az innovÁciÓ finanszÍrozÁsÁnak lokÁlis vetÜlete(arocena és sutz, 2002) • nemzetgazdaságok...
TRANSCRIPT
AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK
LOKÁLIS VETÜLETE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG
XV. VÁNDORGYŰLÉSE
DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN
MOSONMAGYARÓVÁR, 2017. OKTÓBER 20.
Dr. Gajzágó Éva Judit
Docens, Tomori Pál Főiskola
Vezető, Tomori Pál Főiskola Térségi Kutatóközpont
TARTALOM
Elméleti alapok
A kutatás bemutatása
Kutatási eredmények
1. Pályázati források országos szinten
2. Pályázati források városi szinten
3. Pályázatok hatása
Konklúzió
ELMÉLETI ALAPOK
• Az innováció fontossága
• EU 2020, Horizon 2020, Széchenyi 2020
• a nemzeti innovációs rendszernek a nemzetgazdaság teljesítményének értékelésében is nagy szerepe lehet (Arocena és Sutz, 2002)
• nemzetgazdaságok fejlődésének egyik kulcseleme a gazdasági ágazatok, szervezetek innovációs potenciáljának fejlesztése, amelyet a kormányok az innovációs rendszerek kiépítésével és fejlesztésével támogathatnak (Flanagana et al., 2011)
• az innováció finanszírozásának fontossága
o az innovációban túlzottan lemaradó térségekben a gazdasági elmaradottság visszafordíthatatlanná válik - hosszú távú állami támogatás szükséges az innováció ösztönzéséhez (Capello, 2006)
o az innováció állami támogatásának fontossága (Lundvall, 2002)
ELMÉLETI ALAPOK
• Hazai támogatási rendszer
• az innovációban résztvevő szervezetek sok fejlesztési forráshoz jutottak 1991 és 1994 között (Dőry, 1996)
• a hazai támogatási rendszer időben nem stabil, a gyakori változások a rövid távú gondolkodást és a bizonytalanságot erősítik (Mezei, 2004)
• az innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek legfontosabb problémája a finanszírozásuk kiszámíthatatlansága, a bevonható források alacsony szintje, vagy hiánya (Grosz-Csizmadia-Szépvölgyi, 2004)
• a hazai forrás-felhasználás nem kellően hatékony - a makrogazdasági mutatókban nem jelenik meg (Perger, 2010)
• az innováció, a tudástranszfer hozzájárul a városok versenyképességének növeléséhez, sikerességéhez (Enyedi, 1997)
A KUTATÁS BEMUTATÁSA
Átfogó cél:
o az innovációs közvetítő szervezetek hatékonyságának vizsgálata –
hatékonysági modell alapján
A KUTATÁS BEMUTATÁSA
A kutatás közvetlen célja:
o Azon EU társfinanszírozású források vizsgálata, elemzése,
amelyek az innovációs tevékenységet támogatják
o A finanszírozás lokális szintű elemzése - 5 magyar városban
o A finanszírozás lokális hatásainak felmérése
Mennyi és milyen forrás állt rendelkezésre?
Hatékony volt a források elosztása?
Volt, van hatása a városok fejlődésére az EU-s
társfinanszírozású forrásoknak?
A KUTATÁS BEMUTATÁSA
Pályázati kiírások időszaka: 2004-2017
Pályázatok célcsoportjai: vállalati innováció, innovációs
közvetítők, kutatóközpontok, felsőoktatás, egyéb
intézmények
Szekunder adatforrások:
o palyazat.gov.hu – megítélt támogatás
o TEIR – kifizetések, városi adatok
o KSH
o EUROSTAT
A KUTATÁS TÁRGYA
1. Az innovációt támogató EU társfinanszírozású pályázatokkal kapcsolatos átfogó eredmények
2. Pályázati források az 5 magyar városban:o Dunaújváros
o Győr
o Kecskemét
o Pécs
o Tatabánya
3. A források hatásai
2.1. megítélt támogatások városi szinten
2.2. kifizetések városi szinten
1. AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ, EU
TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATOK
3 ciklus – NFT, 2007-2013, Széchenyi 2020
71 pályázati kiírás
Széchenyi 2020 még folyamatban
NFT GVOP 7 db
2007-2013 GOP 26 db
2007-2013 TÁMOP 13 db
2007-2013 ROPok
(KMOP is)
16 db
Széchenyi 2020 GINOP 6 db
Széchenyi 2020 VEKOP 3 db
1. AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ, EU
TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATOK
A pályázatok célcsoportjai:
o Vállalkozások
o Felsőoktatási intézmények
o Innovációs közvetítő szervezetek – kutatóközpontok, ipari
parkok, klaszterszervezetek
A megpályázott tevékenységek – projektek - csoportjai :
Kutatás-fejlesztés 12 db
Kutatási infrastruktúra fejlesztés 6 db
Vállalati innovációs tevékenység 25 db
Közvetítői tevékenység 28 db
1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK – ORSZÁGOS
SZINT
Emelkedő tendencia – nagyobb összegek
Évente változó, időben nem stabil – a ciklusok első évében nincs
vagy kevés
Nagyobb összegek a 2007-2013 GOP-ban és a Széchenyi 2020
GINOP-ban
2014-től erőteljes növekedés
0 Ft
50 000 000 Ft
100 000 000 Ft
150 000 000 Ft
200 000 000 Ft
250 000 000 Ft
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
eze
r
Innovációs támogatások összesen, évenként
1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK – ORSZÁGOS
SZINT
Összesen – a 3 ciklusban – 789 071 070 730 Ft
2007-2013 ciklusban a legtöbb kiírás, de a Széchenyi 2020-
ban több lesz (már meghaladta a 2007-2013 80%-át)
0 Ft
50 000 000 Ft
100 000 000 Ft
150 000 000 Ft
200 000 000 Ft
250 000 000 Ft
300 000 000 Ft
350 000 000 Ft
400 000 000 Ft
450 000 000 Ft
NFT EU 2007-2013 Széchenyi 2020
eze
r
Megítélt összes támogatás ciklusonként
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK – VÁROSI
SZINT
Legtöbb forrás Pécs városának
Nem volt megítélt támogatás (kiírás) ….
0 Ft
10 000 000 Ft
20 000 000 Ft
30 000 000 Ft
40 000 000 Ft
50 000 000 Ft
60 000 000 Ft
Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
eze
rDunaújváros NFT
2007-2013 ROP
Tatabánya 2007-2013 ROP
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK – VÁROSI
SZINT
Város Megítélt
támogatás
összesen
(e Ft)
Tám. részesülő
szervezetek
összesen
Tám.
részesülő
szervezetek
szűrt
Egy
szervezetre
jutó tám.
(e ft)
Dunaújváros 5 612 984 24 19 295 420
Tatabánya 5 248 261 41 33 159 038
Győr 32 491 598 177 136 238 908
Pécs 48 470 249 240 136 356 398
Kecskemét 30 939 390 163 126 245 550
Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
két ciklusban is támogatást
elnyerő cégek száma 1 3 8 8 8
három ciklusban is
támogatást elnyerő cégek
száma 0 0 0 1 2
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK –
VÁROSI SZINT
0 Ft
5 000 000 Ft
10 000 000 Ft
15 000 000 Ft
20 000 000 Ft
25 000 000 Ft
30 000 000 Ft
Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
eze
r
Megítélt támogatások OP-k szerint az 5 városban
NFT GVOP 0713 GOP 0713 TÁMOP 0713 ROP Sz2020 GINOP
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK – VÁROSI
SZINT
NFT GVOP0% 0713 GOP
21%
0713 TÁMOP42%
0713 ROP0%
Sz2020 GINOP
37%
DunaújvárosNFT GVOP
0%
0713 GOP50%
0713 TÁMOP
24%
0713 ROP0%
Sz2020 GINOP
26%
Tatabánya
NFT GVOP2%
0713 GOP27%
0713 TÁMOP22%0713 ROP
0%
Sz2020 GINOP49%
Győr
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK –
VÁROSI SZINT
NFT GVOP4%
0713 GOP21%
0713 TÁMOP17%
0713 ROP0%
Sz2020 GINOP58%
Pécs
NFT GVOP2%
0713 GOP43%
0713 TÁMOP3%
0713 ROP0%
Sz2020 GINOP52%
Kecskemét
2.1. MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK – VÁROSI
SZINT
Összes megítélt támogatás az 5 városnak: 122 762 482 579 Ft
o A teljes megítélt támogatási összeg 15,5 %-a
GOP források a legjelentősebbek
ROP forrás nem számottevő vagy nincs
TÁMOP forrás 20-40% (kivéve Kecskemét, 3%)
Pécsett volt a legtöbb a pályázatot elnyerő szervezet, de sok az
átfedés
+ itt a legnagyobb az egy szervezetre jutó támogatás
Tatabányán a legkisebb az egy szervezetre jutó támogatás
Pécsen és Kecskeméten olyan szervezetek, amelyek mindhárom
ciklusban nyertek pályázatoto Pécs: HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft.
o Kecskemét: Agrogeo Agrárfejlesztő Földtani Fővállalkozó Kft., PILZE-
NAGY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
2.2. KIFIZETÉSEK – VÁROSI SZINT
csak a 2009-2014 időszak elérhető (NFT nincs, Sz2020
folyamatban)
csak 33 innovációs pályázati kiírás adata elérhető (az összes
kiírás 46,5%-a)
o több esetben csak az OP prioritás összevontan, nem kiírásra
lebontva
Vizsgálat területe:
1. az adott városban történt kifizetések
2. a városban és az agglomerációban történt kifizetések
Kifizetések időbeni csúszása – 0,5 - 3 év (projekt
időintervallumától függően)
2.2. KIFIZETÉSEK – VÁROSI SZINT
0 Ft
1 000 000 Ft
2 000 000 Ft
3 000 000 Ft
4 000 000 Ft
5 000 000 Ft
6 000 000 Ft
7 000 000 Ft
8 000 000 Ft
2009 2010 2011 2012 2013 2014
eze
r
Kifizetett ámogatások összegének változása évenként az egyes városokban
Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
0 Ft
5 000 000 Ft
10 000 000 Ft
15 000 000 Ft
20 000 000 Ft
25 000 000 Ft
Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
eze
r
Kifizettett támogatások városonként
Kifizetésekben is növekvő
tendencia
Ciklus elején kevesebb
visszaesés – az előző ciklus
kifizetései még tartanak
2013-ban (ciklus vége) a legtöbb
2.2. KIFIZETÉSEK – VÁROSI SZINT
0 Ft
5 000 000 Ft
10 000 000 Ft
15 000 000 Ft
20 000 000 Ft
25 000 000 Ft
Dunaújváros Tatabánya Győr Pécs Kecskemét
eze
r
Kifizetések OP-k szerint az 5 városban
GOP ROP TÁMOP összesen
2. KIFIZETÉSEK – VÁROSI SZINT
Összesen 51 101 498 206 Ft kifizetés az 5 városban a 6 év
alatt
o A teljes megítélt támogatási összeg 6,5%-a
o A városoknak megítélt támogatás 41,8%-a
GOP a legnagyobb arányban (57,9%)
Kifizetésekben is növekvő tendencia
Ciklus elején kevesebb visszaesés – az előző ciklus
kifizetései még tartanak
ROP kifizetés csak Pécsett
A ciklus végén a kifizetések a maximumon
3. A FORRÁSOK HATÁSAI
KSH és EUROSTAT adatok alapján
• GDP és GDP/fő megyei szinten
• Kutató-fejlesztő helyek száma megyei szinten
• Összes K+F-ráfordítás és K+F beruházás megyei szinten
TEIR lokális adatok alapján
• Regisztrált gazdasági szervezetek száma
• Regisztrált munkanélküliek száma
• Fejlesztési adókedvezmény
• Összes belföldi jövedelem
• Szabadalmi bejelentések száma
3. A FORRÁSOK HATÁSAI
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
2010 2011 2012 2013 2014 2015
GDP egy lakosra (megyénként, m Ft)
Baranya Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Fejér Bács-Kiskun
0
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
GDP (megye, m Ft)
Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Baranya Bács-Kiskun Fejér
2013-tól növekedés
3. A FORRÁSOK HATÁSAI
0
50
100
150
200
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Kutató- fejlesztő helyek száma megyei szinten
Fejér Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron Baranya
Bács-Kiskun
0,0
2 000,0
4 000,0
6 000,0
8 000,0
10 000,0
12 000,0
14 000,0
16 000,0
18 000,0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Összes K+F ráfordítás megyénként (m Ft)
Fejér Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron Baranya
Bács-Kiskun
K+F helyek száma 2013
óta csökkent (a 2006-os
szintre – kiéve Baranya)
2013-ban a maximumon a
K+F ráfordítás
2012-2013-ban K+F
beruházások nagy értékben
0,0
1 000,0
2 000,0
3 000,0
4 000,0
5 000,0
6 000,0
7 000,0
8 000,0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
K+F beruházás megyénként (m Ft)
Fejér Komárom-Esztergom
Győr-Moson-Sopron Baranya
Bács-Kiskun
3. A FORRÁSOK HATÁSAI
A regisztrált gazdasági szervezetek száma
Kismértékű változás 2009 és 2015 között
4 városban nőtt
o Dunaújvárosban csökkent 70-nel
o Kecskeméten nőtt a legnagyobb mértékben (6%)
Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya
-70 1085 1449 961 222
Regisztrált gazdasági szervezetek számának változása 2009 és 2015 között
3. A FORRÁSOK HATÁSAI
Fejlesztési adókedvezmény
A regisztrált munkanélküliek száma
0
500000
1000000
1500000
2000000
2500000
2009 2010 2011 2012 2013
A fejlesztési adókedvezmény mértéke városonként
Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya
2012-től emelkedő mértékben
Tatabányán kiugróan magas
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
9000
2009 2010 2011 2012
Regisztrált munkanélküliek száma (fő)
Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya
Pécsen és Győrben
növekedett 2011 óta
3. A FORRÁSOK HATÁSAI
Az összes belföldi jövedelem
Győrben, Kecskeméten, Tatabányán növekedett 2009 óta
2011-ben mélypont mind az 5 városban
Szabadalmi bejelentések száma
A legtöbb szabadalmi bejelentés
az 5 év alatt Kecskeméten (15), a
legkevesebb Tatabányán
2011-ben és 2014-ben a legtöbb
0
1
2
3
4
5
6
2009 2010 2011 2012 2013 2014
Magyar bejelentők engedélyezett belföldi szabadalmi bejelentéseinek
száma
Dunaújváros Győr Kecskemét Pécs Tatabánya
KONKLÚZIÓ, ÖSSZEFOGLALÁS
közel 790 milliárd Ft az innovációra
legnagyobb összeg a GOP-ban és GINOP-ban – vállalkozásoknak
időben nem stabil a források elosztása
o ciklusok kezdetekor nagyon kevés, de
o a kifizetések elcsúszása (2013-ban a kifizetések erőteljes
növekedése)
eddig a 2007-2013-as ciklusban a legtöbb forrás, de a Széchenyi
2020-ban több lesz (már meghaladta a 2007-2013 80%-át)
a vizsgált városokba a teljes megítélt támogatási összeg 15,5 %-a
a legtöbb forrás Pécs városának
KONKLÚZIÓ, ÖSSZEFOGLALÁS
A források hatása
kifizetések időbeni instabilitása, ingadozása néhány területre
hathat (közvetlen hatás) – szabadalmak, K+F helyek, K+F
ráfordítások és beruházás
2013-as kifizetési dömping hatással lehetett
o a K+F beruházásokra
o a K+F ráfordítások alakulására
o a fejlesztési adókedvezmények növekedésére
o szabadalmak számára
a támogatások összege nem áll szoros kapcsolatban a város
fejlődésével