té r ség i hav i l a p II. évfolyam 2012. március

Dél-Zala MurahídDél-Zala Murahíd

(Folytatás a 2. oldalon)

(Folytatás a 2. oldalon)

A házi fõzésû pálinkákelsõ megyei versenyét ren-dezik meg április 14-én

.A rendezvénnyel kap-

csolatos részletek lapunk 8.oldalán.

Be-csehelyen

PálinkaversenyBecsehelyen

Letenyén március 14-én ha-gyományosan a Kossuth em-lékmûnél került megrende-

Méltó megemlékezés

zésre az 1848-as forradalomés szabadságharcra emlékezõünnepség.

Elsõkéntadott térzenét,

majd sza-valta el Kósa Lajos a Márciusiifjúság címû versét és azt köve-tõen került sor a koszorúzásra.

polgármesterköszöntõje során többek kö-zött elmondta: március 15-e amagyar nép öntudatra ébredé-sének ünnepe. Egy elnyomottnép élniakarásának végsõ és

Letenye Város Fú-vószenekara

Harangozó Józsefné

Halmi Béla

elkeseredett kiáltása, amelymegmutatta a világnak, hogyél még egy nemzet a Kárpátokölelõ karjai között, amely ké-pes az öngondoskodásra, ké-pes hangot adni érzéseinek,vágyainak és amely méltó egy-kori dicsõ õseihez.

A letenyei ünnepség szó-noka or-szággyûlési képviselõ volt. A

dr. Gyimesi Endre

Koszorúzás nemzeti ünnepünkön.

A Múltunk közös értékei –élõ örökségünk címû magyar-szlovén európai uniós pályá-zatnak köszönhetõen a csör-

Muravidéki lakodalmasVastaps Csörnyeföldén

nyeföldi

ifj.Horváth Károly

Simon Zoltán

faluházban is megele-venedett a múlt.

Március 25-én Csörnyeföldlátta vendégül a „Muravidékilakodalmast” közösen elõadóhárom néptáncegyüttest és

zenekarát.Elsõként

polgármester köszöntötte a

Kibontakozott egy régi muravidéki paraszti lakodalmas.

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Keszthely

Hévíz

Lenti

Autóbuszállomás

Tel.: 92/511-045

Autóbuszállomás

Tel.: 93/536-716

Kossuth L. u. 43.

Tel.: 83/511-231

Autóbuszállomás

Tel.: 83/540-399

Ifjúság út 1.

Tel.: 92/551-061

VÁLASSZON ÖN IS A ZALA VOLÁNUTAZÁSI IRODA AUTÓBUSZOS

AJÁNLATAIBÓL!

További ajánlatainkat keresse irodáinkban.

ISZTAMBUL, a mesés kelet- SZÓFIA-BELGRÁD(2 nap szabadság)

EGER-AGGTELEK-BETLÉR-KASSA-MISKOLCTAPOLCA-HOLLÓKÕ

DOLOMITOK hegycsúcsai és DÉL-TIROLgyöngyszemei

LOMBARDIA: Verona-Bergamo-Lago Maggiore-Milánó-Vicenza-Padova (PÜNKÖSD)

BAJOR KASTÉLYOK: Chiemsee-Innsbruck-Linderhof-Neuschwanstein.

Barangolás ERDÉLYBEN (félpanzió)

ISZTRIA ÉS KVARNER ÖBÖL GYÖNGYSZEMEI(félpanzió)

MONTENEGRÓ nemzeti parkjai és tengerpartja(félpanzió)

GÖRÖG KÖRUTAZÁS: az európai kultúra bölcsõjetengerparti pihenéssel

SVÁJC, a hegységek által körülölelt ékszerdoboz és aFekete-erdõ varázsa

www.zalavolan.hu/utazási _irodaEng.szám: R/0022/1992/2000

Zalaegerszeg: 92-511-045 Nagykanizsa: 93-536-716Keszthely:83-511-231 Hévíz:83-540-399

Lenti:92-551-061

Ápr. 26-Máj. 1. 91.900,- Ft/fõ

Máj. 18-20. 32.500,- Ft/fõ

Máj. 19-22. 68.900,- Ft/fõ

Máj. 24-28. 72.900,- Ft/fõ

Máj. 26-29. 61.900,- Ft/fõ

Jún. 5-10. 68.900,- Ft/fõ

Jún. 6-10. 62.900,- Ft/fõ

Jún. 13-17. 74.500,- Ft/fõ

Júl. 1-9. 135.500,- Ft/fõ

Júl. 23-29. 129.900,- Ft/fõ

(Folytatás az 1. oldalról)

2 2012. márciusDél-Zala Murahíd

(Folytatás az 1. oldalról)

Az ünneplõ letenyei diákok.

Méltó megemlékezéshonatya beszédében többek kö-zött szólt arról: Kossuth Lajos-nak, a múlhatatlan emlékû ha-zafinak emlékét halálának évé-ben, 1984-ben elsõk között azországban emlékoszloppal tisz-telték meg a hazaszeretõ lete-nyei emberek akkor, amikor eza tett még bátor, hazafias ki-állásnak számított. Március 15-e szívünkbõl kitéphetetlennemzeti kincsünk, a nemzetiösszefogás, a haladásért valóküzdelem, jelképe – mondtadr. Gyimesi Endre.

Március 15-e késõbb is aszabadság szimbóluma ma-radt. A diktatúra idején ugyan-úgy, mint 1989-ben, amikor afrissen alakult demokratikusellenzék hívó szavára óriási tö-meg vonult az utcára, hogyhitet tegyen a 48-as forrada-

lom céljai mellett – hallhattukaz országgyûlési képviselõtõl.

A sok százezer névtelenhõs között, akik életüket áldoz-ták Pákozdtól-Világosig a zalaihonvédek soraiban ott voltakdédapáink is. A 47-es, a 7-esönkéntes honvéd zászlóaljban,majd az 56-osban. Õk nem ke-rültek vezetõ pozícióba, csakegyetlen dolgot adtak, amitadhattak – vérüket.

A kutató 6 ezer zalai nevetregisztrál, letenyeit 27-et.

mindrégi letenyei nevek. Rájuk is ésa többi ismeretlenre is emlé-keznünk kell, mert hitük sze-rint, értünk küzdöttek, mer-tek, hittek és ha kell szenved-tek – elevenítette fel a dicsõsé-ges másfél esztendõt dr. Gyi-mesi Endre.

Ben-kõ, Bóha, Czuppon, Folly Ber-náth, Héder, Skoda, Mikó

népi lakodalmas szokásokatelõadó vendégeket és a népeshallgatóságot, majd

, a szlovéniaivezetõje üd-

vözölte az érdeklõdõket és el-mondta: a „Muravidéki lako-dalmas” a közös örökségünkmegõrzését szolgálja.

Ezt követõen ifj. HorváthKároly háromtagú zenekarávalhárom népzenei blokkot adottelõ, majd kezdõdött a népszo-kás bemutatása. A színpadonkibontakozott egy régi, hagyo-mányos muravidéki parasztilakodalom, võféllyel, násznép-pel, na meg persze meny-asszonnyal és võlegénnyel.

ésörök hûséget fogadtak

egymásnak, majd felcsendül-tek azok a régi magyar nóták,

Toplak Ru-dolf MuravidékiNéptáncegyüttes

Kovács Rozi VargaMihály

amiket réges-régen vidékün-kön is énekeltek a lakodal-makban.

A fiúk a csizmájukkal, bot-jaikkal dobbantottak, a võfé-lyek incselkedtek, viccelõdtek,pörgött a szoknya, a lányokcsujogattak, a csörnyeföldi kö-zönség pedig a jelenetek kö-zött is tapssal díjazta a pro-dukciót, amelyet az elõadásvégén kétszer tapsoltak vissza.

A kiváló hangulatban elteltegy óra hangulatfelelõsei vol-tak: a Muravidék Néptánc-együttes és táncos barátaikSzlovéniából, aés a néptáncegyüt-tesek Magyarországról.

A csoport az idén mégtöbb Zala és Vas megyei hely-színen adja elõ a „Muravidékilakodalmast”.

Kerka-menteNefelejcs

(Mirkó)

Muravidéki lakodalmasVastaps Csörnyeföldén

Az elõadás nagy sikert aratott.

Az uniós „ketrectörvény” után

– Tyúkanyó kedves, a kávét és a reggeli friss újságot anappaliba, vagy a teraszra tetszik kérni?

(Aszerz

õillu

sztr

áció

ja)

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

Aszervezésében

rendezett letenyei március 15-iünnepi megemlékezés a zala-egerszegi

Fáklya Mûvelõdési Házés Könyvtár

Énekmondó Együt-

tes

Mirkó Imre

ünnepi mûsorával folyta-tódott, majd a városi fúvósze-nekar által eljátszott Szózattalért véget.

Pályázatokhoz kapcsolódó kiadványok, újságokkészítése, szerkesztése megbízhatóan, gyorsan!

Nyertes pályázatok megvalósulásánakkötelezõ közzététele kedvezményesen!

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: zalataj@zelkanet.hu

32012. március Dél-Zala Murahíd

Március 11-én a

(FMHK) elsõ alka-lommal szervezte meg a

a kastély-parkban.

A program elejénadott

térzenét, majdFMHK igazgató éspolgármester nyitotta meg afesztivált.

Megnyitó beszédében Dö-mõk József szólt a Mura, a Bécipatak és az Andrássy-Szapáryparkban található tavaszhírnök-rõl, a hóvirágról és arról, hogya növényhez milyen mítoszok,szimbólumok fûzõdnek.

Halmi Béla polgármesterelmondta: szép helyen kerültmegrendezésre a letenyei fesz-tivál, hiszen itt a kastély, annakparkja, benne a 2010-ben az ÉvFájának választott letenyei pla-tánnal. Az egyedülálló termé-szeti környezet, benne tavasz-szal a rengeteg hóvirág olyanadottsága Letenyének, amelyetki kell használni – mondta apolgármester. A tél elmúltávalez lehet a térség elsõ olyantavaszi rendezvénye, amelynemcsak a helyieket, hanem a

letenyeiFáklya Mûvelõdési Ház ésKönyvtár

Hó-virág Fesztivált

LetenyeVáros Fúvószenekara

Dömõk JózsefHalmi Béla

Hóvirág Fesztivál Letenyén

Dömõk József és Halmi Béla köszöntötte a fesztivál közönségét és résztvevõit.

Színpadon Letenye Város Fúvószenekara.

távolabb élõket is a kisvárosbacsábíthatja.

Amint azt a polgármesterelmondta: 2012 második felé-ben a letenyei törekvéseknekköszönhetõen a kastélyparkhelyi védettséget fog élvezni,mert a környezet- és termé-szetvédelem fontosságát Lete-nye vezetése rendkívül fon-tosnak tartja.

A Mura letenyei szakasza isa Natura 2000 védettsége alatt

áll és mivel ritkaság ez a ter-mészeti adottság, ezt kell amagunk javára fordítani – fo-galmazta meg céljaikat a koratavaszi Hóvirág Fesztivállalkapcsolatban Halmi Béla.

A délelõtti megnyitót kö-vetõen a színpadon felléptek a

tag-jai,

, avezette

, valamint a bá-zakerettyei

.A rendezvény két része kö-

zött az egyedutai „Zenész Jani”harmonika játékával szórakoz-tatta a közönséget.

Délután agyermekkoncertje, a

Letenyei Versmondó KörLetenye Város Mazsorett

Csoportjai Cselényi JózsefAttila Mákvirág Ci-terazenekar

HIP-HOP Tánc-csoport

Zabszalma Együt-tes Csa-

naki zsonglõr-Kazsinka Band

Lippentõs Tánc-együttes

LeslieNight Country

Letenyei Festõk Köre DerûsÉvek Nyugdíjas Klub

Zsiráf Pizzéria

Mirkó Imre

show, a kanizsai(népzenei

együttes) és alépett fel. A nap zá-

rásaként a zalaegerszegimûsorát lát-

hatta a nagyérdemû.Az I. Letenyei Hóvirág Fesz-

tiválon standjukkal jelen volt a, a

tagjaifinom prószát sütöttek, a büféta üzemeltetteés a rendezvényen az eMagyar-országot népszerûsítõ kiadvá-nyokkal, internet elérhetõség-gel ott volt a kistolmácsi köz-ponttal mûködõ Zala megyeiTerületi eMagyarország Köz-pont is.

Kép és szöveg:

Telefon: 92/596-936,fax: 92/596-937,

e-mail cím:zalataj@zelkanet.hu

Elérhetõségeink:

4 2012. márciusDél-Zala Murahíd

Már a mai fiatal felnõttekszámára is történelem a

olajipar útja a mai ál-lapotáig. Hiszen a térség fel-emelkedését eredményezõ ku-tatás 1937-ben hozott ered-ményt és ipartörténeti jelentõ-ségû is volt egyben. Meglehet,a korábbi évtizedek szintjénélnagyságrendekkel kisebb meny-nyiségû a kitermelés. A külön-bözõ érdekeltségek után mamár évtizedek óta a , amagyar nemzeti olajvállalat ke-zelésében áll a kitermelés. Atöbb emberöltõnyi múlt ho-zott hideget-meleget az itt élõkszámára. A kitermelés vissza-fejlõdése következtében a tele-pülésen és környékén számosépület, mûszaki létesítmény állkihasználatlanul. Egy valami vi-tathatatlan: az olaj ma is meg-határozó a térség életben.

– tettük fel a lai-kus kérdést pol-gármesternek arra vonatkozóan,hogy lehet-e alternatív módonhasznosítani a technológiai folya-matok változásával feleslegessévált építményeket, ingatlanokat.

– Bázakerettyén – hasonló-an más, az olajiparhoz kapcso-lódó településeken – sajátosterületi megosztás alakult ki, sennek következményei a maiidõkben sújtják a települést. Akitermeléshez és annak kiszol-gálásához kapcsolódó „meg-örökölt”, részint már használa-ton kívüli létesítmények a falubel- és külterületén szétszór-tan találhatók, s ebbõl számosprobléma adódik. Alapvetõténykérdés, hogy olyan ingat-lant, amely a MOL kezelésébenállt, s ma már nem üzemel,nem került az önkormányzat, atelepülés tulajdonába. Szem-ben más településekkel, aholesetenként például kultúrhá-zat vagy más építményt jel-képes összegért a birtokábavehetett a helyi önkormányzat.

báza-kerettyei

MOL

– Mihez lehet kezdeni ezzelaz örökséggel?

Iványi László

Mit jelent a MOL-os örökség Bázakerettyén?

Az önkormányzattal átellenben betonfallal körülvett területenközparkot lehetne létesíteni.

Bázakerettyén a mûvelõdésiház máig a MOL Bányász Szak-szervezet, valamint a Fáklya-láng Nonprofit Kft. tulajdoná-ban, illetõleg kezelésében áll.Az üzemeltetése viszont meg-határozó hányadban a telepü-lést terheli. Az intézmény azönkormányzat és a BányászMûvelõdési Egyesület jóvoltá-ból mûködhet, de a tulajdon-joga nem nálunk van. Egy má-sik fontos körülmény, hogy afalu vízvezeték és csatorna-rendszere már 1953-ben ki-épült. Ez az évszám meg is adjaa választ arra a kérdésre, hogyvan-e ezzel kapcsolatos tenni-való, tehertétel. Nyilván egyesszakaszok késõbb készültek el,ám az 50-es években már üze-melõ rendszer nagy része és aszennyvíztelep elavult, teljesfelújítása szükséges. Az 2000-es évek elején az önkor-mányzat ezt a hálózatot meg-vásárolta a MOL-tól – tehát eztsem csak úgy ellenszolgáltatásnélkül kaptuk. A rendszer ela-vultsága olyan szintû, hogy bármûködik, de elodázhatatlan afelújítása. Szerencsére jó hírrõlis beszámolhatok ezzel kap-csolatban. A horvát-magyarIPA projekt keretében pályá-zati forrást nyertünk a szenny-vízrendszer felújítási terveinekelkészíttetésére. Ebbõl ugyanmég nem valósulhat meg a fel-adat egésze, ám egy jelentõs lé-pés a megnyugtató megoldásfelé. Ez a projekt már a meg-valósítás folyamatában van, azidei évben már engedélyeskiviteli tervekkel rendelkez-hetünk. Ez azért is fontos,hogy a tervek birtokában a ké-sõbbiek során a kivitelezéstcélzó pályázatokon is részt ve-hessünk. Bízunk benne, hogybelátható idõn belül ilyen jel-legû fejlesztésekhez is forrás-hoz juthatunk.

– Mi lehet a MOL-os épü-letek sorsa? Szemmel látható-

an jobb sorsra érdemes iroda-épület áll például az orvosirendelõvel szemben.

– Az olajipar mûködéséneksajátosságai szerint létesültépületek – lakóházak, kiszol-gáló épületek, irodák – je-lentõs részben magántulajdon-ba kerültek. Talán az üzem-fenntartást szolgáló kiszolgáló,karbantartó létesítmények sor-sa tekinthetõ leginkább meg-oldottnak, hiszen ezek a profil-tisztítás során jórészt magán-vállalkozások tulajdonába ke-rültek, amelyek különbözõ,ágazatokban, például faipar-ban ma is mûködnek. Az emlí-tett irodaház például egy du-naújvárosi tervezõiroda tulaj-donában áll. A tulajdonosokattöbbször fel kellett szólítani,hogy valamilyen szinten tart-sanak rendet az ingatlanukon,mert ebben az állapotbanrontja a település képét. Eztöbb-kevesebb sikerrel meg istörtént, ám jellemzõen mi tart-juk rendben a környéket, hogyne rontsa az egyébként pozitívösszképét. Egyébként a terü-letrendezéshez kapcsolódógondokat fokozta, hogy sokvolt az úgynevezett „úszó te-lek”, azaz olyan különálló te-rület – például a Kossuth ésSport utcában –, amely mint-egy szigetként fekszik egy má-sik helyrajzi számú területen,gyakorlatilag kijárat nélkül.Elõfordult, hogy más a földte-rület tulajdonosa, más birto-kolja a rajta álló épületet ésmindezt egy harmadik tulajdo-nos területe veszi körül… Na-gyon bonyolult feladat volt ajogszabályi változások közepet-te a tulajdonviszonyok rende-zése, a területek megosztása. Arégi viszonyok konzerválódásaesetenként szinte kezelhe-tetlen feladatokat okoz, hiszena mai földhivatali nyilvántartásnem is ismeri az „úszó telek”

fogalmát. Jelenleg több lépcsõ-ben folyik ezeknek a prob-lémáknak a rendezése. A ko-rábbi papír alapú és az új, di-gitális térképészeti nyilvántar-tás közti eltérések, valamint azidõközben bekövetkezett halá-lozások és örökösödési eljárá-sok szintén nehezítik és lassít-ják a munkát, még akkor is, haa földhivatal a törvényes kere-teken belül rugalmasan kezeliaz ügyeket. Mindez jelentõsanyagi terhet ró az önkor-mányzatra. A vázrajzok készí-tése, az ügyintézés, térképé-szet, a területkimérés, meg-osztás eddig mintegy kétmillióforintos költséget rótt az ön-kormányzatra. Nos, ez a terü-leti örökség, amit örököltünk!A település belsejébe ékelõ-dött MOL létesítményekrõl, te-rületekrõl is történt máregyeztetés, lenne köztük, ame-lyet hasznosíthatna az önkor-mányzat, elsõsorban a tele-pülés összképének javítására,ám a dolgok jelenlegi állásaszerint ezek megszerzése is ki-zárólag vásárlás útján lehetsé-ges. A faluközpontban az ön-kormányzattal átellenben, aSzent István szobor mögöttegy betonkerítéssel körülvett,gazzal benõtt területet – a voltbután-töltõ és a röntgen-kert –például lehetne parkosítani,ám a betonfal lebontása ön-magában is nagy költség len-ne! A MOL-ról csak jót mond-hatunk, hiszen jó a viszo-nyunk, az üzleti érdekeiket –például a termelõ kutak létét abelterületen – tudomásul kellvennünk, hiszen ez a telepü-lésünkhöz szorosan kapcso-lódó történelmünk része is.Mindezzel együtt bizakodunk,hogy a település gondjainakorvoslásában és terveink vég-hezvitelében számíthatunk aMOL pozitív közremûködésére.

Farsang Lajos

52012. március Dél-Zala Murahíd

Szakszerû és tervszerû vad-gazdálkodással, a legcélsze-rûbb együttmûködési formákkialakításával, és példás egye-sületi élettel biztosít tagjai ré-szére kulturált sport-vadászatilehetõséget a

. Aelnök vezette, szepet-

neki székhelyû vadásztársasága Molnári - Semjénháza - Ri-gyác -

által kör-bezárt területen gazdálkodik,az érintett önkormányzatokkalés lakossággal remek kapcso-latot ápolva.

A vadásztársaság hivatásosvadászával, aminap a Molnári határábanlévõ vadászházban találkoz-tunk, s a különféle fõzõver-senyeken elnyert kupák, vala-mint trófeák megtekintésétkövetõen onnan indultunk egybeszélgetéssel kísért bejárásra.

– Társaságunk 12 évvelezelõtt alakult, s jelenleg har-mincnégyen vadászunk a 4600hektáros területen – mondtaelöljáróban a hivatásos vadász.– Fõleg mezõgazdasági terü-

Hunor 2000 Va-dásztársaság Merkly BelusJózsef

Eszteregnye - Szepetnek- Murakeresztúr

Gáspár Károllyal

Tervszerûen gazdálkodnak, aktívan pályáznakletrõl van szó, kevesebb az er-dõnk, így a vadállományunkattekintve szinte csak az õzzeltudunk dicsekedni. Õz állomá-nyunk viszont szépen van:éves szinten 70-80-at lövünkitt. Vaddisznó és szarvas ná-lunk csak nyáron van, éppen akevés erdõnk miatt, így éventeátlagban 30 disznót és 20 szar-vast tudunk lõni. A községek-kel és a földtulajdonosokkal jókapcsolatban állunk, a molnáriés a szepetneki falunapokonpéldául mindig megjelenünk avadásztársaságunkkal, s nagykondérban, 40-50 kilogramm-nyi húsból fõzünk vadpörköl-tet vagy éppen gulyást, azzalvendégelve meg a helyi la-kosságot. S noha helyben min-denhol jó kapcsolatot ápo-lunk, az országos médiábansajnos negatívan állítják be avadászokat. Elsõsorban a ter-mészetvédõk és a politikusokirányából érik a „szakmánkat”méltatlan támadások, amit afegyverek elleni hangulatkel-tésnek gondolunk. Erre a ne-gatív reklámra nem szolgál-tunk rá, s azt is tudni kell, hogy

a vadászok, mezõõrök és er-dészek fegyverei hivatalosak,nyilvántartottak, amilyenekkelcsak a legritkábban követnekel bûncselekményeket.

Molnárit elhagyva, egy, aMura folyóhoz közeli magas-lesnél jártunk már, amikor apályázatok is szóba kerültek.Hallhattuk: a horvátországiKotoriból megkereste õket egy

vadásztársaság, hogy a Hunor2000 Vadásztársaság legyen apartnerük egy határon átnyúlóuniós pályázatban.

– A pályázat keretében sze-retnénk kialakítani Molnári-ban egy vadászház-vendéghá-zat, s ezt a tervünket a helyiönkormányzattal is egyeztet-tük – árulta el Gáspár Károly. –Így kerülhet sor a molnáriönkormányzat tulajdonábanlévõ régi polgármesteri hivatalfelújítással kísért átalakítására,s új funkcióval való megtölté-sére. Ugyanezen pályázatonbelül Szepetnek területén egykilátót szeretnénk létrehozni.Konzorciumi partnerként aterveket már elkészíttettük, atöbbi a fõpályázó horvátokonmúlik. Ezen felül a vadászhá-zunk rekonstrukciójára vonat-kozó pályázatunkat is beadtuk,míg annak udvarán – a falusiturizmus égisze alatt – íjász-pályát és tanösvényt kívánunkkialakítani. Ha ezekbõl csak azegyik is sikerül, már boldogokleszünk.

Fotó és szöveg:Kelemen Valéria

Március 10-én nõnapi ün-nepséget rendeztek a

kultúrházban. Az önkor-mányzat és a képviselõ-testületnevében elsõként

polgármester köszöntöttea megjelent szépszámú „hölgy-koszorút”.

Mint mondta: – Ez a naphivatalosan is a nõké. Mindaztelmondani, amit 364 nap szá-mos alkalmával nem tettünkmeg, nem elég egy nap. Majdígy folytatta: – Kívánom önök-nek kedves hölgyeim, hogy necsak ezen a napon lássák megférfitársaim az õket körülvevõnõk csodálatos lényét. Mutas-sák ki köszönetüket mind-

kistol-mácsi

Birkás Zol-tán

A hölgyeket köszöntötték Kistolmácsonazért, amit a nõktõl kaptak éskapnak, tegyék emlékezetesséazt egy ajándékkal, egy hála-szóval, egy hosszú öleléssel.

Jó szokásához híven a faluválasztott vezetõje az idén isverssel tette emlékezetessé anõnapot. Birkás Zoltán SomlyóGyörgy: Ezen a tavaszon címûversét szavalta el.

A polgármesteri köszöntésután a letenyei

járó kis-tolmácsi diákok adtak elõ azünnephez méltó mûsort, aki-ket pedagó-gus készített fel.

A fiatalok nõi szívekhezszóló mûsorát követõen a falu

Andrássy Gyu-la Általános Iskolába

Csordás Istvánné

polgármestere köszönetet mon-dott a kistolmácsi CKÖ elnö-kének, is,mert a roma szervezet közel60 szál virággal segítette akistolmácsi rendezvényt.

A mûsor után a kistolmácsiképviselõ-testület tagjai és aCKÖ vezetõje ajándékokat,virágokat adtak át a hölgyek-

Horváth Ferencnek

nek, akiknek köszönhetõenízes igazi falusi sütemények iskerültek az asztalra.

A több mint 20 éve ha-gyományszerûen megrende-zett kistolmácsi nõnapi ünnep-ség a tombolasorsolás utánhölgyekhez illõ zenés mulat-sággal zárult.

Kép és szöveg: Mirkó Imre

A kistolmácsi iskolások mûsora.

Gáspár Károly

keresünk a megye mindenrészébõl!

Érdeklõdni lehet: 92/596-936,8-12 óráig, illetve

30/378-4465.

Hirdetésszervezõket

6 2012. márciusDél-Zala Murahíd

A harmadikesztendeje értékesíthetik helyiterményeiket az önkormány-zati konyhára szállítva, de anagyszerû lehetõséggel mégmindig csak kevesen élnek.

– 2010-ben azzal a szándék-kal indítottuk ezt a programot,hogy a nehéz helyzetben lévõcsaládoknak Becsehelyen egy-fajta jövedelem kiegészítõ se-gítséget nyújtsunk, a helybenmegtermelt terményeik felvá-sárlásával – idézte a kezdeteket

polgármester. –Úgy gondoltuk, hogy ha csaknéhány tízezer forintnyi ösz-szegrõl is van szó, az is segít-

becsehelyiek

Németh Géza

Helyi termények felvásárlásával segít az önkormányzat

séget jelenthet, kiegészítheti acsaládi büdzsét. S noha az ön-kormányzatnak és az élelme-zésvezetõnek sokkal könnyebblenne egy nagykereskedõtõlegyben megrendelni az árut,mint külön mérlegelgetni ésfelvásárlási jegyeket kitölteni,mégis úgy véltük: ezeket aplusz terheket vállalnunk kell.Azért, hogy a helyi lakosságota magunk eszközeivel is se-gítsük.

Az önkormányzat akkori-ban közzétett felhívásában azállt: szociális alapon fognakdönteni, mivel arra számítot-tak, hogy a jelentkezõk magas

száma miatt valamilyen rang-sorolásra szükség lesz. Ezekután döbbenten tapasztalták,hogy a felvásárlási kontingenstöredékét sem sikerült lekötni,holott ezzel a módszerrel évesszinten 2 millió forintot tudná-nak a településen tartani.

– Az elsõ évi tapasztalato-kat leszûrve, tavaly már szo-ciális helyzettõl függetlenül,bárkinek lehetõséget nyújtot-tunk arra, hogy termeltetésiszerzõdést kössön velünk –folytatta a polgármester, hoz-zátéve: Becsehely község ön-kormányzata a 2012. évben isközvetlenül a lakosságtól kí-vánja felvásárolni a konyhá-jához szükséges alapanyagokközül azokat, melyeket hely-ben meg lehet termelni. – Haszerény mértékben is, de ezzelis szeretnénk lehetõséget te-remteni a családi jövedelmekkiegészítéséhez. Burgonya, sár-garépa, uborka, petrezselyem,fejes- és kelkáposzta, karalábé,vörös- és fokhagyma, karfiol,bab, cékla, dióbél, mák, zöld-paprika, alma, körte és õsziba-rack felvásárlására írtuk ki afelhívást, melyet minden posta-ládában elhelyeztünk. Ezekamúgy olyan zöldségek és gyü-mölcsök, melyeknél nem olyanszigorúak az élelmiszer bizton-sági elõírások, mint például atojásnál. A jelentkezõkkel idénis termeltetési szerzõdést kö-

tünk, s kíváncsian várjuk, hogymennyien fognak élni a lehe-tõséggel. Annak ellenére, hogyfalun élünk, sajnos az emberekelszoktak attól, hogy a meglé-võ ingatlanaikat övezõ kertek-ben megtermeljék a saját szük-ségleteikre szolgáló zöldsége-ket, gyümölcsöket. Holott ígyakkor is tudnának fõzni és ét-kezni, ha egy fillér sincs a zse-bükben. De ha a pénztárcájukés a kertjük is üres, az márkomoly gond. Nehéz helyzet-ben azon családok boldogul-nak leginkább, amelyek vala-milyen szinten képesek az ön-ellátásra.

A becsehelyi konyha na-ponta több mint 400 adagételt fõz, az iskolában 170, azóvodában 60 gyerek részére, sellátják gondozási központotés az ovi aprósá-gait éppen úgy, mint a szo-ciális étkeztetés területén Be-csehely, Eszteregnye éstelepüléseket. „Vendég” étke-zõk is vannak, akik szinténigénybe veszik a szolgáltatást.Ha szélesebb körre terjesz-tenék ki a 400 forintos tarifájúszociális étkeztetést, növelhet-nék az adagok számát. S hogyez miért fontos? Mert minden50 adag étel elkészítése egymunkahelyet teremt. A jelenle-gi 8 fõs dolgozói létszámotilyen módon is lehetne növelni.

eszteregnyei

Rigyác

Kelemen Valéria

Az önkormányzati konyha dolgozói szerint a helyi terményekjó minõségûek.

Nagysikerû, a környék hor-vátok lakta településeit érintõfarsangi mulatságot rendeztekfebruár 18-án . A

és

által rende-zett, a helyi ,

éstámogatásával sorra ke-

rült programon közel kétszá-zan vettek részt. A házigaz-dákon kívül ,

, ésis érkeztek a

térség egyik leglátványosabbfarsangi mulatságára.

A farsangoló tömeg koradélután akíséretében indult a faluháztólés járta végig az utcákat. Asemjénházaiak mindenhol öröm-mel várták a jelmezekbe öltö-

SemjénházánZala Megyei Horvát Nemzeti-ségi Önkormányzat Sem-jénháza Horvát NemzetiségiÖnkormányzata

önkormányzatNovinics József PreksenLászló

Molnáriból Tót-szerdahelyrõl PetriventérõlSzepetnekrõl

Nosztalgia Band

Nagysikerû farsang Semjénházán

zött felvonulókat, finom fánk-kal, forralt borral és pálinkávalkínálták õket.

A faluházhoz visszatérve akórus színda-

rabja, valamint apomponos tán-

tótszerdahelyisemjénházi

asszonykórus

ca szórakoztatta a vendégeket.A vacsorát követõen hajnaligtartó mulatság kezdõdött.

Dicséret illeti a falu asz-szonykórusát, amely ezen azeseményen is aktívan kivetterészét a szervezésbõl és a sze-

replésbõl is. A helyi önkor-mányzat pedig – a szokások-nak megfelelõen – ezúttal isfelkarolta a rendezvényt. A me-gyei és a helyi horvát nem-zetiségi önkormányzat farsang-ja sokáig emlékezetes marad.

72012. március Dél-Zala Murahíd

Hozzávalók:

Elkészítés:

2 db csirke-mell filé, 1 kávéskanál Knorraranysárga tyúkhúsleves íze-sítõ, 1 fej vöröshagyma, 1 na-gyobb padlizsán szeletekrevágva, 1/2 dl olaj, õrölt sze-recsendió.

A csirkemelle-ket keresztben ujjnyi vastagszeletekre vágjuk, majd félbe-hajtva nyársra húzzuk. Egykeverõtálban összekeverjük aKnorr tyúkhúsleves ízesítõt,az olajat, a reszelt vöröshagy-mát és a szerecsendiót. Sütéselõtt megkenjük a húst apáclével, majd forró serpe-nyõben hirtelen mindkét ol-dalát megsütjük. Közben a

padlizsánt felszeleteljük, be-sózzuk és egy darabig állnihagyjuk. Utána alaposan le-csepegtetjük és szintén meg-sütjük. A nyársakat a padli-zsánnal körítve tálaljuk. Azételt szabadban is készít-hetjük grillezve vagy rostonsütve.

Jó étvágyat!

„Szárnyaló” receptek

Zalai Baromfifeldolgozó Kft.Pacsa, Ipari Park

Az étel elkészítéséhez keressea pacsai termékeit!

Zala megyében jelenleg a következõ helyeken vásárolhatja meg:: Piac, Berzsenyi úti baromfibolt, Eötvös

utcai baromfibolt, Húsáruház Kossuth út, Egerszeghús.: Piac, Kanizsahús 2000 Kft., Mesterhús.

: Hétforrás Coop.: vendéglõk.

: Kovács Gusztáv nagykereskedõ.A Zalai Baromfifeldolgozó Kft. nemrég átadott gyára arra

törekszik, hogy folyamatosan bõvítse a belföldi piacot, s szû-kebb hazájában, Zalában is mind több helyen megvásá-rolhassák termékeit!

Zalai Baromfifeldolgozó

Zalaegerszeg

NagykanizsaPacsaHévízKeszthely

Aranyérmekcsirkemellbõl

Négy évvel ezelõtt, 2008szeptemberébenés kedvesegondoltak egy nagyot és útjáraindították Zala megye harma-dik tartósító üzemét.

A találhatóegyéni cég a letenyei

mûködési enge-délyével üzemel, az ingatlantbérlik a vállalkozók.

A géppark, az eszközkész-let és a technológia adott volt,és az azóta elhunyt

köszön-hetõen a szakma fortélyait issikerült elsajátítani. (A házitartósítás tudományát Teritõlunokahúgatanulta meg és jelenleg õ fe-lel a kiváló termékek minõ-ségéért.)

Szabó IstvánNémeth Krisztina

Borsfán Sava-BorsfaLet-Coop Zrt.

HarangozóLajosnénak (Terinek)

Horváth Ágnes

Csak természetesen…Bemutatkozik a Sava-Borsfa tartósító üzem

Kezdetben öt alkalmazottaldolgoztak, de a jelenleg két fõtfoglalkoztató Sava-Borsfánálugyanúgy megy a munka, minta kezdeti öttel. A „létszámban”egy ezermester is van

kazánfûtõ személyében,így a mûszaki problémák elhá-rításához sem kell mást hívni.

A borsfai manufaktúrábanalmából, paprikából, almapap-rikából, cseresznyepaprikából,karfiolból, céklából, káposztá-ból, répából, körtébõl, cse-resznyébõl, meggybõl, hagy-mából és paradicsomból ké-szülnek az ízletes házi jellegûsavanyítással készült termékek.

Elõször a budapesti nagy-bani piacról kerültek Borsfáraaz alapanyagok, aztán késõbbminden fajtához sikerült meg-

BódiJózsef

találni a legjobb minõségetprodukáló termelõt. Bár az Al-földrõl származó kiváló alap-anyagokból nincs hiány, mind-össze csak a savanyított répá-hoz szükséges kerekrépát tud-ják beszerezni zalai termelõtõlés örömmel fogadják a kör-nyékbeli termelõk jelentkezé-sét. A technológia hagyomá-nyos, alapja a természetesanyagokkal történõ savanyítás,termékeik mesterséges alapúösszetevõket egyáltalán nemtartalmaznak.

A Sava-Borsfa finomságainépszerûek. Jut belõlük

központi hálózatba, iskolákba,óvodákba, közintézményekbe.A tulajdonosok büszkék rá,hogy vállalkozásuk beszállítójaa nagykanizsai

, aés a zalaegerszegi

mindkét konyhá-jának.

Beszélgetésünk során a vál-lalkozók külön kiemelték: fon-tos, hogy magánszemélyeketkis tételben is kiszolgálnak, sõtszakítottak a korábbi hagyomá-nyokkal és igény szerint cso-

Lete-nyére, Nagykanizsára, Zala-egerszegre, Szentgotthárdra

Kõnig Hotel-nek Kanizsai Dorottya Kór-háznakFlextronics

magolják, fóliázzák le finom-ságaikat.

A tartósító üzem mellettegy komoly mezõgazdasági vál-lalkozás is mûködik, így gya-korlatilag a két profil egész év-ben mûködik.

A Letenyére költözött párhárom fiút nevel és sokat segí-tenek a városnak és környéké-nek. Támogatják a

, mezszponzorai aifjúsági csapatának,

névadó szponzorai a borsfailabda-

rúgó-csapatának és alig vanolyan bál, rendezvény a kisvá-rosban és környékén, ahol tá-mogatóként ne jelentek volnameg.

A gyermekkori álom valóravált – hallottuk Szabó Istvántólés Németh Krisztinától.

Most már csak azon kelldolgozni, hogy a mesterségesanyagokat tartalmazó, multik-nál is kapható nagyüzemi sa-vanyúságok helyett a kiválóminõségû, természetes módonkészült borsfai termékek le-gyenek egy-egy finom ebédvagy vacsora ízletes kísérõi.

Kép és szöveg:

letenyeiKörzeti Önkéntes TûzoltóEgyesületetLetenye SE

Sava-Borsfa - Borsfa SE

Mirkó Imre

Termékfóliázás a Sava-Borsfánál.

8 2012. márciusDél-Zala Murahíd

Március 10-én atánctermé-

ben rendezte meg 34. nemzet-közi borversenyét a

egyesületi el-nöktõl megtudtuk, hogy 155 fe-hér, - 19 vörös - és 4 rozébortneveztek be a megmérettetésre.

A Letenyérõl,és

,és hozott bor-mintákat négy külön zsûribírálta el.

FáklyaMûvelõdési Ház

letenyeiSzõlõ és GyümölcstermesztõkEgyesülete.

Molnár Ferenc

Becsehelyrõl,Tótszentmártonból Nagy-kanizsáról Horvátországból

Szlovéniából

Nemzetközi borverseny Letenyén

A borverseny ünnepélyes eredményhirdetése. Balról a harmadik Kozári Attila.

A neves szakemberek név-sora:

A borok közül 59 nedûtküldtek letenyei gazdák, 20minta érkezett Becsehelyrõl, 8Tótszentmártonból, 17 Nagy-kanizsáról, 70 Horvátország-ból és 4 Szlovéniából.

A verseny végeztével akérdésére vá-

dr. Pálfi Dénes, HorváthMiklós, Pásti Mária, Szládo-vics László, Smidéliusz Zoltán,Papp Lajos, Nink Károly, Né-meth Géza, Kriszt János, Ko-vács Ottó, Áprily-Kovács Krisz-ta, Bernát Tibor.

Dél-Zala Murahíd

A 2010. évi gyümölcsszezon végén hatályba lépetttörvénymódosítás értelmében a magánszemélyek nemcsakbérfõzdében, hanem otthonukban, saját desztillálóberende-zéssel, adóraktári engedély nélkül is készíthetnek pálinkát.Ráadásul a kizárólag saját fogyasztásra szánt, bérfõzött, vala-mint a magánfõzõ által elõállított pálinka után évente 50 litermennyiségig nem kell jövedéki adót fizetni.

A sokak tetszését elnyert törvénymódosítás a Vidékfej-lesztési Minisztérium államtitkára, nevéhezfûzõdik, aki az elsõ szabad házi pálinkafõzésen, a Zala megyei

és is tiszteletét tette. Akkor, azaz2010. szeptember 27-én jelentette be, hogy a jövedéki törvényváltozása lehetõvé teszi 100 liter 43 alkoholfokos, illetve 50liter 86 fokos pálinka saját célra történõ fõzését. Mint fogal-mazott: a pálinka a magyar ember számára nemzeti ital, részea nemzeti hagyományunknak, miként a franciák esetében akonyak, az oroszoknál a vodka, vagy a skótoknál a whisky.Hozzátette még, hogy 2002 óta pálinkának csak a Magyaror-szágon termett gyümölcsbõl készült, itt párolt és palackozottitalt lehet nevezni.

S hogy miért tartjuk fontosnak mindezt elmondani? Nos,mint becsehelyi polgármestertõl megtudtuk: V.Németh Zsolt államtitkár várhatóan újra a dél-zalai községbeérkezik, s látogatása apropója ismét csak a pálinka lesz.Ugyanis Becsehelyen rendezik meg 2012. április 14-én a házifõzésû pálinkák elsõ megyei versenyét.

– A Zala Megyei Közgyûlés támogatta elképzelésünket, ígyamennyiben jól sikerül a hamarosan debütáló programunk, ajövõben is mindig Becsehelyen tarthatjuk a házi fõzésûpálinkák megyei versenyét – árulta el Németh Géza, hozzá-téve: a megye legjobb házi pálinkája címet Zalaváron, a megyenapján veheti át az arra érdemes pálinkafõzõ.

Aki szeretne részt venni az április 14-i versenyen, egy félliteres palack házi fõzésû pálinkával nevezhet, s a minõsí-tésben az ország egyik legelismertebb mûhelye, az

munkatársai, a zalai szakemberekkel kiegészül-ve munkálkodnak. A bírálat zárkörû lesz, de az esti ünnepé-lyes eredményhirdetésen a nevezett gazdák szakmai tanácsokkíséretében ismerhetik meg a pálinkájuk révén kiérdemeltminõsítéseket. A rendezvényen fõvédnökként vesz részt V.Németh Zsolt államtitkár, a „pálinkatörvény” beterjesztõje, stermészetesen a Zala Megyei Közgyûlés is képviselteti magát.

V. Németh Zsolt

Pórszombaton Becsehelyen

Németh Géza

Agárdi

Pálinkafõzde

Kelemen Valéria

Becsehely, a pálinka hazájaHungarikum

Hungarikum

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.

Telefon:

92/380-037, 30/3358-311

Nagylengyel

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

laszolva , azegyesület felügyelõbizottságá-nak elnöke elmondta: a bor-verseny során a 8 letenyeiaranyérmes bor közül a VárosBora címet szür-kebarátja érdemelte ki.

A bormustra során 23arany, 85 ezüst, 53 bronz, va-lamint számos oklevél minõsí-tés született.

A borverseny ünnepélyeseredményhirdetésére március24-én, zenés vacsorával egybe-kötve akerült sor. Ekkor vette át aVáros Bora kitüntetõ elisme-rést Kozári Attila.

Kép és szöveg:

Kuprivecz József

Kozári Attila

Fapuma Étteremben

Mirkó Imre

92012. március Dél-Zala Murahíd

A letenyei

szervezésében március 7-én abibliotékában került sor

Régi korokasszonyai - Nõk a középkorbancímû elõadására.

Szintén aznap délelõtt az if-júsági hangversenysorozat ré-szeként a ház nagytermében a

elõadásábanjazz és klasszikus zenét hallgat-hattak az érdeklõdõk. Március10-én a helyi

borversenye zajlott az FMHKfalai között, majd 11-én hagyo-mányteremtõ szándékkal rendez-ték meg a kastélyparkban az

Március 17-én az öt elõadás-ból állóutolsó elõadásán a zalalövõi

Így élünk mi címû darabjakerült bemutatásra Letenyén.

Március 24-én a színházte-rem adott otthont a

nagy sikerû,hagyományos évadnyitó kon-certjének. A zenekar vezetõje

Fáklya Mûvelõ-dési Ház és Könyvtár (FMHK)

Õrinédr. Bilkei Irén

Borbély Mûhely

Szõlõ és Gyü-mölcstermesztõk Egyesületének

I.Letenyei Hóvirág Fesztivált.

Letenyei Színi Sorozat

Generációk Színjátszó Csoport

MuraMenti Fúvósok

Cselényi József Attila.

Letenyei kulturális kavalkádMárcius 30-án kora délután

a József Attila körzeti szava-lóverseny került lebonyolításraa könyvtárban, majd este ugyan-ott A naprendszer óriásai cím-mel , a TIT Öve-ges József Ismeretterjesztõ ésSzakképzõ Egyesület elnöketartott érdekes elõadást.

Szintén a könyvtárban ke-rült megrendezésre „Kinyílottaz aranyesõ, én voltam ma alegelsõ” címmel március 31-éna hagyományos húsvéti kézmû-ves foglalkozás.

És ami ezután lesz:Április 3-án „Egy, kettõ, há-

rom, négy, te kis nyuszi hovámégy...” címmel húsvéti kézmû-ves foglalkozást szerveznek óvo-dásoknak a városi könyvtárban.

Április 14-én ugyanitt kerülmegrendezésre a

alkalmából a megyeiszavalóverseny döntõje.

Április 18-án 11 órakor azFMHK nagyterme lesz a hely-színe a Filharmónia IfjúságiHangversenynek, amely soránazválogatást mutat be a Kárpát-medence néptáncaiból.

Bánfalvi Péter

KöltészetNapja

Ungaresca Táncegyüttes

Április 20-án Tavaszköszön-tõ zenés irodalmi est lesz lát-ható a könyvtárban, ahol a

tagjai-val találkozhatnak az érdek-lõdõk.

A letenyei kultúra szerve-zõi áprilisban további két elõ-adást is tervbe vettek.

Le-tenyei Versmondó Kör

Az egészséges család - im-munerõsítõ gyógynövények cím-mel és a Földrajziutazások sorozaton belül

elõadásairakerül sor a könyvtárban, me-lyeknek idõpontjait a helyimédiákban és a hirdetési he-lyeken teszik közzé.

Édl Katalindr.

Gyuricza László

A Mura Menti Fúvósok évadnyitó koncertje.

Muraszemenyén

Huszár Haj-nalka

a március15-i ünnepség a Muraszeme-nyei Általános Iskola szerve-zésében zajlott.

iskolaigazgatótól meg-tudtuk, hogy az intézménydiákjainak közremûködésévela forradalom és szabadság-harcra emlékezõ mûsort állí-tottak össze, melyet az ünnepelõtt egy nappal az iskolátfenntartó önkormányzatok te-lepülésein adtak elõ.

Fõszerepben az iskolások MuraszemenyénNemzeti ünnep és Ki mit tud?

A március 15-i ünnepsége-ken szereplõ muraszemenyei is-kolába járó 22 tanuló jelenetek,versek elõadásával tette emlé-kezetessé a nemzeti ünnepet.

Három éve Ki mit tud?-ot isszerveznek a muraszemenyeioktatási intézményben.

A legutóbbira az iskola falaiközött március 24-én kerültsor. Az igazgatónõ elmondta: adiákönkormányzattal karöltvekerült lebonyolításra az idei

rendezvény, mely során 34 elõ-adásnak tapsolhatott a népespublikum.

Az iskolai Ki mit tud?-on110 fellépõ gyermek csalt mo-solyt az arcokra, akik tánccal,verssel, színdarabbal, hangsze-res zenével, jelenetek elõadá-sával tették szebbé a szombatdélelõttöt.

Huszár Hajnalka intéz-ményvezetõ szerint az ilyen

alkalmak során az osztály- ésegyéni produkciók lehetõsé-get adnak tanulóiknak mind-annak bemutatására, amibenörömüket lelik.

A nem versenyjelleggel szer-vezett muraszemenyei Ki mittud? alkalmával minden isko-lás az érdeklõdési körénekmegfelelõ produkcióban sze-repelhetett.

Mirkó Imre

Megemlékeztek nemzeti ünnepünkrõl.

Jelenet a Ki mit tud?-ról.

10 2012. márciusDél-Zala Murahíd

Vente

Kõszegi KokasMiklós

OslLõrinc

Károly Róbert

PetriBekcsé-

nyi Simon

Petri-vente

Becse-helyre

alakkal elõször 1321-ben találkozunk településrész-ként, földesura

volt, akitõl hûtlenségmiatt elkobozták, majdnembeni kapta adomá-nyul, királytól.

A XV. és a XVI. századbanbirtokosként említik a népesVente családot, a XIX. századközepén nagy major volt 126urasági alkalmazott és családdolgozott itt.

A lakosság java része horvátanyanyelvû volt.

elsõ ismert írásos em-lítése 1313-bõl ismert

bán fiának birtoka-ként, egyházas, népes falu volt,nemesi kúria állt benne, 1548-ban és 1566-ban a török telje-sen elpusztította, kápolnáját isfelégette, de ismételten újjá-épült.

1870-ben 452 lakosból 40tudott írni és olvasni, a lakos-ság döntõ többsége horvátanyanyelvû volt, a nehéz gaz-dasági viszonyok miatt az1880-as években sok volt a ki-vándorló.

1892-tõl egyesült a két tele-pülés, a község neve

lett.A 20-as évek végén két tan-

terem és tanítólakás épült afaluban, osztatlan községi isko-la jött létre, a 40 évek végénhatosztályos részben osztott is-kola mûködött itt, majd 1959-ben megépült az új iskola is,de a 66-os körzetesítés során afelsõ tagozatos diákok

jártak iskolába, majd a75-ös évektõl teljesen meg-szûnt az alapfokú oktatás aközségben.

Petrivente múltja, jelene és jövõképe

Nevelési-oktatási intézmény-ként a 70 évek elején megva-lósult egy 25 személyes óvoda,belsõ játszótérrel, melynek te-tõszerkezetét az önkormányzat2009 évben újította fel. Sajnosa községet is – mint országostendenciaként megfigyelhetõ– az elöregedés veszélyezteti, aszületendõ gyermekek számaévrõl - évre egyre csökken, ígyóvodánkat is be kellett zár-nunk, a kisgyermekek Becse-helyre járnak óvodába. Jelen-leg az önkormányzat a voltóvoda épületét hasznosításrakínálja, melyben elsõdlegesprioritást élvez a munkahely-teremtés, a helyi munkaerõbevonása.

A 60-as évek elején építet-tük a község mûvelõdési házát,melyet azóta többször felújí-tottunk. Az elmúlt évben sike-res Leader-pályázatnak köszön-hetõen megvalósulhatott a kul-túrház hõszigetelése, melyneksorán a külsõ falak hõszigetelõrendszerrel lettek ellátva, vala-mint az elhasználódott fa ab-lakokat korszerû mutatókkalrendelkezõ, mûanyag nyílászá-rókra cseréltük. A kultúrházkörnyezete is megszépült, abejárat térkövezése, valamintfizikai akadálymentesítése va-lósult meg, így a községbenélõ, mozgásukban korlátozot-tak, valamint az idõsek is él-vezhetik a kultúrházban meg-tartott rendezvényeket, aktí-van részt vehetnek az idõseknapján, farsangi multságon,anyák napi mûsoron, minden-ki karácsonyán, de az itt tartottfalugyûléseket is rendszeresenlátogathatják.

Községünkben teljes az inf-rastruktúra, a háztartások mind-egyike rendelkezik villannyal,a gázbekötések aránya megha-ladja a 80%-ot, a víz- és csator-nahálózat kiépítésével a ház-tartások rácsatlakozása 90%-os.A kábeltévé, valamint a telefonés internet kiépítésével a lako-sok az informális csatornák-hoz is teljeskörûen hozzáfér-hetnek. Önkormányzatunk egysikeres EU-pályázat során, kö-zel 60 millió forintos beruhá-zással rekonstruálta a meglévõcsapadékvíz-elvezetõ rendszertaz elmúlt évben, melynek fo-lyamatos tisztítása, fenntartha-tósága a lakosság bevonásával,a közfoglalkoztatásban részt-vevõkkel közösen valósul meg.

Községünk a sportolási te-vékenységek közül prioritás-ként kezeli a futballt, melyet ahelyi fiatalok összefogásával ésbevonásával mûködõ sportegye-sület szervez meg kiválóan.Infrastrukturális háttérét ön-kormányzatunk egy sportcent-rum felépítésével, rendszereskarbantartásával biztosítja, mely-ben helyet foglal egy újonnanfelújított sportöltözõ, egy kör-bekerített aszfaltos kézi- éskosárlabda pálya, valamint egylabdarúgó-pálya, kilátóval. Akisebb gyermekekrõl sem fe-ledkezve meg, a sportcentrumközvetlen közelében helyezke-dik el a 2000 évben épült ját-szótér, melynek korszerûsítése,EU-komforttá tétele jelenleg fo-lyik, átadása áprilisban várható.

A játszóteret térben követi,és az egységes településképetalakítja ki egy szabadtéri szín-pad, valamint egy Millenniumi

Emlékpark a Három Királyokszoporcsoporttal, melyet gyö-nyörû park vesz körül.

2005-ben megépült a köz-ség teleháza és roma közösségiháza, a roma kisebbség integ-rációjának minél hatékonyabbelõsegítése érdekében, a kö-vetkezõ évben felújításra ésbõvítésre került a polgármes-teri hivatal épülete, mely egytetõteret kapott, kibõvült egyorvosi rendelõvel és váróval,valamint megtörtént az aka-dálymentesítése is.

Tavaly került sor a temp-lom-kápolna külsõ-belsõ teljesfelújítására, melyet a Szombat-helyi Egyházmegye anyagi tá-mogatásban is részesített, vala-mint a helyi hívõk anyagi éstársadalmi munka hozzájárulá-sával készülhetett el a tervek-nek megfelelõen. Az önkor-mányzat evvel egyidejûleg ateleház külsõ felújítását végez-te az egységes külsõ megje-lenés érdekében.

Községünk hírnevét öreg-bítik a

tagjaiáltal elõadott – elsõsorbanhelyi – horvát népi dalok, tán-cok, melyeket egyre szélesebbkörben ismerhetnek meg akörnyezõ települések lakói, deszámos nagyobb megmérette-tésen is kiváló eredménnyelszerepeltek, sõt testvértelepü-lésünkkel, a horvátországi Iva-novec-el való kulturális együtt-mûködés során is vendégszere-peltek már.

Körjegyzõséget alkotunkkét másik horvát ajkú telepü-léssel, ésközségekkel. Az igazgatási te-vékenységen túlmenõen együtt-mûködésünk kiterjed közös pá-lyázatok megvalósítására, kul-turális együttmûködésünk ré-vén a települések szoros kötõ-dést jelentenek a horvát ha-gyományok, identitás ápolásá-ban, továbbadásában is, mely-ben kiemelkedõ tevékenységetfolytatnak a településeken mû-ködõ

is.Jövõképünkben kiemelke-

dõ jelentõséggel bír a községélhetõbbé, a településkép egy-ségessé, teljessé tétele, a fiata-lok megtartása, ide vonzása,vállalkozásbarát környezet ki-alakítása, evvel a helyi mun-kahely-teremtés elõsegítése, asportolási - kulturális tevékeny-ségek körének kibõvítése, szín-vonalas rendezvények megtar-tása, a település közbiztonsá-gának javítása.

Petrivente Virágai Ha-gyományõrzõ Egyesület

Semjénháza Molnári

Horvát Nemzetiségi Ön-kormányzatok

T.T.

A képviselõ-testület tagjai, a polgármester és a körjegyzõ. Balról: ifj. Bokán István, Kém Angéla,Trojkó Tamás polgármester, Nyakó Melinda körjegyzõ, Ács Roland László és Pintarics Tibor.

112012. március Dél-Zala Murahíd

Megjelenik atelepüléseinek támogatásával

Kiadja:kiadó-fõszerkesztõ:szerkesztõségi ügyfélszolgálat:

8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381.Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937;

e-mail: zalataj@zelkanet.huwww.zalatajkiado.hu ISSN 2063-000X

Készült: , Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2.Tel./fax: (92) 316-783

Dél-Zala Murahíd LetenyeTöbbcélú Társulás

Zalatáj KiadóEkler Elemér

Göcsej Nyomda Kft.

Dél-Zala MurahídKistérségi havilap

házhoz szállítással

eladók: 600 Ft/db.

Zalaboldogfán

50 Ft .kedvezmény

Vörös tojótyúkok

További információ: 06-30/8510452

Kerka Komposzt

5.500 Ft + ÁFA.

értékesíti a saját elõállítású

termésnövelõ anyagátegységáron

Fuvar díja:1.100 Ft/tonna + ÁFA

Megrendelhetõ:Tel./Fax: +36 92/551 387; +36 92/351 379

E-mail: info@lentihuke.hu

Lenti Hulladékkezelõ Kft.

feladhatja a

havilapban.Telefon: (92) 596-936;

Fax: (92) 596-937;E-mail: zalataj@zelkanet.hu

Dél-Zala Murahíd

HIRDETÉSÉTHIRDETÉSÉT

Rajz: Farkas László

Humorba fojtva

Licit

– Az apukámék tüntetésén sokkal többen voltak! Bee!– De az én apukámék lufit is osztogattak! Beee!– De az én apumat a rendõrök is bevitték! Bee!

Focitavasz 2012

– Sajnálom, Tapsikám, de az uniós rendelkezések miattkénytelen voltam végrehajtani egy kis árkorrekciót!

Húsvéti árkorrekció

12 2012. márciusDél-Zala Murahíd

„Ha pedig Krisztusnem támadt fel, akkorhiábavaló a mi igehir-detésünk, de hiábavalóa ti hitetek is.” Pálapostol kinyilatkozta-tása ez a korinthusiak-hoz írt elsõ levelében.

S valóban. A ke-resztény hit felépítmé-nyének talpköve a fel-támadás misztériuma.

Ha Krisztus nem tá-madt volna fel a halot-tak közül, semmit semérnének a prédikációk,semmit sem érne a hi-tünk, mert a keresz-tény hit az élet halál fe-letti gyõzelmét hirdeti.Jézus egész életmûve,a kereszthalál és a fel-támadás ezt az isteniigazságot testesíti meg,teljesíti be.

Nagypéntek dél-utánjának harmadikórájában az Ember Fiakilehelte lelkét, testeélettelenül függött a ke-reszten, csakúgy, minta vele együtt megfeszí-tett latrok porhüvelye.De jött a harmadik

Valóban feltámadt!

nap, húsvétvasárnap reggele,amikor a sírhoz sietõ asszo-nyok üresen találták a szikla-barlangot, ahová Jézust temet-ték. Az Isten Fián beteljesültekazok a próféciák, melyeket há-rom esztendõn át hirdetett ta-nítványainak. Krisztus feltámadt!

Ez a kétezer év elõtti tör-ténelmi esemény az alapja akeresztény hitvallásnak. „Hi-szem a holtak feltámadását ésaz örök életet” – mondjuk Hi-szekegy imádságunk záró so-raiban. Krisztus tanításánakvezérfonala az élet halál felettigyõzelme. S ez a tanítás a leg-fõbb hitbéli támasza a keresz-tény embernek. A Jézus tanításaszerint élõk szilárdan hisznekabban, hogy ezzel a semmi föl-di élettel nem ér véget a létezé-sük. A Megváltó isteni ígéretettett, hogy mindazok, akik hisz-nek õbenne, számukra is eljõ afeltámadás az utolsó napon.Krisztus követõi részesei lehet-nek annak a misztériumnak,amelynek csak az Isten Fia abirtokosa az idõk végezetéig.

Húsvét van. A templomok-ban zeng a gyõzedelmes ének:„Feltámadt Krisztus e napon,alleluja…” Fák és szívek virágotbontanak. Éled az élet.

Rómában a Szentatya áldástmond. Urbi et Orbi. A város-nak és a világnak. „Krisztusfeltámadt! Valóban feltámadt!”

f.l.

A szerzõ illusztrációja.

A húsvéti ünnepkörhözszámos népszokás kapcsoló-dik. Ezek közül leginkább élõ ahúsvéthétfõi locsolkodás. Ma-gyarország egyes tájegységeinszokásban volt, hogy húsvéthétfõjén a lányokat a kúthozvonszolták a legények, s egyvödör vízzel leöntötték. Másesetben a patakhoz vitték ahajadonokat, s alaposan meg-fürdették õket. Ezért a húsvét-hétfõt vízbevetõ hétfõnek isnevezték.

A húsvéti locsolkodás egyõsi termékenységvarázsló ésmegtisztító rítusban gyöke-rezõ népszokás. Az eredetijelentéstartalommal (víz tisztí-tó ereje és termékenység) ren-delkezõ szokást a keresztényegyház a keresztelés rítusáhozkapcsolta. A kereszténység ko-rai idején a húsvét volt akeresztelés ideje is.

Mára a locsolkodás szokásalényegesen megszelídült. A

Vízbevetõ hétfõ

hajdani bõséges öntözés he-lyett kölnivízzel locsolkodnaka legények. A vödör vizesváltozat inkább már csakhagyományõrzõ csoportoknálvan szokásban.

Húsvét

nyúl

Ószö-vetségben

Szent Ambrus

ünnepének szimbó-lumai, a tojás, a bárány és anyúl közül legnehezebb feltár-ni a legutóbbi, a tojást hozó

megjelenését. Ha a ter-mékenység vonatkozásából in-dulunk ki, felmerülhet, hogyaz állat rendkívüli szaporaságamiatt került húsvéti szerepbe.

Az antik mitológia szerint anyúl ugyan a termékenységszimbóluma, de még az

is mint tisztátalanállat szerepel. Éjjeli állat voltamiatt a Holddal is kapcsolatbahozták. Ez az égitest is a ter-mékenység jelképe a keresz-tény mitológiában. Így a meg-jelenése a húsvéti ünnep-körben részben polgárjogotnyerhet.

A nyúl évente többször isbundát vált. E tulajdonságamiatt a feltá-madás szimbólumaként is ér-telmezte. Ez a párhuzam né-mileg közelebb vihet bennün-ket a kérdés megoldásához.

Mégis, hogyan került a nyúla húsvéti tojáshozók közé,milyen változásokon kellettalakjának átmennie, hogy amai alakját, szerepét elnyerje?

Húsvéti szimbólum

Angol kutatók a nyúl és atojás kapcsolatát vélik felfedez-ni germán hagyományok alvi-lági istennõjének legendájában.Eszerint a nyúl eredetileg ma-dár volt, de az istennõ haragjá-ban négylábú állattá változtatta.

E különös tulajdonságok-kal rendelkezõ állat németközvetítéssel került hozzánk.De kialakulása mindmáig ho-mályban maradt, csak feltevé-sekre szorítkozhatunk.

néprajz-kutató szerint egyszerû félre-értéssel van dolgunk. Régenegyes német vidékeken szokásvolt húsvétkor gyöngytyúkotajándékozni a tojásaival együtt.A gyöngytyúk németül Hasel-huhn, sok helyen röviden csakHaselnek hívták. Szokás volt aHaselrõl és a tojásairól beszél-ni. A nyúl német neve viszontHase, ami nagyon hasonlít azelõbbire. Solymossy szerinttalán itt történhetett félreér-tés. Így volt, nem így volt?Régen volt.

Mindenesetre hosszú idõkellett ahhoz, hogy a tojáshozónyúl olyan népszerûségre tegyenszert, mint amilyennek napjaink-ban örvend. Felívelõ korszakaigazából a múlt század végén, aképeslapok elterjedésével kö-vetkezett be, s valószínûleghozzánk is ezúton jutott el.

Azóta az ipar jóvoltábólhúsvét táján plüss- és csoki-nyulak árasztanak el mindent,s a korábban még bájjal ke-veredõ giccsbõl mára jobbáracsak a giccs maradt.

S maradt a kissé kiforgatotttalány: mi volt elõbb? A tojásvagy a nyúl?...

Solymossy Sándor

F.L.

Albrecht Dürer híres rajza:A nyúl

Ünnepi népviseletbe öltözöttkislány várja a locsolókat.

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

zalataj@zelkanet.hu

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu