VÉ Rtri lóg iaKéjnők és vámpírok a békebeli Budapesten

Benedek Szabolcs

Szállási TituszÚjságíró, előbb a Budapesti Napló, később Az Est munka-társa. Munkája révén mindent tud a pesti éjszakai életről, ezért méltó kísérője Saint-Germain grófjának.

„Eredetileg Szabó Bélaként anyakönyvezték, de a publi-kációihoz (amelyekbe a hírlapi tudósításokon, riportokon és olykor tárcákon kívül néhány vers is beletartozott) barátai és kollégái tanácsára egy másik, szebben hangzó nevet választott...”

e

Tarnóczay EtelkaSzínésznő, a Vígszínház epizodistája. Hunyady Margitnak, a Vígszínház primadonnájának pártfogoltja, akit – kora ifjúkori csúfságát kinőve – a főváros legrangosabb urainak nagylelkűsége repít karrierje csúcsára.

„Első éveiben Tarnóczay Etelka bizony csúnya kislány volt. Még azt se lehetett rá elnéző eufémiával mondani, hogy bájos lett volna. Nem, nem volt bájos.”

e

fosz

erep

lok

Mihucz ErvinPályájának elején járó nyomozó, Szállási Titusz barátja. A városban sorra gyilkolják a kéjnőket, s Mihucz ered a bűnözők nyomába. Bár felettesei gyorsan elveszik tőle az ügyet, Ervin magához veszi az egyik örömlányt, Sárát, és saját szakállára nyomozni kezd.

„Mihucz Ervin büszke volt arra, hogy mostanában józan és felnőtthöz méltó életet él. Nem is tehetett volna másként: a diákévek megfellebbezhetetlenül véget értek, szakmájá-hoz és választott hivatalához pedig elengedhetetlenül hoz-zátartozott a komolyság.”

e

SáraFiatal örömlány, akit a madame ment meg az éhezéstől és az öngyilkosságtól, cserébe azonban élete (legalábbis ifjúsága) végéig igényt tart szolgálataira. A fájdalmas hétköznapok-ból a városban tomboló sorozatgyilkos szakítja ki, aki épp a szomszéd szobában csap le egyik áldozatára.

„A szülőotthon előtt találkozott először vele. Már akkor meghökkent a nem mindennapi méreteken, bár először azt hitte, hogy a vastag prémkabát teszi. Fruzsi néni úgy állt a metsző, süvítő februári szélben, akár valami kőszobor: meg-ingathatatlanul és megrendíthetetlenül. S mintha éppen Sá-rát várta volna.”

e

Saint-Germain grófjaTitokzatos idegen, messzi földről, hajóval érkezik. A világ-történelem az emlékezetében van, jelenléte egész Budapest életét felbolygatja. Famulusként Szállási Tituszt veszi magá-hoz, akit erélyesen Bulyovszky utcai kastélyában marasztal.

„A gróf észrevette, hogy ez a bátortalan ifjú akar tőle vala-mit, de egyelőre kivárt. A hajó azonban vészesen közeledett Pesthez, és félő volt, hogy a célok beteljesületlenek marad-nak – ezért amikor a foszladozó sötétségben föltűntek Új-pest gyárkéményei, hirtelen odaszólt a néhány méterre tőle a korlátnak támaszkodó fiatalemberhez, és megkérdezte tőle, hogy mit gondol, lesz-e lehetőség a kikötőben kocsit vagy valamiféle szállítóeszközt bérelni.

– Hogyne, kérem – hebegte amaz, majd erőt vett magán, el-lépett a korláttól, és néhány szóban elmagyarázta, hogy a ha-jók érkezésekor mindig ott szokott állni pár bérkocsis, akik kéretlenül is fölkínálják a szolgálataikat.

– Ez pompás – örvendezett a gróf, és a fiatalember ekkor ál-lapította meg, hogy kissé franciásan ejti a szavakat.Ezek szerint mégse angol, gondolta, de ez egyáltalán nem keserítette el. Sőt. Éppen elég regényt olvasott már el Verne Gyulától és Victor Hugótól ahhoz, hogy a franciákért is lel-kesedjen.”

e

fosz

erep

lok

he

ly

sz

íne

kA budapesti Városliget volt a világ első nyilvános, min-

denki számára nyitott parkja. A millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg fái közt a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd a ma is látható épületegyüttes: a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidám-park, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi Fürdő, a Szép-művészeti Múzeum és a Műcsarnok. A regényben Város-liget szélén találják meg az első szerencsétlen örömlányt vérbe fagyva.

a VÁROSLIGET

e

A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. Az új színház

vetélytársa lett a Nemzeti Színháznak és a Népszínháznak, az intézmény műsorán kizárólag vígjátékok és bohózatok szerepeltek, valamint százötven idegen nyelvű vendégjá-téknak adott otthont. Ezért tervezték a színházat a két né-met ajkú városrész (a Lipótváros és a Terézváros) központ-jához közel. Tarnóczay Etelka itt találja meg élete férfiját és értelmét – előbbit aztán gyorsan el is veszíti.

a Vígszínház

e

A maga korában az Abbázia a legnagyobb és legfénye-sebb kávéház volt Budapesten, 1888-ban alapította és

25 éven keresztül vezette Steuer Gyula. A kávéházat a Pesti Hírlap szerkesztői, képviselők, művészek látogatták.

abbázia

e

Japán kávéház

e

A Japán Kávéházat az 1890-es években nyitották meg Budapesten az Andrássy út 45. számú házban. A

kávéház nevét színes, növényi ornamentikával díszített fali csempéiről kapta. Telefonfülkéjének szecessziós üvegabla-kát Rippl-Rónai József tervezte és Róth Miksa kivitelezte.

A három holló

e

A Három Holló volt Ady törzshelye, de barátai, rajon-gói is gyakran ellátogattak ide. Fénykorában így vált

a korabeli Pest éjszakai életének egyik meghatározó szín-terévé. Ady halála után azonban elkezdődött a hanyatlás.he

ly

sz

íne

k

va

ló

s s

ze

mé

ly

ek

Hunyady Margit ko-rának legnépszerűbb színésznője volt, a regényben Tarnóczay Etelka pártfogója. Ő vezeti be a szertelen lányt a színház világába, ami végül rabul ejti.

Bródy Sándor 1863-ban született Egerben, író, drámaíró és pub-licista volt. 1884-es Pestre költözése után jelent meg Nyomor című novelláskötete és Faust orvos című regénye. Sokan a ma-gyar Zolát látták benne. Hunyady Margit szerelme, a kor elismert színpadi szerző-je és bonvivánja.

Molnár Ferenc a regényben Szállási Titusz bizalmasa és példaképe, neki mesél először Saint-Germain gróf-járól. Molnár világosítja fel, hogy a gróf évszázadokkal ezelőtt meghalt.

Ady Endre a Három Holló törzsvendége volt. A regényben egy de-líriumos éjszakán mutatja be a zseniális költőnek a grófot Szállási Titusz. Adyt a hideg rázza Saint-Germaintől.