baráth lajos kornai kurzus előadás 15.ii.12

Kornai János szabályozott piaci modelljében

Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása

Dr. Baráth Lajos címzetes docens, mesteroktató

Szeged, 2015. február 12.

2

Bemutatni az egészségügy helyzetét, melyhez kiváló alapot nyújt

Kornai János: Egészségügyi reformról című munkája

és teljes munkássága

Kornai János tanait felhasználva bemutatni egy lehetséges megoldást egy remélten jobb egészségügyéről

Előadásom célja

Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János szabályozott piaci modelljében



3

I. BEVEZETÉS: AZ EGÉSZSÉGÜGY ANAMNÉZISE

II. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG SZERVES RÉSZE ÉS ANNAK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

III. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA

IV. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC, KIEMELTEN A SZABÁLYOZOTT PIACI MECHANIZMUSRÓL, KORNAI JÁNOS MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN

V. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA

ZÁRÓ GONDOLATOK

Előadás felépítése


„A kereslet és a kínálat az egészségügyi

szolgáltatás jellegéből eredően – nem

egymástól független, a piac két oldalát

meghatározó erő. Következésképpen a

piac működésének a leg alapvetőbb

feltétele sem áll fenn…”

Kornai

János

1. Népegészségügyi helyzetkép

2. Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe

3. Magyar Kórházszövetség 2015. január 14-i ülésének

állásfoglalása

I. BEVEZETÉS: AZ EGÉSZSÉGÜGY ANAMNÉZISE


6

• A lakosság egészségi állapota alapján az Európai Uniós országok között a 27. helyet foglaljuk el,

• Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma (63.000).

• A születéskor várható átlagos élettartam alapján az Európai Uniós országok átlagához viszonyítottan 7,7 évvel kevesebb ideig élünk,

• Tartósan magasabb a halálozás (126.000) mint az élve születés (98.000) aránya.

Népegészségügyi helyzetkép



7

• A háziorvosi rendszer nem biztosítja a kapuőri szerepet, a járóbeteg szakellátással nem képeznek egy rendszert

• A jelenlegi rendszer kórházcentrikus: a legköltségesebb, legprogresszívebb ellátást veszi igénybe a lakosság legtöbbször

• Alacsony GDP arányos ráfordítás, mely a gyógyító ellátások területén 3,9%-os, Az Európai Unióban az egészségügyi kiadások 8-10%-ot tesznek ki

• Ezen alacsony GDP arányos részesedés eredménye a közel 100 Mrd Ft adósságállomány, melyből 70 Mrd a lejárt szállítói állomány, melynek átlagos ideje 5-6 hónap.

• Morális, erkölcsi strukturális finanszírozási gazdálkodási válság.

Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe



8

• A jelentős várólista• Szürkehályog műtét 261 nap/25.408 fő várakozó• Csípőprotézis 480 nap/8.071 fő várakozó• Nyitott szívműtét 230 nap/938 fő várakozó

• Jelentős továbbá az egészségügyi dolgozók elvándorlása:• 2008-tól máig: 8.000 orvos, 2.500 szakdolgozó.

• Gazdálkodási szempontból a kórházak maradványérdekeltségű szervként működnek

• nem korszerű a költségelszámolásuk• elsősorban pénzforgalmi elszámolásra kötelezettek

Egészségügyi ellátórendszer helyzetképe (2)



9Szeged, 2015.

február 12.

A magyar kórházszövetség 2015. január 14-i üléséről:

1. „a mai egészségügyi rendszert képtelenség megfelelő szakmai és etikai szinten működtetni a rendelkezésre álló forrásokból”Az Elnökség többletforrást szorgalmaz.

2. a lejárt adósságállomány 69 milliárd Ft a november 30-i állapot szerint. Az egyetemek eladósodottsága 4%, a kórházaké 11,5% körüli

3. A várólistákkal kapcsolatos aktuális információk: 1 milliárd Ft-ból azokat a beavatkozásokat szeretnék felszámolni, amelyek miatt a betegek még 2013. január 1. előtt kerültek várólistára


10Szeged, 2015.

február 12.

Kulcsszavak:

• válság és annak hatása, következményei

• egészségügyi rendszer válsága, hatása, következményei

• egészségügy, mint világjelenség

• egészségügy, mint „kényes kérdés”

• egészségügyi piac átalakítása

• Nemzeti Egészségügyi Stratégia szükségessége

• egészségügyi részesedés GDP arányos növelése


11Szeged, 2015.

február 12.

„Nehéz, nagyon nehéz pénzügyi fegyelmet tartani az

egészségügyben, mindenki a többletköltésben

érdekelt: a beteg ettől reméli a biztosabb és gyorsabb

gyógyulást, az orvosnak ez könnyíti meg a gyógyítást,

a gyógyszergyár és technikai felszerelések előállítója

így tud több terméket nagyobb haszonnal eladni.”

Kornai János

1. Az egészség, egészségügy definíciója, fogalmi rendszere

2. Az egészségügy, mint világjelenség

3. Az egészségügyi közgazdasági és makrogazdasági

összefüggései

II. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG

SZERVES RÉSZE ÉS ANNAK MAKROGAZDASÁGI

ÖSSZEFÜGGÉSEI


13

Egészség közgazdasági fogalma:

Olyan különleges jószág, mely semmi mással nem helyettesíthető, nincs ára. Semmi mással nem helyettesíthető, hiánya lerombolja az egyén jövedelemszerző képességét, s helyreállítása tervezhető ugyan, de annak időpontja nem.

Egészség WHO (World Health Organization) szerint:

Az egészség egyenlő nemcsak a betegség hiányával, hanem a betegség és nyomorékság hiányán túl, teljes testi, szellemi és jólét együttes állapota, jelenléte.

Az egészség fogalma



14

Tudományos definíció:

Azon tevékenység, valamint tevékenységek keretéül szolgáló intézmények és intézkedések rendszere, amely az orvostudomány eredményeinek felhasználásával az emberek egészségének megtartására, javítására és helyreállítására, a munkaképesség és az élettartam optimális meghosszabbítására irányul.

Rendszerszemléletű definíció:

Az egészségügy nem más, mint egy rendszer, hiszen jól definiálható alrendszerei egymással funkcionális kapcsolatban vannak. Az egészségügy mint rendszer „közgazdasági rendszert” alkot.

Szakmapolitikai definíció:

Egy társadalom működését alapvetően meghatározó nagyrendszer, melynek célja az adott országban a lehető legjobb egészségi állapot elérése a lakosság lehető legszélesebb körében. Kormányzati politika interszektorális attitűdjeként értelmezhető.

Az egészségesebb népesség nem csupán boldogabb polgárokat jelent, hanem magasabb termelékenységet és kevesebb kieső munkanapot is.

Az egészségügy definíciója



15

• Az orvoslás a XX. század közepéig az egyik legnagyobb presztízsű szabad foglalkozás

• Az Egészségügyi Világszervezet 1946-ban elfogadott alkotmányában kimondta, hogy a „kormányok felelősek polgáraik egészségéért” (61 ország írta alá, az 1990-es évekre már több mint 170 ország elfogadta)

• A rendkívül gyors technikai fejlődés okozta költségrobbanás következtében vált a gyógyítás központi kérdésévé a „gyógyítás árának, vagy általánosabban az egészségügyi ellátás finanszírozásának kérdése”.

• Szakadék tátong az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető között

• Míg az orvoslás technikai feltételeit az orvosnak az orvosi etika szerint kell alkalmaznia, addig a finanszírozó ezeket a gazdaság szabályai szerint engedélyezi.

Az egészségügy, mint világjelenség



16

• intézmények iktatódnak közbe

• magán az emberen végzik a tevékenységet

• orvos monopóliumot képez (kereslet - kínálat összemosódik)

• a beteg nem rendelkezik racionális ismeretekkel a döntés meghozatalában

• az orvos alapvető befolyással rendelkezik saját szolgáltatásainak keresettségére

• ellátási kötelezettség terheli

• technikailag lehetséges, de gazdaságilag irracionális kezelések számának növekedése (gyógyíthatatlan, elmebeteg) figyelhető meg

Egészségügy, mint a gazdaság speciális területe



17

• problémás árkalkuláció, eredménymérés, minőség ellenőrzés (széles a sáv, ahol az orvos szabadon mozoghat)

• jelentős a politikai hatás (állandó megfelelési kényszer)

• jelentős a köztulajdoni szerep

• erőforrások felhasználását tekintve irányított finanszírozás

• egészségügyi lobbik (befolyásolják az állami döntéseket, egészségügyi ipart)

• az egészségi keresletet nem a fizetőképesség határozza meg

• helyreállítása iránti igény, minősége, időtartama az esetek jelentős részében nem tervezethető előre




18

• Az egészségügyi rendszerek kérdésköre nem szűk szakmai kérdésként, hanem a társadalom alapkérdéseként kezelendő.

• Az egészségügy szakmai alapállása a "Hippokrateszi Eskü”-n alapuló szolgálat, minél magasabb ellátási szint nyújtása a beteg érdekében. Ezáltal bármilyen korlátozási szándék elsősorban az egészségügy és nem a lakosság ellenállásába ütközik.

• A WHO állásfoglalása szerint az egészségügyi szolgálat csak 11 %-ban felelős az egészségi állapotért, míg az egészségüggyel kapcsolatos költségek jelentős részét (80-90 %-át) a gyógyító szolgálatok használják fel. A költségrobbanás csak akkor fékezhető, ha az egészség ügye nem marad a szaktárca magánügye, hanem interszektorális kormányzati munka attitűdjévé válik.




19

9. Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez

10. Összhang az egészségügyi ellátás és lakosság szükségletei között

11. Etikus ellátás

12. Az ellátó és az igénybevevő közötti stabil kapcsolat

13. Az egészségügyi ellátás koordinációja

14. Az ellátás során érvényesülő emberi kapcsolatok

15. A beteg elégedettsége

16. Az ellátást végzők elégedettsége

1. Méltányosság

2. Eredményesség

3. Hatékonyság

4. Esélyegyenlőség

5. Hozzáférhetőség

6. Tudományos-technikai minőség

7. Az egészségügyi ellátás megfelelősége

8. A kockázat kezelése

A hatékony XXI. Századi egészségüggyel szembeni elvárások, mutatók



20Szeged, 2015.

február 12.

Az egészségügyi költségek nagysága nem csak a struktúrától, az elosztási rendszertől függ, hanem attól, hogy mennyit szán erre a célra a társadalom.

• A költségek féken tartása önmagában nyílt piaci elemek bevezetésével nem érhető el.

• A hatás fordított.

• Nyílt piaci viszonyok létrehozásával a költségek lényeges növekedése várható

Az egészségügyi költségek természete


21Szeged, 2015.

február 12.

• Pillanatfelvétel három válság sújtotta ország egészségügyéről és annak jellemzőiről (2007)

Tudomány és gazdasági környezet hatása

Gazdasági környezet, válság, kiemelten a világgazdasági válság hatása egészségügyre

várható élettartam

gyermek-halandóság

orvosok/1000 lakos

nővérek/1000 lakos

egy főre esőeü-i kiadás (dollár)

eü-i kiadások GDP %-ában

állami szerep-váll. az eü. finanszírozásából

Svédország 80,8 2,8 3,5 10,7 3202 9,2 81,7

USA 77,8 6,9 2,4 10,5 7290 16 46

Magyarország 73,3 5,9 2,8 6,1 1388 7,4 70,6


22

EU-s országok tipikus intézkedései a gazdasági válság szorításában

Forrás: Dózsa Csaba: Egészség gazdaságtan felértékelése forrásszűke idején



23

• Fedvőbeteg-szakellátás

- Szolgáltatók havi átlagos száma 172

- Működő kórházi ágyak átlagos száma 68.995

• Ágyszám és betegforgalmi adatok

- Működő kórházi ágyak átlagos száma tízezer lakosra 69,7

- Ágykihasználás aktív ellátás 70,4%

- Ágykihasználás krónikus ellátás 84,3%

• Háziorvosi szolgálatok adatai

- Finanszírozott szolgálatok év végi száma 6.642

- Finanszírozott szolgálatok havi átlagos száma 6.650

Számmisztika az egészségügyben (2013)



24

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak

• Biztosítottak átlagos száma: 3.947 ezer fő/hó

• Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma 9.651 ezer fő/hó

Gyógyító-megelőző ellátások

• Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

908.008,8 millió Ft



25

Gazdálkodási adatok

• Egészségbiztosítási Alap bevételei

- Járulékbevételek és hozzájárulások 768.041,2 millió Ft

- Központi költségvetési hozzájárulások 967.069,4 millió Ft

- Egyéb bevételek 111.099,4 millió Ft

- Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 11,6 millió Ft

- Működési célú bevételek 776,3 millió Ft

Összesen: 1.846.998 millió FtSzeged, 2015.

február 12.


26Szeged, 2015.

február 12.

Gazdálkodási adatok

• Egészségbiztosítási Alap kiadásai

- Természetbeni ellátások 1.272.716,9 millió Ft

- Pénzbeli ellátások 553.437,5 millió Ft

- Egyéb kiadások 12.824,8 millió Ft

- Vagyongazdálkodás kiadásai 13,0 millió Ft

- Működésre fordított kiadások 8.838,9 millió Ft

Összesen: 1.846.831 millió Ft


27

Gyógyszer és gyógyászati segédeszközök

• Gyógyszer támogatásra fordított kiadások 296.023,6 millió Ft

• A gyógyszertári támogatott gyógyszerforgalom vényforgalma 407.441,8 millió Ft

• Gyógyászati segédeszközök támogatására fordított kiadások51.459,2 millió Ft

• Támogatott gyógyászati segédeszköz forgalom főbb vényforgalma

- támogatott forgalom 65.445,0 millió Ft

- Társadalombiztosítási támogatás 51.653 millió Ft

- Lakossági térítési díj 10.297,8 millió Ft



28

„Felelősek vagyunk mindenért,

különösen azért, amit emberen

és emberekért teszünk”

Prótagorasz


1. Egészségügyi rendszer működését meghatározó

elemek, összhangban Kornai János téziseivel

2. Költség-árrobbanási okok

3. Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, kényszer

III. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK

LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA


30Szeged, 2015.

február 12.

Az egészségügy, mint kényes kérdés

Felgyorsult világunkban legnagyobb kihívás, hogyan dolgozzuk fel a fejlődés eredményeit és a ránk zúduló információtömeget és ennek hatására keletkező újabb és újabb igényeket.


31

• a kötelező szolidaritási elven működő biztosítás keretében mindenki hozzájárul az alapvető és garantált minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz

• a szolgáltatási struktúra a valóságos egészségügyi szükségleteknek és a „fogyasztói” igényeknek is megfelel, a morbiditási, demográfiai változásokat rugalmasan kezeli

• az eljárások hatásossága, hatékonysága megfelelő

• a szolgáltatások rendszere, igénybevételük lehetősége és az egészségügyben elköltött közpénzek sorsa átlátható

• az egészségügy finanszírozható rendszerben működik

• az egészségügyre fordított források hatékonysága nő

Egészségügyi rendszer működését meghatározó elemek, összhangban Kornai János téziseivel



32

• a lakosság egészségi állapotát alapvetően nem az egészségügy alakítja – Lalond modell

• paradigmaváltás – prioritás a megelőzés

• az orvostudomány óriási ütemű fejlődése, tudományos technikai forradalom

• az orvostechnológia robbanásszerűen fejlődik, ebből következően igen nagy költséggel, de gyógyíthatóvá váltak egyes korábban halálosnak ítélt megbetegedések

• a diagnosztika forradalmi fejlődése lehetővé teszi az egyes megbetegedések eddiginél jóval gyorsabb, pontosabb és adekvátabb meghatározását

• nő a lakosság átlagos életkora és élettartama, az időskorúak egészségügyi ellátása egyre nagyobb költségeket emészt fel

• jelentősen nőnek a környezeti ártalmakból adódó megbetegedések

• a tudás társadalmi méretű életszínvonalat meghatározó felértékelődése

• korszerű és hatékony irányítási formák igénye (tervezés, irányítás, ellenőrzés), megjelenik a gazdaságosság – minél olcsóbb – a hatásosság – minél eredményesebb és a hatékonyság – minél hamarább befejeződjék

• a több ellátás nem biztos, hogy jobb ellátás

• a lakosság elöregedése módosítja az ellátórendszer hangsúlyait a krónikus betegségek és az otthoni ápolás irányában

• az individuális, tudományos igényű ápolás megjelenésének igénye, az ápolói tevékenység felértékelődése

Költség-árrobbanási okok



33

• jelentősen nő az igény a primer prevencióra

• az aktív fekvőbeteg ellátás iránti tényleges szükséglet csökkent

• a szűkülő aktív fekvőbeteg ellátás intenzívvé, jelentős technikai igényűvé, a korábbinál jóval rövidebb időtartamúvá és igen költségessé válik

• az orvostechnika és technológia fejlődése megteremtette a feltételeit a nappali (ambuláns) ellátási formáknak

• a rövid idejű igen intenzív és igen költséges aktív fekvőbeteg ellátás mellett megjelenik az igény az eddigieknél szélesebb körű és jóval igényesebb differenciált fekvőbeteg gyógyintézeti rehabilitációra

• a lakosság átlag-életkorának növekedése az ápolási szükségletek növekedését mutatja

• erősödik a diagnosztika (képalkotó diagnosztika, labordiagnosztika, patológia, elektrodiagnosztika) szolgáltató jellege

• részben a fekvőbeteg gyógyintézeti szolgáltatások kiváltására bővül a háziápolás

• jelentősen nő és bővül a háziorvosi szolgáltatások iránti mennyiségi és minőségi szükséglet

Azok az országok jártak el helyesen, melyek a társadalom alapkérdéssé emelték az egészségügyet.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítására ható változások


1. Az egészségügyi piac sajátos vonásai2. A szabályozott piacról és a szabályozás

területéről, mint célmodellről3. Az egészségügyi „gazdasági mechanizmus”

III. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC, KIEMELTEN A SZABÁLYOZOTT PIACI MECHANIZMUSRÓL, KORNAI JÁNOS MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN


35Szeged, 2015.

február 12.

„Az egész az anyagi és szellemi világban egyaránt

dinamikus ellenpontok egyensúlyán alapszik. Az

ellenpontok dinamikus egyensúlyát, összhangját és

harmóniáját kell megteremtenünk a posztszocialista

egészségügyben…”

Kornai János az egészségügy reformjáról


36

Az egészségügyi piac sajátos vonásaiábra Dr. Baráth Lajos Egészségügyi gazdaságtan c. könyvéből



37

A szabályozott piac a két szélsőség közti optimumot (a kedvezőtlen hatások kiküszöbölését, az előnyös tulajdonságok kihasználását) jelenti. Ez nem jelent mást, mint:

• működjön a piac szabályozó funkciója,

• szakmapolitikai célokat szolgáló érdekeltséget közvetítsen,

• tartós egyensúlyi helyzet alakuljon ki,

• jelenjen meg az egészség, mint érték

• legyen verseny a szolgáltatók között,

• eredmény a lakosság egészségügyi állapot változásában jelenjen meg,

• társadalombiztosítás dominanciája érvényesüljön,

• egészség és egyéb nyereséget eredményezzen a felhasznált erőforrás.

A szabályozott piac



38

• a közfinanszírozás és az egységes finanszírozás jellegének megőrzése,

• a piaci egyensúly biztosítása (egyensúlyi árszint meghatározása),

• a finanszírozási szabályoknak a szakmapolitikai célokhoz igazodó tervezése,

• struktúra-szabályozás (méltányosan azonos ellátási feltételek biztosítása),

• szakmai, minőségi kontroll,

• szakmai prioritások (több egészség-nyereség) biztosítása.

A szabályozás alkalmazásának elemei



39

teljesítmény elv:

• szabad orvos- és intézetválasztás

szektorsemlegesség:

• (minőségi) verseny a szolgáltatók között

• gazdálkodási (hatékonysági és minőségi) kényszer

a szereplők (intézetek) önállósága:

• a költségek teljes körének figyelembevétele

• az igénybevevők gazdasági eszközökkel való befolyásolása

• tiszta piaci működés az alapvető ellátási körön kívüli esetekben

A piac szabályozó szerepének érvényesítendő elemei



40

1. elv: Az egyén szuverenitása

2. elv: Szolidaritás

3. elv Verseny

4. elv Ösztönzés

5. elv Az állam új szerepköre

6. elv Átláthatóság

8. elv Harmonikus növekedés

9. elv Fenntartható finanszírozás

Az egészségügyi „gazdasági mechanizmus” Kornai János az egészségügy reformjáról” című munkájára alapozva

morális parancs, etikai

posztumulátum

az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai

az allokáció kívánatos arányai



41Szeged, 2015.

február 12.

ETNIKAI POSZTULÁTUMOK

• 1. ELV (Az egyén szuverenitása) Olyan átalakítást kell előmozdítani, amely megnöveli az egyén és szűkebbre szorítja az állam döntési jogkörét a jóléti szolgáltatások szférájában

• 2. ELV (Szolidaritás) Segíteni kell a szenvedőket, a bajban lévőket, a hátrányos helyzetűeket

Kornai János tézisei


42Szeged, 2015.

február 12.

AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSOK KÍVÁNATOS TULAJDONSÁGAI

• 3. ELV (Verseny)Az állami tulajdonnak és szabályozásnak ne legyen monopóliuma. Legyen verseny a különböző tulajdonformák és koordinációs mechanizmusok között.

• 4. ELV (Ösztönzés)Olyan tulajdon és szabályozási formák jönnek létre, melyek hatékonyságra ösztönöznek

• 5. ELV (Az állam új szerepköre)Az állam fő funkciói a jóléti szektorban legyenek a következők: törvényes keretek előírása, a nem állami intézmények felügyelete, "végső" biztosítás és segítségnyújtás.Az állam felelősséget vállal azért, hogy minden állampolgár hozzájusson az alapvető oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz.

• 6. ELV (Átláthatóság)Váljék világossá az állampolgár szemében a kapcsolat az állami jóléti szolgáltatás és annak adóterhe között. A reform gyakorlati intézkedéseit előzze meg nyílt és jól informált vita. A politikusok és a politikai pártok valljanak színt, milyen politikát kívánnak folytatni a jóléti szektor ügyében, és azt milyen forrásból kívánják finanszírozni.

• 7. ELV (A program időigénye)Időt kell engedni a jóléti szektor új intézményeinek evolúciójára és az állampolgárok adaptációjára.


43Szeged, 2015.

február 12.

AZ ALLOKÁCIÓ KÍVÁNATOS ARÁNYAI

• 8. ELV (Harmonikus növekedés)Legyenek harmonikus arányok a gyors növekedést közvetlenül szolgáló beruházásokra és a jóléti szektor működtetésére és fejlesztésére felhasznált erőforrások között.

• 9. ELV (Fenntartható finanszírozás)Az állami költségvetés legyen képes folyamatosan finanszírozni az állami kötelezettségvállalások teljesítését.


44Szeged, 2015.

február 12.

Kornai János munkásságának figyelembevételével a tűzoltásszerű

beavatkozástól mentes „több kormányzati cikluson átívelő

NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA megalkotása”.

Akkor hát mégis mi a megoldás?


45Szeged, 2015.

február 12.

„Az elmúlt négy év költségvetési adatai azt mutatják, hogy a

legnagyobb vesztes az egészségügy. … Látszólag tehát rendben

van, mert válságos időben, amikor kevés a forrás, akkor a jóléti

kiadásokat kell csökkenteni és a gazdasági célú kiadásokat növelni

a fellendülés érdekében. Csakhogy a nemzetközi tapasztalatok

nem ezt mutatják, ugyanis éppen az ok az országok tudtak a

legkisebb veszteségekkel és a leghamarabb kijönni a válságbók,

ahol a humán tőkébe fektettek, ahol az oktatás, a továbbképzés, a

kutatás-fejlesztés és az egészségügy prioritást kapott.”

Mellár Tamás

IV. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA

Az egészségügy, mint a társadalom alapkérdése

47

• A társadalom egészségügyi szükségleteire alapozott nemzeti egészség megelőzési program

• Az egészségügy, mint „interszektorális” feladat

• Az ellátórendszer új alapokra helyezése

• A biztosítás és a finanszírozás a Nemzeti Egészségügyi Stratégia része

• Életpálya modell az egészségügyi dolgozók elismerésére

„Egy probléma három fázison megy keresztül, mire elismerik valósként. Először nevetségesen hat, azután harcolnak ellene, végül magától értetődőnek tartják.” Arthur Schopenhauer

NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA PROGRAMJAI




48Szeged, 2015.

február 12.

1.Nemzeti

egészség-megelőzési program

2.Egészségüg

y, mint interszekto-rális feladat

3.Új alapokra helyezett

egészségügyi ellátó-rendszer

4.Biztosítási

és finanszírozási rendszer átalakítása

1. Kormányzati ciklus

2. Kormányza

ti ciklus

3. Kormányzati ciklus

Életpályamodell az egészségügyi dolgozók elismerésére

A társadalom tagjainak felkészítése a változásokra


49Szeged, 2015.

február 12.

• Több kormányzati cikluson átíveljen

• Piacgazdasági konformitás

• Társadalmi, szakmai konszenzuson alapuljon

• Kapjon prioritást a megelőzés – jövedéki adókból történjen a finanszírozás

• Az egészségügy mint kormányzati politika interszektorális feladat jelenjen meg – költségvetésből történő finanszírozás

• Legyen verseny és hangsúly a kevésbé progresszív és kevésbé költséges ellátórendszeren legyen

• Legyen domináns a társadalombiztosítás – több biztosítós modell – jogviszony alapú ellátás jöjjön létre – biztosítói finanszírozás révén

• Jöjjenek létre szolgáltatói csomagok

NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA JELLEMZŐIKornai János „Kávé és tea” című munkája alapján


50Szeged, 2015.

február 12.

A betegség centrikus egészségügy helyett a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Állami finanszírozással, kiemelten a jövedéki adó egészségügyi hányadának felhasználásával.

A lakosságszám demográfusok szerint napjainkra 10 millió alá csökkent.

Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól – azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve.

A társadalom egészségügyi szükségleteire alapozott nemzeti egészség megelőzési program


51Szeged, 2015.

február 12.

Az egészségügy nem csak az egészségügyi ágazat feladata, hanem

minden egyéb szektorban interszektorálisan kell megjeleníteni. A

finanszírozás állami forrásból szükséges.

• Oktatás – be kell vezetni az egészségtudat és az egészség, mint érték

oktatását.

• Táplálkozás egészségügyi rendszer kialakítása – a mezőgazdasági

termeléstől a feldolgozó iparig olyan élelmiszer előállítása, melyek

bizonyítottan nem okoznak egészségkárosodást

• Környezetvédelem – tiszta ivóvíz program, légszennyezés, stb.

Az egészségügy, mint interszektorális feladat


52Szeged, 2015.

február 12.

Az egészségügyi rendszer olyan átszervezése szükséges, mely során figyelembe vételre kerül az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás alapelveinek változása. Ennek során a struktúra az egészségügyi szükségletek kielégítését kell működésével megcélozza, a kórházcentrikus ellátás helyett a járóbeteg-szakellátást és az egynapos ellátást priorálva, melyben választ adunk a:

• XXI. század kihívására, a krónikus ellátásra, melyet a lakosság elöregedése gerjeszt,

• melyben az egynapos sebészeti ellátás közelít a nemzetközi szinthez,• melyben megjelenik a kórházak új típusú együttműködése horizontálisan

és vertikálisan,• melyben a fenntarthatóság biztosított,• az ellátó rendszer a szükségletek kielégítését célozza• tulajdonviszonyokban a közösségi tulajdon dominanciája érvényesül

(önkormányzati, állami),• melyben a struktúra flexibilis, stb.

Az ellátórendszer új alapokra helyezése


53Szeged, 2015.

február 12.

Alapvetően a dominánsan állami tulajdonú szolidaritási elven működő több biztosítós modellt kell létrehozni. Ez feltételezi a szolgáltatás biztosítási csomagok létrehozását, mely az alábbiak szerint képzelhető el:

1. csomag – minden magyar állampolgársággal rendelkező személynek jár és az alapellátást és a mentést tartalmazza

2. csomag – a jelenlegi szakellátással egyenlő, csak azon állampolgároknak jár, akik biztosítotti jogviszonnyal rendelkeznek figyelembe véve az egyén szuverenitásának elvét

3. csomag – a kiegészítő biztosítási csomagba a „nagy műtéten” – pl. szívműtét, protézis műtét, stb. – átesett személyek számára, miután ebben az ellátásban részesült, kötelező számára egy támogatás biztosítása

A biztosítás és a finanszírozás a Nemzeti Egészségügyi Stratégia része


54Szeged, 2015.

február 12.

A nemzeti egészségügyi program utolsó programjaként szükséges az

egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését biztosító életpálya

modell kidolgozása. Mindannyiunk felelőssége, hogy bár az Európai Unió

Alapjogi Chartája biztosítja a munkaerő szabad áramlását, ugyanakkor

nem megengedhető, hogy létrejöjjön egy korszerű, a nemzet

felemelkedését biztosító egészségügy, melyet nem lesz kivel működtetni.

Végül, hogy a társadalom mindehhez alkalmazkodni tudjon, indokolt,

hogy megfelelően fel legyen készítve és ez pedig fokozatosan több

kormányzati cikluson átívelően valósulhat meg.

Életpályamodell az egészségügyi dolgozók elismerésére


55Szeged, 2015.

február 12.

• Növekszik a lakosság átlagos élettartama és javulnak a demográfiai mutatók

• Megjelenik az egészség, mint érték

• Az egészségügy a társadalom alapkérdéseként preferált ágazatként működik

• Az egészségügy piacszerűen működik, szükséglet alapján, melyben a beteg fogyasztóként jelenik meg, s megjelenik a szolgáltatási csomag.

• Elégedett páciens, elégedett ellátórendszer

• Jövőkép, életpályamodell: A fenntartható finanszírozás, harmonikus arányok

• Növekszik az egészségügyi kiadások GDP arányos volumene

• Megáll az orvos és szakdolgozói elvándorlás

• Nő az ország versenyképessége

NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA VÁRHATÓ EREDMÉNYEI


56

Az egészségügy gazdasági mechanizmusának reformjához nyújtanak

alapot Kornai János tanításai és munkássága. Nincs más dolgunk,

mint megtanulni és alkalmazni Őket, segítve ezzel szeretett

nemzetünk egészségügyét, melynek problémáit szerettem volna

bemutatni a mai előadásomban, mert mindig a döntések alakítják

életünket.

De nekünk legalább van olyan nemzetközi hírű közgazdászunk, mint

Kornai János, akinek munkássága, munkái, tanításai jelentősek ,

kiemelkedőek és jövőépítő alkotó módon használhatók.

ZÁRÓGONDOLATOK



57Szeged, 2015.

február 12.

„Az egész az anyagi és szellemi világban egyaránt

dinamikus ellenpontok egyensúlyán alapszik. Az

ellenpontok dinamikus egyensúlyát, összhangját és

harmóniáját kell megteremtenünk a posztszocialista

egészségügyben…”

Kornai János az egészségügy reformjáról


58Szeged, 2015.

február 12.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

baráth lajos kornai kurzus előadás 15.ii.12

Education