biciklis praktikák -...

Biciklis praktikák

tanácsokVezetéstechnikai

kerékpárosoknakKÖNYVEK

Biciklis praktikák

Biciklis praktikák

2013

tanácsokVezetéstechnikai

kerékpárosoknak

Felelős kiadó: Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke

Felelős szerkesztő: Schváb Zoltán, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára

Szerző: Abelovszky Tamás, Gégény István, Pichler Róbert, Somogyi GáborSzerkesztő: Óberling József, Somogyi GáborTanácsadó és szakmai lektor:Eisenkrammer Károly többszörös magyar bajnok kerékpárversenyző, a Vuelta Sportiroda vezetőjeKönyvterv, tipográfia: Kiss DominikaCímlapfotó: Iró ZoltánFotó: Abelovszky Tamás, Iró Zoltán, ShutterstockNyomdai munkák: A PMS 2000 Mérnöki Társaság gondozásábanFelelős vezető: dr. Petőcz Mária, ügyvezető

ISBN 978-963-08-7689-6ISSN 2064-1087

A Közlekedésbiztonság Könyvek sorozatban megjelent kiadványok letölthetők a Nemzeti Közlekedési Hatóság www.nkh.gov.hu honlapjáról

Készült: a Nemzeti Közlekedési Hatóság megbízásából a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében

A kézirat lezárva: 2013. október 15-én.A kiadvány ingyenes!

Szakmai támogatók:

v e z e t é s t e c h n i k a i t a n á c s o k k e r é k p á r o s o k n a k

tartalom6 Előszó

10 Mielőttnyeregbeülnénk• Kerékpárvásárlás• Kerékpártípusok• Hol vásároljunk?• Karbantartás• A kerékpár kötelező felszerelései• Hasznos kiegészítők bringázáshoz• Gyerekülések, csomagszállítás• A megfelelő ruházat• Bringás cipő• Fejvédő

40 BringásKRESZ(„amitnemmertélmegkérdezni”)

• A KRESZ – bringás szemmel• Kerékpárút, kerékpársáv,

kerékpáros nyom• Mit tegyünk, ha nincs kerékpárút?• Járda• Hol és hogyan nem szabad

kerékpározni?• Az elsőbbség fogalma,

az elsőbbség megadása• Elsőbbségi viszonyokat szabályozó

táblák

3

b i c i k l i s p r a k t i k á k

52 Úton–útszélen• Helyes testtartás a kerékpáron• Menet közben • Kanyarodás• A súlypont áthelyezése• A kormány elengedése egy kézzel –

karjelzés• Kisebb akadályok, úthibák leküzdése• Járdára felhajtás• Sínek keresztezése• Váltóhasználat• Vizes\csúszós úton történő bringázás• Ügyességfejlesztő gyakorlatok• Mindig látszódj!• Praktikus tanácsok• Kerékpárút-közút kereszteződése• Közlekedés társakkal, gyerekekkel

88 Kerékpárszállítás• Autón, autóban • Vasúton• Repülőn

96 Kerékpározásprofiszinten

104 Kerékpárralisbiztonságosan!• Egy kis szabályismeret• A kerékpáros közlekedésbiztonságról

röviden• Kerékpárparkolókat a munkahelyekre!• A kerékpáros rendőri szolgálatról

122 Utószó

4


előszótisztelt olvasó!A Nemzeti Közlekedési Hatóság gondozásában megjelent „Közlekedésbizton-ság könyvek” sorozat harmadik darabjában – a motorosok és az autósok után

– ezúttal a kerékpárosokat köszöntöm. Nyilván sokakban felmerül, vajon milyen vezetéstechnikai ismeretekre van

szüksége egy biciklisnek, hiszen alapesetben elég nyeregbe pattanni és hajtani

6


a pedált. Alapesetben, mondom nyomatékkal. Mert a Nemzeti Fejlesztési Mi-nisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság közös Közlekedésbiztonsági Ak-cióprogramjának statisztikái azt bizonyítják, hogy bizony nincs minden rendben a kerékpáros közlekedéssel. Bár a sportolók és a hobbisták körében a legel-terjedtebb a védőeszközök használata, általánosnak még manapság sem ne-vezhető a súlyos balesetek megelőzését szolgáló fejvédők viselése. Még mindig sokan gondolják úgy helytelenül, hogy a kerékpár nem jármű, azt akár egy kiadós ivászat után is gond nélkül használhatják. Hiszen mi történhet? Az illető legfeljebb leesik a biciklijéről, netán az árokban köt ki, esetleg fának ütközik. Feláll, meg-rázza magát, aztán tekerhet tovább. A dolog azonban több szempontból sem igaz. Egyrészt mert napjainkban elvétve van olyan út, ahol a kerékpáros nem számíthat autós, motoros forgalomra. Másrészt ő maga okozhat olyan súlyos balesetet, amelynek vétlen résztvevője egy életen át nem bír majd elszámolni a lelkiismeretével.

Mégis mit tehetünk azért, hogy az ilyen esetek a lehető legkevésbé terheljék a statisztikákat, de ami még ennél is fontosabb, hogy minél kevesebb áldoza-ta legyen az emberi felelőtlenségnek? Nos azt gondolom, hogy a kerékpározás technikai elsajátítása mellett legalább annyira fontos a közlekedési szabályok megismerése. Gyerekeknek gyerek szinten, felnőtteknek jogosítvány szinten. Aztán jöhet a megfelelő kerékpár kiválasztása, legyen szó mountain bike-ról, ver-senybicikliről vagy utcai változatról. De bármilyen géppel is veszünk részt a for-galomban, érdemes szem előtt tartani, hogy a mai forgalomban részt venni egy olyan kaland, amely csak akkor élhető túl biztonsággal, ha betartjuk a szabályait. Gondolja csak el, a gyalogláshoz sem kell jogosítvány, mégis mindenki betartaná az előírásokat, ha a sétára az Alpok havas szirtjei között kerülne sor. Hát valami ilyesmi a kerékpározás is. ››

7


Mondhatja a kedves Olvasó, hogy értem én ezt, még azt is, hogy autós, motoros vezetéstechnikai ismeretekre miért van szükség, na de a bicikli esetében? A választ az-zal kezdem, hogy a mai kerékpá-rok legfeljebb a formájukban – sok esetben már abban sem – hasonlí-tanak elődjeikre. Gyakorlatilag egy közepes városi tempóban haladó

autó sebessége könnyedén elérhető velük, így aztán nyilvánvaló, hogy vezetni is nehezebb lett őket. A megfelelő gumik kiválasztása, nyomása, a gép rendszeres karbantartása legalább annyira fontos az esetükben, mint a motorkerékpárok-nál. Ugyancsak figyelmet érdemel a kanyarvétel, a stabilitás megtartása, legyen szó aszfaltról, erdei útról vagy éppen murvás talajról. Érdemes tehát az ezekhez szükséges technikákat elsajátítani, begyakorolni, mert súlyos balesetek előzhe-tők meg, ha rendelkezünk a kellő ismeretekkel.

Amikor kerékpározásról beszélünk, nem elhanyagolható szempont az sem, hogy alaposan megváltoztak a közlekedési körülmények. A biciklit kiszorították a motorral hajtott járművek, amelyek vezetői sokszor nincsenek tekintettel a lé-nyegesen gyengébb félre. Bonyolultabbá vált a közlekedési szabályrendszer is, amelyet viszont mintha a kerékpárosok éreznék kevésbé a magukénak.

Hosszasan folytathatnám, hogy miért is látom fontosnak egy ilyen kiadvány közreadását, de nem teszem. Bízom abban, hogy mindenki, akinek a kezébe kerül, képes lesz továbbgondolni bevezető soraimat.

Kellemes időtöltést, balesetmentes bringázást kívánok Önnek!

schváb zoltán

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

közlekedésért felelős helyettes államtitkára

8

v e z e t é s t e c h n i k a i t a n á c s o k k e r é k p á r o s o k n a k 9

mielőtt nyeregbe ülnénk

10


Gyerekkorában majdnem mindenkit megtanítanak bringázni, de a nagy kér-dés az, valóban biztonsággal ülünk-e a nyeregbe. Vajon tényleg tudunk is kerékpározni, vagy csak elkerekezünk A-ból B-be, és közben izgulunk, nehogy valami meglepetés érjen útközben? Ké-pesek vagyunk a forgalom egyenrangú résztvevőjeként eljutni egyik helyről a másikra? Valóban értjük is menet köz-ben, mi történik körülöttünk, mire érde-mes fokozottan odafigyelni bringásként, mi az, amit másképp kell tennünk, mint amikor autóval vagy motorral közleke-dünk? Ismerjük-e alaposan a bringá-sokra vonatkozó szabályokat? Egyál-talán: minden kötelező felszereléssel ellátott, jól beállított bringán ülünk-e?

Mind-mind olyan kérdés, amelybe legtöbbször bele sem gondolunk, mert any-nyira nyilvánvalónak és egyszerűnek tűnik a válasz. Pedig a mostaninál sokkal több magabiztosabb, a közlekedés többi résztvevője által jobban elfogadott ke-rékpáros lenne az utakon, továbbá számos baleset elkerülhető lenne, ha a fenti kérdéseket minden bringás feltenné magának, és megkeresné a jó válaszokat.

Ennek ellenére ajánljuk mind gyakorlottabb, mind kevésbé rutinos bringások-nak e kézikönyv átlapozását – mert egyrészt talán mindenkinek tudunk valami-lyen új ismeretet nyújtani, másrészt pedig ismétlés a tudás anyja!

Kerékpárvásárlás

A kerékpárvásárlás a világon a legegyszerűbb dolognak tűnik: az ember csak besétál a bringaboltba vagy a közeli sportáruházba, esetleg hipermarketbe, majd belenéz a pénztárcájába, és az ott található bankók mennyisége alapján dönt. Szíve választottját pedig azon nyomban a pénztárhoz vezeti, és a fizetést követő-en boldogan a nyeregbe pattan.

12


Sajnos – vagy inkább szerencsére – közel sincs ilyen egyszerű dolgunk, ha bringát szeretnénk venni. Legelső dolgunk eldönteni, mire is szeretnénk hasz-nálni új szerzeményünket, hiszen nem mindegy például, hogy országúton vagy terepen fordulunk-e meg elsősorban, sportolni szeretnénk, esetleg könnyed ki-kapcsolódásként laza túrákat tenni a bringa nyergében, netán munkába vagy is-kolába járásra használnánk nap mint nap. Elsőként ehhez a döntéshez próbálunk segítséget nyújtani.

A felhasználási terület meghatározása után szűkül a választható kerékpárok köre, de még mindig hatalmas kínálattal találjuk szembe magunkat akár az in-ternetet böngészve, akár egy kerékpárbolt kínálatát szemügyre véve. Felmerül egy következő kérdés is: új vagy használt bringát vegyünk? És ha mindezekre a kérdésekre meg is találtuk a választ, sorakozik a többi – nem kevésbé fontos – kérdőjel is. Mekkora bringát vegyünk? Sokan nem is tudják, hogy a kerékpárok ugyanúgy méretre készülnek, mint például a cipők vagy a nadrágok. Ki is venne magának 43-as lábra 41-es cipőt? A kerékpárvásárlásnál se kövessük el ezt a hi-bát! Vagy mivel szereljük fel bringánkat, milyen kiegészítőket vásároljunk például gyermekünk szállításához?

első dolgunk vásárlás előtt annak eldöntése,

mire szeretnénk használni a bringát

13


Kerékpártípusok

Ha sportolni szeretne, akkor minden bizonnyal eldöntötte már, melyik szakágban próbál szerencsét, hiszen így egyszerűbb a megfelelő kerékpártípus kiválasztása. Ebben az esetben szinte csak a pénztárca vastagsága szab határt annak, hogy a megannyi márka kínálatából melyik országúti, mountain bike, trekking stb. brin-gát választja. Ekkor is figyelni kell azonban arra, hogy a testalkatának megfelelő méretű, vázgeometriájú bringát válassza, ugyanis a nem megfelelő testhelyzet tekerés közben számtalan problémát okozhat. (A megfelelő testtartásról később még lesz szó.) Ha szaküzletben vásárol, az eladók minden bizonnyal segítenek megtalálni a megfelelő biciklit. Az optimális méret kiválasztásához ezenfelül – az interneten böngészve – számtalan helyen találhat a különböző kerékpártípusok-hoz tartozó mérettáblázatokat.

Méretek tekintetében egyébiránt két szám lehet mérvadó: a kerék átmérője, illetve a váz nyeregvázcsövének hossza. Mindkettőt hüvelykben szokták meg-adni a gyártók. Egy hüvelyk 2,54 centiméternek felel meg a metrikus rendszer-ben. Sajnos azonban a kerékpárgyártók nem segítik a választást azzal, hogy létezne egy egységes mérettáblázat az összes létező bringára. Minden gyár más módon jelöli a méreteit, eltérők a vázarányok (pl. ugyanolyan magas váz az egyik gyártónál hosszabb, a másiknál rövidebb vázat eredményez). Ezért nincs más megoldás, mint az, hogy a cipővásárlás esetében jól bevált módszert alkalmazzuk: vagyis ki kell próbálni a kiválasztott bringát. Fel kell ülni a bringára, kisebbre, nagyobbra, és a saját érzésünk, valamint szakértő (pl. a bringabolti el-adó) tanácsaira hallgatva választani. Azt sokan tudják, hogy a nyeregmagasság állítható egy kerékpáron, de azt már kevesebben, hogy a hajtója testalkatához lehet igazítani az alábbiakat:

a) A nyereg 4-5 cm-re előre-hátra csúsztatható a nyeregcső bilincsében. b) A nyereg orra fel-le billenthető (akkor jó, ha vízszintesen áll!).c) MTB vagy trekking bringa esetében a fékkarokat le-fel lehet billenteni

a kormányon.d) Kisebb kezűek (főleg hölgyek vagy gyerekek) esetében a fékkart közelebb

lehet állítani a markolathoz. e) Ha szükséges, akkor kis anyagi ráfordítással ki lehet cserélni a kormány-

pipát (stucnit), ha túl közel vagy túl messze van a kormány.

14


A beállítási feladatot nem szabad átugrani és a távoli jövőbe tolni, mert bárki könnyen megszokja a rossz beállítást, és ebben az esetben később már nehezen fogadja el a jót.

Különösen gyermekek esetében fordul elő gyakran, hogy szüleik nem megfe-lelő méretű bringát vesznek „Majd belenő!” felkiáltással. A túl nagy vagy túl kicsi kerékpár azonban amellett, hogy kényelmetlen, balesetveszélyes is. Inkább cse-réljük gyermekünk bringáját évente, akár használt bicikli beszerzésével, és a régi eladásával csökkentve a költségeket.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy mely életkorban körülbelül milyen méretű brin-gára van szüksége egy gyereknek. Azonos korú gyermekek között jelentős test-magasságbeli különbségek lehetnek, ezért megadtuk a testmagasságadatokat is. Ahogy fentebb írtuk, a gyártók nem egységesek a kerékpárok méretezésében, ezért érdemes a gyerekek esetében is „felpróbálni” a választott biciklit. 150 cm-es testmagasság mellett már érdemes a felnőtt kerékpárok között keresgélni.

Kerékméret Testmagasság Életkor

12" 75–95 cm 2-4 év

16" 90–115 cm 4-7 év

20" 110–130 cm 6-9 év

24" 125–150 cm 8-11 év

15


Míg a gyerekkerékpárok méretét (24"-os kerékméretig) a kerekek átmérője alapján lehet meghatározni, a felnőttbringáknál már más a szabály. Az igen elter-jedt MTB (mountain bike) bringák kerékmérete 26" (újabban 29"), de ettől teljesen függetlenül változik a vázak mérete. Egy 165 cm magas hölgy és egy 200 cm magas férfi ugyanúgy választhat magának felnőtt (vagyis 26" kerékméretű) MTB kerékpárt, de a vázmérete az egyik esetben 17", a másik esetben pedig 23".

De a városi vagy a kontrás bringánál is lehetnek méretkülönbségek. Sok kelle-metlenségtől kíméljük meg magunkat, ha vásárlás előtt kicsit utánajárunk ennek a kérdésnek.

figyelni kell arra,

hogy testalkatunknak

és vázgeometriájú

bringát válasszunk!

megfelelő méretű

16

Azokat az alsó kategóriás bringákat, amelyeknél nincs lehetőség a magas-ság szerint más-más méretet venni, nem ajánljuk jó szívvel megvásárlásra. Egy magára valamit is adó kerékpárgyár gondol arra, hogy a vevőik között lehetnek alacsonyabbak és magasabbak is.

Ha nem kifejezetten a sport, a rendszeres edzés a cél, hanem hosszabb-rö-videbb túrák megtétele vagy városi közlekedési eszközként való használat, ak-kor érdemes inkább trekking bringát vagy városi kerékpárt (citybike) vásárolni. Ezek a típusok – sportolásra való társaikhoz képest – lényegesen kényelmesebb testtartást tesznek lehetővé, továbbá könnyedén felszerelhető egy csomagtartó vagy egy kosár is. A döntést megkönnyítheti, ha vásárlás előtt kipróbálja rokonok, barátok, üzletfelek bringáját, hátha megtalálja köztük a céljainak és a stílusának megfelelő fajtát, illetve típust.

Országúti kerékpárOk Ezeket a bringákat kifejezetten országúti versenysportra találták ki. A vékony gumi, a bringán felvett testhelyzet gyors, de nem túl kényelmes haladást tesz le-hetővé. Az országúti bringák jellemzője a lefelé hajlított kormány, a keskeny gumi és a sokfokozatú váltó: elöl jellemzően 2, hátul pedig 8-9 fokozattal.

17


MOuntain bike (Mtb) kerékpárOk Az MTB kerékpárokat a hegyen-völgyön-terepen való sportolásra fejlesztették ki, ennek megfelelő a felépítésük is. A vázgeometria nem feltétlenül a kényelem garanciája, de gyors haladást és fordulékonyságot tesz lehetővé. A teleszkóp az út egyenetlenségeit hivatott kiküszöbölni, a sok (elöl 3, hátul 8-9) fokozatú váltó pedig megkönnyíti a haladást a különböző út- és lejtésviszonyok mellett.

várOsi kerékpár A városi bringáknak számtalan változata elérhető a boltokban. Az igazi egyse-bességes, ejtett vázcsövű amszterdami típusútól az öt-hat sebességes, kosárral, sárvédőkkel stb. felszerelt kerékpárokig. A közös pont bennük a kényelmes, kö-zel függőleges üléspozíció és a magasabb szintű felszereltség: például beépített dinamó és lámpa, de a sárvédő, a csomagtartó is nagyon praktikus felszerelések városi közlekedéshez.

18


trekking kerékpárA bicikliknek ez a fajtája valahol a mountain bike és a városi bringák között talál-ható mind felhasználási területüket, mind felszerelésüket tekintve. Ezek a brin-gák általában első és hátsó váltóval, teleszkóppal, esetleg könnyebb terepre való külső gumikkal vannak felszerelve, ezzel együtt azonban a vázgeometriájukból fakadóan kényelmesebb üléspozíciót biztosítanak, mint például egy mountain bike. Ha hosszabb túrákat tervezünk, sátorral és sok táskával megrakodva, akkor ez az ideális választás. A nagy kerékméret és az aránylag széles gumik miatt biz-tonságosan és stabilan gurul az aszfalton, de könnyebb terepen, például murvás úton is tökéletesen lehet vele közlekedni.

pályabicikliSajnos sokan tévesen azt gondolják, hogy a fék, váltó és racsni nélküli („örökhaj-tós”) pályakerékpár városi közlekedésre is alkalmas. A világ nagyvárosaiban futá-rok között elterjedt közlekedési/szállító eszköz. Valójában azonban a közutakon ön- és közveszélyes!

19


DH (DOwnHill) kerékpárA lejtőzésre, meredek sziklás lejtőkön való leszáguldásra tervezett és használt bringa. A hegyre felmenni már nem nagyon lehet vele, és a lefelé száguldáson kívül másra nem is alkalmas. Arra viszont nagyon!

20


bMXA BMX bringáknak több fajtájuk is van. Például a BMX crossosok és a BMX flatlandesek is más-más bringákat használnak, de ez a kiadvány terjedelme miatt nem elegendő ezek bemutatására.

trialEz egy érdekes valami… A trial bringákon biztos, hogy nem talá-lunk nyerget, viszont rendkívül jó a fékrendszerük. Ezt a gépet ug-ráláshoz használják – 1-2 méter magas akadályokra is fel tudnak vele szökkenni. Utcai közlekedés-re tökéletesen alkalmatlan – nem is ez a dolga.

21


Holvásároljunk?

Mint a fejezet bevezetőjében említettük, szinte bármelyik sarkon tudunk kerékpárt vásárolni. Elsőként azt érdemes eldönteni, új vagy használt kerékpárt veszünk-e.

Új kerékpár vásárlását célszerű szakboltban megtenni, ugyanis egyrészt segí-tenek a megfelelő méretű kerékpár kiválasztásában, másrészt nagyobb az esély egy megbízható bringa beszerzésére, mint például egy hipermarketben. Ezenfe-lül a szakboltban elvégzik a kerékpár első útjára való felkészítését, beállítják azt használója testalkatának megfelelően, továbbá később a garanciális és egyéb javításokat is elvégzik a biciklin. (Nem véletlen, hogy a hipermarketekben vásárolt, gyakran silány minőségű bringák üzembe helyezési költsége a szakszervizben több ezer forintra rúghat.)

Használt kerékpárt akár a megfelelő internetes oldalakat böngészve, akár egyes bringaboltokban is vásárolhatunk, kedvező áron jutva hozzá jó minőségű bringához. Vásárlás előtt azonban mindig kérjük ki hozzáértő tanácsát is, aki rögtön felfedezi az esetleges kisebb-nagyobb hibákat.

új kerékpárt szaküzletben

célszerű vásárolni

22


Karbantartás

Mint bármilyen közlekedési eszköz esetében, a kerékpároknál is fontos a folya-matos karbantartás annak érdekében, hogy a bringa közlekedésre alkalmas álla-potban legyen. Minden elindulás előtt célszerű ellenőrizni, hogy

• a fékek működőképes állapotban vannak-e,• nincs-e a kerekekben nyolcas, a gumikban megfelelő nyomás van-e (ben-

zinkutaknál egyszerűen ellenőrizhető, és ha kell, korrigálható is – a külső gumik oldalán minden esetben feltüntetik az ajánlott guminyomást),

• a láncon van-e elegendő mennyiségű kenőanyag. Vagyis nem rozsdás, nem csikorog-e? Szaküzletben kaphatók különféle speciális kenőanyagok, de igazából a hétköznapi, utcai bringázáshoz bármilyen olaj alkalmas (pl. pár csepp motorolaj a doboz alján vagy végső esetben még az étolaj is),

• a kormánycsapágy nem szorul (könnyen jár jobbra-balra), és nem kotyog.

23


Amennyiben olyan hibát észlelünk, amelyet nem tudunk magunk házilag meg-javítani, vigyük szakszervizbe a kerékpárt! Ezenfelül minden tavasszal, illetve na-gyobb túrák előtt is érdemes elvinni a bringát egy generálszervizre, amikor az esetleges rejtett hibákra is fény derülhet. A kerékpár élvezeti értéke jelentősen javul egy szerviz után: egy öregecske bringa esetében csodákat lehet tenni a fék- és váltóbowden cseréjével vagy egy kormánycsapágy-beállítással.

Akerékpárkötelezőfelszerelései

Mielőtt bárhova elindulnánk, fel kell szerelnünk a kerékpárt a KRESZ által előírt kötelező felszerelésekkel, amelyek a következők:

• fehér színű első lámpa,• piros színű hátsó lámpa,• piros színű hátsó prizma,• két, egymástól függetlenül működő fék,• csengő,• borostyánsárga színű küllőprizma legalább az első keréken,• fényvisszaverő ruházat (lakott területen kívül az úttesten éjszaka vagy

rossz látási viszonyok között).

ne feledkezzünk meg

a folyamatos

karbantartásról!

24


A kötelező felszereléseknek akkor is a kerékpáron kell lenniük, ha éppen süt a nap. Vagyis, aki be akarja tartani a szabályokat, annak mindig magánál kell hordania a lámpáját, ami már csak azért is praktikus, mert soha nem lehet tudni, hogy mit hoz a nap, és a délutánból hamar lesz este. Az őszi, téli időszakban külö-nösen fontos odafigyelni a láthatóságra, ugyanis az autók és a város egyéb fényei között könnyen elvész egy halványan pislákoló bringalámpa. Ezért is – bár lakott területen nem kötelező – érdemes este felvenni a láthatósági mellényt. Ez az egyik leghatékonyabb befektetés biztonságunk érdekében. Olcsó és kis helyen elfér. Továbbá érdemes a KRESZ által ajánlott felszerelések használatát is meggondolni:

• a pedálon és a küllők között borostyánsárga színű prizmák,• karos szélességjelző prizma,• visszapillantó tükör.

Hasznoskiegészítőkbringázáshoz

Az egyik legfontosabb kiegészítő a lakat. Ha nem szeretnénk, hogy bringánkat ellopják, mindenképp érdemes több pénzt áldozni egy jó lakatra. Rögtön itt a kér-dés, hogy mennyit? Általános vélekedés, hogy a kerékpár minimum 10 százalékát fordítsuk erre a célra. Egy 70 ezer forint értékű bringa esetében ez 7000 forint, ami elsőre igen soknak tűnik, de csak addig, amíg nem a gép hűlt helyén keresgélünk.

megfelelő minőségű

szerkezetekkel és

a lakatolásra használt

tereptárgy körültekintő

kiválasztásával alaposan

megnehezíthetjük

a tolvajok dolgát

26


Átvághatatlan lakat, ellophatatlan kerékpár nem létezik, de megfelelő minősé-gű szerkezetekkel és a lakatolásra használt tereptárgy körültekintő kiválasztásá-val alaposan megnehezíthetjük a tolvajok dolgát. Ennek megfelelően érdemes merev anyagú, edzett acélból készült úgynevezett U-lakatot vagy acélszemes láncot vásárolni. A vékony, hajlékony acélsodronyokat, gerinclakatokat a tolvajok egy pillanat alatt képesek feltűnésmentesen elvágni.

Mire érdemes odafigyelni a lakatolásnál?• Alaposan nézzük meg, hogy mihez kötjük hozzá kerékpárunkat, hiszen ha

a kiszemelt tereptárgy könnyen mozdítható, nem sokat használ még a legvasta-gabb lánc sem.

• Célszerű nagy forgalmú, este pedig ezenfelül jól kivilágított helyen hagyni a bringát.

• Ne hagyjunk a biciklin mozdítható értékeket! A lámpát, a sebességmérőt, a kulacsot, a pumpát stb. mindig vigyük magunkkal!

• Hosszú távon ne tároljunk kapualjban, folyosón bringát, hiszen a tolvajok kifigyelhetik szokásainkat, emellett még az is előfordulhat, hogy könnyebben tud-nak „dolgozni” a félhomályos kapualjban, mint az utcán. Zárat szintén ne hagy-junk a megszokott tárolóhelyen, mert a tolvajok így könnyen hozzáférhetnek, ma-nipulálhatják, előkészítve a későbbi akciót.

27


• A legfontosabb szabály pedig az, hogy egy pillanatra se hagyjuk lezáratla-nul a bringát sehol – mert, mint tudjuk, az alkalom szüli a tolvajt!

A lakaton felül olyan apróságok mindenképpen megkönnyíthetik az életün-ket, amelyekkel a kisebb hibák javíthatók – még akkor is, ha nem vagyunk gyakorlott szerelők. Ha van nálunk szerszámkészlet, ragasztókészlet, pumpa stb., egy segí-tőkész és nálunk hozzáértőbb bringás bármikor az utunkba kerülhet, aki elvégez egy gyors szerelést, ami után már eljutunk hazáig vagy a legközelebbi bringaboltig.

Gyerekülések,csomagszállítás

Ha gyermekünk még nincs olyan korban vagy erőnléti állapotban, hogy saját kétkerekűjével induljon útnak, mégis szeretnénk magunkkal vinni egy túrára, vagy éppen autó helyett bringával közlekednénk az iskolába, számos megoldás közül választhatunk. Ezek közül veszünk sorra hármat az alábbiakban.

28


uFO (utánFutó)A bicikli mögé szerelhető, kényelmes megoldás.

Előnyök:

• A bicikli egyensúlyát nem borítja fel, nem „tolja” el semerre.• Még hidegben is kellemes odabent a kicsinek, a jobb modellek az esőtől,

a felverődő víztől megvédik a gyermekeket.• 8 hónapos kortól ajánlott.Hátrány:

• A gyerek teljesen elszigetelődik tőlünk.Amire figyelni érdemes:

• Mindenképpen rugózott utánfutót vásároljunk, mert jobban kíméli a gyerek farcsontját.

• Ne csavaros, hanem csappal vagy persellyel biztosított csatlakozású utánfutót vegyünk.

29


tanDeMutánFutó (7 éves kOr Felett ajánlOtt) vagy tanDeMbOt (3 éves kOr Felett ajánlOtt) A biciklit tandemmé bővítő megoldások: a tandemutánfutó gyakorlatilag egy fél biciklivel bővíti kerékpárunkat, míg a tandembot a gyerekbiciklit összeköti kerék-párunkkal.

Előnyök:

• A gyermek akkor pihen, amikor szeretne.• Jó irányíthatóság.• Tandembot esetében könnyen átszerelhető új gyerekbicikli vásárlásakor. Hátrányok:

• A tandemes megoldásokat csak összeszokott szülő-gyerek bringásoknak ajánljuk („Ha én dőlök, dőlsz te is!”).

• A gyerek könnyen elbambulhat, hiszen nincs rákényszerítve a tekerésre.

30


Hátulsó gyerekülésekA minőségi darabok nyeregcsőre kapcsolt bilinccsel rögzülnek, és dönthetők, hogy a kicsi aludhasson bennük.

Előnyök:

• A kormányzást nem zavarja.• Széltől védi a kicsit.Hátrányok:

• A kanyarodás kicsit bizonytalanabbá válhat.• Nehézkes kommunikáció a gyermekkel.• A gyengébb minőségű ülések

könnyen belenghetnek, ez veszélyes helyzeteket teremthet.

31


csOMagszállítás A csomagszállításra is számtalan jó megoldást találhatunk. Ha nem akarunk semmilyen eszközt rögzíteni a bringára, akkor megteszi egy hátizsák is, de egy kosár vagy egy csomagtartó ennél kényelmesebb és praktikusabb megoldás mind túrázáshoz, mind a városi forgalomban. A csomagtartóra strapabíró, tekin-télyesebb (10-20 kg) teherbírású oldaltáskát szerelhetünk, ami hosszabb túrára, vagy akár bevásárláshoz is jól jöhet. Emellett speciális kerékpáros teherszállító utánfutókból is egyre nagyobb választékot találhat az érdeklődő.

Fontos! A kormányra soha ne akasszunk csomagot! A szatyor beakadhat a küllők közé, illetve egy súlyosabb csomag a kerékpár biztonságos irányítását veszélyezteti azzal, hogy szabadon leng a kormányon.

a kormányra

soha ne akasszunk

csomagot!

32


Amegfelelőruházat

Bringázni – főleg városban, rövid távokon – gyakorlatilag bármilyen ruházatban lehet, de azért érdemes odafigyelni egy-két dologra, amikor reggel a szekrény előtt töprengünk. Az elálló, lobogó szöveteket bekaphatja a kerék vagy a lánc, ez ellen praktikus védelmet nyújthat egyszerűbb esetben (például egy bő szárú nadrág esetén) a fényvisszaverő szalag, nagyobb ruhaköltemények esetén pe-dig egy ruhacsipesz. A bringára szerelhető szoknyavédő megakadályozza, hogy a szoknya becsípődjön a küllők közé, a sárvédő pedig jó szolgálatot tehet a ruhá-zat tisztán tartásában.

Télen a réteges öltözködés mellett célszerű odafigyelni arra, hogy (elsősorban térd-) ízületeinket és derekunkat a szokásosnál jobban védjük a hidegtől. Erre a célra kifejezetten kerékpárosoknak szánt térd- és derékmelegítőket is lehet kapni a szakboltokban.

Ha hosszabb túrára indulunk, célszerű jobban átgondolni, mit veszünk fel. A lobogó nadrág, a laza felsőruházat, ahogy városi közlekedésnél, úgy túrázás során sem előnyös. A legelőnyösebb, legkényelmesebb viselet a kerékpáros ru-házat. A könnyű anyagból készült kerékpáros mez jól szellőzik, viselője testéhez tapad, nyaka, ujja zárt (így nem tudnak alá berepülni a rovarok), a derekánál pedig egy vagy több hátsó zseb is rendelkezésünkre áll. A kerékpáros nadrágok láb közti része bélelt, ezáltal nagyobb komfortérzetet biztosít.

egy fényvisszaverő szalag,

nagyobb ruhaköltemények esetén

pedig egy ruhacsipesz

megvédi a ruházatot a becsípődéstől

34


Sokan nem tudják és/vagy nem hiszik el: a kerékpáros nadrág egyben fehér-nemű is. Ez alá nem érdemes (nem szabad) alsónadrágot/bugyit felvenni. A ke-rékpáros nadrág betétjének épp az a szerepe, hogy a vékony szivacsos réteg kisimul a nyereg és a bringás bőre közé, elosztva ezzel a terhelést, és csökkenti az esélyét, hogy feltöri a fenekünket. Az alsónadrág azonban összegyűrődik, és épp ez okoz nehezen gyógyuló, kellemetlen sérülést. Ezen okból nem érdemes hosszú túrára indulni farmerben, mert a nadrág varrásait nem a kerékpározáshoz tervezték. A bringásnadrág fehérneműjellegéből adódik, hogy nagyon kell ügyel-nünk a tisztán tartására. Hosszabb, többnapos túrákra több nadrággal induljunk neki, és mindennap mossuk ki a nadrágot!

A hosszú és rövid mezeken kívül számtalan egyéb praktikus kiegészítő kap-ható: a zsebkendőnyi méretűre összehajtogatható esőkabáttól kezdve a kéz- és lábmelegítőkön át a thermoanyagból készült téli ruházatig. Célszerű a kesztyű vi-selése is, kényelmesebb és biztosabb fogást biztosít a kormányon, illetve esetle-ges bukás esetén a kesztyű sérül, nem a tenyerünk. Ősszel az utcán sétálva még nem jut eszünkbe, de a bringán már hasznos egy pár vékony kesztyű. A biciklis mindig a „végein” kezd el fázni, vagyis a füle, az orra, a kezén az ujjak és a lábfeje. Ennek megelőzésére vékony sapkát, kesztyűt vigyünk magunkkal, ha 20 fok alá esik a hőmérséklet.

Mint minden szabadban végzett sportra, a kerékpározásra is igaz az, hogy hűvösebb időben rétegesen célszerű öltözködni, de meleg időben sem árt ma-gunkkal vinni egy könnyű széldzsekit, amellyel az időjárás szeszélyeit legalább részben ki tudjuk védeni. Mindig legyen nálunk a KRESZ által előírt fényvisszave-rő ruházat, illetve fényvisszaverő szalag is, ami nagyon sokat javít a láthatóságon abban az esetben, ha megnyúlik a túránk és ránk esteledik. További hasznos ki-egészítő a kerékpáros szemüveg is – kevesebb a szemünkbe beleszálló rovarral, illetve porral kell megküzdenünk a nyeregben ülve.

Bringáscipő

A kerékpáros cipő és hozzá való pedál egy mágikus és sokszor félelmetes valami azok szemében, akik még nem használták. Miről is van szó?

Arról, hogy a biztonságos és hatékony hajtás érdekében hozzárögzítjük a ke-rékpáros lábát a pedálhoz oly módon, hogy ha kell, a kötés könnyen kioldjon.

35

b i c i k l i s p r a k t i k á k36


Ezt régebben klipszszíjjal oldották meg, de ennél ma már sokkal modernebb megoldások is vannak: ezek az úgynevezett SPD pedálok (bár költséghatékonysági szempontokból a klipsz még ma sem elvetendő megoldás). Az, hogy hatékonyabb a hajtás akkor, ha a láb oda van rögzítve és nem csak nyomni, de húzni is tud a kerékpáros, mindenki számára evidens. De miért biztonságosabb, mint a taposópe-dál? – kérdezik sokan. A válasz egyszerű: ha egy bringás lejtőn lefelé gurulva ül a nyeregben, két kézzel fogja a kormányt és a lábai be vannak csatolva, akkor összesen öt ponton van összekötve a bringával. A két keze markolja a kor-mányt, a lábaival szorítja a nyerget, és lábai is fixen állnak a pedálon. Az egyszerű, hétköznapi „taposó”-pedál olyan, mintha a kormányt nem fogná a bringás, hanem csak a tenyerével támaszkodna a markolatra. Egy váratlan akadály – például egy úthiba – pillanatok alatt kiüti a kezünkből a kormányt, lecsúszik a lábunk a pedálról, ezzel elvesztjük az egyensúlyunkat, és ott a baj. Tele van a padlás azokkal a „rém-történetekkel”, hogy klipsz vagy SPD pedál miatt ki hogyan dőlt el, amikor épp meg akart állni. De nézzük meg, miként viszonyul veszélyességben egymáshoz az, ha egy helyben eldőlünk vagy az, ha ötvennel lefelé száguldva esünk el? Innen nézve már nem is kérdés, hogy aki hosszabb túrákra megy, annak erősen javasolt a bringás cipő és az SPD pedál használata. Egyébként pedig néhány nap vagy hét alatt tökéletesen megszokható. Az igazi gond itt is a pénzzel van: egy pedál+cipő kombináció 20 ezer forinttól indul.

Fejvédő

A KRESZ egyetlen esetben teszi kötelezővé si-sak viselését, mégpedig lakott területen kívül, 40 km/órásnál nagyobb sebesség esetén. Fejvédőben akár 50-nel is tekerhet, aki bír. Ennek ellenére mindenképpen ajánljuk a fejvédő viselését még a legkisebb távokon, nagyon alacsony sebesség-

37


nél is. Ne higgyünk azoknak, akik szerint a fejvédő nem is annyira fontos! Ez olyan, mintha arra biztatnánk az autósokat, hogy ne kapcsolják be a biztonsági övet. És az sem igaz, hogy kis sebességnél nem lehet nagyot esni – gondoljunk csak bele, hogy egy esetleges autóval való ütközéskor szinte mindegy, hogy a bringás 10-zel vagy 30-cal tekert, ugyanis az autó ütközés előtti sebessége lesz nagyobb hatással a bringás sérülésére. A passzív védelmi rendszerek (pl. a fejvédő) bi-zonyítottan segítenek, de csak akkor, ha valóban használjuk őket! A kormányra akasztott vagy az otthon felejtett fejvédő nem véd.

Ha egy felnőtt mégis fejvédő nélkül teker, azt a saját kockázatára teszi. De éppen ez a kiadvány az, amelyben szeretnénk felkérni a szülőket, hogy a gyere-keik épségét ne kockáztassák, és ne engedjék őket fejvédő nélkül biciklizni! Egy gyerek kockázatviselésének határai egészen máshol vannak, mint egy felnőtté, sokkal többet esnek, mint egy felnőtt – tesztelik magukat és a határaikat. Tegyék ezt úgy, hogy legalább a fejük biztonságban van!

A fejvédőn és a korábban írt bringás kesztyűn, és egy biciklis szemüvegen kívül a mindennapi közlekedéshez más biztonsági felszerelést nem javaslunk. A térd- vagy könyökvédő inkább zavaró lehet, mint segítség. A gerincvédőt pedig csak a lejtőn lefelé száguldó downhillesek használják.

Természetesen azonnal felmerül a kérdés: milyen sisakot érdemes venni? Egy bringaboltban – a nagy választék miatt – hasonlóan nehéz döntéssel kerülünk szembe, mint a kerékpárvásárláskor. Szerencsére néhány alapelv figyelembevé-telével könnyebb lehet a választás. A jó sisak jellemzői a következők:

38


• Illeszkedik viselője fejméretéhez, fejformájához, jól beállítva nem mozog se előre-hátra, se oldalirányba. Többféle méretben számtalan típus közül választ-hatunk. Ne legyünk restek végigpróbálni az összes nekünk tetsző modellt, hogy kiderüljön, melyik a legkényelmesebb!

• Egyaránt védi a halántékot, a tarkót, illetve a homlokot.• Viselője kényelmesen tudja benne mozgatni a fejet minden irányba.• Számos nagyméretű szellőzőnyílással rendelkezik, továbbá van benne

háló, amely a rovarok ellen véd.• Csatja egy kézzel is nyitható, a pántok segítségével kényelmesen rögzíthe-

tő viselője fejére.• Vastag belső borítása, illetve vékony, de kemény külső héja van.A bukósisak helyes beállítása:• A két pánt kicsivel fülünk alatt érjen össze V alakban.• Állunk és a pánt közé legfeljebb egyujjnyi hely maradjon. Ne akadályozza

a hátranézést vagy a levegővételt. • A sisak fejgyűrűjét állítsuk olyan szorosra, hogy a pántot kikapcsolva, a fe-

jet enyhén megrázva is maradjon a helyén a fejvédő.A bukósisak azonban a balesetek bekövetkezésétől nem óv meg, csak fejün-

ket védi baj esetén! Ne feledkezzünk el arról, hogy az igazi védelmet a kerékpáros tudása, rutinja, figyelme biztosítja.

39

bringás kresz

(„amitnemmertélmegkérdezni”)

40


AKRESZ–bringásszemmel

Ebben a fejezetben a kerékpárosokra vonatkozó alapvető közlekedési ismere-teket igyekszünk bemutatni. Annak ellenére, hogy kerékpárosként a közlekedés ugyanolyan résztvevői vagyunk, mint például a gépjárművezetők, semmilyen vizsgát nem ír elő nekünk a KRESZ. Mégis ugyanúgy kell ismerni legalább az alapvető szabályokat, mintha rendelkeznénk jogosítvánnyal, ezért javasoljuk, ezt a fejezetet nagyon alaposan olvassa át! (Ismétlésként akkor is célszerű átfutni ezt a pár oldalt, ha netán rendelkezik jogosítvánnyal.)

A kerékpár a KRESZ értelmében járműnek minősül, így vezetéséhez ugyan-azokat a feltételeket kell teljesíteni, mint bármely más jármű esetében. Jármű-vezetésre alkalmas állapotban kell lenni (tehát például alkoholt a kerékpárosnak sem szabad fogyasztani) és ismerni kell a KRESZ-t. Emellett a kerékpárnak is közlekedésre alkalmas állapotban kell lennie, ahogy arról már korábban szóltunk, a kötelező felszerelésekkel ellátva.

például a margit hídon

kerékpársáv és kerékpáros nyom is van

az északi oldalon

42


Kerékpárút,kerékpársáv,kerékpárosnyom

Íme, a fogalmak, amelyek az utcán megtestesülve a bringások kényel-mesebb, biztonságosabb közlekedését hivatottak szolgálni! A kerék-párút az úttesttől fizikailag elválasztott, külön táblával jelzett útszakasz, amelynek használata kötelező, kivéve akkor, ha az úttesten kerékpá-ros nyom van felfestve. A kerékpárúton legfeljebb 30 km/h sebes-séggel haladhatunk. Figyelem! A kerékpárúton haladva nem mindig nekünk van elsőbbségünk, és ha elsőbbségünk van, akkor is célszerű meggyőződni arról, ténylegesen megadják-e azt.

A gyalog- és kerékpárút annyiban különbözik a kerékpárúttól, hogy gyalogosok is használhatják – éppen ezért a megengedett maximális sebesség 20 km/h. Gyalog- és kerékpárúton mindig számítani kell a gyalogosok kiszámíthatatlan mozgására, ezért fokozott figyelemmel közlekedjünk ilyen helyeken! A kijelölt gyalog- és kerékpárutat abban az esetben nem kötelező használni, ha a gyalogosok a kerékpárfor-galmat akadályozzák. A gyalogos-kerékpáros zónában ugyanezek a szabályok érvényesek, annyi különbséggel, hogy kerékpárosok számára kijelölt rész hiányában a megengedett sebesség 10 km/h. A kerékpáros köteles a gyalogosok forgalmának zavarása nélkül köz-lekedni, de ugyanez érvényes a gyalogosokra is, vagyis ők sem aka-dályozhatják a kerékpárosokat. Ez azt jelenti, hogy a KRESZ a köz-lekedők józan eszére bízta ilyen helyeken a közlekedésszabályozást.

A kerékpársáv az úttestre felfestett külön sáv, amelyet csak kerék-párosok használhatnak. A nyitott (szaggatott vonallal felfestett) kerék-pársávot a többi jármű is igénybe veheti, például kanyarodáskor, illetve biciklivel közlekedve szükség esetén (például balra kanyarodáskor) el lehet azt hagyni. A kerékpársáv használata megléte esetén kötelező.

Az úttestre felfestett kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok szá-mára az úttesten javasolt pozíciót, továbbá felhívja a többi közlekedő figyelmét a kerékpárosok jelenlétére. Mint azt már jeleztük, kerékpá-ros nyom megléte esetén a kerékpárút, illetve a gyalog- és kerékpárút használata nem kötelező.

43


A buszsávban akkor engedélyezett a kerékpárosok közlekedése, ha ezt tábla engedélyezi – ekkor rendszerint az úttestre is fel van festve az ezt jelző piktog-ram. Ebben az esetben kötelező ezt a forgalmi sávot használni. Mindig figyeljünk azonban arra, hogy igyekezzünk megkönnyíteni a buszok haladását is, például a megállóhelyen tartózkodó autóbuszt ne kerüljük ki, ha várhatóan a megállóból elindulva utolér és leelőzni kényszerül majd minket.

Mittegyünk,hanincskerékpárút?

Kerékpárút, illetve kerékpársáv hiányában – ha az nem tilos – kerékpárral az út-test jobb oldalán (a KRESZ szerint „az úttest jobb széléhez húzódva”) haladha-tunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szorosan az út szélén kell haladni, sok esetben több szempontból is biztonságosabb a sáv közepe felé húzódva haladni. Fontos: a sáv közepe felé húzódás nem az út közepét jelenti! Általában az út széle van a legrosszabb állapotban, itt van a legtöbb csatornafedél, a parkoló autók közül kiléphet valaki stb. A felsoroltak mellett további szempont, hogy a sáv köze-pe felé húzódó bringást könnyebb észrevennie a forgalom többi résztvevőjének. A megfelelő helyezkedés sok körülmény (például az út szélessége, az útfelület minősége, a forgalom sűrűsége és sebessége stb.) eredőjeként minden útszaka-szon más és más lehet. A teljes sávot lehetőleg sose foglaljuk el, és igyekezzünk a forgalom többi résztvevőjének akadályozása nélkül közlekedni. Az úttesten tilos egymás mellett kerekezni!

44


Járda

Amennyiben az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, a járdán is lehet bringával közlekedni, legfeljebb 10 km/h sebességgel, a gyalogosok zavarása nélkül. Fontos értelmezési kérdés, hogy a KRESZ az úttest alkalmatlanságáról ír, vagyis például ha csatornáznak az úton – önmagában például az erős autós forgalom nem ad felhatalmazást arra, hogy a járdán közlekedjünk. Csak végszük-ség esetén válasszuk ezt a megoldást, hiszen a járda a gyalogosoké! Ha mégis a járdán kényszerülünk haladni, azt nagyon óvatosan, körültekintően, kis sebes-séggel, a gyalogosok zavarása nélkül tegyük.

Holéshogyannemszabadkerékpározni?

A kerékpározni tilos táblával jelölt útszakaszon értelemszerűen nem kerekezhe-tünk. Tilos továbbá kerékpározni autópályán és autóúton, illetve a behajtani tilos vagy mindkét irányból behajtani tilos táblával jelölt útszakaszokon. A behaj-tani tilos tábla hatálya a kerékpárosok-ra is ugyanúgy vonatkozik, mint a forga-lom többi résztvevőjére! Ez alól kivételt jelent, ha a tiltó tábla alatt kiegészítő tábla engedélyezi a kerékpárosok be-hajtását, továbbá ahová buszoknak és taxiknak engedélyezett a behajtás, ott kerékpárral is közlekedhetünk. Ha nem látunk kiegészítő táblát, ne hajtsunk be a forgalommal szemben! Amennyiben a kiegészítő tábla engedi a behajtást, a szokásosnál óvatosabban közleked-jünk, hiszen a forgalom többi résztve-vője nem feltétlenül számít megjele-nésünkre egy-egy kereszteződésben a „rossz” irányból.

45


• Buszsávban csak akkor szabad kerékpározni, ha ezt külön engedélyezik (tábla, felfestés). Amennyiben nem így van, és a jobb szélső sáv a buszsáv, ott az ettől balra eső forgalmi sávban kell haladni. Ekkor azonban készüljünk fel arra, hogy mind jobb, mind bal oldalunkon járművek haladhatnak el; célszerű más, biztonságosabb haladást lehetővé tevő útvonalat keresni ilyen esetekben.

• Gyalogúton, gyalogos zónában, járdán tilos kerékpározni. Ez alól két ki-vétel van: lakott területen belül, ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmat-lan, használhatjuk a járdát, illetve főútvonalon 12 évnél fiatalabb gyerekek nem kerékpározhatnak, ezért ők – legfeljebb 10 km/h sebességgel – használhatják a párhuzamos járdát.

• Tilos továbbá a kerékpárhoz oldalkocsit és egyéb vontatmányt kapcsolni, a kerékpár-utánfutó kivételével.

• Tilos a kerékpáron ülve állatot vezetni.• Tilos a kerékpárt más járművel vontatni.• Tilos elengedett kormánnyal kerékpározni.• Kerékpárral lakott területen belül legfeljebb 40 km/h sebességgel közle-

kedhetünk. Lakott területen 50 km/h a legnagyobb engedélyezett sebesség – de csak sisak viselése esetén, és ha nem szállítunk utast. Ha nincs rajtunk sisak, 40 km/h a legnagyobb megengedett sebesség. Kerékpárúton legfeljebb 30 km/h, gyalog- és kerékpárúton 20 km/h, járdán 10 km/h lehet a sebességünk.

46


Azelsőbbségfogalma,azelsőbbségmegadása

Ha egy útkereszteződéshez érünk, az elsőbbségi szabályok határozzák meg az áthaladás sorrendjét. A legtöbb esetben világosan eldönthető, kinek van éppen az adott szituációban elsőbbsége. Mielőtt továbbmegyünk, tisztázzuk, hogy mit is jelent a közlekedésben az elsőbbség!

Az elsőbbség továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett jármű nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltozta-tására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja az áthaladásban.

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a fenti leírásban van egy kifejezés: a hir-telen. Ebből az következik, hogy az elsőbbség nem jelent abszolút és minde-nekfelett álló „zöldhullámot”, ahol és amikor nem is kell számítanunk semmire és senkire. Tipikus kerékpáros-autós feszültségforrás például, hogy az útkereszte-ződésben az autós a kikanyarodást megelőzően rááll a kerékpárútra, átmenetileg elzárva ezzel a kerékpáros útját. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ezt ho-gyan teszi: a kerékpáros érkezése előtt néhány másodperccel vagy közvetlenül a bringás előtt, veszélyeztetve ezzel a kerékpáros testi épségét. Az első esetben

47


bizony nincs igaza az öklét rázó biciklisnek, mert az autós sem akar mást, mint végre elhagyni a kereszteződést. Minden közlekedőnek, így a kerékpárosoknak is tudomásul kell vennie, hogy a mai, erőteljes forgalomban vannak olyan helyze-tek, amikor a türelem és a kölcsönös udvariasság többet segít, mint az agresszív fellépés.

Az elsőbbségi szabályok nagyon fontosak, minden kerékpárosnak ismernie kell ezeket:

1. A gyalogosok elsőbbsége a kanyarodó járművekkel szemben, illetve a gya-logos-átkelőhelyen. – A zebrán áthaladó gyalogosnak elsőbbsége van minden járművel szemben, ha már a zebrán halad. Ez az elsőbbségi szabály csak a gya-logosokra vonatkozik, azaz bringával csak akkor van elsőbbségünk a zebrán, ha leszállunk a kerékpárról és toljuk azt.

2. Alapesetben a kanyarodó járművel szemben nem csak a gyalogosnak, ha-nem az úttal párhuzamosan kerékpárúton haladó kerékpárosnak is elsőbbsége van. Ezt az elsőbbséget azonban felülírhatják a jelzőtáblák. Mindig figyelni kell a kerékpárútra kihelyezett táblákat!

3. Rendőr – ha egy kereszteződésben rendőr irányítja a forgalmat, az ő jelzé-seit kell követni.

4. Forgalmi lámpa – fontos tudni, hogy a kerékpárutakon vagy kerékpársá-vokon a lámpás kereszteződésekben a legtöbb esetben külön, a kerékpárosok részére is szerelnek fel jelzőlámpát, biciklis piktogrammal. Ha van ilyen, akkor ezeket kell figyelni! Ilyenkor ne az autós és ne a gyalogosok részére kihelyezett lámpákat figyeljük – azok félrevezethetnek és balesetet okozhatunk!

5. Elsőbbségi viszonyokat szabályozó táblák. (Bővebben lásd lejjebb!)

48


6. Jobbkéz-szabály – Amennyiben sem lámpa, sem táblák nem szabályozzák az elsőbbségi viszonyokat, egyenrangú kereszteződésről beszélünk. Ilyen ese-tekben a jobbkéz-szabályt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy mindig a nekünk jobbról érkezőknek kell elsőbbséget adnunk.

Elsőbbségiviszonyokatszabályozótáblák

Főútvonalon haladva mindenképp nekünk van elsőbbségünk a keresztező for-galommal szemben. (Figyelem! Főútvonalon csak 12. évét betöltött kerékpáros közlekedhet!)

elsőbbségaDás kötelező táblaEnnél a táblánál a kereszteződéshez érve le kell lassítani, és elsőbbséget adni a keresztező for-galomnak.

állj! elsőbbségaDás kötelező!Közismert nevén a stoptábla – ilyen táblát látva minden esetben meg kell állnunk, és elsőbbséget adni a keresztező forgalomnak.

Az elsőbbségi viszonyokat szabályozó táblákat sajátos formájukról (nyolcszög, illetve csúcsára állított háromszög) hátulról is könnyű felismerni, így egy mellék-utcába betekintve hamar megállapítható, védett úton haladunk-e, azaz nekünk van-e elsőbbségünk.

A kerékpáros átkelőhelyekre az ismertetett szabályok érvényesek. A kerékpá-ros átkelőhely nem azonos a zebrával, a bringásnak nincs automatikusan minden helyzetben elsőbbsége.

Minden forgalmi helyzetre igaz ugyanakkor az a mondás, amely szerint el-sőbbsége annak van, akinek meg is adják. Ez a kerékpárosokra nézve talán fo-kozottan igaz. Ennek megfelelően – a többi közlekedő viselkedését figyelve, lehe-tőség szerint szemkontaktust teremtve – mindig igyekezzünk meggyőződni arról, hogy valóban megadják-e az elsőbbséget.

49

Úton – Útszélen

52

Úton – Útszélen

53


Helyestesttartásakerékpáron

Miután kiválasztottuk a számunkra megfelelő méretű kerékpárt, és be is állítottuk magunknak, nézzük, hogyan kell „megülni” azt.

Miért FOntOs a jó testtartás?Egyrészt egészségünk megőrzése érdekében. A helytelen testtartás hosszú tá-von igen megkeserítheti az életünket, mivel ízületeink, izmaink akár 10-15 perces tekerés során is nagy igénybevételnek vannak kitéve, pláne, ha nem jól ülünk a bringán.

A másik tényező a biztonság. Folyamatos éberség mellett is számos váratlan dolog történhet velünk, ilyen esetben fontos, hogy biztosan üljünk kerékpárunkon. Nem győzzük továbbá hangsúlyozni, hogy a minőségi alkatrészekkel felszerelt, jól beállított kerékpár alapfeltétele az egészséges és biztonságos sportmozgásnak.

54


Amire mindenképp érdemes odafigyelnünk:• a markolat: fontos, hogy tenyerünk kényelmesen feküdjön fel rá, kellemes

fogást biztosítson, továbbá ne csússzon rajta a tenyerünk akkor sem, ha izzadt vagy vizes. Számos baleset forrása lehet az is, ha a markolat csúszkál a kor-mányon. Ezt alapos mosással, tisztítással el tudjuk kerülni – vagyis húzzuk le a helyéről a könnyen mozgó markolatot, zsíroldóval (pl. szappan) mossuk át, és száradás után tegyük vissza. Ha ez sem segít, esetleg leukoplasztot lehet tekerni a kormány és a markolat közé, végső esetben pedig vegyünk újat.

• a pedálok: a jó pedálon tapad a lábunk, ezt biztosítja a megfelelő méretű pedálfelület (minél nagyobb, annál jobb) és a pedálon található tapadást elősegítő

„tüskék” kidolgozása. Bár egyre több cég gyárt minőségi műanyagból készült pedált, mégis inkább ajánljuk a fémvázas darabokat. Kaphatók olyan pedálok is, amelyek egyik oldala taposó, a másikon pedig az SPD-csatlakozás található. Az SPD pedálokat a hosszabb túrákra indulóknak ajánljuk, de ezekről korábban már részletesen szóltunk.

• a nyereg: a megfelelő nyereg kiválasztásához csak általános segítséget tudunk adni: sportosabb felhasználáshoz értelemszerűen keskenyebb, sportos típusra van szükség, míg túrázáshoz jól jöhet a nagyobb, kényelmesebb elhe-lyezkedést biztosító nyereg. Ha a kerékpárboltban segítséget kapunk, próbáljunk ki inkább több nyerget, és válasszuk azt, amelyik a legkényelmesebbnek bizo-nyul. Amennyiben mégsem válik be a választásunk, ne legyünk restek lecserélni a nyerget, sok kellemetlenséget, kényelmetlen percet, sőt órát spórolhatunk meg ezzel a lépéssel. A nyereg lehet bármilyen széles és puha, az első hosszabb utak alkalmával mégis „feltöri” a használója fe-nekét. A megoldás az, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat a nyereghez. Néhány alkalom, néhány hét múlva már nem lesz kellemetlen a nyeregben ülés.

kOrMány-, FékkarFOgásTenyerünk a markolat közepén legyen úgy, hogy a hüvelykujj a kormány alsó része felől kapaszkodik, nem a többi ujj mellett helyezkedik el, ez az alapfeltétele a biztos fogásnak. A jól beállított fékek-

55


hez tartozó, megfelelően beállított fék-kar használatához elég, ha legfeljebb két ujjunk van a fékkaron. A kormányzás szorosan összefügg az egyensúly meg-tartásával, így állandó feladat, amely fi-nom mozdulatok végrehajtását igényli. Ezért nem tehetjük meg, hogy pusztán csak támaszkodunk rá, kapaszkodjunk bele, szorítsuk erőteljesen.

a láb Helyzete a peDálOnFelszállás után érdemes jól elhelyezni lábainkat a pedálon, ezzel nem csak a biz-tonságunkat, de a tekerés hatékonyságát is növelni tudjuk. Sokan lábujjheggyel vagy sarokkal tapossák a pedált. Ehelyett igyekezzünk úgy helyezni lábunkat a pedálra, hogy a lábujjaink tövében lévő párnák a pedál tengelyénél 2-3 cm-rel előrébb legyenek. Cipőnket nem szükséges teljes mértékben betolni a hajtókarig, de 1-1,5 cm-nél nagyobb távolság ne legyen a hajtókar és a talpunk közt.

üléspOzícióHa a nyereg a megfelelő magasságban van, a kormány és az ülés közötti távolság beállítása is megtörtént a korábban írottak szerint, egyetlen dologra kell csak figyelnünk: a „cicahát” effektus elkerülésére. Ülő életmódunknak köszönhetően testtartásunk már a hétköznapi ülés/állás közben sem megfelelő, ezek a problémák a kerékpárra ülve is elkísérnek minket. Ügyeljünk arra, hogy tekerés közben, ameny-nyire csak lehet, egyenes legyen a hátunk, ezt csípőnk előretolásával tudjuk elérni

56


legkönnyebben. Elindulás után érdemes enyhén elemelni fenekünket a nyeregről, majd visszahelyezni, ezzel elkerülhetjük a nem kívánt „nyomást” az alsó fertályról.

izOMtónus a Felsőtestben Mint a legtöbb sportmozgásnál, a kellő mértékű izomtónus kifejtése a legfonto-sabb a jó koordinációhoz. A rossz koordináció forrása lehet, ha túlzottan mereven tartjuk magukat, a bringázásnál ez leginkább a felsőtest esetében szokott gondot jelenteni. Ügyeljünk arra, hogy – miközben kellő erővel fogjuk a kormányt – nya-kunkat, vállunkat és karunkat ne tartsuk túlzottan mereven, ne szorítsuk görcsö-sen a kormányt, ez a finom mozgások (amelyek egyensúlyunk megtartásáért fe-lelnek) rovására mehet. Egyenes haladásnál a könyökünket tartsuk lazán, mintha csak „lógna” a levegőben.

tipp: a helyes testtartást a kerékpáron érdemes egy helyben, kormánnyal a falnak támaszkodva gyakorolni.

57


Menetközben

elinDulás1. Az út mellé állunk kerékpárunkkal (nem rajta ülve) úgy, hogy a bringa köztünk

és az úttest között legyen.2. Beállítjuk a pedált oly módon, hogy indulásnál a lehető leghamarabb erőt tud-

junk kifejteni rá (bal oldali pedál 11 óránál).3. Körültekintünk, és amikor nincs a közelben jármű, a kerékpárt az úttest szélére

helyezzük.4. A fékeket továbbra is behúzva a járda irányából ráülünk, majd bal lábunkat

a pedálra helyezzük.5. Karjelzéssel jelezzük elindulási szándékunkat.6. Ismét körültekintünk, s ha nincs a közelünkben jármű, jobb lábunkkal enyhén

előrelökjük magunkat, ezzel egy időben bal lábunkkal elkezdünk pedálozni.

58


Megállás1. Körültekintünk, hogy alkalmas-e a forgalmi szituáció a megállásra.2. Karjelzéssel jelezzük megállási szándékunkat.3. Lassítunk, majd megállunk, jobb lábunkat levesszük a pedálról, és a járda felőli

oldalra letámaszkodunk.4. A fékeket behúzva a járda felé leszállunk a kerékpárról.5. Leemeljük a kerékpárt az úttestről.

Ha már úton vagyunk, akkor is gyakran meg kell állnunk (például útkeresztező-désben, elsőbbségadás közben). Ilyenkor természetesen nem jelezzük a megál-lást karjelzéssel, és nem szállunk le a kerékpárról. Ha például egy útkeresztező-désben állunk meg, akkor azt úgy tegyük, hogy közben a nyeregben maradunk. Kezünk legyen a féken (húzzuk is, hogy el ne guruljunk) és egyik lábunk indulás-ra készen a pedálon. A másik lábbal pedig közben támaszkodhatunk a földön. Járdaszegély mellett jobb megállni, mert könnyedén leér odáig a jobb lábunk. Járdaszegély hiányában néha praktikus a bal lábbal letámaszkodni az utak dom-borulata miatt.

a Helyes Fékezés tecHnikájaA mai trendekre – és a KRESZ előírásaira – való tekintettel először is ajánljuk a két – egymástól független – fék használatát. Fékezéskor a két féket egy időben használjuk. Mivel lassításkor a súlypontunk előrekerül, az első-hátsó fék terhelé-se 80-20% arányban oszlik el, ezért ilyen arányban és intenzitással ajánlott hasz-nálnunk őket.

Próbáljuk elkerülni a hirtelen nagy erejű fékezéseket, ugyanis a fékezett kerék megcsúszhat, ez a hátsó kerék esetén csúszást (ezáltal rossz fékhatást), az első kerék esetében kicsúszást/esést eredményezhet. Kerékpáron sokan nem merik használni az első féket attól tartva, hogy átesnek a kormányon. Ez a veszély valós, de ez ellen könnyen lehet tenni. Fékezés közben kezünkkel, karunkkal toljuk hátra magunkat a nyeregben. Testsúlyunk hátrahelyezésével nem csak a bukást kerül-jük el, de a fékezés hatékonysága is nő. Vészhelyzetben is ügyeljünk arra, hogy igyekezzünk fokozatosan adagolni a fékerőt.

59


vészFékezésElőfordulhat, hogy vészfékezésre kényszerülünk, ám kellő felkészültséggel és lélekjelenléttel minimálisra csökkenthető ezen helyzetek kockázata. Hirtelen lassításnál súlyunk a haladás irányába indul, így ennek hárítása legfőképpen a két kezünk-karunk feladata. Ebben az esetben a fékezés nagyságától függő-en nyújtsuk ki és feszítsük meg karjainkat, valamint ülepünket próbáljuk meg minél hátrébb helyezni az ülésen (állva tekerésnél a nyereg mögé helyezni). Elkerülvén a – számos történetből hallható – kormányon átrepülést, próbáljuk vállunkat némileg hátra és lefele tolni, ezáltal minél lejjebb és hátrébb helyezni testsúlyunkat.

Vészfékezésnél az első fék szerepe és egyben a csúszás veszélye is megnő, ezért ügyeljünk a fokozatos fékerő-adagolásra. A két féket itt is egy időben hasz-náljuk.

tipp: Forgalomtól mentes úton érdemes gyakorolni a különböző technikákat, hogy váratlan helyzetekben is készségszinten tudjunk reagálni.

60


Kanyarodás

a Helyes ív MegválasztásaKanyarodás közben kerékpárunkra centrifugális erő hat. Ezen erő nagyságának megbecslése, a helyes sebesség és kanyarív megválasztása gyakorlattal meg-szerezhető tudás.

Amennyiben az adott helyzet engedi, igyekezzünk a külső ívről érkezni a kanyar belső íve felé, majd – szintén a helyzethez mérten – ismét a külső ív felé közeledni.

Fékezés a kanyarbanGyakori probléma, hogy sokan a kanyarba érkezve kezdenek el fékezni annak függvényében, mennyire tűnik úgy, hogy kisodródnak majd. Ez a lehető legrosz-szabb megoldás, mivel kanyarodás közben fékezni a legveszélyesebb a megcsúszás veszélye miatt.

A fékezést a kanyarodás meg-kezdése előtt kell befejeznünk, majd miután „bevettük” a kanyart, kez-dődhet az úgynevezett „kigyorsítás” szakasz.

testHelyzet kanyarODás közben:Fej: arcunkkal „célzunk”, tehát te kin-tetünk mindig azon a ponton legyen, ahová kanyarodni szeretnénk.Csípő: a fejhez hasonlóan a csípőn-ket is enyhén fordítsuk a kanyarodás ered ményeként elérni kívánt pont felé.Váll: a két vállunkat összekötő kép-zeletbeli vonal párhuzamos a kor-mány vonalával, ez mind a kormány elfordítására, mind pedig a döntésé-re érvényes.

61


Térdek: térdeink fontos szerepet játszanak a kanyarodásnál és az egyen sú lyo-zásnál is. Két térdünk vízszintes vonalban történő mozgatásával könnyen és gyorsan tudjuk súlypontunkat egyik oldalról a másikra helyezni. Ezt kihasználva kanyarodásnál a kanyar belső íve felőli térdünket toljuk a kívánt irányba.Súlypont: a kicsúszás veszélye akkor a legkisebb, ha mindkét keréken azonos a terhelés, ennek érdekében igyekezzünk súlypontunkat:

• a két kerék közé, • minél lentebbre, • a kanyar belső ívének irányába helyezni.

Asúlypontáthelyezése

Súlypontunk áthelyezéséről már beszéltünk a vészfékezés és a kanyarodás kap-csán is, ezek a leginkább előforduló esetek egy „mindennapi” kerékpáros életé-ben. Testsúlyunk áthelyezése a következő esetekben is hasznunkra válhat.

62


MereDek lejtőnTestsúlyunkat legkönnyebben csípőnk helyezésével tudjuk elérni. Meredek lej-tőn a megszokott testhelyzet esetében súlypontunk az előredőlt pozíció követ-keztében előre és fentre kerül, ami fékezésnél igen kellemetlen következmé-nyekkel járhat.

Ennek elkerülése érdekében álljunk ki a nyeregből (ennek helyes kivitelezését a Kisebb akadályok, úthibák leküzdése című részben írjuk le), és csípőnket he-lyezzük minél hátrébb, lehetőleg a nyereg mögé. Karjainkat nyújtsuk ki, térdeinket enyhén hajlítsuk be.

eMelkeDőnEmelkedőn súlypontunk alapesetben hátra kerülne, így a tekerés hatékonysági tényezője romlik, valamint előfordulhat, hogy szándékunktól függetlenül elkez-dünk egykerekezni. Ezt elkerülvén ülő pozícióban felsőtestünket döntsük előre a kormány irányába, állva tekerésnél csípőnket toljuk a nyereg elé.

63


Akormányelengedéseegykézzel–karjelzés

A KRESZ előírása, és saját érdekünk is, hogy minden irányváltást jelezzünk ka-runkkal. Egy kézzel tekerni viszont korántsem olyan egyszerű, pláne, ha az útbur-kolat sem teljesen egyenes és autók vannak körülöttünk, melyektől a megfelelő oldaltávolság megtartásához folyamatosan kormányoznunk kell.

Az irányváltás (karjelzés) helyes kivitelezése:1. Haladás közben körültekintünk, hogy alkalmas-e

a forgalmi helyzet az irányváltásra.2. Irányváltásunk irányát karunkkal jelezzük

(a kanyarodás megkezdéséig folyamatosan).3. Újra körültekintünk, majd megkezdjük az irányváltást.

Egy kézzel tekerésnél a legfontosabb, hogy semmiképp se tartsuk mereven a karunkat. Kisebb rázkódás vagy úthiba esetén a kormány enyhén meginog, ilyenkor ösztönösen igyekszünk minden erőnkkel egyenesen haladni, aminek következtében durva mozdulatainkkal túlkorrigáljuk az apró kilengést. Ezt elke-rülendő tartsuk minél lazábban a kormányon lévő karunkat, ne ijedjünk meg az apróbb kilengésektől.

Maga a karjelzés akkor látható jól, ha karunkat vízszintesen tartjuk, ujjainkat összezárva pedig a lehető legnagyobb felületet mutatjuk tenyerünkből.

Kisebbakadályok,úthibákleküzdése

Bármilyen váratlan akadállyal találjuk szembe magunkat, alapvető szabály, hogy nem szabad húzni a féket az áthaladás közben. Tehát amennyiben időben észre-vesszük a közelgő úthibát, akkor előtte fékezzünk, ha az utolsó pillanatban látjuk csak meg, semmiképp se húzzuk a féket az áthaladás pillanatában.

Forgalomlassító bukkanók (fekvőrendőrök), kisebb úthibák vagy a járdáról lehajtás közben érdemes kiállni a nyeregből, ezzel nem csak stabilitásunkat nö-veljük, ülepünket is megóvjuk a nem kívánt rázkódástól. Ha az akadály simább legyőzése érdekében a nyeregből kiemelkedünk, ügyeljünk arra, hogy a pedálok

64


vízszintesen álljanak, a talajjal párhuzamosan. Mindkét lábbal egyformán terhel-jünk rá a pedálokra. Ha csak az egyik lábon van a testsúlyunk, akkor a kikönnyí-tett láb lecsúszhat a pedálról, ami balesetveszélyes.

tipp: gyakoroljuk az egy kézzel tekerést, enyhe kanyarodást autóktól mentes helyeken mindkét kézzel.

1 2

3

65


kiállva tekerésAz akadályok leküzdése kapcsán érdemes némi kitérőt tennünk a nyeregből ki-állva tekerés technikájára. Az állva tekerés a köztudatban nem tartozik az alap-vető kerékpáros technikák közé, pedig hamar megtanulható, számos esetben hasznos tudomány. Pedáljaink egy magasságban legyenek, ügyesebbik lábunk legyen hátul. Kiállva gurulás közben térdünket és könyökünket enyhén hajlítva tartsuk, teljesen nyújtva sosem.

tipp: gyakoroljuk először álló helyzetben, kormánnyala falnak támaszkodva, behúzott fékekkel. Majd gurulás közben – ha ez biztonsággal megy, megpróbálhatunk a nyeregből kiállva tekerni.

66


Járdárafelhajtás

Bár egyre több kerékpárút épül, mégis számtalanszor találjuk szembe magun-kat járdaszegéllyel. Lássuk, miképpen lehet anélkül feljutni egy járdára, hogy na-gyobb kárt okoznánk kerekünkben!

első kerék MegeMeléseKiállva a nyeregből, a járdaszegélyhez közeledve, azelőtt közvetlenül enyhén be-hajlítjuk könyökünket, majd hirtelen hátra és felhúzzuk vállainkat, karjainkat meg-merevítve ezzel egy időben erőteljesen felfelé rántjuk a kormányt.

tipp: gyakorlásképp először nézzünk ki magunknakegy vonalat/csíkot az úton, és ezen próbáljuk meg átemelni kerekünket. Már az is sokat segít, ha csak egy pillanatra tehermentesíteni tudjuk az első kereket, ezt alkalmazva kisebb/lekerekített szélű járdaszegélyekre fel tudunk hajtani. Ha ez már jól megy, gyakoroljunk kisebb szegélyeken.

67


Hátsó kerék MegeMeléseHaladó, rutinosabb kerékpárosoknak ajánlott technika. Lényege, hogy a hátsó kereket tehermentesítjük, és ezzel egy időben a pedál segítségével felrántjuk.

Amikor hátsó kerekünk közeledik a szegélyhez, súlypontunkat a kerékpár eleje felé visszük, karjainkat behajlítjuk. Lábaink hirtelen kinyújtásával csípőnket (akár egy felugrásnál) feltoljuk, majd amikor lendületben van, lábfejünket előredöntjük, nekifeszítjük a pedálnak, és annak segítségével felfelé húzzuk a kerékpár hátsó részét.

tipp: ezt a technikát akkor gyakoroljuk csak, ha a kiállva tekerés és az első kerék megemelése már rutinosan megy. ajánlott itt is először a csíkokon, vonalakon való gyakorlás. az első kerékkel ellentétben ebben az esetben nem látjuk, hogy mikor kell pontosan megemelni a kereket, ezt elegendő gyakorlás után érezni fogjuk.

68


első- + Hátsókerék-MegeMelés = Feljutás egy járDáraAhhoz, hogy zökkenőmentesen tudjunk feljutni egy járdaszegélyre, a két tech-nika kombinálására van szükség. A hangsúly a gyorsaságon és a súlypontáthe-lyezésen van: az első kerék megemelésénél súlypontunkat hátravittük, a hátsó keréknél ezzel szemben előre kell helyeznünk, mindezt közvetlenül egymás után. Lényeges, hogy mindkét kereket a megfelelő időben, kellő erőráfordítással emel-jük meg.

tipp: tegyünk le egy partvisnyelet az útra, és ezen gyakoroljunk.lassan gurulva próbáljuk először, majd mikor már rutinosan megy a feladat, anélkül hogy bármelyik kerék a partvisnyélhez érne, gyakorolhatjuk egyre nagyobb sebességgel. Ha ez már jól megy, próbálkozzunk alacsony, kerekített szélű padkákon.

69


járDára FelHajtás – egyszerűbbenNem kell ahhoz különösebb trükköket ismernünk, hogy akár 10 cm magas járdá-ra is biztonsággal feltekerjünk. Egy kis lendület, önbizalom és odafigyelés persze szükséges. Ha a kerékpár gumijai megfelelően vannak felfújva, akkor merőlege-sen bátran nekimehetünk egy 10 cm-es padkának (maximum 5-10 km sebesség-gel!). A felhajtás nem lesz annyira szép, mintha ugranánk, de így is le lehet győzni egy akadályt. Amire ilyenkor ügyelni kell:

• A padkára, akadályra úgy forduljunk rá, hogy a kerék merőleges legyen arra (különben oldalra elcsúszhat az első kerék).

• Markoljuk erősen a kormányt, nehogy kiverje az ütődés a kezünkből. • Legyen kellő lendületünk, hogy mindkét kerék feljusson (de ne legyen túl

gyors, vagyis kb. 5-10 km/óra).• Segítsük a kerekek feljutását azzal, hogy felemelkedünk a nyeregből (ta-

lajjal párhuzamos pedálokkal), és először hátradőlve az első, majd kissé előredőlve a hátsó kereket tehermentesítsük.

Ha mindezt jól összehangoltan végezzük, akkor a bicikli szinte felmászik az akadályra. Azért is érdemes ezt gyakorolni, mert éles közlekedési helyzetekben is találkozhatunk elsőre ijesztő méretű akadályokkal, lyukakkal. Sokszor már nincs idő vagy hely a kikerülésre, és a pánikba esés vagy a sokszor reménytelen vész-fékezés helyett jobb, ha simán nekimegyünk az akadálynak. De persze ezt is érdemes gyakorolni!

bunny HOppA bunny hopp jellemzően az extrémebb ágazatokat űzők egyik alap-„trükkje”, de a mindennapi bringázás során is hasznunkra válhat.

A bunny hopp lényege, hogy az első és hátsó kerék megemelésének techniká-ját ötvözzük, ezt a kettőt kell egy időben kiviteleznünk. A dolog nehézsége, hogy míg az első és hátsó kerék emelésénél súlypontunkat előre-, illetve hátravittük, a bunny hoppnál a pedálokról elrugaszkodva egyenesen felfelé kell súlypontun-kat vinnünk. Az elrugaszkodást követően pedig egyből magunk után kell húznunk a kerékpárt a kormány és a pedálok (a hátsó kerék emelésénél ismertetett techni-ka) segítségével. Elrugaszkodunk a bringáról, majd amikor lendületben vagyunk, húzzuk azt is magunkkal.

70


tipp: a bunny hopp egy átlagos kerékpáros számára nehéz trükk, mely sok gyakorlást igényel. számos kerékpártípus súlyából és felépítéséből adódóan nem alkalmas a kivitelezésre. elsősorban mountain bike tulajdonosoknak ajánljuk. az alapok elsajátításánál itt is elegendő egy partvisnyél, ha ezt már könnyedén át tudjuk ugrani, próbálkozhatunk kisebb padkákkal.

71


Sínekkeresztezése

A sínek a bringások ellenségeiként tetszelegnek, némi odafigyeléssel azonban könnyedén elkerülhetjük a veszélyes helyzeteket. A legfontosabb az, hogy lehe-tőleg minél nagyobb, lehetőleg merőleges szögben keresztezzük a síneket. Ezen-felül két dologra kell, érdemes figyelnünk.

a sínekkel párHuzaMOs vályú Bizonyára már az olvasók közül is kerültek abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy kerekük a mélyedés áldozata lett. Bringánk ilyenkor irányíthatatlanná válik, a ke-rék beszorulhat a vályúba, akár defektet is kaphatunk. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, próbáljuk meg azon helyzetek számát minimálisra csökkenteni, amikor kerekeink a sínhez közel, azzal párhuzamosan haladnak. Ebből követ-kezik, hogy optimális esetben arra kell törekednünk, hogy a sínek, amelyeken áthaladunk, minél inkább merőlegesek legyenek haladásunk irányvonalára.

a sínek esőbenA sínek felülete vizesen csúszóssá válik. Mivel nem nagy felületről beszélünk, ezért elegendő, ha néhány dologra odafigyelünk:

72


• Vizes síneken sose fékezzünk erőteljesen, mert könnyen megcsúszhatunk.• Vizes síneken történő áthaladásnál ügyeljünk, hogy az áthaladás pillanatá-

ban ne kanyarodjunk. Amennyiben ez elkerülhetetlen, igyekezzünk minél nagyobb íven tenni azt.

Váltóhasználat

Ha van váltó a kerékpárunkon, használjuk bátran! Tekerésünk hatásfokát javít-hatjuk, és saját utunkat nagymértékben megkönnyíthetjük, ha megfelelően hasz-náljuk váltónkat. Érdemes „pörgősebb” áttételt használnunk az utazósebesség eléréséig, illetve emelkedőkön (normál városi közlekedés során ez 70-80 fordu-latot jelent percenként). Lejtőn és/vagy nagy sebességű haladásnál ajánlott hátul kisebb fogaskerékre váltanunk, elöl pedig nagyobbra. Tévhit, hogy a „kemény” áttétellel gyorsabban lehet menni. Viszont a kemény áttétellel nehéz elindulni. Könnyebb, „pörgősebb” áttételt használva irányítani is könnyebb a kerékpárt. Közlekedésünk során törekedjünk a könnyebb áttétel használatára, sőt kereszte-ződésben történő megállás előtt váltsunk vissza még „pörgősebb” áttételre, hogy könnyebben tudjunk elindulni. Ahogy egy autóval is egyesben indulunk el, és nem a harmadik vagy negyedik sebességgel, így van ez a kerékpárnál is.

73


A legtöbb kerékpáron két váltó is van. Az első váltó a lánctányérokon pakolja a láncot fel vagy le, a hátsó váltó a keréken levő racsnin (áttételsoron) teszi le vagy fel a láncot attól függően, hogy melyik váltókart használjuk. Az első váltót a bal kezünknél levő váltókarral tudjuk kezelni, a hátsót pedig a jobb kezünknél levő ka-rokkal. Sok esetben a váltókar nem is egy kar, hanem egy elforgatható markolat (ezt nevezzük markolatváltónak), de ez lényegében ugyanazt a célt szolgálja, mint a karok: a bowdenek segítségével munkára bírják a láncot emelő váltókat.

Meredek emelkedőn úgy tudunk feltekerni, ha a lánc elöl a pedáloknál levő lánctányérok közül a legkisebben van (ha van kijelzőnk, akkor az 1-es fokozat mu-tatja), a hátsó keréken levő racsnin pedig a lánc a legnagyobb lánckeréken (a jobb oldali kijelzőn az 1-es fokozat). Ha lejtőn vagy sík úton száguldó üzemmódban akarunk tekerni, akkor a lánc helyét épp az ellenkező módon kell megkeresnünk: elöl a „nagytányéron”, hátul pedig a legkisebb lánckeréken. Az imént a két szélső lehetőséget írtuk le, ezek használatára szinte soha nincs szükségünk! A hétköz-napi bringázások során mindig a közbülső áttételeket használjuk (például elöl és hátul is középső fogakon). Fontos, hogy megállás, kereszteződés előtt mindig váltsunk vissza!

A váltók használata során kerüljük a „keresztbeváltást”! Ha az első váltónk 1-esben van, akkor a hátsó váltó ne legyen 7-esben vagy 8-asban, mert a lánc megcsavarodik. Ha az első váltónk 3-asban van, akkor a hátsó váltó ne legyen 1-esben vagy 2-esben, mert a lánc megcsavarodik és nagyon megfeszülhet. Bár így is tudunk tekerni, és úgy tűnik, használható kerékpárunk, a lánc oldalirányú futásából adódóan nyúlik, szemei kilazulnak és végül elszakadnak.

Próbáljuk kerülni a váltást azokban a helyzetekben, amikor az úthibák miatt láncunk „zötykölődik” vagy erőteljesen tekerünk egy emelkedőn. Ilyenkor a lánc megakadhat és elszakadhat. A váltó működését és ezzel élettartamát úgy tudjuk segíteni, hogy időben, még az emelkedő előtt sebességet váltunk. A legfonto-sabb tudnivaló a váltók használatáról, hogy csak menet közben, tekerés közben működnek. Álló helyzetben ne kattogtassuk a váltókart, mert ha rossz helyre állítjuk, elinduláskor elszakadhat a láncunk!

agyváltóAz agyváltókat főleg városi vagy túrakerékpárokon használják. Fő jellemzőjük, hogy a hátsó keréknél nincs ott a lelógó, sérülékeny váltó. Agyváltós bicikliken egyáltalán nem találunk első váltót. Előnye, hogy gondozásmentes, szinte soha

74


nem igényel szervizelést. Használata még annyi odafigyelést sem igényel, mint a normál váltó, mert nem csak menet közben, hanem álló helyzetben, sőt még hátrafelé tekerve is lehet kapcsolni a fokozatok között.

Hátránya viszont, hogy nehezebb, mint a klasszikus váltó. Az agyváltónál ki-sebb az az áttételtartomány, amelyek között válthatunk, és nagyobbak az ugrá-sok az egyes fokozatok között. Természetesen minél több fokozatú a váltó, ez an-nál kevésbé jelent problémát. A tipikus agyváltó 5–7 fokozatú, a drágább típusok esetében ez 9–11 fokozatú is lehet. Defekt esetén apró problémát okozhat, hogy a kerék kivételénél ki kell kötni a váltót is, ami lassíthatja a szerelés folyamatát.

75


Vizes/csúszósútontörténőbringázás

Vizes úton a gumik csúszására való tekintettel mindig óvatosabban kell mozdula-tainkat vezérelnünk, továbbá érdemes sebességünket mérsékelni.

FékHasználatA hirtelen fékezést kizárólag vészhelyzetben alkalmazzuk. Az első kerék a vizes útburkolaton hamar megcsúszhat, ezért ilyenkor több szerepet kap a hátsó fék. Első fékünket óvatosan használjuk, a hátsót ilyen esetben húzhatjuk bátrabban. A fékerő óvatos adagolása csúszós úton minden esetben ajánlott.

kanyarODásA kanyarodás korábban írott szabályait (kanyarodás közben nem fékezünk, két kézzel fogjuk a kormányt) mindenképp tartsuk be.

tipp: vizes úton haladásnál először is elinduláskor ajánlottegy féktesztet csinálnunk, így kaphatunk egy megközelítőleges visszajelzést arról, hogy mennyire tapad vagy csúszik gumink az útburkolaton. ugyanakkor figyeljünk arra, hogy a különböző burkolatok eltérő mértékben válnak csúszóssá.

76


Ügyességfejlesztőgyakorlatok

Íme néhány feladat, mellyel fejleszthetjük képességeinket:

észlelésPárban végezhető gyakorlat. Kérjük meg társunkat, hogy álljon mögénk, majd miután elindultunk, és körülbelül 10 m-re vagyunk tőle, mutasson egy számot a kezével, me-lyet nekünk tekerés közben hátrafordulva, de egyenes vonalban haladva le kell olvas-nunk. Ugyanezt a gyakorlatot végezzük el a karjelzés és a kanyarodás gyakorlása köz-ben is.

egyensúlyPróbáljunk meg minél lassabban eljutni egy adott pontról a másikra (~5 m hosszú távon). Egyensúlyozni akkor a legkönnyebb, ha két lábfejünk egy magasságban van, ennek érdekében ne tekerjük körbe a pedálokat, hanem apró (negyed) tekeréseket követően tekerjük vissza a pedált úgy, hogy lábfejeink ismét egy magasságban legyenek, így tu-dunk a lehető leglassabban haladni. Ameny-nyiben ezt a technikát elsajátítottuk, próbál-junk meg egy helyben állva egyensúlyozni minél hosszabb ideig.

csíkOn/szegélyen egyensúlyOzásNézzünk ki egy hosszú egyenes csíkot/fel-festést az úton, és próbáljunk meg végiggu-rulni rajta. Ha ez már rutinosan megy, gya-koroljunk alacsony szegélyeken.

77


ügyességKulacsfelvétel a székről, földről: helyez-zünk el egy kulacsot egy padon. Gurulás közben próbáljuk meg felvenni a padról, majd áttenni, egy másikra. Majd próbáljuk ugyanezt megcsinálni úgy, hogy a kulacs a földön van. Haladó szinten ezt a felada-tot egy pénzérmével hajtják végre.

kanyarODásA lassú haladásnál alkalmazott pedálozá-si technikával gyakoroljuk a minél kisebb íven történő megfordulást. Technikánk akkor jó, ha olyan kis íven fordulunk, hogy hátsó kerekünk szinte egy helyben marad. A nagyobb sebességű kanyarodást gya-koroljuk üres parkolókban.

A jobbra kanyarodás látszólag egysze-rű dolog, kezdjük hát ezzel! Az általános szabály a következő a kanyarodást tekint-ve: minden irányváltoztatás előtt nézzünk hátra, ezt követően pedig karjelzéssel adjuk a többi közlekedő tudtára szándé-kunkat. Figyeljünk a helyes lábtartásra: a kanyar belső ívénél lévő – jelen esetben a jobb oldali – pedál legyen felül, így nem fog hozzáérni a járdaszegélyhez. Jobbra kanyarodáskor mindig figyeljünk a keresz-teződésben a gyalogosokra – a kanyaro-dó járműveknek elsőbbséget kell adniuk azoknak a gyalogosoknak, akik kereszte-zik útjukat.

A balra kanyarodás kicsit kacifánto-sabb művelet, de nem kell persze meg-ijedni ettől sem. Hátranézést és karjelzést

78


követően, ha a forgalmi helyzet megengedi, húzódjunk a forgalmi sáv bal oldalára (vagy a megfelelő kanyarodósávba, kerékpáros felállóhelyre), majd – a szembejö-vőknek elsőbbséget adva forduljunk balra. Ha a forgalom túl nagy, „közvetve” is kanyarodhatunk: a kiszemelt kereszteződésen áthaladunk, majd beállunk a ke-resztező útra, és a megfelelő időben átkelünk vagy áttoljuk a bringát a túloldalra. Figyelem! Lakott területen kívül, főútvonalon csak az utóbbi módszer szabályos a KRESZ szerint.

minden irányváltoztatás előtt nézzünk hátra,

ezt követően pedig karjelzéssel adjuk

a többi közlekedő tudtára szándékunkat

79


Mindiglátszódj!

Korábban már volt szó a kerékpár kötelező felszereléseiről, ezért most csak rö-viden hívjuk fel ismét a figyelmet arra, hogy a bringát fel kell szerelni fehér fényű első és piros fényű hátsó lámpával vagy villogóval, illetve hátul piros színű, leg-alább az első keréken pedig borostyánsárga színű prizmával. Lakott területen kívül sötétben és rossz látási viszonyok között kötelező a fényvisszaverő ruházat használata. Mit tehetünk ezenfelül a láthatóságért? Érdemes eleve olyan – világos színű – kerékpáros ruházatot (mezt, széldzsekit, cipőt stb.), felszerelést (például hátizsák, nyeregtáska stb.) vásárolni, amelyet elláttak fényvisszaverő csíkokkal, így biztosan mindig a KRESZ előírásainak megfelelően fogunk közlekedni. Érde-mes beszerezni két fényvisszaverő szalagot is a két bokánkra – így amellett, hogy jobban láthatók leszünk, a bő nadrágszárat is meg tudjuk zabolázni.

ne csak sötétben, hanem ködben,

esőben, szürkületben is mindig

közlekedjünk bekapcsolt lámpával!

80


Nem elég azonban, ha arra építünk, hogy a közlekedés többi résztvevője lát minket, nekünk is folyamatosan figyelnünk kell a többiekre. Ehhez pedig szüksé-günk van a látásunkra és a hallásunkra is. Soha ne közlekedjünk fülhallgatóval a fülünkben, hiszen így egyik legfontosabb érzékszervünket veszítjük el. Sokkal biztonságosabb úgy kerékpározni, hogy halljuk is, mi történik körülöttünk. Első-sorban kereszteződésekbe érve igyekezzünk szemkontaktust teremteni a többi járművezetővel, így megbizonyosodva arról, hogy látnak minket és értik a szán-dékainkat.

igyekezzünk szemkontaktust teremteni

a többi járművezetővel!

parkoló autók mellett tartsunk

ajtónyitásnyi távolságot!

81


Praktikustanácsok

Parkoló autók mellett elhaladva mindig számítanunk kell arra, hogy kilép valaki a parkoló autók közül, vagy szeretne kiszállni az autóból, de elfelejt belepil-lantani a tükörbe. Mindkét váratlan eseményre fel lehet készülni valamelyest: egyrészt mindig érdemes szemmel tartani a gyalogosok mozgását az autók között, másrészt pedig – amennyire lehet – érdemes megfigyelni, melyik autó-ban ülnek akár a sofőr, akár az utasok helyén. Másrészt, ha a forgalom engedi, igyekezzünk minél távolabb, a sáv közepe felé húzódva tekerni – az ideális az

„ajtónyitásnyi” távolság.Álló (például piros lámpánál feltorlódott) kocsisor mellett fokozott óvatosság-

gal haladjunk el. Egyrészt bármikor kinyithatják a járművek utasai az ajtókat, más-részt pedig szinte mindig belekerülünk egy jármű sofőrjének holtterébe, azaz arra a területre, ahol nem lát minket a tükörben. Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki teherautók, autóbuszok és más, hasonlóan nagy járművek mellett. Éppen ezért soha ne kerüljünk és főleg ne előzzünk jobbról ilyen járműveket! A KRESZ szerint kerékpárral előre lehet sorolni piros lámpánál a jobb oldalon, ha elég hely áll ren-delkezésre, és a jobbra kanyarodni szándékozókat nem zavarjuk. Figyelem, ez a szabály az előzésre nem vonatkozik, jobbról tilos előzni!

álló kocsisor mellett fokozott

óvatossággal haladjunk el!

soha ne álljunk meg a mellettünk álló

jármű vezetőjének holtterében!

82


a hátranézés minden

irányváltoztatás előtt

elvégzendő „kötelező gyakorlat”

– gyakoroljuk forgalomtól

mentes helyen,

amíg nem megy tökéletesen!

83


Az út szélén lévő akadályok kikerülése is fokozott figyelmet igényel a kerék-párosok részéről, hiszen a többi járművezető nem mindig veszi figyelembe a je-lenlétünket. A kikerülendő akadály előtt a forgalmi helyzet függvényében minél előbb kezdjünk el – hátranézést és karjelzést követően – az úttest szélétől befelé húzódni, ezzel is jelezve szándékunkat.

84


Kerékpárút-közútkereszteződése

A kerékpárút-közút kereszteződése kényes, mondhatni balesetveszélyes pont, de sokat tehetünk saját biztonságunk érdekében egy kis odafigyeléssel. Először is, a KRESZ-táblák tájékoztatnak arról, kinek van elsőbbsége – ha nincsenek táblák, a vonatkozó szabály szerint az egyenesen haladó elsőbbségének elve érvényesül. Amennyiben sem elsőbbséget szabályozó KRESZ-táblákat nem lá-tunk, sem kanyarodó jármű nincs, a jobbkéz-szabály érvényes a közlekedőkre. Ha a közúttal párhuzamos kerékpárúton (kerékpársávon) haladunk, a kereszte-ződés előtt mindig nézzünk hátra, győződjünk meg arról, hogy a jobbra kanya-rodni szándékozó jármű vezetője észlelt-e bennünket! Ugyanígy járjunk el a szem-ből balra kanyarodni szándékozókkal is – keressük a szemkontaktust! Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy észrevettek, inkább lassítsunk, és készüljünk fel a megállásra.

85


Közlekedéstársakkal,gyerekekkel

Ha nem egyedül bringázunk, érdemes észben tartani néhány alapszabályt. Az első az, amit a KRESZ is kimond: úttesten egymás mellett tilos kerékpározni! A kerékpárútra ilyen szigorú szabályok nem vonatkoznak, de ott is mindenképp figyeljünk a rajtunk kívül közlekedőkre, ne foglaljuk el az utat teljes szélességében. Figyeljünk oda egymás között a megfelelő távolságtartásra, mind oldalirányban, mind pedig a követési távolságot tekintve. Komoly baleseteket okozhat két ösz-szeakadó kormányvég, illetve egy hirtelen fékezés esetén a nem megfelelő köve-tési távolság.

Gyermekekkel együtt bringázva fokozottan kell figyelnünk a forgalomra, hi-szen nemcsak magunkért, hanem a velünk közlekedő kicsikért is felelősek va-gyunk. A gyerekek figyelme sokszor elkalandozik, egyik pillanatról a másikra ész-revehetnek valami nagyon érdekes dolgot, és máris nem a bringa irányítására figyelnek. Ennek megfelelően kevésbé biztosan irányítják a kerékpárt, váratlan irányváltoztatásra, megállásra bármikor számítani lehet. Gyermekekkel együtt bi-ciklizve igyekezzünk kerékpárutakat, kis forgalmú utakat keresni, ahol adott eset-ben tanítgatni is tudjuk a kicsiket a KRESZ alapvető szabályaira.

86

kerékpár szállítás

88

kerékpár szállítás

89


Amennyiben lakhelyünktől távol szeretnénk használni a bringát, valahogy el kell juttatni azt a kiszemelt helyszínre. A legegyszerűbb – bár nem a legkörnyezet-kímélőbb – megoldás autóval közlekedni, de vasúton és repülőn is viszonylag egyszerűen szállíthatjuk kerékpárunkat.

Autón,autóban

Ha autóval utazunk, az első kérdés az, hogy az autóban vagy az autón kívül szeret-nénk szállítani a bringá(ka)t. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is.

Ha elég nagy az autóban rendelkezésre álló hely, szállíthatjuk a kerékpárt a csomagtartóban, de ehhez általában mind az autó belső terét át kell kicsit ren-dezni (hátsó ülések ledöntése), mind a bringának ki kell szedni legalább az első kerekét. Egy nagyobb autóban így akár két-három biciklit is el tudunk szállítani, utasokkal együtt. Arra azonban mindenképp figyeljünk, hogy megfelelő elővi-gyázatosság nélkül mind az autóban, mind a bringákban kárt tehetünk. A cso-

magasabb autókhoz

célszerű hátsó

kerékpártartót venni

90


magtartóba célszerű teríteni egy pokrócot vagy nagyobb kartonlapokat, hogy óvjuk a járművet a szennyeződésektől. Ha több biciklit szállítunk, mindenképp tegyünk a vázak közé kartonlapot vagy valamilyen textilt, nehogy megkarcolód-janak a bringák. Célszerű a lámpákat, a sebességmérőt stb. levenni a sérülések elkerülése érdekében.

Ha az autón kívül szeretnénk szállítani a kerékpárt, mindenképp az autó jel-legének megfelelő kerékpártartót válasszunk: magasabb autókhoz például cél-szerű hátsó kerékpártartót venni, hiszen nehezebb felemelni a bringát az autó tetejére. Ahogy az egyéb kiegészítők esetében, úgy a kerékpártartóknál is nagy a választék, és természetesen igaz az is, hogy több pénzért általában jobb mi-nőséget, nagyobb biztonságot kapunk. A drágább modellek többnyire könnyen kezelhetők, biztonságosak: zárhatók, nincs szükség külön szerszámra a brin-gák rögzítéséhez, továbbá például egy városi ütközésnél nem repülnek le a helyükről. A legfontosabb az, hogy a kerékpártartó jól fogja meg a vázat. Tetőn való szállításkor figyelni kell arra is, hogy annak teherbírása véges, ál-talában 75-100 kilogramm, azaz a ke-rékpártartó súlyát is figyelembe véve legfeljebb négy kerékpár szállítható a fejünk felett biztonságosan. Tartsuk észben tetőcsomagtartó esetében, hogy autónk a megszokottnál maga-sabb, így például a parkolóházakat érdemes elkerülni, ha fenn vannak a bringák.

A ferde hátú autók esetében érde-mes fontolóra venni a hátsó kerék-pártartó beszerzését is, feltéve, hogy az rögzíthető a hátsó ajtón. Ebben az

megfelelő

elővigyázatosság

nélkül mind az autóban,

mind a bringákban

kárt tehetünk

bármilyen tartót választunk, fontos,

hogy passzoljon az autóhoz: ne lötyögjön,

tartson stabilan, biztonságosan.

91


esetben a tartóhevederek kampóinak kell megfelelő helyet találnunk a biztonsá-gos rögzítéshez. Ha hátul szállítjuk a bringákat, kisebb légellenállással számol-hatunk, továbbá a súlypont sem lesz magasan, és a bicikliket egyszerűbb fel-tenni, rögzíteni. Hátránya a megoldásnak, hogy a hátsó ajtó nehezen és sokszor nem teljesen nyitható.

Harmadik megoldásként felmerül a vonóhorogra szerelhető modell is. Ennél a típusnál meg kell oldani azt, hogy a csomagtartó hozzáférhető maradjon, továb-bá gondot jelenthet, hogy a rendszámot és a hátsó lámpákat eltakarjuk. A drá-gább tartók eleve tartalmaznak egy megismételt lámpasort és rendszámtartót, az egyszerűbbekhez külön lehet megvenni.

Bármilyen tartót is választunk, fontos, hogy passzoljon az autóhoz: ne lötyög-jön, tartson stabilan, biztonságosan. Felszerelést követően érdemes pár kilomé-ter megtétele után megnézni, nem lazultak-e meg a rögzítések. Néhány olcsóbb tetőtartónál előírnak sebességkorlátozást is, ezt érdemes betartani. Ez egyéb-

92


ként nem jellemző, tehát a hazánkban megengedett maximális 130 km/óra gond nélkül tartható. A tetőcsomagtartóval a magas súlypont miatt kell vigyázni, ahogy bármilyen más teherrel is, de a hátsó tartók is megváltoztatják a tömegeloszlást.

Vasúton

Magyarországon mind a MÁV, mind a GYSEV hálózatán főszabály szerint, az In-tercity, Eurocity, Euronight és Railjet vonatok kivételével, lehet kerékpárt szállítani (azonban egyes IC, EC vonatokon is van kerékpárszállító kocsi). A jelzett vona-tokon felül azokon nem lehetséges a kerékpárszállítás, amelyeket a menetrend külön jelöl. A jelöletlen vonatok bármelyikén – amennyiben a szerelvénybe nincs

az intercity, eurocity, euronight és railjet

vonatok kivételével általában

lehet vasúton kerékpárt szállítani

93


besorozva kerékpárszállító kocsi – szállítható 2-2 kerékpár a vonat első vagy utol-só másodosztályú peronján.

A menetrendben különböző jelölések segítik a megfelelő vonat kiválasztását, melyek tájékoztatnak arról, mekkora befogadóképességű kerékpárszállító kocsi közlekedik az adott viszonylaton, illetve az esetlegesen kötelező kerékpárhely-jegy felől is itt tájékozódhatunk.

Csoportos utazás esetén – ha legalább tíz kerékpáros szeretne együtt utazni – mindenképpen javasoljuk a kerékpártúráról a vasúttársaságot értesíteni, hogy a rendelkezésre álló kapacitás függvényében – az adott vonaton – bővíteni lehes-sen a kerékpár-szállítási kapacitást. A regionális vonalakon már négy fő esetén is célszerű bejelenteni az utazást. Az igényeket a rendelkezésre álló kapacitások függvényében díjmentesen teljesíti a MÁV-START Zrt.

Egy utas egy kerékpárt vihet magával, a 12 évesnél fiatalabb gyermek azon-ban a kerékpárját csak felnőtt kíséretében viheti magával. A kerékpárjegyet akkor is meg kell vásárolni, ha az utas szétszereli a kerékpárját (például az egyik kerekét leszereli), de a részeket egyazon utazás során szállítja. A szétszerelt kerékpár egyebekben a kézipoggyásszal megegyező módon helyezhető el a vonaton.

Tandemkerékpár csak kerékpárszállító kocsiban szállítható, a vasúti kocsi egyéb tereiben (pl. első-utolsó kocsi előtere) nem. A tandemkerékpárhoz is egy

94


kerékpárjegyet kell vásárolni. Az utóbbi években a MÁV-START és a GYSEV is egyre több nagy kapacitású kerékpárszállító kocsit helyez járataiba, amelyeken kulturáltan utazhatunk együtt bringánkkal.

Nemzetközi utazás esetén célszerű a menetrendet forgatni vagy felkeresni a vasutak honlapját, hiszen számos célpont felé utazhatunk együtt bringánkkal.

Repülőn

Ma már repülőn is utaztathatjuk bringánkat a csomagtérben, persze megfelelő jegyet váltva és megfelelően előkészítve az utazásra. Először is célszerű szerezni egy olyan dobozt, amelyben az új kerékpárokat szállítják – bármelyik bringabolt-ban szívesen adnak, ha kérünk. Ha a doboz megvan, jöhet a rövid szerelés:

• a kerekeket le kell ereszteni,• a kormányt el kell fordítani (versenykormány esetében be is fordítani

a vízszintes vázrész köré),• a pedálokat le kell szedni,• az ülést le kell engedni.

95


kerékpározás profi szinten

96


kerékpározás profi szinten

buruczki szilárd

97


Talán sokan kíváncsiak arra, hogy hogyan vélekedik a hétköznapi bringázásról a sportág két bajnoka.

Buruczki Szilárd, a Merida Kőbánya TC sokszoros magyar bajnok mountain bike versenyzőjét kérdeztük a terepen történő bringázásról.

– A kerékpározás a legnagyobb szenvedélyem. Szó szerint ez az életem. Ez a hivatásom, a hobbim és a munkám is. Nem tudnám elképzelni az életemet versenyek nélkül. Húszévnyi versenyzés és sikerek után is sokat jelent, ha nyer-ni tudok. A sikerélmény motiválja legjobban az embert: bizonyítani magamnak, a versenytársaknak és a szurkolóknak. Azt tanácsolom az erdőben bringázók-

buruczki szilárd

98


nak, hogy ha útjuk során gyalogos túrázóval találkoznak, váltsanak lassabb, sok-kal lassabb tempóra! Érdemes előre szólni, hogy melyik irányba akarjuk kikerülni őket, de soha ne túl hangosan vagy agresszíven. Hiszen az erdőben a gyalogo-sok a védtelenebbek a bringásokkal szemben. Különösen fontos ez, ha kisgye-rekes családokkal találkozunk. Fontos, hogy nekik is pozitív élményük legyen a kerékpárosokról.

Budapesten élek, és szerencsére nagyon változatos, izgalmas ösvények talál-hatók a közelben, akár a Budai-hegységben vagy a Pilisben is. De azt javaslom, hogy kezdő bringás ne menjen egyből az erdőbe! Először az alapokat kell elsa-

azt tanácsolom az erdőben bringázóknak,

hogy ha útjuk során gyalogos túrázóval találkoznak,

váltsanak lassabb, sokkal lassabb tempóra!

99


játítani! A lejtőn való fékezés vagy az akadályok kikerülése az alap. Aki ezekben is bizonytalan, az ne vállalkozzon komolyabb túrára! Ha már elsajátította a kerék-pár-kezelési technikákat, akkor lehet terepen folytatni a bringás kalandokat. Elő-ször érdemes könnyű, kis szintemelkedésű terepet választani, és lehetőleg egy gyakorlottabb bringással kezdjünk, aki ismeri az erdei ösvényeket. Kezdőként én is nagyobb tudású biciklisektől lestem el a fortélyokat. Nagyon sok hasznos dolgot lehet tanulni egy rutinosabb bringástól. Aki csak teheti, csatlakozzon egy bringás egyesülethez!

Megkérdeztük Lovassy Krisztián kerékpáros olimpikont, hogy mi a véleménye néhány menő vagy annak tűnő városi bringás szokásról.

A városokban bizonyos körben elterjedt az örökhajtó, sokszor fék nélküli „fixi” bringák használata. Mi erről a véleményed?

– 15 éve bringázom versenyszerűen országúton és pályán egyaránt. Pályán fék nélküli „fixit”, azaz örökhajtós biciklit használunk. Azt viszont egyáltalán nem értem, hogy egyesek miért mennek egy zárt pályára és kizárólag erre a célra épített biciklivel a forgalomba? Az még egy dolog, hogy valaki kockáztatja a saját életét, ez az ő döntése. Sajnos azonban ebben az esetben viszont többről van szó. A „trendi” srác összerak egy fixit, a legtöbb esetben féket sem tesz fel rá,

fülhallgatóval

a kerékpározáséletveszélyes

100


fék nélküli „fixit”,

azaz örökhajtós biciklit

kizárólag zárt pályán

használjunk!

101


majd bemegy vele a városba, és a nehezen kontrollálható bringának köszönhető-en szerez magának egy csomó ellenséget autósok és gyalogosok személyében. Nem beszélve a balesetekről, amiket okoz és elszenved. És ezzel ugye nem csak magára haragítja a forgalom többi résztvevőjét, hanem az összes többi bringásra is. Az autósok egyre jobban fognak utálni minket, ennek pedig a többi biciklis isz-sza meg a levét. Nem okos megoldás, hogy nehezített körülményeket teremtünk a fix/egysebességes hajtással. Sokkal kisebb erőráfordítással juthatunk el egyik pontból a másikba, ha akár csak egy 3 sebességes agyváltónk van. Ezért a fixiket egyrészt felelőtlen dolognak tartom, másrészt butaságnak.

Kíváncsiak voltunk Krisztián véleményére a „stéherezésről” is: – A sportágban elterjedt nevén a stéherezés azt jelenti, hogy a sportoló egy motor, esetleg egy autó mögött, annak szélárnyékában hajt. Létezik erre egy külön versenyszám is – kizárólag zárt pályán. Az utakon azonban gyakran láthatunk teherautók vagy buszok szélárnyékában tekerő utcai bringást. Nos ez az, amit a tv-ben és a rádió-ban is be kellene mondani: ezt nem szabad!

stéherezni kizárólag

zárt pályán szabad,

az utakon ez

balesetveszélyes!

102


A stéherezés nagyszerű dolog, de csak megfelelő körülmények között: edzé-sen, többéves tapasztalattal rendelkező sofőr mögött megyünk, akit nagyon jól ismerünk és megbízunk benne. Mivel az úthibákat és akadályokat nem látjuk, a sofőrnek úgy kell manővereznie az úton, hogy mi mögötte haladva semmibe ne ütközzünk bele, hiszen elég egy nagyobb kátyú vagy egy döglött állat teteme és máris kész a baj.

Néha látok a városban bringásokat stéherezni teherautók mögött. Az egy do-log, hogy nem ismerik a sofőrt, de szegény sofőr nem is tud arról, hogy a hátsó lökhárítója mögött 10 centiméterre egy bringás teker 60-70 km/h-val. Nem be-szélve arról, hogy a teherautó-sofőr a két kerék közé veszi a kátyúkat, pont oda, ahol a bringás mögötte halad. És mivel sokan nem használnak féket sem, így ha a teherautó bármi miatt hirtelen fékezésre kényszerül, esélyük nincs megállni. Ez tiszta életveszély! Sokan ezt még megfejelik fülhallgatóval, hogy véletlenül se hallják meg a közeledő autók zaját, a szirénázó mentőautót vagy dudáló autóst. Úgyhogy ha elfogadtok egy jó tanácsot, akkor ezt a „divatot” ne kövessétek!

lovassy krisztián

103

kerékpárral is biztonságosan!

104

kerékpárral is biztonságosan!

105


A kerékpár világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a közúti közlekedésben. A Távol-Keleten, valamint a fejlődő országok jelentős részében a közlekedést ke-rékpár nélkül elképzelni sem lehet, de a kerékpározás népszerűsége Európában is töretlen. A hagyományosan kerékpáros nemzetnek tartott EU-tagállamok (Hol-landia, Dánia stb.) mellett már az olyan országokban is folyamatosan teret hódít a „drótszamár”, ahol néhány évtizede még kevésbé volt jellemző. Ebbe a körbe tartozik Magyarország is. A népszerűség oka egyértelmű: a kerékpár nem csak olcsó, hanem környezetbarát, viszonylag gyors, és nem utolsósorban divatos közlekedési eszközzé vált.

Közismert, hogy a kerékpárosok a közúti közlekedés legvédtelenebb képvi-selői közé tartoznak. Ők azok, akiknek közúti baleset bekövetkezésekor a ruhá-zaton és esetleg a fejvédő sisakon kívül más nem védi a testüket, így esetükben nem is a személyi sérülés bekövetkezése, hanem annak súlyossági foka a kérdés.

A közúti közlekedés szabályait tartalmazó 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (közismert néven KRESZ) utóbbi időszakban hatályba lépett módosítá-sai jelentős mértékben érintették a kerékpárosok közlekedését.

A KRESZ módosítása egyrészt új fogalmakat és útburkolati jeleket vezetett be, másrészt pedig „liberalizálta” a kerékpáros közlekedés szabályait a kétkerekűek haladásának megkönnyítése érdekében (pl. egyirányú úton a forgalommal ellen-

a buszsávban haladás

meghatározott

feltételek mellett

lehetséges

106


tétes irányú közlekedés, valamint buszsávban haladás meghatározott feltételek mellett). Ezen túl olyan módosításra is sor került, amelyről elmondható, hogy még ma is megosztja a szakemberek és a közlekedők véleményét (a korábbiaknál enyhébb szabályozás ittas vezetés esetén).

A kerékpározás egyre nagyobb szerepet játszik hazánk közúti közlekedésé-ben is. Napjainkban már nem csak a szabadidős tevékenységen belül van fontos szerepe, hanem egyre inkább a munkába vagy tanintézetbe járás eszköze is.

A kerékpározás térnyerése a legfőbb mozgatórugója az országos és helyi ke-rékpárút-hálózat fejlesztésének, ugyanakkor a kétkerekűek „reneszánsza” saj-nálatos módon együtt járt a járműkategóriát érintő biztonsági kockázat növeke-désével.

Egykisszabályismeret

Testi épségünk megóvásához, a gondtalan kerékpározáshoz elengedhetetlenül fontos, hogy a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban legyünk, ismerjük a közúti közlekedés szabályait és tartsuk is meg azokat. A szabályismeret és az önkéntes jogkövető magatartás elválaszthatatlan egységet képeznek, hiszen lehetetlen az előírásoknak eleget tenni, a szabályokat alkalmazni akkor, ha nem is ismerjük azokat.

A hatályos KRESZ külön fejezetben foglalja össze a kerékpáros közlekedésre vonatkozó speciális szabályokat, melyet életkortól függetlenül minden kerékpá-rosnak tudnia kell, aki a közúti forgalomban részt vesz.

A KRESZ konkrét tilalmakat is meghatároz a kerékpáros közlekedéssel kap-csolatban. A hatályos előírások szerint tilos:

• főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;• elengedett kormánnyal kerékpározni;• kerékpárhoz oldalkocsit, valamint egyéb vontatmányt kapcsolni (kivéve

a kerékpár-utánfutót);• kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;• kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban ki-

nyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiz-tonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;

• kerékpárral állatot vezetni (pl. kutyát sétáltatni).

107


Az elmúlt években számos kiadvány jelent meg a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban, többek között az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Autóklub és a Magyar Kerékpárosklub gondozásában.

Ezek a kiadványok hasznos információkat, a biztonságos közlekedéshez nél-külözhetetlen ismereteket, továbbá megszívlelendő tanácsokat tartalmaznak, ezért javasoljuk megszerzésüket és elolvasásukat (a legtöbb anyag elektronikus változatban az interneten is elérhető).

Akerékpárosközlekedésbiztonságrólröviden

A kerékpár egyre népszerűbb a közlekedők körében. Ám ennek a népszerűsé-gének árnyoldala is van, ami a kerékpárosokat érintő személysérüléses közúti balesetek alakulásában követhető nyomon.

Általánosságban elmondható, hogy a kerékpáros közlekedés biztonsága az ezredforduló óta az általános trendnél kedvezőtlenebbül alakult. Amíg 2001 és 2012 között az összes, azaz valamennyi közlekedői kategóriát érintő személysé-

kerüljük

a zenehallgatást

bringázás

közben

108


rüléses közúti balesetek száma mintegy 15 százalékkal csökkent, addig a kerék-párosokat érintő balesetek száma csaknem 5 százalékkal nőtt.

Szerencsére – a súlyos sérültek számának növekedése ellenére – a baleset-ben meghalt kerékpárosok száma ugyanebben az időszakban jelentős mérték-ben, több mint a felére csökkent.

Sokak számára talán meglepő, hogy napjainkban az összes közúti baleset 12-13 százalékát kerékpárosok okozzák, többet, mint az autóbusz- és a teher-gépkocsi-vezetők összesen. Ez a szám nyilvánvalóan magasabb, mint amit a ke-rékpárosoknak a közúti forgalmon belül képviselt aránya indokolna.

Lakott területen kívül, főleg az esti órákban, illetve rossz látási viszonyok ese-tén nagy problémát jelent az észlelhetőség hiánya, hiszen sok kerékpáros közle-kedik az egyébként kötelezően előírt láthatósági mellény nélkül.

Az ittasság is jelentős probléma a kerékpárosok körében, hiszen a többéves adatok arra utalnak, hogy átlagosan minden negyedik közúti balesetben a ke-rékpár hajtója szeszes italtól befolyásolt állapotban közlekedett (ez az arány két és félszer nagyobb, mint az a közlekedők valamennyi csoportja vonatkozásában tapasztalható).

az ittasság is

jelentős probléma

a kerékpárosok

körében

110


Az ittas kerékpározás különösen a vidéki településeken jelent problémát, míg a városokban – így a fővárosban is – egészen más jellegűek a gondok: itt főleg az elsőbbségadással, a haladással és a kanyarodással kapcsolatos szabályok megszegése vezet balesethez.

Két-három évtizede a kerékpárosok szabályszegése többnyire még „bocsá-natos” bűnnek számított. A társadalom kevésbé ítélte el a kerékpárosok által el-követett jogsértéseket, hiszen baleset esetén általában a kerékpáros „húzta a rö-videbbet”. Mára azonban a helyzet részben megváltozott, s ez megmutatkozik a közúti ellenőrzések gyakorlatában is.

Amíg régebben a rendőrség az általános napi szolgálati feladatok keretében ellenőrizte a kerékpárosokat, addig néhány évvel ezelőtt megjelentek a hosszabb ideig – akár több hétig – tartó, országos szintű célellenőrzések, a közlekedési hatósággal és a kerékpáros szervezetekkel együttműködve. Ezek az alapvetően preventív jellegű intézkedések a közlekedési szabályok megtartásának, valamint a kerékpár kötelező tartozékainak az ellenőrzésére, továbbá az ittasan kerékpá-rozók kiszűrésére irányulnak.

111


a FejvéDő Használatáról

A biztonságukra ügyelő, tudatosan közlekedő bringások közül egyre többen használnak fejvédőt, mely baleset bekövetkezése esetén megvédheti használóját a fej- és agysérülések kialakulásától. A fejvédők mára a divat hordozójává is vál-tak. Színük és mintázatuk egyértelműen utalhat viselőjének a nemére, míg a gyer-mekek akár a „Hello Kitty”-s vagy éppen a „verdás” fejvédőket is választhatják.

A kerékpáros fejvédők a passzív védelmi eszközök közé tartoznak, melyek arra hivatottak, hogy a bekövetkezett baleset esetén csökkentsék a sérülések szintjét. Ezáltal fontosságuk, hasznosságuk az élet és testi épség védelme vonatkozásá-ban megkérdőjelezhetetlen.

Magyarországon a kerékpáros fejvédők használata napjainkban még nem kö-telező (kivéve, ha lakott területen kívül 40 km/h feletti sebességgel, de legfeljebb 50 km/h-val kívánunk haladni). A teljességhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a korábbi KRESZ-módosítások során a kerékpáros fejvédők használatának köte-lezővé tétele már többször is felmerült.

112


A kerékpáros fejvédő használata kerékpározás közben mindenképpen aján-lott, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A sisak védi viselője fejét, hiszen el-nyeli az esetleges baleset, illetve ütközés során keletkező energia jelentős részét.

A balesetek során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpáros tra-gédiák többsége azért következik be, mert elütés következtében a kerékpáros feje nagy erővel ütközik a jármű szélvédőjének vagy motorháztetőjének. Hasonló-an súlyos következményekkel járhat, amikor a járművével eleső kerékpáros véd-telen feje az útburkolatnak vagy a járdaszegélynek ütődik. Az előzőkben említett esetekben a fejvédő hatásos védelmet nyújthat.

A holland SWOV kutatóintézet 2010 áprilisában közzétett kutatási eredménye alapján közúti baleset esetén a fej- és agysérülés kockázata nem kevesebb, mint 45 százalékkal csökken azáltal, hogy a kerékpáros fejvédő sisakot használ. Per-sze az is nagyon fontos, hogy a fejvédő jó állapotú s megfelelően rögzített legyen, hiszen ezek nélkül védelmi funkcióját nem képes kifejteni. Az eltörött vagy megre-pedt kerékpáros fejvédőt ajánlott azonnal lecserélni.

A gyermekek testi épségének védelme általában mindenhol fokozott figyel-met élvez. Számos olyan európai uniós tagállam van, ahol a gyerme-kek esetében a nemzeti KRESZ már előírta a kerékpáros fejvédő kötelező használatát.

A szomszédos Ausztriában 2011-ben lépett hatályba az a jogszabály, mely szerint kerékpáros fejvédőt kell viselnie minden 12 év alatti gyer-meknek, aki kerékpárt hajt vagy azon utazik (ide értve a kerékpáros utánfutóban utazó gyermeket is). Az már más kérdés, hogy a szabályo-zásnak alapvetően figyelemfelkel-tő és preventív hatása van, hiszen

– a kormány és a kerékpáros szer-vezetek egyetértésével – a szabály megszegését szankció ma még nem fenyegeti.

113


Másik szomszédunknál, Szlovéniában ugyancsak az elmúlt években fo-gadtak el hasonló jogszabályt, ott azonban 14 éves korig kötelező kerékpáros fejvédőt viselni. Finnországban például nagyon sok gyermek jár kerékpárral az iskolába.

Az iskolák előtt általában kerékpárparkolók, illetve -tárolók találhatók, és a diá-kokra váró kétkerekű járművek kormányain mindenütt ott lógnak a fejvédők.

Kerékpárparkolókatamunkahelyekre!

A kerékpáros közlekedés ösztönzésének számos módja van. Az egyik ilyen ha-tásos megoldás, amennyiben a munkáltató vagy éppen a tanintézet vezetése támogatja, kerékpáros tárolók, parkolók kialakítása. Fontos ugyanakkor, hogy a tárolásra kialakított helyen olyan műtárgyakat, eszközöket kell elhelyezni, me-

114


lyekhez a kerékpárok elkülönítve és biztonságosan rögzíthetők, továbbá ajánlott a kerékpározással kapcsolatos legfontosabb szabályokat is szemléltetni.

Mindezekhez nagyszerű példát mutat a rendőrség. 2013. július elsején meg-nyílt a főváros egyik legnagyobb kerékpártárolója. A mintegy 60 kerékpár sza-badtéri, ugyanakkor fedett helyen történő tárolását lehetővé tévő parkolót a rend-őrség Teve utcai székházának árkádsora alatt alakították ki.

A tároló létrehozásával a rendőri vezetés egyértelműen kifejezte azt a szándé-kát, hogy támogatja a dolgozók kerékpárral történő munkába járását, a közleke-dés eme környezetbarát, s nem utolsósorban pénztárcabarát módját.

A védett helyen lévő korszerű kerékpártárolóra egyébként jelentős igény van, hiszen a rendőrségi dolgozók egyre nagyobb hányada közlekedik kerékpárral, valamint segédmotoros kerékpárral a munkahelyére.

A tároló további jellegzetessége – egyben érdekessége –, hogy a kétkerekűek tárolásának lehetősége mellett információkat is szolgáltat a bringások részére.

a főváros egyik legnagyobb

kerékpártárolója

a rendőrség teve utcai

székházának árkádsora alatt

115


Akerékpárosrendőriszolgálatról

A kerékpáros rendőri szolgálat létjogosultságát megkérdőjelezni nem lehet. Már a 90-es évek első felében is lehetett látni fehér pólós, kék rövidnadrágos, base-ballsapkás fiatal rendőröket „Rendőrség/Police” feliratú kék-fehér színű kerékpá-rokon. Akkoriban a Balaton partján, a Velencei-tó környékén, valamint az idegen-forgalom szempontjából frekventált helyeken megjelenő kerékpáros rendőrök még „különcnek” számítottak, ám megjelenésük – a visszajelzések alapján – kel-lemes meglepetésnek hatott.

2012 fontos állomás a szolgálati mód fejlesztésében, hiszen a Készenléti Rend-őrség ekkor vezette be napi szinten a kerékpáros járőrszolgálat intézményét. Ta-valy a fővárosban 40 rendőr teljesített kerékpáros szolgálatot például a Margitszi-geten, a Városligetben, a Római-parton, a Népligetben, valamint Csepelen, azaz olyan helyeken, ahol az idegenforgalmi és bűnüldözési érdekek azt indokolják.

A célirányosan felkészített rendőrök a feladat ellátásához megfelelő, kinézetre rendőri jellegű, a közúti közlekedéshez előírt valamennyi felszereléssel ellátott kerékpárokat kaptak.

A kerékpár csendes, gyors, környezet- és költségkímélő közlekedési eszköz, mely segítségével a rendőrség fokozni képes tevékenységének hatékonyságát. Bár az emberi erővel hajtott kétkerekűek normál forgalmi viszonyok mellett a ha-ladási sebesség terén nem versenyezhetnek a személygépkocsikkal és a mo-torkerékpárokkal, ugyanakkor kerékpárral olyan helyeken is meg lehet jelenni, ahol nagyobb járművel ez lehetetlen, továbbá kerékpárral a forgalmi dugókban is viszonylag jól lehet haladni.

A kerékpáros rendőri szolgálat legfőbb erénye tehát a rugalmasság és a gyors intézkedés lehetősége.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a lakosság kedvezően fo-gadta a kerékpáros járőrök megjelenését, ezen túl az újszerű szolgálatellátási módszer a bűncselekmények számának visszaesését, ezáltal az egyéni szubjek-tív biztonságérzet növelését is eredményezte.

Éppen ezért nem meglepő, hogy a tervek szerint tovább fejlesztik a kerékpáros rendőri szolgálatot. 2013-ban újabb 100 kerékpár beszerzése kezdődött meg, és további kerékpáros képzések történtek annak érdekében, hogy a kerékpáros jár-őrszolgálat országos szintűvé teljesedjen ki. Az előzetes tervek szerint a jövőben a kerékpáros rendőri szolgálat 17 megye 153 lakott településének közigazgatási

116


területét érinti majd. A fővárosi kerékpáros járőrszolgálat is bővül, melyet a Budai várnegyedre, a Gellérthegyre, valamint a Budai rakpart Batthyány tér–Rákóczi híd közötti szakaszára is kiterjesztenek.

A rendőrség együttműködést alakított ki a Magyar Kerékpárosklub vezetésé-vel, amely segítséget nyújtott a kerékpáros járőrök képzésében, a kerékpáros útirányok kialakításában, továbbá együttműködő partner a kerékpáros közleke-désbiztonsági kampányok lebonyolításában.

117


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség idén hetedik

alkalommal hirdette meg a „Kerékpárosbarát Település” és a „Kerékpárosbarát Munka-hely” pályázatot. A pályázattal elnyerhető címmel a közlekedésért felelős tárca a kerékpáro-

zás elterjedését szolgáló, feltételeit javító önkormányzati és munkáltatói intézkedéseket ismeri

el, a rendszerszerű fejlesztések jutalmazása mellett a pozitív példák, előremutató megoldások

felkutatására, tapasztalataik feldolgozására és megosztására törekszik.

A 2012-es pályázatokon 14 település és 24 munkahely nyerte el a Kerékpárosbarát címet. Az

elismerés rangját mutatja, hogy a pályázók száma 2011-hez képest több mint kétszeresére

nőtt, 2013-ban pedig összesen 61 pályázat érkezett be.

KeréKpárosbarát település és KeréKpárosbarát MunKahely pályázat

A nyertesek kategóriánkénti megoszlása

megyei jogú város, fővárosi kerület 29%

nagyközség, község7%

város64%

A 14 Kerékpárosbarát Település: • Békés

• Békéscsaba

• Dévaványa

• Dombóvár

• Gyomaendrőd

• Győr

• Hévíz

• Hódmezővásárhely

• Makó

• Mórahalom

• Budapest-Rákosmente

• Szarvas

• Tapolca

• Tata

119


A közlekedésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogelőde 2007-ben indította el

a hétköznapi munkába járó kerékpározást előmozdító kezdeményezést, amely 2008 óta a Ma-gyar Kerékpárosklub szakmai szervező munkájával valósul meg. A „Bringázz a munkába!” (Bam!) kampány célja, hogy minél többen pattanjanak nyeregbe, kipróbálják és megszeres-

sék a kerékpáros közlekedést, átéljék a kerékpározás élményét. Az évente kétszer megren-

dezésre kerülő kampánysorozat egyben ösztönzi a vállalatokat, településeket és iskolákat

a kerékpáros közlekedés előmozdítására.

A játék általában 5 hetes periódusa alatt a www.bringazzmunkaba.hu oldalon található

naptárba kell regisztrálni a kerékpárral megtett kilométereket, és ha megvan a minimum 8

bringás alkalom, a játékos esélyes a nyereményekre. Nagyobb esélyük van azon játékosok-

nak, akik olyan plusz adatokat is felvisznek naptárjukba, mint hogy gyerekkel tekertek aznap,

öltönyben vagy szoknyában ültek-e nyeregbe, esetleg elkapta-e őket az eső. Sőt a vonat-ke-

rékpár kombinációt használók egyikének is plusz jutalom jár.

Középiskolásokat, főiskolásokat és egyetemistákat is vár a „Bam!” kampány, hiszen a diá-

koknak az iskola a munkahelyük. Ha a diákok már fiatalkorukban megszeretik a kerékpáros

közlekedést, az természetessé válik számukra: valószínűleg később se teszik le a kétkerekűt,

példát mutatva ezzel környezetüknek, jövőbeni munkatársaiknak.

A kampány egyik legismertebb eseménye a Bam! Bringás Reggeli, amikor a Magyar

Kerékpárosklub aktivistái finom péksüteményekkel és frissítő italokkal várják a reggel mun-

kába kerékpározókat – országosan egy időben több helyszínen is.

bringázz a MunKába! (baM!)

A „Bringázz a munkába!” (Bam!) kampány a Magyar Kerékpárosklub szervezésében valósul

meg a Kerékpáros Magyarország Program keretében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

mint a kampány kezdeményezője és a védjegyoltalom jogosultja hozzájárulásával.

121


Utószókedves kerékpáros társam!

A kerékpár voltaképpen a legkevésbé korhoz kötött jármű. A legtöbben már egé-szen kisgyermekként barátkozunk a kétkerekű jószággal, előbb két segédkerék-kel, aztán – szüleink segítségével – a nyereg mögé szúrt seprűnyéllel, később pe-dig már önállóan, két keréken. A bicikli új távlatokat nyit meg a gyermekek életében, amely a kamaszkorral, az ifjúkorral egyre tágul. Aztán a kerékpár hol sporteszköz-zé, hol hobbivá, a turizmus egyik válfajává, hol egyszerűen közlekedési eszközzé válik. Az én debreceni fiatalságomban a kerékpár testesítette meg azt az eszközt, amellyel megkönnyítettük az iskola, a munkahely közötti út leküzdését.

122


Tulajdonképpen ma sincs ez másként, leszámítva, hogy a technikai fejlődés a biciklit is utolérte, ma már csak elvétve látni váltó nélküli, csomagtartós, svájci sapkákkal komfortosabbá tett ülésű drótszamarat. A különbség ahhoz a korhoz képest annyi, hogy a biciklizés napjainkban a reneszánszát éli, ám időközben autók és motorkerékpárok is kerültek a közutakra, szép számmal. De még ezzel sem lenne baj.

A gond azzal kezdődik, hogy az emberek, aki egyben szülők is lehetnek, a ke-rékpárt kvázi játékszernek tekintik, hiszen nem kell hozzá jogosítvány, KRESZ-vizsga, tehát elegendő a gyalogosok mindennapi közlekedésismerete. Valamikor régen, még az én időmben, ez igaz is volt, hiszen többnyire a kertek alatt bringáz-tunk, ha pedig hébe-hóba autó is került az utunkba, hát kikerültük. Mára azonban a kerékpározás – még az egyre-másra épülő kerékpárutak ellenére is – veszélyes üzemmé vált. S bár a szülők minden bizonnyal eljutnak odáig, hogy figyelmeztes-sék gyermekeiket úgy, hogy „nézz körül, ha egy sarokra érsz”, ezzel nagyjából ki is merül a házi KRESZ-oktatás. Pedig – hangsúlyozom – az egykori játékszerből az elmúlt években az egyik legveszélyesebb és egyben legveszélyeztetettebb köz-lekedési eszköz lett. Hiába a sok technikai változtatás, a könnyebb vázszerkezet, a hatékonyabb fék, a kerékpárosok által vásárolható megannyi biztonsági eszköz, a biciklis csaknem teljesen kiszolgáltatott a gépi hajtású járművekkel közlekedő partnereknek. Ugyanakkor – és szerintem erről is érdemes őszintén beszélni – a kerékpárok műszaki fejlődése egy újabb konfliktushelyzetet teremtett, jelesül a biciklisek és a gyalogosok között. ››

123

Jelen hivatali beosztásomból eredően, vagy éppen az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága alelnökeként is többször válaszoltam már azt új-ságírói kérdésre, hogy akkor lesz majd rend a közutakon, ha a közlekedők – tegyék azt gyalogosan vagy bármilyen eszközzel – partnernek és nem leküzdendő ellen-ségnek tekintik egymást. Amíg azonban az autóból kiszálló sofőrből egyszeriben a szabályokra fittyet hányó biciklis, a kerékpárját garázsba állító biciklisből pedig agresszív gépkocsivezető lesz, addig várni kell a békére. Ez a béke viszont, leg-alábbis szerintem, valahol a gyermekkorban kezdődik. Előbb csak alaposabb köz-lekedési ismeretek átadásával, később a KRESZ, és gyorsan hozzáteszem, a köz-lekedési morál elsajátításával. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a maga eszközeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a kerékpárosok idejekorán megszerezhessék a kellő ismereteket. A „tanuloknak.hu” internetes felületen nem véletlenül hoztuk létre az e-learning keretében elsajátítható közlekedési ismereteket. Mi a hatóság-nál hiszünk abban, hogy a közlekedési kultúra éppen abban a gyermekkorban fejleszthető és formálható a legjobban, amelynek szereplőit a leginkább szeret-nénk óvni a közlekedési balesetektől. Ha pedig ez a kultúra már a gyermekkorban beivódik, talán közelebb jutunk majd a korábban említett partnerséghez is.

győri gyulaa Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke

124

érted? – érted!

Van egy perced?KözleKedésbiztonsági KisfilmeK

a nemzeti KözleKedési Hatóság Honlapján

egyperces tájéKoztató KisfilmeK a biztonságos KözleKedésért.

www.nkh.gov.hu

EGY

PERC

1ÉLET

biciklis praktikák -...

Documents