Az értékpapírosítás és annak szabályozási kérdései

Dr. László Adrienne (LL.M.)

Felügyeleti tanácsadó, MNB

2017. március 16.

Budapesti Corvinus Egyetem

MNB tanszék előadás

Témakörök

1. Az értékpapírosítás fogalmai és fajtái

2. Az értékpapírosítás előnyei és hátrányai

3. Értékpapírosítás gyakorlata – nemzetközi kitekintés

4. Értékpapírosítás szabályozása – nemzetközi kitekintés

5. Értékpapírosítás szabályozása Magyarországon

6. A szabályozás során figyelembe veendő szempontok

7. Nemzetközi törekvés az értékpapírosítási piac újraépítésére

8. Uniós szabályozási törekvések

9. Értékpapírosítás – Befektetővédelem

10. Összegzés, MNB álláspont

Az értékpapírosítás fogalma

3

Az értékpapírosítás egy struktúrált ügylet, amelynek során bizonyos

pénzügyi követelések csoportját jogi és gazdasági értelemben is elkülönítjük

és azokat egy magasabb hitelminősítésű értékpapírrá alakítjuk,

majd a bennük megtestesülő pénzáramokat ezen értékpapírok befektetőinek

az értékpapírból eredő követeléseire fordítjuk.

Egy megfelelő hitelminőség-javítással (credit enhancement)

rendelkező hitelportfólió leválasztásának, újrastrukturálásának és

befektetőknek való továbbításának a folyamata.

Az újrastruktúrált eszközöket a befektetők olyan értékpapírok megvásárlásával,

vagy olyan hitel nyújtásával veszik meg, amelyeket fedez az újrastruktúrált

eszközök pénzáramlása, és biztosít az eszközök értéke.

4

szolg./díj

kö

ve

telé

se

k

átr

uh

ázá

sa

pénzáram

pénzáram

közművek

hitel/kamat

kö

ve

telé

se

k

átr

uházása

pénzáram

pénzáram

Az értékpapírosítás fogalma, folyamata

5

Az értékpapírosítás fogalma, folyamata (folyt.)

Az értékpapírosítás fajtái

6

Az értékpapírosítási ügyleteket és termékeket két

szempont alapján csoportosíthatjuk:

1. Az átruházás szempontjából

2. A mögöttes eszközök (pool) szempontjából

Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából

7

Az átruházás szempontjából:

valódi értékpapírosítási ügylet (true sale értékpapírosítás)

szintetikus értékpapírosítási ügylet

hitelkockázati esemény opció kötése/vétele egyéb partnerektől

hitelkockázati esemény opció kötése/vétele egy céltársaságtól,

amely hitellel fedezett értékpapírokat bocsát ki

(forrással biztosított/funded synthetic securitisation)

ezek kombinációja (részben biztosított/ partially funded synthetic

securitisation

Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából

8

értékpapírosítás

valódi értékpapírosítás

(CRR 242. cikk 10. pontja)

szintetikus értékpapírosítás

(CRR 242. cikk 11. pontja)

átruházás hitelderivatíva/garancia

követelés átruházás

történik, az eszköz

és a kockázat is

kikerül a mérlegből

nem történik követelés

átruházás, az eszköz nem,

de a kockázat kikerül a

mérlegből

Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából

9

„hagyományos értékpapírosítás”: az értékpapírosított kitettségek gazdasági

átruházásával járó értékpapírosítás. Ez az értékpapírosítást kezdeményező

intézménytől az értékpapírosított kitettségek tulajdonjogának egy különleges

célú gazdasági egységre való átruházásával vagy különleges célú gazdasági

egység általi közvetett részesedésen keresztül történik. A kibocsátott értékpapírok

a kezdeményező intézmény számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget;

/CRR1. 242. cikk 10. pontja/

„szintetikus értékpapírosítás”: olyan értékpapírosítás, amelynél a kockázati

transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az

értékpapírosított kitettségek a kezdeményező intézmény kitettségei maradnak;

/CRR. 242. cikk 11. pontja/

1: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló

575/2013/EU 2013. június 26-i európai parlamenti és tanácsi rendelet

Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából - a valódi értékpapírosítás modellje

10

Cash

administrator

Credit

enhancement

Liquidity facility

provider

managers investorsissuer

servicer hedge provider security trustee note trustee

originatorsale of assets sale of ABS

sale of ABS

Jellemzően: jelzálog, hitelkártya, lízing

incomeincome

Az értékpapírosítás fajtái – az átruházás szempontjából - a szintetikus értékpapírosítás modellje

11

Cash

administrator

Credit

enhancement

Liquidity facility

provider

managers investorsissuer

hedge provider security trustee note trustee

originatorcredit protection sale of ABS

sale of ABS

Collateral

Az értékpapírosítás fajtái – a mögöttes eszközök (pool) alapján

12

Kik értékpapírosítanak?

Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások

Biztosítók

Hitelkártya kibocsátók

Reálgazdasági vállalatok

Állam

Közműcégek

Tömegközlekedési vállalatok

Sport klubok és szervezetek

Zene és szórakoztatóipar

Étterem és pub hálózatok

Mit értékpapírosítanak?

Lakossági és kereskedelmi jelzálog követelések, hitelkártya hitelek, ingatlan-

beruházási (projekt) hitelek, egyéb struktúrált finanszírozási formák (autólízing,

diákhitel), vállalati hitelek és kötvények, biztosítási kötvények, credit default

swap portfolió, vállalati szerződésállomány, adókövetelések stb.

Az értékpapírosítás fajtái – a mögöttes eszközök (pool) alapján -az eszközzel fedezett értékpapírok (asset backed securities/ABS)

13

értékpapírosítás

meglévő

vagyon/eszközök

jövőbeli

vagyon/eszközökkockázat

jelzálog-

kölcsönök működési

bevételek

egyéb

eszközök

biztosítási

kockázathitelkockázat

RMBS

CMBS retail

eszközök

CDOk

Az értékpapírosítás fajtái - – a mögöttes eszközök (pool) alapján - fogalmak

14

ABS = minden olyan termék, amely egy alapportfólió értékpapírosításával

jön létre, azaz olyan adósságfedezetű papírok, amelyek mögött valamilyen

eszközportfolió van.

MBS (mortgage backed securities) = az ABS egy alcsoportja, amelyben a

mögöttes fedezet egy adott típusú eszköz

CDO = a portfolió eltérő kockázatú ügylet- (rész) sorozatokra felosztva

Pass-through ABS = ha a követelések csak egyszerű átcsomagolással

kerülnek a befektetőkhöz

ABCP /eszközfedezetű kereskedelmi papír/asset-backed commercial paper =

olyan kereskedelmi papír, amely más pénzügyi eszközök, tipikusan a

kereskedelmi, vevői követelések összecsomagolásából jön létre és amelynek

vásárlói az ilyen követelésből folyó cash-t kapják.

Az értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján - a csomagolás in- és outputjai

15

Az értékpapírosítás fajtái - – a mögöttes eszközök (pool) alapján - a csomagolás in- és outputjai

16

Alaptermékek Értékpapírosítás outputja

Residential mortgages: lakossági jelzáloghitelek RMBS - Residential MBS (pl. a Ginnie Mae)

Commercial mortgages: kereskedelmi jelzáloghitelek CMBS - Commercial MBS

Other structured loans: egyéb strukturált hitelek, pl.

diákhitel, autólízing stb.

egyéb ABS

Real Estate Investment: ingatlanbefektetés CRE CDO

Residential/Commercial mortgages CMO - Collateralized Mortgage Obligation

Corporate loans: vállalati hitelek CLO - Collateralized Loan Obligation

Corporate bonds: vállalati kötvények CBO - Collateralized Bond Obligation

CDS pool: Credit Default Swap portfolió CSO - Collateralized Synthetic Obligation

Insurance-Reinsurance: Biztosítás és viszontbiztosítás CIO - Collateralized Insurance Obligation

Az értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján - az ABCP/Asset backed commercial paper

17

Általában bankok, pénzügyi vállalkozások által alapított SPV/SIV bocsátja ki

Cél: tevékenység bővítés, befektetési fokozatnál jobb minőségű követelések finanszírozása

Befektetés jellege: rövid távú, 90-180 napos lejárat, „modern váltó”

Gyakran un. monoline biztosítók garantálják a terméket

„Viszonylag” biztonságos termék, kockázatok: default-, likviditási, csődkockázat

Az értékpapírosítás fajtái - – a mögöttes eszközök (pool) alapján - MBS

18

Adóssággal fedezett értékpapír, a tulajdonosa a jelzáloghitel pénzáramára jogosult

Ha lakóingatlanoké: Residential Mortgage Backed Asecurities/RMBS

Ha kereskedelmi ingatlanoké: Commercial Mortgage Backed Asecurities/CMBS

Típusai:

Jelzálog-fedezetű kötvények (mortgage-backed bonds)

Átfolyásos értékpapírok (pass-through securities)

CMOs (collaterised mortgage obligations)

REMICs (real estate mortgage investment conduits)

SMBS (stripped mortgeage-backed securities)

Célja:

Illikvid egyedi hiteltermékből likvid tőkepiaci terméket csinálni

Forrás- és tevékenységbővítés

Többlethozam elérése

Költséghatékony finanszírozás

Diverzifikáció

Pénzügyi és tőkemegfelelési mutatók javítása

Kockázatok:

kamatláb-kockázat és előtörlesztés kockázat

hitelkockázat

Az értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján -fedezett adósságkötelezvény/Collateralised DebtObligation/CDO

19

az ABS termékek egy típusa, kifizetéseit fix kamatozású alaptermékek

portfoliója szolgáltatja

az alaptermék portfoliót átstruktúrálják és hozam, illetve kockázat

szempontjából

ügyletrész-sorozatokat (tranches) hoznak létre

un. „vízesés-modell”

Senior ügyletrészek (AAA/Aaa)

Mezzanin ügyletrészek (BBB/Baa)

Junior ügyletrészek (B/B)

Equity ügyletrész (unrated)

Ügyletrész-sorozat

Arány a tőke-struktúrában Minősítés Hozam

A osztály 77.50 AAA LIBOR+26 bp

B osztály 9.00 A LIBOR+75 bp

C osztály2.75 BBB LIBOR+180 bp

D osztály2.75 BB LIBOR+475 bp

Equity8.00 nem osztályozott

Maradék cash flow

Értékpapírosítás fajtái – – a mögöttes eszközök (pool) alapján -CDO - Eszközportfolió értékpapírrá transzformálása

20

Esz

közport

folió –

átl

ag B

2 Senior

AAA/Aaa

Mezzanine

BBB/Baa

Junior

B/B

Equity,

unrated

Legkisebb

hitel-

kockázat

Legkisebb

várt

hozam

Utolsó

veszteség

Legmagasabb

hitel-

kockázatElső

veszteség

Legmagasabb

elvárt

hozam

Befe

kte

tők

21

Vízesés-modell:

22

Az értékpapírosítás fajtái – a mögöttes eszközök (pool) alapján - fedezett adósságkötelezvény/Collateralised DebtObligation/CDO

Típusai:

Single tranche CDO

Collateralised Bond Obligation /CBO

Collateralised Mortgage Obligation/CMO

ABS CDO

Commercial Real Estate CDO/CRE Cdo

Collateralised Insurance Obligation/CIO

CDO squared

Stripped CDO

Synthetic CDO

Collateralised Loan Obligation/CLO

Kockázatok:

Korrelációs kockázat

Morális kockázat

Kamatláb-kockázat

Félreárazási kockázat

Az értékpapírosítás előnyei

Bankok

• Forrásbevonás (diverzifikálás)

• Tőkekövetelmény megfelelés: RWA összege és a szabályozói tőke nagysága csökkenthető

• Hitelkockázati kitettség csökkentése

• Mérlegjavítás

• Hitelezési képesség növelése

• Jövedelmezőség (ROA,ROE növelése)

Vállalatok

• Alacsonyabb kockázati felárral való forráshoz jutás

• Forrásbevonás (diverzifikálás)

• Kijutás a tőkepiacra

• Finanszírozási költségek csökkentése

• Eladósodottsági mutató csökkentése

Kormányok

• Pénzáramlások időbeni és mennyiségi kockázataitól való megszabadulás

• KKV-k verseny-képességének növelése

• Projektfinanszírozás (börtön, kórház, iskola)

• A bankok több hitelt nyújtanak, ezáltal hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez

• Szociális igények kielégítése (lakhatás)

Befektetők

• Befektetési portfólió diverzifikálása

• Új, jó minőségű eszközök elérhetővé válása

• Kockázatok alakulásának átláthatósága (ideális esetben)

• Vállalati kötvényekhez képest nagyobb hozam prémium és kisebb volatilitás

• Leminősítési és eseménykockázatnak kisebb kitettség

Nyilatkozatok számos bank részéről: képesek lennének életképes értékpapírosítási tranzakciót

megvalósítani, és állandó forrásbevonási eszközként használnák az értékpapírosítást (a rendszeres

kibocsátás csak hosszú távon képzelhető el)

Az értékpapírosítás hátrányai, kockázatok

• Jelentős szerepet játszott a válságban

• Felelőtlen hitelezést eredményezhet

• Az újracsomagolás révén a kockázatok átláthatatlanná váltak

• Az értékpapírosításra történő túlzott támaszkodás piaci problémák esetén a

hitelezési aktivitás csökkentését eredményezheti

• A jó minőségű eszközök értékpapírosítandó portfolióba való összegyűjtése a

mérlegben maradó eszközök minőségének csökkenéséhez vezet

• Az értékpapírosított portfolió összkockázata változatlan, ezzel a kisbefektetők

nincsenek tisztában

• A megvalósítás lehetőségeit korlátozhatja a befektetők hiánya

• Az eddigi gyakorlatban a külső hitelminősítőkre való túlzott támaszkodás volt

tapasztalható, hiányzik a felelős befektetői magatartás és döntés

• A mögöttes eszközállomány teljesítéséről a transzparencia nem kielégítő

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés USA

25

- az 1970-es években indult a jelzálog követelések értékpapírosításával

- állami intézmények közreműködésével (Government National Mortgage Association)

- 1980-as évek: már autóhitel, hitelkártya követelések is

- 1990-es évek: más pénzárammal rendelkező eszközállományokra is kiterjesztették

- A válság során nagy veszteségek keletkeztek, de az állami támogatás (garancia)

révén hamar magához tért a piac

1938: a Fannie Mae alapítása

cél: elsődleges és másodlagos

jelzálogpiacok likviditásának javítása

1968: a Fannie Mae Nyrt. Lesz, Ginnie Mae kiválása,

cél: kormányzati adósság csökkentése

a vietnámi háború után

1970: Freddie Mac alapítása,

Emergency Home Finance Act,

cél: további likviditás a

jelzálogpiacokon

1988: Freddie Mac Nyrt. lesz,

induló tőke 3 md $

2008: A Fannie Mae és a Freddie Mac felügyelet

alá helyezése, ekkor az USA 12 trilliárd $

jelzálog piacának 57%-át biztosították

2017: új elnök prioritásai között a reform,

piaci várakozás a felügyelet megszüntetése

Fannie Mae és Freddie Mac: befektetési és biztosítási tevékenységet

végző pénzügyi vállalkozások állami háttérrel, feladatuk többek között

a jelzálog követelések megvásárlása, becsomagolása révén RMBS-ek

kibocsátása és ezen általuk garantált értékpapírosított termékek

eladása (bankok, alapok, biztosítók stb.)

Értékpapírosítás a válság előtt –nemzetközi kitekintés - USA

26

Az RMBS értéke trilliárd dollárban 1990-2009. között, (forrás: sifma statistics)

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés -Európa

27

- az értékpapírosítás az USA-hoz képest később indult, az 1980-as években

(jelzálog követelések és fogyasztói hitelek)

- az 1990-es években gyorsan fejlődött (Anglia, Franciaország, Spanyolország,

Olaszország)

- a 2000-es években néhány közép-, kelet európai országban is megjelent

(Lengyelország)

- a bankok, vállalatok mellett megjelentek a piacon a kormányzatok és állami

szervek is

- a termékek egyszerűbbek mint az USA-ban, nagyobb a retention ráta is

- bár az európai piac veszteségei kisebbek voltak az USA-nal, az

állami támogatás hiányában a piac továbbra is csak lassú javulást

könyvelhet el a válság után

- az Európai Unió támogatni kívánja a piac fellendülését

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés -Európa

28

Értékpapírosítás az Európai Unióban, md euróban, Forrás: EBA

Dinamikus növekedés

rossz ösztönzők és nem

transzparens

kockázattranszfer

mellett

Jelentős szerep a válságban, a

piaci szereplők egymással és

termékkel szembeni bizalmának

megrendülése

Volumen jelentős mértékű

visszaesése, globális törekvés

a piac újraépítésére

Értékpapírosítás - - nemzetközi kitekintés – veszteségek a válság során

29

BBB minősítésű értékpapírosított termékek default-ja az USA-ban és az EU-ban, (2007.01.01.-2010.01.01.), Forrás: EBA

- az egyszerűbb termékek gyakorlata miatt az EU-ban a default arány sokkal

kisebb volt mint az USA-ban /AAA termékeknél: EU: 0,1%, USA: 16%, BBB

termékeknél: EU: 0,2%, USA: 62%/

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –összehasonlítás a válság után

30

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés – összehasonlítás a válság után

31

Értékpapírosítás az USA-ban és az EU-ban, md dollárban, Forrás: IMF

Az uniós kibocsátások jelentős visszaesésének és stagnálásának oka:

nem a veszteség, hanem az állami támogatás hiánya, a negatív stigma, a szabályozás

szigorodása és ezáltal a bankok más, olcsóbb finanszírozási források (központi bankok)

felé fordulása

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –szabályozás

32

USA

- értékpapírosítási modelljében az eszközök többnyire nem a bankszektorból

származnak, így a banki szabályozás hatályán kívül esnek

- 1933: Securities Act, 1934:Securities Exchange Act, 2010: Dodd-Frank Wall

Street

Reform and Consumer Protection Acthttp://www.hoganlovells.com/files/Uploads/Documents/EU_US_Securitisation_May%202014_minor%20update%20June.pdf

FR

- jogi szabályozás 1988 óta, létrehozta az SPV (FCC) intézményét, csődbiztosság

- 2003 – Pénzügyi biztonságról szóló törvény, módosítások

- az ügyletek 90%-a valódi értékesítésen alapul, és az eszközök többsége az SPV-k

mérlegében euróövezeti hitelintézetek által kibocsátott hitelek, jelzálogkövetelések.

http://www.banque-france.fr/fileadmin/user_upload/banque_de_france/publications/QSA28_03_Securitisation_in_france.pdf

IT

- 1999: 130-as számú törvény, SPV csekély saját tőkével rendelkezik, azon felül is

lehet hitelviszonyt megtestesítő kibocsátása

- más tevékenységet nem végezhet, csődbiztos

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –szabályozás

33

ES

- 926/1998 Királyi rendelet, 19/1992-es törvény, Spanyol pénzügyi törvény,

új csődtörvény (2003)

PT

- 1999: Értékpapírosítási törvény, 2001: Értékpapírosítási adózási törvény,

- 103/ és 303/2003-as rendeletek

- Két fajta SPV: kollektív befektetési alap, gazdasági társaság

EL

L3156/2003-as törvény ABS-ekre, SPV jogi szabályai, SPV alkalmazása nem

kötelező, a kibocsátás csak zártkörű lehet

- a transzfert le kell jelenteni egy regiszterbe és értesíteni kell a kötelezetteket

- a végrehajtási sorrendben a hitelezőknek előnyös rangsor a görög polgári

eljárásjogi törvényben

- a banki titoktartási szabályok és adatvédelmi szabályok enyhítése

értékpapírosítási ügyletek esetén

Értékpapírosítás – nemzetközi kitekintés –szabályozás

34

PL

- ez a piac nagyon felfejlődött az utóbbi időben

- nincs önálló törvény, de szabályok található a Bankokról, a befektetési alapokról,

az adózásról, az adatvédelemről és a csődeljárásról szóló törvényben

http://www.nortonrosefulbright.com/knowledge/publications/15512/securitisation-the-legal-framework-poland#section2

India

- 2002: önálló értékpapírosítási törvény (The Securitisation and Reconstruction of

Financial Assets and Enforcement of Security Interest Act)

- nagyon modern és részletes szabályozás

LU

- 2004: értékpapírosítás átfogó normarendszerét megalkották

- 2013-ban 750 aktív SPV működötthttp://www.abbl.lu/de/node/58849

Értékpapírosítás – a hazai gyakorlat és szabályozás

35

- A hazai gyakorlat igen csekély, egy-két bank végzett már zártkörű

szintetikus értékpapírosítási ügyletet

- A jogi szabályozási háttér nem megfelelő, nincs önálló norma, csak az uniós

részletszabályok átültetése, illetve a közvetlenül hatályos és alkalmazandó

uniós jogi normák (pl. CRR/CRDIV, CRA rendelet, Solvency II, ABAK

rendelet)

- A régi PTK engedményezésre, követelés átruházásra vonatkozó szabályai

sem segítették az értékpapírosítási ügyletek terjedését, mára a hatályos PTK

már előre mozdulást jelent

- Az MNB : 2014. - Értékpapírosítási projekt

cél: az értékpapírosítás hazai jogszabályi hátterének kialakítása, az

értékpapírosítás felügyeleti koncepciójának megalkotása Szakmai követelmények meghatározása, piaci konzultáció

A tervezet átfogó jogi szabályozást ölelt fel: szervezeti és szakmai követelmények,

felügyelet, adózás, számvitel, adat- és titokvédelem, csődszabályok, befektetővédelem stb.

a tervezetet az MNB 2015-ben megküldte az NGM részére, azonban az időközben

megindult uniós jogalkotási fejlemények tükrében a hazai jogszabály kezdeményezési

folyamat megállt

Értékpapírosítás - Szabályozási szakmai szempontok, követelmények CSŐDBIZTOSSÁG

a kezdeményező hitelezői ne

férjenek az átruházott követelésekhez

egyéb szereplők csődje esetén

a hozam ne váljon a felszámolási vagyon

részévé

függetlenség prudens tevékenység

SPV függetlenségének kimondása,

saját székhely, név, ügyletkötés, könyvelés

független igazgató „vétójogokkal”

nincs egyesülés, konszolidálás, reorganizáció

SPV eszközei függetlenek

legyenek a kezdeményezőtől

SPV hitelezői nem kérhetik a felszámolását

értékpapírok hozamát csak a

követelések hozamából lehet fizetni

elegendő saját tőke előírása

alaptevékenységen kívül csak

korlátozott tevékenység

korlátozott hitelvállalás, eszközök,

követelések nem terhelhetők

kötelező követelés kezelést átadni,

kezelő visszahívható

adósemlegesség és átláthatóság

36

37

Értékpapírosítás – szabályozás - piaci elvárások

versenyképesség,

költséghatékony, gyors,

egyszerű folyamatok (SPV

alapítás), kevés felügyelet,

másodpiaci likviditás

önálló jogszabály, jogi

akadályok (adatvédelem,

engedményezés stb.)

lebontása, valódi (true sale)

értékpapírosítás

Értékpapírosítás – szabályozás - a szabályozás során figyelembe veendő egyéb szempontok

• specifikus és célzott ösztönzők körének megteremtése

(pl.: állami garancia-program, hitelminőség-javító eszközök)

• állam szerepének meghatározása

(méretgazdaságossági korlátok enyhítése)

• kitettség megfelelő ismeretekkel történő átvállalása

(kockázatok ismerete és tudomásul vétele)

• termék összetettségének figyelembe vétele

(komplex termékek esetén védelmi szempontok kialakítása)

• kiszámítható adózási környezet

(pótlólagos adózási kötelezettségek elkerülése)

Értékpapírosítás - Nemzetközi törekvés az értékpapírosítási piac újraépítésére

• 2009, IOSCO: Értékpapírosításra és CDS piacra vonatkozó ajánlások

• 2012, IOSCO: Konzultációs jelentés az értékpapírosítási szabályozás globális fejleményeiről

• 2014, IOSCO ERC ülés: Cross-sectoral Committee felállítása a témában /IOSCO? BCBS/

• 2011, Bizottság: Közlemény a KKV-k finanszírozásának javításáravonatkozó cselekvési tervről

• 2011, BIS: Konzultatív anyag a Bázeli értékpapírosítási keretrendszerfelülvizsgálatáról /Bázel III keretegyezmény/

• 2013, IMF: Ajánlások/alapelvek megfogalmazása az értékpapírosításról, az általa kínált előnyök kihasználásáról, és a kockázati elemek mérsékléséről

• 2014, Joint Committee: szándék a Securitisation Task Force létrehozására

Értékpapírosítás – Uniós törekvés az értékpapírosítási piac újraépítésére

40

- 2014 Nov .30., EU – Investment Plan – az Európai Tőkepiaci Unió keretében a Bizottság –

a múlt hibáit elkerülve – egy új magas minőségű értékpapírosítási piacot kíván létrehozni

- 2015, szeptember : Bizottság javaslata az egyszerű, átlátható és standardizált

értékpapírosításról

(simple, transparent and standardised securitisation – STS rendelettervezet / közzététele

Trialógus (tervezetten 2017. 01.19 – 2017. május) – még vannak vitás pontok (retention

ráta)

Tecknikai áttekintés – 2017 június

Közzététel, alkalmazás: 2017. szeptember – október

- az STS rendeletben számos felhatalmazás van másodlagos jogi norma (szabályozási

sztenderdek (RTS) és ajánlások megalkotása - ESMA keretein belül közös munkabizottság

- Securitisation Task Force

tagok: ESMA, illetékes hatóságok (MNB is), megfigyelők: EBA, DG FISMA, EKB

a szakmai munka 2017. február 24-én megkezdődött

Értékpapírosítás – szabályozás –STS rendelet

41

Főbb jellemzői, újdonságai:

Elsősorban az STS-nek minősülő értékpapírosításra vonatkozik, de tartalmaz

Alapelveket más értékpapírosítás ügyletekre is

STS kritériumok:

homogén eszközállomány

újraértékpapírosítás kizárt

az eszközállományba tartozó hiteleknek kellő hiteltörténettel kell rendelkezni a

default kockázat megállapíthatóságához

valódi eszközátruházás SPV-re

„no cherry-picking”

minimum 5% retention ráta az originátornál

a tájékoztató dokumentumoknak be kell mutatni a stuktúrát és a fizetési

konstrukciót

ügyletrészsorozatonként

az eszközállomány teljesítéséről a kibocsátást követően részletes és folyamatos

tájékoztatást kell adni

az értékpapírosítási ügylet minden résztvevője tekintetében a feladatoknak,

kötelezettségeknek és felelősségnek pontosan meghatározottnak kell lenni

Értékpapírosítás – szabályozás – STS rendelet

42

A kibocsátónak az ESMA felé nyilatkoznia kell arról, hogy a termék STS-nek minősül

ezért jogilag felelős, szankcionálható

ESMA weblapján lista az STS termékekről

Kisbefektetők kizárva, csak intézményi befektetők

Az originátor, a kibocsátó és a szponzor együttesen felelős: befektetők felé megfelelő

tájékoztatás , amely a due diligence és az eszközállomány kockázatainak

felméréséhez szükséges – adatok honlapon

CRR szabályok és Solvency II szabályok is módosulnak aszerint, hogy a termék

STS vagy nem

Retention ráta (5-20 %) – EBA felülvizsgálja kétévente

Felügyelet:

az ügyleti szereplőket - az adott illetékes hatóság

a data repository-kat - az ESMA

makroprudenciális értelemben: European Systematic Risk Board

Mikroprudenciális értelemben: EBA

Szankciórendszer: közigazgatási szankciók és bírságok, esetleg büntetőjogi

szankciók

Kettős követelményrendszer: hosszú- és rövid távú termékekre (ABCP)

Az STS körbe nem tartozhat szintetikus értékpapírosítási ügylet

Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok –zártkörű kibocsátás előtt

43

Cél: befektetők védelme, tőkepiac biztonságos működése, megalapozott

befektető döntés lehetővé tétele piac szereplői értsék meg a terméket és

tisztán lássák a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulását is

Értékpapír-e jogilag az értékpapírosított termék?

- Értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Tv. (Tpt.) 5. § (2)

bekezdésének 42. pontja: a forgalomba hozatal helyének joga

szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz

- Pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei

szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (Bszt.) 6. §

Bszt. 6. § a) pontja és h) pontja alapján ilyen pénzügyi eszköz az

átruházható értékpapír és a hitelkockázat átruházását célzó

származtatott ügylet

- Tpt. 14-15. §-ai a zártkörű kibocsátásról vonatkoznak

Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – zártkörű kibocsátás előtt

44

Zártkörűség esetei – taxatív felsorolás ami nem zártkörű, az nyilvános forgalomba

hozatalnak minősül!!!

Tpt. 14. § „ (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha

.

a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;

b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként százötvennél kevesebb személy részére ajánlják

fel;

c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább százezer euró vagy annak

megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;

d) az értékpapír névértéke legalább százezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy

e) az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét

hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;

f) a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak,

üzletrész tulajdonosainak ajánlják fel.

(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha

a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő

részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban

ellenértékként ajánlják fel;

c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy

osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az

osztalékfizetés történik;

e) az értékpapírt a kibocsátó, illetőleg kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének,

felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának ajánlja

fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírja valamely szabályozott piacra már be van vezetve.”

Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – zártkörű kibocsátás előtt

45

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén

befektetési szolgáltatót kell igénybe venni

Kivételek: ha a kibocsátó hitelintézet vagy befektetési alap és saját kibocsátású

értékpapírt hoz forgalomba

a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető

ugyanazt a tájékoztatást megkapja

A kibocsátással kapcsolatos dokumentumokon feltűnő módon fel kell tüntetni a

zártkörűséget

bejelentési kötelezettség: a forgalomba hozataltól számított 15 napon belül

az MNB felé elektronikus űrlapon – az MNB vizsgálhatja a zártkörűséget és

szankcionálja a nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértését

Kötvény esetében információs összeállítást kell a kibocsátás előtt 7 nappal előbb

az érdekeltek rendelkezésére bocsátani

/a kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm. Rend./

Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – nyilvános kibocsátás előtt

46

Tpt. IV. fejezet: nyilvános forgalomba hozatal szabályai – az értékpapírok nyilvános

forgalomba hozatalakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló

2003/71/EK irányelv (Prospektus irányelv) implementálása

Tpt. 21.§ (1) bek. - kibocsátási tájékoztató és hirdetmény készítése kötelező

(kivételek!), ennek közzétételét előzetesen engedélyeztetni kell az MNB-vel

elektronikus űrlapon kell a kérelmet benyújtani

mellékletek: Tpt. 38. §-ban felsorolt dokumentumok

a kibocsátási tájékoztató tartalma: a Prospektus irányelv végrehajtását szolgáló

809/2004/EK 2004. április 29-i bizottsági rendelet (809-es Rendelet) alapján

regisztrációs okmányának sémája: VII. melléklet,

az értékpapírjegyzék kiegészítő modulját: VIII. melléklet

a Tőkepiaci Unió kapcsán: új elsődleges uniós jogi norma: új Prospektus rendelet lesz!

magasabb fokú harmonizációt céloz, közvetlenül alkalmazandó

trialógus szakaszán túl van, nemsokára kihirdetik

számos másodlagos végrehajtási rendeletek kell alkotni, ezek határozzák meg

többek közt az új sémákat is - ESMA- Prospektus Regulation Task Force készíti

(MNB részt vesz benne)

ABS esetén

Értékpapírosítás – szabályozás – tájékoztatási szabályok – nyilvános kibocsátás, szabályozott piacra bevezetés után

47

Implementáció alapja: a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival

kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények

harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2004/109/EK

2004. december 15-i európai tanácsi és parlamenti irányelv (Transzparencia

Irányelv – TD)

A TD 2. cikke (1) bekezdésének utaló szabálya alapján a TD hatálya alá tartoznak

„a kötvények és az értékpapírosított adósság más formái”

Tpt. V. fejezete és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos

tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM

rendelet (PM rendelet)

Zavaró körülmények:

809-es Rendelet VIII. melléklet 4. pont a kibocsátóra bízza a döntést,

relativizálva a tájékoztatási kötelezettséget

PM rendeletben meghatározott információs kör elsősorban a kibocsátó

szervezetére, működésére (és másodsorban az értékpapírra koncentrál)

de: egy SPV esetében ez nagyrészt érdektelen információ, elsősorban a

mögöttes eszközállomány teljesítésére vonatkozó információkat kéne ismerni

Az új STS rendelet erre keres megoldást

Értékpapírosítás - Befektetővédelem

48

Az értékpapírosítási termékek bonyolult konstrukciók, a tartalmuk és a mögöttes

kockázat nehezen átlátható a kisbefektetők számára, ezért védelem szükséges

A hatályos nemzeti jogszabályok különböző megoldásokat próbálnak adni

Kizárt a nyilvános kibocsátás, csak zártkörű lehet

Belépési korlát a kisbefektetőknek

Kisbefektetők kizárása

Újracsomagolás kizárása

Tájékoztatási szabályok

MNB javaslatban: belépési korlát, felügyelés (illetékes hatóság)

STS rendelet:

Kisbefektetők kizárva

Újracsomagolás kizárva

Intézményi befektetőknek maguknak kell due diligence-t végezni

Komoly tájékoztatási szabályok

Felügyelés (ESMA, illetékes hatóságok)

Összegzés, MNB álláspont

A megfelelően szabályzott értékpapírosítás számos kedvező előnyt jelenthet

a vállalatok, bankok, kormányok, befektetők számára.

A magyar környezetben is működőképes finanszírozási instrumentum lehet.

Az új STS rendelet szabályozása szigorú, biztonságot nyújt, emellett nemzeti szabályozás is elképzelhető ennek hatókörén kívül

Köszönöm a figyelmet!