1

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS

ÖNVALLOMÁSOK

61.

BüKY LÁSZLÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Fonetikai Tanszék

2002

2

Sorozatszerkesztő:

Bolla Kálmán

Technikai szerkesztő:

Földi Éva

Munkatárs:

Markó Alexandra

Pávics Krisztina

ISSN 1419–4481

ISBN 963 463 292 0

© Bolla Kálmán

Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke.

Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán.

Hozott anyagról sokszorosítva.

Amulett ’98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc.

3

4

5

BÜKY LÁSZLÓ VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL

Harminchárom éves koromban kerültem tanársegédnek a szegedi egyetem

magyar nyelvészeti tanszékére, tehát immár huszonöt esztendeje. A szegedi a második munkahelyem, az első Palinban volt, általános iskolában, ahol tizen-négy évig tanítottam (magyart, történelmet, oroszt és kémiát). Palin Zalában van, Nagykanizsától északra, mára összeolvadt a várossal, amelyben egyébként születtem 1941. október 7-én. – Humán tagozatú gimnáziumot végeztem. Minthogy a gimnáziumot 1956-ban kezdtem, a forradalom utáni idők alaposan megrostálták a tanári kart, például Hules Béla és Alaxa Ambrus tanár urakat némi börtön és állásvesztés érte. Mindegyikük költő volt, ám éppen hogy kap-csolatba kerültem velük október 23-ig. Néhány tanéven keresztül tanárom volt Ördög Ferenc, aki ma is Nagykanizsán él, s akinek számottevő névtudományi munkássága van, de akkoriban, úgy emlékezem, még nem foglalkozott nyelvé-szettel. Volt még egy író tanárom, Morvay Gyula, aki a Sarlós-mozgalom neves személyisége volt, verseit szavalókórusok dübörögték annak idején.

A gimnáziumban leginkább az irodalom érdekelt, már elsős koromban tárca-novellákat, majd verseket írtam a Zalai Hírlapba, később máshová is. Ördög Fe-renc ösztönzésére olaszul tanultam, így volt remény egyetemre jutni. Olaszra Raffaelli Rosina Rafaela nővérhez jártam, aki Ranolder-intézeti tanár volt, ő ad-ta ki növendékeivel a Vajthó László-féle sorozatban a Cantus Catholici gyűjte-ményeket. Rosina nővér egyébként Babits Mihállyal és Bárczi Gézával is kap-csolatban volt. (Erről a Magyar Nemzetben Schelken Pálma számolt be 1993. november 25-én, közli facsimilében Babits leveleit is.)

Apám asztalosmester volt, üzemét, amely a MAORT-nak is dolgozott, álla-mosították, így azután sokáig a gyalupad mellett dolgozva tartott el bennünket, édesanyámat rendszeresen elbocsátották adminisztrátori állásából. Később apám művezető lett egy megyei építővállalatnál, s több embere volt, mint – ahogy szokták mondani szocializmus idején – maszek korában. Otthon ugyan nem vet-tek körül könyvek, de szüleim serkentettek a tanulásra, azonban nem vettek föl az egyetemre (magyar–olasz szakra jelentkeztem), felkészültségem hiányai és a nevem mellett lévő E betű (egyéb származást jelzett) is számított nyilván. Így következett a tizennégy palini év, amely alatt a pécsi tanárképzőn ma-gyar–történelem szakot, majd a szegedi egyetemen magyar szakot végeztem.

A nyelvészethez, pontosabban a stilisztikához voltaképpen a versírás vezetett el. Még palini tanár koromban, 1972-ben előadást tartottam a magyar nyelvé-szek II. nemzetközi kongresszusán, 1974-ben pedig megjelent első cikkem a Magyar Nyelvőrben.

6

Ugyancsak 1974-ben kerültem Nyíri Antal tanszékére, amelyet majd Deme László és utána Velcsov Mártonné vezetett. Két évig pedig Károly Sándor, aki-vel az esztendők során – voltaképpen haláláig – rendszeresen együtt utaztam a szegedi vonaton, amely különben egy sajátságos Kruzsoknak is fölfogható...

A budapesti egyetemen doktoráltam 1976-ban, a nyelvtudomány kandidátusa 1984-ben lettem.

A tanszéken – amelynek 1990-től vezetője vagyok – az idők folyamán stilisz-tikát, nyelvtörténetet, jelentéstant, szövegtant és a magyar nyelvtudomány törté-netét tanítottam és tanítom, nyelvművelés szemináriumokat is vezetek. Van egy PhD-programom, amely egyedülálló, mivel első évfolyama megegyezik a JATE elméleti nyelvészeti PhD-iskolájával. Egyébként is törekedem arra, hogy minél szélesebb sávokon folyjék a tanszék kutatása-képzése, ennek jegyében már há-rom konferenciát szerveztem az általános nyelvészeti tanszékkel közösen A ma-gyar nyelv leírásának újabb módszerei címmel. Ezeknek anyaga megjelent kö-tetben is. Most, 1999-ben lesz a negyedik konferencia.

Saját műveim főként a stilisztika, a nyelvművelés, a nyelvtörténet körébe tar-toznak, irodalmi kritikákat is írok a nyelvészeti ismertetések mellett.

Az eddigiekből látható, hogy eléggé a szélekről evickéltem bele a szakmába, ha ugyan benne vagyok, mindenesetre nagy a sodrás..., hiszen a magyar nyel-vészek nagyjainak munkásságát némileg ismerve aligha mondhatom, hogy non omnis moriar, még ha egyik-másik lexikon szerepeltet is gyorsan porosodó lap-jain...

A felvétel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékén készült

1999. június 1-jén.

7

BÜKY LÁSZLÓ ÍRÁSAINAK VÁLOGATOTT

BIBLIOGRÁFIÁJA

Rövidítések: ALinguH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungariae, ÉA =

Édes Anyanyelvünk, Ism. = ismertetés, ItK = Irodalomtörténeti Közlemények, Klny. = különnyomatként is, MN = Magyar Nemzet, MNy = Magyar Nyelv, MNyTK = A Ma-gyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, MTan = Magyartanítás, MTud = Magyar Tudomány, NéprNy = Néprajz és Nyelvtudomány, Nyr = Magyar Nyelvőr, PTük = Pan-non Tükör.

1974. A diáknyelv képzőhasználatáról. Nyr XCVIII, 282–3. A tanulók és a köznyelvi norma. MNyTK 138. 183. p. Füst Milán költői nyelvéről. NytudÉrt 83. 105–6.

1976. Az egységes szemlélet megvalósulása Petőfi Disznótorban című versében.

NéprNy XIX–XX, 379–86. Török Gábor: József Attila-kommentárok. Szegedi Egyetem, 1976. december 11.,

2. p. (Ism.)

1977. A fekete szó Füst Milán lírájában. Nyr CI, 56–63. (Klny.) A fut ige metaforás használatáról Füst Milán költői nyelvében. NéprNy XXI,

107–16.(Nyelvészeti dolgozatok 160., klny.)

1979. A színnevek használata Füst Milán költői nyelvében. Nyr CIII, 38–50. (Klny.) Móricz Zsigmond Csata című elbeszélésének stílusáról. Nyr CIII, 445–9. Metaforikus hasonlatok (Füst Milán költői nyelvében). NéprNy XXII–XXIII,

139–47. (Nyelvészeti dolgozatok 176., klny.) A világ végén már szép és jó című Móricz Zsigmond-novella elemzése. Kincs-

kereső VI/4. 10–1.

1980. A metaforát kifejező állapothatározók Füst Milán költői nyelvében. NytudÉrt

104. 259–66. Színek az éjszakában (Füst Milán költői nyelvéről). ÉA II/2. 4. p. Benkő László: Az írói szótár. Nyr CIV, 376–8. (Ism.)

8

1981. Egy szókép világa Füst Milán költői nyelvében. Nyr CV, 185–93. “A szív idézete: líra” – A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes

költői nyelvében. NéprNy XXIV–XXV, 205–35. (Nyelvészeti dolgozatok 192., klny.)

Ma is forr a világ! (A forr ige használata költői nyelvünkben). ÉA III/1. 5–6. B. Lőrinczy Éva: A magyar mássalhangzókapcsolódások rendszere és törvény-

szerűségei. NéprNy XXIV–XXV, 391–7. (Ism.)

1982. “A szív idézete: líra” – A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes

költői nyelvében. NéprNy XXVI, 63–93. (Nyelvészeti dolgozatok 199., klny.) A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási

rendszerében. Nyr CVI, 310–8. Markó Imre Lehel: Kiskanizsai szótár. MNy LXXVIII, 505–8. (Ism.)

1983. Képalkotás és képrendszer Füst Milán költői nyelvében. Kandidátusi értekezés

tézisei. Szeged–Szentendre. Varietas delectat? (Weöres Sándor A négy évszak című verséről). ÉA V/2. 6. p. Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon. NéprNy XXVII, 49–51. (Ism.)

1984. “…az a müvész“t, ami $l

van tünve…” – Hímestojás-festés Vésén. Nyr CVIII, 174–8.

A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Nyr CVIII, 289–304.

Maffia a helyesírásban. MN 1984. április 6., 8. p. Visszhang. Zalai írók, költők antológiája. Életünk XXI, 598–600. (Ism.)

1985. A versbefejezés grammatikájához. In: A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hunga-

rológiai Kongresszus előadásai (1981. augusztus 10–14.) Budapest, 67–70. Beligyermek. Élet és Irodalom 1985. március 22., 2. p. Nyelvi divatok. MN 1985. június 4., 6. p. Balázs János: A szöveg. MN 1985. szeptember 17., 6. p. (Ism.) Fábián Pál: Nyelvművelésünk évszázadai. ÉA VII/1. 16–B/III. (Ism.) Kertész Manó: Szokásmondások. ÉA VII/4. 5. p. (Ism.)

1986.

Borág. NéprNy XXIX–XXX, 63–71. (Nyelvészeti dolgozatok 222., klny.) A kötődik ige és a kötődés főnév használata a mai magyar nyelvben. Nyr CX,

137–49.

9

Gáspári László: A századvégi novella lirizálódásáról. NytudÉrt, 118. sz. Bp., 1983. 80 o. Nyr CX, 380–1. (Ism.)

Műtőhajó és társai. MN 1986. január 23., 6. p. Matek tanszék. Köznevelés 1986. június 13., 11. p. Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára. MN 1986.

augusztus 14., 6. p. Az előadói magatartás. Montágh Imre kötete. MN 1986. augusztus 14., 6. p. (Ism.) Közgyalogos és köztanár. Köznevelés 1986. október 3., 10. p. Nyelvátültetés. MN 1986. november 27., 6. p. Múlt és jelen az istálló-ban. ÉA VIII/4. 3. p. A gondolkodás grammatikája. Békési Imre monográfiája. MN 1986. december

27., 6. p. (Ism.) Dobóné Berencsi Margit: A személyiségformálás lehetőségei az anyanyelvi órá-

kon. ÉA VIII/1. B/IV. (Ism.) Pethő Zsoltné Németh Erika: Szentendre utcanevei. Pest megyei téka 3. MNy

LXXXII, 378–80. (Ism.)

1987. Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó. Szerk. Deme László–Grétsy László.

Budapest, 81–94. (Társszerző) “megkvu$2edet $ nepn$c v ÅÎuvc” – Egy lelkiállapot kifejezésének ötszáz éve.

Nyr CXI, 147–54. Szabadidőgyerek. Köznevelés 1987. február 13., 10–1. Villogni kell! Köznevelés 1987. május 8., 10. p. Magyarhajó? ÉA IX/2. 14. p. Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése. Elekfi László tanulmánykötete.

MN 1987. június 18., 6. p. (Ism.) Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó. Szerkesztette Deme László és Grétsy

László. MN 1987. június 18., 6. p. (Ism.) A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyarban. Büky Béla tanul-

mánykötete. MN 1987. szeptember 24., 6. p. (Ism.) Letanít? Köznevelés 1987. október 16., 19. p. Olvasat. ÉA IX/4. 7. p. M. M. Bahtyin: A beszéd és a valóság. ÉA IX/2. 7. p. (Ism.) Pásztor Emil: Toldi-szótár. Nyr CXI, 243–5. (Ism.) Büky Béla: A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyarban (Die

frühe Schicht des sich auf die Psyche beziehenden Wortschatzes im Ungari-schen). ALinguH XXXVII, 201–4. (Ism.)

Vértes O. András: Bevezetés a magyar hangstilisztikába (Einführung in die un-garische Lautstilistik). ALinguH XXXVII, 204–5. (Ism.)

1988.

Melyik szó kincs a költői nyelvben? In: A magyar nyelv rétegződése (A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). Budapest, 235–45.

10

adeÐpes. Nyr CXII, 230–1. Méheraj. Nyr CXII, 326–9. Hibaigazítás. Nyr CXII, 507. p. Hermész nyomában. Balázs János monográfiája. MN 1988. január 14., 6. p. (Ism.) Arany János verselése. J. Soltész Katalin monográfiája. MN 1988. március 24.,

6. p. (Ism.) Újságnyelvi gyakorisági szótár. MN 1988. szeptember 29., 6. p. (Ism.) Toldalékhalmaz. Köznevelés 1988. január 29., 11. p. Alternatív tanítás? Köznevelés 1988. június 24., 13. p. Felvállalja az órát. Köznevelés 1988. szeptember 30., 11. p. Helyesírás az út szélén. ÉA X/1. 16. p. Egyfajta, avagy a semmitmondás egy fajtája. ÉA X/3. 9. p. Két retorikai újdonság. ÉA X/4. 3. p. Nyelvi illemtan. Szerkesztette Deme László, Grétsy László, Wacha Imre. Kincs-

kereső XV/4. 41. p. (Ism.) Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. Szerkesztette: J. Soltész

Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre. Nyr CXII, 232–8. (Ism.) Gáspár Simon Antal: Az én szülőföldem, a bukovinai Istensegíts. NéprNy

XXXI–XXXII, 242. p. (Ism.) Benkő Loránd: A magyar fiktív (passzív) tövű igék. NéprNy XXXI–XXXII,

243–7. (Ism.)

1989. Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvé-

ben. Budapest. A személynevek stílushatása a költői nyelvben. In: Névtudomány és művelődés-

történet. Budapest, 294–7. (MNyTK 183.) A köznyelvi kiejtés szerint! ÉA XI/1. 12. p. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. MN 1989. február 20., 8. p. (Ism.) Tanítási kedv. Köznevelés 1989. március 3., 12. p. Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Martinkó András tanul-

mánykötete. MN 1989. április 17., 8. p. (Ism.) A magyar nyelv rétegződése. Szerkesztette Kiss Jenő, Szűts László. (A magyar

nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). MTud XCVI, 355–6. (Ism.)

Csúcstantárgy. Köznevelés 1989. április 28., 11. p. Markáns divatszó. Köznevelés 1989. június 16., 18. p. Winkler-kódex, 1506. MTud XCVI, 518–9. Spájz. Köznevelés 1989. szeptember 22., 11. p. Hírérték. Köznevelés 1989. december 29., 10. p.

1990. Szociolingvisztikai kérdések a magyar költői nyelvben. In: Congressus Septi-

mus Internationalis Fenno-Ugristarum Sessiones Sectionem 3. 331–6.

11

Mai nyelvünk csúsztatás-a. Nyr CXIV, 109–11. Nyelvjárási és költői nyelvi kitérés. NéprNy XXXIII, 11–5. Ejtőernyős. Köznevelés 1990. április 6., 13. p. Poloska. Köznevelés 1990. június 1., 13. p. Kell-e ragozni? Köznevelés 1990. június 22., 12. p. Kenyér és... Köznevelés 1990. szeptember 21., 18. p. Sztálin onomatopoiészisza. Élet és Irodalom 1990. június 22., 2. p. Cement, kávé, szójabab. MN 1990. szeptember 1., 10. p. Sarkítás. MN 1990. december 15., 11. p. Névtudomány és művelődéstörténet. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiad-

ványai 183. MTud XCVII, 748–9. (Ism.) Szaknyelvi divatok. Szerkesztette Bíró Ágnes. ÉA XII/3. 11–2. (Ism.) Pék Pál: Holtág. Életünk XVIII/8. 699–702. (Ism.) Élőnyelvi tanulmányok. Szerkesztette: Balogh Lajos, Kontra Miklós. NéprNy

XXXIII, 113–5. (Ism.) Fónagy Iván: A költői nyelv hangtanából. MTud XCVII, 234–5. (Ism.)

1991. “A csaj [...] összevissza van falcolva”. Nyr CXV, 149. p. Károly Sándor hetvenéves. Nyr CXV, 153–5. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár I. kötetének kiadásairól. MNy LXXXVII,

382–3. “Kultúrázott tej”. MN 1991. január 5., 10. p. Kísértetjárás. MN 1991. június 29., 11. p. Mindenki lépik egyet. MN 1991. szeptember 9., 9. p. A hasonlat sántít valahol. MN 1991. október 12., 7. p. Tejmorzsa és autószentelés. MN 1991. november 23., 10. p. Texturált szójakocka. ÉA XIII/1. 9. p. A magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára 1965–1977. Tiszatáj XL/2.

97–8. (Ism.) Lüktetés. Irodalmi antológia. Életünk XXIX/7. 667–70. (Ism.) Balázs János: A szöveg. In: Szemiotikai szövegtan 2. Szeged, 180–1. (Ism.) Szentendre az irodalomban. Köznevelés 1991. április 5., 9. p. (Ism.) Könyvkínálat. Élet és Irodalom 1991. január 1., 9. p.

1992.

A sarkít igének és szócsaládjának mai használatáról. Nyr CXVI, 215–8. A fityfiring és más nyelvjárási elemek Füst Milán költői nyelvében. Nyr CXVI,

405–8. Sztálin és Ékkő Lola. Magyar Névtani Dolgozatok 100. 43–8. Szakadt. MN 1992. január 25., 10. p. Politika az etimológiában? MN 1992. április 14., 14. p. Pénzmosdatás. MN 1992. május 7., 10. p. Politikai lélegzet? MN 1992. június 20., 10. p.

12

Utazunk-e valamiben? MN 1992. július 18., 11. p. Néveredet. MN 1992. augusztus 8., 12. p. Fejtörő szólások. MN 1992. október 24., 10. p. Rosszkedvű célzások. MN 1992. december 12., 10. p. A mamut nem bolha! ÉA XIV/1. 9. p. Rosszkedvünk tele. ÉA XIV/4. 13. p. Danyi Magdolna: Paul Celan (metaforikus) főnévi szóösszetételeinek értelme-

zéséhez. Nyr CXVI, 121–3. (Ism.) Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. ELTE Nyelv-

tudományi dolgozatok 38. Nyr CXVI, 237–9. (Ism.) Makkai Ádám: Jupiter szeme. Összegyűjtött és válogatott versek 1952–1990. Éle-

tünk XXX/1., 1062–7. (Ism.) Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Nyr CXVI, 462–5. (Ism.) Beke József: Bánk bán-szótár. NéprNy XXXIV, 221–8. (Ism.) Kemény Gábor: Szindbád nyomában. NéprNy XXXIV, 229–32. (Ism.)

1993. Néhány szókép állapota és története. Nyr CXVII, 41–4. Csúsztatás, kötődés, sarkítás, avagy beépülés a nyelvi normába. Nyr CXVII,

425–7. Néhány szókép állapota és története. In: Állapot és történet – szinkrónia és diakró-

nia – viszonya a nyelvben. Szerk. Horáth Katalin–Ladányi Mária. Budapest, 25–8.

Hogyan alkossunk végtelen számú mondatot? MN 1993. március 3., 10. p. Jónás Csaba költői megfigyelései. MN 1993. március 24., 10. p. (Ism.) Gorilla és hiéna. MN 1993. május 8., 18. p. Megszégyenítő kifejezések. MN 1993. május 22., 18. p. A Müncheni Kódex magyar–latin szótára. MN 1993. december 30., 16. (Ism.) Valahol. MTan 1993/2. 20. p. Kétféle összefoglalás nyelvünkről (A magyar nyelv történeti nyelvtana és a Struk-

turális magyar nyelvtan). ÉA XV/2. 17. p. (Ism.) Morvay Gyula: Az öreg kőfejtő. Életünk XXXI/7. 669–71. (Ism.) Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. MTud C, 1150–1. (Ism.) É. Kiss Sándor: “Értsd is a szót...!” Hungarológiai Értesítő XII/3–4. 172–3. (Ism.) A magyar nyelv rétegződése (A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszu-

sának előadásai). Hungarológiai Értesítő XII/3–4. 176–7. (Ism.)

1994. A nyelvi minták követésének hátrányáról. Nyr CXVIII, 159–62. A nyelvi minták követésének hátrányáról. In: A magyar nyelvi norma érvénye-

sülése napjaink nyelvhasználatában. Linguistica Series A. Studia et dissertati-ones 16. 43–6.

Károly Sándor. In: Új magyar irodalmi lexikon II. Főszerk. Péter László. Buda-pest, 971–2.

13

A magyar nyelv történeti nyelvtana. MN 1994. január 26., 11. p. (Ism.) Ómagyar névszók, korai nyelvemlékek. MN 1994. január 26., 11. p. Ma temetik Károly Sándort. MN 1994. február 11., 10. p. Márai Sándor titkai nyomában. Fried István könyve. MN 1994. február 24., 16. p.

(Ism.) Kőkemény betonozás. MN 1994. július 30., 18. p. Csokonai-szókincstár. MN 1994. augusztus 9., 11. p. Kommunikálj! (Bánréti Zoltán könyve). MN 1994. augusztus 10., 10. p. (Ism.) Változó vonzatok. MN 1994. szeptember 6., 10. p. Aki nem tud arabusul... MN 1994. szeptember 24., 19. p. Boom és bumm. MN 1994. október 18., 14. p. Stílusról, stilisztikáról napjainkban (Szathmári István könyve). MN 1994. októ-

ber 19., 13. p. (Ism.) “(szoc e)”, avagy egy szótári minősítésről. ÉA XVI/1. 9. p. A képzavarok vajúdása. MTan 1994/2. 23. p. Beton metaforák. MTan 1994/5. 24. p. Lizanec P. N.: A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza I. MNy XC, 100–7.

(Ism.) Jónás Csaba: Felderítés. Tiszatáj XLVIII/2. 79–85. (Ism.) Erdélyi magyar szótörténeti tár V. He–Jü. MTud CI, 622–4. (Ism.) Nyíri Antal: A Müncheni Kódex magyar–latin szótára. MTud CI, 1268–9. (Ism.) Párizs bevétele. Élet és Irodalom 1994. november 4., 13. p.

1995.

“Elbeszélések Fonásrol és Szövésröl!” Nyr CXIX, 50–1. Nevesítési kedv. MN 1995. január 7., 18. p. Egy szövegmondat háttere. NéprNy XXXVI, 129–45. (A mai magyar nyelv le-

írásának újabb módszerei I. Szeged, 1993. április 29., klny.) Némely látomások nyelvi megvalósulásáról Füst Milán költői nyelvében. Nyr

CXIX, 123–34. Bevezető (A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei című konferencia elő-

adásaihoz). NéprNy XXXVI, 107. p. (Társszerző: Maleczki Márta) Der Hintergrund des Wortgebrauchs in einem poetischen Textwerk. In: Cong-

ressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum. Jyväskylä, Summaria acro-asium in sectionibus et symposiis factarum II, 24–5.

Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. MTan 1995/2. 35. p. (Ism.) Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. MTan 1995/3. 35–6. Átvilágítások. MN 1995. április 22., 16. p. Aggályos szóhasználat. MN 1995. július 22., 18. p. Zavaros szólások. MN 1995. augusztus 18., 11. p. A szocializmus előtt... MN 1995. augusztus 22., 14. p. Félpénz. MN 1995. december 27., 13. p. A szaknyelv átvilágítása. ÉA XVII/4. 11. p.

14

Benkő, Loránd (Editor-in-Chief): A magyar nyelv történeti nyelvtana. (The histo-rical Grammar of the Hungarian Language). Volume I. A korai ómagyar kor és előzményei (The Early Hungarian and its antecedents). Budapest 1991, 781 pa-ges ISBN 963 5978 1. – Volume II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. (The late Old Hungarian. Morphemics). Budapest, 1992. ISBN 963 05 4243 8. Eur-asian Studies Yearbook LVII, 215–21. (Ism.)

Hadrovics László: A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága. MTud CII, 749–50. (Ism.)

Kemény Gábor: Képekbe menekülő élet. Krúdy Gyula képalkotásáról és a nyel-vi kép stilisztikájáról. NéprNy XXXVI, 319–23. (Ism.)

Kelemen Zoltán: Reggel. (Versek.) Tiszatáj XLIX/7. 83–5. (Ism.) Erdélyi magyar szótörténeti tár VII. Kl–Ly. MTud CII, 1261–2. (Ism.) Orbán Ottó: Versek a mindenségről és a mesterségről. A költészet hatalma. Tisza-

táj XLIX/2. 79–85. (Ism.) Aczél Géza: A térség kritikája. (Versek.) Tiszatáj XLIX/12. 89–92. (Ism.)

1996. Kalevala-fordításaink alliterációban lévő metaforáiról. In: Ünnepi könyv Mikola

Tibor tiszteletére. Szeged, 57–9. “Öndugájukba dőlt” szólások. ÉA XVIII/1. 9. p. Feketeleves. MN 1996. február 9., 11. p. Bevezető (A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei című konferencia elő-

adásaihoz). NéprNy XXXVII, 5. (A mai magyar nyelv leírásának újabb mód-szerei II. Szeged, 1995. április 26–27., klny. Társszerző: Maleczki Márta.)

Ami a szavak mögött van. ÉA XVIII/4. 9. p. Elekfi László: Magyar ragozási szótár/Dictionary of Hungarian Inflection. MTud

CIII, 110–2. (Ism.) Kiss Lajos: Kniezsa István. Kiss Lajos: Melich János. (A múlt magyar tudósai).

MTud CIII, 371–3. (Ism.) Mózsi Ferenc: Versvisszafojtva. PTük I/2. 64–6. (Ism.) Bertók László: Három az ötödiken. PTük I/3. 64–6. (Ism.) Bécs Ernő: Fölött, alatt, között. (Versek.) PTük I/4. 41–2. (Ism.) Major-Zala Lajos: Betű homokon. PTük I/5. 74–5. (Ism.) Takács László költészete. Somogy XXIV/6. 580–5. (Ism.) Plugor Magor–Plugor Sándor: Angyallétra. Tiszatáj L/12. 91–3. (Ism.)

1997. Nyíri Antal kilencvenéves. Szeged. (Szerkesztő) Nyíri Antal kilencvenéves. Bevezető. In: Nyíri Antal kilencvenéves. Szeged, 3. p. Étude de style a pàrtir des mots dans leur contexte d’emploi. In: Polyphonie po-

ur Iván Fónagy. Szerk. Jean Perrot. Paris, 51–9. Mokány Sándor hatvanöt éves. NéprNy XXXVIII, 5–6. “[...] hallgatag király: rejtélyes elmulás!” Füst Milán ‘halál’-ábrázolása. NéprNy

XXXVIII, 29–38.

15

Stílus és értelmezés. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Szerk. Pén-tek János. Kolozsvár, 109–13.

Valaki lenyúl valamit. ÉA XIX/1. 12. p. Minden működik? ÉA XIX/5. 14. p. Hegyi Ágnes: Afáziaterápiák. Javaslat az afázia nyelvi terápiájára. MTud CIV,

248–50. (Ism.) Kerék Imre könyvéről. Öböl madárral. PTük II/1. 80–4. (Ism.) Rákos Sándor verseiről. Senki úr Semmibe indul. PTük II/2. 82–3. (Ism.) Fried István: Az érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc kö-

rül. Tiszatáj LI/6. 89–91. (Ism.) Hules Béla: Egér-pillanat. Somogy XXV, 413. p. (Ism.) H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a XX. század elejéig. MTud CIV,

1139–40. (Ism.) Géczi János: Képversek. Róma. PTük II/5. 67. p. (Ism.) A Nyugat költőinyelv-használatáról (Füst Milán lírája alapján). Doktori érteke-

zés tézisei. Szeged.

1998. Látomások Füst Milán költői nyelvében. In: Eksztázis, álom, látomás. Tanulmá-

nyok a transzcendensről I. Szerk. Pócs Éva. Budapest–Pécs, 509–20. Kis magyar sztalinológia, avagy mire jó a helyesírás... Nyr CXXII, 124–6. ÿÐtennek teÐte ÿdeÐegh. MNy XCVI, 338–41. Morvay Gyula halálára. MN 1998. február 25., 15. p. Egy Karinthy-vers (elem- és szöveg)szerkezetéről. In: Elemszerkezet és lineari-

tás. A jelentés és szerkezet összefüggése. Budapest, 57–63. Bertók László: Deszkatavasz. PTük 1998/5. 72–3. (Ism.) Az angyal és az ördög Nagy László költészetében. In: A magyar művelődés és a

kereszténység/La civilta ungherese e il cristianesimo. A IV. Nemzetközi Hun-garológiai Kongresszus előadásai. Róma–Nápoly, 1996. szeptember 9–14. Budapest–Szeged, 1595–602.

A költői nyelv szinonimahasználatáról. In: A szinonimitásról. Szerk. Gecső Ta-más–Spannraft Marcellina. Budapest, 50–4.

A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei III. Szeged. (Társszerk. Ma-leczki Márta)

Bevezető. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei III. Szeged, 5. p. Minden történet szól valamiről. ÉA XX/1. 14. p. Annó. ÉA XX/2. 4. p. &. ÉA XX/3. 15. p. Lépre csalt szólás. ÉA XX/5. 7. p. Kiss Gábor–Németh József (Szerk.): Egerszegi múzsa. Somogy XXVI, 349–

50. (Ism.) Hadrovics László: Magyar frazeológia. MTud CV, 633–6. (Ism.) Nyelvészet és pszichológia. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVIII. Szerk.

Telegdi Zsigmond, Pléh Csaba, Szépe György. MTud CV, 1020–2. (Ism.)

16

Empirizmustól a KONstruktivizmusig. Odorics Ferenc könyvéről. Ictus, Sze-ged, 1996. Tiszatáj LII/10. 86–8. (Ism.)

Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány története. NéprNy XXXIX, 213–7. (Ism.)

Láncz Irén: Szó, szöveg, jelentés. Szövegtani és stilisztikai elemzések. ItK CII, 282–4. (Ism.)

1999.

A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattör-ténet. Szeged. (Szerkesztés. Társszerkesztő: Forgács Tamás.)

Bevezető. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finn-ugor mondattörténet. Szeged. (Társszerző: Forgács Tamás.)

Szabó Irma versei. PTük 1999/1. 73–4. Károly Sándorról. In: Károly Sándor (1920–1994). Szerk. Bolla Kálmán. Ma-

gyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 27. 23–4. Kukorló szarka fészek bástya. MNy XCV, 326–8. Mikszáth lélekmérgezése. Élet és Irodalom. 1999. november 19. 11. p. A költői nyelv névutóhasználatáról. In: Köszöntő könyv Sebestyén Árpád 70. szü-

letésnapjára. Szerk. Hoffmann István et al. Magyar Nyelvjárások XXXVII, 111–20.

Öldöklő igehasználat. ÉA XXI/2. 10. p. Péter Mihály: “Pár tarka fejezet csupán…” Puskin “Jevgenyij Anyegin”-je a

magyar fordítások tükrében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ÉA XXI/4. 16. p. (Ism.)

Fónagy Iván: A költői nyelvről. Corvina–MTA Nyelvtudományi Intézet, Bu-dapest, 1999. ÉA XXI/5. 16. p. (Ism.)

Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Corvina, Buda-pest, 1998. MTud XLIV, 1553–4. (Ism.)

Fried István: “…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” (Tanulmányok az ismeretlen Márai Sándorról). Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1998. Tisza-táj LIII/1. 87–98. (Ism.)

Tolcsvai Nagy Gábor: Nagy László. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1998. Ti-szatáj LIII/4. 77–80. (Ism.)

Domokos Johanna: Zárt kánon. Versek. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998. Tiszatáj LIII/11. 87–8. (Ism.)

Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930–1937. Aka-démiai Kiadó, Budapest, 1998. PTük IV/1. 75–6. (Ism.)

Alaksza Ambrus: Az Utas eltéved. Vadamosi Füzetek, Zalaegerszeg, 1998. PTük IV/2. 67. p. (Ism.)

Utak és útvesztők. PTük IV/5. 50–3. Szathmári István szerk.: Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bu-

dapest, 1998. MN 1999. január 9., 18. p. (Ism.) Fried István: Irodalomtörténések Kelet-Közép-Európában. Ister Kiadó, Buda-

pest, 1999. MN 1999. május 22., 33. p. (Ism.)

17

2000. Egy vers szóhasználati háttere (Füst Milán: Szellemek utcája). Szeged, 312

p. Egy Karinthy-vers aktuális tagolása. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

XLII, 35–44. (Társszerző: Korchmáros Valéria.) Fónagy Iván, A költői nyelvről. Corvina h. n. [Budapest], é. n. [1999.], 527 lap.

MNy XCVI, 373–6. (Ism.) Mézes kendermag fossa. MNy XCVI, 465–7. Baán Tibor: Alvilági anziksz. Orpheusz Könyvek, 1999. Somogy XXVIII,

91–2. (Ism.) Szathmári István szerk.: Hol tart ma a stilisztika? Nemzeti Tankönyvkiadó, Bu-

dapest. 1998. 373 oldal. MTud LXV, 252–3. (Ism.) Méretes. ÉA XXII/1. 7. p. Dugába dőlt ámokfutás. ÉA XXII/4. 9. p. Egyéniség és szóhasználat. MN 2000. június 27., 15. p. Meg van nevezve. MN 2000. október 3., 15. p. Ács József. Baán Tibor. Bécs Ernő. Bokor Levente. Hules Béla. Károly Sándor.

Takács László. In: Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest. (A Hules Béláról szóló cikk társszerzője Fehér Katalin.)

Füst Milán: Napló I–II. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1999. 904 és 892 oldal. Ti-szatáj LIV/7. 90–7. (Ism.)

A sors nyelvi ábrázolása Ady Endre és Füst Milán lírájában. NéprNy XL, 29–36. Vlagyimir Jelisztratov 1998: Szleng és kultúra. Kossuth Egyetemi Kiadó, Deb-

recen. 184 oldal. NéprNy XL, 339–41. (Ism.) Velcsov Mártonné hetvenéves. NéprNy XL, 5–6. Czigány Lóránt: Ahol állok, ahol megyek. Magyarországi tanulóéveim. Kortárs

Kiadó, Budapest, 1998. 407 oldal. Pannon Tükör V. évf. 1. sz., 75–7. (Ism.) Az úgymond ige(alak) használatának múltjából és jelenéből. In: Köszöntő

könyv Jakab László 70. születésnapjára. Szerk. Hoffman István–Kiss Ta-más–Nyirkos István. Debrecen. Magyar Nyelvjárások XXXVIII, 79–89.

A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged, 1999. október 27–28. Szeged. (Szerkesztés. Társszerk. Maleczki Márta.)

Bevezető. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged, 1999. október 27–28. Szeged, 7. p. (Társszerző: Maleczki Márta.)

Szójelentés névutós környezettel a költői nyelvben. In: Lexikális jelentés, aktu-ális jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV. Szerk. Ge-cső Tamás. H. n. [Budapest]. 71–5.

2001.

Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, h. n., é. n. [Budapest, 2000.] MTud XLVI, 108–11. (Ism.)

Árpád apánk mint apagyilkos és a zomotor. ÉA XXIII/1. 10. p. Balassi-szótár. Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Deb-

recen, 2000. 1574 lap. ÉA XXIII/2. 17. p. (Ism.)

18

Lovak, kocsik, nők, istenek. Régi szavak – új fogalmak. ÉA XXIII/3. 8. p. Az új évezred rózsaujjú hajnala. ÉA XXIII/4. 7. p. Sírnak a metaforák. ÉA XXIII/5. 9. p. A hivataloskodás magasságában. MN 2001. január 3., 14. p. Szilvórium és egyéb latinságok. MN 2001. február 1., 14. p. Úgymond. MN 2001. február 27., 14. p. Kalevala. Fordította Szente Imre. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szom-

bathely, 2001. MN 2001. június 2., 33. p. (Ism.) Hules Béla: aki A-t mond mondjon B-t is. Orpheusz könyvek. H. n. [Budapest],

é. n., [2001.] 172 lap. MN 2001. augusztus 11., 33. p. (Ism.) Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései. Kodolányi Füze-

tek 9. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2001. 104 lap. MN 2001. június 16., 33. p. (Ism.)

Lukács István: A megváltó Mátyás király színeváltozásai a szlovén néphagyo-mányban és szépirodalomban. Lucidus Könyvkiadó, Budapest, 2001. (Ki-sebbségkutatás Könyvek); 156 lap. MN 2001. november 17., 33. p. (Ism.)

“hallgatag király: rejtélyes elmulás!” Füst Milán halálábrázolása. In: Lélek, ha-lál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Ta-nulmányok a transzcendesről III. Szerk. Pócs Éva. Budapest. 510–8.

A képi hasonlóságok hátteréről. In: A metafora grammatikája és stilisztikája. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X. Szerk. Kemény Gábor. Budapest, 62–8.

Szövegszerkezet és aktuális tagolás. In: Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Szerk. Kabán Annamária. H. n. [Miskolc], 85–94. (Társszerző: Fűköh Borbála.)

Jungáta. MNy XCVII, 489–91. Jakab László–Bölcskei András, Balassi-szótár. Számítógépes nyelvtörténeti adat-

tár 8. Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debre-cen, 2000. 622 lap. Magyar Nyelvjárások XXXIX, 220–6. (Ism.)

A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Szeged. (Szerkesztés. Társ-szerkesztő: Forgács Tamás)

Bevezető. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Szeged, 5. p. (Társszerző: Forgács Tamás.)

2002.

Füst Milán metaforahasználatának alapjai (szótárszerű feldolgozásban). Szeged, 292 lap.

Fried István, A (poszt)modern Petőfi. Ister Kiadó, Budapest, 2001. 200 lap. MN 2002. január 5., 33. p. (Ism.)

Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái. Gond-Cura / Osiris, Budapest, 2001. 339 lap. MN 2002. febrruár 23., 33.p. (Ism.)

A stylus-tól a magyar golyóstollig. MN 2002. március 16., 38. p. Tótfalusi István: Idegen szavak magyarul. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.

291 lap. MN 2002. április 13., 37. p. (Ism.)

19

“Olcsít”. MN 2002. június 8., 38. p. Az egyértelmű melléknév használatáról. In: Éltető anyanyelvünk. Írások Grétsy

László 70. születésnapjára. H. n. [Budapest], é. n., 96--100. Kiss Jenő szerk., Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 454 + 50

lap. Mtud CVIII, 241–3. (Ism.) Kiefer, Ferenc: Jelentéselmélet [Semantic Theory]. [Budapest: Corvina 2000],

382 pp. ISBN 963 13 4548. ISSN 1419-7812. Eurasian Studies Yearbook LXXIV, 161–6. (Ism.)

Képek és zavarok. ÉA XXIV/2. 11. p. Béka, borda, veréb, jungáta. Egy csöppnyi magyar művelődéstörténet. ÉA

XXIV/4. 9. p.

20

BÜKY LÁSZLÓ, A KUTATÓ, A TANÁR,

AZ ISMERETTERJESZTŐ ÉS AZ EMBER

Idestova harminc éve, hogy Büky Lászlóval megismerkedtem. E találkozás Sze-

geden történt, a magyar nyelvészek kongresszusán, 1972 augusztusának vége felé. Számomra különösen emlékezetes ez a kongresszus, mert ez volt az első, amelyen – a Nyelvtudományi Intézet ifjú gyakornokaként – részt vehettem, s a JATE egyik tantermében előadást is tartottam (Krúdy Gyula hasonlatairól). Ezen a kongresz-szuson olyan, ma már klasszikusként tisztelt professzorokkal találkozhattam, mint Lotz János, Austerlitz Róbert, Sebeok Tamás, Czigány Lóránt (hogy csak az akkor “idegenbe szakadt”-nak titulált tudósi kört említsem).

Mellettük azonban ma is elevenen él emlékezetemben egy fiatal résztvevőnek a képe, aki finom szépségű ifjú hitvesével kézen fogva rótta Szeged utcáit és a kong-resszusi színtereket. A férfit Büky Lászlónak hívták. Magas, karcsú alakja, fino-man metszett, szakállas arca múlt századi orosz regényhőshöz tette hasonlatossá. Azt hiszem, neki is ez volt az első fellépése, “début”-je a nemzetközi kongresszu-sok forgószínpadán. Előadását Füst Milán költői nyelvéről, a Szellemek utcája cí-mű költemény nyelvi képeiről tartotta. (Mint láthatjuk, a témaválasztás nála is, ná-lam is hosszú időre, talán egy egész életre szólt.)

Büky László ettől kezdve rendszeresen publikált cikkeket és tanulmányokat Füst Milán szókincséről és motívumairól, s 1989-ben a téma összefoglalását is ke-zünkbe adta Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében című könyvével.

Bükynek ez a monográfiája a magyar nyelvészeti stilisztika egyik legalaposabb, ma is haszonnal forgatható alkotása. A nyelvi képeket nem a hagyományos katego-rizálás (hasonlat, metafora, metonímia stb.) szerint tárgyalja, hanem kiválaszt tíz kulcsszót Füst Milán költői életművéből, és ezeknek minden egyes előfordulását górcső alá veszi. E kulcsszavak nem a leggyakoribb, hanem a leginkább jellemző szavak közül kerülnek ki: szív, lélek, mély, köd, sötét, örvény, tölcsér (főnevek), zöld, sötét (melléknevek), fut (ige). Ezek a szavak – mint ezt a kötet méltatásában annak idején meg is írtam – nem csupán egy-egy adott vers struktúrájában töltenek be valamilyen tartalmi és/vagy stilisztikai funkciót, hanem a költő képzettársítási módjának, sőt egész világlátásának is csomópontjait, viszonyítási pontjait alkotják. A képeknek ez a rendszerükben való szemlélete a maga idejében fontos újdonsága volt Büky monográfiájának. (Kár, hogy a módszer munkaigényessége miatt eddig nemigen talált követőkre.)

Ne higgyük azonban, hogy Büky László “monotematikus” szerző, akit kutató-ként csupán egyetlen téma (Füst Milán képalkotása) foglalkoztat. Publikációinak terjedelmes listáját végigböngészve megállapíthatjuk, hogy a nyelvtudománynak jó néhány más területén is eredménnyel munkálkodott. Sokoldalúságát pusztán a tárgykörök felsorolása is érzékelteti: diáknyelv, hivatali nyelv, nyelvjárások, nyelv-történet. Ezen kívül számos cikket és kritikát publikált irodalmi (szépirodalmi és irodalomtudományi) művekről is.

21

Az említett sokoldalúságot Büky egyetemi oktatóként is jól kamatoztatja. Évti-zedek óta egyik oszlopos tagja (és az 1990-es évek eleje óta vezetője) a szegedi bölcsészkar magyar nyelvészeti tanszékének. Annak idején, amikor a tanszék ven-dégeként előadásokat tartottam Szegeden, saját szememmel is láthattam, milyen puritán körülmények között végzi munkáját a Szentendre, Budapest és Szeged között “ingázó”, már nem is olyan fiatal tudós.

Büky László tanszékvezetőként talán arra lehet a legbüszkébb, hogy munkatár-saival együtt tíz év alatt hat magas színvonalú konferenciát szervezett: négyet a mai magyar nyelv leírásának, kettőt a nyelvtörténetnek szentelve. Ezeknek a kon-ferenciáknak az anyaga példamutató pontossággal meg is jelent (a legutóbbiaké pedig megjelenőben van). Aki ismeri honi felsőoktatási intézményeink anyagi le-hetőségeit, az tudja, milyen szívósságra, ötletességre, diplomáciai érzékre van szükség manapság akár csak egy ilyen kötetnek a kiadásához is.

A kutató és a tanár portréjához hozzátartozik, hogy Büky László nem becsüli le az ismeretterjesztő tevékenységet sem. Több mint száz ilyen cikket is írt, többek között a mi lapunkba, az Édes Anyanyelvünkbe. Ezek közül az 1992 nyara utániak-nak (ekkor lettem tagja a folyóirat szerkesztőségének) egyik első olvasója és szer-kesztője lehettem. Büky tanár úr – s ez igen jellemző emberi habitusára – soha nem reklamált a kéziratait érintő formai (helyesírási és stiláris) változtatások miatt. Csak egyszer tette szóvá, hogy a nyugatos költők őszerinte Nyugat-os költők. Ezt a kollegiális vitánkat azonban majd eldönti az MTA Helyesírási Bizottsága (ha újból lesz ilyen).

A vázlatos pályaképet hadd zárjam le azzal, hogy Büky László rendszeresen és nagy számban ír könyvismertetéseket. Tegyük hozzá, hogy ezek a recenziók több-ségükben nem pusztán ismertetések, hanem a szó szoros értelmében vett bírálatok. Büky ugyanis becsüli annyira az általa ismertetett műveket és azok szerzőit, hogy rámutat vitatható állításaikra, pontatlanságaikra, sőt tévedéseikre is. Így járt el az én könyveimről írott recenzióiban is, s emiatt egy csöppet sem nehezteltem meg rá, mert én is úgy gondolom, hogy az ismertetés végén olvasható netáni elismerő sza-vakat semmi más nem hitelesíti jobban, mint az előtte leírt ellenvélemények és ki-fogások sora. Mivel azonban erről még nem mindenki gondolkodik így, kritikát ír-ni ma sem hálás (és nem is veszélytelen) tevékenység.

Mivel is zárhatnám ezt a szükségképpen rövidre fogott méltatást? Ismeretes, hogy jeles pályatársamnak kedvenc költője és örök témája Füst Milán, ez a külö-nös, sötét, fanyar, nagy próféta és poéta, akiről – talán az egy Somlyó Györgyöt kivéve – senki sem tud annyit, mint Büky tanár úr. Hadd kívánjam hát neki, jusson elég ideje, ereje és kedve arra, hogy a gazdag előtanulmányok után megalkossa a méltó összegezést: Füst Milán költői nyelvének monográfiáját. És melléje azt a Füst Milán-képszótárt, amelyet évekkel ezelőtt tervezett, de akkor – a kellő támo-gatás hiányában – nem tudott megvalósítani. Ezek a művek okulásul és buzdításul szolgálnának mindazoknak, akik a 20. századi magyar költői stílus sajátosságaival foglalkoznak.

Kemény Gábor

22

1. Magyar és finnugor mondattörténet. 1999.

23

2. Egy vers szóhasználati... 2000.

24

3. Képalkotás és képrendszer... 2002.

25

Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások

Nem szokványos kiadványt ajánlunk az olvasó figyelmébe a Magyar nyel-

vész pályaképek és önvallomások című sorozatunkkal. Különlegességét az adja – egyebek között –, hogy írott szöveg, videofelvétel és hangkazetta együttesével mutatunk be hetven hazai nyelvészt, továbbá a társtudományok néhány jeles képviselőjét, akiknek tudományos munkássága főleg a 70-es években teljesedett ki, ill. érte el csúcsát (amit tudományos fokozatok is hitelesítettek), jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek be, országosan ismert és elismert személyiségekként tisztelték őket. 25 év elteltével igény jelentkezett a felvéte-leknek az újabb generáció jeles képviselőivel való kiegészítésére. Ez tette szük-ségessé a sorozatunk nevének pontosítását.

A pályaképeknek általunk választott formája – azaz a) hogy ki-ki személye-sen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevékenysé-géről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkáinak bib-liográfiája hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást is ad-junk róla – reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek objektív meg-ítéléséhez, aminek ugyanúgy szükségét éreztük a felvételek elindításakor, mint napjainkban is, és feltehetően még a jövőben sem lesz másképpen. A különböző előjelű részrehajlásokra és elfogultságokra hajlamos társadalmi gyakorlat és szakmai közélet ellensúlyozására persze nem gondolhattunk, de e hiteles for-rásanyag segítheti a jövő szakembereit, hogy reális képet alkothassanak.

A szakma szeretete, a tudomány előbbreviteléért dolgozó, a szakmai ered-mények megismertetésén fáradozó ember megbecsülése indított arra, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán végzett munkám mellett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhasználásával pályatársaimról felvételeket készítsek. Így gyűlt össze az a jelentős videoanyag, melynek további feldolgozását és kiegészítését az ELTE Fonetikai Tanszékén végeztük, ill. végezzük még ma is. Elképzelésem megvalósításában munkatársaim közül többen működtek közre mind az intézetben, mind az egye-temen. Köszönet érte nekik éppúgy, mint nyelvész kollégáimnak, akik nem zárkóztak el a felvételtől, s azoknak is, akik vállalkoztak egy-egy életmű mél-tatására.

A képernyőről ránk villanó tekintetből, a külső megjelenésből, testtartásból és arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból (néha érzelmekből is) megismerhető emberi habitus ránk gyakorolt hatása lenyűgö-zőbb minden írásnál. Látva, hallgatva és olvasva a XX. század második felének nyelvészeit ismeretekben gyarapodhatunk, páratlan élménnyel gazdagodhatunk. Ezt szeretném megosztani kortársainkkal és az utánunk jövőkkel.

Budapest, 1994. november 15. – 1998. január 27. – 2001. november 15.

26

Bolla Kálmán

27

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS

ÖNVALLOMÁSOK

1. BALÁZS JÁNOS 27. KÁROLY SÁNDOR

2. BALOGH DEZSŐ 28. KERESZTURY DEZSŐ

3. BALOGH LAJOS 29. KIEFER FERENC

4. BÁRCZI GÉZA 30. KISS LAJOS

5. BARTÓK JÁNOS 31. KOVALOVSZKY MIKLÓS

6. BENKŐ LORÁND 32. LAKÓ GYÖRGY

7. BERECZKI GÁBOR 33. LŐRINCZE LAJOS

8. CZEGLÉDY KÁROLY 34. B. LŐRINCZY ÉVA

9. DEME LÁSZLÓ 35. MOLLAY KÁROLY

10. DEZSŐ LÁSZLÓ 36. MOLNÁR JÓZSEF

11. DOMOKOS PÁL PÉTER 37. NYÍRI ANTAL

12. DOMOKOS PÉTER 38. PAPP FERENC

13. ELEKFI LÁSZLÓ 39. PAPP LÁSZLÓ

14. ERDŐDI JÓZSEF 40. RÁCZ ENDRE

15. FÁBIÁN PÁL 41. J. SOLTÉSZ KATALIN

16. FOGARASI MIKLÓS 42. SZABÓ DÉNES

17. GREGOR FERENC 43. SZABÓ T. ATTILA

18. GRÉTSY LÁSZLÓ 44. SZATHMÁRI ISTVÁN

19. HADROVICS LÁSZLÓ 45. SZENDE ALADÁR

20. HAJDÚ MIHÁLY 46. TAMÁS LAJOS

21. HAJDÚ PÉTER 47. TELEGDI ZSIGMOND

22. HEGEDŰS JÓZSEF 48. TOMPA JÓZSEF

23. HERMAN JÓZSEF 49. VÉGH JÓZSEF

24. IMRE SAMU 50. VÉRTES O. ANDRÁS

25. JUHÁSZ JÓZSEF 51. ZSILKA JÁNOS

26. KÁLMÁN BÉLA 52. PÉTER MIHÁLY

***

folytatás a belső borítón

28

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS

ÖNVALLOMÁSOK

(Újabb felvételek)

folytatás a hátsó borítóról

53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 54. NYOMÁRKAY ISTVÁN

55. GADÁNYI KÁROLY 56. PUSZTAY JÁNOS

57. SUBOSITS ISTVÁN 58. H. TÓTH IMRE

59. BÉKÉSI IMRE 60. ÉDER ZOLTÁN

61. BÜKY LÁSZLÓ 62. RÉDEI KÁROLY

63. SZÉPE GYÖRGY 64. SZABÓ JÓZSEF

65. RÓNA-TAS ANDRÁS 66. KERESZTES LÁSZLÓ

67. ADAMIK TAMÁS 68. BENCÉDY JÓZSEF

69. WACHA IMRE 70. BOLLA KÁLMÁN

Eddig megjelent füzetek: 1., 4., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 15., 17., 19.,

23., 24., 26., 27., 28., 29., 31., 33., 34., 35., 37., 38., 39., 40., 42., 43., 44.,

48., 49., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 67.