bÜkkszentkereszt kÖzsÉg fentarthatÓ energia … · 2019-07-31 · bÜkkszentkereszt kÖzsÉg...

BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

2019. június

BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 3

1. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................ 4

Népesség ................................................................................................................................. 4

Területhasználati jellemzők ..................................................................................................... 5

2. KIBOCSÁTÁSI LELTÁR 2017. ÉVRE .............................................................................................. 6

2.1. A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása....................................................................................................................... 6 2.1.1. Önkormányzati épületek ................................................................................................................ 6 2.1.2. Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek .......................................................... 7 2.1.3. Lakóépületek .................................................................................................................................. 7 2.1.4. Önkormányzati flotta ..................................................................................................................... 7 2.1.5. Tömegközlekedés ........................................................................................................................... 7 Összes ráfordítás ...................................................................................................................................... 7

2.2. Ágazatonként ÜHG kibocsátás csökkenés .......................................................................... 8

2.3. Végső energiafogyasztás ágazatonként .............................................................................. 8

3. Végrehajtás akadályainak értékelése ...................................................................................... 10

4. ÁTFOGÓ SEAP STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA .......................................................................... 11

4.1. A megfogalmazott prioritások és célok értékelése ........................................................... 11

5. Következtetések, további fejlesztési irányok ........................................................................... 12


BEVEZETÉS

Bükkszentkereszt Község Önkormányzata részt vesz az EU HORIZON2020 Programjában

finanszírozott 695944 számú „EMPOWERING LOCAL PUBLIC AUTHORITIES TO BUILD

INTEGRATED SUSTAINABLE ENERGY STRATEGIES” című EMPOWERING projektben. Az

EMPOWERING projekt konzorciumi tagjai segítik a partnerrégiókban található, a munkába

bekapcsolódó helyi önkormányzatokat abban, hosszú távú energiagazdálkodási stratégiát

alkossanak. A projekt keretében különböző kompetenciafejlesztést célzó tevékenységek

megvalósítására került sor, melyen az önkormányzat munkatársai is részt vettek, majd

szakértő bevonásával felülvizsgálatra került a település 2013-ban elkészült Fenntartható

Energia Akcióterve. Bükkszentkereszt Önkormányzatának Képviselőtestülete a 40/2013.

(IV.04.)/Ökth. számú határozattal fogadta el Bükkszentkereszt Fenntartható Energia

Akciótervét (SEAP), mely dokumentum az Európai Unió Intelligent Energy Europe

Programjának támogatásával, a City_SEC projekt keretében készült el, a Polgármesterek

Szövetsége (Covenant of Mayors) útmutatója alapján.

A SEAP viszonyítási alapként szolgáló bázisévként 2010. évet választotta, és 2020-ig 20%

CO2 kibocsátás-csökkentést irányzott elő. Bár a dokumentum 2013-ban készült, az

üvegházhatású gázok kibocsátási leltárát egyetlen évre, 2010-ra mutatja be, ekkor

Bükkszentkereszt CO2 kibocsátása 3051 t volt. A SEAP 2020-ig 9 intézkedés-csoportban

tervezett beruházást, melyek 932 tonnával mérsékelnék a CO2 a kibocsátást kb. 481 millió

Ft ráfordítás mellett.

A felülvizsgálati dokumentum első részében ismertetjük az üvegházhatású gázok (ÜHG)

monitoring kibocsátási leltárát 2015. évre, összehasonító elemzést adunk a 2010-2017

közötti időszak energetikai és ÜHG kibocsátási tendenciáiról. Ezt követően átfogó értékelést

adunk a 2010. évi SEAP stratégiájáról; ennek keretében vizsgáljuk a célokat és prioritásokat,

illetve elemezzük a végrehajtás intézményi feltételeit. Végül részletesen bemutatjuk és

elemezzük a 2010-2017. időszakban megvalósult SEAP intézkedéseket, továbbá

következtetéseket fogalmazunk meg a SECAP-pá való továbbfejlesztés ajánlott irányaira.


1. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS

Bükkszentkereszt Észak-Magyarországi Régióban, a Bükk-hegységben, Miskolctól néhány

kilométerre található. 600 m átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt

völgykatlanban. Bükkszentkereszt Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése.

Bükkszentkereszt megközelítése személygépkocsival: Budapestről autóval az M3-as

autópályán, vagy a 3-as főúton érhetjük el Miskolcot. Bükkszentkereszt Miskolcról Lillafüred,

vagy Bükkszentlászló érintésével közelíthető meg. Egerből Felsőtárkányon keresztül Szilárd

burkolatú úton elérhető a Diósgyőrről északnak menő erdészeti úton is.

A domborzati viszonyok védik a települést a hideg északi szelektől. Fekvésének

köszönhetően nincsenek hőmérsékleti szélsőségek. Környékén a hóréteg vastagsága január–

februárban rendszeresen eléri a 30–40 cm-t. Az átlaghőmérséklet július és augusztus

hónapokban nem lépi túl a 18 C°-ot. A leghidegebb januárban és februárban pedig a -8 C°-ot.

Az évi csapadékmennyiség 650–800 milliméter. Bükkszentkereszt szűkebb térségében

állandó felszíni vízfolyás nincs. A falu közelében is mindössze három víznyelő hely található, a

Hősök forrása, az Orosz kút és a településtől 4 kilométerre a Hollóstetői forrás. A település

történelme során nagyon sok gondot okozott a vízhiány.

1. ábra Bükkszentkereszt

Népesség

Bükkszentkereszt népessége 1169 fő. A településen élő lakosok száma az utóbbi 13 évben

enyhe csökkenő tendenciát mutat, de nem változott jelentősen.


Területhasználati jellemzők

A település teljes területe 2697 ha, ebből lakóterület 160 ha. A teljes terület 40 %-a

mezőgazdasági, 30 %-a erdő terület. Az Északerdő Zrt. Lillafüredi Igazgatósága végzi

Bükkszentkereszt községhatárában lévő állami tulajdonú erdők kezelését. Az erdőkben

végzett fakitermelések során melléktermék nem keletkezik, a fahasználatok során kikerülő

ipari és sarangolt faanyag (fűrészipari, energetikai, papíripari, forgácslap gyártás stb. céljára)

értékesítésre kerül. Az erdőterület nagy része fokozottan védett vagy védett kategóriába

tartozik, ezért az ott lévő gallyakat a xilofág rovarok részére és a talaj humusz tartalmának

visszapótlása érdekében a területen vissza kell hagynunk. A település községhatárában

évente cca. 1000 - 4000 tonna energetikai célú faanyag keletkezik.

Stratégiai célok

Az akcióterv illeszkedik az önkormányzat stratégiai elképzeléseihez. Természeti-környezeti adottságai révén Bükkszentkereszt elismert turisztikai központ, melynek stratégiai céljai a következőkben foglalhatók össze:

1. Gazdaságfejlesztés: befektetés-ösztönzés, vállalkozások versenyképességének javítása,

munkahelyteremtés, szakoktatás-felnőttképzés folyamatos megújítása és a belső egyéni-

közösségi fogyasztás ösztönzése

2. Természeti, rekreációs és sporturizmus fejlesztése: látogatók-vendégéjszakák számának

növelése, a turisztikai szezon meghosszabbítása, a turizmusból származó jövedelem növelése

3. Életesélyek javítása és társadalmi felzárkóztatás a közszolgáltatások esélyegyenlőséget

biztosító magas színvonalú ellátásával

4. Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem: magasabb színvonalú, közüzemi,

környezeti szempontból biztonságos lakókörnyezet megteremtése, energiahatékonyság és

újrahasznosítás, valamint a kulturális örökség, természeti, táji értékek megóvás.

A fejlesztéseket a gazdasági-társadalmi-környezeti fenntarthatóság figyelembe vételével kell megvalósítani. A település Fenntartható Energia Akcióterve összhangban áll a stratégiai célokkal. A program egyik kiemelt célja a megújuló energiahordozók arányának nagymértékű növelése az energiaellátáson belül. Az ezek segítségével előállított energia mind gazdasági, mind károsanyag-kibocsátási szempontból kedvezőbb lehet a fosszilis energiára épülő energiaellátásnál. Nemcsak a CO2 (illetve üvegházgáz-) kibocsátás szempontjából, hanem egyéb levegőszennyezők tekintetében is. (Ez alól – ha nem kellően kontrollált – a biomassza tüzelése kivételt jelenthet.)

Az energiatakarékosságból és a megújulók használatából adódó megtakarítások rövid távon az energiaköltségek csökkenésében, hosszú távon pedig a fosszilis energiahordozók árváltozásaitól való függőség csökkenésében, az energiaköltségek kiszámíthatóságában jelentkeznek.

További gazdasági előnyként jelentkezik a munkahely-teremtés, a helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi adóbevételek gyarapodása, valamint – az elérhető támogatások, esetleg a megtakarított széndioxid kibocsátási egységek értékesítésének segítségével – a beruházások kedvező finanszírozása, illetve a korszerűsítések révén az önkormányzati vagyon gyarapodása.


2. KIBOCSÁTÁSI LELTÁR 2017. ÉVRE

2.1. A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása

2.1.1. Önkormányzati épületek

Bükkszentkereszten az önkormányzati épületek fűtése nagyrészt fával történik, így az

épületek energetikai korszerűsítése inkább energiaköltség-megtakarítást eredményezhet,

semmint ÜHG kibocsátás csökkenést. Az ÜHG kibocsátások csökkentését a szén- és gázfűtés

visszaszorításával lehet megvalósítani.

ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK BÜKKSZENTKERESZTEN

Polgármesteri Hivatal, 3557 Bükkszentkereszt, Kossuth 24

Bükki Szlovák Nemzetiségi Iskola, Széchenyi utca 2 (Miskolci Tankerületi Központ) Bükki Szlovák Nemzetiségi Óvoda és Étkezde, Rákóczi utca 4

Bükkszentkerszti Ifjúsági Tábor, Völgy utca 25

Orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, Szabadság telep utca 17

Közösségi ház

Karbantartóműhely és Irodaház, Erdészkert utca 2

Szivárávnyház, Hunyadi utca 5

Sportöltöző, HRSZ 1.321

Tornaterem, Kossuth utca 2 (Miskolci Tankerületi Központ)

Múzeum, Őz utca 2

Ravatalozó, HRSZ 1.831

Gyógyszertár, Szabadság telep utca 19

Rusztik Étterem, Kossuth utca 1

Gyógynövényház, Kossuth utca 20

Ajándék bolt, Kossuth utca 50

Bölcsőde épülete, Bem u. 9.

Kék-Sólyom Vendégház

Mária-Kövek Pihenőház

Önkormányzati épületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2010 és 2017)

Év Villamos energia Földgáz Szén Biomassza Összes

MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2

2010 142 111 74,33 15 2 1 833,31 0 1051,64 127

2017 46,8 37 12 2 0 0 520 0 588,8 39

Forrás: Bükkszentkereszt Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP)


A Bükki Szlovák Nemzetiségi Iskolának és a hozzá tartozó tornateremnek fenntartója a

Miskolci Tankerületi Központ.

2.1.2. Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek

Bükkszentkereszt 2010-es kibocsátási leltárában (BEI) a kereskedelmi és egyéb gazdasági

célú szolgáltató épületekkel kapcsolatban nincsenek adatok feltüntetve. Ez a 2017-es

felülvizsgálati monitoring évre is igaz, nem áll rendelkezésre adat az említett szektor

energiafogyasztásának vizsgálatára vonatkozóan.

2.1.3. Lakóépületek

A település családi házainak túlnyomó többsége (kb 80%-a) 1960 előtt épült, ezen belül

magas a háború előtt épített házak aránya. Ebből következően a lakóépületek energetikai

szempontból a kedvezőtlen állapot jellemzi.

Lakóépületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2010 és 2017)

Év Villamos energia Földgáz Szén Biomassza Összesen

MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2 MWh tCO2

2010 2584 2027 666,67 135 1717 603 14783 0 19750,67 2765

2017 2275 1785 142 29 1200 422 13333 0 16950 2235

Forrás: Bükkszentkereszt Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP)

2.1.4. Önkormányzati flotta

Az önkormányzati flotta 2010-ben 4 db járműből állt, melyek összes energiafogyasztása

2010-ben 2,95 toe volt, ami a települési közlekedésének kb. 8,5%-át tette ki. 2017-ben 1 db

személyszállításra használt dízel üzemű gépjármű volt az önkormányzat tulajdonában, illetve

egy dízel üzemű traktor és teherautó volt az önkormányzat tulajdonában. Ezek össz.

kibocsátása 33 t.

2.1.5. Tömegközlekedés

A településen helyi tömegközlekedés nincs, ennek fejlesztése a település esetében nem

releváns a település méreténél és lakosainak számánál fogva.

Összes ráfordítás

Az eddig megvalósult beruházások becsült összköltsége 142 millió forint volt, melynek

jelentős részét a lakossági beruházások tették ki.


2.2. Ágazatonként ÜHG kibocsátás csökkenés

Kibocsátáscsökkenést a legjelentősebb szektorban, az épületek terén sikerült elérni. A

közlekedésből eredő kibocsátások nőttek, ami a gépjárműállomány növekedésének

köszönhető, de ez a növekedés a település összes kibocsátásához képest elenyésző és az

épületeknél elért csökkenés bőven ellensúlyozza.

1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás

2.3. Végső energiafogyasztás ágazatonként

A végső energiafogyasztás a kibocsátásokhoz hasonlóan az épületek/létesítmények

szektorban csökkent jelentősen, míg a közlekedés szektorban nőtt.

1. Táblázat; Az elfogadott szén-dioxid-kibocsátási tényezők[t/MWh]:

2. táblázat: Végső energiafogyasztás

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

2010 2017 [legördülő]

To

nn

a C

O2-e

gyen

ért

ék /

év

Önkormányzati

Szolgáltatási

Lakossági

Közvilágítás

Ipar

Közlekedés

Egyéb

Energiafogyasztáshoz nemkapcsolódó

Nemzeti Helyi FöldgázCsepp-

folyós gázFűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén

Egyéb

fosszilis

Növényi

olaj

Bio-

üzemanyag

Egyéb

biomassza

Naphő-

energia

Geotermikus

energia

0,785 0,785 0,230 0,202 0,227 0,279 0,267 0,249 0,399 0,351 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Villamos energia

Fűtés/hűtés

Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások

FöldgázCseppfolyó

s gázFűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén

Egyéb

fosszilis

tüzelő-

anyagok

Növényi olaj Bio-

üzemanyag

Egyéb

biomassza

Naphő-

energia

Geotermikus

energia

46,8 0 12 520 578,8

0

2275 0 142 1200 13333 16950

18,9 0 18,9

Nem ETS-ágazat 0

ETS (nem javasolt) 0

2340,7 0 154 0 0 0 0 0 1200 0 0 0 13853 0 0 17547,7

123 123

0 0 0

597 369 966

0 0 0 0 0 720 369 0 0 0 0 0 0 0 0 1089

0

2340,7 0 154 0 0 720 369 0 1200 0 0 0 13853 0 0 18636,7

Összesen

ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK ÉS IPAR

Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények

Szolgáltató (nem önkormányzati) épületek,

berendezések/létesítmények

Lakóépületek

Ágazat

VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS (MWh)

Villamos

energiaFűtés/hűtés

Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások

Tömegközlekedés

Magáncélú és kereskedelmi szállítás

Részösszeg

EGYÉB 1

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Közvilágítás

Ipar

Részösszeg

KÖZLEKEDÉS

Önkormányzati flotta

ÖSSZESEN


1. ábra: Ágazatonkénti végső energiafogyasztás

0

5000

10000

15000

20000

25000

2010 2017 [legördülő]

MW

h/é

v

Önkormányzati

Szolgáltatási

Lakossági

Közvilágítás

Ipar

Közlekedés

Egyéb


3. Végrehajtás akadályainak értékelése

A SEAP dokumentumban vállalt intézkedések végrehajtását, illetve azok megvalósulását

számos körülmény nehezítette, melyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban

ismertetjük:

Humán erőforrás hiány. A SEAP készítésébe és a végrehajtás nyomon követésébe bevont

munkatársak számos más feladattal is foglalkoznak, ezért leterheltségük jelentős. A

probléma megoldását jelentheti egy erre a célra létrehozott munkacsoport működése és

humán erőforrás fejlesztés.

Forráshiány. A SEAP-ban vállalt önkormányzati tulajdonú épületeket érintő intézkedések

megvalósításának forrása sok esetben valamilyen pályázat keretében elnyert támogatás.

Tulajdonos-fenntartó viszony. A Bükki Szlovák Nemzetiségi Iskolának és a hozzá tartozó

tornateremnek a tulajdonosa ugyan az önkormányzat, de a fenntartója Miskolci Tankerületi

Központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)) fenntartása alatt áll. A fejlesztések

tervezését és megvalósítását jellemzően az épület tulajdonosa, az önkormányzat bonyolítja,

ugyanakkor az energiamegtakarítás a fenntartónál jelentkezik. Mindez nehezíti beruházások

tervezését, megvalósítását, az elért energiamegtakarításra, energiafelhasználásra vonatkozó

adatgyűjtést. Az ilyen épületek esetében a tulajdonos és a fenntartó szoros

együttműködésére van szükség a fejlesztések irányvonalának meghatározásához és a SEAP

intézkedések megvalósításához.


4. ÁTFOGÓ SEAP STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA

4.1. A megfogalmazott prioritások és célok értékelése

Az önkormányzat által kitűzött prioritások között szerepelnek a legfontosabb fogyasztók,

mint az épületek, a közlekedés és a lakosság is. Kiemelt prioritás az épületek energetikai

állapot javítása, csaknem minden intézkedésnél megjelenik a nyílászárók cseréje, azonban a

nagyobb mértékű energiamegtakarítás és -hatékonyság elérése érdekében az épületek

komplex energetikai felújítására lenne szükség.

Szükséges azonban megemlíteni, hogy magasabb mértékű CO2 kibocsátás-csökkentés

elérése érdekében elengedhetetlen a lakosság bevonása az intézkedések tervezésébe és

végrehajtásába. Emellett a lakossági energiafogyasztás változását szükséges megjeleníteni a

kibocsátási leltárban – hiszen jelentős energiafogyasztók és nagymértékű CO2 kibocsátás-

csökkentési potenciállal rendelkeznek –, amihez azonban megfelelő monitoring rendszer

kiépítése szükséges.

Az önkormányzat által megfogalmazott célok egyértelműen hozzájárulnak a település

CO2 kibocsátásának csökkentéséhez, mellyel biztosítható a 2020-ra kitűzött 20%-os

minimum kibocsátás-csökkenési célérték elérése.

Általánosságban elmondható, hogy a 2013-ban kitűzött projektek egy része megvalósult

vagy folyamatban/tervben van azok megvalósítása. A fennmaradó, még meg nem

valósított projektek megvalósítására 2020-ig van lehetőség, azonban elképzelhető, hogy

ezen beruházások – amennyiben nem kerül olyan pályázat kiírásra, melyből kivitelezésük

legalább részben finanszírozható – megvalósítása tovább tart vagy elmarad annak ellenére,

hogy CO2-kibocsátáscsökkentési potenciáljuk jelentős.


5. Következtetések, további fejlesztési irányok

Bükkszentkereszten a 2017-ig elért kibocsátás-csökkenés 15%, további csökkenés

várható a tervezett önkormányzati épületfelújítások nyomán. A célérték a SEAP-ban felvázolt

intézkedések megvalósításával, azon belül is elsősorban a lakossági tüzelőanyagváltás

ösztönzésével 2020-ig teljes mértékig teljesíthető.

Bükkszentkereszt Község SEAP felülvizsgálata során megszerzett tapasztalatok és levont

következtetések alapján a Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv kidolgozásához a

következő javaslatokat fogalmazzk meg:

Több éves programot indokolt indítani a családi házak energetikai felújítására. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia1 figyelembevételével javasolt települési felmérés elkészítése a családi házak energetikai állapotáról, felújításuk pénzügyi és energetikai racionalitásáról és műszaki lehetőségeiről.

Új lakó- és középületek esetében – az építéshatósággal együttműködve – biztosítani kell a 2021-tól kötelező közel nulla energiafogyasztású építésre vonatkozó előírások betartását. Ez – a megfelelő szigeteltség, és fűtési/hűtési gépészeti műszaki megoldások mellett – az épületekben alkalmazható megújuló energiahordozók alkalmazására (elsősorban PV, napkollektor, hőszivattyú) is ki kell, hogy terjedjen.

Lakossági energiatudatossági szemléletformálási program indítását javasoljuk. Az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv2, valamint a „Fűts Okosan” kampány figyelembevételével széleskörű ismertterjesztő és szemléletformáló kampány-sorozat elindítását; különös tekintettel a fűtési energiafogyasztás mérséklésére, illetve az illegális tüzelőanyag-felhasználás visszaszorítására.

JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK

További, kiegészítő intézkedések (kibocsátás-csökkentési tartalék):

A lakosság energiafogyasztása a települési energiafogyasztás számottevő részét képezi,

így a települési energiafogyasztás fenntartható irányba való tereléséhez elengedhetetlen a

lakosság bevonása és aktív közreműködése. A lakossági energiafelhasználás jelentős

hányada a lakóépületek fenntartására és a mindennapos háztartási folyamatok energiával

történő kiszolgálására fordítódik. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében szükséges a

meglévő lakóépületek korszerűsítése (fűtés, nyílászárók, hőszigetelés stb.), az új épületek

energiatakarékos tervezése és építése (megújuló energiaforrások: napelem, napkollektor,

hőszivattyú; korszerű építési anyagok és berendezések stb.), valamint a háztartási eszközök

vásárlásakor és cseréjekor az energiatakarékosabb berendezések előnyben részesítése. E

1 A Kormány 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozata a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiáról

2 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről


beruházások megvalósulása – ahogy az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási

Cselekvési Terv3 is megállapítja – az anyagi lehetőségek megléte mellett az

energiafogyasztói ismeretek és szemlélet fejlesztését is igényli.

A klímavédelem szempontjából nemcsak az energiafelhasználás mértéke, hanem a

felhasznált energiahordozók fajtája is fontos. A klímavédelem érdekében az épületek fűtése

terén előtérbe kell kerülnie a megújuló energiaforrások alkalmazásának, a lakóépületek

esetében a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk vagy a hagyományosnak számító

tűzifa környezetkímélő, helyes használatának (például „Fűts okosan!” kampány4) a szénnel

szemen. A településen a lakosság körében elterjedt a hulladékok fűtési célú elégetése, mely

nemcsak általánosságban a légkört, de közvetlenül az emberi egészséget is nagymértékben

károsítja. Kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása a negatív hatásokról és a jogi

szabályozásról annak érdekében, hogy a hulladékok égetése terén a lakosság magatartása

tudatosabbá váljon.

A lakossági folyamatok energiafelhasználásának csökkentése tehát alapvető szereppel

bír, így a tájékoztatás és ösztönzés, a lakosság bevonása is szükségszerű. Érdemes a lakosság

ösztönzésénél, információval történő ellátásakor a figyelmet a pénzügyi megtakarítási

lehetőségekre, megtérülési időkre és az esetleges pályázati forrásokra is felhívni. Kiemelten

fontos a közös képviselők figyelmét is felhívni a lehetőségekre, aktualitásokra, mert így

általuk nagyobb közösségek juthatnak naprakész információhoz.

Tervezett új intézkedések:

Lakossági „energia tanácsadó-pont” létrehozása Az „energia tanácsadó-pont” havi egy alkalommal ingyenes tájékoztatást nyújt a lakosság számára

energiagazdálkodási kérdésekben – előadás, tanácsadás, illetve kiadványok formájában. Az intézkedés elsődleges célja a lakóépületállomány energiafelhasználásának csökkentése.A tájékoztatás (szóbeli, kiadványok) az alábbi témakörket foglalja magában:

Energetikai lakóépületfelújítás hőszigetelési és épületgépészeti lehetőségei (családi és társasházak);

Napelemek, napkollektorok elhelyezése lakóépületeken (családi és társasházak);

Hőszivattyúk alkalmazási lehetősége lakóépületeken (családi és társasházak);

„Fűts okosan tűzifával!”, „Fűts okosan – ne tüzelj hulladékkal!” szemléletformálási kampány;

Háztartási villamosenergia takarékosság előmozdítása;

Pályázati, hitel konstrukciós stb. tanácsadás;

Kivitelezési tanácsadás. A lakossági „energia tanácsadó-pont” egyben tájékoztatást nyújt a közlekedési eredetű energiahasználat csökkentési lehetőségeiről is Az energia tanácsadó napot érdemes egy állandó napra tenni (pl. minden hónap első szerdája), és annak időpontját megjeleníteni Bükkszentkereszt honlapján Az írásos formában való ismeretterjesztéshez javasolt országosan, ingyen elérhető klíma kiadványokat alkalmazni. Az „energia tanácsadó-pont” működtetésébe javasolt a helyi civil szervezetek, ingatlanközvetítők, a településen dolgozó építész tervezők, közeli generálkivitelezők, építési, épületgépészeti vállalkozások,

3 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről

4 http://www.futsokosankampany.hu/


bankok stb. bevonása. A konkrét szemléletformálási akciókat az Önkormányzat éves költségvetésében javasolt tervezni. Lakossági források, EU és hazai pályázati forrásokkal kiegészítve

Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási

energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése

D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés

D-5. Energiatudatosság javítása

Felelős, partnerek: Önkormányzat

Időtáv: 2018-2030 Célcsoport: Lakosság

Finanszírozási igény: 600 ezer Ft/év

Lehetséges forrás: Önkormányzat, Gazdasági szereplők

Villamosenergia termelés korszerűsítése (naperőmű) Naperőmű (napelem park) létesítése Az észak-magyarországi régióban az energiatermelési célra alkalmas napsütéses órák száma 1100-1200

körül mozog. Az elmúlt években a napelemek világpiaci ára erőteljesen csökkent, ennek hatására is jelentősen megnőtt a hazai beruházók érdeklődése a napelem parkok, naperőművek (PV) iránt. Az ország számos településén épült az elmúlt néhány évben kisebb-nagyobb teljesítményű naperőmű. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is több naperőmű beruházási projekt megvalósítás alatt áll, ezek sorában is kiemelkedő az MVM Zrt. beruházásában megvalósuló felsőzsolcai naperőmű projekt, mely Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű PV parkja. Bükkszentkereszt esetében is indokolt egy legalább 1 MW teljesítményű naperőmű beruházás megvalósítása, amelynek segítségével éves szinten kb. 1100 MWh villamosenergia-termelés és kb. 526 t/év CO2 kibocsátás csökkenés érhető elLényeges, hogy a beruházás nem terheli az Önkormányzat költségvetését; vállalkozói (beruházói), illetve a vállalkozó által pályázott forrásokból valósulhat meg.

Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási

energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése

D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés

CO2 kibocsátás-csökkentési célérték: 2 103 t/év

Felelős, partnerek: hálózati engedélyes, beruházó (területkijelölésben: Önkormányzat)

Időtáv: 2018-2030 Célcsoport: lakosság, Önkormányzat, vállalkozások

Finanszírozási igény: 1800 millió Ft

Lehetséges forrás: EU források, állami támogatás, beruházó saját forrása

bÜkkszentkereszt kÖzsÉg fentarthatÓ energia … · 2019-07-31 · bÜkkszentkereszt kÖzsÉg...

Documents