Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre

Hermann ZoltánMTA KRTK KTI

Szirák, 2012. nov. 9.

Kutatási kérdés:

Hatással van-e a tanulói teljesítményekre az, hogy a diákok milyen iskolatípusban tanulnak középfokon?

Mekkora ez a hatás?

Iskolatípus:

érettségit adó középiskola vs. szakiskola

gimnázium vs. szakközépiskola

Tanulói teljesítmény:

alapkompetenciák: olvasás-szövegértés, matematika

Oksági hatás:

a diákok egy csoportjára (korlátozottan általánosítható)

kérdés

Miért érdekes?

Elemzési módszer

Adatok és mérési problémák

Eredmények

Fő eredmények

Robusztusság

Az eredmények heterogenitása

Lehetséges mechanizmusok

Összegzés

vázlat

Miért érdekes?

Oktatási intézmények szerepe – tracking- nemzetközi összehasonlító irodalom: tracking rontja az esélyegyenlőtlenséget (pl. Ammermueller, 2005; Schuetz-Ursprung-Woessmann, 2008; Brunello-Checchi, 2007)

- egyes országokra vonatkozó elemzések eredményei vegyesek (pl. Argys-Rees-Brewer, 1996; Betts-Shkolnik, 2000; Figlio-Page, 2002; Meghir-Palme, 2005; Betts, 2011)

- nehéz az oksági kapcsolatot megmutatni

- tracking léte vs. iskolatípusok aránya, az utóbbiról alig van evidencia (Brunello-Checchi, 2007; Guyon-Maurin-McNally, 2010)

Alacsony iskolázottságúak rossz foglalkoztatási helyzete Magyarországon- egyik feltételezhető oka az alapkézségek gyenge szintje (Köllő, 2008)- hol orvosolható a probléma az iskolarendszeren belül?

• minden eldől kisgyermekkorban, ill. az általános iskolában - a szakiskola

alapvetően azért rossz, mert gyenge alapkészségekkel kerülnek oda a diákok • a középiskola is számít a gyenge teljesítményű tanulók esetében is

- mit várhatunk a középfokú továbbtanulási arányok állami korlátozása és a szakiskolai képzés átalakításától?

motiváció

motiváció0

200

400

600

500

szi szk gim osszes

matematika

02

004

006

005

00szi szk gim osszes

olvasás-szövegértés

Átlagos tesztpontszámok 10-ben

motiváció0

200

400

600

500

szi szk gim osszes

matematika

8.evf. 10.evf.0

200

400

600

500

szi szk gim osszes

olvasás-szövegértés

8.evf. 10.evf.

Átlagos tesztpontszámok 8-ban és 10-ben

Tesztpontszámok 8-ban és 10-ben, lowess simításaz 5. és 95. percentilisek közötti értékek

motiváció30

040

050

060

070

0m

at.

10.

300 400 500 600 700mat. 8.

300

400

500

600

700

olv.

10.

300 400 500 600 700olv. 8.

probléma

szelekció a diákok nem megfigyelt jellemzői szerint

aspirációk, motiváció, önbizalom, nem-kognitív lépességek …

ezek hathatnak a későbbi tanulmányi teljesítményekre

nem kognitív képességek, motiváció: Cunha-Heckman, 2008, 2009

egy lehetséges megoldás

hasonló diákok eredményeinek elemzése:

az adott iskolatípusba jelentkező, de elutasított diákok és felvett diákok

feltevések:- az elutasított jelentkezők motivációja, aspirációi hasonlóak (hiszen jelentkeztek)- lehetnek olyan nem megfigyelt jellemzőik (pl. nem kognitív képességek), amelyek különbözőek, de ezeket a középiskola sem ismeri* → nincs szelekció ezek alapján

* szóbeli felvételi – viszonylag kevés esetben, csak a nagyon szelektív iskolákban

elemzési módszer

előzmények

elitiskolák, magasabb presztízsű iskolák hatásának elemzése

Abdulkadiroglu-Angrist-Pathak, 2011; Cullen-Jacob, 2007; Clarke, 2008; Jackson, 2010; Pop-Eleches-Urquiola, 2011

jellemzően nem iskolatípust vizsgálnak hanem egyes iskolákat

(kivétel: Pop-Eleches-Urquiola, 2011)

jellemző módszer: regression discontinuity

vegyes eredmények, az amerikai tanulmányokban jellemzően nincs hatás

elemzési módszer

matching: elutasított (kezelt) és felvett (kontroll) diák-párok összehasonlítása

miért matching (és nem regression discontinuity)?

- nincs egyértelmű felvételi küszöb ponthatár

- elutasított diákok száma egy-egy iskolában gyakran alacsony

elemzési módszer

az alkalmazott matching eljárás

szempontok:• tanulói teljesítmény 8-ban hasonló (rögzített maximális eltérés 20 pont) • nemenként külön• ugyanazon iskola ugyanazon programjába jelentkező diákok (iskolák heterogenitása)

matching módszer:• rádiusz módszer- több az egyhez: egy kezelt diákhoz több kontroll diák • visszatevéses módszer: egy felvett diák több elutasított kontrollja is lehet• standard hiba mindezek figyelembe vételével (Leuven-Sianesi, 2003)

iskolatípus becsült hatása

vizsgált eredményváltozó: 10-es és 8-os tesztpontszám különbsége

becsült hatás a kezelt diákokra (att): átlag a kezelt diákokra

Iskolatípus hatás felfogható az egyes iskolák hatásának súlyozott átlagaként

elemzési módszer

][][])0|[])1|[( 810810810810telutasítottelutasítotfelvettfelvett TTTTTKOZTTKOZT

Középisk.

Szakisk.

Tanulói teljesítmény 8-ban

Elemzés a határ környékén lévő diákokra

elemzési módszer

○ ○ ○ ○ ○ ○ ● ○ ○ ● ○ ● A B C

X Y Z

● ● ● ● ●● ● ● ●●

3 adatbázis összekapcsolása

1. 2006-os kompetenciamérés 8-os diákok2. 2008-as kompetenciamérés 10-es diákok3. 2006-os középiskolai jelentkezési és felvételi adatok (KIFIR)

akik hiányoznak az elemzési mintából:- első körben sehová sem felvett diákok- 8. és 10. között évismétlők vagy lemorzsolódók- 9-ben nyelvi előkészítő évfolyamra járók (?)- mindazok, akikre egyéb okból meghiúsult az összekapcsolás

adatok és mérés

eredeti adat-file OKM 8. –

OKM 10.

OKM 8. - KIFIR OKM 8. – OKM 10.

- KIFIR

OKM 2008 – 10. 102 087 –

OKM 2006 – 8. 109 939

49 525

KIFIR 2006

ebből valahová felvett:

gim/szk/szi-ba felv., %

110 152

102 574

31.7 / 42.1 / 26.1

–

77 249

72 793

33.8 / 43.0 / 24.2

35 693

34 084

36.5 / 45.0 / 18.5

mérési hiba

mérési hiba a 8-os tesztpontszámban téves kezelt-kontroll összepárosításhoz vezethet

→ matching a 8-os tesztpontszám helyett a 8-os átlagjegy alapján

DE: az átlagjegy eltérően mérhet az egyes általános iskolákban

→ az osztályozási skála eltéréseinek korrekciója

(~Betts-Grogger, 2003; Figlio-Lucas, 2004)

adatok és mérés

● ●○ ○ ○ ○ ○ ○ ● ○ ○ ● ○ ● A B C

X Y Z

● ● ● ● ●● ● ● ●●

az átlagjegy korrekciója

1. tesztpontszám az átlagjegy függvényében iskola fix-hatásokkal:

egyéni kontrollváltozók: nem, SNI, SNI arány, tagozatos képzés

2.becsült érték:

Kiigazított átlagjegy : a tesztpontszám várható értéke a diák átlagjegye ÉS az adott iskolára jellemző osztályozási skála (iskola fix-hatás) alapján

adatok és mérés

isssisisisisis SZJJJT 33

221

ssisisisisis SZJJJT 33

221

ˆ

Leíró statisztika

adatok és mérés

8. évfolyam 10. évfolyam

Matematika olvasás-

szövegértés átlagjegy Matematika olvasás-

szövegértés elemzési minta Gimnázium átlag 553,0 562,6 551,0 540,7 557,6 szakközépiskola átlag 497,0 498,2 496,6 490,2 497,1 Szakiskola átlag 414,2 413,0 425,2 403,4 396,9 összesen átlag 503,1 506,0 503,3 492,6 500,7 elutasított diákok

átlag 429,0 435,2 438,1 418,2 422,1 szórás 65,0 67,5 38,0 70,1 72,4 Középiskola -

szakiskola N 1579 1626 1626 1626 1626

átlag 494,8 509,0 504,4 488,9 507,3 szórás 74,8 75,2 49,8 74,8 71,7 gimnázium –

szakközépisk. N 1829 1841 1841 1840 1840

Középiskola-szakiskola

Gimnázium-szakközépiskola

Matematika olvasás-szövegértés

adatok és mérés

0.0

05.0

1.0

15

200 300 400 500 600 700 800

0.0

05.0

1.0

15

200 300 400 500 600 700 800

0.0

05.0

1.0

15

200 300 400 500 600 700 800

0.0

05.0

1.0

15

200 300 400 500 600 700 800

eredmények

Középiskola -szakiskola elutasított felvett ATT SE t Nelut Nfelv matematika -11,90 1,94 -13,84 2,21 -6,26 1649 2667 olvasás-szövegértés -14,83 3,55 -18,38 2,42 -7,58 1705 2749 gimnázium – szakközépisk. elutasított felvett ATT SE t Nelut Nfelv matematika -6,31 -3,97 -2,34 1,99 -1,17 1885 2558 olvasás-szövegértés -2,11 2,11 -4,22 2,14 -1,97 1900 2578

az iskolatípus becsült hatása

az eredmények robusztusak:

Megfigyelhető jellemzők szerinti különbségek a kezelt és kontroll diákok között: korrekció regressziós módszerrel (Abadie-Drukker-Herr-Imbens, 2004; Abadie-Imbens, 2002)

→ Nincs számottevő torzítás

Matching változó:átlagjegy8-os teszteredményÁtlagjegy és teszteredmény kombinációja

Matching „szigorúsága”, rádiusz:10, 20, 30, 40 pont

vizsgálni kellene még:

egy-az-egyhez összepárosításegy kezelt diák csak egy jelentkezésselkontroll-diákok leszűkítve a szakiskolába is jelentkezőkre

eredmények: robusztusság

nemek szerint

8-os tanulói teljesítmény és az iskolák közötti diákösszetétel-különbség szerint

Eredmények: heterogenitás

LÁNYOK FIÚK középiskola -szakiskola matematika -13,70 -13,99 olvasás-szövegértés -16,13 -20,66 gimnázium – szakközépisk. matematika -2,46 -2,13 olvasás-szövegértés -3,79 -4,96

8-os

átlagjegy iskolák

távolsága

alsó

harmad középső harmad

felső harmad

alsó harmad

középső harmad

felső harmad

középiskola -szakiskola matematika -14,7 -10,9 -15,9 -13,3 -14,3 -13,9 olvasás -20,8 -19,3 -15,0 -11,8 -17,0 -26,4 gimnázium – szakközépisk. matematika -5,2 -0,4 -1,5 -3,7 0,4 -3,7 olvasás -7,6 -2,0 -3,1 -4,1 -5,9 -2,7

az iskolatípus hatását magyarázó lehetséges mechanizmusok

• pozitív tanár-diák összepárosítás (jobb/gyengébb tanárok - jobb/gyengébb diákok)

(pl. Lankford et al, 2002; Clotfelter et al 2005, 2006; Varga, 2009)

• a diákok egymásra gyakorolt hatása (peer group effect) (pl. Lavy et al 2008, 2009)

• tantervi különbségek

eltérő-e az iskolatípus hatása a jobb iskola hatásától?

a preferált iskola hatásának becslése adott iskolatípusokon belül

eredmények: lehetséges mechanizmusok

Gim-gim Szk-szk Szi-szi összesen Gim-szk Középisk.-szi

matematika 0,76 -4,12 -1,04 -1,67 -2,34 -13,84 olvasás-szövegértés 0,15 -5,88 -10,20 -3,90 -4,22 -18,38

A preferált iskola hatásának regressziós becslése

eredmények: lehetséges mechanizmusok

matematika olvasás

(1) (2) (3) (1) (2) (3)

lány -2.830 -15.92*** -15.55*** 0.529 9.338*** 10.69***

(1.828) (1.730) (1.736) (1.948) (1.807) (1.812)

tesztpontszám 8 -0.395*** -0.398*** -0.437*** -0.438***

(0.0176) (0.0180) (0.0152) (0.0152) preferált - tényleges tagozat átlagai (teszt) 0.136*** 0.125*** 0.180*** 0.177***

(0.0258) (0.0264) (0.0307) (0.0311)

átlagjegy 8 0.349*** 0.353*** 0.422*** 0.406***

(0.0227) (0.0242) (0.0222) (0.0231) preferált - tényleges tagozat átlagi (jegy) -0.164*** -0.152*** -0.263*** -0.267***

(0.0401) (0.0408) (0.0407) (0.0412) Középisk.-szakisk. -12.32*** -14.15*** -13.79*** -14.45*** -13.26*** -13.24*** (2.500) (2.509) (2.519) (2.793) (2.762) (2.758) Gimn.-szakközép. -0.477 -0.451 -0.894 -0.360 -0.319 -0.439 (2.314) (2.211) (2.281) (2.340) (2.292) (2.358)

kistérségi fix hatás - - + - - +

Konstans -0.0800 23.98*** 23.80*** -4.195*** -2.452 6.036

(1.465) (7.305) (7.874) (1.611) (7.755) (8.327)

N 12032 12032 12032 12266 12266 12266

R2 0.004 0.130 0.149 0.004 0.152 0.171

összegzés

a jelentkező, de elutasított diákokra nézve

• úgy tűnik, hogy a középiskola javítja a diákok teljesítményét a szakiskolához mérten

• a hatás nem elhanyagolható mértékű

a diákok közötti szórás egyötöde és egytizede közötti

matematikából az átlagos elutasított diák a megoszlás 23. percentiliséről a 30-31. percentilis értékére ugrana, ha középiskolában tanulna

olvasás-szövegértésből a 26. percentilisről a 31-32. percentilis értékére

• ez a hatás erősebb, mint a jobb (preferált) iskola hatása iskolatípusokon belül, még akkor is, ha az iskolák diákösszetétel szerinti különbségeire kontrollálunk

→ iskolatípus-specifikus hatás; feltehetően nem csak a tanár-diák összepárosítás és a diákok egymásra gyakorolt hatása magyarázza – szerepe lehet a tantervi különbségeknek is

• a gimnázium hatása a szakközépiskolával szemben nem mutatható ki