Bors község időszakosan megjelenő lapja: II. évfolyam 2 szám - 2012 március- április

Tavaszvárás. Színes hírkavalkád. A hónap té-mája: Tavaszi megújulás Csodálatos bolygónk. Tavaszi egészségcseppek. Kulináris világ

Cikk ajánló:

TavaszvárásTavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!

Mit beszélsz? Korai? Nem volt itt sose tél!Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -a mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

Tavasz és Húsvét: mindkettő a megújulásról, a halál utáni új élet-

ről szól: megújul a test, a lélek, az életünk. Nem véletlen, hogy a tavasz örömünnep: jeles napjai

is az újrakezdésről, bolondozásról, a természet tiszteletéről, szere-lemről szólnak. Ünnepeljünk mi is

a tavasz első hónapjaiban, feltöltőd-ve új hittel, reménnyel, egészséggel.

Húsvét. Időpontját a 325-ös niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlősé-get (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. A húsvét napja így minden évben változik, de mindig március 22. és áp-rilis 25. között van. Az ortodox egyház a régi, Juliánusz-naptár szerint számítja ki, a nyugati egyházak, viszont, az 1582-től bevezetett, és általunk is használt Gregorián naptár szerint, ezért van eltérés. Mikor lesz Húsvét a kö-vetkező 3 évben? 2013-ban március 31.-én, 2014-ben április 20.–án (egybeesik az orto-dox húsvéttal) és 2015-ben: árpilis 5-én.

Mi a jelentése a húsvéti jelképeknek? A BÁRÁNY - ról még az egyházi élet-

ben nem túl jártas ember is tudja, hogy a zsidó húsvét áldozati bárányára utalt, amelynek a vérével az egyiptomi rabság-ban sínylődő Izráel népe megkente az aj-tófélfáját, hogy a halál angyala kikerülve otthonaikat, megkímélje elsőszülötteik életét. (Erre utal a zsidó húsvét neve, a pészah: elkerülni). Egy későbbi Húsvétkor, Jézus, mint áldozati Bárány törölte el a ke-resztfán a világ bűneit. A TOJÁS, nem csak termékenységi szim-

bólumként kapott helyet ezen az ünnepen, hanem utal az örök életet adó Megváltóra (a piros színe is Krisztus vérét szimbolizálja). Kemény héja miatt kapcsolatba hozták Jézus sírboltjával is, melyben, ugyanúgy, mint a to-jásban, el volt rejtve az „új élet”. A NYÚL termékeny állat (új élet), gyors is

(a tanítványok is futottak a sírhoz), ráadásul, mivel nincs szemhéja, és pupilláját felhúzza alváskor, mindig ébernek tűnik, - így, az örök életre utaló ünnepünk szimbóluma lett. A LOCSOLÁS szokása is a korai keresz-

tényekhez kötődik, ugyanis, Húsvétkor, az első keresztény ünnepen keresztelték meg az új tagokat. Persze ezek a szokások kiegé-

szülnek sok furcsasággal világszerte. Például a Fülöp-szigeteken egyesek keresztre feszítik magukat, a szláv népeknél divat a lányok elfe-nekelése nyírfaággal, a franciák, pedig 12000 tojásból óriásrántottát sütnek.

A húsvéti tojásvadászat most már világ-szerte elterjedt, a gyerekek örömére. Keve-sen tudják, viszont, hogy Amerikában hús-véthétfőn, a Fehér Házban is tojásgörgető versenyt rendeznek. Az 1800-as évek elején a Capitoliumnál rendezték a mulatságot, de néhány képviselő beleunt a tojáshéjakon való csúszkálásba, és az apróságoknak el kellett hagyniuk a teret. Rutherford elnök megsaj-

nálta a síró gyerekeket, így 1878 óta a Fehér Ház kertje ad helyet az eseménynek. A kert-ben elrejtett tojásokat híres emberek dedikál-ják, a legértékesebb, persze az amerikai elnök által dedikált tojás.

Jeles napok a tavasz első hónapjaiban. Szökőnap Nem tavaszi nap (bár „Jégtörő

Mátyás” utánra esik), de fontos megemlíteni, mivel négyévenként csak egy van belőle (nem szökőévek a 100-zal osztható évek, viszont a 400-al oszthatók, igen). Az általunk használt Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap, a csillagászati év hossza pedig kb. 365,2422 nap: ezt a különbséget kellett korrigálni. A régi római naptárban Julius Cae-sar nem a tavasz első napját (amikor az adók

kifizetése kezdődött), hanem az ezelőtti 6. napot „duplázta” meg. Ezért a szökőnap február 24.-én van, nem 29.-én, és a névnapok is eltolódnak egy nappal szökőévben. Az 5. századi hagyomány szerint a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot!!!

Április bolondja. Áprilisi időjárása elég kiszámíthatatlan, bolondos, nem csoda, hogy a kelták április kezdetén bohókás ünne-peket ültek. A mások rászedéséről szóló nap, viszont, IX. Károly francia király rendeleté-ből is eredhet, aki 1564-ben az újévet április 1-jéről január 1-jére tétette. Így, az újévi aján-dékozást április elsején felváltották a „bolon-dos ajándékok”: a másik ember megtréfálása.

Világnapok. Manapság mindent szokás megünnepelni, kultúrának, betegségeknek, mozgalmaknak jelölnek ki világnapokat. Így márciusban ünnepeltük a cigányság világ-napját (19.-én), a színházét (27-én), Angliá-ban 25-én az anyák napját, és gondolhattunk vizeink tisztaságára és megóvására 22.-én a víz világnapján is. Április sem marad el ünne-pekben: 7.-én van például az egészségügyi és a füstmentes világnap, 8.-án az emberszere-tet világnapja. Hogy a kultúra se maradjon ki, 29.–én ünnepeljük a táncművészetet, és József Attila születésnapján, 11.-én a magyar költészetet. Ha nem mulattunk április elsején, akkor 4.-én, a Nemzetközi Párnacsata Napon folytathatjuk a bohóckodást.

A Föld és a környezetvédelem napja, áp-rilis 22. A Föld hamarosan elpusztul, - kon-gatják sokan a vészharangot, nem véletlen, hogy a Földnek is kijelöltek egy világnapot. Denis Hayes amerikai egyetemista (azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója) indította el a mozgalmat, 1970 április 22-én, és több mint 25 millió amerikai állt mögé.

A mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Több, mint 125 ország polgárai, civil szerve-zetei kapcsolódtak be a programba, Magyar-ország 1990 óta ünnepli a napot. Évente ezen a napon jelentést adnak ki a föld állapotáról, fákat ültetnek, patak és falutakarítást szer-veznek, és a Critical Mass kerékpáros mozga-lom szervezői is felvonulnak.

Összeállította: Sz.G. Kinga

(József Attila: „Tavasz van” – Születésnapján, ápri-lis 11.- én, ünnepeljük a Magyar Költészet Napját)

2. oldalSzínes hírkavalkád

Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond

Lapszámunk digitáli-san is letölthető a Borsi Polgármesteri Hivatal honlap-járól pdf formátumban: http://primariabors.ro

Bors Községi Figyelő

Húsvétra készülődve a könyvtárbanAz ünnepre hangolódott a változa-

tos kézműves foglalkozáson az a közel negyven kisiskolás és óvodás, akik ösz-szegyűltek virágvasárnap előtti szomba-ton a könyvtárban. A tizenéves gyerekek számára már nem „sikkes” ilyen foglal-

kozásokon résztvenni, pedig mindenki gazdagodhatott, nem csak szép húsvéti díszekkel, amit hazavihettek, hanem egy tartalmasan eltöltött programmal is.

A jelenlévők készítettek gazdagon díszí-tett, húsvéti kopogtatót, madárfészket,

csibés és virágos tojásokat Bátori Judit könyvtársnő, a helybeli tanítónők és né-hány lelkes szülő segítségével. Volt kalács és tea, néhány gyerek, pedig a könyveket is felfedezte szünet alatt. Sajnálhatják azok, akik otthon unatkoztak, hiszen a kézműves és játszóházakba járó gyere-kek nem kevés pénzeket fizetnek Euró-pa szerte, itt pedig ingyen vihetett haza mindenki értékes díszeket. Az esemény támogatói voltak még Kornya Sándor vállalkozó és a Hobby Libri könyvesbolt.

Presbiterképzés BiharszentjánosonA Studium Academicum Alapítvány

szervezésében és a szentjánosi presbité-rium vendégszeretetét élvezve került sor arra a körzeti presbiterképzésre, amely a gyülekezet szervezésének új útjait kutatta.

Ennek szükségességét mind a négy bor-si egyházközség presbitériuma elismerte, dr. Mózes Áron, debreceni előadó, vi-szont válaszlehetőségeket is megpróbált

megfogalmazni. Szükséges új utakat keresni a gyülekezeti élet újraszerve-zésében, akkor, amikor az egyre ke-vesebb ember vesz részt az egyházi életben, - ennek a munkának, pedig, a lelkipásztort segítve, a presbiterek kellene, hogy legyenek a motorjai.

Az eseményen több mint 30-an vet-tek részt.

Nők napja a felújított nagyszántói Königswater

kúriábanA nagyszántói RMDSZ szervezésében változatos progra-

mokkal köszöntötték a nőket március első vasárnapján. Vetítéssel egybekötött előadás hangzott el a nők szere-

péről a történelemben, és a különböző korok nőideáljai-ról, a helyi lelkésznő előadásában.

Az édesanyák, nagymamák a fellépő óvodások, iskolások köszöntőjét is elérzékenyülve fogadták, de meghitt hangu-latot varázsolt az Optimus zenekar nótacsokra is.

A megjelent nőket több férfi is köszöntötte: a község pol-gármestere, a nagyszántói lelkész és a gáláns férfiak, egy-egy virággal.

Színes hírkavalkád3. oldal Bors Községi Figyelő

Virágvasárnaptól Húsvétig: iskola másképp

„Iskola másképp” – program keretén belül Húsvét előtt megszűnt az okta-tás a diákok nagy örömére, de mégis tanulhattak, életszerű dolgokról, szó-rakoztató formában. Számos rendez-vény közös volt, mint például, a keddi bábszínház, ahol a megjelent óvodá-sok, kisiskolások Mátyás király és a ko-lozsvári bíró történetén derülhettek a nagyváradi Lilliput bábtársulat előadá-sában.

Nagycsütörtökön a közelgő húsvéti ün-nepre lelkiekben is ké-szülhettek mind a négy falú kicsinyei, hiszen Jézusról, a Megváltó-ról és a Húsvét üzene-téről tanulhattak.

Az előadás nem volt unalmas, hiszen, Vad Katalin óvónő pörgős, látványelemekben is gazdag „vallásórát” tartott.

A meghívott, nagyvá-radi Heaven’s Satellite együttes, pedig. nem csak énekelt Jézusról, hanem meg is mozgatta éneklés közben vallásos gyerekdalaival az ifjú közönséget. A több mint két órás program egy színes papír-pil-langó elkészítésével és pogácsaevéssel zárult.

A heti program a különböző csoportok ismeretségének elmé-lyítését is magába foglalta. Nem véletlen, hogy két kicsi falu, Kis- és Nagyszántó óvodásai is örömmel találkoztak, játszottak a két óvónő irányításával.

Tartsuk tisztán környezetünket!

A tavasz nem csak a külső-belső megújulás, megtisztulás lehetősé-gét rejti magában, de az április végi Föld Napja alkalmából, a környe-zetünk ápolására is figyelmeztet. Egy tavalyi képen borsi iskolások varázsolták tisztábbá környezetüket tavasszal, és nem kis büszkeség-gel pózolnak munkájuk eredmé-nye előtt.

De van ahol, unatkozó fiatalok használhatatlanná teszik a zöld-övezetet: Nagyszántón öt lépés-re van a szemetes, mégis, még ennél rosszabb kép is fogadja a megpihenni vágyó kismamákat, időseket a parkban.

5 érdekes dolog a tavaszról: 1. Sokan a március első napját gondolják a tavasz kezdetének, de ez nem így van: földünk északi félte-kén március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőség napján kezdődik a tavasz (a déli félteken ekkor kezdődik az ősz). A tavaszi és őszi napéjegyenlő-ség napjai tulajdonképpen az egyetlen alkalmak az évben, mikor a Nap pontosan keleten kel, és nyugaton nyugszik. 2. A legendák szerint az ősi édenkertben is örök tavasz volt, a Portugáliához közeli Madeira és Te-nerife szigeteket is az „örök tavasz szigetének” hirdetik, a valóságban ez az időjárás, halálos lenne számtalan növényfaj számára: ezért jó, hogy vannak évszakok. 3. A tavasz nem hiába termékenység –évszak: Hónap-jait is hasonló tulajdonságú istenekről nevezték. Májust a virágok és ter-mészet istennőjéről, Majáról, Márciust és Áprilist, pedig a legférfiasabb harcos istenről, Marsról, valamint a szépség és szerelem istennőjéről, Aphroditéről nevezték el, akik, természetesen, szerelmesek voltak egy-másba. 4. Tudósok bebizonyították, hogy tavasszal a gyerekek valamivel hamarabb nőnek, mint más évszakban. 5. A statisztikák szerint tavasszal több a baleset és az öngyilkosság (a férfiaknál háromszor gyakoribb): ezek szerint, egyesek nem bírnak fölös energiájukkal, mások, viszont nem látják értelmét az újrakezdésnek.

4. oldalBors Községi Figyelő

Tavaszi megújulásA hónap témája: Tavaszi megújulás

Megújulnak földjeink: Megélhetés, vagy luxus ma a föld?Még ki sem tavaszodott igazán, de már

a községbeli emberek a veteményezésről, a földek megmunkálásáról beszélnek.

Persze, van, aki beleszületett, örökölte a föld szeretetét, hiszen évszázadokon át ebből éltek ősei. Vannak, akik a városból visszaköl-tözve tanulják meg újból a mező-gazdasági munka szépségeit és nehézségeit.

Az élelmiszerárak egyre nőnek, így a földnek is „szeme” kezd lenni. Romániában, már 1 millió hektá-ron gazdálkodnak külföldi befekte-tők (2 éve még csak ennek felén), de egyes hírforrások szerint, példá-ul arab befektetők 4 millió hektárt vásárolnának meg a romániai ter-mőföldekből.

Ugyanakkor, a tavalyi romániai GDP nö-vekedésének legfőbb „húzómotora” éppen a 11%-os mezőgazdasági növekedés volt.

Érdemes-e ma földdel foglalkozni? - teszem fel a kérdést Bondár Gyula, borsi vállalkozónak, aki 2003-tól családi vállal-kozást létrehozva vágott bele a mezőgaz-daságba.

Most érdemes, - mondja, - mert va-lóban, szinte meglepetésszerűen felfele ívelnek a termények árai, és annak elle-nére nyereséges, hogy az üzemanyagár is az egekig szökik. A Bondár család feje gé-pész, de fiát, Tamást már az agrármérnöki egyetem felé irányította, így van, akinek továbbadni a stafétabotot. 350 hektár föl-det művelnek, ebből 40 hektár a sajátjuk, a többit bérlik Bors és Kisszántó között.

Azt hinné az ember, hogy csak több ezer hektáron éri meg dolgozni, de interjúala-nyom szerint, azt a tulajdonos, már kép-telen egyedül felügyelni, így a nagy profit mellett, nagyobb a megkárosítás veszélye is. Ők, maguk, csak szántóföldi kultúrával foglalkoznak (kukorica, búza, repce, nap-raforgó), de nem is gondolkoznak egyelőre másban, egyrészt azért, mert ennek most jó a piaca, másrészt, például a kertészettel való foglalkozást megnehezíti a napszá-mos törvény. Borson már nincs is parlagon föld, annyian visszatértek a mezőgazda-sághoz, és mert a gépek miatt gyorsabbak, könnyebbek a munkafázisok, meg is lehet élni belőle. A magas üzemanyagárak mel-lett a szárazság is sok kárt okoz, nem vélet-len, hogy a vetőmagvásárlásnál a száraz-ságtűrő vetőmagok a keresettek, ezeket a hibrideket fejlesztik ki az utóbbi években. Az új termékek reklámozásában nagyon is aktívak a cégek.

Társulások. Internetes fórumokon a mezőgazdászok lelkesen reklámozták azt,

hogy most a társulásoké a jövő, mivel egy gazda csoport jobban tudja érvényesíteni az érdekeit, keresi meg a piacot, alakítja ki

hálózatait. Bondár Tamás, viszont szemé-lyes tapasztalat alapján állítja: egy elméle-tileg jónak tűnő ötlet, nem mindig válik be a gyakorlatban.

Valóban lenne előnye a kis- és közép-vál-lalkozók társulásának, hiszen nagyobb té-telben olcsóbban vásárolhatnának vetőma-got, műtrágyát, és nagy tételben az eladása is előnyösebb mind a termelőnek, mind a felvásárlónak. Viszont, a társulás itt azért nem működött, mert 75 %-át a terménynek ezen keresztül kellett eladják a termelők, miközben nekik már megvolt a saját, több-nyire bevált kapcsolatrendszerük.

Bondárék is évek óta együtt dolgoznak, és a kölcsönösen betartott ígéretek miatt nagyon jó kapcsolatuk van egy szatmári malommal. Persze, a társulásoknak jobbak a pályázati lehetőségei, ezért a találékony vállalkozó megalapit, 5 céget, ezekből lét-rehozza a saját társulását, és így, a haszon nem oszlik el.

Támogatások, pályázatok. Néha az újságban a vidékfejlesztési ügynökség szakemberei elmondják, hogy mennyire fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, gazdák kihasználják a pályázat adta lehe-tőségeket, mert ha erről lekésnek, nem tudnak fejlődni és más régiók kerülnek versenyhelyzetbe.

2013-ig a Vidékfejlesztési Garanciaalap kis- és középvállalkozók számára garantál-ja a hitel 80 %-át a bank felé. Bondáréknál megvan a géppark, most nincs szükségük ilyen fejlesztésre, az uniós támogatások pedig túl szövevényesek. 2005-2006 körül még nyertek támogatást a SAPARD prog-ramon keresztül, de az uniós pályázati le-hetőségek megjelenésével ez megszűnt, ez utóbbi elnyerésének a feltételei, pedig nagyon nehezek.

Biztos még, például: a területalapú tá-mogatás, az üzemanyagra adott literen-ként 1 Ron értékű segítség és a bebizto-

sított termés 50%-nak a támogatása (már, ha le nem kési az ember a határidőt).

A nagy uniós pénzek, nem jutnak olyan könnyen kisgazdáknak.

Románia rendelkezik megfele-lő területekkel, ahhoz, hogy nagy gabonaexportőrré válhasson.

Még olcsó a föld, nincs is ki-fáradva a talaj, - ezért lenne jó vállalkozási lehetőség nem csak a szemfüles külföldiek, hanem a hazaiak számára is. Bár a pályázati zűrzavar, az alacsony gépi felsze-reltség még negatívum, - ennek ellenére, abban a világban, ame-lyikben évente több millió hektár termőföld sivatagosodik el, - ta-lán többen megtalálják majd a jó

megélhetési lehetőséget a mezőgazdaság-ban. Eddig, a mezőgazdasággal foglalkozó-kat, lenézően, csak „parasztnak” titulálták, - de ha szükséges lesz visszafordulni a föld-höz, talán sokan „farmerekké” válhatnak.

A polgármesteri hivatal földmérnöke, Barabás Ildikó tájékoztatott a tavaszi földtámogatási tudnivalókról. A 28/2008-as rendelet alapján április-májusban a ve-tésre lehet támogatást kérni.

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifi-zetési Ügynökséghez (APIA) május 15-ig lehet benyújtani az igénylést a tavaszi földtámogatásra, akik már a tavalyi év-ben is kaptak támogatást, azoknak meg-hívót küldenek. A feltételek a következők: igazolja, hogy a birtokában van, vagy

használ legalább egy hektár területet, ez szerepeljen a mezőgazdasági nyilvántar-tásban (registru agricol), továbbá, le kell pecsételtetnie a termelői igazolványát (certificat de producator) a mezőgazdasá-gi irodában Borson.

Júniustól, már lehet igényelni a támo-gatásokat a 2012/2013-as évre is. Ugyan-akkor, felhívják a lakosság figyelmét, hogy új nyilvántartások vannak, ezért az érintettek mehetnek nyilatkozatot tenni a földtulajdonukkal, állataikkal, mezőgaz-dasági gépeikkel, gyümölcsfáikkal, stb. kapcsolatosan.

5. oldal Bors Községi FigyelőA hónap témája: Tavaszi megújulás

Megújul szervezetünk: „Mézédes gyógyulás”A Borson élő Pellei János 45 évvel ezelőtt

családi örökséget vett át, mikor a méhészke-déshez hozzáfogott, hiszen ez a mesterséget ősei már 100 éve űzték. Igaz, ő már csak hobbi szinten műve-li, hiszen, tapasztalata szerint, ahhoz, hogy valaki a méhész-kedésből megéljen, legalább 100 méhcsaládja kellene, hogy legyen, de ő csak 30 csa-láddal rendelkezik.

De nem csak bele született, hanem bele is szeretett a mé-hészkedésbe, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig védőruha nélkül jár-kel köztük. Pedig, csak legenda az, hogy a méhek felismerik a gazdájukat, hiszen ah-hoz, kevés ideig élnek (nyáron 1 hónapig, télen 3-4 hónapig). Óvatosan közeledem a kaptárok felé, amelyeket a gazda saját ke-zűleg készített. Bár, még nem kellene, hogy féljek, mivel a Pellei családnál történő láto-gatásomkor, még nem érte el a hőmérséklet a 10 fokot, amikor a méhek kirepülnek.

De mivel megtudom, hogy a méhcsípés szívtől felfele veszélyes lehet, inkább a lakás biztonságában teszem fel a kérdéseimet a méhekről és a mézkészítésről.

A szezon márciustól őszig tart, de ilyenkor, tavasszal kevés méh van, sok elpusztul télen. A gazda ugyancsak résen kell legyen, hiszen, nehogy megsérüljön a kaptár, és egy egér bebújjon, mert a méhek nyáron elpusztítják a rágcsálót, de mivel télen hibernálnak, az egér pusztíthatja el őket. Mivel laikus va-gyok, a méhészgazda elmagyarázza nekem, hogy tavasszal létrejön a fiasítás, a lépbe tojások kerülnek. Egy méhcsalád legérté-kesebb tagja a szaporodás miatt a királynő, csak egy van belőle, ő a legnagyobb, hiszen más táplálékot is kap: méhpempőt.

(Mivel a méhpempő rendkívül egészsé-ges, és kevés van belőle, már ezt is hamisít-ják). A több tízezer dolgozó (elcsökevénye-sedett ivarszervű nőstények) hátsó lábaikkal gyűjtik a virágport, amellyel a kisméheket táplálják.

A nektárt a mézgyomorban mézzé alakít-ják, majd szájukon keresztül a lépbe ürítik, és a sejtekben tárolják. A sejtfalakat alkotó viasz, pedig a hasi mirigyeikben termelődik. A herék nem tudnak egyedül enni, haszon-talanok is, ezért ősszel, mikor hibernálnak a kaptárban, a gazda „levágja” őket, a tyú-koknak adja, mert állítólag azok, jól tojnak tőle. Tavasszal a méhek a gyümölcsfák, és a repce virágát gyűjtik először. A legjobb méz viszont, a virágméz, a legízletesebb az akác-ból készül.

A Pellei család, régen sokat vándorolt a méhekkel, a minél ízletesebb és változato-

sabb méz elérése érdekében. Vidékünkön a hársfaméz, Nagybánya környékén a gesz-tenye-, Székelyföldön, pedig a borókaméz

a specialitás. Országunkban eddig nagyon egészséges volt a méz, hiszen nem perme-tezték az erdőket.

A kis méhészeti „tanfolyam” után, rögtön rákérdezek a mézhamisításra, hiszen gyako-ri botránytéma ez az utóbbi időkben. Pellei János állítja, hogy a piacon még mindig 90%-ban „bio” mézet lehet venni, de ő is elismeri, hogy van az éhes ember, aki hamisítja. Az üz-letit például Kínából hozott mézzel keverik, de van olyan méhész, aki cukrozott vízzel eteti a méheket, és az ily módon megnöve-kedett mézadagot akácmézként adja el.

A tavaly például, a sok eső miatt gyenge volt a méz, de ő visszaetette a méhekkel, ahogy apjától is tanulta, minthogy becsap-jon valakit. Persze, ha valaki azzal dicsek-szik, hogy egy méhcsalád 60-80 kg. mézet termelt, az már gyanús, hiszen, tapasztalata szerint 30-50 kilogrammnál nem termelnek többet. De annak se örüljünk, ha nem cuk-rosodik meg a méz, mert az is biztos jele, hogy „kezelve van”. Amikor ilyen „mézsza-porítási csodákról” hallok, már azon sem csodálkozok, hogy Amerikában, sokan a ha-lálos csípésű vadméhek közelében merész-kednek, mivel, azok háromszor annyi mézet készítenek, mint európai rokonaik.

Pellei Jánosnak nem túl jó a véleménye a méhészek támogatásáról, hiszen ő, és sok sorstársa tapasztalta, hogy csak kivételezet-tek kapnak támogatást.

De rengeteg kritériumnak is kell most már megfelelni (méhészeti tanfolyamok, szakirá-nyú egyetemi végzettség, erdő telepítése, felszerelések modernizálása), ezért nem csoda, ha kevesen vágnak bele abba, hogy a méhészetből éljenek meg, - neki sincs, aki továbbvigye a mesterséget.

A méhészgazda felesége még megmutat-ja a „munkaeszközöket”, így megbizonyo-sodhatok arról, hogy a mézpergetés nem is olyan bonyolult feladat. De ettől függetle-nül, tudom, hogy még az ajándékba kapott hársfaméz nyugtató hatása alatt sem me-részkednék rajzáskor a kaptár közelébe.

Tudjuk-e a mézről, hogy: Már az ókorban kedvelt csemegének

számított, amit a 12 ezer éves spanyol barlangrajzok is bizonyítanak. A bibliai korban is mézzel édesítettek, mivel a cuk-rot nem ismerték. A hellén világ eposzai a méz „isteni” eredetéről áradoznak, a fiatalság elixírjeként tisztelték. Az egyip-tomiak a propoliszt sebek kezelésére, fá-raóik bebalzsamozására alkalmazták. (Az egyik gizai piramisban egy gyermekholt-test tökéletesen megmaradt egy mézzel teli edényben). Nagy Sándor, híres ókori világhódító holttestét is mézzel teli ko-porsóban szállították haza Ázsiából Ma-kedóniába.

Nagy Sándor életében is nagy becsben tartotta a mézet, ugyanis, ezzel készíttet-te el a világ első esküvői tortáját is, azon a híres esküvőn, amelyen tízezer kato-náját összeházasította a legyőzött Per-zsia lányaival. A hadba vonuló katonák árpából, rozsból vagy búzából sütött, 60 dkg-os lapos kenyerét alakították át az ünnep tiszteletére. Ekkor, gabonán kívül, mandulából, dióból, mézből és szárított gyümölcsből készítették a cipót, majd egy ánizsból, kecsketúróból és mézből álló krémmel megtöltötték, tetejét pedig méz-be mártott rózsaszirmokkal díszítették.

Az ókori görög bölcsek közül sokan (Pitagorász, Démokritosz), akik 100 évig éltek, azt állították, hogy tiszta elméjük,

teljesítőképességük a méznek köszönhe-tő. Hippokratész elsőként alkalmazta a méhmérget gyógyításra. Az ókorban el-terjedt az a szokás, hogy a friss házasok az egybekelés utáni hetekben mézsört (erjesztett mézet) ittak, mert szerelmi vágykeltőnek tartották (innen eredezte-tik a „Mézes hetek” elnevezést).

A középkori gyógyszerkönyvek fájda-lomcsillapításra, szemgyógyításra, kö-högésre, tüdőbajra javasolják. A XVI. században, olyan értéke volt a méznek, hogy a budai piacon egy pint (kb. 1.5 li-ter) mézzel lehetett kiváltani egy keresz-tény foglyot.

folytatás a 6. oldalon

6. oldalBors Községi Figyelő A hónap témája: Tavaszi megújulás

Az értékes propoliszt a méhek a fák és bokrok rügyeiből vonják ki, és mirigyük váladékával gyantaszerűvé változtatják, a kaptárukban afféle fertőtlenítőként használják. Ezzel kenik be a kas bejáratát, és segítségével óvják szállásukat a víru-soktól, baktériumoktól, gombáktól.

A gyógyászatban vírusos megbetegedé-sek kezelésére hasznosítják a propoliszt, a szájüregi fertőzésekben, bőrbajok elle-ni szerként (pattanások, szemölcsök, he-gek), égési sérüléseknél.

Fahéjjal összekeverve, rendszeresen fogyasztva valóságos csodaszer!!!

Csökkenti a koleszterin szintet, véd az infarktus ellen, visszaadja az idős erek rugalmasságát, megakadályozza a gyo-morfekély kialakulását.

Kísérletek bizonyítják, hogy segített ízü-leti kopásban szenvedő betegeken, és a hólyagfertőzés, bőrbetegségek (arcra kenve a méz a pattanásokat is eltünteti), időskori krónikus fáradtság esetén.

Erősíti a fehér vérsejteket a vírusok el-len, megöli a nátha baktériumait, meg-tisztítja a légcsövet.

De bármilyen hihetetlen, még a nagyon kövér emberek is fogytak, ha reggel, éh-gyomorra, és este 2-3 kanál fahéjas mé-zet fogyasztottak (egy pohár meleg vízbe keverve), ugyanis megakadályozta a zsír lerakódását.

Magas szénhidráttartalma miatt remek energiaforrás (cukrai egyszerűen, köny-nyen felszívódók), ugyanakkor nem hiz-lal, mivel gyümölcscukra a májban gliko-génként raktározódik, szőlőcukra pedig az izmokban kerül gyors felhasználásra. Magas a vitamintartalma: B1, B2, B3, B6-vitamin, Patoténsav (B5, mely egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és lassít-hatja az öregedést). Napi egy kanál méz nagyban segíti a kalcium felszívódását, és megelőzi a csontritkulást.

A népi gyógyászat szerint a méz erős nedvszívó képességű, így remekül

alkalmazható gyermekek éjszakai ágybavizelése esetén. Gazdag ás-

ványi anyagokban (minél sötétebb a színe!!!), és

természetes antioxi-dánsokban, vér-

tisztító hatása miatt fiatalítja a szervezetet. A vérben kimu-

tatható 24 elem közül 22 megtalálható

benne. Azt is érdemes tudni, hogy 1994-től, Ma-

gyarországon, ápri-lis 30.-án ünnep-

lik a méhek napját.

folytatás az 5. oldalról

A természettel együtt élő ember, különböző jelekből próbálta meg-jósolni az évi időjárást, a termés milyenségét. Bár a globális felme-legedés miatt már nem annyira ki-számítható a jövő, néhány megfi-gyelés még ma is helytálló. Íme, a népi megfigyelés gyöngyszemeit a tavasz hónapjaira.

Március: „Amilyen március 9. napja,

olyan lesz az egész hónap folyama-ta. A Gergely napi (márc. 12) szél Szent György napig él.” – tartja a mondás a hónap elejéről. Tamás napjához (márc. 7), mivel az év 66. napja (a hatos az ember teremté-

sének napja, megduplázva), ezért szerelmi jóslás is fűződött hozzá. Éj-jel megzörgették a kertkapukat, és amilyen irányból hallatszott a felri-asztott kutyák ugatása, onnan vár-ták a vőlegényt a lányok. “Sándor, József, Benedek, zsák-

ban hozzák a meleget”. Ha ezeken a napokon süt a nap, akkor hosszú meleg nyár várható. Ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. (A le-genda szerint Szent Péter mind hár-mójuktól egy zsák meleget küldött az embereknek, de mivel a 3 szent a kocsmába ragadt útközben, Mátyás kellett kikergesse onnan őket). Jó-zsef napján szólaltak meg először a madarak, tértek vissza a gólyák (ha piszkos volt a tolluk, az bő termésre utalt). Ha Benedek napján (21.-e) dör-

gött az ég, az száraz nyarat jelen-tett, ha március 25-én a békák is megszólaltak, az 40 napos hideget jelzett. És még egy mondás: “Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist je-lez a csapadék nélküli március.

Április: Április elsején vetési munkát

nem végeztek, mivel nem hoz bősé-ges termést. Ha Irén napján (ápr. 6)

Tavaszi népi időjóslás

esik az eső, szűk lesz az esztendő. Április 14-én (Tibor nap) megszólal a kakukk, és ha már kizöldült a ter-mészet, jó lesz a széna. Az esztendő századik napja, a Gyuláé (ápr. 12.): amilyen az időjárás ekkor, annak el-lenkezője várható a következő negy-ven napon. A Szent György havi eső “ker-

geti a fagyot”, viszont esős májust jósol. Akkor lesz bő termés, ha „ak-kora eső esik, hogy még az áldo-másozók orra is besározódik”. Ha az ősszel vetett gabonákból a varjú nem látszik ki, a termés bőséges lesz. Ha Szent Márk napján (25.-e) a

fülemüle énekel, szép tavaszt hir-det. Az ezt követő vasárnap volt a búzaszentelés, és ezután vetették az indás növényeket is. Április utol-só napja, ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.

Május:

Jeles napjai a fagyosszentek (hir-telen lehűlhet a levegő): Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14.). Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy “Sok bort hoz a há-rom „ác”, ha felhőt egyiken se látsz”. A negyedik fagyosszent, Orbán

(máj. 25.) napján, viszont kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. A májusi eső egyébként „aranyat ér”, a jó termés szempontjából. Nagyanyáink „Luca –naptára”

április-májusra rendkívül szeles, esős időt jósolt: ez idáig be is vált az előrejelzés.

7. oldal Bors Községi Figyelő

Tavaszi egészségcseppekEgy kis kultúrtörténet - a légúti megbetegedések 3 leghatásosabb gyógyfüvéről

Zsálya: „Ki öregedhetne meg, akinek zsálya nő

a kertjében?” –tartotta az ókori mondás, nem véletlen, hogy a legszen-tebb gyógyfüvek közé tartozott, a neve is a latin „Salvare”: meg-ment szóból ered. A mandu-lagyulladás, to-

rokbántalmak legerősebb gyógyítója, „nö-vényi aszpirinnek” is nevezik. Garantáltan leviszi a gyulladást már 2-3 meleg tea is, sok gyereket megmentene a mandula műtéttő (kamillával keverjük, mert erős). A légúti betegségek mellett, eredményesen kezeli a fogínysorvadást, a gennyes fogat is. A ró-

maiak a vasszerszámokat óvták vele az el-használódástól, mert a vas sói nem lépnek reakcióba a zsályával. (Románul: Salvie)

Kakukkfű: A római katonák kakukkfüves fürdővel

fokozták erejüket, de a balzsamozásban is használják, tartósító tulajdonságai miatt.

Erős baktérium-ölő, a légutak megbetegedé-sekor, tüdőaszt-ma, szamárkö-högés, vagy akár tüdőgyulladás veszélye ese-tén gyorsan hat

a napi 4-5 friss, forró tea.Timol tartalmú, ezért alkalmas béltisztításra is. (Románul: Cimbrişor).

Lándzsás útifű: Az útifű gyökerei képesek utat törni

maguknak a száraz, szinte élettelenné vált talajban, de akár az aszfaltban is, levelei

annyira szívó-sak, hogy szinte lehetetlen őket széttaposni. A gyógyszer tá-rakban szirup-ként is árusított gyógynövény teája rendkívül

eredményes a köhögés, asztma, bronchi-tis, rekedtség, hurut, tuberkulózis ellen, főleg kakukkfűvel keverve. Idősek sebei is hamar bezáródnak levelétől. (románul: Pătlăgina îngustă).

Szépülés a természet erejévelTélen kiürül a szervezet vitaminkészlete,

nehezebb ételeket is eszünk, a bőrünk is folyamatosan elöregszik. A kinti hideg és a benti meleg váltakozása szárazzá, repede-zetté teheti a bőrt, a kiszáradás pedig apró ráncokat okoz. Kozmetikushoz nem mindig tudunk eljutni, ezért most egy szakembert kérdeztem a házilag is elkészíthető arcpako-lások titkairól. Íme, néhány egyszerű, termé-szetes bőrmegújító trükk, - Ónodi – Bányai Andrea ajánlásával.

Rozmaringos pakolás: A kamillateás gő-zölés is hatásosabb, ha rozmaringot, sőt ka-kukkfüvet is szórunk bele. De apróra vágott

rozmaringot elkeverhetünk egy felvert to-jásfehérjével is, ezt tíz percig hagyjuk az ar-cunkon. Az ismert arcfiatalító zöldséget, az uborkát is használhatjuk rozmaringgal. Egy kígyóuborkát megmosunk, héjastól leresze-lünk, és összekeverjük apróra vágott rozma-ringgal és felkenjük az arcunkra. A rozmaring tisztítja a bőrt, és javítja vérellátását, vala-mint összehúzódásra készteti a pórusokat.

Tojás és tejszín: A tojásfehérje a zsíros bő-rűek csodaszere, feszesebbé, rugalmasabbá teszi, mikrobaellenes hatása több ezer éve közismert. Korpával elkeverve előtisztítás-ra alkalmas, mint bőrradír. Kis élesztővel és

propolisszal elkevert felvert tojásfehérje ki-tűnő bőrregeneráló, az élesztő pattanások ellen is hatásos. Keverhetünk hozzá korpát, ezt egyébként fürdővízbe is tehetjük (nem véletlen, hogy a kisbabák selymes bőrére a korpás fürdőt ajánlják). A száraz bőrűek to-jás sárgát keverjenek el mézzel, tejszínnel és tejföllel (a tojássárgája E- és F-vitaminokkal élénkíti a bőrt).

A tejszínes méz pépesített tavaszi gyü-mölcsökkel (cseresznye, megy) feszesíti és felfrissíti fáradt bőrünket. A cseresznye vér-tisztító és gyulladáscsökkentő, ami a mitesz-szeres bőr leghatásosabb ellenszere.

Csodálatos bolygónk – amit óvnunk kell!Higgyünk bár a vallások teremtéstanaiban,

vagy a tudományos ősrobbanás elméleté-ben, meg kell állapítanunk, hogy a te-remtett világ csodálatos. Azt még a hitetlen tudósok is elismerik, hogy sok mindenre nincs ma-gyarázat, mert a földön min-den annyira precízen, az em-beri életfeltételek számára pontosan van megtervezve, hogy az már nem lehet vélet-len: kell tehát léteznie egy te-remtő és rendező bölcs „elmé-nek”, amely az ember számára ezt a világot élhetővé tette. A tava-szi föld-, víz-, és természet - ünnepek jegyében, lássuk, most mitől is olyan cso-dálatos bolygónk? Ideális méretek: A Föld kb. 150 millió

kilométerre van a Naptól. Ha néhány százalék-kal közelebb lenne, akkor már túlhevült volna, ha 1%-kal távolabb lenne, eljegesedett volna.

Földünknek, a Nap körüli pályája, majdnem kör alakú ellipszis, de ha ez

a forma elnyújtottabb lenne, minden évben

lenne egy rövid, pár száz fokos időszak, majd egy hosszú jegesedés. Ha a Föld valameny-nyivel nagyobb lenne, akkor gravitációja is

erősebb volna, és a könnyű hidrogén

felhalmozódna, így légkörünk alkalmatlan-

ná válna a belélegzésre. Ha pedig Földünk kisebb lenne, akkor

az oxigén elillanna és a bolygónk felszínét borí-tó vizek elpárolognának. Föld forgása: Ha a Föld csak fele ilyen

gyorsan forogna, a nappali és éjszakai oldal kö-

zött szélsőséges éghajlati különbségek jönné-nek létre, amelyet az élőlények nem élnének túl. Ha viszont a Föld gyorsabban fordulna meg tengelye körül, akkor a nappali és éjszakai hő-mérséklet között nagyon kicsi lenne a különb-ség, ami jelentősen korlátozná például a víz körforgását, és a megnövekedett centrifugális erő miatt a légkör nagy része a világűrbe szök-ne. A Föld hajlási szöge 23,5 fok. Ha a Föld for-gástengelye közel lenne a pályasíkhoz, akkor a földfelszín egyik felén közel fél évig nappal lenne, a másik oldalon, éjszaka. Levegő és víz: A Föld légkörének 21%-os

az oxigéntartalma. Kétszeres érték esetén az embereknél oxigénmérgezés lépne fel, és tűz-vész pusztítana. Fele ekkora érték esetében viszont minden tűz kialudna. Az oxigén mellett a levegő 78% nitrogént tartalmaz, ami gondos-kodik a káros kozmikus sugárzások kellő mér-tékű elnyeléséről. Ha túl kicsi lenne a légkör sűrűsége, nem védene az ultraibolya- és rönt-gensugárzás halálos hatása, valamint a nagy

K U L I N Á R I S V I L Á G

8. oldalBors Községi Figyelő

meteorok állandó bombázása ellen. Nagyobb sűrűség esetében pedig a légkör vízkörforgá-sa borulna fel. Az óceánok a földfelszín 71%-át borítják és gigantikus hőtárolóként működnek. Fontos mérséklő hatásuk van az éghajlatra. Ha kevesebb víz borítaná a Földet, az nagy hő-mérsékletingadozásokat eredményezne. 10%-kal több víz viszont a tengerszint 300 méteres emelkedését, így a kontinensek majdnem tel-jes elárasztását eredményezné. Más bolygók: A Földdel ellentétben, más-

hol nem ilyen kedvezőek az életfeltételek. A Merkúron nappal 430 C° van, éjjel pedig -170 C°, légköre nincs, és országnyi kráterek borít-ják. A Vénusz ellenkező irányban forog a tenge-lye körül, egy fordulat 243 földi napig tart, ezért nagyon hosszúak az éjszakák és a nappalok. A Jupiter légkörében 340 éve kavarog a “Nagy Vörös Folt”-nak nevezett hatalmas vihar. A Hold egy milliószor szárazabb, mint a Góbi si-vatag. Az Uránuszon, pedig 21 évig tart a tél. Az ember és a Föld: Bolygónk és az em-

beri test között számos hasonlóság van. A Föld felszínének háromnegyede víz, ugyanúgy, mint az embereké. A földkéreg lemezei (melyek állandóan közelednek, majd távolodnak egy-mástól) olyan sebességgel mozognak, mint amilyen gyorsan az emberi köröm nő. Az em-

beri testnek, ugyanúgy, mint bolygónknak egy szabályozott hőmérséklete van. Ugyanakkor, az emberi test lényegében az univerzum mé-rőpálcája: a világegyetem minden létezőjét le lehet mérni testünk arányai által. Érdekességek: A teremtett világ óriási:

tudósok szerint, akár 6000 millió galaxis (csil-lagrendszer) létezhet, amelyből a legnagyob-baknak is több millió csillaga van. A Föld felszí-ne és középpontja között a becslések szerint 6378 km van, a hőmérséklet a föld középpont-jában 3870 fokos lehet, (Föld középpontja felé haladva, kilométerenként átlagosan 30 °C -kal emelkedik a hőmérséklet). Az éltető napsugár kb. 8 perc alatt jut le a földre, és közel 500 mé-ter mélyen is behatolhat az óceán mélyébe. Tá-volról, a Föld a legfényesebb bolygónak tűnik a 9 közül, mert a napsugarakat visszatükrözi a víz. (Bolygónk, az egyedüli, ahol a föld felszínén folyékony víz van). Az évi 1 millió földrengés-ből, pedig sokat nem is érzékelünk, mert az óceánok mélyén mennek végbe. Óvatosságra késztető adatok: A föld vi-

zeinek 97%-a sós víz, és a fennmaradó 3%-ból is csak 1%-ot hasznosíthatunk, mert a többi jég. Ennek ellenére, a gazdag országokban po-csékolják a vizet, naponta 350 liternyi is jut egy főre, amíg Afrika egyes országaiban naponta

csak 3-4 liter. Érdekes tény az is, hogy míg a föld 1/3-a sivatagos (és ez egyre nő), a népes-ség, pedig szaporodik, a földnek csupán 11%-át használják a világon élelemtermelésre. Az ember válasza ajándékba kapott cso-

dálatos életfeltételeire: Egyszerű példákat is említhetnék, bolygónk védelmére, mint kör-nyezetünk tisztán tartása, energiatakarékos életmód (ésszerűbb víz, áram, üzemanyag fogyasztás), az évszázadok alatt lebomló mű-anyag csomagolóeszközök mellőzése. De a vi-lágon nagyobb katasztrófák is fenyegetik a fe-lelőtlen embert. Az óceánokat évente összesen több mint 5 millió tonna nitráttal, cinkkel, és ólommal szennyezzük. Az ipari szennyvíz meny-nyisége naponta 2,5 millió köbméter, melynek a fele kerül tisztítás nélkül a szabadba. A mező-gazdaságban évente 80 millió tonna műtrágyát használnak. A levegő súlyos szennyezettségé-ről is sokat beszélünk, amely miatt a földfelszín nem tudja a hő egy részét visszasugározni a világűrbe. Ha ennek okán a Föld hőmérséklete akár csak 2-3 fokkal is nő, megolvad a sarkvidék jégtakarója, amely elönti a földet. A zöld-prog-ram, környezetvédelem, sokaknak, még ma csak jó pályázati pénzszerzési lehetőség, de az adatokat látva, mi lesz 100 év múlva utódaink világával?

A húsvéti időszakban, bármennyire is elpo-gányosodott a világ, az emberek még mindig ragaszkodnak a hagyományos ételekhez. Egész Európában fogyasztják ilyenkor a bá-rányt, a tojást, a sonkát, kalácsot, Lengyel-országban, még meg is szenteltetik a temp-lomban a húsvéti ételeket. Görögországban el nem hagynák az ünnepi asztalról a tojásos citromlevest, a németek, pedig a tormás son-kát és a tojáslikőrt. Az északi országokban (Svédország, Finnország) a sózott heringes ételek, de még a spenótleves is hagyomány-nyá váltak (főleg Nagycsütörtökön, amikor zöld ételeket illik enni), a csehek, pedig a kuglófot bárány alakura sütik. Régi magyar szokás szerint már az 1500-as években meg-szentelték a hagyományos magyar húsvéti ételeket is (sonka, tojás, kalács, bárány, só), melyet Erdélyben „kókonyá”-nak neveztek. Ahány ház, annyi étkezési szokás, tartja a közmondás, de egy biztos: az ünnepek a túl-zott étkezések jegyében telnek el. Ezért, egy Húsvét ízeit visszaidéző nyúlhúsos receptkü-lönlegesség mellett, Bors község ételkülönle-gességeiről híres szakácsnőjétől, Forgács In-citől sikerült két, ünnep után is fogyasztható finomság receptjét megszereznem.

Töltött dagadó: Egy dagadót megtöltünk sajtos, baconszalonnás, tojásos, zöldfűsze-res (bors, kakukkfű, szerecsendió) keverék-kel. Az edényt, amiben sütjük, kirakjuk na-ranccsal, beletesszük a megtöltött dagadót, bort locsolunk alá. Befedjük malacpecse-nyével, amelyiknek a bőrös részét kockára

bevagdaljuk. Fólia alatt puhára sütjük. Ha megpuhult, vajjal megkenjük a dagadót és a malacpecsenyét is, majd kicsit még pirítjuk fólia nélkül, a levével locsolgatva.

„Fantázia-torta”: 6-8 tojásból piskótát készítünk, kettévágjuk, majd megkenjük barack, vagy eper ízzel. Krém: Egy vanília-, és egy tejszínes pudingból, 6 tojássárgájával sűrűbb krémet főzünk, cukorral édesítjük,

és diónyi vajat keverünk hozzá, hogy ne bő-rösödjön meg. Félliternyi felvert vaníliás tej-színnel finomra dolgozzuk. Ha nem vagyunk biztosak a krém állagában, egy zselatint is keverhetünk hozzá (olyat, amelyet csak víz-ben kell állni hagyni, nem főzni), de ideális esetben a krém enélkül is jó. Cukros, rumos meggyet (vagy más gyümölcsöt), keverünk a krémbe, és megtöltjük a kétfelé vágott pis-kótát. A tetejére a cukros meggy levéből, 10 dekányi cukorral felvert 2 tojásfehérjéből készítünk bevonót.

Nyúl, ünnepek előtt és után. A magyarok a második legnagyobb nyúlhús exportőrök, mégis alig fogyasztjuk ezt az egészséges húsfajtát. Pe-dig, a nyúlhús soványabb, mint a csirke vagy a marha, fehérjében gazdag. Tartalmaz többféle B-vitamint, foszfort, vasat, alacsony a kolesz-terintartalma, sőt koleszterincsökkentő hatású. Alacsony a nátriumtartalma, így a magas vér-nyomásban szenvedők számára is egészséges. Gyerekeknek, betegeknek, fogyókúrázóknak és vérszegényeknek különösen ajánlott.

Francia aszalt szilvás nyúl: 1 feldarabolt, fi-atal nyúl, 8 dkg füstölt szalonna, 6 kisebb fej hagyma, 4 sárgarépa, 5 dkg zeller, 25 dkg aszalt szilva, egy üveg száraz vörösbor, rozmaring, ka-kukkfű, 2 babérlevél, 2 evőkanál liszt, só, bors. A felkockázott szalonnát kiolvasztjuk, rádobjuk a hagymát. A sózott, borsozott nyúldarabo-kat is megpirítjuk a zsíron, megszórjuk liszttel, hozzáadjuk a darabokra vágott répát, zellert, az aszalt szilva felét, és a vörösbort. Kissé megsóz-zuk, hozzáadjuk a babért és a többi zöldfűszert, felforraljuk, majd kisebb lángon a húst puhára főzzük. Végül hozzáadjuk a maradék szilvát, kis mézet (cukrot), és átforraljuk.