Buddhista szervezetfejlesztés és -irányítás

Karsai Gábor

rektor, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

“Gazdaság es vallás” konferencia, Corvinus Egyetem, 2019. május 23.

A szervezetfejlesztés és -irányítás alapjai

• milyen elvek, ertekek menten zajlik?

• már az elvek, ertekek kijelölese, ill. ertelmezese is valamilyen látens ertekrendet tükröz

• az ertekrendek három szintje: • miben hiszünk (értékkijelölés = a kommunikált ertekrend),

• ezt hogyan ertelmezzük (értékértelmezés = a látens ertekrend)

• es vegül is miert (valóság = a primer ertekrend)

• mitől “buddhista”? = mi minősül buddhistának?

• melyik ertekrendi szint a “buddhista”?

Buddhista értékkijelölés: a kommunikált értékrend

az ún. buddhista értékrend (a kijelöles szerinti, kommunikált ertekrend) alapertekei:

• mértékletesség (közepút)

• állandótlanság (aniccsá)

• éntelenség (anattá, önzetlenseg)

• 5 fogadalom (panycsa-szíla): erőszaktól, lopástól, erkölcstelen elettől, hamis beszedtől, tudatmódosító szerektől való tartózkodás (ahimszá, aszteja, brahmacsarja, szatja, szurámatta)

• nemes nyolcrétű ösvény (helyes szemlelet, szándek, beszed, cselekves, megelhetes/eletmód, erőfeszítes, eberseg/koncentráció, elmelyedes)

• önfegyelem

• a meditáció brahmavihárája (“istenek lakhelye”): jóindulat (v. szerető kedvesseg, mettá), együttérzés (compassion, karuná), együttörülés (muditá), kiegyensúlyozott érzelem (balanced emotion, upekhá)

• hét megbékélési szabály: szemtől-szembeni meghallgatás es döntes, az elkövetett tettek elismerese, elmeállapot beszámítása, beismeres elfogadása, konszenzusra törekves (annak hiányában többsegi döntes), cselekmeny tetezese be nem ismeressel, a vita enyhítese kölcsönös beismeressel (“fűvel befedes”)

• a szimpátia négy alapja: adakozás (dána), kedves beszed (prijavacsana), viszonzás (arthacsarjá), egyenlő bánásmód (szamánárthatá)

Szervezetfejlesztési elvek a buddhizmusban: a konszenzus

• csapatépítés közösségi megközelítése • önfeláldozás a közjóért • kölcsönös tisztelet • az iment felsorolt elveket gyakran idezik buddhista szervezetfejlesztesi

kontextusban: szemelyek közti viszonyok, erzelmi intelligencia, csapatepítes, kommunikáció, vezetes, konliktuskezeles, egyeni fejlődes (PD), jó kormányzás (GG), csoportharmónia, celmeghatározás (GS), teljesítmeny-menedzsmenet (PM), tudás-menedzsment (KM) stb. fejlesztese területen

• a szervezetfejlesztes buddhista kánonja: változás elfogadása, harmónia megteremtése, méltóság és tisztelet megadása

Tharindu Dananjaya Weerasinghe, T J R Thisera, Pradeep Kumara Henegedara: Buddhism and Organizational Management: A Review (The Kelaniya Journal of Management, Vol. 3(2); 2014: 93–112)

Újabb divatok: mindfulness, holokrácia, stb.

• újabban divatos: mindfulness (tudatos jelenlet, de inkább tudatosság, tudatosítás), “mindful leadership”

• az eredeti kifejezes a “szati” volt = a jelen tudatosítása + emlekezes (= retenció, a honnan-hová-miert tudata = ertes)

• a mindfulness-be már mindent beleertenek: szíla (erkölcs), pannyá (bölcsesseg), szamádhi (koncentráció)

• ha valaki “mindful”, automatikusan erkölcsös es bölcs is

• az a szervezet van buddhista módon fejlesztve es irányítva, amelyikben a vezetők a fenti elveket ervenyesítik

• újabban a buddhista ezoteriában olyan alapertekek is megjelennek kívánatoskent, mint a nem-hierarchikus döntéshozatal (holokrácia, ill. F. Laloux szervezetfejlesztesi elvei /Reinventing Organizations/, önszerveződes, ön-menedzsment, Teal, stb.)

Értelmezés: a látens értékrend

• a felsorolt ertekek a Buddha gondolkodásában alapvetően a szenvedéstől való egyéni megszabadulást celozták es az ún. gyakorlás alapeszköztárát alkották, szoteriológiai funkciójuk volt, szorosan kapcsolódtak a negy nemes igazsághoz es a nemes nyolcretű ösvenyhez

• az ún. théraváda/hínajána iskola nem foglalkozott ezek egyenen túli alkalmazásaival, a Szangha, tehát a szerzetesi közösseg együtteleset szigorú szabályok (Vinaja) irányították

• a theraváda/hínajána közössegek szervezetfejlesztési és -irányítási modelljét inkább maga a Vinaja (=viselkedesi szabályok), nem pedig az egyeni megszabadulás eszköztára adta

• bár az utóbbinak, ha jól csinálják, egyesek szerint van “automatikus” közössegi vetülete, következmenye, amelyek a Vinaját is automatizálják

• az egyénen túli alkalmazás igenye es alapelveinek megfogalmazása inkább a mahájána iskolákban jelenik meg, a “bódhiszattva”-ideálnak köszönhetően

• bódhiszattva: aki lemond az egyeni megvilágosodásról es a nirvánáról, hogy a szenvedő lenyek segítsegere legyen = mások szolgálata

Értelmezés: a látens értékrend

• a théraváda/hínajána iskolát sokan az egyeni megvilágosodásra, megszabadulásra törő arhat (=celját elert) “intézményesített önzés”-enek nevezik

• a mahájána működeset pedig a “társadalmi megváltás” víziójával, valamennyi erző leny megszabadításának celjával írják le

• a mainstream-be az utóbbi epült be elsősorban a Dalai Láma buddhizmus-reformjának köszönhetően

• a buddhizmust igazából a Dalai Láma tette világvallássá, az ő ertelmezeseben es gyakorlatában vált nepszerűve nyugaton, a keleti buddhista vezetők őt igyekeznek utánozni

• a Dalai Láma újításai: együtterzes, boldogság, mindfulness, szekuláris etika, tudomány es vallás párbeszede, vallások közötti párbeszed beemelese a közbeszedbe

• a mindfulness ternyeresevel a theraváda/hínajána is egyre nepszerűbb, ertelmet nyert a “szatipatthána” gyakorlata

Valóság: a primér értékrend

• közös jellemző, hogy az akár így, akár úgy ertelmezett buddhista ertekrendi modell alapját mindket esetben valójában az adja, hogy elfogadják a 3 drágakövet (Buddha, Dhamma/Dharma, Szangha)

• azaz a buddhista szervezetek per definitionem “értékelvűek” pusztán attól, hogy buddhistának vallják magukat, valódi gyakorlati tesztet, merest, visszaigazolást nem igenyelnek

• a mai kor buddhista szervezetei sokszor távol állnak a Buddha tanításaitól, belső ellentmondások terhelik

• a Buddha istenített etalon, verseny zajlik a kepviseleteert • a Dharma egyfajta dogma • a Szangha pedig egy hitközösseg, amely kifele egysegesnek mutatkozik,

belül azonban konfliktusok es hatalmi játszmák terhelik

Valóság: a primér értékrend

• a közösseg a felszínen egalitárius, a valóságban melyen hierarchizált

• szabad csatlakozás vs szektás manipuláció

• a “béke”, “fenntarthatóság”, “élet”, “értékelvűség” elveinek hirdetese vs megalomán projektek, a “minél több”-re törekves

• az együttérzés, szerető kedvesség stb. hirdetese vs a hívek, alkalmazottak, önkentesek, adományozók kizsákmányolása

• a “dána”-kultúra (adakozás) tkp. az igazi buddhista közgazdaságtan

• “szerény” és “szegény” eletvitel hirdetese vs dőzsölés, kényeztetés

• a tanító alázata vs a mester önkénye

• az ember egyszerűsége vs a vezető szerzetesek megistenülese, személyi kultusza

• a buddhista klerus érdekszövetsége a helyi hatalommal: az egyik a fizikai, a másik a lelki eletet uralja

Nyugat vs Kelet

• ha nem lenne a Dalai Láma (secular ethics) vagy Thich Nhat Tanh (engaged Buddhism) buddhizmus-reformja, ma erdemben nem beszelnenk “buddhista” ez-meg-az-ról

• ma mindenki őket másolja, valóságalap es igazi alkalmazás nelkül

• jól ertelmezhető, hitelessegre törekvő “buddhista szervezetfejlesztes es -irányítás” vagy gazdasági modell ma csak a nyugati társadalmi progresszió kontextusában létezik

• a keleti kontextusban tradíció, dogmatizmus, hatalomgyakorlási szempontok es a lelkek uralma ervenyesül

• mindkettőre mondható, hogy “buddhista”, attól függően, melyiket tekintik a hívek mervadónak: melyebben gyökerező kulturális különbségek

Hogy működik ma egy buddhista közösség?

• eufemizmusokkal

• “impermanence” = állandótlanság, mulandóság: a megfelelő tervezes, strategia es szervezes hiánya, valahogy csak lesz, mintha maguktól dőlnenek el a dolgok; valójában következmenyek-nelküliseg, erőforrás-pazarlás

• “egoless-ness” = en-nelküliseg: a hatalom es dicsőseg látszat-elutasítása, ugyanakkor a mesteri szerep rejtett megkövetelese vagy elfogadása, küldetes-, kiválóság- es kiválasztottság-tudat

• “sangha” = ál-demokrácia: a közösseg manipulálása, a demokrácia megjátszása, állandó hatalmi játszmák a hátterben

• “mosoly” kifele (minden jó), kemeny kritika es megaláztatás belül

• a “skillful means” (upája, “ügyes eszköz”) technikája: bármilyen eszköz, módszer megengedett a cel eleresehez, ha jól megideologizálható

• divatos PR-buddhizmus, valójában “a cel szentesíti az eszközt”

• a kritikai vizsgálódás hiánya, vakhit

Mit mondott a Buddha?

daszavidha-rádzsadhamma (“tízszeres uralkodói ereny”, Szutta Pitaka, Khuddaka Nikája, Dzsátaka Szutta)

• 1. dána (adakozás) — az egyeni erdek feláldozása a köz javáert

• 2. szíla (erkölcs) — jó peldával elöljárni

• 3. pariccsága (altruizmus) – önzes kerülese, nagylelkűseg

• 4. áddzsava (őszinteseg) — komolyság, lojalitás mások iránt, integritás

• 5. maddava (szerenyseg) — szereny, nyugodt vermerseklet, rágalmazás kerülese

• 6. tapa (önuralom) — szenvedely vagy lustaság kerülese

• 7. akkódha (haragmentesseg) — harag- es gyűlöletmentesseg

• 8. avihimsza (nem-ártás) — bosszú kerülese

• 9. khanti (türelem)

• 10. aviródhana (egyenesseg) — más velemenyek tisztelete, előítelet-mentesseg, a közjó, közrend es beke szolgálata

Mit mondott a Buddha?

az uralkodó viselkedéséről (Szutta Pitaka, Dígha Nikája, Csakkavatti-szíhanáda Szutta):

• a jó uralkodó reszrehajlás-mentesen cselekszik, nem tesz különbséget az egyik vagy másik alattvalói csoport között

• a jó uralkodó semmilyen formában nem táplál haragot egyetlen alattvalója iránt sem

• a jó uralkodó ne féljen betartatni a törvényeket, ha az igazolható

• a jó uralkodónak világosan ertenie kell a betartandó törvenyeket: nem az alapján kell betartatnia a törvenyeket, mert megvan a hatalma hozzá, hanem ésszerűség és a józan ész alapján kell eljárnia

A 38 legnagyobb áldás (Mangala Szutta)

Szutta Pitaka, Khuddaka Nikája, Khuddakapátha, Mangala Szutta:

• 1. bekes, konfliktusoktól mentes gazdasági tevekenyseg

• 2. adakozás

• 3. Dhamma szerinti eletvitel, viselkedes

• 4. rokonok segítese

• 5. feddhetetlen cselekedetek

• 6. gonoszság elől kiteres

• 7. tartózkodás a gonoszságtól

• 8. tudatmódosító szerek kerülese

• 9. Dhamma szorgalmas gyakorlása

• 10. tiszteletteljesseg

• 11. szerenyseg

• 12. megelegedettseg

A 38 legnagyobb áldás (Mangala Szutta)

• 13. hála

• 14. Dhamma megfelelő időbeni hallgatása

• 15. türelem

• 16. korrekció szelíd elfogadása

• 17. feleszűek társaságának kerülese

• 18. bölcsek társaságának keresese

• 19. tiszteletre meltóak tisztelete

• 20. megfelelő környezetben eles

• 21. erdemek felhalmozása

• 22. az elme megfelelő irányítása

• 23. mely bölcsesseg

• 24. kiválóság a munkában

• 25. jól elsajátított morális fegyelem

A 38 legnagyobb áldás (Mangala Szutta)

• 26. szívelyes, kedves beszedmód

• 27. szülők támogatása

• 28. házastárs es gyermekek szeretetteljes gondozása

• 29. szerzetesek látogatása

• 30. Dhamma megfelelő időbeni megvitatása

• 31. önmegtartóztatás

• 32. erkölcstelen elettől tartózkodás (szent es erkölcsös elet)

• 33. a nemes igazságok szemlelese

• 34. a nibbána (nirvána) megvalósítása

• 35. az elmet nem rázzák meg az elet hullámai

• 36. szomorúság, bánat hiánya

• 37. mentesseg a szenvedelyek szennyeitől

• 38. tökeletes biztonságerzet

Általános Buddha-értelmezés

társadalomreformer

• kasztrendszer elutasítása

• emberek egyenlősege

• társadalmi-gazdasági körülmenyek fejlesztesenek szüksegessege

• vagyon egyenlőbb elosztása

• nők helyzete

• emberseg a kormányzásban es adminisztrációban

• a társadalmat ne a mohóság, hanem az emberek iránti tisztelet es együtterzes vezerelje

mindezek mögött azonban végső cél az egyéni megszabadulás, megvilágosodás, a szenvedes tudati okainak megszüntetese