boldog, örömteli és sikeres · miért nem csináltatok -610 pályaszámú gyorsvonati...
TRANSCRIPT
Boldog, örömteli és sikeres
2019-2020-as Nevelési Évet
kíván szeretettel az
ÓVODAI NEVELÉS
SZAKMAI-MÓDSZERTANI
FOLYÓIRAT
szerkesztősége!
JELES NAPOK
2019 -2020 Nevelési év
Körmöci Katalin, főszerkesztő
Óvodai Nevelés
Hornyán Anna, főszerkesztő –
helyettes Óvodai Nevelés
Szerkesztői megjegyzés:
A Jeles napok közzététele tájékoztatásul szolgál az
óvodapedagógusok részére, és nem azzal a szándékkal, hogy
megünnepeljük mindegyiket a gyermekekkel.
Ajánljuk megtekinteni az ŐSZ - Szemelvények a Szóforgató
című könyvből című cikket, (LXXI. évfolyam, 2018.
szeptember, 7. szám) amelyben a hagyományőrzéssel
kapcsolatos napok nyernek bemutatást.
Valamint ajánljuk: Körmöci Katalin: ÓVODAI
KALENDÁRIUM öröknaptárral, a jeles napok és
ünnepek tervezéséhez, szervezéséhez, és az
óvodapedagógus pedagógiai gyűjteményéhez című
Óvodapedagógiai könyvsorozatunk XI. kötetét is
További ajánlataink az őszi jeles napok és ünnepek megtervezéséhez
Papp Kornélia (szerk.) 2006. Szájról szájra, kézről kézre I-III, Szentendre, Geobook Hungary Kiadó
Kovács Ágnes (szerk.) 1976. Bújj, bújj, zöld ág… Móra Ferenc kiadó, Budapest.
Kovács Ágnes (szerk.) 1977. Kivirágzott a diófa, Móra Ferenc kiadó, Budapest.
Falvai Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék, Borsodi nyomda KFT.
Ludánszkiné Szabó Éva 1995. Óvodai hagyományápolás - népszokások, Hektográf nyomda, Haj-
dúböszörmény.
Andrásfalvy Bertalan 1982. Néprajzi alapismeretek. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest.
Darmos István 2005. Újesztendő, lyukas kendő… Magyar Kultúra Kiadó Kft., Győr.
Dömötör Tekla 1986. Régi és mai népszokások. Tankönyvkiadó, Budapest.
H. Tóth István 1991. Hagyományőrző jeles napok. In: Szászné dr. Virányi Katalin (szerk.): Óvoda-
pedagógiai Nyári Egyetem, 18: 43–53., 1991., Tanítóképző Főiskola, Kecskemét.
Dr. H. Tóth István (szerk.) 1992. Tiszta forrásból (Szemelvények, tanulmányok a néprajz köréből).
Tanítóképző Főiskola, Kecskemét.
Dr. H. Tóth István 1994. Ötlettár (a hagyományőrzésre nevelő pedagógusoknak). Origó Stúdió,
Kecskemét.
Dr. H. Tóth István 2011. Népi kultúránk és az irodalom szerepe az ősz évszak tanítása kapcsán.
Csengőszó, Szeged.
Kecskés Béla 1994. Bogárbál. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest.
Penavin Olga 1988. Népi kalendárium. Fórum Könyvkiadó, Újvidék.
Sebőkné Erdős Andrea 1992. Játsszunk szépen fűvel, fával! Tanítóképző Főiskola, Kecskemét.
Sinai Miklós Utcai Óvoda Nevelőtestülete 1992. Napról napra a mi kalendáriumunk. Pedellus Bt.,
Debrecen.
Szeptember: Őszelő, Szent Mihály hava
A szeptember a régi római naptárban a hetedik
hónap volt („septem"= hét), s ezt a nevét
megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké
lépett elő.
A szeptember még nyár és már ősz is, bár a
csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség
napjával, szeptember 23-val köszönt be.
A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes
betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi
szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ
az időjárástól.
A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon
magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.
Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23.
napján a Nap a Mérleg jegyébe, s egyúttal az őszi
napéjegypontba lép. A szeptemberi Jeles
napokban a hónap nevezetes eseményeiről, a
Hónap ajánlatában a Tiszta hegyek napjáról
olvashatsz.
Kányádi Sándor: Valami készül
Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelõre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bõrét nem félti,
és a szellõ is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csõsz ül:
Nézd csak a tájat,
de szépen õszül.
Szeptember 1. - Bányásznap
„A bányász lenn a föld alatt csak vájja a szenet,
És míg a munkát végzi, nem látja az eget.
A csille lassan telik, a karja fáradt már,
A lelke fenn a földön, ki tudja, merre jár?
Lelke messze jár, hol a napsugár:
Egy kis bányász-kislány vár.”
Várpalota (Veszprém)
Jó szerencsét! - köszöntik egymást és ismerőseiket a
bányászok Magyarországon, több mint 120 éve.
Szeptember elején a szokásosnál is többször hangzik
fel ez a köszöntés hazánkban. A bányásznapot
örömmel és tisztelettel ünneplik a bányászok, a
családtagok, a barátok, az otthonok, a munkahelyek, a
városok, az ország.
A Bányásznap hosszú múltra tekint vissza
Magyarországon is. A II. világháború előtt
bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket
az ünnepségeket. Sok helyen december 4-éhez, Szent
Borbála, a bányászok védőszentje napjához kötődött az
ünnep. 1951-től évtizedeken keresztül országosan és
egységesen szeptember első vasárnapján volt a
Bányásznap.
Szeptember 1. - Nagyszülők napja
Szeptember első vasárnapján ünnepeljük a Nagyszülők
világnapját. Vagy inkább azoknak a szerencsés unokáknak az
örömnapja ez, akiknek élnek a nagyszüleik. Kitűnő alkalom
mindnyájunknak – tanévkezdés idején még inkább – megállni
egy pillanatra, és átgondolni, milyen fontosak a nagyszülők
életünkben.
A nagyszülők világnapja legelőször Lengyelországban került
megrendezésre 1965-ben, de még a Nagymamák
világnapjaként. Számos ország a mai napig külön ünnepli a
nagypapákat és nagymamákat. Amerikában és Angliában
1978-ban ünnepelték meg először a nagyszülőket Marian
McQuade nyugat-virginiai szenátor kezdeményezésére, aki
Jennings Randolph szenátor 1973-as ötlete alapján dolgozta ki
a célokat. McQuade arra törekedett, hogy a közösség fiataljait
megismertessék az idősek által a történelem során elért fontos
tetteikről.
A nap hivatalos zenéje: Johnny Prill - A Song for Grandma
and Grandpa
A nagyszülők világnapja hivatalos
virága a nefelejcs.
Szeptember 2. – A tanítási év első tanítási napja
A szünidő véget ért, és kezdődik egy új tanév, egy újabb
erőpróba. Fontos tudnivalók ilyenkor év elején, mikor lesznek a
legközelebbi pihenésre szánt szünidei napok.
2019/2020. tanév rendje:
A tanítási év első tanítási napja 2019. szeptember 2. (hétfő)
Az utolsó tanítási nap: 2020. június 15. (hétfő)
A tanítási év első féléve 2020. január 24-ig tart
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25.
(péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. november 4.
(hétfő)
A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. december 20.
(péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2020. január 6. (hétfő).
A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. április 8.
(szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2020. április 15.
(szerda).
Szeptember 2. - Buda visszafoglalása a törököktől
Budát 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a
törököktől. A régóta várt esemény Buda török kézre
kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott
csak meg. Az ostrom három hónapig tartott. Az
egyesített zsoldos haderő ellen a várat az albán
származású Abdurrahman pasa 12 ezer katonával
védte, és a végsőkig kitartott. Buda visszafoglalásának
hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa.
Szeptember 5. - Lőrinc napja
Lőrinc napból kettő is van (augusztus 10. és szeptember 5.) a
népi bölcsesség nyilván a szeptemberi napra utal, ekkor a
dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a
dinnyébe". Ez a szabadban fürdés utolsó napja. A lassan
beköszöntő őszre utal
Ezen a napon fordul az időjárás:
Ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás
növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.
Szeptember 13. - Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlang
Ezen a napon,/1996/ az Aggteleki-karszt és a
Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részének
nyilvánították.
Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország
negyedik, nemzeti parkja. Ez volt az első olyan
nemzeti park az országban, amely a geológiai
értékek a védelmére alakult meg. Területén sok
védett növény- és állatfaj is előfordul.
Szeptember 15. - Greenpeace alapításának napja
A Greenpeace (ejtsd: grínpísz) a világ legnagyobb
független természetvédelmi és környezetvédelmi
szervezete. 1971-ben alapították a kanadai Vancouverben,
a központja ma Amszterdamban található. Jelenleg 41
országban rendelkezik irodával. A szervezet célja, hogy
kampányaival minél szélesebb körben terjessze a
környezettudatos szemléletet és életmódot, valamint, hogy
felderítse a természetet és az emberi környezetet pusztító
tevékenységeket, és ezek felelőseit változtatásra bírja.
Szeptember 15. – A mozdonyvezetők napja - Kiemelt magyar nap
Petőfi Sándor
Vasúton
(részlet)
„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot
Mint a testet az erek.
Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.
Miért nem csináltatok
A MÁV 302-610 pályaszámú
gyorsvonati gőzmozdonya
Gyurkó László: Családi
regény
(részlet)
Nagyapám, miközben
napszámosból mozdonyfűtővé
küzdötte föl magát, vagyis igazi
vasutas lett, ami számára rang
volt, nem is akármilyen,
alighanem elnyerte valamelyik
főnöke bizalmát, vagy
egyszerűen beépült a vasút
bonyolult hierarchiájába. Az
Eddig is már?... vas hiány-
zott?
Törjetek szét minden láncot,
Majd lesz elég vasatok.”
Pest, 1847. december
Államvasút nagy úr volt az
országban, szinte külön
birodalom; saját egyenruhával,
rendfokozatokkal,
törvényekkel.
Szeptember 16. - Szent-Györgyi Albert - Orvosi Élettani Nobel díj - Kiemelt magyar nap
SZENT-GYÖRGYI ALBERT
[Albert von Szent-Györgyi]
(Budapest, 1893. szeptember 16. –
Woods Hole, 1986. október 22.)
A C-vitamin felfedezéséig súlyos
betegség keserítette meg az
emberek életét, főként a
tengerészekét: a skorbut.
Ellenszerét végül a magyar
biokémikus, Szent-Györgyi Albert
fedezte fel egy különös véletlennek
köszönhetően.
Albert a hagyomány szerint nem
szerette a paprikát, a világhírnevet
mégis neki köszönhette. Felesége
rendszeresen csomagolt számára
paprikát a tízóraihoz, amit a tudós
nem mert kidobni, inkább vizsgálni
kezdte. Így fedezte fel a C-vitamint.
1947- A Budapesti
Tudományegyetem
Orvostudományi Karán 1917-ben
nyert orvosdoktori diplomát.
Ezután hollandiai, németországi,
angliai és amerikai egyetemeken
dolgozott. 1928-ban hívta meg
Klebelsberg Kunó
kultuszminiszter a szegedi
egyetemre. Katedráját 1930-ban
foglalta el, és folytatta korábban
megkezdett kutatásait a biológiai
oxidációs folyamatok
mechanizmusával és az általa
felfedezett C-vitaminnal
kapcsolatban. Nagyon jelentős
volt annak a felfedezése, hogy a
szegedi zöldpaprikában
különlegesen nagy az
aszkorbinsav koncentrációja. Ez
lehetővé tette, hogy addig
elképzelhetetlenül nagy
mennyiségben állítsák elő, és
mind biológiai, mind pedig
kémiai szempontból világszerte
sokrétű kísérleteket végezzenek
vele. 1937-ben orvosi Nobel-díjat
kapott „a biológiai
égésfolyamatok terén tett
felfedezéséért, különösen a C-
vitamin, valamint a fumársav-
katalízis vonatkozásában”. 1947-
től az Egyesült Államokban élt.
Tél végén, az influenza-
időszakot átvészelve
mindennél fontosabb az
immunrendszerünk
megerősítése.
Erre jó célt szolgálnak a
vitaminok, melyek közül
talán a legnépszerűbb a
C-vitamin.
Nincs olyan ember, aki
ne ismerné e vitamin
jótékony hatásait.
Szeptember 17. – Puskás Tivadar születésnapja - Kiemelt magyar nap
PUSKÁS TIVADAR
(Pest, 1844. szept. 17 –
„Egy hete annak, hogy
valami izgalmas inger,
Budapest, 1893. márc. 16.)
Legismertebb feltalálóink
egyike. Legnagyobb
legsikeresebb ötlete a rádió
ősének tekinthető
telefonhírmondó volt,
amely – a vezetékes
telefonhálózatra épülve -
1893. február 15-én kezdte
meg adását.
lázzá fokozódó kíváncsiság
lepte meg Budapest
közönségét. Egy rejtélyes
szó jár szájról-szájra, mese
– mely megvalósult, régen
megírt regény, mely most
kezdődik. A beszélő újság,
a Telefonhírmondó ez,
melyet képekben mutatunk
be. A bécsieknek csak az
fáj, hogy ez a találmány
magyar, és hogy
Budapesten lépett először
életbe. Budapest ezzel
megelőzte az egész
világot."
(Ország-Világ, 1893.)
Szeptember 19. - Kossuth Lajos születésnapja
KOSSUTH LAJOS
/Monok, 1802. szeptember 19. – Torino 1894.
március 20./
Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti
függetlenségért, a rendi kiváltságok
felszámolásáért s a polgári szabadságjogok
biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik
legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc
szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a
magyar nép emlékezetében leginkább
megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és
szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel
együtt.
Szent István mellett ő a legismertebb magyar
történelmi személyiség. A magyar szabadság
nemzetközileg is legismertebb alakja. Szobra áll
New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban,
továbbá ő az egyetlen külföldi államférfi, akinek
szobrot állítottak a Capitoliumban.
Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a
települések nagy részén közterület viseli a nevét,
kultusza pedig ma is élő.
Szeptember 20. - Tamási Áron születésnapja
TAMÁSI ÁRON
Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Bp., 1966. május 26.
Kossuth – díjas magyar író.
Nyelvteremtő író. Írásművészete a népi irodalom
kincsestárából táplálkozó egyedi hangvételű írásművek
jellemzik leginkább, témái a székelység világához
kapcsolódnak. Gyökerei e zárt etnikai közösség mese- és
mondavilágába nyúlnak vissza, erősen támaszkodik a
tájnyelvre; jelentős szervező elve műveinek a mesei
elemekkel elért jelképteremtés. Amihez Tamási Áron
hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a
valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel
világít.
Az Ábel a rengetegben Tamási Áron legismertebb, 1932-
ben megjelent regénye. Az Ábel-trilógia első kötete. A
regény két folytatása, az Ábel az országban és az Ábel
Amerikában című alkotások.
Szeptember 21. - Széchényi István születésnapja
SZÉCHÉNYI ISTVÁN
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs,
1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860.
április 8.)
Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a
Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit
Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak"
nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a
modern, új Magyarország egyik megteremtője. A
magyar politika egyik legkiemelkedőbb és
legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar
gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport
megreformálása fűződik. Számos intézmény
alapítója és névadója.
Szeptember 23. - Őszi napéjegyenlőség
Idén szeptember 23.-ra esik az őszi napéjegyenlőség. Ezen
a napon pont ugyanolyan hosszú lesz a nappal, mint az
éjszaka. Ettől fogva pedig megállíthatatlanul robogunk az
őszbe, és a sötét órák száma napról-napra növekszik majd,
egészen decemberig.
Szeptember 26. - Tiszta hegyek napja
A Tiszta Hegyek Napja 2003 szeptemberében indult
útjára.
Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a
figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti
parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon
társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják
a természetet.
Szeptember 29. - A pákozdi csata
A pákozdi csata az 1848-49-es forradalom és
szabadságharc jelentős csatája volt.
Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a
Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben vívott csatában
Móga altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics
horvát bán által vezetett seregre.
Szeptember 30. - Benedek Elek születésnapja – A népmese napja – Kiemelt magyar nap
BENEDEK ELEK
1859. szeptember 30-án
született újságíró, író, a
„nagy mesemondó”.
Mint meseíró, a magyar
gyermekirodalom egyik
megteremtője. Ifjúsági
írásaival, szerkesztői
működésével az élen
járó pedagógusok között
foglal helyet.
Elek Apó kútja
(fotó: Vimola Ágnes)
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság
felhívással fordult mindazokhoz, akiknek
fontos a népmesék fennmaradása és a me-
sékben élő bölcsesség továbbhagyományozá-
sa, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeménye-
zéshez, amely szerint szeptember 30. – Be-
nedek Elek születésnapja – legyen a népmese
napja.
A népmese napját első ízben 2005. szeptem-
ber 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a
könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és
a mesével foglalkozó szakemberek, valamint
a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a
napon megkülönböztetett tisztelettel fordul-
janak mind a magyar, mind más népek meséi
felé.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk
örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tét-
lenül néznénk ennek háttérbe szorulását,
elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg,
fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők
kapott, élethosszig érvényes, értékes, unoká-
ink számára is feltétlenül megőrzendő, mese-
beli kincseket!”
(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös
felhívásából)