagi jogra, ezt a rendes peres eljárás folyamán a továbbiakban is érvényesíteni lehet.

Ezzel szemben a kis értékű keresetekre vonatkozó eljárásban született bírói határozat jogerővel bír, és emiatt a stare decisis minden joghatásával, és semmiben nem különbözik a rendes peres eljárásban született határozatoktól joghatásai terén. Továbbá, a kis értékű perekre vonatkozó eljárás nem vagyoni keresetek esetén is alkalmazható, és minden vagyoni keresetre, melyet a jogalkotó ennek alkalmazása alól kifejezetten ki nem vett (l. lentebb), nem csupán pénzösszegek megfizetésére. Az ebben az eljárásban követelt jog forrása továbbá nem kell kizárólag okiratban rögzített jogi aktus legyen.

IX. Cím A fizetési meghagyás2 eljárása 1013. cikk - Tárgyi hatály (1) A jelen cím rendelkezései azokra a biztos, folyósítható, esedékes, pénzösszeg fizetésére irányuló kötelezettségekre alkalmazandóak, melyek polgári3 szerződésből származnak, ideértve azokat melyek egy vállalkozó és egy szerződő hatóság között kerültek megkötésre, [és melyek] olyan okiratban megállapítottak illetve statútum, szabályzat vagy más okirat szerint meghatározottak, melyet a felek aláírásukkal vagy más, törvényben előírt, módon elsajátítottak.

1 Fordította Székely János ügyvéd (a romániai Satu Mare megyei ügyvédi kamara tagja), engedélyezett fordító, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jog és Európa Tanulmányok Szak társult oktatója. E-mail: szekely_janos@yahoo.com. 2 A szöveg a (bírósági elnöki) „fizetési rendelet” megnevezést használja, de ennek helyes magyar fordítása „fizetési meghagyás” (l. Hegedűs, Kiss, Nemes, 1978: 224.). 3 Értsd: nem közigazgatási.

(2) Nem tartoznak a jelen cím tárgyi hatálya alá a fizetésképtelenségi eljárás során hitelezői nyilvántartásba vett követelések.

(3) A szerződő hatóság alatt értendő az (1) bek. értelmében:

a) a Román Állam vagy az Európai Unió más tagállamának minden közhatósága mely központi, regionális vagy helyi szinten fejti ki tevékenységét;

b) az a) betűnél jelöltek kivételével minden jogi személyiséggel felruházott közjogi szervezet [közjogi jogalany], mely közérdekű szükségletek kielégítésére jött létre, nem pedig profitszerzés céljával, és mely a következő helyzetek valamelyikében található:

(i) finanszírozásának legnagyobb része egy az a) betű szerint meghatározott szerződő hatóság által biztosított;

(ii) egy az a) betű szerint meghatározott szerződő hatóság alárendeltje vagy irányítása alatt áll;

(iii) vezetőtanácsa vagy esettől függően felügyelőbizottsága és igazgatósága tagjai számának több mint felét egy az a) betű szerint meghatározott szerződő hatóság nevezi ki.

c) minden egyesülés mely egy vagy több az a) vagy b) betűnél előírt szerződő hatóság részvételével jön létre.

1014. cikk - A felszólítás közlése (1) A jogosult a kötelezettnek bírósági végrehajtó útján vagy ajánlott, könyvelt tartalmú és tértivevénnyel ellátott levélben egy felszólítást közöl, melyben kilátásába helyezi, hogy a tartozást képező összeget a kézbesítéstől számított 15 napon belül ki kell, fizetnie.

(2) Ez a felszólítás a Polgári törvénykönyv 2540. cikke értelmében, mely megfelelő módon alkalmazandó, az elévülést megszakítja.

1015. cikk - A hatáskörrel rendelkező és illetékes4 bíróság Ha a kötelezett az 1014. cikk (1) bekezdése szerint előírt határidőn belül nem fizet, a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a per érdemi tárgyalására első fokon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz terjesztheti be.5

1016. cikk - A kérelem tartalma (1) A fizetési meghagyási kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jogosult vezeték- és keresztnevét valamint lakóhelyét vagy, esettől függően, megnevezését és székhelyét;

b) a természetes személy kötelezett vezeték- és keresztnevét, amennyiben ismert, pedig: személyi azonosító számát, és lakóhelyét, jogi személy kötelezett esetén megnevezését, székhelyét, és amennyiben ismertek pedig: egyedi azonosító számát vagy adószámát, cégjegyzéki bejegyzési számát, jogi személyek jegyzékébe vételi számát és bankszámlaszámát;

c) a követelés tárgyát képező pénzösszeget, a fizetési kötelezettség tény- és jogalapját, az erre [fizetési kötelezettségre] vonatkozó időszakot, a fizetés esedékességének határnapját, és a tartozás meghatározásához szükséges bármely elemet;

4 A román nyelv a hatáskört „tárgyi illetékességnek” az illetékességet pedig „területi illetékességnek” nevezi, emiatt a cikk román címe „Az illetékes bíróság”, bár tartalma mind a hatáskörre mind pedig az illetékességre vonatkozik. 5 A bíróság egy bírós tanácsban jár el, ennek szintjétől függetlenül.

d) azt az összeget mely a jogosultnak járó törvényben előírt járulékos kamatokat vagy más a kártalanítást jelképez;

e) a jogosult aláírását.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a tartozás összegét igazoló okiratokat és bármely más okiratot mely ezt bizonyítja. Az 1014. cikk (1) bekezdésében előírt felszólítás kézbesítésének bizonylatát a kérelemhez ennek elfogadhatatlanként elutasítása terhe mellett [szintén] mellékelni kell.

(3) A kérelmet és mellékleteit másolatban annyi példányban kell, beterjeszteni ahány fél van, plusz egy [példányban] a bíróság számára.

1017. cikk - A kamat meghatározása (1) Ha a felek a kamat szintjét nem határozták meg késedelmes fizetés esetére, a törvényes büntetőkamatot kell alkalmazni, a hatályos jogszabályoknak megfelelően kiszámítva. A törvényes kamat hatályos értéke a félév első napján a teljes félévre alkalmazandó.

(2) A jogosult további kártalanítást követelhet a tartozás összegének behajtásával járó összes költségre, melyek a késedelmes teljesítéséből erednek.

1018. cikk - A felek idézése. Az ellenkérelem (1) A kereset megoldására a bíró elrendeli a felek idézését, a sürgős ügyekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, magyarázatok adására és tisztázásra, valamint avégett, hogy a kötelezett tartozásának [önkéntes] kifizetését vagy a felek a kifizetés módjára vonatkozó egyezségét ösztönözze. A félnek az idézést a tárgyalási nap előtt 10 nappal kézbesíteni kell.

(2) A kötelezett idézéséhez mellékelni kell, másolatban, a felperes kérelmét és az általa követelései bizonyítására beterjesztett okiratokat.

(3) Az idézésben ki kell kötni, hogy a kötelezett köteles legkevesebb 3 nappal a tárgyalási nap előtt ellenkérelmet beterjeszteni, azzal a megjegyzéssel, hogy az ellenkérelem beterjesztésének elmulasztása esetén, a bíróság, az ügy körülményeit is figyelembe véve, e mulasztásnak a jogosult követelései kifejezett elismerése hatását tulajdoníthatja.6

(4) Az ellenkérelem a felperesnek nem kerül kézbesítésre, ő tartalmáról az ügyiratból szerez tudomást.

1019. cikk - A felek nyilatkozatai. A per megszűnése (1) Ha a jogosult úgy nyilatkozik, hogy a tartozás kifizetésre került, a bíróság ezt a körülményt tudomásul véve [érdemi] jogerős végzéssel az ügy lezárását rendeli el.

(2) Ha a jogosult és a kötelezett a fizetéssel kapcsolatos egyezségre jutnak, a bíróság ezt tudomásul veszi, érdemi peregyezségi határozatba foglalva [a felek egyezségét] a 438. cikk szerint.7

(3) A felek egyezségét tartalmazó [elsőfokú] peregyezségi határozat jogerős és végrehajtható jogcímet képez.

1020. cikk - A követelés vitatása (1) Ha a kötelezett a követelést vitatja, a bíróság a vitató nyilatkozat megalapozottságát megvizsgálja az ügyiratban található okiratok és a felek magyarázatai és tisztázásai alapján. Ha a kötelezett védekezése megalapozott, a jogosult keresetét a bíróság [érdemi] végzéssel elutasítja.

(2) Ha a kötelezett által megfogalmazott védekezés más bizonyítás felvételét feltételezi, mint az (1) bekezdésben előírtét, és [a bizonyítás iránti kérelem] elfogadható lenne, a törvény értelmében, a

6 E rendelkezés a romániai jogban kifejezetten kivételes, a mulasztási ítélet intézménye nálunk nem ismeretes. 7 Az említett cikk a felek egyezségének ítéletbe foglalására vonatkozik a rendes peres eljárásban. Ebben az esetben a fizetési meghagyás jogerős bírói ítélet joghatásával bír majd.

rendes [peres] eljárásban, a bíróság a jogosult fizetési meghagyás kibocsátására irányuló keresetét [érdemi] végzésben elutasítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt esetekben a jogosult a rendes peres eljárás szerint keresettel élhet.

1021. cikk - A meghagyás kibocsátása (1) Abban az esetben, ha a bíróság a kérelem, a benyújtott okiratok és a felek nyilatkozatai alapján [történő] megvizsgálását követően, megállapítja, hogy a jogosult követelései megalapozottak, fizetési meghagyást bocsát ki, melyben megállapítja a fizetendő összeget és a fizetési határidőt.

(2) Ha a bíróság, az ügyben felvett bizonyítást megvizsgálva, megállapítja, hogy a jogosult követeléseink csak egy része megalapozott, csak erre a részre vonatkozóan bocsát ki fizetési meghagyást, meghatározva a fizetés határidejét is. Ebben az esetben a felperes a rendes peres eljárás szerinti keresetet fogalmazhat meg a kötelezett marasztalására a tartozás fennmaradt részének megfizetése iránt.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott fizetési határidő nem lehet rövidebb 10 napnál és nem haladhatja meg a 30 napot a meghagyás kézbesítésétől. A bíró újabb fizetési határidőt nem határozhat meg, csak ha a felek ebben az értelemben egyezséget kötnek.

(4) Azon követelések esetén, melyek a lakóközösségekkel szembeni közös költségek [a kötelezettre eső] arányának [megfizetésére], vagy a természetes személyeket az általuk lakott lakás [célú ingatlan] lakható területével arányos [közös] fenntartási költségének megfizetése kötelezettségére vonatkoznak, a bíróság a kötelezett indítványára, a (3) bek. rendelkezéseihez képest kivételesen elrendelhet hosszabb fizetési határidőt, részletfizetést, a kötelezett által felhozott alapos indokokat szem előtt tartva, annak tulajdonképpeni fizetőképességére vonatkozóan.

(5) A meghagyás a [tárgyaláson] jelenlevő félnek, ennek alkalmával, vagy minden félnek azonnal [a kézbesítésre előírt más módon] a törvénynek megfelelően kézbesítendő.

1022. cikk - Az eljárás időtartama (1) Ha a kötelezett a tartozást ellenkérelemben nem vitatja, a fizetési meghagyás a kérelem benyújtásától számított legtöbb 45 napos határidőn belül kibocsátásra kell, kerüljön.

(2) Az (1) bekezdésben előírt határidőbe nem számítódik bele az eljárási iratok kézbesítéséhez szükséges idő és a jogosult által okozott késedelem, ideértve a kereset megváltoztatásának vagy kiegészítésének következtében.

1023. cikk - Semmisségi kérelem (1) Az 1021. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt fizetési meghagyással szemben a kötelezett annak átvételétől vagy kézbesítésétől számított 10 napos határidőn belül semmisségi kérelemmel élhet.

(2) A jogosult semmisségi kérelemmel élhet az 1020. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott végzések ellen valamint az 1021. cikk (2) bekezdésében meghatározott fizetési meghagyás ellen az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül.

(3) A semmisségi kérelemben csupán a jelen címben a fizetési meghagyás kibocsátására előírt feltételek tiszteletben nem tartására lehet hivatkozni, valamint, ha ez felmerül, a kötelezettség megszűnésének a fizetési meghagyás kibocsátása után beállt eseteire. Az 1020. cikk rendelkezései ennek megfelelően alkalmazandóak.

(4) A semmisségi kérelmet a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság oldja meg, 2 bíróból képezett tanácsban [eljárva].8

8 Ebben az esetben a tanácsban nem vehet részt a fizetési meghagyás ügyében korábban eljárt bíró.

(5) A semmisségi kérelem [beterjesztése] a végrehajtást nem függeszti fel. A kötelezett kérelmére a végrehajtás kizárólag óvadék ellenében függeszthető fel, melynek összegét a bíróság határozza meg.

(6) Ha a megkeresett bíróság a semmisségi kérelmet egészben vagy részben jóvá hagyja, jogerős döntésben érvényteleníti a meghagyást, egészben, vagy esettől függően, részben. Az 1020. cikk (3) és az 1021. cikk (2) bekezdésének rendelkezései ennek megfelelően alkalmazandóak.

(7) A (2) bekezdésben előírt esetekben, ha a megkeresett bíróság a semmisségi kérelmet jóvá hagyja, jogerős határozatban9 határoz, melyben kibocsátja a fizetési meghagyást, az 1021. cikk rendelkezéseinek ennek megfelelő alkalmazásával.

(8) A semmisségi kérelmet elutasító határozat jogerős.

1024. cikk - Végrehajtható jogcím (1) A fizetési meghagyás végrehajtható, abban az esetben is, ha ellene semmisségi kérelemmel éltek, és az ítélt dolog hatályával ideiglenesen rendelkezik a semmisségi kérelem [jogerős] megoldásáig. A fizetési meghagyás a semmisségi kérelem be nem nyújtásával vagy elutasításával jogerőre emelkedik. A 637. cikk rendelkezései alkalmazhatóak maradnak.10

(2) A fizetési meghagyás végrehajtása ellen az érdekelt fél végrehajtás elleni óvással élhet, a rendes eljárásnak megfelelően. Az óvás keretén belül csak a végrehajtási eljárás rendellenességeire hivatkozhat, vagy a kötelem megszűnésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő eseteire.

9 A romániai szaknyelvben a bírósági határozat fogalma két értelemtartalommal jelentkezik. Egyrészt jelentheti a bírósági ítéletek, más határozatok és végzések összességét (ahogyan a magyar szaknyelvben is) másrészt pedig jelentheti a perorvoslat gyakorlása eredményeként hozott határozatot. Itt a kifejezés utóbbi értelemben szerepel. 10 A jogerőre emelkedés előtt végrehajtható bírósági határozatok hatályon kívül helyezésének kockázata azt a felet terheli, aki a határozatot jogerőre emelkedése előtt végrehajtásba helyezte.

A fizetési meghagyás eljárásának folyamata első fokon

Fizetett?

Fizetés

Kérelem

Idézés, iratközlés

Ellenkérelem

Mulasztás

FMH

Ügy vizsgálata kizárólag okiratok és felek

nyilatkozatai alapján

Fizetett Nem fizetett

Meg–alapozott?

Előzetes felszólítás történt?

Elutasítás (csak rendes per indítható)

Nem volt felszólítva

Fel volt szólítva

Elismerés

Megalapozott

Megalapozatlan

Ellentmondás

X. Cím – A kis értékű keresetekre vonatkozó eljárás 1026. cikk – Tárgyi hatály11 (1) A jelen cím alkalmazandó akkor, amikor a kereset értéke12, a kamatok, perköltségek, és más járulékos összegek13 figyelembe vétele nélkül, nem haladja meg a 10.000 lejt14 a kereset bírósághoz beterjesztésének napján.

(2) A jelen cím nem alkalmazandó adó-, vámügyi vagy közigazgatási tárgyban, és a közhatalom gyakorlása során elkövetett cselekményekért és mulasztásokért való állami felellőségre vonatkozóan sem.

(3) Hasonlóképpen a jelen eljárás nem alkalmazandó a következő keresetekre:

a) személyi állapot vagy a természetes személyek jog- és cselekvőképessége;

b) a családi kapcsolatokból15 eredő vagyoni jogok;

c) öröklés;

d) fizetésképtelenség, [a fizetésképtelenség megelőzését célzó] preventív konkordátum16, a [tulajdonképpeni] fizetésképtelen17 társaságok és más jogi személyek felszámolásának eljárása vagy más hasonló eljárások;

e) társadalombiztosítás;

f) munkajog;

g) ingatlanbérlés, kivéve azon keresetek melyek tárgya egy pénzösszeg kifizetésében álló kötelem;

h) választott bíráskodás;

i) a magánélethez való jog vagy más személyiségi jogok sérelme.

1027. cikk – Választható jelleg (1) A felperes választhat a jelen címben szabályozott különleges eljárás és a rendes [peres] eljárás között.

(2) Ha a bírósághoz a 194. cikk előírásai szerint szerkesztett18 keresetlevelet terjesztett be, ez a rendes [peres] eljárás szabályai szerint kerül megoldásra, kivéve abban az esetben, ha a felperes, legkésőbb az első tárgyalási napon, kifejezetten kéri a különleges eljárás alkalmazását.

(3) Ha a kereset a jelen cím rendelkezései szerint nem elbírálható, a bíróság ezt a felperes tudomására hozza, ha pedig a felperes keresetét nem vonja vissza, ezt a rendes [peres] eljárás szerint kell elbírálni.

11 A romániai jogalkotó az „alkalmazási terület” kifejezést használta. 12 A cikk megfogalmazása arra enged következtetni, hogy az eljárás kizárólag vagyoni tárgyú keresetekre alkalmazandó, ellenben a keresetlevél űrlapjának vonatkozó mezőjében a nem vagyoni keresettípus is megjelölhető. 13 A jogalkotó itt szó szerint „jövedelmek” megnevezést használ. 14 Hozzávetőleg 701.500 forint ma (2016.05.11-én hatályos MNB árfolyam szerint). 15 Rokonsági kapcsolatból vagy házastársi viszonyból. 16 Ez nem azonos a csődeljárásban kötött egyezséggel, melynek során az eljárásból való kilábalás a cél, a megelőző konkordátum a csődeljárás megnyitásának megelőzésére hivatott intézmény. 17 A román jogban a kasszahiányt (a kötelezettnek nincs elég likvid pénzalapja az esedékessé vált passzíva törlesztésére) fizetésképtelenségnek nevezik. Ez nem azonos a tulajdonképpeni fizetésképtelenséggel (a kötelezett minden aktíváját értékesítené, sem lenne képes az esedékessé vált passzívát törleszteni). A jelölt szó ez utóbbi értelemben szerepel a román jogszabályban, a jogalkotó téves szóhasználatából eredően. 18 Vagyis az általános peres eljárásban előírt kereset formai követelményei szerint szerkesztett beadvány.

1028. cikk – A bíróság hatásköre és illetékessége19 (1) A kereset elsőfokú elbírálásának hatásköre a bíróságot20 illeti.

(2) Az illetékesség az általános szabályok szerint kerül meghatározásra.

1029. cikk – Az eljárás kezdeményezése (1) A kis értékű keresetekre vonatkozó eljárást a felperes a keresetlevél űrlapon kitöltésével és a hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróságnál való közvetlen beterjesztésével, vagy annak postai, vagy bármely más, az űrlap tartalmának továbbítására és a kézbesítés tényének igazolására alkalmas eszközökkel, továbbításával kezdeményezi.

(2) A keresetlevél űrlapját az Igazságügyi Miniszter rendeletben hagyja jóvá, és [olyan] mezőket kell, tartalmazzon, melyek lehetővé teszik a felek azonosítását, a kereset értékének meghatározását, a bizonyítékok és az ügy elbírálásához szükséges más elemek megjelölését.

(3) A keresetlevél űrlapjának közvetlen beterjesztésével vagy továbbításával egy időben, beterjesztésre vagy továbbításra kell, kerüljenek azon okiratok másolatai is, melyeket a felperes fel szeretne használni.

(4) Amennyiben a felperes által szolgáltatott adatok nem megfelelően érthetőek, vagy nem elégségesek, illetve a keresetlevél űrlapja helytelenül került kitöltésre, a bíróság a felperesnek lehetőséget kell, biztosítson az űrlap kiegészítésére vagy kijavítására, illetve további információk vagy bizonyítékok szolgáltatására. E célból a bíróság űrlapot használ, melynek tartalmát az Igazságügyi Miniszter rendeletben hagyja jóvá.

(5) Amennyiben a felperes a keresetlevél űrlapját nem egészíti ki, vagy nem javítja ki a bíróság által megszabott határidőn belül, a keresetet érvényteleníteni kell21.

1030. cikk – Az eljárás lezajlása (1) A kis értékű keresetekre vonatkozó eljárás írásos, és teljes egészében tanácstermi22 tárgyaláson zajlik.

(2) A bíróság elrendelheti a felek személyes megjelenését, ha ezt szükségesnek találja, vagy valamely fél indítványára. A bíróság az erre irányuló indítványt elutasíthatja, ha az ügy körülményeire tekintettel úgy találja, hogy a szóbeli tárgyalás nem indokolt. Az elutasítást írásban kell indokolni, és ellene különálló23 perorvoslat nem gyakorolható.

19 A román jogi szaknyelv nem tesz különbséget „hatáskör” és „illetékesség” kifejezések között, előbbi fogalmat tárgyi-, utóbbit területi illetékességnek nevezi. Emiatt a román szövegben itt csupán egy szó áll. 20 A román igazságszolgáltatásban a bíróság a települési bíróságokat jelöli, melyek az igazságszolgáltatás első szintje. Felettük a törvényszékek, ezek felett az ítélőtáblák, felettük pedig a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék helyezkedik el. 21 A romániai rendes polgári perben a kereset érvénytelenítése tárgyaláson kívül történik, a felek értesítése nélkül, ha a bíróság úgy találja, hogy a keresetlevél vagy maga a kereset formailag vagy tartalmilag a kereset-előfeltételeknek nem tesz eleget. Az érvénytelenítő végzés ellen gyakorolható perorvoslat az óvás, melyet ugyanazon bíróság más tanácsa tárgyal. További perorvoslatnak helye nincs. Kiemelendő, hogy az óvást, mint perorvoslatot a ki értékű perekre vonatkozó romániai szabályozás nem tartalmazza, ezért kis értékű perek esetén ez sem gyakorolható. 22 A tanácstermi tárgyalás Romániában zárt tárgyalás. Ha a felek jelenléte szükséges, ezeket idézni kell, máskülönben nem. 23 A különálló perorvoslat egyes végzésekkel szemben kivételesen, a per végleges eldöntését megelőzően gyakorolható fellebbezés, vagy felfolyamodás. A törvényszöveg szükségtelen, ugyanis erre vonatkozóan a romániai Polgári eljárásjogi törvénykönyv kifejezett általános rendelkezést tartalmaz, minden peres és nemperes eljárás esetén, mely szerint ilyen perorvoslat csak törvényben kivételesen előírt esetekben gyakorolható.

(3) A helyesen kitöltött kereset űrlapjának kézhezvétele után, a bíróság azonnal továbbítja az alperesnek a válaszadó űrlapot, mellékelve a felperes által benyújtott keresetlevél űrlapját és az ahhoz mellékelt okiratok másolatát.

(4) A (3) bekezdésben előírt okiratok kézbesítésétől [számítandó] 30 napos határidőn belül, az alperes közvetlenül be kell, terjessze, vagy továbbítania kell a megfelelően kitöltött válaszadó űrlapot, valamint azon okiratok másolatát, melyeket fel szeretne használni. Az alperes bármely más erre alkalmas úton is előterjesztheti válaszát, a válaszadó űrlap használata nélkül.

(5) A bíróság azonnal közli a felperessel az alperes válaszának, viszontkeresetének (ha ilyen felmerül), és az alperes által beterjesztett okiratoknak másolatát.

(6) Amennyiben az alperes viszontkeresetet terjesztett be, a felperes, 30 napos határidőn belül ennek közlésétől, közvetlenül be kell, terjessze, vagy továbbítania kell erre a helyesen kitöltött válaszadó űrlapot, vagy bármely más úton választ kell rá adnia.

(7) Azon viszontkeresetet mely a jelen eljárás keretein belül nem elbírálható, mert az 1026. cikk feltételei nem teljesülnek, külön kell választani és a rendes tárgyalás szabályainak megfelelően tárgyalni.

(8) A bíróság felhívhatja a feleket további információk szolgáltatására, az erre célra megjelölt határidőn belül, mely nem haladhatja meg a 30 napot az alperes illetve a felperes válasziratának kézhezvételétől.

(9) A bíróság más bizonyítékokat is engedélyezhet, a felek által benyújtott okiratokon kívül. Nem engedélyezhetőek viszont azon bizonyítékok, melyek felvételéhez a kereset vagy viszontkereset tárgyának értékéhez képest aránytalan költségek, szükségesek.

(10) Ha a bíróság a felek megjelenésére tárgyalási napot tűzött ki, őket idézni kell.

(11) Akárhányszor a bíróság egy percselekmény teljesítésére határidőt szab meg, az érdekelt felet ennek elmulasztása következményeiről értesítenie kell.

1031. cikk – A kereset elbírálása (1) 30 napos határidőn belül az összes szükséges információ tudomásul vételétől, vagy a szóbeli tárgyalástól [számítva], a bíróság [az ügyben] határoz, és határozatát megszerkeszti.

(2) Abban az esetben, ha az érdekelt fél részéről nem érkezik válasz az 1030. cikk (4), (6) vagy (8) bekezdéseiben előírt határidőkön belül, a bíróság a főkeresetről vagy a viszontkeresetről az ügyiratban található okiratok alapján határoz.

(3) Az elsőfokú bíróság határozata végrehajtható.24

1032. cikk – A perköltség (1) A pervesztes fél, a másik fél kérelmére, a perköltségek megfizetésére köteles.

(2) Mindazonáltal, a bíróság nem ítélheti meg a pernyertes fél javára azon költségeket melyek nem voltak szükségesek, vagy melyek a kereset értékéhez képest aránytalanok voltak.

1033. cikk – Perorvoslatok (1) A bíróság határozata ellen kizárólag fellebbezéssel lehet élni, a törvényszékhez, a kézbesítéstől [számított] 30 napos határidőn belül.

(2) Alapos indokkal, a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást25, de kizárólag a vitatott érték 10%-ában meghatározott óvadék letétbe helyezését követően.

24 Rendes peres eljárásban az elsőfokú bíróság határozatai csak kivételesen végrehajthatóak. 25 Implicit: a fellebbezés eldöntésének idejére.

(3) A fellebbviteli bíróság határozata jogerős, ezt a feleknek kézbesíteni kell.

Kis értékű keresetekre vonatkozó eljárás folyamata elsőfolyamodású bíróság előtt

Felperes választása

Rendes per

Kereseti űrlap és okirati

bizonyítékok beterjesztése

Kiegészítés/kijavítás/más bizonyítékok

Kis értékű per Érvénytelenítés

Iratközlés alperesnek

Ellenkérelem/viszont–kereset/nem válaszol

Visszkereset tárgyalható?

További bizonyítás

felvétele, felek meghallgatása

Elsőfokú érdemi határozat

Tárgyalás a felvett bizonyítás és a felek nyilatkozatai

alapján

Rendes per

Mulasztás

Kis értékű per

Van visszkereset

Nincs visszkereset