Bábolna újjászületéseBábolna 50 évének változásairól

1958–2008

– Új utcák és utcanevek– Új lakótelepek– Új közintézmények– A múltat õrzõ régi épületek– A közélet és társadalmi élet változásai– Bábolna szobrai és emlékmûvei

Írta: Szakács Ferenc

nyugalmazott tanácselnök

Szerkesztette, lektorálta:Cseh László

önkormányzati képviselõa kulturális és sport bizottság elnöke

1

2

Elõszó

A könyv szerzõjének felkérésére, hogy elõ-szót írjak és szerkesztõi feladatokat végez-zek, szívesen, tettem eleget, mert a BábolnaiFórum fõszerkesztõjeként már találkoztamezekkel az írásokkal, s azokat a sajtó alá ren-deztem. Most a felkérés alapján rendszerezveaz írásokat, segíthetem a szerzõ munkáját.

Ajánló sorokat írni mindig kedves köteles-ség, különösképpen egy olyan könyvhöz,melynek tartalma minden ízében települé-

sünkhöz kötõdik, vannak könyvek, amelyek tanítanak, vannak ame-lyek szavaikkal elvarázsolnak, elsimogatnak, vannak amelyek fel-gyújtják lelkünkben a lángot, vannak amelyek szavait szívünkbenmondjuk ki.

A sorsfordító napokból néha semmit sem tud az emlékezet, jelenték-telen mozzanatokat, eseményeket melenget évtizedeken át.

De minél jobban megismerjük településünk történelmét, szokásait,annál közelebb jutunk a valósághoz.

Mit hagytak ránk elõdeink, az elsõsorban rajtuk, mit õrzünk megmi ebbõl a természeti és szellemi kincsbõl, az rajtunk múlik s, hogyaz utódaink miként sáfárkodnak ezekkel a kincsekkel, az pedig az õfeladatuk és felelõsségük.

A könyv írója született bábolnai, aki itt élt születésétõl, itt dolgo-zott nyugdíjazásáig és tesz még ma is a közösségünkért.

A könyv szerzõje az eligazodásban kíván segíteni, mert ez a könyvelsõsorban nekünk bábolnaiaknak szól.

Szeretett lakóhelyünkrõl sokan és sokféleképpen írtak már. De amost megjelenõ könyv különbözik az eddigiektõl, mégpedig azértmert sugárzik belõle a településért érzett szeretet.

Köztudott, hogy településünk léte, fejlõdése nem szokványos, termé-szetesen voltak benne csúcsok és hullámvölgyek, s ez az írásokból iskiderül.

3

A gazdaság a közélet változásai, a pusztából várossá válás részle-tei, a közintézményeink kialakulása, mûködésük, fejlesztésük, a lakos-ság létszámának emelkedése, az utcák számának növekedése, a lakó-telepek kialakulása, minden fejlõdésünk benne van a könyvben.

Úgy gondolom, hogy az összegyûjtött anyag átadása kötelessé-günk, hisz mi már azon az úton haladunk, hogy lassan a történelemlapjaira lépünk át.

Aki olvassa e könyvet, bepillantást kaphat abba, hogy milyen válto-zásokon ment keresztül a puszta a várossá válásig.

Azzal az örömmel és reménységgel írtam az elõszót, hogy a kiadás-ra kerülõ könyv mindenkinek, aki olvassa örömet szerez, és betölti azta szolgálatot amiért íródott. Bízom benne, hogy segítségével még job-ban szeretjük majd településünket, Bábolnát!

Bábolna, 2010.

Cseh Lászlóönkormányzati képviselõ,

a kulturális és sportbizottság elnöke

4

Bábolna utcáiról általában

Akármilyen hihetetlenül is hangzik, Bábolnán ezen az akkor1400 fõ lakosú településen 1945. elõtt nem voltak utcanevek,miután nem voltak utcák sem. Ez a puszta olyan településszer-kezettel rendelkezett, amely sem az utcát, sem az utcanevetnem tette szükségessé. A települést néhány nevenincs poroskocsiút szelte át keresztben és hosszában egyaránt. Ezek a po-ros kocsiutak az emberek munkahelyéhez és lakhelyéhez vezet-tek. A kettõ sokszor egészen közel esett egymáshoz. (pl.: atehenesház ötven méterre épült a tehénistállótól.) A településbeépítési helyzetét az akkori idõknek megfelelõ praktikumokhatározták meg, és ezekben a praktikumokban a domináló té-nyezõ a foglalkozás volt. Így pl.: a tehenesek a tehenesháznál, akocsisok a kocsisháznál, a malom dolgozói a malomháznál, aziparosok az iparosháznál és még lehetne sorolni, hogy kik holés miért laktak. Ezek a lakások a mai szemmel nézve bizony na-gyon szegényesek voltak, igazi cselédlakások. Általában sorhá-zakként épültek. Egy-egy hosszú sorházban 10-15 lakás is volt.Persze csak szoba, konyha, kamra és padlás tartozott a lakás-hoz. Két szobáról vagy fürdõszobáról az akkori itt lakó embereknagy része (a vezetõket kivéve) nem is álmodozhatott. A nagymosakodáshoz (amely általában szombaton szokott megtörtén-ni) egy nagy lavór vagy egy teknõ biztosította a feltételt. De tér-jünk vissza az 1945 elõtti Bábolnához, mint településhez. A máremlített cselédházak mellett itt a központban volt még két ma-jor a 7-es és a 32-es. Ezen kívül volt itt néhány tiszti, altiszti,gazdatiszti és segédtiszti lakás. Az idénymunkások a,,Csiszkében’’ (ez ekkori munkásszállás), a katonák kaszárnyá-ban (ma az Rt. központi szállodája) laktak. Volt itt még kéttemplom, iskola, orvosi rendelõ, tisztikaszinó, kocsma, futball-pálya és sok-sok istálló. Utca azonban mint már említettük nemvolt, mert ezzel a település szerkezettel nem is lehetett. Bábol-nának ma 30 utcája van. Ezeket az épülés sorrendjének megfe-

5

lelõen felsoroljuk: Mészáros, Kossuth Lajos, Petõfi Sándor, Jó-zsef Attila, Mezõ Imre, Zrínyi Miklós, Dózsa György, Móra Fe-renc, Ady Endre, Kinizsi Pál, Radnóti Miklós, Béke, Virág, Mér-leg, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós,Tessedik Sámuel, Cserháti Sándor, Marek József, Csekonics Jó-zsef, Nagyváthy János, Kozma Ferenc, Újhelyi Imre, Jókai Mór,Deák Ferenc, Arany János, Rákóczi Ferenc és a Raktár utca. Ezaz utóbbi 6 a régi puszta területén van, ezért az utca jellegükerõltetett és megkérdõjelezhetõ. Pl.: az Erzsébet utcában, vagya Raktár utcában egyetlen egy lakóház sincs. Fél kilométer hos-szú Rákóczi utcában is csak egy van.

Rovatunkban azokat az utcákat kívánjuk bemutatni, amelyekténylegesen megfelelnek az utca kritériumának. Az ilyen utcá-kat szinte teljes egészben az utóbbi 45-50 évben építették. Azutcák bemutatásának keretében elmondjuk, hogy melyik mikorépült, hol kezdõdik és meddig tart, milyen hosszú és milyenszéles, hány családi ház és középület található benne, milyen aközmûvesítettségc és természetesen azt is, hogy milyen az ittlakók portája. Természetesen megemlékezünk az utca névadó-járól, annak életérõl, esetleg idézünk mûveibõl. Azért is tesszükezt, mert van egy olyan tapasztalatunk - és ez egyáltalán nemdicséretes dolog – hogy egynémelyik utcalakó bizony nem tud-ja, hogy az utcájának nevet adó személyiség ki volt. Pl.: ki voltKozma Ferenc, Nagyváthy János vagy Tessedik Sámuel. Az ismer-tebbeknél más a helyzet. Petõfirõl, Kossuthról, Zrínyirõl, illetveaz õ személyiségükrõl, életükrõl, tevékenységükrõl már tájéko-zottabbak az emberek. Persze ezekrõl az ismert történelmi sze-mélyiségekrõl is lehet még újat mondani.

Munkánkkal ezúttal is a helytörténeti ismereteinket kívánjukgondozni. Reméljük, hogy ez a munka is, csak úgy mint az elõ-zõek érdeklõdésre tart majd számot és elnyeri lakosságunk tet-szését. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy utcáink bemuta-tásával tovább erõsítsük a ,,Bábolnaiság’’ fogalmát, és továbbszélesítsük szeretett községünk lokálpatriótáinak táborát.

6

Mészáros utca

Az utca is és az utcanév is tulajdonképpen a ,,Mészáros út’’-ból lett kreálva. A Mészáros út vagy ahogy korábban nevezték a,,Mészárosok útja’’, kelet felõl érkezve nyugati irányban, mint-egy 2 km hosszan, helységnévtáblától helységnévtábláig szeli áta települést. Az út déli részén az üzem, az itt lakók munkahe-lye, az északi részén a község az itt élõk lakóhelye található. En-nélfogva ez az út el is választja és össze is köti a településnek ekét részét.

Funkcióját tekintve - anélkül, hogy hivatalosan kinyilvánítottavolna valaki - azt hiszem nyugodtan nevezhetjük a település fõ-utcájának. Az út, vagy utca nevével, illetve elnevezésével, la-punk hasábjain ezelõtt két évvel már foglalkoztunk. Miutánazonban a téma napjainkban is aktuális, nem árt az akkori írá-sunk egy részét feleleveníteni. Idézzünk tehát az írásból, ,,Vajonmiért Mészáros út? Honnan van ez a név? Kérdezik sokan ésvárják a választ.

A dúsfantáziájú emberekben a válasz meg is fogalmazódik. Pl.:egyesek tudni vélik, hogy Mészáros Lázár az 1848-as szabadság-harc volt honvédelmi minisztere a névadó. Mások szerint a név-adó Mészáros Ági neves színmûvésznõ, aki egy filmforgatás al-kalmával járt Bábolnán és ezen az úton szerepelt, de akadnak,illetve vannak olyanok is, akik az utca nevét Mészáros Miklóssalhozzák összefüggésbe, aki Bábolnán egy idõben vezetõ beosz-tásban dolgozott.

Ezen állítások egyike-másika nevetséges képtelenség és nemfelel meg a valóságnak. A valóság ugyanis az, hogy az út nevenem személyhez kötõdik. A XVII. és XVIII. században, mint tud-juk, közös ,,háztartásban’’ éltünk osztrák szomszédainkkal. Amagyar fõváros ebben az idõben Pozsony, az osztrák Bécs volt.(Az osztrák ma is az.) E két nagyváros húsellátását abban az idõ-ben Magyarországról biztosították. Miután más szállítási esz-

7

köz nem volt, az állatokat, vagyis a húst saját lábukon hajtottáka felhasználás helyére a mészárosok és hajcsáraik.

Az állatok hajtása a mostani Gyõr felé vezetõ úton történt. Ígylett ez az út egyesek szerint ,,Mészárosok útja’’, mások szerint,,Mészáros út’’. Régi írásokban mindkét változatra találunk uta-lásokat. Sárközy Sándor a bábolnai helytörténeti munka régi ku-tatója szerint a ,,Mészárosok útja’’ az eredeti név, viszont RuiszGyula ,,Bábolna a szabadságharc idején’’ c. könyvének a 23. ol-dalán a következõk olvashatók a bábolnai csatáról, az összeüt-közés a Mészáros-útnak a bábolnai és farkaskúti majorok köztfekvõ területén a mai 103. számú faültetvény körül folyt le.’’(Csak megjegyezni kívánjuk, hogy a csata emlékmûve ezelõtt 5évvel itt került felállításra.)

Amint látjuk, ez a könyv nem ,,Mészárosok útja’’-t, hanem,,Mészáros út’’-at ír. Azt hiszem, ezek nem lényeges eltérések,így mindkettõt elfogadhatjuk és használhatjuk. A Mészáros ut-ca, ahogy ezt már említettük is egy érdekes kreáció. Valahogynem tud azonosulni a belterületet átszelõ Mészáros úttal, mertettõl jóval rövidebb. Az 1-es számtól a 40-es számig terjed. Az1-es számú épület az RT. központi nagyirodája, a 10-es a Né-meth Lajos volt lakása, amely az utcától egy kicsit beljebb esik,a volt baromfiteleppel szemben épült. A Mészáros út, illetve ut-ca egyébként a fõutcákra jellemzõ adottságokkal rendelkezik.Ide torkollanak illetve innen indulnak a Nagyigmándra, Banára,Tárkányra és Ácsra menõ utak. Ide torkollanak a község és azüzem utcáinak nagyobb része. Így a Csikótelepi út, a Jókai utca,a Petõfi Sándor, a Kossuth Lajos, a József Attila, a Mezõ Imre, aTessedik Sámuel, a Cserháti Sándor, a Marek József, a CsekonicsJózsef, a Nagyváthy János, a Kozma Ferenc, az Újhelyi Imre és aWesselényi Miklós utcák is. A Mészáros utcában több jelentõsközépület van. Itt található Bábolna legrégibb épülete az 1700-as évek elején épült kastély, ma az RT. központi irodája és az ut-ca 1-es számú épülete. Ezen az útvonalon van a két templom, aKaszinó, melyrõl tudjuk, hogy Bábolna második legrégebbi épü-

8

lete, itt található a szakorvosi rendelõ, az üzemi konyha, az ABCáruház, az ,,Aranypatkó’’ étterem és még jónéhány középület éscsaládi ház. Ezen utca, illetve út mellett épült az IKR központ aSportpálya és létesítményei, a Kisfaludy és a Széchenyi lakóte-lep is. Mindez azt mutatja, hogy ezen utca illetve útvonal való-ban megfelel a fõutca kritériumának.

Egyébként a Mészáros utca közmûvesített, portalanított ésjárdásított. Villany, víz, csatornahálózat, gáz, telefon, parabola-antenna rendszer az itt lakók rendelkezésére áll.

Kossuth Lajos utca

Bábolna egyik legrégibb utcá-ja. Építése 1946-ban kezdõdött.Tulajdonképpen a ,,Mészáros’’utcából nyílik (a Virág utcávalegyütt) és tart a Wesselényi utcá-ig. Ezt követõen mint földút el-visz a ,,Lobkovitz’’ erdõbe. Azutca 16 m széles, és 450 m hosz-szú. Közmûvesített. Villany, víz-vezeték, gázvezeték, csatorna-hálózat, telefon, parabola anten-na rendszer kiépítve. Portalaní-tott és járdával rendelkezik. Az

utcában található családi házak száma 45. Az utcában egy ma-gán vegyeskereskedés (Konrád Józsefné) található, ezenkívül ittvan a ,,Mátray-ház’’, melyben állatorvosi rendelõ, mûvészbolt éslovasbolt is mûködik.

Az utcában lévõ családiházak, telkek rendezettek, az udvaroktiszták és gondozottak. Az ide épült családi házak túlnyomótöbbsége - mint már említettük is - régi, ennélfogva egyszintes.

9

Az utóbbi években épült házak azonban már nagyobbak és két-szintesek.

Az 1945-ös esztendõben Kossuth Lajos neve fogalommá vált.Nem véletlen, hogy az akkor földhöz juttatott és itt építkezõcselédek utcájukat róla nevezték el. A névadóról sok mindenttudunk, mégis talán nem árt az ezzel kapcsolatos ismereteinketfelfrissíteni és az utca mai lakóinak a szíves figyelmébe ajánla-ni.

Kossuth Lajos Magyarország késõbbi kormányzója 1802-benszületett a felvidéken Monokon és 92 éves korában halt megszámûzetésének színhelyén, az Olaszországi Turinban 1894-ben, vagyis ebben az évben 100 esztendeje. Kossuth Lajos va-gyontalan, kisnemesi családból származott. Iskoláit Sárospata-kon végezte. Iskoláinak elvégzése után, mint fiatal zempléniügyvéd részt vesz a pozsonyi országgyûlésen. Az innét írt,,Országgyûlési Tudósítások’’ címû munkái, írásai hozták el szá-mára az ismertséget. Mint fiatal, jó kiállású nemes, aki ez mel-lett okos és ragyogó szónok is, hamarosan az országgyûlésegyik meghatározó személyiségévé válik. A haladó szellemû -elsõsorban fiatal - követek hívei lesznek. Kossuth vezetésévelnagy elszántsággal küzdenek a zsarnokság ellen, a jobbágyságfelszabadításáért, és a régi elavult törvények megreformálásá-ért vagy eltörléséért. Kossuth tevékenységét az osztrák zsar-nokság és ennek magyar kiszolgálói nem nézték jó szemmel.Mint az ország rendjének ,,felforgatóját’’, 1837. május 4-én le-tartóztatják és börtönbe zárják. 4 év büntetést szabnak ki rá.Börtönébõl 1840-ben szabadul. A fogság nem törte meg. Tanult!Alapos gazdasági ismeretekkel és nyelvtudással (megtanult töb-bek között angolul is) lépett ki a börtönök kapuján. Szabadulá-sát követõen 1984. január 1-jén az szerkesztésében megjelenikegy haladó szellemû magyar újság, a ,,Pesti Hírlap’’. Az elsõ ve-zércikket is õ írja. A lap segítségével hatalmas munkába kezd.Megszervezi az ,,Iparegyletet’’ létrehozza a ,,Gyáralapító Társa-

10

ságot’’, majd a ,,Kereskedelmi Társaságot’’. Ezek az intézmé-nyek óriási jelentõségûek az ország gazdasági fejlõdése szem-pontjából. Kossuth küzdelmeihez az 1948. tavaszán Európánvégigsöprõ forradalmi vihar ad új lendületet. 1848. márc. 15-éna pesti ifjúság és a pesti nép forradalmának hatására a nemré-gen alakult magyar országgyûlés - Kossuth és társai inspirálásá-ra - rendre, sorra megszavazza a nép által már nagyon várt tör-vényeket. Ezek közül a legjelentõsebb, hogy eltörlik a jobbágy-ságot és ezzel a hûbéri rend megszûnik. Az ország megindulhata polgári fejlõdés útján. Az országgyûlés szintén Kossuth javas-latára létrehozza a 200.000 fõs magyar honvédséget. Ez a fejlõ-dési folyamat az osztrákoknak nem tetszett. Elõször a nemzeti-ségeket hangolták a magyarok ellen, majd õk, sõt késõbb oroszszövetségeseik is fegyverrel támadtak Magyarországra. Az or-szág védekezett, létrehozták az ,,Országos HonvédelmiBizottság’’-ot. Ennek elnöke Kossuth Lajos lett. Késõbb 1849.április 14-én a debreceni nagytemplomban megtartott ország-gyûlésen az ország kormányzójává választották. A szabadság-harc eseményei ismertek. A világ egyszerûen csodálta azt, amia magyar harcmezõkön történik.

A szabadságharc mégis elbukott, a túlerõ gyõzött. Kossuthmenekülni volt kénytelen. Olaszországban kapott menedékjo-got és ott is élt haláláig. Kevés olyan vezetõ volt történelmünksorán, kit a nép úgy szívébe zárt, mint Kossuth Lajost. Ezt a népáltal költött alábbi dal is bizonyítja!

,,Esik esõ karikára, Kossuth Lajos szent sírjára, Ahány cseppmost esik rája, annyi áldás szálljon rája, Éljen a magyar szabad-ság, éljen a haza.’’

11

Petõfi Sándor utca

A „Mészáros” utcából nyílik ésaz Ácsi útba torkollik. Az egyiklegrégibb bábolnai utca. Tulaj-donképpen az egykori 7-es ma-jor területére épült. Valahogymintha az utca jellege ezt egy ki-csit magán is viselné. Ebben azutcában található az a családiház, amely magánlakásként elsõ-nek épült Bábolnán (Major Tiborháza). A mintegy 350 m hosszúutcában 27 családi ház található.Nagyobb részük régies, egyszin-tes. Az utca közmûvesített, por-

talanított, kiépített járdával. Vízvezeték, csatornahálózat, gáz,villany, telefon, parabolaantenna-rendszer az itt lakók rendelke-zésére áll.

Az itteni vízvezetékrendszert annak idején, az ‘50-es években,az itt lakó tsz-tagok építették, társadalmi munkával, bontottanyagból, valamint különbözõ ,,utakon’’ beszerzett használtcsövekbõl. (Pénz akkor ilyen célra nem volt.) Vizet az itteni bõ-vizû kútból egy víztoronynak kikiáltott, magasra emelt és lefe-dett tartály segítségével kapták. Ezt a helyzetet 1976 telén a kö-zös tanács szüntette meg. Ugyanis akkor már napirenden voltaka csõtörések. A megyei tanács tartalékalapjából kapott rendkí-vüli kiutalás segítségével megtörtént a hálózat felújítása és abábolnai vízvezetékrendszerbe történõ bekapcsolása. Ez mamár ilyen egyszerûen hangzik. Akkor nem az volt. Csak megje-gyezzük, hogy pl. a téli kivitelezés a velejáró útfelbontásból ere-dõ kellemetlen helyzet miatt, az akkor ott lakók nem dicsértekbennünket, tanácsiakat. Persze egyéb gondok és bajok is voltak.

12

Szerencsére mindezt már elfelejtettük.Ezt az utcát két másik utca, a ,,Béke’’ és a ,,Mérleg’’ kereszte-

zi. Egyébként ezen az utcán lehet megközelíteni a régi piacte-ret és az itt lévõ üzletsort. Ebben az utcában van egy magánkéz-ben lévõ fodrászüzlet (Mogyorósi Józsefné) és ebben az utcábanvan a községi könyvtár, sõt nem is olyan régen itt székelt a he-lyi tv stúdiója is.

Az utca névadója Petõfi Sándor. Egyszerû nép gyermekekéntlátta meg a napvilágot Kiskõrösön. Apja, Petrovics István, hen-tes és mészáros, délszláv származású, anyja, Hruz Mária, szlo-vák származású volt.

Ebbõl a házasságból született 1822 szilveszterének éjszakájána legmagyarabb magyar költõ, Petõfi Sándor. Talán nem téve-dünk, ha azt állítjuk, hogy minden idõk legnagyobb magyar köl-tõje volt. Úgy írni a néprõl, a szabadságról, az igazságról, a sze-relemrõl, a szülõkrõl, a hazaszeretetrõl és a magyar tájakrólmint õ, senki nem tudott.

Verseinek nyelvezete egyszerû és érthetõ a nép széles rétegeiszámára is. Ez nem véletlen. A nép gyermekének vallotta magát.Egyik versében (Lehel vezér) ezt meg is fogalmazta.

,,Nem a palotáknak fény s gyertyaszálaVagyok én, hanem a kunyhók mécsvilága.Alant születtem én szalmafedél alattSosem tagadom meg a származásomat.’’

Iskoláit Pápán, majd a felvidéken, Selmecen végezte. Az elsõversei már 16 éves korában megjelentek. Apja tönkrement, en-nél fogva korán megismerkedett az élet árnyoldalaival. Renge-teget nélkülözött. Gyalog bejárta szinte az egész országot. Ván-dorszínész, katona, majd lapszerkesztõ lett. Az 1848. március15-i pesti forradalmi események egyik vezéralakja volt. Nem-csak írásaival, költeményeivel lelkesített, hanem ténylegesen isrésztvett a szabadságharcban. Feleségét és a nemrégen szüle-

13

tett fiát odahagyva ment a csatatérre. 1849 augusztusában a se-gesvári csatában eltûnt.

Most egy 1844-ben írt, egyik legszebb versét idézzük.

Egy estém otthon

Borozgatánk apámmal; Továbbá elszavaltamIvott a jó öreg, Egy bordalom neki;S a kedvemért ez egyszer - S nagyon, nagyon örültem,Az isten áldja meg! Hogy megnevetteti.

Soká nem voltam otthon, De õ nem tartja nagyra,Oly rég nem láta már, Hogy költõ-fia van;Úgy megvénült azóta - Elõtte minden ilyesHja, az idõ lejár. Dolog haszontalan.

Beszéltünk errõl, arról, Nem is lehet csodálni!Amint nyelvünkre jött; Csak húsvágáshoz ért;Még a szinészetrõl is Nem sok hajszála hullt kiSok más egyéb között. A tudományokért.

Szemében „mesterségem” Utóbb, midõn a bornakMost is nagy szálka még; Edénye kiürûlt,Elõitéletét az Én írogatni kezdtem,Évek nem szünteték. Õ meg nyugonni dûlt.

„Tudom, sokat koplaltál, De ekkor száz kérdésselMutatja is szined. Állott elõ anyám;Szeretném látni egyszer, Felelnem kelle - hát azMint hánysz bukfenceket.” Irást abban hagyám.

„No csak hitvány egy élet És vége-hossza nem lettAz a komédia!” Kérdezgetésinek;Fülemnek ily dicsérést De nekem e kérdésekKellett hallgatnia. Olyan jól estenek,

Én mûértõ beszédit Mert mindenik tükör volt,Mosolygva hallgatám; Ahonnan láthatám:De õ makacs fej! föl nem Hogy a földön nekem vanVilágosíthatnám. Legszeretõbb anyám!

14

József Attila utca

Az 50-es évek elején (a Rákosilátogatás után) az egykori FAGItelepen két sor ház épült egy-másnak háttal. Közöttük hatal-mas kertek terültek el és terül-nek el napjainkban is. Ez az épít-kezés (legalább is ami a formátu-mát illeti) a régi uradalmi építke-zésekre hasonlított. Nem egy ut-ca épült itt két sor házzal, ha-nem két sor ház épült utca nél-kül. Szerencsére késõbb ez ahelyzet változott. Ma már mind-két sor házzal szemben is házaképültek, így kialakulhatott a

FAGI telep két utcája. Közülük az egyik - amelyikrõl most szólesz- a József Attila utca. Ez az utca is tulajdonképpen a,,Mészáros’’ útról nyílik és tart egészen az egykori ,,téglaplatz’’-ig. Az itt elterülõ, ma még hasznosíthatatlan szûz terület adtaegykor a híres ,,Bábolnai tégla’’ alapanyagát. Ez a terület mostnapjainkban úgy néz ki, mint egy feltáratlan bozót. Ismereteimszerint a község távlati tervében házhelyként, telekként szere-pel és feltehetõen így is kerül majd hasznosításra.

Az utcában 26 családi ház van. Más utcáktól eltérõen itt a há-zak elõtt nagy elõkertek találhatók, amelyek általában gyümöl-csösök. Errõl az utcáról is elmondható, hogy teljesen közmûve-sített. Víz, villany, csatorna, telefon, gáz, parabola-antennarend-szer a lakosság rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járdá-sított, sõt, a korábbi problémát okozó csapadékvíz elvezetése ismegoldódott, kibetonozott árok és átereszek biztosítják a vízelfolyását.

15

Korábban, itt ebben az utcában volt a szövetkezeti gáz-csere-telep. A földgáz bevezetése azonban ezt az intézményt felesle-gessé tette, így megszûnt.

Ugyancsak itt volt a sertés átvevõhely. A jól megépített, fedettkarámok még ma is vannak. A beépített mérleget azonban elvit-ték. Hogy kinek volt ez útjában? És ki merte ezt megtenni? Va-lamikor, hetenként 3 nap is vettek itt át állatokat hízókat, mala-cokat, anyakocákat a bábolnai háztáji gazdálkodók nagy örömé-re és segítségére. Sõt, a környezõ községek (Bana, Tárkány)ilyen jellegû áruinak átvételére is itt került sor. Ma fordított ahelyzet. Miután a mérleget elvitték, átvétel nálunk nincs, így mi,bábolnaiak nem kis fáradság és költség árán kénytelenek va-gyunk a háztájiban megtermelt áruinkat Banára, Tárkányra vagyKisbérre vinni. És mind e kellemetlenséget elõidézõ intézkedéstörtént a nem kis számú háztáji gazdálkodó megkérdezése nél-kül.

Ez a helyzet több mint elgondolkodtató. Az utca névadója Jó-zsef Attila, egyik legnagyobb magyar költõ. Szegény sorsú csa-ládból származott. Magáról így vall: ,,Apám - néhai József Áron- háromesztendõs koromban kivándorolt, engem pedig az Or-szágos Gyermekvédõ Liga Öcsödre adott nevelõszülõkhöz. Ittéltem 7 éves koromig - már akkor dolgoztam, mint általában afalusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hétesztendõskoromban anyám - néhai Põcze Borbála – visszahozott Buda-pestre, beíratott az elemi iskola második osztályába. Anyámvarrással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nõ-véremet.’’ A gyerekkorához voltak hasonlók ifjú évei is. Renge-teget nélkülözött és szenvedett. Anyja megbetegedett, ápolá-sát, ellátását õ végezte. Munkát vállalt, csomagokat hordott, tü-zelõt, rõzsét cipelt, batyuzni járt, hogy valahogy beteg anyját el-láthassa. 14 éves korában meghalt az anyja. Nõvérének férjelesz a gyámja, aki elintézi, hogy bekerüljön a makói internátus-ba. Itt már verseket ír. Juhász Gyula a kor neves költõje felfigyelt

16

rá. Lelkesíti, támogatja. Beiratkozik a szegedi egyetemre. Egyverse miatt egyik professzora megneheztelt rá, e miatt tanulmá-nyait kénytelen abbahagyni. Közben két verses kötete is megje-lenik. Megjárja Bécset, Párizst, majd hazatérte után egyik napi-lap szerkesztõi állásába kerül. Egészsége megromlik. Betegenleromlott állapotba, felzaklatott idegekkel, fiatalon, 32 évesenvet véget életének. Költeményei a magyar költészet gyöngysze-mei. Egy versét idézzük:

Születésnapomra

Harminckét éves lettem én – Intelme gyorsan, nyersen értmeglepetés e költemény a ,,Nincsen apám’’ versemért,csecse a hontbecse kivontajándék, mellyel meglepem szablyával óvta ellenem.e kávéházi szegleten Ide idézi szellememmagam hevétmagam. s nevét:Harminckét évem elszelelt ,,Ön ami szóbol értek én,s még havi kétszáz sose telt nem lesz tanár e féltekén’’ –Az ám gagyogHazám! s ragyog.Lehettem volna oktató Ha örül Horger Antal úr,nem ily töltõtoll-koptató hogy költõnk nem nyelvtant tanulszegény sekélylegény e kéj -De nem lettem, mert Szegeden Én egész népemet fogomeltanácsolt az egyetem nem középiskolás fokonfura tani-ura. tani!

17

Zrínyi Miklós utca

Ez az utca az újkori Bábolna el-sõ utcája. Az 1960-as évekbenhosszas utánjárás, huza-vona ésnem kis erõfeszítések árán sike-rült kiharcolni, hogy a volt államiménesbirtok eddig szent és sért-hetetlen területébõl házhely cél-jára, a helyi tanácson keresztül,az itt élõk telket vásárolhassa-nak. Végre azok a 40-50 évet ittdolgozó hû szolgák, cselédek,megérhették, hogy öreg napjai-kat itt tölthették, illetve élhettékle. Nagy dolog volt ez humanitá-

rius és erkölcsi szempontból is, de még nagyobb volt a jelentõ-sége gazdasági, ezen belül településfejlesztés szempontjából.Ezt egyébként az eltelt 30 év igazolja, miután a település lakos-sága azóta megháromszorozódott.

A Zrínyi utca a Kisfaludy lakóteleprõl indul és az Ácsi útba tor-kollik. Az utcának tulajdonképpen csak a jobb oldala van teljesegészében beépülve. A bal oldal beépítettsége mintegy 70%-os,annak ellenére, hogy az Ifjúsági lakótelep is ide épült. Egy elégnagy beépítetlen (hasznosítatlan} területet találunk itt, mind-járta lakótelep mellett. Az utcában lévõ családi házak száma 51.Errõl az utcáról is elmondhatjuk mindazt, amit a legtöbb bábol-nai utcáról, hogy teljesen közmûvesített. Villany, víz, csatorna,gáz, telefon, parabola antennarendszer az itt !akók rendelkezé-sére áll. Az utca portalanított, járdásított. Mint érdekességet je-gyezzük meg, hogy a 70-es évek közepén ez a terület, belvízve-szélyes volt. A kerteket nem lehetett használni, mert víz alattálltak fõleg tavasszal. Az akkori tanács jelentõs összegeket for-

18

dított annak megszüntetésére. Az eredmény? Az akkori nagyonkellemetlen állapot, ma már csak emlék. A Zrínyi Miklós utcaegyik családi házát (8. sz.) annak idején Blázsik Ferenc építetteés ebben a lakásban élte életének utolsó éveit. Ma feleségévelés fiával együtt a bábolnai temetõben nyugszik. Blázsik Ferenctelepülésünk, Bábolna neves személyiségei közé tartozik. Szin-te egész életét itt élte le. Fiatalon, a 30-as években kerültBábolnapusztára. Elõször mint néptanító, majd iskolaigazgató,több mint 40 éven keresztül tanította a bábolnai gyerekeket abetûvetésre és más tudományokra, ezen kívül a tisztességre ésbecsületre. Mi, akik már szintén nem tartozunk a fiatalok közé,még jártunk a keze alá és nagy-nagy tisztelettel emlékezünk rá.

Az utca névadója Zrínyi Miklós. A magyar történelemben a Zrí-nyiek nevével többször is találkozhatunk. Zrínyi Miklós a sziget-vári hõs, Zrínyi Miklós a költõ és hadvezér, Zrínyi Péter a habs-burgi önkény elleni összesküvés egyik résztvevõje és vértanúja,Zrínyi Ilona Munkács várának hõs védõje, II. Rákóczi Ferencédesanyja. Hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezúttal azutca névadójáról, Zrínyi Miklósról a szigetvári hõsrõl és déd-unokájáról, Zrínyi Miklós költõ és hadvezérrõl szólunk. 1566-ban, 40 évvel a gyászos emlékû mohácsi csata után, az akkormár agg, 70 éves Szulejmán szultán hadsereggel indult Bécs el-foglalásra. Elõtte azonban szándékában állt 3 erõs magyarorszá-gi várnak Szigetvárnak, Gyulának és Egernek az elfoglalása. Anyár közepén érkezett Szigetvár alá 100.000 fõ harcossal, 300ágyúval és a hadsereget kísérõ 50.000 martalóccal. Szigetvár ka-pitánya ebben az idõben Zrínyi Miklós volt. Mindössze 2.500 fõvárõrséggel rendelkezett. Zrínyinek a szultán szabad elvonu-lást, valamint Horvátország és Szlavónia fejedelemségét ígértecserébe a vár békés átadásáért. Zrínyi hallani sem akart errõl.Minden egyezkedést árulásnak tartott. A harcot választotta, bíz-va a császári felszabadító sereg érkezésében. A felszabadító se-reg azonban késett. Az ostrom során elesett 25.000 török ésmeghalt maga a szultán is. E veszteségek hatására a török sereg

19

visszavonult. Nyugat-magyarország és Bécs így megmenekült.(Csak megjegyezni kívánjuk: 1994. szeptember 6-án a szultánhalálának az évfordulóján és helyén emlékmûvet avatott fel ahazánkban tartózkodó török államfõ.)

Zrínyi Miklós költõ és hadvezér 1620-ban született és 44 évetélt. Életét egyik vadászaton egy vadkan oltotta ki. Egyesek úgyvélik, hogy a balesetben az akkori osztrák uralkodó körök kezeis benne volt. Ez utóbbi azonban csak feltételezés és nem bizo-nyított. Az kétség kívül igaz, hogy Zrínyit, aki nagy magyar ésnagy hazafi, ezen kívül képzett hadvezér is volt, a Habsburgokvagyis az osztrák uralkodó körök nem szerették. Ugyanis Zrínyia 3 részre szakadt Magyarország egyesítésére törekedett. Tollá-val, politikával és haditetteivel egyaránt ezt szolgálta és ez nemfelelt meg az akkori osztrák érdekeknek.

Dózsa György utca

A 16-os lakótelep máso-dik utcája. A Csikótelepi útés az Ácsi út között mint-egy 700 m hosszúságbanterül el. Ez az utca magánhordja az akkor már kez-dõdõ jólét jeleit. Sok a két-szintes és a tetõtér beépí-tésû ház. A lakók összefog-va gyümölcsfákat ültettekaz utca mindkét oldalára.Az utca beépítettsége tel-

jes. Az ide épült családi házak száma 71. Az utca közmûvetített-sége is teljes. Víz, villany, gáz, telefon, parabola antennarend-

20

szer, csatorna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalaní-tott, járdásított.

Az utca névadójának Dózsa Györgynek alakját, tetteit, többírónk és költõnk is megörökítette. Ezúttal Petõfi Sándor ,,A népnevében’’ c. versébõl idézünk.

,,Még kér a nép, most adjatok neki!Vagy nem tudjátok mily szörnyû a népHa fölkel és nem kér, de vesz, ragadNem hallottátok Dózsa György hírét?’’Amint látjuk Petõfi a kiváltságaikhoz és az ezt biztosító job-

bágyrendszer megtartásához végletekig ragaszkodó, általaosztrákpárti fõurakat Dózsa György hírével és tetteivel rémiszt-gette. Nem bizonyított, de feltehetõ, hogy a vers hozzájárultahhoz, hogy az akkor nemrég választott magyar országgyûlés ajobbágyrendszert eltörölje.

És most nézzük meg azokat az okokat, körülményeket, me-lyek az 1514-es nagy magyar parasztfelkelést - melynek DózsaGyörgy a vezére lett - kiváltották illetve lehetõvé tették. Ebbenaz idõben országunk különleges és nem a legjobb helyzetbenvolt. 24 évvel vagyunk Mátyás király halála után. Az a hatalmasközép-európai magyar birodalom, melyet Mátyás maga után ha-gyott, már csak romjaiban létezik. Az ország trónján egy gyen-ge kezû, a magyar viszonyokat nem, vagy alig ismerõ király II.Ulászló, vagy ahogy a történelem feljegyezte Dobzse László, ült.

A gyenge király mellett természetesen hatalmasak lettek a fõ-urak. Az adók nem a király, illetve az ország pénztárába folytakbe, hanem azt a fõurak zsebelték el, sõt rendkívüli adókat is ki-vetettek. Nagy volt az elnyomás, a szegénység, a nyomor. Ez ahelyzet óriási elkeseredést és feszültséget szült az alsóbb nép-rétegek körében.

Meghalt a római pápa. Bakócz Tamás Magyarország akkorihercegprímása pápa akart lebbi. Mindent megmozgatott ennekérdekében. Rómába érkezett, szórta a pénzt, mindez kevés

21

volt, nem õt választották meg. Viszont felhatalmazást kapott ar-ra, hogy szervezzen hadsereget a törökök ellen. Ugyanis a tör-tök birodalom újra erõsödött és ez komoly veszélyt jelentett akereszténységre. Hazatérve nekilátott a sereg szervezéséhez.Miután a nemességnek nem volt kedve a háborúhoz, a paraszt-ság soraiból toborozta a seregét az ún. ,,keresztes vitézeket’’.Dózsa György Erdélybõl, Makkfalváról származott, mint egysze-rû lófõ székely. A végvári harcokban kapitányi rangot szerzett.Egy alkalommal Nándorfehérvár alatt, párviadalra állt ki egy óri-ás termetû hetvenkedõ törökkel. Ezt legyõzi. A párviadal híreeljut Budára is. A király nemesi oklevéllel és birtok adományo-zásával honorálja a hõstettét.

Miután az akkor már több ezer fõre szaporodott parasztseregvezetését a fõurak közül senki sem vállalta, a hercegprímás Dó-zsát bízta meg a fõvezérséggel. Így lett Dózsa György az akkormár 40.000 fõs parasztsereg vezére. Idõközben a sereg ellátásaakadozott, így kénytelenek voltak magukról gondoskodni. A te-hetõsebb nemesi portákról szerezték be az élelmet. Az urak,akik egyébként sem nézték jó szemmel ezt a sereget, most min-dent elkövettek feloszlatásuk érdekében. A prímás is megijedtés kiadta a feloszlató parancsot. Ennek viszont már nem volt fo-ganatja. A parasztság az elnyomók ellen vonult. Budáról Cegléd-re érkezett. Dózsa itt mondta el híres beszédét. Ebben felhívtaa parasztokat az elnyomók elleni harcra és felrajzolódott egy új,szabad társadalom megteremtésének lehetõségét. A sereg egy-re nõtt és dél felé vonult. Az útjába esõ várakat és városokatsorra elfoglalta. Az urak menekültek a seregek elõl és Temesváralatt találtak menedéket. Dózsa seregével oda érkezett és neki-fogott a vár ostromának. Idõ közben Szapolyai János erdélyi vaj-da hatalmas, jól felfegyverzett nemesi sereget gyûjtött és õ isoda érkezett. A két sereg összecsapott. Egész nap tartó, óriásiküzdelem alakult ki, melyben a túlerõben lévõ nemesek gyõz-tek. Dózsa a harcokban megsebesült, de nem esett el, így élve

22

elfogták. A nemesek irtózatos bosszút álltak. 70.000 parasztesett áldozatul bosszújuknak. Dózsát, mint ,,parasztkirályt’’, tü-zes trónra ültették és elevenen megsütötték.

Móra Ferenc utca

A 16-os lakótelep harmadik utcá-ja. Ez is a Csikótelepi úttól az Ácsiútig terjed, mintegy 700 m hosszú-ságban. Az utca teljesen beépített,73 családi ház található itt. Ennekaz utcának is teljes a közmûvesí-tettsége. Csak ismételni tudjuk ésleírni is jó, hogy az utca portalaní-tott, járdásított, villany, víz, csator-na, gáz, telefon, parabolaantenna-rendszer – vagyis amit ma infrast-ruktúra illetve közmûvesítettségalatt értünk – az itt mind megtalál-

ható és az itt élõ lakosság rendelkezésére áll. Bizony jólesõ ér-zéssel konstatálhatjuk, hogy ilyen közmûvesítettséggel nemsok község, de hozzátehetjük, hogy még város sem sok rendel-kezik. Egyébként ezt az utcát egy másik utca a „Radnóti Miklós”utca keresztezi. Az utca végén a páros oldalon a „Burai” félepresszó, a páratlan oldalon az autóbusz pályaudvar található.

Az utca névadója Móra Ferenc a magyar irodalom neves sze-mélyisége. Költõ, író és régész volt nem túl hosszú életében.Mûvei – mindhárom területen kifejtett munkája – nevét halha-tatlanná tették. Móra Ferenc Kiskunfélegyházán született 1879.július 19-én. Apja Móra Márton szûcsmester 10 gyermek, köz-tük Ferenc apja.

23

A sok gyerek közül azonban Ferenccel együtt csak 3-an értékmeg a felnõtt kort. Anyai ágon õsei félegyházi juhászok voltak.Iskoláit érettségiig bezáróan Kiskunfélegyházán végezte. Mintkitûnõ tanuló, de szegény sorsú gyermek, ösztöndíjat kapott agimnáziumtól. Érettségi után Budapestre került egyetemre.

Földrajz-természetrajz szakos tanárnak készült. Egyetemi ta-nulmányainak végén már kénytelen tanítást vállalni Felsõlövõn.Nehéz anyagi körülmények között él, de az egyetemet sikere-sen befejezi és tanári diplomát nyer.

1902-ben kerül Szegedre. Mint kezdõ újságíró a „SzegediNapló”-nál vállal munkát. Elõször a gazdasági rovat vezetésévelbízzák meg, majd ezt követõen a lap legérdekesebb rovatát, a„Máról-holnapra” rovatot vezeti. Ez igazán kedvére való munka.Ugyanis az éles eszû és a társadalmi élet visszásságait jól meg-látó fiatalember itt igazán tud érvényesülni. Idõközben megnõ-sül, egykori, diákkori szerelmét Walleshausen Ilonát veszi fele-ségül.

Megjelennek elsõ ifjúsági regényei. Az „Öreg diófák alatt”, a„Rab ember fiai”, a „Mindenki Jánoskája”, stb. Barátságot köt aszegedi tanyavilág nagy ismerõjével, írójával és elbeszélõjévelTömörkény Istvánnal. Az õ ajánlására kerül új munkakörébe aszegedi „Somogyi Károly” nevét viselõ könyvtárba. Ennek ké-sõbb, Tömörkény halála után, az igazgatója is lesz.

Az elsõ világháború kitörése már a „Szegedi Napló’’ fõszer-kesztõjeként éri. Végig háborúellenes volt. Az általa irányítottlap a béke szócsöve maradt a háború négy szomorú éve alatt is.Juhász Gyula a kor nagy költõje így ír róla és lapjáról: „Az egyet-len újság a magyar vidéken, mely az elsõ órától fogva, végig ve-zetõhelyen, mindig a békét siratta, mindig a magyar vért sajnál-ta, mindig a jövõt éltette a „Szegedi Napló” volt. A háborúbantollal küzdõk sorában a legtisztább hõsök egyike volt a mi Mó-ra Ferencünk.”

24

Móra nemcsak újságcikkeivel küzd a háború ellen, hanemmint költõ is felemeli szavát. Egyik háborúellenes versébõl idé-zünk most két versszakot:

Egy katonával van csak kevesebb,Az is véletlen csak, hogy elesettÉs csak eggyel több a kis sírhalomA vadszegfû szegett domboldalonHol annyi élet hervadt el nyílatlanMáskülönben: a helyzet változatlan.

És messze valahol a front megettEgy feszület a falról leesettVáratlan kialudt a lámpafényMegindult a könny két szem szegleténHogy folydogáljon mindörökre halkanMáskülönben: a helyzet változatlan.A háború után még egy ideig a lap fõszerkesztõje, késõbb ro-

vatvezetõje egészen a lap megszûnéséig 1922-ig. Ezt követõenMóra múzeum igazgatóként folytatja életét. Régészeti feltárá-sokkal foglalkozik. Hûséges munkatársa és barátja KatormángJános. Idõközben több új mûve, könyve jelenik meg. Többekközött „Hannibál feltámadása”, melybõl nagysikerû film a „Han-nibál tanár úr” készült. Ugyancsak megfilmesítésre került egymásik mûve, az „Ének a búzamezõkrõl. Nagyszerû történelmiregénye az „Aranykoporsó” is ezekben az években született.Sajnos a szervezetét megtámadó betegségnek a többször isigénybe vett külföldi gyógykezeltetések segítségével sem tu-dott ellenállni. Viszonylag fiatalon, 55 éves korában, 1934-benmeghalt.

25

Ady Endre utca

A 16-os lakótelep negyedik ésleghosszabb utcája. A Csikótele-pi úttól az Ácsi útig terjed. Hosz-sza közel 1 km. Teljesen beépí-tett. Összesen 78 családi ház ta-lálható itt. Az utca Ácsi úti vé-gén, a páratlan oldalon a benzin-töltõ állomás, a páros oldalonegy autóalkatrész bolt aDöbrössy-szerviz mellett.

Az utcában két vállalkozó mû-ködik, egy kisiparos, BagiGyörgy cipész, és egy magánfu-varozó Takács Miklós. Ezt az ut-cát is a Radnóti utca keresztezi.

Az utca közmûvesítettsége teljes, portalanított, járdásított. Vil-lany, víz, gáz, csatorna, telefon, parabola antennarendszer az ittlakók rendelkezésére áll.

Az utca névadója, Ady Endre a magyar költõóriások egyike.Sajnos, mint nagy költõtársai (Balassi, Csokonai, Petõfi, JózsefAttila), õ is rövid földi életet, mindössze 42 évet élt. 1877-ben aSzilágyságban, Érdmindszenten (ma Románia) született egy el-szegényedett kisnemesi családban. Középiskoláit Nagykároly-ban és a Zilahi Református Kollégiumban végezte. Innét kerültDebrecenbe, ahol is a jogi akadémia hallgatója lett. Jogi tanul-mányait nem fejezte be.

Csábította az újságírás és a költészet. Ezek kedvéért otthagy-ta az akadémiát. 21 évesen megjelenik a nem túl nagy sikertarató elsõ verseskötete. Egy év múlva, 1900-ban már Nagyvára-don találjuk. A „Nagyváradi Napló”-nak lett a munkatársa. Ez az

26

újság akkor a haladó polgárság radikális lapja volt. Ady elõszörbelsõ munkatársa, késõbb szerkesztõje lett a lapnak. Újságíró-ként beleveti magát az élet sûrûjébe. Megismeri az akkori ma-gyar társadalom kirívó igazságtalanságait. A nép nagy többségé-nek feudális nyomorát és az akkor még létezõ arisztokráciaföldbirtokosság kiváltságait. Ezt a helyzetet nem tudja elfogad-ni. A publicisztika minden eszközét felhasználja ennek ostoro-zására. Lapján keresztül verseivel és cikkeivel küzd egy jobb vi-lágért, reformokért.

Nagyváradon ismerkedik meg költészetének híres nõalakjával,„Lédával” (Brüll Adél). Ez a szerelem, valamint elsõ párizsi útjaújabb lökést ad tehetségének, tisztánlátásának kibontakozásá-hoz. Párizs, az akkor már hatalmas világváros roppant méretei-vel, érett polgári kultúrájával még inkább rádöbbentette hazá-jának, Magyarországnak feudális elmaradottságára. 1905-benhazatért. Itthon a „Budapesti Napló” címû lap munkatársakéntdolgozik.

Még ebben az évben, 1905-ben, majd 2 év múlva, 1907-benújabb verses kötetei jelennek meg.

Verseiben, írásaiban ha lehet még szenvedélyesebben bírálja afeudális Magyarországon uralkodó állapotokat. Nem véletlenhogy az akkori uralkodó osztály politikusaival összeütközésbekerül. Ezek elítélik, megbélyegzik költészetét, munkásságát.Fölforgatónak, lázítónak tartják. A szabadelvû polgárság és amunkásság viszont rajongott érte.

1912-ben szakított Lédával, majd 2 év múlva 1914-ben felesé-gül veszi Boncza Bertát (Csinszkát). Sajnos fiatalkori betegségeakkor már erõsen megviseli szervezetét, ehhez hozzájárulnak aszemélye körüli feszültségek és a háború borzalmairól érkezõhírek is. A háború végét még megérte, de 1919-ben meghalt. Afeudális magyarországi állapotokat hûen bemutató egyik versétközöljük:

27

A grófi szérünNyár-éjszakán a grófi szérün „Mért fáj neked az égõ élet?Reccsen a deszka-palánk Nincs benne részed soha,S asztag-városban pirosan Ne sírj, grófodnak lesz azértMordul az égre a láng. Leánya, pénze, bora, -

Éjféli hajnal, szörnyû fény ez, ,,Ne félj, a tél meg fog gyötörni,Nincs párja, napja, neve. Mint máskor, hogyha akar.Fut, reszket a riadt mezõn Élethez, szemhez nincs közöd,Az égõ élet heve. Grófi föld ez és magyar.”

Koldus, rossz álmú zsellér ébred, S mégis, amikor jön a reggelLompos, bús kutya csahol. S pernyét fújnak a szelek,Az egész táj vad fájdalom. A grófi szérûn ott zokogS a gróf mulat valahol. Egy egész koldus-sereg.

Szenes kalászok énekelnek Siratják a semmit, a másét,Gonosz, csúfos éneket: - A gróf tán épp agarász -„Korgó gyomrú magyar paraszt, Érzik titkon, hogy az övékHát mi vagyok én neked?” E bús élet s a kalász.

Kinizsi Pál utca

A 16-os lakótelep 5. utcája. A Radnóti utcából nyílik és az Ácsiútig terjed, mintegy 600 m hosszúságban. Annak idején az ut-cában 60 családi ház építésére alkalmas telek lett kialakítva. Abeépítettség azonban még napjainkban sem teljes, jónéhánybeépítetlen telek, fõleg az utca elsõ részében, most is találha-tó.

Ezek a „lyukak” nem nagyon javítják az egyébként nem rosszutcaképet. A felépített házak ugyanis nagyon szépek és takaro-sak. Az utcában találhatunk néhány lakossági ellátást szolgálóüzletet. Mindjárt az utca elején van Kurdi Pál „Koccintó” nevû,kívülrõl is hangulatosnak tûnõ kisvendéglõje, az utca közepén

28

Knoll Jánosné virágboltja van,ezt követõen Tóth Tibor ve-gyesboltja hívja fel magára afigyelmet, míg az utca Ácsi útivégén az IKR által üzemelte-tett autószerviz mûködik. Ezaz utca is, csak úgy, mint alegtöbb bábolnai utca telje-sen közmûvesített, vagyis víz,villany, gáz, csatorna, telefon,parabolaantenna-rendszer azitt lakók rendelkezésére áll.Az utca portalanított és járdá-sított. Az utca lakói társadal-

mi munkában az utca két oldalára fákat ültettek.Az utca névadója Kinizsi Pál a magyar mondavilág egyik nagy

alakja. Ettõl függetlenül valóban létezõ hús-vér ember, Mátyáskirály egyik hadvezére volt. Hatalmas erejét, tetteit a mondavi-lág nemcsak megõrizte, hanem ha lehet egy kicsit még el is tú-lozta. Származásáról különbözõ ellentmondásos hírek keringe-nek. Egyesek tudni vélik, hogy Bihar megyei nemes volt. Másoka nép egyszerû fiaként, molnárlegényként tartják számon. Amonda szerint Mátyás király portyázó seregével - miután meg-szomjazott - megállt az egyik malom elõtt és vizet kért. A ma-lom hatalmas termetû molnárlegénye megtöltött egy kancsótvízzel, azután felkapott egy malomkövet, azt tálcaként használ-va a kancsót ráhelyezte és félkézzel úgy nyújtotta a királynak. Aseregnek és a királynak is elállt a lélegzete, és tágra nyílta sze-me-szája ekkora erõ láttán. Mátyásnak megtetszett a legény.Megkérdezte van-e kedve a katonasághoz. Persze, hogy volt.Ezek után Mátyás testõre lett, majd idõvel az egyik leghíresebbés legképzettebb hadvezére.

Mindez azt is mutatja, hogy Kinizsinek nemcsak hatalmas fizi-kai ereje volt, hanem a szellemi képességek tekintetében is kva-

29

litása messze meghaladta az átlagot. Sok nagy csatában vettrészt és gyõzött seregével. Az egyik leghíresebb ütközetét1479. október 13-án Gyulafehérvár mellett a Maros partján el-terülõ Kenyérmezõn vívta. Mohamed török szultán miután abalkáni népeket az elõzõ években legázolta és rabságba taszí-totta, most Erdélyre vetette magát 100.000 fõs seregével. Bá-thory István erdélyi vajda segítséget kért Mátyás királytól. A ki-rály Kinizsi Pált és seregét küldte az erdélyiek megsegítésére.Báthory kis serege már harcban állta törökökkel a Kenyérmezõnés a túlerõvel szemben szorult helyzetbe került. Õ maga Bátho-ry is megsebesült és több sebbõl vérzett amikor Kinizsi megér-kezett. A török most már két tûz közé került - és annak ellené-re, hogy létszámban még mindig többen voltak mint a két ma-gyar sereg együttvéve - a csata kimenetele nem volt kétséges. Akét karddal harcoló Kinizsi és a jól képzett zsoldos sereg (a Fe-kete sereg) óriási pusztítást vitt végbe a megzavarodott törökökközött. Az ütközet befejeztével 30.000 török holttest borítottaa csatamezõt. Sajnos hõsi halált halt 8.000 fõ erdélyi vitéz is. Amegvert török sereg maradványa az összerabolt zsákmányáthátrahagyva riadtan menekült Erdélybõl. Közel 50 évig (a Moh-ácsi vészig) nem mertek Magyarország földjére lépni. A magya-rok pedig a csata után a gyõzelmet ünnepelték. A monda sze-rint Kinizsi úgy járta a gyõzelmi táncot, hogy mindegyik kezé-ben egy-egy halott török volt, egyet pedig a fogai között tar-tott.

Egy korabeli hõsi énekbõl idézünk egy részletet, amely Kinizsitetteit méltatja:

,,Völgyeink neve lett siralomnak völgyeHegyeink neve lett Golgotának hegyeÁm véráztatta föld termi az sudár fátTermi az magyar nép megszabadítóját.Küldé Kinizsi Pált Király udvarábaKüldé Mátyást haddal töröknek nyakára

30

Fut szultán vad hadaFut Mohamed magaHõs Kinizsi Pálnak két hatalmas kardjaAz török sorait szüntelen aratja

Az kinek nevétõl e nagyvilág hangzikAz kinek kardjától török futamodikAz kinek hírétõl fél a török császárKinek seregétõl retteg a janicsárAz a mi vezérünk az nagy Kinizsi Pál.’’

Radnóti Miklós utca

A 16-os lakótelep egyet-len keresztutcája. A DózsaGyörgy utcából nyílik, át-halad a Móra Ferenc és azAdy Endre utcákon, majdbelõle nyílik a Kinizsi Pálutca és végül kiérkezik azegykori jégeri bejáróig. Amintegy 600 m hosszú ut-ca rendelkezik az infrast-ruktúra valamennyi vívmá-nyaival, ahogy ezt a koráb-bi utcáknál is megszoktuk,vagyis víz, villany, gáz, te-lefon, csatorna, parabola-

antenna-rendszer az itt lakók rendelkezésére áll.Az utca portalanított. Járda azonban az egész utcában nincs,

sem a jobb oldalon, sem a bal oldalon. Ennek megépítése -ahogy ez nálunk Bábolnán szokásossá vált - az utca lakóira vár.

31

Az utca névadója Radnóti Miklós költõ és mûfordító. RadnótiJózsef Attilának volt a kortársa. Mind a ketten a két világhábo-rú közötti idõszak antifasiszta költészetének kiemelkedõ sze-mélyiségei voltak. Életük, költészetük, sorsuk szinte azonos.Mindketten fiatalon és tragikus körülmények között pusztultakel. Egyikük sem érte meg a 35. évet.

Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten. Szülei koránelhaltak, így egész fiatalon árvaságra jutott. Gyámja, az egyiknagybátyja lett, aki egyébként nagykereskedõ volt. Mi sem ter-mészetesebb, minthogy a fiából - mármint Radnóti Miklósból -is kereskedõt akart nevelni. E célból 2 évre CsehországbaLiberecbe küldte egy textiliskola elvégzése céljából. Ezt sikere-sen elvégezve hazatért, de nem lett kereskedõ. Mint magán-tisztviselõ dolgozott és ez mellett szenvedélyének, a versírás-nak élt.

Elsõ verseskötete a ,,Pogány köszöntõ’’ 21 éves korában,1930-ban jelent meg. Verseit a kritika kedvezõen fogadta.

Ezen fellelkesülve elhatározta, hogy olyan pályát választ ma-gának, amelyik közel áll az irodalomhoz. Beiratkozott a szege-di egyetem bölcsész karára. Csakhamar egy fiatal szervezetnek,a ,,Szegedi Fiatalok Mûvészeti Kollégiumá’’-nak egyik vezetõjelesz.

A kollégium tagjai baloldali gondolkodású egyetemi hallga-tók, akik többek között falukutatással is foglalkoztak. Járják afalvakat és a tanyákat, tanulmányozzák a környék lakosságánakéletét, helyzetét. Radnóti itt ismerkedik meg a szegény paraszt-ság és a nincstelen munkásság életével. Munkáiban, verseibenezek a nép életével kapcsolatos sanyarú tapasztalatok megje-lennek.

Különösen második verseskötetének (Újmódi pásztorok éne-ke) bátor hangja keltett általános feltûnést; a nép soraiban elis-merést, a hatalom oldaláról pedig megütközést és visszatet-

32

szést. Ezt a verses kötetét elkobozták, Radnótit pedig bíróságelé állítják. Felfüggesztett börtönbüntetést kap. (Egyébként eb-ben az idõben folyik József Attila ,,Döntsd a tökét’’ c. köteténeka pere is.) Radnóti ezt követõen természetesen hiába szeretnetanári állást vállalni, munkát sem kap.

Miután (a magyaron kívül még) három nyelven beszél, mûfor-dításokkal foglalkozik. Az általa lefordított költemények külön-bözõ fõvárosi és vidéki lapokban jelennek meg.

A második világháború éveiben zsidó származása miatt több-ször is munkaszolgálatra hívják be. 1944-ben társaival együtt abori (Szerbia) rézbányában dolgozik. Innét a szovjet hadseregelõnyomulása miatt a fizikailag leromlott, rossz állapotban lévõmunkaszolgálatosokat erõltetett menetben Németország feléhajtják Magyarországon keresztül. Gyõr környékén még látták acsonttá soványodott, rongyokba burkolt, mezítláb vánszorgóköltõt, a halálmenetbe.

November elején Abda község közelében tarkón lõtték. Holt-testét két év múlva egy tömegsírban találták meg. Viharkabátjá-nak zsebében utolsó verseinek a kézirata volt. Az itt talált füzet-ben 3 nyelven írja be, hogy ezek a versek Radnóti Miklós ma-gyar költõ versei és kéri a megtalálót, hogy juttassa el a kézira-tot a megadott címre.

Most egyik legszebb versét közöljük.

Nem tudhatom...Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,nekem szülõhazám itt e lángoktól öleltkis ország, messzeringó gyerekkorom világa.Belõle nõttem én, mint fatörzsbál gyönge ágas remélem, testem is majd e földbe süpped el.Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepelegy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

33

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyona házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom.Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;az gyárat lét a látcsõn és szántóföldeket,míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,erdõt, füttyös gyümölcsöst, szõlõt és sírokat,a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,s mi föntrõl pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,az bakterház s a bakter elõtte áll s üzen,piros zászló kezében, s körötte sok gyerek,s a gyárak udvarában komondor hempereg;és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,s az iskolába menvén, a járda peremén,hogy ne feleljek aznap, egy kõre léptem én,ím itt e kõ, de föntrõl e kõ sem látható,nincs mûszer, mellyel mindez jól megmutatható.Hisz bûnösök vagyunk mi, akár a többi nép,s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,de élnek dolgozók itt, költök is bûntelen,és csecsszopók, akikben megnõ az értelem,világít bennük, õrzik, sötét pincékbe bújva,míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,s fojtott szavunkra majdan friss szóvalók felelnek.Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

34

Kazinczy Ferenc utca

A ,,Barackos’’ elsõ keresztutcá-ja. Nem sok, mindösszesen 25családi ház épült ebben a kb.300 m hosszú utcában. Ezek aházak viszont - melyek a ‘70-esévek végén, a ‘80-as évek elejénépültek - magukon viselik az ak-kori viszonylagos jólét jegyeit.Egytõl egyig kétszintes és egytõlegyig szinte ,,kastélyszerû’’ épít-mények.

Az utca két vége az eredetitervtõl eltérõen, nem kapcsoló-dik más utcákhoz. Vagyis nem az

Ácsi úttól indul és a Kossuth Lajos utcáig tart, hanem mindkétoldalon ezektõl elõbb, szinte zsákutcaként fejezõdik be. AzÁcsi úti oldalon is és a Kossuth utcai oldalon is fásítva lett a te-rület és az utca két vége ezekben a fásított parkokban ér véget.Ez a helyzet az itt lakókat nem zavarja. Ugyanis a keresztúton,a Virág utcán keresztül kényelmesen minden nehézség nélkülközlekedhetnek. Az utca az infrastruktúra minden kellékével(víz, villany, csatorna, telefon, parabola antenna rendszer) ren-delkezik. Az utca portalanított és járdásított.

Az utca névadója Kazinczy Ferenc, a magyar történelem ki-emelkedõ személyisége, költõ, író, forradalmár és nyelvújítóvolt. 1759-1831-ig, vagyis 72 évig élt. Apja zempléni protestánsköznemes. Fiát taníttatja és hadvezérnek szánja. Az ifjú Kazin-czy azonban nem lett hadvezér. Õt a betûk serege, a könyvek ér-deklik. Rendületlenül és állandóan tanul. Többet, mint amit aziskola és a tanárok elvárnak tõle. Már fiatalon nemcsak olvassa,

35

de angolból magyarra fordítja Shakespeare mûveit, Goethe né-met költõ verseit és számtalan más irodalmi alkotást.

,,Magyar Múzeum’’ néven folyóiratot alapít, melyben a,,felvilágosodás’’ eszméit hirdeti és terjeszti. Mi sem természe-tesebb ezek után, mint az, hogy kapcsolatba kerül az osztrák el-nyomás ellen szervezkedõ és a szintén felvilágosodás eszméithirdetõ magyar jakobinusokkal, Hajnóczyval és társaival. Minttudjuk, ez a mozgalom elbukott. Vezetõit (Martinovics, Hajnó-czy, Zsigray, stb.) kivégezték. Kazinczyt is halálra ítélik 1794-ben. Az ítéletet azonban nem hajtják végre. Kegyelmet kap, amiévekig tartó börtönbüntetést jelent. 7 és fél évet tölt az osztráksziklavárak (Kunfstein) kazamatáiban. Fogsága alatt, ha módjanyílik rá ír, olvas, fordít és tanul. Deresedõ fejjel szabadul. Meg-nõsül, majd elvonul birtokára Széphalomra. Itt érlelõdik bennea gondolat, hogy nemzete ügyét, a magyar fennmaradás ésidentitás ügyét, nemcsak politikával és forradalommal, hanemmás eszközökkel is lehet és kell is szolgálni.

A magyar nyelv ezekben az évtizedekben, sõt lehet mondani,hogy évszázadokban, mai kifejezéssel élve ,,kútba’’ volt. Keve-sen beszélték. Az akkori nemesség (értelmiség) nagy része a vi-szonyoknak megfelelõen magyarul nem, vagy csak alig-alig be-szélt. Német és latin volt a menõ nyelv. Az iskolai oktatás is el-sõsorban ezeken a nyelveken történt. A magyar nyelvet minde-nek elõtt a képzetlen alsóbb rétegek beszélték. Nem csoda,hogy ez a nyelv elsatnyult, elszürkült, szókincse szegényes lett,kifejezõkészsége nehézkessé vált. Nagy volt a veszélye annak,hogy nyelvünket, vele együtt nemzeti mivoltunkat elveszítjük.Kazinczy érezte a veszélyt. Tudta, hogy ,,Nyelvében él a nem-zet’’, ezért élete fõ céljának a nyelvápolást és a nyelv megújítá-sát tartotta. Nagy munka volt ez! Keresztülviteléhez mozgósí-totta az akkori ,,írástudókat’’. Levélben megkereste az akkor élõmagyar írókat, költõket, kritikusokat, tudósokat. Eszmecserére

36

hívta õket otthonába, Széphalomra. Ezeken az összejövetele-ken (melyeknek dokumentumai 22 testes kötetben ma is meg-vannak) érvel, buzdít, vitázik, bírál, ha kell veszekszik is. Mun-kája illetve munkájuk eredményeként a magyar nyelv kivirul,gazdagodik. Új szavak, új kifejezések születnek. Kazinczy magais ebben az idõben számos dalt, ódát, szonettet és verset írt.Ezenkívül két jelentõs emlékirata, a ,,Pályám emlékezete’’ és a,,Fogságom naplója’’ is ebben az idõben készült. Mindkettõ iro-dalmi életünk nagyszerû alkotásai közé tartozik ma is. Nyelvünkápolása napjainkban is aktuális feladat.

Vannak ugyanis e területen is ferde kinövések. Az eléggé elnem ítélhetõ csibésznyelv és konyhanyelv mellett az ország ve-zetõ rétegét képezõ politikusok nyelve is sokszor az egyszerûmagyar állampolgár számára érthetetlen. Például olvasom az új-ságban, hogy rövidesen beállítják a parlamentbe az ,,ombuds-manokat’’ azután olvasom, hogy a törvény ,,preambuiumának’’a szóhasználata körül is vita folyik és még lehetne sorolni anyelvünk tisztaságát egyáltalán nem javító szavakat és kifejezé-seket. Szerencsére Kazinczy Ferenc példáját követve ma is van-nak nyelvápoló, nyelvet újító és védõ mozgalmak. Az ,,Édesanyanyelvünk’’, a ,,Beszélni nehéz’’, a ,,Magyarán szólva’’ címûmûsorok. Ezekkel mind a sajtóban, mind a rádióban és a tévé-ben is találkozhatunk. Olyan kiváló tudósok mûvelték illetvemûvelik ezt a tevékenységet mint Lõrincze Lajos, Péchy Blanka,Deme László, Grétsy László, Vágó István és még sorolhatnánk.

Nyelvünket, mellyel gondolatainkat, érzéseinket, örömeinketés bánatunkat egyaránt kifejezzük, szeretni kell. Ezt ajánlja ne-künk nagy nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc. Idézünk egyik levelé-bõl:

,,Mi ezt a nyelvet szeretni tartozánk, ha ily szép és a maga nemé-ben egyetlen nem volna is: mert a miénk’’.

37

Kölcsey Ferenc utca

A ,,Barackos’’ második kereszt-utcája. Az Ácsi út mellett elterülõnyárfástól a Kossuth Lajos utcáigtart a mintegy 450 m hosszú ut-ca. Az itt található családi házakszáma 35. Itt is elsõsorban két-szintes, nagyon szép házak épül-tek. Az utca közmûve-sítettségeteljes. Vezetékes víz, villany, gáz,parabola antenna rendszer az ittlakók rendelkezésére áll. Az utcaportalanított és járdásított.

Az utca névadója Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költõje,nagy hatású szónok és politikus, nemzeti imánknak a Himnusz-nak a szerzõje. 1790-tõl 1838-ig élt. Szõdemeteren született(Szatmár megye) egy középnemesi családban. Korán árvaságrajutott. Fél szemét himlõ következtében gyermekkorában elve-szítette.

Iskoláit Debrecenben végezte. 1810-ben mint jogot végzett fi-atalember Pestre kerül és itt mint joggyakornok dolgozik. Meg-ismerkedik az akkori magyar társadalomban végbemenõ haladóáramlatokkal, mindenekelôtt Kazinczy nyelvújító mozgalmával.Annak lelkes híve és harcosa lesz. Több levelet vált a híres nyelv-újítóval akit levelében ,,Édes uram bátyám’’-nak szólít. Résztvesz a nyelvújítással kapcsolatos vitákban. Természetesen Ka-zinczy oldalán. ,,Felelet a Gondolatra’’ c, írása, melyet Kazinczynyelvújító mozgalmát támadó maradi gondolkodásnak ellené-ben írt, és melyben a maradiságot parodizálja, a magyar iroda-lom egyik legélesebb szatírája. Megismerkedik a kor magyarirodalmával, költészetével, mindenek elõtt Csokonay és Berzse-nyi munkáival.

38

1815-ben visszavonul Szatmár megyei birtokára, Csekére. Amûveletlen és maradi nemesi környezetben magányosan él ésdolgozik. Több filozófiai tanulmányt ír és verseinek nagy több-sége is itt és ekkor születik. A himnuszt is itt írta 1823-ban.

A reform mozgalom az 1820-as évek végére minden üldözte-tés ellenére kiszélesedik és egyre inkább a társadalmi élet meg-határozójává válik. A császári ház kénytelen bizonyos engedmé-nyeket tenni. Élénkül a megyék politikai élete, ülésezik az or-szággyûlés. Mindez lehetõséget biztosít a kor haladó szellemûfiatalságának a politikai szereplésre.

Kölcsey 1829-ben Szatmár megye aljegyzõje lesz. Itt gyakorla-tot és rutint szerez. 1832-ben országgyûlési követ. A haladó el-lenzék legkiválóbb szónoka válik belõle. Ahogy az írások meg-örökítették, nem volt egy nagy érces hangú szónok. A hangja in-kább színtelen és tompa volt, bölcsességét, érvelését és logiká-ját - mely a szónoklat jellemezt - lenyûgözve hallgatták a karokés rendek a pozsonyi országgyûlésen. Több nagyhatású beszé-det mondott. Szólt többek között az akkor folyó lengyel sza-badságharc támogatásának fontosságáról, a jobbágyfelszabadí-tás, a magyar nyelv hivatalossá tételének a szükségességérõl,hogy csak néhányat, említsünk a sok közül. A fiatal Kossuth La-jos - aki akkor már az országgyûlés egyik jegyzõje - így ír rólaegyik tudósításában. ,,A tiszai követek asztalánál egy férfi ál-lott... Egy erõs lélek törékeny test láncai között: Tar agyát õsz-bevegyült kevés hajszálak lengik körül: színtelen arcán ezernyivirrasztott éjnek tikkadtsága ült, egyetlen szemében a nemzetminden múlt és jövõ bánata tükrözött.’’

Kölcsey Ferenc filozófiai tanulmányokkal is foglalkozott. Uno-kaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írt levelének néhány megállapí-tása ma is igaz és megszívlelendõ. Idézünk belõle:

,,Az élet egyetlen értelme a tett.’’ - írta. Õ tudta, hisz maga istevékeny volt egész életében.

,,Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül’’ - írta máshol.,,Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiadnak hagyd

örökül ha kihunysz: A haza minden elõtt.’’

39

Kölcsey nem élt hosszú életet. Korán elment, 49 éves korában.De csak a teste! A szelleme, az embersége és a magyarsága -mely a Himnuszban fogalmazódott meg elsõsorban itt maradt!Itt van és itt lesz közöttünk mindaddig, amíg csak a magyar em-ber é1 a földön.

HimnuszIsten, áldd meg a magyart, Hányszor zengett ajkainJó kedvvel, bõséggel, Ozmán vad népénekNyújts feléje védõ kart, Vert hadunk csonthalmainHa küzd ellenséggel; Gyõzedelmi ének!Bal sors akit régen tép, Hányszor támadt tenfiadHozz rá víg esztendõt, Szép hazám, kebledre,Megbûnhõdte már e nép S lettél magzatod miattA múltat s jövendõt! Magzatod hamvvedre!

Õseinket felhozád Bújt az üldözött s feléKárpát szent bércére, Kard nyúl barlangjában,Általad nyert szép hazát Szerte nézett, s nem leléBendegúznak vére. Honját a hazában,S merre zúgnak habjai Bércre hág, és völgybe száll,Tiszának, Dunának, Bú s kétség mellette,Árpád hõs magzatjai Vérözön lábainál,Felvirágozának. S lángtenger felette.

Értünk Kunság mezein Vár állott, most kõhalom;Ért kalászt lengettél, Kedv s öröm röpkedtek,Tokaj szõlõvesszein Halálhörgés, siralomNektárt csepegtettél. Zajlik már helyettek.Zászlónk gyakran plántálád S ah, szabadság nem virúlVad török sáncára, A holtnak vérébõl,S nyögte Mátyás bús hadát Kínzó rabság könnye hullBécsnek büszke vára. Árvánk hõ szemébõl!

Hajh, de bûneink miatt Szánd meg, isten, a magyartGyúlt harag kebledben, Kit vészek hányának,S elsújtád villamidat Nyújts feléje védõ kartDörgõ fellegedben, Tengerén kínjának.Most rabló mongol nyilát Bal sors akit régen tép,Zúgattad felettünk, Hozz rá víg esztendõt,Majd töröktõl rabigát Megbûnhõdte már e népVállainkra vettünk. A múltat s jövendõt!

40

Wesselényi Miklós utca

Ez az utca tulajdonképpen egykörút, mely több feladatot is be-tölt. Az egyik ilyen feladat az,hogy az Ácsi utat összeköti aGyõr felé haladó banai úttal, ígyaki Ács vagy az E 5-ös fõútvonalfelõl érkezik és netalán Gyõr felékíván haladni, így azt a községelkerülésével is megteheti. Amásik ilyen feladat amit ellát az,hogy mint szélsõ utca szinte,,beszegi’’ a község észak-nyuga-ti területét, melyet mi Barackos-nak nevezünk. A utcának csak azegyik, a déli oldala van beépítve,

az északi oldal beépítetlen szántóföld. Sok szép ház épült Bá-bolnán az utóbbi 30 évben, de a legszebbeket azt hiszem, itt le-het találni. Ez nem véletlen! Ugyanis az itteni házak egynéme-lyikét, nem kisebb személyiség tervezte mint Makovecz Imre. Atöbb mint 1 km hosszú utcában 38 épület, családi ház és köz-épület található. Az utca közmûvesítettsége nem teljes. A veze-tékes víz, a villany, a gáz, a telefon és a parabola-antennarend-szer ugyan az itt lakók rendelkezésére áll, az utca portalanításaés járdásítása még hátra van.

Az utca névadója Wesselényi Miklós a reformkor nagy magyarpolitikusa, az akkori ellenzéki ifjúság bálványozott vezetõje, akinemcsak szellemileg, de fizikailag is ,,nagy’’ volt. Öles termeté-rõl, roppant erejérõl regék és legendák keltek szárnyra akkor ésazóta is. Régi magyar nemesi család sarjaként Erdélyben aWesselényiek õsi birtokán Zsibón látta meg a napvilágot 1796-ban. Akárcsak õsei, õ is Habsburg-ellenes volt kora ifjúságától

41

egészen a haláláig. Fiatalon Széchenyi István társaságában be-járta Nyugat-Európát. Itt döbbent rá Magyarország társadalmiés gazdasági elmaradottságára. Hazatérve a szerzett tapasztala-tokat, ismereteket igyekezett az itthoni viszonyok között hasz-nosítani. A magyar mezõgazdasági termelés, ezen belül az állat-tenyésztés és különösen a lótenyésztés fejlesztését szorgalmaz-ta. Tapasztalatait mint politikus is felhasználta. Az akkor létezõMagyarország hûbéri viszonyait élesen bírálta a különbözõ fó-rumokon elmondott beszédeiben. A dézsma, a robot eltörlését,az úrbéri földek parasztkézbe adását követelte az országgyûlé-sen. Megírta a Balítéletek c. könyvét, melyben a változás szük-ségességét és törvényszerûségét, valamint a polgári átalakulás-sal kapcsolatos nézeteit fejtette ki. Járta a vármegyék gyûléseit,ahol a Nyugaton tapasztalt felvilágosodást és ennek eredmé-nyeit a gazdagságot hirdette, és a hazai maradiságot valamintaz ezzel járó nyomorúságot ostorozta. Szatmár megye 1834.évi közgyûlésén elmondott bátor hangú beszédét, melyben azosztrák abszolutizmust és a nemesi kiváltságokat támadta, a ha-talom birtokosai már nem tudták elviselni. Az ország rendje el-leni izgatás vádjával perbe fogták. Védelmét Kölcsey, majd an-nak halála után Deák Ferenc látta el. A fõvesztéssel járó vád alólugyan sikerült megmenteni, de így is 3 évi börtönbüntetéstszabtak ki rá. Mint ismeretes, 1838. tavaszán hatalmas árvízpusztított az országban. Az árvíz Pestet sem kímélte. A kiöntöttDuna elárasztotta az utcákat, és romba döntötte a házakat. A la-kosság riadtan menekült a háztetõkre és a magasabb helyekre.Az éppen Pesten tartózkodó Wesselényi néhány társával együttmegszervezte a mentést. Õ maga is tutajra szállt és mentette abajbajutott lakosságot. (Innét származik a nevéhez ragasztottjelzõ ,,az árvízi hajós’’.)

Az ismert Jókai regény (Kárpáti Zoltán) is foglalkozik az árvíz-zel és a kapcsolatos mentéssel. Ebben többek között a követke-zõket olvashatjuk: ,,A fáklyák közepett, a kormányrúdnál áll egy

42

izmos herculesi alak, föveg nélkül egy könnyû kabát vetve a vál-lára... Ki ne ismerte volna õt, ki ne tudná ki volt? Pest város há-rom legszomorúbb éjszakáján ezren és ezren hallották e nevet,mint szabadulásuk jelszavát hangzani és utána mondák áldva ésmagasztalva... E férfi Wesselényi Miklós.’’

Wesselényi büntetését a budai várbörtönben töltötte. A márkorábban is jelentkezõ szembaja az izgalmak és a börtön körül-mények miatt tovább súlyosbodott. A közvélemény nyomásáraaz osztrák hatóságok, a büntetésének letöltése elõtt kénytele-nek voltak szabadon engedni. Sajnos szembaja nem javult. Kül-földre megy kezeltetni magát. 1850-ben tér haza, de már vakon.Az úton megfázott és még abban az évben 54 éves korábanmeghalt.

Tetteit a hazáért és a népért, a haladásért folytatott küzdel-mét sokan - írók és költõk - megírták, megénekelték. Közülükmost idézzük Ady Endrét, aki így jellemezte:

,,Wesselényi a magyar történelemnek egyik géniusza volt.’’

Mezõ Imre utca

Ez egy felemás utca. Felemásságaabból adódik, hogy az utca egyik ol-dalát az 1950-es években a FAGI-telep két sor házának egyikekéntépítették, míg a másik fele 30 évvelkésõbb épült. Ez a különbség meg islátszik, mármint a házak nagysága ésmodernsége tekintetében. A FAGI-telep házai, melyek most nem tar-toznak a legnagyobb és legmoder-nebb házak közé - abban az idõbenvalóságos csodának számítottak. A

43

szoba-konyhás cselédházakhoz szokott bábolnaiak akkor az 50-es években olyan lakásokat építhettek maguknak, melyben kétszoba, sõt fürdõszoba is volt, a vezetékes vízrõl, villanyról nemis beszélve.

Az utca nyugati oldala mint említettük is, 30 évvel késõbbépült. Hogy miért? Ennek is megvan a maga története. Mint is-meretes, az elsõ házhelyosztás Bábolnán az 1960-as évek elejéna 16-os táblán, majd ezt követõen a Barackosban történt. (Amár említett FAGI-telep az egy külön téma.) Miután az itt kimérttelkek beépültek, illetve gazdára találtak, el kellett dönteni azakkori vezetésnek, a tanácsnak és a kombinát igazgatóságánakazt, hogy a település merre terjeszkedjen. Túl sok lehetõségnem volt, ugyanis Nagyigmánd felé a terjeszkedést kizárta azakkor épülõ takarmánykeverõ üzem, valamint a vele szembentervezett (késõbb megépült) IKR-központ. Az Ács felé terjeszke-désünk útjában állt az akkor még létezõ Jéger-major. Maradt aCsemerház felé való terjeszkedés, vagyis a Malom-tó utáni terü-let, vagy a Bana felé menõ országút bal oldali területe. A jobboldali ugyanis be volt építve, itt egy baromfitelep volt. Azokbanaz években az ilyen témákban a dolgozók véleményét is ki kel-lett kérni. Ez meg is történt tanácsülés, ill. termelési értekezle-teken. A tanácsnak és a gazdaság vezetõségének az volt a javas-lata, hogy ne Tárkány, hanem Bana felé terjeszkedjünk. Ezzel adolgozók is egyetértettek, csak attól ódzkodtak, hogy a házhe-lyek céljára tervezett terület eléggé mélyen fekvõ vizes területvolt abban az idõben. Végül is megszületett a döntés: Bana feléterjeszkedtünk! A terület vizességét árkolással meg lehet szün-tetni, hangzott el az érv, egyéb szempontokat figyelembe vévepedig ez a terület a legalkalmasabb. Így kerültek kialakításra aFAGI-telep szélsõ házsorával szembeni telkek és még 7 új utcá-nak közel 300 házhelye. Napjainkban az utcák nagyrésze, köz-tük a Mezõ Imre utca jobb oldala is, már beépült. A Mezõ Imreutca jobb oldalára épült házak szinte mindegyike kétszintesmodern, nagyon szép ház. Az utcában van egy virágbolt és itt

44

mûködik a közkedvelt ,,Bástya’’ vendéglõ is. Az utcaközmûvesítettsége teljes. Vezetékes víz, villany, gáz, telefon,parabola antennarendszer, csatorna az itt lakók rendelkezéséreáll. Az utca portalanított és félig járdásított.

Az utca névadója Mezõ Imre, a magyar munkásmozgalom ki-emelkedõ személyisége. Szabolcs megyében, Ramacsaházánszületett 1905. december 13-án. Szülei szegény parasztok vol-tak, akik fiukból szakmával rendelkezõ iparost kívántak nevelni.Kisvárdára adták tanoncnak egy szabó mesterhez. A fiatal MezõImre miután a szabóságot kitanulta, felszabadult, vagyis segédlett, s elhagyta az országot. Belgiumban telepedett le. Itt to-vább képezte magát és megismerkedett a munkásmozgalom-mal. Tagja és aktív harcosa lett a belga Kommunista Pártnak. Ké-sõbb megnõsült, majd feleségével együtt 1936-ban belépett ab-ba a nemzetközi brigádba, mely Spanyolországban a köztársa-ságiak oldalán harcolt. Részt vett a Madrid körüli harcokban. Afasiszta erõk gyõzelme után Franciaországba ment, 1939-1941között a francia hadsereg tisztjeként teljesített szolgálatot.1943-ban Párizsba vezényelték. Itt tevékenykedett az ellenállóimozgalom egyik vezetõjeként, egészen Párizs felszabadulásáig.1945-ben hazatért.

Idehaza a szakszervezeti mozgalomban kapott munkát, illet-ve feladatot. Mezõ Imrérõl feljegyezték, hogy megtestesítõjevolt az igazi munkásvezetõnek. Igazságos, becsületes és fõlegemberséges volt. Munkatársai és beosztottjai rajongtak érte.Dolgozók, munkások sokaságának élvezte a bizalmát. Ezt mu-tatja az a rengeteg ügy, melynek intézésére felkérték. Õ vállal-ta! Minden ügyet magáénak vallott, elintézett és megválaszolt.Az is fennmaradt róla, hogy szociálisan nagyon érzékeny volt.(Ez származására vezethetõ vissza.) Különösen a szegény sor-ban élõket és a gyermekeket patronálta. 1954-tõl a MDP buda-pesti bizottságának titkára. 1956 júliusában már a központi ve-zetõségnek a tagja. 1956. október 30-án a Köztársaság téri har-cokban életét vesztette.

45

Tessedik Sámuel utca

A Banai úti lakótelep elsõ új ut-cája. Beépítettsége még nem tel-jes. A kialakított 26 házhelynekmintegy 90%-a, vagyis 23 családiház épült itt fel, egy ház építésalatt van. 2 telken pedig anyag-gyûjtés folyik. Az ide épült csalá-di házakról is el lehet mondani,hogy valamennyi két szintes na-gyon mutatós, modern és szépház. Az utca közmûvesítettségeteljes. Villany, víz, gáz, telefon,parabola antenna rendszer, csa-

torna az itt lakók rendelkezésére áll. Az utca portalanított, a jár-dák megépítése azonban még hátra van. Ez az itt lakókra vár!Reméljük, hogy annak idején az utcához méltó szép járdát fog-nak építeni.

Az utca névadója Tessedik Sámuel. Ez a név a magyar fül szá-mára kissé idegenül hangzik. Adódik ez abból, hogy õsei - tör-ténetesen nagyapja, aki takácsmester volt - Morvaországból te-lepült át Magyarországra. Tessedik Sámuel a Pest megyeiAlbertin született 1742 április 20-án. Apja itt volt evangélikuslelkész. Születése után 2 évvel Szarvasra költöztek. 5 év múlvaapja meghalt, így testvéreivel együtt árvaságra jutott. Miutánanyja pozsonyi volt, áttelepültek Pozsonyba, ahol is anyja má-sok gyermekeinek a nevelését is vállalta, így tudtak csak megél-ni. A fiatal Tessedik gimnáziumi tanulmányainak elvégzése utángazdag családoknál nevelõi állást vállalt. Az így szerzett kispénz birtokában beiratkozott a debreceni fõiskolára. Ennek el-végzése után visszatért Pozsonyba gyalog. Mint ahogy írta,azért, hogy tapasztalatot szerezzen magának az életrõl. 1763-

46

ban, 21 éves korában elindult a német egyetemre. Az erlangeriegyetemen, majd Jénában, Lipcsében és Berlinben tanult. Né-metország ebben az idõben a Nagy Frigyes által megteremtettvirágzását élte. Fejlõdésben volt az ipar, a kereskedelem, a me-zõgazdaság, erdõtelepítések, folyók szabályozása, mocsarak le-csapolása történt. Mindez csodálattal töltötte el Tessediket, akiidehaza pangást, mozdulatlanságot és tunyaságot tapasztaltminden téren. Egyik írásában errõl így elmélkedik:

,,Charldtenburgban és Berlinben láttam a gyönyörû hûs ár-nyékkal kínálkozó kellemes erdõket az egykori homokpusztasá-gon: és elgondolkodtam a Tiszavidéki puszták felett, ahol egésznapon át hiába keres az utazó egy-egy fát melynek árnyékábanmegpihenhetne.’’

Hazatérte után elõször Surányban volt egyik nemesi családnáludvari lelkész, majd egy félév után a Békés megyei Szarvas vá-rosába került. Itt élvezhette volna az akkori lelkészek nyugodt,kényelmes életét és ihatta volna - mint lelkész társai - az akkordivatba jött feketekávét. Nem ezt tette!

Nekilátott a külföldön tapasztaltak megvalósításához. Kispénzének ügyes forgatásával és némi társadalmi besegítésselfelépített két jelentõs épületet. Egy evangélikus templomot ésegy szakiskolát. (Ezen épületek ma is megvannak.) Megírtaegyik legjelentõsebb könyvét, ,,A paraszt ember Magyarorszá-gon’’ címmel. Ezután elkezdte az új foglalkozások és munkáktanítását. Elméletben az iskolában, gyakorlatban kint a mezõn.Bebizonyította, hogy a sziken is lehet termelni.

Meghonosította a lucernát, a lóherét. Gyümölcsfákat és egyébfákat, köztük az akácot is telepített. Hirdette az Alföld fásításá-nak, öntözésének a szükségességét, a csatornaépítésre ösztö-nözte az illetékeseket. A kis város lakosságát megtanította agyapjúkészítésre, ennek fonására és szövésére. A selyemhernyótenyésztést is divatba hozta. Iskolája, tangazdasága országoshírû lett. Nem csoda, hogy a haladó szellemû, minden újat pár-

47

toló II. József császár is felfigyelt munkájára és magas kitünte-tésben részesítette. Évekkel késõbb is kapott még egy kitünte-tést.

Munkája, kitartása sikerei nemcsak elismerést és kitüntetést,de irigyeket és ellenségeket is hoztak számára. Ezek ahol tud-tak, ártottak. Kitalált koholmányokkal rágalmazták, sokszor saj-nos nem is eredménytelenül. Mindez megkeserítette életét,idõs napjait. Családi élete példás és ,,termékeny’’ volt. Elsõ fe-leségétõl tizenhárom gyermeke született. A második feleségé-tõl öt. Miután ez utóbbi özvegyasszony lévén 2 gyermeket ishozott a házba, így összesen 20 gyermeke volt. Meg kell jegyez-zem, hogy ezek közül ,csak tíz, Terézia, Sámuel, Dániel, József,Pál, Károly, Ferenc, Janka, Fruzsina és Karolina érte meg a fel-nõtt kort. A többiek jobbára az akkor nagyon gyakori himlõ be-tegségben haltak meg fiatalon. Tessedik tudós ember volt. A hités vallástudományokon kívül jártas volt több más világi tudo-mányban is. Beszélte a német nyelvet, ezen kívül több más szlávnyelvet, köztük a szlovákot tökéletesen.

Viszonylag hosszú életet, 78 évet élt. Élete végén megírta az,,Önéletírás’’ címû mûvét. Most ennek kezdõ soraiból idézünk:

,,Ötvenéves papi pályámnak végén, neked ajánlom kedves ha-zám ezen életrajzomat. Hogy mily szép és tág hatásköre vanegy falusi papnak, mily végtelen sok jót tehet õ... azt bizonyít-sák a következõ sorok...’’

Cserháti Sándor utca

A banai úti lakótelep második új utcája. Szinte teljesen be-épült. Az itt kialakított 23 házhely közül mindössze 1 teleknincs beépítve, de itt is anyaggyûjtés folyik. A felépített házakmindegyike kétszintes és valóságos csodának számít. Az embe-reknek eláll szeme-szája, ha végigmegy az utcán és szemrevéte-

48

lezi ezeket az épületeket. Egyikszebb, mint a másik. Az utcaközmûvesítettsége teljes. Vil-lany, víz, gáz, telefon, parabola-antenna-rendszer, csatorna az ittlakók rendelkezésére áll. Az utcaportalanított, de járda mégnincs. Reméljük, hogy az itt la-kók, ezt a hiányt hamarosan pó-tolják és az utcához méltó, szépjárdákat építenek õk is. (A leír-tak csak az utca egyik felére, akeresztútig vonatkoznak. Azontúl más a helyzet!)

Az utca névadója, Cserháti Sándor a magyar mezõgazdaságitermelés kiemelkedõ személyisége. 1852. szeptember 14-énszületett Gyõrött. Középiskoláit ugyanott, felsõbb iskoláit Po-zsonyban végezte. Ezt követõen Németországba ment, ahol ahallei, majd a lipcsei egyetemek hallgatója lett. Hazatérte utána Magyaróvári gazdasági akadémián tanárként dolgozott. Meg-gyõzõdése volt, hogy a magyar föld, a magyar klíma az akkoriterméseredmények többszörösét képes adni szakszerû és tudo-mányos gazdálkodás esetén.

Életének, munkásságának ez a kérdés a késõbbiekben köz-ponti témájává vált. Az ezzel kapcsolatos nézeteit, tapasztalata-it és javaslatait a sajtó hasábjain is ismertette. Több újságcikketés tanulmányt írt, illetve jelentetett meg. Többek között: ,,Atrágyázás alapelvei’’, ,,Talajjavító növények’’, ,,Csalamádé ter-melése bevermelése és etetése’’, stb.

Kidolgozta egy növényteremtési kísérleti- és kutatóintézetlétrehozásának a terveit. A terv azután szívós, kemény munká-jának az eredményeként meg is valósult. A Magyaróvári Növény-termelési Kísérleti Állomás az õ alkotása. Ennek az intézetnek a

49

segítéségével - melynek két évtizeden keresztül, egészen halá-láig a vezetõje volt - a kísérletek sokaságát hajtotta végre. A kí-sérletek több területen folytak, de ezek közül is két területettartott igazán fontosnak, a vetõmag, és a mûtrágya hazai elõál-lítását és felhasználását. Abban az idõben a magyar haszonnö-vények, többek között a búza és más kalászosok vetõmagszük-ségletét a külföldrõl importált vetõmagok adták. Ezek termés-hozama eléggé rapszodikus volt és nagyon sokszor nem váltot-ták be a hozzájuk fûzött reményeket. Cserháti azt vallotta, hogyezeket a vetõmagvakat - pl. a búzát - idehaza kell elõállítani, itt-hon lehet és kell a legmegfelelõbb fajtát kikísérletezni. Ami amûtrágya felhasználást illeti, ettõl a hazai termelõk idegenked-tek. Ezt az idegenkedést a helytelen és tudománytalan propa-ganda még fokozta. Cserháti és intézete kísérleteivel bebizonyí-totta, hogy a mûtrágyának hozamnövelõ hatása van, és az istál-lótrágyával történõ együttes alkalmazása szinte ugrásszerû ho-zamemelkedést eredményez a növénytermelésben. Meg kell je-gyezni, hogy mai szemmel nézve az akkori növénytermelés ho-zamai nem voltak valami magasak. Pl. búzából kataszteri hol-danként 8-10 q-ás termések voltak, ami hektáronként 15-18 q-ás termést jelentettek. Ha ehhez hasonlítjuk pl. a mostani ter-mésátlagokat, ami búzából közepes termés esetén is 45-50 qhektáronként, akkor van min csodálkozni. Hasonló a helyzet akukoricánál is. Akkor holdanként 20 q-t, hektáronként 30-35 q-át tudtak betakarítani, tegyük hozzá mindjárt, hogy jó termésesetén. Napjainkban nem ritka a 100 q-ás kukoricatermés. Per-sze azt meg kell jegyezni, hogy a mostani terméseredményekCserháti idejében és kísérletei alapján még nem voltak meg. Sõtközel sem voltak ilyenek. De az elérésükhöz vezetõ utat, a jóvetõmag, a mûtrágya, a talaj-elõkészítés, az optimális idõbentörténõ vetés kikísérletezése, ajánlása az õ intézetéhez vezet-hetõ vissza. Vagyis, amit most termelési rendszereknek nevez-zünk, azt Cserháti ezelõtt közel 100 évvel már ajánlotta. Termé-

50

szetesen ezzel nem akarjuk a mai termelési rendszerek beveze-tõinek a munkáját és nagyszerû eredményeit kisebbíteni vagykétségbe vonni. Sõt!

Cserháti gondot fordított arra is, hogy kísérletei ismertté vál-janak. E célból saját költségén létrehozott egy lapot, a,,Mezõgazdasági Szemlé’’-t. Ezt az érdekes és közkedvelt lapotnemcsak szerkesztette, de nagyrészt írta is, közel két évtizedenkeresztül.

Sajnos ez a nagyszerû ember alkotó ereje teljében, 1908-banmeghalt. Nem érte meg a 60. évet.

Marek József utca

A Banai úti lakótelep harmadikúj utcája. Az itt kialakított 44 te-leknek mintegy kétharmada (30családi ház) már beépített. Az ut-ca meglehetõsen felemás képetmutat. A keresztútig teljes a be-épültség és a terület rendezett-sége. A víz, villany, gáz, csator-na, parabola antenna rendszereddig van kiépítve, sõt a mind-két oldalon megépült járda és azutca portalanítása is csak eddigtart.

Ezen túl - mármint a keresztúton túl - a közmûvek nagyrészehiányzik, ezenkívül pedig az itt lévõ területet sem éppen a ren-dezettség jellemzi.

Az utca névadója dr. Marek József, a magyar állategészségügynagy tudósa.

51

Vágszerdahelyen született 1892. március 18-án. Az állatorvo-si oklevelét 1882-ben szerezte. Ezt követõen megyei állatorvos,majd a Kõbányai Állategészségügyi Hivatal laboratóriumi veze-tõje. Tanulmányait tovább folytatva 1898-ban bölcsész doktorráavatták, majd az Állatorvosi Fõiskola laboratóriumi adjunktusailletve tanára lett. Az itt végzett tudományos és oktató munká-ja mind idehaza, mind a nemzetközi tudományos életben is-mertté, sõt elismertté tette a nevét.

Mint köztudomású, az élelmiszertermelés a mezõgazdaság-ban történik. A növénytermelés mellett az állattenyésztés az,amelyik a mindennapi kenyerünk mellé a mindennapi tejet, to-jást, húst, zsírt, stb. megtermeli.

Nem mindegy azonban, hogy hogyan, és az sem. hogy, mit,mennyit, és mennyiért termel. Az is köztudott, hogy csak egész-séges állat termelése használható illetve fogyasztható, és csakegészséges állat termelése gazdaságos.

Az állategészségügy szerepe tehát döntõ jelentõségû. A be-tegség - fõleg nagytömegû állat esetén - óriási pusztítást és ká-rokat okozhat. Védekezés? Mindenekelõtt a megelõzés, de hamár kitört a betegség, akkor a gyors és hatékony gyógyítás.

A betegségek megelõzhetõk, gyógyításuk viszont csak a felis-merés után lehetséges. Nemcsak a kórokozókat, de a kiváltó kö-rülményeket is fel kell ismerni. Ennek volt nagy szakértõje éstudósa Marek József. Elsõnek állapította meg a baromfiakat tö-megesen pusztító betegség, a neurolymhphomatost. Ezt a be-tegséget a nemzetközi tudományos körökben róla nevezték el.Napjainkban is ,,Marek-betegség’’ néven ismeretes. A másikilyen súlyos betegség a mételykór volt. Ez is óriási pusztítástokozott a baromfi állományban, egészen addig, míg kórokozó-ját Marek doktor fel nem fedezte. Ezt követõen kikísérletezettegy hathatós gyógyszert, a ,,Distolt’’, amely szintén nagy feltû-nést és elismerést váltott ki világszerte. A gyógyszert elõállítóbudapesti Chinoin gyár pedig, ennek köszönhette hírnevét ésnem utolsó sorban gazdasági fellendülését.

52

Marek József tudóstársával, Hutyra Ferenccel együtt több tu-dományos dolgozatot és tanulmányt írt. Így többek között: ,,Azállatorvosi belgyógyászat’’, ,,A klinikai diagnosztika’’,,,Speciellen Phatológie und Therápia der Haustivere’’. Ez utób-bi két kötetes tanulmányukat, mely két kiadást is megért, többnyelvre is lefordították.

Marek József munkáját a háborút megelõzõ években is elis-merték és megfelelõen értékelték. Ezt bizonyítandó el kellmondani, hogy 1935-tõl a negyvenes évekig a magyar törvény-hozás felsõházának is a tagja volt. Köztudomású, hogy nálunk afelsõházi tagok - eltérõen a parlament képviselõitõl - nem vá-lasztás, hanem kinevezés útján kerültek tisztségükbe. Kineve-zést pedig, csak azok kaphattak, akik jelentõs érdemeket sze-reztek a társadalomnak illetve a társadalmi életnek. Korábbanmár említettük, hogy neve, munkája nemzetközileg is elismertvolt. Ezt egy érdekesség is alátámasztja. 1945-ben a Budapest-re bevonuló szovjet csapatok állatorvos tisztjei ,,Marek tanárurat’’ keresték és parancsnokságuk nevében segítségüket aján-lották munkájához.

Mint ismeretes, a háború után az elsõ ,,Kossuth-díjakat’’ 1950-ben adták ki. Az akkor már idõs, több mint 80 éves Marek Jó-zsefet az elsõ Kossuth-díjasok között találjuk.

Csekonics József utca

A Banai úti lakótelep negyedik új utcája. A beépítettsége mégnem teljes. Az itt kialakított 44 telek közül teljesen beépített36, építés alatt van 3, a többi telek is már gazdára talált, azon-ban itt még az építést megelõzõ anyaggyûjtés folyik. Errõl azutcáról is lehet mondani, hogy az itt épülõ házak mindegyikenagyon szép, és egytõl-egyig kétszintes. A közmûvek, vagyis a

53

víz, villany, gáz, csatorna, para-bola antenna rendszer az itt la-kók rendelkezésére áll. Járdaugyan még nincs, de az utca por-talanított.

Az utca névadója, CsekonicsJózsef Bábolna újkori történeté-nek jelentõs személyisége. Õvolt a Bábolnai Ménes elsõ pa-rancsnoka. Önéletrajzában ön-magáról a következõket írja:,,1757-ben Kõszegen, Magyaror-szágon születtem, nemesi szár-mazású, de vagyontalan szülõk-

tõl.’’ (Nem azonos tehát a gazdag mulatozásokat kedvelõCsekonics báróval.)

Tanulmányait szülõvárosában, Kõszegen kezdte. Itt a jezsuitagimnáziumba iratkozott be, majd késõbb Bécsbe ment a piaris-ták vezette lõvenburgi akadémiára. Életét a veleszületett lósz-eretet alaposan befolyásolta. Ez miatt még a tanulmányit is ké-pes volt félbeszakítani és beállt közkatonának az egyik lovasez-redbe. Itt igyekezete és lelkiismeretes munkájának eredménye-ként elõbb altiszt, majd ezt követõen hadnagy lett. 1778-benmár a ,,Modena’’ vértesezred fõhadnagya, 1783-ban pedig má-sodosztályú kapitánnyá lépett elõ. Szolgálati idejét sõt a sza-badidejét is teljes egészében a lótenyésztés akkori helyzeténeka tanulmányozására fordította.

Megjegyzendõ, hogy ebben az idõben gépek még nem voltak,így a lónak rendkívül nagy jelentõsége volt az élet minden terü-letén, de különösen az volt a közlekedésben, a mezõgazdaságitermelésben és a hadászatban. Ebbõl adódóan igaz volt az amegállapítás, miszerint a hadszíntereken is és a gazdasági élet-ben is az gyõzött, akinek jobb lovai voltak.

54

Csekonics a lótenyésztés helyzetének tanulmányozása soránarra a megállapításra jutott, hogy a birodalom, ezen belül Ma-gyarország lótenyésztésének a helyzete siralmas képet mutat. Ahadsereg számára szükséges megfelelõ lovakat alig-alig tudtákösszeszedni. Mindez arra kényszerítette a fiatal kapitányt, hogytapasztalatait, majd a helyzet javítását szolgáló javaslatait egytanulmányba összegezze. Ez a tanulmány el is készült, ésCsekonics nem kis bátorságot tanúsítva az éppen Budán tartóz-kodó II. József császár elé terjesztette. Mint ismeretes. II. Józsefcsászár haladó gondolkodású ember volt, aki mind gazdasági-lag, mind katonailag, erõs birodalmat akart létrehozni. Terveibebeillett Csekonics lótenyésztés fellendítésével kapcsolatosmunkája. A tervet megvizsgáltatta, azt jónak és megvalósítható-nak tartotta. A tervben többek között az szerepelt, hogy az ál-lam hozzon létre állami ménesintézeteket, ahol a lótenyésztésthozzáértõ szakemberek esetleges import ménesekkel és kan-cákkal javítsák fel.

Az ezzel kapcsolatos császári rendelet ,,Végezés’’ címmel megis jelent 1784. decemberében. Ez a rendelet (amely német ésmagyar nyelven íródott, eredeti szövegezésben a lovas-múzeumban megtekinthetõ) 28 pontban sorolja fel, hogy kinekmikor mit kell tenni a lótenyésztés fellendítése érdekében. Arendelet alapján került megvásárlásra az Arad megyei Mezõhe-gyes, ahol is 1785. májusában megalakult az elsõ magyarorszá-gi állami ménesbirtok. A ménes parancsnokának a császárCsekonics Józsefet nevezte ki. 4 év múlva 1789-ben Bábolnát ismegvásárolta az állam Szapáry József gróftól. Az elsõ idõkbenBábolna Csekonics József parancsnoksága alá tartozott és Me-zõhegyes fiókintézményeként mûködött. Ez a helyzet 1806-banváltozott meg, amikor is Bábolna külön vált Mezõhegyestõl ésönálló Ménesbirtok lett. Az ezzel kapcsolatos korabeli okirat alovasmúzeumban megtekinthetõ.

55

Nagyváthy János utca

A banai úti lakótelep ötödik újutcája. Itt 40 telek lett kialakít-va. Beépítettsége befejezés elõttáll, mindössze 5 telek van, aholmég építkezés folyik. Aközmûvesítettsége teljes, miu-tán víz, villany, gáz, parabolaan-tenna-rendszer és csatorna az ittlakók rendelkezésére áll. Az utcaportalanított, járda azonbanezidáig csak az egyik oldalonépült meg. Miután ez is új utca,az ide épült házak is újak és na-

gyon szépek. Rendezetlenséget csupán a még nem épült keríté-sek hiánya okozza.

Az utca névadója, Nagyváthy János a reformkor egyik nagymezõgazdásza. Miskolcon született 1755. január 19-én, elsze-gényedett nemesi családból. Felsõbb iskoláit Sárospatakon vé-gezte, itt jogot és teológiát tanult. Iskoláinak elvégzése után ál-lást vállal - az akkori szokásoknak megfelelõen – egyik nagy fõ-úri családnál, gróf Szapáry Istvánnál nevelõsködik.

Két év elteltével, végzettségének megfelelõ munkát talál. Lo-soncra megy tanárnak. Tanári állását szembaja miatt kénytelenotthagyni. Felgyógyulása után katonának áll be az akkori oszt-rák hadseregbe. A magas mûveltségû jó megjelenésû Nagyváthykatonai pályán is gyorsan halad elõre. Rövidesen kapitányi ran-got ér el. Egységével bejárja Ausztriát. Belgiumot. Itáliát, vagyismegismerkedik Európa fejlettebb államainak életével. Minde-nütt nyitott szemmel jár, így rengeteg tapasztalatot gyûjt. Külö-nösen a gazdasági élet, ezen belül a mezõgazdasági termelés,érdekelték. 1786-ban hétéves katonai szolgálat után leszerelt.

56

Ideiglenesen Bécsben telepedik le. Megismerkedik az osztrákfõváros társadalmi és politikai életével. Eljut az egyik szabadkõ-mûves páholyba is, melyet a haladó gondolkodású magyar fõ-urak, többek között Széchenyi Ferenc gróf és Festetics Györgygróf, és mások is látogatnak. Ismeretséget köt Festetics György-gyel, akinek a nagytudású, mûvelt, gazdasági kérdésekben jár-tas fiatalember nagyon megtetszik. Közben Nagyváthy az egyikBécs környéki birtokon gyakornoki állást vállal, majd egy lehe-tõséggel élve Belgiumi tanulmányúton vesz részt.

Hamarosan hazatér Budapestre. Itt is mûködik már szabadkõ-mûves páholy. Nagyváthy a ,,nagymívûség’’ szabadkõmûvespáholynak lesz a tagja. (Csak megjegyezzük, hogy a ,,szabad-kõmûves’’-ség a kor haladó szellemi irányzata volt.) Bekapcsoló-dik az ország társadalmi és politikai életébe, barátságot köt akor nagyjaival, mindenekelõtt a nyelvújító Kazinczyval és a köl-tõ Batsányival.

Festetics György gróf 1791-ben Nagyváthyt meghívta birtoká-ra Keszthelyre jószágkormányzónak. Birtoka ugyanis nagyon le-romlott állapotba került. Nagyváthy a meghívást elfogadta. Ne-kiállta birtok rendbetételének. Váltógazdasággal, talajjavítássalés egyéb eljárásokkal hamarosan talpra állította a birtokot. Újítaz elszámoláson is. Õ vezeti be elõször a kettõs könyvelést.Eredményeire támaszkodva rábeszéli Festeticset, hogy mezõ-gazdasági szakemberek képzésére alapítson egy tanintézetetKeszthelyen. Az intézet meg is alakul 1797-ben. Nagyváthy lettaz intézet elsõ igazgatója. Õ indítja útjára a késõbb tangazda-sággal kibõvített és akadémiává fejlesztett Georgikon-t.

Nagyváthy nemcsak gyakorlati, de elméleti szakember is volt.Több gazdasági élettel kapcsolatos írás került ki a tolla alól. Pl.1791-ben a ,,Szorgalmatos mezei gazda’’ címû tanulmány, melyaz elsõ magyar nyelvû gazdasági szakmunka volt. Ezen kívül a,,Magyar házi gazdaasszony’’, a ,,Magyar practikus termesztõ’’,,,A Magyar practikus tenyésztõ’’, ,,A Magyar gazdatiszt’’ - hogycsak néhányat említsünk.

57

Több évi keszthelyi szolgálat után 1807. végén megvált a Fes-tetics uradalomtól. Hogy miért? Ennek oka még ma is ismeret-len. A gróf Keszthely mellett Csurgón egy kis házat bocsájtottrendelkezésére és ez mellé még két jobbágytelket is adományo-zott. Élete hátralévõ részét itt élte le egyszerû körülmények kö-zött. Mûveinek egy része is itt született, melyek közül néhányatcsak halála után adtak ki.

Kozma Ferenc utca

A Banai úti lakótelep hatodikúj utcája. Ebben az utcában 38telket mértek ki annak idején.Ennek mintegy negyede, 9 telekmég beépítetlen. Az utca köz-mûvesített. Víz, villany, gáz, csa-torna, parabola antenna rend-szer az itt lakók rendelkezéséreáll. Az utca portalanított, járdaazonban még nincs. A felépültházak - csakúgy mint a többi ut-cában - szépek, csinosak és álta-lában kétszintesek.

Az utca névadója, Kozma Fe-renc a magyarországi ménesek

elsõ magyar parancsnoka. Mint ismeretes, az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés új helyzetet teremtett az egész akkori biroda-lom területén. Vonatkozik ez az állami lótenyésztésre is. A ko-rábban osztrák katonai irányítás alatt mûködõ magyarországiménesek (Mezõhegyes, Bábolna, Kisbér, Fogaras), ezenkívül améntelepek (Székesfehérvár, Nagykörös, Sepsiszentgyörgy,

58

Debrecen) magyar irányítás, mégpedig Kozma Ferenc személyé-ben civil irányítás alá kerültek.

Kozma Ferenc 1825. szeptember 19-én született a Somogymegyei Sörnyepusztán. Iskoláit Sopronban végezte, majd 17évesen a belovári kadetiskolába jelentkezett, ahol jó elõmene-tele eredményeként 1845-tõl Somogy megye ajánlására a királyinemes testõrségnél szolgált. A szabadságharcban - miután többtársával együtt Magyarországra szökött - harctéri beosztástkért. Szeptember 27-én lovas kötelékével együtt részt vett apákozdi csatában. Végig küzdötte a szabadságharcot. A fegyver-letétel után bujdosni kényszerült, mert mint szökött tisztre,biztos halálos ítélet várt. A bujdosása során 1850-ben került aFejér megyei Baracskára. Itt - miután sikerült menlevelet szerez-nie - letelepedett és felesége birtokán gazdálkodott.

A politikától távol tartotta magát, de készséggel állt rendelke-zésre egyéb közügyek intézése terén. Józan gondolkodásával,szerény és megnyerõ modorával, kedvességével és derûs humo-rával az újra induló megyei társadalmi élet egyik népszerû te-kintélye lett. Egy ideig a ,,Sürgöny’’ címû lapnak is munkatársavolt és ennek alapján nevezték ki 1867-ben a minisztériumbantisztviselõnek. Rövidesen a lótenyésztés megszervezését bíztákrá. Ilyen ismeretei ugyan nemigen voltak, de szervezõkészségealapján alkalmas volt a terület rendbetételére.

A ménesek átadása ügyében - miután az osztrák katonai veze-tés ettõl ódzkodott - maga a király, I. Ferenc József is fogadta1869. július 20-án. A tárgyaláson sikerült megnyernie a királytaz átadás ügyének és ez hatalmas diplomáciai sikere volt.

A ménesek hivatalos átadására végül is 1869. december 8-ánkerült sor. Az átadással megbízott osztrák tábornok kétségeitnem elhallgatva átadási beszédében többek között a követke-zõket mondotta: ,,Hivatalos kötelességembõl és mert paran-csom van rá, átadom az intézményt, de katonai õszinteséggelmegmondom, hogy végtelenül sajnálom, mert meg vagyok gyõ-

59

zõdve arról, hogy ezek a katonai intézmények civil kézen tönk-re fognak menni.’’

Kozma Ferenc volt az átvevõ, aki szintén beszédet mondott ésszívélyes hangvitelû beszéde keretében többek között így vála-szolt: ,,Szintén hivatalos kötelességemnél fogva átvettnek nyil-vánítom az intézményt, de köteles tisztelettelés lojális nyíltság-gal közlöm és biztosítom exelenciádat, hogy ezek az intézmé-nyek civil kézen tönkre menni nem fognak, mert ezeket a ma-gyar állam veszi a kezébe és tudatában van ezek óriási hordere-jének, és ezeket szeme fényének tartja. Egyenlõre én veszem át,lehet, hogy sikerülni fog a munkám, lehet, hogy nem, de akkorjön egy másik, egy harmadik, egy századik, de ezeknek az intéz-ményeknek fel kell virágozni és nem szabad visszafejlõdni.’’

A ménesek tényleg felvirágoztak. Az átvétel után Kozma Fe-renc rendkívül nagy horderejû lépésre határozta el magát. Az in-tézményeket két felé választotta. Így egyazon területen létezetta katonai irányítású ménes egyenruhás tisztekkel és alkalmazot-takkal, és létezett a polgári irányítású ménesbirtok. Ez utóbbifeladata a lótenyésztés kiszolgálása és a mezõgazdaság volt.Ezen ménesbirtokok (közöttük Bábolna) rövid idõ alatt az akko-ri Európa legmodernebb gazdálkodását folytató példamutatónagyüzemévé váltak. Eredményes termelésükkel szinte teljesegészében fedezni tudták a lótenyésztéssel kapcsolatos tete-mes költségeket.

Kozma Ferenc több hasonló intézkedést vezetett be. Munkájaelismeréséül elõször osztálytanácsossá, majd miniszteri taná-csossá nevezték ki. 1891-ben nyugdíjba akart vonulni, ezt aszándékát nem fogadták el. A következõ évben megromlottegészségi állapota miatt kérte ismét nyugdíjaztatását, ezt azuralkodó nem fogadta el. 1892. július 7-én egy hivatalos útja al-kalmával Mezõhegyesen rosszul lett és meghalt.

60

Újhelyi Imre utca

A banai úti lakótelep legszélsõvagyis a hetedik utcája. Az itt ki-alakított 34 teleknek csak vala-mivel több mint fele, 19 telekvan beépítve. A második 15 tel-ken az építkezéssel kapcsolatoselõkészületek folynak. Az utcaközmûvesítettsége teljes. Víz,villany, gáz, parabolaantenna-rendszer, csatorna az itt lakókrendelkezésére áll. Az utca por-talanított, járda azonban mégnincs. A felépült házak mind-

egyike nagyon szép!Az utca névadója Újhelyi Imre neves mezõgazdasági szakem-

ber és állatorvos. A magyar szarvasmarha-tenyésztés és tejter-melés kiemelkedõ személyisége. Újhelyi Imre 1866. január 12-én született, Dunapataj községben. Iskoláit Magyaróváron ésBudapesten végezte. Az elõbbi helyen a gazdasági akadémiát,az utóbbin az állatorvosi fõiskolát végezte el. Iskoláinak elvég-zése után a magyaróvári akadémia tanársegéde lett.

Az állatgyógyászati tanszéken dolgozott, majd nem sokkal ké-sõbb - mint rendes tanár - állategészségtant és tejgazdaságtanttanított illetve adott elõ. Hamarosan az intézel igazgatója lett.

Új, most már jelentõs funkciójában feladatául tûzte ki a ma-gyar tejtermelés, a tejfogyasztás magas szintre emelését. Õ márakkor tudta azt, amit napjainkban a reklámok nagy hangon hir-detnek, hogy a tej - élet, erõ, egészség. Az ezzel kapcsolatos el-képzeléseinek megvalósításához különösen a feltételrendszermegteremtését tartotta fontosnak. 1896-ban megalapította és

61

haláláig irányította a ,,Mosonmagyaróvári Szarvasmarha-te-nyésztõ Egyesület’’-et. Majd ehhez kapcsolódóan 1903-banmegszervezte illetve létrehozta a ,,Tejkísérleti Állomás’’-t, me-lyet szintén több évig vezetett.

A hazai ismereteken és tapasztalatokon túl arra törekedett,hogy az ilyen jellegû külföldi tevékenységet is megismerje. Ecélból külföldre utazott. Elsõsorban azokat az országokat keres-te fel, ahol a tejtermelés és a szarvasmarha-tenyésztés magasszinten létezett. Németország mellett Hollandiában és Dániá-ban is járt. A külföldön szerzett tapasztalatok alapján kezdemé-nyezte a hazai tejszövetkezetek létrehozását. Fontosnak tartot-ta a szarvasmarha-állomány állategészségügyi helyzetének ál-landó vizsgálatát és javítását. Ezt a célt szolgálta az az,,Állategészségügy1 Állomás’’, melyet 1893-ban állított fel Mo-sonmagyaróváron.

A szarvasmarha gümõkór elleni védekezés egyik kezdeménye-zõje és megalapozója volt Magyarországon. Ezzel kapcsolatostudományos munkájának eredményét a ,,Bang-Újhelyi eljárást’’nemzetközi vonatkozásban is nagyra értékelték.

Több tudományos dolgozatot írt. Fõbb munkái:- Kísérletek Koch ... a szarvasmarhákon (Bp. 1891.)- Kísérleti védõoltások a sertésvész ellen (Bp. 1896.)- A gümõkor elterjedésérõl és az ellene való védekezésrõl

(Sopron, 1898.)- A Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztõ Egyesület 10 évi mû-

ködése 1896-1906 (németül is).Újhelyi Imre nem élt magas kort. 1923-ban, 57 éves korában

halt meg.

62

Jókai Mór utca

Ez az utca már a régi település.Bábolna-puszta területén van.Tulajdonképpen nem is utca, ha-nem egy út, amely a Mészárosutcától a Rákóczi utcáig húzó-dik. Mellette különbözõ távolsá-gokban találunk középületeket.Itt van a katolikus templom, aPolgármesteri Hivatal, a Posta,az Öregek Napközi Otthona, sõtmég a Kamaraszínház bejárata iserrõl az utcáról érhetõ el.

Mindössze egy sorház találha-tó itt, a Kocsisház. Az utca jobbés bal oldalán parkosított területvan.

Az utca névadója Jókai Mór, akit a legnagyobb magyar mese-mondónak is titulálnak, nem véletlenül. Elbeszéléseinek, regé-nyeinek se szeri, se száma. Jónéhány történelmi, társadalmi-po-litikai tárgyú regénye megfilmesítésre is került.

Jókai Mór 1825-ben született Komáromban. Régi magyar ne-mesi család gyermekeként. Iskoláit Pápán. Kecskeméten, majdBudapesten végezte. Pápán ismerkedett meg Petõfi Sándorral,akivel barátságot is kötött. Ez a barátság mély nyomokat ha-gyott benne, amint tudjuk, egészen Petõfi haláláig tartott.

Jókai is egyike volt azoknak az 1848-as ifjaknak, akik 1848.március 15-én a forradalmat kirobbantották, majd azt gyõzedel-mesen végig is vitték.

Jókainak a mi vidékünkhöz is van kötõdése. Anyai ágon aPulay családhoz tartozott. A Pulayaknak a szomszéd község-ben, Banán voltak birtokaik. Gyermekkoromban Bana, Ács ésBábolna határán létezett az ún. Pulay-tag. Ez akkor még csak

63

egy nagyobb tanya volt, ahol több lakás, istálló, csûr, pajta stb.szolgálta, illetve adta a mezõgazdasági termelés feltételeit. Arégi banai temetõben pedig ma is találkozhatunk a Pulay családtemetkezési helyeivel. Mindezt bizonyítandó el kell mondani,hogy az E 5-ös fõútvonal bábolnai megállójában, szemben a volt,,Tetra-csárdá’’-val (ma McDonald’s étterem), a nyárfaerdõben,egy vörösmárvány emléktábla hirdeti, hogy Jókai gyermekkorá-ban ezen a környéken csatangolt.

Jókai Mór életét, munkásságát nagyban befolyásolta felesége,Laborfalvi Róza. Õk véletlenül ismerkedtek meg.

A Budapesti Nemzeti Színház 1848. március 15-én Katona Jó-zsef Bánk bán címû színmûvét adta elõ. A 48-as ifjak, Egressy,Petõfi, Irinyi, Jókai és még sokan mások, jelen voltak az ünnep-ségen és szóltak a néphez. Jókai mellén egy hatalmas nemzetiszínû kokárda virított, melyet pár perccel elõtte a ragyogó szí-nésznõtõl, Laborfalvi Rózától kapott. ,,Ez volt a mi kézfogónk,a mi eljegyzésünk.’’ - írta késõbb visszaemlékezéseiben.

A szabadságharc elbukása után Jókainak is bujdosnia kellett.Ha elfogják, halál vár rá. Felesége rejtegeti, majd amikor már,,enyhülnek’’ a dolgok, menlevelet szerez neki.

Jókai ismét ír. Elõször álnéven, késõbb a saját nevén. Az 1867-es kiegyezés után már ünnepelt író. Az új körülményeket (ki-egyezés) elfogadja. Írásával, regényeivel a haladást szolgálja.Mûvei szereplõi a magyar polgárosodás vélt, várt és elképzeltvonzó alakjai. Ilyenek voltak Berend Iván, Tímár Mihály és mégjó néhányan.

Ugyanakkor mint ellenszenves figurákat jeleníti meg a letûnõ-ben lévõ kor létezõ, pénzért mindenre kapható, gerinctelenarisztokratáit. (Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob címû regé-nyei.) Írásai a hazafias nevelést is szolgálják. A reformkor (RabRábi) vagy az 1848-as szabadságharc hõsei (Kõszívû ember fiai)nagyszerûen példázzák népünk hazaszeretetét.

Jókai Mór viszonylag magas kort ért meg. 1904-ben, 79 éveskorában halt meg.

64

Arany János utca

Ez is a régi Bábolna puszta te-rületén van. A postától az új is-koláig terjed, vagyis egy rövidkis utcácska. Az utca jellege -mint minden pusztai utcáé -megkérdõjelezhetõ. Az utcajobb oldalán ugyan létezik né-hány lakóépület, többek közötta katolikus plébánia hivatal is ittvan, a bal oldalán azonban csu-pán egy épületet, az egykoriadatfeldolgozót, ezen kívül aziskolakert egyrészét találjuk.

Az utca névadója, Arany János költõ, aki 1817-ben született.Életének egy részét Nagyszalontán élte le. Õ is a magyar költõ-óriások egyike. Történelmi elbeszélõ költeményei, balladái, ésegyéb versei számukat és tartalmukat tekintve is egyedülállóaka magyar költészetben.

A közelmúltban a Magyar Televízió képernyõjén is találkozhat-tunk az egyik legsikeresebb történelmi elbeszélõ költeményé-vel, a ,,Toldi’’-val. A fõmûsoridõben folytatásokban közölt költe-ményt Gáspár Sándor színmûvész tolmácsolta. Meg kell monda-ni, hogy ragyogóan. Mi hallgatók és nézõk szinte azonosulnitudtunk a korral és a történettel. Ez egyrészt a költeménynek,másrészt az elõadónak volt az érdeme. Persze az is igaz, hogyNagy Lajos király kora - melyben a történet játszódik - a magyartörténelem legdicsõbb idõszakai közé tartozik, és így volt mitmondani róla. Az is igaz, hogy ezt a történelmi idõszakot semcsak a dicsõség és a sikerek jellemezték, hanem kemény küzde-lem, sok háború és harc is. Mindezek mellett nem hiányzott azintrika sem (ld. Toldi György esetét).

65

Egyébként Arany János - aki Nagyszalontán volt segédjegyzõ -költészetének az igazi kezdetét a ,,Toldi’’ megírása jelentette.Egy 1847-ben kiírt pályázaton, melyet az akkori ,,Kisfaludy tár-saság’’ hirdetett meg, ezzel a költeményével elsõ díjat nyert.Ezen kívül ez hozta el számára Petõfi barátságát is. (E barátságelsõ lépését Petõfi tette meg a hozzá írt költeményével.) A kétnagy költõ megismerkedésük után állandó kapcsolatban álltegymással. Többször találkoztak személyesen, sõt családjukkalegyütt is. Ezen kívül pedig sûrûn leveleztek. Aki szórakoztató,vidám és okos olvasmányt akar olvasni, az olvassa el Petõfi ésArany levelezését. A szabadságharc és Petõfi elvesztése Aranytnagyon lesújtotta. Ez verseiben is kifejezésre jutott ,,Letészema lantot’’, ,,Tõlem ne várjon senki dalt’’, ,,Belõlem a jobb rész ki-halt’’, írja ezekben az idõkben. Késõbb, miután Pestre költö-zött, az ország ünnepelt költõje lett. Nem véletlen, hogy a ki-egyezés után Ferenc József magyarországi látogatása alkalmávalfelkérik egy üdvözlõ vers megírására. Arany ehelyett megírja anépgyilkos Edward angol király elkárhozását, a ,,WalesiBárdok’’-at. Mint tudjuk, a költeménybõl a Walesi Bárdok vagymagyarul a walesi költõk nem voltak hajlandók a walesi népeteltipró Edward angol király dicsõítésére, inkább a halált válasz-tották!

A továbbiakban Aranyhoz írt Petõfi verset közöljük.

Petõfi Sándor

ARANY JÁNOSHOZ

TOLDI irójához elküldöm lelkemetMeleg kézfogásra, forró ölelésre!...Olvastam, költõtárs, olvastam mûvedet,S nagy az én szivemnek õ gyönyörûsége.

66

Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni:Nem tehetek róla... te gyujtottad ugy fel!Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyiSzépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?

Ki és mi vagy? hogy így tûzokádó gyanántTenger mélységébõl egyszerre bukkansz ki.Más csak levelenként kapja a borostyánt,S neked rögtön egész koszorút kell adni.

Ki volt tanítód? hol jártál iskolába?Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted.Az iskolákban nem tanulni, hiába,Ilyet... a természet tanított tégedet.

Dalod, mint a puszták harangja, egyszerû,De oly tiszta is, mint a puszták harangja,Melynek csengése a rónákon keresztûlVándorol, s a világ zaja nem zavarja.

S ez az igaz költõ, ki a nép ajkáraHullatja keblének mennyei mannáját.A szegény nép! olyan felhõs láthatára,S felhõk közt kék eget csak néhanapján lát.

Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más,Enyhítsük mi költõk, daloljunk számára,Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás,Egy édes álom a kemény nyoszolyára! -

Ezen gondolatok elmém környékezték,Midõn a költõi szent hegyre jövék fel;Mit én nem egészen dicstelenûl kezdék,Folytasd te, barátom, teljes dicsõséggel!

67

Deák Ferenc utca

Ez az utca is a régi Bábol-na területén van. Az általá-nos iskolától nyílik és azIsten tudja, hogy meddigtart. Ugyanis az utca jelle-ge az elsõ száz méterenmég úgy ahogy megvan,Jobb oldalán a régi általá-nos iskola épülete, ezenkívül még két lakóház hú-zódik, a baloldalán pedig

az iskolai napközi és egy lakóház van. Ezzel eléri az Arany Jánosutcát, majd ezen áthaladva elmegy a ,,Tehenesház’’ elõtt és ki-érkezik a Raktár utcára és itt vége. A leírtak ezúttal is tanúsítjákazt az összevisszaságot, ami a pusztákat jellemezte abban azidõben.

Az utca névadója Deák Ferenc államférfi és liberális politikus.Jómódú középbirtokosi családból származott. A Zala megyeiSöjtörön született 1803-ban. Jogot végzett. Az országgyûlésnek1833-tõl, vagyis 30 éves korától tagja. Mint jogtudós annak ide-jén résztvett az új büntetõ törvénykönyv kidolgozásában. Hu-mánus felfogását általában ismerték. 11 évig, vagyis 1833-tól1844-ig az országgyûlési ellenzék egyik elismert vezére volt. Li-berális nézeteket vallott. Ezen nézetek között találkoztunk töb-bek között a közteherviselés, a törvény elõtti egyenlõség ésmég jó néhány újnak számító és a társadalmi haladást szolgálófogalommal. A Zala megyei nemesek - akik a nemesi kiváltságotélvezték - éppen ezért nem szerették. 1843-ban, amikor is újkövetválasztásokra került sor, az õ választási körzetében véresösszetûzéseket provokáltak. Ennek ellenére megválasztották,de õ a mandátumot nem fogadta el.

68

A Kossuth - Széchenyi vitában Kossuth mellé állt. 1845-bencsatlakozott a Kossuth által elindított ,,Védegylet’’ mozgalom-hoz. 1847-ben Zala megye ezúttal egyhangúlag választotta megképviselõjének. 1848-ban a Batthyány Lajos vezette kormány-nak igazságügyi minisztere lett. Ebben az idõben már fékezniigyekezett a forradalmi események továbbfejlõdését. Mérsékel-ni próbálta Kossuth politikáját. Elítélte a fegyveres szabadság-harcot. 1848-49-ben Batthyány Lajossal együtt részt vettWindischgratz herceghez indított küldöttségben, ennek ered-ménytelensége után visszavonult kehidai birtokára. Itt töltöttea fegyveres szabadságharc, majd ennek leverése után beveze-tett abszolutizmus elsõ éveit. 1854-ben Pestre költözött. A bé-csi udvarból itt többször felkeresték. Különbözõ megbízatáso-kat és hivatalokat ajánlottak számára. Õ azonban ezeket azajánlatokat visszautasította. Mint korábban továbbra is a forra-dalmi nemesség liberális elveit vallotta. Az 1861-ben összehí-vott országgyûlésen követelték az 1848-ban elfogadott törvé-nyek visszaállítását. Ezt Ferenc József császár ebben a formábanelutasította. Deák türelemmel várta a megfelelõ idõpont elérke-zését, az ezzel kapcsolatos tárgyalások újrakezdését.

1865. tavaszán írt híres húsvéti cikkével ezt nagyban elõsegí-tette. E cikkbõl ugyanis az csendül ki, hogy a magyar birtokosbékülési készsége megvan.

Még ebben az évben, vagyis 1865. nyarán összehívott ország-gyûlésen, illetve annak jóváhagyó ösztönzésére megindultak akiegyezéssel kapcsolatos tárgyalások. Ezeken a tárgyalásokonkiemelkedõ szerepet vállalt. 1867-ben létrejött a kiegyezés (ek-kor kezdték a ,,.Haza bölcsé’’-nek nevezni). A megalakult új ko-rányban nem vállalt szerepet. Az országgyûlés több régi pártjá-ban melyet róla neveztek el Deák-pártnak azonban vezetõ sze-repet játszott. Jelentõs szerepe volt a kiegyezés utáni elsõ tör-vények létrehozásában, melyek éppen ezért liberális irányzatú-ak voltak. Egész tevékenysége a polgáriasodó liberális középne-

69

messég érdekét szolgálta. Ezekben az években ez egyben a ha-ladást is jelentette.

Az országgyûlésben és egyéb fórumokon elmondott beszéde-it az ezredforduló táján (1898) 6 kötetben jelentették meg illet-ve adták ki.

Szobra (melyet Huszár Adolf szobrászmûvész alkotott) a Lánc-híd pesti hídfõjénél áll.

Rákóczi Ferenc utcaAz ölbõi kaputól a falu végéig

tart. Ez is a régi Bábolna egyikutcája, vagy inkább útja volt. Je-lenleg az utca két oldalán köz-épületeket találunk. A jobb olda-lon a lovaspálya, az Állategész-ségügyi Laboratórium, ezen kí-vül egy hosszú panelépületben aNövénytermelés, a Pénztár és aMenedzsment irodái találhatók,továbbmenve itt találjuk a gaz-daság hatalmas gépparkját. A baloldalon az Óvoda és a Bölcsõdeépülete, majd egy füves térség(az egykori, ma már lebontott

harminckettes major), majd a Kórház Szálló és végül itt is egygéppark, az V. sz. Keltetõ-üzem, valamint egy üzemanyagtöltõállomás található. Lakóház az utcában nincs.

Az utca névadója II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem ki-magasló alakja. A kuruc szabadságharc vezére, majd késõbb ma-gyar fejedelem. 1676-ban született a Sátoraljaújhely mellettibozsi kastélyban. Édesanyja Zrínyi Ilona, édesapja I. Rákóczi Fe-

70

renc. A háború zajával korán megismerkedett, miután Munkácsvárának ostrománál 11 évesen édesanyja mellett a várban tar-tózkodott. A vár eleste után elszakították családjától, Ausztriá-ba szállították, ahol az osztrák jezsuiták nevelték és tanították.Nagykorúságát elérve megnõsült. Õ lett az ország legnagyobbbirtokkal rendelkezõ ura és mint ilyen, természetesen Sárosvármegye fõispánja is. Nõsülését követõen hazatelepedett Ma-gyarországra. Csak itt és most tapasztalta a Habsburg elnyo-mást és a jobbágyság nyomorúságát, mely végül is az 1697. évihegyaljai felkeléshez vezetett. A felkelés vezetésére felkérték,de õ ezt nem vállalta. Mint ismeretes, a felkelést leverték. Rákó-czi Bécsbe ment. Bercsényi Miklóssal és még néhány magyar ne-messel szövetkezve XIV. Lajos francia királyhoz fordultak segít-ségért. Tervük árulás miatt megbukott. Rákóczit és társait be-börtönözték. Két évi raboskodás után felesége segítségével abörtönbõl megszökött. Lengyelországba ment. Magyarorszá-gon újabb felkelés robbant ki. Ennek vezetõi Esze Tamás és tár-sai felkeresték. Rákóczi megegyezett a küldöttséggel és elvállal-ta a felkelés vezetését. Ezt egy szerzõdésben rögzítették. Rákó-czi szabadságot és földet ígért azoknak a jobbágyoknak, akikfegyverrel a kezükben részt vesznek a felkelés harcaiban.Ugyanakkor egy kiáltványban az egész országot harcba hívta aHabsburg elnyomás ellen.

1703. tavaszán a túlsúlyban jobbágyokból szervezõdött csa-patai élén bevonult az országba. Csapatai, melyekhez újabb ésújabb csapatok - elsõsorban jobbágyok -csatlakoztak hamaro-san nemcsak az egész felvidéket, de a Dunántúl egy részét, sõtaz egész Alföldet is felszabadították. A serege több, mint70.000 fõre szaporodott. Olyan vezérekkel rendelkezett, mintBercsényi Miklós. Esze Tamás, Bottyán János (Vak Bottyán) ésmég lehetne sorolni. A hadi sikerek láttán a szécsényi ország-gyûlésen (1705.) Rákóczit fejedelemmé választották. Ezt köve-tõen a kuruc csapatok rövidesen az egész Dunántúlt felszabadí-

71

tották, majd Erdély felszabadítása következett. Rákóczit, mintõseit, Gyulafehérváron Erdély fejedelmévé választották. Az1707. évi onódi országgyûlés kimondta a Habsburgok magyar-országi trónfosztását és Magyarország teljes függetlenségét.

Nagy Péter orosz cár Rákóczival mint egyenrangú uralkodóvallépett szövetségre és felajánlotta segítségét. Idõközben a Habs-burgok a nyugati frontokon sikereket értek el. Ez lehetõvé tet-te, hogy a jól felfegyverzett csapataikat most nyár Magyaror-szágra irányítsák. A döntõ ütközetre Trencsén váránál került sor.Ezt sajnos a magyarok elveszítették. A magyar seregekben csüg-gedés és zavar keletkezett. Rákóczi Oroszországba indult, hogytalálkozzon Nagy Péter cárral és kérje segítségét. TávollétébenKárolyi Sándor a magyar csapatok fõvezére 1711-benSzatmáron békét kötött a császáriakkal és a kuruc sereg letettea fegyvert. A 8 évig tartó háború végül is a túlerõ gyõzelmévelvégzõdött és a magyar függetlenség elbukott.

A kurucok egy része kegyelmet kapott, másrészük elbujdo-sott. II. Rákóczi Ferenc 59 évesen a törökországi Rodostóbanszámûzetésben halt meg.

A KÖZSÉG RÖVID UTCÁIToldi Miklós utca:A nagy magyar mondahõs Toldi Miklós nevét viselõ utca hosz-

sza mindössze 300 m, a kereskedelmi udvartól a József Attila ut-cáig terjed. Összesen 15 családi ház és 3 db 2 lakásos szolgála-ti pedagógus ház található itt. Az utca rendelkezik aközmûvesítettség valamennyi feltételeivel, vagyis víz, villany, te-lefon, gáz, parabola antenna rendszer, csatorna az itt lakók ren-delkezésére áll. Az utca portalanított és járdásított. Az itt lévõcsaládi házak rendezettek tiszták, az udvarok és kertek kezelé-

72

se példamutató. Egyébként itt lakik a k9zség egyik legjobb ház-táji gazdálkodója, Farkas János.

Virág utca:Korábban már szó volt róla. A Kossuth Lajos utcából nyílik ás

tart a Kazinczy utcáig. Mindössze 10 családi ház van a területén,vagyis viszonylag egy rövid kis utca. Az utca portalanított, jár-dásított és közmûvesített. Víz villany, gáz, csatorna, telefonve-zeték, parabola antenna rendszer az itt lakók rendelkezéséreáll. Az utca és az itt lakók portái, udvarai tiszták és rendezettek.

Béke utca:Ez egy rövid kis utcácska, vagyis egy kereszt utca, mely a Kos-

suth Lajos utcát a Széchenyi lakóteleppel köti össze, közben át-halad a Petõfi utcán is. Az utcában található a Széchenyi mûve-lõdési ház, mely az utóbbi idõben a ,,Szabadidõközpont’’ funk-cióját is ellátja, filmvetítéssel és modern tekepályával, valamintalkalmi vásárok megtartásának lehetõségével rendelkezik.Ezenkívül ebben az utcában van egy vegyesáruház és a 3 csalá-di hûz. Az utca közmûvesítettsége teljes.

Mérleg utca:Tulajdonképpen egy keresztutca, mely a Kossuth Lajos utcától

a Petõfi utcát keresztezve a temetõig halad. Mindössze 4 csalá-di ház található itt. Ettõl függetlenül illetve ezzel együtt az ut-ca rendkívül tiszta és rendezett. A közmûvesítettsége teljes.Víz, villany, gáz , csatorna, telefon, parabola antenna rendszer alakosok rendelkezésére áll.

73

BÁBOLNA LAKÓTELEPEIKisfaludy lakótelep

Építése a 60-asévek elsõ felébenkezdõdött és eléggyorsan, 2 év alattnagyobbrészt be isfejezõdött. Egy 12lakásos kocka épületépült késõbben. A la-kótelepen annak ide-jén 3 db 18 lakásos 3

szintes épülettömb épült és ez 54 lakást jelentett. Ehhez jött akésõbbi 12, így lett 66 lakás, majd 1993-ban történt felújításkora lakások száma kettõvel gyarapodott, vagyis a lakótelepenmost 68 lakást találunk. Kedvezõ változásként kell megállapíta-ni, hogy a lapostetejû házak egy részébõl a felújítás során sátor-tetejû lett.

Nevét a lakótelep a Kisfaludy testvérektõl kapta. KisfaludySándor, aki 1772-ben Sümegen született, iskoláit Gyõrben, majdPozsonyban végezte és Kisfaludy Károly, aki 1788-ban a Gyõrmelletti Téten született és nagyon korán 1830-ban 42 éves ko-rában, a kor akkori nagy betegségében, tüdõbajban halt meg.

Mindkét Kisfaludy testvér költõ és író volt. A termékenyebb éstalán valamivel ismertebb és a fiatalabb Károly volt. Õ költemé-nyeken kívül színdarabokat is írt. Ismertebb költeményei közülmegemlíthetjük a ,,Szülõföldem széphatára’’ vagy a ,,Mohács’’címû verseit. Számtalan színdarabot írt, melyek egy részét mostis mûsorra tûzik, nemcsak a falusi színjátszó csoportok, de aszínházak is. Ilyen pl. a ,,Tatárok Magyarországon’’, melyet

74

1819. tavaszán a fehérvári színtársulat Pesten is bemutatott,vagy a ,,Sok haza-pufogtatás’’ címû színmûve. A vígjáték terüle-tén is otthonosan mozgott. A ,,Kérõk’’, a ,,Csalódások’’, a,,Pártütõk’’ ma is megtalálhatók a színházaink repertoárjaiban.Írói tehetségét bizonyítja, hogy Széchenyi István az akkor meg-indítandó lapjának a ,,Jelenkor’’-nak fõszerkesztõjéül õt szemel-te ki. Sajnos korai halála ebbe megakadályozta.

Bátyja, Sándor hosszabb életû volt, 72 évet élt. Iskoláinak el-végzése után katonának ment mégpedig a bécsi testõrségbe álltbe. Életének ebbõl a szakaszából nem hiányoztak a kalandok,többek között a szerelmi kalandok sem. Késõbb az Olaszor-szágban folyó háborúban is részt vett. Itt francia hadifogságbakerült. 1800-ban szabadult, hazatért, majd megnõsült. Felesé-gül vette Szegedi Rózát, azt a hölgyet, aki szerelmét korábbanvisszautasította. Birtokán telepedett le Sümegen. Itt gazdálko-dott és verseket írt. A ,,Himfy’’ címû költeményében a kezdõ ésvisszautasított szerelmét, majd a késõbbi boldog házaséletét ír-ta meg. Jelentõs mûve volt és ma is az a ,,Regék a magyarelõidõkbõl’’ címû 3 részes verses elbeszélõ gyûjteménye.(Csabánc, Tótfika, Somló.)

Az 1809. nemesi felkelésben József nádor szárnysegéde volt.(Mint tudjuk a gyõri csatában súlyos vereséget szenvedtek afranciáktól.) A felkelés történetét apólópetikus céllal írta meg.(Kéziratban létezik, kiadásra nem került.) Élesen szembe állt Ka-zinczy nyelvújító törekvéseivel. Védte a feudális nemesi társa-dalmat. Erõsen konzervatív volt. A ,,Rege költõ hattyúdala’’utolsó befejezetlen mûvében a magyar nemesség és saját életé-nek történetét írta meg.

75

Ifjúsági lakótelep

Neve is jelzi, hogylétrehozása a fiatal-sághoz kapcsolódik.Annak idején, ami-kor Bábolnán a ma-gánerõbõl épült la-kóházak sokasága(évenként 1 utca)jött létre a gazdaságés a község vezetõ-

sége a fiatalokra és elsõsorban a fiatal házasokra is gondolt.Olyan elképzelés született - mely késõbb tettekre változott -hogy a fiatal kezdõ házasoknak, amíg saját házukat felépítik, át-meneti lakást kell biztosítani. Az ,,Ifjúsági lakótelep’’ létrehozá-sa kizárólag ezt a célt szolgálta. Abban az idõben a magánépít-kezõk, köztük a fiatalok is, óriási kedvezményekben részesül-tek. Pl. a telek ára m2-ként 6 Ft volt, az építéshez szükségeskölcsönt az OTP és a gazdaság 2%-os kamatra adta, az építéshezszükséges anyag, sóder, homok, bontás szinte ingyenes volt ésugyanezt el lehet mondani a fuvarról, arról nem is beszélve,hogy a házak kalákában épültek. ,,Az Ifjúsági lakótelep’’ lakóiszerzõdésben kötelezték magukat, hogy 2 év alatt saját házatépítenek és a lakótelepi lakásukat átadják, illetve visszaadják agazdaságnak. Ez általában így is történt. A lakótelepen 12 db 4lakásos épület van, ami 48 lakást jelent.

Ma már ezen lakások többsége magántulajdonban van.

76

Széchenyi lakótelepEz a legnagyobb la-

kótelepünk. Az itt lé-võ 8 épülettömbben(5 kocka és 3 szalag-ház) összesen 132 la-kás található. A laká-sok túlnyomó több-sége ma már magán-tulajdonban van, demég létezik RT. tulaj-donát, sõt az IKR tu-

lajdonát képezõ lakás is. A lakótelepnek kedvezõ az elhelyezke-dése, miután az ellátást szolgáló közintézmények közvetlen aközelében találhatók.

A lakótelep névadója Széchenyi István, aki 1791-ben születettaz egyik legnagyobb és leggazdagabb magyar fõúr SzéchenyiFerenc fiaként. Iskoláinak elvégzése után, fiatalon mindössze 18évesen részt vesz a Napóleoni háborúban és itt fõhadnagyi ran-got ér el. Ezt követõen diplomáciai küldetésekben és tanul-mányutakon bejárja egész Európát. Rengeteg tapasztalatotgyûjt. 1820-ban, mint huszártiszt Debrecenbe kerül. Tulajdon-képpen az itt töltött 2 év alatt ismerkedik meg a magyar való-sággal. Megszereti ezt a népet, megtanulja nyelvét, melyetezidáig csak elég hiányosan beszélt. Ugyanakkor látja azt a hi-hetetlen elmaradottságot is, amely ezt az országot és fõleg an-nak dolgozó népét jellemzi. Itt és ezekben az években ismerke-dik meg és köt barátságot Wesselényi Miklóssal.

Széchenyi neve az 1825. évi országgyûlési követõen vált is-mertté. Ezen az országgyûlésen Felsõbüki Nagy Pál elragadóékesszólással beszélt a magyar hazafiságról és arról hogy ennekápolására létre kellene hozni a ,,Magyar Nemzeti Akadémiát’’.Ennek akadálya, hogy nincs pénz! Széchenyi, aki részt vett az

77

ülésen, felugrott és összes birtokának 1 éves jövedelmét 60.000Ft-ot ajánlott fel az akadémia létrehozására. Ezen fellelkesülvepéldáját többen is követték. Széchenyi haladó gondolkodásútudós és hazafi volt. Az akkori feudális viszonyokat kívántamegreformálni és a polgári fejlõdést elõsegíteni. Ezt a célt sza-vakkal és tettekkel egyaránt szolgálta. Magas összeköttetéseit,nem egyszer saját vagyonát felhasználva, olyan alkotásokat ho-zott létre, melyek az ország, ezen belül a polgárság fejlõdésétszolgálták. A teljesség igénye nélkül ezekbõl néhányat megem-lítünk. Létrehozta a ,,Nemzeti Kaszinót’’, megalakította a,,Magyar Gazdasági Egyesület’’-et megszervezte a ,,Pályafut-tatási társaság’’-ot. (Ez utóbbi tulajdonképpen a lóversenyzésvolt.) Az akkori idõk modern valóságát, melyet külföldön ta-pasztalt, hazai tájakra adaptálta. Ilyenek voltak többek közöttaz elsõ budapesti hengermalom megépítése, a balatoni gõzha-józás beindítása, az elsõ magyar vasút létrehozása, a Tisza sza-bályozása, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a Vaskapu megépíté-se és az elsõ masszív Dunai híd, a Lánchíd és az ehhez kapcso-lódó alagút megépítése. Ez mind-mind az õ nevéhez kapcsoló-dik. Nem véletlen, hogy az akkori idõk egyik legismertebb poli-tikusa, Kossuth Lajos a ,,legnagyobb magyar” névvel tiszteltemeg. Sajnos Széchenyi és Kossuth e két nagy hazafi, nem min-denben értett egyet. Abban igen, hogy az országot fel kell emel-ni és boldoggá kell tenni. Az idevezetõ utat azonban máskéntlátták. Széchenyi azt vallotta, hogy a fejlõdésnek békében kellmegvalósulnia, a nemzetet mûveltté kell tenni és akkor a refor-moknak széles társadalmi bázisa lesz. Õ maga is több nagysze-rû könyvet írt. A ,,Hitel’’ a ,,Világ’’ a ,,Stádium’’ a ,,Lovakrul’’ ésmég lehetne sorolni. A forradalommal és a forradalmi eszmék-kel nem rokonszenvezett.

Kossuth a forradalmi eszmék híve volt. Azt hirdette, hogy anemzetet elõször szabaddá kell tenni és azután meg fog gazda-godni. Széchenyi ennek ellenére vagy talán éppen ezért minisz-teri tárcát vállalt el a Batthányi Lajos vezette elsõ felelõs magyar

78

kormányban. A kormány, mint tudjuk, nem tudott úrrá lenni azeseményeken, kitört a szabadságharc. Széchenyi elméje elbo-rult. Egy ausztriai elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1861-ben 70 éves korában önkezével vetett véget életének.

Rózsaerdei lakótelep

Nevét a korábbanitt lévõ akácerdõrõlkapta, melyben szé-pen díszlett a vadró-zsa. Mindössze 1 ut-cából áll. Az utca bal-oldalán és a bejáratá-nál helyezkedik el aza 12 lakóépület,amelyekben össze-

sen 48 lakás van. Ezek az épületek egy kivételével állami költ-ségvetésbõl épültek. Annak idején (1983-ban) a helyi tanácsazért kapott erre a célra állami támogatást, mert a pusztábólhirtelen nagyközséggé fejlõdött Bábolna állami infrastruktúrá-val nem rendelkezett. A hirtelen háromszorosára nõtt lakosság-nál sok lett a gyerek, sok lett a beteg, stb. de sem tanítói, semorvosi lakás nem volt. Abban az idõben a Mezõgazdasági Kom-binát nem kis összegû adóját a megyei szervekhez fizette be,majd itt került újraelosztásra. Bábolna község az újraelosztás-ból alig-alig kapott valamit mindaddig, míg a kombinát igazga-tósága és a község vezetõsége ezt szóvá nem tette. Azzal érvel-tek, hogy a bábolnai nyereségbõl képzett és befizetett adót -miután itt is óriási szükség van rá - ide osszák vissza és itt ke-rüljön felhasználásra. Így kapott Bábolna egy új iskolát, egy újtanácsházát és végül a 44 szolgálati lakás, illetve 11 lakótömbmegépítésére lehetõséget.

79

A pusztákról

Sorozatunkban ezidáig írtunk az utcák-ról, lakótelepeinkrõlés ezek után írni kell apusztákról is. Annál isinkább kell, mert szok-ták mondani, hogy Bá-bolna olyan település,ahol egyszerre ésegyidõben van jelen a

puszta, a falu és a város. Bábolnára, mind településre ez a meg-állapítás ma is érvényes és igaz. Ugyanis a napjainkban itt élõkb. 3600 fõ lakosnak egy jelentõs része ma is pusztán él, a leg-nagyobb része persze itt a központban, a 29 új utcában. Kertescsaládi házakban, vagyis falusi viszonyok között létezik, mígegy harmadik része a lakosságnak a négy lakótelepen emeletesházakban, vagyis városias életkörülmények körött tölti napjait.Meg kell mondani, hogy a településnek a pusztai jellege egyrezsugorodik és nincs messze az az idõ, amikor teljesen megszû-nik. A központtól távol esõ kinti épületek, istállók, csak munka-helyként és nem lakóhelyként fognak funkcionálni. Ez egy ter-mészetes folyamat, ami az általános fejlõdéssel együtt jár.

Most nézzük meg az 50 év elõtti, vagyis az 1945. elõtti álla-potokat. Az akkori település a központi Bábolna pusztából (aholiskola, orvos, templom, stb. volt) és a hozzákapcsolódó 4 kerü-letbõl állt. Egy-egy kerületben - melyek a központtól 2-3 km-revoltak - két puszta, illetve major volt. A nagyobb pusztákon 30-40 család, a kisebbekben 15-20 család lakott. A kerület pusztái:Farkaskút, Kajánd, Csemerháza, Istvánháza, Kisbábolna, Har-minckettes major, Hetes major és Jégermajor. Ezek a ménesbir-tok vagyis a gazdaság kerületei voltak.

80

Ölbõ

Ezenkívül létezett magának a ménesnek is néhány kinti pusz-tája. Ilyen volt a Kisbábolna melletti Darányi telepi ménes, aCsemerház melletti Richtermajori ménes, a Farkaskút mellettiFarkaskúti ménes és Jégermajor melletti Csikótelepi ménes. Aménes pusztáin általában egy altiszt lakott a családjával, õ volta parancsnok. Itt lakott a legénység is, akik többségükben soro-zott katonák voltak. Az õ szálláshelyük egy laktanyaszerû nagyszoba volt. Mindezekbõl látható, hogy Bábolna ebben az idõ-ben puszta volt a javából. Egy azok közül, ahol az akkori 3 mil-lió koldus - a nincstelen cselédség - élt és dolgozott. Illyés Gyu-la világhírû könyvében a ,,Puszták népe’’-ben a következõket ol-vashatjuk.

,,A puszta legnagyobb és legdíszesebb épülete az ököristállóvolt.’’ Ez Bábolnán is úgy volt, azzal a különbséggel, hogy itt azököristállók mellett díszes és nagy épületek voltak a lóistállókés a tehénistállók is. Ezen épületek nagyrésze Bábolnán itt aközpontban ma is meg van. Egyiküknek-másikuknak azonbanegész más a rendeltetése. Pl. az egyik lóistállóból az 5-ös istál-lóból, a fõfalak és tetõszerkezet meghagyása mellett lett kiala-kítva a 172 férõhelyes Kamaraszínház.

A központi tehénistállóból hasonló átalakítással Adatfeldolgo-zó iroda lett, ahol régebben számítógépek sokasága dolgozott.A legnagyobb istálló itt is a Hetesmajori ököristálló volt. Ma en-nek a helyén a szabadidõközpont áll.

1945 után jelentõsváltozások történtekBábolna puszta életé-ben. A ménesbirtokegy részét kiosztották,az új földesekHetesmajort kaptákmeg lakóhelyül. A bir-tok megmaradt na-

81

Mihályháza

gyobb része elõször ,,Nemzeti Vállalat’’-ként mûködött. 1948.után létrejöttek az állami gazdaságok, közöttük a,,Törzsállattenyésztõ Bábolnai Állami Gazdaság’’ is. Ez a Bábol-nai Állami Gazdasága korábbinál jóval nagyobb területtel és lét-számmal rendelkezett. Adódott ez abból, hogy idecsatolták akorábbi Kisbéri Ménesbirtok egy részét 12 pusztai településsel(Vasdinnye, Tarcs, Nyeszkenyepuszta stb.) együtt és a Pannon-halmi Apátság két pusztáját. Ölbõt és Mihályházát.

Ennek az óriási gazdaságnak a területe, melyet a központbanszékelõ igazgatóság irányított, négy közigazgatási egységhez,illetve községhez tartozott (Bana, Tárkány, Kerékteleki, Kisbér).A puszták száma, illetve a pusztai lakosság száma alaposanmegnõtt. Azt el kell mondani, hogy a pusztákon uralkodó álla-potok - különösen ami a lakáskörülményeket illeti -elképesztõen rosszak voltak. (Egyébként ma sem sokkal job-bak.) A pusztai rossz körülményeket az elsõ idõben a gazdaságvezetõsége próbálta javítani. Nem sok sikerrel. Késõbb alakultki az a szemlélet, hogy ne a pusztákat javítgassuk, hanem ad-junk lehetõséget az embereknek, hogy itt a központban épít-hessenek házat saját maguknak. Ez jó és sikeres elképzelés volt,ennek eredménye lett Bábolna nagyközség 29 új utcája.

82

ÚJ KÖZINTÉZMÉNYEKBábolnán nemcsak utcák nem voltak, de a alakosságot szolgá-

ló közintézmények is hiányoztak, vagy ha voltak is csak-, pusztai szinten mûködtek. (pl. óvoda, iskola, vegyesbolt orvo-si rendelõ stb.) A frissen megválasztott új tanácsnak egyik leg-fontosabb feladata lett – és ezt a lakossági hirtelen növekedéseis indokolta – ennek az állapotnak a felszámolása. A meglévõ ésnem megfelelõ intézmények felújítása, újak építése, illetve lét-rehozása, létkérdéssé vált. Ezen feladatának az új tanácsa a te-rületen mûködõ gazdasági és kereskedelmi szervekkel közösenpróbált eleget tenni, tegyük hozzá, mindjárt, hogy sikerrel.Ezen létesítmények egyénmelyikét megemlítjük.

Óvoda bõvítés:Bábolnán korábban is volt óvoda, ez azonban kicsinek bizo-

nyult. Ezért a tanács a gazdasági szervekkel közösen kétszintes300 férõhelyes óvodát épített. Épült 1975-ben.

Kamaraszínház: A ménesudvar egyik istállójából lett átalakítva a 250 fõs szín-

házterem és a hozzákapcsolódó 300 férõhelyes reprezentatívtanácsterem. Épült 1977-ben.

Új iskola:Az eddig is szûknek bizonyult bábolnai iskolához kapcsolták a

pusztai (Vasdinnye, Tarcs, Ölbõ) iskolákat. Az új iskola építéseszükségszerûvé vált. A kétszintes iskola 6 pedagógus lakásának.Épült 1983-ban.

Tanácsháza:Évtizedekig nem volt, miután tanács sem volt. A megalakult új

tanács szükségépületekben mûködött évekig. Ma kétszintes ta-nácsháza van. Épült 1979-ben.

83

Szabadidõközpont ((Széchenyi Mûvelõdési Ház)A korábbi 7-es major ló és ököristállójából lett kialakítva. Lé-

tezik itt színpad, színházterem, versenyzésre alkalmas 4 pályásmodern tekepálya. Épült 1985-ben.

Sportcsarnok:Új létesítmény. Átadási ünnepségén megjelent Medgyessí Pé-

ter miniszterelnök is. Épült 2002-ben.

Orvosi rendelõ:A város egészségügyi helyzete tarthatatlan volt. Modern 2

szintes egészségügyi központ épült. A környezõ községekegészségügyi helyzetét is javítja. Épült 1985-ben.

Bolthálózat bõvítése:A lakosság növekedése és a gazdaság ankétjai tették szükség-

szerûvé. A bolthálózat keretében 500 fõs étteremet is létrehoz-tak. Épült 1981-1983-ban.

Posta:Az elavult régi postát a lakosság kinõtte. Újat, nagyobbat kel-

lett építeni. Épült 2002-ben.

Új temetõ:A régi betelt, Az új egy nagyon szép építmény, modern felsze-

reléssel. Épült 1996-ban.

A felsorolás nem teljes. Ezzel csupán tájékoztatást kívántunkadni lakosságunkat közvetlenül érintõ új létesítmények egy ré-szérõl.

84

A MÚLTAT ÕRZÕRÉGI ÉPÜLETEK

A nagy kastély

A nagy kastély, mint elnevezés,valószínû a Szapáry grófok, a ko-rábbi tulajdonosok idejébõlszármazik.

A régi bábolnaiak bizonyáratudják, melyik épületrõl van szó.Arról a kétszintes nagyirodáról,ahol most az RT. igazgatási köz-pontja van. Ennek az épületneka falán az egyik márványtábla (afõbejárat mellett) hirdeti, hogy,,Épült az 1700-as évek elején’’.Ezek szerint építésének pontosidejét nem tudjuk, de annyit tu-

dunk róla, - egy régi térkép alapján - hogy Bábolna legrégibbépülete.

A még ma is szép, reprezentatív épület, melyben mostanság isirodák sokasága található, sok ,,vihart’’ megért. Falai sok törté-nelmi eseménynek voltak a tanúi. Az utóbbi 200 év története akastély szempontjából különösen izgalmas és mozgalmas volt.A Napóleoni háborúk idején a franciák Magyarországra is elju-tottak és 1809-ben Gyõr mellett megütköztek a nemesekbõl ál-ló magyar sereggel. A csata kimenetelével most ne foglalkoz-zunk, az azt követõ eseményekkel viszont igen. Errõl ,,A 200éves Bábolna múltjából’’ címû könyv a következõket írja: ,,Agyõri csatát követõen a francia csapatok tovább nyomultak ke-

85

let felé és 1809. június15-én Bábolnáig jutot-tak elõre. Bosszúsankellett tudomásul ven-niök, hogy már csakegy õrmestert, egykáplárt és néhány köz-legényt találnak, a mé-nes és parancsnokanincsenek sehol. Erre

nem átallották az épületeket a tûz martalékává tenni.’’ Sajnos anagy kastély is leégett. Tény, hogy a veszély elmúltával - mint atörténelem során annyiszor - az épületeket rendbehozták, sõtújakat is építettek, az élet tehát ment tovább.

Az ezt követõ történelmi idõszakról ,,Bábolna a szabadság-harc idején’’ címû könyvbõl szereztünk tudomást. Mint ismere-tes a bábolnai csata 1848. december 28-án zajlott le. A csatábanrésztvevõ osztrák csapatok parancsnoka Attinger tábornok volt.Mint a könyv írja, csata után tisztjeivel együtt elszállásolta ma-gát a kastélyba, melyet Görgey csak pár órával elõbb hagyott el.Windich-Grätz herceg az osztrák csapatok fõparancsnoka is la-kója volt a kastélynak. Errõl a könyv a következõket írja:

,,Windich-Grätz herceg fõhadiszállása részére Bábolnán min-den lakást, köztük a kastély vendégszobáit is lefoglalták.’’

1849. július 3-án Ferenci József császár is járt Bábolnán és akastélyban szállt meg. Nem kis gondot okozva ezzel az osztrákvezetõknek. Bábolna akkor már osztrák kézen volt, és mintahogy a könyv írja ,,az elvonuló magyarok minden megmozdít-hatót még a kastély vendégszobáinak a bútorait is elhurcolták’’.Az elsõ világháború után 1919-ben román csapatok jártak Ma-gyarországon és Bábolnán is. A kastély, ha rövid idõre is, a ro-mán tisztek szálláshelyéül szolgált. 1945. tavaszán szovjet csa-patok érkeztek Magyarországra és Bábolnára is. Parancsnoksá-

86

guk természetesen a kastélyban volt. Elvonulásuk, illetve át-szervezésük után a kastély üresen maradt és szabad préda lett.A vendégszobák és irodák ajtóit, ablakait széthordták. csoda,hogy az épület úgy ahogy egyben maradt. A konszolidáció utánkerült sor rendbetételére. Ezt követõen a ,,Bábolnai Törzsállat-tenyésztõ Állami Gazdaság’’ majd a ,,Mezõgazdasági Kombinát’’központi irodája lett. Fénykorát az 1960-as évektõl napjainkigéli. Államfõk, kormányfõk, tudósok, magas szintû katonatisztekés más közéleti személyiségek jártak és járnak ebben az épület-ben. Közülük néhányat megemlítünk. Korábban 1910-benThéodor Roosevelt az Egyesült Államok akkori elnöke járt itt.(Az ácsiak ma is büszkék arra, hogy az elnök Ácson szállt le avonatról) 1964-ben egy másik szuperhatalom, a Szovjetunió mi-niszterelnöke N. Sz. Hruscsov járt a kastélyban. Ezt követõenFülöp herceg az angol királynõ férje, Etiópia császára, az Iránisah, a finn elnök, az osztrák kancellár és még lehetne sorolni.

1996-ban két uralkodót is fogadott Bábolna. 1996. május 22-én Beatrix holland királynõ majd 1996. szeptember 13-án JánosKároly spanyol király és felesége volt a kastély vendége.

Amint látjuk, a kastély falai valóban sok történelmi esemény-nek voltak a tanúi és reméljük, hogy még lesznek is.

A Kaszinó

Az utóbbi idõben belsõleg és külsõleg egyaránt megújult.Szebb, mint valaha. Ez az impozáns épület méltóságteljes meg-jelenésével uralja az egész környéket. Építésének ideje folyosó-jának egyik boltívén van feltüntetve, miszerint épült 1758-ban.Az épület funkciójáról, az itt folyó életrõl különösen az 1900-asévek elejéig alig tudunk valamit. Szájhagyományként ugyanfennmaradt, hogy valamikor fogadó volt, ahol a ,,Mészárosokútja’’ hajcsárai megpihentek.

87

A ,,Bábolna 1896’’-ban címû füzet azon-ban már említést teszróla. Ebbõl a könyvbõlmegtudhatjuk azt is,hogy Bábolna ebbenaz idõben már jelentõsszámú lakossal rendel-kezett. Összesen

1.470 fõ élt itt. Ebbõl a polgári lakosok száma 1.111 fõ, a mé-nes egyenruhás alkalmazottainak száma 359 fõ.

Az itt élõ viszonylag nagy létszámú lakosságnak a kaszinószolgálta a szórakozási és kulturális igényeit. A katonatisztek ésgazdatisztek a nagyobbik, fényesebb részét birtokolták, az al-tisztek, gazdák és az iparosok egy másik részét tudhatták ma-gukénak, míg az épület középsõ részén egy kocsma volt a cse-lédek és az egyenruhás lovászok részére. Ez az állapot egészen1945-ig tartott. Meg kell jegyezni, hogy az épület 1901-ben egynagyobb felújításon, átépítésen esett át. Feltehetõen mostaniformája (díszes tetõszerkezet, stb.) innen származik.

1945-ben mint annyi más érték, ez is megrongálódott. Eléghosszú idõ telt el helyreállításáig. 1947-ben a szavazás azonbanmár itt volt. Bábolna ebben az idõben még puszta volt. Közigaz-gatásilag a szomszédos Bana községhez tartozott. A ménes ésintézményrendszere megszûnt, beolvadt a gazdaságba. A birtokkisebbik részét kiosztották, a nagyobbik része egybemaradt,,Nemzeti Vállalat’’, majd ,,Állami Gazdaság’’ lett. A nagy létszá-mú dolgozót a szakszervezet elõbb a FÉKOSZ, majd a MEDOSZfogta össze. Miután állami tanácsi szervek ezeken a területekennem mûködtek, az itt élõk szociális, kulturális, sport és egyébigényeit a szakszervezet (a MEDOSZ) gondozta. Így került en-nek az épületnek a nagyobbik része - mint mûvelõdési ház -szakszervezeti irányítás alá. A kezdetleges és egyáltalán nemideális körülmények ellenére az épületnek ebben a részében

88

könyvtár, mozi és színház is mûködött. Ez utóbbi rendszeressé-gét az akkor falvakat járó állami faluszínház biztosította. Õk ha-vonta egyszer jöttek. Természetesen más mûvészek is jártak itt.Pl.: a szomszédos nagyváros Gyõr mûvészei. Ezenkívül a fõváro-si mûvészek is jöttek alkalomszerûen: Rátonyi Róbert, ZentaiAnna, Latabár Kálmán, Bárdy György, Feleki Kamil, Ruttkay Évaés még lehetne sorolni. Ezek a mûvészek ebben az idõben a ma-gyar színházi élet élvonalába tartoztak. A nagyterem természe-tesen mindig tele volt. Az akkor még nagyszámú pusztai lako-sokat máshíján vontatókon hozták be. Több alkalommal voltnyelvtanfolyam, sõt tánctanfolyam is. Ezeken a tánctanfolyam-okon a hagyományos táncokat tanulták a fiatalok, mint a bécsivalcer, az angol keringõ, a tangó, stb.

Színvonalas ismeretterjesztõ elõadások sokasága volt író-ol-vasó találkozóval összekötve. Járt itt Illyés Gyula, Tatai Sándorés még sokan mások. Csak megjegyezni kívánjuk hogy IllyésGyula elõadásainak egy része - melyben a határokon kívüli ma-gyarokról beszélt - a megyei pártbizottságnak nem nagyon tet-szett.

Bûnt követnénk el, ha nem szólnánk a helyi színjátszásról. Fõ-leg az 50-es években voltak sikeresek. A sok elõadásból is ki kellemelni Móricz Zsigmond ,,Sári bíró’’ címû színmûvét, vagyCsiky Gergely ,,Nagymama’’ címû színmûvét. Ezek óriási sikertarattak. Az akkor fiatal, színdarabban szereplõ bábolnaiak mamár nagymamák és nagypapák, legtöbbjük ma is él.

A 60-as évek utáni új gazdaságvezetés arra törekedett, hogyaz egész épület egy kulturális centrum legyen. A boltokat, akocsmákat és egyéb itt mûködõ intézményeket máshová he-lyezték. Kellett a hely! A termelési rendszerek, a bábolnai napok4-500 ember tanácskozását tették szükségessé. Ennek megfele-lõen belsõ átépítést kapott az épület.

Most ismét a felújítás állapotában van! Étterem, tanácsterem,múzeum, menedzser klub mûködik falai között. Létével ma isbábolnai igényeket elégít ki.

89

A lovarda

Úgy gondolom min-denki tudja, hogy aménesudvar közepénlévõ fedett lovardárólvan szó.

Szájhagyomány sze-rint már a megalapítás-kor létezett itt egy lo-vardaszerûség, de azt

a franciák a többi épülettel együtt elpusztították. A mostani lo-vardának az építése a múlt század közepére tehetõ. Ugyanis azelsõ arab lovakat, közöttük a törzsalapító szürke mént aShagyát is ezekben az években, történetesen 1836-ban hoztákbe Magyarországra. A lovarda ma is és korábban is a ló éslovasképzés eszköze volt és az is marad még hosszú ideig. Kü-lönösen rossz idõ esetén vagy télen tesz hasznos szolgálatokat.Az épület belülrõl is, kívülrõl is egyszerû, ennek ellenére mégisméltóságteljes, talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy le-nyûgözõ. Méretei lehetõvé tesznek minden gyakorlat betanulá-sát és kipróbálását. Volt idõ, amikor kulturális célokat is szol-gált, nagyobb ünnepeit itt tartotta a Mezõgazdasági Kombinát.

A lovardához kapcsolódó ménesudvar épületeinek a falán tör-ténelmi jelentõségû márványtáblák örökítenek meg egy-egyeseményt. Itt találhatjuk pl.: Széchenyi István bábolnai látogatá-sával kapcsolatos emléktáblát, amely hírül adja, hogy a legna-gyobb magyar 1822. február 5-én járt nálunk Bábolnán és 6-ánmár tovább is utazott. Errõl a látogatásáról naplójában is meg-emlékezik. Igaz, hogy röviden. Íme: ,,A bábolnai ménesben min-dent kiválónak találtam - egészen a lovakig’’ írta.

Egy másik márványtábla a Bábolnai ménes parancsnokok név-sorát és parancsnokságuk idõtartamát ismerteti 1789-1944-ig.

90

A névsorból megtudhatjuk, hogy a 19 parancsnok közül 11osztrák és 8 magyar volt, ha a magyarrá vált Fadlallah el HedadMihályt is ideszámítjuk.

A ménesudvar érdekességei közé tartozik egy hatalmas akác-fa. Az alatta levõ márványtáblán azt olvashatjuk, hogy Magyar-országra került elsõ akácfák közül való és az 1700-as évek ele-jén ültették vagyis több mint 200 éves. Egy másik fa alatt szin-tén egy márványtáblán olvashatjuk, hogy ezt a fát 1964. áprili-sában N. Sz. Hruscsov az akkori szovjet miniszterelnök ültettebábolnai látogatása alkalmával. Vagyis ez a fa 33 éves kellene le-gyen. Nem néz ki annyinak! Nem is nézhet. Ugyanis ez a fa márnem az a fa. Amit Hruscsov ültetett ki tudja miért, elszáradt. Ahelyébe ültetett is elszáradt. Ez a mostani, a harmadik, viszontszépen díszlik, és ha nem is az eredeti, de a látogatás emlékétazért õrzi.

A lovardával szemben épült 1937-ben a bábolnai ,,Hõsök Ka-puja’’. Ez az építmény tulajdonképpen a ménesudvar fõbejárataés mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy Bábolna egyik ékessége.Itt vannak elhelyezve azok a fehér márványtáblák, amelyeken akülönbözõ csatákban elesett bábolnai hõsök neve van feltüntet-ve. Találkozhatunk itt az 1848-as szabadságharc hõseivel, az el-sõ és második világháborúban elesettekkel, akik elõtt mindig,de különösen nemzeti ünnepeink alkalmával fejet hajtunk.

Ugyancsak itt, a ménesudvarban találhatók azok a szobrok,melyek Bábolna nagyjainak az emlékét õrzik. Csekonics József aménes elsõ parancsnokán kívül az arab származású Fadlallah elHedad Mihály, valamint Pettkó-Szandtner Tibor szobraival is-merkedhetünk meg. Õk valóban a bábolnai lótenyésztés kiváló-ságai voltak. Ebben az udvarban található, a volt kaszárnya,most a ,,Kakas szálló’’ néven ismert épület. Ebbõl az udvarbólnyílik a kocsi- és a vadászmúzeum bejárata is.

Mind a leírtakból is láthatjuk a lovarda a hozzákapcsolódóépületekkel és építményekkel együtt helytörténetünk sok-sokemlékét õrzi.

91

A kórház

Bábolna központjá-tól mintegy 1000 m-reegy kétszintes erõdít-ményszerû épület áll.A régi idõkben a vég-várak lehettek ilyenekaz országhatárokon.Ezt az épületet ma úgyhívják, hogy Kórházszálló. Nem véletlenül!

Mintegy 30 szoba-konyhás, összkomfortos, elsõsorban fiatalok-nak való lakás van itt. Valamikor ez az épület - legalább is egyrésze - kórház volt. Innét származik az elnevezés. Hogy erede-tileg nem kórháznak épült, az szinte biztosra vehetõ. Ennek akis településnek ugyanis ekkora kórházra nem volt és nem is le-hetett szüksége.

Az tény, hogy az épület felsõszintje legalább is egy idõbenegészségügyi feladatokat látott el. Itt volt az orvosi rendelõ, agyógyszertár, néhány betegszoba, sõt egy idõben szülõotthon-ként is mûködött.

Természetesen a felsorolt egészségügyi dolgozóknak (orvos,gyógyszerész, védõnõ, szülésznõ, stb.) a lakásuk is itt volt.Mindezekkel együtt és mindezeken túl az épület nagyságaolyan terjedelmû volt és ma is az, hogy a felsoroltak dupláját isel lehetett volna itt helyezni. Az épület földszintjén egyébkéntcselédlakások voltak. Ez az épület is a régi bábolnai épületekközé tartozik. Építésének idejét elég sokáig csak találgattuk.

Feltételeztük, hogy az 1800-as évek közepén épült. Ugyanis,ha korábban meg lett volna a nagy háborúk, különösen a sza-badságharc idején, hadicélokra biztosan felhasználják. Idõköz-ben építésének pontos idejét is sikerült kideríteni. Feltételezé-

92

sünk helyesnek bizonyult - építésének pontos ideje 1885. Aztviszont nem sikerült kiderítenünk, hogy miért ide és miért ek-korára építették.

Az azonban kétségkívül igaz, hogy a mi emberöltõnk alatt márkórház volt és hozzátehetjük mindjárt, hogy nem is akármilyen.Neves orvosok dolgoztak itt. Elég, ha utalunk Stakinger, Csabai,Tóth vagy Dolinszki doktor nevére. Közülük talán dr. Csabai Bé-la volt a legnevesebb. Az õ idejében a kórházban fekvõbeteg-el-látás is volt. Ebbõl adódóan kisebb mûtéteket is végzett. Jómegjelenésû, szimpatikus férfi volt annak ellenére, hogy moso-lyogni kevesen látták.

Nagyon szép volt a felesége, akit Bábolna legszebb asszonyá-nak tartottak. Létezett Bábolnán ebben az idõben az ún. ,,JószívEgyesület’’. Ennek a szociális feladatokat is ellátó intézménynekaz itteni tisztek, tisztviselõk és feleségeik, ezenkívül néhány al-tiszt és iparos is tagja volt. Feladatuknak elsõsorban a szegényés sokgyermekes családoknak a segítését tartották. Ennek ellá-tásához pénz kellett. A ménes és a gazdaság adományain kívül,esetenként belépõdíjas összejöveteleket is szerveztek. Itt az ér-dekesség kedvéért a beszámolókon túl - a magyar történelem-bõl egy-egy életképet vagy epizódot is bemutattak. Így kerültsor egy alkalommal Vörösmarty Mihály ,,Szép Ilonka’’ versénekmegjelenítésére is. A szép Ilonka ki is lehetett volna más, mintCsabai Béláné.

Meg kell mondani, hogy ebben az idõben Bábolnán a katona-tisztek, altisztek, gazdák sokasága volt található. Ezek az,,urak’’ hiányt nem szenvedtek semmibõl. Viszonylag magas fi-zetéssel rendelkeztek, így a jótékonyság különösebb terhetvagy gondot nem okozott számukra.

Mint ismeretes, az utóbbi években a múzeumban teljesítekszolgálatot. 1995. szeptember 5-én egy verõfényes napon 3 kül-földi (ausztrál) és egy magyar látogatóm volt. A külföldi úr dr.Török Béla felesége és leánya jól beszélték a magyar nyelvet. A

93

negyedik vendég egy töpörödött 90 éves, vagy attól idõsebböreg hölgy, illetve öreg néni volt. Úgy mutatkozott be, mint ré-gi bábolnai, dr. Csabai Béláné Török Katalin vagyok - mondotta.Én csak néztem!

Nem akartam hinni a fülemnek és a szememnek. Õ lett volnaa ,,Szép Ilonka’’?! Hogy mivé lesz az ember.

Az Iskola

Errõl a ,,régi’’ köz-épületünkrõl az utóbbi25 évben - a bábolnailapokban -több írás ismegjelent. 1970-benaz iskola 100 éves jubi-leuma alkalmából jómagam is írtam róla.1993-ban Bábolna köz-séggé alakulásának 35.évfordulója alkalmából

Kovács Józsefné pedagógus tolla alól kerüli ki egy írás, majd1995-ben az iskola fennállásának 125. évében Kun Istvánné ösz-szeállítását olvashattuk. A felsorolt írásokból tájékozódhattunkaz iskola közel másfél évszázados munkájáról, az itt dolgozópedagógusokról, arról a sok-sok nehézségrõl, gondokról és te-gyük hozzá mindjárt. hogy örömökrõl is, amit ez a közel másfélévszázad produkált.

Úgy hiszem, hogy mindezek után nekem már sok mondaniva-lóm nem lehet. Legfeljebb néhány gondolatot az iskola bõvíté-seihez fûznék.

Mint a korábbi írásokból, tudjuk, az iskola 1870-ben alakult.Mindössze 2 tanterembõl állt, egy okleveles és egy segédtanító-

94

val mûködött. A korábbi írásokból azt is tudjuk, hogy az iskolátállandóan bõvíteni kellett. Ezek a bõvítések szükségszerûekvoltak. Egyrészt az üzem állandóan fejlõdött és vele együtt nõtta lakosság is, másrészt abban az idõben bõven volt az ,,Isten ál-dás’’ és egy-egy családban 5-6 gyermek is elõfordult. (Sajnosmost nem így van.) Az elsõ bõvítés két évtized elteltével 1893-ban történt. Egy idekapcsolódó lakást számoltak fel és így 3 tan-teremmel bõvült az iskola.

Pár évtized után 1962-ben a bõvítésre újabb lehetõség nyílt. Anyugdíjba vonuló iskolaigazgató lakását alakították át tanter-mekké és így újabb 3 tantermet nyertek. Erre egyébként szük-ség is volt, mert idõközben a kinti iskolák egy része (Ölbõ,Tarcs) megszûnt és a tanulókat Bábolnához csatolták.

Az igazi nagy bõvítések azonban csak ezután következtek. Bá-bolnának régi vágya volt, hogy az elemi és általános iskolákontúl egy magasabb szintû iskolával is rendelkezzen. Ezt az igénytkorábban a lótenyésztés eredményei, majd késõbb 1960 utánaz újszerû iparszerû mezõgazdasági termelési módok beveze-tése és oktatása indokolták.

Ez a vágy végre megvalósulni látszott. 1964-ben elkészült egyúj iskolarész 4 tanteremmel, mely ,,MezõgazdaságiSzakközépiskola’’-ként mûködött. Ez az intézmény közel egyévtizedes mûködés után csak az Isten tudja, hogy miért, meg-szûnt. 1974-ben újabb bõvítés történt. Ismét egy régi vágy tel-jesült. Megépült a 200 személyes napközis étkezde, modernkonyhával és felszereléssel.

Mindezek a bõvítések nagy és sok plusz munkát követeltek azakkori tantestületektõl elsõsorban az igazgatóktól. Volt ,,szal-adgálni’’ való bõven. Dicséretükre legyen mondva, hogy végül isaz akkori viszonyokat tekintve a célnak megfelelõ iskolát sike-rült építtetniük.

A régi iskola külsõ megjelenésében az 1870-es évihez viszo-nyítva alig változott. Különösen a két utcai front maradt meg a

95

réginek. Adódott minden abból, hogy a bõvítések az épületenbelül történtek és így a kinti megjelenést nem befolyásolták.

A bõvítések egy másik része viszont alaposan eltér a hagyo-mányos épülettõl. Itt van mindjárt ez a lapos tetejû építmény, avolt szakközépiskola. Nemcsak a tetõszerkezete, de egyéb mé-retei is eltérõek. Azután itt van a napközi szintén lapos tetõvel.Kár érte, mert valahogy nem illik a környezetbe.

Mindezek semmit sem vonnak le azokból az erõfeszítésekbõl,amelyek ezekben az éveken az iskola korszerûsítése érdekébentörténtek.

1984-ben végre felépült az új iskola, tágas belsõ és külsõ te-rekkel és hat új pedagógus lakással.

De ez már egy másik történet.

A katolikus templomA templom az Isten háza, szok-

ták mondani a régi emberek ésez ma is igaz. Egy idõben azon-ban nemcsak az Isten háza volt,hanem a hozzákapcsolódó intéz-ményeivel együtt a mindennap-ok ügyeit is szolgálta. Az 1895-ös rendelkezésig az egyházaktartották nyilván a népességgelkapcsolatos változásokat. A szü-lések, házasságok, halálozásoknyilvántartása egyházi feladatvolt. Ezért a templomok mellettlévõ épületek egyrészt a lelki-pásztorok lakásául szolgáltak,

másrészt hivatalok is voltak. Általában ki is függesztették az aj-tóra (ma is kint van), hogy ,,Plébániai Hivatal’’. Változott a hely-

96

zet a már említett törvény megalkotása, illetve kihirdetéseután. Az anyakönyvezetés átkerült polgári vonalra, a községhá-zák, illetve a városházák illetékes anyakönyvi hivatalához. Mind-ezektõl függetlenül úgy tudom, hogy az egyházak továbbra isfenntartják ezeket a nyilvántartásokat.

A bábolnai katolikus templom, melynek alapterülete nemnagy, mindössze 144 m2 és védõszentje Nepomuki Szent János1819-ben épült.

Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy anyakönyvezés ittBábolnán is folyt, mégpedig 1798. óta. Ezek az anyakönyvi be-jegyzések ma is léteznek. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy-ha templom nem is, de valamiféle imádkozó hely a hozzákap-csolódó egyházi hivatallal együtt létezhetett.

Joggal vetõdik fel a kérdés, hogy miért csak egy templom ésmiért katolikus templom épült. Erre csak következtetni lehet.Az állami ménes megalakítása és az ezzel együtt járó állami ló-tenyésztést általában külföldrõl mindenek elõtt Ausztriábólszármazó emberek mûvelték. Az osztrákokról pedig köztudo-mású, hogy õk nagyobbrészt katolikus vallásúak voltak. (Eztegyébként a bábolnai temetõben meglévõ korabeli sírok is iga-zolják.) Megállapíthatjuk tehát, hogy a lótenyésztés fejlõdése azosztrák családok ideköltözése tette lehetõvé, sõt talán azt ismondhatjuk, hogy szükségszerûvé a bábolnai katolikus temp-lom létrehozását, illetve megépítését.

A késõbbi idõben fõleg Kozma Ferenc intézkedései után, mel-lyel külön választotta a lótenyésztést és a mezõgazdasági ter-melést, ez utóbbit civilekre bízta, megváltozott a lakosság ösz-szetétele.

A környezõ falvak nincstelenjei ide jártak dolgozni, sõt apuszták felépülésével lakni is. A bábolnai katolikus vallás lelké-szeit nem áll módunkban felsorolni. Néhányat azonban, akik azátlagtól eltértek megemlítünk. Madarász Árpád az 1970-es évekkatolikus papja például kivetkõzött. Otthagyta a reverendát ésátjött ott a gazdasághoz villanyszerelõnek. (Nem sokkal késõbbautó karambol áldozata lett.)

97

Volt olyan lelkész, akinek nem volt zenei hallása. Ez bizonynagy hiba volt, mert a szertartások egy részét énekelve kell le-vezetni. Szerencsére voltak régi hívõk, elsõsorban asszonyok,akik a lelkésznek a segítségére siettek, és úgy-ahogy a szertar-tások megvoltak.

Egyidõben a kántorságot nem vállalta senki. Az ok az lehetett.hogy az új pedagógusok ilyen képzést nem kaptak, a régiek pe-dig már kiöregedtek. Megoldás azonban most is akadt. Egy ré-gi hívõ, aki ismerte a szertartásokat, jó zenei hallása és jó hang-ja volt, megtanult a harmóniumon játszani és a kántorkodást õlátta el, mégpedig kiválóan. Ez a hívõ ma is Bábolnán lakik.

Az itt munkálkodó katolikus lelkészek kiemelkedõ személyi-sége Szabó Géza plébános volt. Õ közel 50 évig teljesített ittszolgálatot. Halála körül abban az idõben különféle mendemon-dák terjedtek el, miszerint nem természetes halállal távozott azélõk sorából. Ez persze csak pletyka lehetett, mert soha senkinem bizonyította.

A vallás gyakorlás, templomba járás napjainkban ismét sza-bad. Tapasztaljuk, hogy egyre többen élnek vele.

A Református templom

Tulajdonképpen nem régi épület. Mindössze 60 éves. Jelentõ-ségét tekintve azonban feltétlen szólni kell róla. A 30-as évekközepén épült. Építését 1933-ban kezdték és 1935-ben be is fe-jezték. Építése a bábolnai birtok és a bábolnai ménes akkor ittdolgozó vezetõinek és szakembereinek a munkáját dicséri.Ugyanis az egész templom tervezése és kivitelezése helyi mun-ka volt. Mi, akkori iskolás gyerekek a tanítás után, mielõtt haza-mentünk volna, odaálltunk az építkezést bámulni. Különösen atorony betetõzése volt izgalmas látvány számunkra.

Bábolnán a település létrejötte óta egészen 1935-ig csak egy -a római katolikus - templom létezett. Viszont az itt dolgozó csa-

98

ládok és szolgálatot teljesítõ ka-tonák nemcsak katolikusok, ha-nem más, elsõsorban reformátusvallásúak is voltak. Reformátusvagy evangélikus istentiszteletcsak a szomszédos községekbenvolt, így ha idejük engedte, oda-jártak templomba. Nem csoda,hogy felmerült az igény egy bá-bolnai protestáns templom lét-rehozására is. Ez az igény külö-nösen akkor erõsödött fel és válthathatóssá, amikor egy új refor-mátus vallású ménesparancsnok,

Pettkó-Szandtner Tibor került a bábolnai ménes élére.Pettkó-Szandtner Tiborról tudni kell, hogy 1932. és 1942. kö-

zött volt a bábolnai ménes parancsnoka. Mint fiatal, agilis em-ber, nemcsak a ménest fejlesztette, hanem két maradandó léte-sítménnyel településünket is gazdagította. Az õ kezdeményezé-sére, majd következetes kemény munkája eredményeként épültfel a mostani református templom, majd nem sokkal késõbb aménesudvar fõbejáratánál felépíttette a ,,Bábolnai Hõsök Kapu-ját’’. Csak megjegyezem, hogy a ,,Hôsök Kapujá-nak avatási ün-nepélyén - amely egyébként nagyon színpompás volt, a bábol-nai lovaszenekar közremûködésével - részt vett Habsburg Jó-zsef királyi fõherceg is.

Visszatértre a református templom építésére, elmondhatjuk,hogy helyének kiválasztása az akkori vezetés jó ízlését dicséri.Ugyanis az évszázados parkot -melyben Széchenyi István,Tessedik Sámuel és Erdei Ferenc szobra található -egyik oldalróla katolikus templom lezárta, most a másik oldalát a reformátustemplom zárja le. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az õsipark a két templomot és a hozzájuk tartozó hívõket nemcsakelválasztja, de össze is köti.

A templom mûködtetése az elsõ idõktõl a szomszéd községek

99

– elsõsorban Bana - református papjai által történt. Késõbb Bá-bolna is önálló egyházközség lett, önálló református pappal. Azelsõ és egyben az utolsó bábolnai református papot úgy hívták,hogy, Hódi Pál. Fiatal emberként került Bábolnára. Hatalmas ter-metû, magas, több mint 100 kg-os férfi volt. Elsõsorban terme-tével tûnt ki, de papnak sem volt rossz.

A háború és az azt követõ átmeneti idõszak ezt a templomotis megviselte. Alaposan megrongálódott, néhány bútorát is el-vitték. A konszolidáció után megtörtént a helyreállítás és atemplom ismét mûködik. Önálló református papja ugyan nincs,de az istentiszteletek rendszeresek.

A közelmúltban elõkelõ vendég járt ebben a kis templomban.Ez a vendég nem volt más, mint a Bábolnára látogató TõkésLászló nagyváradi református püspök.

Tehenesház

Ez az épület az egyetlen megmaradt igazán tipikus cselédház.Sohasem tartozott, ma sem tartozik Bábolna reprezentatív épü-letei közé. Úgy néz ki, mint nagy költõnk Petõfi Sándor költe-ményében az a bizonyos ,,Táblabíró’’ háza, miszerint:

,,Homlokára írva 1603Utána illenék, az újítást várom.’’Persze Petõfi Sándor versében szereplõ épület 250 évvel ko-

rábban létezett, mint a mi tehenesházunk, de a többi megálla-pítás - már mint, hogy az újítás ráférne - megállja a helyét.

Említést kizárólag azért teszünk errõl az épületrõl, hogy be-mutassuk, hol laktak és milyen körülmények között éltek itt acselédek. (Az épület egyébként ma is lakott, nyugdíjasok lak-ják.)

Mint a régi cselédházaknál lenni szokott, ez is sorházkéntépült, az 1800-as évek második felében. Ez is egy hosszú épü-let, melyben 14 lakás található. Egy lakás az ma is szoba, kony-

100

ha és kamrából áll a fe-lette lévõ padlástérrelegyütt. Hálószoba, für-dõszoba, WC, stb,ilyent a régi cselédla-kásokon belül nem is-mertek. A WC, (termé-szetesen közös WC-rõlvan szó) az az épületvégén elhelyezett fa-bódé volt. (Egyébként

ma is az.) Fürdés, vagy nagymosakodás egy nagy lavórban vagyteknõben történt. Nyáron ilyen célból az istállót is igénybe vet-ték, ahol vezetékes víz létezett és az ezt a célt jól szolgálta.

A tehenesház az itteni - mármint a tehenészeti - dolgozók lak-helyéül szolgált a háború elõtt. Mintegy 50 m-re volt a hatalmastehénistállótól. Hogy ez az istálló milyen hatalmas volt, azt mu-tatja az is, hogy több mint 100 fejõstehenet tartottak, illetvegondoztak itt. Egyébként tehénistálló abban az idõben mindenkerületben létezett, de közöttük ez volt a legnagyobb. Itt szi-mentáli teheneket tartottak. Ez ugyan egy elég kényes fajtavolt, nagy odafigyelést és gondoskodást igényelt, ezt azonbanmeghálálta azzal, hogy egyedileg naponta megadta a 20-25 litertejet.

A tehenesház, mely ehhez az istállóhoz kapcsolódott (és ame-lyikrõl történetünk szól) ma is meg van. Igaz, hogy a tehénistál-ló is. Ez utóbbi most más funkciót tölt be. Ugyanis a falak és atetõszerkezet meghagyásával fel lett újítva. Elõször adatfeldol-gozóként, napjainkban irodaházként létezik.

Miután a tehenészet, a tehénistálló is megszûnt, a tehenesházgazdátlan maradt. Talán azt is mondhatnánk, hogy feleslegessévált. A többi hasonló cselédlakást (iparosház, malomház, 32-essor, stb.) már korábban megszüntették, illetve lebontották. Aztcsak a jó Isten tudja, hogy ez hogyan és miért maradt meg. Mamindenesetre gazdátlan és ez meg is látszik rajta. A most itt élõ

101

nyugdíjasok, jövedelem kiegészítésként tartottak, illetve tarta-nak egy-két malacot. Ezeknek olyan ólat építettek közvetlen aház mögé, amilyenre erejük és anyaguk volt. Hogy ebbõl milett? Az ami most van. Egy dzsungel, ami látványnak is elriasz-tó. Ez tarthatatlan helyzet! Valószínû, nagy nyomatékkal járulhozzá ahhoz, hogy ez az épület is a korábbiak sorsára jut. Demost még létezik! És ez õszintén szólva nem méltó Bábolnához!

A megoldás? Felújítás, vagy lebontás!Az itt lakókról természetesen mindkét változat esetén gon-

doskodni kell.Mi bízunk abban, hogy a gazdaság és a község vezetõsége ezt

az egyáltalán nem könnyû feladatot a közeljövõben megnyugta-tóan fogja megoldani.

Az ország legöregebb akácfája

Nem épület ugyan,de létével Bábolnamúltját és jelenét isszimbolizálja. Az alattalévõ márványtáblánolvashatjuk, hogyültették 1710-ben.Ennél fogva ,márlétezett a Rákócziszabadságharc, az1949-49 évi szabad-

ságharc, a Kiegyezés, az elsõ világháború, a másodikvilágháború és az 1956-os forradalom idõszakának idején is. Magyönyörû. Része a ménesudvarnak. Tavasszal – a méhek leg-nagyobb örömére, és a mi gyönyörûségünkre – szinteroskadozik a sok fehér virágtól.

102

A KÖZÉLET ÉS TÁRSADALMIÉLET VÁLTOZÁSAI

Milyen volt a puszta?

Ez év végén december 5-én lesz 50 éve annak, hogyBábolnapusztából – mely közigazgatásilag a szomszédos Banaközséghez tartozott – önálló közigazgatási egység vagyis köz-ség lett írásunkban az ezzel kapcsolatos körülményekrõl és azidekapcsolódó néhány érdekesebb eseményrõl szólunk. Úgygondoljuk, talán nem árt, ha ennek az 50 évnek néhány jelleg-zetes eseményére visszatérünk. Annál is inkább kellene ezt ten-nünk, mert a mai fiatalok nagy része bizony nem tudja, hogyhonnét indultunk el, csupán azt tudja, hogy hova érkeztünk, éshogy a mai Bábolnán jó lakni és jó élni.

Most nézzük meg, hogy Bábolna mint település milyen volt?Hogy nézett ki? Bábolna 1958-bun és az azt megelõzõ idõkbenpuszta volt. Nemcsak a nevében de a valóságban is. Lakói nincs-telen cselédek voltak. Magyarországot a háború elõtti idõkbenúgy emlegették, mint a ,,3 millió koldus országa’’. A 3 millió kol-dus túlnyomó többségét a nagybirtokokon szolgáló nincstelencselédek adták. Bábolna is nagybirtok volt. Igaz, hogy nem ma-gánbirtok, hanem állami, a cselédek azonban itt is cselédek vol-tak. Ugyanazon elszomorító körülmények között, mint a nagy-birtokokon. Egyébként nagy írónk, Illyés Gyula a ,,Puszták né-pe’’ címû könyvében hûen leírja az akkori cselédsorsokat.

De most maradjunk Bábolnánál. Az akkor létezõ Bábolna aközponti településbõl és a hozzá kapcsolódó majorokból állt.Lakóinka száma 1600 fô körül mozgott. Egyszóval nagyobbvolt, mint néhány akkor létezõ község (pl. Kisigmánd, Csép,Bana). A lakosok nagy része a központi településen lakott ésdolgozott de a majorokban is jelentõs számú ember élt. Az

103

eléggé nagy területen fekvõ központi településen utcák nemvoltak. Nem is kellettek. Ugyanis a nagybirtok szerkezete eztnem tette szükségszerûvé. A cselédek állami lakásban laktak,ezek pedig nem utcaszerûen, hanem a munkahelyhez közel,mûhelyek vagy istállók közelébe épültek. Ennek alapján volt Bá-bolnán iparosház, malomház, tehenesház, kocsisház stb. A tele-pülést egy nagy széles kocsiút szelte keresztül a Kaszinótól a32-es ököristállóig. Errõl a széles, poros, sokszor sáros kocsiút-tól voltak az elágazások a különbözõ munkahelyekre. Ezt ter-mészetesen a lakosok is igénybe vehették. Egyébként a lakáskö-rülmények a központban is, de különösen a majorokban elszo-morítóak voltak. Az egy családnak járó lakás az szoba-konyha,kamra és padlásból állt. A fürdõszobát a cselédember nem is-merte. Egyébként Bábolnán a központi településen közintéz-mények is léteztek. Volt templom, iskola, orvosi rendelõ, postaés bolt is. Ezek az intézmények a majorokbanlakók számára isrendelkezésre álltak.

1948-ban Bábolna helyzete rendezõdött. Nemzeti Vállalatlett. Ez óriási és kedvezõ változást hozott az itt dolgozók életé-ben. Most már nem cselédek, hanem állami alkalmazottak let-tek, munkaidõvel, havi fizetéssel és nyugdíjjal. Mindezek eddiga cselédemberek számára ismeretlen fogalmak voltak. Elkezdõ-dött a lakások felújítása is. Ahol nem volt villany, pl. a majorok-ban, ott bevezették.

Ebben az új szabadabb légkörben ismét felvetõdött a régióhaj és kívánság. Hogy ha lehet, szakadjunk el Banától és le-gyünk önállóak!

Milyen volt az együttélés?Mi, akik akkor éltünk, fiatalok vagy középkorúak, nagyon

akartunk községgé válni. A Banához való tartozás a nehéz cse-lédsoron kívül, még egy külön terhet is jelentett számunkra. Hagyerek született, vagy házasság köttetett, netán elhalálozás tör-

104

tént, Banára kellett menni, bejelenteni, illetve anyakönyveztet-ni. Késõbb a beszolgáltatások idején, disznóölésekhez az enge-délyt, majd ezt követõen a zsírbeszolgáltatást is Banán kelletteszközölni, és még lehetne sorolni, az odatartozással kapcsola-tos nem éppen kellemes dolgokat. És ha mindehhez hozzászá-mítjuk a nagy távolságot, a nem éppen jó útviszonyokat (mûútnem volt, makadám út a maga gidres-gödrös valóságával álltcsak az itt lakók, illetve az utazók rendelkezésére) bizony ért-hetõek voltak az elszakadással kapcsolatos törekvések.

Felvetõdik a kérdés. Mit kaptunk mi Banától? Nyugodtan állít-hatjuk, hogy nem sokat. Azt azonban el kell mondani, hogyBana község vezetõi udvariasak voltak és készségesek. Még aztis megtették, hogy egyik hivatalsegédjüket, Németh Kálmán bá-csit, heti két alkalommal Bábolnára vezényelték, aki a kisebb-nagyobb ügyeket (pl. a malaceladáshoz a passzus kiállítás stb.)itt helyben elintézte. A banai tanács Bábolnán egyszer sem ülé-sezett. Hogy miért nemi? Azt csak a jó Isten tudja. Pedig a banaitanácsnak volt néhány bábolnai tagja is, akik részt vettek a ta-nácsüléseken és állítólag aktívak voltak. Lehettek is, mert voltmint mondani, illetve kérni. Az igazi nagy, problémájuk a bábol-nai temetõ volt. Ebben a temetõben ebben az idõben nem volthalottasház. Ha valaki Bábolnán meghalt, temetéséig a lakásbanvoltak kénytelenek tartani. Képzeljük el azt a szörnyû állapotot,hogy a szoba-konyhás cselédházban temetésig ott feküdt amegboldogult. A család kénytelen volt a szomszédban, vagy va-lahol a rokonoknál meghúzódni ezen idõ alatt. A halottas házépítése ebben az idõben a tanács, vagyis ez alkalommal a banaitanács feladat volt. Sajnos ezt az építést nem sikerült elintézni.Jóval késõbb a bábolnai tanács építtette meg a máig is üzeme-lõ halottasházat, sõt nyitott egy új temetõt, ahol egy modernhalottasház is létezik. Az együttélésének tehát voltak súlyosgondjai, ezeket csak az 1958. évi tanácsválasztások oldottákmeg.

105

Idõközben országosan megalakultak az állami gazdaságok. A,,Bábolnai Nemzeti Vállalat’’ megszûnt. Bábolna törzsállatte-nyésztõ állami gazdaság lett. Területileg gyarapodott. A koráb-ban a Kisbéri Ménesbirtokhoz tartozó majorokat a három Vas-dinnyét (alsó, felsõ, középsõ) valamint a három Tarcspusztát(Kistarcs, Nagytarcs, Ótarcs) ezenkívül a Pannonhalmi apátságkét pusztáját, Ölbõt és Mihályházát Bábolnához csatolták. Agazdaság tehát területileg is a létszámát illetõen alaposan meg-növekedett. A tevékenysége nem lett gazdaságosabb. Ezzelmég várni kellett.

Milyen volt a különválás?(A község létrejötte)

Bábolnapuszta lakosai 1958. december 5-én nagy napra éb-redtek. A puszta megszûnésének napjára. Ezen a napon ülésttartott a nem sokkal korábban megválasztott községi tanács. A25 tagú testület elsõ ülését a ménesudvar közepén lévõ kaszár-nya épületében, az akkori KISZ-helyiségben tartotta. (MaImperiál szálló.)

Az ülésen a megválasztott 25 fõ tanácstagból 21 fõ megjelentés 4 fõ hiányzott az alábbiak szerint. Jelen voltak: FarkasGyörgy, Erdélyi Béláné, Major Tibor, Nagy Mihály, Horváth Fe-renc, Németh József; Sárközi János, Farkas József, ifj. Böröcz Fe-renc, Mészáros József, Dián Ferencné, Csernák László, NagyLászló, Sipos József, Horváth Károly, Belsõ Károly, Szabó János,Szendrei Sándor, Gyuricza Vincéné, Szakács Ferenc, Rafael Mik-lós.

Hiányoztak: Tóth Petrovszki Kálmánné, Ádám András, dr. TóthIstván és Veller József.

Az ülés elõször korelnököt választott Szendrei Sándor szemé-lyében- Ezt követõen a körelnök javaslatot tett az ülés levezetõelnökére. A tanácsülést levezetõ elnöknek Szakács Ferencet (e

106

sorok íróját) javasolta. Az ülés a javaslatot egyhangúlag elfogad-ta. A megválasztott levezetõ elnök rövid beszédet mondott,melyben hangoztatta, hogy az ülés levezetését legjobb tudásaszerint és a törvények elvárásainak alapján fogja végezni. Majdörömét fejezte ki, hogy végre eljött az idõ az a nap, melynekbefejeztével a jelenlévõ tanácstagok úgy állhatnak fel az asztal-tól, mint egy új, önálló község vezetõi. Ezt követõen javaslatottett az 5 tagú végrehajtó bizottságra, vagyis az új község, illet-ve a tanács szûkebb vezetõségére. Ennek alapja, név szerint ja-vasolta a biztottság tagjainak Csernák László, Sipos József, Sár-közi János, Németh József és Erdélyi Béláné tanácstagokat. A ta-nácsülés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezt követõen az el-nök felkérte az újonnan megválasztott vezetõség tagságát,hogy jöjjenek ki az elnöki asztalhoz és tegyék le a hivatali es-küt. Ezután az elnök felkéri a VB tagjait, hogy vonuljanak el ésegymás között osszák el a funkciókat. Õ maga is segíteni fog.Az elvonulás után javaslatot tett a funkciókra, ennek alapján VBelnöknek és egyben tanácselnöknek Csernák Lászlót, nem füg-getlenített elnökhelyettesnek Sipos Józsefet, VB-titkárnak Erdé-lyi Bélánét, KB tagjainak Sárközi Jánost és Németh Józsefet java-solta. A tanácsülés az így elõterjesztett javaslatot egyhangúlagelfogadta. Ezt követõen még három bizottság ,,Népmûvelési ésOktatási’’, ,,Egészségügyi és Szociálpolitikai’’, valamint,,Közgazdasági’’ bizottság megválasztására került sor.

Ezt követõen hozzászólások következtek. Felszólaltak: Cser-nák László a frissen megválasztott tanácselnök, Musitz László, ajárási hivatal képviselõje és Nagy Mihály tanácstag, aki a megyeitanácsnak is tagja volt.

A község önállósága és különválása szinte határtalan örömötváltott ki ott a tanácsülésen. Az eseményt rögzítõ megsárgultpapírlapok nem tudják azt a lelkesedést, azt az örömöt vissza-adni, ami ott kialakult. Ezt csak mi tudjuk, akik ott részt vet-tünk. Sajnos, mi is már csak kevesen, mindössze hárman élünk.

107

Újra együtt a közös tanácsban

Köztudomású, hogy a hetvenes évek idõszakában mind a tár-sadalmi, mind a politikai és gazdasági szervek jelentõs átszer-vezésére került sor. A nagy egységek létrehozása volt a cél.Ugyanis azt gondolták az akkori illetékesek, hogy a hatéko-nyabb munka a nagyobb egységeknél jobban érvényre jut. Ígykerült sor az állami, illetve a tanácsi szervek, majd az oldatásiés egészségügyi szervek átszervezésére is. Nálunk Bábolnán azelsõ ilyen lépésre 1975. január 3-án került sor, amikor is hosz-szabb elõkészítés után létrejött Bábolna-Bana községek közöstanácsa Bábolna székhellyel. A történelem érdekessége, talánfintora is, hogy amíg korábban évszázadokon keresztül Bábolnatartozott Banához, addig most megváltozott, megfordult a sor-rend. Persze meg kell mondani, hogy ez nem ment ilyen egysze-rûen. Nem is mehetett. Érdekek tények és elképzelések ütköz-tek. A felsõbb szervek sem egyformán látták a dolgokat. Joggal!Ugyanis Banán a jó tanácsi munka feltétele adott volt. Nagysze-rû községháza, jól képzett tanácselnök, jól mûködõ tanácsi ap-parátus és tanácstagság volt. Bábolnán mindez hiányzott. Nemvolt tanácsháza, a meglévõ elnök nyugdíj elõtt állt, a tanácsimunka is hagyott kívánnivalót maga után. Azonban volt egydöntõ tényezõ. Ez pedig a Bábolnai Állami Gazdaság volt. Nemsokkal korábban a gazdaság új vezetést, talán azt is lehetnemondani, hogy új vezetõt kapott. Ez a Pécsrõl hozott fiatalem-ber - akit úgy hívtak hogy Burgert Róbert – hihetetlen dolgokatmûvelt. A mezõgazdasági termelést szinte forradalmasította. Akorábban veszteséges gazdaságból nyereséges üzemet szerve-zett. A munkahelyek sokasága - lehet mondani, hogy százai –teremtõdtek meg. Az ,,Iparszerû baromfihús és tojástermelési’’rendszer, majd az iparszerû sertéstermelési rendszer és késõbba kukoricatermelési rendszer adott lehetõséget arra, hogy a he-lyi munkaerô tartalékokon kívül más községek munkaerõ tarta-

108

lékát is tudták foglalkoztatni. Pl. Banáról több, mint 300 emberjárt Bábolnára, de ezt elmondhatjuk a többi szomszédos köz-ségrõl is. Nem csoda, hogy a tárkanyi tanács örömmel csatlako-zott a Bábolna-Bana közös tanácshoz 1977 április 10-én. Csakmegjegyezzük, hogy Tárkány csatlakozására a 3 községnektöbb, mint 7000 fõ lakosa lett. A tanácstagság 77 tagúvá fejlõ-dött, ebben Bábolna 25, Bana 21 , Tárkány 31 fõ tanácstagotadott. A korábban említett vita eredményeként a gazdaság ra-gaszkodott ahhoz, hogy a közös tanács elnöke és VB-titkára bá-bolnai legyen, a banai és tárkányi társközségekben egy-egy el-nökhelyettes és egy adminisztrátor látta el a feladatokat.

A Bábolnai Állami Gazdaság termelési sikerei kedvezõ hatássalvoltak az itt élõ lakosság helyzetére. Jó munkaalkalmakat és ke-reseti lehetõséget biztosított nemcsak a férfiak, hanem az asz-szonyok, sõt a lányok számára is. Az üzem az egyéb szociáliskérdéseket, köztük a lakáskérdést is újszerûen próbálta megol-dani. Az elhaszná lódott állami cselédlakásokra nem akartpénzt költeni, helyette arra ösztönözte a lakókat, hogy építse-nek új, saját házat. Az ehhez szükséges házhelyeket a felsõbbszervekkel vívott kemény harc utána saját területébõl a helyi ta-nácson keresztül biztosította. A lakosok pedig akartak építkez-ni! Miért ne akartak volna, amikor óriási kedvezmények voltak.A házhelyek ára négyzetméterenként 6 Ft volt, kedvezményesházépítési kölcsön 100.000 Ft, bontási anyag, kavics. Homok,fuvar szinte fillérekért. Szinte hihetetlen házépítési program in-dult el. Döntõ szerepet játszott a társadalmi munka. Az építeniszándékozók összeálltak 12-15 fõs brigádokba. Ezek a brigádokegy-egy szakember irányításával, a lábazatot, a falazást is el tud-ták végezni. Minden szabadidõ, minden vasárnap a házhelyekentelt el. A saját házakon kívül egyéb közmûvek is épültek társa-dalmi munkával. A 16-os lakótelep 4 utcájának a vízvezetékhálózata is így épült. Nem csoda, hogy közel két évtized alatt atelepülés 24 utcával bõvült.

109

Közös tanácsú nagyközség

A település nagyközséggé nyilvánítása, ünnepi tanácsülés ke-retében 1979. január 5-én történt. Az ülésen megjelentek a me-gye vezetõi. Makri Pál, a megyei pártbizottság elsõ titkára, dr.Kiss István, a megyei tanács elnöke, dr. Horváth István, a járásipártbizottság elsõ titkára, dr. Nemes Vilmos, a járási hivatal el-nöke, dr. Eke János, a járási hivatal elnök-helyettese, dr. BurgertRóbert, a mezõgazdasági kombinát vezérigazgatója. Az ünnepiülést Tóth Károly, a tárkányi Egyetértés Termelõszövetkezet el-nöke, a közös tanács elnökhelyettese vezette, az ünnepi beszé-det Szakács Ferenc, a közös tanács elnöke mondotta.

A nagyközséggé nyilvánítás nem a véletlen mûve volt. A tele-pülés mind a lakosság számát tekintve, mind a közintézményekszámát és mûködését tekintve elérte a nagyközségi követelmé-nyeket. Ezt az alábbi számadatok is bizonyítják. A lakosság általépített családi házak százai mellett az üzem is jelentõs infrast-rukturális beruházásokat eszközölt. Felépült 4 lakótelep 296 la-kással az alábbiak szerint. Kisfaludy lakótelep 68 lakás, Széche-nyi lakótelep 236 lakás, Ifjúsági lakótelep 18 lakás, Rózsaerdeilakótelep 18 lakás.

Az iparszerû termelési rendszerek gyorsan terjedtek, rövididõn belül szinte az egész ország területét behálózták. Az ér-deklõdõk sokasága látogatott Bábolnára. Különösen az eseten-ként megrendezésre kerülõ osztalékok idején - melyeken 3-400ember is részt vett - ellátásukról gondoskodni kellett. A gazda-ság a maga súlyával elérte, hogy az ÁFÉSZ helyi bolthálózata en-nek megfelelõen alakult. A különbözõ boltok bõvítése és építé-se mellett, különösen a vendéglátás lett korszerûsítve, illetvemegnagyobbítva. Olyan vendéglátó egységet hoztak létre, aholegyezerre 3-400 ember is tudott ebédelni. Bõvítve és korszerû-sítve lett a Kaszinó, ugyanis a tanácskozások itt történtek.Egyébként az ÁFÉSZ vezetõsége is átalakult. Vezetése Komá-

110

romba lett központosítva. A bábolnai irodaház felszabadult. Ezta tanács bérbe vette és használta 1979 augusztusáig, ugyanis azúj kétszintes tanácsháza erre az idõre készült el. Egyébkéntmint már említettük, a közoktatás területén átszervezések tör-téntek. Ez Bábolnát is érintette. A korábban idekapcsolt majo-rokban Vasdinnyén, Tarcson és Ölbön is léteztek és mûködtekállami általános iskolák. Az átszervezés ezeket az iskolákatmegszüntette, illetve mûködésüket Bábolnára kapcsolta. Az ittdolgozó pedagógusok vagy Bábolnára jöttek vagy elmentek. Abábolnai iskola ebben az idõben a helyi igényeket éppen csak kitudta elégíteni, az idekapcsolt iskolák tanuló létszámával már 2mûszakos tanítás keretében is csak nehezen birkózott meg. Kel-lett egy iskola! Ezzel a felsõbb szervek is egyetértettek, és eh-hez, illetve ennek építéséhez a szükséges pénzt a helyi tanácsrendelkezésére bocsátották. Az iskola rekord idõ alatt felépültés napjainkban is mûködik.

Létezett ebben az idõben a 7-es major területén egy eléggékibontott (ajtót, ablakait kilopták) épület. Korábban ló- és ökör-istálló volt. Most használaton kívül csúfította a környéket. Agazdaság vezetõsége elsõsorban a vezetõje, úgy gondolta, hogyez az épület hasznosítható. Széleskörû eszmecsere kezdõdöttarról, hogy mi legyen vele, illetve hogy milyen legyen? Végül ismegépült! Olyan lett, mint amilyen most. Pihenési, szórakozásiés kulturális célokat szolgál. Keretei között létezik egy nagyszínpad, 350 férõhelyes mozi, 4 pályás modern tekepálya ésmindezekhez egy nagy elõtér. A tekepálya országos tekeverse-nyek helyéül is szolgált. Voltak itt meg válogatott mérkõzésekis, pl. a magyar-román, vagy a magyar-szlovák. Ma már az NB II-ben szereplõ Bábolna csapat pályája, székhelye.

Szólni kell a település egészségügyi helyzetérõl. Az korábbanis, és az utóbbi idõben is fájó pontja volt községünknek. A la-kosság háromszorosára nõtt, az orvosi rendelõ maradt a régi. 1orvos, 1 helyiségben. A betegek sokasága az utcán várakozott.

111

Az gazdaság vezetõsége és a helyi tanács az egészségügyi szer-vekkel tárgyalt, azt akarták elérni, hogy ne egy orvosi rendelõépüljön, hanem egy magasabb szintû egészségügyi centrum.Nagy és kemény harcok árán ez sikerült. Ma örülünk az egész-ségügyi intézményünknek, ahol a házi orvosokon kívül külön-bözõ vizsgálatokat is kaphatnak betegeink. Szerencsére van itturológia, belgyógyászat, fogászat, vérvétel, röntgen stb., nemcsak a bábolnai lakosoknak, de a környezõ községek lakosaiszámára is.

A városBábolna Közös Tanácsú Nagyközség szervezetébõl 1990-ben a

két társközség Bana és Tárkány kilépett. Bábolna ennek ellené-re nagyközség maradt, sõt mint fejlett település a településekrangsorában feljebb kívánt lépni. A nagyközség önkormányzata2002. november 20-i ülésén megfogalmazta, illetve kérte a tele-pülés várossá nyilvánítását. A kérés úgy látszik jól volt idõzítveés indokolva, mert a válasz rövid idei múlva megszületett. A fel-sõbb szervek 2003. július 1-jével Bábolnát várossá nyilvánítot-ták. A várossá avatás ünnepélyére 2003. október 3-4. napján ke-rült sor. Az ünnepi ülésen megjelent Szili Katalin az országgyû-lés elnöke és Keleti György országgyûlési képviselõ. Az ünnepibeszédet dr. Horváth Klára polgármester asszony tartotta.

Közben a település fejlõdése - elõtte és utána is - tovább foly-tatódott. 2002 augusztus 29-én megépült a régóta várt sport-csarnok. Az avatási ünnepségen nem kisebb ember, mintMedgyessy Péter miniszterelnök is megjelent, felszólalt sõt a ki-tüntetéseket is Õ adta át. Egyébként a sportcsarnok azóta isüzemel. Színes és népes találkozók helye nemcsak a város, de akörnyezõ községek lakosainak is. Nemcsak a fiatalok, de a szó-rakozni vágyó idõsebb embereknek is kedvelt találkozó helyelett.

112

A település már régen kinõtte a postahivatalt. Most végre ezta jogos igényt is sikerült kielégíteni. A 2003-as esztendõben egyúj, minden várakozást felülmúló postahivatal épült a város fõut-cáján.

Végre rendezésre került a város fõtere is. A korábban elhanya-goltnak tûnõ terület megújult és megszépült. A korábban itt fo-lyó forgalmat az összevisszaság, a rendezetlenség jellemezte,ezt a helyzetet most egy szabályos körforgalom váltotta fel.Ezen túlmenõen az elkopott és elhasználódott járólapok színes,új járdakövekkel lettek kicserélve. Egyszóval már nem kell szé-gyenlenünk városunk fõterét. Az meg különösen emeli a térneka szépségét, hogy tervezõi a tér parkosításáról sem feledkeztekmeg. Több száz különbözõ lombos fa dicséri a tervezõk jó ízlé-sét, ezenkívül virágágyakkal és bennük szebbnél szebb virágok-kal is találkozhatunk. Örömmel tapasztaljuk, hogy ezeket a vi-rágokat gondozzák is.

Bábolna egy sportszeretõ település. Különösen a lovas és alabdajátékok örvendenek nagy népszerûségnek. Örömmel ta-pasztaljuk, hogy nemcsak a lakosság nagy része, fiatalok és idõ-sebbek kedvelik a szórakozásnak ezt a területét, hanem a társa-dalmi, gazdasági és állami szervek vezetõi is. Ma öröm kimennia pályára. A mûfüves új pálya mellett a régi hagyományos pályákis rendezettek. Látszik rajtuk a karbantartás.

Ami pedig a település közmûvesítését illeti, arra nyugodtanbüszkék lehettünk. Minden utcánk járdásított, portalanítnaezenkívül a vízelvezetõ (belvíz, esõvíz) megoldott. Vezetékesvíz, villany, csatorna, központi parabola antenna rendszer azegész településen, vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy váro-sunkban mindenütt létezik és a lakosság szolgálatában áll.

Sajnos az utóbbi idõben kedvezõtlen jelenségnek is lehettünktanúi. A kedvezõtlen jelenség alatt a Mezõgazdasági Kombináthelyzetét értjük. Ez a hatalmas, kitûnõ üzem mely településünkfejlõdésének a motorja volt, úgy tûnik a végét járja. Megdöb-

113

benten olvastuk megyei lapunk március 14-i számában a nagy-betûkkel szedett cikket. ,,Elsüllyedt a híres bábolnai zászlósha-jó’’. A cikk arról szól, hogy, az utóbbi idõben már halódó nagy-üzem most már tényleg a végét járja.

Ezt bizony mi, bábolnaiak nagyon sajnáljuk.

BÁBOLNA SZOBRAI ÉS EMLÉKMÛVEI

Bábolna országunk azon településeinek egyike, melynek neveismert országszerte, sõt talán nem tûnik szerénytelenségnek,ha azt mondjuk, hogy világszerte. Ismertségét a mezõgazdasá-gi termelés terén elért eredményeinek köszönheti. Korábban aló, majd a baromfi és a növénytermelés területén alkotott újatés elismerésre méltót.

Bábolna több évszázados múltjának és sikereinek eredményétkiváló személyiségek irányították. Munkájuknak a hálás utókorkülönbözõ elismerésekkel köztük szobrokkal adózott. Ezek azemlékmûvek és szobrok a város különbözõ helyein és köztere-in találhatók és érdemesek a megtekintésre. Úgy gondoljuk,hogy sokan keveset, vagy legalábbis nem eleget tudnak ezenemlékmûvek, közöttük a szobrokba öntött emberek életérõl te-vékenységérõl. Ezért a most induló sorozatunkban arra vállal-koztunk, hogy ezt a hiányosságot pótoljuk.

Városunk múltjának, alkotóinak, és alakítóinak megismerésé-re sorozatunk tehát lehetõséget biztosít. Mi pedig ezzel a soro-zattal is lakosságunk bábolnaiságát kívánjuk tovább erõsíteni.

114

Csekonics József

Bábolnán Csekonics József emlékétegy 1939-ben felállított szobor õrizte1945-ig. 1945-ben az elõzõ feudálisrendszerben embertelenül elnyomottés kizsákmányolt cselédek, dühükbena régi rend minden emlékét igyekez-tek eltörölni, eltüntetni. Így került sorarra, hogy a Bábolnai Ménes elsõ pa-rancsnokának Csekonics Józsefnek is abronzból öntött mellszobrát ledöntöt-ték és eltüntették. (A tettes máig is is-

meretlen.) Bábolna ezek után hosszúideig szobor nélkül léte-zett. 1964-ben fennállásának 175. évfordulójára a helyi vezetõkkezdeményezték felállítását, de a felsõbb szervek nem engedé-lyezték. Ezt követõen hosszú kemény küzdelem következett,mely után Burgert Róbert akkori vezérigazgatónak sikerült azengedély megszerzése és a 200 éves évfordulóra a szobor ismétállt, illetve áll, mégpedig az eredeti formájában és az eredeti he-lyén.

Csekonics József önéletrajzában magáról a következõket írja:,,1757-ben Kõszegen, Magyarországon születtem, nemes szár-mazású, de vagyontalan szülõktõl.’’ Nem azonos tehát a gaz-dag, mulatozásáról elhíresült Csekonics báróval. Tanulmányaitszülõvárosában Kõszegen kezdte meg, a jezsuita gimnáziumbairatkozott be, majd Bécsbe ment a piaristák vezette lõvenburgiakadémiára.

Életét a ló iránti szeretet befolyásolta. Ez miatt még a tanul-mányait is képes volt félbeszakítani és beállt közkatonának azegyik lovasezredbe. Itt igyekezetének és lelkiismeretes munká-jának eredményeként elõbb altiszt, majd hadnagy lett. 1778-ban már a Modena vértesezred fõhadnagya. 1783-ban pedig

115

másodosztályú kapitány. Szolgálati idejét, sõt szabadidejét isteljes egészében a lótenyésztés akkori helyzetének tanulmá-nyozására fordította. Megjegyzendõ, hogy ebben az idõben alovaknak még rendkívül nagy jelentõsége volt az élet mindenterületén. Különösen a közlekedésben, a mezõgazdasági terme-lésben és a hadászatban. A gépek megszületése elõtt igaz voltaz a megállapítás, mely szerint a gazdasági életben és a had-színtereken is az gyõzött, akinek jobb lovai voltak.

Csekonics a lótenyésztés helyzetének tanulmányozása soránarra a megállapításra jutott, hogy a Habsburg birodalom és ezenbelül is Magyarország lótenyésztése siralmas helyzetben van. Ahadsereg számára szükséges lovakat alig-alig tudták összeszed-ni. Mindez arra késztette a fiatal kapitányt, hogy a helyzet javí-tását szolgáló alapgondolatait tanulmányba összegezte. A ta-nulmányt Csekonics - nem kis bátorságot tanúsítva - az akkoréppen Budán tartózkodó II. József császár elé terjesztette. Acsászárról köztudott volt, hogy haladó gondolkodású ember,aki Közép-Európában egy erõs Habsburgok által irányított biro-dalmat akart létrehozni. Terveibe beleillett Csekonics munkája,így azt megvizsgáltatta és megvalósíthatónak tartotta.

A tanulmányban többek között az szerepelt, hogy az államhozzon létre állami ménesbirtokokat, ahol a lótenyésztést hoz-záértõ szakemberek, esetleg import ménekkel és kancákkal ja-vítsák fel. Az 1784 decemberében kiadott császári rendelet leír-ta az ezzel kapcsolatos tennivalókat és így jött létre 1785 tava-szán Mezõhegyes, majd késõbb Bábolna, Fogaras, Kisbér ésmég négy méntelep.

A ménesek elsõ parancsnoka Mezõhegyesen és BábolnánCsekonics József lett. Emlékét a már említett szobor, mely aménesudvar legszebb helyén van. ezenkívül a városban egy ró-la elnevezett utca õrzi.

116

Széchenyi István

A bábolnai állami lótenyésztés va-gyis a ménes megalapításában Széche-nyi nem vett részt. Nem is vehetett,mert akkor még nem élt. Egy alkalom-mal azoban késõbb 1822. február 5-énjárt itt, és egy napot töltött Bábolnán.Az akkori osztrák vezetéssel és sze-mélyzettel mûködõ állami lótenyész-tés, vagyis az akkor bábolnai méneshelyzete vegyes érzelmeket váltott kibelõle, aki maga is nagy ménes birto-kosa volt. Tapasztalatait a ménes-

vezetéssel megosztotta, sõt naplójában is rögzítette.Széchenyi 1791-ben az egyik leggazdagabb magyar fõúr - a

múzeumalapító Széchényi Ferenc - fiaként látta meg a napvilá-got. Iskoláinak elvégzése után alig 18 évesen részt vett a Napó-leon elleni harcokban. Ezt követõen bejárta szinte egész Euró-pát. Rengeteg tapasztalattal tért haza. 1820-ban huszártiszt-ként Debrecenbe került, ahol alkalma volt igazán megismerni amagyar népet, megtapasztalni a magyar valóságot és elsajátíta-ni nemzete - korábban alig ismert - nyelvét. Elõször itt kerültszembe Magyarország hihetetlen elmaradottságaival.

Széchenyi neve az 1825. évi országgyûlést követõen vált or-szágosan ismertté. Ezen az országgyûlésen Felsõbüki Nagy Pálelragadó ékesszólással beszélt a magyar hazafiságról és arról,hogy ennek ápolására létre kellene hozni a Magyar NemzetiAkadémiát. Mivel ehhez pénz nem állt rendelkezésre, Széchenyiösszes birtokainak egyéves jövedelmét, azaz 60.000 forintotajánlott fel az akadémia létrehozására. Példáját többen is követ-ték.

Széchenyi haladó gondolkodású hazafi volt. A feudális viszo-nyokat kívánta megreformálni, és a polgári fejlõdést elõsegíte-

117

ni. Ezt a célt szavakkal és tettekkel egyaránt szolgálta. Nevéhezkötõdik a Nemzeti Kaszinó létrehozása a Magyar GazdaságiEgyesület megalapítása, a lótenyésztés fejlesztése. Külföldönszerzett tapasztalatait a hazai adottságokat figyelembe vévepróbálta átültetni. Az elsõ hengermalom megépítése, a balato-ni gõzhajózás, az elsõ magyar vasút, a Tisza szabályozása. az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Várkapu megépítése és különösenaz elsõ állandó dunai híd, a Lánchíd és a hozzá kapcsolódó alag-út megépítése is mind az õ kezdeményezésének és szervezésé-nek az eredménye.

Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb magyar politikus Kos-suth Lajos - akivel sokszor sok mindenben nem értettek egyet -a legnagyobb magyar jelzõvel illette.

Széchenyi azt vallotta, hogy a fejlõdésnek békében kell meg-valósulnia. A nemzetet mûvelté kell tenni és akkora reformok-nak széles társadalmi bázisa lesz. Õ maga is több nagyszerûkönyvet írt: A Hitel, a Világ, a Stádium, a Lovakrul és még lehet-ne sorolni.

Széchenyi, mint már említettük Bábolnán is járt és hasznos ta-nácsokat adott az itteni lótenyésztõknek. Ezt a látogatását aménesudvarban egy tábla õrzi, szobra a park egyik legszebb ré-szén található, ezen kívül nevét a város egyik lakótelepe is õrzi.

Tessedik Sámuel

A mai lótenyésztés és az állattenyésztés – nemcsak Bábolnán,de az egész országban – szinte elképzelhetetlen lucerna és ló-here nélkül. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt a két kitûnõtakarmánynövényt Tessedik Sámuel hozta be és honosítottameg hazánkban az 1700-as évek közepén.

Tessedik Sámuel neve a magyar fül számára kissé idegenülhangzik. Ez azért van, mert nagyapja, aki takácsmester volt.Morvaországból települt Magyarországra. Tessedik a Pest me-

118

gyei Albertin született 1742. április20-án, ahol evangélikus lelkészként te-vékenykedett. Kétéves korában Szar-vasra költöztek, ahol néhány évvel ké-sõbb apja meghalt. Miután anyja po-zsonyi illetõségû volt, visszatelepültekaz akkori fõvárosba, ahol anyja másokgyerekeinek nevelésébõl tartotta el acsaládot.

Tessedik gimnáziumi tanulmányaiután tehetõs családoknál vállalt neve-

lõi állást. Az így szerzett pénzbõl iratkozott be a debreceni fõ-iskolára, melynek elvégzése után gyalog tért vissza Pozsonyba.Mint írta azért, hogy tapasztalatokat szerezhessen. 21 évesen anémet ottangeni egyetemre iratkozott be, majd Jénában. Lip-csében és Berlinben folytatta tanulmányait. Németország ebbenaz idõben a Nagy Frigyes által teremtett virágzását élte. Fejlõ-dött az ipar, a kereskedelem, a mezõgazdaság. Minden csodá-lattal töltötte el Tessediket, aki Magyarországon mozdulatlansá-got tapasztalt.

Hazatérte után elõször Surányban egy nemesi családnál voltudvari lelkész, majd Szarvasra került lelkésznek és itt nekilátottkülföldi tapasztalatainak hasznosításához. Egy evangélikustemplomot és egy szakiskolát alapított a városban. Megírtaegyik legjelentõsebb könyvét A parasztember Magyarországoncímmel. Nekilátott az új foglalkozások és munkák tanításának,elméletben az iskolában, gyakorlatban pedig kint a mezõn. Be-bizonyította, hogy a sikert is lehet termelni. A lótenyésztõk leg-nagyobb örömére meghonosította a lóherét és a lucernát. Gyü-mölcsfákat és egyéb fafajokat - köztük az akácot - telepített.Hirdette az Alföld fásításának és öntözésének szükségességét.A kisváros lakóit megtanította a gyapjúkészítésre s ennek foná-sára és szövésére. Iskolája, gazdasága országos hírû lett, nem

119

csoda, hogy a haladó szellemû. minden újat pártoló II. Józsefcsászár is felfigyelt munkásságára, és magas kitüntetésben ré-szesítette.

Családi élete is példás volt. Az elsõ feleségétõl 13 a második-tól 5 gyereke született, és felnevelte második feleségének elõ-zõ házasságából származó 2 gyermekét is. Viszonylag hosszúéletet élt meg. Élete végén megírta az Önéletírás címû könyvét.

,,Ötvenéves papi pályafutásomnak végén neked ajánlom, ked-ves hazám ezen életrajzomat. Hogy milyen szép és tágas hatás-köre van egy falusi papnak, mily végtelen sok jót tehet, azt bi-zonyítják következõ soraim...’’

Tessedik Sámuel szobra az õsrégi bábolnai parkban található.Nevét a város egyik utcája is õrzi.

Fadlallah el Hedad Mihály

Fadlallah el Hedad Mihály életkorát,születésének helyét és idejét senkisem tudja. Ezekkel kapcsolatban csakfeltételezése és találgatások láttaknapvilágot. Egy dolog azonban bizo-nyos. mégpedig az, hogy több mint 60évet élt és dolgozott Bábolnán.

Az 1800-as évek közepén, amikor abábolnai ménes vezetése - mely akkorosztrák volt – hírét vette, hogy Közel-Keleten, elsõsorban Mezopotámiában- nagyjából a mai Irak területén – tisz-

ta vérû arab lovak, sõt ménesek sokasága létezik, expedíciótszervezett a térségbe Eduard Herbert ezredes, az akkori ménes-parancsnok által 1836-ban vezetett utazás sikerrel járt. Egy

120

mént, a Shagyát és néhány kancát megvásárolva tértek haza. Azarab lovak Magyarországon nagy sikert arattak. Ezen felbuzdul-va az elkövetkezendõ években, sõt évtizedekben több expedí-ció lóvásárlás céljából kereste fel a Közel-Keletet.

Az 1857-ben a Bruderman Rezsõ ezredes által vezetett expe-dícióval egy körülbelül 13 éves forma arab kisfiú is érkezett Bá-bolnára. A gyermek állítólag úgy került Magyarországra, hogyaz egyik megvásárolt ló a kedvence volt és mivel nem tudta el-viselni eladását, felszökött a lovakat szállító hajóra. A tengeré-szek a Földközi-tenger közepén vették észre a potyautast. Mi-vel visszavinni már nem lehetett, magukkal hozták.

A hajó Triesztben kötött ki, itt a lovakat pihentették, majd asaját lábukon hajtották õket Bábolnára.

Ebben az idõben Horvátországban tartózkodott Ferenc József- ekkor még csak osztrák császár- aki hírét vette a lovak érkezé-sének és miután maga is lószeretõ ember volt, megszemlélte aszállítmányt. A szemle során találkozott a lovához ragaszkodókisfiúval is, akit nagyon megkedvelt, ami egy életre szóló sze-rencsét hozott ennek az arab fiúnak. (Legenda szerint a lovátmegsimogató császárnak a kezére ütött.)

Ferenc József visszatérve Bécsbe intézkedett arról, hogy a fiú,aki ekkor már lovász volt Bábolnán, kadétiskolába kerüljön.Fadlallah el Hedad Mihály jó képességeinek köszönhetõen négyév múlva hadnagyként hagyta el az iskolát, ahol megtanult né-metül és magyarul is. Elõbb a debreceni méntelepre, majd ismétBábolnára került. Közismertté vált, hogy a császár pártfogoltja,így gyorsan haladt a katonai ranglétrán.

Miután arabul is beszélt, immár császári hadnagyként, három-szor is járt a Közel-Keleten, amelyekrõl ,,Utazásom Mezopotá-miában és Lovak Arábiában’’ címmel könyvet írt. Könyve nem-csak érdekes, de tanulságos is. Hû képet kapunk az akkori Bej-rút, Bagdad és Damaszkusz városok hihetetlen fényûzésérõl ésnyomoráról.

121

Utazásai sikeresekvoltak. Ezt bizonyítjapl., hogy õ vásároltaaz 1900. évi PárizsiVilágkiállítás gyõzteslovát, a Koheilánt,majd késõbb 1885-ben a legeredménye-sebb arab törzs-mént, az O’bajant.

Fadlallah el HedadMihály élete második felében – 1899-1913 között - ezredesi,majd tábornoki rangban a bábolnai ménes parancsnoka volt. So-ha nem nõsült meg. 84 éves korában hunyt el. A bábolnai teme-tõben nyugszik. Szobra kedvenc lovának. O’bajannak sírkövemellett - a ménesudvar legszebb helyén - a 300 éves akácfa alatttalálható.

Pettkó-Szandtner TiborSzületett a felvidéki Pozsony várme-

gye Bazin nevû községében 1886-ban.Középbirtokos család gyermekekéntlátta meg a napvilágot. Gazdasági aka-démiát végzett Pozsonyban, majdKeszthelyen. Ezt követõen az államilótenyésztés területére kerül. Fiatal-emberként elõször Kisbérre, majdPusztaszentkirályra került. Késõbbmás ménesekben szolgált. A bábolnaiménes parancsnokává 1932-ben ne-vezték ki.

Bábolnán magas színvonalú tenyésztõi munkát valósítottmeg. Többek között olyan arab mének vérvonalát sikerült meg-

122

szereznie, amelyek itt korábban már kialakultak (pl. a KoheilanVIII-at Lengyelországból, vagy a Siglavy VI-ot Jugoszláviából). Alótenyésztésnek és a hozzákapcsolódó társadalmi elvárásoknakkiváló megtestesítõje volt. Több akadályversenyen és fogathaj-tó viadalon személyesen is indult és ezek közül többet meg isnyert.

A ,,Magyar kocsizás’’ címû könyvét sokan ma is a fogathajtásbibliájának tartják.

Pettkó-Szandtner nevéhez fûzõdik az 52 tagú bábolnai hadiár-va lovaszenekar megszervezése is. Tagjait olyan 12-14 éves fiúkközül verbuválta, akik édesapjukat az elsõ világháborúban elve-szítették. E fiúk - ha volt kedvük - Bábolnán megtanulhattak lo-vagolni, zenélni, mindenen túl teljes ellátást, egyenruhát és fi-zetést is kaptak. Ezt a lovaszenekart. amely ebben az idõben vi-lághírre is tett szert, a második világháború szétzilálta.

Pettkó-Szandtner Tibor településfejlesztési tevékenységet isfolytatott. Bábolna a többi magyarországi méneshez hasonlóanmagán viselte az osztrák jelleget. Például a településnek csakegy temploma - a katolikus - volt. Idõközben azonban egyretöbb protestáns vallású ember telepedett le itt. Pettkó-Szandtner Tibor maga is protestáns-evangélikus volt. Támogat-ta a protestáns templom építésének igényét. A templom 1935-re fel is épült.

Pettkó-Szandtner Tibor nemcsak kiváló szakember volt, denagy magyar hazafi is volt. A ménesudvar fõbejáratához felépít-tette a ,,Bábolnai Hõsök Kapuját’’. Ez az építmény ma is a városdísze és szimbóluma. A sziklatömbökbõl épült három emeletesépítmény boltíves elsõ szintjén hat fehér márványtáblára véstékfel arany betûkkel azoknak a bábolnaiaknak a nevét, akik a há-rom nagy háborúban - 1848-49. 1914-19. 1941-45-ben - veszí-tették életüket.

Pettkó-Szandtner 1944-ben ,,nagy bûnt’’ követett el. A bábol-nai ménest a közelgõ orosz csapatok elõl Dél-Németországba

123

vitte, és ezzel megmentette. A ménes 1947-ben minimális vesz-teséggel visszatért. Pettkó-Szandtnert azonban az akkori veze-tés nem engedte haza. 1961-ben Bajorországban hunyt el.Szobra ma a ménesudvar egyik díszes helyén áll.

A fogathajtó világbajnokságot 1984-ben Magyarországon,Szilvásváradon rendezték. Ebbõl az alkalomból ismét kiadtákPettkó-Szandtner könyvét. A rendezõk a Münchenben élõ, 90éves özvegyét is meghívták, aki eljött Ma-gyarországra. A ver-seny után pedig Bábolnára. Itt megtekintette a férje emlékét isõrzõ múzeumot. Az férje által írt, itt kiállított könyvbe az aláb-bi dedikációt írta: ,,A régi emlékek hoztak újra Magyarországra.Mindig fájó szívvel gondolok ide a távolból. Pettkó-SzandtnerTiborné’’. A könyv ma is megtekinthetõ múzeumunkban.

Erdei Ferenc

A nagy magyar Alföld egyik szép vá-rosában Makón született 1910. dec.24- én. Tanulmányait Szegeden végez-te. Már hallgatóként bekapcsolódott afalukutató mozgalomba. A parasztságélete, sorsa, életkörülményei, vala-mint ezek javításának lehetõségei ér-dekelték. Az ezzel kapcsolatos tapasz-talatait és nézeteit a fiatalon megírt el-sõ könyvében, a Futóhomokban rögzí-tette. Nagy feltûnést keltett vele. Ké-

sõbb, mint szociológus, és mint politikus tevékenykedett. Nem-csak hirdette a parasztság felemelkedésének lehetõségeit, ha-nem ezt gyakorlatban is bemutatta. 1939-ben családi mintagaz-daságot alapított Szigetszentmiklós-on. Az itt szerzett tapasz-talatait 1943-ban a haladó gondolkodású politikusok szárszói

124

tanácskozásán egy nagyhatású elõadás keretében ismertette.Ezekben az években alakult a Nemzeti Paraszt Párt. Ennek meg-szervezésébe is bekapcsolódott. Nem véletlen, hogy a Veres Pé-ter vezette párt elnökhelyettesévé választották.

A háború utáni konszolidáció kiépítésében és megteremtésé-ben tevékenyen részt vett. Felismerte és hirdette az akkoriKommunista Párttal való együttmûködés lehetõségét és szük-ségszerûségét. Tagja volt az akkori ideiglenes kormánynak. Akésõbbi években is több alkalommal volt miniszter. Az 1956-osidõszakot megelõzõen a Nagy Imre kormány minisztere, majd akormányfõ közvetlen munkatársa lett. Híve volt és hirdette atöbb párt szükségességét. 1956. november 4-én tagja volt an-nak a küldöttségnek. mely Tökölön a szovjet csapatok kivoná-sáról tárgyalt. Egy hónap múlva szabadult. 1957-ben kineveztékaz Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatójává.

Írói munkássága is gazdag. Többek között megírta a Magyartanyák, a Magyar falu, a Magyar város, a Mezõgazdaság és szö-vetkezet címû könyveket és más mûveket is.

A bábolnai baromfiprogram, mint új termelési mód, felkeltet-te érdeklõdését. Több alkalommal is járt Bábolnán. Megtekin-tette az akkor már létezõ és termelõ baromfiállományt. Ezenkí-vül megtekintette a folyamatban lévõ beruházásokat, az épülõkeltetõket és baromfitelepeket. A hazai társadalmi és gazdaságiéletnek továbbra is egyik alakítója és formálója volt. Az 1968-asgazdasági reform egyik kidolgozója és megalkotója.

Sajnos ez a nagy tudású ember viszonylag rövid ideg - mind-össze 61 évet - élt. Szobra a bábolnai park egyik legszebb he-lyén megtekinthetõ.

125

Dr. Burgert Róbert

Baranya megyében, Ivánbattyán köz-ségben 1924. augusztus 20-án, sze-gény parasztcsaládból származott.Gazdasági iskolát végzett, majd mezõ-gazdasági tudományokból doktorált.Az állami gazdaságok létrejöttével aPécsi Állami Gazdaság igazgatója lett.Innét került Bábolnára 1960. 1-jén. Bá-bolna ebben az idõben, sõt az eztmegelõzõ években is veszteségekkelzárta az éveket. 1959-ben fizetett elõ-

ször nyereségrészesedést a dolgozóknak, annak ellenére, hogy7 millió Ft veszteséggel zárta az évet. Ez egy tervezett veszte-ség volt és miután a terv teljesítése megvolt, ez sikernek számí-tott.

Innét indult Burgert a maga új - lehet mondani azt is, hogy for-radalmi - elképzeléseivel. Ezek az új iparszerû termelési módoka mezõgazdasági termelésben hihetetlen változásokat és hihe-tetlen fejlõdést eredményeztek. Az iparszerû baromfihús és to-jástermelés, majd késõbb az iparszerû kukoricatermelés nagyberuházásokat igényeltek. Épültek a baromfitelepek, a keltetõk,késõbb a kukoricaszárítók. Mindez és az általuk létrehozott ter-mékek a foglalkoztatások a munkahelyek és a kereseti lehetõsé-gek sokaságát eredményezték. Bábolna az ország legnagyobbmezõgazdasági üzeme lett. Nemcsak a termékek mennyisége,hanem minõsége tekintetében is. Ez elsõsorban a település fej-lõdésében mutatkozott meg. Az egykori puszta várossá fejlõ-dött. A várossá avatás szónokai mindezt kifejtették, méltattákBurgert nagyságát és hozzáértését. Azt azonban egyik szónoksem tudta visszaadni, amit ez az ember - mint ember - az itt el-töltött 30 év hétköznapjai alatt produkált. Ezt csak mi tudjuk,

126

az itt élõk és a volt munkatársai. Mi ismertük erényeit és hibáitis. Az elõbbiek sokasága mellett néha az utóbbiak is elõfordul-tak. Bejárta az egész világot. De nemcsak Washingtont, Moszk-vát vagy Párizst ismerte, de ismerte Istvánházát, Kistarcsot,vagy éppen csikótelepet is. Nemcsak az államférfiakkal tárgyaltegyenrangú felként, de felült a traktorra és a kombájnos melléis. Nemcsak nappal volt szolgálatban, de az éjszakában is lehe-tett vele találkozni Kisbábolnán vagy más telepeken.

A fegyelmet, a pontosságot, a precizitást szerette. Tudottnagyvonalú lenni, de kemény is. A társadalmi tulajdon szent voltelõtte. Ha valaki a tojóteleprõl eltulajdonított pár darab tojástés rajtakapták, mehetett máshová munkát keresni. Ezen a térennem ismert irgalmat. Mint már szóltunk róla, épült az üzem, deépült a falu is. Egy alkalommal az egyik fogatos meszet vitt a te-lepek építéséhez. Az egyik fordulót nem a telepre vitte, hanemaz épülõ házához. rajtakapták. Mehetett a vezérigazgató elé.Ment is. Az megpirongatta, majd figyelmeztette, hogy többé elõne forduljon. A közvetlen munkatársai szóvá tették, hogy egypár darab tojásért elbocsátás, egy kocsi mészért semmi! Õ csakmosolygott. A meszet beépíti a házába, és az itt marad, gyara-pítja Bábolnát -mondta. Ezt így is kell nézni. Talán igaza volt.

Sajnos már nincs közöttünk. 75 évet élt. A bábolnai embereknagy többsége jó szívvel emlékezik rá. Szobra a park egyik leg-szebb helyén látható.

Bábolnai csata

Az 1848-as szabadságharc idején Bábolnán is lezajlott egynagy csata december 28-án. A Pákozdnál diadalt aratott magyarsereg a megfutamodott horvát sereget üldözve Ausztria földjé-re lépett. Sajnos Schwechatnál az osztrák csapatoktól vereségetszenvedett, és így kénytelen volt visszavonulni. A vereséget

127

szenvedett magyar csapatok fõpa-rancsnoka Móga tábornok volt, akit avereség után leváltottak. A magyar se-reg új fõparancsnoka Görgey Artúrlett. A már Görgey által vezetett ma-gyar sereg 1848. december 18-ánGyõrben táborozott, majd innét párnap múlva tovább indult és december27-én Bábolnára érkezett. Görgey ésvezérkara a bábolnai kastély épületé-

ben szállásolta el magát. Gondoskodtak azonban a seregi ellá-tásáról is. A Ménesbirtok készletébõl - a fennmaradt feljegyzé-sek szerint – nagy mennyiségû élelmiszert foglaltak le és vittekel. Ezenkívül kiürítették az istállókat, elvitték az itt talált ökrö-ket, nyergeslovakat valamint egyéb gazdasági felszereléseket,majd elvonultak.

A sereg utóvédként mintegy 2000 embert hagyott itt azzal afeladattal, hogy várják be az ellenséget és tartóztassák fel õket.Ez nem volt egy szerencsés húzás annak ellenére, hogy az utó-védként itt maradt csapatok parancsnoka a fõvezér öccse, Gör-gey Kornél volt. Ugyanis a fiatalokból álló sereg - akik ez idáigmég nem estek át a tûzkeresztségen - nem bizonyult megfelelõerõnek, és így az utóvéd feladatát sem tudták ellátni. Az üldö-zõ császári sereg parancsnoka, Ottinger tábornok volt, aki jól is-merte az utóvéd magyar sereg helyzetét. Ennek ismeretébennem is sokat habozott, december 28-án a kora reggeli órákbanmegindította támadását. Bekerítette a magyar csapatot, majdkemény küzdelem után szétverte. A császári csapatok - melyeknagyrészt lovasokból álltak - 700 hadifoglyot, közöttük 200 se-besültet ejtettek. A sebesülteket valamint a zsákmányolt ma-gyar zászlót és az elfoglalt lõszeres kocsikat Gyõrbe indították.A csatában halva maradt 19 fõ magyar katona. A császáriak 4 ha-lottat vesztettek. Állítólag több halott volt, de csak ennyi szere-

128

pel Bellasits Sándor bábolnai plébánosáltal kiállított halotti anyakönyvben.Az életben maradt és fogságba nemkerült utóvédcsapatok többi tagja el-menekült.

Ezt az ütközetet két emlékmû is õr-zi. Az egyik a csata színhelyén. Ez egyközel 3 méter magas fekete márvány-oszlop melyen az alábbi szövet olvas-ható: ,,Ezen a helyen zajlott le 1848.december 28-án a Bábolnai csata. En-nek során Görgey Kornél honvéd õr-nagy dandári elkeseredett harcot vívott az osztrák császári lo-vassággal.’’

A bábolnai temetõben eltemetett 19 hõsi halott sírja felettegy egyszerû fakereszt volt hosszú ideig az utóbbi felirattal:

,,Itt nyugszanak az 1848-ban meghaltak. Béke poraikra.’’A fakeresztet azóta már egy méltó síremlék helyettesíti.

A háborút megjárt bábolnai lovak

Valamikor a ló - a gépek feltalálásaelõtt - az ember nélkülözhetetlen segí-tõtársa volt a mindennapi életben. Eznemcsak a békés idõszakban volt így,de különösen így volt az összetûzé-sek, a háborúk idõszakában. Egy had-sereg lovasság nélkül elképzelhetetlenvolt. Bábolna, mint a magyar lóte-nyésztés egyik fellegvára a hadsereglóellátásában is jelentõs szerepet töl-tött be. Az alábbiakban azokat a had-

129

járatokat ismertetjük, melyekben bábolnai lovak is részt vettek.Az ezzel kapcsolatos - életnagyságú lovat ábrázoló - emlékmûtalapzatán a következõ felirat olvasható:

,,A leghûségesebb bajtársnak!’’1789-1945 között1789: Francia hadjárat; 1789-90: Török hadjárat; 1792-96: II.

Francia hadjárat; 1789-1801: III. Francia hadjárat; 1805: IV Fran-cia hadjárat; 1809: V. Francia hadjárat; 1812: Orosz hadjárat;1812-15: VI. Francia hadjárat; 1848-49: Magyar-osztrák hadjá-rat; 1848-49: Olasz-osztrák hadjárat; 1859: Olasz-osztrák hadjá-rat; 1864: Dán hadjárat; 1866: Osztrák-porosz hadjárat; 1869:Dalmát hadjárat; 1878: Bosznia-Hercegovinai hadjárat; 1882:Hercegovinai hadjárat: 1914-18: I. Világháború; 1939-45: II. Vi-lágháború

Ezekben a csatákban, hadjáratokban résztvevõ bábolnai lovakviselkedését, tetteit, legendáit és hagyományait õrzik. Közülükegyet megemlítünk. Mint ismeretes. 1809-ben BonaparteNapoleon seregei Magyarországra is eljutottak. Gyõr mellet akis létszámú, rosszul felfegyverzett magyar nemesi sereggelmegütköztek. A csatában a bábolnai lovak és lovasok is résztvettek. A csatavesztés híre eljutott Bábolnára is. A leggyorsabbhírt egy bábolnai ló hozta. Ugyanis lovasa a csatában elesett ésa ló a félrecsúszott véres nyergével egyvágtában hazaszáguldottBábolnára. A ménesudvar bezárt kapuja elõtt nyerített és rug-dosta a kaput. A bábolnaiak természetesen észrevették, sõt aztis kikövetkeztették, hogy a gyõri csata elveszett. Miután a bá-bolnai lótenyésztésnek ebben az idõben már híre volt azt is tud-ták, hogy a franciák rövidesen megjelennek, és nem távoznaküres kézzel. A ménes lovait gyorsan összeterelték és elhajtottáka Bakonyba. A franciák egy csoportja a gazdag hadizsákmány re-ményében valóban megérkeztek, de nagyot csalódtak. Ugyanisnem találtak mást. mint üres istállókat, ezenkívül egy tizedestés két közlegényt. Õket pedig hiába faggatták, nem tudtak sem-

130

mit. Ezért deresre húzták és megbotozták õket, majd az istálló-kat és a lovardát is - melyek ebben az idõben túlsúlyban fábólépültek - felgyújtották és leégették, nagy mérgükben üres kéz-zel eltávoztak. Ezt az eseményt - már mint az égõ istállókat -múzeumunkban egy makett õrzi és örökíti meg.

A dolog érdekességéhez tartozik, hogy a közelmúltban egyfrancia csoport látogatott Bábolnára. Megnézték a múzeumotis. Megkérdezték, van-e valami a múzeumban ami a franciákkalkapcsolatos. Több ilyen is van, mondtuk, majd azt a történetetismertettük és megmutattuk az égõ istállókat ábrázoló maket-tet. Az esetet nagyon szégyenlették. Egy középkorú csinoshölgy a következõket mondotta: ,,Mi most mindenért bocsána-tot kérünk!’’.

A csatákban részt vevõ bábolnai lovak emlékmûve (egy élet-nagyságú arab mén) a katolikus templom elõtti parkban látha-tó.

Millenniumi emlékmû

Hazánk 1000 éves fennállásánakévfordulóját abban az idõben or-szágszerte megünnepelték. NálunkBábolnán is nagy ünnepély volt. En-nek keretében egy emlékmû felállí-tására is sor került. Az emlékmû akatolikus templom elõtti parkbanma is megvan és megtekinthetõ.Ezen a kb. 3 m magas szürke már-ványoszlopon a következõ felirat ol-vasható:

,,Magyarország ezeréves fennállá-sának emlékére emelte a Bábolnai

131

Magyar Királyi Ménesintézet tisztikara és tisztviselõ kara 1896-ik évben.’’

Megjegyezni kívánjuk, hogy a millenniumi évet nemcsak ez azemlékmû jelzi. Ezzel kapcsolatban megjelent egy nagyon szépkézírással írott könyv is. Ez a könyv az akkori Bábolna helyzetétrészletesen és nagy szakértelemmel tárgyalja illetve ismerteti.Munkánk során e könyvnek néhány adatát és megállapítását miis felhasználjuk.

A könyv adatai szerint Bábolna ebben az idõben már jelentõstelepülésként létezett. Igaz, hogy nem egy közigazgatási egy-ség, vagyis nem egy község volt, hanem csupán egy puszta,amely közigazgatásilag a szomszédos Bana községhez tarto-zott. Mindez sajnos akkor is igaz volt, ha mind területileg, minda lakosság számát illetõen néhány közeli községnek mint pl.Bana. Ete, Csép, Kisigmánd ilyen jellegû helyzetét meghaladta.Bábolnapusztának mint állami birtoknak létezését többek kö-zött a következõk jellemezték:

Volt a ménes a maga tisztikarával és volt a birtok a maga tiszt-viselõ karával. Az elõbbiek a lótenyésztést, az utóbbiak a mezõ-gazdasági termelést végezték. Az elõbbiek mint hivatásos kato-natisztek egyenruhás lóápolókkal, az utóbbiak mint iskolázott,szakképzett civil mezõgazdászok voltak és civil mezõgazdaságicselédekkel dolgoztak.

Az akkori Bábolna a könyv szerint egy összefüggõ terület volt.Nagysága 7076 kataszteri hold, ami kb. 4000 hektárnak felelmeg. E terület nagyobbik része kb. kétharmada ekével mûveltterület, vagyis a mezõgazdasági termelést szolgáló terület voltmég egyharmada legelõ, erdõ és egyéb más mûvelés szolgálatá-ban állt.

Az akkori adatok szerint a Bábolnán élõ lakosság száma 1470fõ volt. Ennek megoszlása a következõ: civil lakosság 1111 fõ,ebbõl 577 férfi és 534 nõ. A katonai népesség száma: 350 fõ, eb-bõl 321 férfi és 29 nõ. Mindez együttesen 1470 fõ.

132

A birtok ekével mûvelt területein elsõsorban a következõ fõbbnövények voltak: búza, rozs, árpa, zab, repce ezenkívül a mes-terséges takarmányfélék, mint pl. a zabosbükköny, köles. A me-zõgazdasági termeléshez szükséges felszereléssel a birtok ren-delkezett. Volt pl. 41 igáskocsi, 152 igásszekér, 19 db vetõgépstb. Igaerõt elsõsorban az ökrök biztosították.

Az akkori viszonyok modern felszerelése létezett a birtokon,villany, telefon. rádió a szakvezetésnek rendelkezésére állt.

A lakosság ellátását szolgáló intézményrendszer is megvolt.Volt pl. iskola, templom, kórház, orvos, üzlet és kocsma is.

Ilyen volt Bábolna mint település 1896-ban.

A kakas

Hol vagyunk már az 1960-as évek Bá-bolnájától? Az akkori puszta helyettegy város fogad bennünket. És nem isakármilyen. Rendezettségét, tisztasá-gát, újszerûségét sok régi város ismegirigyelhetné.

Egy pillanatra tekintsünk vissza a kö-zelmúltra. 1960-ban településünk 2rövid utcából, 2 félutcából, az akkormég meglévõ cselédlakásokból és né-hány régi épületbõl állt. Lakóinak szá-ma nem érte el a 2000 fõt, még a hoz-

zákapcsolódó körzeti majorokkal együtt sem. Vajon mi történtezalatt a 40 év alatt? Honnan került elõ a most meglévõ 30 ut-ca közel 1000 új családi házzal, és a hozzájuk kapcsolódó szük-séges intézményrendszerrel, valamint a közel 4000 lakossalegyütt? Kétségkívül nem az égbõl mannaként hullott az ölünk-be. Hát akkor honnan? A magyarázatot a ,,Kakas’’ adja meg!

133

A Tata felõl Bábolnára érkezõ utas az út jobboldalán az I-eskeltetõ elõtt egy hatalmas betonoszlopon álló fém kakassal ta-lálkozik. Ez a kakas egy szimbólum! Szimbolizálja az új világotaz új helyzetet. Érkeztével annak idején egy új világ is érkezettBábolnára. Ez az ideérkezõ új világ nem volt más, mint egy újtermelési forma és ennek az új termelési formának egy új, ed-dig ismeretlen rendszere. Pontos nevén megnevezve:,,Iparszerû Baromfihús és Tojástermelési Rendszer’’. Ez az újtermelési forma forradalmat csinált. Forradalomra szította agazdasági termelést, de forradalmasította a lakosság társadalmiéletét és szemléletét is. Épültek a telepek, épültek a keltetõk,bõvültek az ipari létesítmények és ennek megfelelõen bõvült afoglalkoztatottak köre is. Elõbb a helyi munkaerõ felesleg, majda környék munkaerõfeleslege is talált foglalkozási és kereseti le-hetõséget. Mindezen túl a távoli vidékek - mindenekelõtt a Sza-bolcs-Szatmár megyeiek - csapatostul érkeztek és találtak mun-kát. A foglalkoztatási és kereseti lehetõségek kellemes gondjamellett az elhelyezési és ellátási gondok okoztak szinte meg-oldhatatlan problémát. Különösen a vidékrõl érkezõk jelentet-tek ilyen gondokat. Az átmeneti megoldásokon túl csak a lakás-építés oldhatta meg ezt a feladatot. A helyi gazdasági és társa-dalmi szervek összefogásával sikerült ezt a problémát is megol-dani. Lehetõség nyílt családi házak építésére. A gazdasági és ál-lami szervek támogatása a lakossági összefogása fõleg a társa-dalmi munka terén hihetetlen eredményeket hozott. Évenként40-50 családi ház épült. A volt cselédek örültek, mert az új há-zaikban még fürdõszoba is volt. Maga a gazdaság is épített.Egymásután épültek a lakótelepek. Elõbb a Kisfaludy, majd aSzéchenyi, a Rózsaerdei és végül az Ifjúsági lakótelep épült fel.A megnövekedett lakosság ellátását az erre hivatott régi intéz-ményrendszer nem tudta biztosítani. Újakat, nagyobbakat kel-lett építeni. Ennek alapján épült fel az új tanácsháza, az új óvo-da, az új iskola, az új mûvelõdési ház, az új szakorvosi rendelõ,

134

bõvült a kereskedelmi hálózat és az utóbbi idõben új szállodá-val, sportcsarnokkal és postával lettünk gazdagabbak.

Mindezekhez hozzá kell tenni, hogy a közel 4000 lakos olyan30 utcában lakik, amelyik mindegyike járdásított, portalanított,víz, villany, gáz, csatorna. parabolaantenna rendszer van minde-nütt. Egyszóval teljes a közmûvesítettség. Mindezt szimbolizál-ja a ,,Kakas’’ illetve a vele együtt érkezõ új termelési rendszer.

A várossá avatás emlékmûve

Bábolna 2003. júli-us 1-jével nyerte el avárosi rangot. Az ün-nepélyes avatásraazonban csak októ-ber 3-án és 4-én ke-rült sor. Ez alkalom-mal leplezték le azezzel kapcsolatos,városháza elõtt elhe-

lyezett emlékmûvet is. A két oszlopból álló emlékmû egyik osz-lopán - Bábolna Város 2003 - felirat olvasható, a másik oszlopánBábolna város címere látható. Most vigyük végig a település tör-ténetének legfontosabb eseményeit, a teljesség igénye nélkül:

1268 - a fennmaradt régi iratok szerint ebben az esztendõbenegy vitás ügy kapcsán az uralkodó - aki nem volt más mint IV.Béla - úgy döntött, hogy ez a terület Babunai Miklós magyar ne-mest illeti meg. Ezt követõen ez a terület évszázadokon keresz-tül a Babunai-család birtoka volt.

1789 - az állami ménesek létrejöttével ezt a területet, mely4000 hektár volt és már Szapáry József gróf tulajdonát képezte450.000 aranykoronáért állami ménes céljaira az állam megvá-sárolta.

135

1806 - Bábolna, mely eddig, Mezõhegyes fiókintézményekéntlétezett, elszakadt Mezõhegyestõl és önálló ménes lett.

1836 - Herbert Edward Bábolnai ménes parancsnok, arab lova-kat vásárolt a közel-keleten Mezopotámiában.

1869 - Leveldi Kozma Ferenc közbenjárásával a magyarorszá-gi ménesek, melyek ezidáig osztrák vezetéssel és személyzettelmûködtek, magyarrá váltak és a lótenyésztés mellett mezõgaz-dasági termelést is folytattak, természetesen Bábolna is.

1944 - a közeledõ front elõl a ménes vezetése a lovakat a dél-németországban lévõ Bergstettenbe menekítette.

1947 - a ménes hazajött. Az új gazdasági rendszerben azon-ban nem önálló lett, hanem a gazdaság egyik önelszámoló egy-ségévé vált.

1948 - Bábolna sorsa rendezõdött. A ki nem osztott földekenmegalakult a ,,Bábolnai Nemzeti Vállalat’’.

1949 - Bábolna törzsállattenyésztõ állami gazdaság lett. Hoz-zákapcsolták a korábbi kisbéri méneshez tartozó Vasdinnye- ésTarcs-pusztákat, valamint a Pannonhalmi apátság két pusztáját,Ölbõt és Mihályházát.

1958 - Bábolnapuszta elszakadt Banától és önálló községgévált.

1960 - a Bábolnai Állami. Gazdaságban új termelési forma ala-kult ki, és egy új vezérigazgató kezdett dolgozni. Az üzembenés a település életében is hihetetlen fejlõdés történt.

1975 - Megalakultak a közös tanácsok. Bábolna a két szom-széd községgel Banával és Tárkánnyal alkotott egy közigazgatá-si egységet. A székhely község Bábolna lett.

1979 - Bábolna közös tanácsa nagyközséggé vált.1990 - Bábolna közös tanácsa nagyközségbõl a két társközség

Bana és Tárkány kivált. Bábolna nagyközség maradt.2003 - Bábolna várossá lett.

136

A szerzõ önmagáról

Úgy gondolom, különösebb bemutatkozás-ra nincs szükségem. Életemet itt éltem le Bá-bolnán. Szinte mindenkit személyesen ismerekés engem is ismernek. Ennek ellenére küzdel-mes életem néhány érdekesebb eseményétmegemlíteném. Iskoláimat a bábolnai elemiiskolában kezdtem, majd ezt követõen, ma-gánúton ,,Mezõgazdasági technikus’’-kéntérettségiztem, és késõbb, szintén magánútonfõiskolai végzettséget szereztem.

A társadalmi munkában elõbb mint sportoló vettem részt. 15 éviga bábolnai labdarúgó csapat leigazolt játékosa voltam. Késõbb amozgalmi munkába is bekapcsolódtam. 18 évig a ,,Bábolnai Államigazdaság’’ függetlenített szakszervezeti titkára voltam. Itt egy tanul-mányt írtam a mezõgazdasági dolgozók helyzetérõl. Ez elõbb az or-szágos sajtóban, késõbb könyv formában is megjelent. 25 évig voltamtanácstag. A bábolnai tanács elsõ történelmi ünnepi ülését - melybenelszakadt Banától és a pusztából község lett - én vezettem. A közigaz-gatás átszervezése után 1975. január 3-tól Bábolna, Bana és Tárkányközségek közös tanácsának az elnökévé választottak. 10 és fél évigvoltam tanács elnök. Ezalatt az idõ alatt mindhárom község sokat fej-lõdött. Társadalmi munkában épültek a családi házak százai – azenyém is. Vasárnaponként ásó, kapa és a házépítés volt a szórakozás.Ebben is élen kellett járni, és én megfogtam a lapátnyelet is. A társa-dalmi élet más területén is példát kellett mutatni. Ezt is megtettem.30-szoros véradó voltam. Idõközben tovább kellett képezni magam.1979-ben a ,,Szombathelyi Államigazgatási Fõiskola’’ elnöki tagoza-tát ,,Kitûnõ’’ eredménnyel elvégeztem. 1985-ben nyugdíjba mentem.Nyugdíjazásom után a Bábolnai Múzeum vezetése megkeresett ésmunkát kínált. Ezt vállaltam, 17 évig voltam a múzeum dolgozója.

137

Idõközben megírtam a ,,Labdarúgás Bábolnán’’ címû könyv két kö-tetét -.mely a bábolnai nyomda jóvoltából 300 példányban meg is je-lent. Nagy siker volt!

Munkám elismeréseként több magas kitüntetésben részesültem. A,,Tanács Kiváló Dolgozója’’ voltam. Bábolna várossá avatásának ün-nepén – helyi javaslatra – magas kormánykitüntetést kaptam.

Egyébként Bábolnán saját házamban lakom, nõs vagyok, felesé-gem, két fiam és négy unokám van.

Miután az idõ felettem is eljárt, ma már nem dolgozom rendszeren.A város társadalmi életében azonban részt veszek. A helyi lapbanrendszeresen írok aktuális témákról.

Végezetül megköszönöm Bábolna képviselõ-testületének határoza-tát, mely lehetõvé tette e könyv megjelenését.

Könyvemet Bábolna népének tisztelettel és szeretettel ajánlom.

Szakács FerencBábolna nyugalmazott tanácselnöke

138

BÁBOLNA KÖZSÉGNÉHÁNY ADATA ÉS MUTATÓJA:

Bábolnapuszta községgé válásánakalapító tanácstagjai 1958 december 5.

Farkas György, Erdélyi Béláné, Major Tibor, Nagy Mihály, Hor-váth Ferenc, Németh József, Sárközi János, Farkas József, BöröczFerenc, Mészáros József, Diósi Ferencné, Csernák László, NagyLászló, Sipos József, Horváth Károly, Belsõ Károly, Szabó János,Szendrei Sándor, Gyurisa Vincéné, Szakács Ferenc, Rafael Mik-lós, Tóth-Petrovszki Kálmánné, Ádám András, dr. Tóth István,Veller József

Bábolna Tanácselnökei Csernák László 1958-1970Valu Gyula 1970-1975Szakács Ferenc (nagyközségi közös tanács) 1975-1985Dr. Baracs Endre (nagyközségi közös tanács) 1985-1988Mátyás Kálmánné (nagyközségi közös tanács) 1988-1990

Bábolna VB-titkárai:Erdélyi Béláné 1958-1961Dr. Balogh Gyuláné 1961-1988Patonai Tiborné 1988-1990

139

Bábolna polgármesterei:Kovács József polgármester 1990-1998dr. Horváth Klára polgármester 1998–

Bábolna jegyzõi:Pócsiné dr. Németh Etelka jegyzõ 1990-1992Dr. Hantos Katalin jegyzõ 1992-1993Bakos József jegyzõ 1993-1994Dr. Szabolcs Tivadar jegyzõ 1994-1998Szennay István jegyzõ 1998–2008Kocsis Gábor jegyzõ 2008–

140

Bábolna város önkormányzatának tagjai(2010. március 25.)

dr. Horváth Klára, polgármester

Bierbauer Imre, alpolgármester

Képviselõk:

Bata Enikõ

Bérci Károlyné

Bihari Gábor

Cseh László

Csillag József

Lukáts Péter

Szepesi Tamásné

Veresné Szkocsek Mária

Vida László

Zábrádi János

141

142

Tartalomjegyzék

Elõszó...................................................................................... 3

Új utcák és utcanevek ............................................................ 5

Új lakótelepek ...................................................................... 76

Új közintézmények .............................................................. 83

A múltat õrzõ régi épületek.................................................. 85

A közélet és a társadalmi élet változásai ............................ 103

Bábolna szobrai és emlékmúvei.......................................... 114

A szerzõ önmagáról ............................................................ 137

Bábolna község néhány adata és mutatója ........................ 139

143

Utánnyomás.

Készült: a Misztótfalusi Kft. nyomdájábaFelelõs vezetõ: Bihariné Szabó BeátaTördelõszerkesztõ: Pruzsinszki Erika

Felelõs kiadó: Bábolna Város Önkormányzata

144

145

146

147

148

149

150

151

152

153

154

155

156

157

158

159

160

161

162

163

164

165

166

167

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188

189

190

191

192

193

194

195

196

197

198

199

200

201

202

203

204

205

206

207

208

209

210

211

212

213

214

215

216

217

218

219

220

221

222

223

224

225

226

227

228

229

230

231

232

233

234

235

236

237

238

239

240

241

242

243

244

245

246

247

248

249

250

251

252

253

254

255

256

257

258

259