budapest fŐvÁros xix. kerÜlet kispest ÖnkormÁnyzata ...€¦ · és alkotmánybírósági...
TRANSCRIPT
BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZATA
KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
2010.
Készítette: Bárdyné Künsztler Etelka
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
2
Tartalomjegyzék
1. Jogszabályi háttér, előzmények ............................................................................................................ 3
1.1. Jogszabályi hivatkozások ................................................................................................. 3
1.2. Fontosabb fogalmak ......................................................................................................... 6
2. Bevezetés ............................................................................................................................................. 8
2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja .................................... 8
2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek .... 9
3. Helyzetelemzés...................................................................................................................... 10
3.1. A XIX. kerület jellemzői................................................................................................... 10
3.2 Szociális helyzet a kerületben .......................................................................................... 11
3.3. A kerületben élők számára elérhető közszolgáltatások ................................................... 12
4.Óvodáztatási és alapfokú oktatási adatok,
4.1 Óvodáztatás
4.2. Alapfokú oktatás:......................................................................................................... 15
5. A kerületben élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók ................. 16
6. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának
kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata.................................................................... 17
7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kerület alapfokú intézményeiben.................. 27
7.1 Az infrastruktúra vizsgálata ......................................................................................... 27
7.2 A kerület szakember ellátottsága ................................................................................. 29
8. A helyzetelemzés összefoglalása ........................................................................................................ 29
9. Akcióterv ............................................................................................................................................ 32
10. Monitoring és nyilvánosság.............................................................................................................. 39
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
3
1. Jogszabályi háttér, előzmények
1.1. Jogszabályi hivatkozások
����1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL
�A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról)
A jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat, már ez idáig is szabályozta. Több jogszabályban
és Alkotmánybírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a
használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az
egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezen hiányosságoknak a pótlására, az európai normákkal
való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és
az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében
az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az
emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel
sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az
Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis
„nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197,
200.].
Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű
kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára
az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.
� EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS
A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az
esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat.
Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan
magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes
csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy
jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik
oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
4
méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként
kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven
fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja”
ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként
kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén!
Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a
hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a
hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék
meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből
fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az
Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség
előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat.
Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az
ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest
előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük
pozitív diszkriminációnak!. Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző -
társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben
vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet
alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően
az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének
alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak
szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel
kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása
elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését
segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a
feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a
közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.
Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre:
27. §
a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy
b) amelynek megszervezéséhez az állam
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
5
bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján -
hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással
összefüggésben érvényesíteni kell különösen
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek
elbírálása,
b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
c) a teljesítmények értékelése,
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy
vagy csoport
a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott
tagozatban, osztályban vagy csoportban,
b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény
létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben
meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében
nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az
általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói,
hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása,
megbélyegzése vagy kirekesztése.
28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli
tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá
emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,
b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
6
Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy
nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok
vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány
nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve
államilag támogatott követelményeknek.
(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését
szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében
jogszabály eltérően rendelkezhet.
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az
iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők
meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési
kötelezettséget írhat elő.
1.2. Fontosabb fogalmak
� Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy
személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható
helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
� Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem
minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az
előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat
más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen
nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
� Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes
személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű
indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen
előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
� Települési esélyegyenlőségi program ez itt változott, a módosított kéne- a Programban
meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot
fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
7
alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az
önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a
települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk
forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
� A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban
önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező
egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő
bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció
tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal
élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az
esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon
jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő
eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy,
munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat
érő hátrányok.
� Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település
önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja
hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a
szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.
� Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a
célcsoportok, a lakosság tagjai:
- Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól,
- Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből,
- Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák,
- Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak
� Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan
hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során.
Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai
változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások
versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
8
2. Bevezetés
A fenti törvényi háttér szellemében Budapest főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata a
következőkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját, vállalva, hogy az elkészült és
elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel1, az önkormányzati
minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények
működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal.
2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja
Általános célok
A magyar jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az
esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség
érvényesítése Magyarországon is elsődleges szempont lett.
Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás.
Az esélyegyenlőség érvényesítése során nő az önkormányzatok versenypozíciója. Az esélyegyenlőség
biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot,
nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan
kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához.
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a kerületben működő közoktatási intézmények
közreműködésével került megtervezésre. A program kidolgozása során, az érintett szakmai és társadalmi
szervezetek lehetőséget kaptak a véleményformálásra. A Közoktatási esélyegyenlőségi program célja:
� A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási
intézményekben.
� Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.
� Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
� A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók
esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató
lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai
sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását).
1 Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85.§ alapján
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
9
� A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció
támogatása.
2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek
Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:
� esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;
� a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai:
- a program megvalósításának koordinálása,
- a program végrehajtásának nyomon követése,
- az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;
� az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;
� az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése
a megvalósításra;
� az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása;
� befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;
� akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra;
� esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos
korrekciója;
� fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok
meghatározása;
� a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi
szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és
iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő
bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit;
folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A
monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.
� az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok
védelmét;
� a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a kerület döntéshozóit. Az értékelést az intézményi
önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése
alapján kell elvégezni.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
10
3. Helyzetelemzés - a 2008-2009 év áttekintése
3.1. A XIX. kerület jellemzői általában
� Budapest XIX. kerülete, Kispest a főváros dél-keleti részén fekszik. Kispestet északon a X. kerület
(Kőbánya) észak-nyugaton a XI. kerület (Ferencváros), dél-keleten a XVIII. kerület, míg dél-
nyugaton a XX. kerület határolja. A kerület nagyon változatos, mert családi házas részekkel
illetve lakótelepekkel egyaránt találkozhatunk itt és néhány száz méteren belül a falusias
környezetből a 10 emeletes lakóházak közé juthatunk. Kispest az 1950-es közigazgatási reformot
megelőzően a városias típusú, iparral és foglalkoztató-központ funkcióval rendelkező települések
kategóriájába tartozott.
� A gazdasági-ipari fejlődés a XIX.-XX. század fordulóján indult. A rendszerváltozást követően az
ipari jelleg fokozatosan visszaszorult és a tercier szektor jelentősége növekedett. A kerület
területe 9,38 km2.
Az állandó népesség korcsoport szerinti bontása
2005 2006 2007 2008 2009
0-2 éves 1565 1619 1646 1688 1689
3-5 éves 1437 1452 1501 1529 1590
6-14 éves 4775 4609 4539 4495 4442
Összesen 7777 7680 7686 7712 7721
A kerület állandó népessége
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
63249 63764 62875 62255 61499 60814 60799 60578 60304
A kerület lakónépessége
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
63692 63570 62777 61930 61260 60722 60992 61073 61090
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
11
3.2 Szociális helyzet a kerületben
Terület
2008 2009
Munkanélküliek száma a kerületben 642 898
Ebből tartósan munkanélküli 241 313
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 92 188
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 785 1021
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos
helyzetükről na 14
ebbő
l
Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak na na
* Ezen adat tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban részesülők számát is, melynek jogcímenkénti bontása a következő: - Aktív korú állástalan 55 év feletti rendszeres szociális segélyben részesülő 34 fő - Aktív korú egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesülő
33 fő
- Aktív korúak ellátására jogosult rendelkezésre állási támogatásban részesülő: 121 fő
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
12
3.3. A kerületben élők számára elérhető közszolgáltatások
A kerület népessége számára az alábbi közszolgáltatások zöme helyben elérhető.
Közszolgáltatások Helyben Más
településen/kerületben, és pedig
A szolgáltatás ellátatlan
Óvodai nevelés x
Általános iskolai oktatás 1-4. x
Általános iskolai oktatás 5-8. x
Alapfokú művészetoktatás x
Gyógypedagógiai tanácsadás x
Korai fejlesztés és gondozás x
Fejlesztő felkészítés fővárosi feladat
Nevelési tanácsadás x
Logopédiai ellátás x
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
x
Gyógytestnevelés x
Gyermekjóléti szolgáltatás x
Bölcsőde x
Iskolai napközi x
Családok átmeneti otthona x
Önkormányzati fenntartású intézmények:
� Óvodai nevelési feladatot látnak el a következő intézmények:
Arany Óvoda Árnyas Óvoda Bóbita Óvoda Gyöngykagyló Óvoda Hársfa Óvoda Mese - Vár Óvoda Mézeskalács Óvoda Napraforgó Óvoda Százszorszép Óvoda Szivárvány Óvoda Tarka-barka Óvoda Zöld Ágacska Óvoda
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
13
� Általános iskolai nevelési-oktatási feladatot látnak el a következő intézmények:
Ady Endre Általános Iskola
Bolyai János Általános Iskola
Eötvös József Általános Iskola
Erkel Ferenc Általános Iskola
Gábor Áron Általános Iskola
Kós Károly Általános Iskola
Pannónia Általános Iskola
Puskás Ferenc Általános Iskola
Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI
Vass Lajos Általános Iskola
� Középiskolák:
Kispesti Deák Ferenc Gimnázium
Nem a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézmények:
Az intézmény neve Gyermek/Tanuló
létszám
Ebből HH Ebből HHH Ebből SNI
Iskolák
Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Ó. 175 11 1 5 Reménység Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 256 0 0 1 Kispesti Waldorf Ó.Általános Iskola 211 0 0 0
Összesen 642 11 1 6
Óvodák
Micimackó Magánóvoda 107 0 0 0 Karácsony Sándor Rózsatéri Református Á.I. és Óvoda 47 0 0 0 Kispesti Waldorf Ó.Általános Iskola 30 0 0 0 Összesen 184 0 0 0
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
14
4. Óvodáztatási és alapfokú oktatási adatok, mutatók az önkormányzat által fenntartott intézményekben:
4.1 Óvodáztatás
Adatok (db, fő) Intézmények, férőhelyek, gyermekek
2007 2009
Óvodai intézmények száma 12 12
Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
18 17
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1857 2031
Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1728 1806
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 66 168
Óvodába beíratott HHH gyermekek száma 8 61
Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek száma
19 28
Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)
13 10
Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
77 75
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
15
4.2. Alapfokú oktatás
Intézmények, férőhelyek, tanulók (saját fenntartásban) Adatok (db, fő)
2007 2009
Általános iskolai intézmények száma: 10 10
Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
11 11
Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
213 218
Intézmények, férőhelyek, tanulók Adatok (db, fő)
2007 2009
Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
168 169
Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
3604 3592
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 139 160
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
85 71
Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 444 505
Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 137 161
Általános iskolában tanuló 1. évf. száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)
413 499
8. évf. száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
463 464
A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 2000 2133
Az alapfokú ellátást a kerületben összesen 13 általános iskola biztosítja, az általános iskolai tanulók
létszáma jelenleg 3592 fő. Az első évfolyamosok száma 499 fő (13, 89%), a 8. évfolyamosok száma 464
fő (12,91%). Örvendetes, hogy az 1. osztályosok száma magasabb (35 fővel), mint az általános iskolából
kikerülő fiatalok száma, tehát összességében enyhén növekvő tanulólétszámmal lehet számolni.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
16
Az általános iskolai tanulók többsége, 59, 38%-a (2133fő), veszi igénybe az iskolai napközit, mint
közoktatási szolgáltatást. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 160 fő, hátrányos helyzetű tanuló 505
fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 161 fő.
A hátrányos helyzetű tanulók aránya 14, 05 %, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 4,48
% míg együttes arányok a teljes létszámhoz viszonyítva 18,51 %.2
5. A kerületben élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, bejárók
A kerületben a férőhelyek száma minden a kerületben élő gyermek részére elegendő, a más településről
bejáró gyermekek száma elenyésző.
A kerületből másik kerületbe, illetve nem önkormányzati intézményekbe járó gyermekek számáról nem áll
rendelkezésre adat. A demográfiai adatok szerint a 0-14 éves korosztály száma 7721 fő, ami feltételezi,
hogy több óvodás és iskoláskorú gyerek nem kerületi fenntartású intézménybe jár. ( az óvodába és
általános iskolába járó gyermekek együttes száma 6224 fő. Fontos lenne, hogy a fenntartó a jövőben
ezen a területen további felméréseket végezzen, a kapott eredményt elemezze és értékelje a HH és HHH
2 hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes
felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes
nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában
legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló
is, akit tartós nevelésbe vettek; ( Közokt.tv.121.§ (1)
Összesen
(fő) HH HHH
Összesen
(fő) HH HHH
2007 2009 A gyermekek, tanulók létszáma a kerület óvodáiban és
általános iskoláiban
Óvodába jár 1728 66 8 1806 168 61
más településről bejáró 28 2 0 23 3 1
tömegközlekedéssel 4 1 0 6 1 1
ebbő
l
egyéni (szülők szgk.-val) 24 1 0 17 0 0
Alsó tagozatos (1-4.) 1729 271 76 1744 284 92
más településről bejáró 62 9 3 62 10 3
Felső tagozatos (5-8.) 1875 173 61 1848 221 69
más településről bejáró 74 6 1 92 10 4
ebbő
l
ezekből tömegközlekedéssel 51 5 1 47 5 1
egyéni (szülők szgk.-val)
85 1 0 107 9 0
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
17
gyermekek, tanulók ellátása szempontjából. Meg kell állapítani, hogy 7721fő és a 6224 fő közti 1497 fő
közül hányan vannak 0-3 éves korúak abból a célból, hogy látható legyen hány gyermek jár másik kerület
óvodájába vagy iskolájába.
6. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére
vonatkozó adatok vizsgálata.
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
Intézmény neve
Gyermek- tanulólétszám az intézményben 2009/2010
Normál (általános) tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
HH HH HHH HHH Össz száma aránya száma aránya
SNI száma SNI aránya Össz HHH SNI Össz HHH SNI Össz HHH
Ady Endre Ált. Iskola Ady E. út 73-75.
370 79 21,35% 22 5,95% 25 6,76% 186 13 16 184 9 9 0 0
Bolyai János Ált. Iskola Árpád u. 14.
375 44 11,73% 11 2,93% 10 2,67% 230 5 11 145 6 0 0 0
Eötvös József Ált. Iskola Eötvös u. 13.
435 49 11,26% 8 1,84% 7 1,61% 305 7 7 130 1 0 0 0
Erkel Ferenc Ált. Iskola Hungária út 11.
374 35 9,36% 7 1,87% 6 1,60% 172 2 1 202 5 5 0 0
Gábor Áron Ált. Iskola
419 72 17,18% 31 7,40% 15 3,58% 221 20 6 198 11 9 0 0
Nádasdy u. 98.
168 44 26,19% 17 10,2% 10 5,95% 51 5 1 117 11 9 0 0
Fő u. 143. 251 28 11,16% 14 5,58% 5 1,99% 170 15 5 81 0 0 0 0 Kós Károly Ált. Iskola Hungária út 28.
384 16 4,17% 1 0,26% 3 0,78% 272 1 3 112 0 0 0 0
Pannónia Ált. Iskola Pannónia út 12.
404 27 6,68% 5 1,24% 2 0,50% 202 2 2 202 3 0 0 0
Puskás Ált.Isk. Berzsenyi u. 8.
369 90 24,39% 38 10,3% 89 24,12% 342 35 62 0 0 0 27 3
Vass Lajos Ált. Iskola Csokonai u. 9.
418 84 20,10% 37 8,85% 4 0,96% 256 19 4 162 18 0 0 0
Móra Ferenc .Ált.I. Széchenyi u 3.5.
44 9 20,45% 1 2,27% 0 0,00% 0 0 0 0 0 0 44 1
Összes: 3592 505 14,06% 161 4,48% 161 4,48% 2014 126 111 1507 64 24 71 4
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
18
Intézmény neve HH HH HHH HHH
Összes száma aránya száma aránya SNI száma SNI aránya
Arany Óvoda
Arany J. u. 10. 128 18 14,06% 5 3,91% 12 9,38%
Árnyas Óvoda 248 5 2,02% 3 1,21% 1 0,40%
Vonás u. 10. 101 1 0,99% 1 0,99% 0 0,00%
Esze T. u. 25. 71 3 4,23% 1 1,41% 0 0,00%
Corvin krt. 35. 76 1 1,32% 1 1,32% 1 1,32%
Bóbita Óvoda
Csokonai u. 5. 171 17 9,94% 5 2,92% 0 0,00%
Gyöngykagyló Óvoda
Zrínyi u. 6. 208 21 10,10% 7 3,37% 3 1,44%
Hársfa Óvoda
Eötvös u. 9. 162 24 14,81% 15 9,26% 1 0,62%
Mese-Vár Óvoda 186 40 21,51% 17 9,14% 1 0,54%
Zrínyi u. 154. 119 26 21,85% 11 9,24% 0 0,00%
Nádasdy u. 48. 67 14 20,90% 6 8,96% 1 1,49%
Mézeskalács Óvoda 99 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Kelet u. 8-12. 53 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Beszterce u. 4-8. 46 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Napraforgó Óvoda
Karinthy u. 6. 114 12 10,53% 3 2,63% 0 0,00%
Százszorszép Óvoda
Táncsics M. u. 9. 132 10 7,58% 4 3,03% 4 3,03%
Szivárvány Óvoda
Petőfi u. 34. 79 5 6,33% 0 0,00% 1 1,27%
Tarka-barka Óvoda 125 4 3,20% 0 0,00% 1 0,80%
Dobó K. u. 73. 77 4 5,19% 0 0,00% 1 1,30%
Zoltán u. 71. 48 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Zöld Ágacska Óvoda
Berzsenyi u. 6. 154 12 7,79% 2 1,30% 4 2,60%
Összesen 1806 168 9,30% 61 3,38% 28 1,55%
A kerület intézményeiben kiegyenlített a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya.
Az óvodák esetében minden intézményben nevelnek hátrányos helyzetű gyermeket, kerületi szinten a
hátrányos helyzetű gyermek az összes óvodás 9,3%-a. Az óvodákban 0% és 21,85 % között mozognak a
szélső értékek a HH gyermekek arányában. Az egyes óvodákat vizsgálva a HH--s gyermekek aránya hat
intézményben magasabb a kerületi átlagnál: Arany Óvoda, Bóbita Óvoda, Gyöngykagyló Óvoda, Hársfa
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
19
Óvoda, Mese - Vár Óvoda, Napraforgó Óvoda- A Mese - Vár Óvoda feladat-ellátási helyein kiemelkedően
magas az arány.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az óvodákban 0% és 9,24 % közti szórást mutat.
Néhány feladat-ellátási helyen 0%, a többi helyen az eloszlás egyenletesnek mondható.
Nem készült felmérés az óvodába nem járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, így
lehetséges, hogy van HH, illetve HHH gyermek, aki nem jár óvodába. A halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek nyomon követése már 3 éves kortól szükséges, ezeknek a gyermekeknek a korai
óvodáztatása alapfeltétele az oktatási esélyegyenlőségeik biztosításához.
Az általános iskolákat vizsgálva helyzet. a következő: a hátrányos helyzetű gyermekek aránya az egyes
intézményekben a 26,19% és 4,17% közötti szélsőértékek között mozog. Az átlagos arány 14, 06%. A
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányánál a két szélsőérték 0, 26% és 10, 2%.
3 általános iskola van ahol a hh -s, hhh -s és SNI-s gyermekek aránya is viszonylagosan a legmagasabb
a csoporton belül. (Ady Endre Általános Iskola, Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-
ellátási helye és a Puskás Általános Iskola)
Ezen adatok alapján lehetséges egy szegregációs tendencia létrejötte.
Ezért célszerű áttekinteni az esetlegesen létre jövő szegregáció lehetséges okait (körzethatárok és az
iskolai létszámok összevetése, az iskolák tanulói összetételének elemzése a beiskolázási gyakorlatuk
alapján), és amennyiben valóban fenn áll a szegregácó lehetősége ki kell dolgozni megszüntetésének
stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
20
A 2008. évi országos kompetenciamérés eredményei (6. és 8. évfolyam)
Eléri-e az országos átlagot? Intézmény
Igen Nem
Megjegyzés (melyik tárgyból nem)
Ady Endre Ált. Iskola
Ady E. út 73-75. X
Bolyai János Ált. Iskola
Árpád u. 14. X
Eötvös József Ált. Iskola
Eötvös u. 13. X
Erkel Ferenc Ált. Iskola
Hungária út 11. X
Gábor Áron Ált. Iskola X
Nádasdy u. 98. X
Fő u. 143. X
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28. X
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12. X
Puskás Ált.Isk.
Berzsenyi u. 8. X
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9. X
Móra Ferenc .Ált.I.
Széchenyi u 3-5. X
A kompetenciamérés szerint a kerület általános iskolái az országos átlagnak megfelelően teljesítettek.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
21
Az Önkormányzat a TÁMOP 3.1.4 kódszámú pályázat kedvezményezettje, megvalósítója. A pályázat célja,
hogy a kompetencia alapú pedagógiai módszerek minél szélesebb körben legyenek ismertek a
pedagógusok körében és minél inkább beépüljenek az intézmények pedagógiai programjaiba. 7
közoktatási intézmény vesz részt a projekt megvalósításában. Hosszú távon további javulás várható az
érintett intézmények tanulóinak teljesítményében.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
22
Továbbtanulási mutatók az intézményekben
Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő)
Intézmény neve 2006-2007 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH
Ady Endre Ált. Iskola 25 0 0 25 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0
Bolyai János Ált. Iskola
Árpád u. 14. 20 0 0 26 1 0 6 2 0 0 0 0 0 0 0
Eötvös József Ált. Iskola
Eötvös u. 13. 20 n.a n.a 21 n.a n.a 9 n.a n.a 0 0 0 0 0 0
Erkel Ferenc Ált. Iskola
Hungária út 11. 18 0 0 22 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0
Gábor Áron Ált. Iskola 27 0 0 16 4 3 10 2 1 0 0 0 0 0 0
Nádasdy u. 98. 9 0 0 12 1 0 6 2 1 0 0 0 0 0 0
Fő u. 143. 18 0 0 4 3 3 4 0 0 0 0 0 0 0 0
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28. 19 0 0 23 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12. 26 na na 26 na na 1 na na 0 0 0 0 0 0
Puskás Ált.Isk.
Berzsenyi u. 8. 5 0 0 23 1 1 6 3 1 0 0 0 0 0 0
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9. 28 na. na. 31 na. na. 8 na. na. 0 0 0 0 0 0
Móra Ferenc .Ált.I.
Széchenyi u 3.5. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11 2 1 0 0 0
Összesen: 188 0 0 212 6 1 48 7 2 11 2 1 0 0 0
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
23
Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő)
Intézmény neve 2007-2008 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH
Ady Endre Ált. Iskola
Ady E. út 73-75. 11 0 0 32 3 1 6 0 0 0 0 0 0 0 0
Bolyai János Ált. Iskola
Árpád u. 14. 23 1 0 22 2 0 5 1 0 0 0 0 0 0 0
Eötvös József Ált. Iskola
Eötvös u. 13. 30 0 0 25 0 0 11 4 0 0 0 0 0 0 0
Erkel Ferenc Ált. Iskola
Hungária út 11. 25 0 0 13 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0
Gábor Áron Ált. Iskola 26 0 0 27 0 0 4 3 2 0 0 0 0 0 0
Nádasdy u. 98. 7 0 0 16 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0
Fő u. 143. 19 0 0 11 0 0 3 2 2 0 0 0 0 0 0
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28. 21 0 0 10 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12. 39 1 0 11 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0
Puskás Ált.Isk.
Berzsenyi u. 8. 12 0 0 26 5 2 8 1 1 0 0 0 0 0 0
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9. 11 0 0 20 0 0 6 0 0 0 0 0 0 0 0
Móra Ferenc .Ált.I.
Széchenyi u 3.5.. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 2 1 0 0 0
Összesen: 208 2 0 186 11 1 50 9 3 8 2 1 0 0 0
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
24
Gimnázium (fő) Szakközép iskola (fő) Szakiskola (fő) Speciális szakisk. (fő) Nem tanul tovább (fő)
Intézmény neve 2008-2009 Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH Össz. HH HHH
Ady Endre Ált. Iskola
Ady E. út 73-75. 16 0 0 25 5 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Bolyai János Ált. Iskola
Árpád u. 14. 8 0 0 25 3 0 3 1 1 0 0 0 0 0 0
Eötvös József Ált. Iskola
Eötvös u. 13. 35 1 0 27 1 0 8 0 0 0 0 0 0 0 0
Erkel Ferenc Ált. Iskola
Hungária út 11. 21 0 0 11 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0
Gábor Áron Ált. Iskola 26 0 0. 28 6 6 7 2 2 0 0 0 0 0 0
Nádasdy u. 98. 2 0 0 15 2 2 3 1 1 0 0 0 0 0 0
Fő u. 143. 24 0 0 13 4 4 4 1 1 0 0 0 0 0 0
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28. 32 0 0 10 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12. 28 3 0 20 2 0 5 1 1 0 0 0 0 0 0
Puskás Ált.Isk.
Berzsenyi u. 8. 4 1 1 18 3 2 5 2 2 0 0 0 0 0 0
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9. 19 4 0 16 3 1 10 1 1 0 0 0 1 0 0
Móra Ferenc .Ált.I.
Széchenyi u 3.5.. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12 2 1 1 0 0
Összesen: 189 9 1 180 21 12 47
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
25
Az általános iskolák továbbtanulási mutatóit vizsgálva javasolt a pályaorientációs, hátránykompenzációs
tevékenységek erősítése (pl. tanoda típusú programok megvalósítása)
Intézmény neve Évfolyamismétlők száma (fő) Az előző tanévben 250 óránál többet
hiányzó tanulók száma (fő)
2007/2008
Összlétszámon belül
HH-s tanulók körében
HHH-s tanulók körében
Összlétszámon belül
HH-s tanulók körében
HHH-s tanulók körében
Ady Endre Ált. Iskola
Ady E. út 73-75.
13 7 4 0 0 0
Bolyai János Ált. Iskola
Árpád u. 14.
0 0 0 1 0 0
Eötvös József Ált. Iskola
Eötvös u. 13.
6 0 0 5 1 0
Erkel Ferenc Ált. Iskola
Hungária út 11.
0 0 0 0 0 0
Gábor Áron Ált. Iskola 8 2 4 3 1 1
Nádasdy u. 98. 7 1 3 0 0 0
Fő u. 143. 1 1 1 1 1 1
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28.
2 0 0 0 0 0
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12.
0 0 0 0 0 0
Puskás Ált.Isk.
Berzsenyi u. 8.
6 1 0 0 1 0
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9.
18 5 2 2 1 0
Móra Ferenc .Ált. Iskola.
Széchenyi u 3.5..
1 1 0 4 4 0
Összes 53 18 7 14 7 1
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
26
Intézmény neve Évfolyamismétlők száma (fő) Az előző tanévben 250 óránál többet
hiányzó tanulók száma (fő)
2008/2009 Összlét-számon belül HH-s
tanulók körében
HHH-s tanulók körében
Összlét-számon belül
HH-s tanulók körében
HHH-s tanulók körében
Ady Endre Ált. Iskola
Ady E. út 73-75.
7 3 1 3 2 1
Bolyai János Ált. Iskola
Árpád u. 14.
3 2 0 2 2 0
Eötvös József Ált. Iskola
Eötvös u. 13.
7 0 1 5 2 0
Erkel Ferenc Ált. Iskola
Hungária út 11.
0 0 0 0 0 0
Gábor Áron Ált. Iskola 7 2 1 0 0 0
Nádasdy u. 98. 4 1 0. 0 0 0
Fő u. 143. 3 1 1 0 0 0
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28.
0 0 0 0 0 0
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12.
0 0 0 0 0 0
Puskás Ált. Iskola
Berzsenyi u. 8.
5 1 0 0 0 0
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9.
7 0 0 5 1 0
Móra Ferenc .Ált.I.
Széchenyi u 3.5.
2 1 0 2 2 0
Összes 36 9 3 17 9 1
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
27
7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kerület alapfokú intézményeiben
7.1 Az infrastruktúra vizsgálata 2010. adat
Intézmény Szükség terem
Logopédiai foglalkoztató/
egyéni fejlesztő szoba
Torna terem/ torna szoba
Számítás technika terem
Számítógép (P4)
Számítógép internettel
Ady Endre Ált. Iskola
Ady E. út 73-75. 5 2 2 3 53 38
Bolyai János Ált.
Iskola
Árpád u. 14.
0 3 1+1 2 51 42
Eötvös József Ált.
Iskola
Eötvös u. 13.
0 2 1+1 2 35 33
Erkel Ferenc Ált.
Iskola
Hungária út 11.
0 0 1 1 27 26
Gábor Áron Ált.
Iskola 0 0 2 2 36 33
Nádasdy u. 98. 0 0 1 1 17 16
Fő u. 143. 0 0 1 1 19 17
Kós Károly Ált. Iskola
Hungária út 28. 0 2 2 2 14 14
Pannónia Ált. Iskola
Pannónia út 12. 0 1 2 1 61 61
Puskás Ált.Isk.
Berzsenyi u. 8. 0 4 2 1 38 32
Vass Lajos Ált. Iskola
Csokonai u. 9. 0 1 1 2 62 52
Móra Ferenc .Ált.I.
Széchenyi u 3.5.. 0 2+5 1 1 54 54
Összesen 5 22 17 17 431 385
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
28
Intézmény
Szükség csoportszoba
Logopédiai foglalkoztató/
egyéni fejlesztőszoba
Tornaterem/ tornaszoba
Számítógép (P4) Számítógép internettel
Arany Óvoda
Arany J. u. 10 0 0 1 4 2
Árnyas Óvoda 0 2 2 5 4
Vonás u. 10. 0 0 0 3 2
Esze T. u. 25. 0 1 1 1 1
Corvin krt. 35. 0 1 1 1 1
Bóbita Óvoda
Csokonai u. 5. 0 1 2 3 4
Gyöngykagyló Óvoda
Zrínyi u. 6. 0 2 1 4 2
Hársfa Óvoda
Eötvös u. 9. 0 2 1 2 2
Mese-Vár Óvoda 0 2 0 6 4
Zrínyi u. 154. 0 1 0 4 2
Nádasdy u. 48. 0 1 0 2 2
Mézeskalács Óvoda 0 0 0 4 3
Kelet u. 8-12. 0 0 0 2 1
Beszterce u. 4-8. 0 0 0 2 2
Napraforgó Óvoda
Karinthy u. 6. 0 1 1 3 2
Százszorszép Óvoda
Táncsics M. u. 9. 0 0 1 4 4
Szivárvány Óvoda
Petőfi u. 34. 0 0 1 3 2
Tarka-barka Óvoda 0 0 2 4 3
Dobó K. u. 73. 0 0 1 3 2
Zoltán u. 71. 0 0 1 1 1
Zöld Ágacska Óvoda
Berzsenyi u. 6. 0 3 1 3 2
Összesen 0 10 13 45 34
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
29
7.2 A kerület szakember ellátottsága
Az előírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul
Feladatok Teljesítik Nem teljesítik Hiányok megnevezése
Óvodai nevelés x
Általános iskolai oktatás x
Pedagógiai szakszolgálat x
Egészségügyi alapellátás x
Szociális alapellátás x
Szociális intézményi ellátás x
Gyermekjóléti alapellátás x
Gyermekjóléti szakellátás x
8. A helyzetelemzés összefoglalása
A kerületben biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb
közszolgáltatások.
A kerületben élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatás ellátás feltételei saját fenntartású
intézményekben biztosítottak. Az önkormányzati fenntartású intézmények és az önkormányzat által
megadott adatok szerint biztosítottak a nyilvántartott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek közoktatás ellátásának feltételei.
A beiskolázási adatokból kiderül, hogy 2008. évről 2009.évre az összes első osztályos tanuló száma
3604 főről 3592 főre csökkent. Ugyanekkor a hátrányos helyzetű tanulók száma 444 főről 505 főre nőtt,
míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 137 főről 161 főre emelkedett. A következő
években kiemelt feladatként kezelje a fenntartó a kerület közoktatási intézményeiben nevelkedő
hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve a nem organikus okokból sajátos nevelési igényű gyermekek
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
30
nevelési, fejlesztési feltételeinek, esélyegyenlőségének meglétét, nyomon követését az oktatásszervezés
területén.
A kerület intézményei között eltérés van a lemorzsolódási, és mulasztási mutatókban, mely intézkedést
igényel. Az érintett intézmények számára komplex fejlesztést szolgáló programok tervezése szükséges az
oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének
biztosítása érdekében.
Integrációs és képesség kibontakoztató támogatás
Alapos helyzetelemzés szükséges annak kiderítésére, hogy miért nem igényel egyetlen egy közoktatási
intézmény sem integrációs és képesség kibontakoztató támogatást. Az nem valószínű, hogy szakmailag
ne lenne indokolt hiszen egy kivételtől eltekintve mindegyik általános iskolában vannak hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Javasolt az iskolák vezetői számára tájékoztató előadást
szervezni a témában.
Továbbtanulás lemorzsolódás, pályaorientáció
Az általános iskolák továbbtanulási mutatóiból kiderül, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű diákok alulreprezentáltak ebben a tekintetben. Ugyanakkor a lemorzsolódási mutatóik nem
rosszabbak az átlagnál. Meg kell erősíteni a pályaorientációs tevékenységet az általános iskolák 7. 8.
osztályában. A hátrányos helyzetű gyermekek szüleit fokozott mértékben tájékoztatni kell a
továbbtanulási lehetőségekről, az aktuális munkaerő-piaci trendekről, hiányszakmákról. Szorosabbra kell
fűzni a szülők és az iskola kapcsolatát. Amennyiben szükséges igénybe kell venni civil szervezetek
segítségét az esetleges konfliktusok megoldásában, amely az iskola és a hátrányos helyzetű családok
között keletkezhetnek. Az iskolák adatszolgáltatását meg kell erősíteni. Nem derül ki az eddigi
mutatókból, hogy az egyes általános iskolákban a végzős tanulók hány százaléka tanul tovább és közülük
milyen arányt képviselnek a hátrányos helyzetű diákok.
Tanórán kívüli programok
Elő kell segíteni, hogy az iskolai tanórán kívüli programokban, nyári táborokban minél több hátrányos
helyzetű gyerek vegyen részt.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
31
Szegregáció
Az Ady Endre Általános Iskola, a Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-ellátási helye és a
Puskás Ferenc Általános Iskola mutatóiból kiderül, hogy a tanulóik között viszonylagosan magas a
hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Alapos helyzetfelmérést igényel,
hogy fenn ál-e egy szegregációs folyamat lehetősége. Amennyiben igen, ki kell dolgozni a szükséges
intézkedési tervet. Biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára az oktatási
esélyegyenlőséget. Hátránykompenzációra van szükség esetükben tanórán kívüli foglalkozások
szervezésével is. ( pl. tanoda típusú tevékenységek)
A Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működése
megfelel a törvényi szabályozásnak. Az intézmény tanulói a szakértői vélemény alapján nem oktathatók
integrált körülmények között. Az intézményben biztosított az oktató nevelő munkához, szolgáltatásokhoz
való hozzáférés esélyegyenlősége.
Óvodáztatás
Nincs adat arra nézve, hogy mekkora az óvodába be nem íratott gyermekek száma és közülük hányan
hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek. Kellene hogy legyen. A hátrányos helyzetű de
főleg a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fontos szocializációt segítő színtere az óvodai
közösség.
Infrastruktúra
Az oktatás alapvető feltételei a kerület valamennyi általános iskolájában biztosítottak. Az iskolák
rendelkeznek a szaktárgyi oktatáshoz szükséges alapvető infrastruktúrával. Az óvodák is rendelkeznek a
feladataik ellátásához szükséges alapvető infrastruktúrával és szakember-ellátottsággal.
Magántanulók
A magántanulók aránya nem jelentős. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nincsenek
felülreprezentálva e csoportban.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
32
Középiskolák, nem a kerületben továbbtanuló gyermekek nyomon követése.
Szükséges, hogy a nem önkormányzati fenntartású középiskolákról is rendelkezzen az önkormányzat
adatokkal. Általános probléma az országban a szakiskolai lemorzsolódás. A lemorzsolódás mértékének
csökkentése az önkormányzatnak jól felfogott érdeke. A nyomon követés különösen hangsúlyos feladat
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Ebben segít, ha a Közokt.tv. alapján a
középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott
végzett tanulók - a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán - a tanítási év végén milyen
tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló
nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött
adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a
helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
9. Akcióterv
Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi
kockázatokra) kell reagálnia olyan módon, hogy megvalósíthatatlan, irreális célkitűzések abban ne
jelenjenek meg. A kerület speciális helyzetének köszönhetően (város a városban) arra is törekedni kell,
hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljanak. Az elért
eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés, ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen
adatokat gyűjtenek, és a kapott tények alapján, szükség esetén beavatkozást kezdeményeznek. A fő
feladat a folyamatos javításra törekvés mellett a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése,
amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását.
9.1 Önkormányzati esélyegyenlőségi feladatok
A kerület egyetlen közoktatási intézménye sem igényel integrációs és képesség kibontakoztató-
támogatást. Az okok feltárása. Tájékoztató megszervezése az intézményvezetők számára.
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljes körűvé tétele. Az
adatszolgáltatás kiterjesztése a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre.
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
33
Pályaválasztási, pályaorientációs szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása.
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
„Tanoda típusú”pedagógiai nevelő, fejlesztő munka támogatása.
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
Kutatás annak feltérképezésére, hogy jelen vannak-e közoktatási szegregációs tendenciák a kerületben.
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomon követési módszerének kidolgozása
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
Az esélyegyenlőségi terv mellékletét képező iskolánkénti bontásban lévő infrastruktúra hiányjegyzék
alapján intézkedési terv kidolgozása a hiányzó infrastruktúra pótlására.
� Felelős: Nagy Péter humánszolgáltatási igazgató
9.2 Általános intézményi esélyegyenlőségi feladatok
Kispest intézményei számára javasolt esélyegyenlőségi intézkedések az alábbi szempontok figyelembe
vételével történtek:
Az intézmények által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a helyzetelemzésből adódó az alábbi általános
intézményi esélyegyenlőségi feladatok javasoltak, melyek beépítése szükséges az intézmények
pedagógiai programjába. A feladatok megvalósításának felelőse az intézmény mindenkori vezetője. A
megvalósítás módszerét az intézményvezető által készített megvalósítási ütemterv tartalmazza.
• A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata.
Cél: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált
oktatás-szervezési gyakorlatot.
Felelős: intézményvezető
• A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
34
Cél: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a tanulók,
kiemelt fontossággal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását. Mennyire sikeres
szociális hátrányok kompenzálásában, az esélyegyenlőség előmozdításában.
Felelős: intézményvezető
• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény
nyújtotta programokban.
Cél: annak megállapítása, hogy a tanulók, kiemelt fontossággal a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük
biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a
halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez.
Felelős: intézményvezető
• Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata.
Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát,
differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat.
Felelős: intézményvezető
• Az intézmény szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata.
Cél: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire
sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása
érdekében.
Felelős: intézményvezető
• Óvoda- iskola átmenet
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
35
A kerületben lévő óvodák és általános iskolák együttműködésének erősítése kívánatos. Az
együttműködés célja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a gyermekek számára különös tekintettel a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.
Felelős: intézményvezető
9.3 A helyzetelemzésből adódóan az alábbi intézmények esetében intézményi szintű esélyegyenlőségi intézkedés szükséges: Az intézkedések megtételét szükséges az intézmények pedagógiai programjába beépíteni. Az intézkedések megtételének határidejét Humánszolgáltatási iroda vezetője határozza meg.
Intézmény Helyzetelemzésből
következő
megállapítások
Esélyegyenlőségi célok
és feladatok
Indikátorok Felelős
Óvodák
Arany Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése. Az átmenetet segítő tevékenységek stratégiájának kidolgozása, együttműködés kialakítása az általános iskolákkal. A feladatok ütemezése. Szülőkkel való partnerség kialakítása.
Együttműködési megállapodások. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek, fényképek. beszámolók.
Intézményvezető
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
36
Intézmény Helyzetelemzésből
következő
megállapítások
Esélyegyenlőségi célok
és feladatok
Indikátorok Felelős
Gyöngykagyló Óvoda
A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése. Az átmenetet segítő tevékenységek stratégiájának kidolgozása, együttműködés kialakítása az általános iskolákkal. A feladatok ütemezése. Szülőkkel való partnerség kialakítása.
Együttműködési megállapodások. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek, fényképek. beszámolók.
intézményvezető
Hársfa Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése. Az átmenetet segítő tevékenységek stratégiájának kidolgozása, együttműködés kialakítása az általános iskolákkal. A feladatok ütemezése. Szülőkkel való partnerség kialakítása.
Együttműködési megállapodások. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek, fényképek. beszámolók.
intézményvezető
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
37
Intézmény Helyzetelemzésből
következő
megállapítások
Esélyegyenlőségi célok
és feladatok
Indikátorok Felelős
Mese-Vár Óvoda A HH-s és HHH-s gyermekek aránya az átlagnál magasabb
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése. Az átmenetet segítő tevékenységek stratégiájának kidolgozása, együttműködés kialakítása az általános iskolákkal. A feladatok ütemezése. Szülőkkel való partnerség kialakítása.
Együttműködési megállapodások. Emlékeztetők, jegyzőkönyvek, fényképek. beszámolók.
intézményvezető
Iskolák
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
38
Ady Endre Ált Iskola
Viszonylagosan magas HH-s és HHH-s tanuló arány.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyegyenlőségének biztosítása. Az esetleges szegregációs tendenciák feltárása. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanórán kívüli programokba való bevonása minél nagyobb mértékben. tantárgyi felkészítő, személyiség fejlesztő programok szervezése. „Tanoda típusú” foglalkozások szervezése. Szülőkkel való kapcsolattartás, párbeszéd erősítése. Szülői fórumok lebonyolítása.
kutatás, felmérés. emlékeztetők, jegyzőkönyvek, naplók
intézményvezető
Gábor Áron Általános Iskola Nádasdy utcai feladat-ellátási helye
Viszonylagosan magas HH-s és HHH-s tanuló arány.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyegyenlőségének biztosítása. Az esetleges szegregációs tendenciák feltárása. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanórán kívüli programokba való bevonása minél nagyobb mértékben. tantárgyi felkészítő, személyiség fejlesztő programok szervezése. „Tanoda típusú” foglalkozások szervezése. Szülőkkel való kapcsolattartás, párbeszéd erősítése. Szülői fórumok lebonyolítása.
kutatás, felmérés emlékeztetők, jegyzőkönyvek, naplók
intézményvezető
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
39
Puskás Ferenc Általános Iskola
Viszonylagosan magas HH-s és HHH-s tanuló arány.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyegyenlőségének biztosítása. Az esetleges szegregációs tendenciák feltárása. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanórán kívüli programokba való bevonása minél nagyobb mértékben. tantárgyi felkészítő, személyiség fejlesztő programok szervezése. „Tanoda típusú” foglalkozások szervezése. Szülőkkel való kapcsolattartás, párbeszéd erősítése. Szülői fórumok lebonyolítása.
kutatás, felmérés. emlékeztetők, jegyzőkönyvek, naplók
intézményvezető
10. Monitoring és nyilvánosság
A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban fontos szerepet tölt be a program
megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:
• az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik,
• éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a
személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani.
• az évente történő ellenőrzés időpontját a képviselőtestület az éves munkatervben
határozza meg.
• Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató
kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és
társadalmi környezet kialakítása érdekében.
• az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet
kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek,
határidők, sikerkritériumok.
A Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a Képviselı-testület 368/2010. (VI.15.) sz.Ökt. határozatában jóváhagyta.
40
CÉL FELADAT MÓDSZER/ESZKÖZ FELELŐS GYAKORISÁG
Az eredményesség
megállapítása
Az intézkedésekhez
kapcsolt
indikátorok
teljesülése.
Az adatok
feldolgozása
Intézményvezetők és
kerületi
esélyegyenlőségi
felelős
Évente az éves
beszámolók
részeként adott
szempontsor alapján
Minden érintett
ismerje meg a
programban
rögzítettek
célkitűzéseket.
Az éves
eredmények
közzététele,
intézményi és
kerületi szintű
elemzése, szükség
esetén intézkedési
terv készítése
Intézményi fórumok,
lakossági fórum, az
önkormányzat, illetve
az intézmények
honlapjai, helyi sajtó,
intézményi hírlevelek
Intézményvezetők és
kerületi
esélyegyenlőségi
felelős,
önkormányzati
PR/marketing
szakember
Évente egyszer, de
jelentős események
esetén többször is
lehet
Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény,
hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat
• elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,
• megállapítja a felelősségeket,
• intézkedési tervet készít.
A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk,
illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.
Budapest, 2010. június 28.
Dr. Istvánfi Sándor Gajda Péter címzetes főjegyző polgármester