diplomás pályakövetési adatok 2013 - felvi.hu · 47. ábra. a diploma utáni első állás...

Diplomás pályakövetési aDatok 2013intézményi aDatfelvételek

Európai SzociálisAlap

Dip

lom

ás p

álya

köv

etés

i aD

ato

k 2

013

– in

tézm

ényi

aD

atfe

lvét

elek

Diplomás pályakövetési adatok 2013Intézményi adatfelvételekKészítette: Veroszta Zsuzsanna

Educatio Nonprofit Kft., Felsőoktatási Osztály

Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési

keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során.

Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Felelős kiadó:Kiss József

Szerző:Veroszta Zsuzsanna

Szöveggondozás:Skaliczki Orsolya

Tördelés:Szabó Attila

ISSN 2064-096X

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

Minden jog fenntartva© Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2014. szeptember

3TarTalOm

Tartalom

I. a kutatásról ............................................................................................................ 111.1. az adatok forrása ............................................................................................. 111.2. Főbb megállapítások ....................................................................................... 12

II. Tanulmányi életút ................................................................................................... 132.1. az elvégzett felsőfokú tanulmányok .............................................................. 132.2. a felsőfokú továbbtanulás .............................................................................. 15

III. Külföldi tapasztalatok ........................................................................................... 243.1. a nyelvismeret ................................................................................................. 243.2. Külföldi tanulmányok ...................................................................................... 283.3. Külföldi munkavállalás ................................................................................... 30

IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között .............................................. 354.1. abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása ...................... 354.2. munkatapasztalat a diplomázás előtt ............................................................ 454.3. az első munkahely .......................................................................................... 50

V. a frissdiplomás munkahely.................................................................................... 595.1. a munkáltató tulajdonviszonyai ...................................................................... 59

VI. a frissdiplomás munka ......................................................................................... 656.1. munkanélküliség ............................................................................................. 656.2. a foglalkoztatás formái ................................................................................... 686.3. Külföldi munkavégzés ..................................................................................... 786.4. Illeszkedés ....................................................................................................... 796.5. mellékállás ...................................................................................................... 84

VII. a frissdiplomások jövedelme .............................................................................. 86

VIII. Elégedettség ....................................................................................................... 98

4 TarTalOm

Ábrák és táblázatok jegyzéke

1. táblázat. a válaszadók intézményi megoszlása .................................................... 11

1. ábra. a végzettség képzési formája ........................................................................ 14

2. ábra. a felsőfokú tanulmányok munkarendje ........................................................ 14

3. ábra. a felsőfokú tanulmányi életút ........................................................................ 15

4. ábra. a felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban .................................. 16

5. ábra. a felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája ............................ 17

6. ábra. a 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele ............................. 17

7. ábra. a 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele .......... 18

8. ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill. 2010-ben végzettek körében ...... 19

9. ábra. az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill. 2010-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében............................................................................. 20

10. ábra. a továbbtanulási tervek: ma/mSc ............................................................... 21

11. ábra. a továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés ....... 22

12. ábra. a továbbtanulási tervek: doktori képzés ..................................................... 23

13. ábra. a nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ...................................... 24

14. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként ................................................................................................................ 25

15. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint ..................................................................................................................... 26

16. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint .................................................................................................... 27

17. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint .. 28

5TarTalOm

18. ábra. a külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai .......................................... 29

19. ábra. a diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken ........................................................................................... 29

20. ábra. a diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken ............................................................................................... 30

21. ábra. a diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként ... 31

22. ábra. a külföldi munka szakterületi illeszkedése ................................................ 32

23. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként ................................................................................................................ 33

24. ábra. a következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya .............................. 33

25. ábra. a következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban ...................................................................................................................... 34

26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint ............................................................................................................ 35

27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya .............................................................................................................. 36

28. ábra. a diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként .......... 37

29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként .................................................................................................................... 38

30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint ..................................................................................................................... 38

31. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint ................................................................................................................... 39

32. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként ................................................................................................................ 40

33. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ..41

34. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint ..41

6 TarTalOm

35. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint .................................................................................................... 42

36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? ........................................... 42

37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ............ 43

38. ábra. a diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint ............................. 44

39. ábra. a diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ......................................... 45

40. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban ...................................................................................................................... 46

41. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban ................. 47

41. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban ................. 48

42. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban ....... 49

43. ábra. az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? ....................... 50

44. ábra. az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint .................................................................................................. 51

45. ábra. az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint ..................................................................................................... 51

46. ábra. az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint ...................................................................................................... 52

47. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban ........................................................................................................ 52

48. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban ........................................................................................................ 53

49. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ........................................................................................................ 53

50. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban ...................................................................................................................... 54

7TarTalOm

51. ábra. az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban ............................... 55

52. ábra. az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban ...................... 56

53. ábra. az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban ...................... 56

54. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? .......................... 57

55. ábra. az első munkához jutás csatornái képzési területenként ......................... 58

56. ábra. az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása ......................... 59

57. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén .......... 59

58. ábra. magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ..... 60

59. ábra. a végzetteket foglalkoztató cég létszáma ........................................................ 60

60. ábra. a végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ...........................61

61. ábra. magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ...... 62

62. ábra. a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ........................................................................................... 63

63. ábra. az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ........................................................................................... 64

64. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban ............................................................................................ 64

65. ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban ...... 65

66. ábra. az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ........................................................................................... 65

67. ábra. a végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ........................................... 66

68. ábra. a megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban ... 67

8 TarTalOm

69. ábra. a megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban ...................................................................................................................... 67

70. ábra. a megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ...................................................................................................................... 68

71. ábra. a munkaviszony formája .............................................................................. 68

72. ábra. az alkalmazás formája képzési területenként ........................................... 69

73. ábra. az alkalmazás formája a végzés éve szerint .............................................. 69

74. ábra. a foglalkoztatás típusa ................................................................................. 70

75. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként ............ 71

76. ábra. a foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint .............................................. 71

77. ábra. Vezetőként dolgozók aránya ......................................................................... 72

78. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint ...................... 73

79. ábra. a végzettek beosztása a végzés éve szerint ............................................... 73

80. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint .................................... 74

81. ábra. alkalmazottak, beosztottak száma ............................................................. 74

82. ábra. alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ........................ 75

83. ábra. alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint ........................... 75

84. ábra. alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint .................................... 76

85. ábra. a végzettek munkaidő szerinti megoszlása ............................................... 76

86. ábra. részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként ........ 77

87. ábra. részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint ............ 77

88. ábra. részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint ..................... 78

89. ábra. a megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban .... 79

9TarTalOm

90. ábra. a végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ............... 80

91. ábra. a tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint ........................................................................................................... 81

92. ábra. a tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint ............................................................................................................... 81

93. ábra. a tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint ............................................................................................................... 82

94. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint ........................................................................................................... 83

95. ábra. a tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint ............................................................................................................... 83

96. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint ..................................................................................................................... 84

97. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ............................................................................................................... 84

98. ábra. a mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ................... 85

99. ábra. a mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ........... 85

100. ábra. a szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ........................................................................................... 86

101. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ...................................................................................................................... 88

102. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban ...................................................................................................................... 89

103. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ...................................................................................................................... 89

104. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban ........................................................................................................ 90

105. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. ....................................................................... 90

10 TarTalOm

106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. ....................................................................... 91

107. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban ................................................................ 91

108. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban ........................................................................................................ 91

109. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban ............................................................................. 92

110. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban ......................................................................................... 92

2. táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban .. 93

111. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban ................................................................... 94

112. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban ........................................................................ 94

113. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban .................................................................. 95

114. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken ....................................................................................... 96

115. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban ................................................................................... 97

116. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban ......................................................................................... 97

117. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ................................ 98

118. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként ................................................................................................................ 99

119. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint ..... 100

11DIplOmÁS pÁlyaKöVETÉSI aDaTOK 2013

I. A kutatásról

1.1. Az adatok forrása

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2013 tavaszán 32 fel-sőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek csoportjára terjedt ki. A programban résztvevő intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóri-

umot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 16,3 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 24 233 fő.

Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopu-lációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a ké-sőbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve.

1. táblázat. a válaszadók intézményi megoszlása

Intézmény neve Esetszám Megoszlás (%)

SZTE 2 688 11,1

pTE 2 202 9,1

DE 1 948 8,0

ElTE 1 948 8,0

BmE 1 350 5,6

ppKE 1 202 5,0

BCE 1 167 4,8

SZE 1 051 4,3

mE 967 4,0

SZIE 785 3,2

EKF 734 3,0

pE 734 3,0

NymE 602 2,5

DF 597 2,5

NyF 589 2,4

BGF 568 2,3

NKE 561 2,3

OE 550 2,3

SE 506 2,1

KE 490 2,0

ZSKF 485 2,0

12 DIplOmÁS pÁlyaKöVETÉSI aDaTOK 2013

Intézmény neve Esetszám Megoszlás (%)

KJF 390 1,6

GDF 343 1,4

aVKF 312 1,3

SZF 303 1,3

BKF 253 1,0

ÁVF 249 1,0

KF 247 1,0

EDUTUS 169 0,7

EJF 151 0,6

WJlF 80 0,3

aNNyE 12 0,0

Összesen 24 233 100,0

1.2. Főbb megállapítások

A kutatási zárótanulmány a magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében 2013-ban immár negyedik alkalommal lezajlott országos frissdiplomás adatfelvétel főbb eredményeit mutatja be. Az adatfelvételt egységes módszertannal és kérdőívvel végző felső-oktatási intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett vég-zettjeik teljes körét keresték meg. A válaszokból összesített kutatási adatbázis esetszáma 16,3 százalékos válaszadási ráta mellett meghaladja a 24 ezer főt.

A kutatási zárótanulmányban bemutatott táblák és megoszlások ismertetése leíró funkciót szolgál. Az eredmények áttekintése után a 2013-as évben végzett adatfelvétel főbb tanulságait az alábbi általános megállapításokban foglaljuk össze.

A diplomaszerzéshez társuló előnyök A felsőfokú végzettség munkaerő-piaci hozadéka továbbra is megmutatkozik. Ez egyfelől a diploma megóvó hatásában mérhető. A DPR által a frissdiplomások körében mért munka-nélküliségi arány (5,8%) alatta marad a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának, amely 2013. március-májusban 9,6% volt. Mindemellett a felsőfokú végzettség jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon. A DPR felmérés szerint a Magyarországon dolgozó frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168 400 forint, ami meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, nemzetgazdasági szinten mért átlagos nettó keresetet, 149 200 forintot (2013. január-május). Amellett, hogy a diplomához kapcsolódó bérelőny már a kilépést megelőző években is mérhető, a végzettség pozitív hozadéka a jövedelmek időbeni alakulásában is megmutat-kozik. Az 1-3-5 éve végzettek munkaerő-piaci mutatóinak egymás mellé állítása során már a diplomázás utáni első években megragadható a foglalkoztatási helyzet időbeni javulása. A felsőfokú végzettség eszerint emelkedő fizetéssel és javuló munkaerő-piaci pozícióval, azaz az előrejutás lehetőségével is együtt jár.


A gazdasági válság nehezítette a frissdiplomások kilépésétAz abszolutórium megszerzése utáni munkaerő-piaci átmenet évfolyamalapú vizsgálata azt mutatja, hogy a 2009-es válság előtti időszakhoz képest romlottak a frissdiplomás kilépés körülményei. A 2008-as, válság előtt kilépő frissdiplomások körében nagyobb arányban vannak olyanok, akik egy hónapon belül munkát találtak, mint a későbbi kilépő évfolyamok esetében. 2008 után az elhelyezkedéshez szükséges idő mellett az álláskeresési aktivitás is növekedett. Átlagosan több munkáltató felé irányuló kapcsolatfelvételre volt szükség az első állás betöltéséhez.

Éles különbségek a nemek közöttA pályakövetési eredmények elemzése során nemi bontásban lényegében minden hierarchiát tükröző mutató a férfiaknak kedvez. A férfiak előnyösebb munkaerő-piaci helyzetét nem csak összességében érzékelhetjük az elhelyezkedésben, a betöltött pozícióban, a foglalkoztatás kö-rülményeiben és az átlagjövedelem lényegesen magasabb szintjében, hanem képzési területi bontás után is minden szakmacsoportban jelentős eltéréseket találunk.

II. Tanulmányi életút

A felsőoktatás és munkaerőpiac közti átmenet vizsgálata során elsőként a frissen végzettek felsőoktatási kapcsolódását mutatjuk be. Ennek során egyfelől áttekintjük az elvégzett fel-sőfokú tanulmányok főbb jellemzőit, majd kitérünk a további tanulmányok folytatására és a képzési tervekre vonatkozó adatokra.

2.1. Az elvégzett felsőfokú tanulmányok

Az adatbázisban szereplő végzettek között többségében (41%) BA/BSc diplomát szerzetteket találunk. A mesterszintű diplomások aránya 16 százalék. Tekintettel arra, hogy a megfigyelés az öt éve (2008-ban) végzettekre is kiterjedt, a mintában még nagy arányban szerepelnek a kétciklusú képzési formák bevezetése előtt a duális képzési rendszerű felsőoktatásba belé-pők is. Ők – hagyományos főiskolai és egyetemi képzések végzettjeiként – összesen 37 szá-zalékát adják a vizsgált frissdiplomás csoportnak.


1. ábra. a végzettség képzési formája (százalék, N = 23 973)

Ba/BSc

ma/mSc

Egységes és osztatlan képzés

Egyetemi – hagyományos képzés

Főiskolai – hagyományos képzés9 807 41%

4 465 18%

3 76216%

1 442 6%

4 498 19%

Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkaren-dű képzésben végzettek 27 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések frissdiplomásainak aránya lényegesen csekélyebb, 5, illetve 3 százalékos.

2. ábra. a felsőfokú tanulmányok munkarendje (esetszám, százalék, N = 24 123)

Nappali

Esti

levelező

Távoktatás

15 73165%1 110

5%

6 63827%

6443%


2.2. A felsőfokú továbbtanulás

A felsőfokú tanulmányok meghosszabbodását mutatják azok az adatok, amelyek szerint a végzettek egynegyede már a kutatásba bekerülésekor, illetve a képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett a frissdiplomások körében összességében 16,3 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A vég-zettek 14,4 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettsége óta szerzett újabb diplomát.

3. ábra. a felsőfokú tanulmányi életút (az egyes képzéseken részt vettek aránya, százalék, N = 23 779; 23 701; 23 640)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

a képzés megkezdése óta (további) felső-fokú végzettséget szerzettek aránya

a megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya

25,0%

14,4%

16,3%

A felsőfokú tanulmányi életutat a szakterületi jellemzők erősen befolyásolják. A megkere-séskor felsőfokú képzésben tanulók aránya a természet-, bölcsészet- és sporttudományi, va-lamint a művészetközvetítési képzési területek végzettjei között a legmagasabb, egyötödöt meghaladó. A minta lényegében hasonló a vizsgált képzés megkezdése óta további felső-fokú végzettséget szerzettek arányának esetében is. Nyilvánvaló, hogy utóbbi arányt a 3–5 éve végzettek, előbbit az 1–3 éve diplomázottak emelik, ám a tendencia hasonlóan alakul. Mást találunk a felsőfokú életút harmadik vizsgált eleme, a belépéskor meglévő felsőfokú végzettség esetében. Pedagógusképzési és közigazgatási szakterületeken a legnagyobb azok aránya, akiknek a pályakövetési kutatás során nem az első diplomájukat vizsgáljuk, hiszen már a képzés megkezdésekor rendelkeztek felsőfokú végzettséggel.


4. ábra. a felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban (százalék, N = 22 941; 22 864; 22 798)

0 40% 60%20% 80% 100%

agrártudományi

Bölcsészettudományi

Gazdaságtudományi

művészeti

pedagógusképzés

Informatika

művészetközvetítői

Sporttudományi

Jogi

Közigazgatási, rendészeti és katonai

Társadalomtudományi

műszaki

Orvos- és egészségtudományi

Természettudományi

Összesen

21,6%24,7%

13,1%

12,6%

13,8%

19,3%

19,0%12,6%

17,5%

13,7%

12,6%

23,7%

26,9%

24,3%

23,6%

9,8%

21,7%

20,3%

15,1%47,9%

32,5%

24,4%13,2%

20,4%

9,5%

14,3%

15,0%

9,9%12,8%

17,4%

17,7%

14,0%19,3%

20,8%

12,4%

11,6%

7,3%

19,1%

10,7%

15,4%

25,0%

36,0%

22,6%

32,5%

16,5%

a képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a képzés megkezdése óta (további) felsőfokú végzettséget szerzettek aránya

a megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya


A vizsgált kilépő évfolyamok összességét tekintve a felsőoktatásban a megkereséskor részt vevők legnagyobb arányban mesterképzéseken tanulnak. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya 18 százalékos. Érdemes azonban a képzésben maradást évfolyamon-kénti bontásban részletesebben is értelmeznünk.

5. ábra. a felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája (százalék, N=3 819)

Ba/BSc

ma/mSc



Főiskolai – hagyományos képzés

Doktori képzés

Felsőfokú szakképzés

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

9,5%

49,3%

7,4%

4,3%

2,7%0,9%

0,4%

18,0%

7,5%

Nyilvánvaló, hogy a tanulmányok folytatólagossága legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában érhető tetten. Ebben az alcsoportban – a 2012-ben végzettek körében – összesen 21,8 százaléknyian maradtak bent a felsőoktatás valamely képzésében. A felsőfokú képzést folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek köré-ben a legnagyobb, közülük 28,6 százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban maradnak. Az egységes és osztatlan képzési szinten végzettek 17,5 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést követő egy évben. A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az arány tíz százalék alatti.

6. ábra. a 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele (Felsőoktatásban részt vevők a 2012-ben megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 8 450)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc

Hagyományos egyetemi képzés

ma/mSc

Hagyományos főiskolai képzés

Egységes és osztatlan

Összesen

28,65%

12,00%

12,10%

9,70%

17,50%

21,80%


Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is a felsőoktatásban tanulók által folyta-tott képzéseket a 2012-ben megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy kétezer főt érint ez), a BA/BSc és hagyományos főiskolai diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját tapasztalhatjuk. A többi három képzési forma – MA/MSc, egységes és osztatlan, hagyományos egyetemi – jellemző felsőfokú tanulmányi továbblépése a doktori képzés. Mindemellett az egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások ese-tében igen jelentős arányú a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés továbbtanulási útja is.

7. ábra. a 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele (a megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében, a megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N=1 841)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc ma/mSc Egységes és osztatlan képzés Doktori képzés – phD, Dla Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

Ba/BSc



ma/mSc


összesen

3,2% 45,2% 8,6% 29,0% 5,4%

69,7% 3,0% 3,0%9,1% 3,0%

5,2% 18,1% 0,7% 50,6% 7,4% 8,5% 9,6%

20,7% 13,8% 5,2% 27,6% 13,8% 8,6% 8,6%

7,1% 65,9% 1,6% 11,1% 6,2%4,4%

3,2%

7,1% 81,5%

4,3%

9,1%

1,7%0,6%5,5%

1,8%1,6%

A 2008-ban, illetve 2010-ben, azaz 3–5 éve végzettek esetében telt el elegendő idő a diplo-maszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére. Így ezt a mutatót külön is érde-mes az előbbi két alcsoport esetében vizsgálni. A kiindulásként vizsgált végzettség alapján a 2008-ban, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban az egységes és osztatlan, vala-mint a hagyományos egyetemi képzéseken végzettek szereznek újabb diplomát, de az arányok meglehetősen kiegyenlítettek. Nagyobb az eltérés a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2010-es kilépő évfolyam esetében. Itt jól látszik, hogy rövidebb idő alatt a BA/BSc diplomákat részesítik a legnagyobb mértékben előnyben az újabb diploma megszerzésekor. A 2008-ban végzettek adataiból kiindulva feltételezhetjük, hogy a többi képzési szint végzettjeinek egy része a vizsgált időszakban hosszabb idejű felsőoktatási képzésben vesz részt.


8. ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill. 2010-ben végzettek körében (Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 6 519; 8 481)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc

2008

Ba/BSc

2010

ma/mSc

ma/mSc







Összesen

Összesen

18,96%

23,40%

18,18%

16,30%

22,22%

8,10%

21,17%

16,50%

17,31%

14,50%

19,00%

19,00%


A mesterképzésben és az egyéb diplomához kötött képzéseken szerzett végzettségeket vizsgálva azok körében, akik a 3–5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, egyfe-lől egyértelműen megmutatkozik a mesterképzések súlyának növekedése. Másfelől szintén jól látszik az egységes és osztatlan képzési szinthez kapcsolódó kiegészítő képzések dominanciája.

9. ábra. az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill. 2010-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében (százalék, N = 1 233; 1 604)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc

2008

Ba/BSc

2010

ma/mSc

ma/mSc







Összesen

Összesen

44,3% 10,7%

22,9%

39,6%

25,8%

9,5%

20,1%

73,8% 6,5%

29,0%

51,4%

20,1%

12,9%

13,4%

22,9%

40,9%

15,4%

10,8%

13,9%

16,8%

41,4%

41,0%

29,9%

54,1%

ma/mSc Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések

A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint külön-külön vizsgáljuk, amelynek során a diplomaszerzés éve mellett annak kép-zési szintje szerint is bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2012-ben végzett BSc diplomások 41 százalékánál tudtunk azonosítani. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is aktívak, majd’ egyharmaduk tervezi, hogy MSc képzésen folytatja tanulmányait. A további MA/MSc tanulmányok iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken, a tervek belső megoszlása azonban állandó: a legkisebb arányban az egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben mesterképzést.


10. ábra. a továbbtanulási tervek: ma/mSc (a mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 928)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc

2008

Ba/BSc

Ba/BSc

2010

2012

ma/mSc

ma/mSc

ma/mSc










Összesen

Összesen

Összesen

26,1%

28,0%

41,0%

9,3%

11,9%

10,6%

6,4%

7,4%

7,0%

10,6%

13,3%

14,2%

22,5%

27,9%

30,5%

17,8%

21,3%

28,8%


A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes és osztatlan képzésekhez társul.

11. ábra. a továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (a szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 934)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc

2008

Ba/BSc

Ba/BSc

2010

2012

ma/mSc

ma/mSc

ma/mSc










Összesen

Összesen

Összesen

14,9%

13,5%

14,4%

12,5%

14,7%

15,6%

35,3%

43,6%

50,0%

12,4%

16,2%

18,4%

14,5%

15,7%

17,1%

14,9%

16,1%

17,1%


A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési csoportok – egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók – válaszait te-kintjük át. Az eredmények itt is a képzési tervek – nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti – időbeni csökkenését mutatják. Az egyes években rendre a hagyományos egyetemi diplomát szerzettek érdeklődése a legcsekélyebb a doktori tanulmányok iránt.

12. ábra. a továbbtanulási tervek: doktori képzés (a doktori képzést tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 934)

0% 40%20% 60% 80% 100%

ma/mSc

2008

ma/mSc

ma/mSc

2010

2012







16,9%

21,2%

24,9%

15,3%

22,3%

28,1%

12,3%

17,4%

21,7%


III. Külföldi tapasztalatok

3.1. A nyelvismeret

A végzettek nyelvtudását olyan hat értékű skálával mértük, amelyen a nyelvismeret szint-je mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden szintjét és az anyanyelv öt kategóriáját összevontan nyelv-tudásként kezeljük. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (89,8 %), ezt követi a német nyelvet beszélők 65,7 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 15 százalék körüli, avagy az alatti.

13. ábra. a nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében (az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya, százalék, N = 24 271)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

angol

Olasz

Német

Spanyol

Francia

Orosz

89,8%

11,7%

65,7%

9,7%

14,5%

15,3%

A nyelvtudást képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve – vizsgálva általánosan magas szintű nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvek-re bontva a francia nyelv ismerete a bölcsészettudományi és jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a sporttudományi, műszaki és agrárdiplomások beszélik.


14. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként (százalék, N = 23 333)

0 40% 60%20% 80% 100%

agrártudományi


Gazdaságtudományi

művészeti

pedagógusképzés

Informatika


Sporttudományi

Jogi



műszaki



Összesen

18,9%92,8%

68,2%

15,9%

14,5%

94,0%

89,2%68,5%

94,0%

72,2%

54,7%

84,6%

89,0%

85,6%

89,2%

92,2%

95,0%

12,5%

15,1%79,1%

16,0%

14,9%43,4%

68,8%

9,4%

65,5%

10,6%

63,2%8,1%

10,5%

12,7%

58,0%16,5%

61,8%

64,1%

67,2%

71,1%

71,1%

87,5%

59,4%

89,7%

80,8%

6,6%

91,0%

13,7%

angol Német Francia


A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben számottevően nem változott.

15. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint (százalék, N = 24 218)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

angol

2008

angol

angol

2010

2012

Német

Német

Német

Francia

Francia

Francia

88,0%

90,3%

90,7%

65,7%

67,0%

64,7%

14,1%

14,4%

14,9%


Munkarend szerinti bontásban szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek maga-sabb szintű nyelvismerete, mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében.

16. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint (százalék, N = 24 122)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

angol

Nappali

angol

angol

angol

Esti

Levelező

Távoktatás

Német

Német

Német

Német

Francia

Francia

Francia

Francia

94,6%

78,7%

81,5%

92,2%

71,6%

48,8%

56,6%

55,5%

16,8%

11,5%

10,4%

9,3%


A nyelvtudás nemek szerinti eltérésének vizsgálata során – nyilván szakmaspecifikus kü-lönbségekből adódóan – a férfiak körében az angol és német, míg a nők között a francia nyelv ismeretét mértük nagyobb arányúnak.

17. ábra. az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint (százalék, N = 23 040)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Angol

Összesen

angol

angol

Férfi

Nő

Német

Német

Német

Francia

Francia

Francia

91,8%

94,4%

90,3%

67,0%

69,1%

65,6%

14,0%

11,4%

15,6%

3.2. Külföldi tanulmányok

A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló felsőoktatásban eltöltött évei alatt kb. minden tizedik (9,8%) kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. Kül-földi tanulmányaik anyagi forrásainak előteremtéséhez az esetek döntő többségében Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében a saját avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban.


18. ábra. a külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai (az egyes források említési gyakorisága, külföldi tanulmányokat végzettek körében, százalék, N = 2 304)

0% 40%20% 60% 80% 100%

párhuzamos külföldi munkavállalás

Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat

a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

Saját/családi finanszírozás

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

Tempus/Erasmus ösztöndíj

8,6%

15,6%

9,7%

29,9%

13,6%

66,1%

A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészettudományi és jogi képzési területek jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt az agrár-, pedagógus- és informatikai képzések egykori hallgatói.

19. ábra. a diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (százalék, N = 22 661)

0% 40%20% 60% 80% 100%

agrártudományi

művészeti

Informatika





Jogi

pedagógusképzés


Gazdaságtudományi


műszaki

Sporttudományi

Összesen

6,8%

8,2%

6,0%

10,4%

10,1%

14,1%

8,4%

13,3%

4,3%

10,1%

11,0%

11,6%

8,4%

8,8%

9,8%


A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik. Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken – bachelor, illetve master-szinten – végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk a mobilitásból eredő tapasztalat megszerzésére.

20. ábra. a diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken (százalék, N = 23 296)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc


ma/mSc



Összesen

6,5%

17,9%

12,1%

4,7%

17,7%

9,9%

3.3. Külföldi munkavállalás

A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,2 szá-zaléka dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. A külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa egy-értelműen Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a művészeti, sporttudományi és műszaki képzési területek diplomá-sai között haladja meg az átlagot, de igen csekély a jogi és pedagógiai frissdiplomások között.


21. ábra. a diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként (százalék, N = 22 452)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Igen Jelenleg is külföldön dolgozik Nem

agrártudományi

Informatika

művészeti



Gazdaságtudományi

műszaki


Sporttudományi


Jogi


pedagógusképzés


Összesen

6,9%

6,5% 86,2%7,3%

6,6%

6,8%

86,4%

3,7%2,9% 93,4%

7,7% 84,8%

88,2%

93,9%

6,6%

7,0% 85,5%

6,2% 86,4%

3,1%

5,9%

3,0%5,1% 91,9%

5,4%5,8% 88,8%

6,6% 87,2%

7,5%

3,1%

4,2%

7,6%

7,4%

13,1% 6,6% 80,3%

5,9%

89,2%

6,2%

9,3% 83,9%

6,7% 7,0% 86,3%


A diploma kézhezvétele után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók egyharmada felső-fokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön a diplomázás utáni időszakban.

22. ábra. a külföldi munka szakterületi illeszkedése (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, esetszám, százalék, N = 2 646)

Igen, teljes mértékben

részben

Nem

99437%

73328%

91935%

A diplomához kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföl-dön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, társadalomtudományi vagy pedagógiai diplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős, akik felsőfokú tanulmányaikhoz nem illeszkedő munkát végeznek.


23. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, százalék, N = 2 552)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

60,0%

48,1%

92,2%

45,4%

83,7%

63,8%

53,8%

66,4%

62,5%

61,2%

89,1%

61,8%

65,4%

A vizsgált frissdiplomások alig egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit.

24. ábra. a következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya (esetszám, százalék, N = 22 925)

Igen

Nem

Nem tudom eldönteni

6 44828%

9 24040%

7 23732%


A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi kép-zési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben.

25. ábra. a következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban (százalék, N = 22 082)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

agrártudományi

művészeti

Informatika




művészetközvetítő

Jogi

pedagógusképzés


Gazdaságtudományi


műszaki

Sporttudományi

Összesen

21,6%

34,2%

32,8%

31,4%

29,0%

30,1%

30,0%

17,2%

16,1%

41,4%

29,2%

25,6%

30,9%

31,5%

28,2%


IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között

4.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása

A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak feltárása a diplomás pályakövetési vizsgá-latok kiemelt területe. Ezen belül is külön foglalkozunk az abszolutórium és a diplomaszerzés közti idő esetleges kitolódásával, ennek okaival és következményeivel. A probléma meglehe-tősen széles kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 47 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. Ezen felül az abszolutórium és diplomaszerzés között az esetek többségében egy év telik el.

26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalék, N = 7 700)

1–3 hónap

4–6 hónap

7–12 hónap

13–24 hónap

2 évnél több idő alatt

még nem szereztem meg

3044%

1 01913%

576 8%

3 626 47% 1 262

16%

914 12%


Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása az átlagnál (32,2%) nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, művészeti, művészetközvetítési területe-ken szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor műszaki, orvos- és egészségtudományi és sport-tudományi képzési területeken az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti.

27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya (százalékos megoszlás, N = 23 077)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

agrártudományi

művészeti

Informatika





Jogi

pedagógusképzés


Gazdaságtudományi


műszaki

Sporttudományi

Összesen

31,9%

39,5%

33,7%

20,2%

34,6%

36,1%

41,7%

38,9%

29,4%

23,8%

36,3%

31,6%

25,0%

21,6%

32,2%


A megkeresés időpontjáig diplomát sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázottak körében, különösen a sport- és agrártudományi területek hallgatói között magas. A jogi területen tanulmányokat folytatókat e probléma kevésbé érinti.

28. ábra. a diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként (abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 425)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

16,9%

44,9%

43,4%

51,3%

41,9%

49,8%

50,6%

39,1%

60,5%

52,8%

42,0%

65,8%

47,1%


Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai kép-zésben és a BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával.

29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként (százalékos megoszlás, N = 23 717)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc


ma/mSc



Összesen

36,0%

31,0%

19,6%

38,5%

23,9%

32,2%

A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük 34,6 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg a másik két évfolyam esetében ez az arány 30 százalék körül maradt.

30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint (százalékos megoszlás, N = 23 872)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2010.

2012.

2008.

Összesen

34,6%

30,6%

31,2%

32,2%

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (55,3%). A nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány átlag alatti, 27,9 százalék.


31. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint (százalékos megoszlás, N=23 886)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

levelező

Nappali

Távoktatás

Esti

Összesen

38,6%

27,9%

55,3%

42,4%

32,2%

A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség – a válaszolók 75 százaléka – a nyelvvizsga hiányát jelölte meg. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget, illetve a személyes, családi okokat említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként az agrár-, pedagógus-, közigazgatási és művészetközvetítési képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzé-seken tanulók esetében inkább más okok állnak az abszolutórium és a végzettség megszerzése közti időszak kitolódása mögött.


32. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként (az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 381)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

agrártudományi

művészeti

Informatika





Jogi

pedagógusképzés


Gazdaságtudományi


műszaki

Sporttudományi

Összesen

88,5%

81,4%

48,3%

72,3%

79,7%

63,6%

92,8%

30,4%

88,9%

67,9%

82,2%

90,9%

80,0%

79,2%

74,9%

Képzési szintenként is eltérő a nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága. A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló, diplomájukat a későbbiekben meg-szerzők között ez az ok dominál, ám viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében.


33. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 589)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc


ma/mSc



Összesen

82,7%

65,7%

67,6%

79,8%

21,1%

74,9%

A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsősorban nem a nyelvvizsga hiánya okozza a 2012-ben végzetteknél a tanulmányok késedelmes lezárását, mint azt a korábban végzett évfolyamok esetében látjuk.

34. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 642)

0% 40%20% 60% 80% 100%

2010.

2012.

2008.

Összesen

77,7%

70,5%

76,7%

75,0%


Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tago-zatos hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya.

35. ábra. a diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 646)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

levelező

Nappali

Távoktatás

Esti

Összesen

79,7%

72,0%

67,1%

83,7%

75,0%

A késedelmesen diplomázók 41 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Ugyanennyien vállaltak munkát diploma nélkül is.

36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 413)

Igen

Nem

már akkor is dolgoztam

3 00141%

1 34418%

3 06841%


A diploma hiánya a munkaerőpiacon való érvényesülésben a válaszadók 22 százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy a munkavállalást a diploma kézhezvételének elhúzódása érdemben nem befolyásolta.

37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 179)

Egyáltalán nem okozott problémát

Kismértékben problémának éreztem

Nagy problémát jelentett

2 38733%

3 19445%

1 59822%


A diploma megléte, mint foglalkoztatási követelmény, szakterületenként eltérő súllyal esik latba. Azok aránya, akik a diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során, az átlagnál magasabb az informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a közigazgatási, pedagógiai, természettudományi területeken végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív elvárásai.

38. ábra. a diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 6 917)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

agrártudományi

művészeti

Informatika





Jogi

pedagógusképzés


Gazdaságtudományi


műszaki

Sporttudományi

Összesen

34,5%

25,0%

39,9%

32,3%

32,3%

37,6%

37,1%

28,9%

22,4%

24,0%

38,1%

23,0%

27,9%

31,3%

33,5%


4.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt

Megközelítésünkben a diplomásoknak a munkaerőpiacra való kilépése nem egy meghatáro-zott időponthoz – abszolutórium- vagy diplomaszerzés – kötődik, az átmenet folyamatként írható le. E célból vizsgáljuk a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok ideje alatt is. A képzés és munka – mindkettőt egy időben végzett – összefonódása jól mutat-ja, hogy a frissdiplomások 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcso-lódó munkát, s közel ugyanennyien folytattak valamilyen nem szakmai munkatevékenységet. Szakmai gyakorlatról a válaszadók 73,5 százaléka jelzett vissza.

39. ábra. a diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés (az egyes munkaerő-piaci tapasztalat-szerzési formák gyakorisága a végzettek körében, százalék, N = 23 471; 23 388; 23 220; 23 421)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés

Tanulmányok alatti NEm szakterületi munkavégzés

Szakmai gyakorlaton vett részt

az abszolutórium megszerzésekor főál-lásban dolgozott

59,1%

60,8%

73,5%

43,5%


A tanulás és munkavégzés összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizs-gálata, amely szerint a nappali tagozaton 19 százalék, míg a többi munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen jelentős eltéréssel, de a szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében.

40. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 23 381; 23 184; 23 350)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen

Nappali




Esti

Levelező

Távoktatás

munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen




Végzéskor főállásban dolgozott




52,7%

67,0%

71,4%

76,4%

60,0%

67,2%

61,2%

66,3%

19,0%

87,3%

89,8%

93,6%

Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, köz-igazgatási és sporttudományi képzési területeken, az orvos- és egészségtudományi, műszaki vagy természettudományi képzésben viszont ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő.

A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, műszaki és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetőségük felsőfokú tanulmányaik során.

Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként a tár-sadalomtudományi képzési területeken tanulók.


41. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 573; 22 380; 22 541)

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Összesen






Agrártudományi


Informatika

Gazdaságtudományi

Jogi













59,1%

57,2%

50,3%

69,2%

60,3%

61,7%

60,8%

64,0%

63,8%

58,1%

63,3%

61,1%

43,5%

31,4%

41,8%

48,1%

49,8%

40,8%


41. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (folytatás)

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Műszaki









Sporttudományi

Pedagógusképzés

















65,4%

61,7%

51,2%

68,6%

62,1%

59,2%

48,5%

65,4%

60,7%

43,5%

63,6%

52,6%

67,0%

54,4%

34,6%

59,9%

24,6%

60,9%

60,3%

46,4%

21,3%


A lineáris képzési rendszer egyes képzési szintjein tanulók közül a már végzéskor meglévő főállású munkaviszony főként a mesterképzések hallgatóit jellemzi, mint ahogy körükben a legnagyobb a felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületi munkát végzők aránya is. A végzés idejére tehető foglalkoztatottságról az egységes/osztatlan képzések hallgatói közül csak min-den ötödik számol be. A nem szakmai munka gyakorisága ugyanakkor a bachelor képzések hallgatói körében emelkedik az átlag fölé.

42. ábra. munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban (százalék, N = 23 213; 23 015; 23 183)

0% 20% 40% 60% 80% 100%




BA/BSc

MA/MSc








54,1%

73,7%

56,9%

62,5%

56,0%

51,2%

38,5%

59,1%

20,9%


4.3. Az első munkahely

Tekintettel arra, hogy a képzés és a munkaerő-piaci kilépés közti átmenet egy, a fentiekben bemutatott folyamat, a válaszadók csak egy része tekinthető olyan frissdiplomás munkaválla-lónak, aki megszerzett végzettsége után keresi első munkahelyét. Összességében a végzettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az abszolutórium letétele után munkakeresőként lépett ki a munkaerőpiacra. A frissdiplomások 40 százaléka – mint láthattuk – már a diplomaszer-zéskor is dolgozott, további 10 százalékuk pedig felsőfokú tanulmányait folytatta.

43. ábra. az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? (esetszám, százalék, N = 23 408)

Igen

Nem, mert már akkor is dolgoztam

Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem

Nem, egyéb okból

10 61845%

1 0945%

9 25340%

2 44310%

Az alábbiakban a végzés után a munkaerőpiacra álláskeresőként kilépettek elhelyezkedési jel-lemzőit tekintjük át. A munkakeresésre fordított átlagos idő (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében) 4,07 hónapra tehető. Az érintettek egyharmada a végzés után igen hamar, egy hónapon belül munkához jutott. Az első diplomás állás betöltéséhez a kilépőknek átlagosan 33 munkáltatóval kellett felvennie a kapcsolatot (pl. önéletrajz, jelentkezés elkül-dése, álláshirdetésekre benyújtott pályázatok stb. formájában). Ezekből a próbálkozásokból átlagosan 4,9 talált fogadtatásra abban az értelemben, hogy érdemben érkezett munkáltatói visszajelzés (pl. érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel stb.).

Az abszolutórium után állást keresők körében összességében egyharmados arányúnak mért – lényegében azonnali, egy hónapon belüli – elhelyezkedés az orvos- és egészségtudományi képzési területen diplomázók körében lényegesen kedvezőbb, 61,5 százalékos gyakoriságot mutat. Ugyancsak kedvezőbb a helyzete az informatikai és jogi területen végzetteknek, mert a munkát keresők közül 40 százalék feletti az egy hónapon belül állást találók aránya.


44. ábra. az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 116)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

agrártudományi

művészeti

Informatika





Jogi

pedagógusképzés


Gazdaságtudományi


műszaki

Sporttudományi

Összesen

31,6%

28,8%

43,5%

61,5%

20,1%

25,4%

10,5%

41,1%

36,2%

30,5%

27,4%

24,2%

35,7%

18,7%

32,7%

A képzési szintek szerinti bontás az álláskeresési időt tekintve az egységes és osztatlan képzé-sek végzettjeinek átlagnál kedvezőbb helyzetét mutatja. A végzettség megszerzése után állást kereső bachelor diplomások közül csak minden negyedik helyezkedik el egy hónapon belül.

45. ábra. az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 463)

0% 20% 60%40% 80% 100%

Ba/BSc

ma/mSc

Egységes, osztatlan

25,2%

32,3%

61,0%


Az adatokból úgy tűnik, hogy a kilépési körülmények a 2008 utáni évfolyamok számára ne-hezebbé váltak. Míg az öt éve végzettek állást keresői közül 40 százaléknyian szinte azonnal el tudtak helyezkedni, addig a későbbi – gazdasági válság után kilépő – évfolyamok esetében ez a mutató 30 százalék alatti.

46. ábra. az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 533)

0% 60%20% 40% 80% 100%

2008.

2010.

2012.

40,1%

29,5%

29,8%

Az elhelyezkedést tekintve a legnehezebb helyzetben a 2010-ben végzettek voltak. Ebben az évben jóval négy hónap fölé emelkedett az átlagos álláskeresési idő (4,72 hónap), míg a ko-rábbi és későbbi években ez az időtartam 4 hónap alatt maradt.

47. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 826)

0 41 2 3 5 6

2008.

2010.

2012.

3,94 hónap

4,72 hónap

3,37 hónap

Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót képzési területi bontásban vizsgálva az elhe-lyezkedés leginkább a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik nehéznek. Átlag feletti álláskeresési időtartammal kell számolniuk emellett még az agrár-, bölcsészet- és természettudományi képzési területen diplomát szerzőknek is. A leggyorsabb elhelyezkedés-hez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá.


48. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 401)

0 1 3 42 5 6

pedagógusképzés




műszaki

Informatika

Gazdaságtudományi

agrártudományi

Összesen

Jogi



3,71 hónap

2,41 hónap

4,07 hónap

4,62 hónap

3,90 hónap

3,19 hónap

4,08 hónap

4,62 hónap

4,04 hónap

3,63 hónap

4,57 hónap

5,08 hónap

A fentiekkel összhangban vannak a képzési szint szerinti álláskeresési mutatók, hiszen az egységes és osztatlan képzések végzettjei többnyire az orvosi és jogász szakokról kerülnek ki. A leghosszabb álláskeresési időtartam a hagyományos főiskolai diplomát szerzett mun-kakeresőket érinti. A mesterszintű végzettséghez kapcsolódó álláskeresési időszak hossza lé-nyegében megegyezik az egyetemi diplomával rendelkezők által jelzett átlagos időtartammal.

49. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 770)

0 21 3 4 5 6

Ba/BSc

Hagyományos egyetemi

ma/mSc

Hagyományos főiskolai


Összesen

4,33 hónap

3,88 hónap

3,76 hónap

4,85 hónap

2,35 hónap

4,06 hónap


Nemek szerinti bontásban azt találjuk, hogy az első diplomás állás keresése során a férfiak némileg kedvezőbb helyzetben vannak. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan dominálja a nemek eltérő szakterületi megoszlása.

50. ábra. a diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 669)

0 41 2 3 5 6

Férfi

Nő

Összesen

3,80 hónap

4,21 hónap

4,06 hónap

Az álláskeresési aktivitás elemzéséhez az álláskeresési célból kezdeményezett kapcsolatfelvé-telek átlagos számát vetjük össze a munkáltatók felől érkező visszajelzések, kapcsolatfelvéte-lek átlagértékével. A legaktívabb álláskeresésre a társadalomtudományi, művészeti, művészet-közvetítő, illetve bölcsészdiplomával van szükség. Műszaki, pedagógiai, informatikai, jogi és főként orvosi-egészségtudományi végzettséggel jóval kevesebbszer kell a munkáltatókhoz jelentkezni ahhoz, hogy sikerüljön a diploma utáni első állás megszerzése. Mindehhez infor-matikai és jogi területen az átlagosnál magasabb munkáltatói visszajelzési arány is társul, míg a bölcsészettudományi területet épp a megvalósult kapcsolatfelvételek csekély száma jellemzi.


51. ábra. az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 9 979; 9 997)

0 20 3010 40 50 60


Jogi

Informatika

pedagógusképzés

műszaki

agrártudományi



Gazdaságtudományi

Sporttudományi



művészeti


összesen

9,39

28,06

38,11

4,44

4,44

4,98

20,84

32,54

41,43

45,53

5,52

4,57

2,70

5,44

21,57

33,81

44,22

46,30

26,52

34,97

45,19

32,94

6,09

5,29

3,60

4,54

4,57

5,12

5,02

4,91

munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel


Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos számát képzési szint szerinti bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy főiskolai avagy BA/BSc vég-zettséggel a kapcsolatfelvétel terén több kezdeményezésre van szükség az első diplomás állás betöltéséhez. Az adatok emellett jól mutatják az egységes/osztatlan képzések végzettjeinek erősebb munkaerő-piaci becsatornázottságát is.

52. ábra. az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 10 318; 10 343)

0 10 20 30 40 50

Ba/BSc

ma/mSc


Hagyományos egyetemi

Hagyományos főiskolai

Összesen

37,47

30,40

5,12

5,03

33,49

35,25

10,71

32,83

5,03

4,91

3,24

4,90


Az álláskeresés folyamata az adatok tanúsága szerint 2008 után hosszabbá vált. A 2010-ben, majd 2012-ben kilépőknek jóval nagyobb aktivitásra volt szükségük a munkára találáshoz.

53. ábra. az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 10 389; 10 414)

0 10 20 30 40 50

2008.

2010.

2012.

27,884,71

36,65

32,72

5,24

4,66



Az abszolutórium után sikeresen állást találók körében a leggyakrabban igénybe vett csatorna az álláshirdetések formális útja volt (37%). A másik formális álláskeresési mód a munkál-tatók közvetlen megkeresése – ez úton a végzettek 17 százaléka talált munkát. A személyes kapcsolatok mozgósítása is nagy szerepet játszik a sikeres álláskeresésben. Ez jelentheti a ko-rábbi munkakapcsolaton (4%), tanári ajánláson (3%) vagy szakmai gyakorlaton (9%) alapuló munkához jutást is, de leginkább a kapcsolati tőke, személyes ismeretségek mozgósításával jellemezhető (23%). Az intézményi karrierirodák, állásbörzék első álláshoz jutásban betöltött szerepét mindössze a válaszadók 2 százaléka jelezte.

54. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, esetszám, százalék, N = 8 916)

Álláshirdetésre jelentkezett

munkáltatónál jelentkezett

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

Gyakorlati helyén alkalmazták

Tanári ajánlás révén

Korábbi munkakapcsolat révén

Egyéb személyes ismeretség révén

Egyéb módon

3 307 37%

1 52017%

2 03523%

3904%

2042%

761%

2553%

7499%

3794%


Ha az első diplomás munkához jutás csatornáit formális (önéletrajz, álláshirdetés) és informá-lis (munkakapcsolat, gyakornoki munka, tanári ajánlás, személyes ismeretség) kategóriákra bontjuk, láthatjuk az egyes képzési területek közti eltéréseket. Míg az informatikai, köz-igazgatási, gazdaság- vagy természettudományi területeken az álláshoz jutás formális útjai dominálnak, addig a társadalomtudományi, pedagógiai vagy agrár frissdiplomával nagyobb a személyes kapcsolatok szerepe.

55. ábra. az első munkához jutás csatornái képzési területenként (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, képzési területi bontásban, esetszám, százalék, N = 8 585)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Formális úton (álláshirdetés, önéletrajzküldés) Személyes ismeretség (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) Egyéb


Jogi


Sporttudományi

agrár

Informatika

művészeti

pedagógusképzés

Gazdaságtudományi

műszaki

Orvos- és egészségtudomány



Összesen

55,3% 38,0% 6,7%

56,9% 34,3% 8,8%

27,9% 10,0%

8,0%

34,7%

47,5% 5,7%

43,3% 6,3%

52,1%

39,0%

49,1% 43,0% 7,9%

55,2% 41,7% 3,1%

37,4%

38,3%

6,0%

7,8%

62,1%

35,7% 12,2%

57,7%

48,8%

50,4%

54,9% 39,4% 5,7%

53,0%

7,6%

56,6%

53,9%

47,7% 44,3% 8,0%

Az abszolutóriumszerzés után sikerrel munkát találó frissdiplomások 25 százaléka szorosan, de további 52 százaléka is alapvetően korábbi tanulmányai szakterületéhez illeszkedő állásban helyezkedett el. A diploma szakterületéhez képest más szakmai munkát vállalt a válaszadók 15 százaléka. Összesen 8 százalék azok aránya, akik speciális szakképzettséget nem igénylő állásban tudtak elhelyezkedni.


56. ábra. az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, esetszám, százalék, N = 8 886)

Csak a saját tanulmányok szakterülete

a saját és a kapcsolódó szakterületek

Egy egészen más szakterület

Bármilyen szakterület2 26525%

6798%

1 31415%

4 62752%

V. A frissdiplomás munkahely

5.1. A munkáltató tulajdonviszonyai

Az alábbiakban a megkereséskor foglalkoztatottként dolgozó frissdiplomások munkaerő-pi-aci sajátosságait a munkahely, a munkáltató jellemzői felől ragadjuk meg. A végzett munka elemzését a következő fejezetben mutatjuk be. A munkáltató tulajdonviszonyát tekintve a fog-lalkoztatott frissdiplomások 55 százaléka dolgozik a magánszféra vállalatainál. Összesen 40 százalék az állami avagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya.

57. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 290)

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

részben állami, részben magántulajdonú

Teljes mértékben magántulajdonú

7 61340%

10 65155%

1 0275%


A köz- és magánszféra vállalatainak szétválasztása mellett a magyar, illetve külföldi tulajdon-ban lévő foglalkoztatókat is elkülönítve vizsgáljuk. Eszerint a frissdiplomások kétharmada, 66 százaléka dolgozik hazai tulajdonú vállalatoknál, 27 százalékuk helyezkedett el teljes mér-tékben külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatónál, és összességében 7 százalékukat fogadják a vegyes tulajdoni megoszlású (magyar és külföldi) cégek.

58. ábra. magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 305)

Teljes mértékben magyar tulajdonú

részben magyar tulajdonú

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

12 69466%

5 18427%

1 4287%

A munkáltató összesített foglalkoztatott-létszámát tekintve az 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégeknél a válaszadók 27 százaléka kapott állást. A kis- és középes méretű (50 főig) vállalati szféra részesedése a foglalkoztatásból egyharmad körüli.

59. ábra. a végzetteket foglalkoztató cég létszáma (a foglalkoztatottak körében, a teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma, esetszám, százalék, N = 19 283)

önfoglalkoztató

2–9 fő

10–49 fő

50–249 fő

250–999 fő

1000 fő vagy afölött4 05821%

2 15511%

4 41423%

3962%

5 26127%

2 99816%


A munkáltató ágazatának besorolásakor a már munkába állt frissdiplomások legnagyobb arányban (17%) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányú az egészségügy és szo-ciális ellátás, a közigazgatás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció ágazatokban működő foglalkoztatók aránya.

60. ábra. a végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 195)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Építőipar

művészet, szórakoztatás, szabadidő

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Feldolgozóipar

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Szállítás, raktározás

pénzügyi, biztosítási tevékenység

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Információ, kommunikáció

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Oktatás

3,2%

2,4%

4,7%

8,6%

3,2%

2,5%

6,5%

9,3%

2,2%

4,4%

2,7%

8,6%

9,6%

17,0%


Képzési területi bontásban a magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informa-tikai, műszaki, gazdasági szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosi-egészségtudományi és közigazgatási szakmák alapvetően a közszférára jellemzőek.

61. ábra. magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 586)

0% 20% 40% 80%60% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

36,4%

51,7%

23,6%

47,4%

74,3%

71,2%

22,4%

44,1%

61,2%

26,3%

79,0%

49,8%

55,7%

A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. Ezek a vállalatok főként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi frissdiplomásokat keresnek. Jogi vagy pedagógiai diplomával lényegesen kisebb az esély az elhelyezkedésre külföldi tulajdonú munkáltatónál.


62. ábra. a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 601)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

9,3%

23,6%

12,5%

21,0%

39,9%

38,4%

7,3%

23,2%

19,6%

13,3%

40,7%

13,4%

26,9%

Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégek ugyanakkor a magánszférához kapcsoló-dó műszaki, informatikai, gazdaságtudományi területen végzettek mellett a közszféra nagy szervezeteinél elhelyezkedő egészségügyi, közigazgatási diplomásokat is nagy arányban foglalkoztatják.


63. ábra. az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 587)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

28,9%

20,9%

31,7%

20,6%

36,9%

35,1%

7,2%

25,8%

16,7%

34,3%

34,8%

11,3%

27,4%

Az alábbi ábrákon a frissdiplomások elhelyezkedését nemek szerinti bontásban mutatjuk be. Az eredmények értelmezése során természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy a nemi megoszlások képzési szakterületenként jelentős eltéréseket mutatnak, és ez tükröződik is az adatokban. Ezen értelmezési megszorítás mellett is érdemesnek tartjuk a felsőoktatási kibo-csátás, elhelyezkedés nemhez kötődő eltéréseinek áttekintését. Az adatok azt mutatják, hogy a közszféra lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő frissdiplomások aránya 45,9 százalékos.

64. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 000)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdon részben állami, részben magántulajdon Teljes mértékben magántulajdon

Férfi

Nő

Összesen

5,6% 48,5%

29,7% 4,9% 65,4%

39,5% 5,3% 55,2%

45,9%


Míg külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál a frissdiplomás férfiak egyharmada helyezkedik el, addig a nők körében lényegesen alacsonyabb, mindössze 22,7 százalékos ez az arány.

65. ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 014)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Férfi

Nő

Összesen

33,4%

22,7%

26,9%

A legnagyobb állami és magánfoglalkoztatók – 1000 fő munkavállalói létszám felett – úgy-szintén a férfiak nagyobb arányát mutatják. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy

vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kom-munikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb.

66. ábra. az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 006)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Férfi

Nő

Összesen

32,7%

23,8%

27,3%

VI. A frissdiplomás munka

6.1. Munkanélküliség

A frissdiplomások körében a megkereséskor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2013. március-májusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2013. június 28., sorszám: 97.). Eszerint a vizs-gált időszakban a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,6 százalékos volt. A 2013 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 5,8 százalékban számoltak be munkanél-küliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez, a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta, egyértelműen jelzi a diploma munkaerő-piaci megóvó hatását.


A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy a döntő több-ség (kb. 78%) a megkereséskor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya alig 2 százalékos. A frissdiplomások 7 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk.

67. ábra. a végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza (esetszám, százalék, N = 23 042)

alkalmazott

önfoglalkoztató, önálló vállalkozó

Vállalkozó

munkanélküli

Nappali tagozaton tanuló diák

GyES-en, GyED-en (GyET-en) van

1 0595%

17 79778%

1 4016%

1 5957%

4442%

5062%

A válaszadáskor összességében hat százalék körülinek mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb a jogi, orvos- és egészségtudományi és informatikai területeken diplomázók között. Az átlagnál magasabb munkanélküliségről számoltak be a bölcsészet-, agrár-, természet-, társadalom- és sporttudományi frissdiplomások.


68. ábra. a megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 192)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

3,3%

8,0%

3,1%

9,2%

5,1%

5,1%

4,4%

7,6%

7,4%

5,7%

3,6%

8,2%

6,0%

A diploma képzési szintje szerinti bontásban a legmagasabb munkanélküliségi arányt a vég-zést követő években a bachelor szinten végzettek körében tapasztalhatjuk. E tekintetben a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik az egységes és osztatlan képzési formában szereztek diplomát.

69. ábra. a megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 835)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Ba/BSc


ma/mSc



Összesen

8,5%

3,7%

5,5%

4,9%

2,4%

6,1%


A diplomás pályakövetési vizsgálat során a frissdiplomásokat egy-három-öt évvel a végzettsé-gük megszerzése után keressük meg. Pozitív tendenciának tűnik, hogy a végzéstől számított idő előrehaladtával egyre csökken a munkanélküliségről beszámolók aránya. Erre a legna-gyobb esély – méréseink szerint – a végzést követő évben van.

70. ábra. a megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 23 042)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2008.

2010.

2012.

3,1%

5,5%

9,1%

6.2. A foglalkoztatás formái

A foglalkoztatott frissdiplomások többnyire – az esetek 83 százalékában – állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. A határozott idejű szerződések aránya 15 százalék, az alkalmi munkavégzés súlya elenyésző.

71. ábra. a munkaviszony formája (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 463)

Állandó jellegű és határozatlan idejű

Határozott idejű

alkalmi vagy megbízás jellegű

4622%

16 07683%

2 92515%

Az alkalmazási forma képzési területi vizsgálata során a határozott idejű munkaszerződések arányának alakulását érdemes áttekinteni. Ebben az állandó jellegű, határozatlan idejű mun-kaszerződésnél kisebb foglalkoztatási biztonságot jelentő alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi, valamint az orvos- és egészségtudo-mányi képzési területek frissdiplomásai. Az alkalmi jellegű munkavégzés a bölcsészet- és


társadalomtudomány területén diplomát szerzettek körében gyakoribb az átlagnál, bár súlya e területeken sem számottevő.

72. ábra. az alkalmazás formája képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 758)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű alkalami vagy megbízás jellegű


Jogi



agrártudományi

Informatika


Sporttudományi

Gazdaságtudományi

műszaki

pedagógusképzés


összesen

77,0% 17,9% 5,1%

88,2% 10,0%1,8%

7,0%1,8%

1,6%

25,7%

15,7% 3,9%

31,3% 2,2%

88,2%

12,8%

79,8% 18,3%1,8%

76,1% 20,8% 3,1%

14,9% 2,4%

91,1%

10,0%1,8%

72,8%

80,4%

66,4%

87,1% 12,0%0,9%

85,6%

1,5%

82,7%

80,3% 17,8% 1,9%

A munkaerőpiacon diplomásként eltöltött évek a foglalkoztatás biztonságának erősödésével járnak. Erre utal az alkalmazási formák végzés éve szerinti megoszlása, amely szerint a ha-tározatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozók aránya a kilépés utáni évektől kezdve folyamatosan nő.

73. ábra. az alkalmazás formája a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 464)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű alkalami vagy megbízás jellegű

2010.

2008.

2012.

Összesen

10,1%1,7%

19,6% 3,1%

82,7% 15,0% 2,2%

82,6% 15,0% 2,4%

88,2%

77,3%


A végzettek foglalkoztatási jellemzői – összhangban a foglalkoztató magán, illetve magán és közszféra szerinti besorolásával – a magánszféra enyhe túlsúlyát mutatják. A végzettek 34 százalékát találjuk köztisztviselői, közalkalmazotti avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik.

74. ábra. a foglalkoztatás típusa (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 442)

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő

Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

más helyen dolgozik

6 52434%

1 3397%

11 57959%

A közszférában foglalkoztatottak átlagosan egyharmados arányát jóval meghaladja a közal-kalmazottként, kormánytisztviselőként alkalmazottak jogi, közigazgatási, pedagógiai avagy orvosi-egészségügyi képzési területeken mért végzettek aránya.


75. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 734)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

55,3%

37,8%

63,6%

40,2%

11,3%

17,4%

71,9%

37,9%

24,0%

66,0%

13,1%

37,3%

33,2%

A közszférában való elhelyezkedést a diploma megszerzésének éve alapján vizsgálva úgy tűnik, hogy az öt éve – 2008-ban – végzettek között némileg nagyobb arányú a közalkalma-zotti, kormánytisztviselői foglalkoztatás, mint a felsőoktatásból frissebben kikerülők körében.

76. ábra. a foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 443)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Nem állami/önkormányzati alkalmazott

2010.

2008.

2012.

Összesen

7,2% 57,5%

6,9% 60,2%

32,7% 6,7% 60,6%

33,6% 6,9% 59,6%

35,3%

32,9%


Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások 19 százaléka tölt be munkahelyén vezető po-zíciót. A foglalkoztatási hierarchia másik pólusán az a 16 százalék áll, akik beosztottként nem diplomás pozícióban dolgoznak. A döntő többséget (65 százalék) azonban beosztott diplomásként alkalmazzák a végzettséget követő években.

77. ábra. Vezetőként dolgozók aránya (az alkalmazottként dolgozók körében, esetszám, százalék, N = 16 859)

Felső vezető

Középvezető

alsó vezető

Beosztott diplomás

Beosztott nem diplomás foglalkozás

4262%

1 69710%

1 1607%

2 68616%

10 89165%

A diplomaszerzés utáni néhány évben felkínált vezető pozíció aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. Természettudományi, pedagógiai vagy egészségügyi diplomával az átlagnál kisebb az esélye annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozzon a végzést követő néhány éven belül.


78. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 267)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

17,9%

16,9%

11,2%

20,0%

23,7%

23,2%

12,6%

11,9%

28,7%

28,7%

14,8%

16,9%

19,7%

A vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahe-lyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el.

79. ábra. a végzettek beosztása a végzés éve szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 859)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Felső vezető Középvezető alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

2010.

2008.

2012.

Összesen

12,7%8,5% 62,0%

65,8%

65,5%

64,6%

13,2%

16,0%

18,3%

15,9%

8,2%6,2%

2,3%9,7%

6,2%

2,5%10,1%

6,9%

3,6%

1,8%


A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jóval nagyobb arányát találjuk.

80. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 671)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Felső vezető Középvezető alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

Férfi

Nő

Összesen

8,3%5,4% 66,1% 18,1%

3,1%12,9%

9,1% 62,4% 12,5%

2,5%10,1%

6,9% 64,7% 15,9%

2,1%

A beosztottak/alkalmazottak számának alakulása a vezető pozíció megoszlásához hasonló képet mutat. A válaszadók 81 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott mun-káját mindössze a végzettek 7 százaléka irányítja.

81. ábra. alkalmazottak, beosztottak száma (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 388)

Nincs alkalmazottja/beosztottja

1–9 alkalmazott/beosztott

10 vagy több alkalmazott/beosztott

15 63881%

1 3177%

2 43312%

A legnagyobb esély arra, hogy egy frissdiplomásnak beosztottjai legyenek, közigazgatási, műszaki és agrárvégzettséggel adódik. Pedagógiai, természettudományi végzettséggel ez igen ritka.


82. ábra. alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 682)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Nincs alkalmazottja/beosztottja 1–9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott


Jogi



agrártudományi

Informatika


Sporttudományi

Gazdaságtudományi

műszaki

pedagógusképzés


Összesen

84,0% 11,0% 5,1%

78,0% 15,7% 6,3%

12,7% 3,1%

11,3%

8,8%

10,3%

9,7% 7,4%

8,4%4,6%

75,6%

12,8%

88,5% 5,1% 6,4%

80,0% 12,5% 7,5%

12,7% 6,8%

84,3%

15,6%

84,0%

82,9%

87,0%

80,0% 12,6% 7,4%

75,9%

5,6%

80,5%

71,0% 16,7% 12,2%

A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mu-tatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját.

83. ábra. alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 387)

0% 20% 40% 60% 80% 100%


2010.

2008.

2012.

Összesen

16,1% 8,2%

10,2% 5,9%

81,7% 11,8% 6,5%

80,7% 12,5% 6,8%

75,7%

84,0%


A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak eseté-ben lényegesen nagyobb a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a dip-lomás nők között.

84. ábra. alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 069)

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Férfi

Nő

Összesen

10,4% 5,4%

75,2% 15,9% 9,0%

80,6% 12,6% 6,8%

84,2%

A munkavégző frissdiplomások körében a negyven órát el nem érő, részmunkaidős foglal-koztatás aránya összességében 25 százalékos.

85. ábra. a végzettek munkaidő szerinti megoszlása (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 20 291)

Heti 20 óra alatt

Heti 20–29 órát

Heti 30–39 órát

Heti 40–49 órát

Heti 50 óra fölött

1 0865% 1 462

7%

2 65813%

1 3417%

13 74568%

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az átlagos 25 százalékot az oktatáshoz erősen kötődő szakterületek – pedagógusképzés, sport-, természet- és bölcsészettudomány – diplo-másai körében haladja meg.


86. ábra. részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 535)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

13,7%

37,7%

24,0%

25,7%

16,6%

17,3%

48,6%

31,9%

21,0%

14,4%

21,7%

44,3%

25,5%

A részmunkaidős foglalkoztatásban dolgozók aránya a végzés évétől távolodva fokozatosan csökken.

87. ábra. részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 20 290)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2008.

2010.

2012.

Összesen

22,7%

23,8%

30,1%

25,6%


A nőket a férfiaknál nagyobb arányban foglalkoztatják heti 40 órát el nem érő munkaidejű alkalmazási formákban.

88. ábra. részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 20 090)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Férfi

Nő

Összesen

21,5%

28,4%

25,7%

6.3. Külföldi munkavégzés

A frissdiplomások körében a diplomaszerzés óta történt külföldi munkatapasztalat-szerzést a fentiekben már elemeztük. Az alábbiakban az aktuális munkaerő-piaci helyzetre vonatko-zóan vizsgáljuk a főállásban külföldön dolgozó végzettek helyzetét. A válaszadó frissdiplo-mások közül 7,6 százalék jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik.

Ez az arány képzési területi bontásban eltéréseket mutat. A végzettek visszajelzéseiből azt látjuk, hogy a külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb az orvos- és egészségtudo-mányi, természettudományi és műszaki diplomások körében. Kimondottan ritkának a jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. A férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak külföldi munkát. Körükben ennek előfordulása 8,5 százalék, szemben a nőknél mért 7 százalékos gyakorisággal.


89. ábra. a megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 682)

0% 20% 80%40% 60% 100%

Jogi



pedagógusképzés

műszaki

Gazdaságtudományi


Sporttudományi


agrártudományi

művészeti

Informatika



Összesen

3,0%

9,0%

5,6%

4,3%

9,3%

7,4%

6,9%

7,5%

10,2%

6,9%

6,1%

8,7%

9,1%

7,1%

7,5%

6.4. Illeszkedés

Az illeszkedés vizsgálata során a diplomás pályakövetés részeként egyrészt a munka és a ta-nulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárjuk fel (ez a horizontális illeszkedés területe), másrészt a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgáljuk (vertikális illeszkedés). A végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megva-

lósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (58%) arról van szó, hogy a vég-zett munka ellátása megköveteli a szakterületi vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és a végzettség között az esetek 22 százalékában számolnak be a friss-diplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya összességében 20 százalék. Közülük öt százaléknyian szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek.


90. ábra. a végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez (Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának?, foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 355)

Csak a saját tanulmányok szakterülete



Bármilyen szakterület

4 18022%

11 27458%

1 0485%

2 85315%

A nem felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb, de az átlagnál lényegesen magasabb a sport- és társadalomtu-dományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Az ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén – jól illesz-kedő munkakörben – helyezkedett el.


91. ábra. a tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 651)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Csak a saját tanulmányok szakterülete a saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület


Jogi



agrártudományi

Informatika


Sporttudományi

Gazdaságtudományi

műszaki

pedagógusképzés


összesen

50,2% 27,1% 10,9%11,9%

15,0% 66,3% 13,2%

61,9% 6,2%1,8%

16,4% 4,8%

8,7%2,5%

43,6%

60,7% 27,2% 3,1%

54,3% 19,9% 7,3%

33,0%

64,2%

27,3% 58,0% 11,1%3,6%

8,0% 58,6% 23,0% 10,5%

58,3% 14,6% 5,3%

30,1%

55,9%

50,4%

8,9%

18,5%

34,0% 56,4% 7,3%2,3%

14,7%

4,9%1,1%

21,8%

17,0% 56,5% 20,9% 5,6%

5,5%

A horizontális illeszkedés a képzési szint szerinti bontásban – a fentiekkel összhangban – az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú. Összevetésben magasnak mondható azonban a pályaelhagyás a hagyományos főiskolai és a bachelor végzettek körében.

92. ábra. a tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 188)

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Ba/BSc



ma/mSc


Összesen

44,1% 3,8%1,4%

58,9% 5,5%18,3%

21,7% 64,0% 10,4%3,9%

18,4% 61,6% 14,4% 5,6%

21,6% 58,2% 14,7% 5,4%

20,7% 55,9%

50,6%

17,3%

16,8% 6,6%


A nem szakterületen végzett munkára nagyobb mértékben van esélye a nőknek a diploma-szerzést követő években.

93. ábra. a tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 047)

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Férfi

Nő

Összesen

57,5% 6,3%16,1%

22,7% 60,3% 12,9% 4,1%

21,1% 58,6% 14,9% 5,4%

20,1%

A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve arra fókuszálunk, hogy a diplomások felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés – a válaszadók megítélése szerint – az esetek 82,4 százalékában valósul meg. A frissdiplomás foglalkoztatottak 17,5 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a böl-

csész, agrár- és társadalomtudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor a jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával.


94. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 700)

0% 20% 40% 80%60% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

7,8%

24,9%

11,0%

23,8%

13,5%

18,2%

12,0%

19,4%

25,3%

19,4%

10,8%

21,6%

17,6%

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb – mint ahogyan a horizontális illesz-kedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat.

95. ábra. a tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 234)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

phD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/ma/mSc végzettség Főiskolai diploma/Ba/BSc végzettség munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

Ba/BSc



ma/mSc


összesen

6,1% 78,1% 7,6%2,6%

1,9%13,8% 23,2%60,7%

2,7%1,9% 58,0% 28,1% 9,3%

4,9%2,4% 61,2% 19,3% 12,2%

2,2%2,1% 35,7% 42,3% 17,7%

0,8%1,4%

5,7%

0,6%

16,6% 57,2% 24,0%


A diplomát igénylő munkavégzés esélye a munkaerőpiacon eltöltött idő során némileg nö-vekszik. Erre utal a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők arányának a végzés évétől távolodva mért fokozatos csökkenése.

96. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 398)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2008.

2010.

2012.

Összesen

16,7%

17,6%

18,7%

17,7%

A vertikális illeszkedés adatai a nemek szerinti bontásban ismételten a végzettek közül a nők kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióját mutatják .

97. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 092)

0% 40%20% 60% 80% 100%

Férfi

Nő

Összesen

14,8%

19,4%

17,6%

6.5. Mellékállás

A főállású munka és munkaviszony melletti egyéb, kiegészítő keresetforrások vizsgálata során a megkérdezett frissdiplomások 13,8 százaléka jelezte, hogy főállású foglalkoztatása mellett mellékállásban vagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek majd 71 százalékában részben vagy teljesen szakmai kapcsolódású, amely a főálláshoz képest kismértékben mutat kedvezőtlenebb horizontális illeszkedést.


98. ábra. a mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése (a mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 2 676)

Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete



Bármilyen szakterület

62323%

1 29348%

1767%

584 22%

A mellékállás, másodállás vállalása különösen a művészeti és sporttudományi diplomával rendelkező végzettek körében haladja meg az átlagot. Jogi, közigazgatási és gazdaságtudo-mányi diplomával az átlagnál ritkább a kereset kiegészítésnek ez a formája.

99. ábra. a mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 539)

0% 20% 40% 80%60% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

7,3%

19,4%

23,2%

14,4%

10,4%

8,6%

20,0%

12,3%

13,8%

8,3%

11,5%

28,8%

13,7%


A mellékállás gyakorisága után az annak során végzett tevékenység illeszkedését is vizsgáltuk a mellékállást vállalók körében. Ennek során az esetek 71 százalékában találtunk szakterü-lethez illeszkedő tevékenységet. Ez az arány az orvosi-egészségügyi és az informatikai terü-leteken diplomázott, mellékállással rendelkezők körében meghaladja az átlagot. A gazdasági, jogi, természet- és társadalomtudományi diplomával végzett mellékállások esetében fordul elő legnagyobb arányban az illeszkedés hiánya.

100. ábra. a szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban (a mellékállással rendelkezők körében, százalékos megoszlás, N = 2 560)

0% 40%20% 60% 80% 100%

Jogi




műszaki

Gazdaságtudományi

pedagógusképzés


agrártudományi


Informatika

Sporttudományi

Összesen

63,1%

68,9%

89,8%

62,9%

72,9%

58,6%

78,7%

60,5%

68,1%

72,5%

87,1%

75,7%

71,3%

VII. A frissdiplomások jövedelme

A diplomás pályakövetés kérdőívében a jövedelem mérése során a foglalkoztatottaktól a leg-utóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó főállásból származó jövedelmének adatait gyűjtjük. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168 400 forint. A jövedelmet a végzettek teljes körében, tehát a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ennél ma-gasabb, 185 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2013-ban mért (2013. január-július) átlagjövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató 2013. szeptember 19., sorszám: 142.) nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nél-kül) 149 600 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 198 300 Ft volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel


összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának számos háttérvál-

tozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó összegek. Az elemzés során döntően a Magyarországon dolgozók átlagkereseteinek alakulását vizsgáljuk. Néhány esetben – ahol ezt külön jelezzük is – a hazai adatokkal az összes foglalkoztatott jövedelmi adatát is összevetjük. Ugyanakkor, a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra. A jövedelmeket képzési területi bontásban elemezve a legmagasabb átlagértékeket a mű-

szaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a művészeti, művészetközvetítési és bölcsész diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jöve-delmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magában foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi és műszaki területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet.


101. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban (foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 617; 14 594)

0 100 15050 200 250 300

agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

műszaki

művészeti




pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

145,27

181,23

179,29

157,33

187,95

194,03

139,58

195,37

142,44

148,54

155,63

223,55

175,98

162,51

193,45

130,95

124,77

140,19

231,51

130,14

151,37

169,31

209,09

132,84

130,86

161,56

248,05

141,58

160,23

186,24

magyarországon foglalkoztatottak összes foglalkoztatott

A jövedelmek képzési szint szerinti megoszlását vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a duális rendszer „hagyományos” jelzővel ellátott képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek közül kerülnek ki. Az időtényező tehát – a felsőoktatási struktúraváltás révén – bizonyosan kihat a jövedelmek képzési szint szerinti alakulására. Ennek megfelelően a hagyo-mányos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is.


102. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, Magyarországon foglalkoztatottak körében, N = 15 014)

0 50 100 150 200 250

ma/mSc


Ba/BSc



177,46

178,41

153,57

190,85

164,87

A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó munkaerő-piaci kilátások, körülmények alakulását érzékelteti. Fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében rejlő fejlődési lehetőségekről. A jövedelemre vonat-kozó visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távo-lodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését.

103. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, Magyarországon foglalkoztatottak körében, N = 15 156)

0 50 100 150 200 250

2008.

2010.

2012.

187,34

165,61

154,25

A jövedelmek ágazati szintű vizsgálatát csak a legnagyobb foglalkoztatói ágazatokra vonat-koztatva végeztük el. E körön belül a hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fi-zetéseket az energia-, pénzügyi, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A leg-alacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja.


104. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 14 995)

0 10050 150 200 250

Információ, kommunikáció

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Feldolgozóipar

adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

művészet, szórakoztatás, szabadidő

pénzügyi, biztosítási tevékenység

Építőipar

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

Szállítás, raktározás

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Oktatás

226,52

167,49

204,72

149,99

134,57

221,17

166,54

180,34

144,46

132,59

219,89

164,12

177,97

139,10

123,19

A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen magasabbnak (átlagosan 45 ezer forinttal) bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset.

105. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 058)

0 50 100 150 200 250 300

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

részben állami, részben magántulajdonú

Teljes mértékben magántulajdonú

143,52

162,17

189,76

A magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb jövedelmekről.


106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 071)

0 50 100 150 200 250 300

Teljes mértékben magyar tulajdonú

részben magyar tulajdonú

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

146,10

208,11

229,88

A frissdiplomás átlagjövedelmek a cég alkalmazotti létszámának emelkedésével párhuza-mosan növekszenek.

107. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 081)

0 50 100 150 200 250

önfoglalkoztató

50–249 fő

2–9 fő

250–999 fő

10–49 fő

1000 fő vagy afölött

178,93

156,84

133,40

185,75

144,31

202,17

A munkaviszony típusán alapuló kategorizáció – a fentiekkel összhangban – azt mutatja, hogy a közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként elért átlagfizetések alatta maradnak a nem állami alkalmazottak átlagbérének.

108. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 107)

0 50 100 150 200 250

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő

Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

Nem állami alkalmazott

138,64

157,90

189,52


A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak jöve-delmét mértük magasabbnak, a határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb keresetek.

109. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 111)

0 50 100 150 200 250

Állandó jellegű és határozatlan idejű

Határozott idejű

alkalmi vagy megbízás jellegű

176,22

125,90

134,95

A vezető pozíció és azon belül az egyes szintek hierarchiája leképeződik a frissdiplomás átlag-jövedelmek alakulásában is. A legalacsonyabb átlagkeresetet a beosztottként nem diplomás munkakörben dolgozók körében mértük.

110. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 13 138)

0 50 100 150 200 250 300

Középvezető

alsó vezető

Felső vezető

Beosztott diplomás

Beosztott nem diplomás foglalkozás

227,52

216,94

253,59

165,96

114,86

A diplomás pályakövetési kérdőívben a végzettek foglalkozásukról nyitott kérdésben adnak információt, amelyet utólagos kódolással négyjegyű FEOR kódokban rögzítünk. E kódok alapján nyílik lehetőség a leggyakoribb foglalkozások azonosítására is. A Magyarországon szerzett frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmeket a leggyakoribb foglalkozások alapján vizsgálva jól látszik, hogy a gazdasági, informatikai és műszaki jellegű foglalkozásokhoz társul a legmagasabb átlagkereset. A legjobban jövedelmező frissdiplomás szakmának (a leggyakoribb foglalkozások körén belül) a szoftverfejlesztő számít, 258 ezer forintos havi nettó átlagjövedelemmel. A legalacsonyabb jövedelmekről az oktatási és adminisztrátori tevékenységet végzők számoltak be. Irodai adminisztrátorként vagy óvodapedagógusként a frissdiplomások havi nettó átlagkeresete 100 ezer forint alatt marad.


2. táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban (a leggyakoribb foglalkozásokra vonatkozóan, Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft)

Foglalkozás (4 jegyű FEOR-kód alapján) Havi nettó átlag-jövedelem (ezer Ft) Esetszám Std.

Deviation

Szoftverfejlesztő 258,11 416 121,052

Üzletpolitikai elemző, szervező 255,61 118 117,714

Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője 248,83 179 127,581

rendszerelemző (informatikai) 239,18 152 99,884

Kereskedelmi tervező, szervező 223,29 243 99,143

Gépészmérnök 222,39 287 100,909

pénzügyi elemző, befektetési tanácsadó 222,19 327 94,864

Villamosmérnök (elektronikai mérnök) 219,31 149 79,683

Kontroller 214,66 239 88,802

piackutató, reklám- és marketingtevékenység szervező, tervező 200,94 181 85,848

Jogász, jogtanácsos 194,77 169 97,535

Személyzeti és pályaválasztási szakértő 193,57 180 93,659

rendszergazda 184,34 143 87,091

anyaggazdálkodó, felvásárló 182,43 200 74,028

Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő 179,18 171 91,947

pénzintézeti ügyintéző 178,67 194 77,364

Irodai szakmai irányító, felügyelő 166,57 135 83,034

Általános orvos 164,41 115 76,010

Számviteli ügyintéző 162,28 160 76,519

Kereskedelmi ügyintéző 151,59 200 56,521

Hatósági ügyintéző 143,56 158 49,052

pénzügyi ügyintéző 142,75 352 66,457

Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató 137,53 120 61,065

Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója 135,79 121 56,526

Középiskolai tanár 122,36 729 33,679

Gyógypedagógus 119,45 170 62,702

Szociális munkás és tanácsadó 113,63 263 35,278

Általános iskolai tanár, tanító 113,40 331 46,265

Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus 98,56 221 45,855

Általános irodai adminisztrátor 97,96 181 41,433


Az alábbiakban a jövedelmek alakulására esetlegesen ható tanulmányi háttértényezőket tekint-jük át. Ilyen tényezőnek tekintjük, ha a felsőoktatás évei alatt a hallgató külföldi tanulmányokat folytatott. Az adatok szerint azok a diplomások, akik felsőfokú tanulmányaik alatt részt vettek nemzetközi tanulmányi mobilitásban, magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. A külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 60 ezer forintot.

111. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 16 189)

0 50 150100 200 250 300

Külföldi tanulmányokat folytatott

Nem folytatott külföldi tanulmányokat

247,04

179,05

A felsőfokú tanulmányok alatti munkavégzés során szerzett tapasztalat és a későbbi jövedelem viszonyát szakterületi és nem szakterületi munkatevékenységre bontva vizsgáltuk. Amíg a szakmai munkavégzés egyértelműen pozitívan hat a későbbi keresetre, addig a tanulmá-nyok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mértünk jelentős jövedelmi eltéréseket a végzés utáni években.

112. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 16 057; 16 181)

0 50 100 150 200 250

Igen

Igen

Szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt

Nem szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt

Nem

Nem

196,58

185,95

167,52

184,31

A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmény közül a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény és a későbbi jövedelem kapcsolatát vizsgáltuk. Az eredmények szerint a szakos átlagnál (saját megítélésük alapján) jobban teljesítők magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül pá-rosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük.


113. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 068)

0 50 100 150 200 250

az átlagosnál valamivel jobb

Nagyjából átlagos

az átlagosnál sokkal jobb

az átlagosnál valamivel rosszabb

az átlagosnál sokkal rosszabb

177,54

161,30

196,21

168,88

170,19

A férfiak és nők elhelyezkedése közti jelentős munkaerő-piaci strukturális különbségek a jö-vedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások között a férfiak átlagosan havi 50 ezer forinttal keresnek többet a diplomás nőknél. A nemek közti jelentős jövedelmi különbségekre nyilvánvalóan kihatással vannak az el-

helyezkedés szakterületi eltérései. A legmagasabb átlagjövedelemre lehet számítani pl. az informatikai, műszaki szakterületeken végzettek esetében, itt többnyire férfiak dolgoznak, miközben a legalacsonyabb jövedelmi szinttel jellemezhető pedagógusképzésről inkább a nők kerülnek ki. Ugyanakkor, ha a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként elemezzük, a férfiak és nők átlagkeresete közti eltérések ugyancsak fennmaradnak. A nők a legtöbb képzési területen legalább 30 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be. A legkisebb különbség a bölcsészettudományi területen mérhető, de mértéke itt is megkö-zelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják.


114. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 14 437)

0 100 15050 200 250 300

agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

műszaki

művészeti




pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

162,29

210,15

201,12

128,92

167,55

170,86

153,64

206,16

165,74

171,56

135,33

158,52

134,54

141,18

230,08

156,32

153,23

155,27

242,20

149,61

168,25

199,87

176,47

107,61

118,60

127,01

178,13

117,28

140,18

149,84

Férfi Nő

A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttértényezők közül a szülők iskolai végzettsége és a frissdiplomás jövedelem közti kapcsolatot vizsgáltuk. A frissdiplomás átlag-keresetek az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva szembetűnően leképezik a képzési hierarchiát.


115. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 056)

0 50 100 150 200 250

legfeljebb 8 általános

Gimnázium

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

Főiskola

Szakközépiskola, technikum

Egyetem, tudományos fokozat

160,37

167,24

156,00

181,24

163,43

191,70

A társadalmi származási háttér másik mutatójaként a gyermekkori család szubjektíve megítélt anyagi helyzetét alkalmaztuk. Ennek alapján azt találtuk, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán a közepes keresetű családok gyermekeihez képest e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek.

116. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 068)

0 50 100 150 200 250

az átlagosnál valamivel jobb

Nagyjából átlagos

az átlagosnál sokkal jobb

az átlagosnál valamivel rosszabb

az átlagosnál sokkal rosszabb

177,54

161,30

196,21

168,88

170,19


VIII. Elégedettség

A frissdiplomások munkával való elégedettségét 4 fokú skálán, 7 elemű itemsorral mértük. A skálán megadott értékek alapján kapott eredményeket az átlagértékek helyett az adott szem-ponttal elégedettek, illetve teljesen elégedettek (3-as, ill. 4-es értéket adók), válaszadókon be-lüli arányával interpretáljuk. A végzett munkával való elégedettség egyes szempontjai közül a legnagyobb arányban munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek a frissdiplomások. A munka megítélése összességében is kedvező, emellett a személyi és tárgyi körülmények kapcsán is majd 80 százaléknyian jelezték elégedettségüket. A legkedvezőtlenebb visszajel-zések a jövedelemmel, juttatásokkal kapcsolatban érkeztek. E tényezőkkel a végzetteknek alig fele elégedett. Munkájuk társadalmi megbecsültsége és az általa biztosított előrehaladás, karrier a válaszadók alig kétharmada számára ad okot elégedettségre.

117. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a munka szakmai, tartalmi része

Jövedelem, juttatások

Szakmai előmenetel, karrierépítés

a munka személyi körülményei

a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége

a munka tárgyi körülményei

a munka összességét tekintve

82,4%

53,1%

63,8%

79,8%

64,9%

76,9%

79,6%

A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy és informatikai területen végzettek a legelége-dettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított jövedelem tekintetében épp az előbbi két szakmacsoport végzettjei adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e te-kintetben is kedvezően ítélik meg munkájukat. Mint ahogy munkájuk társadalmi elismertsé-géről is ők, valamint a műszaki, gazdaságtudományi és jogi frissdiplomások jelezték vissza a legkedvezőbb benyomásaikat. E négy képzési terület végzettjeinek elégedettségi szintje kiegyensúlyozottan magasnak mondható. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyan-akkor a társadalom- és bölcsészettudományi végzettek elégedettsége.


118. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék)

0 40% 60%20% 80% 100%

agrártudományi

Jogi

pedagógusképzés


műszaki

Sporttudományi

Gazdaságtudományi



Informatika



Összesen

82,0%67,4%

63,3%

52,9%

85,3%

79,7%

79,2%

64,5%

77,5%

82,9%

83,2%

84,2%

78,9%

58,4%

40,0%87,2%

52,4%

60,6%76,1%

48,4%

26,8%

65,3%

55,7%47,9%

67,1%

53,8%

57,7%50,0%

74,4%

73,2%

54,6%

66,9%

81,8%

40,0%

82,4%

81,5%

42,1%

83,5%

53,3%

a munka szakmai, tartalmi része a munka társadalmi presztízse Jövedelem, juttatások


Az elégedettséget nemek szerinti bontásban vizsgálva lényegi eltérést a két nem visszajelzései között a jövedelem és a végzett munka presztízse kapcsán kapunk. E válaszok rendre a férfiak fentiekben bemutatott kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét tükrözik vissza.

119. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék)

0% 40%20% 60% 80% 100%

a munka szakmai, tartalmi része

Szakmai előmenetel, karrierépítés

a munka presztízse

Jövedelem, juttatások

a munka személyi körülményei

a munka tárgyi körülményei

a munka összességét tekintve

82,4%82,5%

66,0%

81,0%

62,5%

79,0%

71,0%

78,5%

58,8%

80,5%

61,0%

75,9%

49,5%

79,0%

Férfi Nő

Diplomás pályakövetési aDatok 2013intézményi aDatfelvételek

Európai SzociálisAlap

Dip

lom

ás p

álya

köv

etés

i aD

ato

k 2

013

– in

tézm

ényi

aD

atfe

lvét

elek

diplomás pályakövetési adatok 2013 - felvi.hu · 47. ábra. a diploma utáni első állás...

Documents