Boston

Boston az egyik legismertebb, legrégebbi és legeurópaibb amerikai város.

Történelem:

Bostont angol bevándorlók alapították 1630-ban. A korábbi kisebb csoportokat követően 1630-

ban egy jól előkészített, a City bankjai által támogatott expedíció indult az óhazából mintegy fél

tucat vitorlással az Újvilágba.

Megérkezvén Amerika partjaihoz, különböző helyeken próbáltak letelepedni. A Charles folyó

torkolatánál megfelelő helyet találtak, és az angliai Bostonból érkezett Johnson házaspár

tiszteletére az új települést is Bostonnak nevezték el.

Nagy-Boston az óceánba szélesen hömpölyögve torkolló Charles-folyó szigetein alakult ki. A mai

Boston 2/3-a feltöltött terület a városnak úgy csináltak helyet, hogy a folyam hatalmas területeit

feltöltötték, és a szárazföldhöz csatolták.

A város rohamos fejlődésnek indult, itt kezdődtek el a függetlenségi törekvések, Boston volt a

színhelye az első fegyveres konfliktusnak, amely a „Bostoni mészárlás” néven került be a

történelembe. A brit katonák sortüzet nyitottak a növekvő adók miatt tiltakozókra és 5 embert

megöltek.

Az Old State House a brit gyarmati kormányzás épülete volt, itt volt a „bostoni mészárlás”

helyszíne.

Az 1770-es években az angolok főképpen kereskedelmi adókkal próbáltak meg befolyást szerezni a

13 gyarmat felett.

A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt. Ennek közvetlen oka az volt,

hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul

fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon.

Ez az úgynevezett „Boston tea Party” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai

gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” - mondták.

1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak

öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót. Az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a

tengerbe dobták.

Ez az esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok

megalakulásával végződött.

A Faneuil Hall tornyán kereszt helyett egy arany tücsköt láthatunk. A függetlenségi harcok

idején, a városba érkezett gyanús idegeneknek azt a keresztkérdést tették felé, hogy mi van a

templom tornyán.

Ha angol kém volt az illető, hiába hordott össze „tücsköt-bogarat” rögtön lebukott.

A függetlenség kivívása után Boston a világ egyik leggazdagabb nemzetközi kereskedelmi kikötője

lettés az ipari fejlődés is felgyorsult.

A 19. század második felében zajlott a város kulturális virágzása. Az abolicionista mozgalom

kiinduló pontja volt a város. Az abolicionizmus, szűkebb értelemben a rabszolgaság eltörléséért

küzdő mozgalom volt.

A „legeurópaibb” amerikai városban minden megtalálható a történelmi nevezetességektől a

szórakozásig, múzeumoktól a sportolási lehetőségekig, a friss tenger gyümölcseitől az olasz

konyháig.

Boston az egyik legismertebb és legrégebbi amerikai város. Oktatási és kutatóintézményei messze

földről vonzzák az idelátogatókat.

Sokan emlegetik Bostont az “Amerika sétáló városa” (America’s walking city) néven, mivel

rengetegen sétálnak a városban, nagyon népszerű lakói körében.

Az Freedom Trail azaz a „Szabadság ösvénye”, a függetlenségi harcok fontos helyszíneit

kapcsolja össze. Ez az út piros vonallal, vagy a földbe ágyazott vörös téglával van jelölve.

A város vezetése a zöldterület növelésére létrehozta az Emerald Necklace-t, azaz a „smaragd

nyaklánc”-ot, ami nem más, mint kilenc, gyalogutakkal és patakokkal, tavacskákkal összekapcsolt

park láncolata. A smaragd nyaklánc Frederick Law Olmsted alkotása, ő tervezte a New York-i

Centrál Parkot is.

Boston történelmi központja a Beacon Hill, itt telepedtek le annak idején az első, felszabadított

fekete rabszolgák, az egész Egyesült Államokban elsőként itt törölték el a rabszolgaságot. A

sikátorokban még fellelhetőek azok a szűk lejárók, melyeken keresztül menekítették a szökött

rabszolgákat a délről érkezett fejvadászok elől.

Ma, a városi arisztokrácia családjai élnek a dombra felkapaszkodó hangulatos utcákban. A

télikertek, árnyékoló rácsok és tűzlétrák által tagolt színes homlokzatú házak különleges,

romantikus hangulatot árasztanak. A pislákoló gázlámpák fényében valóban úgy érzi az ember,

hogy egy időutazáson vesz részt. Az utcák kövei Angliából származnak, a bevándorlók hajóinak

nehezéke volt.

1798-ban a domb keleti oldalán épült az állam közigazgatási székhelye, a Massachusetts State

House. A hatalmas, elegáns épület színarany borítású kupolája a város egyik jelképe. Ez a

gyönyörű épület szolgált mintául később a washingtoni Capitolium építésekor.

Mellette a néhai elnök John Fitzgerald Kennedy szobra látható, aki korábban Massachusetts

állam szenátora volt.

Néhány szó a Kennedy családról:

A családi vacsorák a közéletről és politikáról szóltak a Kennedy-család otthonában. Az ebédlő

falán egy térkép lógott, amelyet az apa geopolitikai magyarázatokhoz használt, a konyhában

pedig volt egy tábla, amelyre az anya újsághíreket helyezett el, hogy a gyerekek a vacsora előtt

képbe kerüljenek, és hozzá tudjanak szólni a politikai témájú beszélgetésekhez.

Ahogy az asszony egyszer megjegyezte: "A gyerekeim politikai altatódalokra aludtak el."

Az apa, a vagyonát az ingatlan-, a film- és a banküzletben szerzett Joseph P. Kennedy több

közhivatalt is betöltött Franklin D. Roosevelt elnöksége idején, és egyértelmű volt, hogy gyerekeit

- legalábbis a fiúkat - is közéleti pályára szánja.

A legidősebb gyerek, ifjabb Joseph P. Kennedy meghalt a második világháborúban, de a többi

három fiú tartotta magát az apai elvárásokhoz, még ha a politika pálya kettejük esetében is

végzetesnek bizonyult.

A család történetét tragédiák sorozata árnyékolta be. John F. Kennedy elnök 1963-ban

merénylet áldozata lett, és öt évvel később lelőtték az éppen az elnökjelöltségért kampányoló

öccsét, Robert Kennedyt is, így a legkisebb testvérre, a szenátusba 1962-ben beválasztott Edward

Kennedyre várt, hogy továbbvigye a családi tradíciót.

JFK sírja Washingtonban az Arlington-i temetőben:

Edward Kennedy elnöki reményei füstbeszálltak, egy gyanús körülmények között történt halálos

autóbalesetben játszott szerepe miatt. 1969-ben autójával lesodródott egy hídról, és ugyan neki

sikerült megmenekülnie, de a vele utazó fiatal nő meghalt.

Kennedyt azért marasztalták el, mert otthagyta a helyszínt, és csak órákkal később jelentette a

balesetet a rendőrségnek.

Sokáig voltak olyan remények, hogy ifjabb John Kennedy lesz az, aki majd sikeres politikai

karriert fut be, de a végképp elszálltak, amikor 1999-ben egy repülőgép-balesetben életét

vesztette.

Több mint fél évszázad után most először nincs egy Kennedy sem a szenátusban, és valószínűleg

nem is lesz egy darabig..

A Kennedyek tevékenységét is tanulmányozó Wendy Schiller szerint azonban nem kell temetni a

család örökségét. A családtagok így is fontos társadalmi feladatokat látnak el, és "új eszközökkel

újraformálják, átrajzolják, kibővítik a Kennedy-örökséget".

Ha nem is politizálnak közvetlenül, de valamilyen formában, életben tartják a 70-80 évvel ezelőtti

családi vacsoráknál szövögetett apai-nagyapai álmokat.

Újra Bostonról:

Néhány évtizeddel ezelőtt a Bostoni városatyák úgy döntöttek, hogy a teljes autópálya-hálózatot és

tömegközlekedést leviszik a föld alá. A projekt neve stílszerűen a „Big Dig „azaz a Nagy Ásás

volt. A több milliárd dollárba kerülő beruházás során szinte teljesen eltüntették a felszíni

közlekedést. Ennek következtében Bostonban nincs dugó.

Boston Common and Public Garden közepén George Washington elnök szobra áll.

A Holokauszt emlékmű számomra inkább morbidnak tűnt, semmint az emlékezés szimbólumának.

A hat, számtengerrel borított üvegtorony tövében, mély vermekből füstszerű pára áramlik a

szabadban.

A bostoni belváros jellegzetes negyedekre oszlik, ám egységesen jellemző rá, hogy egy-egy sarkon

kifordulva esélyünk sincs megsaccolni, milyen látvány tárul elénk.

A belváros szívében a Trinity Church mellett láthatjuk a hatalmas Hancock tornyot, melynek

üveg homlokzatán tükröződik a templom.

A piaci negyed a Quincy Market, éttermeknek, gyorsbüféknek, ajándékboltoknak ad helyet

A gőzölgő kávéskanna az első reklámcégér volt Amerikában. A Starbucks nevet Herman Melville

amerikai szerző Moby Dick c. regényéből vették.

Boston folyója a Charles folyó

Boston utcáin sétálva, egy kis téren magyar 1956-os emlékművet láthatunk.

Nézzünk meg egy videót Bostonról és a Harvard egyetemről:

http://www.youtube.com/watch?v=Mde7bdsVBQs

Érdekességek:

A puritán Bostonban játszódik a Skarlát betű című nagysikerű könyv, mely többször

megfilmesítettek.

Az új-angliai puritánok törvénye szerint a nagy „A „ betüt – adultery – házasságtörés, élete

végéig viselnie a házasságtörőnek.

A rabszolga-felszabadításban két író is jelentős szerepet vállalt műveivel.

Az egyik, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója című regénye, mely bemutatja a

rabszolgaság kegyetlenségét és embertelenségét.

A másik Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens, aki Tom Sawyer és

Huckleberry Finn kalandjain és más regényein keresztül leplezte le a déli ültetvényesek világát.

Négy évig hajókalauzként dolgozott a Mississippin, és életének ebből a korszakából kölcsönözte

írói álnevét is. A mark twain kifejezés a mérőónnal dolgozó matróznak, a hajókalauz segédjének

mélységjelző kiáltása, ami szó-szerint „második jelzést" jelent, azaz két ölnyi vízmélységet.

Mark Twain, aki déli államban, déli környezetben nevelkedett, a déli konföderáció hadseregében

szolgált, a rabszolgarendszer feltétlen ellensége volt. Beérkezett író korában egy néger diákot

teljesen a saját költségén taníttatott ki a Yale egyetemen, hogy „ily módon legalább egy részét

kifizethesse annak a jóvátételi összegnek, amivel minden fehér ember minden feketének tartozik".

Minden Massachusetts-i autó rendszámára rá van írva az állam beceneve: Massachusetts

The Spirit of America, azaz Amerika lelke.

Hogy mennyire nem republikánus környéken járunk, jól mutatja az üzletben kapható mókás

termék, az úgynevezett Bush-o-meter, mely egy kulcstartóként hordható visszaszámláló szerkezet,

s a jelenlegi elnök regnálásából még hátra lévő időt mutatja, másodpercnyi pontossággal.

Chicago jelzője a „Szeles város”, de azt írták az útikönyvben, hogy Bostonban csak egy utca van,

ahol állandóan fúj a szél, én azt tapasztaltam, hogy minden utcában fúj.

Red Sox: Boston híressége, a „Vörös Zoknisok” nevű baseball csapat, az USA élvonalához

tartozik, rengeteg a szurkolójuk országszerte.

A híres „Bostoni maratoni” jelképe: a teknőc lehagyja a nyuszit.

A bostoni fojtogató:

Boston központjában egy kopott bérházhoz hívták ki a rendőrséget 1962 egyik forró, párás júniusi

éjszakáján. Egy hálószobában fiatal nő holttestére bukkantak. Ruha alig volt rajta, a lábai

szemérmetlenül széttárva: a saját harisnyájával fojtották meg. Ez volt az első gyilkossága az

évszázad egyik legismertebb tömeggyilkosának… a bostoni fojtogatónak.

A rendőrség szerint a bostoni fojtogató esete még mindig az egyik leghíresebb amerikai bűntény.

A bűnesetről film is készült Tony Curtis főszereplésével.

Gasztronómia:

A chowder egy tej alapú, sűrű leves hallal vagy tenger gyümölcseivel.

Francia halászfalvakban jelent meg először, ahol a legkülönfélébb hálóba akadt dolgokat

hajigálták abba az edénybe, amiről aztán elnevezték. A főbb alapanyagok mindig valami halféle,

krumpli, tej és különböző zöldségek, fűszerek.

A híres Clam Chowder - vagy kagylóleves - ennek, már egy Amerikában elterjedt változata. Én

nem mertem megkóstolni, de aki megízlelte, azt mondta, hogy szörnyű volt.

Harvard

Nagy-Bostont a Charles folyó vágja ketté, keletről pedig az óceán határolja. A nyugati oldalon

pedig Cambridge fekszik itt épült a világ egyik leghíresebb egyeteme, a Harvard.

A Harvard egyetem kertjében, az évszázados fák árnyékában megbúvó épületek, történelmi

hangulatot árasztanak.

Az egyetemi terület nagy része szabadon bejárható, az alapító John Harvard szobrát is itt

láthatjuk, a babonás és lusta diákok előszeretettel simogatják a cipőorrát, a sikeres vizsga

reményében. Hát biztosan könnyebb, mint tanulni.

A három hazugság szobrának is nevezik, ugyanis nem ő alapította, és nem akkor, hiszen az 1636-

ban alapított intézményt eredetileg New College-nek hívták, később nevezték Harvard College-

nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt.

A harmadik hazugság, hogy a szobor nem őt ábrázolja, hiszen senki sem tudta, hogy nézett ki,

kiválasztottak a jó megjelenésű diákot, és róla mintázták meg a szobrot.

Times Higher Education tavalyi listája szerint a Harvard a legjobb egyetem a világon, amit a

szinten bostoni illetőségű Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), majd a Cambridge-i Egyetem,

Berkeley Egyetem, Stanford Egyetem és az Oxfordi Egyetem követ.

Egy a Harvardon szerzett diploma remek befektetés, aki itt végzett biztos lehet, hogy álláshoz jut

nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is.

A tanulmányi költségek is elég jelentősek. A 2010-2011-es tandíj 35 ezer $ volt, és ehhez jön még

a kollégiumi ellátás, ami 15 ezer $. Természetesen jelentős ösztöndíj támogatást is el lehet érni,

ami akár a költségek 75%-át is elérheti.

Diákok a világ minden részéről érkeznek, az itt megszerzett kapcsolati tőke, egész életükben segíti

a karrierjüket.

A több mint 20ezer hallgató 20%-a külföldi, magyar diákok is tanulnak itt. A legnépszerűbb a

gazdasági, a politikai és a jogi kar.

74 Nobel díjas végzett itt, de sok amerikai elnök és vezető politikus is az egyetem hallgatója volt.

Csak néhány közülük: Theodor Roosevelt, Franklin Roosevelt, J.F Kennedy és Obama is stb.

Itt tanult továbbá Bill Gates, a Microsoft létrehozója, és az információs sztráda megálmodója,

valamint Mark Zuckerberg ( ő a Facebook alapítója ).

Bill Gatesről azt mondják, hogy csak bejött az egyik kapun, a másikon meg kisétált, mivel nem

fejezte be a tanulmányait, de úgy látszik ez a rövid idő is elegendő volt számára. Hiába, van aki

gyorsan tanul.

Az egyetem hatalmas könyvtárral rendelkezik, több millió kötetet őriznek, gyűjteményeikben olyan

ritkaságok szerepelnek, mint a Gutenberg-biblia vagy az első fotográfia.

Érdekesség, hogy a Memorial könyvtár alapítója, egy a Titanicon meghalt diák anyja, aki a fia

által gyűjtött régi kéziratok adományozása mellett, jelentő pénzösszeggel is támogatta a könyvtár

létrehozását, de volt egy számunkra meglepő kikötése, hogy „minden harvardi diák tanuljon meg

úszni”.

Sajnos a Titanic katasztrófánál nem számított az úszni-tudás.

A Harvard egyetem tagja a legjobb egyetemeket magába foglaló Borostyán Ligának (Ivy League)

Egy technikai érdekesség:

Az amerikai Harvard egyetem és az IBM nevű cég közös munkája eredményeként készült el 1944-

re a Mark I programvezérelt számítógép.

Ez volt az első olyan gép, amely képes volt automatikusan hosszú számításokat végezni.

A több mint 15 méter hosszú, két és fél méternél magasabb és csaknem öt tonnás berendezést, egy

51 lóerős elektromos motor hajtotta.

Ez a gép volt az első, amelyik már a híres Neumann elvek alapján működött.

Külön érdekesség, hogy az IBM-nél akkoriban úgy számoltak, hogy hosszú távon kb.5db

számítógép fogyhat évente az egész világon. Ennél még a meteorológusok jobb előrejelzést adnak.

Harvardi képek:

Massachusetts államtól búcsúzzunk a Bee Gees együttes világhírű dalával:

http://www.youtube.com/watch?v=Q229wqPyWN4 Boston 2012