XVII. évféiyin. Calldomilk (KlttalT), 1916 B e r f a s S 10

, x . K Ö Z B A Z D A S A G l F 0 8 6 E T L E H H E T I L A P .

. S k « . I N«i jedé»n T . 1 kor. — 4 » I *n— mim 4r» — . »0 ,

A íac ipó .

A háború folyamán m á r sok ujdon Sághoz, sok változáshoz kellet hozzászok Tituk, é s esek az aj változások semmi fjea avat ár to t tak meg annak, hogy akik itittonmaradtak, boldogan é lvessék est as itjlnpotof, é s örüljenek as életnek. A faei

j * i a esek k o s é a változtatások közé tar isask. De amint as eddigi vál toztatások és stj a laku lások is mindig szimbolizálták va JrHnit a b á b o m folyamáo, ugy a f acipő i a szimbóluma valaminek.

. Vol tak m á r eddig rósz é s j é szimbo lomok , a kukor i cakenyé r például egy Tt*stt jó , másrész t rossz szimbólum volt . Sz imbóluma volt atmck, hogy nem voltunk berendezve a háborúban, a h á b o r ú r a ,

a nagysze rű t e rmés mellett is i lyen

M a g á n k o n , de e/yben szimbolizálta azt is, l o g y a nagy győze lem, a vég leges diadal é i á a k é b e n tnduok küzdeni é s h i rco ln í s* j á t magunkkal is, le tudunk mondani, nél kftlözni tndank.

A facipö most szimbolizál Azt, hogy at h á b o r ú va lóban gazdasági háború, a melynek során a legmagasabbra kel l fel AaioznL minden gazdasági e r ő n k e t é s technikai k é s z ü l t s é g ü n k e t Az élelmisze rekben — ha rendszerint m e s t e r s é g e s e n e lő idéze t t — d r á g a s á g van is — nem va í j u n k fogytán és a központi hatalmak

OaUátmSlk Bi.i«t4»«k*t M T M I » I T . I l i | » l < I l l l ( l é

k.»jTk«r««k.d*»»

'rj. a Ks»*

élelmezése teljesen rendben folyik, t ehá t as entente mnmeslelkü kiéheztetési poli t ikája csődöt mondott) De az ipari t e r m é kékné l a nyersárukban már bizonyos hiá nyok mutatkoznak. Uras azonban az, amit pótolni lehet, fia élelmiszereink volnának elfogyóban, azon nem tudnánk segíteni, vagy legalább is nagyon nehezen, de az Ipari termelés akadályain könnyen ke resztül kel l hogy segí thessük magunkat Es meg is fog történni azért, mert Német országgal é s Ausztriával most tejesen egy az é rdekünk . Da képzel jük el , hogy Magyarország ma egymaga volna, vagy nem volnának mellette erős ipari á l l a m o k mit csinálnánk ipari ' t e rmékeink nélkül .

Ez a szimbólum, cmit előt tünk a fa cipó rejteget, legyen nagy és fontos ta nulság a háború utáni tdókre nézve szá munkra. K i kell f e j l es í ' eaünk az iparún t a t is,- tert^-tig^MW'ff^ezőgazdaság nem tud egy országot erőssé , önállóvá tenni. Iparfejlesztési programmot kel l kJ dolgoznunk a j övő re nézve és ez az ipar fejlesztési programm adja meg a jövő Magyarországnak az alapját é s erős fun damentumát . Ha iparilag i-s erősek, min denesetre erösebbek leszünk, mint ma va gyünk, akkor meg vagyunk róla győződ ve, ez az országot l ényegesen fogja pori ció szempontjából, de ellenállá képesség szempontjából is emelni.

A magyar kormány, amely most há borúban mutatta meg valóban, hogy van

é r zéke as ország szükségle te i é s é rde ' ; e i iránt, bizonyára foglalkozik már ezzel a problémával . A faelpö problémáját esse iparilag fejlett ország tud,a megoldani é s ilyen problémák egy állam é le tében Igen gyakran es t ömegesen fordulnak e ló . A c ipó-probléma s t é g egyike a k ö n n y e b b e k nek, de el tudjuk képzelni , hogy m é g ' a háború folyamán is, sőt azután is előáll hatnak sokkal súlyosabb p rob lémák , a melyet osak fejlett iparral r e n d e l k e z ő , ' technikailag is e rős á l lam tud megoldani.

Gondoljunk e r r e - m á r most, g o n d o l ­junk erre akkor, mikor as első íacipö fel kerül a l ábunkra é s bizonyos, hogy akkor látni fogjuk, hogy a faoipö p rob lé mája szimbolizálja, a j ö v ő Magyarország a jövő erős ós hatalmas Magyarország

.problémáját is. •iaaaiiárTi»i»ats^

Van egy török közmondás , amely azt mondja, hogy ha egy bolgár a fe jé be vette, hogy egy nyalat e lé r , a k k o r eléri azt m é g egy a rabéva l is. Az a r a b é ról pedig tudni kel l , hogy az egy igen nehéz és lassú k é t k e r e k ű kocsi, amely nek gyor sa sága osak tizsdreaz annyi min t

egy nyúlé . Hz a közmondás t ehá t ast je lent i , hogy a bolgár sz ívósságával lehetetlen dolgo

Betegek Irtat fss Uzzli.

A ssaastériam nagyterme tele volt ember-j e l . Beszélgetésük lármájából csak valami - L - V . Sarura, halk zúgás hallatszott ki az erkélyre. Har stiaa BUBnk ott kint a tenger fölöttes csendben, mozdulatlanul hallgattak ast a kellemes súgást, ami a fényes teremből szűröd M ki és öszzeol vad* a tenger roorajlásával. Ketten, én meg Pé verest ültünk aa erkély hátsó részén, gubbasz-Sodva, megbújva a sötétben, Márta meg kihajolt as erkély korlátján. A teaser ott hullámzott alat Sans, ott veszekedtek a fényes taraja fekete hol

: a parttal a mi, bárom télremgott. beteg, őket a hallgat

Mindnyájunk lelkébe belészállott az a mély •eges nagy nyugodtság, ami megülte a mi szi vsakét a amiben eltompult .minden, ami disszo »ans. amiben beleszürkült a homályba minden ásza a a csöndbe olvadt minden hang.

As ilyen estéken, (mert voltak ilyen estéink) Ma t t ak mindnyájan, hogy igy j ó : igy félrees

ációk és vágyak nélkBl élni. Nem láza i Jjngodiuak bete ebbe. mert jaj, rég el

mait már a lázadozó kedvünk, hanem beláttuk, hogy egyszer végre megnyugodhassunk valami ben, hogy egyszer végre mondhassuk valamire : ez rendben van. es így jó. Milyen jó ia volna, ba mindjárt a legelejéé el tudnánk idáig jutni. Ha nem- akarnánk az elején sem semmit, ha tud nők már a legelején rámondani valamire : ez igy jó, mert igy van. De jaj, sok fájdalom és sok könnyes éjszaka kell, míg est k i tudjuk mondani. Ilyen dolgok jártak zsibbadt agyunkban most ia. lassú fordulással, laatáa, amint ott ültünk a tea ger fölött. Néha azonban, mikor a lármás nagy teremből egy egy disszonáns hangtöredék, vagy fénysugár szaladt közibénk, ngy éreztük, ngy sejtettük, hogy még várnak ránk aj dolgok. Hogy talán még valami vészes, nagy tragédia ia vár reánk és talán valami aj, idegen őröm is.

As ilyen gondolatok, as ilyen örömökre és sírásokra való vágyódások aa utolsó felvillanásai voltak bennül.k as életnek, amelyiknek nincs ia célja, esek sirások és nevetések váltakozása. 8, rés, nevetés, airás, sirás, nevetés . . . Es az élet De mondhatom, esek már csak öntudatlan utolsó, ftlvilleaások voltak, mert mi Bár, mi hármán akik ott altiak as erkélyen, alattunk éa körülöt. tank olyan volt a tájék, mint valami romanti

mi hárman már kOS színpadi diszlet, éltünk.

Mások esetleg' más egészséges lelkű embe rak ilyenkor még rugkapálóznak, veszekednek és sírnak egy kis darab életért, egy kis asinea rongyfoizlányer', de mi bennünk már volt annyi — nem tudom micsoda, — differenciálódás 1 — hogy epj fáradt ktzlt gyintéasel el tudtuk intéza

mindazt, ami hátra van. *

Mindegy. Lassankint üres lett a nagyterem egymásután oltottak ol a csillárokat, esik m i hárman maradinak az erkélyen. A nagy épület tele volt emberekkel s valami különös, talán be képzőit érzékenységgel megérettük, mint élnek és alszanak a falak mögött. Foszladozó életű és beteg ember volt a többi ia, mint mi, de ezek, mint as egésaségez lelkű emberek általában, nem vettek tudomást a nekik kellemetlen dolgokról és elegánsan, üres nézézekkel elnéztek fölötte, a halai fölött, amelyik pedig-rávetette árnyékát az egész nagy palotára.

Esek aludtak és pihentek, de mi három, nagyon beteg, nagyon összetört életű embernek is tudtunk volna már igy pihenni. A mi egésa mostani életünk egy zagy pibetés volt: megbu jás ss aj dolgok, aa ismeretlenek elől.

1 016. KBMENE8VIDEB m á r c i u s 5 .

ka* i i megkísérel . K i a szívósság é s k i t.rí'ím magnyiivánuit > bolgárok minden eddigi háborújában is, még akkor i s — ha, — mint 1913 ban s hadiszerencse nem mosolygott rájuk. Akkor, a második Balkánháboruban . maga Bulgár ia lett az

" ttzőtt vad és a sok kopó v é g r e le is te ritette ót. As összes Balkán ál lamok, Tó rökországgal együ t t rá támadtak a kis országra. Hatalmas vesz teségeke t ssenve dett ekkor as ország és ha ma a bolgár hadseregrő l beszélünk, ezeket a veszte s é g e k e t mindig mérlegelnünk ke l l . A ké t Balkánháboruban Bulgária nem kevesebb mint 160.000 halottat vesztett, bá r t e rmé s z é t e s é s es a szám nem teljesen hiteles, Bulgár ia 1912 ben 350.000 embert mozgó sitott, azonban meg kell gondolnunk, hogy a Balkánon minden háború — mint a mostani is — valósággal népháboru , amelyben as egész lakosság , aggok, nők é s gyermekek is r ész tvesznek , hogy as e l lenséget visszaverjék.

Az á l ta lános katonai s ta t isz t ikák 390 000 emberre teszik a bolgár hadse reg létszámát, ami azonban még akkor is kicsit magas számnak tűnik, ha teki i t é tbe vesszük, hogy a bukaresti szerző dés mégis növelt a bolgár népessége t . As ország népessége 5 millióra becsülne t ó é s ennek meglehetős magas percent j e volna 380 000 ember, dacára annak hogy a montenegróiaknái 14 százaléka a katonaság, a poroszok pedig 1813-ban lakosságuk 17 százalékát t e t t ék katona n a k A Balkánon azonban rendszerint nem is emberben, hanem fegyverben, mu nieióban és pénzben szokott h i á n y mutat kőzni.

A hadsereg szervezete nem sokban különbözik a miénktől . Altalános védkö t e lezet tség van a 20 ik életévtől a 48 ik , gá r tisztek, a legutolsó orosz-japán hábo ebből a tényleges .hadseregben töl tendő a j rut , é s annak tanulsági t le is von ták é s gyalogságnál 20 év, a többi fegyvernem meg is j egyez t ék maguknak. Csak egy hi a é l 19 év, ebből 2, illetve 3 é v afctiv, bájuk van a bolgár tiszteknek, és ve lük é s 18 illetve 16 év a tartalékban, végü l a k a t o n á k n a k is, hogy k i s sé l assúak . •6, illetve 7 év a népfelkelés első e s m á Azonban es t e rmésze t dolga, eodik osztályában. Ez enkivül azonban meg A k a t o n á k k iképzése e lsőrangú. K u

van a hadmentességi adó is, amelyet huss éven keresztül kel l fizetni, sőt megvan engedve a hadiszolgálattól való m e g v á l tás is,

A v i lágháború eddigi lefolyása meg állapította, hogy számszerű adatokat egy ország hadseregérő l hiába adunk, mert a háborúban minden másképen van. E lég legyen tehá t annyit megjegyeznünk, hogy a bolgár hadjereg békelé tszáma 4000 tiszt re é s 56.000 altisztre és kos legényre rag. A békében a bolgár hadseregben volt 20 gyalogsági és 3 lovasbrigád, 10 tábori tüzérezred, 3 hegyitüzérezred, ezen kívül 10 piouierszázad. valamint t rén és a többi megfelelő segédcsapatok, végül 16 batárőrszázad.

A háború meghagyta a barom hadtest parancsnokságot , amelyek békében Szófia Philippopolis é s Rusosuk székhellyel fenn állottak é s ezen as alapon három hadsere get mozdított meg. Egy-egy hadseregben jelenleg 3 4 hadosztály van, valamint h á rom hegyi tüzérü :eg és 15 nehéz tarack ü teg . Minden hadosztályban van négy g é p fegyverszázad, továbbá k é t svadron, lovas ság, tíz tábori ü teg , ké t pionier és egy egészségügyi osztag. A többi k ö t e l é k e k j böl függetlenül van egy lovashadosz tá ly! ezenkívül technikai kö t e l ékeke t is a l ak i ' tottuk. A fegyverzet a Mannlicher-fegyver míg a tüzé rségé t részben Krupp, r é s zben ' Schneider Creuzot szállította. Hogy Bu lgá ria az utóbbi hónapokban mi t szerzett be, azt t e rmésze tesen nem tudhatjuk, de va lósi inü, hogy fe lszere lésé t nagyban t ö k é lé tes í te t te .

A bolgárok komolyan veszik z kato náskodást . A bolgár tiszt katonai i smére , teinek k ibőví tésé t s zükségesnek tartja A legnagyobb figyelemmel k i s é r t é k a bol

lönöseo nagyszerű m e n e t e s e k e t produkáln i , 1895-ben egy alkalommal gyalogság 26 óra alatt 100 kilométert t e t t meg és m e g é r k e z v e , azonnal t ámado t t . A p a r á d é s szolgálat tal a bo lgárok k é v e töródqek, annál többet azonban a rü k iképzésse l . '

A mozgósítás a lka lmáva l as o r s z á g o t kilenc hadosztály k e r ü l e t r e osz to t ták , amst lyek sT*khp|yei v o l t a k : Szófia, Philippo) pol is , Sliweu, Sehumla, Rustcsuk, Wra tza , Dubnitza, Tsk i Ság ra é a Plewna. Mindezt divízió ké t brigádból áll.

Rendes flottájuk azonban e z i d ő s z e r int m é g nincs a bo lgároknak . K í s é r l e t e s tek m á r flottaprogrammok keresztülvi te lé) vei , azonban k e v é s e r e d m é n n y e l . A duna i ágyunaszádokon kívül mindössze n é h á n y torpedónaszádból é s to rpedó vadászból á l ló fekete-tengeri flottája van as ország; nak. De a bolgárok g o n d o s s á g á t legjob) ban mutatja az, hogy m á r ennek a kist flottillának a véde lmérő l is ke l lő leg t a é l tek gondoskodni, amenyiben a fekete-test ge rbő l a Dewna-tóig c sa to rná t é p í t e t t e k és a tavon r e n d e z t é k ba a f lol t i la v é d k í k ö t ő j é t

A bo lgá rok a ba lkán i had já ra tbam mint szöve t ségese ink e l egendő tnnnniiiasjr ságo t tettek arra, hogy Begyszer* k a t o nák , a generál is tó l a köz legényig é s meg vagyunk győződve, hogy a bizalom megmé s i t é s é r e m é g lesz ujabb a ika lmank ast

— Kalózul léggömbök A m. kir. delmi miniszter táviratilag közölte a vármegyével, hogy a k i i e l jövőben katonái szabad léggömb Ja» rások fognak ismételten rendeztetni s léggömbök megjelenése esetleg ok nélkül i lanliaa a közönséget, felhívta az i selóket hogy ast eme járatokról tesitae.

Márta, a lány fázósan hozta magára kendő jét a megszólalt:

— Fázom . . . Péter fölkelt szó nélkül, halkan, utána föl

keltem én is éa mentünk. Összeriagi, lason lé­pésekkel mentünk a leány szobája felé s as aj tónál megállettank.. Márta, szótlanul nyújtotta a kezét mind a kettőnknek és mentünk mi is, ami szobánkba.

A villanylámpa sárgán festette be egykedvű, szóméra arcunkat, k i t tüiesszemü, halvány ar­cot Aztán gépiesen mozdultak meg karjaink és elkezdtünk vetkőzni. Fáradtan koppantak a cipő­ink, amint ledobtak őket a padlóra s pár perc múlva már ágyban voltunk.

Aztán sötét lett. Péter szólalt meg először. A hangja melo

gen, buján, érzékien csengett — Láttad? Az ajka . . . a szája . . . a

szája. A hangja most znttogóra, elfőj tottra vált­ot t vibrált benne a sok forró, elfojtott in

— A száját, Jáaos , . . a s z i j á t . . . i As én lelkembe nagy keserűség szállott,

de nem sokáig tartott ez sem, mert valami bántó aa egyöntetű nyngodság szállotta helyébe. Nem tudom hogyan van oa. Éreztem, hogy fájni kellő ne a lelkemnek, mert jaj, i n ia épen ngy láttam a Márta száját és aa arcát

Péter tovább beszélt: — Jól van, János, megleszünk ml így. Tndod én érzem, hogy hogy nincs már sok

hátra. Ez a beteg, foszladozó masina egyre fogy, kopik.

Megleszünk igy valahogy János 1 így egy más mellett hárman . . . Mert jél tudom én hogy néked is forró a Márta szája . . . hogy te is érzed milyen j i lenne belecaókoini a lázas, beteg halvány arcába, amelyik olyan lehet, mint a bársony.

És hogy te is szoktál éjszaka lírai, János . . . Jól van ez igy . . . A mi agyoncsapott életünk nek j i l en es a befejezés. Igy népen, lassan, csöndben befejenlk az életünket . . .

Tudcd János, érettem már est másképen is. Szóltam már magamhoz Így is : én még akarok-Érzem már ngy is, hogy erő éa vér pezseg ben nem éz mi r volt agy, hogy kiegyenesítettem a derekam is és a hangom talán magsmbizó : volt amikor mondtam: élni akarok.

Akarok. De tndod János, akkor jöttek a siralmas

éa bns dolgok, as igazság, amik egyszerre agyon­ütötték a magsmbisásom. Egyszer, tndom, föl akartam emelni egy ládát Rongyos kis láda volt éa mégsem tudtam.

Ts sem tudtad volna, János. Elkezdtem köhögni tile és megint kiköhög

. . . . . . *•• . .i'.iálovoá e y á r v - L

tesz egy darabot a tüdőmből. Akkor na satos lettem, hogy én már előbb tartok, i Te meg Márta. Ha csak egy felórával is. de kaf zelebb vágyok a halálhoz. Ba majd megboiezs dúltam, hogy én elébb halok meg i s nektek Itass egy zavartalan félórátok, amit* a Márta n á j á t

Ez fájt, hogy majdnem ordítottam momban De mikor megláttam másnap, Mártának is sápadtabb lett egy árnyalattal arca és hogy neked is hajlottabb lett a elmulta fájásom.

Szinte ujjongani szerettem volna, I gint együtt vágynak.

Haskor meg te lettél egyszer Jaj, hogy siettem fölemelni a ládát hogy köhögjek tőle és hogy újra együtt legyünk.

Mert féltem, hogy less egy Mártával, ha te előbb balos meg János, ée lWefc ettől a szabad félórától. . . én megcsókolni a n á j á t . . . ast a forró, i szóját . . . én nem merném, János

Együtt megyünk mi, Jánea. 1 len aa.

Három elesett, meggyötört és beteg ember szíve egymáshoz hajoL Három elesett, fesV rerugott, halovány arcú ember lábujjhegyen, zaéea csöndben, lassan egymáshoz bújva, egymás kazat fogva elmennek i n n e n . . .

1916 KEMINESVIDfilC marcin8 S

H I B E K — Pénzügyi kinsvesések. A hivatalos lap

keddi száma közli, hogy a pénzügyminiszter Szabadfy Jánoe szombathelyi kataszteri Helyezi nelési felügyelőségi dijnokot ideiglenes minőségű kezeiívé, Dósla Gusztáv szombathelyi pénzügy

•éljen, és .Hurrá, kiáltással fogadták azt Erről a' slrjrSnyről, mely atm. csupán a magyar nemiéi a a magyar csapatok szolraltatáaának aa elisme reze szempontjából óriási horíerejü, de a német olasz háború politika szempontjából in a magyar napisajtó eddig— teljesen érthetetlen*"— « 0 szóval sem emlékezett meg.

. — A' kukoricaliszt Ausztriában A Zeit Írja hogy az alsóansztriai helytartótágnak február 28

igazgatósági dijnokat a szombathelyi ét Dóetyj t „ kiadott rendelete újból szabályozza a kenyér Gyula szombathelyi pénzügyigazgatósági dijnokot liszt keverésének módiéi és elrendeli, hosrv már

dus hó 6-ikától kezdve a kenyér készítésénél 20 százaléka kukoricalisztet kdl használni.

— Lovak kiadása. A c& ét kir. kisüt é t t a m. kir. honvéd hadügyminister a földmivelésugy i miniszterrel egyetértőleg mezőgazdasági munkák végsőiére kisegitésképen kincstári lovtkat fog mezőgazdák rendelkezésere bocsátani. A lovak ki adását a lovas csapattestek, intézetek és lékor

pedig a csepregi kir. adóhivatalhoz ideiglenes kezelőkké nevezte ki .

— Műkedvelő A zárdanövendékek műked­velő előadása a mult vasárnap és hétfőn ugy anyagilag, mint erkölcsileg igen szépen sikerűit. A két dőadás bevétele megközelíti aa 1000 ko rónát. A műkedvelő előadást ma megismétlik.

— Katonai J ő léptetések. A péptl honvéd huszárezred tisztikarában a következő előléptető e.k történtek; Dr kovács Jánot föh.dnagy ssá h " 4 l t " i 4 t éhornanyokból etzkósl.k olyképen, ^ o s e á - , Bt.rvasl.endi Sibrik György, Lányi B e l - W , a mezőgazdasági munkák végtéaére alkd z tőesUnger Béla hadnagyok főhadnagyokká-, m " l o T a k • 8 " * , e O ' * t a l •"•gf^ló ssáma ápolé Spáth Ggörgy tisztjelölt hadnaggyá léplek e l ő - u 1** . t l v < ; I e n y e ' l e t * beken kivül Gyimótby L . j o . kéttornjnlaki re J * * "T** . " T " rfc*>eMM> m e g f e l e ' í /ormátut Unité, 31. honv. • gyalogearedbel tisztje f ^ ™ " * * * * ' gondoahtdnak t egyszersmind lölt hadnaggyá lépett elő.

— Doktorrá avat is. Érdekes doktorrá ava tá t volt hétfőn a bpesti tudomány ogyetemen :

Mohácsy Lajos marealgergelyi evang. lelkészt atromoveálták, aki papi teljesítésének megszegő te után iratkozott be a

a gazdasági munkák végzésében is részt vesznek. A lovak átadáttkkor becsértékelve leesnek t a munkáltató értük vagyoni felelősséggel tartozik. Ugyancsak a munkaadót terhelik az ápoló legénv Bég ét lovak ellátásának ét elhelyezésinek kö Itt é gett is. A kiadás helyét és et egyes helyekre

jogegyetemre. Mohácsy k i s d a n d o l o „ k , t 5 p f euyhatóság velemó Lajos a Jog- és államtudomány doktora lett. „ y e t i , e g y m t a l m m i i M e D & I l i g t m ^ o r i

— Pénzintézeti mérleg Lapunk mai száma A kiadat időtartama két hónap.' ban közöljük a Jánosháza vidéki Takarékpénztár j — A kis elmer az uj isméken A hivat*

* Ü S £ Í Í ? M^íBÍ^Ja^T^M^-M **P legújabb száma kös l i . pénsügyministter a kovetkesóket: Az intézet hadikoltaonre 200 r e B d e l e t é t > m e , y , y a l . pénzdarabokon at ujjonnan ezer koronát jegyzett, a betevők közel 800 eter m í g aiiapitott.kisclmer szerint mindasoknak ama koronát,mely at intézet betétállományából került T e r e U koronaértékű pénzérmeknek vereté k i 8 mindennek d.eára at intézet^betétállomány. n é , , m e , v e k e n a m a g v a r „ e n t korona országai

«he Bank, vagy a postatakarékpénztár Budapes­ten a bank számlájára díjtalanul bocsátja aa é r ­dekeltek rendelkezésére.

— á ióctatteok tttflstiéálytiáaa. Báré hat sai l áma honvédelmi miniettn- ma rendeletet adott ki a lórikkal űzött csalások ellen és azige-rata ntaaitotte a járási tisztviselőket, hogy let Jet eréllyel akadályozzák maga lovak eladásával űzött dmisé ls take t A rendelet a miniszterhez; érkezett jelentésekre utal, amelyekből kiderít , hogy egyetek a leosztályozó bizottság elé veeet tendé lovak helyett kicserélés utján, vagy as elővezetés dé l felmentett, vagy pedig olyan lo­vakat vezetnek elé. amelyek sa%sésmMpst> hadi azo'gálatra, máaok pedig már nyilvántartó lappal ellátott lovaikat a lóálütási iraton kivül adjak eL Kirendeli tehát a miniszter, hegy a lóoattályoaá* nál meg kell győződni arról, hogy az elővezetett lovak tényleg azonosak e a bejelentett lovakkal és hogy a kiviteli tilalmat a legerélyesebbeu k d l kezelni. Minthogy aa o yhén kiszabott pénzbe*, tetetek as elérhető magát léárak mellett a vasat siítéléseket nem akadályozhatják meg, viLáges képet kíván a miniazter arról, hogyan kezeltek ed dig a kiviteli tilalmat Március 31-ig jele " kér a miniszter arról ÍB, mily reudszabylyok i maaaadók. hogy e kiviteli tilalom megbii ellenőrizhető legyen.

— A C t l f f i r t . A háborús ál lapotol t már a mult é v b e n is felette meg te t t ék a gazdák r é szé re a c u k o r r é p á t mélést, ugy, hogy a répáva l bevetet t term let az előzó évihez képes t l é n y e g e s e n k a vesebb v o l t Kz a körülmény, vala mint a fölötte kedvezőt len időjárás, nemkülönben , as i t t ak sokhelyüt t ! j á rha ta t l ansága , a fia varozási eszközök, as emberi é s munkaerő hiánya a c u k o r t e r m e l é s , mérvű, v isszaesésé t e r e d m é n y este.

á l la t i nagy-

Min t

atz 1914 évhez viszonyítva 125.368 korona emel uak egyesitett dmere a címertartó T t f hogy pedig eszel ssembes agy s hadse-

^ 0 ^ l r ^ n l m T a p e l g a r i lakomáé* eukprszsJc kodéit matat Az intézetnél a betét 1915 decem f t th tó , "ezenttil a magyar szent koront ser S í é n 1 millió, 142 ezer, 175 korona 42 fi i D t k a a l 9 1 5 évi d l é r v o l L . A mnlt, 4916 évi tisztanyereménye m e g 4 J , p i t o t t n j f c i l n e r e ^ alkalmaaUtoi

hó 28-án megtartott Ssiulngy nrindaion osztrák veretű érmeknél, t m e l r " " I „ Ö«1A MttoritAtáróI közgyűlés elfogadta as igazgatóság indítványát a i y e í J { raailIiri 8 S 3 1 4 , h s t 0 i j 3 r 6 r a „ „ ú t r á k ' f o k 0 * A S * r é v é n V « * 0 . MztomtasáWI, nyeremény felosztására vonatkozólag mely a kö ^ „ , 4 , , , , , , , n j kisdmere fog alkalmazást nyerd, vetkező: Q-ztaléknl részvényenkint 20 korona M , B I - u osztrák bivatdot tartalékalapra 16 eter koront, biztosíték alapra . l e j t n ] , b o u i I D Í j , . 3500 korona, nyugdíjalapra 600 korona, Jótékony «. L •• h . . . . . célra 660- korona, mig at így fentmaradt 2657.11 — StasnaJy éaak és IstaWnyrt háborús koronát uj számlára vitték á t - A CtelldőmölkÖn *nekekkel ée imával bővítve, csínos kötésben székelő Kemenetaljd Közgazdasági Hitelbank (25* old.) 50 fill , vászonban 70 fill , bőrkötésben r . t. tegnap, március 4-én d. e. féltíz órakor tar 4 k o r - A k ö t ö u k o t t o 6 0 filL T a n •*» i n*7*n tolta közgyűlését. A világháború természetesen J**- 4 l 8 r t kitdát egy évvel elesett hasikért való -erre a-pénzintézetre is kihatással volt a v d U i • w * 6 " * 1 *" veiperakkd ism.-t bővítve lest. Szi

tárca leapadt azonban a betétek ennek dacára is emelkedtek. Az intézet visszafizette az előzi é v végéé fennállott 402,000 kor. viszleazámítolási tartozását. Az intézet erősen kivette restét a ha dikölcsön Jegyzéseknél. A Kemenetaljd Közgazda sági Hitelbanknál összesen 1 413.000 koronát je gyeztek a hadikölcaőuökre. A jegyzésekre a felek betéteik terhére 650,800 koronát fordítottak. Ma ga as intézet 100,000 koronát jegylett A Hitel bank tiszta jövödelme a lefolyt üzletévben 66.600 kor. Ebből ré stvényenként 86 koronát fizetnek otztalék gyanánt Jótékony célra at intését at el mult esztendőben 2300 koronát fordított, ebből aaditélokri 1800 korost jutott

— Vilmos etátzár a magyar vitézségről. A Berliner Tageblatt nagy német világlap olasz harc téri tudódtója leírja, hogy mikor többedmagával érák hosszáig tartó rendkívül nehéz kapaszkodás utan elérte a tolmeini hídfőt uraló Krn-hegység jeges magaslatait melyet kivétel nélkül magyar csapatok védelmeznek, már kéttsáinapot harcban épp akkor érkezett oda Vilmei ciászár magyara-íogalmázott sürgönye, mely az ő kassai ezredének egy zászlóaljához volt irléave. A császár türgö nyében dicsőítve ttól a zászlóalj magatartáaárél, mint a magyar nép hősies bátorságának példájáról A sürgöny felolvasást leírhatatlan lelkesedést k d tett a magyar katonák körében, akik viharos

nak a t 1916. évi okióber Kféti kelt legfelső kés I e-egtot«-Jelent*keoy. emelkedés t matat, m I kormánynak gondoskodnia kellett a jövö>

r é p a t e r m élést • est

kor répa te rmelés fokosása azonban as edt dig fizetett r é p a a r a k mellett a je l MI ter­melési viszonyok kőzött semmiképpen s e m vol t remélhe tő , minél fogva a k o r m á n y rendeletileg ál lapitot ta meg ast aa á r t a h b -letet, amelyet a cuko rgyá rak az 1918 ó v ben termelendő r é p á é r t a gazdáknak fizet n i kö te lesek sast egy mé te rmázsa répa , u t án 1 kor. 50 fillérben szabta meg;. Ugyancsak as emlí te t t rendelet a r é p a szerződésekben megál lapí tot t kor iá tok kö­zött teljesítendő felólfisetés alapjául v e -dó nyeracukorár t 5 k o r o n á v a l emelte, re va ló ' t ek in t e t t e l , valamint flgyelemu S cukorgyár táshoz ss > k s é g e s e g y é b aaysv gok Ar inak é s a munkabóreknzk emelke­d é s é r e , szükségessé vál t , hogy a c u k o r á r o lykép ál lapi t tassék újból meg, hogy a gyá rak oly l é p a m e n n y i s é g e k szállítása, i ránt szerződhessenek le , amelyeknek f o dezése r évén s eukorazt lkséglet k i e l ég i t é s e remélhető . A c u k o r á r megál lapí tása , ná l viszont figyelembe le t t v é v e é s besszt mi tás t á rgya i k é p e s t e as a k ö r ü l m é n y , hogy as á r e m e l é s azokra a cukor-mennyi­s é g e k r e is kiterjed, amelyek as 1915—16 év i te rmelésből származnak é s ez őv s z é p tember havának végé ig hozatnak forgat

vet hotsázólások kéretnek Köbölkút, Esztergom m — Az üregek bevonul . t i . A 41-46 ét 49-50

évet Öreg regruták hétfőn ée pénteken vonultak bt országszerte illetékéé hadtest -ikhea. Az öregek közfii ezúttal kimaradt a 47 48 evetek behívása. A honvédelmi minister külörf rendeletet bocsájtott ki t hadseregparancsnokságokhoz, melyben elren deli, hoty a most bevond! ö e.ek katonai kikép zésénél a legnagyobb kimé e t-l járjanak d 1 csak meglettebb kom intellifc< ntebb, higgadtabb altisztekre bízzák a katonai ki, pzést.

— Pénzküldátolaszorsz 1 . i foglyainknak é t intemáltjainknak. A napokban megjelent annak a hírnek a kapcsán, hogy t berlini Deutsche Bank a cs. és kir. osztrák postátok .rekpéuttárnU nyit tátott tsekkhet számlája utja-i pénakflldeménye ket közveüt az olaszországi m ,gyar ét osztrák ^ hadifoglyok ét internáltak re-z e, illetékes s * l y . , " _ b Mjndsieknek a t é n y e t ő k a e k m é r rfll azt a felvüégositást keptu s hogy t Deutsche^ Í2a»elésm utan S k o r m á n y a cukor ara* Bank a m. kir. postatakarékp „ztárnál is külön 1451 feldve mó te rmázsáakón t ltV, csekkszámlát nyittatott erre a célra. -4z 3 — k o r o a á v s l emelte fel . get, amelynek ellenértékét lírában juttatják d m

Olaszországba, bármely magyar királyi postahi vatalnál be lehet fizetni befizet, ai lsppd t Deut-. H i r d e sehe Banknak csekkszámlája javára. 1

- J 1

a postatakarékp.-nztárnál vetetett! f A l v f t a » A javára. A betitelnd lapot a Deuts• **

t é s e m e t

k i a d ó h i T a t a L

Tartozik

j á n o s h á z á - v i

iFókönyvi]

• !

u4 £

Vagyon

05 64 60

¡48,*«.« 17 32 61 56

Pénzkészlet — — — — Váltó (jelzálogUni; biztosítva K 14.000) — Jelzálog — — — — — Fedezet melletti folyószámlák — — Elóleg számlán — — — — Ingatlan Eri " írtekpapir — — Giró Bzamla (0. I I . Bank) I I . kír. poatatakarekpenstár

40 | Felszerelés - , —

A p é n z t á r é r t : Rauch Sándor s.k.

pénztárnok. Horváth Miklós s. k.

elnök.

Dr. Götil Gyula i . k. igasg. tsg.

i T a k a r é k p é n z t á r R é s z v é n y t á r s a s á g

I Mérleg-számla Követel

K P K P

67020 07 965472 —

326508 — ' 115820 76

, 6 6 2 87 14200 — _ i 207239 —

568 24 558 07 500

1697547

1 1 .

Főkönyvi lapiiáa

84 85 80 37 54

55,02 89 47 42

Teker

R ;szvéuyt4ke — — — Tartalékalap*) — — ' — Biztosíték-alap") — — i • — Nyugdíjalap"') — : — i — Takarékbetétek — — — Lombard kulcson — — Fel nem vett osztalék — 1 — Átmenntl kamatok egyenlege — Mult évi nyereség ái hozat 1915. évi tiszta nyereség

•) As Idei kos i i j t r a l t tMl K 388.000

Jánoshála, 1115. december 8 1 .

dukai Takách Ferehcz s. k. igazgató .

Jaizovazky Gylrjy a. k. i g á i g . tag.

29.000 15.T0O

K F k ( - » P

• — ' 200000 248000

25600 15200

'

• i

488700 42 47

11 I

MI

M

1591 40515

40 71

1142175 22328

100 2186

42107

42 47

11

1697547 -I 1 í

Üollner Ferenc a. k. al igazgató. V

Kohn Arnold i . k. igazg. tag.

A könyvelésért : Márkul Gyula s. k. cégjegyző könyvelő.

l«J

Jelen mér leg vesz teség , é l nyereség számlát tüzetesen átvizsgáltuk, a fő- és egyéb Üzleti könyvek'-cl összehasonl í tot tuk a mindenben megegyezőnek • helyesnek találtuk.

Jánosban, 1916. február 3 i n .

Krslilar Mór a. k. f. b. tag.

Dr. Marbthy László a. k, f. b. elnök.

Líb Ignác a. k. f. b . tag.

t ónpa Mihály a. k. f. b. tag.

Nyomatott a kiadótulajdonos .VörÖBrasrty'-kanyvnyomda és hirlspkiádóvíllalat gyorssajtóján bevecserben"1916."

1 ját*' I

•

1

4 ¡•3 '

—

é l