Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály

3525 Miskolc, Vologda u.1. Telefon: (36-46) 500-660 Fax: (36-46) 342-023 elelmiszer@borsod.gov.hu

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Tájékoztató

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről

Előterjesztő: dr. Ujaczki Tibor

főosztályvezető

2

Tartalomjegyzék A B-A-Z MEGYEI KORMÁNYHIVATAL, MINT AZ ÁLLAM ÁLTAL LÉTREHOZOTT

ÉLELMISZERLÁNC FELÜGYELETI SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSNEK BEMUTATÁSA .........3

1. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HELYZET MEGYÉNKBEN.............................................................4

Állati és növényi eredetű élelmiszer előállító üzemek - tevékenységük szerint ........................5

Az ellenőrzésének tapasztalatai ..................................................................................................6

Közétkeztetés ................................................................................................................................6

Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása 7

Szakhatósági állásfoglalások .......................................................................................................7

2. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MEGYÉNKBEN .................................................................7

Veszettség monitoring ..................................................................................................................9

HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring .......................................................... 10

Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban......................................................... 10

Méhegészségügy helyzete.......................................................................................................... 11

Takarmányellenőrzés .................................................................................................................. 11

Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések ............................................................................................... 12

Állatszállítás ................................................................................................................................ 12

Állatgyógyászati termékforgalmazás, állatgyógyszer-ellenőrzés ............................................. 13

3. A MEGYE NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI HELYZETE ................................................................. 13

Növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület............................................................... 13

Élelmiszer-biztonsági zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szakterület ............................. 14

Károsító Diagnosztikai szakterület ............................................................................................ 15

3

A B-A-Z MEGYEI KORMÁNYHIVATAL, MINT AZ ÁLLAM ÁLTAL LÉTREHOZOTT

ÉLELMISZERLÁNC FELÜGYELETI SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSNEK BEMUTATÁSA

2016. évben - a korábbi évben lezajlott külső és belső kormányhivatali szervezeti integráció

eredményeként 2015. április 01-én létrejött - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya látta el a B.-A.-Z. Megyei

Kormányhivatal önálló jogi személyiség nélküli, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező

főosztályaként az élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési

élelmiszerlánc-felügyeleti, állat-egészségügyi, állatvédelmi, egyes állattenyésztési, borászati,

növényvédelmi és növényi termékellenőrzési, talajvédelmi és agrárkörnyezet-gazdálkodási, károsító-

diagnosztikai első és másodfokú hatósági feladatokat.

A Főosztály közigazgatási és szakmai irányítása egységesen a Kormánymegbízott hivatala által

valósult meg. A megyénk 5 járásában ( Mezőkövesd, Miskolc, Edelény, Encs, Sárospatak) működő

Járási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályainak irányítása a járási

hivatalvezetőkön keresztül történik.

A kormánymegbízott által irányított főosztályunk a főosztályvezető közvetlen vezetése alatt működik,

a főosztályon belüli önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeket, osztályokat

osztályvezető vezeti.

A Főosztály szervezeti egységei

Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály

Járványügyi és Állatvédelmi Osztály

Növény- és Talajvédelmi Osztály

Megyei sajátosságok

Megyénkre jellemző, és az állategészségügyet, valamint az élelmiszer és járványügyi biztonságot

veszélyeztető sajátosságok:

jelentős nemzetközi tranzit (főleg a Balti államokból és Lengyelországból érkező) áru és

személyforgalom , a 3-as számú főútvonalon napi 1000-1200 kamion lép be az országba

a lakosság elszegényedése, vásárlási lehetőségek szűkülése, ezért az illegális mozgó

élelmiszerárusok térnyerése (Cserehát)

a lakosság életkörülményeinek romlásából adódóan a zoonózisok (állatról emberre, és

emberről állatra is terjedő fertőző betegségek) kialakulásának veszélye (pl. veszettség,

gümőkór)

élelmiszer vállalkozások tőkehiánya, kényszervállalkozások létesítése

országos és nemzetközi állategészségügyi járványügyi helyzet megyénkre gyakorolt hatásai

Kiemelt kormányzati célok szakterületünk vonatkozásában

Kis és középvállalkozások (élelmiszervállalkozások) támogatása

Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása

Vendéglátás-közétkeztetés élelmiszer minőségi és élelmiszer-biztonsági színvonalának

emelése

Kistermelői élelmiszer-előállítás minőségi és élelmiszer-biztonsági színvonalának növelése

Helyi termelői piacok létesítése

Helyi igényeket kielégítő kis vágóhidak, hús-tej feldolgozók működésének elősegítése

Exportképes élelmiszer-előállító létesítmények működésének elősegítése (ún. 3. országokba

irányuló Pl: orosz-, Távol-Keleti, stb.)

Hatósági ellenőrzési feladatok, mintavételek

Feladataink részben tervezett feladatok, melyek kockázatbecslésen alapuló éves ellenőrzési terv

szerint kerülnek kialakításra, ezek létesítmény ellenőrzések, és járványügyi, valamint élelmiszer

4

monitoring mintavételek. A tárgyévre vonatkozó ún. Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv végrehajtása

minden év április 1-én kezdődik és a következő év március 31-ig tart.

A létesítmény ellenőrzési tervet a NÉBIH állította össze, de leosztása a járások felé megyei főosztályi

feladat volt az elmúlt évben is. A terv szervezésében, végrehajtásában megyei és járási illetékességű

szakemberek, hatósági főállatorvosok, hatósági állatorvosok, élelmiszerbiztonsági felügyelők,

ügyintézők, vesznek részt. Az alábbiakban feltüntetett adatok, ellenőrzés számok a megye egészére

vonatkoznak és magukba foglalják a főosztály és a járások élelmiszerlánc-biztonsági és

állategészségügyi osztályainak tevékenységét is.

A megyénkben élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatok, ill. a vadon élő állatok folyamatos

járványügyi ellenőrzése céljából járványügyi monitorig, valamint a megyénkben előállított és

forgalomba hozott élelmiszerek és takarmányok biztonságának ellenőrzése céljából kötelezően előírt

terv szerinti élelmiszer és takarmány mintavételek végzése történik.

Egyéb feladataink:

állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények engedélyezése,

növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele,

építésügyi engedélyezési eljárásokban szakhatósági engedélyek kiadása

kereskedelmi létesítmények nyilvántartásba vételi eljárásában külön engedélyek kiadása,

lakossági közérdekű bejelentések kivizsgálása

nyilvántartásba vételi feladatok,

hatósági igazgatási szolgáltatási feladatok: Pl: állományvizsgálat, húsvizsgálat, élelmiszer

ellenőrzés, fogyaszthatósági döntés,

élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálása

állategészségügyi és járványügyi intézkedések, fertőző állatbetegségek elleni mentesítési

programok szervezése, végrehajtása

állatvédelmi hatósági feladatok, ellenőrzések állatok tartása, szállítása, vágása során

állami támogatásokhoz kapcsolódó igazgatási feladatok, KM ellenőrzés

ENAR, marhalevelek, állat útlevelek kiadása,

rendkívüli célellenőrzések: Pl: élelmiszer-lánc események vizsgálata

mélységi ellenőrzések, a másodlagos élelmiszervizsgálat

A Főosztály az ellenőrzések során szorosan együttműködik a Kormányhivatal Főosztályaival, a Járási

Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályaival valamint a Rendőrséggel,

Katasztrófavédelemmel és a NAV-al is.

1. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HELYZET MEGYÉNKBEN

Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az állati eredetű élelmiszer előállító, élelmiszer forgalmazó és

vendéglátó- közétkeztető vállalkozások vonatkozásában első fokon a Járási Hivatalok Élelmiszerlánc-

biztonsági és Állategészségügyi Osztályai látják el, másodfokon a felügyelet a megyei főosztály

Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztályához tartozik.

A felügyelet kiterjed az élelmiszer előállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás minden szakaszára.

Az állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények működésének engedélyezése, illetve a növényi

eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése szintén a

Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztályának a

feladata.

Az elmúlt évben az élelmiszer előállító, vendéglátó-közétkeztető és forgalmazó létesítményekben a

megyei és járási szakemberek összesen 2938 ellenőrzést végeztek. A forgalomba hozott

élelmiszerekből, azokkal érintkezésbe kerülő anyagokból, fertőtlenítő szerekből stb. 2117 tételből

vett mintát monitoring vizsgálati terv által előírt vizsgálatokra.

A megállapított hiányosságok alapján 183 esetben került sor bírság kiszabására 69 053 970 Ft,-

értékben, 75 esetben figyelmeztetésben részesítették az enyhébb szabálytalanságot elkövető

vállalkozásokat.

5

Állati eredetű élelmiszer előállító üzemek - tevékenységük szerint

Hűtőház 3

Átcsomagoló központ 2

Emlős vágóhíd és daraboló üzem (sertés vágóhidak) 5

Vágópontok 3

Baromfi vágóhíd 1

Vadfeldolgozó 1

Húsfeldolgozó üzem 6

Tejüzem 5

Halfeldolgozó 1

Tojáscsomagoló 9

Zsírsütő 3

Tojástermék-előállító üzem 1

Összesen: 40

Növényi eredetű élelmiszer-előállító üzemek- tevékenységük szerint

Üdítőital, ásványvíz, forrásvíz palackozó 7

Malomipari és keményítőtermék előállító üzem 6

Szikvízüzem 25

Egyéb üzem, csomagoló 6

Édesipari üzem 12

Olajütő üzem 4

Élelmiszer csomagolóanyag gyártó üzem 8

Étrend-kiegészítő üzem 1

Fagylaltpor előállító üzem 4

Tartósított lisztes áru előállító üzem 6

Vadontermő gomba feldolgozó üzem 1

Zöldség, gyümölcs feldolgozó üzem 15

Gyógynövény csomagoló üzem 1

Söripari üzem 9

Sütőipari üzem 116

Szeszfőzde üzem 104

Száraztészta előállító üzem 13

Borászati üzem 629

Összesen 967

6

A megyénkben működő élelmiszer előállító kistermelők adatai 2016 évre és az elmúlt 5 évre

vonatkozóan

2012 2013 2014 2015 2016

Regisztrált kistermelők száma

a jelentési időszak végén : 406 536 638 736 908

A fenti adatokból megállapítható, hogy a megyénkben élelmiszer előállítást végző kistermelők száma

folyamatosan növekszik.

Az ellenőrzésének tapasztalatai

A jelenleg működő üzemek döntő többsége termelési adatai és mérete alapján a közepes vagy

kiskapacitású kategóriába sorolható.

A termelő képességük alacsony, ezért a jogszabályokban előírt műszaki, élelmiszer higiéniai

követelményeket egyre nehezebben tudják biztosítani, anyagi forráshiány miatt fejlesztéseket nem

terveznek.

Nagykapacitással üzemelő létesítmények megyénkben a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. tojás

csomagoló létesítménye, az Abaújtej Közös Vállalat tejüzeme, a Jásztej Kft. által üzemeltetett Miskolci

tejüzem, a Borsodi Sörgyár Kft., a Hell Energy Kft. és a Mirsa Zrt. gyorsfagyasztott termék előállító

üzeme.

A szeszipari üzemek közül 15 létesítményben bér pálinkafőzés mellett kereskedelmi pálinkafőzés és

palackozás is történik. A pálinka alapanyaga őstermelőktől vagy mezőgazdasági termelést végző

cégektől felvásárolt, ill. gyűjtetett gyümölcsökből származik. 4 üzem földrajzi eredet védett terméket,

Gönczi barackpálinkát is előállít.

Kiemelt feladatként a hatóság 110 alkalommal a Tokaji Borvidéken termett aszúszem minőségét,

mennyiségét ellenőrizte, a Tokaji Borvidék területileg illetékes hegybírójával az aszúszem

feldolgozása előtt a helyszínen. A vállalkozások által szüretelt, vagy felvásárolt aszú minősége az

időjárás viszontagságai miatt (sok eső) szélsőséges - 46-69 refrakto % - értéket mutattak.

Közétkeztetés

A közétkeztetésben részt vevő főzőkonyhákban az ételek előállításának feltételei sok esetben

hiányosak, elavult, berendezések, a kapacitáshoz nem elegendő mennyiségű eszközök állnak csak

7

rendelkezésre. Fokozott élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent az úgy nevezett szociális étkeztetés

biztosítása. A főzőkonyhák nagy része nem rendelkezik az egyedi ételkihordók tárolásának,

mosogatásának és az étel tálalásának élelmiszer biztonságot jelentő feltételeivel.

2015. év tavaszán a nemzetgazdasági miniszter – a belügyminiszterrel és az emberi erőforrások

miniszterével egyetértésben – pályázatot hirdetett a a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések

támogatására. Sajnálatos módon megyénkben a pályázó önkormányzatok jelentős része nem

részesült támogatásban, így forráshiány miatt az évek óta szükségessé vált felújításokat,

fejlesztéseket nem tudták elvégezni.

Élelmiszer közvetítette megbetegedés vagy annak gyanújára vonatkozó bejelentés 2016. évben

Főosztályunkhoz nem érkezett. Ezen statisztikai tény is felhívja a figyelmet a rendszeres hatósági

rutinellenőrzések és a folyamatos hatósági jelenlét fontosságára az élelmiszerlánc ezen területén

(vendéglátás, közétkeztetés). 2015. évben 2 esetben volt ételfertőzés, ételmérgezés gyanúja miatt

hatósági kivizsgálás.

Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása

A Belügyminisztérium irányításával megvalósuló START közmunkaprogram keretében megyénkben

egyre több önkormányzat foglalkozik növénytermesztéssel, állattartással, élelmiszer előállítással.

Több település élelmiszer előállító üzemek létrehozását tervezi, a fejlesztéseik célja az élelmiszerek

kereskedelmi forgalomba hozatala.

A tervezett tevékenységek megvalósításának ügyében - amennyiben kérelmezik- a járási és a megyei

szakembereink szakmai segítséget nyújtanak. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek bővülésének

eredményeként egyre több önkormányzat képviselője kereste meg hivatalunkat helyi kiskapacitású

vágóhíd, húsfeldolgozó, tejfeldolgozó létesítésének tervével. Ezekhez a tervekhez előzetes

szakhatósági hozzájárulást, szakvéleményeket adtunk ki.

Szakhatósági állásfoglalások

Élelmiszervállalkozók kérelmére indult építésügyi engedélyezési eljárásokban és Start

munkaprogram keretében indult pályázat igénybevételével tervezett létesítményekhez 302

szakhatósági hozzájárulást adott ki főosztályunk 2016-ban.

2. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MEGYÉNKBEN

A Főosztály hatósági felügyelete alá tartozó létesítmények száma

Létesítmény típusa Létesítményszám

Állattartó telep Ló 320

Állattartó telep Szarvasmarha 892

Állattartó telep Juh 385

Állattartó telep Kecske 45

Állattartó telep Sertés 793

Nagylétszámú állattartó telep Házityúk 144

Nagylétszámú állattartó telep Pulyka 2

Nagylétszámú állattartó telep Vízibaromfi 1

Háztáji baromfitartó udvarok (becsült) 13572

Nagylétszámú állattartó telep Házinyúl 3

Állateü. ell. alá tartozó egységek (állattartó

telepeken kívül)

állatmenhely

állatpanzió

3

1

8

gyepmesteri telep

gyűjtőállomás

állatkísérlet

állatkert

állati eredetű melléktermék kezelése

5

2

1

1

89

Gyógyszerforgalmazók 29

Takarmány létesítmények és vállalkozások 452

A gazdasági haszonállat állományokat fenyegető betegségek közül több az ún. bejelentési

kötelezettség alá tartozó fertőző betegség. Hazai jogszabályok közül a 113/2008.(VIII. 30.) FVM

rendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja a szárazföldi és a víziállatok bejelentési

kötelezettség alá vont betegségeit. Ezen betegségek kitörésekor alkalmazandó járványügyi és

állategészségügyi igazgatási intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) és külön miniszteri

rendeletek határozzák meg. E betegségek között olyanok is szerepelnek, melyek az emberre is

veszélyt jelentenek (zoonózisok), ilyen például a veszettség, a gümőkór, a lépfene, és a brucellózis,

míg más betegségek kizárólag az állatokra jelentenek veszélyt, de nagy gazdasági kártételük

indokolja, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozzanak, ilyen például a klasszikus és az afrikai

sertéspestis, a kéknyelv betegség (bluetongue).

Ezen betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, fellépésük megelőzése, egy esetleges

járványkitörés gyors elfojtása és felszámolása érdekében Főosztályunk részt vesz az országos

mentesítési programokban és a NÉBIH által koordinált ellenőrző (monitoring /surveillance) vizsgálatok

végrehajtásában.

A gazdasági haszonállatokat érintő vizsgálatok kötelező mintavételeit csak szolgáltató állatorvosok

Éltv. szerinti aktív közreműködésre kötelezésével (ún. közcélú igénybevételével) tudtuk megoldani,

míg az emberi fogyasztás céljából elejtett vaddisznók esetében a mintavételeket az egyéni vadászok

végezték.

Az éves kötelező járványügyi monitoring keretében a következő állatbetegségekre végzünk

rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat a megye állatállományaiban: gümőkór, brucellózis,

enzootiás bovin leukózis (EBL), kéknyelv betegség (bluetongue), szarvasmarhák fertőző

rhinotracheitise (IBR), Aujeszky-betegség, sertés brucellózis, klasszikus sertéspestis (KSP) és afrikai

sertéspestis (ASP), sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája

(PRRS), juhok és kecskék Brucella melitensis fertőzöttsége, veszettség, TSE/BSE, madárinfluenza

(AI).

Nagyobb összefüggő földrajzi területeket érintő és szigorú korlátozó intézkedésekkel járó járványos

állatbetegséget 2016-ban megyénk területén nem állapítottunk meg.

A fogékony kérődző állatállományok megelőző védőoltásának köszönhetően megyénk veszélyeztetett

területein lépfene (anthrax) 2016-ban nem fordult elő.

Több évi szünet után veszettséget (lyssa) állapítottunk meg 2016 február elején Szerencs Ond

városrészében őrkutyák által megfojtott vörös rókában. A vadon élő rókák repülőgépről kiszórt

csalétekbe rejtett vakcinával végzett tavaszi és őszi immunizálási kampányait követően 2016. év

folyamán további veszettségi eset nem fordult elő. E betegség komoly beszámítás alá eső zoonózis,

amelynek megelőzésében az ebek évenként kötelező védőoltásának szervezett végrehajtása szintén

kiemelt jelentőséggel bír.

Októberben Szentistván községben idegrendszeri tüneteket mutató másféléves ló esetében nyugat-

nílusi láz (WNF) fertőzöttséget, míg november hónapban Tard községben egy háztáji házinyúl-

állományban a nyulak vérzéses betegségét (RHD) állapítottuk meg.

9

Megyénk kislétszámú és nagylétszámú szarvasmarha állományai 2016-ben gümőkórtól és

brucellózistól hatóságilag mentesek voltak. Csak egy állományban észleltünk szórványos formában

tünetmentes enzootikus leukózis (EBL) fertőzöttséget.

A kis- és nagylétszámú sertésállományok ellenőrző vérvizsgálatai és az azokat követő járványügyi

intézkedések után 2016 végén a megye sertésállományai Aujeszky-betegségtől, brucellózistól és

PRRS fertőzéstől hivatalosan mentesek voltak.

Megyénk kislétszámú és nagylétszámú juh- és kecskeállományai 2016-ben Brucella melitensis

fertőzöttségtől hatóságilag mentesek voltak, továbbá súrlókór (scrapie/TSE) fertőzöttség sem fordult

elő, ami az élőállat-export alapvető követelményei közé tartozik.

A 2016. év kiemelt járványügyi feladata volt az afrikai sertéspestis (ASP) hazai sertés állományokba

történő behurcolásának megelőzése, illetve a határ menti területek vaddisznóiban esetleg megjelenő

fertőzés korai felismerése és lokalizálása. Az ASP megelőzésének és felszámolásának részletes

szabályait itthon a 98/2003.(VIII. 22.) FVM rendelet állapítja meg. A több mint 700 elejtett vaddisznó

vér- és mandulamintájának laboratóriumi vizsgálatai ASP és KSP szempontjából egyaránt negatív

eredményre vezettek.

Az ASP Magyarországra történő behurcolásának veszélye továbbra is fennáll, mert 2016 folyamán az

EU balti tagállamaiban, Lengyelországban, Ukrajnában és Moldáviában számos esetben

megállapították házi sertésekben és vaddisznókban is.

2016 év novemberétől kezdődően az ország több megyéjében a madárinfluenza kitörések komoly

károkat okoztak a kacsa-, lúd-, pulyka- és házityúk állományokban. Borsod-Abaúj Zemplén megyében

egyáltalán nem fordult elő ez a betegség, sikerült megvédeni baromfiállományainkat a járványvédelmi

intézkedések következetes és folyamatos fenntartásával.

Az agráriumban élők számára jelentős bevételi forrást jelent a különböző jogcímeken (anyatehén,

anyajuh, AKG, legelőhasznosítás, gyepgazdálkodás, stb.) juttatott állami támogatások rendszere. A

különböző támogatásokat igénylő gazdálkodók ellenőrzésének 2009. óta bevezetett új formája, a

Kölcsönös Megfeleltetés (KM, Cross Compliance, CC) ellenőrzések rendszere. Ennek keretén belül

az adott évben támogatási kérelmet benyújtók közül az MVH (mint kifizető államigazgatási szerv)

kockázatbecslés alapján választ ki bizonyos hányadot, akiket az adott évben ezen szempontból a

Főosztálynak ellenőrzés alá kell vonnia. Az ellenőrzések és a jogkövetkezmények sajátossága, hogy

az esetleges meg nem felelések szankcionálása nem bírságolás, hanem a támogatások bizonyos

százalékának a megvonásával történik, amely megvonás a hiba jellegétől függetlenül a gazdálkodó

adott évben megítélt valamennyi támogatását érinti. Az ellenőrizendő tevékenység jellege ennek

megfelelően az adott gazdálkodó bármelyik, Jogszabályokban Foglalt Gazdálkodási Követelményét

(JFGK) jelentheti, az ellenőrzött tevékenység volumenétől és a gazdálkodó profiljától függetlenül.

Hatóságunk 2016-ban 87 a KM körébe tartozó járványügyi és állatjelöléssel kapcsolatos ellenőrzést

végzett.

A KM témakörhöz kapcsolódó hazai jogszabályok: 322/2007.(XII.5.) Korm. rendelet és a 81/2009.(VII.

10.) FVM rendelet.

Állattenyésztési, járványvédelmi és élelmiszerlánc-biztonsági célok elérése érdekében a

mezőgazdasági haszonállatok nyilvántartásával és jelölésével kapcsolatban 1999-ben bevezetésre

került az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer. Az ENAR-ral kapcsolatos alapvető

szabályozást a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet állapította meg. Azonos tartási helyen állatot tartó

gazdálkodók állatlétszámának és létszám-nyilvántartásának ENAR szerinti ellenőrzése 2016-ban 47

állattartó esetében történt meg.

Veszettség monitoring

2016. év folyamán veszettség megyénkben 1 esetben került megállapításra vörös rókából. A korábbi

évek országos fertőzöttség esetei kapcsán, valamint nevezett megyei veszettség megállapítása

10

alapján – a NÉBIH 2016. évre elrendelte a megyénk teljes területére kiterjedő orális húsevő

vakcinázási kampányt. A tavaszi és őszi vakcinázási kampány során a monitoring vizsgálatokhoz a

vadászati idény vizsgálatra kijelölt időszakaiban a megye területéről mindösszesen 435 db rókát

kellett kilőniük a vadászatra jogosultaknak. A vadásztársaságonkénti beküldendő mintaszámokról

Főosztályunk egyedi határozatokban döntött. A hatósági állatorvosok a járásoknál ezen vizsgálati

minták leigazolásánál és a beszállításoknál működtek közre.

A nem teljesítők szankcionálása céljából az aktuális kampányidőszakok zárását követően 2015. év

vonatkozásában 2016-ban 22 esetben, 1.695.000, Ft. összértékben került sor élelmiszerlánc-

felügyeleti bírság kiszabására.

A veszettség elleni védekezés keretében a megye kamarai engedéllyel rendelkező szolgáltató

állatorvosai folyamatosan végzik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását a 164/2008.(XII.20.)

FVM rendelet szerint. Az összevezetett, szervezetten végzett tömegoltásokon kívül, melyek március-

április hónapokban zajlottak, az ebeket az állatorvosi rendelőkben, vagy a tartási helyükön

vakcinázták. 2010. január 1-től kötelező az MgSzH által rendszeresített veszettség elleni hologramos

matrica használata. 2016. évre vonatkozólag külön közbeszerzési eljárás kiírása nem történt a

matricagyártó kiválasztása céljából.

HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring

A járványügyi monitoring részét képező madárinfluenza monitoring végrehajtásának szervezése,

lebonyolítása a Járványügyi és Állatvédelmi Osztály irányításával történt.

Ezen program keretében 2016-ban megyénkben 7 nagylétszámú gazdaságban, 29 háztáji

állományban összesen 380 házimadárból (házityúk, lúd, pulyka) vettek vérmintát és küldtek

laboratóriumi vizsgálatra az állatorvosok. Vadmadarakból 85 mintavétel és virológiai (PCR) vizsgálat

történt. A mintavétel a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételével történt. Valamennyi minta

vizsgálata negatív eredményre vezetett.

Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban

A szalmonellák közegészségügyi jelentősége széles körben ismert. A humán szalmonella fertőzések

legnagyobb része mind a mai napig élelmiszer eredetű. Társadalmi elvárás, hogy csökkenjen a

humán fertőzések száma, ehhez az állati termékek szalmonella közvetítő szerepének csökkentése és

a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása egyaránt szükséges. Az állatoknál folytatott gyérítési

programok a humán fertőződés kockázatának csökkentését és a szalmonellózis állatállományoknál

okozott kártételének csökkentését egyaránt szolgálják.

A baromfiállományokban folyó szalmonella gyérítési programok az uniós és hazai jogszabályok

előírásai szerint folynak hazánkban, így a megyében is. A szalmonella elleni védekezés kötelező a

tenyésztyúk, tojótyúk, brojlercsirke, valamint a tenyész- és brojlerpulyka állományokban.

A szalmonella elleni védekezés keretében a kötelezően előírt mintavételek megyénkben a házityúk faj

tekintetében 37 tenyész-, 123 tojó- és 538 brojlerállományban, valamint 22 hízópulyka állományban

történtek meg.

A baromfitelepeken a hatósági mintavételek száma 47 volt.

2016-ban 1 házityúk tenyészállományban Salmonella Infantis, 2 tojótyúkállományban Salmonella

Typhimurium került kimutatásara.

Az adott hasznosítási irány tekintetében a szalmonalla gyérítési program hatálya alá nem tartozó

szerotípusok közül 1 tojótyúkálományban Salmonella Kedongon, 9 brojlercsirke állományban

Salmonella Infantis, 1 brojlercsirke állományban Salmonella Kentucky, míg 1 hízópulyka

állományban Salmonella Newport került izolálásra.

11

Pénzügyi teljesítések, támogatások

A szalmonellózis elleni védekezéshez kapcsolódóan Főosztályunk végezte az egyes állatbetegségek

és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló

nemzeti programok 2016. évi finanszírozásának szabályairól szóló 54/2016.(VII.28.) FM rendelet

alapján az állattartók által benyújtott, a tojó- és tenyészállományok szalmonella elleni

immunizálásához szükséges oltóanyagok beszerzési költségeinek megtérítése iránti kérelmek

elbírálását. 2016. évben négy állattartó részére összesen 43.225.055 Ft értékben 1.500.822 adag

vakcina költségtérítésének jogosságáról határoztunk.

A 148/2007 (XII. 8.) FVM rendelettel kapcsolatban az állattartók részére 2016.évre összesen 1048 db.

(47 sertés, 809 szarvasmarha, 78 baromfi, 59 juh, 17 kecske, 2 szamár, 32 ló, 1 hal, 2 bivaly valamint

1 nyúl), a támogatásban való részvétel jogosultságát igazoló határozatot állítottunk ki. Ez a szám

meghaladja a 2015 évben e témakörben kibocsátott határozatok számát, 2016-ban növekedett a

támogatást igénybevevő állattartók száma.

A 2016. évben benyújtott 543 db, pénzügyileg és számszakilag ellenőrzött, leigazolt ezt követően a

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) továbbított támogatási kérelmek teljes összege

2016. évben 739.648.598 forint volt.

Méhegészségügy helyzete

A méhegészségügy területén a mézelő méhek nyúlós költésrothadása, mint bejelentési kötelezettség

alá tartozó fertőző betegség elleni védekezés a legfontosabb feladat.

Megyénkben a feladat ellátásában 73 méhegészségügyi felelős segítette az állatorvosok munkáját.

2016. évben 1593 méhészetben 82 645 méhcsalád kötelező szűrővizsgálata (monitoring vizsgálata)

történt meg, a vándoroltatás előtti vizsgálatokat 54541 méhcsaládnál végezték el. A vizsgálatok

során 23 településen 35 méhészetben került megállapításra a mézelő méhek nyúlós költésrothadása.

A 35 méhészetben 1142 méhcsaládot ölettünk le és ártalmatlanítottunk. A betegség felszámolásával

kapcsolatosan a járási főállatorvosok által lefolytatott kártalanítási eljárások eredményeként a károsult

méhészek 1142 méhcsalád után 42.332.519 Ft állami kártalanításban részesültek.

2016-ban a méhészetek és a méhcsaládok száma nem gyarapodott számottevően az előző évhez

viszonyítva

Takarmányellenőrzés

Takarmány-előállítással és - forgalmazással kapcsolatos ellenőrzések

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására,

forgalomba hozatalára és felhasználására, így mindezen takarmány-vállalkozási létesítmények

engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági felügyeletére.

Megyénk 452 takarmány-vállalkozási létesítménye-, ezen belül 58 takarmány előállító üzeme közül 3

vényköteles állatgyógyászati készítmények, ill. kokcidiosztatikumok takarmánykeverékekbe történő

bedolgozása tekintetében is rendelkezik Főosztályunk engedélyével.

Tárgyévben 10 létesítmény vonatkozásában került sor működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba

vételi eljárás lefolytatására.

Az éves ellenőrzési, valamint monitoring terv alapján főosztályunk hatósági főállatorvosa az előállítás

területén, valamint a járásokhoz tartozó hatósági állatorvosok a forgalmazás területén midösszesen

75 helyszíni ellenőrzést végeztek.

A lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményeként 2016 évben a takarmányjogszabályok kisebb

mértékű megszegése miatt 7 esetben írásbeli figyelmeztetés-, 1 forgalmazó esetében pedig

12

jogosulatlan takarmány forgalmazói tevékenység végzése miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírság

került kiszabásra.

2016-ban az éves monitoring vizsgálati terv alapján Főosztályunk hatósági főállatorvosa által

megyénk takarmány-vállalkozási létesítményeiben 123 takarmány tétel került megmintázásra.

Nevezett hatósági mintákból 132 laboratóriumi vizsgálat elvégeztetésével a takarmány

monitoring mintavételezések időarányosan 100%-ban teljesítésre kerültek.

A takarmány monitoring mintavételezéseket követő 132 laboratóriumi vizsgálatból nem

megfelelőség mindösszesen 2 esetben került megállapításra.

Egy esetben minőségi/beltartalmi paraméter, másik esetben pedig biztonsági vizsgálat

eredménye (OTC hatóanyag átmosódás takarmánykeverékben) vonatkozásában történt

intézkedés. Nevezett utóbbi megmintázott takarmánytétel feletetésének megtiltása, valamint az

üzemben lefolytatandó okfeltáró vizsgálatok elvégeztetése takarmány ellenőrzési bírság

(204.000, Ft.) határozattal került elrendelésre.

A takarmány felhasználás-, a takarmányozási tilalom ellenőrzése megyénkben a hatósági

főállatorvosok és hatósági állatorvosok helyszíni állattartó telepi ellenőrzései alkalmával valósultak

meg az esetek döntő többségében kedvező eredménnyel.

Megyénkben 2016. év folyamán a takarmánykeverékek etetésével kapcsolatba hozható tömeges

állat-megbetegedést vagy –elhullást hatóságunknak nem jelentettek.

Állati eredetű melléktermékek

Megyénk állati eredetű melléktermékek gyűjtésével, szállításával, feldolgozásával, ill.

ártalmatlanításával foglalkozó mindösszesen 89 üzeme/létesítménye vonatkozásában, tárgyévben 15

helyszíni hatósági ellenőrzést végzett hatóságunk az esetek többségében kedvező eredménnyel.

Az állati melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó előírások megszegése miatt 1 létesítmény

esetében írásbeli figyelmeztetés, 1 esetében pedig élelmiszerlánc-felügyeleti bírság (135.000, Ft.)

határozat formájában történt intézkedés.

Működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, valamint az engedélyek-,

nyilvántartásba vételi határozatok kiadására tárgyévben 14 létesítmény vonatkozásában került sor.

Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések

2016 évben 114 alkalommal történt állatvédelmi tárgyú ellenőrzés állattartó telepeken, vágóhidakon

és állatszállítások alkalmával. Az ellenőrzések folyamán 10 esetben történt meg nem felelés

megállapítása. Súlyos hiányosságok esetén állatvédelmi birság kiszabása, kisebb hiányosságok

pótlására határidős felszólítások, figyelmeztetések történtek.

2016 évben 10 esetben állatvédelmi bírság került kiszabásra összesen 9 795 000 Ft. A bírság

kiszabására okot adó szabálytalanság okai: állatszállítással, állattartással kapcsolatos jogsértések.

Állatszállítás

Az Unió tagállamaiba és a harmadik országokba irányuló élő állat szállítások esetében a hatósági

állatorvosok tárgyévben 324 állatszállítmány indításánál működtek közre, azaz állatvédelmi és

állategészségügyi szempontból vizsgálták a szállítás feltételeit és megfelelőség esetén bizonyítványt

állítottak ki.

13

A szállítmányok megoszlása állatfajonként:

Állatfaj Szállítmányok száma szarvasmarha 56 db

sertés 51 db juh 43 db

baromfi 7 db ló 37 db

hal 6 db kutya 112 db

egyéb állat 12 db

A bizonyítványok TRACES rendszerbe való rögzítését a Főosztály munkatársai végezték.

A megyénkből közvetlenül indított élő állat szállítmányok száma a mezőgazdasági haszonállatok

tekintetében az előző évihez képest kissé csökkent.

Élőállat szállítói engedély kiadására 5 esetben került sor főosztályunkon.

Állatgyógyászati termékforgalmazás, állatgyógyszer-ellenőrzés

B-A-Z megyében 2 nagykereskedelmi állatgyógyászati készítmény forgalmazó működik (Rodex

Aqua Bt., Gáspár Zoltán egyéni vállalkozó). Ezek közül a Rodex Aqua Bt. előállítói tevékenységet is

folytat.

Törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények (szabadon forgalmazható) kiskereskedelmi

forgalmazásához 2016 évben takarmányforgalmazók esetében 6 szakhatósági engedélyt adtunk ki.

A közforgalmú gyógyszertárak esetében állatgyógyászati készítmények (vény köteles és szabadon

forgalmazható) forgalmazásához 1 esetben adtunk ki szakhatósági hozzájárulást.

A telepi gyógyszerfelhasználás során a KM ellenőrzések keretében 110 helyszíni ellenőrzést

végeztek a hatósági állatorvosok a megyében. Súlyos, szankcionálásra alkalmat adó hiányosság nem

fordult elő. A nagy létszámú telepek esetében a nyilvántartások vezetése és a nyomon követhetőség

biztosított.

BAZ megyében 2 takarmány-előállító létesítmény rendelkezik vényköteles állatgyógyászati

készítmények bekeverésére működési engedéllyel. Valamennyi takarmány-előállító létesítmény

teljeskörű check listás takarmány ellenőrzése (így a vényköteles állatgyógyászati készítmények

felhasználására irányuló is) megtörtént; szabálytalanság nem került megállapításra.

A vényköteles állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány előállítást érintő monitoring

mintavételek kiértékelése egy eset kivételével kedvező eredményre vezetett. Egy esetben a

megmintázott tételből technológiai átmosódás következtében vényköteles állatgyógyászati

készítmény hatóanyag került kimutatásra, mely miatt takarmány-ellenőrzési bírság került kiszabásra.

3. A MEGYE NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI HELYZETE

Növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület

A növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület elsőrendű feladatai közé tartozik az

egészséges és megfelelő minőségű növényi termékek előállításának és forgalmazásának

kontrollálása, ezáltal az élelmiszerbiztonság fokozása és a környezetbiztonság növelése, az

14

élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a végrehajtására kiadott

jogszabályok előírásai szerint.

A növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület 2016. évi feladatai a 2016. évi Élelmiszerlánc-

felügyeleti terv és a 2016. évi Növény-egészségügyi ellenőrzési terv előírásainak megfelelően

kerültek teljesítésre.

A növényvédelmi tevékenység hatósági felügyelete kapcsán:

- 1245 engedélyköteles növényvédőszer került ellenőrzésre, 2 esetben a felhasználhatósági idő

lejárt, az érintett növényvédőszerek megsemmisítésre kerültek. 1 esetben címkézési probléma

merült fel.

- 41 növényvédőszer forgalmazó ellenőrzése során 15 esetben derült fény kisebb-nagyobb

szabálytalanságra.

- 79 termelő növényvédelmi tevékenységének hatósági ellenőrzésére került sor.

- Növényvédőszer-maradék tartalom megállapítása céljából 83 termőhelyen történő növényi

mintavétel valósult meg, 2 esetben nem engedélyezett hatóanyag került kijuttatásra, az

ügyekben megsemmisítés lett elrendelve és bírság kiszabására került sor.

- Növényvédőszer (elsősorban Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer) eseti engedélyével kapcsolatban

50 szakmai állásfoglalás született.

- 931 növényvédőszer vásárlására, felhasználására és forgalmazására jogosító engedély került

kiadásra.

- 248 esetben külterületen virágzó parlagfű elleni védekezési kötelezettség megszegése miatt

indult hatósági eljárás.

- 11 légi növényvédelem iránti kérelem került beadásra a hatósághoz, melyből 9 esetben

engedélyezésre, 2 esetben pedig a jogszabálynak való nem megfelelőség miatt elutasításra

került.

A növény-egészségügyi szabályok betartásának hatósági felügyelete kapcsán:

- 605 export növény-egészségügyi vizsgálat elvégzése történt meg.

- 142 növényi szaporítóanyag-előállító ellenőrzése történt meg.

- 138 esetben zárlati és gazdaságilag jelentős növényi károsító felderítésében történt

közreműködés.

Összességében megállapítható, hogy az ügyfelek jogkövetési és hozzáállási hajlandósága jó, a

jogsértések zömében az ügyfelek tájékozatlanságára vezethetők vissza, ami felveti a kamarák és a

jegyzők felelősségét is. A legtöbb szabálytalanságra okot adó tevékenység a növényvédőszer

forgalmazás.

Élelmiszer-biztonsági zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szakterület

Az egységes piac szervezéséről szóló 1234/2007 EK rendelet I. számú mellékletének IX. részében

meghatározott gyümölcs- és zöldségfélék kizárólag e rendelet 113 a. cikkében, valamint az

1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozott gyümölcs- és

feldolgozott zöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló

543/2011/EU végrehajtási rendeletben foglalt forgalmazási követelmények betartása mellett

forgalmazhatóak.

A megye több településén található zöldség-gyümölcsöt forgalmazó üzletekben, szupermarketekben

ezzel kapcsolatosan lefolytatott 437 db belföldi ellenőrzés során 798 db zöldség és gyümölcs termék

jegyzőkönyvben rögzített tétel azonossági és megfelelőségi vizsgálata történt meg.

A 2016 évben a fenti jogszabályok alapján 11 db vizsgálati bizonyítvány került kiadásra

Boldogkőváraljáról Ausztriába és Németországba 1kg műanyagkosaras (netzhálóval burkolva,

jelölőfüllel) kiszerelésben, I. osztályú minőségben kiszállított kajszi minősítésével kapcsolatosan.

Az elrendelt éves kiemelt ellenőrzések (tavaszi, nyári, téli) során kiemelt jelentőségű, nagy tételt érintő

hiányosságok, szankciók nem voltak. Az előző évekhez képest kevesebb kifogás történt.

Zöldség-gyümölcs tételek minőségének kifogásolása miatt 65 db élelmiszer-ellenőrzési bírság

(összesen: 2.347.830 Ft értékben), valamint nyomon követhetőségének megsértése miatt 18 db

15

élelmiszerlánc felügyeleti bírság (összesen: 1.250.000 Ft értékben) kiszabására került sor, ezzel

kapcsolatosan 7,8 t élelmiszer forgalomból történő kivonásáról és ártalmatlanításáról intézkedett

hatóságunk.

A minőség-ellenőrzés mellett a megyében termelt és forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsből

24 db monitoring radiokémiai minta, valamint a kereskedelmi forgalomba hozott import zöldség-

gyümölcs termékekből 98 db növényvédő szermaradék mintavétel történt. Olyan kifogásolt eredmény

nem volt, amit a RASSF rendszerbe kellett volna jelenteni.

A BIZOTTSÁG 669/2009/EK rendelete alapján a bizonyos nem állati eredetű takarmányok és

élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzésekre, valamint ezzel kapcsolatosan

elvégzett vizsgálatokra 2016. évben nem volt szükség.

Közérdekű fogyasztói panasz bejelentés kivizsgálásra 8 esetben került sor, ebből 2 alkalommal a

NÉBIH Zöldszámra érkezett bejelentés alapján. Az eljárások során tétel zárolására, szankciók

alkalmazására nem volt szükség.

Talajvédelmi szakterület

A talajvédelmi hatóság feladata a termőföldek talajának minőségvédelme. 2016-ban a korábbi belső

integrációnak megfelelően nem csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan, hanem további

négy megyét érintően (Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) láttak el hatósági

feladatokat a talajvédelmi felügyelők. 2016-ban jelentős változás volt, hogy a talajvédelmi hatóság

engedélyezési eljárásai közül kikerült a hígtrágya termőföldön történő felhasználásának

engedélyezése. 2016. január 1-től a hígtrágya termőföldön történő felhasználása bejelentés köteles

tevékenységnek minősül, a hatósági felügyeletét továbbra is a talajvédelmi hatóság látja el. Az év

során a kérelmezett és kiadott engedélyek (szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása, egyéb

nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása) száma a korábbi éveknek megfelelően

alakult. Sajnos a savanyú talajjavítások számának engedélyezése is alacsony évek óta. A lefolytatott

szakhatósági eljárásokban sem volt kiemelkedő változás, a gyümölcstelepítés engedélyezési

eljárások számában azonban érzékelhető volt a növekedés. Az ellenőrzések közül a Kölcsönös

Megfeleltetés (KM) keretén belül végzett ellenőrzések száma (105 db) az előző évhez képest

kevesebb volt. Ezen típusú ellenőrzés sok terepi munkát igényel, így az időjárástól nagymértékben

függ, és sok esetben nehezen tervezhető előre egy-egy ellenőrzés sikeres végrehajtásának időpontja.

A Talajvédelmi Monitoring rendszer talaj-mintavételezései a jelentős számú előre nem tervezhető

AKG ellenőrzés miatt a 2017-es évre is áthúzódtak.

Károsító Diagnosztikai szakterület

1) A Növény-egészségügyi Ellenőrzési Tervben szereplő EU által delegált, zárlati és gazdaságilag

jelentős károsítók felderítését 138 db témában koordinálta.

2) 25 db peszticid engedélyezést megelőző GEP biológiai hatékonysági vizsgálatot végzett, készített

magyar és angol nyelvű jelentéseket.

3) Növényvédőszer engedélyezéssel összefüggő szermaradék-analitikai GLP szabadföldi

vizsgálatok száma 4 db volt.

4) 2 db kiskultúrás engedély kiterjesztéshez kapcsolódó GLP vizsgálatot végzett málna és fekete-

ribizli kultúrákban.

5) Rovartani témákhoz (amerikai szőlőkabóca-, kabóca vektorok-, repce-szárormányosok-, kis

káposztalégy felmérése) kapcsolódva 4 db felderítési feladatban vett részt.

6) 7 db írásbeli szakvélemény készült alma, repce, paradicsom, paprika, uborka, burgonya,

tönkölybúza kór- és rovartani problémájának tisztázása céljából.

7) A hatósági intézkedéseket megalapozó növény-egészségügyi és export előzetes feladatokhoz

kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok száma 127 db volt, az alábbi megoszlás szerint:

a) Fusarium belső fertőzöttség vizsgálata: 29 db,

b) telepítés előtti talajvizsgálat: 8 db,

16

c) faiskolák, csemetekertek és egyéb talajvizsgálat: 41 db,

d) Globodera fajok felderítése burgonyában: 13 db,

e) burgonya minta előkészítése Ralstonia vizsgálatra: 19 db,

f) lucerna, vöröshere vetőmag vírusvektor fonálféreg futtatás: 8 db,

g) vetőmag vizsgálat (lucerna): 3 db,

h) vetőburgonya talaj és gumó vizsgálat: 6 db.

8) 313 db szőlő, dió, cseresznye-meggy kultúrákban kihelyezett szín-, illat- és feromoncsapda

vizsgálatára került sor (Scaphoideus titanus: 240 db, Rhagoletis sp.: 30 db, Drosophila suzukii: 28

db, Monocamus spp.: 9 db; Phthorimaea operculella: 6 db)

9) Előrejelzési, növényvédelmi információs rendszer működtetésével összefüggésben:

a) megfigyelt növénykultúrák száma:16;

b) megfigyelt károsítók száma: 65;

c) április 1. és október 31.-e között 2 db fénycsapda és 36 db feromoncsapda üzemelt, a

fogási adatok feldolgozását folyamatosan végezték;

d) készített tájékoztató, periodikus jelentések száma: 25 db.

Miskolc, 2017. április 7.