beszállítói hálózatok empirikus...– „single end” kutatás nem megfelelő: –...

Beszállítói hálózatok empirikus

elemzése

Konjunktúrajelentés 2016/2a KOPINT-TÁRKI Zrt. és a VOSZ közös sajtókonferenciájára

2016. június 24.

A kutatást támogatta: OTKA K 115542

Gelei AndreaEgyetemi tanár

BCE, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék

Gondolatmenet

Miért is kell beszélni a beszállítói hálózatokról?

Kutatások:

– Bizalom

– Elkötelezettség és innováció

– Új modellek a beszállítók menedzsmentjében


Paradigmaváltás az üzleti

kapcsolatokban!


Paradigmaváltás az üzleti kapcsolatok

értelmezésében!

Az üzleti élet

geocentrikus világképe:

– Fókuszban a vállalat és

belső folyamatai;

– Kapcsolatok tranzakció

alapú értelmezése;

– Kapcsolat hatása

elhanyagolható.

Az üzleti élet

heliocentrikus világképe:

– Kapcsolatokban intenzív

interakció;

– Üzleti kapcsolat önálló

jelenség;

– A kapcsolatok

hálózatában nyer

értelmezést maga a

vállalat!


Az üzleti hálózat felépítését meghatározó

döntések

Outsourcing Offshoring– Az adott tevékenység

együttes centralizációs

szintje (lokális – regionális

– globális)

Beszállító Vevő

Üzleti

folyamatok

Vállalati komplex transzformációs folyamat

Rész-

folyamatok

Fő folya-

matok

Tevékeny-

ségek

Műveletek


Egy repülőgépmotorokat gyártó cég

ellátási hálózatának grafikus megjelenítése

(Bernstein et al., 2014, p. 2)

Egy globális vállalat

belső üzleti hálózata


A létrejövő rendkívül összetett hálózatok

legfontosabb menedzsment kihívása a

Kapcsolatmenedzsment


Kapcsolatmenedzsment eszközök és

kutatásuk

1. Bizalom építése

2. Elkötelezettség erősítése

3. Összetettebb kapcsolati rendszerek tudatos

elemzése


A viselkedéselmélet általános tétele, miszerint

minél nagyobb a kockázat, annál kisebb a

valószínűsége annak, hogy megtörténik a

cselekvés (pl. üzleti partnerrel közös

innováció).

Kutatás:

Bizalom szintje

befolyásolja-e?


A bizalom klasszikus definíciója

Az a meggyőződés, hogy partnerem nem él vissza sebezhetőségemmel.

A bizalmat adó fél hite, hogy az üzleti csere során a másik fél a bizalmat adó sebezhetőségét nem fogja kihasználni.


A bizalom cselekvés alapú

értelmezése

A bizalomra méltóság a bizalmat kapó fél tulajdonsága, míg a bizalom a bizalmat adó fél hajlandósága arra, hogy kockázatos magatartást, cselekvést vállaljon fel az adott partnerrel folytatott üzleti tevékenység során.

A magatartás azért kockázatos, mert a bizalmat adó a másik féllel szemben sérülékeny helyzetben van. (pl. költ az innovációra, de a partner azt megosztja mással is).


Kutatási hipotézis pontosítása

Minél erősebb a bizalomra méltóság szintje egy adott üzleti kapcsolatban, annál inkább igaz, hogy a magas kockázati szinttel rendelkező cselekvések végbemennek a kapcsolatban.

Ilyen esetekben a kapcsolatban zajló események, cselekvések irányítási eszközévé válik a bizalomra méltóság szintje és az üzleti kapcsolatban megjelenik maga a cselekvési hajlandóságként értelmezett bizalom.


A kutatás bemutatása

Kérdőív:

– Bizalomra méltóság szintje (-3 → +3); Személyre és szervezetre

vonatkozóan is!

– Eltérő kockázati szintet képviselő információk megosztása partnerrel

(igen/nem)

• Operatív információk;

• Harmadik félre vonatkozó információk;

• Innovációra és stratégiára vonatkozó információk;

• Pénzügyi információk.

Lekérdezés:

– MLBKT BVK workshop

– Önkéntes részvétel

– Véletlenszerű páralkotás 86 pár/diád lekérdezése

– Páros mintavétel és diadikus adatelemzés


Eredmény

A legkockázatosabb információtípus megosztására a felek között csak akkor került sor, ha az adott üzleti kapcsolatban a bizalomra méltóság szintje kölcsönösenmagas volt.



kutatásuk




elemzése


Elkötelezett kapcsolatok – vállalataink innovációs

teljesítményének fontos forrása

Magyar gazdaság és vállalatainak innovációs teljesítménye

közismerten alacsony, s alacsony a partnerek irányába való

elköteleződési és kooperációs képesség is e téren.

Pedig nemzetközi felmérések igazolták, hogy az elkötelezettség

növekedése pozitívan hat az innovációs teljesítményre.


Kutatásmódszertan

Versenyképesség Kutató Központ kérdőíves

adatfelvétele (2013)

SEM modell

Vállalatok

száma

A minta %-os

megoszlása

Vállalatok

száma

A minta %-os

megoszlása

Kisvállalat 24 13,7 Többségi

állami

13 7,4

Középvállalat 123 70,3 Többségi

belföldi magán

126 72

Nagyvállalat 28 16 Többségi

külföldi

36 20,6

Összesen 175 100 Összesen 175 100


Az empirikus vizsgálatba bevont operatív

teljesítményelemek és kapcsolatuk az innováció

alaptípusaival


Kutatási modell


Kutatási eredmények

Hipotézisek

Becsült koefficiens (std.) EredményekNemzetközi-

esedő

kapcsolat-

rendszer

Hazai

kapcsolat-

rendszer

X2

különbség

(df=2)

KSB => Minőség/

Inkrementális termék

innováció

0,158 0,316 6,05**Nemzetköziesedés

gyengíti a hatást

KSB => Termelékenység/

Inkrementális folyamat

innováció

0,162 0,231 4,69*Nem szignifikáns a

különbség

KSB => Radikális termék

innováció0,310 0,266 1,31

Nem szignifikáns a

különbség

KSB => Radikális folyamat–

innováció 0,268 0,067,1**

Nemzetköziesedés

erősíti a hatást



kutatásuk




elemzése


Az üzleti hálózatok menedzsmentjének

szintjei

Kétoldalú kapcsolat

Összetettebb kapcsolatrendszer


A beszállítói hálózatok menedzsmentjének szintjei

– a diadikus megközelítés

Autóipar, Toyota,….

„A versenyképesség alapfeltétele a beszállítói kapcsolatok

tudatos szegmentálása.”


A beszállítói hálózatok menedzsmentjének szintjei,

az ún. triadikus megközelítés

Klasszikus beszállítói stratégiák, kapcsolatok és

problémáik (verseny vagy együttműködés)

Hibrid stratégiák: cél a versenyeztetés és a

kooperáció együttes biztosítása / coopetition

(verseny és együttműködés)


A kapcsolat menedzsmentje a

szituációk menedzsmentjén alapulV

erse

ny

Erős

Contending / Cívódó

szituáció

Adapting /Adaptációs

szituáció

Gyenge

Isolating / Izolációs

szituáció

Partnering /

Kooperáló szituáció

Gyenge Erős

Kooperáció


A kapcsolati szituációk

menedzsmentje a Volvo esetébenV

erse

ny

Erős

Contending / Cívódó

szituáció

Adapting /Adaptációs

szituáció

Gyenge

Isolating / Izolációs

szituáció

Partnering /

Kooperáló szituáció

Gyenge Erős

Kooperáció

Kiegyen-

súlyozott


Köszönöm a figyelmet!


Az üzleti (belső és külső) hálózatok, benne

kapcsolatrendszerek felépítését meghatározó

döntések


Diadikus jelenségek kutatásának

módszertani nehézségei

Konkrét, kétoldalú kapcsolatokban keletkezik és

értelmezhető:

– „Single end” kutatás nem megfelelő:– Általánosítás,

– Kölcsönösség kérdését nem tudja kezelni.

– Páros adatfelvétel és diadikus adatelemzés

szükséges (Ickes – Duck, szerk., 2000).


Regresszió elemzés a diadikus

adatelemzésen belül (Gonzalez, 2010)

Függő változó: adott információtípus megosztási hajlandósága

Független változó: a bizalomra méltóság észlelt szintjei.

APIM (Actor-Partner Interdependence) modell– Ez a modell kezeli közvetlenül a kölcsönösség jelenségét is:

• Cselekvő hatás: a cselekvő által észlelt bizalomra méltóság szintjének hatását mutatja az eredményre (információmegosztási hajlandóság);

• Partner hatás: a partner által észlelt bizalomra méltóság szintjének hatását mutatja az eredményre (információmegosztási hajlandóság);

• Kölcsönös hatás: az észlelt bizalomra méltóság kölcsönösségének hatását mutatja az eredményre (információmegosztási hajlandóság).


beszállítói hálózatok empirikus...– „single end” kutatás nem megfelelő: –...

Documents