CINCÉRCINCÉRA DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE

4. évfolyam 2. szám4. évfolyam 2. szám

2008 Õsz

Menedék a betontengerbena Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Gödöllõi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió–Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Nemzeti Park

Duna–Ipoly

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2008

Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál

Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin

Címlapon: A Sas-hegy madártávlatból(Fotó: Civertan Stúdió)

További fotók készítõi: Csonka Péter, Halász Antal, Kézdy Pál, Kiss Attila, Menráth Réka, Metzger Júlia, Orbán Zoltán, Papp Beáta, Selmeczi Kovács Ádám, Szabó Fruzsina, Verbõczi Gyuláné, Verõ György

Illusztráció: Békefi András

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

TARTALOM

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ30 éves a Budai Tájvédelmi Körzet . . . 2

50 éve védett a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület. . . . . . . . . . . 4

ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Élménybeszámoló a Cincér Táborról. . 8Kaláka-szombat, Kaláka-nyár Ócsán. . 8

ESEMÉNY LeszVIII. Tatai Vadlúd Sokadalom . . . . . . . 9

LÁTOGASSON EL!Menedék a betontengerben. . . . . . . . . 10

AKTUÁLISI. Magyar–SzlovákBiodiverzitás Nap . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Vándorsólyom költés aGerecse-hegységben. . . . . . . . . . . . . . . 11Madárvonulás-kutatásaz Által-ér völgyében . . . . . . . . . . . . . . 12Erdõátalakítások aNagykõrösi Pusztai Tölgyesekben. . . 12Kitüntetések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13

OLVASTA MÁR? . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ

1 2

A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység legválto-zatosabb felépítésû, északkeleti tagja. A hegység vetõdésekkel erõsen átjárt tömbjeit árkok, meredek oldalú szurdokok szabdalják fennsíkokra és sasbércekre. Bármennyire is beépítettnek, agyonhasználtnak tûnik e táj, éppen a sokféle kõzetnek, a gazdag formakincsnek, illetve a központi fekvésnek köszönhetõen, változatos élõvilágnak ad otthont, így hazánk egyik legfajgazdagabb területe.

Az elmúlt 1 millió év során mintegy 15 nagyobb hõmérséklet-kilengés érte a Kárpát-medencét. Ezek mind az élõvilág jelentõs megváltozásával jártak. Szinte minden idõszakból maradt fenn néhány hírnök, tovább színesítve a Közép-Európa déli felére jellemzõ ökológiai kavalkádot. A Budai-hegység uralkodó növénytakarója a lombhullató erdõ. Ezek a tengerszint feletti magasságtól, a kitettségtõl és a csapadék mennyiségétõl függõen különbözõ típusú tölgyesek, míg a hûvös északi lejtõkön, és az üdébb völgyek-ben kisebb-nagyobb bükkösöket is láthatunk. Az erdõirtások, majd az azt követõ folyamatos legeltetés követ-keztében nagy területen alakultak ki rétek. Ezek egy része – a legeltetés megszûnésével – becserjésedett, és lassan visszaerdõsödött. A vékony talajú, sziklakibúvásos része-ken nagyarányú erdõtelepítésekkel, fõleg fekete fenyõk ülte-tésével szüntették meg a „kevés gazdasági hasznot hajtó” gyepeket. A meleg, száraz, sziklás oldalak irtásrétjei azon-ban állandósultak, értékes lejtõsztyeppekké váltak.

A Budai-hegység erdõállományai igen változatosak, de aljnövényzetük csak a nehezen hozzáférhetõ, meredek vagy sziklás részeken értékes. Másutt a túltartott vadállo-

mány vagy a korábbi nagy területû végvágások miatt elszegényedett, az érzékenyebb cserjék és lágyszárúak eltûntek. Egyes fajokat a kiránduló, gombászó tömegek pusztítottak ki.

A dolomitgerincek mentén összetalálkozó sziklaerdõ – bokorerdõ – és sziklagyep mozaikok különleges hangulatú élõhelyek, a Budai Tájvédelmi Körzet legértékesebb részei, ahol néhány 100 méteren belül, akár 20-30 védett növényfaj, s legalább ennyi védett állatfaj található meg egyszerre. Az ilyen területek közül három élvez fokozott védelmet: a Szénások Európa Diplomás Terület, amely a pilisi

világállományát õrzi, a Budaörsi Kopárok, ahol a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) világállományának háromnegyede él, és a Remete-szurdok környéke.

A felforrósodó déli oldalak és gerincélek aprózódó kõtörmelékein, a szinte talaj nélküli, mozgó törmelékfoltok miatt felszakadozó, nyílt dolomitsziklagyepet fõleg párnaképzõ füvek, szubmediterrán jellegû törpecserjék, fél-cserjék és mélyre hatoló gyökérrendszerû fészkesek, ernyõsök alkotják. Híres, fokozottan védett lakói a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és az István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani). Porló dolomiton vagy kisebb lejtõszög mellett, ahol a talajképzõdés feltételei jobbak, ott csökken a párnaképzõk száma, kis termetû sások és árvalányhajak uralta nyílt gyepek alakultak ki. A Budai-hegység legendás hungarikuma, a pilisi is ezekben a fel-nyíló dolomitgyepekben él.

Az északias lejtõk kellõen meredek részein alakultak ki a zárt dolomitsziklagyepek, melyekben magashegységi fajok élnek, mint a henye boroszlán (Daphne cneorum) és a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare). Az elegyes karszterdõkben a szürke bogáncs (Carduus glaucus) mellett montán-alhavasi fûfajokkal, például a lila csenkesszel (Festuca amethystina) találkozhatunk.

len (Linum dolomiticum)

len

A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a ter-mészetes élõhelyek egyre gyorsuló pusztulá-sa indokolta, hogy 1978-ban 10 528 hektáron létrehozták a Budai Tájvédelmi Körzetet

henye boroszlán

természetes állapot

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Gödöllõi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió–Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Nemzeti Park

Duna–Ipoly

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2008

Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál

Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin

Címlapon: A Sas-hegy madártávlatból(Fotó: Civertan Stúdió)

További fotók készítõi: Csonka Péter, Halász Antal, Kézdy Pál, Kiss Attila, Menráth Réka, Metzger Júlia, Orbán Zoltán, Papp Beáta, Selmeczi Kovács Ádám, Szabó Fruzsina, Verbõczi Gyuláné, Verõ György

Illusztráció: Békefi András

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

TARTALOM

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ30 éves a Budai Tájvédelmi Körzet . . . 2

50 éve védett a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület. . . . . . . . . . . 4

ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Élménybeszámoló a Cincér Táborról. . 8Kaláka-szombat, Kaláka-nyár Ócsán. . 8

ESEMÉNY LeszVIII. Tatai Vadlúd Sokadalom . . . . . . . 9

LÁTOGASSON EL!Menedék a betontengerben. . . . . . . . . 10

AKTUÁLISI. Magyar–SzlovákBiodiverzitás Nap . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Vándorsólyom költés aGerecse-hegységben. . . . . . . . . . . . . . . 11Madárvonulás-kutatásaz Által-ér völgyében . . . . . . . . . . . . . . 12Erdõátalakítások aNagykõrösi Pusztai Tölgyesekben. . . 12Kitüntetések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13

OLVASTA MÁR? . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ

1 2

A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység legválto-zatosabb felépítésû, északkeleti tagja. A hegység vetõdésekkel erõsen átjárt tömbjeit árkok, meredek oldalú szurdokok szabdalják fennsíkokra és sasbércekre. Bármennyire is beépítettnek, agyonhasználtnak tûnik e táj, éppen a sokféle kõzetnek, a gazdag formakincsnek, illetve a központi fekvésnek köszönhetõen, változatos élõvilágnak ad otthont, így hazánk egyik legfajgazdagabb területe.

Az elmúlt 1 millió év során mintegy 15 nagyobb hõmérséklet-kilengés érte a Kárpát-medencét. Ezek mind az élõvilág jelentõs megváltozásával jártak. Szinte minden idõszakból maradt fenn néhány hírnök, tovább színesítve a Közép-Európa déli felére jellemzõ ökológiai kavalkádot. A Budai-hegység uralkodó növénytakarója a lombhullató erdõ. Ezek a tengerszint feletti magasságtól, a kitettségtõl és a csapadék mennyiségétõl függõen különbözõ típusú tölgyesek, míg a hûvös északi lejtõkön, és az üdébb völgyek-ben kisebb-nagyobb bükkösöket is láthatunk. Az erdõirtások, majd az azt követõ folyamatos legeltetés követ-keztében nagy területen alakultak ki rétek. Ezek egy része – a legeltetés megszûnésével – becserjésedett, és lassan visszaerdõsödött. A vékony talajú, sziklakibúvásos része-ken nagyarányú erdõtelepítésekkel, fõleg fekete fenyõk ülte-tésével szüntették meg a „kevés gazdasági hasznot hajtó” gyepeket. A meleg, száraz, sziklás oldalak irtásrétjei azon-ban állandósultak, értékes lejtõsztyeppekké váltak.

A Budai-hegység erdõállományai igen változatosak, de aljnövényzetük csak a nehezen hozzáférhetõ, meredek vagy sziklás részeken értékes. Másutt a túltartott vadállo-

mány vagy a korábbi nagy területû végvágások miatt elszegényedett, az érzékenyebb cserjék és lágyszárúak eltûntek. Egyes fajokat a kiránduló, gombászó tömegek pusztítottak ki.

A dolomitgerincek mentén összetalálkozó sziklaerdõ – bokorerdõ – és sziklagyep mozaikok különleges hangulatú élõhelyek, a Budai Tájvédelmi Körzet legértékesebb részei, ahol néhány 100 méteren belül, akár 20-30 védett növényfaj, s legalább ennyi védett állatfaj található meg egyszerre. Az ilyen területek közül három élvez fokozott védelmet: a Szénások Európa Diplomás Terület, amely a pilisi

világállományát õrzi, a Budaörsi Kopárok, ahol a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) világállományának háromnegyede él, és a Remete-szurdok környéke.

A felforrósodó déli oldalak és gerincélek aprózódó kõtörmelékein, a szinte talaj nélküli, mozgó törmelékfoltok miatt felszakadozó, nyílt dolomitsziklagyepet fõleg párnaképzõ füvek, szubmediterrán jellegû törpecserjék, fél-cserjék és mélyre hatoló gyökérrendszerû fészkesek, ernyõsök alkotják. Híres, fokozottan védett lakói a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és az István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani). Porló dolomiton vagy kisebb lejtõszög mellett, ahol a talajképzõdés feltételei jobbak, ott csökken a párnaképzõk száma, kis termetû sások és árvalányhajak uralta nyílt gyepek alakultak ki. A Budai-hegység legendás hungarikuma, a pilisi is ezekben a fel-nyíló dolomitgyepekben él.

Az északias lejtõk kellõen meredek részein alakultak ki a zárt dolomitsziklagyepek, melyekben magashegységi fajok élnek, mint a henye boroszlán (Daphne cneorum) és a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare). Az elegyes karszterdõkben a szürke bogáncs (Carduus glaucus) mellett montán-alhavasi fûfajokkal, például a lila csenkesszel (Festuca amethystina) találkozhatunk.

len (Linum dolomiticum)

len

A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a ter-mészetes élõhelyek egyre gyorsuló pusztulá-sa indokolta, hogy 1978-ban 10 528 hektáron létrehozták a Budai Tájvédelmi Körzetet

henye boroszlán

természetes állapot

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

3 44

Visszakapaszkodva a száraz, meleg tetõkre, vagy a napos oldalakra, ha a talajképzõdés feltételei kedvezõbbek, akkor megjelennek a fás társulások, mint a molyhos tölgy és virágos kõris uralta karsztbokorerdõ. A középhegység egyik legértékesebb élõhelyén uralkodóan szubmediterrán és kontinentális élõlényeket láthatunk, amelyek a jégkor-szak utáni, mainál melegebb idõszakokból maradtak fenn. A sokféle orchidea közül kiemelhetõ a szaprofita életmódú gérbics (Limodorum abortivum). A mediterrán tájak küldötte itt a vetõvirág (Sternbergia colchiciflora).

A dolomitgerinceken kívül, még az erdõk helyén kiala-kult sztyepprétek tartogatják a legtöbb látnivalót. A külön-féle lenek, a szokatlan virágú pacsirtafüvek, a látványos pil-langósok és a tömegesen virágzó fészkesek mellett fokozot-tan védett orchideákat is rejtenek ezek a rétek. Így a Budai Tájvédelmi Körzetben csak ilyen élõhelyeken található nap-jainkban a pók-, a méh- és a szarvasbangó (Ophrys sphegodes, O. apifera, O. cornuta). Ilyen másodlagos gyepben él a sápadt lednek (Lathyrus pallescens) is.

A változatos flóra gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A jellemzõek mellett mintegy 20 olyan fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területrõl írták le a tudomány számára, vagy más országokban honosak, ám hazánkban csak innét ismerik õket. A szubmediterrán hatás alatt álló gyepekben szerencsére még sok helyen elõkerül, hazánk leg-nagyobb rovarja, a fûrészlábú szöcske (Saga pedo). A Budai-hegységben csak szórványosan elõforduló Szent László-tárnics a tápnövénye a ritka szürkés hangyaboglárkának (Maculinea alcon). A hûvösebb tájak küldötte a Normafa-lejtõ nevezetes lepkéje, a csíkos boglárka (Polyommatus damon), melynek hernyója a baltacímet fogyasztja.

A budai erdõk rovarvilága igen gazdag. Védett cincér, futrinka és lemezescsápú fajokkal bõven találkozhatunk. Gyakran láthatjuk a molyhos tölgyesek nagy testû lepkéjét, a tölgyfaszendert (Marumba quercus) és a mozaikos élõhelyeket kedvelõ kis Apolló-lepkét (Parnassius mnemosyne).

A hegység kiemelten fontos hüllõfajai a fokozottan védett pannongyík (Ablepharus kitaibelii) és a haragos sikló (Coluber caspius) is a melegebb idõszakokból „felejtõdtek” itt.

A madárvilág ritkaságai már évtizedekkel ezelõtt eltûntek Budapest és agglomerációjának terjeszkedése és a védett területet érõ állandó zavarás miatt. Az érdekesebb fajok közül talán a bajszos sármány (Emberiza cia) az, amely elõbb-utóbb megjelenik valamelyik sziklás-bokorerdõs terü-leten.

A klíma megváltozása évtizedek óta érzékelhetõ a Budai-hegységben – közel 100 milliméterrel kevesebb csa-padék esik, mint 30 évvel ezelõtt. A gyakori aszályok miatt eltûntek a források, a vizes élõhelyek, megfogyatkoztak az üdébb, a hûvösebb hegyvidékekre jellemzõ fajok. A zömmel magasabb részeken elterülõ Tájvédelmi Körzet és a hegylábi vízfolyások elszigetelõdtek egymástól a Budapesti agglo-

vetõvirág

méhbangó

csíkos boglárka

haragos sikló

meráció terjeszkedése miatt, ezért a nagy testû emlõsök gyakran csak akkor jutnak vízhez, ha az ember ad nekik.

A városi közparkok és más közterületek megfogyatko-zása miatt egyre nagyobb a lakossági nyomás a védett terü-leteken. A zömében illegálisan végzett technikai sportok, az ezrével megjelenõ kutyafuttatók nemcsak a természeti értékeket, de a csendre vagy éppen madárfüttyre vágyó kirándulókat is zavarják.

A Budai Tájvédelmi Körzet szomszédságában közel 2,5 millió ember él, közülük félmillió rendszeresen megfordul az erdõkben, a réteken. Nemcsak a hegyeinkben otthonra lelt élõlényeknek, de a városi embernek is szüksége van az egészséges, nyugodt környezetre, az ezerarcú természet szépségeire. A természeti értékek nekünk kiszolgáltatottak, tõlünk, az általunk okozott károktól csak mi magunk tudjuk megvédeni. Próbáljuk közösen megóvni e szép természeti örökségünket, jövõnk egyik zálogát. Más nem fogja helyet-tünk…

Halász Antal, tájegységvezetõ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

3 44

Visszakapaszkodva a száraz, meleg tetõkre, vagy a napos oldalakra, ha a talajképzõdés feltételei kedvezõbbek, akkor megjelennek a fás társulások, mint a molyhos tölgy és virágos kõris uralta karsztbokorerdõ. A középhegység egyik legértékesebb élõhelyén uralkodóan szubmediterrán és kontinentális élõlényeket láthatunk, amelyek a jégkor-szak utáni, mainál melegebb idõszakokból maradtak fenn. A sokféle orchidea közül kiemelhetõ a szaprofita életmódú gérbics (Limodorum abortivum). A mediterrán tájak küldötte itt a vetõvirág (Sternbergia colchiciflora).

A dolomitgerinceken kívül, még az erdõk helyén kiala-kult sztyepprétek tartogatják a legtöbb látnivalót. A külön-féle lenek, a szokatlan virágú pacsirtafüvek, a látványos pil-langósok és a tömegesen virágzó fészkesek mellett fokozot-tan védett orchideákat is rejtenek ezek a rétek. Így a Budai Tájvédelmi Körzetben csak ilyen élõhelyeken található nap-jainkban a pók-, a méh- és a szarvasbangó (Ophrys sphegodes, O. apifera, O. cornuta). Ilyen másodlagos gyepben él a sápadt lednek (Lathyrus pallescens) is.

A változatos flóra gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A jellemzõek mellett mintegy 20 olyan fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területrõl írták le a tudomány számára, vagy más országokban honosak, ám hazánkban csak innét ismerik õket. A szubmediterrán hatás alatt álló gyepekben szerencsére még sok helyen elõkerül, hazánk leg-nagyobb rovarja, a fûrészlábú szöcske (Saga pedo). A Budai-hegységben csak szórványosan elõforduló Szent László-tárnics a tápnövénye a ritka szürkés hangyaboglárkának (Maculinea alcon). A hûvösebb tájak küldötte a Normafa-lejtõ nevezetes lepkéje, a csíkos boglárka (Polyommatus damon), melynek hernyója a baltacímet fogyasztja.

A budai erdõk rovarvilága igen gazdag. Védett cincér, futrinka és lemezescsápú fajokkal bõven találkozhatunk. Gyakran láthatjuk a molyhos tölgyesek nagy testû lepkéjét, a tölgyfaszendert (Marumba quercus) és a mozaikos élõhelyeket kedvelõ kis Apolló-lepkét (Parnassius mnemosyne).

A hegység kiemelten fontos hüllõfajai a fokozottan védett pannongyík (Ablepharus kitaibelii) és a haragos sikló (Coluber caspius) is a melegebb idõszakokból „felejtõdtek” itt.

A madárvilág ritkaságai már évtizedekkel ezelõtt eltûntek Budapest és agglomerációjának terjeszkedése és a védett területet érõ állandó zavarás miatt. Az érdekesebb fajok közül talán a bajszos sármány (Emberiza cia) az, amely elõbb-utóbb megjelenik valamelyik sziklás-bokorerdõs terü-leten.

A klíma megváltozása évtizedek óta érzékelhetõ a Budai-hegységben – közel 100 milliméterrel kevesebb csa-padék esik, mint 30 évvel ezelõtt. A gyakori aszályok miatt eltûntek a források, a vizes élõhelyek, megfogyatkoztak az üdébb, a hûvösebb hegyvidékekre jellemzõ fajok. A zömmel magasabb részeken elterülõ Tájvédelmi Körzet és a hegylábi vízfolyások elszigetelõdtek egymástól a Budapesti agglo-

vetõvirág

méhbangó

csíkos boglárka

haragos sikló

meráció terjeszkedése miatt, ezért a nagy testû emlõsök gyakran csak akkor jutnak vízhez, ha az ember ad nekik.

A városi közparkok és más közterületek megfogyatko-zása miatt egyre nagyobb a lakossági nyomás a védett terü-leteken. A zömében illegálisan végzett technikai sportok, az ezrével megjelenõ kutyafuttatók nemcsak a természeti értékeket, de a csendre vagy éppen madárfüttyre vágyó kirándulókat is zavarják.

A Budai Tájvédelmi Körzet szomszédságában közel 2,5 millió ember él, közülük félmillió rendszeresen megfordul az erdõkben, a réteken. Nemcsak a hegyeinkben otthonra lelt élõlényeknek, de a városi embernek is szüksége van az egészséges, nyugodt környezetre, az ezerarcú természet szépségeire. A természeti értékek nekünk kiszolgáltatottak, tõlünk, az általunk okozott károktól csak mi magunk tudjuk megvédeni. Próbáljuk közösen megóvni e szép természeti örökségünket, jövõnk egyik zálogát. Más nem fogja helyet-tünk…

Halász Antal, tájegységvezetõ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

65

50 éves a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

Hajdan, a Sas-hegy és társai, mint a hegyvidék elõretolt bástyái nyúltak bele az – akkor még létezõ – alföldi erdõtengerbe, illetve Lágymányos mocsaraiba. A sokféle élõhely változatos élõvilágnak adott otthont – évezredekkel ezelõtt, valóságos tündérkert lehetett a táj. Aztán jött az ember, akinek szintén tetszett e vidék, és rátelepült a sokol-dalú természeti erõforrásokra, a korlátlannak tûnõ élelem-forrásra. Több település is kialakult a hegyek lábain. Az ala-csonyabb részeken szántók létesültek, fe l jebb gyümölcsösök, legelõk nyújtózkodtak a hegytetõkig. A tör-ténelem során itt alakult ki Magyarország fõvárosa. Ekkor szigetelõdött el a Sas-hegy a Budai-hegyektõl. A lakóöveze-tek elérték a hegy lábát, de mûvelésbe fogott oldalain még nem voltak állandóan lakott részek, a hegy felsõ részén még megmaradt a karszt-bokorerdõk és a sziklakibúvások gaz-dag élõvilága.

Budapest napjainkban is fogyatkozó közparkjairól a lakosság felkényszerül a védett természeti területekre, pedig ezek a szigetek maradtak az élõvilág végsõ menedé-kei.

Ilyen nevezetes hely a Sas-hegy is, amely emléket állít az egykori budai élõvilágnak. Egyedülálló állat- és növényvilá-ga érdekében 1958-tól lett védett, ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik fokozott figyelmet érdemlõ termé-szetvédelmi területe. 267 méteres magasságával csak a meredek, sziklás lejtõinek köszönheti a „megtisztelõ” hegy kategóriát.

A lankásabb hátakon és az északias lejtõkön zárt gyepe-ket és bokorerdõket látunk, míg a meredek, sziklás oldala-kon nyílt sziklagyepeket, a mozgó kõzettörmelékben néha csak párnákat alkot a növényzet, illetve mélyen gyökerezõ, magányos pionírok dacolnak a szélsõséges viszonyokkal. Ez az élõvilág küzdelmi zónája a dolomiton, és itt találkoz-hatunk a legérdekesebb fajokkal is.

A jégkortól a félsivatagig

Az Alföld, a Dunántúli-középhegység és a Duna találko-zásánál fekvõ Sas-hegy kedvezõ földrajzi helyzetét fokozza felszínformáinak sokfélesége és változatos kitettsége. Az utóbbi 50 000 év szinte minden éghajlatának élõvilágából találhatunk itt fajokat. A több százéves használat és a kis kiterjedés ellenére, a jelenlegi szárazföldi éghajlat élõvilága mellett, láthatunk itt szubmediterrán, félsivatagi, de jégkori maradványfajokat is. E maradványfajok mellett izgalmasak azok az elszigetelt kis közösségek, amelyek a folytatódó klí-

maváltozások során folyamatosan alkalmaz-kodni kényszerültek, az a l a p f a j h o z k é p e s t megváltoztak, így önálló alfajjá, fajjá váltak. Ilyen fajokban különösen gaz-dag a Sas-hegy, és mél-tán tett szert európai hír-névre. A jégkorból itt rekedt, majd az évezre-dek során önálló fajjá vált budai nyúlfarkfû (Sesleria sadleriana) , István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regis-stephanii) mellett, a mainál melegebb, szára-zabb klímából fennma-radt magyar gurgolyán (Seseli leucospermum) és csikófarkon (Ephedra distachya) kívül mintegy félszáz védett növényfaj fordul elõ a területen.

Sziget a fõvárosbetontengerében

szinte állandóan a hegyen tartózkodnak, de gyakran megfi-gyelhetjük az erdõkbõl belátogató karvalyokat, egy-egy héját, egerészölyvet, kabasólymot, egy kis szerencsével még a lappantyút is. A tavasz a vörösbegyek, füzikék, barátkák énekétõl hangos. A nyári forróságban csak a város moraja nyomja el a csendet. A tél közeledtével új énekek hallatsza-nak a cserjésekbõl: északról megérkeztek a süvöltõk, a fenyõpintyek, vidékrõl behúzódtak a tengelicek és a ritka bajszos sármányok.

Ha a Sas-hegy Természetvédelmi Területen sikerül a látogatók irányításával megállítani az élõhelyek pusztulását, csökkenteni az állandó zavarást, visszaállítani az eredeti életközösségeket, akkor várhatóan emelkedni fog az itt megjelenõ, újra otthonra, menedékre lelõ fajok száma.

Az ember és a hegy

A Sas-hegyen az emberi tevékenységnek évezredes tör-ténelmi múltja van. A több száz éves szõlõhegyi mûvelésnek köszönhetõen még sok a kivadult gyümölcsfa, majd a köz-parki jelleg kialakításakor számos tájidegen fát és cserjét ültettek a hegylábi részekre, fekete fenyõt a gerincekre. A védettséget követõen, a 70-es években alakították ki a gyalogutakat, amelyek tanösvénnyé fejlesztése, kiépítése folyamatos – és persze a pusztulásuk is. Az utóbbi évtized-ben – a jogszabályi tiltás ellenére – új igénybevételek jelentek meg: a kerítéseket állandóan szétvágva, a fokozottan védett értékeket eltiporva új meg új ösvényeket kitaposva, kutyafuttatók, kerékpárosok, ernyõsök, íjászok törik át magukat a bokrosokon, majd az állandó taposásuk miatt, az alapkõzetig lepusztítják, megsemmisítik az értékes gyepe-ket.

A múlt év õszén azonban változások történtek a hegy életében. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által elnyert INTERREG pályázatnak köszönhetõen állandó õrszolgálat lett a hegyen, megújult a tanösvény, illetve aka-dálymentessé vált a kilátópontra vezetõ sétaút és a fogadóé-pület. Az élõhely-rekonstrukció jegyében megkezdõdött az orgona visszaszorítása. A fogadóépület kiállítása megújult, XXI. századivá vált. Az oktatóközpontban szakemberek fogadják majd az elõre bejelentkezett csoportokat, az alkal-mi érdeklõdõk pedig a kiállítás bejárása, kisfilmek és tanös-vénykalauz segítségével juthatnak ismeretekhez. Az utóbbi évtized alkalmi kutatásai már bebizonyították, hogy érde-mes foglalkozni a heggyel, hiszen több, évtizedekig kihalt-nak vélt, vagy a területre nézve új fajoknak kerültek elõ életerõs állományai. Remélhetõleg a hegy természeti állapo-tának javulásával újabb és újabb élõlények választják ottho-nuknak a Sas-hegyet.

Halász Antal, tájegységvezetõ

A Sas-hegy állatvilága

Hajdanán, a hegytetõktõl a Duna partjáig lenyúló, moza-ikos szerkezetû, elegyes erdõk és változatos aljnövényzetük, virágszõnyegeik bõséges táplálékkal szolgáltak az állatvilág számára. A hegylábakon, a különbözõ kitettségû oldalak vál-tozatos mikroklímájú zugain sajátos keveredését láthatjuk az alföldi és a hegyvidéki, a szubmediterrán, a kontinentális és a jégkori fajoknak.

A fõváros és a környezõ települések fejlõdése következtében, a XIX. század derekára, a budai térségbõl eltûntek a zavarást nem tûrõ nagyobb vadak és csúcsragadozóik, a megnövekedett zavarás miatt, több érzé-keny faj (pl. a kövirigó) eltûnt már. A megmaradt gyepterü-letek változatos dolomitflórája gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A gyakori pók- és rovarfajok mellett mintegy 8-10 olyan ízeltlábú-fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területrõl írták le a tudomány számára, vagy más országok-ban honosak, ám hazánkban csak innét ismerik õket. Ilyen faj a sokáig csak innét ismert magyar bogáncscincér, a szür-ke darázsbogár, a kaukázusi bibircsesbogár, a ráncos gyászbogár, vagy a pusztai karimásbogár.

Különösen a pókok felkutatása volt alapos: négy faj innen vált a tudomány számára ismertté. Közülük a magyar kövipókot hazánkból továbbra is csak innen ismerjük, míg a hamvaspókok közé tartozó, rejtett életmódú Altella orientalis-t pedig az egész világon sehol máshol nem találták még meg, kizárólag a Sas-hegyen él.

A sziklás-mozaikos élõhelynek köszönhetõen sok gyík sütkérezik a sziklákon vagy a bokrok tövénél, és szemünk elé kerülhet egy-két rézsikló is. A hegy kiemelten fontos hüllõfaja a fokozottan védett pannongyík és a haragos sikló.

Az itt fészkelõ madárvilág talán lehetne gazdagabb is, de az állandó zavarás, a kertekbõl átjáró macskák és a sok fészekrabló varjúféle miatt csak a leggyakoribb fajok látha-tók a költési idõszakban. Annál több a táplálkozni idejárók száma. A város magasabb épületein fészkelõ vörös vércsék

budai nyúlfarkfû

csikófark

István király-szegfû pannon gyík

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

65

50 éves a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

Hajdan, a Sas-hegy és társai, mint a hegyvidék elõretolt bástyái nyúltak bele az – akkor még létezõ – alföldi erdõtengerbe, illetve Lágymányos mocsaraiba. A sokféle élõhely változatos élõvilágnak adott otthont – évezredekkel ezelõtt, valóságos tündérkert lehetett a táj. Aztán jött az ember, akinek szintén tetszett e vidék, és rátelepült a sokol-dalú természeti erõforrásokra, a korlátlannak tûnõ élelem-forrásra. Több település is kialakult a hegyek lábain. Az ala-csonyabb részeken szántók létesültek, fe l jebb gyümölcsösök, legelõk nyújtózkodtak a hegytetõkig. A tör-ténelem során itt alakult ki Magyarország fõvárosa. Ekkor szigetelõdött el a Sas-hegy a Budai-hegyektõl. A lakóöveze-tek elérték a hegy lábát, de mûvelésbe fogott oldalain még nem voltak állandóan lakott részek, a hegy felsõ részén még megmaradt a karszt-bokorerdõk és a sziklakibúvások gaz-dag élõvilága.

Budapest napjainkban is fogyatkozó közparkjairól a lakosság felkényszerül a védett természeti területekre, pedig ezek a szigetek maradtak az élõvilág végsõ menedé-kei.

Ilyen nevezetes hely a Sas-hegy is, amely emléket állít az egykori budai élõvilágnak. Egyedülálló állat- és növényvilá-ga érdekében 1958-tól lett védett, ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik fokozott figyelmet érdemlõ termé-szetvédelmi területe. 267 méteres magasságával csak a meredek, sziklás lejtõinek köszönheti a „megtisztelõ” hegy kategóriát.

A lankásabb hátakon és az északias lejtõkön zárt gyepe-ket és bokorerdõket látunk, míg a meredek, sziklás oldala-kon nyílt sziklagyepeket, a mozgó kõzettörmelékben néha csak párnákat alkot a növényzet, illetve mélyen gyökerezõ, magányos pionírok dacolnak a szélsõséges viszonyokkal. Ez az élõvilág küzdelmi zónája a dolomiton, és itt találkoz-hatunk a legérdekesebb fajokkal is.

A jégkortól a félsivatagig

Az Alföld, a Dunántúli-középhegység és a Duna találko-zásánál fekvõ Sas-hegy kedvezõ földrajzi helyzetét fokozza felszínformáinak sokfélesége és változatos kitettsége. Az utóbbi 50 000 év szinte minden éghajlatának élõvilágából találhatunk itt fajokat. A több százéves használat és a kis kiterjedés ellenére, a jelenlegi szárazföldi éghajlat élõvilága mellett, láthatunk itt szubmediterrán, félsivatagi, de jégkori maradványfajokat is. E maradványfajok mellett izgalmasak azok az elszigetelt kis közösségek, amelyek a folytatódó klí-

maváltozások során folyamatosan alkalmaz-kodni kényszerültek, az a l a p f a j h o z k é p e s t megváltoztak, így önálló alfajjá, fajjá váltak. Ilyen fajokban különösen gaz-dag a Sas-hegy, és mél-tán tett szert európai hír-névre. A jégkorból itt rekedt, majd az évezre-dek során önálló fajjá vált budai nyúlfarkfû (Sesleria sadleriana) , István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regis-stephanii) mellett, a mainál melegebb, szára-zabb klímából fennma-radt magyar gurgolyán (Seseli leucospermum) és csikófarkon (Ephedra distachya) kívül mintegy félszáz védett növényfaj fordul elõ a területen.

Sziget a fõvárosbetontengerében

szinte állandóan a hegyen tartózkodnak, de gyakran megfi-gyelhetjük az erdõkbõl belátogató karvalyokat, egy-egy héját, egerészölyvet, kabasólymot, egy kis szerencsével még a lappantyút is. A tavasz a vörösbegyek, füzikék, barátkák énekétõl hangos. A nyári forróságban csak a város moraja nyomja el a csendet. A tél közeledtével új énekek hallatsza-nak a cserjésekbõl: északról megérkeztek a süvöltõk, a fenyõpintyek, vidékrõl behúzódtak a tengelicek és a ritka bajszos sármányok.

Ha a Sas-hegy Természetvédelmi Területen sikerül a látogatók irányításával megállítani az élõhelyek pusztulását, csökkenteni az állandó zavarást, visszaállítani az eredeti életközösségeket, akkor várhatóan emelkedni fog az itt megjelenõ, újra otthonra, menedékre lelõ fajok száma.

Az ember és a hegy

A Sas-hegyen az emberi tevékenységnek évezredes tör-ténelmi múltja van. A több száz éves szõlõhegyi mûvelésnek köszönhetõen még sok a kivadult gyümölcsfa, majd a köz-parki jelleg kialakításakor számos tájidegen fát és cserjét ültettek a hegylábi részekre, fekete fenyõt a gerincekre. A védettséget követõen, a 70-es években alakították ki a gyalogutakat, amelyek tanösvénnyé fejlesztése, kiépítése folyamatos – és persze a pusztulásuk is. Az utóbbi évtized-ben – a jogszabályi tiltás ellenére – új igénybevételek jelentek meg: a kerítéseket állandóan szétvágva, a fokozottan védett értékeket eltiporva új meg új ösvényeket kitaposva, kutyafuttatók, kerékpárosok, ernyõsök, íjászok törik át magukat a bokrosokon, majd az állandó taposásuk miatt, az alapkõzetig lepusztítják, megsemmisítik az értékes gyepe-ket.

A múlt év õszén azonban változások történtek a hegy életében. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által elnyert INTERREG pályázatnak köszönhetõen állandó õrszolgálat lett a hegyen, megújult a tanösvény, illetve aka-dálymentessé vált a kilátópontra vezetõ sétaút és a fogadóé-pület. Az élõhely-rekonstrukció jegyében megkezdõdött az orgona visszaszorítása. A fogadóépület kiállítása megújult, XXI. századivá vált. Az oktatóközpontban szakemberek fogadják majd az elõre bejelentkezett csoportokat, az alkal-mi érdeklõdõk pedig a kiállítás bejárása, kisfilmek és tanös-vénykalauz segítségével juthatnak ismeretekhez. Az utóbbi évtized alkalmi kutatásai már bebizonyították, hogy érde-mes foglalkozni a heggyel, hiszen több, évtizedekig kihalt-nak vélt, vagy a területre nézve új fajoknak kerültek elõ életerõs állományai. Remélhetõleg a hegy természeti állapo-tának javulásával újabb és újabb élõlények választják ottho-nuknak a Sas-hegyet.

Halász Antal, tájegységvezetõ

A Sas-hegy állatvilága

Hajdanán, a hegytetõktõl a Duna partjáig lenyúló, moza-ikos szerkezetû, elegyes erdõk és változatos aljnövényzetük, virágszõnyegeik bõséges táplálékkal szolgáltak az állatvilág számára. A hegylábakon, a különbözõ kitettségû oldalak vál-tozatos mikroklímájú zugain sajátos keveredését láthatjuk az alföldi és a hegyvidéki, a szubmediterrán, a kontinentális és a jégkori fajoknak.

A fõváros és a környezõ települések fejlõdése következtében, a XIX. század derekára, a budai térségbõl eltûntek a zavarást nem tûrõ nagyobb vadak és csúcsragadozóik, a megnövekedett zavarás miatt, több érzé-keny faj (pl. a kövirigó) eltûnt már. A megmaradt gyepterü-letek változatos dolomitflórája gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A gyakori pók- és rovarfajok mellett mintegy 8-10 olyan ízeltlábú-fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területrõl írták le a tudomány számára, vagy más országok-ban honosak, ám hazánkban csak innét ismerik õket. Ilyen faj a sokáig csak innét ismert magyar bogáncscincér, a szür-ke darázsbogár, a kaukázusi bibircsesbogár, a ráncos gyászbogár, vagy a pusztai karimásbogár.

Különösen a pókok felkutatása volt alapos: négy faj innen vált a tudomány számára ismertté. Közülük a magyar kövipókot hazánkból továbbra is csak innen ismerjük, míg a hamvaspókok közé tartozó, rejtett életmódú Altella orientalis-t pedig az egész világon sehol máshol nem találták még meg, kizárólag a Sas-hegyen él.

A sziklás-mozaikos élõhelynek köszönhetõen sok gyík sütkérezik a sziklákon vagy a bokrok tövénél, és szemünk elé kerülhet egy-két rézsikló is. A hegy kiemelten fontos hüllõfaja a fokozottan védett pannongyík és a haragos sikló.

Az itt fészkelõ madárvilág talán lehetne gazdagabb is, de az állandó zavarás, a kertekbõl átjáró macskák és a sok fészekrabló varjúféle miatt csak a leggyakoribb fajok látha-tók a költési idõszakban. Annál több a táplálkozni idejárók száma. A város magasabb épületein fészkelõ vörös vércsék

budai nyúlfarkfû

csikófark

István király-szegfû pannon gyík

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

7

E S E M É N Y V O L TE S E M É N Y V O L TE S E M É N Y V O L T

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

8

A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület 50

éves jubileumát megújult kiállítás és tanösvény

átadásával ünnepeltük június 14-én. Másnap az

érdeklõdõk nyílt nap keretében látogathatták meg

a védett területet.

A Magyar Nemzeti Parkok Hete második alkalommal került megrende-zésre. A nyitó hétvégén a margitszigeti „zöld forgatagon” vetélkedõvel, kézmûves-bemutatóval vártuk a látogatókat.

Ócsán a „Városi Vigasság” rendezvényen az Ócsai Tájház és Turjánház vezetõje a gyerekek örömére kézmûves foglalkozást tartott. Nagy sikere volt a hazai nemzeti parkokról szóló kvíz játéknak. Aki minden kérdésre helyes választ adott, ajándékot kapott.

Élménybeszámoló a Cincér Táborról (2008. július 14–25.)

Kaland, kézmûvesség, természetvédelem: ezekkel a szavak-

kal tudnám leginkább összefoglalni, mirõl is szólt ez a két hét.

Idén elõször került megrendezésre a Cincér Tábor a Pál-völgyi

barlang kõfejõjében. Az elsõ héten 27, a második héten 18 gyerek

vett részt a táborozásban. A programokat környezettan hallgató

barátaimmal szerveztük.

Az elsõ nap reggelén szakadó esõ fogadta a táborozókat, de

ez csupán néhány jelentkezõt tántorított vissza. Sikerült kifog-

nunk az utóbbi nyarak leghidegebb és legesõsebb két hetét, de

jókedvünk és a gyerekek vidámsága túlszárnyalta a borús

idõjárás okozta szürke hangulatot. A Pál-völgyi cseppkõbarlang

megismerése után kincskeresõ túrára indultak a bátor kölykök és

kis csapatokban, elemlámpa segítségével keresték meg a sötét

barlangban elrejtett ásványokat. A Mátyás-hegyi barlangban ove-

rallos túrán vettünk részt. A kõfejtõ oldalában sziklát mászni taní-

tották a gyerekeket.

Hétvégére a nap is kisütött, így volt alkalmunk fölsétálni a

Mátyás-hegyre, ahol természetvizsgáló hátizsákok segítségével

megnéztük milyen állatok élnek az avarban, távcsõvel követtük a

madarak röptét, és nagyító alá vettük a ganajtúró bogarakat.

A hét utolsó napjára csapatvetélkedõt szerveztünk. Jutalom

programként íjászatot is rendeztünk. A tábor ideje alatt senkit

sem hagytunk unatkozni. Az elõbb említett programok mellett

minden nap voltak kézmûves-foglalkozások is. A szövést,

körmöcskézést, szalagszövést hamar megtanulták a gyerekek.

Szabó Fruzsina, a tábor vezetõje

Szeptember 27-én a Pálfája Oktatóközpontban kézmûves- foglalkozásokkal, természetismereti és népi játékokkal, elõadásokkal vártuk a családi délutánra érkezõket. A terepi programok közül a tanös-vény-túra és a lovas fogatos pusztai tölgyes túra egyaránt népszerû volt.

Augusztusban a Hungarian Danube Festival alkalmából az osztrák

Donau-Auen Nemzeti Park vendégei voltunk a Duna–Dráva és a

Hortobágyi Nemzeti Parkkal együtt. A rendezvénynek a nemzeti park

központja, az orth-i kastély adott otthont, ahol színes programokkal,

kézmûves-bemutatóval és borkóstolóval vártuk az érdeklõdõket.

Június 5-én megnyitotta kapuit a nagykõrösi Pálfája Oktatóközpont és Tanösvény. A megva-lósításban együttmûködõ szervezeteket Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter mellett Csáki Roland, a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Dr. Czira Szabolcs, Nagykõrös polgármestere, valamint Füri András, a DINPI igazgatója képviselte. Ebbõl az alkalom-ból az „Erdõ a pusztán” címmel meghirdetett ra jzpályázat nyertesei kaptak dí jakat . Gratulálunk valamennyi alkotónak!

Õsszel is megrendezésre került akkreditált pedagógus továbbképzésünk,

melyen 25 lelkes miskolci óvópedagógus vett részt.

Kellemes õszi idõben, családias hangulatban ünnepeltük a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet fennállásának 10. évfordulóját Farmoson a Matolcsy-kúriában. Az ünnepségre készíttettük el a Fedezze fel… sorozat Tápió-Hajta Vidéke TK-t bemutató tagját.

A XII. Erdõk Hete alkalmából mi is vendégei voltunk a Pilisi Parkerdõ Zrt.-nek Visegrádon, az Erdei Mûvelõdési Házban, mely idén ünnepelte fennál-lásának 20. évét.

Kaláka-szombat, Kaláka-nyár ÓcsánJúnius hónapban két kiállítás-megnyitóra került sor a

Tájházban. Az elsõ egy állandó kiállítás, mely közel 70 db textilbabán mutatja be Ócsának és környékének, valamint hazánk nagyobb tájegységeinek viseletét. A kiállítás érdekessége a fekete menyasszonyi ruha. A második egy idõszaki kiállítás, mely az ócsai kendõviseletet mutatja be napjainkig.

Nyáron is folytatódtak a tavasszal elkezdett Kaláka-szombatok. Júniusban „Pityókanap”, ahol a krumpli került terítékre. Készítettünk belõle játékot, de megkóstoltuk az idei krumplit hamuban sült pogácsába gyúrva. Júliusban pedig „Szalmanapot” tartottunk. Madárijesztõt és szalmazsákot készíthettek a programon résztvevõk.

Júniusban és augusztusban gyógynövény-ismereti túrát tartottunk felnõtteknek a Tájvédelmi Körzet területén , ahol nemcsak az úton-útfé len növõ gyógynövényekkel ismerkedhettek meg, hanem a terület növényritkaságait is szemügyre vehették.

A nyár legsikeresebb programja a Kaláka-nyár címmel meghirdetett napközis tábor volt, amit 7-10 éves gyerekeknek tartottunk. A két hét alatt leginkább a falusi emberek hétköznapjaihoz kapcsolódó tevékenységeket, eszközöket, alapanyagokat, szokásokat ismerhettek meg a gyerekek. Volt kenyérsütés, vajköpülés, mosás-mángorlás, kukoricamorzsolás, nyomóduc-készítés a kékfestõ mintázásához, gyógynövény-ismeret, népiétel-készítés, valamint sok játék és kézmûves-foglalkozás. Augusztusban az új kenyér ünnepén begyújtottuk a kemencéket, egyikben kenyeret, másikban kenyérlángost készítettünk a hozzánk látogatóknak. Nemcsak a kemence volt meleg, a nap sem volt mostoha hozzánk. A nyár meleggel és sok kedves látogatóval ajándékozott meg bennünket.

Verbõczi Gyuláné, a tájház vezetõje

Õsszel több mint 80 Zöld Óvodából 2000 kis természetbúvárt fogadtunk a

DINPI különbözõ látogatóhelyein.

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

7

E S E M É N Y V O L TE S E M É N Y V O L TE S E M É N Y V O L T

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

8

A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület 50

éves jubileumát megújult kiállítás és tanösvény

átadásával ünnepeltük június 14-én. Másnap az

érdeklõdõk nyílt nap keretében látogathatták meg

a védett területet.

A Magyar Nemzeti Parkok Hete második alkalommal került megrende-zésre. A nyitó hétvégén a margitszigeti „zöld forgatagon” vetélkedõvel, kézmûves-bemutatóval vártuk a látogatókat.

Ócsán a „Városi Vigasság” rendezvényen az Ócsai Tájház és Turjánház vezetõje a gyerekek örömére kézmûves foglalkozást tartott. Nagy sikere volt a hazai nemzeti parkokról szóló kvíz játéknak. Aki minden kérdésre helyes választ adott, ajándékot kapott.

Élménybeszámoló a Cincér Táborról (2008. július 14–25.)

Kaland, kézmûvesség, természetvédelem: ezekkel a szavak-

kal tudnám leginkább összefoglalni, mirõl is szólt ez a két hét.

Idén elõször került megrendezésre a Cincér Tábor a Pál-völgyi

barlang kõfejõjében. Az elsõ héten 27, a második héten 18 gyerek

vett részt a táborozásban. A programokat környezettan hallgató

barátaimmal szerveztük.

Az elsõ nap reggelén szakadó esõ fogadta a táborozókat, de

ez csupán néhány jelentkezõt tántorított vissza. Sikerült kifog-

nunk az utóbbi nyarak leghidegebb és legesõsebb két hetét, de

jókedvünk és a gyerekek vidámsága túlszárnyalta a borús

idõjárás okozta szürke hangulatot. A Pál-völgyi cseppkõbarlang

megismerése után kincskeresõ túrára indultak a bátor kölykök és

kis csapatokban, elemlámpa segítségével keresték meg a sötét

barlangban elrejtett ásványokat. A Mátyás-hegyi barlangban ove-

rallos túrán vettünk részt. A kõfejtõ oldalában sziklát mászni taní-

tották a gyerekeket.

Hétvégére a nap is kisütött, így volt alkalmunk fölsétálni a

Mátyás-hegyre, ahol természetvizsgáló hátizsákok segítségével

megnéztük milyen állatok élnek az avarban, távcsõvel követtük a

madarak röptét, és nagyító alá vettük a ganajtúró bogarakat.

A hét utolsó napjára csapatvetélkedõt szerveztünk. Jutalom

programként íjászatot is rendeztünk. A tábor ideje alatt senkit

sem hagytunk unatkozni. Az elõbb említett programok mellett

minden nap voltak kézmûves-foglalkozások is. A szövést,

körmöcskézést, szalagszövést hamar megtanulták a gyerekek.

Szabó Fruzsina, a tábor vezetõje

Szeptember 27-én a Pálfája Oktatóközpontban kézmûves- foglalkozásokkal, természetismereti és népi játékokkal, elõadásokkal vártuk a családi délutánra érkezõket. A terepi programok közül a tanös-vény-túra és a lovas fogatos pusztai tölgyes túra egyaránt népszerû volt.

Augusztusban a Hungarian Danube Festival alkalmából az osztrák

Donau-Auen Nemzeti Park vendégei voltunk a Duna–Dráva és a

Hortobágyi Nemzeti Parkkal együtt. A rendezvénynek a nemzeti park

központja, az orth-i kastély adott otthont, ahol színes programokkal,

kézmûves-bemutatóval és borkóstolóval vártuk az érdeklõdõket.

Június 5-én megnyitotta kapuit a nagykõrösi Pálfája Oktatóközpont és Tanösvény. A megva-lósításban együttmûködõ szervezeteket Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter mellett Csáki Roland, a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Dr. Czira Szabolcs, Nagykõrös polgármestere, valamint Füri András, a DINPI igazgatója képviselte. Ebbõl az alkalom-ból az „Erdõ a pusztán” címmel meghirdetett ra jzpályázat nyertesei kaptak dí jakat . Gratulálunk valamennyi alkotónak!

Õsszel is megrendezésre került akkreditált pedagógus továbbképzésünk,

melyen 25 lelkes miskolci óvópedagógus vett részt.

Kellemes õszi idõben, családias hangulatban ünnepeltük a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet fennállásának 10. évfordulóját Farmoson a Matolcsy-kúriában. Az ünnepségre készíttettük el a Fedezze fel… sorozat Tápió-Hajta Vidéke TK-t bemutató tagját.

A XII. Erdõk Hete alkalmából mi is vendégei voltunk a Pilisi Parkerdõ Zrt.-nek Visegrádon, az Erdei Mûvelõdési Házban, mely idén ünnepelte fennál-lásának 20. évét.

Kaláka-szombat, Kaláka-nyár ÓcsánJúnius hónapban két kiállítás-megnyitóra került sor a

Tájházban. Az elsõ egy állandó kiállítás, mely közel 70 db textilbabán mutatja be Ócsának és környékének, valamint hazánk nagyobb tájegységeinek viseletét. A kiállítás érdekessége a fekete menyasszonyi ruha. A második egy idõszaki kiállítás, mely az ócsai kendõviseletet mutatja be napjainkig.

Nyáron is folytatódtak a tavasszal elkezdett Kaláka-szombatok. Júniusban „Pityókanap”, ahol a krumpli került terítékre. Készítettünk belõle játékot, de megkóstoltuk az idei krumplit hamuban sült pogácsába gyúrva. Júliusban pedig „Szalmanapot” tartottunk. Madárijesztõt és szalmazsákot készíthettek a programon résztvevõk.

Júniusban és augusztusban gyógynövény-ismereti túrát tartottunk felnõtteknek a Tájvédelmi Körzet területén , ahol nemcsak az úton-útfé len növõ gyógynövényekkel ismerkedhettek meg, hanem a terület növényritkaságait is szemügyre vehették.

A nyár legsikeresebb programja a Kaláka-nyár címmel meghirdetett napközis tábor volt, amit 7-10 éves gyerekeknek tartottunk. A két hét alatt leginkább a falusi emberek hétköznapjaihoz kapcsolódó tevékenységeket, eszközöket, alapanyagokat, szokásokat ismerhettek meg a gyerekek. Volt kenyérsütés, vajköpülés, mosás-mángorlás, kukoricamorzsolás, nyomóduc-készítés a kékfestõ mintázásához, gyógynövény-ismeret, népiétel-készítés, valamint sok játék és kézmûves-foglalkozás. Augusztusban az új kenyér ünnepén begyújtottuk a kemencéket, egyikben kenyeret, másikban kenyérlángost készítettünk a hozzánk látogatóknak. Nemcsak a kemence volt meleg, a nap sem volt mostoha hozzánk. A nyár meleggel és sok kedves látogatóval ajándékozott meg bennünket.

Verbõczi Gyuláné, a tájház vezetõje

Õsszel több mint 80 Zöld Óvodából 2000 kis természetbúvárt fogadtunk a

DINPI különbözõ látogatóhelyein.

E S E M É N Y L E S ZESEMÉNY LESZ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

9

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

10

VIII. TATAI VADLÚD SOKADALOM

Program

2008. november 28-29.

Szervezõ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja Társszervezõ: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Védnök: Michl József, Tata város polgármestereA Tatai Vadlúd Sokadalom egész napos rendezvénysoroza-tával elsõsorban a távoli északi tundrák üzenetét magukkal hozó vadludakat köszöntjük. Nem hangos fesztivál ez, nem egymást érõ koncertek és kirakodóvásárok kavalkádja, mégis ünnep, igazi fesztivál ez a maga módján. Olyan fesztivál, amelyen a látványosságról és a hangulatról a soke-zernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.

2008. november 28. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel18:00 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában20:00 A verseny megnyitója – Musicz László, Által-ér Szövetség, MME20:05 Versenyszabályzat ismertetése – Pénzes László20:10 A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program – Elõadó: Fidlóczky József, Bagyura János20:50 Élõhely-védelmi és -bemutatási tevékenységek a Nagykõrõsi Pusztai Tölgyes Life Programban – Elõadó: Sipos Katalin, Verõ György21:30 Tanzánia egy természetfotós szemével – Elõadó: Imre Tamás

2008. november 29. (szombat) Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony6:00 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete (nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában a helyszínen)7:00-tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! – Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követ-hetik nyomon a tavi eseményeket!8:15 A VIII. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: gye-rekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond: Michl József, Tata város polgármestere és dr. Völner Pál, a Megyei Közgyûlés elnöke10:00 A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program – Elõadó: Fidlóczky József, Bagyura János10.30 Sajtótájékoztató (Tatai Vadlúd Sokadalom, A kerecsensó-lyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program)11:00 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny ered-ményhirdetése15:00 – 16:30 A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép -kivetítéssel! – Narrátor: Zsoldos Árpád18:00 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása18:30 – 20:00 Csillagászat a tóparton, rossz idõ esetén is! – Elõadó csillagász: Moczik Csaba

Elõadások

Egész napos programok

Edzõtábor

11:30 Komárom-Esztergom megye madártani értékei – Elõadó: Pénzes László12:00 2008: a madárgyûrûzés centenáriumi éve Magyarországon – Elõadó: Karcza Zsolt12:45 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán13:30 A Duna folyam halai – Elõadó: dr. Tóth Balázs14:15 Life Program a pilisi len élõhelyén – Elõadó: dr. Kézdy Pál15:00 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán

Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátorMadár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9:00–16:00 óra közöttMadármegfigyelés „teleszkóp bokrokban”Madárgyûrûzési bemutatóMME Bolt és Madárbarát kert stand tanácsadássalVIP sátor, találkozási lehetõség természetvédelmi szakemberekkel Természetvédelmi tanácsadásTeleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége

Energiahatékonyság Kiállítás és Vásár a megújuló energiák és az energiahatékony építkezés, felújítás jegyében.

Öreg-tó Klub Hotel20:00 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirde-tése – dr. Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója20:20 A Duna folyam halai – Elõadó: dr. Tóth Balázs20:45 Life Program a pilisi len élõhelyén – Elõadó: dr. Kézdy Pál21:15 Malajzia madárvilága – Elõadó: Bodor Gábor21:45 Madarak Dél-Békésben – Elõadó: Bozó László22:15 A vékonycsõrû póling nyomában. A felfedezetlen Krím-félsziget – Elõadó: Barkóczi Csaba – A változtatás jogát a szervezõk fenntartják! –

A RENDEZVÉNY LÉTREHOZÁSÁBAN SEGÍTSÉGÜNKRE VOLTAK

Fõ támogatókTata város önkormányzata, DINPI, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Old Lake Holding ZRt., Swarovski Magyarország

TámogatókTopFoto – topfoto.hu, Tatai Kistérségi Többcélú Társulás, Remondis Oroszlány Zrt., Mogyi Kft., Észak-dunántúli Vízmû Zrt., Természetes Életmód Alapítvány, TOI TOI Kft., Öreg-tó Klub Hotel, Tatai Mezõgazdasági ZRt., Tatai Városgazda Kht., birding.hu, Fiwi-Hût Kft., Kókay Szabolcs, Nagy Gyula, Zsoldos Márton, Know-How Audit Kft., Dömsödi Ferenc, London, UK, Gaidosch Tamás, Budapest, Imre Tamás, Nagy Gábor, Birding World Magazine,

MÉDIAPARTNERÜNK A MADÁRTÁVLAT MAGAZIN

További információCsonka Péter mme24@freemail.hu; www.mme-komarom.hu

E S E M É N Y L E S ZMenedék a betontengerbenÚj kiállítás a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen

Film a sas-hegyi borról és a hegyoldal fölött körözõ vörös vércsékrõl, nyitogatható ablakokban Teve-szikla, piros hím bikapók és levedlett haragossikló-bõr. Virágnaptár és kirakós játék. A „menedékházban” pannongyík-szobor és csikófark-festmény.

Aki ennyibõl még nem ért mindent, jöjjön, és nézze meg a kiállítást! De addig is ott a www.sas-hegy.hu honlap, amely-A kiállítás címe arra utal, hogy a Sas-hegy menedéke, élõ nek Tudástárában a sas-hegyi madarak éneke is hallható.múzeuma Buda õsi flórájának és faunájának, menedéke a

A Sas-hegy tanösvényt márciustól októberig szakmai városi életmódhoz alkalmazkodott állatoknak, amelyek itt vezetéssel látogathatják meg, a kilátóba önállóan is fel lehet találnak táplálkozó-, szaporodó- vagy rejtekhelyet, és mene-menni. A tanösvény vezetõfüzet nem csak magyarul, hanem dék nekünk, városlakóknak, akik egy órára kiszabadulha-angol, német és szlovák nyelven is kapható a fogadóépület-tunk a forgalomból.ben.

Gadó György Pál

Látogasson el!

37 budapesti középiskola a Csapody Vera-emlékversenyenOktóber 3-án 37 budapesti középiskola diákjai lepték el a Sas-hegyet. A Fõvárosi Önkormányzat és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett Csapody Vera-emlékversenyen részt vevõ ötfõs csapatok Budapest természeti értékeibõl és a természetvédelem kérdéseibõl készültek fel. A tíz legjobb csapat jutott tovább a Föld Napjára tervezett döntõbe. Az Arany János Gimnáziumban írásbeli feladatokban, növény- és állatfotók, valamint különbözõ állatfajok által kiadott hangok felisme-résében mérték össze tudásukat. Kiderült, hogy nem is olyan könnyû a

barna varangy és a szarvas-bika hangját megkülönböz-tetni. A Sas-hegy tanösvé-nyen kilenc állomás várta õket. Egy ragadozó madár m e g h a t á r o z á s á h o z távcsövet, a dolomit és a mészkõ elkülönítéséhez sósa-vat kaptak segítségül. (Csak e m l é k e z t e t õ ü l : u t ó b b i pezseg, ha rácseppentjük.)

Kézdy Pál, osztályvezetõ

E S E M É N Y L E S ZESEMÉNY LESZ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉLDINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

9

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

10

VIII. TATAI VADLÚD SOKADALOM

Program

2008. november 28-29.

Szervezõ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja Társszervezõ: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Védnök: Michl József, Tata város polgármestereA Tatai Vadlúd Sokadalom egész napos rendezvénysoroza-tával elsõsorban a távoli északi tundrák üzenetét magukkal hozó vadludakat köszöntjük. Nem hangos fesztivál ez, nem egymást érõ koncertek és kirakodóvásárok kavalkádja, mégis ünnep, igazi fesztivál ez a maga módján. Olyan fesztivál, amelyen a látványosságról és a hangulatról a soke-zernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.

2008. november 28. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel18:00 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában20:00 A verseny megnyitója – Musicz László, Által-ér Szövetség, MME20:05 Versenyszabályzat ismertetése – Pénzes László20:10 A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program – Elõadó: Fidlóczky József, Bagyura János20:50 Élõhely-védelmi és -bemutatási tevékenységek a Nagykõrõsi Pusztai Tölgyes Life Programban – Elõadó: Sipos Katalin, Verõ György21:30 Tanzánia egy természetfotós szemével – Elõadó: Imre Tamás

2008. november 29. (szombat) Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony6:00 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete (nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában a helyszínen)7:00-tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! – Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követ-hetik nyomon a tavi eseményeket!8:15 A VIII. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: gye-rekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond: Michl József, Tata város polgármestere és dr. Völner Pál, a Megyei Közgyûlés elnöke10:00 A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program – Elõadó: Fidlóczky József, Bagyura János10.30 Sajtótájékoztató (Tatai Vadlúd Sokadalom, A kerecsensó-lyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program)11:00 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny ered-ményhirdetése15:00 – 16:30 A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép -kivetítéssel! – Narrátor: Zsoldos Árpád18:00 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása18:30 – 20:00 Csillagászat a tóparton, rossz idõ esetén is! – Elõadó csillagász: Moczik Csaba

Elõadások

Egész napos programok

Edzõtábor

11:30 Komárom-Esztergom megye madártani értékei – Elõadó: Pénzes László12:00 2008: a madárgyûrûzés centenáriumi éve Magyarországon – Elõadó: Karcza Zsolt12:45 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán13:30 A Duna folyam halai – Elõadó: dr. Tóth Balázs14:15 Life Program a pilisi len élõhelyén – Elõadó: dr. Kézdy Pál15:00 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán

Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátorMadár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9:00–16:00 óra közöttMadármegfigyelés „teleszkóp bokrokban”Madárgyûrûzési bemutatóMME Bolt és Madárbarát kert stand tanácsadássalVIP sátor, találkozási lehetõség természetvédelmi szakemberekkel Természetvédelmi tanácsadásTeleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége

Energiahatékonyság Kiállítás és Vásár a megújuló energiák és az energiahatékony építkezés, felújítás jegyében.

Öreg-tó Klub Hotel20:00 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirde-tése – dr. Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója20:20 A Duna folyam halai – Elõadó: dr. Tóth Balázs20:45 Life Program a pilisi len élõhelyén – Elõadó: dr. Kézdy Pál21:15 Malajzia madárvilága – Elõadó: Bodor Gábor21:45 Madarak Dél-Békésben – Elõadó: Bozó László22:15 A vékonycsõrû póling nyomában. A felfedezetlen Krím-félsziget – Elõadó: Barkóczi Csaba – A változtatás jogát a szervezõk fenntartják! –

A RENDEZVÉNY LÉTREHOZÁSÁBAN SEGÍTSÉGÜNKRE VOLTAK

Fõ támogatókTata város önkormányzata, DINPI, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Old Lake Holding ZRt., Swarovski Magyarország

TámogatókTopFoto – topfoto.hu, Tatai Kistérségi Többcélú Társulás, Remondis Oroszlány Zrt., Mogyi Kft., Észak-dunántúli Vízmû Zrt., Természetes Életmód Alapítvány, TOI TOI Kft., Öreg-tó Klub Hotel, Tatai Mezõgazdasági ZRt., Tatai Városgazda Kht., birding.hu, Fiwi-Hût Kft., Kókay Szabolcs, Nagy Gyula, Zsoldos Márton, Know-How Audit Kft., Dömsödi Ferenc, London, UK, Gaidosch Tamás, Budapest, Imre Tamás, Nagy Gábor, Birding World Magazine,

MÉDIAPARTNERÜNK A MADÁRTÁVLAT MAGAZIN

További információCsonka Péter mme24@freemail.hu; www.mme-komarom.hu

E S E M É N Y L E S ZMenedék a betontengerbenÚj kiállítás a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen

Film a sas-hegyi borról és a hegyoldal fölött körözõ vörös vércsékrõl, nyitogatható ablakokban Teve-szikla, piros hím bikapók és levedlett haragossikló-bõr. Virágnaptár és kirakós játék. A „menedékházban” pannongyík-szobor és csikófark-festmény.

Aki ennyibõl még nem ért mindent, jöjjön, és nézze meg a kiállítást! De addig is ott a www.sas-hegy.hu honlap, amely-A kiállítás címe arra utal, hogy a Sas-hegy menedéke, élõ nek Tudástárában a sas-hegyi madarak éneke is hallható.múzeuma Buda õsi flórájának és faunájának, menedéke a

A Sas-hegy tanösvényt márciustól októberig szakmai városi életmódhoz alkalmazkodott állatoknak, amelyek itt vezetéssel látogathatják meg, a kilátóba önállóan is fel lehet találnak táplálkozó-, szaporodó- vagy rejtekhelyet, és mene-menni. A tanösvény vezetõfüzet nem csak magyarul, hanem dék nekünk, városlakóknak, akik egy órára kiszabadulha-angol, német és szlovák nyelven is kapható a fogadóépület-tunk a forgalomból.ben.

Gadó György Pál

Látogasson el!

37 budapesti középiskola a Csapody Vera-emlékversenyenOktóber 3-án 37 budapesti középiskola diákjai lepték el a Sas-hegyet. A Fõvárosi Önkormányzat és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett Csapody Vera-emlékversenyen részt vevõ ötfõs csapatok Budapest természeti értékeibõl és a természetvédelem kérdéseibõl készültek fel. A tíz legjobb csapat jutott tovább a Föld Napjára tervezett döntõbe. Az Arany János Gimnáziumban írásbeli feladatokban, növény- és állatfotók, valamint különbözõ állatfajok által kiadott hangok felisme-résében mérték össze tudásukat. Kiderült, hogy nem is olyan könnyû a

barna varangy és a szarvas-bika hangját megkülönböz-tetni. A Sas-hegy tanösvé-nyen kilenc állomás várta õket. Egy ragadozó madár m e g h a t á r o z á s á h o z távcsövet, a dolomit és a mészkõ elkülönítéséhez sósa-vat kaptak segítségül. (Csak e m l é k e z t e t õ ü l : u t ó b b i pezseg, ha rácseppentjük.)

Kézdy Pál, osztályvezetõ

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

11

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

12

I. Magyar–Szlovák Biodiverzitás NapDrégelypalánk – Ipel’ské Predmostie (Ipolyhídvég) 2008. június 20–22.

Egyedülálló faunisztikai felméréscsokor helyszíne volt júni-us közepén az Ipoly-völgy, ahol a Sugárkankalin Egyesület és az Ipe¾ská Únia szervezett egységbe közel 50 kutatót, akik négy hazai múzeumból, illetve több magyar és szlovák intézetbõl és egyetemrõl érkezve két napon át vizsgálták a terület flóráját és faunáját a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegység mun-katársainak terepi segítségével.

E jeles kezdeményezés alapját az ENSZ közgyûlésének hatá-rozata adja, amely minden év május 22-ét – a biológiai sokféle-ség megõrzésérõl szóló egyezmény aláírásának idõpontját – jelölte ki a Biodiverzitás Napjává. Az, hogy ezen a napon ne csak különbözõ belsõ helyszíneken rendezett „megemlékezések” legyenek a Föld biológiai sokszínûségérõl, hanem terepi progra-mok révén ismertessék meg az érdeklõdõ közönséggel egy adott terület élõ természeti értékekeit, két amerikai zoológus ötlete volt. Ennek nyomán az elsõ ilyen jellegû hazai kezdeményezé-sek a Dunántúlon (Gyûrûfûn és Porván) kerültek megvalósítás-ra. A cél egy-egy jól körülhatárolható területrõl minél több faj leírása, s ezen keresztül a sokféleség bemutatása.

Az idei év volt az elsõ, amely egy határon átnyúló területet – jelesül a középsõ Ipoly-völgy néhány négyzetkilométeres sza-kaszát – volt hivatott felmérni, Drégelypalánk és Ipolyhídvég térségében. A teljes „eredménylistára” természetesen még egy ideig várni kell, mivel pl. a számos gerinctelen taxon meghatáro-zása a gyûjtött anyagból lassú folyamat. Ugyanakkor a gerinces-csoportok felmérési eredménye rendelkezésre áll: példának oká-ért a madarak osztályából a közös bejárásokat végzõ magyar-szlovák szakemberek 74 fajt észleltek, köztük olyan világszerte veszélyeztetett és ritka fajokat, mint a haris (Crex crex) vagy a magas fokú nemzetközi védettséget élvezõ darázsölyv (Pernis apivorus).

Selmeczi Kovács Ádámõrkerület-vezetõ – Börzsönyi Tájegység

AKTUÁLISVándorsólyom költés a Gerecse-hegységben

H a z á n k e g y i k legõsibb kerecsensó-lyom által lakott fész-kelõhelyén – ahol terep-naplók adatai és szóbeli közlések alapján 1907 óta volt költés – a terepi szakemberek érdekes váltást figyelhettek meg az elmúlt években. A területen 2005-ben költött a kerecsensólyom utoljára sikeresen, majd a vándorsólyom rendszertelen megjelenése egy-re rendszeresebbé vált. 2006 õszétõl már párban is felbukkantak, de esetenként 3 példány is portyázott a hegyek felett.

2008 februárjában fészkelõ helyet foglalt a pár, majd márci-usban tojást rakott a tojó, és június elsõ napjaiban 2 fiatal sólyom hagyta el a fészket lábukon a könnyebb terepi azonosításhoz egyedi, piros alapon fehér karaktert viselõ színes gyûrûvel.

Meglepõ, de bizonyítottan elsõ alkalommal költött vándor-sólyom abban a hegységben, ahol korábban 4 pár kerecsensó-lyom is fészkelt egyidõben! Eljött újra a vándorsólymok ideje…

Csonka Péter terület-felügyelõ, Gerecsei Tájegység

Felnõtté vált a madárvonulás-kutatásaz Által-ér völgyében

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportjának közös szervezésében tizen-nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Hopp Ferenc Madarász Tábor a naszályi Ferencmajori-halastavak terüle-tén.

A madárvonulás-kutatás mellett a megyei fiatalok szem-léletformálása és a természetvédõ utánpótlás kinevelése a tábor fõ célja, mely munkában közel 60 fõ vett részt augusz-tus 10–30. között. A madártani kutatás szakmai munkája 228 méter hálóhosszon folyt. Összesen 63 madárfaj 2556 egyedét jelöltük. Jelentõs eredmény 674 barátposzáta, 121 kerti poszáta és 10 nagy fülemüle hálóba kerülése, továbbá egy német gyûrûs cserregõ nádiposzáta és egy lengyel gyûrûs bütykös hattyú megkerülése.. A rendszeres terepi felméré-sekkel kiegészítve az adatsorokat összesen 143 madárfaj jelenlétét rögzítettük. A tavak feltöltött állapotban voltak a három hét folyamán, így a madártani változatosság nem volt olyan nagy, de a kis kárókatona, törpegém, vörös gém, cigányréce és a parlagi sas rendszeres jelenléte a tavak madártani jelentõségét erõsítette.

Csonka Péter, terület-felügyelõ, Gerecsei Tájegység

Kitüntetéseket kaptak kollégáink

Dobos Antalnak, az Erdészeti, Vadászati és Õrszolgálati osztály vezetõjének az erdõk és a természetvédelem ügyéért végzett 35 éves áldozatkész munkáját 2008. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el.

Kiss Péter õrkerület vezetõ kiváló õrszolgálati munkájáért 2008. október 23-án Miniszteri Elismerõ Oklevelet kapott.

Haris (Crex crex) kakas a drégelypalánki Kis-szigetnél

Vándorsólyom fiókaErdõátalakítás Nagykõrös mellett

Madárgyûrûzés

Erdõátalakítások a NagykõrösiPusztai Tölgyesek Natura 2000 területen

Az õsz folyamán elkezdõdtek az erdészeti munkák a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek Natura 2000 területen. Az EU LIFE pályázata által támogatott természetvédelmi kezelés során elsõsorban akác-, késeimeggy- és erdeifenyõ-kitermelés zajlik, ezt követi az õshonos fafajok ültetése az akácosok és fenyvesek helyére.

Információ: www.pusztaitolgyesek.hu

Verõ György, ökológiai referens

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

11

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

12

I. Magyar–Szlovák Biodiverzitás NapDrégelypalánk – Ipel’ské Predmostie (Ipolyhídvég) 2008. június 20–22.

Egyedülálló faunisztikai felméréscsokor helyszíne volt júni-us közepén az Ipoly-völgy, ahol a Sugárkankalin Egyesület és az Ipe¾ská Únia szervezett egységbe közel 50 kutatót, akik négy hazai múzeumból, illetve több magyar és szlovák intézetbõl és egyetemrõl érkezve két napon át vizsgálták a terület flóráját és faunáját a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegység mun-katársainak terepi segítségével.

E jeles kezdeményezés alapját az ENSZ közgyûlésének hatá-rozata adja, amely minden év május 22-ét – a biológiai sokféle-ség megõrzésérõl szóló egyezmény aláírásának idõpontját – jelölte ki a Biodiverzitás Napjává. Az, hogy ezen a napon ne csak különbözõ belsõ helyszíneken rendezett „megemlékezések” legyenek a Föld biológiai sokszínûségérõl, hanem terepi progra-mok révén ismertessék meg az érdeklõdõ közönséggel egy adott terület élõ természeti értékekeit, két amerikai zoológus ötlete volt. Ennek nyomán az elsõ ilyen jellegû hazai kezdeményezé-sek a Dunántúlon (Gyûrûfûn és Porván) kerültek megvalósítás-ra. A cél egy-egy jól körülhatárolható területrõl minél több faj leírása, s ezen keresztül a sokféleség bemutatása.

Az idei év volt az elsõ, amely egy határon átnyúló területet – jelesül a középsõ Ipoly-völgy néhány négyzetkilométeres sza-kaszát – volt hivatott felmérni, Drégelypalánk és Ipolyhídvég térségében. A teljes „eredménylistára” természetesen még egy ideig várni kell, mivel pl. a számos gerinctelen taxon meghatáro-zása a gyûjtött anyagból lassú folyamat. Ugyanakkor a gerinces-csoportok felmérési eredménye rendelkezésre áll: példának oká-ért a madarak osztályából a közös bejárásokat végzõ magyar-szlovák szakemberek 74 fajt észleltek, köztük olyan világszerte veszélyeztetett és ritka fajokat, mint a haris (Crex crex) vagy a magas fokú nemzetközi védettséget élvezõ darázsölyv (Pernis apivorus).

Selmeczi Kovács Ádámõrkerület-vezetõ – Börzsönyi Tájegység

AKTUÁLISVándorsólyom költés a Gerecse-hegységben

H a z á n k e g y i k legõsibb kerecsensó-lyom által lakott fész-kelõhelyén – ahol terep-naplók adatai és szóbeli közlések alapján 1907 óta volt költés – a terepi szakemberek érdekes váltást figyelhettek meg az elmúlt években. A területen 2005-ben költött a kerecsensólyom utoljára sikeresen, majd a vándorsólyom rendszertelen megjelenése egy-re rendszeresebbé vált. 2006 õszétõl már párban is felbukkantak, de esetenként 3 példány is portyázott a hegyek felett.

2008 februárjában fészkelõ helyet foglalt a pár, majd márci-usban tojást rakott a tojó, és június elsõ napjaiban 2 fiatal sólyom hagyta el a fészket lábukon a könnyebb terepi azonosításhoz egyedi, piros alapon fehér karaktert viselõ színes gyûrûvel.

Meglepõ, de bizonyítottan elsõ alkalommal költött vándor-sólyom abban a hegységben, ahol korábban 4 pár kerecsensó-lyom is fészkelt egyidõben! Eljött újra a vándorsólymok ideje…

Csonka Péter terület-felügyelõ, Gerecsei Tájegység

Felnõtté vált a madárvonulás-kutatásaz Által-ér völgyében

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportjának közös szervezésében tizen-nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Hopp Ferenc Madarász Tábor a naszályi Ferencmajori-halastavak terüle-tén.

A madárvonulás-kutatás mellett a megyei fiatalok szem-léletformálása és a természetvédõ utánpótlás kinevelése a tábor fõ célja, mely munkában közel 60 fõ vett részt augusz-tus 10–30. között. A madártani kutatás szakmai munkája 228 méter hálóhosszon folyt. Összesen 63 madárfaj 2556 egyedét jelöltük. Jelentõs eredmény 674 barátposzáta, 121 kerti poszáta és 10 nagy fülemüle hálóba kerülése, továbbá egy német gyûrûs cserregõ nádiposzáta és egy lengyel gyûrûs bütykös hattyú megkerülése.. A rendszeres terepi felméré-sekkel kiegészítve az adatsorokat összesen 143 madárfaj jelenlétét rögzítettük. A tavak feltöltött állapotban voltak a három hét folyamán, így a madártani változatosság nem volt olyan nagy, de a kis kárókatona, törpegém, vörös gém, cigányréce és a parlagi sas rendszeres jelenléte a tavak madártani jelentõségét erõsítette.

Csonka Péter, terület-felügyelõ, Gerecsei Tájegység

Kitüntetéseket kaptak kollégáink

Dobos Antalnak, az Erdészeti, Vadászati és Õrszolgálati osztály vezetõjének az erdõk és a természetvédelem ügyéért végzett 35 éves áldozatkész munkáját 2008. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el.

Kiss Péter õrkerület vezetõ kiváló õrszolgálati munkájáért 2008. október 23-án Miniszteri Elismerõ Oklevelet kapott.

Haris (Crex crex) kakas a drégelypalánki Kis-szigetnél

Vándorsólyom fiókaErdõátalakítás Nagykõrös mellett

Madárgyûrûzés

Erdõátalakítások a NagykõrösiPusztai Tölgyesek Natura 2000 területen

Az õsz folyamán elkezdõdtek az erdészeti munkák a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek Natura 2000 területen. Az EU LIFE pályázata által támogatott természetvédelmi kezelés során elsõsorban akác-, késeimeggy- és erdeifenyõ-kitermelés zajlik, ezt követi az õshonos fafajok ültetése az akácosok és fenyvesek helyére.

Információ: www.pusztaitolgyesek.hu

Verõ György, ökológiai referens

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Elõzõ számunk helyes megfejtése:1–C, 2–E, 3–A vagy B, 4–F, 5–A vagy B, 6–D

Nagy-Szénás és Jági tanösvényfüzetet nyert: Vona Letícia – Budapest,

Schmotzer Alíz – Budapest,Mátrai Márk – Dunakeszi

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA

13

A helyes megoldást beküldõk között Sas-hegy tanösvényfü-zetet és a Sas-hegy kiállításra és tanösvényre belépõt sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltünte-tésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük.Címünk:Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86.Beküldési határidõ:2008. december 4.

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

14

Támogatóink

123456789

10

1. Ennek a Sas-hegyen is élõ pókfajnak a hímje feltûnõen szép, élénkpiros potrohát négy fekete pötty díszíti. A nõstény a hímnél jóval nagyobb, egyszínû fekete.

2. A Sas-hegy egyik jellegzetes élõhelye (növénytársulása), amelynek uralkodó fafajai a virágos kõris és a molyhos tölgy.

3. A budai dolomitsziklagyep fõ gyepalkotója ez a jégkor-szaki maradványfaj.

4. Ez a rovarvilág egyik legügyesebb ragadozója, a növények közt megbújva várja áldozatát, majd egy gyors mozdulattal fogólábaival megragadja.

5. A Sas-hegy fõ kõzete.6. Így hívjuk az olyan fajokat, amelyek hazánkban õshonos,

önálló fajjá váltak a törzsfejlõdés során.7. Ez a tájidegen növényfaj jelentõs területeket elfoglalt a

Sas-hegyen. A ma folyó élõhely-rekonstrukció során jelentõsen sikerül visszaszorítani.

8. A Sas-hegy déli oldalain maradt fenn ez a melegidõszaki növényfaj. Magyar ……

9. Ennek köszönhetõ a Sas-hegyen például a Beethoven-szikla kialakulása, mert a föld mélyébõl oldott kovasavat hozott magával, amely átitatva a kõzetet keménnyé tette, így a kõzet jobban ellen tudott állni az eróziónak.

10. A Sas-hegyen csak porzós, a Gellért-hegyen csak termõs példányok élnek ebbõl a nyitvatermõ növényfaj-ból.

Hajta természetismereti túra2007, 28 oldal, A5A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Tápió-vidék T e r m é s z e t i É r t é k e i é r t Közalapítvány együttmûkö-désében valósult meg ez a tan-ösvényfüzet. A 8 km-es túra három tanösvényt fûz fel: a Nõszirom tanösvény a homok-buckák és a láprétek élõvilágát, a Sóvirág tanösvény a szikesek különlegességei t , míg a Kékbegy tanösvény a nádaso-kat mutatja be.

Az Ipolytól Drégelyvárig2007, 34 oldal, A5Ez a tanösvényfüzet két tanös-vényen kalauzol végig: az Ipoly-folyó ártéri világának egy részletét mutatja be a Páskom-legelõ tanösvény, míg az Apródok útja tanösvény Drégely vár története mellett az õshonos és tájidegen erdõk éle-tébe enged bepillantást. A kiad-vány utolsó részében a Duna és az Ipoly árterének növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg. Ez a tanösvényfüzet szlo-vák nyelven is megjelent.

Pálfája tanösvény2008, 26 oldal, A5Az ország pusztai tölgyeseinek u t o l s ó h i r m o n d ó i t õ r z õ nagykõrösi erdõkbe kalauzol ez a tanösvényfüzet. Az itt található különleges életközös-séget és az itt folyó természet-védelmi munkát 10 állomáson keresztül mutatja be. A terepen megszerzett tudásunkat próbá-ra tehetjük a tanösvényfüzet végén található társasjáték segítségével.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén található tanösvényeinkhez készült Cincér-füzetek sorozat újabb három taggal bõvült.

Visegrádi Bobpálya MOL

Kedvezményes téli barlanglátogatás

Legalább 10 fõs nyug-díjas- vagy diákcso-portok tagjai a Pál-völgyi- és a Szemlõ-hegyi-barlangba a ked-vezményes jegyárból további 20% kedvez-ményt kapnak. A ked-vezmény november 15.-tõl február 28.-ig vehetõ igénybe.

OLVASTA MÁR?

S Z

S Z

Y

HC S

BARLANGI MIKULÁSDecember 4-7. között minden nap kötélen

ereszkedik a Szemlõ-hegyi-barlangba a Mikulás. Részvétel csak elõzetes bejelentkezéssel

Balázs Andreánál (Tel.: 20/263-1872)

LIFE +LIFE + projekt-

nyertes lett a hazairákosivipera-védelmi program

Az elmúlt hónapok érde-kes eseményeket tartogat-t a k a R á k o s i v i p e r a -védelmi központnak. A LIFE program lezárult,

rekord számú kisvipera született az utolsó idõszakban; a szakemberek most készülõdnek a LIFE + program beindítá-sára. A sikeres és példa értékû projektnek köszönhetõen egyre nagyobb a nemzetközi- és a hazai érdeklõdés a központ és az ott dolgozók tevékenysége, tudása, tapasztalata iránt. Ékes példája ennek az új nyertes pályázat, a LIFE + program, mely lehetõvé teszi az eddigi kutatások és munkák folytatását, fej-lesztését. A program 2009. januárjában indul útjára.További információ: www.rakosivipera.hu; www.mme.hu

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Elõzõ számunk helyes megfejtése:1–C, 2–E, 3–A vagy B, 4–F, 5–A vagy B, 6–D

Nagy-Szénás és Jági tanösvényfüzetet nyert: Vona Letícia – Budapest,

Schmotzer Alíz – Budapest,Mátrai Márk – Dunakeszi

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA

13

A helyes megoldást beküldõk között Sas-hegy tanösvényfü-zetet és a Sas-hegy kiállításra és tanösvényre belépõt sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltünte-tésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük.Címünk:Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86.Beküldési határidõ:2008. december 4.

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

14

Támogatóink

123456789

10

1. Ennek a Sas-hegyen is élõ pókfajnak a hímje feltûnõen szép, élénkpiros potrohát négy fekete pötty díszíti. A nõstény a hímnél jóval nagyobb, egyszínû fekete.

2. A Sas-hegy egyik jellegzetes élõhelye (növénytársulása), amelynek uralkodó fafajai a virágos kõris és a molyhos tölgy.

3. A budai dolomitsziklagyep fõ gyepalkotója ez a jégkor-szaki maradványfaj.

4. Ez a rovarvilág egyik legügyesebb ragadozója, a növények közt megbújva várja áldozatát, majd egy gyors mozdulattal fogólábaival megragadja.

5. A Sas-hegy fõ kõzete.6. Így hívjuk az olyan fajokat, amelyek hazánkban õshonos,

önálló fajjá váltak a törzsfejlõdés során.7. Ez a tájidegen növényfaj jelentõs területeket elfoglalt a

Sas-hegyen. A ma folyó élõhely-rekonstrukció során jelentõsen sikerül visszaszorítani.

8. A Sas-hegy déli oldalain maradt fenn ez a melegidõszaki növényfaj. Magyar ……

9. Ennek köszönhetõ a Sas-hegyen például a Beethoven-szikla kialakulása, mert a föld mélyébõl oldott kovasavat hozott magával, amely átitatva a kõzetet keménnyé tette, így a kõzet jobban ellen tudott állni az eróziónak.

10. A Sas-hegyen csak porzós, a Gellért-hegyen csak termõs példányok élnek ebbõl a nyitvatermõ növényfaj-ból.

Hajta természetismereti túra2007, 28 oldal, A5A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Tápió-vidék T e r m é s z e t i É r t é k e i é r t Közalapítvány együttmûkö-désében valósult meg ez a tan-ösvényfüzet. A 8 km-es túra három tanösvényt fûz fel: a Nõszirom tanösvény a homok-buckák és a láprétek élõvilágát, a Sóvirág tanösvény a szikesek különlegességei t , míg a Kékbegy tanösvény a nádaso-kat mutatja be.

Az Ipolytól Drégelyvárig2007, 34 oldal, A5Ez a tanösvényfüzet két tanös-vényen kalauzol végig: az Ipoly-folyó ártéri világának egy részletét mutatja be a Páskom-legelõ tanösvény, míg az Apródok útja tanösvény Drégely vár története mellett az õshonos és tájidegen erdõk éle-tébe enged bepillantást. A kiad-vány utolsó részében a Duna és az Ipoly árterének növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg. Ez a tanösvényfüzet szlo-vák nyelven is megjelent.

Pálfája tanösvény2008, 26 oldal, A5Az ország pusztai tölgyeseinek u t o l s ó h i r m o n d ó i t õ r z õ nagykõrösi erdõkbe kalauzol ez a tanösvényfüzet. Az itt található különleges életközös-séget és az itt folyó természet-védelmi munkát 10 állomáson keresztül mutatja be. A terepen megszerzett tudásunkat próbá-ra tehetjük a tanösvényfüzet végén található társasjáték segítségével.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén található tanösvényeinkhez készült Cincér-füzetek sorozat újabb három taggal bõvült.

Visegrádi Bobpálya MOL

Kedvezményes téli barlanglátogatás

Legalább 10 fõs nyug-díjas- vagy diákcso-portok tagjai a Pál-völgyi- és a Szemlõ-hegyi-barlangba a ked-vezményes jegyárból további 20% kedvez-ményt kapnak. A ked-vezmény november 15.-tõl február 28.-ig vehetõ igénybe.

OLVASTA MÁR?

S Z

S Z

Y

HC S

BARLANGI MIKULÁSDecember 4-7. között minden nap kötélen

ereszkedik a Szemlõ-hegyi-barlangba a Mikulás. Részvétel csak elõzetes bejelentkezéssel

Balázs Andreánál (Tel.: 20/263-1872)

LIFE +LIFE + projekt-

nyertes lett a hazairákosivipera-védelmi program

Az elmúlt hónapok érde-kes eseményeket tartogat-t a k a R á k o s i v i p e r a -védelmi központnak. A LIFE program lezárult,

rekord számú kisvipera született az utolsó idõszakban; a szakemberek most készülõdnek a LIFE + program beindítá-sára. A sikeres és példa értékû projektnek köszönhetõen egyre nagyobb a nemzetközi- és a hazai érdeklõdés a központ és az ott dolgozók tevékenysége, tudása, tapasztalata iránt. Ékes példája ennek az új nyertes pályázat, a LIFE + program, mely lehetõvé teszi az eddigi kutatások és munkák folytatását, fej-lesztését. A program 2009. januárjában indul útjára.További információ: www.rakosivipera.hu; www.mme.hu

Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig.1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168e-mail: dinpi@dinpi.huInternet: www.dinpi.hu

Zöld-Pont IrodaMetzger Júlia, Tel.: 1/391-4632Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Tájegység irodák

Duna–Ipoly Nemzeti ParkBörzsönyi Természetvédelmi Tájegység2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642

Pilisi TTE2509 Esztergom, Strázsa-hegy,Tel/fax: 33/435-015

Gerecsei TTE2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265

Budai TTE1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.Tel.: 1/325-5722

Vértesi és Mezõföldi TTE8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.Tel.: 22/510-523

Gödöllõi TTE2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876

Dél-Pest megyei TTETápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A.Tel.: 29/441-262Ócsai Tájvédelmi Körzet2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478

BEMUTATÓHELYEKAlcsúti ArborétumLátogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig.Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek.

Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 AlcsútdobozTel.:20/424-8995E-mail: arboretuma@externet.huInternet: www.alcsutiarboretum.hu

Sas-hegyi LátogatóközpontLátogatható: március 1-tõlInformáció: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26.E-mail: gado.gyorgy@chello.hu

Pál-völgyi-barlangLátogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni.Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@t-online.hu

Szemlõ-hegyi-barlangLátogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni.Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: palvolgy@t-online.hu

Királyréti Erdei IskolaLátogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625e-mail: kiraly.ret@invitel.hu

Szénások Európa Diplomás TerületLátogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail: iroda@szenas.huInternet: www.szenas.hu

Esztergomi BemutatóközpontLátogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegyTel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614E-mail: nemethszilvia25@gmail.com

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra(Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben.Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650

Ócsai Tájház és Turján HázLátogatható: február 1-jétõl november 30-ig,K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig.Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6.Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368e-mail: info@ocsa.tajhaz.huwww.ocsa.tajhaz.hu